Hallgatói motivációs vizsgálat

Átírás

1 SZOLNOKI FŐISKOLA A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP / Diplomás Pályakövetési vizsgálatának módszertani kézikönyve Hallgatói motivációs vizsgálat 0.0 verzió 2010.

2 Tartalomjegyzék 1 A kézikönyv célja A felmérés általános jellemzői A vizsgálat keretei A vizsgálat célja A vizsgálat ideje A vizsgálat ütemezése Intézményi kiegészítő kérdések Az intézményi kiegészítő kérdések célja Az intézményi kiegészítő kérdések témája Az intézményi kiegészítő kérdések formája Lebonyolítás Online felméréskészítő és kiértékelő rendszer... 7 A rendszer használatához oktatófilmek nyújtanak segítséget: A felmérésben résztvevők köre A felmérésben résztvevők elérése Anonimitás Válaszadási hajlandóság növelése Adatok feldolgozása Adatszolgáltatás Visszacsatolás Mellékletek...13

3 1 A kézikönyv célja Jelen kézikönyv célja az, hogy szakmai-módszertani támogatást nyújtson a Szolnoki Főiskolán a TÁMOP program keretén belül zajló hallgatói motivációs felmérések megvalósításához. 1.1 A felmérés általános jellemzői 1.2 A vizsgálat keretei A hallgatói motivációs felmérés a TÁMOP pályázati projekt keretében kialakítandó Diplomás Pályakövetési Rendszer részeként valósul meg. A felmérés céljai, vizsgált kérdései úgy kerültek összeállításra, hogy a hallgatói felmérés és a végzettek körében lebonyolított felmérések eredményei egymással összevethetőek legyenek. A módszertan és a kérdések kidolgozása során alapkövetelmény volt, hogy alkalmazkodni kell TÁMOP központi projektben megadott módszertani előírásokhoz, amely a vizsgálatok kompatibilitását biztosítja az országos Diplomás Pályakövető Rendszerrel. DPR intézményi követelményeihez igazodva a diplomás pályakövetési rendszer keretében sorra kerülő adatfelvételek: Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) megvalósítását, kivitelezését, vagyis az annak keretében lebonyolítandó hallgatói motivációs vizsgálatot is a Főiskolán a Minőségirányítási Iroda munkatársai végzik, akik a főiskolával állnak közalkalmazotti jogviszonyban. 1.3 A vizsgálat célja A diplomás pályakövető rendszer intézményi követelményeire vonatkozó specifikációjának megállapítása szerint a motivációs vizsgálatok célja a hallgatók munkaerő-piaci, továbbtanulási motivációinak, képzéssel szembeni elvárásainak, munkaerő-

4 piaci várakozásainak, képzési és elhelyezkedési stratégiájának feltérképezése, valamint a későbbi pályakövetéses vizsgálatok előkészítése. A Szolnoki Főiskolán zajló hallgatói és diplomás pályakövetési vizsgálatok célja: hozzájárulni a főiskola képzési és hallgatói szolgáltatásainak fejlesztéséhez, a DPR által nyújtott információk segíthetik a felvételizők és leendő hallgatók pályaorientációs döntéseit, fontos szempontot jelenthetnek a stratégiaalkotáshoz, képzési paletta alakításához. A Szolnoki Főiskola Intézményfejlesztési Tervében határozott célként fogalmazza meg, hogy alapképzéseivel, szakirányú továbbképzéseivel és egyéb speciális képzéseivel segíteni kívánja a térség oktatási, kulturális, gazdasági,műszaki fejlődését. Regionális szerepét erősíteni kívánja szolgáltatásaival, a hallgatóknak nyújtott egyéb szolgáltatások fejlesztésével vonzóbbá szeretné tenni az intézményt, szoros szakmai kapcsolatot akar kialakítani és fenntartani az érdekelt felekkel, továbbá hozzá kíván járulni a régióban a munkavállalási esélyek növeléséhez és a munkanélküliség csökkenéséhez, a hallgatók továbbtanulási motivációinak, képzéssel szembeni elvárásainak, munkaerő-piaci várakozásainak, feltérképezése, a Főiskola szolgáltatásaival kapcsolatos elégedettségmérés, a későbbi pályakövetéses vizsgálatok előkészítése, a megfelelő válaszadási arány megalapozása azáltal, hogy a hallgatók rendszeresen találkoznak már a főiskolai évek alatt a pályakövetési rendszer elemeivel. 1.4 A vizsgálat ideje A vizsgálatot minden évben, ugyanabban az időszakban (tavaszi szemeszter) kell lebonyolítani, az első adatfelvétel időpontja: 2010 tavasz. A támogatási időszakban még egy hallgatói motivációs vizsgálatra kerül sor; 2011 tavaszán. Az intézmény vállalja, hogy a fenntartási időszak alatt is elvégzi a vizsgálatot.

