Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport"

Átírás

1 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 51. Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

2 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2 Szerzők: Kovács Tünde Tóth Lászlóné Szerkesztette: Kovács Tünde Véleményezték: Perkó Magdolna Vízvári László Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3 3 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 4 A továbbképzési füzet célja 5 A tananyag moduljai 7 1. Az ápolói szakmacsoport struktúrája 8 A tananyag célja 8 Követelmények 8 Fogalomgyűjtemény 8 Tananyag 9 I. Struktúra 9 II. Szervezés 12 III. Tartalom 13 Összefoglalás 17 Kérdések, feladatok Szaktanácsadás 20 A tananyag célja 20 Követelmények 20 Fogalomgyűjtemény 20 Tananyag 21 I. A módszer 22 II. A módszer kiválasztása 23 III. Az elméleti képzés módszertani elemei az ápolóképzésben 25 IV. A gyakorlati képzés módszertani elemei az ápolóképzésben 32 Összefoglalás 41 Kérdések, feladatok Vizsgáztatói feladatok 44 A tananyag célja 44 Követelmények 44 Fogalomgyűjtemény 44 Tananyag 44 I. Külső mérés 44 II. Modul záróvizsga 45 III. Szakmai vizsga 46 Összefoglalás 50 Kérdések, feladatok 50 Felhasznált irodalom 51 Mellékletek 1 sz. melléklet: Szakmacsoportok 53 2 sz. melléklet: Módszerekről röviden 55

4 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 4 BEVEZETŐ Kedves Érdeklődő Kolléga! Sok szeretettel üdvözöljük abból az alkalomból, hogy Ön a Szakmacsoportos módszertan füzetet tanulmányozza, mint szaktanácsadó, szakértő, vizsgaelnök, vizsgabizottsági tag, oktatást szervező, gyakorlatvezető, oktató, vagy tanuló. Ebben a továbbképzési formában a képzés minden eleme az Ön elméleti, gyakorlati ismereteinek gyarapítását szolgálja, didaktikai és tartalmi állapota a napi igények szerint követi a változásokat. Saját gyakorlatunkból adódó felhalmozott tapasztalat, valamint a sok éven keresztül vezetett felkészítő tanfolyamok gyakorlata által jutottunk arra az elhatározásra, hogy kialakítsunk egy olyan továbbképzési formát, amelynek tananyaga bármikor ismét fellapozható és nem veszti el aktualitását. Mindezen túl az Ön igényeit igyekszünk szolgálni azáltal, hogy: idejét és szakmai tudását tiszteletben tartjuk, az általunk átadni kívánt tananyag a pedagógia területére korlátozódik, tiszteletben tartjuk, hogy Ön a képviselt szakterület elismert személyisége, közös tevékenységi területünk azon a ponton találkozik, ahol az Ön szakmai tudása, kultúrája kapcsolódik a szakképzéshez. Ezt a jegyzetet elsősorban azoknak a szakembereknek állítottuk össze, akik részt vesznek az Ápolói szakmacsoport munkájában. A tananyag nagymértékben támaszkodik korábban megszerzett ismereteikre és tapasztalataikra. Elgondolásunk szerint a szakmacsoportban való gondolkodás olyan, elsősorban szakmaipedagógiai szemléletmódot feltételez, amely elengedhetetlen a szak-módszertan követelményeinek teljesítéséhez. Továbbképzésünk során a szakképzés indításától a munkavállalásig tartó folyamatot követjük nyomon a megvalósítás tartalmi elemeit és jogszabályi hátterét szem előtt tartva. Ezzel a füzettel szeretnénk együttgondolkodásra hívni Önt. Szeretnénk továbbá megismertetni a szakmacsoport szakképesítéseinek napjainkban zajló fejlesztésével és a már meglévő eredményekkel, valamint tervekkel. Kérjük, tartson velünk! Kellemes és hatékony tanulást kívánunk! Üdvözlettel: a szerzők Az ápolói szakmacsoport módszertani továbbképző füzete a sorozat bevezető kötete. Ebben talál olyan általános módszertani anyagokat, amelyet a többi szakmacsoportnál már nem ismételtünk meg. Amennyiben a teljességre törekszik, és a módszertan elméleti kérdései is érdeklik, ebben a füzetben megtalálja a szükséges információkat.

5 5 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA Célunk, hogy megismertessük Önnel az ápolói szakmacsoport struktúráját, a képzések szervezésének, szakértői szaktanácsadói vizsgáztatói tevékenységének, a gyakorlati felkészítés feladatainak szakmai didaktikai, módszertani összefüggéseit. A füzetet olvasva megismerkedhetnek azokkal a formai, tartalmi kérdésekkel, amelyek problémát jelenthetnek a szakképzés szervezésében, az oktatás-képzés folyamatában, a szakmai vizsgáztatásban egyaránt. A tananyag nem törekszik teljességre, nem részletezi csak utal azokra az összefüggésekre, amelyeket a szakképzések alapdokumentumai tartalmaznak. Inkább azokat az ismereteket értelmezi, amelyek feltétlenül szükségesek a szakmacsoportba tartozó szakképzésekben való eligazodásra. Meggyőződésünk, hogy a leírtak tanulmányozása során szerzett ismeretek az érdeklődő szakemberek számára a mindennapi - nem kifejezetten a szakképzésben betöltött szerepük tekintetében szakmai tevékenységükre is jótékony hatással lesznek. Az ápolói szakmacsoporthoz tartozó szakképzések fejlesztése szükségessé teszi, hogy a szakértők, szaktanácsadók, pedagógusok és képzésszervezők tájékozódjanak az új rendszerben. A fejlesztési folyamat köztes szakaszában azonban elég nehéz mindenről hasznosítható információt adni, hiszen vannak olyan elemei, amelyek már megjelentek és véglegesnek tekinthetők pl.: az ápolási asszisztens és az ápoló képzés szakmai és vizsgakövetelményei más szakok esetében viszont csak munkapéldányi szinten készültek el a dokumentumok. Ezeknek a szakoknak csak a terveit tudjuk bemutatni, fenntartva az esetleges változások lehetőségét. A szakképzések struktúra változása napjainkban kettős. Nevezhetjük külső és belső struktúraváltásnak is a fejlesztési folyamatok kapcsán létrejövő változásokat. Külső struktúrának az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát nevezzük, belső struktúrának az egyes szakok szerkezeti felépítését. A képzések struktúráját két szempontból érdemes vizsgálni: a tanuló és a képző intézet szempontjából. Mindkét esetben a legfontosabb elem a belső struktúra. A belső struktúra dönti azt el, hogy tanulóbarát e a képzés, vagy nem. Ma a tanulóbarát képzések leglényegesebb kritériuma az előzetesen megszerzett tudás beszámíthatósága. Ezt pedig a moduláris rendszer teszi leginkább lehetővé. hagyományos struktúra fejlesztés alatt álló külső alapképzések szakosító képzések alapképzések ráépülő képzések belső meglévő tudás beszámítása tantárgyi rendszer - tantárgyi rendszer - moduláris rendszer igen moduláris rendszer igen

6 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 6 A belső struktúra kihat a képzések szervezési jellemzőire is. Egészen más beállítódás szükséges a moduláris rendszerben a képző intézetek/szervezetek részéről, mint a hagyományos tantárgyi rendszerű képzéseknél. Mindezek ellenére úgy döntöttünk, hogy a jövőt mutatjuk be kiadványunkban (néhol utalva az átmeneti helyzetre), hiszen mire megjelenik, reményeink szerint már lassan befejeződik a fejlesztésnek ezen szakasza és ami ma tervezet, akkor már végleges lesz 1. A tananyagban talál néhány piktogramot, aminek az értelmezéséhez az alábbi magyarázat szolgál segítségül: Probléma felvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre. Figyelem! Feltétlenül olvassa el! Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést. Az ilyen téglalapokban hasznos gyakorlati tanácsokat, vagy példákat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk! 1 A végleges szó csak azt jelenti ebben a vonatkozásban, hogy addig alkalmazható, amíg meg nem történik legalább ötévenként a képzési dokumentáció értékelése és az eredmények visszacsatolása.

7 7 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT A TANANYAG MODULJAI Szakmacsoportos módszertan (Ápolói szakmacsoport) A szakmacsoport struktúrája Szaktanácsadás Vizsgáztatói feladatok Szakmacsoportnak nevezzük az azonos szakmai jellegű, azonos tanulmányi területű szakképesítések csoportját. Az egyes szakmacsoportok összeállítása az egészségügyi szakok területén kétszintű. Az első szintet jelentő besorolást az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, amely a szakképesítéseket szakmacsoportokba sorolja a szakok jellege szerint. Ez a besorolás a szakképesítések azonosító számának 5. oszlopában jelenik meg. Az egészségügyi szakképesítések az 1. csoportba tartoznak. Pl.: az ápoló szakképesítés OKJ azonosító száma , az ápolási asszisztens szakképesítés azonosító száma , a csecsemő- és gyermekápoló szakképesítés azonosító száma A második szintű besorolást akár önkényesnek is nevezhetjük. Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet szakmai munkacsoportja a moduláris fejlesztési folyamat kezdetén az egészségügyi szakképzéseket nyolc kisebb szakmacsoportba sorolta a könnyebb átláthatóság kedvéért. A szakmacsoportok a hasonló jellegű szakokat tartalmazzák, pl.: a fogászati szakmacsoportba a fogászati asszisztens, a klinikai fogászati higiénikus, a fogtechnikus és a fülilleszték-készítő szakok tartoznak. (1. sz. melléklet)

