A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS 2. számú melléklet a ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. számú példány A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 II. FEJEZET... 7 A KAR RENDELTETÉSE ÉS FELADATAI, A KARON MŰKÖDTETETT SZAKOK ÉS RENDELTETÉSÜK... 7 A kar rendeltetése... 7 A kar feladatai, a képzés szintjei és formái... 8 A kar alaprendeltetéstől eltérő feladatai... 9 A képzést megvalósító szakok és rendeltetésük... 9 III. FEJEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND A) A KAR SZERVEZETE A kar szervezeti felépítése B) A KAR IRÁNYÍTÁSI MECHANIZMUSA, VEZETÉSI SZERKEZETE A kar irányítási mechanizmusa, közvetlen felügyelete A kar vezetési rendszere A vezetés rendje A karon belüli kapcsolattartás rendje Az adatkezelés kari rendje A kar minőségbiztosítási rendszere C) A KAR VEZETŐI A karon létrehozott vezetői beosztások A dékán A dékánhelyettes A szakmai dékánhelyettes Az általános dékánhelyettes A dékáni titkárságvezető Az intézeti igazgató D) A KAR OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEI A Hadtudományi Doktori Iskola Az intézet A tanszékcsoport A tanszék Kutatóintézet Tanfolyami Parancsnokság F) A KAR FUNKCIONÁLIS SZERVEZETI EGYSÉGEI A Dékáni Titkárság G) A KAR TESTÜLETEI ÉS BIZOTTSÁGAI A kar testületei A Kari Tanács A Dékáni Tanács A Kari Professzori Tanács A Kari Tudományos Tanács A Kari Minőségügyi Bizottság A Kari Képzésfejlesztési Tanács A Szakfejlesztési Fórum A Kari Tudományos Diákköri Tanács... 32

3 3 A Kari Hallgatói Önkormányzat A Kari Hallgatói Fegyelmi Testület A Kari Oktatói és Alkalmazotti Értekezlet A Kari Érdekegyeztető Tanács A Kari Hallgatói Fórum IV. FEJEZET AZ OKTATÓK, A TUDOMÁNYOS KUTATÓK ÉS MÁS ALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSA A) A KAR OKTATÓI, TUDOMÁNYOS KUTATÓI Az oktatók jogai, kötelességei B) A KAR MÁS ALKALMAZOTTAI V. FEJEZET A HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A kar hallgatói VI. FEJEZET A KAR TESTÜLETEINEK LÉTREHOZÁSA ÉS AZOK MŰKÖDÉSE VII. FEJEZET A KAR KAPCSOLATAI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAI VIII. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 40

4 4 BEVEZETÉS (1) A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar (a továbbiakban: kar) a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (továbbiakban: egyetem) oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységeként folytatja tevékenységét. (2) A kar a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. tv. (a továbbiakban: Ftv.); a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. tv.(továbbiakban: Hjt.); a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló évi XLV. tv (továbbiakban: Hft.).; a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv, valamint a tevékenységére, szervezetére vonatkozó egyéb jogszabályok, illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata ( továbbiakban: ZMNE SzMSz)alapján működik. (3) A kari SzMSz hatálya kiterjed az egyetem polgáraira: hivatásos, a szerződéses és a közalkalmazotti állományú oktatókra, kutatókra, tanárokra, hallgatókra, valamint más alkalmazottakra, a rájuk vonatkozó mértékben az oktató-kutató tevékenységben részt vevő, nem a kar állományához tartozó elméleti és gyakorlati szakemberekre.

5 5 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A kar a hallgatók oktatását és a tudományok művelését ellátó, a felsőfokú képzésben és a tudományos munkában együttműködő oktatókat, kutatókat és más nem oktatói, tudományos kutatói besorolású dolgozókat; külön igazgatási szervezettel rendelkező és más egységeket (intézetek, tanszékek, szakcsoportok, más gyakorlatoztató helyek, könyvtár stb.) magában foglaló szervezeti egység. A karon egy vagy több képzési területen, tudományterületen a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység, amely oktatási, tudományos kutatási; szolgáltató; és funkcionális szervezeti egységeket működtethet. (2) A kar neve: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Kossuth Lajos Hadtudományi Kar (ZMNE KLHTK) Címe: Budapest, Budapest, Hungária krt Telephely: Budapest, Hungária krt Postacím: 1581 Budapest, Pf. 15. (3) A kar alapítási éve: Kossuth Lajos Katonai Főiskolai Kar: szeptember 01. Hadtudományi Kar: szeptember 01. Kossuth Lajos Hadtudományi Kar: július 19. (4) Idegen nyelvű megnevezései: angol: Lajos Kossuth Military Science Faculty of Zrínyi Miklós National Defence University; francia: Faculté de Science Militaire Lajos Kossuth de l Université de Défense Nationale Zrínyi Miklós; német: Fakultät der Militärwissenschaft von Lajos Kossuth, der Zrínyi Miklós Nationalen Verteidigungsuniversität; orosz: Факултет Военной Науки им. Лайоша Кошута Унивнерситета Националъной Обороны им. Миклоща Зрини. (5) A kar bélyegzője: Középen a Magyar Köztársaság címere, körben Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar. (6) A kar címere:

6 6 (7) A kar jogosult saját szimbólumrendszerének használatára. (8) A kar nem önálló jogi személy. (9) A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek mint a Magyar Köztársaság állami felsőoktatási intézményének oktatási és tudományos kutatási szervezeti egysége, mely egy telephelyen működik. A kar a hatályos jogszabályok, a ZMNE SzMSz, továbbá az egyetemi és a kari szabályzatok között feladatait önállóan látja el, az egyetem által a rendelkezésére bocsátott pénzügyi kerettel az egyetem gazdálkodási szabályzata szerint önállóan gazdálkodik. A kar az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési egység. Felügyeletét és irányítását a törvény keretei között, az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában leírtak szerint az egyetem vezető testületei és vezetői látják el. (10) A karon a képzés nyelve magyar. (11) A kar Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban SzMSz) a kar alapokmánya.

