Szakképzés és felnőttképzés 2014

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakképzés és felnőttképzés 2014"

Átírás

1 SZAKKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON 2014

2 Bevezető 1 KLÉSZ TIBOR Hungarikumok a magyar iskolai rendszerű szakképzésben 3 RETTEGI ZSOLT A felnőttképzési tevékenység új szabályozása 23 TAJTI JÓZSEF Aktív foglalkoztatási eszközök a munkaerőpiacon 30 BOROS ISTVÁN Szak- és felnőttképzés számokban, HÉGER ISTVÁN A szakképzés újabb sikere a EuroSkills Lille 2014 versenyen 73 Jó gyakorlat JENEI RITA A Siemens duális képzési rendszere 77 Panoráma KIS ANITA KORMOS MÁRIA Út a szakmaszerkezeti döntésig 87 CSISZÁR ZSÓFIA EuroSkills WorldSkills kamarai stratégia 91 Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Kiadja a NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: +36 (1) Felelős kiadó: Szerkesztőbizottság: Palotás JÓZSEF, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettese ERDEI GÁBOR, elnök BRUCKNER LÁSZLÓ, ügyvezető elnök BIRHER NÁNDOR, felelős szerkesztő ANGYAL LÁSZLÓ, BOROS ISTVÁN, FEKETE BALÁZS, GARAI PÉTER, SZEBENI KINGA, KATONA MIKLÓS, KLÉSZ TIBOR, KOZMA GÁBOR, MARTON JÓZSEF, ODROBINA LÁSZLÓ, RETTEGI ZSOLT Szerkesztőségi asszisztens: FODOR MARIA Nyomta és kötötte: NSZFH Nyomda 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Felelős vezető: SZAUER GYÖNGYI A borítón és a belíveken közölt Siemens-képek forrása: A Szakképzés Magyarországon folyóirat a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött NFA KA 1/2014. számú támogatási szerződés alapján és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprészének támogatásával jelenik meg.

3 Tisztelt Olvasó! Örömmel köszöntöm a Szakképzés Magyarországon kiadvány második számának olvasóit. Az elmúlt évek sok változást hoztak a magyar szakképzés és felnőttképzés területén, amelyekkel nem titkoltan egyik célunk az volt, hogy hazánkban a külföldi befektetők elvárásainak is megfelelő, magasan képzett munkaerő álljon rendelkezésre. A rendszer megújítására irányuló kezdeményezéseket ugyanakkor nem elegendő a jogszabályok útján elindítani, ezek megfelelő kommunikációját, a valódi célok és eszközök megismertetését az európai és az Európán kívüli közönséggel épp olyan fontosnak tartjuk. Ennek érdekében indítottuk útjára a jelen kiadványt Az elmúlt évek sok változást hoztak a magyar szakképzés és felnőttképzés területén, amelyekkel nem titkoltan egyik célunk az volt, hogy hazánkban a külföldi befektetők elvárásainak 2013-ban, amelyet ezután éves rendszerességgel fogunk kibocsátani az Önök alapos tájékoztatása érdekében. A rendszerváltás óta eltelt időszakban a magyar gazdaságot érintő struktúrák átalakulása, a társadalmi változások, a nemzetközi gazdasági környezet hazánkra gyakorolt hatásai mind hozzájárultak ahhoz, hogy húsz év után a szakképzés versenyképességének megőrzése érdekében, talán nem túlzás ezt mondani, turn-around managementre volt szükség. Ezért a szakképzés és felnőttképzés szakterületének irányítása immár több mint négy éve a nemzetgazdaságért felelős minisztérium alá tartozik. A korábbi önálló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a foglalkoztatásért felelős hivatalba integrálva látta el feladatát, de 2014 decemberétől ismét önálló hivatalként működik. Ez a közigazgatási felépítés is tükrözi a magyar kormány elkötelezettségét a gazdaság igényeinek megismerése és kielégítése iránt, és jelzi a szakképzés hangsúlyos szerepét. Ezen túlmenően az elmúlt évek szakképzési reformjaiban, amelyről a kiadványban részletesen olvashatnak, kulcsszerepet játszott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és rajta keresztül a munkaadói és munkavállalói képviseletek. Az átalakítás iránya azonos több európai országban jelenleg zajló reformmal: a vállalatok szerepének növelése a szakképzésben, a duális képzés erősítése. Mindezt komplex intézkedéscsomaggal valósítjuk meg, amelynek elemeit Önök a kiadvány cikkeiből megismerhetik. Olvashatnak arról, hogyan alakítottuk át a Kamara bevonásával az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések rendszerét oly módon, hogy a szakképzésből kilépő tanulók foglalkoztathatósága növekedjen, szakmai tudásuk széles körű, de megalapozott és gyakorlatias legyen. A szakképesítések tartalmának kiszélesítése egyben egyszerűsítette is a rendszert és csökkentette a kimenetek számát. Bemutatjuk Önöknek, hogyan teremtettük meg a feltételeket ahhoz, hogy a szakmai képzés már a 9. évfolyamon megkezdhető legyen, melyet megnövelt gyakorlati óraszámra épülő és kibővített munkaadói körrel működő gyakorlati képzéssel igyekeztünk tovább erősíteni. Új elemként kerültek bevezetésre a 2013-as tanévtől a kötelező szakképzési kerettantervek, amelyek 90%-ban meghatározzák a képző intézményekben zajló munkát, is megfelelő, magasan képzett munkaerő álljon rendelkezésre. Bevezető 1

4 így biztosítva egységes minőséget az iskolai rendszerű képzésnek. A megújított mesterképzés szintén a minőségirányítási céljainkat szolgálja. Még egy fontos intézkedést bemutató cikkünkre szeretném felhívni a figyelmüket. A korszerű és szakmailag megalapozott szakképzés érdekében a 2013/2014. tanévtől a Kormány dönt a szakmaszerkezetről, azaz a beiskolázás irányáról és arányáról: a döntés valamennyi, államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzésre, a szakképesítésekre és a 9. évfolyamra történő beiskolázásra vonatkozik megyékre és fenntartókra lebontva. Erőfeszítéseink megtérülésének már sok pozitív jele van első három negyedévében 3,6%-kal bővült a magyar gazdaság, amely olyan dinamikus növekedést jelent, amelyre nyolc éve nem volt példa Magyarországon. A foglalkoztatottak száma szintén 22 éves csúcsán van, és ehhez elsősorban a versenyszférában foglalkoztatottak számának növekedése járult hozzá. A munkanélküliség hét éve nem volt ilyen alacsony Magyarországon, a legfrissebb adatok szerint 7% körül van. A munkaadók körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a szakképzett munkavállalók rendelkezésre állásával, köztük a pályakezdők felkészültségével kapcsolatosan már növekedésnek indult a munkaadók elégedettsége. Tudjuk, hogy a munkaerő jobb foglalkoztathatósága és termelékenysége érdekében további fejlődésre van szükség a munkavállalók kulcskompetenciái, elsődlegesen az idegen nyelvi tudásuk és a digitális kompetenciáik terén, ezért erre a célra mintegy 30 milliárd forintnyi támogatást fordítunk a következő 6 évben. Annak érdekében, hogy a tanulók és szüleik megalapozott döntést hozhassanak pályaválasztáskor, uniós támogatásból fejlesztjük tovább a pálya-tanácsadási rendszerünket. Jelenleg a szakképzésben a tanulók mintegy 8000 vállalkozásnál kaphatnak gyakorlati képzést, és a kormány minden lehetséges eszközzel támogatja, hogy további cégek is csatlakozzanak a képzési rendszerhez a gyakorlati képzés támogatási rendszere megújításának egyik célja a vállalatokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése volt. Remélem, hogy már e rövid bevezető összefoglalóban sikerült Önöket megygyőznöm arról, hogy a magyarországi szakképzés és felnőttképzés átalakításával elérjük, hogy hazánk a régióban betöltött meghatározó szerepét megtartsa, megerősítse, és hogy Önöknek érdemes alaposabban is megismerkedniük a változások cikkekben kibontott részleteivel. Figyelmüket megköszönve, üdvözlettel: Dr. Czomba Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára Bevezető 2

5 KLÉSZ TIBOR Hungarikumok a magyar iskolai rendszerű szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzést a közel másfél évszázados magyarországi fejlődése során a folyamatos változásokhoz történő alkalmazkodás jellemezte, kezdve a 19. század végi Osztrák-Magyar Monarchia (közjogi dualizmus) iparosodási időszakától egészen az 1990-ben lezajlott gazdasági rendszerváltásig. A 1870-es és 1880-as évek ipartörvényei már a tanoncképzés részletes feltételrendszerét állapították meg, meghatározva a leendő iparos tanuló és mestere jogait és kötelezettségeit, a tanoncok gyakorlati képzésének körülményeit, nem hagyva figyelmen kívül az írási, olvasási, számolási alapokat biztosító oktatás (az úgynevezett vasárnapi iskolák ) jelentőségét sem. A gyakorlati képzésnek a szakképzési értelemben vett duális elvek alapján történő megszervezése már ekkor elindult és eltartott egészen a II. világháború végéig. Azt követően ugyanis a szocialista tervgazdálkodás, a nagyvállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek biztosították szigorú állami kontroll mellett a tanulók gyakorlati képzését. A beiskolázások irányai és arányai az állampárt oktatási-képzési igazgatási szervei által felügyelt módon kerültek meghatározásra, íróasztal melletti tervezéssel, az állami szakmunkásképző iskolák keretein belül. A 20. század utolsó évtizedére eső gazdasági rendszerváltás során átalakultak az állami nagyvállalatok és nagyüzemek, amellyel egyidejűleg megszűntek a gyakorlati képzőhelyek, komoly kihívás elé állítva ezzel az iskolai rendszerű szakképzést. Ekkor jelentek meg az úgynevezett főtevékenységként gyakorlati képzést végző vállalkozások, amelyek korábbi hézagpótló szerepét napjainkra a valós gazdasági termelést és szolgáltatást végző cégek vették át. E folyamatban nagy szerepet játszott a gazdasági kamara, amely a szakmáknak a munkaerő-piaci igényekhez igazodó tartalmi fejlesztésével, a tanulószerződések gondozásával az elmúlt években erősítette a duális szakképzés szélesebb körű elterjesztését. A 21. század második évtizedében a gazdasági világválságból történő kilábalással párhuzamosan kellett bővíteni a foglalkoztatottságot és erősíteni a gazdaság versenyképességét, amelynek az egyik fontos alapja és egyben eszköze az iskolai rendszerű szakképzés és felnőttképzés. Számos intézkedés, valamint az ezek kereteit meghatározó szabályozás született, amely az iskolai rendszerű szakképzésben nagyobb hangsúlyt kívánt helyezni a munkaerő-piaci igényekre, a képzés gyakorlatorientált megvalósítására és a képzési idő indokolt racionalizálására. 3