8 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 8 1. MODUL AZ ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT STRUKTÚRÁJA A TANANYAG CÉLJA Bemutatni az ápolói szakmacsoport szakképzéseinek jellemzőit a szakértőknek, szaktanácsadóknak és az érdeklődő szakembereknek. Az általános jellemzőktől a részletek felé haladva a speciális szerkezeti és tartalmi vonatkozásokkal megismertetni őket. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: elmagyarázni a képzésstruktúra fogalmának jelentéseit, ismertetni az alapképzés és a ráépülő képzés közti különbséget, ismertetni a szakértő feladatait a képzésfejlesztésben, ismertetni a szakértő feladatait a képzés megvalósításában, ismertetni az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak pedagógiai jellemzőit, ismertetni az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak szakmai jellemzőit. FOGALOMGYŰJTEMÉNY Ápolói szakmacsoport Az ápolói munka egyes speciális területeit is magába foglaló szakképesítések csoportja. EU konform ápoló képzés Az Európai Unió normáinak megfelelő ápoló képzés. DACUM (Developing A Curriculum) a tantervfejlesztés módszere a tevékenység elemzés segítségével. PLAR Az előzetes tudás felmérésének és beszámításának módszere (PLAR Prior Learning Assessment and Recognitation ). Központi oktatási program A szakminisztérium által kiadott oktatási program, amely minden képző intézetre érvényes az adott szakképzés vonatkozásában. Szakértő Szakértőnek nevezzük a szakképzés területén azokat a szakembereket, akik magas szintű szakmai és pedagógiai tudással, gyakorlattal rendelkeznek, és nevük szerepel az országos szakmai szakértői listán. A szakterületüknek megfelelő szakképzésekhez kapcsolódó fejlesztési, értékelési, véleményezési, ellenőrzési munkák elvégzése a feladatuk.

9 9 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT TANANYAG I. Struktúra A szakmacsoport struktúráján az egyes képzések egymáshoz való viszonyát értjük (alap- és ráépülő képzések). Az ápolói szakmacsoport szakképesítéseinek struktúrája az elmúlt tíz év során jelentős változáson ment keresztül. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megjelenésével egyszerűsödött a szakok egymáshoz való viszonya, megszűntek az első és másodfokú szakosító képzések. (Elsőfokú szakosítónak nevezték azokat a szakképesítéseket, amelyek ápolói (akkor még általános ápoló és általános asszisztens) végzettségre épültek pl.: felnőtt szakápoló. Másodfokú szakosítók voltak azok a képzések, amelyek valamely szakápolói végzettségre épültek pl.: felnőtt szakápolói végzettségre épült az intenzív betegellátó szakápoló képzés). Meghatározó eleme a fejlődésnek az EU konform ápoló képzés bevezetése 1994-től. (1. sz. ábra) Az ápolói szakmacsoport jelenleg is érvényes struktúrája (a fejlesztési folyamat átmeneti időszakban van!) 1. sz. ábra Ápolói szakmacsoport szakképesítései Ápolási asszisztens Ápoló Szülésznő Csecsemő és gyermekápoló Mentőápoló Intenzív betegellátó szakápoló Gyermek intenzív terápiás szakápoló Foglalkozásegészségügyi szakápoló Nefrológiai szakápoló Geriátriai szakápoló Diabetológiai szakápoló Körzeti-közösségi szakápoló Hospice szakápoló és koordinátor Pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló Napjainkban folyó fejlesztési munkák újabb változásokat hoztak az ápolói szakmacsoport struktúrájában. Megjelentek a moduláris felépítésű képzési programok ápolási asszisztens, ápoló -, négy ráépülő (ápoló szakképesítésre épülő) képzés beépült az ápoló szakba, választható modulként (geriátriai szakápoló, hospice szakápoló és koordinátor, diabetológiai szakápoló és körzeti-közösségi szakápoló). A különböző szakterületek fejlődésével bekövetkező integráció megjelent a szakképzésben is, így az aneszteziológiai szakasszisztens és az intenzív

10 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 10 terápiás szakasszisztens képzések egybeolvadtak, ugyanakkor szét is váltak az életkori sajátosságok mentén felnőtt és gyermek területekre. Napjaink elvárásai a szakképzéssel szemben a széles alapozású alapképzésekre épülő, rövid képzési idejű specializációs lehetőségek kínálása. Ez lehetőséget teremt a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez való gyors alkalmazkodásra a munkavállaló részéről. A fejlesztési folyamatok következtében mindinkább megfelelnek az ápolói szakmacsoport szakképesítései napjaink elvárásainak. (2. sz. ábra) A tervezett struktúra 2. sz. ábra Ápolói szakmacsoport szakképesítései Ápolási asszisztens Ápoló Szülésznő Mentőápoló Felnőtt aneszteziológiai és Intenzív terápiás szakápoló Gyermek aneszteziológiai és Intenzív terápiás szakápoló Csecsemő és gyermek szakápoló Epidemiológiai szakápoló Foglalkozásegészségügyi szakápoló Nefrológiai szakápoló Sürgősségi szakápoló Pszichiátriai szakápoló Onkológiai szakápoló Az ápolási szakmacsoport a képzési rendszerek teljes vertikumát átfogja, hiszen a több szintű középfokú képzések után szintén többszintű felsőfokú képzésekben 2 van lehetősége a tanulóknak status és professzió karriert építeni. (3. sz. ábra) 3. sz. ábra Egyetemi szintű képesítések (okleveles ápoló, okleveles népegészségügyi felügyelő, okleveles védőnő Főiskolai szintű képesítések (ápoló, közegészségügyi járványügyi felügyelő, mentőtiszt, védőnő) Középfokú szakképesítések (2. sz ábra, 1. sz. melléklet) 2 A bolognai folyamat eredményeként alap szakképesítésről, alap fokozatról - BSC/BA ( baccalaureus / Bachelor ) és mester fokozatról - MSC/MA ( magister / Master ), valamint doktori képzés PhD ( Doctor of Philosophy ) képzésekről beszélhetünk.

11 11 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT A fejlesztés szakértői feladatai A szakértői feladatok elemei közül a szakmacsoportos vonatkozásokban érdemes kiemelni az egyes képzések fejlesztésében végezhető feladatokat, valamint a képzés megvalósításához kapcsolódó feladatokat. Az ápolói szakmacsoport szakképesítései vonatkozásában konkrétan: A fejlesztési folyamat lépései Előkészítő szakasz A fejlesztés szakasza A képzés megvalósításának szakasza A szakértő feladatai Szakmai vélemények képviselete munkaértekezleteken az ápolói szakmacsoport szakképesítései vonatkozásában A fejlesztő szakemberek módszertani felkészítése Tanterv- és tananyagfejlesztő műhelymunka vezetése Aktív közreműködés a tanterv- és tananyagfejlesztő műhelymunkában (pl.: DACUM) A műhelymunka eredményeinek validálása (pl.: DACUM táblák validálása) Szabványos feladatelemzés elvégzése saját szakja/szakjai vonatkozásában Szakmai modulok fejlesztése/közreműködés a fejleszti munkában Modulok szakmai lektorálása Szakmai és vizsgakövetelmények szakmai lektorálása Központi oktatási programok szakmai lektorálása A képző intézet pedagógiai programjának szakmai véleményezése A képző intézet helyi tantervének szakmai véleményezése A képző intézet munkájának ellenőrzése a képzés szervezése, lebonyolítása vonatkozásában Az ápolói szakmacsoport szakképesítése Az ápolói szakmacsoport összes szakképesítése vonatkozásában Az ápolói szakmacsoport összes szakképesítése vonatkozásában Az ápolási asszisztens és az ápoló szakképesítések vonatkozásában Eredmény Elkészült a szakmai előterjesztési javaslat az ápolói szakmacsoport fejlesztésére (2003-ban) A szakértők kiképzése a moduláris tananyagfejlesztésre (közvetlen és e- learning formában) folyamatosan zajlik 2003-ban lezajlott a DACUM műhelymunka a szakértők bevonásával minden szak vonatkozásában A validálások megtörténtek Folyamatban van a viszszacsatolás a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) szervezésében Elkészültek a szakmai modulok Megtörtént a modulok szakmai lektorálása Megtörtént a szakmai és vizsgakövetelmények szakmai lektorálása - (elkövetkező feladat) A fenntartó megbízása alapján A képző intézet, vagy fenntartója megbízása alapján A fenntartó vagy a szakminisztérium megbízása alapján

12 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 12 Az értékelés szakasza Mérőeszközök készítése/összeállítása - a képzés szervezésének - tartalmi beválóságának mérésére A mérések eredményeinek elemzése Javaslattétel a szükséges változtatásokra Az ápolási asszisztens és az ápoló szakképesítések vonatkozásában, mivel a szakmacsoport többi szakképesítésének fejlesztése még nem fejeződött be. A központi mérés írásbeli feladatainak összeállítása az elektronikus feladatbank részére ápolási asszisztens és ápolói szakokon. A feladatok validálása. (A többi feladat a későbbi időszakban valósítható csak meg.) Szakértés az integrált tartalmú képzésekben Az ápolói szakmacsoport szakképesítései esetében új elemekkel is meg kell ismerkedniük, illetve előfordul, hogy két, vagy több szakértő együttes munkája szükséges egyes szakok vonatkozásában. A felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló és a gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló szakképesítés fejlesztési elemei szakértésénél szükségesek az aneszteziológiai és az intenzív terápiás szakismeretek is külön-külön a felnőtt és a gyermekkorú betegek ellátása vonatkozásában. Hasonló a helyzet az ápoló képzés integrált moduljai esetében, különösen a választható modulok közt a diabetológiai, a hospice, a körzeti-közösségi és a geriátriai szakápolás című modulok szakmai tartalmi megítélése vonatkozásában. Az új szakképesítés, a sürgősségi szakápoló esetében problémát jelenthet, hogy még nincsenek szakértői a szaknak. Ki kell alakítani ehhez a szakhoz is a szakértői gárdát. II. Szervezés A moduláris szerkezet kézzelfogható megjelenésével először a szakmai és vizsgakövetelményekben (a továbbiakban: SZVK) találkozhat a képzés iránt érdeklődő szakember vagy tanuló. A szakképzések, így az egészségügyi is, ún. kimenet-orientált képzések, ami azt jelenti, hogy a hangsúly a tanítás eredményére helyeződik, azaz a Mit kell a tanulónak teljesíteniük? és a Mi lesz a tanítási-tanulási folyamat eredménye? kérdésekre ad választ. A moduláris SZVK és oktatási program lényegi eltéréseket mutat az eddig megszokottaktól mind formai, mind tartalmi téren. Ezek a változások mennyiségi és minőségi többletet is jelentenek, ami első ránézésre ijesztő lehet, de második ránézésre már a pozitívumai is észrevehetők. Az oktatási programok közül az eddigi gyakorlatban csak az iskolai rendszerű szakképzések körében volt/van központi tanterv, az iskolarendszeren kívüli képzések esetében helyi tantervek készültek. Ez azt jelenti, hogy bár egységes a kimeneti követelmény (a bizonyítványokat azonos tudás-tartalomra adják ), a tanítás során a képzőhelyek eltérő (néha nagyon eltérő) óraszámban és eltérő tartalmi súlyozással végzik a tanítást. A tanulónak azonban joga van egyfajta tudásminőségi garanciához. Ennek megvalósulására törekszik az a tendencia, hogy valamennyi szakképesítés vonatkozásában készüljenek el a központi tantervek. E mellet a képző intézményeknek továbbra is el kell készíteniük a saját lehetőségeikhez, filozófiájukhoz és profiljukhoz adaptált helyi programokat, amihez segítséget találnak az új curriculumokban.

