PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PEDAGÓGIAI RENDSZEREK"

Átírás

1 PEDAGÓGIAI RENDSZEREK fejlesztési lehetőségeinek, akkreditálásának, bevezetésének, alkalmazásának vizsgálata, a közoktatás tartalomfejlesztési tevékenységének megújítása érdekében folytatandó K+F +I tevékenység 1. alprojekt HELYZETFELMÉRÉS AZ OKTATÁS TARTALMÁT SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK, JOGSZABÁLYOK FOGALOMHASZNÁLATÁNAK, GYENGESÉGEINEK, ELLENTMONDÁSAINAK FELTÁRÁSA Szerzők: Bársony Csaba, Csillag Márta, Horváth Gréta, Dr. Szüdi János Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 1

2 1. alprojekt HELYZETFELMÉRÉS Az oktatás tartalmát szabályozó dokumentumok, jogszabályok fogalomhasználatának, gyengeségeinek, ellentmondásainak feltárása Almunkacsoport vezető: Bársony Csaba Lektor: Dr Mihály Ottó Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Az elkészült tanulmány célja, feladata Az összegző tanulmány fő kérdései A helyzetelemzés során használt módszerek, eljárások bemutatása A pedagógiai rendszerre és elemeire vonatkozó hatályos jogszabályok elemzése A tartalmi szabályozás kialakításának előzetes kérdései Az egységesség és differenciáltság A tartalmi szabályozási környezet bemutatása Nemzeti alaptanterv A kerettanterv A tartalmi szabályozás speciális elemei A tartalmi szabályozás rendszeréről A pedagógiai rendszer a jogrendszerben Fejlesztési előzmények Fogalmi kérdések A pedagógiai rendszer Nat szerinti felépítése A pedagógiai rendszer akkreditációja, kiadása Összegzés a pedagógiai rendszerek jogszabályi megjelenéséről A közoktatási akkreditációs eljárások elemzése A kerettanterv akkreditációs eljárása A kerettanterv fogalma, osztályozása Az Országos Köznevelési Tanács szerepe a kerettanterv akkreditációjában Az Országos Köznevelési Tanács által elfogadott bírálati szempontsor a sulinova Közoktatásfejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. által fejlesztett ún. prog-ramcsomagok bírálati eljárásához A kerettanterv jóváhagyásával kapcsolatos hatósági eljárás jellemzői A kerettantervi jóváhagyásban közreműködő szakértők Tapasztalatok a kerettantervi akkreditációs rendszer működéséről Összegző megállapítások a kerettantervi akkreditációs eljárás vizsgálatáról A tankönyvek jóváhagyása A tankönyv-jóváhagyási eljárás jellemzői A tankönyvvé nyilvánítási eljárás vizsgálati szempontjai a közoktatási törvényben A tankönyv és a tantervek kapcsolata A tankönyv megfelelőségének vizsgálati szempontjai A tankönyvvé nyilvánítási eljárás menete Szakértők a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban Nemzetközi kitekintés, tankönyvkutatás, elemzők megállapításai Tapasztalatok a tankönyvvé nyilvánítási eljárás működéséről A digitális tananyag tankönyvvé nyilvánítási eljárása Összegző megállapítások a tankönyvi jóváhagyási eljárás vizsgálatáról A pedagógus-továbbképzési programok jóváhagyása A pedagógus-továbbképzés rendszerének jogi háttere Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 3

4 6.3.2 A programakkreditációs eljárás jellemzői A pedagógus-továbbképzési program bírálatának szempontjai Pedagógus-továbbképzési program akkreditációjának tapasztalatai Összegző megállapítások a továbbképzési programok akkreditációs eljárásának elemzéséről Az összegző elemzés összefoglaló megállapításai az akkreditációs eljárások vizsgálatáról Irányadó jogforrások és dokumentumok Felhasznált irodalom Mellékletek Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 4

5 1. Bevezető Az elmúlt években a közoktatás eredményességi problémáiról szóló tudásunk jelentősen bővült. Több szakmai elemzés állította a figyelem középpontjába az oktatási eredményesség és a tanulás-tanítás tartalmainak, eszközeinek összefüggéseit. Ebben az időben bukkantak fel jelentősebb szakmai kezdeményezések, ekkor indultak el a pedagógiai rendszerek fejlesztésének munkálatai is. Hazánkban a pedagógiai rendszer fejlesztése nem központi oktatáspolitikai megrendelés eredményeként megvalósuló nagy ívű reformként jött létre, hanem sokszereplős, önálló tanulási folyamat eredményeként alakult, olyan folyamat eredményeként, amelyet az oktatáspolitikák is támogattak a szabályozás és fejlesztés eszközeivel. A pedagógiai rendszerek fejlesztésének igényét és szükségességének felismerését az az átfogó tanulási folyamat eredményezte, amely az elmúlt időszak hazai oktatási és tanulási innovációi során kibontakozott és felgyorsult. Ennek lényeges elemei a kormányzati felelősséget képviselő, államilag támogatott (finanszírozott) innovációs központok (intézmények, alapok) és a helyi tanulásfejlesztések közötti folyamatos kommunikáció, valamint a fejlesztés területén kibontakozó nemzetközi együttműködés. (Havas, 2009) A pedagógiai rendszer fogalma először 1999-ben jelent meg jogszabályban. A közoktatásról szóló törvény felhatalmazta az oktatásért felelős minisztert az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) kidolgozására és kiadására. A pedagógiai rendszer jelenleg is érvényes - a pedagógiai rendszer elemeit is meghatározó - definíciója a Nemzeti alaptantervben jelent meg 2007-ben. A neveléstudomány máig nem szolgáltatott érvényes meghatározást a pedagógiai rendszer leírására. A szabályozásban megjelenő definíció nem pedagógiai kutatási tevékenység eredményeképpen jött létre, hanem fejlesztési programokon, pedagógiai innovációkon átszűrt, keretjellegű meghatározás született. Munkacsoportunk elsősorban szabályozási információkat gyűjtött és elemzett. Öszszegző elemzésünk segítséget kíván nyújtani a pedagógiai rendszer meghatározásának és a pedagógiai rendszer akkreditációjának fejlesztési munkálataihoz azáltal, hogy a bonyolult közoktatási jogszabályrengetegben igyekszik feltárni a kapcsolódó jogforrások körét, ösz- Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 5

6 szegyűjti a jogszabályok fogalomhasználatának erősségeit és ellentmondásait, a jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat. Ezen információk birtokában reményeink szerint a későbbiekben pontosabban megfogalmazhatók a pedagógiai rendszerre és akkreditációjára vonatkozó szabályozási javaslatok. 2. Az elkészült tanulmány célja, feladata Az elkészült tanulmány célja, hogy a pedagógiai rendszerek jelenlegi szabályozásának részletes feltárásával és elemzésével segítséget nyújtson ahhoz, megteremtődjön a pedagógiai rendszer egységes akkreditációs eljárása, és koherens módon illeszkedjen a hatályos jogszabályokhoz, eljárásokhoz. Fenti cél érdekében az összegző tanulmány feladata, hogy a pedagógiai rendszerek fejlesztésének részletes javaslatait megelőzően, áttekintést nyújtson és elemezze a pedagógiai rendszer és akkreditációja jelenleg érvényes szabályozását. Feladata az oktatás tartalmát szabályozó dokumentumok, jogszabályok feltárása, a jogi szabályozási környezet elemzése, kiemelten az alábbiak szerint: a pedagógiai rendszerre és elemeire vonatkozó hatályos jogszabályok elemzése, a kerettantervek, tankönyvek, a pedagógus-továbbképzések akkreditációjára vonatkozó jogszabályok elemzése, alkalmazással kapcsolatos tapasztalatok feldolgozása. Az összegző helyzetfelmérés tartalmának részletes tervezése során arra összpontosítottunk, hogy konkrét és valóságos képet nyerjünk arról, hogy melyek a pedagógiai rendszerek akkreditációját jellemző legfontosabb problémák, és felvetéseinkkel, javaslatainkkal segítsük a specifikáció kialakításával és az akkreditáció fejlesztésével foglalkozó munkacsoportokat. 3. Az összegző tanulmány fő kérdései A pedagógiai rendszerek hazai és nemzetközi felhasználását vizsgáló háttérelemzések (Falus, 2010); (Gönczi, Havas, Pála, Szénási, Szüdi, Váczy, 2010) és kutatások egyértelműen leszögezik, hogy a pedagógiai rendszer fogalmának jelenlegi értelmezése és sza- Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 6

