A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA. Miskolc, 2007.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA. Miskolc, 2007."

Átírás

1 A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2007.

2

3 sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA A Miskolci Egyetem Szenátusának 32/2007. sz. határozata. Készült 200 példányban. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

4 Kiadásért felelős: Dr. Stipta István általános rektorhelyettes Kiadja a Miskolci Egyetem ME Sokszorosító Üzeme: Kovács Tiborné üzemvezető Nyomdaszám: Re ME Miskolc-Egyetemváros, március 20.

5 Tartalomjegyzék Fejezetszám F e j e z e t c í m Old. szám Vált. szám Bevezetés dátuma I. FOGALMAK, AZ EGYETEM OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGE, AZ EGYETEMEN FOLYTATHATÓ KÉPZÉSEK 1 II. A KÉPZÉSI PROGRAM 2 III. SZAKKÉPZÉSI PROGRAM 3 IV. AZ EGYETEMEN FOLYTATOTT KÉPZÉSEK FAJTÁI 3 V. AZ ALAPKÉPZÉSI ÉS A MESTERKÉPZÉSI SZAKOK JEGYZÉKE 4 VI. A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK 4 VII. SZAK LÉTESÍTÉSE 7 VIII. SZAK INDÍTÁSA 8 IX. FELNŐTTKÉPZÉS 11 X. TANFOLYAMI KÉPZÉSEK 12 XI. A KÉPZÉS NYELVE 12 XII. A KÉPZÉSEK LEBONYOLÍTÁSI FORMÁI 12 XIII. A KÉPZÉSEK FINANSZÍROZÁSA 13 XIV. EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS INTÉZMÉNYEKKEL 13 XV. A KORÁBBAN MEGKEZDETT KÉPZÉSEK FOLYTATÁSA ÉS BEFEJEZÉSE 13 XVI ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14

6

7 Oldalszám: 1 A Miskolci Egyetem Szenátusa a Miskolci Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) képzési rendjét a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.), a 289/2005. (XII. 22.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr289.), a 79/2006. (IV. 5.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr79.), a 307/2006. (XII. 23.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr307.), az oktatási és kulturális miniszter 10/2006. (IX. 25.) számú rendelete (a továbbiakban: OKMr.), valamint az oktatási miniszter 15/2006. (IV. 3.) számú rendelete alapján az alábbiak szerint szabályozza (a továbbiakban: BSz.). I. FOGALMAK, AZ EGYETEM OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGE, AZ EGYETEMEN FOLYTATHATÓ KÉPZÉSEK Ftv. 4. (2) A felsőoktatás oktatási alaptevékenysége magában foglalja az alapképzést, a mesterképzést, a doktori képzést, a felsőfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést. [ ] A felsőoktatási intézmény e törvényben, a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvényben [ ], a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben [ ] és a felnőttképzésről szóló évi CI. törvényben [ ] foglaltak szerint részt vehet a közoktatási, továbbá a felsőoktatásnak nem minősülő szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb képzési feladatok megvalósításában. Ftv. 11. (1) A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés. (2) Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. A ciklusokra bontott, osztott és az egységes, osztatlan képzések szerkezetét a Kormány határozza meg. (3) A felsőoktatás keretében az (1) bekezdésben foglaltak mellett felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsőfokú szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhető. Ftv. 32. (5) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet kell [ ] és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. (6) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterképzésben figyelembe véve a (7) bekezdésben meghatározottakat legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. (7) Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az egységes, osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév.

8 Oldalszám: 2 (8) A szakirányú továbbképzésben az alap- vagy a mesterfokozatot követően további szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. BSz. 1. A szabályzat alkalmazásában: (1) Felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad. (2) Képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely a) az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá c) a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. (3) Képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható. BSz. 2. (1) A szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem alapító okiratában rögzített képzési formákra és valamennyi egyetemi alkalmazottra. II. A KÉPZÉSI PROGRAM Ftv. 32. (1) A felsőoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A képzési program a szenátus általi elfogadással válik érvényessé. A képzési program részeként a tantervet alap- és mesterképzésben az oktatási miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a felsőoktatási intézmény. (9) A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési idő hat félév. Okmr. 4. (2) A képzési programban (a szakirányú továbbképzés vonatkozásában) rendelkezni kell: a) a képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozott tantervről és tantárgyi programokról; b) az értékelési és ellenőrzési módszerekről, eljárásokról; c) a korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendjéről.

9 Oldalszám: 3 III. A SZAKKÉPZÉSI PROGRAM Ftv. 32. (2) A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmény által készített és a szenátus által elfogadott szakképzési program szerint folyik. A szakképzési program az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott felsőfokú szakképzésre készíthető, a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján. (4) A szakképzési program tartalmazza a megegyező tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának lehetőségét, továbbá a felsőfokú szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzési idő négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg. A szakközépiskolában folyó felsőfokú szakképzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközépiskola felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést. Kr (4) A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmény képzési programjának részét képező szakképzési program szerint folyik, amelynek kötelező elemei: a) a felsőfokú szakképzés megnevezése, szakmacsoportja, a szakképesítés OKJ azonosító száma, kiadásának éve, a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendelet száma, a szakképesítéssel betölthető foglalkozások, b) azon alapképzési szakok megnevezése, amelyeken szakirányú továbbtanulás esetén kredit beszámítható, c) a felsőfokú szakképzésbe való felvétel követelményei, d) a képzési időszakra, ezen belül hetekre bontott óraterv, az elméleti és gyakorlati képzés során megszerzendő kreditek száma, a szakmai és vizsgakövetelmények előírásait figyelembe véve a vizsgáztatási-értékelési rend, a képzés egyes szakaszainak lezárása, egymásra épülése, a záróvizsga (szakmai vizsgarészek) tartalma, eredményének kiszámítási módja, a képzési időszakra vonatkozó átlagszámítás, e) részidős képzés, valamint távoktatás esetén a minőségi egyenértékűség szempontjából szükséges infrastrukturális és képzésmódszertani követelmények, a szakmai gyakorlat munkatapasztalattal történő kiválthatóságnak eljárása, f) a felsőfokú szakképzés minőségbiztosítási terve, g) a gyakorlati képzési program követelményei, a felsőoktatási intézményben, szakközépiskolában illetve máshol teljesítendő gyakorlati képzés óraszáma, a gyakorlati képzőhelyek, a gazdálkodó szervezetnél megvalósuló szakmai gyakorlat esetén a gyakorlati képzés felügyeletében közreműködő területi gazdasági kamarák felsorolása. IV. AZ EGYETEMEN FOLYTATOTT KÉPZÉSEK FAJTÁI BSz. 3. (1) A Miskolci Egyetemen a) alapképzés, b) mesterképzés, c) doktori képzés, d) szakirányú továbbképzés, e) felsőfokú szakképzés, f) felnőttképzés, g) egyéb tanfolyami képzés, valamint kifutó jelleggel a korábbi felsőoktatási törvény alapján megkezdett

