2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése"

Átírás

1 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás kompatibilis lesz az európaival. A végzettek versenyképesek lesznek az európai munkaerőpiacon. A folyamat legfontosabb célkitűzése a könnyen áttekinthető és összehasonlító oklevelek rendszerének bevezetése, a hallgatói és az oktatói mobilitás megteremtése. E folyamat eredményeképpen a magyar felsőoktatás az Európai Felsőoktatási Térség részévé válik. A magyar felsőoktatás a korábbiakban alapvetően duális szerkezetű volt. Ez azt jelenti, hogy élesen elkülönült egymástól a főiskolai és egyetemi szintű képzés. Az egységes Európai Felsőoktatási Térhez történő csatlakozást szolgáló bologna rendszerű képzés egymásra épülő, lineáris, több ciklusú. Szakaszai az alapképzés (bachelor), BA, BSc; és a mesterképzés (master), MA, MSc., továbbá a doktori képzés. Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. A ciklusokra bontott, osztott és az egységes, osztatlan képzések szerkezetét a Kormány határozza meg. A felsőoktatás keretében felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként felsőfokú szakképzés (egyre több európai állam tekinti ciklusos képzési rendszere 0. elemének) és szakirányú továbbképzés is szervezhető. 2-5 FÉLÉV MESTERKÉPZÉS 6-8 FÉLÉV ALAPKÉPZÉS EGY-EGY KÉPZÉSI ÁGA Lineáris képzési szerkezet a magyar felsőoktatásban

2 Felsőfokú szakképzés Sajátos, felsőfokú szakképesítést nyújtó, gyakorlat központú képzés, ahol a képzési idő 4 félév, az alapképzésben a beszámítható kreditek száma a felsőfokú szakképzésben megszerezhető krediteknek legalább 1/3-ada. Felsőfokú végzettséget nem ad. A jelentkezés feltétele: érettségi vizsga. Alapképzés Az első szakasz a bachelor általában 3 éves képzés. Az új típusú alapképzés egyik fő célja, hogy lehetővé tegye a munkaerőpiacon elhelyezkedést biztosító diploma megszerzését, ezért a képzés gyakorlatorientált. A megszerzett alapfokozat végzettséget tanúsít és szakképzettséget nyújt. E mellett lehetőséget biztosít a mesterképzésben (MA, MSc) további tanulmányok folytatására is. Alapképzésben alapfokozat (bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzésben való részvételre. Az itt szerzett szakképzettség meghatározott munkakörök betöltésére jogosít. A teljesítendő kreditek száma , a képzési idő 6-8 félév. Az alapfokozat megszerzéséhez általában egy középfokú, C típusú általános nyelvi, államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. Az alapképzésben kiadott oklevelek angol nyelvű jelölése a bölcsészet- és a hittudományok, valamint a művészet- és a társadalom-tudományok, továbbá a pedagógusképzés területén a Bachelor of Arts (rövidítve: BA), az agrár-, a gazdaságtudományi, az informatikai, a műszaki és az orvostudományok, valamint a sport-, és természettudományok területén Bachelor of Sciensis (rövidítve: BSc). A jelentkezés feltétele: érettségi vizsga. Mesterképzés A második szakasz a mesterképzés, az alapképzés utáni, arra épülő, általában 2 éves képzés, amely felsőfokú végzettséget és szakképzettséget ad. A többciklusú rendszerben lehetőség van arra, hogy a hallgató mesterszinten más területen folytassa tanulmányait, mint amelyik alapszakon befejezte. A mesterképzés felvételi követelményeit (így pl. azt, hogy mely alapszakról fogadnak hallgatót) a felsőoktatási intézmények határozzák meg. A mesterképzésben mesterfokozat (master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a doktori képzésben való részvételre. A mesterképzésben szerzett szakképzettség meghatározott munkakörök betöltésére jogosít. A megszerzendő kreditek száma , a képzési idő félév. A mesterfokozat megszerzéséhez szükséges államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga(áka)t a mesterképzések képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. A mesterképzésben kiadott oklevelek angol nyelvű jelölése a bölcsészetés a hittudományok, valamint a művészet- és a társadalom-tudományok, továbbá a pedagógusképzés területén Master of Arts (rövidítve: MA), az agrár-, az a gazdaságtudományi, az informatikai, a műszaki és az orvostudományok, valamint a sport-, és természettudományok területén Master of Sciensis (rövidítve: MSc). A jelentkezés feltétele: legalább alapfokozatú, illetőleg korábban szerzett főiskolai szintű oklevél.

3 Egységes, osztatlan képzés Mesterfokozat (master) és szakképzettség szerezhető, amely meghatározott munkakörök betöltésére és doktori képzésben való részvételre jogosít. A megszerzendő kreditek száma , a képzési idő félév. Az orvosok, fogászok, állatorvosok és a jogászok oklevele doktori címet tanúsít (rövidítve: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., és dr. jur.). A jelentkezés feltétele: érettségi vizsga. Szakirányú továbbképzés Szakirányú továbbképzésben további szakirányú képzettség szerezhető, a megszerezhető kreditek száma , a képzési idő 2-4 félév. A jelentkezés feltétele: alapfokozatú vagy mesterfokozatú oklevél, illetőleg korábban szerzett főiskolai vagy egyetemi szintű oklevél. Doktori képzés A doktori programok nem csupán a felsőoktatási képzés harmadik ciklusát jelentik, de a fiatal kutatók karrierjének első fázisát is. A harmadik ciklus magját az eredeti kutatáson alapuló ismeretfejlesztés adja, ezért teszi egyedivé, és különbözteti meg az első és a második ciklustól. A doktori képzés fázisa egyúttal hidat képez az európai felsőoktatási térség és az európai kutatási térség között, így a kiemelkedően magas színvonalú doktori programok létfontosságúak az európai kutatási célok eléréséhez. A doktori képzés a tudományág sajátosságaihoz vagy a doktorjelölt igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. 180 kreditet kell szerezni, a képzési idő 36 hónap (6 félév). A doktori fokozatot, a doktori képzést követően külön doktori fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. (Doktori fokozatszerzési eljárásban az is részt vehet, aki nem vett részt doktori képzésben, és a fokozatszerzésre egyénileg készült fel.) A doktori fokozatszerzési eljárásban szerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozat a Doctor of Philosophy (rövidítve: PhD), amelyet a művészeti képzésben Doctor of liberal Arts-nak (DLA-nak) neveznek. A doktori fokozat megszerzéséhez a tudományterület műveléséhez szükséges két idegen nyelv ismerete szükséges. A jelentkezés feltétele: mesterfokozatú vagy korábban megszerzett egyetemi szintű oklevél. A harmadik ciklus különleges jellegét figyelembe kell venni, ez azonban nem jelenti azt, hogy a doktori programok elszigetelten szemlélendők, hanem inkább a három ciklus megvalósítási folyamatának részeként. Minden, kutatásra alapozott felsőoktatást művelő intézmény számára fontos, hogy kutatási elemeket fejlesszen és biztosítson mindhárom ciklusban, így téve lehetővé a hallgatók számára kutatási tapasztalatok megszerzését és növelve az érdeklődést a kutatói életpálya iránt. A gyorsan változó munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően nemcsak új szervezeti struktúrák alakulnak ki a doktori képzésben, hanem új, innovatív doktori programok is létrejönnek. Az új doktori programok indítására katalizátorként hatott a doktorjelöltek tudományos intézményeken belül és kívül való foglalkoztathatóságának szempontja, valamint az egész életen át tartó oktatásra és képzésre irányuló egyéni és társadalmi szükséglet is. Az új doktori képzések között szakmaorientált programok, egyetem és ipar