5 1.5 A vizsgálat ütemezése Projekt szakasz Tevékenység leírása Határidő Felelős Előkészítés A magyar és nemzetközi szakirodalom feldolgozása, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtése és elemzése. A szakmai módszertanhoz kapcsolódó előkészítés és igényfelmérés: interjúk intézményi vezetőkkel és munkatársakkal, az eddigi intézményi gyakorlat feldolgozása és elemzése. Közbeszerzési eljárást követően a külső beszállítóval kötött szerződés mellékleteként szereplő ütemterv szerint alprojekt vezető, kutatásvezető, külső beszállító által kijelölt kapcsolattartó Előkészítés főiskola hallgatóit érintő on-line pályakövető vizsgálat módszertanának kialakítása (kérdőívek és módszertani kézikönyv kidolgozása) Közbeszerzési eljárást követően a külső beszállítóval kötött szerződés mellékleteként szereplő ütemterv szerint alprojekt vezető, kutatásvezető, külső beszállító által kijelölt kapcsolattartó Előkészítés A kapcsolódó informatikai feladatok elvégzése, kérdőív leprogramozása május 31. alprojektvezető,, Vizsgálat online lekérdezés lebonyolítása június 30. alprojektvezető, Vizsgálat online lekérdezés kiértékelése (Evasys szűrések) augusztus 31. alprojektvezető, Vizsgálat gyorsjelentés elkészítése szeptember 30. alprojektvezető,, Kutatásvezető Vizsgálat Kutatási tanulmány elkészítése december 10. Kutatásvezető Disszemináció A vizsgálat eredményeinek kommunikációja szeptember 01-től alprojektvezető, Előkészítés II. A módosított kérdőívek kérdéseinek, tapasztalatoknak átvezetése a kérdőívben, kérdőív leprogramozása február 28. alprojektvezető,, Kutatásvezető Vizsgálat II. online lekérdezés lebonyolítása március 30. alprojektvezető, Vizsgálat II. online lekérdezés kiértékelése (Evasys szűrések) április 30. alprojektvezető, Vizsgálat II. gyorsjelentés elkészítése május 30. alprojektvezető,, Kutatásvezető Vizsgálat II. Kutatási tanulmány elkészítése július 01. Kutatásvezető Disszemináció II. A vizsgálat eredményeinek kommunikációja május 01-től alprojektvezető,

6 2 Intézményi kiegészítő kérdések 2.1 Az intézményi kiegészítő kérdések célja Az intézmény által megfogalmazott kérdések kiegészítik az országosan kötelező kérdések körét. A feltett kérdésekkel és azok elemzésével a főiskola célja, hogy jobban megismerje - hallgatói összetételét: honnan jelentkeznek a hallgatók az intézménybe, miért választották a Szolnoki Főiskolát - a hallgatók szándékait, jövőbeli terveit: a diploma megszerzése utáni hol szeretnének a hallgatók élni és dolgozni, - az általános és egyes szolgáltatási képzési területekhez kapcsolódó hallgatói elégedettséget: milyen szakmai és kiegészítő szolgáltatásokkal lehetne még vonzóbbá tenni a hallgatók számára a főiskolai létet. 2.2 Az intézményi kiegészítő kérdések témája Lehetséges kérdéskörök mindig figyelembe véve a központi kérdéseket - a következők: I. Hallgatói jellemzők jelenlegi lakhely jövedelmi kategória munkavállalási jellemzők a főiskolai tanulmányok mellett a főiskola választásának okai a főiskolához való kötődés mértéke II. Hallgatói tervek elhelyezkedést befolyásoló tényezők mobilitási szándék a diplomaszerzést követően III. Hallgatói elégedettség a főiskolán folytatott tanulmányok nehézségének megítélése, oktatás minősítése - a munkaerőpiacon hasznos kompetenciák, képességek, ismeretek tanulmányok általi fejlesztésének megítélése oktatáshoz kapcsolódó főiskolai