A szakoktatás a két világháború között. Dr. Nyéki Lajos 2016

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szakoktatás a két világháború között. Dr. Nyéki Lajos 2016"

Balázs Lukács
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A szakoktatás a két világháború között Dr. Nyéki Lajos 2016

2 Iparostanonc-iskolák ( ) Az évi XII. tc. módosította az iparostanoncképzés rendjét. A korábbi heti hét helyett kilenc lett a kötelező órák száma. Ebből egy órát az újonnan bevezetett hit- és erkölcstan oktatására kellett fordítani. A törvény megtiltotta a korábban az esti órákban és vasárnap délelőtt tartott foglalkozásokat. Az órákat hétköznap, a nappali órákban (este hat óráig) kellett megtartani, és a tanítási időt be kellett számítani a tanonc munkaidejébe.

Ebből egy órát az újonnan bevezetett hit- és erkölcstan oktatására kellett fordítani.

3 Középfokú ipariskolák ( ) Az évi XII. tc. módosította a középfokú ipariskolák tantervét és a felvétel feltételeit. Az ipari szakiskolákban és a nőipariskolákban most már megkövetelték a négy középiskolai osztály elvégzését. Az ipari szakiskolákban képzés idejét viszont három évre csökkentették. A nőipariskolákban a tanulmányi időt szakmák szerint differenciálták (fehérneművarrás két év, felsőruhavarrás 3 év). Az egyéves hímző szakra ezek egyikének elvégzése után lehetett menni.

Az ipari szakiskolákban és a nőipariskolákban most már megkövetelték a négy középiskolai osztály elvégzését.

4 Középfokú ipariskolák ( ) A felsőipariskolákban bevezették a testnevelést, korszerűsítették a műszaki tárgyak anyagát, viszont a szakmai elmélet javára a képzési idő negyedére csökkentették a műhelygyakorlatokra szánt időt. Trianon után három felsőipariskola maradt, kettő Budapesten, egy Szegeden. A húszas években a budapesti mechanikai és elektromos ipari szakiskola elektrotechnikai felső tagozatot kapott egy év képzési idővel.

szánt időt. Trianon után három felsőipariskola maradt, kettő Budapesten, egy Szegeden.

5 A műszaki felsőoktatás ( ) A Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronban kapta meg a végleges helyét től kezdve Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolának nevezték. Bánya-, kohó- és erdőmérnöki kara volt ben a főiskola megkapta a doktori és a magántanári fokozat adományozásának jogát. A József Műegyetem anyagi gondokkal küzdött, emiatt elmaradt a képzés korszerűsítése. Csak nagy késéssel, a húszas évek végén kezdődött meg az elektrotechnikai képzés kiépítése.

1931-ben a főiskola megkapta a doktori és a magántanári fokozat adományozásának jogát.

6 A kereskedelmi szakoktatás ( ) A hároméves kereskedőtanonc-iskolák a nagyobb városokban szakirányú tanterv szerint tanítottak, néhol a gyorsírást és a gépírást is bevezették. A felsőkereskedelmi iskolák 1919 óta négy évfolyammal működtek és érettségit adtak, amely szakirányú továbbtanulást tett lehetővé ban létrehozták a budapesti tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karát. Az új intézményben közgazdasági, mezőgazdasági és kereskedelmi szakosztályt hoztak létre.

A felsőkereskedelmi iskolák 1919 óta négy évfolyammal működtek és érettségit adtak, amely szakirányú továbbtanulást

7 A mezőgazdasági szakoktatás ( ) A gazdasági ismétlő népiskolák új neve gazdasági továbbképző népiskola, illetve önálló szaktanítós gazdasági továbbképző népiskola lett. Alapfokú mezőgazdasági ismereteket nyújtottak a két évfolyamú téli mezőgazdasági iskolák, hat elemi osztályt végzett tizenöt-tizenhét éves tanulóknak. A korábbi földművesiskolákból alakították ki a mezőgazdasági szakiskolákat tizenhét-húsz éves fiúk számára. Ezeknek két évfolyama volt.

Alapfokú mezőgazdasági ismereteket nyújtottak a két évfolyamú téli mezőgazdasági iskolák, hat elemi osztályt

8 A mezőgazdasági szakoktatás ( ) A mezőgazdasági szakképzés középfokát képviselték a négy évfolyamos felső mezőgazdasági iskolák, amelyeket a hasonló típusú ipari és kereskedelmi iskolák mintájára hoztak létre középbirtokos gazdák fiai számára. A tanulók érettségi vizsgát tehettek, és jeles osztályzat esetén bejuthattak a közgazdaságtudományi karra vagy valamelyik agrárfőiskolára ban már négy ilyen iskola működött hazánkban: Békéscsabán, Orosházán, Gyöngyösön és Budapesten (ez utóbbi kertészeti profillal).