4 közti együttműködésen alapuló programok is találhatók, illetve növekszik az európai és nemzetközi együttműködés, amely mind gyakrabban vezet közös vagy európai doktori fokozathoz. A szakmaorientált vagy gyakorlati doktori képzéseket érdemes kiemelni a többi közül. Ezek reflektív módon fókuszálnak a szakmai gyakorlatba ágyazott kutatásra. Képzési idők összefoglalva - a ciklusos képzési rendszerben Felsőfokú szakképzés: képzési idő 4 félév, az alapképzésben beszámítható Alapképzés - Bachelor vagy baccalaureus (rövidítve: BA, BSc): a képzési idő legalább 6, legfeljebb 8 félév, Mesterképzés - Master vagy magister (rövidítve MA, MSc): a képzési idő legalább 2, legfeljebb 5 félév, Az osztatlan képzésben mesterfokozat (master) szerezhető: a képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév. Szakirányú továbbképzésben (diplomával már rendelkezőknek) speciális szakképzettség szerezhető: a képzési idő legalább 2, legfeljebb 4 félév. Doktori képzés - PhD, DLA: a képzési idő 6 félév. 2.2 Kiemelések a ciklusos képzés bevezetése körüli vitákból Az első ciklus nehézségei Az intézmények általában nemzeti elvárásoknak és követelményeknek engedve vezették be az első ciklusú vagy alapképzést anélkül, hogy konzultáltak volna velük, vagy érdemi iránymutatást és támogatást kaptak volna. Nem meglepő, hogy ilyen kezdeti hozzáállással a reformtörekvések megvalósítása látszólagos volt. Ahelyett, hogy új oktatási paradigmában gondolkodtak volna, és újragondolták volna a tanterveket a tanulási eredmények alapján, első lépésként a hagyományos osztatlan képzést rögtön kétfelé vágták, így teremtve meg két ciklust a korábbi egy helyén. Így minimális erőfeszítéssel a reform egyik nehéz feladatát látszólag teljesítették. Jellemző problémának bizonyult, hogy a reform következményeként a tanulmányok időtartama számos diák számára nemhogy nem csökkent, hanem akár nőhet is. Például egy elméletileg 4 év időtartamú képzési program kétciklusúvá alakítása azt jelenti, hogy az egy 180 ECTS kredit mennyiségű első ciklus és egy 120 ECTS kredit mennyiségű második ciklus kombinációjává válik, vagy években mérve év tartamúvá, és így a hallgatók többsége egy évvel később végez a tanulmányaival. Gyakran hallani arról, hogy a hallgatói mobilitás lehetőségei szűkülnek, mivel az első ciklusban nagy mértékű tananyag-koncentráció ment végbe, a második ciklusban pedig nem áll elegendő idő rendelkezésre. Ezért úgy tűnik, hogy csak akkor van lehetőség mobilitásra, ha előre számolnak vele a tantervben.

5 Viták zajlanak arról is, hogy a reform nem segítette elő, hogy az első ciklus befejeztével a hallgatók a munkaerőpiacra lépjenek. Számos intézmény esetében erről a helyzetről árulkodtak azokra a kérdésre adott válaszok, hogy mit kezdhetnek, és valójában mit kezdenek a hallgatók az első ciklusban megszerzett szakképzettségükkel. Legtöbbször az a válasz hangzott el, hogy folytatják tanulmányaikat a második ciklusban. Amíg tehát az első ciklus programjait nem tervezik önállónak, és nem veszik figyelembe, hogy az új első ciklus képzéseinek tartalma megfelelő-e a munkaerőpiac számára, addig nem meglepő, hogy a hallgatók kevés esélyt látnak arra, hogy ne folytassák a tanulmányaikat a mesterképzésben. Bár a jelenség nem tekinthető újnak, a hallgatói jellemzőket gyakran adottnak tekintik az egyes országokban, ezért az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásában játszott hatását alábecsülik. Ebben a vonatkozásban az oktatói kar tanácsadó szerepe is kritikus, kevés bizonyíték támasztja alá, hogy végbement volna a sikeres reformokhoz szükséges mentalitásbeli változás ezen a szinten. Ehelyett azt tapasztalható, hogy a hallgatóknak továbbra is azt tanácsolják, hogy a második ciklust ugyanabban az intézményben maradva végezzék, nem pedig azt, hogy másik intézményben tanuljanak tovább, vagy lépjenek ki a munkaerőpiacra. Az intézmények várakozása az, hogy a hallgatók helyben tovább folytatják tanulmányaikat, a szülők és más, a felsőoktatásban érdekelt csoportok pedig alulinformáltak az új, első ciklusban megszerezhető szakképzettségekről, így több tényezőnek együttesen köszönhető a kialakult tehetetlenségi állapot. Számos intézménylátogatáson még az is feltűnt, hogy milyen erősen kapcsolódik az első és a második ciklusú képzés egymáshoz. Közvetlen út vezet az első ciklus egyik képzési programjából a második ciklus egy bizonyos programjához, miközben más, az első ciklusban végzetteknek szóló alternatív utakat meg sem fontolnak. Ha a két ciklus létrehozását a tanulási útvonalak rugalmasabbá tétele motiválta, akkor újra kell gondolni a fenti gyakorlatot. A második ciklus problémái Bár a felsőoktatási intézmények jelentős változásokat értek el a képzési ciklusok terén, az a mód, ahogy egyes országok és intézmények az új koncepciót saját rendszerükhöz adaptálták, a második ciklus jelentős különbségeihez vezetett szerte Európában. Ezt a ciklust tekintik ugyanis a képzési programok lényegének, amelynek önálló létjogosultsága van. Sokféle szempontból az intézmények a második ciklusban a legkreatívabbak, a leginkább innovatívak, és így az új típusú mesterképzések elterjedése tekinthető annak az alapnak Európában, amelyre sajátos intézményi erősségeket lehet ráépíteni. Jelenleg találunk példákat olyan mesterprogramokra is, melyek szorosan az első ciklus képzési programjaihoz kötődnek, és olyanokra is, amelyek kifejezetten a harmadik képzési ciklusra készítenek elő. Az intézménylátogatások során az is bebizonyosodott, hogy a szakmai mesterképzés kifejezés számos dolgot fed le. Egyes felsőoktatási rendszerekben olyan speciális