10 Oldalszám: 4 h) főiskolai alapképzés, i) egyetemi alapképzés, j) szakirányú továbbképzés folyik. (2) A doktori képzésről külön szabályzat rendelkezik. V. AZ ALAPKÉPZÉSI ÉS A MESTERKÉPZÉSI SZAKOK JEGYZÉKE Kr (1) A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjainak jegyzékét - beleértve a gyakorlatigényes alapképzési szakokat -, továbbá azok képzési területeit, a képzési ágait, valamint az egyes szakokon az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát az 1. számú melléklet határozza meg. (2) A ciklusokra bontott, osztott és az egységes, osztatlan képzésben, képzési területenként - a tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak kivételével - a 2. számú melléklet tartalmazza a mesterképzési szakok jegyzékét, valamint a mesterfokozathoz összegyűjtendő kreditek számát. A jegyzékben feltüntetett szakokon az indítással összefüggő eljárás lefolytatható. A mesterképzési szakszerkezet e rendeletben meghatározott eljárás szerint bármikor kiegészíthető. (3) A tanári szakképzettséget adó mesterképzési szakon a ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülően szerezhető első és második tanári szakképzettségeket, valamint szakképzésben, illetve művészeti szakképzésben a mesterfokozatra és nem tanári szakképzettségre épülő, illetve annak tanulmányaival párhuzamosan megszerezhető tanári szakképzettségeket a 3. számú melléklet tartalmazza. A Kr289. mellékleteiben meghatározott szakszerkezet módosítására szaktípusonként eltérő módon van lehetőség. Kr (1) A ciklusokra bontott, osztott képzésben az 1. számú mellékletben meghatározott szakszerkezet az alapképzés szakjainak teljes körű felülvizsgálatát követően módosítható. (2) Új alapképzési szak 1. számú mellékletbe való felvételére a felsőoktatási intézmények vezetőinek konferenciája által létrehozott szakmai bizottságnak - a szakszerkezetre vonatkozó felülvizsgálatot követő - javaslata alapján, a szakmai szervezetek és munkaadók, valamint a képzésben érdekelt ágazati minisztériumok véleményének előzetes megkérésével kerülhet sor. (3) A ciklusokra bontott, osztott képzésben új tanári szakképzettség meghatározására a 3. számú mellékletben meghatározott szakszerkezet közoktatási igények alapján történő felülvizsgálatát követően kerülhet sor. Kr (2) Az új mesterképzési szaknak e kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti jegyzékbe történő felvételére - a felsőoktatási intézmény, illetve intézmények javaslata alapján - az oktatási miniszter évente legalább egy alkalommal előterjesztést tesz a Kormánynak. A mesterszakok e rendelet 2. számú melléklete szerinti jegyzékét olyan határidővel kell módosítani, hogy a mesterképzési szak a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerinti felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadványban meghirdethető legyen. VI. A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK BSz. 4. (1) Új alapképzési, mesterképzési, tanári és szakirányú továbbképzési szak létesítéséhez el kell készíteni a képzési és kimeneti követelményeket.

11 Oldalszám: 5 (2) A képzési és kimeneti követelményeket az Egyetem önállóan, vagy más felsőoktatási intézményekkel közösen állíthatja össze. Alapképzés esetén az érdekelt intézmények által alkotott konzorcium készíti el a képzési és kimeneti követelményeket. (3) A képzési és kimeneti követelmények tartalmi előírását az alapképzés, a mesterképzés és a tanárképzés esetén a Kr289., a szakirányú továbbképzés esetén az Okmr. határozza meg. Kr Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák: a) az alapképzési szak megnevezését; b) az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven); c) a képzési időt félévekben; d) az alapfokozat megszerzéséhez - az e rendeletben meghatározottak szerint - összegyűjtendő kreditek számát, ezen belül da) a képzési ág közös képzési szakaszához rendelendő kreditek minimális értékét, db) szakirány esetén a szakirányhoz rendelendő kreditek minimális értékét, dc) a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értékét, dd) a szakdolgozathoz rendelhető kreditértéket, de) az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kreditértéket, df) a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívül szervezett gyakorlati képzésben megszerzendő kreditek minimális értékét; e) az alapképzési szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat: ea) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek, és eb) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint ec) a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírását; f) a képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciáit; g) a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó - ismeretköreinek bemutatását; h) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket. Kr A mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák a) a mesterképzési szak megnevezését; b) a mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven); c) azon alapszakok megnevezését, amelyek teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a mesterképzésbe történő belépésnél; d) a képzési időt félévekben; e) a mesterfokozat megszerzéséhez az e rendeletben meghatározottak szerint összegyűjtendő kreditek számát, ezen belül ea) a kötelező és kötelezően választható tantárgyakhoz, eb) a szabadon választható tantárgyakhoz, ec) a differenciált szakmai anyaghoz vagy szakirány választhatósága esetén a szakirányhoz rendelhető kreditek minimális értékét, ed) a szakdolgozathoz vagy diplomamunkához rendelhető kreditértéket; f) a mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciákat: fa) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek, és fb) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint fc) a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírását; g) a végzettségi szinthez szükséges, alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó ismeretköröket; h) a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó - ismeretköreinek bemutatását; i) a gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelményeket; j) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket;

12 Oldalszám: 6 k) alapképzési szakon, szakokon megszerzett ismeretek mesterképzésbe való befogadásának speciális feltételeit. Kr A tanári szak képzési és kimeneti követelményei tartalmazzák: a) a szakon megszerezhető végzettségi szintet; b) a képzési időt félévekben; c) a mesterfokozat megszerzéséhez a rendeletben meghatározottak szerint összegyűjtendő kreditek számát, ezen belül ca) a tanári szakképzettség (első és második) szakterületi ismereteihez, cb) a tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai ismereteihez, cc) a kötelezően és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelendő kreditek minimális értékét, cd) a szakdolgozathoz vagy diplomamunkához rendelhető kreditértéket, ce) az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kreditértékét, cf) a közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben szervezett, összefüggő szakmai gyakorlat kreditértékét; d) a tanári képesítés kompetenciáit: da) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek és db) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint dc) a tanári szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása általános követelményeinek leírását; e) a tanári szak felvételéhez szükséges, a tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítő pedagógiai, pszichológiai ismeretköröket; f) a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai ismeretköreit; g) a szakmai gyakorlat követelményeit: ga) gyakorlati ismeretek megszerzésének formáit, követelményeit, gb) az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit; h) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket; i) az a)-h) pont vonatkozásában a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés sajátos követelményeit - mesterfokozat és szakképzettség megszerzését követő tanári szakon; - mesterfokozat és tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben; - a felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű (a továbbiakban: főiskolai szintű) tanári szakképzettség birtokában mesterfokozatot adó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben; j) továbbá a ciklusokra bontott, osztott képzésben tanári szakképzettségenként: 1. a szakképzettség oklevélben történő megjelölését; 2. a tanári szakképzettségek felvételének feltételeit: - az első tanári szakképzettség, - a második, illetve a kizárólag második tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modulok felvételének feltételeit, beleértve azon alapképzési szakok, illetve egyes alapképzési szakok esetében az oklevélben megjelölt önálló szakképzettséget eredményező azon szakirányok körének meghatározását, amelyre az adott tanári szakképzettség épülhet; 3. az adott tanári szakképzettség kompetenciáit - a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek, és - a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint - az adott tanári szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírását; 4. az adott tanári szakképzettség szakterületi, ezen belül szakmódszertani, tantárgy-pedagógiai ismeretköreinek leírását; 5. az adott tanári szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek sajátos követelményeit. Okmr. 4. (1) A felsőoktatási intézmény képzési programjának részét képező képzési és kimeneti követelmények kötelező tartalmi elemei (a szakirányú továbbképzés vonatkozásában): a) a szakirányú továbbképzés megnevezése; b) a szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése; c) a szakirányú továbbképzés képzési területe;