szolgáltatásokkal, a gyakorlati képzéssel és elméleti oktatással kapcsolatos elégedettség oktatáshoz közvetlenül nem kapcsolódó főiskolai szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség (pl.: kollégium, sport stb.) 2.3 Az intézményi kiegészítő kérdések formája Az intézményi kérdések típusát tekintve a zárt kérdések alkalmazása ajánlott. Ez elősegíti a gyors válaszadást, illetve megkönnyíti az összehasonlíthatóságot és az értékelést. A zárt kérdések nem igényelnek utólagos tartalomelemzést, így a felmérés költséghatékonyabb, hosszú távon könnyebben fenntartható. Nem elhanyagolandó ugyanakkor a zárt kérdések legfőbb hiányossága a nyílt kérdésekkel összevetésben: egyfelől kevesebb információ-tartalommal bírnak, másfelől a zárt kérdések közti választás nem teszi lehetővé árnyalt, az előzetesen megfogalmazott kategóriáktól eltérő vélemények kifejtését. Ettől függetlenül nyílt végű kérdések nem, illetve nem nagy számban javasoltak. A kérdőív szerkesztésénél az alábbi kérdésszerkezetek közül van lehetőség választani:

7 - zárt kérdés egy válaszlehetőséggel (a kérdőív kitöltői által előre megadott válaszlehetőségek közül a válaszadó csak egyet jelölhet meg), az erre a kérdésre adható válaszok az online kérdőív szerkesztése során lehetnek lenyílóak, vagy rádiógombbal megjelölhetőek (pl.: nemre, életkorra vonatkozó kérdések) - zárt kérdés több válaszlehetőséggel (a kérdőív kitöltői által előre megadott válaszlehetőségek közül a válaszadó többet is megjelölhet), az erre a kérdésre adható válaszok az online kérdőív szerkesztése során rádiógombbal megjelölhetőek lehetnek, a lenyíló szerkezet nem javasolt (pl.: tervekre vonatkozó kérdések) A kérdések egymással többféleképpen kapcsolhatóak, egyfelől lehetnek egymás alá rendeletek, másfelől több kérdés lehet egymás mellé rendelt, közösen lekérdezett: - feltételes vagy összetett kérdések (egy vagy több válaszlehetőség teljesülése esetén újabb kérdés feltétele erre példa az egyéb éspedig: válaszlehetőséggel kiegészített zárt kérdés is) - többelemű skálák, mátrixszerkezetű kérdések (több elemre kérdezünk rá ugyanazzal a módszerrel és azonos válaszkategóriákkal pl.: mennyire elégedett a következő szolgáltatásokkal típusú kérdések) Minden esetben célszerű engedélyezni a nem tudom -mal való válaszadást illetve a válaszmegtagadást, mert ha belekényszerítünk valakit a válaszadásba, az az adatok torzulásához vezethet. Javasolt a skálás, intenzitásra utaló kérdéstípus viszonylag nagy számú alkalmazása az online lekérdezésben, 5 fokozatú skálával. A központilag megadott kérdéseken túl maximum további kérdés javasolt. Ennek oka elsősorban, hogy a túl sok kérdés csökkentheti a válaszadói hajlandóságot. Ezzel összefüggésben a kérdőív kitöltésének idejére vonatkozóan maximum 20 perces kérdéssort javasolt, mivel a központilag előírt kérdések megválaszolása önmagában kb percet vesz igénybe. A központi kérdéseket és intézményi kérdéseket is tartalmazó kérdőívet az 1. számú melléklet tartalmazza. 3 Lebonyolítás A hallgatói felmérést célszerű szorgalmi időszakban és azon belül is a tanítási szüneteket figyelembe véve (pl. nem a tavaszi szünet idején) lebonyolítani. A felmérés időtartama 2-3 hét lehet, ennél hosszabb időszak nem eredményez nagyobb válaszadási arányt. 3.1 Online felméréskészítő és kiértékelő rendszer A lekérdezéshez az EvaSys felméréskészítő és kiértékelő rendszert alkalmazzuk. A rendszer főbb specifikációi: - Rendelkezik magyarországi és jelentős nemzetközi (európai és amerikai) referenciákkal, főleg a felsőoktatás területén - WEB alapon elérhető - Gondoskodik az adatoknak a világhálón való küldése során a legmagasabb fokú adatvédelemmel