7 bályozásbeli megjelenése hazai fejlesztés eredménye. Az oktatási program (pedagógiai rendszer) jelenlegi fogalma a közoktatási törvény évi módosítása során került be a jogszabályba. A miniszter közoktatással kapcsolatos feladati között szerepel az alábbi rendelkezés: Az oktatásért felelős miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata: az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) így különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint az erre épülő tanítást tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység kidolgozása, kiadása. [Kt. 95. (1) j) pont] A hazai szakirodalomban fellelhető meghatározások Környei Lászlótól, (Schüttler, 1998, 3-13.) Pála Károlytól,(Pála, kézirat), Havas Pétertől (Havas, 2009) nem alakítottak ki egységes rendszerdefiníciót. Az elmúlt egy évtizedben folyamatosan módosultak az érintett jogszabályok és bizonyíthatóan törekedtek arra, hogy megfeleljenek a fejlesztések, a felhasználás és a fenntarthatóság követelményeinek. Ugyanakkor a különböző időpontban, eltérő oktatáspolitikai céllal létrejött jogi definíciók ismeretében kétséges, hogy összehangolt, koherens, jogi szabályozási meghatározások születtek a pedagógiai rendszer egységes fejlesztéséhez és fenntartásához. Hazánkban a közoktatási akkreditációs eljárások általában körültekintően szabályozottak és intézményi hátterük is biztosított. Az Oktatási Hivatal - az oktatási tárca hatósági feladatokkal felruházott háttérintézménye - végzi a szakmai-akkreditációs feladatokat. A sokszereplős, szabályozott szolgáltatások akkreditációs eljárásai során alkalmazott követelmények változatosak és céljaikat, feladataikat tekintve is nagyon különbözőek. Feltételezhető, hogy a hatályban lévő akkreditációs eljárások jogtechnikai értelemben sem alkalmasak jelen állapotukban a pedagógiai rendszerek egyes elemeinek tanúsítására. Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 7

8 Vizsgálatunk fő kérdéseit a következő két pontban foglaljuk össze: 1. Koherens módon beépült-e a pedagógiai rendszer és értelmezése a hatályos szabályozásba, a szabályozás lehetővé teszi-e az egységes fogalomhasználatot? 2. A kerettantervek, tankönyvek, pedagógus-továbbképzési formák jelenleg működő akkreditációs eljárásai alkalmasak-e a pedagógiai rendszer egyes elemeinek tanúsítására, a pedagógiai rendszerek egységes, átfogó, időben is rendezett akkreditációjára? Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 8

9 4. A helyzetelemzés során használt módszerek, eljárások bemutatása A pedagógiai rendszerre vonatkozó korszerű definíció megfogalmazásához rendelkezésre állnak a hatályos szabályozás dokumentumai. Ezek értelmezését sok esetben már elvégezték. Szükség van azonban arra, hogy koherens jogértelmezési, dokumentumelemzési tevékenységgel készüljön helyzetelemzés, amely feltárja a szabályozás jellemzőit és a hiányokat, hogy felismerhessük, mi az, amire támaszkodni lehet, és mi az, amit pótolni kell a szabályozásnak, annak érdekében, hogy a pedagógiai rendszer korszerű definíciója és akkreditációjának eljárásrendje is megszülethessen a fejlesztési programban. A jogszabályok elemzése során általában el kellett végezni a jogszabály ismertetésének feladatát is, tekintettel arra, hogy legtöbb esetben nem egy, hanem több egymással tartalmilag összefüggő jogforrás, törvényi szakasz együttes értelmezésével magyarázható a jogalkotói szándék és értelmezhető a jelen gyakorlata. A dokumentumelemzés elsődleges szempontja annak általános vizsgálata volt, hogy koherens módon beépült-e a pedagógiai rendszer és értelmezése a hatályos jogszabályokba. Ezért vizsgáltuk a szabályozási környezet jellemzőit is, hiszen elengedhetetlen volt a tartalmi szabályozók koherenciájának elemzése. Vizsgáltuk a pedagógiai rendszer egyes elemeinek önálló megjelenését a hatályos szabályozásban, annak érdekében, hogy egy korszerű definíció megfogalmazása érdekében rámutathassunk a jelenlegi szabályok átalakításának módjára. Értelmezni kellett az akkreditációs szabályok jellemzőit, abból a szempontból, hogy miképpen rendelkeznek a pedagógiai program érintett elemeinek tanúsításáról. Vizsgáltuk, hogy az akkreditációs rendszerek alkalmasak-e a pedagógiai rendszer egyes elemeinek tanúsítására, vagy a pedagógiai rendszer egységes akkreditációjára. A dokumentumelemzés forrásait azok a jelenleg érvényes jogszabályok (hatályos törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek) alkotják, 1 amelyek meghatározzák a Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 9

10 tartalmi szabályozás, a pedagógiai rendszer valamint az akkreditációs rendszerek működését. Elemeztük az akkreditációs rendszerek működésével összefüggő egyéb dokumentumok sorát, minisztériumi és hivatali közleményeket, nyilvános szakmai kritériumrendszereket, értékeléseket. A Pedagógus-továbbképzési és Akkreditációs Testület, az Országos Pedagógus-képzési és Továbbképzési Bizottság, az Országos Köznevelési Tanács és a Kerettantervi Bizottsága, az Országos Tankönyv és Taneszköz Bizottság dokumentumait, működési rendjét, jelentéseit és az ülések emlékeztetőit. Külön, rövid elemző tanulmány készült az akkreditációs eljárásban közreműködő szakértőkkel szemben megfogalmazott feltételekről, a szakértői kiválasztás jelenlegi gyakorlatáról, valamint fejlesztésük, felkészítésük jelen módjáról. (2. sz. melléklet) A kerettantervek, tankönyvek, pedagógus-továbbképzések akkreditációs eljárásának tapasztalatairól készített interjúk segítségével tártuk fel az akkreditációs eljárások működésének gyakorlatát, esetleges gyengeségeit. Az interjúalanyokat úgy választottuk ki, hogy azok a különböző eljárásokban érintettek legyenek, egyúttal mélyebb szakértelemmel rendelkezzenek az adott akkreditációs területen. A kutatást végzők a szakminisztérium megkérdezését is fontosnak tartották volna, de a tanévkezdéssel kapcsolatos minisztériumi elfoglaltságok és a kutatás szűkös időterve nem tette lehetővé, hogy az illetékes szakemberekkel elkészüljenek az interjúk. Az akkreditációs eljárásokban közreműködő tisztviselők közül az Oktatási Hivatal érintett szervezeti egységének (Közoktatási Akkreditációs Osztály) vezetőjét és a tankönyvi akkreditációért felelős osztály vezetőjét kértük fel az interjúra. Az érintett szakemberek a jogszabályok előkészítésében és alkalmazásában rendelkeznek nagyfokú tapasztalattal. Munkaköri feladatuk a tankönyvi, pedagógus-továbbképzési jóváhagyási eljárás igazgatása és irányítása, a jogszabálytervezetek előkészítése, véleményezése és szabályozási javaslattétel. A Kerettantervi Bizottság, az Országos Köznevelési Tanács Tankönyv és Taneszköz Bizottsága és a Pedagógus Továbbképzési Akkreditációs Testület tagjainak kikérdezésére azért került sor, mert mindannyian több éve dolgoznak az érintett a szakbizottságokban, 1 Lásd: Irányadó jogforrások Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 10

11 Interjú alanya Képviselt terület széleskörű ismeretekkel és jelentős mennyiségű tapasztalattal rendelkeznek az érintett akkreditációs eljárások működéséről. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.,a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Krónika Nova Kiadó képviselőit azért kérdeztük, mert fontosnak tartottuk megismerni a fejlesztőműhelyek, kiadók szempontjait és tapasztalatait is. A Krúdy Gyula Általános Iskola igazgatóját elsősorban az intézményeket, pedagógusokat tehát, a felhasználókat érintő kérdésekkel kerestük meg. Az interjúk 2010 augusztusában készültek. A kerettantervek, tankönyvek, valamint a pedagógus-továbbképzés akkreditációs eljárásai tapasztalatainak megismeréséhez a kvalitatív módszerek közül a szakértői mélyinterjút választottuk. Szakmai és lehatárolt kérdésekkel tártuk fel az akkreditációs eljárások működésének rendszerét, esetleges gyengeségeit. A strukturált interjú-kérdések elsősorban az akkreditációs rendszerek működésének módjára, a gyakorlati tapasztalatokra vonatkoztak, és lehetőséget adtak arra, hogy megfigyeljük, az általunk megkérdezetteknek ugyanarról az eljárási elemről milyen véleményt alakítottak ki. A kérdezési módszerek közül a legmegfelelőbbnek nyílt kérdéseket tartottuk, melyek alkalmazásával feltártuk az eljárásokban közreműködő szakemberek javaslatait. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az elemző helyzetfelmérés átmeneti időszakban készült. Az elkövetkező esztendőben várhatóan módosulnak a dokumentumelemzés alapjául szolgáló jogszabályok, hiszen napjainkban folyik az új közoktatásról szóló törvény koncepcionálása, a Nat módosításának előkészítése. Elemzésünk a 2010 szeptemberében hatályos jogszabályok és irányadó dokumentumok felhasználásával készült. Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 11