6 szakképzettséget jelöl, amely az akadémiai mesterképzéstől eltérő jogi és/vagy kulturális értéket hordoz. Ilyen fokozatot jellemzően olyan felsőoktatási intézmények kínálnak, amelyek nagyobb mértékben szakma-orientáltak, ám hozzá kell tennünk, hogy ezen a területen az intézménytípusok szerinti különbségek egyre inkább elmosódnak. Más országokban egy képzési programnak lehet sajátos szakmai orientáltsága, természetét tekintve mégsem különböztetik meg bármely más mesterfokozattól. Talán hasonló különbség tehető azon országok között, amelyek felsőoktatási intézményeiket típus szerint duálisan tagolják, és azok között, ahol egységes rendszer működik eltérő rendeltetésű intézmények sorával. Fontos kiemelni egy másik témát is a második ciklusú képzésekkel kapcsolatban: bizonyos felsőoktatási rendszerekben ezek nagyobb akadémiai presztízst jelentenek, mint első ciklusú programok, így reformnak néhány nem várt következménye is akadt. Egyes akadémiai kultúrákban az új, második ciklusú képzések elburjánzása tapasztalható, amely gyakran a nagyobb szakmai megbecsülésre és elismerésre vágyó oktatóknak köszönhető. Egy bizonyos mértékig ez a folyamat az innováció és a felsőoktatási kínálat növekedéséhez vezethet, ugyanakkor megvan az a hátránya, hogy elaprózódással, és a pénzügyi források gazdaságtalan felhasználásával jár. A második ciklusban egyre több képzési programot tudatosan azzal a szándékkal alakítanak ki, hogy akár nemzetközileg is vonzó legyen. A harmadik ciklus problémái A Bolognai Folyamat keretében elég későn került sor a reformok harmadik ciklusra gyakorolt hatásának átgondolására, valójában csak a 2003-as berlini nyilatkozat emelte be a doktori ciklust a képzési szerkezet reformjába. A doktori programok kulcskomponensei az intézmények nemzetközi stratégiájának, célozzák akár a legjobb teljesítményű jelentkezőket világszerte, akár a doktori programokon belüli mobilitás elősegítését, akár az európai vagy nemzetközi közös vagy kettős doktori programokra irányuló megállapodások létrehozását. Néhány intézmény és néhány kisebb ország számára a mobilitás jelenti az egyetlen lehetőséget, hogy saját fiatal kutatóit olyan tudományterületen, vagy transzdiszciplináris kutatási területeken kiképezze, ahol számára nem áll rendelkezésre a program indításához vagy az infrastruktúra fenntartásához szükséges kritikus tömeg. A doktori képzés lényegénél fogva nemzetközi, így lehetőséget kell biztosítani a doktorjelöltek számára, hogy ki tudjanak lépni a nemzetközi térbe. Ezt például meg lehetne valósítani több külföldi oktató alkalmazásával; nyári egyetemek, konferenciák és tudományos műhelyek szervezésével; és több közös nemzetközi vagy európai doktori program, valamint több kettős fokozatra irányuló megállapodás létrehozásával. Az új korszerű technikák alkalmazásával (telekonferencia, e-learning) ugyancsak tovább nemzetköziesíthetők a doktori programok. Egyéni tanulási utak a ciklusos képzési rendszerben

7 Bár mindenki több szakra, több képzési formára (nappali, azaz teljes idejű, levelező, azaz részidős és távoktatási) és finanszírozási módra (államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre) jelentkezhet, csak egy szakra, egy képzési formára és egy finanszírozási módra nyer felvételt. Érettségi birtokában felsőfokú szakképzésre, alapképzésre vagy osztatlan képzésre lehet jelentkezni. Aki érettségi után elsőként felsőfokú szakképzésre jelentkezik és nyer felvételt, annak elvégzése után is jelentkezhet alapképzésre. Felsőfokú szakképzettség birtokában lehetséges a munkaerőpiacon való elhelyezkedés vagy továbbtanulás az alapképzésben. A szakirányban való továbbtanulás azért is előnyös, mert felvétel esetében mint láttuk a teljesített kreditek 1/3-a beszámításra kerül az alapképzésben. Alapképzésben csak egy alapfokozatú szakképzettség szerezhető, amely lehetőséget biztosít meghatározott munkakörök betöltésére, illetőleg mesterképzésben vagy szakirányú továbbképzésben való továbbtanulásra. Azt, hogy mely alapképzési szakról, mely mesterképzési szakra és milyen feltételekkel lehet bejutni, az egyes felsőoktatási intézmények határozzák meg. A főiskolák és egyetemek írják elő a mesterképzésre bejutás feltételeit, amely a felvételi vizsga mellett bizonyos alapképzésben megszerezhető kreditek teljesítését is megkövetelheti. A többciklusú képzési rendszer előnyei Az új képzési szerkezet által biztosítható a tanulmányi pályák, a képzési ciklusok egymáshoz és a munka világához való kapcsolódása, növelhető a hallgatói mobilitás. A képzési rendszer átalakítása hozzájárul a társadalmi-gazdasági környezet elvárásaira, változásaira reagálni képes, a tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő rugalmas képzés megvalósításához, az Európai Unióban és más országokban megszerezhető ismeretekkel és végzettségekkel összevethető tudás és végzettség megszerzéséhez. Ez a képzési szerkezet alkalmas nagyszámú hallgatóság színvonalas képzésére, ugyanakkor változatos tanulmányi lehetőségeket biztosít a legmagasabb végzettséget megszerezni kívánó, kiváló teljesítményt nyújtó diákok számára. A fokozatok megszerzése többféle módon lehetséges, szintenként akár más-más intézményben, esetleg országban Az új végzettségek és a munkaerőpiac kapcsolata A globális versenyben tehát a tőke és a technológia mellett kritikus tényezőként jelent meg a munkaerő. Az Európai Uniót alkotó nemzetcsoport versenyképességét a világpiacon döntően befolyásolja a munkaerő felkészültsége, kreativitása, mobilitása. E kérdésben a nemzeti állam, azon belül a felsőoktatás szerepe meghatározó. A felsőoktatásnak olyan magasan képzett szakembereket kell nagy tömegben felkészíteni, akiknek végzettsége és szakképzettsége összhangban van a társadalom, a gazdaság igényeivel, akik a gazdaság bonyolultabb kooperatív munkakapcsolatai között is helytállni képesek. A felsőoktatásba bevont hallgatók végzettsége és szakképzettsége