8 - Lehetőséget biztosít az intézményben előforduló bármilyen felmérés lebonyolítására - Egyidejűleg tetszőleges számú és témájú felmérést tud kezelni - Rendelkezik magas fokú jogosultság-kezelési felülettel, hogy az intézmény részlegei és azokon belül az egyes felhasználók (oktatók, munkatársak, hallgatók, diákszervezeteknek) egymástól függetlenül külön-külön is nagy biztonsággal használhassák - Lehetőség van a szoftver centrális és lokális használatára egyidejűleg. Azaz a rendszert használhatja az intézmény központi kiértékelésre, de az intézetek saját felméréseiket egymástól függetlenül is lebonyolíthatják, az adatvédelem maximális figyelembevétele mellett. - A rendszer alkalmas tetszőleges kombinációban a papír és online alapú, névre szóló és anonim felmérések lebonyolítására, ezek minél egységesebb és automatizált lekezelésére - A kérdőívek létrehozása, szétküldése, az adatok begyűjtése, feldolgozása, a jelentések elkészítésére minden esetben (papír alapú/online, anonim/névre szóló) automatizált - A rendszer rendelkezik jól parametrizálható, automatikus riportgeneráló modullal - Támogatja a különböző időszakokban, szemeszterekben összegyűjtött adatok összehasonlíthatóságát, grafikus megjelenítését - Lehetőséget nyújt az adatok különböző feltételek szerinti szűrésére és szűrt eredmények automatikus jelentéskészítésben való megjelenítésére - Az elkészült adatokat ki lehet exportálni a rendszerből CSV és SPSS formátumban - A kérdések, és kérdéscsoportok súlyozásának alkalmazhatósága mellet automatikusan generál minden felmérésből egy értéket későbbi rangsor létrehozása céljából Papíralapú kérdőívek esetén: - a különböző felmérésekhez tartozó kérdőívek felismerése teljesen automatizált - lehetőség vana kérdőívek egyedi azonosítására, valamint zárja ki a lapok összekeveredéséből adódó hibás adatgyűjtést - garantálja, hogy egy kérdőív adata csak egyszer kerülhessen be a felmérések adatai közé - papírtakarékosság elérése céljából lehetőséget nyújt fedőlapos kiértékelésre - támogatja a legelterjedtebb szkennerek használatát - rögzíti és tárolja a kézzel írt megjegyzéseket - kézzel írt megjegyzések anonim módon rögzíthetők digitális formában Online kérdőívek esetén: - megoldást ad az online kitöltés névtelenségének 100%-os biztosításához - lehetőség van jelszavas és jelszó nélküli felmérések lebonyolítására - a felméréseket időzíteni és teljesen automatizáltan lehet lefuttatni (értesítő mail kiküldése, a nem kitöltőknek emlékeztető mail többszöri kiküldése, felmérés lezárása, automatikusan elkészített jelentés megadott mail címekre való automatikus elküldése) - lehetőség van a kérdőív több nyelven való megjelenésére, hogy a külföldi hallgatóknak anyanyelvükön lehessen a kérdőívet elolvasni, illetve kitölteni. - az online kérdőív beágyazható az intézmény igénye szerinti weboldalba A kérdőív online felületre való felvitele során a rendszerbeállítások lehetővé teszik: - A kérdőívet több (10-15) oldalra lehet bontani, hogy a kérdésblokkok külön képernyőn jelennek. Ez áttekinthetőbbé teszi a kérdőívet.

9 - a kérdőív teljes hosszát és a még kitöltetlen kérdések, vagy kérdésblokkok arányát/számát a kitöltés során a hallgatók számára folyamatosan visszajelzi a rendszer, így kalkulálni tudnak a kérdőív befejezéséig szükséges idővel - az egymáshoz kapcsolt feltételes kérdések esetén biztosítottl, hogy a feltételhez kapcsolt kérdések csak azok számára jelenjenek meg, akik az előfeltételként szolgáló kérdésre a megfelelő választ adták - az egymáshoz kapcsolt feltételes kérdések esetén lehetőség van az előfeltételként szolgáló kérdés megválaszolásának kötelezővé tételére - a kérdőív szerkesztése során lehetőség van az kérdések ideiglenes mentésére, így a kérdőív kitöltését a hallgató későbbi időpontban folytathatja. Az EvaSys rendszer kézikönyvét a 2. számú melléklet tartalmazza. A rendszer használatához oktatófilmek nyújtanak segítséget: 1. Általános ismertető: Az Evasys áttekintése, alegységek, rendszer beállítások, saját profil beállítása, rendszerinformációk, kézikönyvek, súgó használata, alegység és beállításai, felhasználók létrehozása, projekt definiálása, felmérés indítása, felmérés részletei, kérdőív kitöltése, felmérés részletei. (A videó elindításához kattintson ide) 2. Kérdőívek I. Kérdőívek listája, másolása, importálása, kérdőív részletei, új kérdőív létrehozása, kérdőív fejléce, kérdőívszerkesztő, kérdéscsoport, kérdések hozzáadása. (A videó elindításához kattintson ide) 3. Kérdőívek II. Kérdés módosítása, Intézményi kérdések I., kérdéskönyvtár, kérdés importálása fájlból, szűrők, hitelesítés, kért kérdések. (A videó elindításához kattintson ide) 4. Online felmérések Online kapu és jelszó, online felmérések, anonim és nem anonim résztvevők, felmérések identitása, anonim és nem anonim felmérések, automatikus futtatás, tervezett feladatok, résztvevők figyelése, kézbesítések listája, anonimitás védelme, szövegsablonok, jelszó variációk. (A videó elindításához kattintson ide) 5. Jelentések Felmérési eredmények, CSV, SPSS, HTML jelentés, PDF jelentés, táblázat, jelentéskészítő, összesítések, egyszerű és összetett szűrések, profilvonalak, kutatók. (A videó elindításához kattintson ide)

