Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési módszertana a Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési módszertana a Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül"

Átírás

1 TÁMOP / pályázati azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési módszertana a Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül szakmai javaslattétel Pallasz Group Kft. Szerző: Ádám Eszter

2 Tartalom Bevezetés... 3 A pályaorientáció értelmezése és jelentősége... 4 Pályaorientáció felnőttek száa... 4 Pályaorientáció a közoktatásban... 4 A hatékonyságvizsgálat módszertana...7 A hatékonyságmérés kidolgozásának módszertana... 8 A hatékonyságvizsgálathoz kapcsolódó statisztikai módszerek...11 A hatékonyságmérés során alkalmazott statisztikai módszerekkel szembeni elvárások és ezek érvényesítésének főbb elvei A kérdőívek kitöltésének motiválása A regisztráció előmozdítása A kérdőív-kitöltés népszerűsítése Összefoglalás Indikátorok Irodalomjegyzék...27 Melléklet

3 BEVEZETÉS Az életpálya-tanácsadás hatékonyságmérésének módszertanát feltáró és meghatározó szakmai javaslattétel a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) jogutódjaként a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó TÁMOP / azonosítószámú, A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projektjén belül valósult meg. A Szellemi Tulajdon Nemzeti KF /3 számú határozata alapján kutatási és fejlesztési szolgáltatásnak minősített feladat, a hazai rendszer eszközfejlesztése, szöveges és filmes foglalkozás-bemutató anyagok tartalmi és formai fejlesztése kapcsán készült. A pályaorientáció értelmezése és jelentősége Az egyén szakmai pályafutása és annak minősége kulcsfontosságú önmaga és a szűkebb/tágabb környezete száa; ugyanis a társadalmi hasznosság mellett nemcsak a megélhetést és az életmódot határozza meg, hanem determinálja az egyéni képességek kibontakoztatásának képességét, az öndefiníció és önbecsülés kialakulását, illetve azok fejlődését. Az egyén sikeres szakmai pályafutásához komplex, a munkaerő világát, a szakmához kapcsolódó pályát és önmaga képességét / tudását / kompetenciáját (önismeret) is egyaránt magában foglaló ismeretekre van szükség. Az egyén elégedettségének, boldogulásának alapfeltétele az egyéni személyiségtulajdonságok alaposabb megismerése, és a szakmai pályafutáshoz szükséges tudás folyamatos fejlesztése. A fentiek minél alaposabb ismeretének tükrében választott szakmai életút, továbbá annak kellő időben, és lehetőség szerinti alapossággal történő korrekciói fejlesztik az egyén munkaerő-piaci rugalmasságát, illetve adaptációs képességét a gazdaság változó igényeihez. Ezek alapján egyfajta összegzésül megállapítható, hogy az életút-támogató pályaorientáció olyan információszolgáltatást, pályatanácsadást és életpálya-építési kompetenciák fejlesztését foglalja magában, mely a képzés-, majd pályaválasztáshoz, az álláskereséshez, a munkába álláshoz, a munkahely megtartásához és az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges. Azaz, tartalmazza a pályaorientációhoz kapcsolódó célzott önismeret-fejlesztést, olyan készségek elsajátítását, melyek a munka világának megismerése, még inkább az abban való eligazodás, az álláskereséshez és munkahely-megtartáshoz szükségesek 3

4 az önismeret és pályák világának összekötését, az egyén önreflexiós képességének fejlesztését, az öndefiníció megformálását, majd folyamatos fejlesztését a saját pályaterv megvalósításához szükséges tanulási utak, képzési lehetőségek megismerését a képzési, munkapiaci, társadalmi információk megszerzését, értelmezését, a döntések előkészítését, a döntést és a változások elviselését lehetővé tevő készségek megszerzését.(borbély- Pecze, 2011) Pályaorientáció felnőttek száa A pályaorientáció folyamatként kell, hogy végigkísérje az egyént az óvodától a nyugdíjba vonulásig. Komplex folyamatként több szinten zajlik: pl. önálló ismeretszerzés, célirányos tájékozódás, irányított tanácsadás vagy akár pszichológussal történő konzultáció szintjei, melyek esetében a szolgáltatást nyújtók, továbbá az iskolák / tanárok és szülők szerepe elvitathatatlan. A felnőtteknek nyújtott szolgáltatások szükségszerűen legfőképp azon átmeneti időszakokra kell, hogy fókuszáljanak, amikor az egyén döntési helyzetben / kényszerben van. Átmenet alatt értjük a munkahelyváltásokat, a pályakorrekciót, a munkakörváltást, a munkatevékenység gazdagítását adott munkahelyen belül, a vállalkozói és alkalmazotti létformák közötti váltásokat, és szempontból ide lehet sorolni az iskola és a munka, vagy az iskolák közötti váltásokat, illetve az iskolán belüli döntési pontokat (pl. csoportválasztás, fakultációk stb.). Ebben az értelemben az életút-támogató pályaorientáció releváns szolgáltatásainak fő irányvonalává a változások megértésének, elviselésének, valamint megfelelő kezelésének biztosítása válik. A jól működő pályaorientáció, mint szolgáltatás, és mint rendszer, segít fenntartani az egyén nyitottságát a változásra, megtanítja akár a változás kezdeményezésére és kezelésére, ezeken keresztül saját pályafutásának irányítására, továbbá a változásokkal járó bizonytalanság elviselésére (Borbély-Pecze, 2011). Pályaorientáció a közoktatásban Az iskolai pályaorientáció feladata az egy-két alkalomra szorítkozó pályaválasztási tanácsadás helyett az aktív felnőttkori pályafutás és munkaerő-paci részvétel megalapozása, továbbá az ehhez szükséges kompetenciák / készségek elsajátításának támogatása. Az egyén közoktatásban kötelező 4

5 jelleggel eltöltött időszakában, mely gyermekkortól a fiatal felnőttkorig terjed nemcsak az egyéni életpálya indul el, hanem ekkor lehet az életpálya sikeres alakítására való felkészítés érdekében a legtöbbet is tenni. Ennek megfelelően a pályaorientáció az oktatáspolitikában is megjelenik (lásd. Nemzeti Alaptanterv és a Közoktatási Törvény). A Nemzeti Alaptantervben (továbbiakban: NAT) meghatározottak szerint, a pályaorientáció, mint szolgáltatás a következőket jelenti: az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését 1 Bár a jelenleg érvényben lévő NAT korábbi változatai is kiemelten fontos fejlesztési területként definiálták az életút-támogató pályaorientációt, az egyes iskolák nagy részében tanórai keretekben nem igazán foglalkoztak vele 2. A középiskolák között a korábbi világbanki szakközépiskolákat kell jó példaként említeni, ahol szakmacsoportos alapozás keretében nyílt lehetőség egy adott szakmacsoport szakmáival való ismerkedésre, így ehhez kapcsolódva valamilyen szinten pályaorientáció is folyt. A kerettantervek a következőket írták elő tevékenységekre vonatkozólag iskolatípusonkénti bontásban: általános iskola 3 : 8 vagy 18, emelt szinten 20 vagy 37 óra a tanterv típusának függvényében (magában foglalva az üzemlátogatással töltött órákat is!) gimnázium 4 : 9 óra az életpálya-tervezés, munkavállalás, felnőttkori tanulási lehetőségek területre a 11. évfolyamon 1 Nemzeti Alaptanterv; 10/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet 2 Meg kell említeni, hogy az általános iskolákban létezett ugyan a Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy, ugyanakkor ezeket az órákat rendszerint nem szakemberek tartották, hanem pl. az osztályfőnök. Középiskolai szinten sajnálatos módon egyáltalán nem jelent meg a pályaorientáció, mint rendszeres szolgáltatás, vagy kerettantervi elem 3 elso.html 4 5