12 Dr. Szebedy Tas igazgató Kerettantervi Bizottság tagja, iskolaigazgató Dr. Vámosné Aulechla Anna igazgató Krúdy Gyula Általános Iskola, iskolaigazgató Fábián Mária mb. irodavezető Educatio, Programfejlesztési Iroda, Közoktatási Igazgatóság Farkas László Educatio, Programfejlesztési Iroda, Közoktatási Igazgatóság Karmann Henriett projektvezető Educatio, Projekt Igazgatóság Magyar Zita osztályvezető Oktatási Hivatal, Tankönyv Osztály Rostáné Zentai Ildikó osztályvezető Oktatási Hivatal, Közoktatási Akkreditációs Osztály Dr. Karlovitz János OKNT Tankönyv és Taneszköz Bizottság tagja Jakab János Pedagógus Továbbképzési Akkreditációs Testület tagja Balogh Ildikó koordinációs igazgatóhelyettes Nemzeti Tankönyvkiadó Kuncze Magdolna ügyvezető igazgató Krónika Nova Kiadó Az összegző elemzés elkészítése három szakaszra bomlott. Az első szakasz az adatgyűjtés megtervezéséig terjedt; a második szakaszban a dokumentumelemzés, értékelés; a harmadik szakaszban a következtetések és javaslatok megfogalmazása történt. Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 12

13 5. A pedagógiai rendszerre és elemeire vonatkozó hatályos jogszabályok elemzése 5. 1 A tartalmi szabályozás kialakításának előzetes kérdései Az egységesség és differenciáltság A közoktatás és elsősorban az iskolarendszer működtetésének egyik központi kérdése, hogy milyen módon kell és lehet meghatározni azokat a szakmai elvárásokat, amelyeket az egyes csoportba tartozó iskolák megvalósítani, teljesíteni kötelesek. Ez a kérdés azért lényeges, mivel a meghatározott elvárások, követelmények egyidejűleg megalapozzák az iskolarendszer felépítését, az egyes iskolatípusokat is. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a közoktatás-szolgáltatás megszervezése 1990 óta nem állami monopólium. A közoktatás szervezésének kötelezettsége a helyi önkormányzatokat terheli, és a közoktatás-szolgáltatás szervezésében közreműködhetnek egyházi jogi személyek, alapítványok, gazdálkodó szervezetek, felsőoktatási intézmények és más jogi személyek, valamint a természetes személyek, egyéni vállalkozók. A közoktatás rendszere célkitűzéseinek meghatározása, jogszabályban történő megjelenítése állami feladat. Az állam a közoktatás egész rendszerének működéséért felelős. Az egyes feladatok végrehajtásához szükséges intézményrendszer működtetése pedig a fenntartók feladata. A szabályozás során megfelelő döntési szabadságot kell biztosítani ahhoz, hogy a közoktatás-szolgáltatás intézményrendszerei megfelelő módon alakíthassák ki szolgáltató tevékenységüket. Ez azért nehéz feladat, mert a közoktatás-szolgáltatás nyújtása során minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy az iskola figyelembe vegye tehetségét, képességét, családi és egyéb körülményeit, amely befolyásolhatja személyiségének alakulását. Az iskolai oktatás megszervezésénél nem lényegtelen kérdés az sem, hogy a gyermekének adandó nevelés megválasztása a szülő joga. Az iskolai nevelés és oktatás meg- Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 13

14 szervezésénél garantálni kell az Alkotmányban biztosított egyes jogosítványok érvényesülését is, így a lelkiismereti és vallásszabadságot, a nemzeti és etnikai oktatásban való részvétel jogát. A különleges gondozáshoz való jog érvényesítését. Ugyanakkor a közoktatás szervezésének egyik lényeges, minden közreműködőre kiterjedő elvárása a gyermek mindenekfelett álló érdekének, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése. A közoktatás tartalmi szabályozásában együtt kell jelen lennie az egységesség követelményének és az egyéni érdekek érvényesítési lehetősége követelményének. Az egyéni igények érvényesítési lehetősége kettős. Egyrészről biztosítani kell a fenntartói igények érvényesítését, másrészről biztosítani kell az iskolai mozgástér lehetőségét. Minél erősebb az egységesség követelményének érvényesülése, annál kevésbé jelenhet meg az egyéni érdekek érvényesítési lehetősége. A közoktatás tartalmi szabályozását meghatározó rendelkezések változásának középpontjában 1993 óta az a kérdés áll, hogy milyen mélységig kell érvényesíteni az egységesség követelményét, és ezzel párhuzamosan milyen mozgástér biztosítandó egyfelől a fenntartók, iskoláik és az egyes pedagógusok, másfelől, a szülők és a tanulók részére A tartalmi szabályozási környezet bemutatása Nemzeti alaptanterv Figyelembe véve, hogy a követelményrendszer kialakítása a nevelő-oktató munka szakaszaira épül, a közoktatás rendszerében folyó nevelő és oktató munka megszervezéséhez a Nemzeti alaptanterv (továbbiakban: Nat) nyújt segítséget. A Nat érvényes az általános műveltséget megalapozó pedagógia szakasz teljes időtartamára. Ezért minden olyan iskola, amelyik részt vesz a tankötelezettség teljesítésében, az állami vizsgákra történő felkészítésben a Nat-ban meghatározottakra építve alakítja ki intézményi szintű pedagógiai dokumentumát. A Nat feladata biztosítani az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 14

15 A különböző iskolák attól függően, hogy az általános műveltséget megalapozó szakasz mely évfolyamán kezdik meg a pedagógiai tevékenységüket, a Nat-ban található rendelkezések alkalmazásával tervezik meg a saját feladataikat, tevékenységeiket, pedagógiai munkájukat. Ezért nincs szükség külön iskolatípusonkénti követelményrendszerre, mivel az alapító okirata szerint bármelyik iskolatípusba tartozó iskola, az alapító okiratában meghatározott évfolyamokhoz igazodva alkalmazhatja a Nat-ot. A Nat tartalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása tantervi követelményeinek az alapelveit is. A Nat jogszabály formájában jelenik meg, a Kormány rendeleteként. A Nat-ban található rendelkezések megtartása, a tartalmi szabályozás más elemeinek kidolgozása, elkészítése, kiadása és bevezetése során kötelező. A Nat szerkezete A Nat a kiadásáról rendelkező kormányrendelet melléklete. A Nat műveltségterületek szerint szabályoz, és ily módon határozza meg a fejlesztési feladatokat is, az oktatást egységes fejlesztési folyamatként értelmezi, amelyet képzési szakaszokra oszt. Az alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatok a szakaszokhoz kapcsolódnak. Pedagógiai értelemben az első-hat évfolyam a Nat felfogása szerint egységes. A Nat ajánlást is tartalmaz az egyes műveltségi területek százalékos arányainak iskolai kialakításához és meghatározza minden műveltségi területhez az Alapelveket, célokat, valamint a fejlesztési feladatokat. A Nat sajátossága, hogy nem találhatók benne tantárgyak, konkrét tananyagok átadásra meghatározott, előírt ismeretek. A Nat ugyanakkor célul tűzi a kulcskompetenciák fejlesztését. A Nat 2007 elfogadását követően jelentek meg a kulcskompetenciák fejlesztésére vonatkozó elemek a szabályozásban. [202/2007. (VII. 31.) Korm. R. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról] Az Európai Unió oktatáspolitikájában szabályozási és fejlesztési prioritás lett egy Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 15

16 olyan kompetencia keretrendszer megalkotása, amely a gazdaság világában és a modern társadalomban történő boldoguláshoz, a tudás megszerzéséhez és megújításához, az élethosszig tartó tanulás paradigmájához, a műveltség igényének kialakulásához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciákat tartalmazza. (Tanévkezdő Kiadvány, 2007, 15.) A Nat 2007 elfogadásával egyértelműen támogatott céllá vált az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása. Megfogalmazódott, hogy az iskolai helyi tantervekben, a kerettantervekben nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a társadalomban történő boldoguláshoz szükséges kompetenciákat támogató tanulási folyamatoknak A kerettanterv Az oktatásért felelős miniszter rendeletalkotási felhatalmazással bír ahhoz, hogy kerettanterveket adjon ki. Lényeges, hogy a felhatalmazás e fogalmat többes számban alkalmazza, vagyis több, akár számtalan kerettanterv megjelenhet. A kerettanterv sajátossága, hogy bár megjelenése jogszabályi formát ölthet, mégis előírásainak megtartása nem kötelező. [Kt. 94. (1) bekezdés a/ pont] A jogszabályok sajátossága általában az, hogy a bennük foglalt rendelkezések megtartása kötelező, és állami eszközökkel, szankciókkal kikényszeríthető. A kerettantervjogszabály ezzel ellentétben csupán ajánlást tartalmaz, amelynek változatlan formában történő elfogadása nem kötelező és sok esetben nem is lehetséges. Az iskola helyi tantervének elkészítése során ugyanis szükség lehet arra, hogy a kerettantervben meghatározott ajánlástól eltérjenek, és a valóságos igényekhez igazítsák a kerettantervben meghatározottakat. Az iskola helyi tantervének tartalmaznia kell többek között az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. Mindebből az következik, hogy az egyes iskolák helyi tantervében meg kell határozni egészen pontosan, hogy milyen ismeretek közlésére, átadására kerül sor egy adott, meghatározott iskolai évfolyamon. [Kt. 48. (1) bek. b) pont] Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 16

17 A kerettanterv ajánlást tartalmaz a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, és a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre. A kerettanterv tehát alkalmas arra, hogy összekapcsolja a Nat-ot és a helyi tantervet. Mivel a kerettanterv ajánlásokat fogad el, és mivel több kerettanterv létezik, az iskola a pedagógiai programjába több különböző kerettanterv felhasználásával építheti be a helyi tantervét. [Kt. 8/A. (1) bek. a) pont, 45. (2) bek.] A tartalmi szabályozás speciális elemei A Nat a közoktatás két sajátos területére tartalmaz az általános tartalmi követelményeken túl rendelkezéseket: a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelésre-oktatásra, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésére-oktatására. A Nat-ban megjelenő külön szabályozása mellett fontos azonban az is, hogy ezekhez a felkészítési, felkészülési formákhoz külön dokumentumok készültek: A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást végző iskola a helyi tantervének elkészítésekor köteles figyelembe venni a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. Ezek az iskolák az általános szabályok szerint a Nat alapján készítik el helyi tantervüket, feladataik megszervezéséhez készülhetnek kerettantervi ajánlások, de az említett irányelvben foglaltakat a helyi tanterv elkészítésénél nem mellőzhetik. Hasonló a helyzete annak az iskolának, amelyik részt vesz a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatásában. Ebben az esetben a helyi tanterv elkészítésénél a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét figyelembe kell venni. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is érvényesülnie kell a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatoknak. Az iskolai nevelő- és oktató munka során azon- Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 17

18 ban a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva a következő elvek figyelembe vételével kell megszervezni a pedagógiai munkát: A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölésére van szükség, ahol ez indokolt. Szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíteni. Az iskolának támogató megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítenie kell a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának, irányelvének kiadásáról a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet intézkedik. Az irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek. Az irányelv általános elveket, célokat, fejlesztési feladatokat és nem konkrét tartalmakat határoz meg. Ezért illeszkedik a Nat felépítéséhez, azt kiegészíti, oly módon, hogy tekintettel van a megfelelő fogyatékosságra A tartalmi szabályozás rendszeréről A tartalmi szabályozás tehát olyan rendszer kialakítására törekedett, amely mindenki számára elérhetővé tette a közoktatás által nyújtott közszolgáltatások igénybe vételét. Ehhez olyan tantervek és helyi tartalmi szabályozók szükségesek, amelyek figyelembe veszik az eltérő életkort, az eltérő felkészültséget, vagyis lehetővé teszik az iskolai oktatás megkezdését, folytatását, a különböző irányú eltéréseket és visszatéréseket, az újra kezdést. A tartalmi szabályozás során azt kellett az államnak garantálnia, hogy az általa kiadott tananyag, követelmény szerinti oktatásba bárki bekapcsolódhat, nem sérül a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való joga, s a felkészítés, felkészülés során szerzett kompetenciák az oktatás céljához igazodva - alkalmassá teszik a tanulót a magasabb szintű oktatásba történő bekapcsolódásra, az állami vizsga letételére, a munkaerő piacon való sikeres megjelenésre. Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 18

19 A tartalmi szabályozás során olyan megoldásokat is kellett találni, amelyek lehetővé tették az állami és a helyi önkormányzati fenntartásban működő intézmények mellett az egyéb, e körön kívül eső fenntartók közoktatási intézményeinek, iskoláinak működését. Tartalmi szabályozás oldaláról ez azt jelenti, hogy az állami tantervek és vizsgakövetelmények valamennyi iskolára kötelező érvényűek. Ugyanakkor megfelelő mozgásteret kellett biztosítani ahhoz, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartói kör, azon belül az egyes fenntartók érvényesíteni tudják azokat a tartalmi, pedagógiai elvárásaikat, amelyek miatt vállalják a közoktatásban való közreműködést, például az elkötelezett oktatás megszervezését. [Kt. 2. (3) bek., 3. (2) bek., 81. (1) bek. a) pont] A közoktatás tartalmi szabályozási rendszerére egyik oldalon a rugalmas bemeneti szabályozás, a másik oldalon a kemény kimeneti szabályozás jellemző. (Vágó,Vass, 2006, ) A Nat évi megszületése óta elsősorban a fejlesztési feladatok megfogalmazása révén tölti be e szabályozó szerepét, míg a kimeneti szabályozó funkciót az érettségi követelmények tölti be. A központi szabályozás és a fejlesztések hatására 2006-ra háromszintűvé alakult a tartalmi szabályozás rendszere. A Nat és helyi tantervek között kialakult második szinten a Nat-ra épített ajánlott kerettantervek állnak. Elsődleges funkciójuk az, hogy közvetítsék az előírt tartalmat és fejlesztési feladatot a nevelőtestületek, tankönyv- és taneszközfejlesztők, helyi tartalomfejlesztők számára. A kerettantervek mellett, a tartalmi szabályozás középső szintjén megjelentek a programcsomagok, oktatási programok, pedagógiai rendszerek is. Ezek a Nat 2003 értelmezése szerint: a tanítás- tanulás megtervezését és megszervezését segítő választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. (Vass, 2005, ) A Nat 2007 koncepciójában már jelentős hangsúlyt kaptak az általános és kiemelt fejlesztési feladatok, valamint a Nat 2007 megalapozta az EU által javasolt kulcskompetenciák rendszerét, mely szemlélet időközben általánossá vált mind az oktatáselméleti gondolkodásban, mind a pedagógiai praktikumban..az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák rendszere (Vass, 2008, 4.) Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 19

20 5.3 A pedagógiai rendszer a jogrendszerben Fejlesztési előzmények Több országosan is ismert programot,(nyik, 2 ÉKP 3 ) továbbá ismert iskolakísérleteket (például az AKG, 4 a Zsolnai József nevével fémjelzett ún. törökbálinti iskolakísérlet) és alternatív iskolai fejlesztéseket (pl. Waldorf iskolák magyarországi hálózata) a PR legtágabb értelmezésében a pedagógiai rendszer fogalomkörbe sorolnak elemzők. E magyarországi innovációkat a pedagógiai rendszerek sajátos hazai előzményeinek tartják. A pedagógiai rendszer fogalmának megfeleltethetők az uniós támogatással megvalósuló HEFOP programban kifejlesztett kompetencia alapú oktatási programok, oktatási programcsomagok, digitális tananyagok is. Az említett iskolakísérletek, különösen az alternatív programok intézményei sokat küzdöttek eleinte az akkreditácó vagy engedélyezés problémájával. A Waldorf-iskolák sokáig egyedi miniszteri engedéllyel rendelkeztek, csak 2006-ban akkreditáltatták kerettantervüket. 6 Az egyedi miniszteri engedélyek jogintézménye tette lehetővé az alternatív programok, egyedi iskolakísérletek működését, finanszírozásuk szabályozását. A kompetencia alapú oktatási programok, oktatási programcsomagok, digitális tananyagok intézményi megjelenése, valamint a HEFOP fejlesztési program fenntartási kötelezettségének kényszere is jelentős mértékben alakította a szabályozást az elmúlt években. A kompetencia alapú oktatási programok, oktatási programcsomagok fejlesztése és a fenntartási időszak tervezése során már nagyon határozottan megfogalmazódott, hogy miképpen biztosítható az oktatási program és elemei beillesztése a közoktatás rendszerébe. Különösen a tankönyvek esetében merült fel élesen az a kérdés, hogy az új taneszközök nem illeszkedtek a hagyományos tankönyvekhez. 2 Nyelvi, irodalmi és kommunikációs Program 3 Értékközvetítő és képességfejlesztő Program 4 Alternatív Közgazdasági Gimnázium 5 Humán Erőforrás Operatív Program 6 Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 20

21 A HEFOP program értékelése során az értékelést végző Expanzió Humán Tanácsadó Kft. a következő megállapításokat tette: - A Nat lényegében alkalmassá vált e tartalmi fejlesztés befogadására a liszszaboni kompetenciaterületek átvételével. - A tankönyv-akkreditáció, nem ismerte a sulinova által létrehozott programcsomagokat. A szabályozás hiányosságai miatt, a sulinova termékeit integrálhatatlannak ítélték a közoktatás működésébe. Javasolták a szabályozásért felelős oktatási minisztériumnak, hogy: Az OKM-nek a támogató jogszabályi környezet biztosítása értelmében definiálnia kellene (a) a kompetencia-alapú oktatás, (b) a programcsomag,(c) a kapcsolódó normatív támogatás és a (d) tananyag fogalmát. A következő akciótervig az OKM alakítsa át a tankönyvi akkreditáció rendszerét, és biztosítsa a programcsomagok akkreditálásának lehetőségét. (Expanzió Humán Tanácsadó Kft., 2007,14.) A Nat évi módosításkor új Nat kiadására került sor, amely, megőrizve a korábbi szabályozás lényegét, bevezette a kulcskompetenciákat, és a kiemelt fejlesztési feladatokat. A Nat határozza meg egyebek mellett az Oktatási program, pedagógiai rendszer, fogalmát is. [243/2003.(XII. 17.) Korm. R, VIII. rész: Tartalmi szabályozással összefüggő kifejezések és definíciók] A módosítást követően az Oktatási és Kulturális Minisztérium megjelentette a Nat implementációja című dokumentumot, amely az alábbi elveket rögzíti: A Nemzeti alaptanterv implementációjának fejlesztő eszközrendszerének alapját alkotják a különböző típusú kerettantervek, az oktatási programok, programcsomagok. Ezek a curriculumok egyfelől a tartalmi modernizáció és megújítás eszközei, másfelől a módszertani kultúra javítását is elősegítik. Orientálják a tantervfejlesztőket, a taneszközök, a kerettantervek, az állami vizsgák követelményrendszerének kidolgo- Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 21

22 zóit, az országos mérési, értékelési eszközök fejlesztőit és legfőképpen a helyi tantervek készítőit, illetve összeállítóit. (Vass, 2008, 7.) A HEFOP programban kifejlesztett oktatási programcsomagok akkreditációjára azonnali szabályozásbeli megoldás született. A Nat módosítása mellett 2007-ben módosult a közoktatásról szóló törvény a, amely rendelkezett az oktatási program, pedagógiai rendszer kiadásának kérdéséről, és felhatalmazta az Országos Köznevelési Tanácsot (továbbiakban: OKNT) a pedagógiai rendszer koherens vizsgálatára. Az eljárás az oktatási programcsomagok egyes elemeinek (tankönyv, kerettanterv, pedagógus-továbbképzés) akkreditációjához az egyedi tanúsítási eljárásokat vette igénybe Fogalmi kérdések A közoktatási törvény az oktatási program elnevezést alkalmazza, zárójelben, értelmező megnevezésként használva a pedagógiai rendszerek kifejezést. Bonyolítja az elnevezés körüli anomáliákat, hogy a Nat meghatározása szerint pedagógiai rendszerről akkor beszélünk, ha az oktatási program rendelkezik komponensei mindegyikével, tehát a meghatározott hét elemével. Fenti értelmezésből kiindulva e tanulmány szerzői a pedagógiai rendszerek kifejezést használják e tanulmány tárgyának megjelölésére, ugyanakkor az érvényes jogszabálykörnyezet bemutatása és elemzése során az érvényes törvényi elnevezés is releváns a szövegben. [Kt. 95. (1) bek. j) pont; 243/2003. (XII. 17.) Korm. R. Melléklet: VIII. rész.] A miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai között - a közoktatásról szóló törvény módosítása során ben jelent meg a pedagógiai rendszerek kidolgozásával összefüggő fejlesztési feladat. Az eredeti, 1999-ben megfogalmazott törvényi szöveg a meghatározott nevelési-oktatási szakaszra, illetve iskolatípusra kiadott kerettanterv az arra épülő tanítást-tanulást segítő értékelő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógus-képzési és pedagógus-továbbképzési kínálat, Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 22

23 valamint pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenység együttesének értelmezte az oktatási programot, pedagógiai rendszert. A közoktatási törvény évi módosítása során változott az oktatási program, pedagógiai rendszer törvényi fogalma. az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) - így különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és - továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység [2003. évi LXI. tv. 65. (1) bek.] Fenti meghatározás a máig érvényes közoktatási törvényi előírás, a miniszteri fejlesztési tevékenység meglehetősen megengedő feladat-meghatározása. A Nat évi módosítása pontosította a pedagógiai rendszer fogalmát és elemeit. E definíció a pedagógiai rendszer komponensei közül első helyen a kerettantervet említi. [243/2003. (XII. 17.) Korm. R. Melléklet: VIII. rész.] Lényeges az eltérés a közoktatásról szóló törvényben található szöveg és a Nat-ban található szöveg között. A Nat-ban található megfogalmazással ellentétben a közoktatásról szóló törvény nem utal közvetlenül a kerettantervre. A törvényi meghatározásban is szerepel a tanterv szükséges tartalmi elemként, azonban nincs előtte az e fogalmat szűkítő keret megjelölés. A pedagógiai rendszerek tételes és pontos meghatározása hiányzik a közoktatásról szóló törvényből. Ennek indoka, hogy fejlesztési feladatként került meghatározásra, vagyis a fejlesztés során kellett kialakulnia az oktatási program (pedagógiai rendszer) fogalmának, tartalmának, rendszerének. A törvény által használt többes szám azonban arra utal, hogy nem egy, hanem több, lényegében számtalan oktatási program (pedagógiai rendszer) létrejöhet. A fejlesztési feladatok között található felsorolás szabadon hagyja a fejlesztő tevékenységet, mivel nem lezárt fogalomként definiálja az oktatási programot (pedagógiai Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 23

24 rendszert). A törvényi szöveg az így különösen kitétellel kezdődik, amelyből az következik, hogy a törvényben felsoroltak mellett bármilyen más megoldás is elfogadható. A közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos miniszteri feladat lényege az ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint erre épülő tanítást, tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógus-képzési és pedagógus-továbbképzési kínálat és pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység kidolgoztatása. [Kt. 95. (1) bek. j) pont] A pedagógiai rendszer Nat szerinti felépítése A Nemzeti alaptanterv a pedagógiai rendszer részeit, komponenseit a következők szerint határozza meg: A kerettanterv, amely tartalmazza a tantárgy céljait, a követelményeket témához, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve az értékelési elveit, továbbá kijelöli, és időben elrendezi a tananyagot. Ennek változata a programtanterv. A programtanterv Nat szerinti meghatározása: Általában a kerettantervben foglalt tartalmi egységnél kisebb, jellegzetesen egy-egy kompetenciaterülethez rendelt tanterv. (243/2003. (XII. 17.) Korm. R. Melléklet: VIII. rész, A programfejlesztés szintjei című rész) A pedagógiai rendszer létrehozásának, kialakításának lehetőségei tehát attól függnek, hogy a közoktatás rendszerében létezik-e kerettanterv, annak milyen formái, típusai jöhetnek létre, illetőleg, hogy a kerettanterv elkészítésére és kiadására ki jogosult. Természetesen a kerettanterv helyébe léphet a tanterv bármilyen formája. A kerettantervek akkreditációját szabályozó miniszteri rendelet 2006-ban még érvényes előírásai szerint csak a meghatározott iskolaszakaszokra benyújtott kerettanterv akkreditációja volt lehetséges. A 2/2008. (II. 8.) OKM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelet máig érvényes meghatározása már megfogalmazza, hogy az iskolaszakasz meghatározott részére, részeire, egyes pedagógiai feladatok végrehajtásához, több iskolai évfolyam különböző tantárgyait, tananyagát érintő tananyaghoz, Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 24

