Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció ( ) Szombathely, május 13.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13."

Átírás

1 Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció ( ) Szombathely, május 13. 1

2 1. BEVEZETŐ HELYZETELEMZÉS SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉT ALAPVETŐEN MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZET A gazdasági folyamatok alakulása: Az álláskeresők összetételének változása a havi átlaglétszám alapján: A munkaerő iránti kereslet alakulása: A SZAKKÉPZÉSBEN ÉRINTETT KÖZIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK Vas Megyei Kormányhivatal: Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja: A Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ (KLIK): Oktatási Hivatal: VAS MEGYE SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS OKTATÁSI ADATAI A nappali képzés főbb adatai: Intézményhálózat, pedagógusok: Ösztöndíj rendszer: Pályaorientáció: Tanulószerződések számának alakulása A képzőhelyek száma, nagysága: A szakmai záróvizsgákkal kapcsolatos adatok, tapasztalatok: A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG DÖNTÉSEI ÉS AZOK ÉRVÉNYESÜLÉSE Az RFKB-k helye a szakképzésben, feladatuk 2008-tól: Az irány-arány döntéseket segítő vizsgálati módszerek: Beiskolázási és kibocsátási adatok hiányszakmák tekintetében Kamarai kutatások a szakképzett munkaerő iránti keresletről Az iskolarendszeren kívüli szakképzés: A MEGYEI SZAKKÉPZÉS ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS KAPCSOLATA AZ ESÉLYEGYELŐSÉG BIZTOSÍTÁSA Hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók a szakképzésben Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók szakképzése FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, CÉLOK, A MEGYE SZAKKÉPZÉSI RENDSZERÉNEK A GAZDASÁG IGÉNYEIHEZ IGAZODÓ ÖSSZEHANGOLÁSA A DUÁLIS SZAKKÉPZÉSI RENDSZER BEVEZETÉSE, ILL. ERŐSÍTÉSE A MINŐSÉGI SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE ÉS ERŐSÍTÉSE HITELES PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA ZÁRSZÓ

3 1. Bevezető A magyarországi iskolarendszer, s ahhoz kapcsolódóan a szakképzési rendszer teljes átalakulási folyamatát éljük. Megfigyelhető, hogy a változások ellenére a pályakezdő fiatalok mennyiségében (fő), szakmai ismereteik minőségében illetve végzettségüket tekintve eltávolodtak a munkaerőpiac valós igényétől, szakmunkáshiány alakult ki. Az átmeneti rendelkezéseknek köszönhetően nincs letisztult rendszerkép, az iskolarendszerű szakképzés keretében négy képzésszervezési rendszer párhuzamos jelenléte azonosítható. Az új szakképzési rendszerre, azaz a duális képzésre való átállás most van folyamatban. A szakképzés rendszerének átalakítása a német duális képzési mintára történik. A szakiskolákban kifejezetten a gyakorlatorientált szakképzés erősítése a feladat. A korábban önkormányzati fenntartás alatt lévő szakképző iskolák január 1-jétől állami fenntartásba kerültek. A jogszabály lehetővé teszi, hogy civil szervezetek (alapítványi iskolák) és egyházi fenntartású intézmények is lehetnek iskolafenntartók. Az új szakképzési rendszer alapján szeptember 1-jével indíthattak képzést önkéntes alapon a szakképzését folytató intézmények szeptember 1-jétől azonban kötelezően alkalmazandó szakképzési kerettantervek fognak életbe lépni a szakiskolákban és szakközépiskolákban egyaránt, egységes tartalomszabályozást biztosítva a magyarországi szakképzési rendszer egészére. A bevezetésre kerülő új rendszer a képzések közötti egyértelmű átjárhatóságot, illetve egyfajta minőségbiztosítási elveket kíván szolgálni. A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásának célja: A koncepció adott jogszabályi kereteken belül határozza meg a fejlesztés irányait és alakítsa ki az azokat legjobban szolgáló intézményrendszert a következő alapelvek figyelembevételével: o A megye és a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési struktúra kialakítása, működtetése a hosszú távú foglalkoztatás megalapozása érdekében. o A szakképzés társadalompolitikai szerepének hangsúlyozása, a jövő generációk kilátásainak javítása, az életen át tartó tanulás elvének szem előtt tartásával. o A gazdaság munkaerő-piaci igényeinek hangsúlyos figyelembevétele a foglalkoztatás bővítése, az öngondoskodás, továbbá az állampolgári szuverenitás megőrzése, kibővítése céljából. 3

4 o A társadalmi különbségek csökkentése a szakképzés fejlesztésének, irányításának aktív eszközeivel, az esélyegyenlőség kiteljesítése nemek, etnikai csoportok, és fogyatékkal élők és hátrányos helyzetű személyek számára. o A szakképzés átfogó modernizációja a tervezési, szervezési, folyamatkövetési és pedagógiai eszközök egységes, új megközelítésű, modellszerű alkalmazásával. o Az alapfokú oktatás gyakorlatának, követelményrendszerének megerősítése abból a célból, hogy a szakképzés számára megfelelően előképzett, élethosszig tartó tanulásra, munkára motivált fiatalok esélyei növelhetők legyenek a középfokú szakképzés által támasztott követelmények eredményes elsajátítására. A szakképzés-fejlesztési koncepcióban bemutatásra kerülő változtatások célja: A KÉPZÉSI SZERKEZET A SZAKIRÁNYOK ÉS A LÉTSZÁM VONATKOZÁSÁBAN IS IGAZODJON A GAZDASÁG IGÉNYEIHEZ 4

5 2. Helyzetelemzés 2.1. Szakképzés szervezését alapvetően meghatározó jogszabályok évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről: A törvény január 1-jén hatályba lépett. Tartalmi elemei jelentős változásokat hoztak a szakképzés egész rendszerének átalakításában. A törvény újraértelmezi a szakképzés alapelveit, meghatározza a szakképzés intézményrendszerének új irányvonalát. Új keretek közé helyezte a szakképzés dokumentumaira, a szakmai vizsgáztatásra, az iskolarendszerű szakképzésre, a szakképzés irányítási és együttműködési rendszerére, valamint a szakképzés finanszírozására vonatkozó rendelkezéseit. A törvény előírásait a hatályba lépést követően megkezdett szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról: A törvény célja a felsőoktatás képzési szerkezetének átláthatóvá tétele az intézmények, karok, szakok átgondolt, megfelelően ütemezett összevonása. Az átalakulás a képzési szakok indokolatlan túlszaporodásának visszafordításával és az egyes szakok képzési helyeinek csökkentésével indult meg 2012 szeptemberétől. 5

6 A képzési szintek európai és országos képesítési keretrendszerhez történő igazítását az új törvény garantálja. A felsőfokú intézmények két típusát különbözteti meg: főiskola, tudományegyetem. A főiskolai és egyetemi szintű alap- és osztatlan képzéseket a programjaik kölcsönös kreditbeszámításával teszik rugalmassá és átjárhatóvá az újonnan meghatározandó képesítési követelmények évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról: A törvény célja a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó iskolarendszerű képzések, a felsőoktatási gyakorlatigényes alapképzési szakok működésének támogatása, valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés rendszerének támogatása. A törvény január 1-jei bevezetésével a szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezettek köre nem változott. A szakképzési hozzájárulás alapja maradt a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjának 1,5 %. Fontos változás, hogy megszűnt a lehetősége annak, hogy a hozzájárulásra kötelezettek közvetlenül adjanak fejlesztési támogatást a szakképző intézmények részére. A feladat a NAV-hoz került annak érdekében, hogy a bevallást be nem nyújtók kiszűrhetők legyenek. Az ellenőrzés végrehajtásának céljából a gazdasági kamarák közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosítanak az állami adóhatóság részére a gyakorlati képzés szervezésére jogosult hozzájárulásra kötelezettekről, valamint a tanulószerződésekről. A 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről: A Kormányrendelet új rendszerben, átláthatóbb formában tartalmazza az államilag elismert szakképesítéseket. Kialakításánál a legfontosabb szempont az volt, hogy államilag elismert szakképesítések széles alapozásúak, több szak-, illetve tevékenységi területet átfedjenek, továbbá megszüntetesse a szakképesítések között meglévő átfedéseket, szakmai, tartalmi párhuzamosságokat. A jogszabály meghatározza az OKJ-ba történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét. 6