13 13 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT A szervezés szakértői feladatai A szakértői munka új eleme a szakmai tartalom bírálata mellett a képzés szervezés értékelése. Ez teljesen új elem, mivel a moduláris rendszer az egész iskolaszervezésre kihat. Tehát a szakértőnek jártasnak kell lenni a képzések szervezésében és a moduláris folyamatokban egyaránt. Emellett innovációs készséggel is kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie a szokványos szervezési elemek átkonvertálására. (Bővebben a Moduláris szakképzés iskolaszervezés című kiadványunkból tájékozódhat.) A szervezési feladatok jellemzője a folyamatosság, az előzetes tudás beszámítása, a rugalmas képzési rendszer és az egyéni tanulási ütem biztosítása. Ennek megfelelően a szakértőnek alkalmaznia kell az előzetes tudás felmérésének és beszámításának módszereit (pl.: PLAR - Prior Learning Assessment and Recognitation ), értelmezni a moduláris rendszerben a képzések hálóterveit értelmezni az egyes modulfajták jellemzői egészségügyi alapmodulok, ápolási alapmodulok, kiegészítő modulok, választható modulok, felzárkóztató modulok - megtervezni a tanuló egyéni tanulási tervét. Az ápolói szakmacsoport szakképesítései közül mindez az ápoló képzésben már megvalósítható. (A többi szak szakmai és vizsgakövetelménye, valamint tanterve még nem jelent meg hivatalosan.) III. Tartalom A központi oktatási program szerkezetének elemzése A moduláris szerkezetű központi oktatási program szerkezete A központi oktatási program elemei I. fejezet* II. fejezet: a modulok oktatási programja III. fejezet: mellékletek** Szakképesítés A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonos ápolási asszisztens, ápoló, mentőápoló A szakmacsoport összes szakképesítése esetében azonos A szakmacsoport összes szakképesítése esetében azonos különbözőségek - Az alapképzésekben az egészségügyi alapmodulokra épülnek az ápolási alapmodulok, a speciális és a kiegészítő modulok A kötelezően választható modulok óraszáma a képzés elméleti óraszámának 10, maximum 20%-a

14 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 14 *Az első fejezet elemei részletesen: 1. A képzés szabályozásának jogi háttere 2. A képzés megszervezésének feltételei 2.1. A tanulók felvételének feltételei 3. A képzés célja 4. A képzés szakmai követelményei 5. A szakképesítéssel betölthető munkakörök 6. A képzés struktúrája 6.1. A képzés hálóterve 6.2. Az évközi vizsgák rendje 7. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások 7.1. A vizsga részei 7.2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei 7.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés 8. Egyéb feltételek, információk **Mellékletek részletesen 1. Ajánlás a képzés szervezéséhez 2. A szakmai vizsga szóbeli tételsora 3. A szakmai vizsga ajánlott gyakorlati témakörei, útmutatás a vizsga megszervezéséhez 4. Az oktatás tárgyi feltételei A központi oktatási program tartalmi elemzése (az oktatási program I. fejezet) I. fejezet elemei Szakképesítés különbözőségek A képzés szabályozásának jogi háttere (minimálisan) - A szakképzésről szóló többször módosított évi LXXVI. törvény - A felnőttképzésről szóló évi CI. Törvény - Az Országos Képzési Jegyzékről szóló többször módosított 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet - A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet) A képzés szervezésének feltételei: személyi és tárgyi A tanulók felvételének feltételei* A képzés szakmai követelményei A szakmacsoport összes szakképesítésére vonatkozóan azonos. A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonos elvek alapján meghatározott Ápolási asszisztens szak Ápoló szak Mentőápoló szak Ráépülő képzések A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonosan: a szakmai és vizsgakövetelmények alapján történik a meghatározásuk. A minimálisan szükséges jogszabályokat kiegészítik a szakmai és vizsgakövetelmények, melyek szakképesítésenként eltérő számú rendeletben jelennek meg. alapfokú iskolai végzettség érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga és ápoló szakmai végzettség -

15 15 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT Az évközi vizsgák rendje A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonosan írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák vannak. Részletesen a 3. modulban tájékozódhat. * A szakképesítés szintjeként az OKJ szám első két számjegyében jelenik meg. Az ápolói szakmacsoportban az ápolási asszisztenseknél 31-es, a mentőápolóknál 52-es az ápoló és a ráépülő képzések esetén A modulok pedagógiai és szakmai elemzése Pedagógiai elemzés Az oktatási program lényegi eleme a modul. A modulok tartalmazzák az oktatási folyamat részletes leírását a céltól egészen az értékelésig. A moduláris tantervben a képzési (integrált tartalmú) modulok struktúrája két részből áll: főrész és az almodulok/tantárgyak 3. sz. ábra: Az integrált modul szerkezete MODUL almodul (elmélet) almodul (gyakorlat) almodul (elmélet) almodul (gyakorlat) A modulok részletes tartalma Főrész Elméleti almodul/tantárgy* Gyakorlati almodul/tantárgy A modul címe Az almodul/tantárgy címe Az almodul címe A modul célja A modul célja A gyakorlat célja A modul szerkezete Belépési feltételek (a modul tanulásáig mely modulokat kell elsajátí- Belépési feltételek tani) Követelmények a program elvégzése után A modul megnevezése (pl.: egészségügyi alapmodul) A modul almoduljai/tantárgyai (óraszámok) Tananyag (óraszámok) Értékelés (almodulonként feltüntetve a formája és az ideje) Értékelés Értékelés A továbblépés feltételei Kötelező irodalom Ajánlott irodalom A modul oktatásához szükséges speciális eszközök *Az almodulok az ápoló és az ápolási asszisztens tantervben még tantárgyként jelennek meg. Követelmények a program elvégzése után Tananyag (óraszámok)

16 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 16 Az ápolói szakmacsoport szakképesítései oktatási programjai képzési modulokból épülnek fel. Ez azt jelenti, hogy tananyagtartalmuk integrált. Az integráció két szinten valósul meg: az első szintje maga a modul szerkezete (3. sz. ábra), a második szint a tananyagtartalom felépítése. A modulokban megvalósul az elmélet és a gyakorlat egysége. Maga a modul szerkezete már tartalmazza az elméleti ismereteket és a hozzá kapcsolódó gyakorlati almodult/lokat is. A belépési feltételek meghatározása segíti az egyéni tanulási terv készítését, illetve lehetőséget ad arra, hogy a modul önállóan is felvehető legyen. (Pl.: Személyiségfejlesztés ( ) modul belépési feltétele a képzésbe lépés feltételein túl a kommunikáció tantárgy követelményeinek teljesítése. A Vizeletkiválasztó rendszer betegségeiben szenvedők ápolása ( ) modulon belüli A vizeletkiválasztó rendszer klinikuma tantárgy belépési feltételei a képzésbe lépés feltételein túl az egészséges ember ( ) modul. Az általános klinikai ismeretek ( ) modul, az ápolás alapjai ( ) modul sikeres teljesítése, illetve egyidejű tanulása.) Az elméleti modulok tartalmazzák a demonstrációs termi gyakorlatokat is. Pedagógiai értékelés minden modul zárásához kapcsolódik. Újdonság az értékelési rendszerben a köztes vizsga beépülése a programokba. A köztes vizsgák tartalmát általában az adott szakképesítés speciális ismereteiből választották ki a fejlesztők. A köztes vizsga célja, hogy a képző szerv tájékozódjon a tanulók előmeneteléről. Egyegy nagyobb, a képzési cél szempontjából jelentős tananyagegység végén célszerű köztes vizsgát szervezni. A vizsgák módja a mérendő tartalom jellegétől függően lehet írásbeli és gyakorlati. Központi mérések/ Köztes vizsgák az ápolói szakmacsoport szakképzéseiben Ápolási asszisztens (OKJ száma: ) Ápoló (OKJ száma: ) Mentőápoló (OKJ száma: ) Szakképzés A központi mérés formája A mérendő modul Társadalomismeretek ( ) központi mérés írásban az első Az egészséges ember ( ) félév végén Általános klinikai ismeretek ( ) Csecsemő és gyermek szakápoló (OKJ száma: ) Epidemiológiai szakápoló (OKJ száma: ) Felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló (OKJ száma: ) Gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló (OKJ száma: ) Foglalkozás egészségügyi szakápoló (OKJ száma: ) központi mérés írásban a második félév végén írásbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga Társadalomismeretek ( ) Az egészséges ember ( ) Általános klinikai ismeretek ( ) Társadalomismeretek ( ) Az egészséges ember modul ( ) Általános klinikai ismeretek ( ) A csecsemő és gyermekkori emésztőrendszeri betegségben szenvedők ápolása ( ) A nosocomiális fertőzések kimutatása ( ) Az emésztőrendszeri betegségekben szenvedő betegek aneszteziológiai és intenzív szakápolása ( ) Az intenzív ellátást igénylő beteg gyermek szakápolása ( ) Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok modul ( )