10 3.2 A felmérésben résztvevők köre A hallgatói online felmérés a TÁMOP pályázati kiírás mellékletét képező intézményi követelményrendszer értelmében teljes körű, vagyis mintavételt nem igényel. A hallgatói motivációs vizsgálat során megkeresettek köre: - a vizsgálatnak minden évben minden a Szolnoki Főiskolával aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatóra ki kell terjednie, akik a Felsőoktatási törvény 11. (1) és (2) bekezdésében meghatározott képzési ciklusokra (alapképzés, mesterképzés, ezek osztott és osztatlan formái, doktori képzés), vagy régi típusú egyetemi vagy főiskolai képzésre regisztráltak. A vizsgálatba a passzív jogviszonnyal rendelkező hallgatókat nem kötelező bevonni, az intézmény azonban dönthet úgy, hogy rájuk is kiterjeszti a felmérést. A vizsgálatnak nem kell kiterjednie a felsőfokú szakképzésben és a szakirányú továbbképzésekben részt vevő hallgatókra, ám ez a pályázattól függetlenül, intézményi döntéstől függően ez megvalósítható. Az intézményi követelményrendszert a 3. számú melléklet tartalmazza. 3.3 A felmérésben résztvevők elérése A felmérésben részt vevő hallgatókat online módszerrel, es címlista segítségével érjük el.. Az es megkeresése lehetséges technikai módjai: - A felhívó levél kiküldhető közvetlenül a kérdőívező rendszerből az ahhoz kapcsolódó szerver segítségével. Ebben az esetben kiküldő és a válasz címe felmérésenként megadható, ugyanakkor a hallgatói címek listáját a kérdőívező rendszerbe fel kell tölteni. - A felhívó levél kiküldhető a főiskola saját szerverén keresztül is. A kiküldő és a válasz címe ebben az esetben is felmérésenként megadható, ugyanakkor a hallgatói címek listája az intézmény informatikai rendszeréből nem kerül máshová másolásra Mindkét esetben három lehetőség van a kérdőívek létrehozására, és annak a hallgatók által történő megnyitására, kitöltésére: A kérdőívező rendszer a felmérés programozásakor egyedi kérdőív-linkeket generál, olyan számban, amennyi hallgatót a főiskola megkeres. Ezeket az egyedi kérdőív-linkeket kell a hallgatók címeihez hozzárendelni és az ek generálásakor minden hallgató esetében a felhívó -be illeszteni. Ebben az esetben a hallgató a az egyedi linkmegnyitását követően automatikusan belép a konkrét, számára létrehozott kérdőívre. Előnye: egyszerűbb elérést biztosít a hallgatónak. A kérdőívező rendszer a felmérés programozásakor mellette egyedi jelszavakat generál, olyan számban, amennyi hallgatót a főiskola megkeres. A hallgatók számára kiküldött levélben szerepelnie kell a kérdőív internetes helyének (mindenki esetén azonos link) és emellett az egyedi jelszavakat hozzá kell a hallgatók címeihez rendelni és az ek generálásakor minden hallgató esetében a szövegbe illeszteni. Ebben az esetben a hallgató a kérdőívező felület megnyitását követően az egyedi jelszó segítségével léphet be a konkrét kérdőívre.

11 A harmadik megoldás az informatikai anonimitást is jelentő lehetőség, melyben a kérdőívező rendszer a felméréshez generál egy darab kérdőív-linket, melyen keresztül a hallgatók elérik a kérdőívet. Ebben az esetben minden hallgató azonos címen éri el a kérdőívet, de így az ideiglenes mentés lehetősége nem biztosítható. Nem javasolt megoldás (Anonimitás fejezetet) A címlista összeállítása elsősorban a NEPTUN rendszerben tárolt hallgatói címek kigyűjtése segítségével történik. Mivel az egyes hallgatók vizsgálatba való bekerülését korlátozza, ha nincs a rendszerben megadva címe, illetve ha a megadott címe nem aktív, esetleg aktív, de más (is) használja. Fontos, hogy a hallgatók figyelmét rendszeresen felhívjuk arra, hogy a NEPTUN-ban tárolt elérhetőségeiket folyamatosan frissítsék. A címlista összeállítását követően el kell készíteni a hallgatók számára szóló felhívó levelet. a kérdőív elérésének lehetséges módjai: - minden hallgató egyedi linken keresztül, jelszó nélkül - minden hallgató azonos linken keresztül, de egyedi jelszóval, - minden hallgató azonos linken keresztül, jelszó nélkül a kiküldő személye befolyással lehet a kérdőívek kitöltésének arányára, ezért mindenképpen érdemes a hallgatók által ismert szervezeti egységet, vagy személyt kiküldőként, aláíróként megadni. - a kiküldő lehet a hallgatók által tisztelt tekintélyszemély, pl.: főiskolai rektor, esetleg a DPR szakmai vezetője, vagy a projekt vezetője - a kiküldő lehet továbbá a hallgatók által kedvelt személy, szervezeti egység, pl.: Merkating Diákközpont és Karrier Iroda Megszólítás: Hallgatói összetételtől és a kiküldő személyétől függően megfontolandó a tegeződő, vagy magázódó megszólítás. Az országosan kötelező központi kérdőívblokk magázódó formát használ. A levél tartalmának szerkezete: Megszólítás A felmérés céljának, fontosságának jelzése, a válaszadási arány növelése érdekében Anonimitással kapcsolatos információközlés. Kitöltéssel kapcsolatos technikai információk (link és/vagy jelszó) Ideiglenes mentés lehetősége: Külön fel lehet hívni a figyelmet a kérdőív ideiglenes mentésének lehetőségére, ami lehetővé teszi, hogy a kérdőívet ne egyszerre töltse ki a megkérdezett, hanem időben elosztva, elfoglaltságától függően. A felméréssel kapcsolatban elérhető egyéb információk helye, és ez eredmények későbbi elérésének lehetősége Érdemes a kérdőív kitöltésére vonatkozó felkérést többször (két-három alkalommal) kiküldeni. A kutatásmódszertani anonimitás miatt csak azoknak, akik az első es felkérést követően még nem töltötték ki a kérdőívet. A ismétlő levél kiküldésnél a levél szövegének elejére jelzésképpen be kell hogy kerüljön egy, az ismétlésre utaló mondat.

12 4 Anonimitás A válaszadói hajlandóság növelése érdekében - illetve az intézményi követelmények előírásai alapján - a hallgatók számára biztosítani kell az anonim válaszadás lehetőségét. Az anonimitást megvalósulásának módja a Szolnoki Főiskolán a kutatásmódszertani anonimitás. Ez a fajta anonimitás nem teszi lehetővé, hogy a hallgatók személyes adatai (név, hallgatói azonosító stb.) és a kérdésekre adott válaszai bármilyen módon összekapcsolásra kerüljenek. Minden megkeresett hallgató számára egy jelszóval generált kérdőív készül, amely abban az értelemben egyedi, hogy bár nem köthető személyhez, de egy jelszóhoz, vagy egyedi internetes felülethez igen. A hallgató a számára létrehozott kérdőívet a neki eljuttatott jelszó és/vagy egyedi internetes cím megadásával éri el. Ezzel a módszerrel megoldható, hogy a hallgató egy félbehagyott kérdőív kitöltését máshonnan, egy másik időpontban folytathassa anélkül, hogy újra ki kellene töltenie a korábban már megválaszolt kérdéseket, a kitöltés folytatásakor egyszerűen újra megadja jelszavát, vagy megnyitja az egyedi internetes címet. Fontos, hogy kérdőív hallgató által történt véglegesítését követően a megadott válaszok úgy kerülnek be a kutatás adatbázisába, hogy az adatbázis ezt az egyedi jelszót nem tartalmazhatja, illetve, hogy a véglegesítést követően a hallgató a kérdőíves felületre nem tud visszatérni, válaszait nem tudja módosítani. A felmérés adminisztrátora ezzel a módszerrel nyomon tudja követni, hogy ki töltött ki kérdőívet és ki nem, de a kitöltő személye nem kapcsolható össze egy kitöltött kérdőívvel sem. Ezzel a módszerrel biztosítható az is, hogy egy hallgató csak egy kérdőívet töltsön ki. 5 Válaszadási hajlandóság növelése A felmérés érvényességének alapvető kritériuma a megfelelő számú és arányú válasz ben célszerű elérni ( ben megszólítani) a hallgatók legalább 70%-át, és közülük legalább 15%-tól választ kapni. A válaszadási hajlandóság növelése érdekében fontos: - hogy a hallgatók megismerjék és megértsék a felmérés célját és várható hasznát, - ha a kérdőívben több helyen a főiskolára utaló szöveg, esetleg intézményi logo utalásnak kell lennie. - célszerű a felméréshez kötődő ajándéksorsolások alkalmazása - könnyen áttekinthető kérdőívszerkezetet, az egyértelműen és jól használható online kérdőíves felület kell alkalmazni. Ezt biztosítja a kérdőív blokkokra bontása, az ideiglenes mentés lehetősége, a nem túl hosszú kérdőív, a még megválaszolatlan kérdések arányának kitöltés közben való folyamatos jelzése. 6 Adatok feldolgozása Az adatok feldolgozását és elemzését a DPR alprojektvezető, a és a Kutatásvezető végzik. A lekérdezés lezárása előtt célszerű megvizsgálni, hogy teljesült-e a válaszadók arányára vonatkozó célkitűzés: amennyiben nem, és van még rendelkezésre álló idő megfontolandó a felmérés idejének meghosszabbítása, újabb felhívó kiküldése. A megfelelő válaszadás elérését követően kerül sor az adatok tisztítására, rendszerezésére, illetve az elemzések elkészítésére, tanulmány összeállítására majd annak disszeminációja.

13 7 Adatszolgáltatás A Diplomás Pályakövetési programban a monitorozást ellátó Educatio Nonprofit Kft. felé elemi adat-szolgáltatási és kutatásmódszertani jelentés-készítési kötelezettsége van a főiskolának. A TÁMOP kiemelt projektben meghatározásra kerülő adatköröket meghatározott rendszerességgel és ütemezés szerint továbbítani kell a központi Diplomás Pályakövetési Rendszert működtető Educatio Nonprofit Kft-nek. Az adatszolgáltatás elektronikus úton történik, az Educatio Nonprofit Kft. által biztosított kommunikációs rendszeren keresztül. Az adatszolgáltatás alapvetően az országos (kötelezően lekérdezendő) kérdésblokkjaira adott válaszokat anonim adatait érinti, az intézményi kérdésekre adott válaszokat nem. A központi adatszolgáltatási kötelezettség csak az aktív hallgatókra vonatkozik, és nem vonatkozik a kötelező hallgatói körön kívül bevont egyéb hallgatókra (pl.: szakirányú továbbképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók). 8 Visszacsatolás Az eredmények kiértékelését követően: - meg kell kezdeni a vizsgálati eredményekből a főiskolára vonatkozó következtetések alapján megvalósítandó szabályzatok illetve egyéb dokumentumok (pl. tanterv, minőségbiztosítási szabályzat, szervezeti- és működési szabályzat, intézményfejlesztési terv) módosítását, - az eredmények célcsoportok számára történő közvetítését, kommunikációját. A pályázati projektben külön indikátorként szerepel az, hogy a hallgatói és pályakövetési rendszer eredményeit az intézményben felhasználók (SZMSZ-ben vagy egyéb intézményi szabályzatban rögzített személyi kör: dékán, rektor, tanulmányi vezető stb.) száma a projekt második évétől minimum 10 fő legyen. Eredmények közzétételének célcsoportjai: - a főiskola vezetői, - a régió középiskolásai, - a továbbtanulni készülők - a régió munkaadói is. Az eredmények kommunikációját érdemes a végzetteket érintő felmérés eredményeivel közösen megoldani. Fontos a kérdőívet és a módszertant folyamatosan felülvizsgálni, aktualizálni. 9 Mellékletek