6 szakközépiskola 5 : a fejlesztési célok között elméletileg itt is szerepelt, ugyanakkor nem volt előírt óraszám vagy tantárgyi időkeret. Ennek következtében nem teljesülhetett a szakképzési törvény azon előírása sem, hogy az iskolai rendszerű oktatásban és szakképzésben tanulók kiskorú tanuló esetén a szülő (gyám) részére egyenlő hozzáférést kell biztosítani az életpályatanácsadási szolgáltatásokhoz. Ennek keretében biztosítani kell, hogy a tanuló az iskolai előmenetele során, a továbbtanulási, iskolaváltási, iskolatípus-váltási, továbbá szakmaválasztási vagy szakmaváltási döntését megelőzően legalább egyszer személyre szabott életpálya-tanácsadási szolgáltatásban részesüljön. szakiskola 6 : az osztályközösség-építés művelődési terület keretében a három év alatt kb. 6-8 óra a munkaerő-piaci ismeretek és az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésére tanár / pedagógusképzés: ismeretek a tanárok alapképzésében egyáltalán nem, a pedagógus-továbbképzéseken pedig csak két szakon jelennek meg, nevezetesen: Szent István Egyetem Pályaorientációs tanár szak és ELTE PPK Iskolai konzultáns szak. Így, bár a köznevelési törvény a tanulók pályaválasztásának segítését a tanárok kötelezettségei között sorolja fel, és a tanárok maguk is érzik ennek szükségességét, az iskolákban hiányzik a szükséges szakértelem, eszköztámogatás és időkeret a pályaorientáció, mint szolgáltatás pedig legtöbbször kimerül a felvételi adatlapok kitöltéséhez kapcsolódó segítségnyújtásban, vagy egy-két üzemlátogatásban. Közoktatásról lévén szó, a pályaorientáció, mint szolgáltatás elsődleges célcsoportja mindenképp a tanulói klienscsoport. A másodlagos célcsoport / klienscsoport a pedagógusok és a szülők. Érintettségük okán ők is aktívan érdekeltek abban, hogy szükség esetén, a szolgáltatások minél szélesebb skáláját tudják a tanulók igénybe venni. Ugyan a pedagógiai szakszolgálatok segítsége igénybe vehető (pl. a továbbtanulási lehetőségek feltérképezéséhez, vagy pályaválasztási tanácsadáshoz), azonban a szolgáltatást nyújtók kapacitása szűkös. Iskolai szolgáltatást nyújtanak továbbá gazdasági szereplők is, úgymint a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint a nemzeti foglalkoztatási szerv. Szerepüket vonatkozó jogszabály által Nemzetgazdasági Minisztériumi rendelet határozza meg. 5 zakkozep.html 6 zi.html 6

7 A HATÉKONYSÁGVIZSGÁLAT MÓDSZERTANA A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt keretében a tudatos pályaválasztás és pályafutás elősegítése érdekében az elsődleges cél az ön- és pályaismeret fejlesztése, melyek az alábbi főbb tevékenységeken keresztül valósulnak meg: életpálya-tanácsadást segítő eszközkészlet fejlesztése, tudástár kialakítása, on-line fejlesztések (Nemzeti Pályaorientációs Portál NPP), a szakemberek felkészültségét javító képzések. A vonatkozó szakmai javaslattétel, fejlesztés kiemelten fontos, elsődleges célja volt, hogy lehetővé váljon adatok gyűjtése és feldolgozása az életpálya-tanácsadási szolgáltatások hatékonyságáról, továbbá ezeken keresztül alapot teremtsen a bizonyíték-alapú szolgáltatásnyújtásnak és fejlesztésnek. Cél továbbá, hogy a témában meghozandó szakpolitikai döntések előkészítéséhez szükséges adekvát információk összegyűjtését lehetővé tegye. Emellett a szolgáltatások hatékonyságának mérése alkalmas a felhasználók egyéni elégedettségének mérésére is. A projekt eredményeinek fenntartása és a kidolgozott elmélet, módszertan- és eszközfejlesztés szempontjából lényeges körülmény, hogy a különböző életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyságmérését, valamint az adatok tárolását és kezelését a Nemzeti Pályaorientációs Portál (továbbiakban: NPP) fejlesztésével és üzemeltetésével kívánják biztosítani. Az NPP-én összegyűlt adatok országos és regionális elemzések alapját képezhetik, lehetővé teszik a szolgáltatás minőségének, az ügyfél-elégedettségnek és a megoldásra váró problémáknak a klienscsoportonkénti és területi összevetését is. Az informatikai fejlesztés eredményeképp választ kaphatunk arra a régóta fennálló kérdésre, hogy egyes rétegeket (nem, szoci-ökonómiai státusz, foglalkoztatottság, stb.) milyen eszközökkel és milyen szolgáltatói formában lehet a leghatékonyabban elérni és segíteni, i.e. milyen információkat kell a rendelkezésükre bocsátani. 7

8 A szakmai javaslattétel az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyságmérési módszertanára az NPP-én keresztül összefoglalja a szolgáltatási hatékonyságmérés indikátorait, a méréshez szükséges adatokat a következő klienscsoportokra: általános iskolás és középiskolás klienscsoportok, beleértve az elsődleges (tanulói) és a másodlagos (szülő, pedagógus) klienscsoportokat is, illetve felnőtt klienscsoport, beleértve az álláskeresőket, tanácsadókat, intézményvezetőket és az NPP-én on-line szolgáltatásokat igénybevevőket. A kiíráshoz igazodva, a szakmai javaslattétel kiterjed: a szolgáltatás kérdőíves hatékonyságmérésében a szolgáltatást igénybevevő kliensek / klienscsoportok és a szolgáltatást nyújtók lekérdezésében bemeneti, folyamat-, valamint kimeneti változónak javasolt kemény és puhamutatók leírására, a kérdőív itemeinek száa, a válaszadás típusára és az indikátorok klienscsoportonkénti táblázatos összefoglalására. A hatékonyságmérés kidolgozásának módszertana Az eddigi hatékonyságmérési gyakorlati tapasztalatokból kiindulva számos valós kérdés / problematika merült fel a javaslattétel megfogalmazása során, melyeknek megválaszolása a kutatás egyik fő célja volt; elősegítve ezzel is a másik fő célt, nevezetesen a készülő kérdőív itemek pontos megfogalmazását, összeállítását és a kimenetek pontos mérhetőségét. 1. A kérdőívek kiértékelési rendszerének, a kimeneti változók mérési erejének megfogalmazása (hatékonyságmérés): A kimenetek mérésének általánosan elfogadott módszereit (pl. kis mintájú kvalitatív interjú, nagymintás kvantitatív lekérdezés, kimenet mérése tények összevetése nélkül, vagy tények gyenge összevetése hasonló csoporttal, illetve számítással történő ellenőrzés mellett kontrollcsoporttal, vagy matematikai statisztikai eszközökkel vizsgálva) sorban véve, majd ezeket a hatékonyságmérés céljaival összehangolva, a legcélravezetőbb módszernek a matematikai statisztikai eszközöket alkalmazó vizsgálat tűnt. Egyrészt, mert esetünkben ez a módszer ad pontos képet a valós helyzetről, másrészt, mert a kimenetek azonnal mérhetővé / összehasonlíthatóvá / elemezhetővé válnak az on-line rendszer technikai támogatásával. Mindemellett meg kell említeni, hogy az NPP-ére feltöltött kérdőívekkel elsősorban a bemeneti mérések során korlátozottan lehetőség nyílik a tények gyenge összevetésére is hasonló 8