7 7 II. FEJEZET A KAR RENDELTETÉSE ÉS FELADATAI, A KARON MŰKÖDTETETT SZAKOK ÉS RENDELTETÉSÜK 2. A kar rendeltetése (1) A kar rendeltetése az Ftv, valamint a Hft. alapján a Magyar Honvédség feladatainak ellátásához szükséges tiszti utánpótlás biztosítása, valamint a honvédelmet érintő tevékenységet végzõ szakemberek képzése. A kar alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás. Az oktatási alaptevékenység magában foglalja: a nemzetvédelmi és katonai, a társadalomtudományi, az orvos- és egészségtudomány, bölcsészettudomány, képzési területeken az alapképzést, a mesterképzést, a felsőfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést; a társadalomtudományok tudományterületein a hadtudományok tudományágban a doktori képzést; A karon folyó képzés szintjei: a) alapképzés; b) mesterképzés; c) doktori képzés; d) felsőfokú szakképzés; e) szakirányú továbbképzés f) szakmai továbbképzések (általános és speciális előmeneteli tanfolyamok, szakmai céltanfolyamok) E képzési formákban, azok sikeres elvégzése után záróvizsga, illetve szakmai vizsga alapján oklevelet, szakoklevelet, bizonyítványt állít ki, illetve doktori fokozatot (PhD) adományoz (2) A kar alap- és mesterképzéseiben biztosítja a vezetői és szakmai ismeretek magas szintű elméleti és gyakorlati elsajátítását, a menedzser szemléletű gondolkodásmód kialakítását. A végzetteket képessé teszi a képesítésüknek megfelelő munkakörök betöltésére, feladataik NATO- és EU-követelményeknek megfelelő ellátására. (3) A katonai vezetői alapképzésben olyan gyakorlatias és rendszerszemléletű ismereteket nyújt; készségeket, képességeket fejleszt, amelyek alkalmassá teszik a fiatal tiszteket csapat-beosztások, a polgári képzés keretében pedig piacorientált vezetői és szakértői munkakörök ellátására. (4) A kar kiemelt nevelési feladatként kezeli a tiszti hivatáshoz szükséges viselkedési formák, beállítódások megalapozását, a fizikai felkészítést és az egészséges életvitel biztosítását. (5) A karon működtetett szakokon a nemzetvédelemmel foglalkozó, vagy azzal kapcsolatban lévő olyan alap- (BSc), közép- (MSc) és felsőfokú vezető és szakemberképzés folyik, amely biztosítja, hogy a diplomát szerzett hivatásos, szerződéses és polgári szakemberek munkaköreikben képesek legyenek hatékony teljesítmény nyújtására; önálló alkotómunkára; posztgraduális továbbképzésre; szakmai,

8 8 nyelvi kvalifikációjuk alapján NATO-beosztások és együttműködési feladatok magas színvonalú ellátására. (6) A kar vállalja a felsőoktatási törvényben részére biztosított formákban a megrendelői igényeknek megfelelő iskolarendszerű és más oktatási feladatok végzéséhez szükséges akkreditációt. (7) A kar támogatja oktatóinak, kutatóinak, tanárainak tudományos továbbképzését, a tudományos fokozat megszerzését. 3. A kar feladatai, a képzés szintjei és formái (1) A kar alaptevékenysége az oktatás és tudományos kutatás. (2) Feladatainak ellátása során a kar a következő alapelveket követi: a) a politikai, ideológiai és pártsemlegességet; b) az oktatás és a tudományos kutatás szoros kapcsolatát; c) az ismeretek, információk tárgyilagos és többoldalú közvetítésének biztosítását; d) a kutatás és fejlesztés összhangjának hatékony, folyamatos fenntartását. (3) A karon működő szakok a képzési és kimeneti követelmények szerinti alap és mesterképzést, szakirányú továbbképzést, doktori képzést, felsőfokú szakképzést, általános és szakmai továbbképzést folytatnak nappali és levelező munkarendben. E képzési formákban, azok sikeres elvégzése után záróvizsga, illetve szakmai vizsga alapján oklevelet, szakoklevelet, bizonyítványt állít ki. (4) A karon működő Hadtudományi Doktori Iskola kutatási területein doktori képzést folytat. (5) A karon működő szakokon a képzési irányaiknak megfelelő tudományterületeken illetve tudományágakban tervszerű tudományos kutatómunka folyik. Az új tudományos eredmények közreadása és a tananyagok korszerűsítése folyamatos. (6) A kar szervezett formában: a) közvetíti a gyakorlatban dolgozó szakemberek számára a tudomány új eredményeit és módszereit; b) cél- és továbbképző tanfolyamok indításával segíti a különböző beosztások ellátására való sikeres felkészülést, a honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél valamint a hon- és rendvédelem polgári területein; c) a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek igénye alapján közreműködik a felsőfokú szakképzésben, a karrier és más általános valamint szakmai tanfolyami képzésben; d) egyéb költségtérítéses oktatási és szolgáltatási tevékenységet is folytat. (7) Feladatait a kar oktatóival, tudományos kutatóival, tanáraival, alkalmazottaival, a Bolyai János Hadmérnöki Karral, az egyetem intézeteivel, valamint a kari hallgatói önkormányzattal együttműködve valósítja meg. (8) A kar feladatainak ellátásában együttműködhet más felsőoktatási, továbbá tudományos kutató, fejlesztő, tervező és egyéb intézményekkel, valamint a HM és

9 9 MH szervezeteivel, illetve a rendvédelmi szervekkel. Ezt intézetei, tanszékei, doktori iskolája és központja részére is lehetővé teszi. Az együttműködés formáit és feltételeit, a jogszabályok, miniszteri utasítások, a ZMNE SzMSz és a belső szabályzók keretein belül, szerződésben határozzák meg. 4. A kar alaprendeltetéstől eltérő feladatai (1) A kar az alaptevékenységéhez igazodóan: a) tervezi, szervezi és végrehajtja a katonai végzettséggel nem rendelkező tisztek általános katonai felkészítését, vizsgáztatását; b) gyakorlatorientált képzéssel hozzájárul a különböző állománykategóriák szakmai előmeneteli tanfolyamrendszerű képzéséhez. c) a megrendelő által jóváhagyott tervek alapján részt vesz a különböző átés továbbképző tanfolyamokra beiskolázott hallgatók képzésében; d) végzi a CIMIC csoportokba beosztott állomány felkészítését; e) részt vesz a harc- és békefenntartói feladatokra kijelölt állomány minden oldalú biztosítással összefüggő feladatokra történő felkészítésében; f) biztosítja az anyanyelvi és idegen nyelven a szaknyelvi ismeretek fejlesztését; g) megteremti a rendszeres testmozgás feltételeit. (2) A kar gondoskodik a tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás neveléséről. A képzés során fejleszti a hallgatók jártasságát a kutatási- fejlesztési munkában, a megszerzett ismeretek gyakorlati hasznosításának készségét; a honvédtiszt, illetve honvédtisztek részére szervezett képzésben a parancsnoki, vezetői, döntési képességét, jártasságát. 5. A képzést megvalósító szakok és rendeltetésük (1) A képzést megvalósító szakok: a) nemzetvédelmi és katonai képzési terület: védelmi képzési ágban: biztonság- és védelempolitikai, büntetésvégrehajtási nevelő, nemzetbiztonsági alap- és mesterszakok, katonai képzési ágban: katonai vezetői alap- és mesterszakok, b) Társadalomtudományi képzési területen: nemzetközi tanulmányok alapszak, védelmi igazgatási alap-, és mesterszak. (2) Rendeltetésük: A magyar társadalom számára olyan speciális szakemberek biztosítása, akik a magyar értelmiség integráns részei, a haladó nemzeti hagyományokat vállalók, ugyanakkor euro-atlanti szempontból konform szakembereknek számítanak, és a képzés sajátosságaiból adódóan megfelelő katonai, védelmi vezetői, biztonság- és védelempolitikai, valamint nemzetbiztonsági szakértői és büntetésvégrehajtási nevelői ismeretekkel rendelkeznek.