25 bármely műveltségi területnek, tantárgynak a teljes közoktatás időtartamát átfogó tanításához ( ) lehet benyújtani.(17/2004. (V. 20.) OM. rend. 4.. (1.) bek.) A pedagógiai koncepció, amely összefoglalja, esetleg elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul. (243/2003. (XII. 17.) Korm. R. Melléklet: VIII. rész) A pedagógiai rendszernek feltétlenül tartalmaznia kell pedagógiai koncepciót. Valójában a pedagógiai koncepció döntő módon meghatározza a kerettanterv készítését vagy választását, ezáltal a pedagógiai rendszer fejlesztésének megalapozója. Értelemszerűen minden más elemnek, komponensnek igazodnia kell a pedagógiai koncepcióhoz és a kerettantervhez, azok megvalósítását kell szolgálnia. A hatályos jogszabályok a pedagógiai rendszer felépítését nem egységesen alkalmazzák. A közoktatásról szóló törvény és a Nat fogalomhasználata eltér egymástól. A Nat-ban megfogalmazott tömör definíció egyértelműen deklarálja, a pedagógiai koncepció elméleti, alapozó funkcióját. A modul leírások, amelyek részletes leírást adnak egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a tanulói tevékenységekről, és az ajánlott eszközökről. Az eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenység megvalósítását, például az információhordozók, tankönyvek, szövegek, képek, filmek, a feladathordozók, munkafüzetek, feladatlapok vagy ezek kombinációi. Az értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését. A továbbképzési programok, amelyek támogatják a pedagógust a program alkalmazása során, felkészítik a programra. A támogatás, amely tanácsadás és programkarbantartás a fejlesztő műhely részére. [243/2003. (XII. 17.) Korm. R. Melléklet: VIII. rész] Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 25

26 5.3.4 A pedagógiai rendszer akkreditációja, kiadása A pedagógiai rendszer jóváhagyásakor azt kell vizsgálni, hogy a pedagógiai rendszer többi eleme összhangban áll-e a kerettantervben foglaltakkal. Az alternatív iskolák részére készített kerettantervvel összefüggésben fogalmazza meg a közoktatásról szóló törvény a pedagógiai rendszer kiadásával összefüggő eljárás követelményét: az oktatási program (pedagógiai rendszer) elemei álljanak összhangban a készítés alapjául szolgáló kerettantervvel. [131. (8) bek.] A pedagógiai rendszer miniszter által történő kiadása előtt az Országos Köznevelési Tanácsnak (OKNT) kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az egyes elemek összhangban állnak-e a külön jogszabály alapján akkreditált kerettantervvel. A kerettantervek jóváhagyásával összefüggő eljárás, a jóváhagyás és kiadás központi eleme, feltétele a pedagógiai rendszer kiadásának. [243/2003. (XII. 17.) Korm. r. 9/H., NAT VIII. rész] 5.4 Összegzés a pedagógiai rendszerek jogszabályi megjelenéséről Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy koherens módon beépült-e a pedagógiai rendszer és értelmezése a hatályos szabályozásba és a szabályozás lehetővé teszi-e az egységes fogalomhasználatot. Azt tapasztaltuk, hogy a tartalmi szabályozás laza szövete az egységesség és differenciáltság együttes jelenléte lehetőséget nyújtott arra, hogy a szerkezet szétfeszítése nélkül szövődjenek bele új elemek e rendszerbe. A Nat szabályozási szerepe, szerkezete, a kerettantervek és helyi tantervek tartalmi szabályozási funkciója, a fejlesztési prioritások átalakulása tették lehetővé, hogy az oktatási programok, pedagógiai rendszerek, sajátos fejlesztő eszközrendszerként idejekorán megjelenhettek a jogszabályokban is. A tartalmi szabályozók vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a pedagógiai rendszer szabályozási megjelenésekor könnyen illeszkedett a tartalmi szabályozás már létező elemeihez, az ún. második szinten jelent meg, a központi és helyi szabályozók között. Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 26

27 A lisszaboni kompetenciaterületek átvételekor - a Nat 2007 elfogadását követően - maga a Nat is alkalmassá vált pedagógiai rendszer típusú fejlesztések fogadására, sőt támogatott céllá vált kompetenciafejlesztő, koherens eszközrendszerek létrehozása. A pedagógiai rendszer tételes és pontos meghatározása hiányzik a közoktatásról szóló törvényből. Az pedagógiai rendszer jogszabályi meghatározása nem egységes. Lényeges az eltérés a közoktatásról szóló törvényben található szöveg és a Nat-ban található szöveg között. A Nat-ban található megfogalmazással ellentétben a közoktatásról szóló törvény nem utal közvetlenül a kerettantervre. A törvényi meghatározásban is szerepel a tanterv tartalmi elemként, azonban nincs előtte az e fogalmat szűkítő keret megjelölés, ellentétben a Nat-tal. Az eltérés annyiban érthető és elfogadható, hogy a Nat-hoz kerettantervek kapcsolódnak. A közoktatásról szóló törvény rendelkezéseiből azonban levonható az a következtetés, hogy a pedagógiai rendszer egyik alapkomponense nem csupán a kerettanterv, hanem lehet más tanterv is. E kérdés elemzése és tisztázása lényeges szerepet játszhat annak eldöntésében, hogy vajon készülhet-e pedagógiai rendszer az iskolai nevelés és oktatás azon területeire, amelyek kívül esnek az általános műveltséget megalapozó szakaszán. A pedagógiai rendszer komponensei már a Nat 2003-ban megjelentek, de a közoktatási törvényi meghatározás és a Nat meghatározás ezen a ponton sincs összhangban. Míg a Nat-ban megfogalmazott tömör definíció egyértelműen deklarálja a pedagógiai koncepció elméleti, alapozó szerepét, addig a közoktatási törvény ajánlott pedagógiai programról és tantervről rendelkezik, pedagógiai koncepcióról nem. Már maga a törvényi elnevezés is ellentmondásos, hiszen oktatási program megnevezést használ, a pedagógiai rendszer kifejezést zárójelben, mintegy értelmezésszerűen, szinonimaként alkalmazza. A pedagógiai rendszer akkreditációjára csupán 2007-ben született jogszabályi megoldás: az OKNT - nek kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a pedagógiai rendszer elemei összhangban állnak-e a meghatározott és jóváhagyott kerettantervvel. Ezért jelenleg a kerettantervi akkreditáció feltételévé vált a pedagógiai rendszer akkreditációjának. Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 27

28 Összegezve: Az oktatási program (pedagógiai rendszer) elnevezése és a meghatározása is pontatlan. A közoktatási törvény és a Nat kormányrendelet több ponton nincs összhangban, ez természetesen nem csupán fogalomhasználati bizonytalanságot jelez, hanem érdemi, tartalmi pontatlanságot is takar. A közoktatási törvény nem tartalmazza a pedagógiai rendszer tételes megfogalmazását. A Nat szerinti definíció pedig bizonyos pontokon ellentmond a törvénynek, túlterjeszkedik a törvényi kereteken. Ellentmondásos a kerettanterv szerepének megítélése is. A közoktatási törvény tantervre utal, a Nat kormányrendelet a kerettantervet a pedagógiai rendszer elemeként határozza meg. Ugyanakkor a jóváhagyott kerettanterv a pedagógiai rendszer akkreditációjának feltétele és az értékelési kritériumok kiindulópontja is. Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 28

29 6. A közoktatási akkreditációs eljárások elemzése Az akkreditáció fogalma, a közoktatási akkreditációs eljárások Akkreditációnak nevezzük, amikor egy meghatározott eljárás eredményeképpen, az arra feljogosított szervezet, személy közhitelesen igazolja, hogy a vizsgált dolog rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amelyek garantálják az igénybevételével, használatával kapcsolatosan elvárható eredményt. Az akkreditációs eljárás keretei között tehát azt kell megvizsgálni és annak eredményeképpen tanúsítani, hogy valamely dolog megfelel a követelményeknek és ezért az, aki azt használja, igénybe veszi, megfelelő szolgáltatáshoz jut hozzá, illetve megfelelő eredményt fog elérni. A közoktatásban jelenleg működő akkreditációs eljárások a következők: kerettantervi jóváhagyás rendszere, tankönyvek és digitális tananyagok akkreditációja, pedagógustovábbképzési programok jóváhagyása, országos szakértői és országos vizsgáztatási névjegyzékre történő felvétel eljárása, egyedi érettségi vizsgatárgy akkreditációja. A pedagógiai rendszer egyes elemeihez kapcsolható akkreditációs eljárások: miniszteri rendelet rögzíti a kerettantervek, a tankönyvek, digitális tananyagok és a pedagógusok továbbképzési programjainak akkreditációs eljárását. Fenti akkreditációs eljárások elsősorban azért születtek, hogy tanúsítsák egyes programok alkalmasságát például arra, hogy helyi pedagógiai programot meghatározó dokumentummá váljanak (kerettanterv), vagy állami forrás igénybevételét támogassák (tankönyvi, pedagógus-továbbképzési akkreditáció) A kerettanterv akkreditációs eljárása A kerettantervi akkreditációs eljárás vizsgálata során a következő dokumentumelemzési szempontokat fogalmaztuk meg: Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt 29

A Nemzeti alaptanterv implementációja

A Nemzeti alaptanterv implementációja 1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,

Részletesebben

Pályaorientáció, valamint a gazdasági és pénzügyi nevelés szempontjából fontos, 1985-2015. közötti időszakot érintő fejlesztések elemzése

Pályaorientáció, valamint a gazdasági és pénzügyi nevelés szempontjából fontos, 1985-2015. közötti időszakot érintő fejlesztések elemzése Pályaorientáció, valamint a gazdasági és pénzügyi nevelés szempontjából fontos, 1985-2015. közötti időszakot érintő fejlesztések elemzése a azonosító számú kiemelt projekt kereté-ben meghirdetett A pályaorientáció,

Részletesebben

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására

Részletesebben

A KLAPKA GYÖRGY SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Jászberény 2013.

A KLAPKA GYÖRGY SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Jászberény 2013. A KLAPKA GYÖRGY SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Jászberény 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 8.oldal 1.1 Jellemző adatok 8.oldal 1.2 Az iskola

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17 Tartalom I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 I.1. Az iskola adatai 4 I.2. Az intézmény alaptevékenységei 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 III. 1. Az iskola története

Részletesebben

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Alternatív kerettantervek szerint működő iskolák Alternatív

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 4513/2006.

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 4513/2006. OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 4513/2006. Tárgy: A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosítása Budapest, 2006.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

Könyvtár ostanár ok Egyesülete 1088 Budapest, Múzeum u. 7. http://www.ktep.hu

Könyvtár ostanár ok Egyesülete 1088 Budapest, Múzeum u. 7. http://www.ktep.hu A KTE ajánlása fenntartóknak az iskolai könyvtárak szolgáltatásairól, gyűjteményéről és eszközparkjáról, a könyvtárostanárok alkalmazásáról a közoktatási intézmények átszervezése és/vagy többcélú intézmények

Részletesebben

A Bajai. III. Béla Gimnázium. pedagógiai nevelési programja

A Bajai. III. Béla Gimnázium. pedagógiai nevelési programja A Bajai III. Béla Gimnázium pedagógiai nevelési programja 1 TARTALOMJEGYZÉK A) NEVELÉSI TERV 1. BEVEZETŐ... 4 2. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA... 4 3. ALAPELVEINK, KIEMELTEN KEZELT ÉRTÉKEINK... 9 4. AZ ISKOLA CÉL-

Részletesebben

2014. Pedagógiai Program. PJSZSZ Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola 2014. 09. 01.

2014. Pedagógiai Program. PJSZSZ Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola 2014. 09. 01. 2014. Pedagógiai Program Tudjátok merre van Szentendre? Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között Gyönyörű táj! A városka előtt a Kis-Duna, szemünk előtt termékeny

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet. A szakiskolai szakképzést előkészítő és a felzárkóztató oktatás a monitorozás tükrében - 2009 -

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet. A szakiskolai szakképzést előkészítő és a felzárkóztató oktatás a monitorozás tükrében - 2009 - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A szakiskolai szakképzést előkészítő és a felzárkóztató oktatás a monitorozás tükrében - 2009-1 Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben

Részletesebben

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010.

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. 1 A Barcsay Jenő Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítása 2010. május

Részletesebben

BUDAPEST I. KERÜLETI KOSZTOLÁNYI DEZSŐ GIMNÁZIUM

BUDAPEST I. KERÜLETI KOSZTOLÁNYI DEZSŐ GIMNÁZIUM BUDAPEST I. KERÜLETI KOSZTOLÁNYI DEZSŐ GIMNÁZIUM 1012 Budapest, Attila út 135-137. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 1 Jogszabályi háttér: 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről (továbbiakban Nkt.) 1993.

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Pályázati Felhívás Társadalmi Megújulás Operatív Program Keretében a

Pályázati Felhívás Társadalmi Megújulás Operatív Program Keretében a Pályázati Felhívás Társadalmi Megújulás Operatív Program Keretében a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.1.4-09/1 KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010/2011. Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartási száma: 05-0062-05

TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010/2011. Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartási száma: 05-0062-05 Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartási száma: 05-0062-05 TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010/2011 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Naprakészség TIOK kompetenciafejlesztés az egyházi iskolákban HEFOP/2004/3.1.2

Naprakészség TIOK kompetenciafejlesztés az egyházi iskolákban HEFOP/2004/3.1.2 Naprakészség TIOK kompetenciafejlesztés az egyházi iskolákban HEFOP/2004/3.1.2 A pályázati program célkitűzése Az egész életen át tartó tanulás elterjesztése biztosítja a tudásalapú társadalom és gazdaság

Részletesebben

Országos tanfelügyelet

Országos tanfelügyelet Oktatási Hivatal Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁK SZÁMÁRA Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott alapfokú művészeti iskolai tájékoztató anyag.

Részletesebben

NEVELÉSI PROGRAM 2013.

NEVELÉSI PROGRAM 2013. NEVELÉSI PROGRAM 2013. A Gyermekekről...Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai. Általatok éreznek, de nem belőletek. És bár véletek vannak, nem birtokaitok.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Bevezető gondolatok 1. Túlzott központosítás

Bevezető gondolatok 1. Túlzott központosítás A Berzsenyi Dániel Gimnázium tantestülete egyetért a miskolci Herman Ottó Gimnázium és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium második levelével. Ezért az ő szövegüket megismételni nem akarjuk, de fő pontjaikat

Részletesebben

A magyar oktatás fejlesztése UNESCO nemzeti jelentés Magyarország

A magyar oktatás fejlesztése UNESCO nemzeti jelentés Magyarország A magyar oktatás fejlesztése UNESCO nemzeti jelentés Magyarország 1 2 A magyar oktatás fejlesztése UNESCO nemzeti jelentés Magyarország 2005 2007 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2008 3 Készült

Részletesebben

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató Pedagógiai program Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk jóváhagyta: Danka Adél igazgató Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató

Részletesebben

A TABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ

A TABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ A TABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2007. SZEGED TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény rövid bemutatása 1.2. Az intézmény minőségfejlesztési

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...

Részletesebben

A köznevelési intézmények működését meghatározó dokumentumok tartalmára, elkészítésére, nyilvánosságára vonatkozó szabályok

A köznevelési intézmények működését meghatározó dokumentumok tartalmára, elkészítésére, nyilvánosságára vonatkozó szabályok A köznevelési intézmények működését meghatározó dokumentumok tartalmára, elkészítésére, nyilvánosságára vonatkozó szabályok Alapító okirat, szakmai alapdokumentum A kötelező tartalmi elemeket a nemzeti

Részletesebben

A médiatudatosság a tanárképzésben

A médiatudatosság a tanárképzésben Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,

Részletesebben

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20.

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. 2013 Pedagógiai program Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. Tartalom 1. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1. Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ ISKOLA TÖMÖR BEMUTATÁSA I./1. Hivatalos adatok Az intézmény elnevezése: Batsányi János Gimnázium és Kollégium székhelye: Tapolca, Liszt F.

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja OM: 034866 mindenkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mester kérdése. /Comenius/ 1 Tartalomjegyzék I. Preambulum 4 II. 1. Az intézmény alapadatai

Részletesebben

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105 Székesfehérvár 2013. március 27. 2 Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA NEVELÉSI

Részletesebben

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 775/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Beszámoló a Baranyai PedagógiaiSzakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM PARKGONDOZÓ RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS ADAPTÁLT KÖZPONTI PRORAMJA TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK SZÁMÁRA 2007 Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola 2013. 1 T a r t a l o m j e g y z é k A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése...

Részletesebben

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI

Részletesebben

23/2004. (VIII. 27.) OM /2009. ( ) OKM

23/2004. (VIII. 27.) OM /2009. ( ) OKM Indokolás a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról szóló /2009. ( ) OKM rendelet tervezetéhez A

Részletesebben

KÉZIKÖNYV A SZAKMAI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉHEZ

KÉZIKÖNYV A SZAKMAI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉHEZ KÉZIKÖNYV A SZAKMAI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉHEZ MKIK NSZFI Budapest, 2007 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köszönetét fejezi ki a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Tanácsnak a munkához nyújtott anyagi

Részletesebben

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai. Kollégiumi nevelő

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai. Kollégiumi nevelő A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai Kollégiumi nevelő Készítette: 1. alprojekt vezető szaktanácsadók Kézy Ágnes Koczor Margit Simon Mária Budapest, 2014. szeptember 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ 2. II. II.1. II.2. NEMZETI LOVASPROGRAM 6. II.3. ÖKO-ISKOLA ÉS A JAM PROGRAM 7. III.. ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYOK BETARTÁSA 8.