13 Oldalszám: 7 d) a felvétel feltételeként da) alapképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzési szak esetén azon képzési területek, képzési ágak vagy alapképzési szakok megnevezése, db) mesterképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzési szak esetén azon képzési területek vagy mesterképzési szakok megnevezése, amelyekre az adott szakirányú továbbképzési szak épül; e) a képzési idő; f) a szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma; g) a képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben; h) a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték; i) a szakdolgozat kreditértéke. Kr (1) Az alap- vagy mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit, a sikeres szakindítási eljárást követően, az oktatási miniszter [ ] rendeletben teszi közzé. (2) A szak képzési és kimeneti követelményeire a) alapképzésben [ ] a felsőoktatási intézményvezetők konferenciája által létrehozott szakterületi szakmai bizottságok, b) mesterképzésben a felsőoktatási intézmény vagy a felsőoktatási intézmények közösen tehetnek javaslatot. (3) Az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeinek kiadására irányuló kérelemhez csatolni kell: a) a szak képzési és kimeneti követelményeit; b) a Magyar Akkreditációs Bizottság támogató véleményét; c) a szaklétesítés társadalmi, munkaerőpiaci indoklását - figyelemmel a nemzetközi irányzatokra, a különböző végzettségi szintet nyújtó szakképzések, szakképzettségek szerkezetére, valamint a szakemberigény rövid távú előrejelzését. VII. SZAK LÉTESÍTÉSE BSz. 5. (1) Új alapképzési szak, ill. új mesterképzési szak létesítését célzó kérelem dokumentációját a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) honlapjáról letölthető, Útmutató az alapszakok létesítésére irányuló kérelmek összeállításához c., valamint Útmutató a mesterszakok létesítésére irányuló kérelmek összeállításához c. anyagok formai és tartalmi előírásai alapján kell elkészíteni. (2) Az alapképzési ill. mesterképzési szak létesítéséről szóló kérelmet a szenátus hagyja jóvá. Az előterjesztés az (1) alatt ismertetett dokumentációt tartalmazza. (3) A szenátusi előterjesztést az általános rektorhelyettesnél kell kezdeményezni, a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete 88. (2) bekezdésének megfelelően. A rektorhelyettes a kari/intézeti tanács által jóváhagyott előterjesztést maximum öt munkanap alatt felülvizsgálja. Tartalmi, vagy formai hiányosság esetén az előterjesztőt hiánypótlásra hívja fel. (4) Az általános rektorhelyettes intézkedik a formai követelményeknek megfelelő előterjesztés gazdasági tanács, rektori kabinet, és egyetemi szenátus elé terjesztéséről. (5) A szenátus támogató javaslata esetén a rektor kéri a MAB elnökétől a szaklétesítési dokumentáció véleményezését.

14 Oldalszám: 8 (6) A szaklétesítés eljárási rendjét alapképzési szakokra az 1. sz. melléklet, mesterképzési szakokra a 2. sz. melléklet tartalmazza. Kr (5) Amennyiben a kérelmező a maga által kidolgozott képzési és kimeneti követelmények alapján kíván új szakot indítani, a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményt nyilvánít arról is, hogy az alap- vagy mesterképzési szakra meghatározott képzési és kimeneti követelmények - az oklevelek hazai és külföldi megfeleltethetőségét is figyelembe véve - várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e. BSz. 6. (1) A MAB alapképzési szak létesítését támogató állásfoglalása esetén a konzorcium elnöke kéri az oktatási és kulturális minisztertől az alapképzési szak felvételét a Kr melléklete szerinti jegyzékbe. (2) A MAB mesterképzési szak létesítését támogató állásfoglalása esetén a rektor kéri az oktatási és kulturális minisztertől a mesterképzési szak felvételét a Kr melléklete szerinti jegyzékbe. BSz. 7. (1) Új felsőfokú szakképzési szak létesítéséhez ki kell dolgozni a szakmai és vizsgakövetelményeket és intézkedni kell az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvételről. Ftv. 32. (3) A felsőoktatási intézmény és a gazdasági (szakmai) kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményt és kezdeményezi a felsőfokú szakképzésnek az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvételét. A felsőfokú szakképesítést fel kell venni egyszerűsített és gyorsított akkreditációs eljárást követően az Országos Képzési Jegyzékbe, ha azzal a szakképesítésért felelős miniszter egyetért. VIII. SZAK INDÍTÁSA BSz. 8. (1) Az alapképzési, ill. mesterképzési szakok jegyzékén a Kr289. mellékleteiben szereplő szakokra vonatkozó szakindítási kérelmet a MAB honlapjáról letölthető Útmutató az alapszakok indítására irányuló kérelmek összeállításához, valamint az Útmutató a mesterszakok indítására irányuló kérelmek összeállításához c. anyagok formai és tartalmi előírásai alapján kell elkészíteni. (2) Az alapképzési ill. mesterképzési szak indításáról szóló kérelmet a szenátus hagyja jóvá. Az előterjesztés az (1) alatt ismertetett dokumentációt tartalmazza. A szakindítás feltételeiről a képzést kezdeményező oktatási egység vezetőjének (dékán, főigazgató, igazgató) kell gondoskodnia. (3) A szenátusi előterjesztést az általános rektorhelyettesnél kell kezdeményezni, a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete 88. (2) bekezdésének megfelelően. (4) Az általános rektorhelyettes intézkedik a formai követelményeknek megfelelő

15 Oldalszám: 9 előterjesztés szenátus elé terjesztéséről. (5) A szenátus támogató javaslata esetén a rektor kéri a MAB elnökétől a szakindítási dokumentáció véleményezését. (6) A MAB szakindítást támogató nyilatkozata esetén a rektor kérelmezi az Oktatási Hivatalnál a szakindítás nyilvántartásba vételét. (7) A nyilvántartásba vételt és a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban való közzétételt követően a szak indítható. (8) A szakindítási engedéllyel rendelkező szak tényleges indításának időpontját a biztosított keretszámok egyetemi harmonizálásával a Rektor határozza meg. OKMr. 6. (1) Szakirányú továbbképzés akkor indítható, ha azt az adott felsőoktatási intézményvezető kérelme alapján a Központ nyilvántartásba vette és ezt követően a felsőoktatási intézmény a szakirányú továbbképzési szak tantervét a honlapján közzétette. (3) A kérelemhez csatolni kell a szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményeit kivéve a 3. (2) bekezdésében meghatározott szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele esetét -, valamint a tantervet elfogadó szenátusi határozatot. (5) A Központ a nyilvántartásba vett szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit közzéteszi a honlapján. OKMr. 3. (2) A Felsőoktatási Regisztrációs Központ [ ] által nyilvántartásba vett képzési és kimeneti követelményekre épülő, saját tanterv alapján szervezett szakirányú továbbképzést a felsőoktatási intézmény kizárólag az alapító okiratában meghatározott képzési területen indíthat. BSz. 9. (1) A szakirányú továbbképzési szak létesítését és indítását a szenátus hagyja jóvá. (2) Az előterjesztés tartalmazza a képzési programot, valamint a képzési és kimeneti követelményeket. (3) A szenátusi előterjesztést az általános rektorhelyettesnél kell kezdeményezni, a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete 88. (2) bekezdésének megfelelően. (4) Az általános rektorhelyettes intézkedik a formai követelményeknek megfelelő előterjesztés szenátus elé terjesztéséről. (5) A szenátus szakindítást támogató döntése esetén a rektor intézkedik az Oktatási Hivatalnál a képzés nyilvántartásba vételéről. (6) Szakirányú továbbképzési szak a nyilvántartásba vételt követően, a szak tantervének honlapon való közzététele után indítható. (7) Más felsőoktatási intézmény által nyilvántartásba vetetett, az Oktatási Hivatal (mint Felsőoktatási Regisztrációs Központ) honlapján közzétett képzési és kimeneti követelmények alapján szakirányú továbbképzési szak akkor indítható, ha az adott szak képzési területe szerepel az Egyetem alapító okiratában. (8) A szaklétesítés ill. szakindítás eljárási rendjét szakirányú továbbképzési szakokra a 3. sz. melléklet tartalmazza.