8 akkor lesz összhangban a társadalom igényeivel, ha a tanulmányi szakok megválasztása döntően a piaci hatások révén valósul meg, ha a hallgató számára a tanulás egy életre szóló befektetést jelent. Ez azt is jelenti, hogy a hallgató rugalmasabban választhasson olyan szakot, amelyre kereslet mutatkozik, és ígéretes karriert biztosít számára. Ha változnak a munkapiaci feltételek, akár tanulmányai befejezése előtt módosíthassa a választott szakot, a választott képzési formát, az adott szakon belül bizonyos szabadságfokkal gyűjthesse össze a később jól eladható ismereteket. Mindezek megkívánják egy hallgatói mobilitást biztosító oktatási rendszer kialakítását. A hallgatói mobilitás a hallgató számára mozgási lehetőséget jelent a különböző képzési formák, az eltérő diszciplínák és az egyes hazai és nemzetközi intézmények között. A felsőoktatási rendszereknek mindemellett lehetővé kell tenni, hogy a hallgatók élni tudjanak az információs technológia kínálta eszközökkel. Az információs technológia nemcsak a felhasználók igényeinek kielégítése céljából jelenik meg, hanem az EU irányelvek megfogalmazzák magának az oktatási folyamatnak a technikai modernizációját is. A számítógép alkalmazása, a multimédia felhasználása hatással van az oktatás szervezeti kereteire, a kontaktórák számának alakulására, a tanulás hatékonyságára, egyben erősíti annak interaktív jellegét: megteremti a színvonalas tömeges felsőfokú oktatás infrastrukturális hátterét. A szakemberek mobilitása az EU-n belül megkívánja a végzettségek, a szakmák kölcsönös elismertetését. A kölcsönös elismertetés alapfeltétele, hogy világosan meghatározzuk, milyen szakmához milyen iskolai végzettség és milyen szakképzettség szükséges. Egy gyorsan változó világban rendkívül előnytelen és magas kockázatot hordoz magában, ha a felsőfokú tanulmányait megkezdő fiatal érettségi táján kénytelen arról dönteni, hogy az adott szakterületen belül milyen specializációt választ. A fejlettebb országokban ezért az oktatási rendszert úgy alakítják át, hogy a felsőfokú tanulmányait megkezdő hallgató minél később kényszerüljön a szakképzettséget illetően specializációra egyre gyakoribb, hogy a főiskolai, egyetemi végzettség mellett külön programok biztosítják a szakképzettség megszerzését. Ennek érdekében megfigyelhető a végzettség egyre gyakoribb elválasztása a szakképzettséget nyújtó programoktól. A munkaadói oldalon megindult a szakképzettségi regiszterek kidolgozása és alkalmazása. A kölcsönös elismerés előfeltétele, hogy az egyes EU országok szakképzettségi regiszterei harmonizáljanak egymással, a felsőoktatási intézmények szakstruktúrája megfeleltethető legyen a szakképzettségi regiszternek. Mindemellett a munka világával való szorosabb kapcsolat javítására irányuló törekvés számos új oktatási formát hozott létre (rövidebb idejű képzések, life long learning, esti-levelező képzés, távoktatás, felnőttképzés stb.). Az elképzelések szerint bár az új szakokon szerzett szakképzettség kevésbé speciális, a munkaerőpiac igényeinek több szempontból is jobban megfelel. A képzésben a korábbinál nagyobb szerepet kapnak a gyakorlati ismeretek, az életszerű problémák. A kevésbé specializált képzés a gazdaságban gyorsan változó munkakörök szélesebb körét nyitja meg a végzettek számára. A szélesebb elméleti és gyakorlati alapok rugalmasabb alkalmazkodást illetőleg továbbképzést tesznek lehetővé. Az alapképzés erőteljes gyakorlati irányultságát

9 szolgálja, hogy már az egyes szakok követelményeinek kidolgozásában is jelentős szerepet kaptak a munkaadói szervezetek. A munkaadók a korábbinál nagyobb mértékben vettek és vesznek részt a képzésben, a tantervek fejlesztésében és képzett szakembereikkel az oktatásban is. Éppen a vállalatok igényei alapján kapnak nagyobb szerepet a képzésben az olyan képességek és készségek (kompetenciák) elsajátításának szükségessége, mint a csapatmunkára alkalmasság, a motiváltság, a probléma felismerő és megoldó készség, a számítástechnikai és a nyelvi ismeretek és a siker orientáltság. Az elhelyezkedési esélyek Ebből a szemszögből kulcsfontosságú körülménynek tűnik, hogy a munkaadók nincsenek tudatában a reformtörekvések mibenlétének. Sok intézmény véli úgy, főleg azokban a felsőoktatási rendszerekben, amelyeket mostanában alakítottak át, hogy a munkaadók egészében véve bizonytalanok abban, mit várhatnak el az egyetemek alapfokú végzettjeitől. Mivel meglehetősen újnak számít ez a típusú fokozat, és aránylag kevés a példa, némi időbe fog telni, míg ez a kulturális változás gyökeret ereszt. Sőt, miként az már a Trendek IV c. kutatás is megállapította, sok országban sem a kormányzat, sem pedig a felsőoktatási intézmények nem tesznek eleget azért, hogy bevonják a munkaadókat a reformokkal kapcsolatos vitákba. Ez pedig sürgősen felülvizsgálandó, hiszen megkérdőjelezheti a Bolognai Folyamat tartós sikerét is. Bár az új szakokon szerzett szakképzettség kevésbé speciális, a szakosítás kevésbé szűk, mint a duális rendszerben, a munkaerőpiac igényeinek több szempontból is jobban megfelel. A képzésben a korábbinál nagyobb szerepet kapnak a gyakorlati ismeretek, az életszerű problémák, az oktatás ennek megfelelően a korábbinál jobban koncentrál a reális problémák felismerésére és megoldására. A kevésbé specializált képzés a gazdaságban gyorsan változó munkakörök szélesebb körét nyitja meg a végzettek számára, a szélesebb elméleti és gyakorlati alapok rugalmasabb alkalmazkodást illetve továbbképzést tesznek lehetővé. Azzal természetesen számolniuk kell a végzetteknek, hogy elhelyezkedés után a munkaköri igények és szakképzettségük közötti természetes feszültségek rendszeres továbbképzéssel hidalhatók át. Ehhez kínál választékot és segítséget a felsőoktatásban a mesterképzések és a szakirányú továbbképzések, valamint a kompetencia-kurzusok rendszere. Az alapképzés erőteljes gyakorlati irányultságát szolgálja, hogy már az egyes szakok képzési és kimeneti követelményeinek kidolgozásában is jelentős szerepet kaptak a munkaadói szervezetek. A felsőoktatási intézményen belüli gyakorlatias képzéseket kiegészíti a munkaadók által szervezett szakmai gyakorlat. A munkaadók a korábbinál nagyobb mértékben vesznek részt a képzésben, a tantervek fejlesztésében és - képzett szakembereikkel - az oktatásban közreműködve. Éppen a vállalatok igényei alapján kapnak nagyobb szerepet a képzésben a következő kompetenciák: csapatmunkára alkalmasság, motiváltság, probléma felismerő és megoldó készség, számítástechnikai és nyelvi ismeretek, siker orientáltság stb.