6 A legutóbbi években éppen ezért számos intézkedés, valamint az ezek kereteit meghatározó szabályozás született, amely az iskolai rendszerű szakképzésben nagyobb hangsúlyt kívánt helyezni a munkaerő-piaci igényekre, a képzés gyakorlatorientált megvalósítására és a képzési idő indokolt racionalizálására. A szakképző iskolákban megvalósuló képzés fejlesztésének eszközei sok esetben meglévő vívmányokra épülnek, más intézkedések pedig például a duális formában megvalósuló szakképzés nemzetközi tapasztalatokat is hasznosítva kerültek előkészítésre. Az új megoldások egy része nem lelhető fel más országok szakképzési rendszerében, éppen ezért ezeket szakképzési hungarikumoknak is tekinthetjük, úgy, ahogyan a borászatban a tokaji aszút, vagy a találmányok világában a transzformátort és a Rubik-kockát. A bemutatásra kerülő szakképzési hungarikumok között található a képzések és az intézmények közötti átjárhatóság számos formája, a volt szakiskolai tanulók két év alatt történő felkészülési lehetősége az érettségire, vagy az úgynevezett szakmaszerkezeti döntés, amely munkaerő-piaci prognózis alapján határozza meg, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben mely képzések minősülnek a költségvetési támogatás szempontjából támogatottnak, korlátozottan támogatottnak és nem támogatottnak. Ugyancsak magyar sajátosság a szakképzési megállapodás, amelyet az állam és a nem állami (magán és egyházi) szakképző iskolai fenntartók kötnek egymással. A duális képzés kiterjesztése érdekében változatos tanulószerződés-kötési lehetőségek jöttek létre annak érdekében, hogy a gyakorlati képzésben részt vevők elsősorban ebben a formában szerezzék meg a gyakorlati ismereteiket és készüljenek fel a szakmai vizsgára. Hagyományos hungarikum a gyakorlati képzés finanszírozásának magyarországi eszköze, a munkáltatók által fizetett, adójellegű szakképzési hozzájárulás és az annak befizetéseiből keletkező Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze, amely többek között a gyakorlati képzési normatíva, a tanulószerződés alapján nyújtott tanulói pénzbeli juttatás és a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj forrása is egyben. ÁTJÁRHATÓSÁG ÉS BŐVÜLŐ KÉPZÉSI UTAK Magyarországon az iskolai rendszerű szakképzésben alapvetően két iskolatípusban lehet az Országos Képzési Jegyzékben 1 szereplő, állam által elismert szakképesítést szerezni: az érettségit nem nyújtó 2013-tól hároméves szakiskolában és az érettségire is felkészítő szakközépiskolában. Utóbbiban négy, alapvetően közismereti oktatásra épülő évfolyam és az érettségit követően egy vagy kettő szakképzési évfolyam elvégzésével lehet eljutni a szakmai vizsgáig. A szakiskolai képzés három éve összességében egy év közismereti oktatást és két év szakmai képzést ölel fel, így a közismereti követelményeket korábban teljesítő tanuló akár kettő évnyi szakmai elméleti és gyakorlati képzést követően is tehet szakmai vizsgát. 1. Lásd: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet. 4

7 Érettségi két év alatt A szakképzési rendszer teljesen új eleme 2012-től, hogy a korábban szakiskolai végzettséget szerzett tanulók kettő év alatt is felkészülhetnek az érettségi vizsgára. Ez az oktatási forma csak lehetőség a volt szakiskolások számára, de nem az egyetlen lehetőség az érettségizésre, hiszen a kettő tanév alatt koncentráltan és elsősorban azokat a tantárgyakat oktatják számukra, amely a négy kötelező érettségi tárgy ismeretanyagát öleli fel a Nemzeti Alaptanterv követelményei szerint. A magyar érettségi rendszerben a tanulóknak öt vizsgatantárgyból kell számot adni tudásukról: magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, és idegen nyelvből, valamint egy kötelezően választandó vizsgatárgyból. A szakképzésről szóló törvény értelme 2 szerint amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítését a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni, tehát esetében a kötelezően választandó ötödik vizsgatárgyat kiváltja a szakiskolai szakmai végzettsége. Az érettségire történő felkészítés azért valósítható meg két év alatt, mert a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulónak automatikusan beszámításra kerülnek az előzetes közismereti tanulmányai és a teljesített szakmai követelménymoduljai. Erre a felkészítésre nem szakiskolában kerül sor, hanem olyan intézménytípusban, amely profilja szerint egyébként is érettségire készíti fel a tanulókat, azaz szakközépiskolában vagy gimnáziumban. A szakképzésről szóló törvény tehát a két iskolatípus közül a kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésre a szakközépiskola tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamát jelöli ki. A szakközépiskolai felkészülési forma mellett a volt tanulóknak a 2012 előtti szabályozásnak megfelelően továbbra is lehetőségük van az érettségi vizsgatárgyak ismereteinek elsajátítására három és négy év alatt is. Ez utóbbi felkészítést felnőttek középiskolájának nevezték, utalva arra, hogy ezzel a két lehetőséggel ahogyan a kétéves formával is elsősorban a tankötelezettségüket már teljesített felnőttek élnek. Ilyen felkészítések első alkalommal a 2014/2015-ös tanévben indultak, az erre kiadott közismereti kerettantervek alapján. A kétéves felkészülési forma tehát nem kizárólagos. A korábbi alternatívákhoz képest egy újabbat nyújthat azok számára, akik elsőként olyan képzésben vettek részt, amely nem biztosított érettségi végzettséget, később viszont úgy döntöttek, hogy pótolni kívánják. A kétéves forma azok számára jelent nagy segítséget, akik a munkájuk vagy más miatt három évnél rövidebb idő alatt szeretnének érettségi bizonyítványt szerezni. Ez csak úgy lehetséges, ha a szakközépiskola a tanulónak a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyak esetén két év alatt négy év követelményét adja át, azaz a közismereti kerettantervben a szakközépiskola évfolyamára előírtak szerint készíti fel. A két év alatt megszerzett érettségi teljesen azonos értékű lesz más érettségi végzettségekkel, és megfelel az érettségihez fűzött hármas követelménynek is: egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, érettségihez kötött munkakör betöltésére vagy érettségire épülő szakképzés megkezdésére jogosít, egyúttal lehetővé teszi a tanuló felsőoktatási intézményben történő továbbtanulását is. 2. Lásd: A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény. 5

8 A magyar oktatási rendszerben valamennyi iskolatípusra és pedagógiai-oktatási szakaszra a közismereti kerettantervek biztosítják a Nemzeti alaptanterv 3 érvényesülését, tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit és tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, meghatározzák továbbá a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. A volt szakiskolások érettségire történő kétéves felkészülésének kereteit is külön kerettanterv biztosítja, figyelemmel arra, hogy elsősorban a négy kötelező érettségi vizsgatárgy ismeretei kerüljenek átadásra, másrészt arra, hogy a felkészülésre a nappali rendszerű oktatási forma mellett elsősorban az esti munkarendben és a levelező formában kerüljön sor. Az esti és a levelező munkarend már nem a nappali oktatásban valósul meg, hanem az ugyancsak iskolai rendszerű felnőttoktatás keretei között. Érettségire épülő szakképesítés érettségi nélkül? A szakképző iskolák két típusának kialakulása alapvetően azon alapul, hogy lehet-e a szakmai végzettséggel párhuzamosan érettségi vizsgát is tenni, vagy sem. Magyarországon a szakiskolában nem, a szakközépiskolában azonban a tizenharmadik évfolyamtól, az érettségit követően a tényleges szakképzési évfolyamokon olyan, állam által elismert szakképesítést lehet szerezni, amelynek a bemeneti feltétele az érettségi vizsga sikeres letétele. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján felmerült az olyan helyzetek kezelésének igénye, amelyekben egy szakiskolai végzettséggel, azaz állam által elismert szakképesítéssel rendelkező és a szakmájában több éve elhelyezkedett munkavállaló, egyéni vállalkozó vagy egyéb alkalmazott tovább szeretné magát a szakterületén képezni egy magasabb szintű, de még nem főiskolai vagy egyetemi képzésben, azonban emiatt érettségit még két év alatt sem kíván vagy tud szerezni. (Például egy Villanyszerelő szakképesítéssel rendelkező Erősáramú elektrotechnikusi végzettséget is szeretne szerezni.) Az érettségire épülő képzés feltétele főszabály szerint az érettségi bizonyítvány megléte. A 2012-től bevezetett új szabály azt teszi lehetővé, hogy olyan, együttes feltételek teljesítése esetén, amelyek szakmailag indokolt módon egyenértékűnek tekinthetőek de csak a szakmai továbbképzés szempontjából az érettségi végzettséggel, be lehessen kapcsolódni az érettségire épülő képzésbe tényleges érettségi végzettség nélkül is. A szakképzésről szóló törvény ennek a speciális lehetőségnek három szigorú és egyszerre fennálló feltételét szabta a volt szakiskolai tanulóval szemben: csak meghatározott szakképesítés-kör, ötéves gyakorlat és mestervizsga. Az Országos Képzési Jegyzék ugyanis meghatározza, hogy mely érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából lehet bekapcsolódni ebbe a képzési formába. Valamennyi érettségire épülő szakképesítésre tehát nem lehetséges ilyen formában felkészülni. 3. Lásd: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 6