A tanulók érettségi vizsgát tehettek, és jeles osztályzat esetén bejuthattak a közgazdaságtudományi karra vagy valamelyik

9 A mezőgazdasági szakoktatás ( ) Lányoknak nyújtott középfokú szakképzést 1924-től a putnoki bentlakásos felső leánynevelő intézet. Húsz évesnél fiatalabb, a középiskola negyedik osztályát elvégzett lányok jelentkezhettek az intézetbe. Ezeken kívül számos, speciális igények miatt létrehozott iskola és tanfolyam működött (tejgazdasági, baromfitenyésztői, szőlészetiborászati, erdőőri, méhészeti, stb. szakiskolák és tanfolyamok).

Húsz évesnél fiatalabb, a középiskola negyedik osztályát elvégzett lányok jelentkezhettek az intézetbe.

10 A mezőgazdasági szakoktatás ( ) E korszakban a mezőgazdasági szakképzés felsőfokú intézményei az akadémiák. Trianon után a számuk a kassai és a kolozsmonostori akadémia kiválásával háromra apadt: megmaradt a debreceni, a keszthelyi és a magyaróvári. Az egyetemi rangra emelt Állatorvosi Főiskola továbbra is sikeresen működött, emelte hallgatói létszámát.

Trianon után a számuk a kassai és a kolozsmonostori akadémia kiválásával háromra apadt:

11 A nagy műegyetemi átszervezés (1934) Az évi X. tc. alapján a kormányzat létrehozta a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. Az egyesítésbe bevont egyetemek és főiskolák a következők voltak: a József Műegyetem a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola a Közgazdaságtudományi Kar az Állatorvosi Főiskola

12 A nagy műegyetemi átszervezés (1934) Az integrált egyetemen öt kar jött létre (karonként két-két osztállyal): 1. mérnöki és építészmérnöki kar 2. gépész- és vegyészmérnöki kar 3. bánya-, kohó- és erdőmérnöki kar bánya- és kohómérnöki osztály erdőmérnöki osztály 4. mezőgazdasági és állatorvosi kar 5. közgazdaságtudományi kar közgazdasági és kereskedelmi osztály közigazgatási osztály

bánya-, kohó- és erdőmérnöki kar bánya- és kohómérnöki osztály erdőmérnöki osztály 4.

13 A nagy műegyetemi átszervezés (1934) A közgazdaságtudományi karon 1934-ben Imre Sándor vezetésével neveléstudományi tanszék alakult, és 1936-ban Gazdasági Szaktanárképző Intézet jött létre. Ezzel lehetővé vált, hogy a kereskedelmi tanárképzés mintájára egyéves pedagógiaipszichológiai oktatással mérnöktanárokat, gazdasági szaktanárokat képezzenek. Így készült fel a kormányzat a tervezett évi átfogó szakiskolai reform végrehajtására.

Ezzel lehetővé vált, hogy a kereskedelmi tanárképzés mintájára egyéves pedagógiaipszichológiai oktatással

14 Újabb felsőoktatási intézmények ( ) A Felvidék egy részének visszacsatolása után (1938) Kassán, majd a Délvidék visszacsatolása után (1941) Újvidéken Állami Kereskedelmi Főiskolát hoztak létre. Észak-Erdély visszacsatolása után (1940) a helyreállított kolozsvári tudományegyetemen a korábbi négy kar mellé ötödikként egy közgazdaságtudományi kart is létrehoztak.

15 A középfokú szakoktatás reformja ( ) Az egységes szaktanárképzési rendszer kiépítése után az évi XIII. tc. létrehozta a négy évfolyamos, gyakorlati irányú gazdasági (ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági) középiskolát. A felvétel feltétele volt a polgári iskola vagy a gimnázium négy évfolyamának eredményes elvégzése. A gazdasági középiskolai érettségi bizonyítvány lehetővé tette a szakirányú továbbtanulást.

létrehozta a négy évfolyamos, gyakorlati irányú gazdasági (ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági)

16 A középfokú szakoktatás reformja ( ) A mérnöki, az állatorvosi és a közigazgatási szakokon a felvételt továbbra is gimnáziumi érettségihez kötötték. Az 1938-as reform az érettségi általánossá válásával emelte a szakiskolák tekintélyét, és a továbbtanulni szándékozókat a gimnázium helyett a szakiskolák felé terelte. Az 1938-as reform előírásait a visszacsatolt országrészekre is kiterjesztették.

Az 1938-as reform az érettségi általánossá válásával emelte a szakiskolák tekintélyét, és a

Hasonló dokumentumok

A szakoktatás a második világháború után (1945-1989) Dr. Nyéki Lajos 2016

A szakoktatás a második világháború után (1945-1989) Dr. Nyéki Lajos 2016 A szakmunkásképzés újjászervezése és fejlesztése (1945-1956) Az 1949. évi IV. törvény alapvetően megváltoztatta a tanoncok jogállását.