10 2.4 Feladatok, ellenőrző kérdések Feladatok: Értékelje felsőoktatási intézménye tanterveinek egymásra épülését és azok munkaerő-piaci megfelelőségét a kimeneti pontokon! Elemezze, hogy melyek a felsőfokú szakképzés Bologna rendszerű képzésbe illesztésének fő problémái és azok hogyan oldhatók fel? Milyen új oktatási paradigmát tartana fontosnak a Bologna rendszerű képzés megvalósításához? Értékelje, hogy hogyan biztosítható intézményében a tanulási utak rugalmassága? Hogyan növelhető a munkaadók bekapcsolása a sikeres alapképzési programok megvalósításába? Ellenőrző kérdések: 1. Milyen végzettséget nyújt a BA alapfokozat? 2. Mit jelent az európai felsőoktatás harmonizációja? 3. A felsőfokú szakképzés hány kredite számítható be az alapképzési programokba? 4. Hány félév a mesterképzés időtartama? 5. Milyen problémákhoz vezethet a mester-képzési szakok nagy száma? 6. Milyen előnyei vannak a doktori képzésben a nemzetközi együttműködésnek? 7. Milyen képzési szintre lehet jelentkezni érettségi birtokában? 8. Alapképzésben hány alapfokozatú szakképzettség szerezhető? 9. Melyek a ciklusos képzési rendszer előnyei? 10. Mit jelent a mobilitást biztosító oktatási rendszer fogalma?

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat FI 69207 Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezetés...5 I. PREAMBULUM...6 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...9

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA. Miskolc, 2007.

A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA. Miskolc, 2007. A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2007. 1.1.26. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA A Miskolci Egyetem Szenátusának 32/2007. sz. határozata. Készült 200 példányban.

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006. június Tartalomjegyzék Bevezetés 5 I. PREAMBULUM 5 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9 1.Az egyetem jogállása 9 2.Az

Részletesebben

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok: Busch Irén Dr.

Részletesebben

VEGYÉSZ MSc. mesterképzés

VEGYÉSZ MSc. mesterképzés VEGYÉSZ MSc mesterképzés Tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karáról A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben kezdte meg működését,

Részletesebben

Vélemény és javaslatok a Felsőoktatási törvénykoncepció PEDAGÓGUSKÉPZÉS c. fejezetében írottakhoz

Vélemény és javaslatok a Felsőoktatási törvénykoncepció PEDAGÓGUSKÉPZÉS c. fejezetében írottakhoz FARAGÓ MAGDOLNA Soósné dr. Faragó Magdolna Vélemény és javaslatok a Felsőoktatási törvénykoncepció PEDAGÓGUSKÉPZÉS c. fejezetében írottakhoz Egyetértek a pedagógusképzés tanárképzésen kívüli formáinak

Részletesebben

Félúton Bologna felé avagy átmenet, zavarokkal

Félúton Bologna felé avagy átmenet, zavarokkal 704 kutatás közben hez való tartozásnak tekinthető, mely az identitás kifejezésének és ápolásának fontos színtere. Ennek a folyamatnak az eredményeként a fiúk és a lányok olvasási és templomba járási szokásai

Részletesebben

NAPPALI ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAK

NAPPALI ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAK NAPPAI ÉPÍÉSZMÉRNÖK SZAK (BSc) AAPKÉPZÉS Az alapképzési szak megnevezése: nappali építészmérnök Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: építészmérnök alapdiploma (BSc) A szakirányok megnevezése:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND

HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND VI. RÉSZ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND 1. fejezet A KÉPZÉS SZERKEZETI ÉS TARTALMI EGYSÉGEI Képzési program 262. (1) A Főiskolán a képzés a képzési program alapján folyik, melyet a Szenátus fogad el.

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Állam- és Jogtudományi Kar Az Állam- és Jogtudományi Kar 1980-as alapításának elsődleges célja a regionális jogászhiány megszüntetése és a jogászutánpótlás

Részletesebben

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.)

Részletesebben

Duális képzéssel. Magyarországon. a munka világában a duális szakképzés. Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés

Duális képzéssel. Magyarországon. a munka világában a duális szakképzés. Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon 2015 Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Duális képzéssel a munka

Részletesebben

Meghirdetett képzések 2013 februári kezdéssel

Meghirdetett képzések 2013 februári kezdéssel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Intézmény elérhetősége ELTE IK-TTK Felvételi Iroda Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, 1.83 Telefonszám: (1) 372-2566 E-mail: ttkto@ludens.elte.hu

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat

Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa

Részletesebben

Az oktatási miniszter. 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete. az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről

Az oktatási miniszter. 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete. az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről Az oktatási miniszter 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. -a (2) bekezdésének b)

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Szenátusa a a nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.),

Részletesebben

Csomagolástechnológus szakmérnök és szakember képzés. Dr. Koltai László Óbudai Egyetem