9 A második feltétel, hogy az érintett volt szakiskolás a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal rendelkezzen. Ez a megszerezni kívánt, érettségire épülő képzés esetén olyan szakirányú előképzettséget feltételez, amely pótolja az érettségivel tanúsított kompetenciák hiányát. A harmadik feltétel, hogy a képzésbe bekapcsolódni szándékozó rendelkezzen az adott szakiskolai szakképesítésben tett mestervizsgával. Magyarországon a gazdasági kamara által szervezett mesterképzés olyan képzési forma, amely során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket mestervizsgára készítenek fel, a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával. A legalább ötéves gyakorlatot és a szakiskolai végzettséget figyelembe véve kijelenthető, hogy e képzési formába legkorábban éves korban lehet bekapcsolódni, ezért ezt a képzést csak az iskolai rendszerű felnőttoktatás keretében vagy az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben lehet megszervezni. Az így szerzett szakképesítés önmagában felsőfokú tanulmányok folytatására nem jogosít, de az intézkedés eredményeként az várható, hogy több olyan egykori szakiskolás és szakmunkás tanuló kapcsolódik be az érettségi végzettséghez kötött képzésekbe szakmai ismereteinek magasabb szintű elmélyítése céljából, akik korábban érettségi bizonyítvány hiányában letettek erről a céljukról. KÖTELEZŐ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MINDEN SZAKKÖZÉPISKOLÁSNAK Míg a szakiskolai képzés eredményes befejezése mindenképpen egy, az állam által elismert szakképesítés megszerzésével zárul, addig a szakközépiskolai oktatásban való részvétel sok esetben csak az érettségi végzettség megszerzését jelentette egészen az új szakképzési törvény elfogadásáig. A törvény ugyanis 2012-től rögzíti, hogy a szakközépiskolai tanuló az (közismereti) érettségi bizonyítványával egyidejűleg úgynevezett szakmai érettségi végzettséget is szerez, amely egyben konkrét munkakör betöltésére is jogosítja. Ezt követően a szakképzési évfolyamon felkészülhet az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítést igazoló szakmai bizonyítvány megszerzésére is. A változtatás indoka az volt, hogy amennyiben korábban a szakközépiskolai tanuló a négy évfolyamos oktatást és az érettségi megszerezését követően nem tanult tovább felsőoktatási intézményben vagy a szakképzési évfolyamon, akkor tanult szakma nélkül, mindösszesen érettségi végzettséggel volt kénytelen elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A szakmai érettségi végzettség azonban bár nem állam által elismert szakképesítésnek minősül konkrét munkakör betöltésére jogosít. (Például egy vegyészeti ágazatba tartozó szakközépiskolában érettségizett tanuló laborasszisztensként helyezkedhet el.) 7

10 A szakközépiskolai ágazatok A rendszer alapja az, hogy valamennyi szakközépiskolai képzés és szakképesítés összesen harmincnyolc ágazatba került besorolásra. (Például egészségügy, gépészet, informatika, építőipar, közlekedés, vendéglátóipar, mezőgazdaság, turisztika, közgazdaság, stb.) Az ágazatokat az Országos Képzési Jegyzék melléklete tartalmazza. Amennyiben egy tanuló az adott ágazat szakközépiskolájában elvégzi a kilencedik-tizenkettedik (azaz összesen négy) évfolyamot, normál érettségi végzettséget és egyben az adott ágazat szakmai érettségi végzettségét is megszerzi. Ezt követően a tizenharmadik évfolyamon felkészülhet a szakmai érettségi vizsgára is. Az ágazati képzéssel a szakközépiskola összesen négy alapvető célt tölt be: amellett, hogy az általános műveltség megalapozását igazolandó befejezett középiskolai végzettséget tanúsít, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra vagy szakképzésbe történő bekapcsolódásra jogosít, felkészít szakirányú munkába állásra és a szakmai érettségi végzettséget adó érettségi vizsgára is. A szakközépiskola tehát a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint készíti fel a tanulókat a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály határozza meg. Az automatikus beszámítás A szakközépiskola érettségiig tartó négy évfolyama nem minősül szakképzési évfolyamnak. Ez idő alatt szakmai képzés is folyik, mindösszesen azonban a teljes négy év egynegyedében, azaz nagyjából egy évnyi időtartamban. A szakmai érettségi végzettség ennek az egy évnek a szakmai tartalmát öleli fel, amely az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakközépiskolai szakképesítések kettő éves időtartamának a felét teszik ki. Mindebből az következik, hogy az a tanuló, aki az ágazati képzést követően azonos ágazati szakirányban tanul tovább a szakközépiskola szakképzési évfolyamán, az egyébként kettő éves képzést egy év alatt végezheti el a korábbi tanulmányainak beszámításával. Ez azt is jelenti, hogy az a tanuló, aki nem az általa elsajátítandó szakképesítés ágazatának megfelelő szakközépiskolai képzésből érkezett, vagy gimnáziumi érettségit követően kíván szakközépiskolai szakképesítést szerezni, kettő év alatt készülhet fel a szakmai vizsgára. A szakirányú továbbtanulás esetén a beszámítás nem lehetőség, hanem kötelezettség, amelyet törvény ír elő. Ez költséghatékonyabbá teszi az állami költségvetésből finanszírozott iskolai rendszerű képzést és a tanulót sem tartja bent a képzésben feleslegesen, amennyiben korábbi tanulmányainak beszámításával ésszerűen rövidíthető a képzési idő. A szakmai érettségi végzettség egyszerre ad tehát munkakör betöltésére jogosító végzettséget és teszi lehetővé a képzési idő automatikus csökkentését szakirányú nem felsőoktatási továbbtanulás esetén. A beszámítás kötelezővé tételét az indokolta, hogy korábban a szakképző iskolák indokolt esetben is csak esetlegesen éltek az önkéntes alapú beszámítás lehetőségével, amelyről az intézményvezető maga dönthetett. 8

11 Ahogyan a közismereti oktatás kötelezően alkalmazandó közismereti kerettantervek szerint folyik, úgy az iskolai rendszerű szakképzést is kötelező, jogszabályban kiadott úgynevezett szakképzési kerettantervek 4 szerint kell lefolytatni. Tekintettel arra, hogy a szakközépiskolai szakmai bizonyítvány a fentebb kifejtettek alapján 4+1 év alatt, valamint 4+2 év alatt is megszerezhető, a szakképzési kerettantervek is kétfajta képzési időtartamra vonatkozó óratervet tartalmaznak. Mindkét óraterv ugyanazt a szakmai ismeretanyagot fedi le, hiszen ugyanazt az állam által elismert szakképesítést lehet megszerezni a képzések végén. A 4+2 éves rendszerben a szakmai ismeretanyag teljes egészében a négy éves (közismereti) érettségi felkészítést követő kettő szakképzési évfolyamon került átadásra, míg a 4+1 éves formában a kétévnyi szakmai ismeret egyik felét már az első négy év alatt elsajátítja a tanuló, míg másik felét az érettségit követő egyetlen szakképzési évfolyamon. Az ágazati szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai képzés kötelező módon a es tanévtől került bevezetésre, ami azt jelenti, hogy 2017 tavaszán valamennyi szakközépiskolai tanuló már szakmai érettségi végzettséget is szerez a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgy teljesítésével egyidejűleg. SZAKMASZERKEZETI DÖNTÉS Az iskolai rendszerű szakképzés finanszírozását több tényező is befolyásolja Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a költségvetés forrásai végesek, indokolt volt egy olyan rendszert kialakítani, amely a leghatékonyabban működik, miközben a szakmai képzés is megfelelő színvonalú marad. A szakképző iskolák intézményrendszere az elmúlt két évtizedben túlságosan elaprózódott, gyakran egymástól kis távolságra lévő intézményekben folyt párhuzamosan azonos képzés. Ezek a képzések nem teljes kapacitás-kihasználtsággal működtek, amely a rendelkezésre álló források pazarlását eredményezte. Több mint ezer olyan közoktatási intézmény létezett az ezredfordulón Magyarországon, amely legalább egy szakképző osztályt indított. Ez a helyzet a támogatások korábbi elosztásának módja miatt alakult ki. A 2011-ben a Magyar Kormány által elfogadott szakképzési koncepció rögzítette, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben a beiskolázás irányainak és arányainak meghatározása központilag történjen, azaz a területileg működő képzési és fejlesztési bizottságok javaslata alapján a Kormány hozza meg róla a végső döntést. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy az állam csak azon szakképesítések esetében biztosítson a szakképző iskolai fenntartók számára költségvetési támogatást, amelyek megszerzése után a végzett tanuló valóban el is tud helyezkedni a munkaerőpiacon. A három kategória Ez a döntés az úgynevezett szakmaszerkezeti döntés, amely meghatározza, hogy mely képzések (szakképesítések, és szakközépiskolai ágazatok) minősülnek támogatottnak, korlátozottan támogatottnak és nem támogatottnak. A döntés orvosolni kívánja azt a helyzetet, hogy a tanulók érdeklődés és iskolai kínálat mellett 4. Lásd: A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet. 9