9 rendszerben képzett klienscsoporttal. 2. Indikátorok képzése A szolgáltatások hatékonyságméréséhez is szükség van megbízható indikátorok / mutatók képzésére. A kihívás a különféle elvek mentén képzett klienscsoportok rendszerbe foglalásában, egységesítésében rejlett. A nemzetközi tapasztalatok szerint is sok és sokféle indikátor áll rendelkezésre, ugyanakkor kevés az olyan gyakorlat, amely átfogóan mérné egy ország tanácsadási teljesítményét, és még kevesebb lehetőség van az országok teljesítményének nemzetközi szintű összehasonlítására. Európai szinten például annak ellenére nincsenek a tagállamok tanácsadás területén nyújtott teljesítményét összehasonlító mutatók, hogy a tanácsadással rokon szakterületeken, például a foglalkoztatás és az oktatás témakörében kiterjedt indikátor rendszerek működnek. (Hárs, 2009) A klienscsoportok egyéneit státuszadatok (pl. kohorsz, iskolai végzettség) alapján is szükséges definiálni, így még pontosabban mérhetővé válik a különböző szolgáltatások hatékonysága az elégedettség-mutatókon, a tárgyi tudás bővülését, a készségek szintjét, valamint az életpálya-építés tudatosságának fokát jelző indikátorokon keresztül. Azaz, szükséges vizsgálni, így indikátorokat meghatározni arra, hogy a kliens mennyire elégedett a szolgáltatás jellemzőivel, mérhetően több információval rendelkezik-e egy adott kérdéskörrel kapcsolatban a szolgáltatás igénybevétele után, mint előtte (pl. többet tud-e adott foglalkozásokról, elhelyezkedési lehetőségekről), vagy képes-e annak tudatosítására, hogy életpályája tervezéséhez milyen stratégiai lépésekre lesz szükség, továbbá hosszabb időtávlatban szemlélve a szükséges lépéseket meg is teszi-e (kontrollmérés). 3. Adott klienscsoportok (i.e. általános iskolások, középiskolások és mint tanácskérők), továbbá az őket támogató szülők és pedagógusok által igénybevett szolgáltatások meghatározása A pályaorientáció mint az egész életutat támogató rendszer a társadalmi befogadást, a jól működő munkaerőpiacot és a képezhetőséget megalapozó támogató eszköz, ezért az szolgáltatásokat nyújtó intézményeknek, szervezeteknek törekedni kell arra, hogy a kapcsolódó szolgáltatások minden állampolgár száa elérhetőek legyenek. Ezen kritérium megvalósítása érdekében szükséges a szolgáltatások minél szélesebb skáláját biztosítani, melyek közül vizsgálatunk tárgyát képezik: álláskeresési tanácsadás, információnyújtás, pályaválasztási tanácsadás, munkavállalási tanácsadás, támogatott öntájékozódás (tesztek, portálok igénybevétele tanácsadók segítségével), 9

10 önmenedzsment készségek fejlesztése, üzem / cég / tanműhely látogatás, pályamódosítási tanácsadás, pszichológiai tanácsadás és rehabilitációs tanácsadás (Forrás: A szolgáltatásokhoz kapcsolódóan vizsgálható, hogy adott klienscsoportok jellemzően mely élethelyzetekben vesznek igénybe szolgáltatásokat: vállalkozóvá válás, pályamódosítás, munka világába való visszatérés hosszabb kihagyás után, munkahely elvesztése, új munkahely keresése, foglalkozás megválasztása, első munkahely keresése, vagy iskola / képzés választása. Az élethelyzetet hipotézisünk szerint alapvetően a munkaerő-piaci státusz határozza meg, és ezt egészíti ki az életkor és az iskolai végzettség. 4. A Nemzeti Pály aorientációs P ortál (NPP) és az on-line kérdőív ek, m i n t a pályaorientác iós eszközrendszer elemei Egy megbízható, átfogó, minden érintett száa elérhető és érthető eszközrendszer kialakítása igen komplex feladat, de hosszú távú pozitív hatása elvitathatatlan. Legalkalmasabb az on- line felületen való megjelenés, amely bármikor és bárki száa elérhetővé teszi a szolgáltatásokat, és a pályainformációs tartalmak folyamatosan és viszonylag zökkenőmentesen frissíthetők. Ugyan az on-line kutatás / lekérdezés nem minden kutatási probléma orvoslására alkalmas csodaszer esetenként csak más kutatási módszerekkel történő összehasonlítással, vagy egyéb adatfelvételi módszerekkel vezet megbízható eredményre a szolgáltatásokra irányuló hatékonyságmérés az NPP-én keresztül megvalósítható. Az NPP felhasználóinak adatfelvétele regisztráció során történik; amennyiben regisztráció nélküli kérdőív kitöltésre kerül sor, a kliensek on-line adatfelvétele a státuszadatok felvételének módszerével biztosított. Az on-line megkérdezéses módszer alkalmazásánál a következő módszertani és tartalmi problémákat kellett figyelembe venni: a kérdések egyértelmű, pontos megfogalmazása, mivel ezen eljárásban nincs közvetlen kapcsolat a kérdező és a megkérdezett között (a helytelenül feltett kérdések fals eredményre vezethetnek) nyitott kérdések kerülése, mivel a kifejtett válaszok feldolgozhatósága hosszadalmas, a 10

11 tényleges adatnyerés és összehasonlíthatóság / elemezhetőség nehézkessé válik, elveszítve ezzel a módszer egyik legnagyobb előnyét: a gyors és pontos statisztikai jellegű feldolgozhatóságot lényegre törő itemek megfogalmazása, hiszen a válaszadás kontrollálatlanságából adódóan a kliensek könnyen kiugorhatnak a felmérésből, ha az számukra egysíkúvá válik (munkahipotézisünk szerint a kérdőívek kitöltési ideje átlagosan nem több mint 5 perc) nagyméretű képek mellőzése, mivel kitöltéskor az alacsonyabb sebességű hálózatokon ez jelentős lassulást okozhat ami szintén az említett kiugráshoz vezethet a klienscsoportok közül az általános és középiskolás korosztály jelentős része állandó internetkapcsolattal rendelkező mobil eszközöket használ ( okostelefon applikációk, tablet, stb.). A HATÉKONYSÁGVIZSGÁLATHOZ KAPCSOLÓDÓ STATISZTIKAI MÓDSZEREK A hatékonyságmérés során alkalmazott statisztikai módszerekkel szembeni elvárások és ezek érvényesítésének főbb elvei A hatékonyságmérés során alkalmazott statisztikai módszerekkel szemben az alábbi elvárásokat támasztjuk: 1. adjon átfogó képet arról, hogy az egyes szegmensek mely szolgáltatásokat veszik igénybe és milyen mértékben ítélik hasznosnak azokat 2. képes legyen mérni az egyes szolgáltatások felhasználók által érzékelt hasznosságát 3. képes legyen mérni a felhasználók életpályájának alakulását (az elsődleges célcsoport esetében: milyen mértékben változik a felhasználók iskolai végzettsége, munkaerő-piaci státuszuk, a másodlagos célcsoport esetében: milyen mértékben bővült a tevékenységük) 4. képes legyen klienscsoport-képzésre a teljes sokaságon belül 5. kimeneti adatai alapján lehessen mérni az egyes változók közti kapcsolatot 6. kitöltése egyszerű és gyors legyen, hogy statisztikailag értékelhető mennyiségű felhasználó töltse ki 11

12 7. a kapcsolódó kérdőív az egyes felhasználói csoportok (klienscsoportok) sajátosságaihoz igazodjon, különös tekintettel a motivációkra. A klienscsoportok: a. általános iskolások b. általános iskolások szülei c. általános iskolások pedagógusai d. középiskolások e. középiskolások szülei f. középiskolások pedagógusai g. álláskeresők h. tanácsadók i. intézményvezetők j. on-line szolgáltatásokat igénybevevők az NPP-én (amennyiben más szerepkörrel nem rendelkeznek). A felhasználókon belül megkülönböztetjük az elsődleges és másodlagos klienscsoportokat. Az elsődleges klienscsoport azon egyénekből áll, akik saját sorsukon, saját életpályájukon kívánnak változtatni (a, d, g és koncepciónk szerint: j). A másodlagos klienscsoport pedig azon egyénekből, akik az elsődleges klienscsoportot támogatják, különböző okból (b, c, e, f, h, i) és függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e előzetes tapasztalatokkal. Adjon átfogó képet a szolgáltatások ismertségéről és a klienscsoportok által érzékelt hasznosságáról: a vizsgálat egészén mérje, hogy a kérdőív kitöltői milyen szolgáltatásokban és ezeket mennyire ítélték hasznosnak. Képes legyen mérni az egyes életpálya-tanácsadási szolgáltatások klienscsoportok által érzékelt hasznosságát: a kérdőívben szerepelnie kell, hogy a felhasználók mennyire értékelik hasznosnak a szolgáltatás típusokat. A hatékonyságmérés során a klasszikus értelemben vett kontrollcsoportos mérésre nincs lehetőség, mivel a mérés elsősorban az NPP felhasználók (látogatók) körében valósul meg. Ugyanakkor, ha a kliensek az NPP használata előtt bemeneti mérésben vesznek részt, melyből megállapítható, hogy korábban milyen szolgáltatásokat vettek igénybe és ezeket mennyire ítélték hasznosnak, majd ezen információkat összevetjük a későbbi NPP használat során szerzett tapasztalatokkal, virtuális (időeltolásos) kontrollcsoportokat hozhatunk létre. Ezzel párhuzamosan mérhető a korábbi elvárások teljesülése is, azonban ez korlátozott hitelességű, mivel a korábbi elvárásokra kérdezünk rá (azok listáját jelentősen 12