17 17 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT Szakképzés A központi mérés formája A mérendő modul gyakorlati vizsga Nefrológiai szakápolás ( ) Onkológiai betegségekben szenvedők gyakorlati vizsga terápiájával és szakápolásával kapcsolatos ismeretek ( ) Nefrológiai szakápoló (OKJ száma: ) Onkológiai szakápoló (OKJ száma: ) Pszichiátriai szakápoló (OKJ száma: ) Sürgősségi szakápoló (OKJ száma: ) Szülésznő* *felsőszintű képzés (ISCED: 5.5) gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga Pszichiátriai betegségekben szenvedők ápolása ( ) A sürgősségi ellátást igénylő betegek szakápolása modul ( ) Szakmai elemzés Az ápolói szakmacsoport szakképesítéseinek moduljai a legkorszerűbb ismereteket tartalmazzák. Felépítésüket a következő elvek szerint történt: a beteg ember holisztikus szemlélte, az egészséges és a kóros állapotok bemutatása, az életkori sajátosságok ismertetése. Az ápolási modulok szerkezete az ápolási folyamatot követi. Az elméleti tételsor A szakmacsoport szakképesítései elméleti tételsorai általában integrált tételeket tartalmaznak. Az integráció célja a vizsgázó szintetizáló és problémamegoldó képességének fejlesztése. Az irodalomjegyzék elemzése Az irodalomjegyzékben a kötelező irodalom címszó alatt csak azok a könyvek szerepelnek, amelyeket tartalmaz a tankönyvlista. Ez az oka annak, hogy néhány képzésnél szegényes az irodalomajánlás. ÖSSZEFOGLALÁS A szakképzések struktúra változása napjainkban kettős. Nevezhetjük külső és belső struktúraváltásnak is a fejlesztési folyamatok kapcsán létrejövő változásokat. Külső struktúrának az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát nevezzük, belső struktúrának az egyes szakok szerkezeti felépítését. Az ápolói szakmacsoport szakképesítéseinek struktúrája egyszerűsödött az utóbbi tíz évben. További változtatásokat jelent a struktúrában a moduláris fejlesztés. Alapképzésekből és ráépülő képzésekből épül fel a szakmacsoport struktúra. Négy ráépülő (ápoló szakképesítésre épülő) képzés beépült az ápoló szakba, választható modulként (geriátriai szakápolás, hospice szakápolás diabetológiai szakápolás és körzetiközösségi szakápolás). A szakképzések belső struktúráját modulárissá alakítják a fejlesztők. Napjainkban zajlik a modularizáció. Szakértői feladatok A szakértői feladatok elemei közül a szakmacsoportos vonatkozásokban érdemes kiemelni az egyes képzések fejlesztésében végezhető feladatokat, valamint a képzés megvalósításához kapcsolódó feladatokat. A képzésfejlesztéshez kapcsolódó feladatok az előkészítő, a fejlesztő, a képzést megvalósító és a fejlesztést értékelő szakaszokból állnak.

18 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 18 Az ápolói szakmacsoport szakképesítései esetében új elemekkel is meg kell ismerkedniük, illetve előfordul, hogy két, vagy több szakértő együttes munkája szükséges egyes szakok vonatkozásában az integrált képzési tartalmak miatt (A felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló és a gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló szakképesítés fejlesztési elemei szakértésénél szükségesek az aneszteziológiai és az intenzív terápiás szakismeretek is külön-külön a felnőtt és a gyermekkorú betegek ellátása vonatkozásában.) A szakértő lehetséges feladatai a központi oktatási program vonatkozásában a központi oktatási program szerkezetének elemzése a központi oktatási program szerkezeti elemeinek tartalmi elemzése, jogszabályi megfelelőségének értékelése (az oktatási program I. fejezetére vonatkoztatva) a képzés céljának szakmai és pedagógiai elemzése (szakmai kapcsolódások, specialitások) a modulok szakmai és pedagógiai elemzése (az oktatási program II. fejezete) a módszertani ajánlások megfelelősége az elméleti, gyakorlati képzésre és a pedagógiai értékelésre vonatkozóan az elméleti tételsor elemzése szakmai és pedagógiai megfelelősége a szükséges eszközök jegyzékének elemzése az irodalomjegyzék elemzése tankönyvek és ajánlott irodalom megfelelése a szakmai tartalomnak, valamint beszerezhetőségük A képzés szervezése vonatkozásában a szükséges képzési dokumentáció megfelelősége, alkalmassága a moduláris rendszer dokumentálására a képzéshez kapcsolódó dokumentációs anyagok fejlesztése, a moduláris rendszer sajátosságaihoz alakítása a képző intézet pedagógiai programjának szakértése jogszabályi és szervezési vonatkozások elemzése (a többféle képzést folytató intézetek esetében a különböző képzési szerkezetek összehangolása, a tanév rendjébe illesztése) a beszámítható tudás megítélésének ellenőrzése (szakmai és vizsgakövetelmények összehasonlító elemzése) a központi mérések/köztes vizsga feladatainak szakmai, pedagógiai értékelése (3 sz. táblázat tartalmazza a szakmacsoport minden szakját) Az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak lényeges jellemzői Az ápolói szakmacsoport szakképesítései oktatási programjai képzési modulokból épülnek fel. Ez azt jelenti, hogy tananyagtartalmuk integrált. Az integráció két szinten valósul meg: az első szintje maga a modul szerkezete (3. sz. ábra), a második szint a tananyagtartalom felépítése. A modulokban megvalósul az elmélet és a gyakorlat egysége. Maga a modul szerkezete már tartalmazza az elméleti ismereteket és a hozzá kapcsolódó gyakorlati almodult/lokat is. A belépési feltételek meghatározása segíti az egyéni tanulási terv készítését, illetve lehetőséget ad arra, hogy a modul önállóan is felvehető legyen. Az elméleti modulok tartalmazzák a demonstrációs termi gyakorlatokat is. Pedagógiai értékelés minden modul zárásához kapcsolódik. Újdonság az értékelési rendszerben a köztes vizsga beépülése a programokba.

19 19 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT KÉRDÉSEK, FELADATOK Magyarázza el a képzésstruktúra fogalmának jelentéseit! Ismertesse az alapképzés és a ráépülő képzés közti különbséget! Ismertesse a szakértő feladatait a képzésfejlesztésben! Ismertesse a szakértő feladatait a képzés megvalósításában! Melyek az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak pedagógiai jellemzői? Ismertesse az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak szakmai jellemzőit! Hasonlítsa össze az alapképzést és a ráépülő képzést és fogalmazza meg a képzések közti különbségeket!

20 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK MODUL SZAKTANÁCSADÁS A TANANYAG CÉLJA A szaktanácsadók megismertetése az ápolói szakmacsoport szakképesítéseinek moduláris szerkezetű oktatási programjai sajátosságaival. Segítségadás a különböző szakokból vett példákkal a módszertani tanácsadáshoz. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: meghatározni az oktatási módszer, a módszertan és a szakmódszertan fogalmak jelentését, felsorolni a módszerek csoportosításának formáit, ismertetni a készségek alapján csoportosított módszereket és jellemzőiket, ismertetni a módszer kiválasztását befolyásoló tényezőket, felsorolni az elméleti képzés módszertani elemeit az ápoló képzésekre vonatkoztatva, elmagyarázni hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató filozófiája az ápolásról, elmagyarázni hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató filozófiája az oktatásról, elmagyarázni hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató módszertani kultúráltsága, felsorolni a gyakorlati képzés módszertani elemeit az ápoló képzésekre vonatkoztatva. FOGALOMGYŰJTEMÉNY Szaktanácsadás A szaktanácsadás a szakmai pedagógiai szolgáltató rendszerhez kapcsolódó tevékenység, vagyis a szakmai pedagógiai szolgáltatás egyik lehetséges módja. Oktatási módszer Módszeren általában a célhoz vezető utat, eljárásokat értjük. Módszertan A módszer fogalomhoz szorosan kapcsolódik a módszertan a pedagógiai gondolkodásban. A pedagógusképzésben ezzel a névvel illetik azt a tantárgyat, amelynek keretében a tanítás módszereit sajátíthatják el a pedagógusjelöltek. Szakmódszertan Minden egyes tantárgy/tudományterület tanításához rendelhető speciális módszerek gyűjteménye. Receptív Észlelő. Reproduktív Megismétlő.

21 21 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT Heurisztikus Élményszerű. Induktív Az ismeretek birtokában valamely probléma megoldásának felfedezése. Deduktív Meglévő tudásunk birtokában új ismeretekhez juthatunk rendszerezéssel, következtetéssel stb. TANANYAG A szaktanácsadó segítő szerepet tölt be a képzési folyamatban, legyen az általános jellegű képzés, vagy szakképzés. A közoktatásban működő szaktanácsadó feladatkörét részletesen ismerteti a Közoktatási Törvény 36. -a. A szaktanácsadás jogi háttere: Az évi LXXIX Törvény a közoktatásról (továbbiakban közoktatási törvény) 36. a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a 25/1998. MKM rendelettel módosított 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet Megbízásos jogviszony, melynek feltétele a megyei (fővárosi) szaktanácsadói névjegyzékben való szereplés. (Az egészségügyi szakképzések vonatkozásában az Egészségügyi Minisztérium szaktanácsadói névjegyzékén való szereplés. Közoktatási törvény: 36. A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai szakmai szolgáltatások segítik. Pedagógiai szakmai szolgáltatás a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését; b) a szaktanácsadás, melynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése; c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása; d) az igazgatási pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. Információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés; e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése; f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása; g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.