12 gyakran olyan divatszakmákat tanulnak, amelyek jó hangzásuk ellenére nem adnak piacképes végzettséget, vagy a munkavállalói oldalon jelentkező túlkínálat miatt jelentősen megnehezítik az elhelyezkedést. (Divatszakmákra az elmúlt években a szakemberek legtöbbször a Fodrász és a Kozmetikus szakképesítéseket hozták fel példaként.) A szakmaszerkezeti döntés filozófiája szerint elsősorban a gazdaságnak kell megmondani, hogy képzési szempontból mire van szüksége és nem fordítva, azaz nem elsősorban a szakképző iskolák képzési kapacitásaiból, és nem elsődlegesen a tanulók és szüleik érzelmeken, és csak részben a realitásokon alapuló elképzeléseiből kiindulva kell a beiskolázásokat meghatározni. Természetesen a döntés kialakításánál figyelembe kell venni a képzési kapacitásokat is, de a tanuló, szülő szakmaválasztásának a szakmaszerkezeti döntés keretein belül kell megtörténnie. A szakmaszerkezeti döntés elvrendszerének másik eleme, hogy egy megfelelő és jókor meghozott pálya- és szakmaválasztási döntés mind a képzésben résztvevőnek, mind a szakképzési rendszert működtető és finanszírozó államnak sokkal olcsóbb, mint a későbbi pályakorrekciók, lemorzsolódás és az elhelyezkedési problémákhoz köthető passzív és aktív álláskeresési támogatások finanszírozása. A szakmaszerkezeti döntés nem jelenti azt, hogy ha a tanuló mégis olyan szakmát szeretne tanulni, amely a nem támogatott kategóriába került, azt ne tanulhassa, csupán azt, hogy a képzésben résztvevőnek saját magának kell finanszírozni mind az iskolai rendszerű szakképzésben, mind a felnőttképzésben (például tanfolyami formában). Maga a szakmaszerkezeti döntés egy alaposan előkészített és a munkaerő-piaci szereplőket képviselők bevonásával zajló eljárás keretében születik meg az érintett tanévet megelőző naptári évben. A szakképző iskolák fenntartói tehát időben felkészülhetnek rá, és csak olyan képzéseket, osztályokat indíthatnak, amelyek végül támogatottak lesznek. A szakmaszerkezeti döntés kiterjed a kilencedik évfolyamos beiskolázást érintő szakiskolai szakképesítésekre és a szakközépiskolai ágazatokra, valamint az érettségi utáni tizenharmadik évfolyamot érintő szakközépiskolai szakképesítésekre is. A döntés az iskolai rendszerű szakképzésen belül valamennyi munkarendre vonatkozik, tehát a nappali rendszerű képzésre csakúgy, mint az esti és a levelező formára. Nem terjed ki azonban a honvédelmi és a rendészeti képzésekre (például Rendőr tiszthelyettes, Honvéd zászlós), mert egyrészt ezek munkaerő-piaci igénye nem a gazdaság részéről fogalmazódik meg, másrészt ezek az Országos Képzési Jegyzékben egyébként szereplő szakmák nemzet- és közbiztonsági szempontok miatt máshogy kezelendőek. A döntés minden iskolafenntartóra vonatkozik, tehát az állami, az egyházi, illetőleg a magán (például alapítványi) fenntartókra ugyanúgy egyformán kötelező. A három kategória közül a korlátozás nélkül támogatott szakképesítések és ágazatok esetében bármely fenntartó bármekkora létszámban indíthat szakképző osztályokat az adott megyében vagy a fővárosban, és jogosult a költségvetési támogatásra is. A nem támogatott szakképesítésekben és ágazatokban indított osztályok után a fenntartó nem igényelhet költségvetési támogatást. A korlátozottan támogatott kategória esetében meghatározásra kerül egyrészt az adott megyében, illetőleg a fővárosban beiskolázható összes keretszám (például Mezőgazdasági gépész 134 fő), és az is, hogy ez a keret hogyan oszlik meg a szakképző iskola 10

13 fenntartói között. (Azaz nem az egyes intézmények között, azt ugyanis a fenntartó dönti el, hogy a saját keretszámát hogyan osztja fel az iskolái között, amenynyiben a fenntartó az adott megyében vagy a fővárosban több szakképző iskolát is fenntart). Javaslatból döntés A szakmaszerkezeti döntés folyamata a Magyarország 19 megyéjében működő, hét fős megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslattételével kezdődik. A bizottságokban többségében a gazdaság szereplői képviseltetik magukat (egy munkáltatói, egy munkaadói és két gazdasági kamarai taggal), de részt vesz benne a megyei kormányhivatal oktatási és foglalkoztatási képviselője és a megyei önkormányzat egy delegáltja is. A bizottságok a javaslataikat, a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázásait, a megyei szakképzés-fejlesztési koncepciókat és a fenntartók által a bizottság részére megküldött javaslatokat figyelembe véve teszik meg. A bizottságok javaslatai a korlátozottan támogatott kategória esetén csak a megyére és a fővárosra vonatkozó teljes keretszám meghatározására irányulnak, a fenntartók közötti megoszlásra nem. Tekintettel arra, hogy a magyar szakképző iskolák legnagyobb részét január 1-jétől állami intézményfenntartóként a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartja fenn, valamint az agrárszakképzésben nagyszámú szakiskolát és szakközépiskolát az agrárpolitikáért felelős miniszter, ezért a keretszámokra elsősorban az állami fenntartók tesznek úgynevezett vállalásokat, azaz fogalmaznak meg igényt a konkrét beiskolázási létszámokra, osztályokra a teljes megyei, fővárosi keretszámon belül. Ez a lépés azon az elven alapul, hogy amennyiben az adott szakmát érintően a szakképzési feladatokat az állam saját kapacitásaival képes ellátni, akkor a költségvetési forrásokból finanszírozott keretszámokat elsősorban az állami fenntartású intézményeknek biztosítja. Ez nem jelenti azt, hogy a magán és egyházi fenntartók nem folytathatnának szakképzést, sőt, bizonyos területeken (például az érettségit követő szakképzésben) egyes szakmákban a magán fenntartók feladatellátása hangsúlyosabban jelenik meg. A korlátlanul támogatott és a nem támogatott kategóriák esetében keretszámok értelemszerűen nem kerülnek meghatározásra. A javaslatok koordinálását az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi, és szorosan együttműködik a fővárosi és a megyei kormányhivatalok oktatási főosztályaival. A szakmaszerkezeti döntés végül kormányrendeleti 5 formában születik meg, amelynek közigazgatási és társadalmi egyeztetése során valamenynyi érintett (szakképesítésért felelős minisztériumok, iskolafenntartók, gazdasági kamara, stb.) kifejtheti véleményét. A szakképző iskolai fenntartó a tanévenként meghozott szakmaszerkezeti döntés alapján a döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzés tekintetében az adott képzés kifutásáig jogosult költségvetési hozzájárulásra. 5. Lásd: A ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet. 11

14 A szakmaszerkezeti döntéssel egyidejűleg meghatározásra kerül megyénként és a fővárosban tíz-tíz úgynevezett hiány-szakképesítés is ugyancsak a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslata alapján. A szakképző iskola a hiányszakmává minősített szakképesítést tanuló szakiskolás részére havi forinttól forintig terjedő összegű szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat folyósít. (Erről részletesebben lásd a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló részt.) A szakmaszerkezeti döntés kötelezettséget is ró a fenntartóra, az ugyanis köteles megteremteni a rá meghatározott keretszám mértékéig az adott képzésre történő beiskolázás valamennyi feltételét, köteles a képzést meghirdetni, és a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy a rá meghatározott keretszámot be tudja tölteni a beiskolázás során. Amennyiben a szakképző iskola fenntartója nem tudja a vállalt keretszámnak megfelelően beiskolázni a tanulókat jogutódlással történő megszűnése miatt, a jogutód fenntartót illeti meg az érintett megyében vagy a fővárosban a korlátozottan támogatott szakképesítés és szakközépiskolai ágazat keretszáma. Az első szakmaszerkezeti döntést 2012 végén hozta meg a Magyar Kormány a es tanévre vonatkozóan, abban azonban a szakképesítések és a szakközépiskolai ágazatok tekintettel a bevezetés évére még csak a támogatott és a nem támogatott kategóriákba kerültek besorolásra. A ös tanévre vonatkozó 2013 végén meghozott döntés azonban már háromelemű, így a fenntartóknak a beiskolázásnál figyelemmel kellett lenni a keretszámokra is, amennyiben olyan képzést kívántak indítani, amely után költségvetési támogatásra jogosultak. A tanévenként egymást követő szakmaszerkezeti döntések egymásra épülve és a munkaerő-piaci keresletet figyelembe véve hosszú távon biztosíthatják, hogy a szakmát tanuló fiatalok olyan végzettséget szerezzenek, amellyel könnyen elhelyezkedhetnek, amely megfelelő megélhetést biztosít, és amely nem kényszeríti őket később pályamódosításra. Szakképzési megállapodás A szakképzési megállapodás a magyar szakképzési rendszer egyik sajátos jogintézménye. Szoros kapcsolatban van a szakmaszerkezeti döntéssel, de nem teljesen azonos területre gyakorol hatást. A szakképzési megállapodást ugyanis csak a nem állami, azaz az egyházi és a magán szakképző iskolai fenntartóval köti meg az állam képviseletében a megyei és a fővárosi kormányhivatal. A es tanévtől megköthető szakképzési megállapodás legfontosabb jogkövetkezménye, hogy a nem állami fenntartó csak akkor jogosult költségvetési támogatásra vagy hozzájárulásra, ha rendelkezik szakképzési megállapodással, ellenkező esetben csak tandíj vagy térítési díj ellenében képezhet tanulókat szakmára. Maga a megállapodás nem nyújt konkrét támogatást és nem határozza meg a támogatás összegét sem, csupán az arra való jogosultság egyik előfeltétele (csakúgy, mint az érvényes működési engedély vagy a szabályos alapító okirat). 12

15 Az állam és a nem állami fenntartó együttműködése A szakképzési megállapodás egy együttműködési megállapodás a nem állami költségvetési szerv által fenntartott szakképző iskola fenntartója és az állam között a szakképzési állami feladatok ellátásában való részvételről. A szakképzési megállapodás a magyar köznevelési és szakképzési rendszer új eleme, ahhoz azonban, hogy létrejöttének indokai érthetőbbek legyenek, három évet kell viszszakanyarodni a köznevelés és szakképzés átalakításának folyamatában re a volt önkormányzati fenntartású köznevelési és annak keretein belül a szakképző intézményeket az állam vette át működtetésbe, illetőleg fenntartásba, míg az egyházi és a magán fenntartók továbbra is a korábbiaknak megfelelően láthatták el az iskolai rendszerű szakképzési feladataikat. (A 2010-es évekre a megyei és a települési önkormányzatok az összes magyarországi szakképző iskola mintegy 90%-át tartották fenn.) Az intézményrendszer átalakításával egyidejűleg a köznevelés és szakképzés finanszírozási rendszere is átalakult, és a fenntartók a es tanévtől a korábbi, tanulónkénti úgynevezett normatív finanszírozás helyett feladat- és átlagbéralapú támogatásra jogosultak. Míg a magánfenntartók az úgynevezett költségvetési hozzájárulásra jogosultak, amely a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait fedezi, addig az egyházi iskolák fenntartói az állami fenntartóval azonos támogatást vehetnek igénybe a szakképzési feladataik ellátására. A szakképzési megállapodás tehát ezen támogatások igénybevételének a feltétele az egyházi és a magán (például alapítványi) iskolák fenntartói esetében, amelyet legfeljebb öt évre lehet megkötni, és érvényességéhez a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértése is szükséges. A miniszter ezt a jogát az állami szakképzési és felnőttképzési szerven keresztül gyakorolja, az agrárszakképzések esetén pedig az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértése is szükséges. A szakképzési megállapodás megkötése A szakképzési megállapodás feltételeinek és megkötésének részletes szabályairól 2013 nyarán kormányrendelet 6 született. Hasonlóan a szakmaszerkezeti döntéshez, a szakképzési megállapodással érintett első tanév is átmeneti volt, így a es tanévre vonatkozóan gyorsított és egyszerűsített eljárás keretében köthették meg a nem állami fenntartók a szakképzési megállapodásokat, amelyhez egyetértési jogot pedig még nem kellett gyakorolni. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a bevezetés megkönnyítése érdekében szakképzési megállapodás-mintát hozott nyilvánosságra a honlapján. A szakképző iskola fenntartója a es tanév előtt indult képzéseket a szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti, így a szakképzési megállapodás megkötése, tartalma vagy annak hiánya a szakképző iskolai fenntartónak csak a es tanévben vagy ezt követően indított szakmai képzéseivel kapcsolatos jogosultságaira vonatkozik. 6. Lásd: A szakképzési megállapodásról szóló 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. 13

16 A megállapodások az ötéves időtartamukat követően újraköthetőek, így az első időszak lejárta után nem szűnik meg automatikusan a nem állami szakképző iskolai fenntartók költségvetési támogatásra való jogosultsága a szakképzési feladatellátásra vonatkozóan. A szakképzési megállapodás és a szakmaszerkezeti döntés kapcsolata abban mutatkozik meg, hogy a nem állami fenntartó szakképző iskolája a os tanévtől kezdődően államilag támogatott szakképzést csak akkor hirdethet, ha a felvétel során választható ágazat vagy szakképesítés az általa megkötött szakképzési megállapodásban szerepel. Szakképzési megállapodás kizárólag a fenntartó olyan szakképző iskolájára, olyan szakképzési alapfeladatra és szakmára köthető, amelyre vonatkozóan a fenntartó működési engedéllyel rendelkezik. A szakképzési megállapodás kötelező tartalmi elemei az azt megkötő felek adatai, az ellátandó szakképzési alapfeladatok, az indítani tervezett szakképesítések, ágazatok, a felvehető maximális tanulólétszám és a fenntartó öt tanévre előremutató szakképzési elképzelései. Az állam például arra vállal kötelezettséget a megállapodásban, hogy a szakmaszerkezeti döntés tervezésénél figyelembe veszi a fenntartónak a megállapodásban rögzített elképzeléseit, szakképzési fejlesztéseit, a fenntartó pedig vállalja, hogy adatot szolgáltat az állami tervezési feladatok ellátásához. Annak érdekében, hogy a szakképzésben érintett valamennyi szereplő (megyei fejlesztési és képzési bizottságok, a gazdaság szereplői, a szakképesítésért felelős minisztériumok, tanulók, szülők) számára ismertek legyenek a nem állami iskolák szakképzési célkitűzései, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a honlapján nyilvánosságra hozza a hatályos szakképzési megállapodásokat. Emellett megjelenteti azt a kritériumrendszert is, amely alapján az egyetértési jog gyakorlása során a szakképzési megállapodásokat vizsgálja. Lehetőség van a megállapodás módosítására annak időtartama alatt, amennyiben a szakképzési megállapodásban rögzített adatokban változás következik be, de szükséges is annak módosítása vagy akár felmondása, ha a nem állami fenntartó nem rendelkezik megfelelő működési engedéllyel vagy nem kezdeményezte az egyébként szükséges módosítást. VÁLTOZATOS TANULÓSZERZŐDÉS-KÖTÉSI LEHETŐSÉGEK (A DUÁLIS KÉPZÉS KISZÉLESÍTÉSE) Minden társadalmi-gazdasági szituációban felértékelődik a megfelelően képzett szakembereket, alkalmazható tudással bíró szakmunkásokat kibocsátó szakképzés szerepe. A legutóbbi gazdasági válságból való bizonytalan kilábalás időszakában éppen ezért van aktualitása a duális képzési minta újragondolásának és a szélesebb körű elterjesztésének. A magyar szakképzési rendszer egyik meghatározó jogintézménye a tanulószerződés, amelynek fogalma összefonódott a duális képzéssel. Amikor a tanulószerződések gyarapodásáról beszélünk, az egyidejűleg a duális képzés erősítését is jelenti. A szakképzés-politika 2010-ben az egyik legfontosabb célkitűzésévé tette a duális elvek szerint megvalósuló iskolai rendszerű szakképzés valódi bevezetését, és minél szélesebb körű elterjesztését. 14

17 Amikor az állam és a gazdaság a szakképzési feladatok felelősségén és költségein a kölcsönös érdekek elismerése alapján megosztozik, duális szakképzésről beszélünk. A képzés e formájában a szakmai elméleti képzést, valamint a közismereti oktatást a szakképző iskolák (az állami és az egyéb intézményfenntartók) látják el. A gazdálkodó szervezetek (gyárak, cégek, egyéni vállalkozók és vállalatok) a szakképző iskolai tanulók képzésének gyakorlati részét végzik. A duális képzés csakis a termelő gazdaság (azaz a vállalati tanműhely), valamint a szabályozó állam és az iskolai rendszer szoros és konstruktív együttműködése révén valósulhat meg oly módon, hogy abból minden szereplő profitáljon. Ezért is fontos, hogy a gyakorlati képzés költségeihez ne csak az állam, hanem a gazdálkodó szervezetek is hozzájáruljanak, vagy azokat egyes esetekben teljes egészében átvállalják. A tanuló az iskolai rendszerű szakképzésben kétféle helyszínen és háromféle formában vehet részt a gyakorlati képzésben. Iskolai tanműhelyben vagy külső gyakorlati képzőhelyen, utóbbi helyszínen pedig vagy a tanuló és a gyakorlati képző között létrejövő a tanulói jogviszony mellett külön jogviszonyt is keletkeztető tanulószerződés alapján, vagy a szakképző iskola és a gyakorlati képző által megkötött úgynevezett együttműködési megállapodás alapján, amely a tanuló szempontjából új jogviszonyt nem keletkeztet. A magyar szakképzési rendszer a tanulószerződést preferálja, és a szabályozás is ennek a formának az elterjedését ösztönzi. Tanulószerződést főszabály szerint a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett gazdálkodók köthetnek a szakképzési évfolyamra járó tanulóval, így a gyakorlati képzés költségeit el tudják számolni a szakképzési hozzájárulási kötelezettségük terhére. A duális szakképzés kiterjesztése érdekében a Magyar Országgyűlés 2012-ben a szakképzési törvényt olyan irányba módosította, amely még több fiatal részvételét teszi lehetővé tanulószerződéssel a gyakorlati képzésben. Ezek közül néhány kifejezetten speciális, magyar megoldásnak tekinthető: Bővült a tanulószerződés kötésére jogosult azon elsősorban nonprofit úgynevezett egyéb szervezetek köre, amelyek nem tartoznak a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett alanyok közé. Lehetővé vált, hogy a szakiskolai tanulók már a kilencedik évfolyamon is köthessenek tanulószerződést, de csak úgynevezett kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló vállalati tanműhelyben. Ugyancsak új formája a tanulószerződésnek az, amelyet az agráriumban tevékenykedő magyar őstermelők, illetve az agrárpolitikáért felelős miniszter az általa fenntartott agrárszakképzést folytató iskola tanulójával köthet. (Ez utóbbi lehetőség azonban csak átmenetinek tekinthető.) Egyéb speciális területeken, például a honvédelmi szakképesítések körében is lehetővé vált a tanulószerződés kötése. A magyar szakképzés-irányítás folyamatosan vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a fentieken túl milyen módon lehetséges a tanulószerződések még szélesebb körű elterjesztése, azaz hogyan vehet minél több fiatal részt a duális képzésben. Az egyéb szervezetek Tanulószerződést vagy a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezeteknek a gazdasági kamara által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel. 15

18 Korábban bizonyos nonprofit ágazatokban, elsősorban a szociális és az egészségügyi területen az ilyen irányú képzésben részt vevő tanulóknak nem volt lehetőségük ugyanolyan feltételek mellett részt venni a gyakorlati képzésen (például egy ápolónak egy kórházban), mint egy tanulószerződéses tanulónak. A tanulószerződésnek ugyanis a tanuló szempontjából az az egyik előnye az együttműködési megállapodáshoz képest, hogy a tanuló a teljes képzési időre jogosult havonta az úgynevezett tanulói pénzbeli juttatásra (még a júliusi és az augusztusi hónapokban is), míg az együttműködési megállapodás esetén csak a néhány hetes nyári összefüggő (korábbi nevén termelési ) gyakorlat idejére. Éppen ezért 2012-től tanulószerződést köthet olyan egyéb szerv vagy szervezet is, amely az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott Egészségügy, Egészségügyi technika, Szociális, Pedagógia, Képző- és iparművészet, Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervez. Feltétel emellett, hogy ez a szervezet költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület vagy egyházi jogi személy legyen, vagy ezek fenntartásában működő intézmény. (A köznevelési intézmények ez alól kivételt jelentenek, mert a tanulókkal ők elsősorban a tanulói jogviszonyuk alapján vannak kapcsolatban.) Ezek az egyéb szervek, szervezetek a tanulószerződés alapján ugyanolyan mértékben jogosultak a gyakorlati képzés költségeinek az elszámolására, mint a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalatok, a különbség annyi, hogy nem az egyébként az adóhatóságnak befizetendő szakképzési hozzájárulási kötelezettségből számolhatják el a képzés költségeit, hanem a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból tudják azt közvetlen támogatás formájában igényelni. A kilencedik évfolyamon köthető tanulószerződés A kilencedik évfolyamon köthető tanulószerződés csak a szakiskolai képzést érinti. Tanulószerződés ugyanis csak szakképzési évfolyamokon köthető, a szakközépiskolában pedig csak az érettségi utáni tizenharmadik és a tizennegyedik évfolyam minősül szakképzési évfolyamnak, így tanulószerződést is csak az érettségit követően lehet kötni. A szakiskola 2013-tól egységesen hároméves lett, amely a kilencedik-tizenegyedik évfolyamon valósul meg, és amelynek mindegyike szakképzési évfolyamnak is minősül. A hároméves képzés egyharmadát a Nemzeti Alaptantervre épülő közismereti (általános műveltséget megalapozó) oktatás fedi le előtt a szakiskolai képzés négy (kettő plusz kettő) évfolyamos volt, amelyben az első két évben közismereti oktatás és szakmai alapozó képzés folyt, és csak a tizenegyedik évfolyamon kezdődött el a tényleges szakképzés. Ez azonban túlságosan nagyarányú lemorzsolódáshoz vezetett, sokan nem jutottak el a szakmatanulásig. A három éves szakiskolai képzés bevezetésekor részben átöröklődött az a korábbi kettő plusz kettő éves rendszerre alkalmazott szabály, amely szerint a kilencedik évfolyamon csak az iskolai tanműhelyben folyhat gyakorlati képzés. A tényleges szakképzési idő előbbre hozása és a szakmai bizonyítvány korábbi megszerzésének lehetősége azt az igényt is megfogalmazta, hogy azok a tanulók, akiknek már az első szakképzési évfolyamon lehetősége lenne valódi termeléshez hasonló viszonyok között gyakorlaton részt venni, ezt megtehessék, de csak ellenőrzött, védett vállalati tanműhely keretein belül. 16

19 Ennek érdekében a 2012 szeptemberétől módosuló szabályozás lehetővé tette, hogy szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolai tanműhely mellett a külső (vállalati) gyakorlati képző úgynevezett kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében is meg lehessen szervezni. Ez azt jelenti, hogy a képzést folytató vállalatok, cégek nem csak a tizedik évfolyamon, hanem már a kilencedik évfolyamon is fogadhatnak tanulót. A kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelynek szigorú feltételeknek kell megfelelnie. Ezt az iskolán kívüli gyakorlati képzőhelyet kifejezetten erre a célra kell létrehozni vagy átalakítani, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől teljesen el kell különíteni, és a nyilvántartást vezető gazdasági kamara által kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé történő minősítéssel kell rendelkeznie. Emellett feltétel az állandó tanműhelyvezetői felügyelet, és legalább nyolc tanuló gyakorlati képzésére kell alkalmasnak lennie tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján. Ezen feltételeket természetesen csak a nagyobb vállalatok tudják teljesíteni, amelynek lehetőségével Magyarországon például a német tulajdonú autóipari cégek a kifejezetten erre a célra létrehozott vállalati tanműhelyeikben élnek is. A szakképzés támogatásának hazai rendszere ezen beruházásokhoz közvetlen fejlesztési támogatást is nyújt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének forrásaiból. Tanulószerződés az agrárképzésben Noha az agráriumra Magyarországon jellemző a nyugat-európai átlagos fejlettségtől való elmaradás, az utóbbi időben már kézzelfogható a fejlődés, ami az agrárképzésben is megmutatkozik. A mezőgazdásághoz, állattenyésztéshez és az élelmiszeriparhoz kapcsolódó szakmákban évtizedek óta sokkal nehezebb gyakorlati képzőhelyet (tangazdaságot, tankertet, tanüzemet vagy mezőgazdasági vállalkozót) találni, amely tanulószerződéssel foglalkoztat tanulókat, mint mondjuk az ipari termelő vagy szolgáltató ágazatokban. Ezt orvosolandó már 2012 óta lehetőség van arra, hogy a tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szervezetek között az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott Mezőgazdaság, Kertészet és parképítés, valamint Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező úgynevezett őstermelők is kössenek tanulószerződést, hiszen ők egyébként nem tartoznak a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe. Magyarországon mintegy félmillió őstermelő tevékenykedik. Az őstermelők olyan egyéni vállalkozónak nem minősülő mezőgazdasági termelő magánszemélyek, illetve közreműködő családtagjaik, akik a saját gazdaságukban állítanak elő meghatározott mezőgazdasági termékeket. Ezen őstermelők között olyan kifejezetten nagy volumenű termelést vagy tenyésztést folytatók is akadnak, akik eredményesen tudnak agrárirányú gyakorlati képzésre tanulókat fogadni tanulószerződés keretében. Az agrárium gyakorlati képzése erősítésének másik eleme a vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskola tanulójával köthető valószínűleg csak átmenetileg létező tanulószerződés 2013-tól. 17

20 Tanulószerződés a honvédelmi képzésben A tanulószerződés kötésének talán legsajátosabb területe a honvédelmi szakképzés tól ugyanis az egyéb szervezetek körében a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező, költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, valamint az ezek fenntartásában működő intézmény is köthet tanulószerződést, ezzel is erősítve a duális képzés minél szélesebb körű elterjesztését. Bár a szakmaszerkezeti döntés nem terjed ki a honvédelmi szakképzésre, amely az Országos Képzési Jegyzékben a Honvéd altiszt és a Honvéd zászlós szakképesítést takarja, ezen lehetőség megteremtésének oka az volt, hogy kevés olyan gyakorlatorientált képzés létezik Magyarországon, mint az altisztképzés. A duális képzés preferálása A duális képzés és a tanulószerződés preferálását a magyar szakképzésben több érv is alátámasztja. A vállalatok, cégek és egyéb gyakorlati képzőhelyek valós gazdasági, munkahelyi környezete biztosítja a legkorszerűbb, naprakész ismereteket, itt találkozhatnak a tanulók életszerű termelési, kereskedelmi és szolgáltatási helyzetekkel. A duális képzés további előnye, hogy a cégek képzési politikájában a leendő munkavállalók kiválasztásának szempontja biztosítja a ténylegesen minőségi képzést, hiszen minden vállalat érdeke, hogy használható, produktív munkát végző szakmunkások kerüljenek ki a vállalati tanműhelyekből, akár közvetlenül a tényleges munkába. Intenzív tanulásra, valamint a munkavállalással kapcsolatos készségek elmélyítésére alkalmas gyakorlati feltételekkel is a duális képzésben találkozhat a tanuló, így a későbbi elhelyezkedés aránya is jóval magasabb a tanulószerződéssel, azaz a duális képzési formában végzettséget szerző fiataloknak, mint azoknak, akik csak iskolai tanműhelyben szerezték meg tudásukat. Ez a képzési forma azt is garantálja, hogy ténylegesen keresett és elhelyezkedést biztosító szakmákat tanuljanak a tanulók, hiszen egy működő vállalat csak a piac által keresett termékek előállításával és szolgáltatások nyújtásával tud hosszútávon fennmaradni. GYAKORLATI KÉPZÉSI NORMATÍVA BEVEZETÉSE Magyarországon a legnépszerűbb ágazatok, amelyekben a legtöbb tanulószerződést kötik, a vendéglátás, kereskedelem és az úgynevezett egyéb szolgáltatás. Ezeken a területeken belül kiemelt szakképesítésnek számítanak a szakács, a pincér, az élelmiszer- és vegyiáru-eladó, a pék, a húsipari termékgyártó, ahol szakmánként akár több ezer tanulószerződés is él egy tanévben. A közelmúlt intézkedései egyikének, a gyakorlati képzési normatíva bevezetésének köszönhetően az építőipari, gépészeti és a járműipari ágazatokban is jelentősen növekedett a tanulószerződések száma. Ezek a szakmák a Gépi forgácsoló, a Karosszérialakatos, a Hegesztő, a Géplakatos, a Szerszámkészítő és a Kőműves, amelyek az évtized első éveiben egyben hiányszakmának is minősülnek. 18

1. 2012. március 1-jén hatályba lépő módosítás

1. 2012. március 1-jén hatályba lépő módosítás A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 2012. évi módosításai 1. 2012. március 1-jén hatályba lépő módosítás Jogszabály megelőző állapota: 91. (7) Az e törvény előírásait a Magyar Honvédség,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM azonosító: 203045 004 E-mail: iskola@inczedy.sulinet.hu Honlap: www.inczedy.hu NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY

Részletesebben

Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola

Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai Program Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola 03 BEVEZETŐ... 3 ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4. A szakképzés jogszabályi háttere... 4. A változtatás szükségessége... 7 3. Szakmastruktúra általános

Részletesebben

2011. évi CLXXXVII. törvény. a szakképzésről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Alapelvek

2011. évi CLXXXVII. törvény. a szakképzésről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Alapelvek 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Magyarországon a munkaerőpiac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítéseknek az esélyegyenlőség elve érvényesítésével történő megszerzésének biztosítása,

Részletesebben

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Felelős kiadó: Dunai Péter Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Nagyné Varga Katalin Témavezető: Köpeczi-Bócz Attila

Részletesebben

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10729. számú törvényjavaslat az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 2016. évi... törvény

Részletesebben

A Karrier Adó Szakképző Iskola

A Karrier Adó Szakképző Iskola A Karrier Adó Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2013 2. verzió TARTALOMJEGYZÉK: TARTALOMJEGYZÉK A KARRIER ADÓ... 1 SZAKKÉPZŐ ISKOLA... 1 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 1 TARTALOMJEGYZÉK:... 2 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

A szakképzési tárgyú kormányrendeletek. módosítása. Évfolyamtársam az unokám: életkori diverzifikáció az oktatásban

A szakképzési tárgyú kormányrendeletek. módosítása. Évfolyamtársam az unokám: életkori diverzifikáció az oktatásban A NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL FOLYÓIRATA III. évfolyam, 2014. 5-6. szám A szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosítása Évfolyamtársam az unokám: életkori diverzifikáció az oktatásban

Részletesebben

Duális képzéssel. Magyarországon. a munka világában a duális szakképzés. Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés

Duális képzéssel. Magyarországon. a munka világában a duális szakképzés. Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon 2015 Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Duális képzéssel a munka

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Gazdaságorientált oktatás és szakképzés Magyarországon

Gazdaságorientált oktatás és szakképzés Magyarországon Gazdaságorientált oktatás és szakképzés Magyarországon Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény elfogadása

Részletesebben

T/17965. számú. törvényjavaslat. az oktatást érintő egyes törvények módosításáról

T/17965. számú. törvényjavaslat. az oktatást érintő egyes törvények módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17965. számú törvényjavaslat az oktatást érintő egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter Budapest, 2005. október 2005. évi. törvény az

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet. A szakiskolai szakképzést előkészítő és a felzárkóztató oktatás a monitorozás tükrében - 2009 -

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet. A szakiskolai szakképzést előkészítő és a felzárkóztató oktatás a monitorozás tükrében - 2009 - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A szakiskolai szakképzést előkészítő és a felzárkóztató oktatás a monitorozás tükrében - 2009-1 Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben

Részletesebben

Szintvizsga elnöki vizsga 2016 SZINTVIZSGA JOGSZABÁLY ÉS ELJÁRÁSREND ISMERET

Szintvizsga elnöki vizsga 2016 SZINTVIZSGA JOGSZABÁLY ÉS ELJÁRÁSREND ISMERET SZINTVIZSGA JOGSZABÁLY ÉS ELJÁRÁSREND ISMERET 1 Tartalom 1. A szintvizsga szerepe és jogszabályi háttere... 4 2. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szak- és Felnőttképzési Önkormányzati Szabályzata (területei,

Részletesebben

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Ügyiratszám:0003/16-MFK Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési stratégia a 2015. évi jogszabályváltozások alapján felülvizsgált változat Bács-Kiskun

Részletesebben

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, 2013. július 25. A Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési koncepciót készítette: Nagy Zoltán MFKB elnök Mérksz Andor szakértő Gombos Béla program

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. március 26. Tartalomjegyzék I. A Csongrád megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja 3 II. Helyzetelemzés

Részletesebben

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, 2013. március 28. Tartalom 1. Helyzetelemzés 4 1.1. Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, 4 felvázolása, az

Részletesebben

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja: Törvényjavaslat a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról (Tervezet) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

Részletesebben

2003. évi XXIX. törvény. a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról

2003. évi XXIX. törvény. a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról 2003. évi XXIX. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁRÓL

A SZAKKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁRÓL 281 Madarász Sándor A SZAKKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁRÓL A 2008-ban kibontakozó válság jelentősen lerontotta gazdaságunk leggyengébb láncszemének, a foglalkoztatásnak törékeny adatsorait, és lázas programalkotásra

Részletesebben

c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, 5

c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, 5 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2011.07.22 2012.01.01 33 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1 A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság

Részletesebben

A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése

A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése Készítette: Tarsoly Andor Dr. Erdei Gábor Dr. Teperics Károly Készült: Debrecen, 2015. november 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

O.S. A kamarával együttműködésben elért eredmények közé sorolta egyebek közt a duális képzés kiterjesztését, a tanulószerződéses

O.S. A kamarával együttműködésben elért eredmények közé sorolta egyebek közt a duális képzés kiterjesztését, a tanulószerződéses A szakképzési különszám a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával készült, az NFA-KA-NGM 11/2013. számú pályázat keretében. 2014. NOVEMBER A MAGYAR KE RES KE DEL MI ÉS IPAR KA MA RA GAZDASÁGI LAPJA

Részletesebben

Pályázat. a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Tagintézménye. Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola

Pályázat. a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Tagintézménye. Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Pályázat a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Tagintézménye Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola tagintézmény- vezetői megbízására Készítette Magyari Gábor Tatabánya,

Részletesebben

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Budapest 2006 Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából az Országos Szakképzési Tanács támogatásával A kiadvány összeállításában

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Áttekintés az új szakképzési és felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről Nemzeti Fejlesztési Alap

Részletesebben

Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről

Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről Gazdasági környezet Az elmúlt évek gazdaságpolitikája arra alapozott, hogy az adósság csapdából csak akkor lehet kitörni, ha emelkedik a növekedési potenciál,

Részletesebben

Budapest, 2012. november

Budapest, 2012. november MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/9237. számú törvényjavaslat az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. november

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Szenátusa a a nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.),

Részletesebben

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről. 1. A törvény célja és alapelvei

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről. 1. A törvény célja és alapelvei 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és ELŐTERJESZTÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megye iskolarendszerű szakképzésének átalakítására (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) A 2011. évi hazai jogalkotás folyamatában

Részletesebben

2014.03.04. A Kamara területi szervezetei A területi gazdasági kamarák a megyékben / a megyei jogú városokban valamint a fővárosban működhetnek

2014.03.04. A Kamara területi szervezetei A területi gazdasági kamarák a megyékben / a megyei jogú városokban valamint a fővárosban működhetnek A kamara szerepvállalása a hazai szak-és felnőttképzési rendszerben Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK Az MKIK alapfeladata: köztestületként működő érdekképviselet Választott bíróság

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...

Részletesebben

A Tolna Megyei Kormányhivatal

A Tolna Megyei Kormányhivatal A Tolna Megyei Kormányhivatal AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA A 2016. augusztus 1. és 2016. december 31. közötti időszakban képzéseket elindító, a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 3. szerinti felnőttképzést folytató

Részletesebben

Képzési idő. Tagozat kód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 501 Humán gimnázium (angol olasz)

Képzési idő. Tagozat kód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 501 Humán gimnázium (angol olasz) GYŐRI SZOLGÁLTATÁSI SZC KRÚDY GYULA GIMNÁZIUMA, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLÁJA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu

Részletesebben

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7. PEDAGÓGIAI PROGRAM Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7. Hatályos, 2015. szeptember 1-től Kaukerné Kovács Edit

Részletesebben

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok: Busch Irén Dr.

Részletesebben

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A Kormány

Részletesebben

Befektetés a jövőbe A duális képzés megvalósulása Magyarországon

Befektetés a jövőbe A duális képzés megvalósulása Magyarországon V é g ze t t sé g a i c n e t e p m o K Befektetés a jövőbe A duális képzés megvalósulása Magyarországon 15 ezer fő deficit Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: 14-19 év a

Részletesebben

A KATASZTRÓFAVÉDELMI KÉPZÉS JELENLEGI HELYZETE ÉS STRATÉGIAI ELKÉPZELÉSEI A KÖVETELMÉNYTÁMASZTÓ OLDALÁRÓL

A KATASZTRÓFAVÉDELMI KÉPZÉS JELENLEGI HELYZETE ÉS STRATÉGIAI ELKÉPZELÉSEI A KÖVETELMÉNYTÁMASZTÓ OLDALÁRÓL Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy A KATASZTRÓFAVÉDELMI KÉPZÉS JELENLEGI HELYZETE ÉS STRATÉGIAI ELKÉPZELÉSEI A KÖVETELMÉNYTÁMASZTÓ OLDALÁRÓL Tisztelt Konferencia, Hölgyeim és Uraim! Az Országos Katasztrófavédelmi

Részletesebben

Képzési idő. Tagozat kód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 501 Humán gimnázium (angol olasz)

Képzési idő. Tagozat kód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 501 Humán gimnázium (angol olasz) GYŐRI SZOLGÁLTATÁSI SZC KRÚDY GYULA GIMNÁZIUMA, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLÁJA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 178. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 178. szám MAGYAR KÖZLÖNY 178. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. november 19., csütörtök Tartalomjegyzék 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet Az oktatást szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról 22468

Részletesebben

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről 1

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről 1 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1 A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek

Részletesebben

2006. évi... törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról*

2006. évi... törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról* 2006. évi... törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról* 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. -a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe

Részletesebben

2015/8. SZÁM TARTALOM. 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. képzési tevékenységéről...

2015/8. SZÁM TARTALOM. 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. képzési tevékenységéről... 2015/8. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. képzési tevékenységéről... 2 Utasítások ÉRTESÍTŐ 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért.

Részletesebben

Változások a szakképzésben

Változások a szakképzésben Változások a szakképzésben INFOTÉR Informatika a Társadalomért 2015. november 5-6. Balatonfüred Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár 1 Munkaerő-hiány Magyarországon Egyszerre

Részletesebben

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására

Részletesebben

Jó döntés - sikeres jövő

Jó döntés - sikeres jövő Jó döntés - sikeres jövő Pályaválasztási tájékoztató a 2016/2017 tanévre Baranya megye Érettségizők és felnőttoktatásba bekapcsolódók részére készült kiadvány az állami fenntartású intézmények szakmai

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM PARKGONDOZÓ RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS ADAPTÁLT KÖZPONTI PRORAMJA TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK SZÁMÁRA 2007 Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján /2007. NEM NYILVÁNOS 2007. március -ától számított 10 évig. Készült: 2 eredeti

Részletesebben

Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési módszertana a Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül

Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési módszertana a Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül TÁMOP 2.2.2-12/1-2012-0001 pályázati azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési

Részletesebben

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás változások 2015- ben és 2016. január 1-től. Készítette: Tóth-Szabó Anna

Szakképzési hozzájárulás változások 2015- ben és 2016. január 1-től. Készítette: Tóth-Szabó Anna Szakképzési hozzájárulás változások 2015- ben és 2016. január 1-től Készítette: Tóth-Szabó Anna Változást előidéző jogszabályok: A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló

Részletesebben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Kovács Anett Jolán A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Bevezető Napjainkban az oktatás, a képzés a társadalmunk legfontosabb

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020)

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) 2013. NÓGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG I. Tartalom II. BEVEZETÉS... 3 III. HELYZETELEMZÉS... 6 1. Jogszabályi környezet vizsgálata,

Részletesebben

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja 2014 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi

Részletesebben

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA NFA-KA-NGM 11/2013/TK. számú támogatási szerződés keretében VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely,

Részletesebben

Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13.

Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13. Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13. 1 1. BEVEZETŐ... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 5 2.1. SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉT ALAPVETŐEN MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK... 5 2.2.

Részletesebben

FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZAT

FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZAT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZAT Elfogadta a Szenátus 2014. szeptember 29-i ülésén. Módosította a Szenátus 2015. szeptember 28-i ülésén A BME felvételi eljárását

Részletesebben

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1031 Budapest, Erzsébet krt. 39. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL GYAKORLATI KÉPZÉST VÉGZŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL GYAKORLATI KÉPZÉST VÉGZŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL GYAKORLATI KÉPZÉST VÉGZŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE 2007. Szerzők: Dr. Földes Zoltán Kovács Miklós Dr. Nagy Tamás Lektor: Dr. Nyéki Lajos Figula Anikó Szerkesztő:

Részletesebben

Partnerségben a gyakorlatorientált szakképzés megerősítéséért Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében SZAKKÉPZÉSI FÓRUM. Nyíregyháza, 2015.09.

Partnerségben a gyakorlatorientált szakképzés megerősítéséért Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében SZAKKÉPZÉSI FÓRUM. Nyíregyháza, 2015.09. Partnerségben a gyakorlatorientált szakképzés megerősítéséért Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében SZAKKÉPZÉSI FÓRUM Nyíregyháza, 2015.09.23 A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK A SZAKKÉPZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOKRÓL

Részletesebben

MAGYAR SZAKKÉPZÉS HELYZETE,

MAGYAR SZAKKÉPZÉS HELYZETE, MAGYAR SZAKKÉPZÉS HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FÉMIPARI SZAKMÁK KÉPZÉSÉRE Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2015. november 13. Foglalkoztatás / 1 / 2015 17%

Részletesebben

budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Verebély László SzakközépiskolÁJA és SzakiskolÁJA

budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Verebély László SzakközépiskolÁJA és SzakiskolÁJA budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Verebély László SzakközépiskolÁJA és SzakiskolÁJA Felvételi tájékoztató füzet 2016/2017 OM azonosító: 203058 Iskolakód: 051411 Cím: 1139 Budapest, Üteg utca 15. Tel.:

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. a középfokú oktatási intézmények szakképzési struktúrájának felméréséről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. a középfokú oktatási intézmények szakképzési struktúrájának felméréséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 104/2003. (03.27.) sz. határozata a középfokú oktatási intézmények szakképzési struktúrájának felméréséről I. A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006. június Tartalomjegyzék Bevezetés 5 I. PREAMBULUM 5 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9 1.Az egyetem jogállása 9 2.Az

Részletesebben

Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások

Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások MTA Law Working Papers 2015/1 Közpolitikák és jogi környezetük sorozat Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások Szövényi Zsolt Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences

Részletesebben

HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG

HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG 2. Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés Szemere

Részletesebben

Szakmai program. Felnőttoktatás. Esti munkarend

Szakmai program. Felnőttoktatás. Esti munkarend BAJAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM DÓZSA GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA Szakmai program Felnőttoktatás Esti munkarend 8. számú melléklet 2015. Tartalomjegyzék A szakképzés célja Az iskola

Részletesebben

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel egységes szövegbe foglalva (2014. november 11. napjától

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Kaposvár, Baross u. 19. Tantestület jóváhagyásának dátuma: 2007. 12. 12. Fenntartóhoz történt benyújtás

Részletesebben

HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 15. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA: 2012. szeptember 1. () JÓVÁHAGYTA: Dr. Danyi József rektor A Kecskeméti Főiskola Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

Részletesebben

Azt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről

Azt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről Polónyi István DE Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Álkreditek áldiplomák? tanulmány A hazai felsőoktatási felnőttképzés lényegében háromnegyed évszázada súlyos ellentmondásokkal küzd. A felnőttképzésben

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZATA Szeged, 2006. 1 A Felvételi Szabályzat a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv), és a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános

Részletesebben

A szakoktatás a két világháború között. Dr. Nyéki Lajos 2016

A szakoktatás a két világháború között. Dr. Nyéki Lajos 2016 A szakoktatás a két világháború között Dr. Nyéki Lajos 2016 Iparostanonc-iskolák (1919-1945) Az 1922. évi XII. tc. módosította az iparostanoncképzés rendjét. A korábbi heti hét helyett kilenc lett a kötelező

Részletesebben

VESZTESEKBŐL NYERTESEK?

VESZTESEKBŐL NYERTESEK? BENEDEK ANDRÁS: VESZTESEKBÕL NYERTESEK? 26 VESZTESEKBŐL NYERTESEK? S ZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰ, hogy az 1990-es években zajló átalakulás legjelentősebb változásai privatizáció, foglalkoztatási válság, gazdasági

Részletesebben

SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

A Dankó Pista Egységes Óvoda - Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja

A Dankó Pista Egységes Óvoda - Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja A Dankó Pista Egységes Óvoda - Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja VIII. kötet SZAKMAI PROGRAM TARTALOM Szakképzés szervezése...

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Állam- és Jogtudományi Kar Az Állam- és Jogtudományi Kar 1980-as alapításának elsődleges célja a regionális jogászhiány megszüntetése és a jogászutánpótlás

Részletesebben

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105 Székesfehérvár 2013. március 27. 2 Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA NEVELÉSI

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT PÁLYÁZATI KIÍRÁS

MÓDOSÍTOTT PÁLYÁZATI KIÍRÁS MÓDOSÍTOTT PÁLYÁZATI KIÍRÁS A KÖZÉPFOKÚ ZENEMŰVÉSZETI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE TANESZKÖZ BESZERZÉS TÁMOGATÁSÁRA A PÁLYÁZAT A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP KÉPZÉSI ALAPRÉSZBŐL, AZ NFA KA 7/2014. SZÁMÚ TÁMOGATÁSI

Részletesebben

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2011. évi CLXXXVII. törvény 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1 2015.07.01. és 2015.09.30. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Szakirányú továbbképzések. (levelező és esti tagozat)

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Szakirányú továbbképzések. (levelező és esti tagozat) FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013. tanévre Szakirányú továbbképzések (levelező és esti tagozat) Budapest, 2011. november Budapesti Gazdasági Főiskola TARTALOMJEGYZÉK Szakirányú továbbképzések Adó- és Pénzügyi

Részletesebben

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei 314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő

Részletesebben

Támogatható a járási hivatal által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek [Flt. 14. (1) bekezdés a)-g)]: aki álláskereső, o

Támogatható a járási hivatal által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek [Flt. 14. (1) bekezdés a)-g)]: aki álláskereső, o Ügytípus megnevezése: A foglalkoztatást elősegítő képzési támogatás Ügytípus rövid leírása: Támogatható a járási hivatal által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek [Flt. 14. (1) bekezdés

Részletesebben

A magyar oktatás fejlesztése UNESCO nemzeti jelentés Magyarország

A magyar oktatás fejlesztése UNESCO nemzeti jelentés Magyarország A magyar oktatás fejlesztése UNESCO nemzeti jelentés Magyarország 1 2 A magyar oktatás fejlesztése UNESCO nemzeti jelentés Magyarország 2005 2007 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2008 3 Készült

Részletesebben

Beszámoló a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum munkájáról Tájékoztató a Vas Megyei Közgyűlés számára

Beszámoló a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum munkájáról Tájékoztató a Vas Megyei Közgyűlés számára Beszámoló a i Szolgáltatási Szakképzési Centrum munkájáról Tájékoztató a Vas Megyei Közgyűlés számára A i Szolgáltatási Szakképzési Centrum mint új intézmény Alapadatok: Az intézmény megnevezése: i Szolgáltatási

Részletesebben

Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja

Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja A Gábor László Építőipari Szakképző Iskola 9024 Győr, Nádor tér 4. ja Készítették: Árvai Zsolt Badics Tünde Horváth Miklósné igazgató 2013. március 31. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 6 1.1. Az intézmény

Részletesebben

A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA

A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA 2015. december 1. Vezetői összefoglaló A gyógyszertári ügyelet működésének szabályozása során

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Szakmai gyakorlat az FSZ-hallgatói szerződés rendszere és működése a felsőfokú szakképzésben (kivonat) Budapest 2007 Kamarai témavezető: Sikora Henriett A szakmai anyagot

Részletesebben

SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n

SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n Utolsó módosítás: 2011. június 16-án A Szolnoki Főiskola (a

Részletesebben

Tájékoztató Diakóniai szakközépiskolai, és szakképzős osztályok A diakóniai szakmákban

Tájékoztató Diakóniai szakközépiskolai, és szakképzős osztályok A diakóniai szakmákban Tájékoztató Diakóniai szakközépiskolai, és szakképzős osztályok.a diakóniai szakmákban is alapvető követelmény: - a megfelelő elméleti tudás megszerzése készség szintjén valamennyi szakmai tárgyból; -

Részletesebben

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója A Kormány 2011. szeptember 11-én megtárgyalta és elfogadta 2 Budapest, 2011. szeptember 3 TARTALOMJEGYZÉK The table of

Részletesebben