13 befolyásolja az elvárások teljesülése: általános megfigyelés, hogy a teljesült elvárások súlya csökken, míg a teljesületleneké növekszik az idő múlásával). Képes legyen mérni a klienscsoportok életpályájának alakulását. Az életpálya alakulása két szinten mérhető, on-line kitöltés esetén: 1. A bemeneti mérés során, azaz az első NPP használat előtt megkülönböztetve azon potenciális felhasználókat, akik korábban szolgáltatásokban, és akik nem (illetve, nyújtott-e szolgáltatást). A mérés során információkat szerzünk arról, hogy az NPP látens felhasználói 7 korábbi tapasztalataik alapján mely szolgáltatási formákat tartják hasznosnak, illetve ezen véleményük az NPP használata során hogyan változik. A bemeneti mérés mindazonáltal nem alkalmas arra, hogy a magyar lakosság szolgáltatásokhoz kapcsolódó általános felhasználói szokásait elemezze, mivel az NPP látogatók motivációja feltételezésünk szerint magasabb, mint az átlagos magyar lakosságé. 2. A későbbiekben kontrollmérésekre kerül sor, melyek alapján idősoros elemzés készíthető mind az NPP felhasználók összességének szintjén, mind klienscsoport szinten. A bemeneti és a kontrollméréssel kapcsolatban elvárás, hogy a releváns kérdések tartalmukban megegyezzenek, az eredmények összevethetők legyenek. Szükséges feltétel továbbá, hogy a felhasználók regisztráljanak, így a kontrollmérés eredményei egyéni szinten is összevethetők legyenek a korábban mértekkel. Off-line kitöltés esetén a bemeneti és ismételt mérés során használt egyedi azonosítóval teremthető meg a kapcsolat, ennek hiányában csak a bemeneti mérés végezhető el. Az egyedi azonosító lehet a kitöltő neve, (ez esetben azonban sérülne az anonimitás elve)vagy címe, a születési idővel és irányítószámmal együtt. A kapcsolatot az off-line kitöltött kérdőívek feldolgozása során kell megteremteni, vagy az adatfelvevőtől párosítva kell átvenni a kitöltött kérdőíveket. Képes legyen klienscsoport-képzésre a teljes sokaságon belül: a bemeneti mérés (illetve, a regisztrációból átemelve) a kontrollmérés során a felhasználóknak az alábbi adataikat kell megadniuk (státusz adatok BSK és IΔ), amennyiben az adott szerepkörben releváns: 7 itt: az NPP látens felhasználói azon személyek, akiknek élethelyzetükből adódóan szükségük van az NPP-én elérhető szolgáltatások igénybevételére, de, vagy nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a portálról, mint lehetőségről, vagy nem döntötték még el, hogy az NPP szolgáltatásait ténylegesen igénybe is veszik 13

14 1. korábban -e szolgáltatásokban / nyújtottak-e szolgáltatást; a. ha nyújtottak, (illetve most is nyújtanak) szolgáltatást: kiknek, 2. hány főnek, milyen gyakorisággal? 3. nem 4. születési idő (a rendszernek az aktuális év alapján kell kiszámolnia az aktuális életkort) 5. iskolai végzettség 6. munkaerő-piaci státusz A klienscsoport-képzés során fontos információ, hogy a felhasználó melyik szerepkörben (általános iskolás, általános iskolás szülei stb.) lép be a rendszerbe, azonban ez a kérdőív típusa alapján adott információ. Az egy szerepkörön belüli klienscsoportok azonos kérdőívet töltenek ki, a klienscsoportok közti különbségtétel csak az adatok kiértékelése során jelentkezik. A klienscsoport képzés során használt kategóriák (az egyes szegmensek esetében csak a releváns státuszadatokra vonatkozó kérdések jelennek meg): Korábban részesült-e szolgáltatásban: igen nem Nyújtott-e szolgáltatást: igen nem Milyen korosztálynak: általános iskolásoknak éves korú fiataloknak fiatal felnőtteknek (25 éves korig) felnőtteknek (többválasztós) Nem: férfi nő (regisztráció során kötelezően megadandó adat) Születési idő életkor (aktuális év születési idő): numerikus adat (regisztráció során kötelezően megadandó adat) Iskolai végzettség: 8 általánosnál kevesebb - 8 általános befejezett szakiskola nem befejezett szakközépiskola érettségi érettségi főiskolai diploma egyetemi diploma PhD-fokozat. ( szakemberek esetében külön kell jelölni az ezzel kapcsolatos képzéseket) Munkaerő-piaci státusz: alkalmazott vállalkozó álláskereső felsőoktatásban hallgató GYESen / GYEDen / GYETen lévő (jelenlegi és megcélzott státuszt is bejelölheti a válaszadó) A klienscsoportokat felhasználói szerepkörökön belül képezzük. A javasolt klienscsoportok (táblázatos megjelenítést lásd: Melléklet 1. sz.): Általános iskolások: csoportképzési szempontok: nem, részesült-e szolgáltatásokban. 14

15 Általános iskolások szülei: csoportképzési szempontok: nem, életkor, részesült-e szolgáltatásokban (azaz a gyermekét olyan tevékenység igénybevételében akarja-e támogatni, amiben ő részesült). Általános iskolások pedagógusai: csoportképzési szempontok: nem, életkor, nyújtott-e szolgáltatást. Középiskolások: csoportképzési szempontok: nem, részesült-e szolgáltatásokban, életkor. Középiskolások szülei: csoportképzési szempontok: nem, életkor, részesült-e szolgáltatásokban (azaz a gyermekét olyan tevékenység igénybevételében akarja-e támogatni, amiben ő részesült). Középiskolások pedagógusai: csoportképzési szempontok: nem, életkor, nyújtott-e szolgáltatást. Álláskeresők: csoportképzési szempontok: korábban -e szolgáltatásokban, nem, életkor, iskolai végzettség, munkaerő-piaci státusz. Tanácsadók: csoportképzési szempontok: nem, életkor, nyújtott-e szolgáltatást, ha igen, milyen korosztálynak (ez utóbbi a klienscsoport-képzésben egy adott személy több kategóriában is szerepelhet, azonban az összegzésben egy személyként szerepel). Intézményvezetők: nem, életkor, végzett-e szolgáltatást. On-line szolgáltatásokat igénybevevők: nem, életkor, iskolai végzettség, részesült-e szolgáltatásokban (a szolgáltatást nyújtók, feltételezésünk szerint más szerepkörben jelentkeznek be, így statisztikailag nem értékelhető sokaságot képeznek ebben a szerepkörben). Kimeneti adatai alapján lehessen mérni az egyes változók közti kapcsolatot: a kérdésekre kapott válaszok alapján lehetővé kell válnia, hogy az adatokat az alábbi módszerekkel lehessen elemezni: 1. összegzés 2. a számszerű értékek arányosítása 3. átlagos érték összehasonlítása 4. korrelációszámítás; 5. ANOVA, 6. t-próba, 15

16 7. khí-négyzet próba A felsorolt statisztikai módszerek közül az 1-3-at az elsődleges feldolgozás során alkalmazzuk (lásd: kérdéseket tartalmazó táblázat), a 4-5-et a nagymennyiségű (tervezett éves mennyiség 50-75%-a) beérkezett kérdőív kiértékelése során. A kiértékelő rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy képes legyen valamennyi numerikus adat közti kapcsolat vizsgálatára, de elsősorban hipotézisünk szerint az alábbi kapcsolatokat kell vizsgálni a kérdőívek kiértékelése során: 1. az életkor és az igénybevett szolgáltatások (azaz hány szolgáltatást vett igénybe eddig) 2. az életkor és a szolgáltatások hasznosságának (átlagos érték) megítélése 3. az iskolai végzettség (az iskolában minimálisan töltött évek, mint numerikus érték pl. főiskolai végzettség esetén 15 év) a szolgáltatások használata (fenti értelemben) 4. az iskolai végzettség (fenti értelemben) és a szolgáltatások hasznosságának megítélése 5. ön-, pálya- és munkaerő-piaci ismeret pontossága (a témakörök közül önbevallás alapján hánnyal van tisztában) és a szolgáltatások használata 6. ön-, pálya- és munkaerő-piaci ismeret pontossága és a szolgáltatások hasznosságának megítélése 7. szubjektív sikeresség 8 (mint az egyes szempontok átlaga) és a 8. szolgáltatások használata 9. szubjektív sikeresség és a szolgáltatások hasznosságának megítélése 10. a szolgáltatások nyújtása során: az elsődleges célcsoporton belül támogatott 11. személyek száma és a szolgáltatások használata 12. a szolgáltatások nyújtása során: az elsődleges célcsoporton belül támogatott 13. személyek száma és a szolgáltatások hasznossága 14. a szolgáltatások nyújtása során: a szolgáltatás nyújtásának gyakorisága és a szolgáltatások használata 15. a szolgáltatások nyújtása során: a szolgáltatás nyújtásának gyakorisága és az 16. szolgáltatások hasznossága 8 azon nem számszerűsíthető mutatók, melyek alapján a kliens az életét sikeresnek, vagy nem sikeresnek tartja pl. munkaidő- szabadidő aránya (Bővebben lásd: 25. oldal) 16