7 14/2013 (IV.05) NGM rendelet a kerettantervek kiadásáról: Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés, a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes szakképzési kerettanterv szerint folyik. A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét, témaköreinek tartalmát, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól: Az új OKJ alapján jelentek meg a szakmai követelménymodulok egyetlen rendeletben, ugyanis a szakmai és vizsgakövetelmények csak felsorolják a szakképesítéshez tartozó követelménymodulokat, azok azonosítószámát és megnevezését. A jogszabály alapján létrejött modultérképben szerepel az egyes szakképesítésekhez tartozó összes modul tartalmi elemeivel együtt Munkaerő-piaci helyzet A gazdasági folyamatok alakulása: A évi mélypontot követően - elsősorban az export megrendeléseknek köszönhetően csökkenő ütemben, de évről évre bővül a megye gazdaságát meghatározó ipar teljesítménye. Az elmúlt években éven belül ugyan hullámzóan alakult az ipar kibocsátása, de az év egészét tekintve a termelési értéke 2010-ben 17%-kal, 2011-ben 12%-kal emelkedett az előző évhez képest I-III. negyedévében az előző évekhez hasonlóan hullámzóan alakult az ipari vállalkozások teljesítménye, ennek ellenére a termelésük volumene minden hónapban meghaladta az előző év azonos időszakát. Az év első kilenc hónapjában előállított termelési érték összességében 6,4 %-kal haladta meg az egy esztendővel korábbit. 7

8 2009. jan. márc máj júl szept nov jan. márc máj júl szept nov jan. márc máj júl szept nov 2012.jan. márc máj júl szept milliárd Ft 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Az ipari termelés alakulása % 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Termelési érték Volumenindexe( előző év azonos időszaka = 100,0) 1. ábra: Az ipari termelés alakulása Az iparnak (ezen belül a gépiparnak) a megye gazdaságában betöltött szerepe a rendszerváltás óta meghatározó, amelyet igazol, hogy 2010-ben a bruttó hozzáadott érték jelentős részét (37,5 %) - az országos arányokat meghaladva - az ipar adta. A Vas megyei székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye is meghaladta az egy évvel korábbit I-III. negyedévében a teljesítményük 44 %-kal bővült az elmúlt évihez képest. A kiemelkedő eredmény mögött vasútépítési munkák húzódnak meg és a rendelésállományok alapján az építőipari kapacitások jelentős hányadát várhatóan a jövőben is a közlekedési infrastruktúra fejlesztéshez kapcsolódó munkák kötik majd le. Az országos tendenciáktól eltérően Vas megyében negyedévről negyedévre bővült a beruházási tevékenység, amelynek értéke az országossal szemben meghaladta az egy évvel korábbit. A gazdálkodó szervezetek által realizált fejlesztések értéke az év első kilenc hónapjában elérte a 71 milliárd forintot. A beruházások többsége az ipari, ezen belül a gépipari termelőkapacitások bővítését szolgálta. A éves népesség gazdasági aktivitása: A KSH munkaerő-felmérésének adatai alapján a munkaerő-piaci folyamatok a korábbiaknál kedvezőbben alakultak III. negyedévében éves népességnek az elmúlt év azonos időszakinál 1,4 %-kal magasabb aránya, 59,7 %-a volt jelen munkanélküliként vagy foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. 8

9 Foglalkoz Gazdaságilag Gazdaságilag Aktivitási Foglalkoz Időszak tatottak aktívak: inaktívak arány tatási ráta ezer fő százalék I. negyedév 106,1 116,1 84,5 57,9 52,9 II. negyedév 107, ,7 57,8 53,8 III. negyedév 108,3 116,8 83,6 58,3 54 VI. negyedév 111,6 118,3 81,8 59,1 55,8 I. negyedév 109,7 118,1 82, ,8 II. negyedév 110,7 117,4 82,5 58,7 55,4 III. negyedév 112,9 119,2 80,4 58,7 56,6 1. táblázat: népesség gazdasági aktivitása Forrás: VMKH MK A foglalkoztatottak aránya ennél is számottevőbb mértékben - 54%-ról 56,6%-ra - emelkedett, ezzel a megyék és a főváros rangsorában a harmadik legmagasabb értékkel bírt Vas megye. A foglalkoztatás bővülése nem csak éves összevetésben, hanem éven belül is negyedévről negyedévre bővült III. negyedévében a foglalkoztatottak száma megközelítette a 113 ezer főt. Hasonló nagyságrendű foglalkoztatottsági mutatóval öt éve találkozhattunk. Foglalkoztatottak számának alakulása Vas megyében ,7 110,7 112,9 111, ,1 107,9 108, I. negyedév I. negyedév II. negyedév II. negyedév III. negyedév III. negyedév VI. negyedév 2. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása A foglalkoztatás bővülés jelentős részben a közfoglalkoztatási programok eredménye, amely döntően nem az elsődleges munkaerő-piacot érintette, továbbá az elsődleges munkaerő-piacon mind gyakrabban találkozhatunk határozott időre szóló foglalkoztatással. Ezek a foglalkoztatási formák azonban kevésbé stabilak, a dolgozók részére nem biztosítják a hosszú távú foglalkoztatást. 9

10 Az álláskeresők összetételének változása a havi átlaglétszám alapján: Regisztrált álláskeresők éves átlagos száma 2011.év 2012.év 2011.év 2012.év fő megoszlás Index férfiak ,2% 48,9% 86,1% nők ,8% 51,1% 94,1% Nemek összesen ,0% 100,0% 90,0% 25 éves és fiatalabb ,1% 18,4% 102,8% éves ,1% 57,2% 87,0% 50 év feletti ,8% 24,5% 88,8% Korcsoport összesen ,0% 100,0% 90,0% 8 általános és kevesebb ,7% 34,4% 91,9% Szakmunkásképző, szakiskola ,8% 30,4% 86,0% Szakközépiskola, technikum, gimnázium ,3% 28,1% 92,7% Főiskola, egyetem ,2% 7,1% 88,6% Iskolai végzettség összesen ,0% 100,0% 90,0% Pályakezdő ,1% 10,9% 122,0% Nem pályakezdő ,9% 89,1% 87,2% Pályakezdő - nem pályakezdő összesen ,0% 100,0% 90,0% 12 hónapnál kevesebb ideje nyilvántartott ,0% 79,2% 95,0% 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartott ,0% 20,8% 74,8% Folyamatos regisztráció összesen ,0% 100,0% 90,0% Járadék/segélyben részesülő ,8% 21,0% 49,9% FHT/RSZS-ben részesülők ,1% 22,1% 104,4% Ellátás nélküli ,1% 56,9% 118,8% Ellátás szerint összesen ,0% 100,0% 90,0% 2. táblázat: Regisztrált álláskeresők éves átlagos száma Forrás:VMKH MK Az álláskeresők korcsoport szerinti összetétele némileg módosult az előző évhez viszonyítva. A fiatalok aránya éves szinten 2%-ponttal emelkedett, míg a évesek hányada hasonló mértékben csökkent. Az idősebbek az elmúlt évihez hasonlóan közel ¼ részt tettek ki a regisztráltak között. A nyilvántartásban szereplő személyek közül minden harmadik legfeljebb általános iskolát végzett. Ennél valamelyest kisebb arányban fordulnak elő szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek is. Az utóbbiak részaránya 2012-ben némileg csökkent az átlagosnál nagyobb mértékű létszámcsökkenésük eredményeként. Szakközépiskolában, technikumban, gimnáziumban 28 % végzett. A diplomások részaránya 7 % körül mozog, számuk az előző évhez képest némileg csökkent. 10