16 Oldalszám: 10 BSz. 10. (1) Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképzési szak indításának feltétele, a szakképzésre való alkalmasság. (2) A felsőfokú szakképzési szak indítását a szenátus hagyja jóvá. Az előterjesztés tartalmát a Kr. 79. határozza meg. (3) A szenátusi előterjesztést az általános rektorhelyettesnél kell kezdeményezni, a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete 88. (2) bekezdésének megfelelően. (4) Az általános rektorhelyettes intézkedik a formai követelményeknek megfelelő előterjesztés szenátus elé terjesztéséről. (5) A szenátus szakindítást támogató döntése esetén a rektor a intézkedik a képzés nyilvántartásba vételéről. (6) A szakindítás eljárási rendjét felsőfokú szakképzési szakokra a 4. sz. melléklet tartalmazza. Kr (2) A felsőfokú szakképzés indításának feltétele, hogy a felsőoktatási intézmény a felsőfokú szakképzés szakmacsoportjának a 6. számú mellékletben meghatározott megfelelő képzési területen legalább alapképzést folytasson, rendelkezzen a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt eszközjegyzékkel, valamint az elméleti ismeretek átadásához és a gyakorlati képzés oktatásához megfelelő szervezeti, tárgyi és személyi feltételekkel. (3) A felsőfokú szakképzés indításra vonatkozó szenátusi előterjesztés tartalmazza a) a felsőfokú szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeit, b) a szakképzési programot, c) amennyiben a képzést szakközépiskola indítja, vagy a képzésben szakközépiskola is részt vesz, a felsőoktatási intézmény, a szakközépiskola fenntartója és a szakközépiskola között kötendő együttműködési megállapodás tervezetét, d) a felsőoktatási intézményben a felsőfokú szakképzésért felelős szervezeti egység megjelölését, szakközépiskolával történő együttműködés esetén a szakközépiskola nevét és címét, OM azonosítóját, a szakközépiskola székhelyének és telephelyének címét, vezetőjének nevét, e) a felsőoktatási intézményben a felsőfokú szakképzésben részt vevő további szervezeti egységek megnevezését, f) a felsőfokú szakképzésben a felsőoktatási intézménnyel együttműködő egyéb intézmények, szervezetek megnevezését, a feladatmegosztás leírását, g) a felsőoktatási intézményben és a szakközépiskolában a felsőfokú szakképzésért felelős szakmai vezetőt, h) a felsőfokú szakképzésben együttműködési megállapodás alapján résztvevő más intézményekkel kötendő szerződések tervezetét, i) a felsőfokú szakképzés finanszírozásának tervét, j) a felsőfokú szakképzésben részt vevő oktatók, tanárok és szakoktatók szakmai és pedagógiai képesítésére vonatkozó követelményeket, illetve a továbbképzésükre vonatkozó tervet, k) a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint az elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges épület és egyéb infrastrukturális kapacitás igényeket és azok biztosításának módját, l) felsőoktatási intézmény által indított felsőfokú szakképzés esetén a felsőfokú szakképzésről alapképzésbe vagy alapképzésről a felsőfokú szakképzésbe való átvétel rendjét, m) a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény szerint létrejött tanulói, hallgatói szerződésekre vonatkozó megállapodást. Kr (1) A felsőoktatási intézmény rektora a felsőfokú szakképzés indításáról hozott döntés alapján az alapító okiratnak a felsőoktatási törvény 16. -ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti esetleg szükséges kiegészítése és annak a felsőoktatási törvény 16. -ának (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele után kéri a regisztrációs központtól a képzés indításának nyilvántartásba vételét. A felsőoktatási intézmény által

17 Oldalszám: 11 folytatott felsőfokú szakképzés csak a regisztrációs központ által történő nyilvántartásba vételt követően indítható. A szakközépiskola által felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás keretében folytatott felsőfokú szakképzés csak a megállapodás regisztrációs központ által történő nyilvántartásba vételét követően indítható. IX. FELNŐTTKÉPZÉS Fktv. 3. (2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység a) az iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. Fktv. 8. (1) A 3. (1) bekezdés b) pontjában felsorolt jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. E törvény 29. -ának 13. pontja szerinti belső képzést biztosító intézmény egyszerűsített nyilvántartásával kapcsolatos eljárás szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete határozza meg. (2) A nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre történik és 4 évig érvényes. Fktv. 14. (1) A felnőttképzést folytató intézmény szakmai munkájának, a képzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség biztosítása érdekében szakmai tanácsadó testülete(ke)t hozhat létre. (2) A szakmai tanácsadó testület legalább 3 főből áll, melynek összetételét a felnőttképzést folytató intézmények és felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg. (3) A szakmai tanácsadó testület feladatai: a) jóváhagyja a felnőttképzést folytató intézmény éves képzési tervét és kétéves beszámolóját, b) közreműködik a felnőttképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakításában, c) segíti a felnőttképzést folytató intézmény szakmai nyilvánosságának, valamint közönségkapcsolatainak kialakítását. (4) A szakmai tanácsadó testület ügyrendjét maga határozza meg. Fktv. 15. (1) Az éves képzési terv tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját. (2) Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni. (3) Szakmai tanácsadó testület működése esetén az éves képzési terv teljesüléséről a felnőttképzést folytató intézmény a szakmai tanácsadó testületnek évente köteles beszámolni. Fktv. 16. (1) Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. (2) A képzési program tartalmazza: a) a képzés során megszerezhető kompetenciát, b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, c) a tervezett képzési időt, d) a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.), e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, f) a maximális csoportlétszámot, g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,

18 Oldalszám: 12 h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. BSz. 11. (1) Az egyetemen folytatott felnőttképzési tevékenység szervezeti kerete a Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központja, amely tevékenységét a szervezeti és működési szabályzata szerint végzi. X. TANFOLYAMI KÉPZÉSEK BSz. 12. (1) A tanfolyami képzések olyan iskolarendszeren kívüli oktatási formák, amelyek nem sorolhatók a felnőttképzések közé, mivel nem szerepelnek akkreditált felnőttképzési programban. (2) A tanfolyamok a Felnőttképzési Regionális Központ közreműködésével szervezhetők meg, költségtérítéses formában. (3) A tanfolyamokra a Miskolci Egyetem Költségtérítéses Képzések Szabályzata előírásait kell alkalmazni. XI. A KÉPZÉS NYELVE Ftv. 8. (2) A felsőoktatásban folyó képzés nyelve a magyar. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó hallgató az e törvényben meghatározottak szerint anyanyelvén, illetőleg anyanyelvén és magyarul vagy magyar nyelven folytathatja tanulmányait. A felsőoktatásban a képzés részben vagy egészben nem magyar nyelven is folyhat. XII. A KÉPZÉSEK LEBONYOLÍTÁSI FORMÁI Ftv. 33. (1) A felsőoktatásban a képzés megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll. (2) A teljes idejű képzést a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A nappali képzés munkarendje szerinti képzést heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. (3) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az esti és a levelező képzés munkarendje szerinti képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenőnapon. (4) A felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzés csak teljes idejű képzés formájában szervezhető meg, a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint.