10 10 III. FEJEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND A) A KAR SZERVEZETE 6. A kar szervezeti felépítése (1) A kart oktatási, tudományos kutatási, szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek alkotják. A kar intézetekre, tanszékekre (intézetben elhelyezkedő tanszékek és külön intézeti struktúrába nem tartozó tanszék), szakcsoportokra, parancsnokságra, részlegekre, csoportokra, és igazgatási, szervezeti egységekre tagozódik. (2) A karon az oktatás és a tudományos kutatás a Hadtudományi Doktori Iskola az Összhaderőnemi Műveleti Intézet, a Hadtudományi Alapozó Intézet, a Nemzetközi- és Biztonsági Tanulmányok Intézet, a Társadalomtudományi Intézet,a Nemzetbiztonsági Tanszék és a Tanfolyami Parancsnokság keretein belül folyik. (3) Az oktatók és a tudományos kutatók oktatási vagy tudományos kutatási szervezeti egységhez tartoznak. (4) Az intézetet az intézeti igazgató, a doktori iskolát az iskolavezető, a tanszéket a tanszékvezető irányítja, aki felelős az általa vezetett szervezet oktatói és tudományos tevékenységéért 5) Az oktatás és a tudományos kutatás hatékonysága érdekében az oktatási, szervezeti egységek között az együttműködés különböző formái hozhatók létre. (6) A Szenátus döntése alapján az intézeteknél, a tanszékeknél egyéb célfeladatokat ellátó egységek (letéti könyvtár, labor, műhely stb.) létesíthetők. (7) Az egyetem oktatási szervezeti egységei a képzést megrendelő Magyar Honvédséggel és rendvédelmi szervekkel, a szakoknak megfelelő szervezetekkel a rektor jóváhagyásával szakmai együttműködést folytathatnak. (8) A kar szervezeti egységei Munkaköri Jegyzék kivonattal rendelkeznek. (9) A kar szolgáltató egységeként a gyakorlati képzést biztosító szakkabinetek (csoportok, részlegek) működnek. (10) A kari tervezési, döntés előkészítési, igazgatási, adminisztrációs, belső ellenőrzési tevékenység végzésére a kar funkcionális szervezeti egységeként Dékáni Titkárság működik. (11) A karon dolgozói érdekképviseletek és hallgatói önkormányzati testület működik. (12) A kar könyvtári, dokumentum- és szolgáltatásigényeinek kielégítését az Egyetemi Központi Könyvtár látja el.

11 dékán Hadtudományi Doktori Iskola Dékáni Titkárság Tanfolyami Parancsnokság Összhaderőnemi Műveleti Intézet Hagtudományi Alapozó Intézet Társadalomtudományi Intézet Nemzetközi- és Biztonsági Tanulmányok Intézet Nemzetbiztonsági Tanszék Felsőfokú Tanfolyamszervező Csoport Hadászati és Hadelméleti Tanszék Hadtörténelem Tanszék Pedagógia- Pszichológia és Szociológia Tanszék Nemzetközi Tanulmányok Tanszék Katonai Továbbképző Részleg Hadműveleti- Harcászati Tanszék Katonai Vezetéstudományi Tanszék Jogtudományi és Poltikaelmélet Tanszék Biztonság- és Védelempolitikai Tanszék Távoktatási Részleg Repülő és Légvédelmi Tanszék Védelem Egészségtudományi Tanszék Filozófia és Kultúrtörténet Tanszék Lövész és Harckocsizó Tanszék Védelmi Igazgatási Tanszék Tüzér Tanszék Felderítő Tanszék Katonai Térképész és Katonaföldrajzi Tanszék Általános Katonai Tanszék Doktrínafejlesztő és Gyakorlattervező Csoport

12 13 B) A KAR IRÁNYÍTÁSI MECHANIZMUSA, VEZETÉSI SZER- KEZETE 7. A kar irányítási mechanizmusa, közvetlen felügyelete (1) A kar a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szervezeti egységeként a hatályos jogszabályok szerint működik. (2) A kar rendeltetésszerű tevékenységét az egyetem rektora felügyeli. 8. A kar vezetési rendszere (1) A kar vezetési rendszere az alaprendeltetést leginkább biztosító szervezeti struktúrának megfelelően épül fel. A vezetési szintek hatás-, feladat- és felelősségi körök alapján differenciáltak. Azonos szinten működő szervezetek és vezetők hatásköre azonos, de eltérő feladat és felelősségi területtel rendelkeznek. (2) A kar működtetése és a katonai szolgálati tevékenység során a szervezeti hierarchiának megfelelő centralizált vezetési, a képzési szakok szakmai tevékenységében a decentralizált vezetési módszer valósul meg. A szervezetek vezetői vonatkozásában az egyszemélyi vezetés és felelősség elve érvényesül. (3) A kar szervezeteinél szolgálati és szakmai elöljárói, valamint hivatali és szakmai felettesi rendszer érvényesül. A szolgálati és szakmai elöljárónak parancsadási, a hivatali felettesnek alárendeltjei felé utasítási jogköre van. A szolgálati utat minden tevékenység esetében be kell tartani. (4) A karon képzést folytató szakok szakfelelőseinek szakmai szintű hatás-, feladat- és felelősségi köre A szak- és szakirány-felelősök feladat és hatásköre című dokumentumban leírtaknak megfelelően érvényesül. 9. A vezetés rendje (1) A kar irányítási és vezetési tevékenysége a kar vezetői útján valósul meg. (2) A kart a dékán vezeti. Munkáját a helyettesei közreműködésével végzi. (3) A kar oktató-nevelő és minőségbiztosítási tevékenységét a szakmai dékánhelyettes szervezi, segíti és ellenőrzi, aki működési hatáskörében a kar személyi állományának szakmai elöljárója, hivatali felettese. (4) A karon folyó tudományos tevékenységet az általános dékánhelyettes szervezi, segíti és ellenőrzi, aki működési hatáskörében a kar személyi állományának szakmai elöljárója, hivatali felettese. (5) Az igazgatási és katonai tevékenységgel összefüggő döntések előkészítője, a megvalósítás szervezője, segítője, ellenőrzője a dékáni titkárságvezető.