22 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 22 A szakképzésekre adaptálni kell a közoktatási törvényben leírtakat. Tehát a szaktanácsadó elsődleges feladata az egészségügyi szakképzések vonatkozásában is az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése. I. A módszer Szakmai képzések módszertana, amiről a szaktanácsadóval konzultálhatnak az oktatók Az oktatási módszereket klasszikusan két csoportra oszthatjuk a szakképzésben: az elméleti képzés és a gyakorlati képzés módszereire. A módszer fogalomhoz szorosan kapcsolódik a módszertan a pedagógiai gondolkodásban. A pedagógusképzésben ezzel a névvel illetik azt a tantárgyat, amelynek keretében a tanítás módszereit sajátíthatják el a pedagógusjelöltek. A módszertan tovább bontható minden egyes tantárgy/tudományterület tanításához rendelhető speciális módszerek összegyűjtésével, vagyis a szakmódszertan összeállításával. A szakmódszertan kifejezéssel lehet vitatkozni. A módszer lehet ugyanis ugyanaz különböző tartalmakon alkalmazva. Pl.: az előadás módszerét alkalmazhatja a pedagógus a történelem eseményeinek tanítása során éppúgy, mint az ápolástudományban jelen lévő ápolási filozófiák bemutatására. A gyakorlati módszerek vonatkozásában sem más a helyzet. A bemutatás módszerét alkalmazhatja a szaktanár a kőműves képzésben a betonkeverés műveletének demonstrálására éppúgy, mint az ápolóképzésben a vérvételi technika bemutatására. Tovább bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy a bemutatás módszerét az előadás közben is célszerű alkalmazni, mivel a szemléletesség elősegíti a megértést. Egy másfajta logika alapján megkülönböztetünk oktatási módszereket és az azokhoz kapcsolható technikákat. Az oktatási módszer az elsajátíttatni kívánt készségtől függ. A készségeket feloszthatjuk kognitív, pszichomotoros és affektív területekre. Példák a készségekre az ápolói szakmacsoport szakképzéseiből kognitív terület pszichomotoros terület affektív terület az ápolási diagnózis felállításának készsége infúzió összeállítása kommunikációs készségek a megfigyelt tünetek értékelésének készsége vérnyomásmérés individuális ápolási terv készítése defibrillálás A kognitív készségek esetében a lexikális tudás felidézése, a tények rendezése, az adatok interpretációja és a problémamegoldás áll a középpontban. A pszichomotoros készségek esetében a másolás, az adott tevékenység feletti kontroll és a szükséges rutin megszerzése a fontos. A kommunikációs készségek alapja a fogékonyság, reagálás és interiorizáció. (Szerkesztette: Jaap Metz, Madalena Patrício, Jose M. Peinado, Szekeres Péter: Orvosi készségek oktatása. Módszertani segédkönyv. TEMPUS 1999.)

23 23 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT A készségek oktatásának, tanulásának elméleti hátterét a behaviorista, kognitív és humanisztikus koncepciók alkotják. A behaviorista elméletek rámutatnak arra, hogy az inger és válasz társítása vezet a viselkedés megváltozásához. Feltételezik, hogy az elemi asszociációkat lépésről lépésre kell begyakorolni, ahol az oktató ellenőrzi a különböző komponensek elvégzését. A készségek oktatásának fő lépései: a bemutatás, a gyakorlás, ismétlés a tanár irányításával a készségek, kompetenciák önálló birtoklásáig. A kognitív modell a hangsúlyt a tanulóra helyezi. A tanítási-tanulási folyamatot a viselkedésre ható struktúrák határozzák meg. A tanulást úgy tekintik, mint e struktúra módosítását. A modell szerint szükséges azokat a folyamatokat is tanítani, hogy hogyan gondolkodjunk. A humanisztikus modellre alapuló tanítási stratégiák az előbbi két modell elemeit ötvözik. A készségek fenti osztályozása gyakorlati segítséget jelenthet a tanítási-tanulási folyamat megtervezésénél és kivitelezésénél, mégis egy kicsit mesterséges. A valóságban ezek a készségek átfedik egymást, mindegyikben megjelenhetnek egy másik kategória elemei is. Egy intramusculáris injekció beadása a megfelelő mozgásmintán túl érinti az anatómiai ismereteket, a szükséges eszközök, anyagok ismeretét, a sterilitás szabályainak ismeretét és kommunikációs készségeket a beteg megnyugtatására. A módszerek csoportosításának további módjai: az információ forrása szerint: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléletes, gyakorlati a tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint: receptív, reproduktív, részben felfedező, heurisztikus, kutató jellegű az oktatás logikai irányai alapján: induktív és deduktív a tanulási munka irányításnak szempontjai alapján: tanári dominanciájú, közös tanáritanulói, tanulói dominanciájú az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek tanítása-tanulása, a képességek tanítása-tanulása, az alkalmazás, a rendszerezés és rögzítés. (Kraicné Dr. Szokoly Márta: Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.) Az oktatási módszereket az ismertetetteken kívül még többféleképpen is csoportosíthatjuk (Bővebben: Így is lehet(ne) Az elmélet a gyakorlatban (Az elméleti képzés módszerei az egészségügyi szakképzésekben.), Tóth Lászlóné, ETInfo plussz, szám) Klasszikusan tradicionális és innovatív módszercsoportokat is megkülönböztethetünk. (2. számú melléklet) A módszereket lebonthatjuk technikákra. (A pedagógiában a terminológiai vita ma sem záródott le ebben a témakörben.) A lényeg azonban nem változik. A módszereket változatosan kell alkalmaznunk, elsődlegesen az oktatás célját szem előtt tartva megválasztásukkor. II. A módszer kiválasztása Az elsajátítandó készségek alapján A választandó oktatási módszer elsősorban az oktatni kívánt készségtől függ. Ebben az értelemben az ismertető módszerek főként a lexikális tudás átadására alkalmasak. (főleg a kognitív területen), a demonstráló módszerek alapvetően a pszichomotoros készségek esetében, míg az aktív módszerek különösen a kommunikációs készség fejlesztésében alkalmazhatók.

24 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 24 E módszerek eszközeiként különböző oktatási technikákat alkalmazhatunk: ismertető módszerek demonstráló módszerek aktív módszerek előadás bemutatások szimulációk (szerepjátékok) megbeszélés modellek csoport tevékenységek vita szimulációk (szerepjátékok) Projektek komputer támogatta tanulás poster eset bemutatások Tv/videó oktatóprogramok stb. videó stb. workshop stb. Átfedések vannak a technikák között is. A módszerek kiválasztását befolyásoló egyéb tényezők: a célcsoport (akiknek szól a tanítási alkalom), a csoportdinamika érvényesíthető szabályai (a csoport létszáma, a tagok ismeretsége, az egyének és a csoport teljesítőképessége), a kitűzött középtávú és rövidtávú célok (állami, intézményi, képzési, tanórai, stb.), a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, az intézmény jellege (önkormányzati, civil, egyházi, stb.). Amiről az ápolói szakmacsoport szakképzéseiben oktatók a szaktanácsadóval konzultálhatnak A tanítási módszer a tananyag közvetítésének, a tanítás folyamatának hogyanjára ad választ, a tanulás motiválásának és szabályozásának fő vonulatát adja meg. Az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében, eltérő stratégiákra szerveződve kerülnek alkalmazásra. Az ápolóképzés releváns célja az ápolás emberi és technikai aspektusainak megfelelő integrációja. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, fontos tisztázni a képzési prioritásokat és innovatív oktatásmódszertani technikákat kell bevezetnünk. Ma már egyértelmű, hogy az oktatást tanuló centrikussá kell tenni. Az ápolói szakmacsoport képzéseiben jelentős részt tesznek ki a gyakorlatot támogató elméleti alapok. Az elméleti ismeretek, a kognitív készségek oktatásához alkalmazható módszereket és technikákat az elméleti modulok/tantárgyak 3 oktatásánál alkalmazhatjuk. Elméleti felkészítés az ápolói szakmacsoport szakképzéseiben Az ápolói szakokra a szakma jellegéből adódóan a tudományos elméleti alapokra épülő gyakorlati tevékenység a jellemző. Az alapképzések esetében általában az elmélet és a gyakorlat 50-50%-os megoszlásban szerepel egy-egy oktatási programban. A ráépülő képzések esetében viszont már a gyakorlati készségek tanítása az elsődleges, általában 30% elmélet mellett 70% a gyakorlat. A moduláris képzés moduljait nehéz szétválogatni tisztán elméleti, illetve tisztán gyakorlati modulokra. Általában összeolvad az elmélet a gyakorlattal. Legtipikusabb példái ennek az 3 A hagyományos szerkezetű képzések oktatási programjaiban tantárgyakat találunk. A moduláris rendszerben integrált tananyagtartalmú modulokat tanítunk.