Csomagolástechnológus szakmérnök és szakember képzés. Dr. Koltai László Óbudai Egyetem Csomagolástechnológus szakmérnök és szakember képzés Dr. Koltai László Óbudai Egyetem Felsőfokú képzések Felsőfokú végzettségi szintek: FOSZK, BSc, BA, MSc, MA, Szakképzettség: pl. könnyűipari mérnök,

Részletesebben

Tájékoztató az érettségiről és a felvételiről

Tájékoztató az érettségiről és a felvételiről Tájékoztató az érettségiről és a felvételiről KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA JELENTKEZÉSI DILEMMÁK A Z ÉRETTSÉGI ÉS A FELVÉTELI KAPCSOLATA BOLOGNAI RENDSZER FELVÉTELI A kétszintű érettségi néhány jellemzője

Részletesebben

telefonszáma: Az állami ösztöndíjas képzés igénybe vételével kapcsolatban ld. a felvételi tájékozatót a jelentkezési lap végén. 3

telefonszáma: Az állami ösztöndíjas képzés igénybe vételével kapcsolatban ld. a felvételi tájékozatót a jelentkezési lap végén. 3 SZENT PÁL AKADÉMIA FELVÉTELI KÉRELEM MESTERKÉPZÉSRE A SZENT PÁL AKADÉMIÁN SZERZETT TEOLÓGUSI FŐISKOLAI OKLEVÉL BIRTOKÁBAN 1 Jelentkezési határidő: 2016. április 15. Név: Tagozat: nappali / levelező Finanszírozási

Részletesebben

GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 2015. OKTÓBER 2 Bevezetés A Szent István

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA A FŐISKOLAI ALAPKÉPZÉS, MESTERKÉPZÉS, A FELSŐFOKÚ

Részletesebben

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18.

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K T A R T A L O M J E G Y Z É K... 2 E L Ő S Z Ó... 4 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Építőmérnök BSc-MSc-PhD képzés www.epito.bme.hu. Dr. Lovas Antal dékán, BME Építőmérnöki Kar

Építőmérnök BSc-MSc-PhD képzés www.epito.bme.hu. Dr. Lovas Antal dékán, BME Építőmérnöki Kar Építőmérnök BSc-MSc-PhD képzés www.epito.bme.hu Dr. Lovas Antal dékán, BME Építőmérnöki Kar Institutum Geometrico-Hydrotechnicum Alapítva 1782 1782. augusztus 30-án kelt, II. József által aláírt alapító

Részletesebben

A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI. 1. A mesterképzési szak megnevezése: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmegnevezés

A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI. 1. A mesterképzési szak megnevezése: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmegnevezés KÖNYVTÁROSTANÁR OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSI SZAK (8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Gépészmérnöki mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei

Gépészmérnöki mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei Gépészmérnöki mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A mesterképzési szak megnevezése: gépészmérnöki (Mechanical Engineering) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és

Részletesebben

FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZAT

FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZAT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZAT Elfogadta a Szenátus 2014. szeptember 29-i ülésén. Módosította a Szenátus 2015. szeptember 28-i ülésén A BME felvételi eljárását

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM /2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti

Részletesebben

Továbbtanulási és pályaválasztási stratégiák

Továbbtanulási és pályaválasztási stratégiák Továbbtanulási és pályaválasztási stratégiák Mihály György egyetemi tanár BME Természettudományi Kar http://dept.phy.bme.hu Felsőoktatási rendszer Döntési pontok Választási lehetőségek Életpálya modellek

Részletesebben

PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék

PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK

Részletesebben

SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR

SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA /2011. (..) számú SE szenátusi határozat Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv 2008. május A SZTE JGYPK KÖZÉPTÁVÚ STARTÉGIAI TERVE 1. Vezetői összefoglaló Összegezze a kari stratégia legfontosabb elemeit,

Részletesebben

FIR-STAT FOGALOMTÁR (2014. december 1.)

FIR-STAT FOGALOMTÁR (2014. december 1.) FIR-STAT FOGALOMTÁR (2014. december 1.) Tartalomjegyzék Hallgatói adatkör... 4 Alapképzés... 4 Alaptámogatás... 4 Árva, félárva... 4 Bursa Hungarica ösztöndíj... 4 Családfenntartó... 5 Doktori fokozat

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/II. fejezet. SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/II. fejezet. SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata III/II. fejezet SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 1. A TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZÉSE (4) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ)

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA A FŐISKOLAI ALAPKÉPZÉS, MESTERKÉPZÉS, A FELSŐFOKÚ

Részletesebben

Általános Orvostudományi Kar 3

Általános Orvostudományi Kar 3 FOGORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK A fogorvos mesterképzési szak egységes, osztatlan képzés képzési és kimeneti követelményei* A mesterképzési szak megnevezése Fogorvos (Dentistry) A mesterképzési szakon szerezhető

Részletesebben

Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport

Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 51. Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2 Szerzők: Kovács Tünde Tóth Lászlóné Szerkesztette: Kovács

Részletesebben

Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia

Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia Mondok Anita A felsőoktatási szakképzés követelményeinek elemzése a turisztikai munkaadók elvárásainak való megfeleltetéssel Analysis of ISCED 5 level education s requirements according to tourism professionals

Részletesebben

PANNON EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT

PANNON EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT A Szenátus elfogadta: 2013. július 23. A határozat száma: 312/2012-2013. (VII. 23.) Szenátus határozat Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. A szabályzat karbantartásáért felelős: EDHT elnöke TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE Piros beszúrás, lila törlendő, zöld magyarázat. PI INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS JELENTÉSE (Második akkreditációs értékelés) 2007/10/XI/1. sz. MAB határozat KECSKEMÉTI

Részletesebben

A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (PHD) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA

A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (PHD) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (PHD) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA Győr A Szenátus által elfogadva 2013. június 24-én TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 Általános rendelkezések... 5 1. A doktori fokozatszerzés

Részletesebben

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2011/2012. tanév TANÁR - JÁTÉK- ÉS SZABADIDŐ-SZERVEZŐ TANÁR mesterszak 3 félév 90 kredit NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szerkesztők: Dr. Patyi Gábor

Részletesebben

Magyarországi Református Felsőoktatási Tájékoztató

Magyarországi Református Felsőoktatási Tájékoztató 2016 2017 Magyarországi Református Felsőoktatási Tájékoztató Debreceni Református Hittudományi Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Pápai Református Teológiai Akadémia Sárospataki Református Teológiai

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata Pécs 2006. 2016. április 21. napjától hatályos változat A Pécsi

Részletesebben

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A 2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. A BGF feladatköre és tevékenysége... 5 1.1. Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe...

Részletesebben

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram!

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram! DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ Tisztelt Hölgyem, Uram! A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nevében tisztelettel köszöntöm Önt és munkatársait! Karunkon jelenleg tizenkét tanszék keretében folyik az oktatói-kutatói

Részletesebben

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS. Dr. Csorba Péter Dr. Pusztai Gabriella

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS. Dr. Csorba Péter Dr. Pusztai Gabriella Szakfelelős: A pedagógiaipszichológiai modul felelőse: Szakfelelősök: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS Dr. Csorba

Részletesebben

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2013 szeptemberétől és azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2013 szeptemberétől és azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2013 szeptemberétől és azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére Tisztelt Hallgatók! Az Önök munkáját, tájékozódását megkönnyítendő állítottam össze ezt a listát a jogszabályok,

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2015. IX. 5 - F5. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat, a 92/2014. (VII. 16.) szenátusi határozat, a 15/2015.

Részletesebben

ÉPÍTÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

ÉPÍTÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK ÉPÍTÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: építész mesterképzési szak /Architecture (a képesítési jegyzékről szóló 139/2015 kormányrendelet 3. melléklet 147. szerint). 2. A mesterképzési

Részletesebben

Az Egyetemi Doktori Tanács Honosítási Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat)

Az Egyetemi Doktori Tanács Honosítási Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) (a továbbiakban: Szabályzat) TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...3 A szabályzat hatálya...3 1....3 A honosítás alapelvei...3 2....3 Hatáskör...4 3....4 A HONOSÍTÁSI ELJÁRÁS...4 A honosítási eljárás

Részletesebben

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

AZ EDZŐKÉPZÉS REFORMJA Műhelybeszélgetés a Testnevelési Egyetem terveiről az edzőképzés átalakítására

AZ EDZŐKÉPZÉS REFORMJA Műhelybeszélgetés a Testnevelési Egyetem terveiről az edzőképzés átalakítására AZ EDZŐKÉPZÉS REFORMJA Műhelybeszélgetés a Testnevelési Egyetem terveiről az edzőképzés átalakítására - 1 - Sokan kritizálták joggal- azokat az intézkedéseket, amelyek az edzőképzésben a rendszerváltozás

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT 2007. 1 1 Egységes szerkezetben a módosításairól szóló CCXLII/2007. (XI. 26.) Szen. sz., a CCLXI/2007. (XII. 17.) Szen. sz., a XXXII/2008. (III. 31.) Szen.

Részletesebben

Impresszum. Fõszerkesztõ: Süveges Péter BME Diákközpont. Támpont Iroda. Felelõs kiadó: Veres Gábor igazgató BME Diákközpont.

Impresszum. Fõszerkesztõ: Süveges Péter BME Diákközpont. Támpont Iroda. Felelõs kiadó: Veres Gábor igazgató BME Diákközpont. Felvételi Kalauz Impresszum Fõszerkesztõ: Süveges Péter BME Diákközpont. Támpont Iroda Felelõs kiadó: Veres Gábor igazgató BME Diákközpont Szerkesztették: Diákközpont Támpont Iroda Oktatási Igazgatóság,

Részletesebben

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2010/2011 PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2010/2011 PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2010/2011 PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET 1 Felelős kiadó: Dr. Szekeres Tamás Szerkesztette: Benecz Judit Dr. Író Béla Orbánné Persa Krisztina Schwartz Regina Kzült

Részletesebben

Geográfus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei

Geográfus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei Geográfus mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A mesterképzési szak megnevezése: geográfus (Geography) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a 1 1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán... 5 2.2. A Minőségfejlesztési

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata Pécs 2007. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n

SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n Utolsó módosítás: 2011. június 16-án A Szolnoki Főiskola (a

Részletesebben

Pályázati felhívás a PhD doktori képzésre és egyéni doktori felkészülésre

Pályázati felhívás a PhD doktori képzésre és egyéni doktori felkészülésre Pályázati felhívás a PhD doktori képzésre és egyéni doktori felkészülésre Tisztelt Pályázók, leendő PhD Hallgatók! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora ebben az évben is pályázatot hirdet doktori (PhD)

Részletesebben

TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ SZAK, NAPPALI TAGOZAT

TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ SZAK, NAPPALI TAGOZAT TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ AZ ALAPKÉPZÉSI TANULMÁNYAIKAT 2014 SZEPTEMBERÉBEN MEGKEZDŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE: CSECSEMŐ ÉS KISGYERMEKNEVELŐ SZAK, NAPPALI TAGOZAT Szerkesztette: Mészárosné Dr. Darvay Sarolta Technikai

Részletesebben

Tanulás Magyarországon

Tanulás Magyarországon Tanulás Magyarországon A magyar oktatási rendszer Forrás: http://www.observatory.org.hu/wp content/uploads/2013/04/cr_2012_hun_final.pdf 1 Az óvodai nevelés (ISCED 0 1) Az óvodai nevelés a gyermekek 3

Részletesebben

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram!

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram! DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ Tisztelt Hölgyem, Uram! A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nevében tisztelettel köszöntöm Önt és munkatársait! Karunkon jelenleg tizenkét tanszék keretében folyik az oktatói-kutatói

Részletesebben

Intézményi várakozások és stratégiák a felsőoktatásban HALLGATÓI LÉTSZÁMOK, FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS, FELNŐTTKÉPZÉS

Intézményi várakozások és stratégiák a felsőoktatásban HALLGATÓI LÉTSZÁMOK, FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS, FELNŐTTKÉPZÉS KISS LÁSZLÓ, NAGY ZOLTÁN, KNEISZ ILDIKÓ Intézményi várakozások és stratégiák a felsőoktatásban HALLGATÓI LÉTSZÁMOK, FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS, FELNŐTTKÉPZÉS A Magyar Rektori Konferencia megbízásából az Educatio

Részletesebben

ÁPOLÁS MESTERSZAK SZAKI TÁJÉKOZTATÓ

ÁPOLÁS MESTERSZAK SZAKI TÁJÉKOZTATÓ DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR ÁPOLÁS MESTERSZAK SZAKI TÁJÉKOZTATÓ Hatályos: 2015. szeptember 1-től ÁPOLÁS MESTERSZAK KÉPZÉSI PROGRAM Hatályos: 2015. szeptember 1-től 2 ÁPOLÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karának. akkreditációs jelentése

Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karának. akkreditációs jelentése Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karának akkreditációs jelentése (2006/9/XI/1. sz. MB határozat) MB plénuma által felkért kari látogatóbizottsági tagok Bánhidi László DSc. Hübner Mátyás Ybl díjas Lenkei

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2016. II. 1 - F5. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat, a 92/2014. (VII. 16.) szenátusi határozat, a 15/2015.

Részletesebben

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója A Kormány 2011. szeptember 11-én megtárgyalta és elfogadta 2 Budapest, 2011. szeptember 3 TARTALOMJEGYZÉK The table of

Részletesebben

Korszerű mérnöki tudással a környezetért. Záró konferencia kiadvány

Korszerű mérnöki tudással a környezetért. Záró konferencia kiadvány Korszerű mérnöki tudással a környezetért Záró konferencia kiadvány Debrecen 2008 Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt 1 ZÁRÓKONFERENCIA KIADVÁNY Felelős kiadó: Prof. Dr. Fésüs László rektor

Részletesebben

Minden korban a felmerülő kérdésekre a megfelelő válaszok keresése és megtalálása a helyes lépés annak érdekében, hogy az eredmények

Minden korban a felmerülő kérdésekre a megfelelő válaszok keresése és megtalálása a helyes lépés annak érdekében, hogy az eredmények ELŐSZÓ Helgertné Dr. Szabó Ilona Eszter rektor Egy szellemiségében és tetteiben is progresszív felfogású felsőoktatási intézmény elé nem csak a hagyományok, de a modern kor felgyorsult hétköznapjaiban

Részletesebben

PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat)

PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat) PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013. tanévre Alapképzések (nappali, levelező és távoktatási tagozat) Budapest, 2012. július Budapesti Gazdasági Főiskola TARTALOMJEGYZÉK ALAPKÉPZÉS (BA/BSC) NAPPALI TAGOZAT...

Részletesebben

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET Piros beszúrás, lila törlendő, zöld magyarázat. PI INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS JELENTÉSE (Második akkreditációs értékelés) 2007/10/XI/1. sz. MAB határozat KECSKEMÉTI

Részletesebben

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011 A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011 A GTK küldetésnyilatkozata A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar az Eszterházy Károly Főiskola legfiatalabb tudományterületét képviselő kara,

Részletesebben

Budapest, 2006. szeptember

Budapest, 2006. szeptember TERVEZET! (honlapra) Tárgy: miniszteri rendelettervezet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról Budapest, 2006. szeptember

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019.

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR

A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR ZRÍNYI MIKLÓS 2. számú melléklet a ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. számú példány A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE - 2011 - TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Feladat leírása: Az adatbázisban tárolt adatok

Feladat leírása: Az adatbázisban tárolt adatok Feladat leírása: Közfoglalkoztatott vagyok, ennek keretében a Debreceni Méliusz Juhász Péter könyvtárban kaptam munkát. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) programban veszek részt.

Részletesebben

PROGRAMLEÍRÁS ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS

PROGRAMLEÍRÁS ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS PROGRAMLEÍRÁS ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS Képzések Magyar nyelvű képzéseket az alábbi MSc szakokon indítunk 1. Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök 2. Agrármérnök 3. Növényorvos 4. Mezőgazdasági biotechnológus

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM DOKTORI KÉPZÉS ÉS DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA 2015. december 21. A Szegedi Tudományegyetem Doktori Képzés és Doktori Fokozatszerzés Szabályzata 1 A Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 Szolnok 2014. TARTALOM 1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.. 3 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI SZABÁLYZATA

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI SZABÁLYZATA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI SZABÁLYZATA PÉCS 2015 A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola Doktori Szabályzata

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS TUDOMÁNYI KARON ÉRVÉNYES SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (A HALLGATÓI TANULMÁNYI REND ÉS

Részletesebben

Azt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről

Azt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről Polónyi István DE Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Álkreditek áldiplomák? tanulmány A hazai felsőoktatási felnőttképzés lényegében háromnegyed évszázada súlyos ellentmondásokkal küzd. A felnőttképzésben

Részletesebben

Frissdiplomások 2014

Frissdiplomások 2014 Frissdiplomások 2014 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna 2015. május 1 Tartalom I. Vezetői

Részletesebben

51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről

51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított, 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 30. -ának (1)-(3)

Részletesebben

3. számú melléklet KÉPZÉSI PROGRAM

3. számú melléklet KÉPZÉSI PROGRAM KÉPZÉSI PROGRAM 3. számú melléklet Preambulum A Szolnoki Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa - különös tekintettel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényre (a továbbiakban: Nftv.)

Részletesebben

Oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsgák táblázata a DF szakjainál

Oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsgák táblázata a DF szakjainál Dunaújvárosi Főiskola Oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsgák táblázata a DF szakjainál A Képzési és Kimeneti Követelmények ján összeállítva Farkas Beáta 2012.07.30. Tartalom Anyagmérnöki... 2 Anyagmérnöki

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/III. fejezet

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/III. fejezet III/III. fejezet SEMMELWEIS EGYETEM Egészségügyi Közszolgálati Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) hatálya a Semmelweis

Részletesebben

A DOKTORI KÉPZÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN

A DOKTORI KÉPZÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN 2008 2 A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, a doktori iskola létesítésének

Részletesebben

A DOKTORI KÉPZÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN

A DOKTORI KÉPZÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN 2010 2 A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, a doktori iskola létesítésének

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KARI KIEGÉSZÍTÉSE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KARI KIEGÉSZÍTÉSE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KARI KIEGÉSZÍTÉSE A Tanulmányi és vizsgaszabályzat kari kiegészítése 62. (17) Korrekciós vizsga: sikeres vizsga javítása ugyanabban a félévben. Egy félévben egy tárgy

Részletesebben

III. fejezet. III./I. fejezet

III. fejezet. III./I. fejezet III. fejezet Az Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatáról (a hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje)

Részletesebben

c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, 5

c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, 5 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2011.07.22 2012.01.01 33 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1 A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság

Részletesebben

A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE. 1. fejezet

A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE. 1. fejezet II. RÉSZ A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE 1. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Személyi hatály 195. (1) A felvételi eljárás rendjének hatálya a Főiskola évente meghirdetett alap-, illetve mesterképzési szakjaira

Részletesebben

NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK

NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK nevelési és oktatási kutatások kora gyermekkor

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2015. II. 1 2015. IX. 4. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat, a 92/2014. (VII. 16.) szenátusi határozat,

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR KÖRNYEZET- ÉS VEGYÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK A Környezetmérnöki MScszak bemutatkozása A környezetmérnök, a jövő biztosítéka! DE DEBRECENI EGYETEM 14 Kar MK MŰSZAKI KAR A RÉGIÓ MŰSZAKI

Részletesebben