13 14 (6) A dékánhelyettesek és a dékáni titkárságvezető a dékán közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látják el feladataikat. (7) A dékán távolléte esetén a helyettesítés sorrendje: szakmai dékánhelyettes; általános dékánhelyettes; dékáni titkárságvezető. (8) A Doktori Iskolát az iskolavezető, az intézetet az igazgató, a tanszéket a tanszékvezető vezeti. Munkájukat helyetteseik közreműködésével végzik. 10. A karon belüli kapcsolattartás rendje (1) A kar hatékony és zavartalan működése valamint a szükséges információk biztosítása érdekében a kar polgárai szolgálati illetve hivatali kapcsolatot tartanak fenn. (2) A szakmai elöljáró, a szakmai felettes, a szakmai hierarchia mentén adhat utasítást az általa szakmailag irányított személyeknek, szervezeteknek. (3) A kar szervezeti struktúrájában elfoglalt helytől függően a kapcsolattartás személyesen, írásos formában illetve elektronikus információs eszközök útján valósul meg. 11. Az adatkezelés kari rendje (1) A kar által kezelt személyes adatok esetében mindig érvényesülnie kell a célhoz kötöttségnek, a vonatkozó jogszabályok megtartásával. (2) Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendje című dokumentum tartalmazza. 12. A kar minőségbiztosítási rendszere (1) A felsőoktatási minőségpolitika érvényesülése érdekében kar az egyetem minőségbiztosítási rendszerének részeként a ZMNE SzMSz-ében meghatározottakra figyelemmel minőségbiztosítási alrendszert működtet és folyamatosan fejleszt. (2) A kar minőségbiztosítási feladatait az EMÜBI iránymutatása alapján a Kari Minőségügyi Bizottság látja el. Munkájába bevonja a szakok és a tanszékek minőségügyi vezetőit. (3) A Kar Minőségügyi Bizottságának munkájára Az Egyetem Minőségügyi Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata című dokumentumban meghatározottak a mérvadóak.

14 15 C) A KAR VEZETŐI 13. A karon létrehozott vezetői beosztások (1) Magasabb vezetői beosztás: dékán, vezetői beosztások: dékánhelyettesek, a szervezeti egységek vezetői, illetve ezek helyettesei. 14. A dékán (1) A dékán a kar felelős vezetője. Vezeti és képviseli a kart, e jogkörében eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a ZMNE SzMSz és mellékletei, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (2) Dékáni tisztségre a kar egyetemi tanárai és egyetemi docensei, valamint főiskolai tanárai pályázhatnak. A Professzori Tanács és Kari Tanács véleményezi a pályázatokat és véleményét a Szenátus elé terjeszti. A dékánt a Szenátus javaslata alapján a honvédelmi miniszter bízza meg ötévi időtartamra. A megbízás egy alkalommal további öt évre meghosszabbítható. A pályázatokat a Szenátus nyilvános ülésen vitatja meg. Az ülésre az összes pályázót meg kell hívni. A dékánjelölt megválasztását a ZMNE SzMSz-ében foglaltak szerint kell végrehajtani. A dékán tevékenységét maximum egy másik vezetői megbízásának megtartása mellett is végezheti. (3) A dékán feladat- és hatásköre: vezeti, irányítja, képviseli a kart, annak nevében kiadmányozási jogot gyakorol; irányítja a Kari Tanács tevékenységéhez szükséges előkészítő és szervezőmunkát; irányítja és ellenőrzi a kar oktatási és tudományos tevékenységét; irányítja a kar szakalapítással és szakindítással kapcsolatos tevékenységét; tervezi és felügyeli a kar akkreditációval kapcsolatos feladatait; felügyeletet gyakorol a kari szervezeti egységek és a kar képzési, továbbképzési, valamint tudományos kutatási tevékenysége felett, ideiglenes bizottságokat jelölhet ki; a rektor által átruházott hatáskörben irányítja a kar személyzeti és gazdálkodási munkáját, munkáltatói jogkört gyakorol a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint, a szabályzatok szerint eljár a hallgatók tanulmányi, fegyelmi és kártérítési ügyeiben, a Szenátus ülésére előkészítteti a tanterveket és az egyéb oktatást szabályzó okmányokat;

15 16 gondoskodik a kar részére biztosított költségvetési keret rendeltetésszerű felhasználásáról; a kar tevékenységét érintő kérdésekben kezdeményezheti a rektor és a Szenátus intézkedését, irányítja a kar felvételi tevékenységét, irányítja a dékánhelyettesek tevékenységét, az igazgatók, tanszékvezetők, a dékáni titkárságvezető munkáját; betölti a Kari Tanács elnöki tisztét, ellát minden olyan feladatot, illetőleg gyakorolja azokat a jogköröket, amelyeket számára a jogszabályok, az egyetemi és kari szabályzatok meghatároznak, illetőleg amelyet a rektor saját hatásköréből számára átruházott. (5) A dékán megsemmisíthet minden olyan kari szervezeti egységben hozott döntést, határozatot vagy intézkedést, amely hatályos jogszabályt sért. (6) Megbízása ideje alatt hat hónapnál hosszabb tartós távollétet nem vállalhat. (7) A dékán vezetői tevékenységéről rendszeresen beszámol a Szenátusnak és a rektornak, illetve tájékoztatja a Kari Tanácsot. (8) A vezetői és szakmai etika normáinak súlyos megsértése, valamint a kari dékáni tisztségre más okból történt méltatlanná válás esetén a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazata esetén kezdeményezheti a dékán visszahívását. 15. A dékánhelyettes (1) A dékánt a dékánhelyettesek segítik feladatai ellátásában, akiket a kar egyetemi tanárai, docensei, és főiskolai tanárai, tudományos fokozattal rendelkező főiskolai docensei közül pályázat útján kell választani. A dékánhelyettesi beosztásokra benyújtott pályázatokról a Kari Tanács véleményt nyilvánít, javaslatát a Szenátus elé terjeszti. A dékánhelyetteseket a Szenátus (rangsorolása) javaslata alapján a rektor bízza meg. A kinevezési (megbízási) és a felmentési jogkört a rektor, munkairányítói munkáltatói jogkört a dékán gyakorolja. A helyettesek megbízása öt évre szól, amely több alkalommal újabb öt évre meghosszabbítható. (2) A helyettesek választását a ZMNE SzMSz-e szerint kell végrehajtani. (3) A helyettesek feladatkörét a dékán határozza meg. 16. A szakmai dékánhelyettes (1) A szakmai dékánhelyettes alapvető feladata az oktatási szervezeti egységeknél folyó szakmai képzés követelményeknek megfelelő irányítása, kari szintű koordinálása, és a követelmények megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése, a feltételek biztosítása, és az oktatás minőségbiztosítási rendszerében foglaltak érvényre juttatása. A dékán közvetlen alárendeltségében tevékenykedik, távollétében általános jelleggel helyettesíti.