25 25 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT ápolási és a szakápolási alapmodulok. A képzésfejlesztés filozófiája is erre irányult az egész szakmacsoport vonatkozásában, hiszen a fejlesztés egyik legfontosabb elve az elmélet és a gyakorlat egységének biztosítása volt. További sajátossága az elmélet fogalomnak az ápolói szakképzésekben, hogy a demonstrációs gyakorlatok az elméleti képzéshez tartoznak (óratervileg és a képzés irányítása szerint is). Így igen nehéz tisztán elméleti modulokról beszélni. A demonstrációs termi gyakorlatok módszertani vonatkozásban a gyakorlati felkészítéshez tartoznak. (Ezekről a gyakorlati felkészítés címszó alatt írunk.) Néhány példa az egyes szakok moduljaiból Elméleti modulok Gyakorlati almodulok/tantárgyak Ápoló képzés Társadalomismeretek * Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Az egészséges ember Ápolási gyakorlat sebészeti/ortopédiai osztályon Szakmai etika Ápolási gyakorlat kardiológiai osztályon Ápoláslélektan** Ápolási gyakorlat urológiai osztályon Egyéni irányított gyakorlat*** Mentőápoló képzés Klinikumok sürgősségi vonatkozásai Kivonuló gyakorlat esetkocsin Ápoláslélektan Reanimatológia Orvosi latin Mentésirányítás gyakorlat Diagnosztika és terápia Oxyológia Felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló képzés Klinikai intenzív terápiás alapismeretek Szakápolási gyakorlat központi intenzív betegellátó osztályon Az aneszteziológia és intenzív ellátás gyógyszertana Aneszteziológiai gyakorlat hasi sebészeti beavatkozásoknál Anesztézia a keringési rendszer betegségeiben Szakápolási gyakorlat kardiológiai őrzőben *a modul kódja **a modul almodulja/tantárgya ***kognitív készségek fejlesztése III. Az elméleti képzés módszertani elemei az ápolóképzésben Az oktató filozófiája az ápolásról, az oktató filozófiája a képzésről, az oktató módszertani kultúráltsága, az oktató által preferált módszerek halmaza. Az oktató filozófiája az ápolásról Az egyes szakok elméleti képzésének meghatározó eleme az oktató/pedagógus filozófiája az ápolásról. Az oktató kialakíthatja az ápolásról vallott nézeteinek eszenciáját önmaga, vagy interiorizálja valamely ápoláskutató gondolatait. Bármely megoldást választja, kihat az egész tanítási folyamatára, vagyis: a tananyagtartalomra, a módszerekre szervezeti keretre, a kommunikációra. Tipikus példa erre a Henderson -i és az Orem-féle modell közti lényegi különbség. Az életműködéseken alapuló ápolási modell (Henderson, 1966.) a beteg segítését hangsúlyozza, míg az önellátó ápolási modell (Orem, 1980.) az egyén önellátáshoz való jogát emeli ki. Az ápolási és a szakápolási modulok tanítása során a Henderson-i filozófia értelmében a beteg segítésének módjait emeli ki a tanár a tanítási folyamat során. Az Oremi-i filozófia értelmében pedig a beteg megtanítását az önellátásra. (Pl.: az ágyneműcsere tanítása során kiemelt

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 47. Moduláris szakképzés (Iskolaszervezés)

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 47. Moduláris szakképzés (Iskolaszervezés) TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 47. Moduláris szakképzés (Iskolaszervezés) EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2 Szerzők: Kovács Tünde Tóth Lászlóné Szerkesztette: Tóth Lászlóné

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok: Busch Irén Dr.

Részletesebben

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja: Törvényjavaslat a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról (Tervezet) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

Részletesebben

Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet. osztályvezető. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet. osztályvezető. Nemzeti Erőforrás Minisztérium A beszámítás jogi szabályozása Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet továbbképzése Dr. Csák Réka osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2011. február 24. Dr. Páva Hanna helyettes államtitkár

Részletesebben

10.e Egészségügyi szakmacsoport 11.a Közgazdaság szakmacsoport 11.b Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

10.e Egészségügyi szakmacsoport 11.a Közgazdaság szakmacsoport 11.b Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport A 2011/12. tanév osztályai óratervei 9.a Közgazdaság szakmacsoport 9.b Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 9.d Nyelvi előkészítő + Szociális szakmacsoport 9.e Egészségügyi szakmacsoport

Részletesebben

a(z) I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz tartozó 54 723 02 GYAKORLÓ ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

a(z) I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz tartozó 54 723 02 GYAKORLÓ ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz tartozó 54 723 02 GYAKORLÓ ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz az alábbi szakképesítések tartoznak: 52 720 01

Részletesebben

20/2013. (V. 28.) BM rendelet A belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről,

20/2013. (V. 28.) BM rendelet A belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, MAGYAR KÖZLÖNY 82. szám MAGYARORSZÁG H I VATALOS LAPJA 2013. május 28., kedd Tartalomjegyzék 20/2013. (V. 28.) BM rendelet A belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről,

Részletesebben

2003. évi XXIX. törvény. a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról

2003. évi XXIX. törvény. a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról 2003. évi XXIX. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

Részletesebben

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA. Miskolc, 2007.

A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA. Miskolc, 2007. A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2007. 1.1.26. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA A Miskolci Egyetem Szenátusának 32/2007. sz. határozata. Készült 200 példányban.

Részletesebben

az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól

az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés i) pont ie) alpontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Tisztelt Érdeklődő, Kedves Hallgatónk!

Tisztelt Érdeklődő, Kedves Hallgatónk! Tisztelt Érdeklődő, Kedves Hallgatónk! Felnőttképzési Intézetünk 1991. óta működik, mint akkreditált felnőttképzés intézet és vizsgaközpont. Fő profilunk az iskolarendszeren kívüli felnőtt szakképzés,

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz tartozó 54_725_04_16 GYAKORLÓ KLINIKAI LABORATÓRIUMI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz tartozó 54_725_04_16 GYAKORLÓ KLINIKAI LABORATÓRIUMI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz tartozó 54_725_04_16 GYAKORLÓ KLINIKAI LABORATÓRIUMI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz az alábbi szakképesítések tartoznak:

Részletesebben

134900 Ft helyett csak 121 410 Ft 14 990 Ft/hó helyett csak 13 491 Ft/hó

134900 Ft helyett csak 121 410 Ft 14 990 Ft/hó helyett csak 13 491 Ft/hó Tanfolyami összefoglaló Tervezett kezdés: 2016-09-10 Ütemezés: Időtartam: Hetente 10 hónap Helyszín: Budán: XI. Villányi út 5-7. vagy Pesten: XIII. Frangepán u. 19. Tanfolyami napok: szombat 9:00-15:30,

Részletesebben

Pedagógiai Program. Orosháza 2011. Orosháza Városi Önkormányzat- Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont

Pedagógiai Program. Orosháza 2011. Orosháza Városi Önkormányzat- Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont Pedagógiai Program Orosháza Városi Önkormányzat- Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont Orosháza 2011. 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Bevezető...10 2. Az iskola adatai...11

Részletesebben

Továbbtanulási és pályaválasztási stratégiák

Továbbtanulási és pályaválasztási stratégiák Továbbtanulási és pályaválasztási stratégiák Mihály György egyetemi tanár BME Természettudományi Kar http://dept.phy.bme.hu Felsőoktatási rendszer Döntési pontok Választási lehetőségek Életpálya modellek

Részletesebben

Miért az EFEB által szervezett adótanácsadó tanfolyam a legjobb választás az Ön számára?

Miért az EFEB által szervezett adótanácsadó tanfolyam a legjobb választás az Ön számára? Tanfolyami összefoglaló Tervezett kezdés: 2016-04-16 Ütemezés: Hetente Időtartam: 10 hónap Helyszín: Budán: XI. Villányi út 5-7. vagy Pesten: XIII. Frangepán u. 19. Tanfolyami napok: szombat 9:00-15:30,

Részletesebben

Két projekt - Két év. etrik TISZK

Két projekt - Két év. etrik TISZK Két projekt - Két év PETRIK etrik A 133 éves Petrik 1 fennállása óta Budapest és környezete iparoktatásának jelentős intézménye. Az elmúlt húsz év folyamatos fejlesztésének eredménye, hogy ma már a vegyipari

Részletesebben

c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, 5

c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, 5 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2011.07.22 2012.01.01 33 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1 A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság

Részletesebben

a(z) I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz tartozó 54 720 04 PERIOPERATÍV ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

a(z) I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz tartozó 54 720 04 PERIOPERATÍV ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz tartozó 54 720 04 PERIOPERATÍV ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz az alábbi szakképesítések tartoznak:

Részletesebben

A kredit rendszer szakképzésbe való bevezetésének feltételei

A kredit rendszer szakképzésbe való bevezetésének feltételei A kredit rendszer szakképzésbe való bevezetésének feltételei Bezzeg Éva 2003. 1 Tartalomjegyzék A szakképzés átalakulásának jellemzői 2 Trendek a szakképzésben 6 A szakképzéssel szembeni kihívások egy

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei 33594 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 140. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A nemzeti erõforrás miniszter 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelete az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól Az

Részletesebben

HELYI TANTERV GYAKORLÓ CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKÁPOLÓ I. EGÉSZSÉGÜGY ÁGAZATHOZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ. valamint a

HELYI TANTERV GYAKORLÓ CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKÁPOLÓ I. EGÉSZSÉGÜGY ÁGAZATHOZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ. valamint a HELYI TANTERV GYAKORLÓ CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKÁPOLÓ 52 723 02 SZAKKÉPESÍTÉSHEZ valamint a I. EGÉSZSÉGÜGY ÁGAZATHOZ Készült a 2013. 03. 22. napon közzétett szakképzési kerettanterv alapján. SZVK-t kiadó rendelet:.eem

Részletesebben

A nemzeti erőforrás miniszter 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelete az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól

A nemzeti erőforrás miniszter 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelete az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól 1 A nemzeti erőforrás miniszter 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelete az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés i) pont ie)

Részletesebben

Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László

Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László HELYZETJELENTÉS Az egészségügyi szakképző intézetek felmérése a Dél Dunántúli régióban EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET BUDAPEST 2006. Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László Közreműködők:

Részletesebben

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi 2015. május 1 Tartalomjegyzék I.BEVEZETŐ... 4 1.1 Az iskola

Részletesebben

Lovász Tibor 1. Hogyan érintik a vasúti, vasútgépészeti szakképesítéseket a szakképzés változásai?