11 A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) március június szeptember december március június szeptember december táblázat: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma Forrás:KSH 2012-ben havonta átlagosan 924 pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartási rendszerben, amely 3,6 %-kal haladta meg az elmúlt évit. Január kivételével minden hónapban magasabban alakult a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma az előző évhez képest. Az év első felében a korábbi évekhez hasonlóan fogyott a számuk, júniustól azonban igen dinamikusan emelkedés volt tapasztalható a körükben, amely a tanév végével van összefüggésben. A nagy ütemű növekedés következtében szeptemberben 1100 fölé emelkedett a számuk a regisztrációs rendszerben, amely mintegy 75 %-kal magasabb volt a májusi számnál, amikor az év során a legkevesebb pályakezdő keresett állást. A május óta, öt hónapon át tartó növekvő tendencia októberben megállt és csökkenésbe fordult. A csökkenésben meghatározó szerepe volt az Első munkahely garancia programnak, hiszen a program kizárólagos célcsoportja a regisztrációban szereplő pályakezdő álláskeresők voltak. Az év során a pályakezdő fiatalok %-ának sikerült önállóan, közvetítéssel vagy támogatással munkát találni, a közfoglalkoztatási programokban 9-10 % vállalt munkát, munkaerő-piaci képzésekbe közel 8 % kapcsolódott be Pályakezdő álláskeresők száma 1031 fő jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 3. ábra: Pályakezdő álláskeresők száma 11

12 Az idei év során az álláskereső pályakezdők közül legnagyobb számban gyártósori összeszerelőként, eladóként, adminisztrátorként, ügyintézőként, felszolgálóként, bútorasztalosként, festő és mázolóként szerettek volna elhelyezkedni A munkaerő iránti kereslet alakulása: évi jelentős visszaesést követően évről évre több üres álláshelyet jelentettek be a munkáltatók a kirendeltségeken. A növekvő tendencia 2012-ben nem folytatódott tovább. Az év során összesen üres állást jeleztek a foglalkoztatók, 11,8 %-kal kevesebbet, mint az előző évben. A visszaesés a nem támogatott állások körében történt ben egyharmaddal csökkent az elsődleges munkaerő-piacon kínált munkalehetőségek száma az előző évhez képest. Ezzel szemben a támogatott álláshelyek száma mintegy 25 %-kal meghaladta a évit. Az újonnan bejelentett üres álláshelyek száma db támogatott nem támogatott 1. ábra: Az újonnan bejelentett üres álláshelyek száma 2012 első felében a megye munkaerőpiacán élénkebb volt a munkaerő iránti kereslet, mint a második félévben. Január június között közel 60%-kal több üres állást regisztráltak a kirendeltségek, mint a júniusi időszakot követően. A támogatás nélküli munkaerő-igények száma kiegyenlítettebb volt az év során és a támogatott álláshelyek száma mutatott erősebb ingadozást. A támogatott álláshelyek 86%-át a közfoglalkoztatási programok kínálták, a többit az Első munkahely garancia program keretében illetve bér jellegű támogatással kínálták a munkáltatók. 12

13 Nem támogatott 4959 db A bejelentett üres álláshelyek megoszlása év közfoglalkoztatás 4780 db Támogatott 5556 db Egyéb 776 db 2. ábra: A bejelentett üres álláshelyek megoszlása Míg a támogatott állásokra 80%-ban alacsony iskolai végzettségű álláskeresőket vártak, addig a támogatás nélküli munkahelyekre döntően legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt kerestek a munkáltatók. Az év során támogatás nélkül legnagyobb számban a feldolgozóipar (élelmiszeripar, textil, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása, járműgyártás, fémalapanyag és fémfeldolgozás) valamint a kereskedelem területére vártak dolgozókat a gazdálkodó szervezetek. Emellett a munkaerőkölcsönző cégek is jelentős számú munkaerő-igénnyel fordultak a kirendeltségekhez. Tartósan betöltetlen álláshelyek: 2012 őszén a megkérdezett cégek mindössze 7,2 %-a, összesen 18 cég nyilatkozott úgy, hogy van náluk tartósan betöltetlen álláshely, összesen 123. A munkáltatók az alábbi képzettségi szintű, hosszabb ideje üres munkahelyeket jelölték meg: Szakképzetlen fizikai Szakképzett fizikai Szellemi alap- vagy középfokú Szellemi foglalkozású Összesen, ebből: feldolgozó ipar, ebből textil, ruházat, bőr és bőrtermékek gyártása egészségügyi, szociális ellátás járműgyártás táblázat: Betöltetlen álláshelyek képzettségi szint szerint Forrás: VMKH MK 13

14 A hosszabb ideje üres állások túlnyomó többségére (90 %-ára) fizikai munkásokat vártak (közel azonos arányban szakképzetteket és szakképzetleneket). Ezeket a munkahelyeket döntően a feldolgozóiparban tevékenykedő gazdálkodó szervezetek kínálják. Szellemi munkakörben lényegesen kevesebb (nem éri el a 10 %-ot) a tartósan üres állás, ezekre a munkahelyekre elsősorban diplomás munkaerőt várnak, legtöbbet a járműgyártás területére. A munkáltatók az alábbi hosszabb ideje üres munkahelyeket nevesítették: FEOR Foglalkozás megnevezése Fő 7212 Szabó, varró Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Fémfeldolgozó gép kezelője Rakodómunkás Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Szociális gondozó, szakgondozó Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Gépészmérnök Bolti eladó Hegesztő, lángvágó Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Mezőgazd., erdészeti, halászati és vadászati tev. folytató egység vezet Minőségbiztosítási mérnök Egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgáltatás ügyintézője Könyvelő (analitikus) Lakatos Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolg. és szállítási fogl táblázat: Betöltetlen munkakörök Forrás: VMKH MK 2.3. A szakképzésben érintett közigazgatási intézmények Vas Megyei Kormányhivatal: A megyei kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei január 1-jétől kezdték meg működésüket, köztük a Vas Megyei Kormányhivatal is. A hivatalt kormánymegbízott vezeti, akit a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki és ment fel. A kormányhivatal hivatalszervezetét főigazgató vezeti, aki helyettesíti a kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén. A főigazgató munkáját általános helyettesként az igazgató segíti. A kormányhivatal közvetlenül a kormánymegbízott vezetése alatt álló szervezeti egységekből, a törzshivatalból és az ágazati szakigazgatási szervekből áll. A törzshivatal és a szakigazgatási szervek szervezetileg főosztályokra és osztályokra tagolódnak. A törzshivatal 14

15 részét képezi az Oktatási Főosztály, melynek az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is vannak feladatai. A kormányhivatal munkaügyi központja az iskolarendszeren kívüli szakképzésben rendelkezik jogosítványokkal é s feladatokkal. A VM Kormányhivatal Oktatási Főosztály szakmai vizsgával kapcsolatos feladatai a következők: o Ha a fenntartó megállapítja, hogy intézményében a létszámra előírt feltételek szerinti létszám nem éri el a szabályozás szerint előírtat egymást követő két tanévben, akkor a Kormányhivatalnak intézkedési tervet kell készítenie. o Elvégzi a szakmai vizsgabizottság döntése ellen benyújtott törvényességi kérelem elbírálását. o Szakmai vizsgát szervező intézmény jogszabálysértésének megszüntetése o Nyilvántartást vezet komplex szakmai vizsga szervezésére engedéllyel rendelkező intézményekről. o Komplex szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély visszavonása. o Bírságot szab ki a jogosultság hiányában komplex szakmai vizsgát szervező intézménnyel szemben. o Előzetes tanulmányok beszámításáról hozott döntés elleni fellebbezést bírál el. o Komplex szakmai vizsga engedélyezése. Az Oktatási Főosztály feladatai továbbá: o Jelentés készítése a pedagógiai szakmai ellenőrzések tapasztalatairól. o Képviselet ellátása a megyei fejlesztési és képzési bizottságban. o Szakképzési megállapodás megkötése nem állami fenntartóval. o A szakképzésekért felelős miniszternek és az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek összesített adatok megküldése. o Szakmai ellenőrzés tapasztalatairól történő megyei és országos szintű összegzés készítése évente Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja: A munkaügyi központ feladata a foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése. A foglalkoztatás elősegítésével, támogatásával, 15

16 továbbá a munkanélküliek ellátásával kapcsolatos feladatokat az évi IV. törvény szabályozza. A törvény többek között kimondja, hogy az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi. A feladatok ellátásához különböző eljárások, támogatási eszközök, támogatási keretek állnak rendelkezésére. Az ellátások a munkanélkülivé vált egyének megélhetésének biztosításához járulnak hozzá. A támogatások az elhelyezkedést, a munkaerő-piacra való visszatérést segítik elő, irányulhatnak közvetlenül az álláskeresőkre, illetve a munkáltatókra. A támogatások egyik fajtája a foglalkoztatást elősegítő képzés, melynek feladata, hogy közvetlenül vagy közvetve új ismeretek megszerzésével segítse elő az elhelyezkedést. Képzési támogatásként keresetpótló juttatás, a tanfolyami díj megtérítése, utazási kedvezmény, továbbá utazási-, szállás- és étkezési költségek részleges, vagy teljes megtérítése adható az álláskeresők részére. A támogatások forrása: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap vagy európai uniós keret. A munkaügyi központ éves képzési jegyzéke nyilvános ajánlattétel segítségével áll össze, melynek során meghatározott szakmai, nyelvi, hatósági képzések lebonyolítására tehetnek ajánlatot az akkreditált felnőttképzési intézmények. A képzési programok kiválasztásánál döntő szerep jut a munkaerőpiac elvárásainak, a munkáltatói igényeknek. Céges igényre, munkahelymegtartó képzéseket, álláskeresők részére a közvetlen elhelyezkedést biztosító, vagy munkakör betöltésére képesítő képzéseket is szerveznek. Az elmúlt három évet figyelembe véve a résztvevők elsősorban a foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéből, illetve a TÁMOP programból részesültek támogatásban. A képzések száma évben erősen lecsökkent az előző évhez képest, mivel más foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása került előtérbe. A munkaügyi központ által támogatott képzésen résztvevők érintett létszáma a képzések típusa szerint - Vas megye (fő) Képzés típusa összesen OKJ Egyéb szakmai nyelvi informatikai hatósági Egyéb összesen

17 6. táblázat: Képzésben részt vevők képzés típus szerinti elosztása Forrás: VMKH MK A fenti táblázat a évben támogatott képzésben résztvevők a képzés típusa szerinti megoszlását mutatja. A résztvevők létszámának 72,5 %-a szakmai képzésben vett részt, közülük 59,4 % OKJ-s, vagyis államilag elismert szakképesítést szerzett. A nyelvi képzések 12,1 %-ot, az informatikai képzések 5,3 %-ot képviselnek. A nyelvi képzések iránti igény folyamatos, míg az informatikai képzések utáni érdeklődés lecsökkent, ami annak következménye, hogy informatikai ismereteket oktatnak iskolarendszerben, de felnőttképzésben is sok képzés volt az elmúlt tíz évben. A programok célcsoportja változó, elsősorban az álláskeresők a kedvezményezettek, a további célcsoportok is a hátrányos helyzetűekhez (pl. pályakezdők, idősek, tartós munkanélküliek, közfoglalkoztatásban résztvevők, stb.) tartoznak. A képzésen résztvevők kiválasztása felvételi eljárás során történik. A munkaügyi központ 2012-ben 15 felnőttképző intézménnyel dolgozott együtt, közülük 9 vállalkozás, 3 civil szervezet, 1 középiskola, 1 TISZK, 1 állami felnőttképzési intézmény. A megyében az álláskeresők számára ajánlott képzési lista a tényleges kereslet figyelembevételével került összeállításra. Kiemelt cél, hogy a munkáltatói igények alapján történjenek a beiskolázások. Az elmúlt években folyamatban lévő képzések közül érdemes kiemelni a következő hiányszakmás képzéseket: CNC gépkezelő, gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, kőműves volframelektródás hegesztő, minősített hegesztő A Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ (KLIK): szeptember 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően létrejött az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt álló központi hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK), amely feladatait a tankerületeken keresztül látja el. Vas megyében összesen 6 tankerületet alakítottak ki, melyek az alábbiak: Szombathely, Kőszeg, Szentgotthárd, Vasvár, Körmend, Celldömölk. A KLIK a kormányrendeletben foglaltak alapján Központi Hivatalból és tankerületi hálózatból áll, melyben a megyeközponti tankerület többletfeladatokat lát el, utóbbi illetékessége bizonyos köznevelési feladatok tekintetében (szakképzés, kollégiumok, pedagógiai szakszolgálatok stb.) a megye egész területére kiterjed. 17

18 2013. január 1-jétől elindult az új fenntartói rendszer, így az óvodák kivételével - általános szabályként - állami fenntartásba kerültek az oktatási intézmények. Az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, melybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének, járulékainak központi biztosítása, bérfinanszírozása, valamint a taneszköz-ellátás és a külső szakmai ellenőrzés támogatása. Az új fenntartói rendszerben az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent első hónapjainak szakmai feladatait a központi előírások figyelembe vételével - a fent említetteken túl a folyamatban lévő tanév aktuális feladatinak, valamint a soron következő feladatainak koordinálása, irányítása, a hasonló intézményi teendők esetében az egységes iránymutatás kialakítása jellemezte. A Vas Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartása alá tartozó köznevelés intézmények esetében az intézmények és a hozzájuk kapcsolódó vagyon tényleges átadása megtörtént így átvitte a fenntartói, egyes középirányítói és az önállóan működő intézmények tekintetében a gazdálkodással összefüggő feladatokat. Az intézet szervezeti és működési szabályzatának a tervezete elkészült. A megyei szintű szakképzési feladatokat jelenleg a megyeközponti tankerületek feladatkörébe utalták, mind a fenntartói, mind a működtetői feladatokat. Jelenleg a megyeközponti tankerületekben ugyanúgy, ahogy az országos központban szakképzési csoport működik. A Korm. rendelet értelmében a foglalkoztatói állományából a KLIK foglalkoztatotti állományába kerülnek a köznevelési intézményekkel kapcsolatos szakmai és funkcionális feladatokat ellátó kormánytisztviselők és munkavállalók. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: EMMI) döntésének értelmében a foglalkoztatottak március 31-i hatállyal kerülnek át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz Oktatási Hivatal: Az Oktatási Hivatal önálló, központi államigazgatási szerv. Feladatai elsősorban a közoktatáshoz és a felsőoktatáshoz kötődnek. Felel a felvételi eljárás lebonyolításáért a köz- és a felsőoktatásban: nyilvántartja a jelentkezőket és adataikat, valamint széles körű tájékoztatással segíti a felvételizőket. A Hivatalhoz tartozik a külföldi egyetemek és főiskolák által kiadott oklevelek hazai elismertetése, valamint a külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok honosítása. A hivatal felel a 18

19 pedagógus-továbbképzések és a nyelvvizsgák akkreditációjáért, engedélyt ad a nyelvvizsgaközpontok működtetésére. A Hivatalon segítségével választják ki az érettségi vizsgákat felügyelő vizsgaelnököket, valamint ellenőrzik az érettségi vizsgák lebonyolítását. Itt működnek a tételkészítő bizottságok, és maguk az érettségi feladatlapok is a hivatal irányításával kerülnek az iskolákba. Az Oktatási Hivatal nemcsak megtervezi és figyelemmel kíséri az országos méréseket, de elkészíti az azokról szóló jelentéseket is, koordinálja az oktatási intézményekben lezajló szakmai ellenőrzéseket, nyilvántartja az értékelések eredményeit, és tájékoztatja arról az iskolafenntartókat. A Hivatal szervezi az országos közoktatási tanulmányi versenyeket, így a legrangosabbnak számító Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt (OKTV). A Hivatal a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervként közigazgatási hatósági eljárás keretében első fokon jár el a szakirányú továbbképzés létesítésével, alap- vagy mesterképzés, szakirányú továbbképzés és felsőoktatási szakképzés indításával kapcsolatos hatósági ügyekben Vas megye szakképzési intézményrendszere és oktatási adatai A nappali képzés főbb adatai: A 2012/13-as tanévben, Vas megyében fő lakónépességből fő (15,3%) gyermek és fiatal vesz részt óvodai nevelésben, valamint különböző szintű nappali képzésekben. Óvodába fő gyermek jár, általános iskolai oktatásban fő, középfokú oktatásban fő ezen belül szakiskolában fő; középiskolában fő tanul. Az általános iskolai tanulólétszám tovább csökkent, bár az előző évekhez viszonyítva lassuló ütemben (2010-ben fő; 2011-ben fő; 2012-ben fő). Az egy pedagógusra (10,8 fő), illetve az egy osztályra jutó tanulói létszám (20 fő) lényegében nem változott az elmúlt években. A Középfokú oktatás nappali rendszerű képzésben tanulók száma fő, ami fővel közel 8%-kal kevesebb, mint az előző tanévben. Érettségit nem adó szakiskolákban a diákok száma a teljes középfok átlagánál nagyobb mértékben, közel 11%-kal esett vissza, így ebben a tanévben itt 413 fővel kevesebb, csak an kezdték meg tanulmányaikat, ami az összes középfokú oktatásban részt vevők 19

20 25,8%-a tavalyi 26,7% helyett. A csökkenés elsősorban a képzés átalakításával, az előrehozott szakképzéssel, ezzel párhuzamosan a képzési idő rövidülésével függ össze (a gimnáziumi osztályok elszívó ereje továbbra sincs korlátozva). A középiskolások száma közel 398 fővel csökkent. A fő középiskolásból az idei tanévben fő szakközépiskolába, fő gimnáziumba jár. Mindkét iskolatípusban kevesebb a diák, közelítőleg 6,3%-kal Intézményhálózat, pedagógusok: A köznevelés feladat-ellátási helyek száma lényegében nem változott az elmúlt években, csak az általános iskoláké csökkent minimálisan. A feladat-ellátási helyek fenntartók szerinti összetétele a évben változott, tagiskolák jöttek létre, mind az általános mind a középiskolák,- szakiskolák tekintetében. A 2012/2013-as tanévben az általános, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola intézményeiben 2873 fő pedagógus dolgozik. Intézménytípusonként nézve nincs nagy mozgás, de összességét tekintve 2 %-kal csökkent. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a köznevelés egyik szintjén sem változott, kivéve a szakiskolákat, ahol a tanulók létszámának csökkenésével a mutató értéke 14-ről 13-ra mérséklődött. Alapfokon 10, a gimnáziumokban 12, a szakközépiskolákban szintén 10 tanuló jut átlagosan egy pedagógusra. A közoktatási intézmények feladat-ellátási helyeinek és pedagógusok száma (fő) Óvoda Általános iskola Szakiskolai és speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola intézmények száma pedagógusok száma intézmények száma pedagógusok száma intézmények száma pedagógusok száma intézmények száma pedagógusok száma intézmények száma pedagógusok száma táblázat: Feladat-ellátási hely szerint a pedagógusok száma Forrás: KSH A megye középfokú közoktatási intézményeiben a tanulólétszám iskolatípusonkénti megoszlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy míg az 1990/91-es tanévben a szakiskolai tanulók aránya 44 % körül mozgott, addig az ezredforduló után ez az arány % között 20

21 Fenntartó szakmacsoportos alapozás szakképzés összesen (fő) orientáció szakképzés összesen (fő) 2+2; 2+3 éves előrehozott duális alternatív, egyéb Felnőttoktatás szinte megszilárdult. A munkaerő-piaci igények egyértelműen a szakiskolai létszám arányának növelését igényelnék. A problémát azonban nem lehet pusztán adminisztratív eszközökkel megoldani. A megyei szakképző intézmények fenntartói, iskolatípus és képzési forma szerinti besorolását az alábbi táblázat tartalmazza: Szakközépiskola Szakiskola Szakiskolai képzési forma Intézmény megnevezése Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely KLIK Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Sárvár KLIK Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola - Vasvár KLIK Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola - Celldömölk KLIK Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola - Bük KLIK Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola - Szombathely KLIK Herman Ottó Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely KLIK Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium KLIK III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium, Szentgotthárd KLIK Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely KLIK Művészeti Szakközépiskola - Szombathely KLIK n.a. 0 Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium -Csepreg KLIK Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája - KLIK Szombathely Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola - Körmend KLIK Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely KLIK Savaria Szakképző Iskolája (tagintézmény) Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Savaria Szakképző Iskolája - KLIK Szombathely Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája - KLIK Szombathely Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola - Sárvár KLIK Vasi Bau Baptista Fa- és Építőipari Szakképző Iskola - Szombathely egyház Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium - egyház Kőszeg FVM DASzK Szakképző Iskola - Vép FVM Összesen sz. táblázat: Intézmények fenntartói, iskolatípus és képzési forma szerinti besorolása Forrás:VMKIK 21

22 Vas megyében 16 állami (KLIK) és 2 egyházi fenntartású, valamint 1 FVM alá tartozó szakképző iskolában folyik szakmai képzés. Ha a tagintézményeket és a speciális képzést folytató szakképző intézményeket is figyelembe vesszük, akkor az állami fenntartású iskolák száma 21. A 12 intézményből 5 iskolában csak szakközépiskolai képzés folyik. A Vasi Bau Fa- és Építőipari Szakképző Iskolában, a Felsőbüki Nagy Pál Általános és Vendéglátóipari Szakiskolában, valamint a speciális szakiskolákban (Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézmény, Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Aranyhíd Nevelési Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) csak szakiskolai keretek között folytatnak szakképzést. A többi iskola az érettségit adó képzés mellett szakiskolai oktatásban is részesíti diákjait. Szakiskolai és szakközépiskolai képzést egyaránt folytató intézmények a következők: KLIK fenntartású intézmények: o III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium o Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola o Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola o Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium o Hefele Menyhért Építő és Faipari Szakiskola o Herman Ottó Kertészeti-, Környezetvédelmi-, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium o Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium o Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium o Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája o Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola o Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium o Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola Egyházi és FVM fenntartású intézmények: o Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Kollégium o FVM DASzK Szakképző Iskola Informatikai Szakképző Iskola és 22

23 Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnikaelektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelemvízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásidegenforgalom Egyéb szolgáltatás Mezőgazdaság Élelmiszeripar A megyei szakiskoláiban a 2+2, ill. 2+3 éves képzési forma, a 3 éves előrehozott, valamint a 3 éves duális képzés egyaránt jelen van. Az iskolák közül a Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolában; az Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégiumban; a Herman Ottó Kertészeti-, Környezetvédelmi-, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégiumban valamint a Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégiumban nem került bevezetésre a hároméves képzés. A 2+2 és 2+3 szakiskolai képzési formákban a évfolyamon elsősorban általános műveltséget megalapozó közismereti oktatás folyik. A szakmai kerettantervek ezeken az évfolyamokon szakmai alapozó ismeretek oktatását is lehetővé teszik. A következő évfolyamokon meghatározott időkeretben az OKJ szerinti szakmai vizsgá(k)ra készítik fel a diákokat. Az iskolai képzésekben jelenleg a évi és a évi OKJ szerinti képzés egyaránt jelen van. Az intézmények több esetben még kifuttatják a régi 2+2, ill. 2+3 képzési formákat. Kizárólag szakközépiskolai képzés az alábbi intézményekben folyik: o Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája o Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Savaria Szakképző Iskolája o Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium A 21 szakmacsoportból jelenleg 17-ben képeznek diákokat az iskolák. (Nem folyik szakmacsoportos alapozás, illetve szakképzés az alábbi szakmacsoportokban: szociális szolgáltatások, oktatás, vegyipar, nyomdaipar) Szakmacsoportok Intézmény megnevezése Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely x x Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Sárvár x x x x x x Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola - Vasvár Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola - Celldömölk x x x x x Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola - Bük Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola - Szombathely x x x x Herman Ottó Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely x x x Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium x x x x x x 23

24 Informatika Gépészet Faipar Mezőgazdaság Művészet, közművelődés, Építészet Ügyvitel Közlekedés Kereskedelemmarketing, Vendéglátásidegenforgalom Elektrotechnikaelektronika Környezetvédelemvízgazdálkodás Közgazdaság Élelmiszeripar Egészségügy Könnyűipar Egyéb szolgáltatás Szociális szolgáltatások Oktatás Vegyipar Nyomdaipar III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium, Szentgotthárd x x x x x x x Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely x x Művészeti Szakközépiskola - Szombathely Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium -Csepreg Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája - Szombathely x x x x x x x x x Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola - Körmend x x x x Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely Savaria Szakképző Iskolája (tagintézmény) Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Savaria Szakképző Iskolája - Szombathely Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája - Szombathely Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola - Sárvár x x x x x x x Vasi Bau Baptista Fa- és Építőipari Szakképző Iskola -Szombathely x x Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium - Kőszeg FVM DASzK Szakképző Iskola - Vép x x x x x x 9. táblázat: Intézményekben oktatott szakmacsoportok kimutatása Forrás: VMKIK x x Intézmények száma szakmacsoportonként ábra: Intézmények száma szakmacsoportonként Az SZMSZIK Savaria Szakképző Tagiskolájában, valamint a VM DASZK vépi tagiskolájában belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés folyik. A szakközépiskolai képzés vonatkozásában is elmondható, hogy a felsorolt iskolák képzési palettáján túlnyomórészt az (R)MFKB által támogatott képzések szerepelnek. A nem támogatott képzések elsősorban a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoporthoz kapcsolódnak. 24

25 Ösztöndíj rendszer: A szakképzésben részt vevő tanulók különböző pénzbeli juttatásban részesülhetnek. A tanulószerződés keretében gyakorlati képzésben részt vevő tanuló részére folyósított kötelező pénzbeli juttatás mértékét a szakképzési törvény szabályozza. A nyári összefüggő szakmai gyakorlat idejére folyósított juttatást ugyancsak jogszabály szabályozza. A felsoroltakon kívül a szakiskolai képzésben részt vevő, a gazdaság által igényelt szakképesítést tanulók szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban részesülnek. A gazdaság által igényelt szakképesítéseket az (R)MFKB-k határozták meg a következő tanévre vonatkozóan. Ennek jogi hátterét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény adta. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjak folyósításának szabályait a 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek értelmében ösztöndíjat azok a tanulók kaphatnak jövedelmi helyzetüktől függetlenül, akik a közoktatási intézményben nappali tagozaton szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben vesznek részt, tanulói jogviszonyuk fennáll, s a gazdaság által igényelt szakképesítést (hiányszakképesítést) tanulnak. Az ösztöndíj mértéke az első szakképzési évfolyamon tanulónként egységesen Ft havonta. A későbbi tanulmányok során ez az összeg Ft és Ft között mozog a tanulmányi átlageredménytől függően. A jogszabály az ösztöndíj folyósítását a tanulmányi eredményen kívül egyéb feltételekhez is köti. A fentieken kívül a tanulószerződés keretében foglalkoztatott tanulók a gyakorlati képzőhelytől is kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat. Ennek összegét és feltételeit a felek kétoldalú szerződésben határozzák meg Pályaorientáció: A hatékony pályaorientáció elősegítése régóta jogos igényként fogalmazódik meg. Az utóbbi években ugyan történtek előrelépések ezen a területen, de az érintettek rendszer szintű együttműködése még nem valósult meg. A kamarák mindennapjaiban a pályaorientáció nem új keletű feladat. A november 11-én aláírt szakképzéssel kapcsolatos feladatok átadásáról szóló, a Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött keretmegállapodás is kiemeli a pályaválasztás, a pályatanácsadás elősegítésének jelentőségét. A gazdasági kamara pályaorientációs tevékenységét a szakképzési törvény kötelezően előírja. A évi támogatási szerződés a területi kamarákat pályaorientációs szolgáltatások nyújtására kötelezi. 25

26 A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a múltban is folytatott pályaorientációs tevékenységet. Mind a szakképzési tanácsadók, mind az (R)MFKB-ban tevékenykedő munkatársak szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon előadások tartásával, szakmák bemutatásával, üzemlátogatások szervezésével, Szakma Sztár Fesztiválra történő utaztatással, szakmai napok szervezésével, határon átnyúló pályázatokba való bekapcsolódással próbálták megismertetni a pályaválasztás előtt álló diákokat egy-egy szakmával. Vállalati hajlandóság a tanulóképzésre: A tanulók gyakorlati képzése az iskolai tanműhelyekben vagy külső gyakorlóhelyeken történhet. Ez utóbbi megvalósulhat kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló vállalati tanműhelyekben, egyedi képzőhelyeken. A képzésnek két formája lehetséges: egyedi képzés vagy csoportos képzés. A vállalatok képzési hajlandóságát vizsgálhatjuk a tanulószerződések számának alakulásával, az aktív képzőhelyek számának vizsgálatával. Az elmúlt öt évben a tanulószerződések számának alakulása növekvő tendenciát mutatott Tanulószerződések számának alakulása A szakképzésben résztvevő tanuló iskolán kívüli gyakorlati képzésére tanulószerződés, együttműködési megállapodás vagy polgárjogi szerződés keretében kerülhet sor. A területi kamarák közjogi feladatai között szerepel a tanácsadói hálózat működtetése. E feladat ellátása keretében végzik a szakképzési tanácsadók a tanulószerződések gondozását: a megkötött tanulószerződések tartalmi és formai ellenőrzése után a szerződések ellenjegyzését, nyilvántartásba vételét, módosítását, megszüntetését. A tanulószerződések számának országos és Vas megyei alakulását az alábbi diagram szemlélteti (az adatok okt. 1-jei állapotot tükröznek): 26

27 A tanulószerződések számának alakulása Országos Vas megye 4. ábra: Tanulószerződések számának alakulása A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gondozásában lévő tanulószerződések szakmacsoportonkénti összetétele: Szakmacsoport megnevezése nov nov. 30. Változás (%) száma megnevezése fő % fő % 1 Egészségügy 31 2% 32 2% 0% 5 Gépészet % % 2% 6 Elektrotechnika-elektronika 70 5% 56 4% -1% 9 Építészet % % -3% 11 Faipar % 81 6% -5% 13 Közlekedés 111 8% 89 7% -1% 17 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 105 8% % 3% 18 Vendéglátás-idegenforgalom % % 5% 19 Egyéb szolgáltatás 97 7% 67 5% -2% 21 Élelmiszeripar 17 1% 19 1% 0% Összesen % % -6% 10. táblázat: Tanulószerződések szakmacsoportonkénti összetétele Forrás:VMKIK november 30-ról november 30-ra a tanulószerződések száma 1288-ra változott, ez 6 %-os csökkenésnek felel meg. A gyakorlati képzőhelyeken lévő diákok közül továbbra is a legnagyobb arányt a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport tanulói képviselik. A több mint négyszáz tanuló elsősorban szakács és pincér szakképesítést fog szerezni. A szakmacsoport részarányának növekedését a vendéglős tanulók számának jelentős növekedése eredményezi. A 2011/12. tanévhez viszonyítva növekedés tapasztalható még a gépészet és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport területén. Okai: a szerszámkészítő szakma képzési palettán történő megjelenése és a nagyobb számú 27

28 Élelmiszeripar Egészségügy Egyéb szolgáltatás Faipar Közlekedés Elektro technikaelektronika Kereskedelemmarketing,üzleti adminisztráció Építészet Gépészet Vendéglátásidegenforgalom szerkezetlakatos, gépi forgácsoló szakmákhoz kapcsolódó tanulószerződés kötése. A legkisebb arányt változatlanul az élelmiszeripar szakmacsoportba tartozó pék-cukrászok és húsipari termékgyártók jelentik. Tanulószerződések szakmacsoportonkénti összetétele (fő) ábra: Tanulószerződések szakma csoportonkénti összetétele 2007 és 2012 között azon szakképesítések száma, amelyekben tanulószerződést kötöttek, 45 és 58 között mozgott. A VMKIK ezen időszak alatt 2007-ben 28 iskolával, 2012-ben pedig már 36 elméleti képzést folytató intézménnyel tartotta a kapcsolatot. Az évenkénti adatokat az alábbi táblázat mutatja: Időpont Szakmák száma Iskolák száma okt okt okt okt okt okt táblázat: VMKIK kapcsolatának száma az iskolákkal szakmánként Forrás: VMKIK A évi tanulószerződés 5 megye 18 településének 36 szakképző iskolájának tanulóihoz köthető. A gazdálkodó szervezettel szerződött tanulók jelentős aránya, 95,8 %-a Vas megyei iskolába járt. A maradék 4,2 %-nak 5 dunántúli megyében 18 intézménnyel volt tanulói jogviszonya. 25 főnek Veszprém megyében, 13 főnek Zala megyében, 14 főnek Győr-Moson- Sopron megyében, 2 főnek pedig Pest megyében található az elméleti képzést lebonyolító iskolája. 28

29 A tanulószerződéssel kapcsolatos szabályozás az utóbbi időben jelentősen átalakult. A régi szakképzési törvény értelmében tanulószerződést az a 16. életévét betöltött tanuló köthetett, aki megfelelt a törvényi előírásoknak. Az új Szt. az életkori határt eltörölte. A törvény módosítása értelmében a tanuló csak az első szakképesítésének megszerzéséhez köthet tanulószerződést. A szerződés megkötésével a gyakorlati képző vállalja, hogy a tanulót felkészíti a szakmai gyakorlati vizsgára, tehát a felek a szerződést a képzési idő végéig kötik. A tanulószerződésre vonatkozóan a törvény az alábbiakat írja elő: Tanulószerződés csak nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulóval köthető. A duális képzés keretében a 3 éves képzésben részt vevő szakiskolai tanuló első évfolyamon csak abban az esetben köthet tanulószerződést, ha gyakorlatát kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben tölti. Az átmeneti időszakban (2+2 képzés, előrehozott szakiskolai képzés kifutó jellege miatt) a törvény szabályokhoz történő igazodás miatt előreláthatólag a tanulószerződések száma mind megyénkben, mind országosan csökkenni fog. Ennek okai a következők: A régi típusú szakiskolai képzésben a 32/2011. SZVK-k a szintvizsga időpontját a képzési idő felében jelölik meg. A kifutó 2+2 képzésben tehát a tanulók a 12. évfolyam elején, a 3 éves előrehozott képzésben pedig a 10. évfolyam második félévében tehetnek legkorábban szintvizsgát. Külső gyakorlati képzőhelyen a gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely kivételével csak szintvizsgát követően teljesíthetnek gyakorlatot. A 2012/13. tanévben a megyében mindössze 3 iskola (III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium, Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium, Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája) 114 tanulója kezdte meg a duális képzést. Közülük a szerszámkészítő tanulók már a 9. évfolyamtól vállalati tanműhelyben szerzik meg a gyakorlati ismereteket, a többiek 2013 tavaszán teszik le a szintvizsgát. A régi típusú szakiskolai képzésben résztvevők szintvizsgájára viszont csak egy év múlva kerülhet sor a szakmai és vizsgakövetelmények értelmében, és azt követően köthetnek csak tanulószerződést A képzőhelyek száma, nagysága: Tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében gyakorlati képzést az a gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet folytathat, amely szerepel a területileg illetékes gazdasági kamara gyakorlati képzést folytatására jogosult szervezetekről vezetett nyilvántartásában. Ebbe a nyilvántartásba csak akkor vehető fel, ha rendelkezik a szakképzési törvényben, továbbá a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 29

30 szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásában a vizsgált időszakban tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó gazdálkodó szervezetek és képzőhelyek számának alakulását az alábbi ábra szemlélteti: Tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó vállalkozások számának alakulása Gazdálkodó szervezetek Képzőhelyek 6. ábra: Tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó vállalkozások számának alakulása A vizsgált időszakban a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek száma évente átlagosan 4,1 %-kal, míg a képzőhelyek száma 3,8 %-kal csökkent. Ugyanezen időszakot vizsgálva megállapítható, hogy a tanulószerződések száma viszont évente átlagosan 2,4 %-kal nőtt. Az aktív gyakorlati képzők tehát átlagosan több tanuló gyakorlati képzését vállalták fel. A képzőhelyek többféle szempont szerint csoportosíthatjuk: Tulajdonforma szerint; - társasági forma szerint; - foglalkoztatottak száma szerint A szakmai záróvizsgákkal kapcsolatos adatok, tapasztalatok: A vizsgáztatásban a kamarának jelenleg a szakmai záróvizsgák, a szintvizsgák és a mestervizsgák lebonyolításában van szerepe. 125 szakképesítésben delegálja az elnököt a szakmai záróvizsgákra. Az érdekképviseletekkel együttműködve történik a tagi delegálás. A vizsgabizottság tagjai a kamara által nyilvántartott névjegyzékből kerülnek felkérésre. A jogszabályokat betartva időben sikerült a vizsgákra elnököt/tagot delegálni annak ellenére, hogy a bizottsági tagok számára néhány szakképesítésben (kőműves, bútorasztalos) ez több napi munkából való kiesést jelentett számukra. A jelenlegi moduláris vizsgákat a jövőben 30

31 felváltják a komplex szakmai vizsgák. Sikerült elérni, hogy a sokszor 5-6 napig tartó vizsgák helyett rövidebb, 2-3 napos vizsgák kerüljenek lebonyolításra. Vizsgák és vizsgázók száma iskola és iskolarendszeren kívül régi és új OKJ-s szakképesítésekben: Iskolarend- szerű Vizsgák száma Iskolarendszeren kívüli Összesen Iskolarend- szerű Lejeltett vizsgázók száma Iskolarendszeren kívüli Összesen 2009/ / / táblázat: Vizsgák és vizsgázók száma iskola és iskolarendszeren kívül szakképesítésekben Forrás: VMKIK- ISZIIR A hiányszakmák tekintetében fontos szerepe van annak, hogy hány fő tesz sikeres szakmunkás vizsgát és kerül ki a munkaerő-piacra. A lenti táblázatból jól látszik, hogy a hiányszakmákban nagyságrendileg emelkedtek a vizsgázók száma. Vas megyében az ács, állványozó szakképesítésnél évről évre 144%-kal emelkedett, de kiemelkedő növekedés látszik a szakács szakmánál is, ahol is 212%- kal nőtt a végzettek száma. Meg kell jegyezni, hogy ez köszönhető annak is, hogy egyszerre végeztek a 2+2 illetve a 2+3 éves képzésben részt vevők. Az alábbi táblázatban látható a szakmai záróvizsgák jelentkezők száma a Nyugat-dunántúli megyében. 2009/2010 tanév Vas Győr-M-S Zala 2010/2011 tanév Vas Győr-M-S Zala 2011/2012 tanév Vas Győr-M-S Zala Ács, állványozó Ács, állványozó Ács, állványozó Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító 0* 0* 0* Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító n.a n.a. n.a Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító 0* 0* 0* Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Hegesztő Hegesztő Hegesztő Kőműves Kőműves Kőműves Nőiruha-készítő Nőiruha-készítő Nőiruha-készítő Szakács Szakács Szakács Szerkezetlakatos Szerkezetlakatos Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Szerszámkészítő Szerszámkészítő Szociális gondozó és ápoló 0* 4* 0* Szociális gondozó és ápoló n.a n.a. n.a Szociális gondozó 0* * KIR-STAT lejelentés szerint 13. táblázat: szakmai záróvizsgák jelentkezők száma Forrás: VMKIK- ISZIIR 31