16 17 (2) Felelős: a kar oktatási feladatainak teljesítéséért, a kar oktató-nevelő munkájának koordinálásáért. (3) Feladatai: a) a kar stratégiai tervezési tevékenységének vezetése; b) a szakok oktatásszervezési tevékenységének irányítása; c) a tanszékek, oktatási-szervezeti egységek oktatási tevékenységének koordinálása; d) a tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettessel együttműködve az oktatás-módszertani és fejlesztési feladatok irányítása; e) a kari oktatási adminisztráció vezetése, felügyelete; f) a kar tanulmányi és vizsgarendjének betartatása, az oktatói, tudományos kutatói, tanári állomány továbbképzésének tervezése, szervezése; g) az Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott hatáskörök gyakorlása; h) az akkreditációval kapcsolatos feladatok tervezése és koordinálása; i) a tantervi irányelvek véleményezésének, a tantervek, a képzési programok és az ezekkel kapcsolatos további intézkedések előkészítése; j) a kari oktató-nevelő munkával és minden hozzátartozó területtel kapcsolatosan a fejlesztés tervezése, illetve a tanszéki tervek egyetemi szintű egyeztetése; k) a tananyag kiadási és fejlesztési tevékenységek felügyelete; l) a beiskolázási munka irányítása és ellenőrzése; m) a kari felvételi eljárás feladatainak megszervezése, koordinálása; n) a kredit rendszerrel kapcsolatos feladatok koordinálása; o) részvétel a hallgatói külföldi ösztöndíjak, tanulmányutak, csereprogramok elbírálásában; p) a Kari Minőségügyi Bizottság, a Kari Képzésfejlesztési Tanács és a Szakfejlesztési Fórum munkájának irányítása; q) utalványozási jog gyakorolása. 17. Az általános dékánhelyettes (1) Az általános dékánhelyettes alapvető feladata a kar tudományos munkájának koordinálása, tervezése, szervezése, szakmai irányítása és felügyelete és kar külföldi kapcsolatainak koordinálása. Feladatát közvetlenül a dékán alárendeltségében végzi. (2) Felelős: a karon belül folyó tudományos tevékenységért a dékán által meghatározott jog- és hatáskörnek megfelelően. (3) Feladatai: a) a tudományos munkára vonatkozó információk folyamatos gyűjtése, elemzése, értékelése, döntés-előkészítő javaslatok kidolgozása, a karon folyó tudományos munka vezetése és ellenőrzése; b) a kar fő kutatási irányaira vonatkozó javaslatok kidolgozása; c) a kar rövid- és középtávú tudományos tervei kidolgozásának irányítása, a kar egyetemi szintű tudományos kutatói feladatainak szervezése, koordinálása, az oktatói, tudományos kutató, tanári állomány tudományos továbbképzésének tervezése, szervezése;

17 18 d) a tudományos munka kari szintű szabályozó okmányainak előkészítése a Kari Tanács üléseire, vezetői értekezletekre; e) a kar kutatás-fejlesztési tevékenységének irányítása és felügyelete; f) a tudományos kutatások normatív támogatása kidolgozásának irányítása, felhasználásának felügyelete; g) a Kari Tudományos Tanács, a Kari Tudományos Diákköri Tanács és a tanszéki szintű tudományos szervezetek munkájának segítése; h) a kar tudományos együttműködésének szervezésében való közreműködés a HM, a HVK, más fegyveres szervek, valamint a hazai és külföldi oktatási intézmények tudományos szervezeteivel; i) a kari tudományos kiadványok színvonalas megjelentetésének segítése; j) a kari tudományos információs rendszer működtetése; k) kari tudományos rendezvények koordinálása, támogatása; l) a tudományos infrastruktúra fejlesztésének támogatása, koordinálása; m) a kar nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése és irányítása, a nemzetközi pályázati rendszerhez történő intézményes és egyéni kapcsolódás szervezése; n) a kart érintően a doktori (PhD) képzés és a habilitációs ügyek figyelemmel kísérése. 18. A dékáni titkárságvezető (1) A dékáni titkárságvezetőt a kar a katonai igazgatás területén nagy gyakorlattal rendelkező alkalmazottai közül a dékán javaslatára, a Kari Tanács támogató javaslatával, a munkáltatói jogok gyakorlója nevezi ki határozott (közalkalmazottak esetében) vagy határozatlan (szolgálati jogviszonyban állók esetében) időre. (2) A dékáni titkárságvezető a kar működési területeire vonatkozó dékáni döntések előkészítője, a Kari Tanács határozatai, és a dékán utasításai alapján vezeti, és ellenőrzi a kar igazgatási tevékenységét. (3) Feladat- és hatásköre: a) a kar adminisztrációs tevékenységéhez tartozó igazgatási, tervezési, szervezési, ügyviteli, ügykezelési feladatok teljes körű irányítása, ellenőrzése; b) a kari információs rendszer működtetése; c) a Dékáni Titkárság ügyviteli és kidolgozói tevékenységének irányítása; d) igazgatási, szervezési és koordinációs kérdésekben a kar vezetőinek segítése; e) a kar valamennyi szervezeti egységében folyó igazgatási tevékenység feletti felügyelet gyakorlása; f) a kari rendezvények előkészítésének és megszervezésének koordinálása; g) a kar igazgatási, ügyviteli és adminisztrációs tevékenysége általános rendjére vonatkozó szabályok kidolgozása és kiadásra történő előkészítése, a szabályok betartásának ellenőrzése; h) a dékán irányító, szervező, ellenőrző munkájához szükséges rendelkezések előkészítése, azok kari betartásának ellenőrzése, átruházott hatáskö-

18 19 rök gyakorlása. 19. Az intézeti igazgató (1) Az intézet igazgatója az intézet felelős vezetője. (2) Az intézeti igazgatót az intézet egyetemi tanárai, docensei, és főiskolai tanárai, tudományos fokozattal rendelkező főiskolai docensei közül pályázati úton az Intézeti Értekezlet, illetve a Kari Tanács véleménye és a Szenátus (rangsorolása) javaslatára a rektor bízza meg. Megbízása öt évre szól, és többször megismételhető. (3) Az intézeti igazgató hatásköre: a) véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az intézet hatáskörébe tartozó minden kérdésben; b) gondoskodik az Intézeti Értekezlet, valamint az egyéb testületek működéséről; c) szervezi, koordinálja az intézet vagy az ezen belüli egységek kiadványainak hazai és külföldi megjelentetését, gondoskodik az ezzel összefüggő eljárási szabályok betartásáról; d) gondoskodik a rendeletekben előírt jogszabályok, valamint az egyetemi előírások betartásáról; e) segíti a doktori programok kidolgozásával és a szakalapítással, valamint szakindítással kapcsolatos tevékenységet.

19 20 D) A KAR OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEI 20. A Hadtudományi Doktori Iskola (1) A hadtudományban a doktori fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzést folytató oktatási, tudományos kutatási szervezeti egység. A Hadtudományi Doktori Iskola (továbbiakban: HDI ) rendeltetése a Hadtudomány tudományágban a tudományos (PhD) fokozat elnyerésére pályázó doktoranduszok és egyéni felkészülők képzésének tervezése, szervezése, vezetése és végrehajtása. (2) A HDI feladatai: a.) a doktori kutatási témák kidolgozása és felterjesztése a ZMNE Doktori Tanácshoz jóváhagyásra; b.) a felvételi meghallgatások előkészítése, megszervezése és végrehajtása; c.) a kutatási területek tevékenységének irányítása d.) a szervezett doktori képzés rendjének, okmányainak kidolgozása; e.) a képzésben résztvevő doktoranduszok és egyéni felkészülők tanulmányi ügyeinek intézése, irányítása; f.) a hallgatók tanulmányi, tudományos kutatói és óratartási eredményeinek nyilvántartása; g.) a témavezetők tevékenységének felügyelete; h.) részvétel a doktorjelöltek fokozatszerzési eljárási ügyeiben; i.) tudományos konferenciák szervezése. 21. Az intézet (1) Az intézet több hasonló képzési területen működő tanszéket magába foglaló oktatási egység. (2) Feladata: a) az intézetben folyó oktató, kutató tevékenység összehangolása; b) a rendelkezésére álló erőforrások optimális elosztása; c) a tanszékein oktatott szakok, szakirányok tantárgy struktúrájának valamint tantárgyi programjainak folyamatos fejlesztése; d) az akkreditációs követelmények folyamatos figyelése, és az annak való megfelelés biztosítása e) az oktatás minőségének biztosítása; f) oktatással kapcsolatok pályázati lehetőségek kihasználása. 22.

20 21 A tanszékcsoport (1) Egy adott tudomány részterületén szakirányon tevékenykedő tanszékek az oktatás és tudományos kutatás hatékonyságát egységes elvek szerint elősegítő szervezeti csoportja. 23. A tanszék (1) Az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait. (2) Feladata: a) szervezi, irányítja és ellenőrzi a tanszék oktató-nevelő munkáját és más (külső megbízásos) tevékenységét, dönt azokban az ügyekben, amelyeket a különböző szabályzatok a hatáskörébe utalnak; b) elősegíti a hallgatók bevonását a tudományos munkába, biztosítja a tudományos diákköri munka feltételét; c) a jogszabályok, hatósági előírások, egyetemi, kari határozatok és szabályzatok előírásainak végrehajtása; d) A tanszék kiadványainak hazai és külföldi megjelentetése; e) Segít a doktori programok kidolgozásában és a szakalapítással, valamint szakindítással kapcsolatos tevékenységben; f) a szaktárgyi oktatás végzése, korszerűsítése, a szakági képzés fejlesztésének kezdeményezése, az oktatás személyi, szervezeti, tárgyi feltételeinek megteremtése; g) az oktatással kapcsolatos számonkérés tartalmi követelményeinek, formáinak kidolgozása, ennek szervezése, folyamatos ellenőrzése; h) a speciális képzés, tudományos továbbképzés, a gyakorlati képzés, gondoskodás a hallgatókkal történő egyéni foglalkozás feltételeiről, tehetséggondozás; i) az oktatók, tudományos kutatók szakmai fejlődésének segítése, gondoskodás a folyamatos oktatói utánpótlásról, az oktatói-kutatói követelményrendszer érvényesítése és a teljesítésükhöz szükséges feltételek megteremtése; j) pályázati úton elnyert, vagy állami megbízások alapján elvégzendő fejlesztési feladatok végzése. 24. Kutatóintézet (1) A tanszéken, a tanszékcsoporton és az intézeten belül, illetve ezek együttműködésével működhetnek: kutatócsoportok; más egységek és csoportok. (2) A kari kutatóintézet önálló oktatási szervezeti egység, amely feladata, hogy egyes társadalomtudományok, nemzetvédelmi illetve hadtudományi és az

21 22 azokhoz szorosan kapcsolódó más tudományterületeken folyó kutatási tevékenységet szervezze. E) A KAR OKTATÁSI, KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉT TÁMOGATÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYSÉGEI 25. Tanfolyami Parancsnokság (1) A Tanfolyamai Parancsnokság feladata a felsőfokú (katonai, polgári) vezetői tanfolyamok, tervezése, szervezése, az általános előmeneteli tanfolyamok szervezése és levezetése, a nem katonai oktatási intézményben végzett tiszti állományba vett személyek tanfolyamrendszerű felkészítésének szervezése és levezetése, távoktatási formában a felsőoktatási intézményekben a Honvédelmi alapismeretek tantárgy, valamint a közoktatásban a Katonai alapismeretek tantárgy gesztori feladatainak végzése. (2) A Tanfolyami Parancsnokság vezetője a Felsőfokú Tanfolyam Szervező Csoport parancsnok, akinek alárendeltségében működik a Katonai Továbbképző Részleg és a Távoktatási Részleg. (3) A Tanfolyami Parancsnokság a dékán közvetlen alárendeltségébe tartozik. (4) Működéséhez elkészíti a munkaköri jegyzék szerint a munkaköri leírásokat, amelyek alapján végzi tevékenységét. (5) A Felsőfokú Tanfolyam Szervező Csoport feladatai: a) A Felsőfokú vezetőképző tanfolyamokon folyó oktató, kutató tevékenység kidolgozása, tervezése, összehangolása; b) A tanfolyamok képzési, kimeneti követelményeinek, tematikájának, órarendjének kidolgozása, tantárgy struktúrájának valamint tantárgyi programjainak folyamatos fejlesztése, részt vesz a gyakorlatok kidolgozásában; c) Az oktatás minőségbiztosítása; (6) A Katonai Továbbképző Részleg végzi a HM belföldi beiskolázási tervében szereplő, a kar számára feladatként meghatározott belső át- és továbbképzések (Nem katonai oktatási intézményben végzett, tiszti állományba vett személyek tanfolyamrendszerű felkészítése, általános katonai és vezetői előmeneteli tanfolyamok) tervezését, szervezését és levezetését. Elöljárói döntés alapján részt vesz különböző HM és MH szervek általános katonai felkészítésében. Az igények, és leterheltség függvényében részt vesz a katonai vezető szak (vagy más szakok) hallgatóinak gyakorlati felkészítésében, az általános katonai ismeretek fejlesztésében, szinten tartásában. Feladatai: a) tervezi, szervezi és végrehajtja a nem katonai oktatási intézményben végzett tisztek általános katonai felkészítését, vizsgáztatását; b) tervezi, szervezi és végrehajtja az általános előmeneteli tanfolyamokra beiskolázottak felkészítését, vizsgáztatását. A távoktatási folyamat ideje alatt ellátja a tutori feladatokat; c) a dékán részére javaslatot készít elő a tanfolyamok oktatói személyére;

22 23 d) az igényeknek és az elöljárói feladatszabásnak megfelelően részt vesz a katonai vezető szak (vagy más szakok) hallgatóinak általános katonai felkészítésében, az ismeretek szinten tartásában; e) az elöljárói feladatszabásnak megfelelően részt vesz a kar katona állománya általános katonai felkészítésében (a HM HVK hatályos kiképzési intézkedésének megfelelően); f) elöljárói igények alapján részt vesz kiképzési innovációs tevékenységben. (7) A Távoktatási Részleg végzi a távoktatási formában a felsőoktatási intézményekben a Honvédelmi alapismeretek tantárgy, valamint a közoktatásban a Katonai alapismeretek tantárgy gesztori feladatait. Feladatai: a) tervezi, szervezi és végrehajtja a Honvédelmi alapismeretek tantárgy távoktatási képzési formában való oktatását, vizsgáztatását. A távoktatási folyamat ideje alatt ellátja a tutori feladatokat; b) Végzi a közoktatásban a Katonai alapismeretek tantárgy gesztori feladatait. c) Végzi a tantárgyfejlesztési és minőségbiztosítási feladatokat. d) az igényeknek és az elöljárói feladatszabásnak megfelelően részt vesz a belső katonai át- és továbbképzések távoktatási feladataiban; e) az elöljárói feladatszabásnak megfelelően részt vesz a kar katona állománya általános katonai felkészítésében; f) elöljárói igények alapján részt vesz kiképzési innovációs tevékenységben. F) A KAR FUNKCIONÁLIS SZERVEZETI EGYSÉGEI 26. A Dékáni Titkárság (l) A Dékáni Titkárság a kar adminisztratív ügyintéző szerve. Kari szinten ellátja az általános igazgatással, vezetéssel, irányítással, ellenőrzéssel, valamint a rendezvények szervezésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat. (2) A Dékáni Titkárság élén a dékán által javasolt, a Kari Tanács által véleményezett és a rektor által megbízott vagy kinevezett titkárságvezető áll. (3) A Dékáni Titkárság munkáját a dékán irányítása mellett a titkárságvezető szervezi, vezeti és ellenőrzi. A titkárságvezető munkájáért közvetlenül a dékánnak tartozik felelősséggel. (4) A Dékáni Titkárság feladatai: a) a kar adminisztrációs tevékenységéhez tartozó tervezési, szervezési és koordinálási feladatok teljes körű végzése; b) a kari testületi szervek (Kari Tanács, Kari Dékáni Tanács, Kari Tudományos Tanács, Kari Minőségügyi Bizottság) megalakításával, határozataik végrehajtásával kapcsolatos feladatok szervezése; c) a kar napi életével kapcsolatos rendezvények előkészítése, tervezőszervező, ellenőrző tevékenység végzése;

23 24 d) a kar bázisain szolgálatot teljesítő, alkalmazásban lévő teljes személyi állomány katonai, igazgatási tevékenységének tervezése, összehangolása; e) a dékán vezetési okmányainak, az ellenőrzési munkatervek előkészítése, jelentések elkészítésében való közreműködés; f) a hazai és külföldi partnerintézményekkel kialakult kapcsolatok ápolása, kiszélesítése, valamint új kapcsolatok kialakításának előkészítésében való részvétel; g) a bázison működő más szervekkel, a karral kapcsolatban lévő társadalmi szervezetekkel való együttműködés szervezése és végrehajtása; h) a karra látogató hazai és külföldi delegációk, valamint vendégek fogadásában, programjaik tervezésében, szervezésében való részvétel; i) határidős feladatok figyelemmel kísérése; j) egyéb ügyek kari szintű rendezése. (5) Működéséhez elkészíti a szükséges okmányokat és a Munkaköri Jegyzék szerint a munkaköri leírásokat, amelyek alapján végzi tevékenységét. G) A KAR TESTÜLETEI ÉS BIZOTTSÁGAI 27. A kar testületei (1) A kart a jogszabályokban, az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint annak mellékleteként elfogadott kari Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint választott testületek és vezetők irányítják. (2) A kar testületei és fórumai: a) a Kari Tanács; b) a Dékáni Tanács; c) a Kari Gazdálkodási Tanács d) a Kari Professzori Tanács; e) a Kari Tudományos Tanács; f) a Kari Minőségügyi Bizottság; g) a Kari Képzésfejlesztési Tanács; h) a Szakfejlesztési Fórum; i) a Kari Tudományos Diákköri Tanács; j) a Kari Hallgatói Önkormányzat; k) a Kari Hallgatói Fegyelmi testület; l) a Kari Oktatói és Alkalmazotti Értekezlet; m) a Kari Érdekegyeztető Tanács; n) a Kari Hallgatói Fórum. 28. A Kari Tanács

24 25 (1) A Kari Tanács a kar véleményezési, javaslattevő, döntési és ellenőrzési joggal felruházott vezető testülete. (2) A Kari Tanács munkáját állandó és ideiglenes bizottságok segítik. (3) A Kari Tanács megbízása alapján, egy-egy célfeladat elvégzésére, ideiglenes bizottságok hozhatók létre. A bizottságok működésének részletes szabályait a Kari Tanács határozatában állapítja meg. Munkájuk befejezésekor a bizottságok kötelesek beszámolni a Kari Tanácsnak, amely a beszámoló elfogadásával egyidejűleg ezen bizottságokat megszünteti. (4) A kar vezetési feladatait a dékán látja el, munkáját a Kari Tanács segíti. Akadályoztatása esetén a kijelölt dékánhelyettes jár el. (5) A Kari Tanács szavazati és tanácskozási jogú tagokból áll. (6) Szavazati jogú tagok (15 fő): Betöltött tisztség alapján hivatalból tagja és egyben a Kari Tanács elnöke a dékán. Betöltött tisztség alapján hivatalból tag a Kari Hallgatói Önkormányzat elnöke. Választás alapján (13 fő): a) az oktatók és kutatók választott képviselői, úgy, hogy arányuk az elnökkel együtt a Kari Tanács létszámának legalább a felét meghaladja (9 fő); b) az egyéb munkakörben foglalkoztatottak (1 fő); c) a hallgatók választott képviselője (3 fő [1 fő HM ösztöndíjas, 1 fő polgári szakos, 1 fő PhD]). (7) Tanácskozási jogú állandó meghívottak: a) a szakért felelős oktatók b) a dékán helyettesek és tanszékvezetők, intézet igazgató; c) a Szenátus kari tagjai; d) a dékáni titkárságvezető; e) előző kari dékán egy évi időtartamra; f) a reprezentatív szakszervezetek képviselői; g) a szakok képzését megrendelő, szakmai felügyeletét ellátó külső szervek képviselői; h) a Honvédelmi Minisztérium Humánpolitikai Főosztály képviselője; i) az Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Önkormányzat elnöke. (8) Meghatározott napirendi pontok tárgyalásához a dékán tanácskozási joggal más személyeket is meghívhat. (9) A kar valamennyi polgára jogosult a Kari Tanács tagjainak választására, és a testületbe tagként is megválasztható. (10) A Kari Tanács tagjainak megbízása legfeljebb három évre szól. A hallgatókat két évre választják meg. A Kari Tanács tagja nem lehet olyan hallgató, aki az adott félévre nem iratkozott be. (11) A Kari Tanács titkárát a dékánjavaslata alapján a Kari Tanács választja. (12) A Kari Tanács oktató, kutató és az egyéb munkakörben foglalkoztatottak megválasztása során a ZMNE SZMSZ vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

25 A Kari Tanács hatásköre (1) A Kari Tanács döntési és ellenőrzési jogkörében: a) létrehozza a kari szintű állandó és ideiglenes bizottságokat, megbízza vezetőiket, meghatározza feladataikat; b) a kari szabályzatok elfogadása, módosítása c) jóváhagyja a kart érintő szerződéseket, megállapodásokat; d) dönt a Szenátus által a Kari Tanácsra átruházott jogkörökben. (2) A Kari Tanács javaslattevő és véleményező jogkörében: a) javaslatot tesz a kar SzMSz-ére és más szabályozókra, majd azokat jóváhagyásra a Szenátus elé terjeszti; b) javaslatot tesz a kar tevékenységének főbb elveire, fejlesztési terveire; e) véleményezi a tanszékek, szervek tudományos kutatási, képzési, működési költségvetési igényeit, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok felhasználási elveit; c) javaslatot tesz a dékán, a dékánhelyettesek, a főigazgató, az igazgató valamint a tanszékvezetők megbízására; d) javaslatot tesz a Szenátus felé az oktatói kinevezések odaítéléséről; e) javaslatot tesz a kiváló oktatói címek adományozásáról; f) javaslatot tesz az egyetemi szintű alapképzés (BSc), a mesterképzés (MSc), illetve a doktori (PhD) képzés, valamint a habilitációs eljárásokra. g) javaslatot tesz új szak(ok) indítására, a szak(ok) képesítési követelményeinek módosítására, a tantervekre; f) javaslatot tesz a kari tantervekről, képzési szakirányokról, kezdeményezi újabb szakok és továbbképzési szakok indítását; h) javaslatot tesz oktatási és tudományos kutatási szervezeti egység (tanszék, tanszékcsoport, intézet) létesítéséről, megszűntetéséről, illetve átszervezéséről; i) véleményezi és javaslatot tesz a kari munkaköri jegyzék egyes kérdésivel kapcsolatban; j) véleményezi és javaslatot tesz az itt nem szabályozott minden egyéb a kart vagy az egyetemet érintő kérdésben. (3) A Kari Tanács beszámoltatja: a) a dékán helyetteseket, a szakokért felelős oktatókat; b) a karon működő minden szervezeti egység és szervezet vezetőjét; c) az általa választott testületek vezetőit, legalább évente egyszer. (4) A Kari Tanács hatáskörében: a) megsemmisíthet minden olyan átruházott hatáskörben, vagy a karon, illetve kari felügyelet alatt működő tanács, testület, szerv és közösség által hozott döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt, egyetemi vagy kari szabályokat, egyetemi vagy kari tanácsi határozatot sért; b) minősített többségi szavazással kezdeményezheti a rektornál a dékán jogszabályt, illetve egyetemi szabályzatot sértő döntésének megsemmisítését, a megsemmisítésre vonatkozó előterjesztésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van; c) egyes hatásköreit átruházhatja a Tanszéki Értekezletekre, állandó és ad hoc bizottságaira, a Kari Hallgatói Önkormányzatra;

26 27 d) határozatait írásos formában teszi közzé. 30. A Kari Tanács működési rendje (1) A Kari Tanács éves ülésterve szerint általában havonta (kivéve a nyári időszakot) ülésezik. A Kari Tanács ülését a dékán hívja össze, írásbeli előterjesztéssel és a napirend megjelölésével: a) az előterjesztéseket a tanácsülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a Kari Tanács tagjainak és az alkalmankénti meghívottaknak; b) az öt napon belüli előterjesztést, valamint a Kari Tanács ülésén szóban vagy írásban előterjesztett napirendi javaslatot, az adott ülésen csak a Kari Tanács egyszerű többségi egyetértésével lehet tárgyalni. (2) A Kari Tanács rendkívüli ülését a kezdeményezéstől számított 15 napon belül (de 2 napon túl) össze kell hívni, ha: a) azt a dékán kéri; b) valamelyik Tanszéki Értekezlet, illetve a Kari Hallgatói Önkormányzat, vagy a Kari Tanács szavazati jogú tagjainak legalább egyharmada azt a megtárgyalandó napirend megjelölésével írásban kéri. (3) A Kari Tanács ülései nyilvánosak, kivételes esetben (többségi döntéssel) az elnök zárt ülést rendelhet el. (4) A Kari Tanács üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen megjelentek nevét, az elhangzott hozzászólások kivonatos tartalmát, a döntések alapján írásba foglalt határozatokat, a szavazatok megoszlásával. A jegyzőkönyvet a Kari Tanács titkára vezeti és a dékán által felkért kettő, szavazati jogú, kari tanácstag hitelesíti. (5) A Kari Tanács, illetve a tanács bizottságai üléseinek előterjesztései, jegyzőkönyvei, határozatai a kar oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és alkalmazottai számára nyilvánosak. Az előterjesztések a Kari Tanács és a bizottságok tagjainál, továbbá a Dékáni Titkárságnál megtekinthetők. Ezeket a Dékáni Titkárságnál kell elhelyezni és megőrizni. A zárt ülések dokumentumait bizalmasan kell kezelni. (6) A Kari Tanács tagjai, valamint a létrehozott állandó és ideiglenes bizottságok tagjai, továbbá a tanács által megválasztott, vagy a dékán által alakított bizottságok elnökei jogosultak betekinteni a kar bármely szervezeti egysége olyan ügyirataiba, amelyek a testületi tagságukból, illetve megbízatásukból adódó feladataik ellátásához szükségesek, és számukra jogszabályok ezt nem korlátozzák. Az iratbetekintésnél különösen figyelembe kell venni a személyes és különleges adatok védelmére, valamint a szolgálati és államtitokra vonatkozó rendelkezéseket. (7) A Kari Tanács választott tagjait a karnak a felhívás megjelenésétől számított 30 napon belül meg kell választania, a Kari Tanács alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. (8) A Kari Tanács saját működésének elősegítésére Kari Minőségügyi Bizottságot, Kari Tudományos Tanácsot, Kari Dékáni Tanácsot, és más állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A testületek összetételét, feladatait a Kari Tanács határozza meg.

27 A Dékáni Tanács (1) A Dékáni Tanács a dékán mellett működő döntés-előkészítő, véleményező testület. (2) A Dékáni Tanács tagjai: a) a dékán; b) a dékán helyettesek; c) a dékáni titkárságvezető, d) a szakért felelős oktatók; e) a Kari Hallgatói Önkormányzat elnöke; f) a kar jogtanácsosa. (3) Állandó meghívottként vesz(nek) részt a reprezentatív szakszervezet(ek) képviselője(i). (4) A Kari Dékáni Tanács munkájában a dékán meghívására más is részt vehet. 32. A Kari Gazdálkodási Bizottság (1) A Kari Gazdálkodási Bizottság a dékán döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkező testülete, munkáját az elnöke irányítja. (2 A Kari Gazdálkodási Bizottság tagjai: a) az oktatási és minőségbiztosítási dékánhelyettes (elnök), b) a tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettes, c) a dékáni titkárságvezető, d) az intézetigazgatók, e) a Tanfolyami Parancsnokság parancsnoka, f) a kar jogtanácsosa, g) Dékáni Titkárság gazdálkodási és pénzügyi kérdésekkel foglakozó előadója. A Kari Gazdálkodási Bizottság üléseire meghívottak a szakfelelősök, valamint a dékán által kijelölt személyek. A Kari Gazdálkodási Bizottság titkára a Dékáni Titkárság gazdasági és pénzügyi kérdéseivel foglalkozó előadója. (3) A Kari Gazdálkodási Bizottság feladatai: a) a karon folyó gazdálkodás koordinálása, a kar egészét érintő gazdálkodási kérdések előterjesztése, véleményezése, az irányelvek és a preferenciák kidolgozása; b) a kar költségvetésének tervezése; c) az előirányzati keretek felhasználásának figyelemmel kísérése; d) a pénzforgalom felügyelete; e) az anyaggazdálkodás tervezése, koordinálása;