Lovász Tibor 1. Hogyan érintik a vasúti, vasútgépészeti szakképesítéseket a szakképzés változásai? Lovász Tibor 1 Hogyan érintik a vasúti, vasútgépészeti szakképesítéseket a szakképzés változásai? Bevezető Mottó: Moduláris képzéssel a képzett szakemberekért Az utóbbi közel másfél évtized szakképzést

Részletesebben

a(z) 34 762 01 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

a(z) 34 762 01 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) 34 762 01 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi

Részletesebben

Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia

Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia Mondok Anita A felsőoktatási szakképzés követelményeinek elemzése a turisztikai munkaadók elvárásainak való megfeleltetéssel Analysis of ISCED 5 level education s requirements according to tourism professionals

Részletesebben

Estefánné Varga Magdolna Magyar István Eszterházy Károly Főiskola estefan@ektf.hu; magyi@ektf.hu

Estefánné Varga Magdolna Magyar István Eszterházy Károly Főiskola estefan@ektf.hu; magyi@ektf.hu Estefánné Varga Magdolna Magyar István Eszterházy Károly Főiskola estefan@ektf.hu; magyi@ektf.hu A MESTERTANÁRKÉPZÉS GYAKORLATAINAK HÁLÓZATI TÁMOGATÁSA A közelmúlt korszerűsítési folyamata több új elemmel

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv 2008. május A SZTE JGYPK KÖZÉPTÁVÚ STARTÉGIAI TERVE 1. Vezetői összefoglaló Összegezze a kari stratégia legfontosabb elemeit,

Részletesebben

Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola

Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai Program Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola 03 BEVEZETŐ... 3 ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4. A szakképzés jogszabályi háttere... 4. A változtatás szükségessége... 7 3. Szakmastruktúra általános

Részletesebben

Az intézmény jogállása és a bankszámlarend 2008. január elsejétől, a többi módosítás 2007. november 10.-étől hatályos.

Az intézmény jogállása és a bankszámlarend 2008. január elsejétől, a többi módosítás 2007. november 10.-étől hatályos. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés /2007. (XI. 9.) számú határozata a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratáról A Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a 1 1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán... 5 2.2. A Minőségfejlesztési

Részletesebben

HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG

HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG 2. Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés Szemere

Részletesebben

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi megbízott intézményvezető 2013. augusztus 28. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Karrier Adó Szakképző Iskola

A Karrier Adó Szakképző Iskola A Karrier Adó Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2013 2. verzió TARTALOMJEGYZÉK: TARTALOMJEGYZÉK A KARRIER ADÓ... 1 SZAKKÉPZŐ ISKOLA... 1 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 1 TARTALOMJEGYZÉK:... 2 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

HELYI TANTERV az 54 720 01 EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, I. EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATHOZ

HELYI TANTERV az 54 720 01 EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, I. EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATHOZ HELYI TANTERV az 54 720 01 EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, I. EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATHOZ PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Pécs, 2014. augusztus 28. Dr. Szabó Attila

Részletesebben

hatályos: 2015.09.01-2015.09.02

hatályos: 2015.09.01-2015.09.02 41/2015. (VIII. 31.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet módosításáról 1 hatályos: 2015.09.01-2015.09.02

Részletesebben

A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Mindig van választás A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Pályaismeret megalapozását és bővítését célzó kiadványok készítésének történeti áttekintése FELELŐS KIADÓ: PIRISI

Részletesebben

84900 Ft helyett csak 76 410 Ft 23 980 Ft/hó helyett csak 21 582 Ft/hó

84900 Ft helyett csak 76 410 Ft 23 980 Ft/hó helyett csak 21 582 Ft/hó Tanfolyami összefoglaló Tervezett kezdés: 2016-09-24 Ütemezés: Időtartam: 2 hetente 5 hónap Helyszín: Budán: XI. Villányi út 5-7. vagy Pesten: XIII. Frangepán u. 19. Tanfolyami napok: szombat 9:00-15:30,

Részletesebben

209900 Ft helyett csak 188 910 Ft 20 900 Ft/hó helyett csak 18 810 Ft/hó

209900 Ft helyett csak 188 910 Ft 20 900 Ft/hó helyett csak 18 810 Ft/hó Tanfolyami összefoglaló Tervezett kezdés: 2016-09-24 Ütemezés: Időtartam: Hetente 11 hónap Helyszín: Budán: XI. Villányi út 5-7. vagy Pesten: XIII. Frangepán u. 19. Tanfolyami napok: szombat 9:00-15:30,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

Részletesebben

KÉZIKÖNYV A SZAKMAI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉHEZ

KÉZIKÖNYV A SZAKMAI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉHEZ KÉZIKÖNYV A SZAKMAI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉHEZ MKIK NSZFI Budapest, 2007 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köszönetét fejezi ki a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Tanácsnak a munkához nyújtott anyagi

Részletesebben

Regisztráció - Továbbképzés aktualitások

Regisztráció - Továbbképzés aktualitások Regisztráció - Továbbképzés aktualitások Zaletnyik Zita országos szakfelügyelő gyógytornász Minősített Továbbképzés Akreditáció Működési engedély Alap Nyilvántartás GYEMSZI Regisztráció Működési nyilvántartás

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat FI 69207 Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezetés...5 I. PREAMBULUM...6 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...9

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) III. SZOCIÁLIS ágazathoz tartozó 54 762 03 SZOCIÁLIS SZAKGONDOZÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) III. SZOCIÁLIS ágazathoz tartozó 54 762 03 SZOCIÁLIS SZAKGONDOZÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) III. SZOCIÁLIS ágazathoz tartozó 54 762 03 SZOCIÁLIS SZAKGONDOZÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) III. SZOCIÁLIS ágazathoz az alábbi szakképesítések tartoznak: 54 761 01 Gyermekotthoni

Részletesebben

Pedagógiai Program Szakmai Program 2010 D. SZAKMAI PROGRAM 2010. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, 7400 Kaposvár, Cseri út 6.

Pedagógiai Program Szakmai Program 2010 D. SZAKMAI PROGRAM 2010. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, 7400 Kaposvár, Cseri út 6. D. SZAKMAI PROGRAM 2010. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, 7400 Kaposvár, Cseri út 6. 1 TARTALOMJEGYZÉK D. SZAKMAI PROGRAM... 6 A.) TECHNIKUS KÉPZÉS... 6 MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS KÉPZÉS (54

Részletesebben

Szakmai program. Az intézmény nevelıtestületének a helyi szakmai tanterv kialakítását meghatározó pedagógiai alapelvei:

Szakmai program. Az intézmény nevelıtestületének a helyi szakmai tanterv kialakítását meghatározó pedagógiai alapelvei: Szakmai program Az intézmény nevelıtestületének a helyi szakmai tanterv kialakítását meghatározó pedagógiai alapelvei: Figyelemmel kísérjük a gazdasági és technikai fejlıdést a piacképes ismeretek átadása

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL GYAKORLATI KÉPZÉST VÉGZŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL GYAKORLATI KÉPZÉST VÉGZŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL GYAKORLATI KÉPZÉST VÉGZŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE 2007. Szerzők: Dr. Földes Zoltán Kovács Miklós Dr. Nagy Tamás Lektor: Dr. Nyéki Lajos Figula Anikó Szerkesztő:

Részletesebben

Duális képzéssel. Magyarországon. a munka világában a duális szakképzés. Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés

Duális képzéssel. Magyarországon. a munka világában a duális szakképzés. Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon 2015 Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Duális képzéssel a munka

Részletesebben

2. sz. határozati javaslat. Kivonat. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012... napján tartott (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből. /2012. ( ) Kgy. sz.

2. sz. határozati javaslat. Kivonat. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012... napján tartott (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből. /2012. ( ) Kgy. sz. 2. sz. határozati javaslat Kivonat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012.... napján tartott (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből /2012. ( ) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006. június Tartalomjegyzék Bevezetés 5 I. PREAMBULUM 5 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9 1.Az egyetem jogállása 9 2.Az

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019.

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105 Székesfehérvár 2013. március 27. 2 Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA NEVELÉSI

Részletesebben

SZAKMAI PROGRAM. Szociális gondozó és ápoló szakképesítés

SZAKMAI PROGRAM. Szociális gondozó és ápoló szakképesítés Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Középiskola és Kollégium 3700 Kazincbarcika, Május 1 út 11 SZAKMAI PROGRAM Szociális gondozó és ápoló szakképesítés OKJ azonosító szám 34 762 01 9. - 10. - 11. szakképző

Részletesebben

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1 A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió

Részletesebben

AZ ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ FELNŐTTKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK LEGFONTOSABB KÖTELEZETTSÉGEI AZ ENGEDÉLY MEGADÁSÁT KÖVETŐEN

AZ ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ FELNŐTTKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK LEGFONTOSABB KÖTELEZETTSÉGEI AZ ENGEDÉLY MEGADÁSÁT KÖVETŐEN AZ ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ FELNŐTTKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK LEGFONTOSABB KÖTELEZETTSÉGEI AZ ENGEDÉLY MEGADÁSÁT KÖVETŐEN (kivonat a vonatkozó jogszabályokból) Képzési program Felnőttképzési tevékenységét

Részletesebben

Pedagógiai és Szakmai Program CITY COLLEGE

Pedagógiai és Szakmai Program CITY COLLEGE Pedagógiai és Szakmai Program CITY COLLEGE ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA Győr, 2013. május 22. Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. 1 City College Üzleti Szakközépiskola 9021 Győr, Eötvös tér 1. PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI

Részletesebben

A Báthori István Középiskola és Szakiskola (4371 Nyírlugos, Debreceni út 2.) Házirendje. Készült: 2007. november Elfogadva: 2008.