17 A vizsgálat célja, hogy 1. meghatározza, hogy milyen az egyes szolgáltatások és eszközök érzékelt hasznossága összességében, illetve az egyes szerepkörökben és a korábban meghatározott klienscsoportokban 2. Az egyes csoportokban melyek a legnagyobb mértékben és a legkevésbé hasznos szolgáltatások 3. milyen, a hatékonyságmérés során vizsgált egyéb változó határozza meg az egyes szolgáltatások szubjektív hasznosságát, illetve az életpálya objektív és szubjektív sikerességét. Kitöltése egyszerű és gyors legyen, hogy statisztikailag értékelhető mennyiségű felhasználó töltse ki: bár az egyes klienscsoportokon belül az alábbi elvektől el lehet térni az egyéni sajátosságok (különösképpen a motiváció) mértéke szerint, az egyes hatékonyságmérő kérdőíveket az alábbi elvek alapján kell kialakítani: 1. a kérdőívek ideális hossza, közepes motiváció esetén: 3-4 státuszadatra vonatkozó kérdés, a szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdés (beleértve azon változókat, melyek ezek igénybevételét befolyásolhatják). Ez utóbbi szám (12) a szerepkör motivációjának erőssége szerint, kis mértékben növekedhet; 3. a kérdések típusainak kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a kérdőívek a projektzárás után is használatban lesznek, így a szöveges (text) válaszokat kérdéseket nem alkalmazzuk, hogy a kiértékelés automatikusan, informatikai megoldással legyen lehetséges: a. egyválasztós: a kérdőívet kitöltő csak egy választ jelölhet be (használt típusok: b. általános, I/N, férfi / nő) c. többválasztós: a kérdőívet kitöltő több választ is megjelölhet d. numerikus értékválasztós: a kérdőívet kitöltő numerikus értéket ad meg válaszként. Használt típusok: i. numerikus értékválasztós (4-es skálán): 4-es skálán, hogy a válaszadó kénytelen legyen értékítéletet mondani, ne választhasson középértéket ii. numerikus értékválasztós (4-es skálán, 0: nincs véleménye): mint az i. pontban, azonban a válaszadó jelölheti, ha nincs kialakult véleménye a kérdésben d. numerikus érték: a kérdőívet kitöltő szabadon írhat be számértéket válaszként (az intervallum informatikai eszközökkel meghatározható). Használt típusok: 17

18 i. numerikus érték (4 karakter): a válaszadó 4 karakterig szabadon írhat be számértéket ii. numerikus érték, szabad: a válaszadó szabadon írhat be számot 4. Eldöntendő kérdés, hogy a (bemeneti és a kontroll) kérdőívek kitöltése kötelező-e, vagy csak felkínáljuk a lehetőséget a felsorolt szerepben belépőknek. a. Amennyiben kötelező a kérdőívek kitöltése, a teljes látogatói kört le tudjuk fedni a vizsgálatunkban, azonban a motiváció alacsonyabb, így a válaszok kevésbé alaposak, végiggondoltak, ráadásul a látogatók idő-költsége emelkedik, ami az NPP látogatottsági adatait ronthatja. b. Amennyiben a kérdőívek kitöltése önkéntes, alacsonyabb százalékban töltik ki, a válaszok nem a teljes sokaságot, hanem annak csak magasabb motivációjú szegmensét fedik le. Az NPP látogatók tervezett száma évente kb egyéni látogató (Forrás: lásd. pályázati útmutató: Pályaorientációs tanácsadásban részesülők száma, beleértve a személyes és távtanácsadást is). Amennyiben 10%- os válaszadási hajlandóságot el tudunk érni, ez statisztikailag értékelhető sokaság. Amennyiben a válaszadási hajlandóság ettől el marad, a válaszadást promotálni kell, ennek módszertanával a későbbiekben foglalkozunk. A kapcsolódó kérdőív az egyes felhasználói csoportok sajátosságaihoz igazodjon: a szerepkörök, melyek alapján a kliensek kiválasztják a kitöltendő kérdőíveket, alapvetően meghatározza, hogy a szolgáltatásokkal milyen módon és mélységben lépnek kapcsolatba, azaz ebből következtetni lehet a motivációikra is. A motiváció erősségével egyenesen arányos az, hogy mennyi időt hajlandóak egy-egy kérdőív kitöltésével eltölteni, azaz az erősebb motivációjú szerepkörben fellépő felhasználók esetében több és hosszabb választ igénylő kérdések tehetők fel. 18

19 Az egyes szerepkörökben, a motiváció erőssége szerint, az alábbi hosszúságú kérdőívek javasoltak: szerepkör státuszadatra kérdések számának plusz motiváció szükséges-e vonatkozó kérdés felső határa (BS+BSK) (BT+IΔ+IT) általános iskolások igen általános szülei iskolások nem általános iskolások nem pedagógusai középiskolások igen középiskolások szülei középiskolások pedagógusai nem nem álláskeresők igen tanácsadók igen intézményvezetők nem on-line szolgáltatásokat igénybevevők NPPén az igen BS: bemeneti státuszmérés BSK: bemeneti státuszmérés, kiegészítés BT: bemeneti mérés, tartalmi 19

20 IΔ: kontroll státuszmérés (változás) IT: ismétlődő, tartalmi mérés Az egyes státuszmérések (BS, BSK, IΔ) során a kliens éppen aktuális munkaerő-piaci helyzetét tisztázzuk. A fix státuszadatok (kemény mutatók) pl. születési idő, nem, stb. olyan fix adatok, melyek nem változnak a kontrollmérés során sem. A puha státuszadatok pl. végzettség, munkaerő-piaci státusz, stb. változhatnak a mérési folyamat során, ezért ezekre ismételten rákérdezünk. 20

21 A kérdőívek kitöltésének motiválása Mint korábban jeleztük, a rendszer kötelezővé teheti, illetve opcionálisan kínálhatja fel a kérdőívek kitöltését a szerepkörök tagjainak. Szakmai szempontból ez utóbbit javasoljuk, hogy elkerüljük az alacsony motivációjú, véletlenszerű kérdőív-kitöltéseket. Az NPP látogatóinak várható száma 339 ezer körül alakul évente, amennyiben ezen szám 10%-a kitölti a kérdőíveket, statisztikailag értékelhető nagyságú mintához jutunk. Ezen eredmény elérését két tényező nehezítheti: nincs hiteles adatunk arról, hogy az évi 339 ezer látogató mekkora része visszatérő: a hagyományos vizsgálati módszerek (IP cím szerinti vizsgálat és számlálás) nem működik, mivel a szerepkörök jelentős része (pl. általános és középiskolások) azonos IP címről lép fel. A regisztráció segítséget jelenthet a pontos elemszám meghatározásában, azonban más szerepköröknél, az alacsonyabb motiváció miatt ez a módszer sem alkalmazható. Számolnunk kell az egyes látogatói szerepkörök eltérő motivációjával is. Bár ezt, a korábban említett klienscsoport-képzéssel korrigálni tudjuk az adatok értékelésénél, fennáll annak a veszélye, hogy egyes szerepkörökből aránytalanul kisszámú eredmény érkezik be, ami nem teszi lehetővé, hogy az adott szerepkörről pontos információkkal rendelkezzünk. A problémát két eszközzel tudjuk kezelni: a regisztráció előmozdítása, a kérdőív-kitöltések promotálása. 21