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ 2. II. II.1. II.2. NEMZETI LOVASPROGRAM 6. II.3. ÖKO-ISKOLA ÉS A JAM PROGRAM 7. III.. ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYOK BETARTÁSA 8. TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ 2. II. MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEZÉSE II.1. ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS- MAGYAR-NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS 3. II.2. NEMZETI LOVASPROGRAM 6. II.3.

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. 2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ

Részletesebben

Minőségirányítási Program

Minőségirányítási Program PITYPANG UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA Minőségirányítási Program 2009 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 1.1 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA... 3 1.2 A FENNTARTÓI ÖMIP-BŐL INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ FELADATOK...

Részletesebben

Nevelési program 2013. Makó

Nevelési program 2013. Makó 2013. Nevelési program Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Makó Tartalom Bevezető A pedagógiai program

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2015 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai Tanító, tanár Készítették: 1. alprojekt vezető szaktanácsadók Kézy Ágnes Koczor Margit Simon Mária Budapest, 2014. szeptember Fax: (+36-1) 235-7202

Részletesebben

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 HELYZETELEMZÉS... 4 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések.

Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések. Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest 2012. augusztus 30. A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet

Részletesebben

KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 Tartalomjegyzék Bevezető... 4 1. A pedagógiai program

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Helyi Pedagógiai Program Az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem, hogy munkálkodjon, alkosson, teremtsen. / Széchenyi István: Por és sár / KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR - PÉTERFY SÁNDOR

Részletesebben

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról

Részletesebben

A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSE

A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSE Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése a hodászi Kölcsey Ferenc Általános Iskolában és Óvodában PEDAGÓGUSOK FEJLESZTÉSI INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS

Részletesebben

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A Pedagógiai Program 2. számú melléklete 2015. A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium 2013 OM azonosító: 033664

Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium 2013 OM azonosító: 033664 Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium 2013 OM azonosító: 033664 Pedagógiai program Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS... 6 1.1 Az intézmény adatai...

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM Ha célod nagy, de eszközeid szerények, úgy cselekedj mégis! Cselekvésed által

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

2006. évi... törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról*

2006. évi... törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról* 2006. évi... törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról* 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. -a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe

Részletesebben

A BÁRCZI GÉZA ÁLTALÁNOS

A BÁRCZI GÉZA ÁLTALÁNOS Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat B á r c z i G é z a Á l t a l á n o s I s k o l a 1039 Budapest, Bárczi Géza u. 2. 243-1509 453-2039 Ema il: ba rcz i-a@kszk i.ob uda.h u Honlap unk: www.bar czigai.s ulinet.hu

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nádudvar, 2015.08.31. Dr. Takácsné Baranyai Etelka Igazgató 1 Tartalom 1. Általános rendelkezések 1.1 Bevezető

Részletesebben

A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE

A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE Az általános iskola 1-8. és a gimnáziumok 9-13. évfolyama számára 1 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 Waldorf-pedagógia

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Kaposvár, Baross u. 19. Tantestület jóváhagyásának dátuma: 2007. 12. 12. Fenntartóhoz történt benyújtás

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyzői értekezlet A közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos jogi és

Részletesebben

REFORMÁTUS PEDAGÓGIAI INTÉZET (RPI)

REFORMÁTUS PEDAGÓGIAI INTÉZET (RPI) REFORMÁTUS PEDAGÓGIAI INTÉZET (RPI) OM 102246 : 1440 Budapest, Pf. 5 1146 Budapest, Abonyi u. 21. /fax: 06-1-351-9842 http://www.refpedi.hu E-mail: refpedi@reformatus.hu XVI. évfolyam 2012. június Inkább

Részletesebben

AZ APRÓK HÁZA ÓVODA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTETT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁT

AZ APRÓK HÁZA ÓVODA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTETT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁT - 1- AZ APRÓK HÁZA ÓVODA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTETT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁT Készítette: Baloghné Stadler Irén óvodavezető és a Minőségi kör tagjai Elfogadta: Az óvoda alkalmazotti közössége

Részletesebben

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013.

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013. DOLGOZAT Dr. Hosszú Károly 2013. 1 Egyes köznevelési intézmények fenntartóinak, irányító szervének és működtetőjének jogállása és kapcsolata az 1990. évtől 2013. december 31. napig Dr. Hosszú Károly Közoktatási

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

felsorolt A vezetők és a beosztott pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének

felsorolt A vezetők és a beosztott pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. rész (IMIP) Módosítása és kiegészítése készült: 9. március Készítette: Hartdégenné Rieder Éva igazgató Az Intézményi Minőségirányítási Program módosításának törvényi

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21.

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Lásd a kereskedelemben a vendéget, a vendéglátásban a kereskedelmet!

Részletesebben

BECS - tag, intézményvezető(vagy kijelölt kolléga) óravázlat tematikus terv/tanmenet= tervezett anyag végleges jegyzőkönyv interjúk dokumnetációja

BECS - tag, intézményvezető(vagy kijelölt kolléga) óravázlat tematikus terv/tanmenet= tervezett anyag végleges jegyzőkönyv interjúk dokumnetációja 1 2 3 idő feladat ki végzi dokumentum oktatas.hu intézményvezető tanfelügyeleti eljárás előtt rendszer megnyitása a feladathoz vagy delegált BECStag e-mial levél az érintett kollégának tényéről - irattár

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Részletesebben

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja " E r r e a s z i k l á r a é p í t e m h á z a m a t (Szent István II. Intelme Imre herceghez) A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja 2013. 1 Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA...

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium 2013. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 4 1. A SZMSZ célja, tartalma 4 2. Jogszabályi háttér 4 3. Az SZMSZ hatálya 5 II. Intézményi

Részletesebben

A Béke Utcai Általános Iskola Pedagógiai programja

A Béke Utcai Általános Iskola Pedagógiai programja A Béke Utcai Általános Iskola Pedagógiai programja 2013 Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4 II. A BÉKE UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA BEMUTATÁSA 5 III. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 8 III.1. Nevelő oktató

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 1 Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Cegléd INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2 T a r t a l o m j e g y z é k 3 4 11. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Iskolai

Részletesebben

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 Szolnok 2014. TARTALOM 1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.. 3 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási

Részletesebben

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Ikt. sz.:19/2009 A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2009. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés: a dokumentum forrásai és hatálya 5. o. I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata 5. o. 1. Hagyományaink

Részletesebben

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: -Ismeri a történelem tantárgy, valamint az ember és társadalom műveltségterület tanításának céljait, feladatait,

Részletesebben

I.BEVEZETÉS... 2 I.1. A minőségirányítási program jogszabályi háttere... 2 I.2. Intézményünk bemutatása... 3 I.3. Az ÖMIP-ben megfogalmazott

I.BEVEZETÉS... 2 I.1. A minőségirányítási program jogszabályi háttere... 2 I.2. Intézményünk bemutatása... 3 I.3. Az ÖMIP-ben megfogalmazott I.BEVEZETÉS... 2 I.1. A minőségirányítási program jogszabályi háttere... 2 I.2. Intézményünk bemutatása... 3 I.3. Az ÖMIP-ben megfogalmazott feladataink... 5 II. MINŐSÉGPOLITIKA... 5 II.1. Minőségpolitikai

Részletesebben

Dr. Horváth Zsuzsanna RAABE tanévnyitó konferencia 2011. augusztus

Dr. Horváth Zsuzsanna RAABE tanévnyitó konferencia 2011. augusztus A Nemzeti alaptanterv tervezett változásai Dr. Horváth Zsuzsanna RAABE tanévnyitó konferencia 2011. augusztus Az előadás vázlata A tartalmi szabályozás kérdései A NAT-kiegészítés főbb elemei A NAT szerepe

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS HELYZETE A HAZAI NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Simonyi István

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS HELYZETE A HAZAI NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Simonyi István Simonyi, I. (2012): Az egészségfejlesztés helyzete a hazai nevelési-oktatási intézményekben. In: Darvay, S. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Részletesebben

T/17965. számú. törvényjavaslat. az oktatást érintő egyes törvények módosításáról

T/17965. számú. törvényjavaslat. az oktatást érintő egyes törvények módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17965. számú törvényjavaslat az oktatást érintő egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter Budapest, 2005. október 2005. évi. törvény az

Részletesebben

2011. évi CLXXXVII. törvény. a szakképzésről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Alapelvek

2011. évi CLXXXVII. törvény. a szakképzésről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Alapelvek 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Magyarországon a munkaerőpiac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítéseknek az esélyegyenlőség elve érvényesítésével történő megszerzésének biztosítása,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak,

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak, P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 2013 1 Tartalom Tartalom... 2 Pedagógiai hitvallásunk:... 4 Nevelési terv... 6 I. Iskolánkról... 6 1.1. Alapelvek, célok, értékek...11 1.2. Az emberi magatartás általános

Részletesebben