A Báthori István Középiskola és Szakiskola (4371 Nyírlugos, Debreceni út 2.) Házirendje. Készült: 2007. november Elfogadva: 2008. A Báthori István Középiskola és Szakiskola (4371 Nyírlugos, Debreceni út 2.) Házirendje Készült: 2007. november Elfogadva: 2008. február 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A házirend célja és feladata... 3 2. A házirend

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM azonosító: 203045 004 E-mail: iskola@inczedy.sulinet.hu Honlap: www.inczedy.hu NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY

Részletesebben

Meghirdetett képzések 2013 februári kezdéssel

Meghirdetett képzések 2013 februári kezdéssel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Intézmény elérhetősége ELTE IK-TTK Felvételi Iroda Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, 1.83 Telefonszám: (1) 372-2566 E-mail: ttkto@ludens.elte.hu

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. KÖTET, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10. SZ. MELLÉKLETE KÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2007.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. KÖTET, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10. SZ. MELLÉKLETE KÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2007. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. KÖTET, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10. SZ. MELLÉKLETE KÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2007. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

5. NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: neveléstudományi 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint

5. NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: neveléstudományi 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint 5. NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: neveléstudományi 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:.

Részletesebben

2015/8. SZÁM TARTALOM. 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. képzési tevékenységéről...

2015/8. SZÁM TARTALOM. 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. képzési tevékenységéről... 2015/8. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. képzési tevékenységéről... 2 Utasítások ÉRTESÍTŐ 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért.

Részletesebben

Határozati javaslat Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testülete /2011.( )Öh. számú határozata

Határozati javaslat Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testülete /2011.( )Öh. számú határozata Előterjesztés Biatorbágyi Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Alapító Okiratának módosítása Tisztelt Képviselő-Testület! A Biatorbágyi Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Alapító

Részletesebben

A SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNYEK SZAKSZERŰ ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNYEK SZAKSZERŰ ÖSSZEÁLLÍTÁSA A SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNYEK SZAKSZERŰ ÖSSZEÁLLÍTÁSA MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KONFERENCIÁJA A javaslattevők által készített szakmai programkövetelmények szakszerű kidolgozása, tartalmi és formai

Részletesebben

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.)

Részletesebben

SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye

SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye Pedagógiai program PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 Tartalomjegyzék Az iskola legfontosabb adatai... 4 Az iskola története...

Részletesebben

Savaria TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2010. évi beszámolója

Savaria TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2010. évi beszámolója S a v a r i a T I S Z K S z a k k é p z é s - s z e r v e z é s i K i e m e l k e d ő e n K ö z h a s z n ú N o n p r o f i t K o r l á t o l t F e l e l ő s s é g ű T á r s a s á g 9 7 0 0 S z o m b a

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁRÓL

A SZAKKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁRÓL 281 Madarász Sándor A SZAKKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁRÓL A 2008-ban kibontakozó válság jelentősen lerontotta gazdaságunk leggyengébb láncszemének, a foglalkoztatásnak törékeny adatsorait, és lázas programalkotásra

Részletesebben

PÁLYÁZAT 2016. A BÁRCZAY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA. Szerencs, 2016. június 10.

PÁLYÁZAT 2016. A BÁRCZAY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA. Szerencs, 2016. június 10. PÁLYÁZAT A BÁRCZAY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA 2016. Szerencs, 2016. június 10. Készítette: Néposzné Gombás Katalin okleveles mezőgazdasági mérnöktanár A BÁRCZAY

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola Módosításokkal egybeszerkesztett PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Székesfehérvár, 2016. február 22. 1 TARTALOMJEGYZÉK: 1. BEVEZETŐ... 4 2. PREAMBULUM... 7 3. IGAZGATÓI BEVEZETŐ...

Részletesebben

A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI. 1. A mesterképzési szak megnevezése: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmegnevezés

A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI. 1. A mesterképzési szak megnevezése: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmegnevezés KÖNYVTÁROSTANÁR OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSI SZAK (8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZAT

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZAT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2011 1 TARTALOMJEGYZÉK A szabályzat hatálya... 3 Értelmező rendelkezések... 3 A képzésekkel kapcsolatos kari feladatok és hatáskörök... 4 A képzésekkel

Részletesebben

HARMADFOKÚ OKTATÁS VAGY FİISKOLAI KAR BERETTYÓÚJFALUBAN?

HARMADFOKÚ OKTATÁS VAGY FİISKOLAI KAR BERETTYÓÚJFALUBAN? 1 HARMADFOKÚ OKTATÁS VAGY FİISKOLAI KAR BERETTYÓÚJFALUBAN? BEVEZETÉS Berettyóújfalunak, mint a Bihari kistérség, központjának kötelessége a tudásátadás minden formájának létrehozása, életbenntartása és

Részletesebben

OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok:

Részletesebben

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió

Részletesebben

PROGRAMLEÍRÁS ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS

PROGRAMLEÍRÁS ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS PROGRAMLEÍRÁS ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS Képzések Magyar nyelvű képzéseket az alábbi MSc szakokon indítunk 1. Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök 2. Agrármérnök 3. Növényorvos 4. Mezőgazdasági biotechnológus

Részletesebben

Európai Képesítési Keretrendszer. magyar képesítési keretrendszer

Európai Képesítési Keretrendszer. magyar képesítési keretrendszer Európai Képesítési Keretrendszer magyar képesítési keretrendszer Szakmai lektor: Palencsárné Kasza Marianna A megrendelő részéről lektorálta: Szlamka Erzsébet Észrevételeiket, visszajelzéseiket hálásan

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Áttekintés az új szakképzési és felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről Nemzeti Fejlesztési Alap

Részletesebben

9/2006. (II. 27.) IM rendelet

9/2006. (II. 27.) IM rendelet 9/2006. (II. 27.) IM rendelet az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 31. -a (6)

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM, GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2170 ASZÓD, HATVANI ÚT 3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ASZÓD 2013 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 5 1. A szervezeti és működési szabályzat

Részletesebben

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 2/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 2/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 2/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA Az egységes szerkezetbe foglalt SZMSZ MÓDOSÍTÁSÁRÓL Budapest, 2015. augusztus

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER TERVEZET!

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER TERVEZET! SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER TERVEZET! A szociális és munkaügyi miniszter rendelete a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló /2007. ( ) SZMM rendeletről Budapest, 2007.

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás 2016-ban. Készítette: Tóth-Szabó Anna

Szakképzési hozzájárulás 2016-ban. Készítette: Tóth-Szabó Anna Szakképzési hozzájárulás 2016-ban Készítette: Tóth-Szabó Anna Változást előidéző jogszabályok: A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az

Részletesebben

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja 2014 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi

Részletesebben

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.)

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.) 1.532/2013. Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.) Szervezeti és működési szabályzata Intézmény OM - azonosítója: 035391 Intézményvezető: Fehér

Részletesebben

Új szabályozások. Az OKJ-tól a szakképzési tantervi ajánlásokig. Bruckner László főosztályvezető Fejlesztési Főosztály

Új szabályozások. Az OKJ-tól a szakképzési tantervi ajánlásokig. Bruckner László főosztályvezető Fejlesztési Főosztály Új szabályozások Az OKJ-tól a szakképzési tantervi ajánlásokig Bruckner László főosztályvezető Fejlesztési Főosztály Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Győr, 2012. augusztus

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

AZ OROSZLÁNYI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA

AZ OROSZLÁNYI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ OROSZLÁNYI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) Érvényes 2013. augusztus 1-től. 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ... 5 1.A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)

Részletesebben

Nagy Zsolt Változások a katasztrófavédelmi képzésben

Nagy Zsolt Változások a katasztrófavédelmi képzésben Nagy Zsolt Változások a katasztrófavédelmi képzésben A módosult jogszabályi háttér, a feladatrendszer átalakulása, bővülése tette szükségessé a katasztrófavédelmi képzések megreformálását, amely változásokat

Részletesebben

PETRIK LAJOS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ VEGYIPARI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETRIK LAJOS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ VEGYIPARI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETRIK LAJOS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ VEGYIPARI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Részletesebben

Óratervek, óratervek érvényességi ideje 2008/2009 tanévtıl

Óratervek, óratervek érvényességi ideje 2008/2009 tanévtıl Óratervek, óratervek érvényességi ideje 2008/2009 tanévtıl 5. sz. melléklet ÓRATERVEK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 2008/2009 tanévtıl 1. Szakközépiskola 1.1 9-12. évfolyam nappali szolgáltató szakmacsoport 1.2 9-12.

Részletesebben

Kari képzésfejlesztési stratégia 2010-2014.

Kari képzésfejlesztési stratégia 2010-2014. 1 SEMMELWEIS EGYETEM Egészségügyi Közszolgálati Kar Dékáni Hivatal 1125 Budapest, Kútvölgyi út 2. tel: 1-488-7600, fax: 1-488-7610 e-mail: dekani@ekk.sote.hu Stratégia képzésfejlesztés Kari képzésfejlesztési

Részletesebben

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak

Részletesebben

A testi-lelki egészség fenntartásának lehetőségei

A testi-lelki egészség fenntartásának lehetőségei Egészségügyi szakmacsoport Általános asszisztens Modulszám: 3.0/2328-06 Matlákné Csizmadia Györgyi A testi-lelki egészség fenntartásának lehetőségei Tanulói munkafüzet A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése

Részletesebben

15237-23/2006. A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2006.

15237-23/2006. A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2006. 15237-23/2006. A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2006. A Pécsi Tudományegyetem (a továbbiakban: intézmény) részére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. -a, valamint a felsőoktatásról

Részletesebben

SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben