Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014"

Átírás

1 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

2 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

3 Felelős kiadó: Dunai Péter Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Nagyné Varga Katalin Témavezető: Köpeczi-Bócz Attila Szerzők: Nagyné Varga Katalin Makó Ágnes Bárdits Anna Nyírő Zsanna Hajdu Miklós Tóth István János Borítóterv: Hajdu Attila Nyomdai munkálatok: Perjési Grafikai Stúdió Kft. Készült a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének évi kerete terhére a Nemzetgazdasági Minisztérium által biztosított támogatásból az NFA-KA-NGM-11/2013 sz. támogatási szerződés keretében ISBN

4 T A R T A L O M Az MFKB évi tevékenységének bemutatása Az MFKB kiemelt feladatai 2014-ben A 2015/2016-os tanév szakképzési irányaira és beiskolázási arányaira vonatkozó javaslat A szakiskolai ösztöndíjjal támogatott szakképesítések köre A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére meghirdetett decentralizált pályázattal kapcsolatos megállapítások A megyei szakképzés-fejlesztési koncepciók kidolgozása, elfogadása, aktualizálása Megyei koordinátorok szakmai felkészültségének biztosítása Összegzés...33 A Szakiskola 2014 kutatás főbb eredményei A vállalati felvétel háttere Az adatfelvétel fontosabb jellemzői A minta A vállalati felvétel főbb tapasztalatai A tanulói adatfelvétel Az adatfelvételről...64 A minta jellemzői Pályakezdő szakképzettek a munkaerőpiacon a tanulói adatfelvétel tapasztalatai A munkaerő-piaci helyzet változása 2013 tavasza és 2014 eleje között A továbbfejlesztés lehetőségei

5 6

6 Az MFKB évi tevékenységének bemutatása Nagyné Varga Katalin-elnök, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A Megyei Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (továbbiakban: MFKB) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által hároméves időtartamra felkért tagokból álló, az adott megye illetékességi területén működő testületek, amelyek a szakképzésről szóló évi CLXXXVI. törvény 49. bekezdésének 81., 82. és 83. -ban foglaltak figyelembevételével végzik tevékenységüket. A bizottság működésének részletes szabályait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg annak érdekében, hogy az egyes megyei bizottságok döntés-előkészítő és javaslattevő funkciója egységesen valósuljon meg. Az MFKB-k a szakképzés fejlesztése szempontjából október 01-től konzultációs, javaslattevő, véleményező és tanácsadó fővárosi és megyei testületként működnek. Az MFKB-k hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését. A beiskolázás arányaira és irányaira vonatkozóan javaslattételi jogkörrel rendelkezik, de ez a jogköre vonatkozik az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre egyaránt. Ez a jogköre azonban nem terjed ki a szakképzésért és felnőtt képzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre. 1 Ezt a javaslatot a bizottságoknak mindig a javaslattal érintett tanévet megelőző évben március utolsó munkanapjáig kell megtenniük ben először a bizottsági javaslat nemcsak az iskolarendszerű, hanem az iskolarendszeren kívüli szakképzésre is kiterjed, hiszen a felnőttképzésben az állami vagy európai uniós forrásokkal támogatott, állam által elismert szakképesítésekre is vonatkozik. Az MFKB-k kötelesek megtárgyalni minden olyan ügyet, amelyet a vonatkozó jogszabályok véleményezésre, állásfoglalásra, javaslattételre, valamint döntésre a hatáskörébe utalnak. Az MFKB-k javaslatai alapján kerülnek kormányrendeletben meghatározásra a fenntartók számára a szakképzési irányok és a kapcsolódó beiskolázási arányok, melyek a jövő évtől kezdődően már az iskolarendszeren kívüli képzésre is kiterjednek. Fontos és meghatározó feladat a decentralizált fejlesztési forrásokkal kapcsolatos bizottsági javaslatok megtétele, hiszen ezzel jelentősen erősíthető a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzéshez szükséges eszközfejlesztés és ily módon a duális szakképzési rendszer megerősödése évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 7

7 1. Az MFKB kiemelt feladatai 2014-ben Az MFKB feladatai 2014-ben az alábbiak szerint alakultak: javaslat a 2015/2016-os tanév iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzési irányaira és beiskolázási arányaira vonatkozóan (2014. március 31-ig); javaslat a 2015/2016-os tanévben ösztöndíjjal támogatott szakképesítések körére (2014. március 31-ig); Az MFKB-k üléseinek részletes napirendi pontjai: Az MFKB évi ügyrendjének áttekintése és elfogadása; Az MFKB évi munkatervének áttekintése és elfogadása; A évi decentralizált keret terhére kiírt pályázati felhívás ismertetése; A évi decentralizált keret terhére kiírt pályázattal kapcsolatos aktuális kérdések áttekintése; A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész évi decentralizált keretének terhére benyújtott pályázatok támogatására vonatkozó javaslat összeállítása és elfogadása; A évi decentralizált pályázaton nyertes vállalkozások számára elkészült online elszámoló program bemutatása, tanácsadás; A 2015/2016-os tanév iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzési irányaira és arányaira vonatkozó bizottsági javaslat elfogadása; A 2015/2016-os tanévben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítésekre vonatkozó bizottsági javaslat elfogadása; Az adott megye aktualizált szakképzés-fejlesztési koncepciójának kidolgozása és elfogadása; 562/2013. (XII.31.) kormányrendelet és az adott MFKB javaslata közötti eltérések ismertetése, és azok következményei a megyei szakképzési intézmények képzési kínálatára; Az Oktatási Hivatal tájékoztatása a 562/2013. (XII.31.) Kormányrendeletből fakadó problémák kezelésének lépéseiről és azok hatásáról; A pályakövetés helyzete, a kamara, a munkaügyi központ, a KLIK, OH és az egyes intézmények által végzett tevékenységek bemutatása; A kamara szakképzési tevékenységének bemutatása; Tájékoztató a évi kamarai munkaerő-piaci felmérés eredményeiről; A KLIK működésének, tevékenységének bemutatása; Tanácskozási jogú delegáltak személyében bekövetkező változások ismertetése. Az MFKB-k ügyrendjük áttekintésekor megfogalmazták annak célját, ami nem más, minthogy meghatározza a vonatkozó jogszabályok alapján és a jogszabályokban rögzített feladatok ellátására létrehozott megyei testület jogállását, összetételét, hatáskörét, működési rendjét, működésének ügyvezetését és mindazokat a szabályokat, amelyek a jogszabályok keretei között a törvényes működés feltételeit biztosítják. 8

8 A bizottság jogállásában felsorolta mindazokat a jogszabályokat, amelyek a bizottság működését meghatározzák, azzal közvetve vagy közvetlenül kapcsolatba hozhatóak: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről; évi CXC. törvény a köznevelésről; évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról; évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény módosításáról; évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről; évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról; évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról; évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről; évi CXCV. törvény az államháztartásról; évi törvény az adózás rendjéről; évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről; évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról; évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságáról; évi XLIX. törvény a csődeljárásról és felszámolási eljárásról; 323/2011. (XII.28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről; 280/2011. (XII.20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásnál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról; 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról; 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról; 1/2007. (II.6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról; 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről; 24/2012. (VIII.5.) NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól; 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről; 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folyatatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központok tanácsadó testületéről. Az ügyrendben kitértek az MFKB illetékességére, feladat- és hatáskörére. Az MFKB illetékessége az adott megyére terjed ki, a szakképzés fejlesztése szempontjából október 01-től javaslattevő és véleményező testületként működik. Hatásköre kiterjed 9

9 minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését. Az MFKB köteles megtárgyalni minden olyan ügyet, amelyet a vonatkozó jogszabályok véleményezésre, állásfoglalásra, javaslattételre, valamint döntésre a hatáskörébe utalnak. Az MFKB működésével kapcsolatban az ügyrendben meghatározták a bizottság öszszetételét, ezen belül a tagok számát a delegáló szervezet megnevezésével. Kitértek a tanácskozási jogú delegáltak megnevezésére a delegáló szervezet megjelölésével együtt. Meghatározták a munkabizottságok létrehozásának célját, módját és működésének szabályait. Nevesítették az MFKB funkcionális munkabizottságait és meghatározták azok feladatait januárjában a Vidékfejlesztési Minisztérium megküldte a megyei fejlesztési és képzési bizottságokba delegált tanácskozási jogú tagjainak névsorát, akik a továbbiakban állandó meghívottjai lettek a bizottsági üléseknek. Az MFKB-knak munkájuk megkezdésekor célszerű volt áttekinteni a korábbi évek feladatainak teljesülését, az elért szakmai eredményeket, a kitűzött célok teljesítését, a működtetésre vonatkozó általános információkat, valamint az adott megyére vonatkozó a szakképzés irányainak és a beiskolázás arányainak rövid-és középtávú tervét tartalmazó szakképzés fejlesztési koncepciójára vonatkozó munkaanyagokat. A folyamatosság biztosítása érdekében célszerű volt értékelni a decentralizált fejlesztési és képzési alaprésszel kapcsolatos pályáztatás rendszerét, az ehhez kapcsolódó tapasztalatokat és a támogatások felhasználását. 2. A 2015/2016-os tanév szakképzési irányaira és beiskolázási arányaira vonatkozó javaslat A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság útmutatása alapján a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatot dolgoztak ki március 31-i határidővel a 2015/2016-ös tanév iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzési irányaira és beiskolázási arányaira vonatkozóan a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény rendelkezései értelmében. A hatékony és megalapozott döntéshozatalt segítette elő ebben az évben is az MKIK által koordinált projekt, melynek során a lekérdezés módszertanának kialakítása, a rendelkezésre álló adatbázisok széleskörű bevonása az elemzésbe mára már egy jól kialakult gyakorlattá vált. Az elemző munkát segítette az MKIK által koordinált kérdőíves kutatás célcsoportjainak folyamatos bővítése, ami azt jelenti, hogy a vállalkozásokon kívül lekérdezéseket végeztek a közszféra és a pályakezdő fiatalok körében is. Az interjúk száma 2014-ben is hatezer volt, ami 2500 gazdálkodó szervezet és 3500 pályakezdő megkeresését jelentette ben az elmúlt évek gyakorlatát követve kizárólag a kereskedelmi és iparkamarák munkatársai végezték a kérdőíves felmérést. A kérdőívezés során több célcsoport volt, akit fel kellett a kérdezőknek keresni az MKIK iránymutatásai alapján. 10

10 Vállalati kérdőívek A lekérdezés országos megoszlásának vizsgálatánál az előző évi adatokhoz viszonyítottan a vállalati kérdőívek számában mutatkozó csökkenés 2014-ben is folytatódott. A 2010 évi induló minta elemszám jelentős változása a pénzügyi források szűkülése miatt következett be, s így a lehetőségekhez mérten lényegesen kevesebb vállalkozás lekérdezésére nyílt lehetőség évben az előző évihez viszonyítva a fő közötti létszám kategóriában növekedés, míg az közöttiben csökkenés mutatkozik, a többi kategória hozzávetőleg az előző évi szinten alakult (1. ábra). A vállalati kérdőívek darabszámának folyamatos csökkenésében az is közrejátszik, hogy 2013-tól kezdődően a 20 fő alatti vállalkozások kikerültek a felmérés célcsoportjából, mivel a korábbi évek tapasztalatai alapján nem tudtak releváns információkkal szolgálni munkaerő-piaci igényeikről. 1. ábra: A vállalati kérdőívek darabszámának megoszlása országosan létszám kategóriák szerint (darab) Forrás: MKIK-GVI: A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása-2008,2009,2010,2011,2012,2013, 2014 A képzési irányok és beiskolázási arányok meghatározásához elengedhetetlen a munkaerőpiac szükségleteinek ismerete, hiszen a gazdaság tulajdonképpen a szakképzés megrendelőjeként is funkcionál. A kamara koordinációjával zajló adatfelvételek megfelelőek az igények felmérésére. A felmérés évenkénti lebonyolításával idősoros adatok is nyerhetőek, melyek segítségével felvázolhatóak azok a trendek, melyek a munkaerőpiac szükségleteit jelzik. Ezek felhasználásával több nyugat-európai országhoz hasonlóan közép- és hosszútávú előrejelzések elkészítésére nyílik lehetőség, melyek a képzési irányok és beiskolázási arányok meghatározásában is fontos szerepet játszhatnak. 11

11 Az MFKB-k javaslatainak kialakítását segítik a Munkaügyi Központok prognózisai, melyek alapján a foglalkozások körét az alábbiak szerint kategorizálják: romló pozíciója, túltelített foglalkozások, szakmák, keresett foglalkozások, szakmák, változó pozíciójú szakmák, foglalkozások. Amennyiben a fenti kategóriákat tovább bontja a prognózis a szakképzetlen fizikai, a szakképzett fizikai és a szellemi munkakörökre, és ezen belül még különbséget tesz a vállalkozások méretei szerint is, úgy az még több információt biztosít a bizottság számára. 2. ábra: A vállalati kérdőívek darabszámának megoszlása országosan tevékenységi körök szerint (darab) Forrás: MKIK-GVI: A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása-2008,2009,2010,2011,2012,2013, 2014 Az előző évi tapasztalatok alapján legfőbb irányelvként az alábbiakat fogalmaztuk meg az elemző munkával kapcsolatban: a mennyiség mellett a minőségi elvárások feltérképezése, a nagyvállalatok igényeinek teljeskörű felmérése, a 20 fő alatti vállalkozások kihagyása a felmérésből, mivel közép- és hosszú távú igényeiket nem képesek meghatározni, a végzettek munkaerő-piaci érvényesülésének mérése, munkaerő-piaci szereplők széleskörű lekérdezése (ún. mélyinterjúk). 12

12 3. ábra: Pályakezdő szakmunkások kérdőív (darab) Forrás: MKIK-GVI: A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2009,2010,2011,2012,2013, 2014 A bizottságok számára a Munkaügyi Központok rendelkezésre álló adatai viszonylag pontos képet adnak arról, hogy milyen szakmai végzettséggel hányan vannak munka nélkül, ám a nyilvántartásban szereplők száma nem jelenti egyértelműen, hogy az adott szakmában túl- vagy alulképzés jelentkezik. Egyes munkavállalók sohasem dolgoztak a végzettségüknek megfelelő munkakörben, mások pedig mobilitási vagy egészségügyi okokból nem tudják betölteni a szakmai végzettségüknek megfelelő munkahelyeket. Emiatt történhet meg az is, hogy bizonyos szakmák a hiányszakmák között szerepelnek (betöltetlen álláshelyekkel), miközben jelentős az adott szakmákban a munkanélküliek száma is. A nyilvántartott munkanélküliek esetében tekintetbe kell venni a szakma megszerzésének időpontját és a szakmában szerzett munkatapasztalatot is, mert számtalan esetben előfordul, hogy az adott szakmában nyilvántartott munkanélküliek tudása már elavult és nem felel meg a munkaerő-piaci igényeknek. Ezért fordulhat elő az, hogy bár az adott szakmában jelentős az álláskeresők száma, mégis hiányszakmaként kerül feltüntetésre. Ezért szükséges az, hogy minél több adatbázis összevetésével végezzék a bizottságok tevékenységüket és körültekintően járjanak el a javaslataik megtétele során. Az elemző munkát nehezíti azoknak az információknak a hiánya, amelyek a megyehatár és az országhatár könnyű átléphetőségével nem foglalkoznak, hiszen köztudott, hogy egyes szakmákban kifejezett igény mutatkozik már jelenleg is arra, hogy a tanulók később külföldön lépjenek munkába. A gazdálkodó szervezetek lekérdezése során nagyon fontos a személyes kapcsolat, hiszen a kérdőíves felméréseket valamennyien fenntartással fogadják, ez a negatív tapasztalat ellensúlyozható, ha ismeretségi körön belül történnek a megkérdezések. Ezzel az átszervezéssel kiküszöbölhetőek azok az elzárkózások, amelyek a vállalkozók 13

13 részéről némely esetben érzékelhetőek és túlterheltségükre hivatkozva megtagadják a válaszadást. Pályakezdő körében végzett adatfelvétel A pályakezdők lekérdezésénél alapvető elvárás volt, hogy a évben szakmát szerzett tanulószerződéses tanulók megkeresése valósuljon meg. A pályakezdő mun kavállalók kérdőíves felmérésében igen komoly szerepe van a kamarai tanácsadói hálózatnak, akik kapcsolat rendszerükkel segítik és segíthetik ennek a feladatrésznek a gyors kivitelezését, hiszen mind a vállalkozásokkal, mind pedig a szakképző iskolákkal kialakított napi kommunikációnak köszönhetően kellő információ áll rendelkezésükre. A pályakezdő interjúk darabszámát és régiónkénti megoszlását az elmúlt hat évre vonatkozóan a 3. ábra szemlélteti. A szakmaszerkezeti javaslat kialakításánál az MFKB munkáját is segíthetik azok a szakképzési fórumok, konferenciák, melyek folyamatosan kerülnek megszervezésre. A fórumok jó lehetőséget biztosítanak a szakképzés különböző szereplőinek a vélemények cseréjére, információk szerzésére, tapasztalatcserére, a szervezők számára pedig a vélemények beépítésére az MFKB felé terjesztendő javaslatokba. Az elhangzott előadásokat követően mindig megfogalmazódtak, és kimondásra kerültek a vélemények, tapasztalatok és a résztvevők ütköztették álláspontjaikat. Rendkívül konstruktív viták alakultak ki, ezzel sikerült elérni azt a kitűzött célt, melyet a projekt is megfogalmazott, hogy ezek a szakképzési fórumok segítsenek finomra hangolni a közösen meghozott eredményeket, döntéseket. A fórumokon egységes véleményként hangzott el, hogy a résztvevők fontosnak ítélik meg a kamarák szerepét a keresletvezérelt szakképzés kialakításában és támogatják az eddigi erőfeszítéseket, egyet értenek a projekt célkitűzéseivel. A szakmaszerkezeti javaslat kialakításánál az MFKB-k az alábbi szempontokat vették figyelembe: A javaslattétel az iskolai rendszerű képzéseket is érintette, de az oktatás munkarendjétől függetlenül (nappali, esti, levelező, távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti) minden képzésre vonatkozott. A javaslattétel kiterjedt az iskolai rendszerben oktatható szakképesítésekre, szakképesítés-ráépülésekre és a 9. évfolyamos beiskolázás tekintetében a szakközépiskolai ágazatokra. A javaslattétel nem terjedt ki a rész-szakképesítésekre. A javaslattétel 2014-ben először az iskolarendszeren kívüli képzésekre is kiterjedt Az MFKB-k a törvény által előírt javaslataikat a megyékre és a fővárosra nézve tették meg az új Országos Képzési Jegyzék [150/2012. (VII. 8.) Korm. rendelet] alapján összeállított és a segédprogramban megjelenő szakképesítésekre, valamint ágazatokra vonatkozóan. A Bizottságok javaslataikat a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait figyelembe véve tették meg. 14

14 A gazdasági viszonyok szem előtt tartása szükségszerűen a folyamatosság elvének alkalmazását is jelentette, amely kizárta egy képzés vagy ágazat rövid időn belül történő szélsőséges átsorolását. A javaslatok kidolgozása során a munkaerő-piaci, gazdasági szempontoknak és trendeknek kellett érvényesülni, ezért abba nem építhették be mérlegelés nélkül az intézmények fenntartóinak, ill. az iskoláknak a kívánságait, igényeit. Mivel a Bizottság független szakmai szervezetként jár el, amelynek feladata elsősorban a szakképzési rendszernek a gazdaság igényeinek megfelelő alakítása, nemcsak az előbbiek kérését kellett átgondoltan kezelnie, hanem a tanulók körében jelentkező, divat-szakmák kapcsán jelentkező igényeket is. Ugyanakkor nem volt figyelmen kívül hagyható a tanulóknak az a jogos igénye, hogy képességeik és érdeklődésük függvényében olyan szakmákat tanulhassanak, mellyel jó eséllyel el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Erre és a változó gazdasági környezetre való tekintettel óvatos és megfontolt javaslattételre volt szükség, hogy azon szakképesítések és ágazatok, melyekkel kapcsolatban nem rajzolható fel egyértelmű gazdasági prognózis, ne kerüljenek leépítésre. A javaslat megtételénél az utánpótlás képzésére is tekintettel kellett lenni, főleg a társadalom tagjai számára alapellátást biztosító képzések tekintetében, azaz azon szakmák esetében, amelyekre megbízhatóan állandó igény prognosztizálható, függetlenül az aktuális munkaerő-piaci igényektől és gazdasági helyzettől (pl. minden megyében szükség van bizonyos számban fodrászokra vagy villanyszerelőkre, ezért az utánpótlás biztosítása érdekében egy bizonyos képzési kapacitás állandóan fenntartandó). Emellett figyelembe vették a bizottságok a megyében meglévő szakképzési kapacitásokat és a már kiépített infrastruktúrát, melyek kellő indok nélküli kihasználatlanná válása vagy leépítése nem lenne szerencsés, különösen a gyakorlatigényes szakképesítések esetén. A feldolgozás könnyítése céljából egy online elérhető program állt a Bizottságok rendelkezésére március közepétől, ebben tudták rögzíteni javaslataikat. A szakmaszerkezeti döntés meghatározásához ki kellett tölteni a döntéstábla azon oszlopait, amelyekre vonatkozóan voltak rendelkezésre álló információk és a javaslat kialakítását segítették, mely javaslatot az MFKB tagjai közösen alakítottak ki és együttesen határozták meg a képzési irányt. Itt három kategória feltüntetésére volt lehetőség: A korlátozás nélkül beiskolázhat, költségvetési hozzájárulásra korlátozás nélkül jogosult (támogatott) B költségvetési hozzájárulásra nem jogosult (nem támogatott) C költségvetési hozzájárulásra korlátozott keretszámok alapján jogosult (korlátozottan támogatott) Ez utóbbi kategória esetén szükséges volt meghatározni megyénként és fenntartónként keretszámot a középfokú szakképzés tekintetében, amint azt a Szakképzési törvény 84. (5) bekezdésének c) pontja előírja. A korlátozás nélküli támogatás minden fenntartóra vonatkozik, így az e kategóriába sorolás a véges tanulói létszámra való tekintettel az állami fenntartású intézmények 15

15 hátrányára válhat a tanulói jelentkezések nagyobb mértékű szórásával a fenntartók és iskolák között. Figyelembe véve, hogy az állam feladat ellátási kötelezettségét elsősorban az állami fenntartású intézményrendszeren keresztül kívánja ellátni, tanácsos volt a korlátozás nélküli támogatás helyett viszonylag magas keretszámok alkalmazása. Ugyanakkor azon szakképesítéseket, melyek a Bizottság által hiány-szakképesítésként lettek megjelölve, a korlátozás nélkül támogatott szakképesítések közé kellett sorolni. Azon szakképesítésekre és szakközépiskolai ágazatokra tett javaslatnál, melyek a korlátozottan támogatott kategóriába tartoznak, szükséges volt a megyei, fővárosi keretszámot meghatározni. A keretszám nem lehetett kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 4. mellékletében meghatározott osztálylétszám maximuma (szakközépiskolai képzés esetén 34 fő, szakiskolai képzés esetén 28 fő). Különösen indokolt esetben eltérhettek a bizottságok ettől a létszámtól lefelé, ebben az esetben mérlegelniük kellett a hatékonysági szempontokat, és a javaslat indokait rögzíteni volt szükséges. De ezen esetben sem lehetett a javasolt keretlétszám kevesebb, mint a köznevelési törvényben rögzített gyakorlati képzési csoportlétszám maximuma (12 fő). A megyei, fővárosi keretszámok meghatározásánál mérlegelték azt is, hogy a keretszámok nem kizárólag a nappali rendszerű képzésekre vonatkoznak, hanem munkarendtől függetlenek, azaz a felnőttoktatásban e képzések akkor folytathatók, ha a nappali képzések feltöltése után marad. A nem támogatott képzések esetén kívánatos volt egy átfogó egyeztetés a Bizottságok között a tekintetben, hogy a nem támogatott kategóriába sorolni kívánt képzés vagy ágazat országos, regionális szinten marad-e valamilyen formában támogatott. Mivel csak valóban megalapozott gazdasági előrejelzés indokolhatta a nem támogatott kategóriába sorolását egy szakképesítésnek vagy ágazatnak, ezért minden esetben szükséges volt a döntés okainak rövid feltüntetése. A nem támogatott kategóriába sorolt szakképesítés egyáltalán nem részesül az egész megye egyetlen iskolájában sem állami támogatásban. A szakképesítésenkénti döntéstáblát alapul véve évben a szakközépiskolai ágazatokra vonatkozóan is javaslatot kellett tenni. Az ágazatokat tartalmazó felület esetében szintén soronként kellett rögzíteni, hogy az adott ágazatot milyen kategóriába kívánják sorolni az MFKB-k. Azaz: korlátozás nélkül támogatott, nem támogatott, korlátozottan támogatott. Korlátozottan támogatott kategória kiválasztása esetén további feladatként itt is meg kellett határozni a javasolt keretszámot az adott megye tekintetében. Ez nem lehetett kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 4. mellékletében meghatározott osztálylétszám maximuma (szakközépiskolai képzés esetén 34 fő). E létszámtól lefelé való eltérés esetén az eltérés indokát szövegesen rögzíteni kellett a szoftverben. Ekkor sem lehetett a javasolt keretlétszám kevesebb, mint a gyakorlati képzési csoportlétszám maximuma (12 fő). Esetleges nem támogatott ágazat kiválasztása esetén a döntés indokait szintén jelölni kellet a szoftverben, ahol négy választási lehetőség volt: 16

16 a szakmában egyértelműen túlképzés van, sok a munkanélküli, a szakképesítésre egyáltalán nincs/nem várható munkaerő-piaci igény, a szakképesítésre van igény, de piaci alapon megoldható a szakember utánpótlás, egyéb indok. Amennyiben az indoklás oszlopban az egyéb indok került feltüntetésre, akkor azt az egyéb indok oszlopban szövegesen nevesíteni kellett. Idén először a bizottságnak az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában is volt javaslattételi kötelezettsége. Ez azokat az OKJ-ban található szakképesítéseket érinti, melyek az OKJ alapján iskolarendszeren kívüli képzésben, távoktatásos vagy tanfolyami képzés keretében oktathatóak, valamint kiterjedt azokra a képzésekre is, amelyek nem tartoznak az Szt ának (3) bekezdése értelmében a munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítések közé. Ennek a javaslatnak az elkészítésekor a szakképesítéseket két kategóriába kellett besorolnia a bizottságnak: korlátozás nélkül támogatott, nem támogatott. Korlátozottan támogatott szakképesítésekre nem kellett javaslatot tenni, azaz keretszámok meghatározására ebben az esetben nem volt szükség. A javaslat kialakításánál számos szempontot vettek figyelembe a bizottságok. Vizsgálták a pályaelhagyás alakulását, a térségben várható beruházások munkaerő igényét, az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozó javaslatok kölcsönhatását, az adott megye humán-erőforrás tartalékait. Az iskolarendszeren kívüli szakképzést érintő javaslat a június 01. és május 31. közötti, egy éves időtartamban érvényes és nem vonatkozik azokra a támogatott képzési programokra, melyeknél a pályázat már kiírásra került, a képzés már megkezdődött, vagy amely programoknál született támogatói döntés, vagy támogatási szerződés került megkötésre. Az iskolarendszeren kívüli képzések esetében is mutatkoznak eltérések a megyei javaslatok között. A nem támogatott kategóriába javasolt szakképesítések legnagyobb arányban Veszprém (79%), Győr-Moson-Sopron (71,6%), Fejér (66,3%) és Zala (66%) megyében találhatóak, míg a nem támogatottnak javasolt szakképesítések aránya Csongrád (2,1%), Somogy (3,9%), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,6%) és Jász-Nagykun- Szolnok (7,6%) megyében a legalacsonyabbak. Az így kialakított döntéstáblák segítették az MFKB-k javaslatainak kialakítását, melyet április 01-ig kellett postai úton, hivatalos formában megküldeni a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek címezve és ezzel egyidejűleg továbbítani a Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzési és Felnőttképzési Főosztályára valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési Igazgatóságának Képzési Főosztályára. Az adatszolgáltatás elektronikus része automatikusan eljutott az NMH SZFI Képzési Főosztálya számára a lezárás pillanatában, azaz március 31-én éjfélkor. Az 1. táblázatban foglaltuk össze a régiós és megyei bizottságok számszerűsített javaslatait, melynek segítségével az egyes megyék közötti besorolási eltérések jól láthatóak. 17

17 1. táblázat: Költségvetési hozzájárulásra nem jogosult iskolai rendszerű szakképesítésekre vonatkozó RFKB és MFKB javaslatok megyénkénti bontásban Megye Szakképesítés 2013/2014-es tanév (db) Szakképesítés 2014/2015-ös tanév (db) Szakképesítés 2015/2016-os tanév (db) Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Az 1. táblázatból látható, hogy a nem támogatott szakképesítések legnagyobb arányban Zala megyében voltak jelen, míg a legkevesebb ilyen szakképesítés Hajdú-Bihar megye javaslatában szerepelt. A javaslatok alapján elmondható, hogy a szakközépiskolai ágazatok tekintetében a legtöbb nem támogatott ágazat (12) Győr-Moson-Sopron és Zala megye javaslatában szerepelt, de számuk jelentős még Bács-Kiskun megyében (11) és Heves megyében (10) is. Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom megyében a javaslatban nem szerepelt nem támogatott ágazat, a többi megye vonatkozásában számuk 3 és 9 között alakult. A bizottságok a jogszabályban előírtaknak megfelelően nem hoztak javaslatot a kulturális, művészeti, kézműves, hagyományőrző, rendészeti és honvédelmi szakképesítések vonatkozásában. 18

18 3. A szakiskolai ösztöndíjjal támogatott szakképesítések köre Az MFKB-k a 2015/2016-os tanév beiskolázására vonatkozóan a szakiskolai ösztöndíj tárgyában az Szt. 82. b) pontjában rögzített feladataikat az irány-arány döntéssel együtt, március 31-ig tették meg és küldték el az NMH SZFI részére. A hiány-szakképesítésekről hozott döntéshez a 2. fejezetben felsorolt szempontok szintén támpontul szolgálnak azzal, hogy itt is érvényesülnie kell az indokoltságnak és a folyamatosság elvének. Megyénként és a fővárosra vonatkozóan a korábbi évekhez hasonlóan a 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdése értelmében az MFKB-k tíz hiány-szakképesítésre tettek javaslatot. 2. táblázat: Az MFKB-k javaslatai a 2015/2016-os tanévben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítésekre Hajdú-Bihar megye Észak-alföldi régió Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye CNC gépkezelő Női szabó Ács Épület- és szerkezetlakatos Épület- és szerkezetlakatos Épület- és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gyártósori gépbeállító Hegesztő Hegesztő Húsipari termékgyártó Húsipari termékgyártó Gazda Ipari gépész Ipari gépész Ipari gépész Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépész Kertész Pék Pék Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló Szerszámkészítő Villanyszerelő Villanyszerelő Szociális gondozó és ápoló Észak-magyarországi régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Ács CNC gépkezelő Asztalos Gazda Gépi forgácsoló Szociális gondozó és ápoló Gépi forgácsoló Hegesztő Hegesztő Szerszámkészítő Ipari gépész Gépi forgácsoló Gyártósori gépbeállító Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Ipari gépész 19

19 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Vájár Kőműves és hidegburkoló Kőműves- és hidegburkoló Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépész Női szabó Épület- és szerkezet lakatos Kertész Gazda Hegesztő Szociális gondozó és ápoló Mezőgazdasági gépész Villanyszerelő Villanyszerelő Villanyszerelő Dél-alföldi régió Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Finommechanikai műszerész Ács Ács Ács Épület-és szerkezetlakatos Húsipari termékgyártó Épület-és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Hegesztő Épület- és szerkezetlakatos Hegesztő Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Villanyszerelő Kőműves és hidegburkoló Gazda Mezőgazdasági gépész Gazda Női szabó Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Női szabó Szociális gondozó és ápoló Női szabó Szerszámkészítő Villanyszerelő Kőműves és hidegburkoló Szociális gondozó és ápoló Víz-,csatorna- és közmű rendszerszerelő Dél-dunántúli régió Mechatronikus karbantartó Baranya megye Somogy megye Tolna megye Ács Épület- és szerkezetlakatos Asztalos Húsipari termékgyártó Ács Szociális gondozó és ápoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Hegesztő Elektronikai műszerész Hegesztő Ipari gépész Ipari gépész Épület- és szerkezetlakatos Kőműves és hidegburkoló Hegesztő Kőműves és hidegburkoló Műanyagfeldolgozó Mezőgazdasági gépész Gazda 20

20 Baranya megye Somogy megye Tolna megye Gazda Szerszámkészítő Női szabó Vájár Kertész Ács Villanyszerelő Villanyszerelő Villanyszerelő Nyugat-dunántúli régió Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Ács Ács CNC gépkezelő Épület-és szerkezetlakatos Mezőgazdasági gépész Épület-és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Hegesztő Hegesztő Hegesztő Ipari gépész Kőműves és hidegburkoló Húsipari termékgyártó Kőműves és hidegburkoló Szociális gondozó és ápoló Női szabó Szakács Női szabó Asztalos Szerszámkészítő Szerszámkészítő Szerszámkészítő Járműipari fémalkatrészgyártó Ipari gépész Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő Villanyszerelő Ipari gépész Közép-dunántúli régió Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Abroncsgyártó CNC gépkezelő Épület-és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Műanyagfeldolgozó Gépi forgácsoló Hegesztő Gépi forgácsoló Hegesztő Dísznövénykertész Hegesztő Húsipari termékgyártó Asztalos Ipari gépész Ipari gépész Ipari gépész Szakács Központifűtés-és gázhálózat rendszerszerelő Kőműves-és hidegburkoló Mezőgazdasági gépész CNC gépkezelő Szerszámkészítő Szerszámkészítő Vájár Szociális gondozó-és ápoló Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő Villanyszerelő Villanyszerelő 21

21 Közép-magyarországi régió Pest megye Budapest Asztalos Asztalos Húsipari termékgyártó Húsipari termékgyártó Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Ipari gépész Ipari gépész Pék Kőműves és hidegburkoló Kőműves és hidegburkoló Pék Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő Villanyszerelő Víz-, csatorna- és közmű rendszerszerelő Forrás: MFKB-k adatai alapján saját szerkesztés Víz-, csatorna- és közmű rendszerszerelő Minden megyében ösztöndíjjal támogatott szakképesítésnek javasolták a bizottságok a gépi forgácsoló szakképesítést, csak három megyében nem javasolták ösztöndíjra a villanyszerelő szakképesítést (Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye). Emellett 16 megyében került be a hiány-szakképesítések közé a hegesztő, míg az ipari gépész és a szociális gondozó és ápoló szakmát 15 megye sorolta a tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakmák közé. Heves és Győr-Moson-Sopron megye idei javaslata megegyezik az előző évivel, a többi megye esetében legalább egy szakképesítés megváltoztatására sor került. Legtöbb helyen a Somogy megyei javaslat változott az előző évihez viszonyítva, ahol öt szakképesítés cserélődött ki, míg Tolna, Baranya és Csongrád megye négy helyen változtatott. A 2015/2016-os javaslatokban új szakképesítések is megjelentek a hiány-szakképesítések között, hiszen a műanyagfeldolgozó (Baranya, Komárom-Esztergom), a vájár (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém) és az abroncsgyártó (Fejér megye) szakképesítések korábban nem szerepeltek a bizottsági javaslatokban. Szakmacsoportonkénti bontásban megvizsgálva a hiány-szakképesítéseket, jól látható, hogy továbbra is a Gépészet szakmacsoport emelkedik ki jelentősen 12 szakképesítéssel, míg a többi szakmacsoport 1-4 szakképesítéssel rendelkezik. Az előző évi javaslatokhoz képest emelkedett a Gépészet szakmacsoport mutatója 11-ről 12-re, valamint két szakképesítéssel megjelent a Vegyipar szakmacsoport (abroncsgyártó, műanyagfeldolgozó). A többi szakmacsoport mutatója vagy megegyezik az előző évivel, vagy csökkent, legnagyobb mértékben a Mezőgazdaság szakmacsoport esett vissza. 22

22 4. ábra: Hiány-szakképesítések szakmacsoportonként az MFKB-k javaslatai alapján (db) /2015-ös tanévre vonatkozó javaslat 2015/2016-os tanévre vonatkozó javaslat 5. ábra: Szakmák szerinti hiány szakképesítések az MFKB-k javaslata alapján (db) 4. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére meghirdetett decentralizált pályázattal kapcsolatos megállapítások Az Szt. 82. e) pontja értelmében az MFKB részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára. 23

23 A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény (továbbiakban: Szht.) alapján a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) döntött a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprész Szht. szerinti kiadási keretösszegek mértékéről, melynek alapján a évi decentralizált keretösszeg összesen millió Ft. Az Szht. szerint, a decentralizált keret megyénkénti felosztásáról és a decentralizált keret terhére kiírandó pályázati célok prioritásairól a miniszter döntött. A évi decentralizált keretből nyújtott támogatások odaítéléséről 2014-ben született döntés, melynek értelmében az előzetesen meghatározott országos keretösszeg több mint 40,2%-kal növekedett. A hét régió esetében is emelkedett a keretösszeg, azonban ennek alakulása régiónként eltérő volt, átlagosan 40,7%-os növekedés volt tapasztalható. Mivel a keretösszegek megemelése 2014-ben történt, de az még a évi pályázathoz kapcsolódik, az évi megemelt keretösszegként jellemezhető ban a bizottságoknak javaslatot kellett megfogalmazni február 25-ig a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprész decentralizált keretösszegének megyénkénti felosztási elveire, melyet olyan megbízható statisztikai adatokon alapuló és számszerűsíthető szempontok alapján dolgoztak ki, ami matematikai képlettel egzaktul kiszámítható, valamint a kapott eredmény a kiválasztott szempontokkal adekvát és igazságos eredményt mutat. A bizottságok erre vonatkozóan a megyei tanulószerződések számát, a megyében a szakiskolai tanulólétszám meghatározott százalékát valamint a megyében számított egy főre jutó GDP reciprokának meghatározott arányát javasolta figyelembe venni. A szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások pályázat 2008., és évben került kiírásra. A 3. táblázat adatai szemléltetik az egyes régiók számára rendelkezésre álló keretösszegeket, valamint a évi előzetes és megemelt keret arányát a és 2012., illetve évi kerethez viszonyítva. A táblázatból jól látható, hogy a pályázati kiírásban meghatározott 2013-ban országos szinten rendelkezésre álló keret lényegesen csökkent a évihez viszonyítva, annak mindössze 75,4 %-a, de magasabb a évi rendelkezésre álló forrásnál (50,9 %-kal). Amennyiben a évi megemelt keretet vesszük alapul, látható, hogy az összességében a korábban legmagasabbnak számító 2008-as keretösszeget is meghaladja és az eredeti 2013-as keretösszegnél is jóval magasabb. A régiók vizsgálatánál elmondhatjuk, hogy míg a pályázati kiírásban szereplő keretösszegek esetén a legjelentősebb csökkenés az észak-magyarországi, észak-alföldi és a dél-alföldi régiókban következett be, addig a megemelt keretösszegnek köszönhetően minden régióban növekedés következett be. A évi előzetes és megemelt keret számait elemezve látható, hogy a legjelentősebb mértékben az észak-alföldi régióban következett be növekedés, hiszen itt az előzetes keretnek több mint a kétszeresére emelkedett a felhasználható keretösszeg. Közép-Magyarországot és Közép-Dunántúlt leszámítva a többi régióban is jelentősen magasabb lett a keretösszeg, a változás 30-60% között mozgott. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható szakképzési támogatások szabályairól szóló 24/2012. (VIII. 15.) NGM rendelet 18. alapján a decentralizált keretből nyújtható támogatások esetében a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) gondoskodott a pályázat kiírásáról. 24

24 3. táblázat: Régiókon belüli keretösszegek az elmúlt 5 évben (2011. évben nem volt kiírás) Régió megnevezése 2008.évi keretösszeg (eft) évi keretösszeg (eft) 2012.évi keretösszeg (eft) évi keretösszeg (eft) évi megemelt keretösszeg (eft) 2013/ 2008 % 2013/ 2012 % 2013 megemelt/ 2008 % 2013 megemelt/ 2013 % Nyugat- Dunántúl Közép- Magyarország , ,7 130, ,7 98,6 87,3 108,2 Közép-Dunántúl ,2 107,3 104,6 109,8 Észak- Magyarország , ,1 Észak-Alföld ,4 104,4 126,3 202,5 Dél-Dunántúl ,7 105, ,5 Dél-Alföld ,6 97,9 100,4 153,1 Mindösszesen ,4 103,3 105,7 140,2 Forrás: Pályázati kiírás 2008, 2010, 2012,

25 A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a decentralizált pályázati kiírást augusztus 05- én tette közzé ban a pályázati kiírásban megjelent pályázható támogatás összege ,- Ft volt, míg a megemelt támogatási összeg ,- Ft volt, melyeknek régiók és megyék közötti megoszlása az alábbiak szerint alakult: 4. táblázat: Régiókon belül a megyénkénti keretösszegek 2012 és 2013 évben Megye/ Budapest Decentralizált keret 2012 (ezer Ft) Decentralizált keret 2013 (ezer Ft) Megemelt decentralizált keret 2013 (ezer Ft) 2013/ 2012 % Megemelt decentralizált keret 2013/2013 keret % Budapest ,8 113,5 Pest ,1 96,5 Középmagyarországi ,6 108,2 régió Fejér ,9 99,9 Komárom- Esztergom ,1 99,9 Veszprém ,8 128 Középdunántúli ,3 109,8 régió Győr-Moson- Sopron ,7 142 Vas ,7 118,9 Zala ,3 127,1 Nyugatdunántúli ,6 régió Baranya ,9 169,5 Somogy ,8 134,1 Tolna ,4 114,2 Dél-dunántúli régió ,6 139,5 Borsod-Abaúj- Zemplén ,5 179,8 Heves ,5 Nógrád ,4 73,1 26

26 Megye/ Budapest Decentralizált keret 2012 (ezer Ft) Decentralizált keret 2013 (ezer Ft) Megemelt decentralizált keret 2013 (ezer Ft) 2013/ 2012 % Megemelt decentralizált keret 2013/2013 keret % Északmagyarországi ,2 141,1 régió Hajdú-Bihar ,9 190 Jász-Nagykun- Szolnok ,2 170,8 Szabolcs- Szatmár-Bereg ,7 239,3 Észak-alföldi régió ,4 202,5 Bács-Kiskun ,9 188,6 Békés ,6 123,7 Csongrád ,3 137,9 Dél-alföldi régió ,9 153,1 Forrás: Pályázati kiírás 2012 (NGM/9505/13/2012), Pályázati kiírás 2013 (NGM/ /2013) Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász- Nagykun-Szolnok és Baranya megyék esetében jelentős mértékben nőtt az odaítélhető támogatási összeg, míg Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye keretöszszege csökkent a pályázati kiírásban foglaltakhoz képest. Ennek oka valószínűsíthetően az alacsonyabb támogatási igény lehet. Prioritások: a) Gyakorlati képzést folytató, szakképzési hozzájárulásra kötelezettek gyakorlati képzőhelyein a tárgyi feltételek fejlesztése. Erre fordítható a megyei keretösszeg 80%-a, melynek megoszlása a KKV-k és a nem KKV-k között %, b) Képző intézmények gyakorlati képzőhelyein a tárgyi feltételek fejlesztése. Erre pályázhatnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő szakképző iskolák, speciális szakiskolák, a speciális szakiskolák és készségfejlesztő speciális szakiskolák (ez a megyei keretösszeg 16%-a), c) A felsőoktatási intézmények által a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében, az államilag támogatott létszám tekintetében folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztése (4%). A pályázatok beadási határideje, a rögzítő felület működési hibái miatt, többször módosításra került, végül október 16-a lett. Bár a területi kamaráknak a pályázatok 27

27 befogadásával kapcsolatosan nem voltak feladatai, mégis a hozzájuk érkező számtalan vállalkozói megkeresést, kérdést igyekeztek megválaszolni és csak a legszükségesebb esetekben továbbítani az NMH felé, ezzel is elősegítve a gördülékenyebb munkavégzést. A pályázatok formai bírálatát a Nemzeti Munkaügyi Hivatal végezte. A formailag megfelelt pályázatok tartalmi bírálatát az MFKB-k által megbízott szakértők végezték és az értékelés alapján támogatásra javasolt szervezeteket tartalmazó javaslatot már az MFKB hagyta jóvá. Az MFKB-k támogatási javaslatukat a miniszteri döntés előkészítéséhez megküldték az NMH SZFI részére. 5. A megyei szakképzés-fejlesztési koncepciók kidolgozása, elfogadása, aktualizálása Az Szt. 82. a) pontjában foglalt feladatkörükben eljárva az RFKB-k megkezdték az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepció (szakképzés-fejlesztési koncepció) kidolgozására vonatkozó tervezést, amelyet az átadás-átvételt követően az MFKB-k készítettek és fogadtak el. A koncepciók a szakképzés fejlesztési elképzeléseket tartalmazzák egységes szerkezetben a prioritásokkal, azok indoklásával és a hozzájuk tartozó források meghatározásával, az alábbi alapvető szempontok érvényesülése mellett: a koncepció szerepe és célja a kapcsolódó szakmai dokumentumok, gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai események áttekintése, a szakképzés általános helyzetének értékelése, ezen belül az MFKB-k tevékenységének áttekintése és egy általános jövőkép felvázolása, SWOT analízis, cél és okfa, kockázat és érintett elemzések bemutatása, rendelkezésre álló adatbázisok értékelése, rangsorolása, a demográfiai, a gazdasági (foglalkoztatási) helyzet, valamint a szakképzés intézményrendszere és annak szakmai jellemzőinek bemutatása, jogi környezet változásának értékelése, várható változások és hatások bemutatása a rendelkezésre álló adatbázisok alapján, azoknak a lépéseknek a meghatározása, melyeket a jelenlegi eszközrendszer alkalmazásával kell végrehajtani, az eredmények eléréséhez szükséges programok ismertetése, és azok legfontosabb elemei, valamint azon strukturális változások bemutatása, melyeket a változó körülmények tesznek elengedhetetlenül szükségessé, a változással érintett területek bemutatása, a várható negatív és pozitív eredmények bemutatása, a koncepció sikerességének ismérvei, a felhasználható erőforrások körének és a felhasználás intenzitásának meghatározása. 28

28 Az elfogadott koncepciók elsősorban a nemzetgazdasági szektorok és ágak, foglalkoztatási teljesítményének változására fókuszáltak, a megyék általánosan jellemző és a jövőben várható foglalkoztatási helyzetéből indultak ki. Főként a megyei problémákat, kihívásokat és adottságokat vették figyelembe. A koncepciók célja, hogy hangsúlyos, határozott és egyértelmű útmutatást adjanak a jövőben követendő irányokról. A rendelkezésre álló intézményrendszer elemzésével azokat a lehetséges erőforrás tartalékokat térképezték fel az MFKB-k, melyekkel a koncepcióban meghatározott új célok megvalósíthatóak. A koncepció elkészítéséhez nélkülözhetetlen volt a résztvevő intézmények helyzetének elemzése, a partnerek igényeinek, elvárásainak megismerése, érdekeik és ellenérdekeik feltárása, erőforrásaik feltérképezése. A koncepciókban számolni kellett a rendelkezésre álló források esetleges változásaival, valamint új források megnyílásának lehetőségével. A koncepciónak tartalmaznia kellett az összes rendelkezésre álló információ öszszefoglalását, az ezekből levont következtetéseket és azok hatását a koncepcióra, majd röviden szükséges volt bemutatni a döntés meghozatalát befolyásoló alapvető tényezőket. Kialakítása során szem előtt kellett tartani bizonyos alapelveket, alapértékeket, amelyek meghatározzák a célok kijelölését és különösen pedig a konkrét beavatkozások megfogalmazását. Az MFKB-k az elkészült szakképzés-fejlesztési koncepciók kimunkálásakor és elfogadásakor nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a ténynek, hogy azok akkor biztosítják a tőlük várt eredményt, ha képesek több különböző forrásból származó információt kezelni, meg tudják határozni ezek egymáshoz viszonyított súlyát és a koncepció készítésében elfoglalt szerepét. A koncepciókban az alábbi fejezetek elemzésére került sor: az érintett megye társadalmi-gazdasági helyzetének értékelése a megyei szakképzési adatok elemzése a megyei szakképzést érintő problémák meghatározása a koncepció által elérendő célok megfogalmazása A koncepció összeállításánál az Európai Uniós alapelvek érvényesítése is megtörtént, amely jelenti a partnerséget, az esélyegyenlőséget,a prosperáló gazdaságot és vidéket,a tudásalapú vidékfejlesztést, a minőségi termékeket és innovációt. A feladatok, a várható eredmények és a feladatokhoz rendelt eszközök meghatározásánál az alábbi szempontok kidolgozására helyeztek hangsúlyt az MFKB-k: A szakképzés eredményességének növelése A munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakképzési-rendszer és képzési kínálat kialakítása Munkaerő-piacról érkező igények figyelembevétele a szakmai, a gyakorlati képzés tartalmának a kidolgozásánál Hatékony pályaorientációs és pályaválasztási rendszer kialakítása Tanulószerződések általánossá tétele A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása 29

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Ügyiratszám:0003/16-MFK Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési stratégia a 2015. évi jogszabályváltozások alapján felülvizsgált változat Bács-Kiskun

Részletesebben

Jegyzőkönyv A Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság üléséről

Jegyzőkönyv A Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság üléséről Jegyzőkönyv A Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság üléséről Időpontja: Helyszíne: 2015. március 24. 8 óra Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szeged, Párizsi körút 8-12. Megjelent MFKB

Részletesebben

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, 2013. július 25. A Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési koncepciót készítette: Nagy Zoltán MFKB elnök Mérksz Andor szakértő Gombos Béla program

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. március 26. Tartalomjegyzék I. A Csongrád megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja 3 II. Helyzetelemzés

Részletesebben

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, 2013. március 28. Tartalom 1. Helyzetelemzés 4 1.1. Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, 4 felvázolása, az

Részletesebben

Az RFKB helye, megváltozott szerepe a szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásában. Szolnok, Megyeháza 2008.12.05.

Az RFKB helye, megváltozott szerepe a szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásában. Szolnok, Megyeháza 2008.12.05. Az RFKB helye, megváltozott szerepe a szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásában Szolnok, Megyeháza 2008.12.05. Szutorisz-Szügyi Csongor Az előadásban idézett diák szerzői:

Részletesebben

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Schréder Építőipari és Kereskedelmi Kft. A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Építőipari Ágazati

Részletesebben

Az intézmény jogállása és a bankszámlarend 2008. január elsejétől, a többi módosítás 2007. november 10.-étől hatályos.

Az intézmény jogállása és a bankszámlarend 2008. január elsejétől, a többi módosítás 2007. november 10.-étől hatályos. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés /2007. (XI. 9.) számú határozata a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratáról A Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Partnerségben a gyakorlatorientált szakképzés megerősítéséért Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében SZAKKÉPZÉSI FÓRUM. Nyíregyháza, 2015.09.

Partnerségben a gyakorlatorientált szakképzés megerősítéséért Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében SZAKKÉPZÉSI FÓRUM. Nyíregyháza, 2015.09. Partnerségben a gyakorlatorientált szakképzés megerősítéséért Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében SZAKKÉPZÉSI FÓRUM Nyíregyháza, 2015.09.23 A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK A SZAKKÉPZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOKRÓL

Részletesebben

A képzés a jelentkezők alacsony száma miatt nem indul!

A képzés a jelentkezők alacsony száma miatt nem indul! 1 / 17 41 Képző- és iparművészet A képzés a jelentkezők alacsony száma miatt nem indul! Sorrend Tanulóazonosító / Jelige 71787386897 73991872259 78978264679 71829652750 74328105984 75164453390 76312232362

Részletesebben

Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása

Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: 14-19 év a legkritikusabb! 2002-2010 között általános iskolába járók száma: 112 000-108

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tevékenysége a megye szakképzésének szervezésében. 2009. szeptember 10.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tevékenysége a megye szakképzésének szervezésében. 2009. szeptember 10. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tevékenysége a megye szakképzésének szervezésében 2009. szeptember 10. 1 A kamara közjogi feladatai A gyakorlati képzőhelyek nyilvántartása, felügyelete

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS A MUNKAERŐPIACI ALAP KÉPZÉSI ALAPRÉSZ 2010

PÁLYÁZATI KIÍRÁS A MUNKAERŐPIACI ALAP KÉPZÉSI ALAPRÉSZ 2010 PÁLYÁZATI KIÍRÁS A MUNKAERŐPIACI ALAP KÉPZÉSI ALAPRÉSZ 2010. ÉVI DECENTRALIZÁLT REGIONÁLIS KERETÉBŐL FINANSZÍROZANDÓ, A SZAKKÉPZÉS TÁRGYI FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSÁRA TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Javaslattétel iskolai rendszerű szakképesítésekre Vas megye

Javaslattétel iskolai rendszerű szakképesítésekre Vas megye A Kormány 2015/2016. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntéséhez és a hiány-szakképesítések meghatározásához a(z) Vas Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság az alábbi javaslatot teszi. Korlátozás nélkül

Részletesebben

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELHÍVÁSA. a 2015/2016. tanévben megrendezendő

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELHÍVÁSA. a 2015/2016. tanévben megrendezendő A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELHÍVÁSA a 2015/2016. tanévben megrendezendő SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA VERSENYRE ÉS AZ ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYRE A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Iparkamarával

Részletesebben

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELHÍVÁSA. a 2014/2015. tanévben megrendezendő

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELHÍVÁSA. a 2014/2015. tanévben megrendezendő A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELHÍVÁSA a 2014/2015. tanévben megrendezendő SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA VERSENYRE ÉS AZ ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYRE A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Iparkamarával

Részletesebben

Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13.

Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13. Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13. 1 1. BEVEZETŐ... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 5 2.1. SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉT ALAPVETŐEN MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK... 5 2.2.

Részletesebben

SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Komárom Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési tevékenysége

Komárom Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési tevékenysége Komárom Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési tevékenysége A kamarai szakképzés területei 1. Szakképzési Tanácsadók 2. Pályaorientációs tevékenység 3. MFKB munkája 4. Mesterképzés Szakképzési

Részletesebben

14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet. a szakképzési kerettantervekről

14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet. a szakképzési kerettantervekről 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 89. e), f) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes ek, valamint a Miniszterelnökséget

Részletesebben

Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Készült a Tolna Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság számára Szekszárd 2013 1 Tartalomjegyzék Előzmények, preambulum... 4 Bevezetés... 6 A szakképzés szerkezeti

Részletesebben

A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI GfK Hungária ROP 3.4.1. KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT FELMÉRÉS KÉPZŐ INTÉZMÉNYI ADATOK ELEMZÉSE 1 A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A KUTATÁS TÉMÁJA: REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM: KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT

Részletesebben

Duális szakképzés. Együttműködési lehetőségek a Nyíregyházi Szakképzési Centrummal. Nyíregyháza, 2016. március 01.

Duális szakképzés. Együttműködési lehetőségek a Nyíregyházi Szakképzési Centrummal. Nyíregyháza, 2016. március 01. Duális szakképzés Együttműködési lehetőségek a Nyíregyházi Szakképzési Centrummal Nyíregyháza, 2016. március 01. 2015.07.01. 44 szakképzési centrum jött létre az országban, megyénkben három: Nyíregyházán,

Részletesebben

Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről

Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről Gazdasági környezet Az elmúlt évek gazdaságpolitikája arra alapozott, hogy az adósság csapdából csak akkor lehet kitörni, ha emelkedik a növekedési potenciál,

Részletesebben

FEDőLAP. (mellékelve)

FEDőLAP. (mellékelve) FEDőLAP (mellékelve) Milyen szakmát válasszak? Szakiskolai szakmaválasztást támogató tájékoztató füzet Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. november 2 Milyen szakmát válasszak? 2009 A Magyar

Részletesebben

Javaslattétel Heves megye

Javaslattétel Heves megye A Kormány 2014/2015. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntéséhez és a hiány-szakképesítések meghatározásához a(z) Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság az alábbi javaslatot teszi. Korlátozás

Részletesebben

VERSENYSZABÁLYZAT. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

VERSENYSZABÁLYZAT. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara VERSENYSZABÁLYZAT A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ, A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL MEGRENDEZÉSRE KERÜLŐ SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA VERSENYRE ÉS AZ ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYRE

Részletesebben

Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola

Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai Program Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola 03 BEVEZETŐ... 3 ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4. A szakképzés jogszabályi háttere... 4. A változtatás szükségessége... 7 3. Szakmastruktúra általános

Részletesebben

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10729. számú törvényjavaslat az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 2016. évi... törvény

Részletesebben

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet. a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet. a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 90. a) pontjában kapott

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI MEGÁLLAPODÁS

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI MEGÁLLAPODÁS SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI MEGÁLLAPODÁS Széchenyi István Szakképző Iskola Az 5.10. pontja szerint a támogatás kedvezményezettje; illetve az ott oktatott szakmák az 1. sz. mellékletben az iskolánál felsoroltak.

Részletesebben

2,51 és 3,00 között van, az ösztöndíj mértéke 10.000 Ft/hó. 3,01 és 3,50 között van, az ösztöndíj mértéke 15.000 Ft/hó

2,51 és 3,00 között van, az ösztöndíj mértéke 10.000 Ft/hó. 3,01 és 3,50 között van, az ösztöndíj mértéke 15.000 Ft/hó Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A tanulmányi szakiskolai ösztöndíj bevezetésének a célja, hogy a szakiskolai képzésben résztvevő, gazdaság által igényelt szakképesítést tanulók támogatásban részesüljenek

Részletesebben

Javaslattétel iskolai rendszerű szakképesítésekre Békés megye

Javaslattétel iskolai rendszerű szakképesítésekre Békés megye A Kormány 2015/2016. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntéséhez és a hiány-szakképesítések meghatározásához a(z) Békés Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság az alábbi javaslatot teszi. Korlátozás

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KEM 2013-2020

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KEM 2013-2020 1 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KEM 2013-2020 Az iskolarendszerű szakképzés fejlesztésének rövid és középtávú terve Komárom-Esztergom megye, a szakképzés irányainak és a beiskolázás arányainak terve

Részletesebben

A Gyakran Ismételt Kérdések témakörei (Az adott témakörre kattintva megtekintheti a témakörhöz kapcsolódó leggyakoribb kérdéseket.

A Gyakran Ismételt Kérdések témakörei (Az adott témakörre kattintva megtekintheti a témakörhöz kapcsolódó leggyakoribb kérdéseket. A Gyakran Ismételt Kérdések témakörei (Az adott témakörre kattintva megtekintheti a témakörhöz kapcsolódó leggyakoribb kérdéseket.) I. Mely szakképesítésekre felkészítő gyakorlati képzéssel lehet pályázni?

Részletesebben

MFKB Roadshow 2015. Összefoglaló

MFKB Roadshow 2015. Összefoglaló MFKB Roadshow 2015. Összefoglaló Ebben az évben 3 megyei várost a rendezvények sorrendjében Hódmezővásárhelyt, Szegedet és Szentest - jelöltünk meg az immár hagyományosnak tekinthető Szakképzési Roadshow

Részletesebben

Szakképzés helyzete és kilátásai

Szakképzés helyzete és kilátásai Szakképzés helyzete és kilátásai A megszorító csomag fő elemei a következők Megszűnik a jelenlegi 100%-os elszámolási lehetősége a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására

Részletesebben

Előterjesztő: T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye oktatási és szakképzési helyzetéről

Előterjesztő: T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye oktatási és szakképzési helyzetéről Előterjesztő: Tóth Béla Ózdi Szakképzési Centrum főigazgató T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye oktatási és szakképzési helyzetéről Tisztelt Közgyűlés! A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és ELŐTERJESZTÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megye iskolarendszerű szakképzésének átalakítására (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) A 2011. évi hazai jogalkotás folyamatában

Részletesebben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben A B C D 1. Sorszám Megye/Főváros Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma 2. I/1. Bács-Kiskun Ács 34 582 01 3. I/2. Bács-Kiskun Épület- és szerkezetlakatos 34 582 03 4. I/3. Bács-Kiskun Finommechanikai

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás

Szakképzési hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás Adó? Forrás! Pósa Józsefné 2009.február 09. 1 Jogszabályi háttér: 1993. évi LXXVI tv. a szakképzésről 2003. évi LXXXVI. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer

Részletesebben

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA NFA-KA-NGM 11/2013/TK. számú támogatási szerződés keretében VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely,

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

6. Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. 7. Az OKJ 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

6. Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. 7. Az OKJ 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul. 89951 A Kormány 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelete a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

BÁCS-KISKUN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Bács-Kiskun Ügyiratszám: 00017/13-MFKK MFKB Ügyintéző: Gaál Bernadett Ügyintéző telefonszáma: 76/ 501-519, 70/ 933-4792 A Bács-Kiskun Megyei fejlesztési

Részletesebben

Támogatható a járási hivatal által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek [Flt. 14. (1) bekezdés a)-g)]: aki álláskereső, o

Támogatható a járási hivatal által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek [Flt. 14. (1) bekezdés a)-g)]: aki álláskereső, o Ügytípus megnevezése: A foglalkoztatást elősegítő képzési támogatás Ügytípus rövid leírása: Támogatható a járási hivatal által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek [Flt. 14. (1) bekezdés

Részletesebben

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

AZ OKV TAGJAINAK KINEVEZÉSÉRE. I. BEVEZETÉS

AZ OKV TAGJAINAK KINEVEZÉSÉRE. I. BEVEZETÉS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium elnöke az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. (1) bekezdésében kapott

Részletesebben

MAGYAR SZAKKÉPZÉS HELYZETE,

MAGYAR SZAKKÉPZÉS HELYZETE, MAGYAR SZAKKÉPZÉS HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FÉMIPARI SZAKMÁK KÉPZÉSÉRE Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2015. november 13. Foglalkoztatás / 1 / 2015 17%

Részletesebben

O.S. A kamarával együttműködésben elért eredmények közé sorolta egyebek közt a duális képzés kiterjesztését, a tanulószerződéses

O.S. A kamarával együttműködésben elért eredmények közé sorolta egyebek közt a duális képzés kiterjesztését, a tanulószerződéses A szakképzési különszám a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával készült, az NFA-KA-NGM 11/2013. számú pályázat keretében. 2014. NOVEMBER A MAGYAR KE RES KE DEL MI ÉS IPAR KA MA RA GAZDASÁGI LAPJA

Részletesebben

6000 KECSKEMÉT, SZOLNOKI ÚT. 31. WWW.KECSKEMETISZC.HU LEVELEZÉSI CÍM: 6000 KECSKEMÉT, KVARC UTCA 1. 76-482-698

6000 KECSKEMÉT, SZOLNOKI ÚT. 31. WWW.KECSKEMETISZC.HU LEVELEZÉSI CÍM: 6000 KECSKEMÉT, KVARC UTCA 1. 76-482-698 KECSKEMÉTI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM HÍRLEVELE OM AZONOSÍTÓ: 203041 A RÉGIÓ SZAKKÉPZŐ CENTRUMA MINDENKI NÁLUNK TANUL! 2015. 2. SZÁM 6000 KECSKEMÉT, SZOLNOKI ÚT. 31. WWW.KECSKEMETISZC.HU LEVELEZÉSI CÍM: 6000

Részletesebben

LOSONTZI ISTVÁN EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY,

LOSONTZI ISTVÁN EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, LOSONTZI ISTVÁN EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKOTTHON 2700 CEGLÉD, BUZOGÁNY UTCA 23. Intézményi átszervezés, 1 Alapító Okirat módosítás 2014. április I. Intézményi

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG Jegyzőkönyv az MFKB 2014. március 25-i üléséről Időpontja: Helyszíne: 2014. március 25. (kedd) 8 óra Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szeged,

Részletesebben

SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n

SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n Utolsó módosítás: 2011. június 16-án A Szolnoki Főiskola (a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. október 17-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. október 17-i rendkívüli ülésére 2. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. október 17-i rendkívüli ülésére Tárgy: A Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskolában folyó

Részletesebben

2014.03.04. A Kamara területi szervezetei A területi gazdasági kamarák a megyékben / a megyei jogú városokban valamint a fővárosban működhetnek

2014.03.04. A Kamara területi szervezetei A területi gazdasági kamarák a megyékben / a megyei jogú városokban valamint a fővárosban működhetnek A kamara szerepvállalása a hazai szak-és felnőttképzési rendszerben Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK Az MKIK alapfeladata: köztestületként működő érdekképviselet Választott bíróság

Részletesebben

Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság

Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság elemzés XI. évf.. szám Dr. Tóth Tibor Spiesz Tamás Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság AKépzési Igazgatóság a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézeten belül. szeptember jén alakult meg. Szervezeti egységei

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás 2013.évközi,2014. évi változásai. Győri Anikó NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága

Szakképzési hozzájárulás 2013.évközi,2014. évi változásai. Győri Anikó NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága Szakképzési hozzájárulás 2013.évközi,2014. évi változásai Győri Anikó NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága Jogszabályi háttér a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek 0 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek A Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2013. július 8-án elfogadott, végleges változat 1 Tartalomjegyzék I. Összehasonlító

Részletesebben

Javaslattétel iskolai rendszerű szakképesítésekre Csongrád megye

Javaslattétel iskolai rendszerű szakképesítésekre Csongrád megye A Kormány 2017/2018. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntéséhez és a hiány-szakképesítések meghatározásához a(z) Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság az alábbi javaslatot teszi. Korlátozás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

Írásunkban a kutatás legfontosabb eredményeit kívánjuk közreadni.

Írásunkban a kutatás legfontosabb eredményeit kívánjuk közreadni. 137 Fa r k a s Éva Az iskolarendszerű szakképzés reformjának jellemzői az intézmények nézőpontjából I. Az európai uniós alapelvekkel összhangban, a szakképzés társadalmi presztízsének, valamint munkaerő-piaci

Részletesebben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben A B C D 1 Sorszám Megye/Főváros Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma 2 I/1. Bács-Kiskun Ács 34-582-01 3 I/2. Bács-Kiskun Asztalos 34-543-02 4 I/3. Bács-Kiskun Épület- és szerkezetlakatos

Részletesebben

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2015. ÉVRE

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2015. ÉVRE A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2015. ÉVRE A PBKIK, mint köztestület és közhasznú szervezet Közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet Megszerzésének időpontja: 2015.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Eötvös József Református Oktatási Központ Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium * 3360 Heves, Dobó u. 29. (/ Fax: 36/346-118, 36/346-897

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020)

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) 2013. NÓGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG I. Tartalom II. BEVEZETÉS... 3 III. HELYZETELEMZÉS... 6 1. Jogszabályi környezet vizsgálata,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 12. Az Intézményi Tanács és az intézmény kapcsolattartásának rendje... 37 13. Integrációs Pedagógiai Rendszer...

Tartalomjegyzék. 12. Az Intézményi Tanács és az intézmény kapcsolattartásának rendje... 37 13. Integrációs Pedagógiai Rendszer... HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EÖTVÖS JÓZSEF SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. AZ SZMSZ CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA... 5 II. AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA, ALAPTEVÉKENYSÉGE, JOGÁLLÁSA

Részletesebben

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Budapest 2006 Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából az Országos Szakképzési Tanács támogatásával A kiadvány összeállításában

Részletesebben

A SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNYEK SZAKSZERŰ ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNYEK SZAKSZERŰ ÖSSZEÁLLÍTÁSA A SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNYEK SZAKSZERŰ ÖSSZEÁLLÍTÁSA MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KONFERENCIÁJA A javaslattevők által készített szakmai programkövetelmények szakszerű kidolgozása, tartalmi és formai

Részletesebben

Paksi I. István Szakképző Iskola Ideiglenes felvételi jegyzék 2015/2016

Paksi I. István Szakképző Iskola Ideiglenes felvételi jegyzék 2015/2016 Szakközépiskola 77595242289 64 1. felvételre javasolt 71770970787 63 2. felvételre javasolt 72418673860 52 3. felvételre javasolt 74659368334 51 4. felvételre javasolt 74845323873 49 5. felvételre javasolt

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Áttekintés az új szakképzési és felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről Nemzeti Fejlesztési Alap

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS A MU KAERŐPIACI ALAP KÉPZÉSI ALAPRÉSZ 2010

PÁLYÁZATI KIÍRÁS A MU KAERŐPIACI ALAP KÉPZÉSI ALAPRÉSZ 2010 PÁLYÁZATI KIÍRÁS A MU KAERŐPIACI ALAP KÉPZÉSI ALAPRÉSZ 2010. ÉVI DECE TRALIZÁLT REGIO ÁLIS KERETÉBŐL FI A SZÍROZA DÓ, A SZAKKÉPZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI EK FEJLESZTÉSRE IRÁ YULÓ BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSÁRA TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Javaslattétel iskolarendszeren kívüli szakképesítésekre Békés megye

Javaslattétel iskolarendszeren kívüli szakképesítésekre Békés megye A Kormány 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntéséhez és a hiány-szakképesítések meghatározásához a(z) Békés Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság az alábbi javaslatot teszi. Korlátozás

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzata 2013.

Szervezeti és Működési Szabályzata 2013. SZINERGIA Üzleti Szakképző Iskola és Tagintézményei Szervezeti és Működési Szabályzata 2013. 1 A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések...

Részletesebben

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola. Felnőttoktatási szabályzat. a szakközépiskolai és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők számára

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola. Felnőttoktatási szabályzat. a szakközépiskolai és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők számára YBL MIKLÓS ÉPÍTŐIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola a szakközépiskolai és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők számára Budapest, 2015 1 1 4 9 B u d a p e s t, V á r n a u.

Részletesebben

GYAKORLATI KÉPZÉS TANULÓSZERZŐDÉSSEL. Ceglédi Ipartestület 2015. február 5.

GYAKORLATI KÉPZÉS TANULÓSZERZŐDÉSSEL. Ceglédi Ipartestület 2015. február 5. GYAKORLATI KÉPZÉS TANULÓSZERZŐDÉSSEL Ceglédi Ipartestület 2015. február 5. A duális képzés és a tanulószerződés intézményrendszere Duális képzés: amikor a szakképzési feladatok felelősségén és költségein

Részletesebben

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4475) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4475) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4475) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára, a szakképzésről szóló 2011. évi

Részletesebben

Gazdaságorientált oktatás és szakképzés Magyarországon

Gazdaságorientált oktatás és szakképzés Magyarországon Gazdaságorientált oktatás és szakképzés Magyarországon Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény elfogadása

Részletesebben

KIVONAT. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nyírbátori Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Alapító Okirata megállapításáról

KIVONAT. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nyírbátori Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Alapító Okirata megállapításáról KIVONAT a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2009. április 29-én megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből -------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

A Szegedi Szakképzési Centrum Móravárosi Ipari Szakképző és Általános Iskolájában. Krämmer Erika

A Szegedi Szakképzési Centrum Móravárosi Ipari Szakképző és Általános Iskolájában. Krämmer Erika A Szegedi Szakképzési Centrum Móravárosi Ipari Szakképző és Általános Iskolájában Krämmer Erika Minden technika művészetté nemesedik a tudás legmagasabb fokán. (Tápai Antal Móra Ferenchez) Szakközépiskolai

Részletesebben

Kivonat Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. június 21. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből:

Kivonat Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. június 21. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből: Kivonat Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. június 21. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből: VI-209/3096/2012. sz. határozat Tárgy : Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése IV-118/2774/2012.sz.határozatának

Részletesebben

PETRIK LAJOS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ VEGYIPARI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETRIK LAJOS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ VEGYIPARI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETRIK LAJOS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ VEGYIPARI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Részletesebben

Változások a szakképzésben

Változások a szakképzésben Változások a szakképzésben INFOTÉR Informatika a Társadalomért 2015. november 5-6. Balatonfüred Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár 1 Munkaerő-hiány Magyarországon Egyszerre

Részletesebben

Dr. Henczi Lajos. Dr. Henczi Lajos

Dr. Henczi Lajos. Dr. Henczi Lajos Dr. Henczi Lajos Modulzáró vizsga azok számára, akik nem vettek részt OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben Közismert, hogy az OKJ-ra vonatkozó előírások egyik leglényegesebb, a képzéseket

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165 kutatás közben 165 KUTATÁS KÖZBEN A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003 A rendszerváltozás követően olyan alapvető társadalmi és gazdasági változások történtek, amelyek új regionális

Részletesebben

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A Kormány

Részletesebben

Befektetés a jövőbe A duális képzés megvalósulása Magyarországon

Befektetés a jövőbe A duális képzés megvalósulása Magyarországon V é g ze t t sé g a i c n e t e p m o K Befektetés a jövőbe A duális képzés megvalósulása Magyarországon 15 ezer fő deficit Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: 14-19 év a

Részletesebben

A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. kiemelten közhasznú társaság közhasznúsági jelentése. 2011 évre

A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. kiemelten közhasznú társaság közhasznúsági jelentése. 2011 évre A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiemelten közhasznú társaság közhasznúsági jelentése 2011 évre A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a gazdasági kamarákról szóló 1999. CXXII törvény 3 ( 1

Részletesebben

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 2016/2017. tanév FELVÉTELRE JAVASOLTAK

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 2016/2017. tanév FELVÉTELRE JAVASOLTAK Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 2016/2017. tanév FELVÉTELRE JAVASOLTAK Rangsor Tagozatkód Szak/szakma Oktatási azonosító szám/jelige 1 510 szakközép

Részletesebben

Jó döntés - sikeres jövő

Jó döntés - sikeres jövő Jó döntés - sikeres jövő Pályaválasztási tájékoztató a 2016/2017 tanévre Baranya megye Érettségizők és felnőttoktatásba bekapcsolódók részére készült kiadvány az állami fenntartású intézmények szakmai

Részletesebben

Informatikai képzése vállalkozási szerződés keretében - eredmény

Informatikai képzése vállalkozási szerződés keretében - eredmény Informatikai képzése vállalkozási szerződés keretében - eredmény Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/37 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Tájékoztató az eljárás eredményéről (1-es Hirdetmény típusa:

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA (IMIP)

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA (IMIP) Imádott hazám feldicsőülésére intézem minden erőmet (Táncsics Mihály) A TÁNCSICS MIHÁLY Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Veszprém, Eötvös u. 1. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA (IMIP) 2011.

Részletesebben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Kovács Anett Jolán A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Bevezető Napjainkban az oktatás, a képzés a társadalmunk legfontosabb

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM, GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2170 ASZÓD, HATVANI ÚT 3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ASZÓD 2013 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 5 1. A szervezeti és működési szabályzat

Részletesebben