19 Oldalszám: 13 XIII. A KÉPZÉSEK FINANSZÍROZÁSA Ftv. 53. (1) A felsőoktatási intézményben folyó képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeit ha e törvény másképp nem rendelkezik az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. (2) Bármely képzési ciklusban, felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben folyó képzés lehet államilag támogatott, függetlenül annak munkarendjétől. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony is lehet államilag támogatott képzés. Ftv. 55. (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. [ ]. Ftv. 56. A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. [ ]. XIV. EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS INTÉZMÉNYEKKEL Ftv. 31. (1) A felsőoktatási intézmény az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából együttműködési megállapodást köthet bármely, a feladatai ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködés irányulhat különösen: képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, képzés, gyakorlati képzés megszervezésére, a tanulmányok beszámítására, [ ]. (2) A felsőoktatási intézmény megállapodhat különösen a) a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézményeivel és más kutatóintézetekkel közös kutatási, képzési feladatok ellátására, b) másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására, c) szakközépiskolával felsőfokú szakképzés feladatainak ellátására, [ ]. BSz. 13. (1) Az együttműködési megállapodások minimális tartalmi elemeit a szabályzat 5. sz. melléklete foglalja össze. (2) A felsőfokú szakképzésben középiskolával kötendő együttműködési megállapodás tartalmi elemeit a szabályzat 6. sz. melléklete rögzíti. XV. A KORÁBBAN MEGKEZDETT KÉPZÉSEK FOLYTATÁSA ÉS BEFEJEZÉSE Ftv (4) Az évi felsőoktatásról szóló törvény alapján megkezdett képzéseket folyamatos képzésben változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni. Ftv (2) Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési

20 Oldalszám: 14 követelmények szerint fejezhetik be, és az évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK BSz. 14. A szabályzat a Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 26. sz. mellékletét képezi és jóváhagyását követően lép hatályba. Miskolc, március 20. Dr. Patkó Gyula rektor a Szenátus elnöke

21 Eljárási rend ALAPKÉPZÉSI SZAK létesítése és indítása esetén Oldalszám: sz. melléklet Hivatkozott jogszabályok: 289/2005. (XII. 22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr289.) a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről. 307/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr307.) az Oktatási Hivatalról. I. SZAK LÉTESÍTÉSE Új alapképzési szak létesítésére a szakszerkezet teljes felülvizsgálatát követően kerülhet sor. Kr (1) A ciklusokra bontott, osztott képzésben az 1. számú mellékletben meghatározott szakszerkezet az alapképzés szakjainak teljes körű felülvizsgálatát követően módosítható. Kr (2) Új alapképzési szak 1. számú mellékletbe való felvételére a felsőoktatási intézmények vezetőinek konferenciája által létrehozott szakmai bizottságnak - a szakszerkezetre vonatkozó felülvizsgálatot követő - javaslata alapján, a szakmai szervezetek és munkaadók, valamint a képzésben érdekelt ágazati minisztériumok véleményének előzetes megkérésével kerülhet sor. 1. A képzési és kimeneti követelmények összeállítása A képzési és kimeneti követelmények tartalmi előírását a Kr289. az alábbiak szerint határozza meg. 7.. Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák: a) az alapképzési szak megnevezését; b) az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven); c) a képzési időt félévekben; d) az alapfokozat megszerzéséhez - az e rendeletben meghatározottak szerint - összegyűjtendő kreditek számát, ezen belül da) a képzési ág közös képzési szakaszához rendelendő kreditek minimális értékét, db) szakirány esetén a szakirányhoz rendelendő kreditek minimális értékét, dc) a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értékét, dd) a szakdolgozathoz rendelhető kreditértéket, de) az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kreditértéket, df) a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívül szervezett gyakorlati képzésben megszerzendő kreditek minimális értékét; e) az alapképzési szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat: ea) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek, és eb) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint ec) a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírását; f) a képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciáit; g) a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó - ismeretköreinek bemutatását; h) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket. 2. A szaklétesítési kérelem dokumentációjának összeállítása A szaklétesítési kérelem dokumentációját a MAB honlapjáról letölthető Útmutató az alapszakok létesítésére irányuló kérelmek összeállításához c. anyag formai és tartalmi előírásai alapján kell elkészíteni.

22 Oldalszám: sz. melléklet A dokumentáció tartalmazza a Kr (2) szerinti szakmai bizottság által kidolgozott képzési és kimeneti követelményeket, mellékletként a szakmai szervezetek, a munkaadók, valamint az érdekelt ágazati minisztériumok véleményét, ill. a szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonatát. Kr (2) A szak képzési és kimeneti követelményeire a) alapképzésben - az 5. (2) bekezdésében meghatározottak szerint - a felsőoktatási intézményvezetők konferenciája által létrehozott szakterületi szakmai bizottságok tehetnek javaslatot. 3. Szenátusi határozat a szaklétesítésről A Kr (1) és (2) feltételek teljesülését követően az alapképzési szak létesítéséről szóló kérelmet a szenátus hagyja jóvá. Az előterjesztés a 2. alatt ismertetett dokumentációt tartalmazza. A szenátusi előterjesztést az általános rektorhelyettesnél kell kezdeményezni, a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete alapján (2) A kari/önálló intézeti tanács döntése alapján a kar/önálló intézet vezetője kezdeményezi az általános rektorhelyettesnél az előterjesztés és a kari/ önálló intézeti tanács határozatának egyidejű megküldésével a javaslat Szenátus elé terjesztését. Az általános rektorhelyettes intézkedik a formai követelményeknek megfelelő előterjesztés szenátus elé terjesztéséről. 4. Véleménykérés a MAB-tól A szenátus támogató javaslata esetén a rektor kéri a MAB elnökétől a szaklétesítési dokumentáció véleményezését. Kr (5) Amennyiben a kérelmező a maga által kidolgozott képzési és kimeneti követelmények alapján kíván új szakot indítani, a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményt nyilvánít arról is, hogy az alap- vagy mesterképzési szakra meghatározott képzési és kimeneti követelmények - az oklevelek hazai és külföldi megfeleltethetőségét is figyelembe véve - várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e. 5. Szaklétesítés: a képzési és kimeneti követelmények közzététele Kr (1) Az alap- vagy mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit, a sikeres szakindítási eljárást követően, az oktatási miniszter - az ban foglaltakat figyelembe véve - rendeletben teszi közzé. II. SZAK INDÍTÁSA A szakindítási engedéllyel rendelkező alapképzési szakok listáját a Kr sz. melléklete tartalmazza. 2.. (1) A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjainak jegyzékét - beleértve a gyakorlatigényes alapképzési szakokat -, továbbá azok képzési területeit, a képzési ágait, valamint az egyes szakokon az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát az 1. számú melléklet határozza meg. 1. A szakindítási kérelem dokumentációjának összeállítása A szakindítási kérelem dokumentációját a MAB honlapjáról letölthető Útmutató az alapszakok indítására irányuló kérelmek összeállításához c. anyag formai és tartalmi előírásai alapján kell elkészíteni. 2. Szenátusi határozat a szakindítási előterjesztésről A szakindítási előterjesztést a szenátus hagyja jóvá. Az előterjesztés az 1. alatt ismertetett dokumentációt tartalmazza. A szenátusi előterjesztést az általános rektorhelyettesnél kell kezdeményezni, a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete alapján.

23 Oldalszám: sz. melléklet 88.. (2) A kari/önálló intézeti tanács döntése alapján a kar/önálló intézet vezetője kezdeményezi az általános rektorhelyettesnél az előterjesztés és a kari/ önálló intézeti tanács határozatának egyidejű megküldésével a javaslat Szenátus elé terjesztését. Az általános rektorhelyettes intézkedik a formai követelményeknek megfelelő előterjesztés szenátus elé terjesztéséről. 3. Véleménykérés a MAB-tól A szenátus támogató javaslata esetén a rektor kéri a MAB elnökétől a szakindítási dokumentáció véleményezését. Kr (2) Az alap- vagy mesterképzési szak indítását megelőzően a felsőoktatási intézmény vezetője kikéri a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményét. Kr (4) A Magyar Akkreditációs Bizottság a szakindítási eljárás során arról nyilvánít véleményt, hogy a felsőoktatási intézmény által benyújtott tanterv, tantárgyi program összhangban van-e az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeivel és megvannak-e az intézményben az alap- vagy mesterképzési szak indításához a személyi és tárgyi feltételek. Kr (5) Amennyiben a kérelmező a maga által kidolgozott képzési és kimeneti követelmények alapján kíván új szakot indítani, a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményt nyilvánít arról is, hogy az alap- vagy mesterképzési szakra meghatározott képzési és kimeneti követelmények - az oklevelek hazai és külföldi megfeleltethetőségét is figyelembe véve - várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e. 4. Nyilvántartásba vétel a szakindításhoz A MAB szakindítást támogató nyilatkozata esetén a rektor kérelmezi az Oktatási Hivatalnál a szakindítás nyilvántartásba vételét. Kr (1) A felsőoktatási intézmény rektora kezdeményezi alap-, illetve mesterszak indításának, kar, illetve doktori iskola létesítésének nyilvántartásba vételét. (2) A kérelemhez csatolni kell a) az alapszak, illetve a mesterszak indításával, kar létesítésével kapcsolatos dokumentációt; b) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét; c) a felsőoktatási intézménynek a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos álláspontját. (3) Ha a kérelem jogszerű és a szakindítást, a kar, illetve a doktori iskola létesítését előzetesen a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság orvos- és egészségtudományi képzés esetén az Egészségügyi Minisztérium támogatta a Központ az alap-, illetve mesterszak indítását, a kar, illetve doktori iskola létesítését nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételt és a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban való közzétételt követően az alapképzési szak indítható.

24 Eljárási rend MESTERKÉPZÉSI SZAK létesítése és indítása esetén Oldalszám: sz. melléklet Hivatkozott jogszabályok: 289/2005. (XII. 22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr289.) a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről. 307/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr307.) az Oktatási Hivatalról. I. SZAK LÉTESÍTÉSE Új mesterképzési szak létesítésére - a képzési és kimeneti követelmények kidolgozásával - az egyetem önállóan, vagy más felsőoktatási intézménnyel közösen tehet javaslatot. Kr (1) Új mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeinek meghatározását a ciklusokra bontott, osztott és az egységes, osztatlan képzésben - az 5. (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a szakindítási eljárással egyidejűleg felsőoktatási intézmény vagy felsőoktatási intézmények közösen kezdeményezhetik. 1. A képzési és kimeneti követelmények összeállítása A képzési és kimeneti követelmények tartalmi előírását a Kr289. az alábbiak szerint határozza meg. 8.. A mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák a) a mesterképzési szak megnevezését; b) a mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven); c) azon alapszakok megnevezését, amelyek teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a mesterképzésbe történő belépésnél; d) a képzési időt félévekben; e) a mesterfokozat megszerzéséhez az e rendeletben meghatározottak szerint összegyűjtendő kreditek számát, ezen belül ea) a kötelező és kötelezően választható tantárgyakhoz, eb) a szabadon választható tantárgyakhoz, ec) a differenciált szakmai anyaghoz vagy szakirány választhatósága esetén a szakirányhoz rendelhető kreditek minimális értékét, ed) a szakdolgozathoz vagy diplomamunkához rendelhető kreditértéket; f) a mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciákat: fa) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek, és fb) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint fc) a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírását; g) a végzettségi szinthez szükséges, alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó ismeretköröket; h) a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó - ismeretköreinek bemutatását; i) a gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelményeket; j) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket; k) alapképzési szakon, szakokon megszerzett ismeretek mesterképzésbe való befogadásának speciális feltételeit. 2. A szaklétesítési kérelem dokumentációjának összeállítása A szaklétesítési kérelem dokumentációját a MAB honlapjáról letölthető Útmutató a mesterszakok létesítésére irányuló kérelmek összeállításához, c. anyag formai és tartalmi előírásai alapján kell elkészíteni.

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.)

Részletesebben

3. számú melléklet KÉPZÉSI PROGRAM

3. számú melléklet KÉPZÉSI PROGRAM KÉPZÉSI PROGRAM 3. számú melléklet Preambulum A Szolnoki Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa - különös tekintettel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényre (a továbbiakban: Nftv.)

Részletesebben

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.)

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat FI 69207 Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezetés...5 I. PREAMBULUM...6 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...9

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006. június Tartalomjegyzék Bevezetés 5 I. PREAMBULUM 5 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9 1.Az egyetem jogállása 9 2.Az

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. KÖTET, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10. SZ. MELLÉKLETE KÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2007.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. KÖTET, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10. SZ. MELLÉKLETE KÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2007. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. KÖTET, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10. SZ. MELLÉKLETE KÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2007. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2016. II. 1 - F5. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat, a 92/2014. (VII. 16.) szenátusi határozat, a 15/2015.

Részletesebben

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet. a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet. a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási

Részletesebben

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet. a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet. a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.)

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata Pécs 2006. 2016. április 21. napjától hatályos változat A Pécsi

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2015. IX. 5 - F5. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat, a 92/2014. (VII. 16.) szenátusi határozat, a 15/2015.

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZAT

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZAT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2011 1 TARTALOMJEGYZÉK A szabályzat hatálya... 3 Értelmező rendelkezések... 3 A képzésekkel kapcsolatos kari feladatok és hatáskörök... 4 A képzésekkel

Részletesebben

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZATA (AZ SZMSZ. III.2. SZÁMÚ MELLÉKLETE)

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZATA (AZ SZMSZ. III.2. SZÁMÚ MELLÉKLETE) A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZATA (AZ SZMSZ. III.2. SZÁMÚ MELLÉKLETE) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) 12. (2)

Részletesebben

HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND

HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND VI. RÉSZ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND 1. fejezet A KÉPZÉS SZERKEZETI ÉS TARTALMI EGYSÉGEI Képzési program 262. (1) A Főiskolán a képzés a képzési program alapján folyik, melyet a Szenátus fogad el.

Részletesebben

GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 2015. OKTÓBER 2 Bevezetés A Szent István

Részletesebben

Budapest, 2006. szeptember

Budapest, 2006. szeptember TERVEZET! (honlapra) Tárgy: miniszteri rendelettervezet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról Budapest, 2006. szeptember

Részletesebben

FIR-STAT FOGALOMTÁR (2014. december 1.)

FIR-STAT FOGALOMTÁR (2014. december 1.) FIR-STAT FOGALOMTÁR (2014. december 1.) Tartalomjegyzék Hallgatói adatkör... 4 Alapképzés... 4 Alaptámogatás... 4 Árva, félárva... 4 Bursa Hungarica ösztöndíj... 4 Családfenntartó... 5 Doktori fokozat

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 178. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 178. szám MAGYAR KÖZLÖNY 178. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. november 19., csütörtök Tartalomjegyzék 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet Az oktatást szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról 22468

Részletesebben

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18.

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K T A R T A L O M J E G Y Z É K... 2 E L Ő S Z Ó... 4 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM /2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti

Részletesebben

III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER III/2. Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat

III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER III/2. Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER III/2. Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat A Szenátus - a HÖK egyetértésével - 2007. június 25-i ülésén, 60.aa/2006/07. számú határozatával támogatta a Hallgatói

Részletesebben

c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, 5

c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, 5 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2011.07.22 2012.01.01 33 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1 A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA A FŐISKOLAI ALAPKÉPZÉS, MESTERKÉPZÉS, A FELSŐFOKÚ

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2015. II. 1 2015. IX. 4. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat, a 92/2014. (VII. 16.) szenátusi határozat,

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat

Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa

Részletesebben

T/11700/2186. Az Országgyűlés. ajánlása. a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló T/11700. sz. törvényjavaslat.

T/11700/2186. Az Országgyűlés. ajánlása. a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló T/11700. sz. törvényjavaslat. T/11700/2186. Az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságának Alkotmány- és igazságügyi bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló T/11700. sz. törvényjavaslat

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/II. fejezet. SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/II. fejezet. SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata III/II. fejezet SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 1. A TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZÉSE (4) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ)

Részletesebben

2003. évi XXIX. törvény. a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról

2003. évi XXIX. törvény. a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról 2003. évi XXIX. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

Részletesebben

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja: Törvényjavaslat a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról (Tervezet) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

Részletesebben

PANNON EGYETEM A PANNON EGYETEM HALLGATÓI JUTTATÁSI ÉS TÉRÍTÉSI SZABÁLYZATA

PANNON EGYETEM A PANNON EGYETEM HALLGATÓI JUTTATÁSI ÉS TÉRÍTÉSI SZABÁLYZATA PANNON EGYETEM A PANNON EGYETEM HALLGATÓI JUTTATÁSI ÉS TÉRÍTÉSI SZABÁLYZATA A Szenátus elfogadta: 2012. február 9. A határozat száma: 118/2011-2012. (II. 9.) Szenátus határozat Hatálybalépés: 2012. február

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA A FŐISKOLAI ALAPKÉPZÉS, MESTERKÉPZÉS, A FELSŐFOKÚ

Részletesebben

Gépészmérnöki mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei

Gépészmérnöki mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei Gépészmérnöki mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A mesterképzési szak megnevezése: gépészmérnöki (Mechanical Engineering) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és

Részletesebben

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2011/2012. tanév TANÁR - JÁTÉK- ÉS SZABADIDŐ-SZERVEZŐ TANÁR mesterszak 3 félév 90 kredit NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szerkesztők: Dr. Patyi Gábor

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. KÖTET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND II. KÖTET FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER III. KÖTET HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER Miskolc, 2011 1.3. számú

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók számára

AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók számára 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott

Részletesebben

EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT ZRÍNYI MIKLÓS 4. sz. melléklet a ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT -2011- 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 A SZABÁLYZAT

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Szenátusa a a nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.),

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió

Részletesebben

T/17965. számú. törvényjavaslat. az oktatást érintő egyes törvények módosításáról

T/17965. számú. törvényjavaslat. az oktatást érintő egyes törvények módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17965. számú törvényjavaslat az oktatást érintő egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter Budapest, 2005. október 2005. évi. törvény az

Részletesebben

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak

Részletesebben

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 3. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 483/1300/3-2/2011. TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT az 1-5. számú módosítással egységes szerkezetbe

Részletesebben

SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR

SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA /2011. (..) számú SE szenátusi határozat Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS TUDOMÁNYI KARON ÉRVÉNYES SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (A HALLGATÓI TANULMÁNYI REND ÉS

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA HALLGATÓINAK JUTTATÁSI ÉS TÉRITÉSI SZABÁLYZATA

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA HALLGATÓINAK JUTTATÁSI ÉS TÉRITÉSI SZABÁLYZATA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA HALLGATÓINAK JUTTATÁSI ÉS TÉRITÉSI SZABÁLYZATA (Az SzMSz 11. sz. melléklete) A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZATA A Nyíregyházi Főiskola Szenátusa a

Részletesebben

2013. évi LXXVII. törvény. a felnőttképzésről 1. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. A törvény személyi és tárgyi hatálya

2013. évi LXXVII. törvény. a felnőttképzésről 1. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. A törvény személyi és tárgyi hatálya 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak

Részletesebben

Hallgatói térítési és juttatási szabályzat

Hallgatói térítési és juttatási szabályzat Hallgatói térítési és juttatási szabályzat PPKE 2009. március 1. 1. cím A szabályzat hatálya 1.. (1) Jelen szabályzat hatálya ha jogszabály vagy szabályzat másként nem rendeli kiterjed a Pázmány Péter

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT. 2014. Dunaújváros

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT. 2014. Dunaújváros DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT 2014. Dunaújváros. 6. kiadás 10. módosítás 2 (52). oldal Dunaújvárosi Főiskola szenátusa által 53-2006/2007.(2007.06.19.) számú határozattal elfogadva

Részletesebben

NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK

NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK nevelési és oktatási kutatások kora gyermekkor

Részletesebben

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2013 szeptemberétől és azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2013 szeptemberétől és azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2013 szeptemberétől és azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére Tisztelt Hallgatók! Az Önök munkáját, tájékozódását megkönnyítendő állítottam össze ezt a listát a jogszabályok,

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA Miskolc, 2015 3.6. sz. Egyetemi szabályzat ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEK SZABÁLYZATA A Miskolci Egyetem Szenátusának 251/2015. sz. határozata Készült 8 példányban.

Részletesebben

Meghirdetett képzések 2013 februári kezdéssel

Meghirdetett képzések 2013 februári kezdéssel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Intézmény elérhetősége ELTE IK-TTK Felvételi Iroda Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, 1.83 Telefonszám: (1) 372-2566 E-mail: ttkto@ludens.elte.hu

Részletesebben

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Abból a célból, hogy a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT 2007. 1 1 Egységes szerkezetben a módosításairól szóló CCXLII/2007. (XI. 26.) Szen. sz., a CCLXI/2007. (XII. 17.) Szen. sz., a XXXII/2008. (III. 31.) Szen.

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 2016. JANUÁR 29.

VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 2016. JANUÁR 29. VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 2016. JANUÁR 29. Az Oktatási és Kulturális Közlöny 2016. évi 1. számának tartalmából: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet az oktatást szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról,

Részletesebben

PANNON EGYETEM A PANNON EGYETEM SZABÁLYZATA AZ EGYETEMI HALLGATÓK RÉSZÉRE ADHATÓ JUTTATÁSOKRÓL ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDÕ DÍJAKRÓL

PANNON EGYETEM A PANNON EGYETEM SZABÁLYZATA AZ EGYETEMI HALLGATÓK RÉSZÉRE ADHATÓ JUTTATÁSOKRÓL ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDÕ DÍJAKRÓL PANNON EGYETEM A PANNON EGYETEM SZABÁLYZATA AZ EGYETEMI HALLGATÓK RÉSZÉRE ADHATÓ JUTTATÁSOKRÓL ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDÕ DÍJAKRÓL A Szenátus elfogadta: 2007. június 28. A határozat száma: 255/2006-2007.(VI.

Részletesebben

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok: Busch Irén Dr.

Részletesebben

A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI. 1. A mesterképzési szak megnevezése: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmegnevezés

A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI. 1. A mesterképzési szak megnevezése: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmegnevezés KÖNYVTÁROSTANÁR OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSI SZAK (8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Geográfus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei

Geográfus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei Geográfus mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A mesterképzési szak megnevezése: geográfus (Geography) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS. Dr. Csorba Péter Dr. Pusztai Gabriella

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS. Dr. Csorba Péter Dr. Pusztai Gabriella Szakfelelős: A pedagógiaipszichológiai modul felelőse: Szakfelelősök: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS Dr. Csorba

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT 2011. Dunaújváros 2012. július 12. 5. kiadás 5. módosítás 2 (54). oldal Dunaújvárosi Főiskola szenátusa által 53-2006/2007 (2007.06.19.) számú határozattal

Részletesebben

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) *

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) * TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) * Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZÉSE... 3 TANULMÁNYI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ SZERVEK ÉS SZEMÉLYEK...

Részletesebben

1. 2012. március 1-jén hatályba lépő módosítás

1. 2012. március 1-jén hatályba lépő módosítás A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 2012. évi módosításai 1. 2012. március 1-jén hatályba lépő módosítás Jogszabály megelőző állapota: 91. (7) Az e törvény előírásait a Magyar Honvédség,

Részletesebben

JOGSZABÁLY. LI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Ára: 693 Ft 2007. SZEPTEMBER 12. TARTALOM

JOGSZABÁLY. LI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Ára: 693 Ft 2007. SZEPTEMBER 12. TARTALOM LI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Ára: 693 Ft 2007. SZEPTEMBER 12. TARTALOM oldal JOGSZABÁLY 2007. évi CIV. törvény a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról... 2689 HATÁROZATOK 142/2007. (VII.

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata Pécs 2007. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

HALLGATÓI FELVÉTELI SZABÁLYZAT

HALLGATÓI FELVÉTELI SZABÁLYZAT A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 361/1300/31-2/2012. HALLGATÓI FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1 2. számú módosítással egységes szerkezetbe

Részletesebben

a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti felnőttképzést folytató intézményre,

a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti felnőttképzést folytató intézményre, 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól 2013.12.14

Részletesebben

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA 2005. évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról Az Országgyőlés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történı csatlakozásával a magyar felsıoktatás az Európai Gazdasági Térség felsıoktatási

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE (Módosításokkal egységes szerkezetben) Az SzMSz 3. számú melléklete Budapest 2008 Tartalomjegyzék I.

Részletesebben

Az oktatási miniszter. 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete. az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről

Az oktatási miniszter. 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete. az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről Az oktatási miniszter 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. -a (2) bekezdésének b)

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM DOKTORI KÉPZÉS ÉS DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA 2015. december 21. A Szegedi Tudományegyetem Doktori Képzés és Doktori Fokozatszerzés Szabályzata 1 A Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

I. RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND

I. RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM SZERVEZETI ÉS M Ű KÖDÉSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés.. 3 Preambulum..4 I. Fejezet Általános rendelkezések.5 II. Fejezet Az egyetem

Részletesebben

NAPPALI ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAK

NAPPALI ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAK NAPPAI ÉPÍÉSZMÉRNÖK SZAK (BSc) AAPKÉPZÉS Az alapképzési szak megnevezése: nappali építészmérnök Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: építészmérnök alapdiploma (BSc) A szakirányok megnevezése:

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 SOPRON 205 Változatszám: Kiadás dátuma: A példány

Részletesebben

I/A. Az alkalmazottak adatai

I/A. Az alkalmazottak adatai A 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklete alapján I. A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok I/A. Az alkalmazottak adatai a) név, nem, születési név, születési

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Hatályos: 2014.01.02 2014.06.30 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről

Részletesebben

III. fejezet. III./I. fejezet

III. fejezet. III./I. fejezet III. fejezet Az Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatáról (a hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje)

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2013. IX. 2 2014. VIII. 31. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat módosító rendelkezéseivel.) Budapest 2012.

Részletesebben

A DOKTORI KÉPZÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN

A DOKTORI KÉPZÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN 2008 2 A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, a doktori iskola létesítésének

Részletesebben

A DOKTORI KÉPZÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN

A DOKTORI KÉPZÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN 2010 2 A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, a doktori iskola létesítésének

Részletesebben

JOGSZABÁLY. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra

JOGSZABÁLY. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra LI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 693 Ft 2007. JANUÁR 31. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra TARTALOM oldal

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 979

MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 979 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 979 Az emberi erõforrások minisztere 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelete a tanári felkészítés közös követelményeirõl és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeirõl

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA (FSZTVSZ) 2003 Elfogadta az Egyetemi Tanács 2002. november 25-i ülésén Módosította az Egyetemi Tanács

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT. D e b r e c e n 2008. Ez a szabályzat a DE Szervezeti és működési szabályzatának melléklete

DEBRECENI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT. D e b r e c e n 2008. Ez a szabályzat a DE Szervezeti és működési szabályzatának melléklete DEBRECENI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT D e b r e c e n 2008 Ez a szabályzat a DE Szervezeti és működési szabályzatának melléklete TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET: Jogszabályi háttér... 5 II. FEJEZET: Meghatározások...

Részletesebben

VEGYÉSZ MSc. mesterképzés

VEGYÉSZ MSc. mesterképzés VEGYÉSZ MSc mesterképzés Tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karáról A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben kezdte meg működését,

Részletesebben

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10729. számú törvényjavaslat az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 2016. évi... törvény

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 4. függelék 1. verzió AZ ÓBUDAI EGYETEM SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA BUDAPEST,

Részletesebben

SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n

SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n Utolsó módosítás: 2011. június 16-án A Szolnoki Főiskola (a

Részletesebben

Hatály: 2013. XII. 5 2014. II. 21. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZAT

Hatály: 2013. XII. 5 2014. II. 21. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZAT Hatály: 2013. XII. 5 2014. II. 21. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZAT 2013 A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: Egyetem) történő felvételt - a nemzeti felsőoktatásról szóló

Részletesebben

BUDAPESTI METROPOLITAN FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER. Hatályos: A 2014/2015. tanév II.

BUDAPESTI METROPOLITAN FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER. Hatályos: A 2014/2015. tanév II. A BUDAPESTI METROPOLITAN FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER Hatályos: A 2014/2015. tanév II. félévétől TARTALOMJEGYZÉK VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE... 20 A HALLGATÓI

Részletesebben

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésrıl ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésrıl ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerıpiac igényeihez és az Európai Unió

Részletesebben

Pályázati felhívás a PhD doktori képzésre és egyéni doktori felkészülésre

Pályázati felhívás a PhD doktori képzésre és egyéni doktori felkészülésre Pályázati felhívás a PhD doktori képzésre és egyéni doktori felkészülésre Tisztelt Pályázók, leendő PhD Hallgatók! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora ebben az évben is pályázatot hirdet doktori (PhD)

Részletesebben

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1 A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió

Részletesebben

Az MRK hatásköre: 1) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

Az MRK hatásköre: 1) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény Az MRK hatásköre: 1) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 79. (5) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége üléseire tanácskozási joggal meg

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola Budapest 2010 ZMNE KMDI Budapest 2010 1 ZMNE KMDI Szerkesztette: Dr. habil. Kovács László mk. őrnagy 2 ZMNE KMDI TARTALOMJEGYZÉK A szabályzatban

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI RENDJE

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI RENDJE BUDAPEST, 2010. március TARTALOMJEGYZÉK I. rész Általános rész... 5 1.... 5 II.

Részletesebben

Tartalomjegyzék VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 222 22... 22 FEGYELMI SZABÁLYZAT... 23

Tartalomjegyzék VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 222 22... 22 FEGYELMI SZABÁLYZAT... 23 Alapszabály Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 1.... 4 II. AZ LFZE HÖK SZERVEZETE... 6 2. AZ LFZE HÖK SZERVEI... 6 3. A KÖZGYŰLÉS... 6 4. AZ LFZE HÖK ELNÖKSÉGE... 7 5. AZ ELNÖK...

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZABÁLYZATAI Ikt.szám: 464/1300/1-2/2011. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1-3. számú módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövege Debrecen 2012. január

Részletesebben

Egyetem SZABÁLYZAT. 2011. április 1/99

Egyetem SZABÁLYZAT. 2011. április 1/99 SZE SZMSZ-HKR-TVSZ Hatályos: 2011.04.05. - Széchenyi István Egyetem S ZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER T TANULMÁNYI ÉS VIZSGA SZABÁLYZATT 2011. április M:\WORD\SZABALY\Egyetemi

Részletesebben

HELLER FARKAS GAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FŐISKOLÁJA FELVÉTELI SZABÁLYZAT

HELLER FARKAS GAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FŐISKOLÁJA FELVÉTELI SZABÁLYZAT HELLER FARKAS GAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FŐISKOLÁJA FELVÉTELI SZABÁLYZAT 2009 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések... 3 II. A főiskolára történő jelentkezés feltételei... 3 III. A

Részletesebben