22 A regisztráció előmozdítása A hatékonyságmérésre szolgáló mérőeszköz-rendszer alapja, hogy az NPP látogatóit két modulban mérjük fel: a bemeneti és az ismétlő kérdés során (kivéve a látogatói szerepkört), ehhez mindenképpen szükséges a regisztráció, hogy a különböző időpontban történt mérések adatai összevethetők legyenek, egyéni szinten is rögzítve a változásokat. Javasoljuk, hogy az NPP belépő felületén azonnal jelenjen meg egy olyan üzenet, ami a regisztráció fontosságát hangsúlyozza, illetve a regisztrációból adódó előnyöket az NPP látogatók száa összefoglalja. Javasoljuk továbbá, annak érdekében, hogy a bemeneti mérést minél nagyobb számban töltsék ki, hogy a regisztrációt követően a rendszer azonnal kínálja fel a releváns bemeneti kérdőívek kitöltését. Megítélésünk szerint, a regisztrációk előmozdításához egyéb promóciós eszközre nincs szükség. A kérdőív-modulok kitöltésének folyamata (a rövidítések magyarázata: lásd. előző fejezet) 22

23 A kérdőív-kitöltés népszerűsítése Mint korábban említettük, a kérdőívek két fő modulra oszlanak: bemeneti (B) és kontroll modul (I). A bemeneti kérdőív esetében külön promócióra megítélésünk szerint nincs szükség, azonban a regisztrációhoz képest ½ vagy 1 év múltán kitöltendő kérdőívek esetében erőteljesen csökken a motivációs hatás, így feltételezhetően akontroll kérdőíveket kevesebben fogják kitölteni. Az I modul esetében a motivációt gyengíti, hogy a kérdőív kitöltését a rendszer, szerepkörtől függően ½ - 1 év múlva újra és újra felkínálja. Az erősebb motivációjú szerepkörökben (pl. tanácsadók) a kitöltés valószínűsíthető, azonban a gyengébb motivációjúak esetében mindenképpen szükséges a promóciós tevékenység. Elméletileg az alábbi promóciós eszközök alkalmazhatóak: 1. sorszám szerinti ajándékozás 2. sorsolás 3. szakaszos sorsolás. A sorszám szerinti ajándékozás esetében minden előre meghatározott sorszámú (pl. minden ezredik, minden ötezredik stb.) kitöltő ajándékban részesül. Ez a módszer elsősorban a projektidőszakban használható, amikor a források lehetővé teszik az ajándékozást. Ebben az esetben a sorszám elérése után jelentősen csökken az új kitöltők száma. A sorsolás esetében, egy adott időszakon belül (pl II. félév), a kérdőívet kitöltők között ajándékokat sorsolnak ki; ez is a fenti korlátozással alkalmazható. A szakaszos sorsolás esetében előre meg kell határozni egy számot, amelyet, ha elérnek a kitöltött kérdőívek számai, a kitöltők között ajándékokat sorsolnak ki (majd utána egy újabb irányszám meghatározására kerül sor: pl. először az kérdőív után sorsolnak, utána a nél és így tovább). Bár ennél a módszernél is felmerül a források kérdése, de játékelméleti szempontból könnyen belátható, hogy a kérdőívek kitöltése újabb kitöltéseket generál, hiszen, ha valaki kitöltötte, az az érdeke, hogy erre másokat is buzdítson, hiszen csak akkor történik meg a sorsolás, ha az adott célszámot elérik. 23

24 Az utóbbi három esetben az alábbi promóciós ajándékok használatát javasoljuk: klienscsoport mobil informatikai informatikai a munkaerő-piaci prémium eszközök eszköz (pl. laptop) pozíciót javító programok (pl. (mobiltelefon, tablet, szolgáltatások (pl. szabadidős stb.) nyelvtanfolyam) programok, üzemlátogatás) általános iskolások X X általános iskolások szülei X általános iskolások pedagógusai X X középiskolások X középiskolások szülei X középiskolások pedagógusai X X álláskeresők X X tanácsadók X X intézményvezetők on-line szolgáltatásokat igénybevevők az NPP-én X Nem releváns, mivel kontrollmérésben nem vesznek részt 24

25 A promóciós eszközök használatáról az NPP indulását és az első méréseket követő 6-12 hónappal kell dönteni, a kitöltöttségi adatok figyelembe vételével. ÖSSZEFOGLALÁS Pár gondolatban összefoglalva a szolgáltatások hatékonyságának meghatározására kialakított mérőeszközökre (itemeikre) tett szakmai javaslattételt: a konkrét kérdések előtt szerepel egy rövid tájékoztatás a kérdezés céljáról, a kitöltés módjáról és önkéntes jellegéről, az eredmények feldolgozásáról és felhasználásáról, miközben biztosítjuk a klienseket az anonimitásról és az adatkezelés korrektségéről zárt kérdésekkel dolgoztunk, így nemcsak a kérdőív kitöltése, hanem az on-line feldolgozás is egyszerűbb és azonnali. A zárt kérdések lehetnek eldöntendők (pl. igen-nem), témák osztályozására / minősítésére, vagy az osztályozás segítségével minőségi sorrend megállapítására és lehetőségek kiválasztására alkalmasak. Mivel, ennek értelmében, nemcsak a kérdések, hanem a válaszlehetőségek is megtalálhatók az on-line kérdőíven, a kitöltő az általunk felkínált lehetőségek közül választhat (törekedtünk a párosszámú válaszlehetőségek alkalmazására, ugyanis korábbi kutatási tapasztalatok alapján megállapítható volt, hogy páratlan szám esetén a válaszadók hajlamosak döntően a középső válaszokat megjelölni) egy kérdőívre maximum itemet állítottunk össze, melyből az első három (de legfeljebb öt kérdés a kitöltő motivációjának függvényében) rendszerint a státuszadatokat felvevő kérdés az on-line előállítandó gyorsstatisztikák felépítését (tehát, mely kérdések átlagos / százalékos / összegzett eredményét mutassuk meg) a kérdéseket tartalmazó táblázat tartalmazza, a kimeneti információk típusainak megfelelően. Mivel a felmérés anonim (az NPP adatvédelmi nyilatkozatában megfogalmazottaknak megfelelően), az összegzett információk harmadik fél száa kutathatóvá válnak. A programozási algoritmusokat illetően az informatikai rendszer alkalmazza az átlagszámítás, összegzés, arányosítás és korrelációszámítás statisztikai eszközeit. 25

26 Indikátorok Végezetül, az alábbi megállapításokat tehetjük az indikátorok kapcsán a kimeneti adatok tükrében: az egyes szegmensek (és azok jellemzőinek) aránya az NPP használók között (százalék) az egyes szegmenseken belül a szolgáltatásokat igénybevevők aránya (százalék) az egyes szegmensek mely szolgáltatásokat, illetve eszközöket vették igénybe (százalék) Az egyes szegmensek hogyan ítélik meg az egyes szolgáltatások és eszközök hasznosságát (átlag) a pályaismeret egyes elemeinek ismertsége az egyes szegmenseken belül (átlag) az egyes szegmensek a siker mely dimenzióit tekintik fontosnak (átlag) Az egyes szegmensek milyen elvárásokat fogalmaznak meg a szolgáltatásokkal, illetve eszközökkel szemben (átlag) és azok teljesülése (átlag) a szolgáltatások és eszközök használatának változása az NPP használata során (százalék) a pályaorientációval foglalkozó pedagógusok, tanácsadók átlagosan hány embert érnek el a szolgáltatások nyújtása során (átlag) és ezen belül milyen célcsoportokat (százalék) milyen gyakorisággal történik a szolgáltatások nyújtása (átlag) az intézményeken belül a szolgáltatások igénybevevőinek aránya. A kérdőívek széleskörű felhasználása előtt javasolt egy kismintás próbamérés elvégzése (esetleg a kliensek bemeneti mérése, időeltolásos kontrollcsoport képzése), amiből megtudhatjuk, hogy pontosak és relevánsak-e a kérdésmegfogalmazások, ténylegesen mennyi időbe telhet a kérdőív kitöltése, alkalmasak-e a válaszokból nyert adatok a tervezett módszerrel történő feldolgozásra, illetve a szolgáltatások hatékonyságmérésére. A kapott visszajelzések és tapasztalatok alapján érdemes a kérdőíveket a későbbiekben továbbfejleszteni. 26

27 IRODALOMJEGYZÉK évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Borbély-Pecze Tibor Bors (2011): Az életút-támogató pályaorientáció rendszerének bevezetése Magyarországon FSZH, Budapest Filep Gyula; Filep Orsolya Veronika; Kovács Zsolt; Nagy Éva Mária; Szombati Ivett (2013): Életpályatanácsadáshoz köthető hatásvizsgálatok, valamint oktatási és munkaügyi intézmények együttműködésének nemzetközi jó gyakorlata. Elemzés és tanulmány. TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése projekt keretén belül Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (2010) Életpálya tanácsadás, II. évf szám, Hámornik Balázs; Juhász Márta; Soós Juliánna Katalin (2010): Elégedettségmérés / Elégedettségvizsgálat érvényességének bemutatása. Kutatási beszámoló. TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése projekt keretén belül Hárs Ágnes dr.; Tóth Gábor (2009):A / karrier tanácsadás hatékonyságának és költségráfordításainak vizsgálata gazdasági szempontból. Kutatási beszámoló. KOPINT-TÁRKI Kiss István (2010): A pályatanácsadás hatékonyságának vizsgálata. Kutatási beszámoló. TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése projekt keretén belül

28 MELLÉKLET 1. sz. azon fiúk, akik szolgáltatásokban azon fiúk, szolgáltatásokban azon lányok, akik szolgáltatásokban azon lányok, szolgáltatásokban ak, akik ak, Nők, akik Nők, szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 éves korig, legfeljebb éves korig, legfeljebb éves korig, legfeljebb éves korig, legfeljebb befejezett 8 osztállyal befejezett 8 osztállyal befejezett 8 osztállyal befejezett 8 osztállyal ak, akik ak, Nők, akik Nők, szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 éves korig, középfokú éves korig, középfokú éves korig, középfokú éves korig, középfokú ak, akik ak, Nők, akik Nők, szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 éves korig, felsőfokú éves korig, felsőfokú éves korig, felsőfokú éves korig, felsőfokú ak, akik ak, Nők, akik Nők, szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 28

29 éves kor felett, éves kor felett, éves kor felett, éves kor felett, legfeljebb befejezett 8 legfeljebb befejezett 8 legfeljebb befejezett 8 legfeljebb befejezett 8 osztállyal osztállyal osztállyal osztállyal ak, akik ak, Nők, akik Nők, szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 éves kor felett, éves kor felett, éves kor felett, éves kor felett, középfokú középfokú középfokú középfokú ak, akik ak, Nők, akik Nők, szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 szolgáltatásokban, 40 éves kor felett, éves kor felett, éves kor felett, éves kor felett, felsőfokú felsőfokú felsőfokú felsőfokú férfi pedagógusok, akik férfi pedagógusok, akik női pedagógusok, akik férfi pedagógusok, akik nyújtottak még nem nyújtottak nyújtottak még nem nyújtottak szolgáltatást, 30 éves szolgáltatást, 30 éves szolgáltatást, 30 éves szolgáltatást, 30 éves korig korig korig korig férfi pedagógusok, akik férfi pedagógusok, akik női pedagógusok, akik férfi pedagógusok, akik nyújtottak még nem nyújtottak nyújtottak még nem nyújtottak szolgáltatást, év szolgáltatást, év szolgáltatást, év szolgáltatást, év között között között között 29

30 férfi pedagógusok, akik férfi pedagógusok, akik női pedagógusok, akik férfi pedagógusok, akik nyújtottak még nem nyújtottak nyújtottak még nem nyújtottak szolgáltatást, 45 év szolgáltatást, 45 év szolgáltatást, 45 év szolgáltatást, 45 év felett felett felett felett azon fiúk, akik azon fiúk, akik még azon lányok, akik azon lányok, akik még nem nem szolgáltatásokban, 17 szolgáltatásokban, 17 szolgáltatásokban, 17 szolgáltatásokban, 17 éves korig éves korig éves korig éves korig azon fiúk, akik azon fiúk, akik még azon lányok, akik azon lányok, akik még nem nem szolgáltatásokban, 17 szolgáltatásokban, 17 szolgáltatásokban, 17 szolgáltatásokban, 17 éves kor felett éves kor felett éves kor felett éves kor felett ak, akik ak, Nők, akik Nők, éves korig, legfeljebb éves korig, legfeljebb éves korig, legfeljebb éves korig, legfeljebb befejezett 8 osztállyal befejezett 8 osztállyal befejezett 8 osztállyal befejezett 8 osztállyal ak, akik ak, Nők, akik Nők, éves korig, középfokú éves korig, középfokú éves korig, középfokú éves korig, középfokú 30

31 ak, akik ak, Nők, akik Nők, éves korig, felsőfokú éves korig, felsőfokú éves korig, felsőfokú éves korig, felsőfokú ak, akik ak, Nők, akik Nők, éves kor felett, éves kor felett, éves kor felett, éves kor felett, legfeljebb befejezett 8 legfeljebb befejezett 8 legfeljebb befejezett 8 legfeljebb befejezett 8 osztállyal osztállyal osztállyal osztállyal ak, akik ak, Nők, akik Nők, éves kor felett, éves kor felett, éves kor felett, éves kor felett, középfokú középfokú középfokú középfokú ak, akik ak, Nők, akik Nők, éves kor felett, éves kor felett, éves kor felett, éves kor felett, felsőfokú felsőfokú felsőfokú felsőfokú 31

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Kaposvár, Baross u. 19. Tantestület jóváhagyásának dátuma: 2007. 12. 12. Fenntartóhoz történt benyújtás

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7. PEDAGÓGIAI PROGRAM Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7. Hatályos, 2015. szeptember 1-től Kaukerné Kovács Edit

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. BEVEZETÉS... 5 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős 1 Tartalom 1. A pedagógus önértékelése... 3 1.1. Bevezetés... 3 2. A pedagógus

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Számítógépes adatrögzítő

Számítógépes adatrögzítő Számítógépes adatrögzítő szakmai program tanulásban akadályozottak számára 31 346 02 számú részszakképesítés Benedek Elek EGYMI Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola 1201 Budapest, Magyarok Nagyasszonya

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A Pedagógiai Program 2. számú melléklete 2015. A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék Készült a Tartalomfejlesztési és. a Híd csoport anyagai alapján. A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag Tartalomjegyzék 1. A program szükségessége és jogi háttere 2. Célcsoportok 2. 1.

Részletesebben

Hallgatói motivációs vizsgálat

Hallgatói motivációs vizsgálat SZOLNOKI FŐISKOLA A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 Diplomás Pályakövetési vizsgálatának

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER Itsz.:III-476/2015 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Pedagógus Elvárás Rendszere Felsőpakony, 2015. október Készítette: Önértékelési Csoport 1. Pedagógiai módszertani

Részletesebben

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105 Székesfehérvár 2013. március 27. 2 Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA NEVELÉSI

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Ápolási asszisztens. szakmai program tanulásban akadályozottak számára. Benedek Elek EGYMI Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola

Ápolási asszisztens. szakmai program tanulásban akadályozottak számára. Benedek Elek EGYMI Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Ápolási asszisztens szakmai program tanulásban akadályozottak számára 32 723 01 számú szakképesítés Benedek Elek EGYMI Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola 1201 Budapest, Magyarok Nagyasszonya

Részletesebben

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN SZOCIÁLIS ELLÁTÁSHOZ ÉS KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSHEZ TARTOZÓ EGYES KÖZSZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK VERSENYKÉPESSÉGI SZEMPONTÚ

Részletesebben

Tartalomjegyzék: Mellékletek

Tartalomjegyzék: Mellékletek Tartalomjegyzék: 1. A minőségirányítási program kidolgozásának célja 2. Az intézmény működésével kapcsolatban, a fenntartó által megfogalmazott alapvető elvárások 3. A Pedagógiai Szakszolgálat minőségpolitikája

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola 2011. július 2-ával

Részletesebben

Digitális állampolgárság kutatás tanári kérdőív

Digitális állampolgárság kutatás tanári kérdőív Digitális állampolgárság kutatás tanári kérdőív Kedves Pedagógusok! 2013 őszétől az Oktatási Hivatal és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Információs Társadalom Oktató és

Részletesebben

PÁLYÁZAT. Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és.

PÁLYÁZAT. Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és. PÁLYÁZAT a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája intézményegység-vezetői beosztásának betöltésére készítette:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11. Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az

Részletesebben

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 1. Az európai és a hazai helyzet A globális kihívások között Európa számára egy út

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit

Részletesebben

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Felelős kiadó: Dunai Péter Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Nagyné Varga Katalin Témavezető: Köpeczi-Bócz Attila

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja OM: 034866 mindenkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mester kérdése. /Comenius/ 1 Tartalomjegyzék I. Preambulum 4 II. 1. Az intézmény alapadatai

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM PARKGONDOZÓ RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS ADAPTÁLT KÖZPONTI PRORAMJA TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK SZÁMÁRA 2007 Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben

Részletesebben

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1031 Budapest, Erzsébet krt. 39. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő

Részletesebben

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1. Pedagógus önértékelés Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik

Részletesebben

Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések.

Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések. Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest 2012. augusztus 30. A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

IV. Szakmai szolgáltatások funkcionális tervezése

IV. Szakmai szolgáltatások funkcionális tervezése Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása támogatási konstrukció A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció projekt A

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése Udvari Kerstin Varga István Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Út a munkához program közfoglalkoztatási tervei mennyire tükrözik a jogalkotók

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, 2013. március 28. Tartalom 1. Helyzetelemzés 4 1.1. Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, 4 felvázolása, az

Részletesebben

Érvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja

Érvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 1 Érvényes: 2012.09.01-től A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 2012 2 Intézményvezetői köszöntő Tisztelt Érdeklődő! Ön a veszprémi Jendrassik (György) Venesz (József)

Részletesebben

Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása

Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: 14-19 év a legkritikusabb! 2002-2010 között általános iskolába járók száma: 112 000-108

Részletesebben

A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI. Polyacskó Orsolya MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY)

A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI. Polyacskó Orsolya MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY) A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), CSALÁDBAN ÉLŐ SÉRÜLT FIATALOK MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJA (CSMHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY) Polyacskó

Részletesebben

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924 MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Az iskolai munkatervet 2012. augusztus

Részletesebben

A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. Pedagógiai Programja. OM azonosító: 035987

A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. Pedagógiai Programja. OM azonosító: 035987 A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja OM azonosító: 035987 A szabályzat érvényes 20. szeptember -jét l Majkutné Tóth Emma igazgató -- Tartalomjegyzék:

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról

Részletesebben

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak,

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak, P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 2013 1 Tartalom Tartalom... 2 Pedagógiai hitvallásunk:... 4 Nevelési terv... 6 I. Iskolánkról... 6 1.1. Alapelvek, célok, értékek...11 1.2. Az emberi magatartás általános

Részletesebben

2015/8. SZÁM TARTALOM. 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. képzési tevékenységéről...

2015/8. SZÁM TARTALOM. 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. képzési tevékenységéről... 2015/8. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. képzési tevékenységéről... 2 Utasítások ÉRTESÍTŐ 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért.

Részletesebben

Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola

Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai Program Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola 03 BEVEZETŐ... 3 ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4. A szakképzés jogszabályi háttere... 4. A változtatás szükségessége... 7 3. Szakmastruktúra általános

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja Benedek Elek Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium Pedagógiai Programja 2013 Oroszlány,2013.03.26. Jóváhagyta: Vecserdi Jenőné igazgató

Részletesebben

A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programja

A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programja A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programja A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete 2014. augusztus 22-én fogadta

Részletesebben

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21.

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Lásd a kereskedelemben a vendéget, a vendéglátásban a kereskedelmet!

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN 2015. Jogszabályok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja MEREK 2010. évi szakmai terv A MEREK szakmai terve 2010. évre Misszió A Merek célja a mozgássérült emberek társadalmi integrációjának elősegítése

Részletesebben

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. (Kós Károly) PEDAGÓGIAI PROGRAM Miskolc 2014 T a r t a l o m j e g y z é k I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

Részletesebben

MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014 Navigare necesse est... Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

Részletesebben

Bevezető. Pedagógiai hitvallásunk:

Bevezető. Pedagógiai hitvallásunk: Tartalom Tartalom... 1 Bevezető... 2 Nevelési terv... 8 1. Alapelvek, célok, értékek... 11 2. Nevelési feladatok... 15 2.1. Személyiségfejlesztés... 15 2.2. Az intellektuális szükségletek kialakítása,

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján /2007. NEM NYILVÁNOS 2007. március -ától számított 10 évig. Készült: 2 eredeti

Részletesebben

Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Pedagógiai Programja 2008.

Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Pedagógiai Programja 2008. Nem elég parányi tettekben gyakorolni a jót; az ember tökéletesülhető teremtmény; s mint olyannak meg is kell magát bizonyítani. (Kölcsey F.: Parainesis) Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE E l ő t e r j e s z t é s Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. március 24-ei ülésére Tárgy: Az oktatási- és nevelési intézmények racionalizálási lehetőségei

Részletesebben

a(z) V. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ágazathoz tartozó 54 211 01 DEKORATŐR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

a(z) V. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ágazathoz tartozó 54 211 01 DEKORATŐR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) V. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ágazathoz tartozó 54 211 01 DEKORATŐR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) V. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ágazathoz az alábbi szakképesítések tartoznak:

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

Járási népesség-előreszámítás 2051-ig

Járási népesség-előreszámítás 2051-ig Járási népesség-előreszámítás 2051-ig Tagai Gergely Bevezetés A társadalmi és gazdasági jelenségek gyakorlati kutatásában a vizsgálati fókusz általában egy adott problémakör vagy helyzetkép jelenlegi viszonyrendszereinek

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRZSPÉLDÁNY. Készítette: Csizmazia Mária igazgató Érvényes: 2015. Fenntartó egyetértésével. Mayer Gyula ügyvezető igazgató. Ph.

PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRZSPÉLDÁNY. Készítette: Csizmazia Mária igazgató Érvényes: 2015. Fenntartó egyetértésével. Mayer Gyula ügyvezető igazgató. Ph. SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola H-8200 Veszprém, Halle utca 3. TeI/Fax.:0036 (88) 569-880, 0036 (88) 569-880 E-mail: sef@sef.hu Keltezés: 2015. 04. 30. Iktatószám:

Részletesebben

SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT

SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT AZ EGYÜTT MÉDIAPOLITIKAI JAVASLATAI E javaslatcsomag az Együtt szakpolitikai sorozatának a részét képezi. Részben a Váradi András Alapítványban, részben az Együtt

Részletesebben

Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM Ha célod nagy, de eszközeid szerények, úgy cselekedj mégis! Cselekvésed által

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálatokban végzett iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás szakterületi protokollja

A pedagógiai szakszolgálatokban végzett iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás szakterületi protokollja A pedagógiai szakszolgálatokban végzett iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás szakterületi protokollja Szabó Éva N. Kollár Katalin Hujber Tamásné 2015 1 A tanulmány első kéziratát átdolgozta

Részletesebben

A REMÉDIUM ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (2009. évi módosítása) 2010.

A REMÉDIUM ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (2009. évi módosítása) 2010. Remédium Általános Iskola és Szakiskola 2800 Tatabánya, Kossuth u. 6. e-mail: remediumiskola@freemail.hu www.remedium.suli.hu A REMÉDIUM ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok...

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozások számára a konvergencia régióban c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.1.3.C-12/1 1 Tartalom

Részletesebben

Két projekt - Két év. etrik TISZK

Két projekt - Két év. etrik TISZK Két projekt - Két év PETRIK etrik A 133 éves Petrik 1 fennállása óta Budapest és környezete iparoktatásának jelentős intézménye. Az elmúlt húsz év folyamatos fejlesztésének eredménye, hogy ma már a vegyipari

Részletesebben

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS... 5 BEVEZETÉS... 7 NEVELÉSI PROGRAM... 9 Szervezeti tagozódás... 19 Tárgyi, személyi feltételek... 20 Ellenőrzés, értékelés...

Részletesebben

A Karrier Adó Szakképző Iskola

A Karrier Adó Szakképző Iskola A Karrier Adó Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2013 2. verzió TARTALOMJEGYZÉK: TARTALOMJEGYZÉK A KARRIER ADÓ... 1 SZAKKÉPZŐ ISKOLA... 1 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 1 TARTALOMJEGYZÉK:... 2 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM azonosító: 203045 004 E-mail: iskola@inczedy.sulinet.hu Honlap: www.inczedy.hu NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY

Részletesebben