32 2.5. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntései és azok érvényesülése Az RFKB-k helye a szakképzésben, feladatuk 2008-tól: A magyar szakképzési rendszer meghatározó testülete a 2008-tól kibővült hatáskörrel és megújult összetétellel működő regionális fejlesztési és képzési bizottság (RFKB). A 26 tagú bizottságokban a gazdasági kamarák valamint a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek (összesen 17) tagi delegálási joggal rendelkeztek. A kamarák egyben a bizottság társelnöki teendőit is ellátták. Az RFKB-k ilyen formában történő működésének fő célja a keresletvezérelt szakképzési rendszer alapjainak biztosítása volt. A bizottságokban a gazdaság képviselői meghatározó szerepet töltöttek be. Az RFKB-k feladatait és hatáskörét a korábbi szakképzési hozzájárulásról szóló törvény (2003. évi LXXXVI. törvény), valamint a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről szóló 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet határozta meg. A jogszabály alapján az RFKB-k döntési kompetenciája az alábbi területekre terjedt ki: o döntenek a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról, o döntenek a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározzák a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait o döntenek a szakképzés regionális szükségletei alapján a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítésekről, azaz az ösztöndíjas szakképesítésekről Ezen túlmenően fontos feladatuk volt: o javaslatot tenni az adott régióban egyes szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe sorolására o javaslatot tenni a központi fejlesztési források mértékére, elosztására, céljaira, az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatok ellátása o a fenntartók számára a szakképzéshez kapcsolódó fejlesztési források elosztására vonatkozó javaslatétel 32

33 o megkeresés esetén információk nyújtása a fenntartóknak a szakképzéssel kapcsolatos döntéseik munkaerő-piaci megalapozottságával kapcsolatosan. A bizottságok legnagyobb volumenű feladata a képzési irányok és beiskolázási arányok meghatározása az egyes régiókban. Ezeket a döntéseket minden év szeptember 30-ig hozták meg a következő tanév vonatkozásában. A szakképzésről szóló törvényben foglaltaknak, majd a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről szóló rendeletnek megfelelően az RFKB-k között döntöttek az iskolarendszerben oktatott szakképesítések beiskolázási keretszámainak évenkénti meghatározásáról. Ezek értelmében a bizottság döntött a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásokra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározta a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és arányait Az irány-arány döntéseket segítő vizsgálati módszerek: Az irány-arány döntéseket két vonatkozásban kerültek kialakításra, összhangban a jogszabályi rendelkezésekkel. Egy úgynevezett általános döntés született a régiók szakképzési szükségleteinek ismeretében. Ebben az esetben négy döntési kategória került kialakításra: 1. Kiemelten támogatott szakképesítés (az ismert beiskolázási létszámnak legalább két és félszerese a várható kereslet) 2. Támogatott szakképesítés (a várható kereslet legalább egyötöde az ismert beiskolázási létszámnak) 3. Szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés (a várható kereslet nem éri el az ismert beiskolázási létszám egy ötödét) 4. A régióban, iskolarendszerben nem oktatott szakképesítés A döntések másik köre a fentieknél jóval konkrétabb, hiszen az RFKB-k döntéseket hoztak az egyes TISZK-ekre vonatkozóan. Ebben az esetben a döntési javaslatok szakképesítésenkénti bontásban születtek meg a szükséges létszámváltozás százalékos arányának megjelölésével (10 %-os lépésenként). 33

34 A döntés-előkészítés az MKIK által koordinált program keretében zajlott, mely programban a területi kamarák regionális koordinációja mellett a bizottságokban delegálási joggal rendelkező munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek is részt vettek. Szakképzést befolyásoló hatások és a beiskolázási irány-arány döntések előkészítésének forrásai: gazdasági adatok; - foglalkoztatottsági adatok; - képzési adatok. 7. ábra: Döntést megalapozó források Beiskolázási és kibocsátási adatok hiányszakmák tekintetében 14. táblázat: szakiskolai ösztöndíjra jogosító hiányszakmák listája Forrás: VMKIK -RFKB A fenti táblázatból látszik, hogy a hiányszakmák listája 2009-től egészen 2012-ig nem változott. 2012/2013 tanévre vonatkozóan történt módosítás, ahol az agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító szakképesítés helyett a villanyszerelő került megjelölésre, majd a következő tanévben kikerült a szakács és a mechatronikus- karbantartó került be a bizottság által megjelölt 10 szakképesítések közé. 34

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA NFA-KA-NGM 11/2013/TK. számú támogatási szerződés keretében VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely,

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. március 26. Tartalomjegyzék I. A Csongrád megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja 3 II. Helyzetelemzés

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Ügyiratszám:0003/16-MFK Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési stratégia a 2015. évi jogszabályváltozások alapján felülvizsgált változat Bács-Kiskun

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Készült a Tolna Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság számára Szekszárd 2013 1 Tartalomjegyzék Előzmények, preambulum... 4 Bevezetés... 6 A szakképzés szerkezeti

Részletesebben

VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA VAS MEGYEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉKA

VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA VAS MEGYEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉKA VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA VAS MEGYEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉKA 2013 / 2014. TANÉVRE VONATKOZÓAN 1 Bevezető gondolatok Vas megye 8. osztályos

Részletesebben

Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola

Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai Program Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola 03 BEVEZETŐ... 3 ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4. A szakképzés jogszabályi háttere... 4. A változtatás szükségessége... 7 3. Szakmastruktúra általános

Részletesebben

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, 2013. július 25. A Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési koncepciót készítette: Nagy Zoltán MFKB elnök Mérksz Andor szakértő Gombos Béla program

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Felelős kiadó: Dunai Péter Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Nagyné Varga Katalin Témavezető: Köpeczi-Bócz Attila

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. október

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. október Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. október Kecskemét, 2010. november Készült A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ELEMZÉSI,

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, 2013. március 28. Tartalom 1. Helyzetelemzés 4 1.1. Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, 4 felvázolása, az

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Tájékoztató Kazincbarcika város és térsége foglalkoztatási. helyzetéről, az álláskeresők számának alakulásáról

Tájékoztató Kazincbarcika város és térsége foglalkoztatási. helyzetéről, az álláskeresők számának alakulásáról KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Tájékoztató Kazincbarcika város és térsége foglalkoztatási helyzetéről, az álláskeresők számának alakulásáról Kazincbarcika, 2014. május 3700

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR

Részletesebben

Tájékoztató Kazincbarcika város és térsége foglalkoztatási. helyzetéről, a munkanélküliség alakulásáról

Tájékoztató Kazincbarcika város és térsége foglalkoztatási. helyzetéről, a munkanélküliség alakulásáról Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kazincbarcikai Járási Hivatala Tájékoztató Kazincbarcika város és térsége foglalkoztatási helyzetéről, a munkanélküliség alakulásáról Foglalkoztatási Osztály

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Vas megyei középiskolák nyílt napjai 2013

Vas megyei középiskolák nyílt napjai 2013 Vas megyei középiskolák nyílt napjai 2013 Iskola neve és címe Gimnáziumok Nyílt napok időpontja (i) Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Kőszeg, Várkör 34. Tájékoztató

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Tájékoztató Vas megye középfokú intézményei által a 2013/2014. tanévre meghirdetett és elindított osztályokról

Tájékoztató Vas megye középfokú intézményei által a 2013/2014. tanévre meghirdetett és elindított osztályokról Tájékoztató Vas megye középfokú intézményei által a 2013/2014. tanévre meghirdetett és elindított osztályokról GIMNÁZIUMOK 2013/2014 tanévre meghirdetett osztályok, szakok CELLDÖMÖLK osztályok / Berzseny

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000-2010 2011 2012 A i zárónapon

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai Közfoglalkoztatás Magyarországon 2014-2015 Felelős kiadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Weboldal: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium Nyomda: Duna-Mix Kft.,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium

Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium Székhely (Szakképző Iskola): 9730 Kőszeg, Árpád tér 1. Telephely (Kollégium): 9730 Kőszeg,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. augusztus 9-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. augusztus 9-i rendkívüli ülésére 4. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. augusztus 9-i rendkívüli ülésére Tárgy: Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM azonosító: 203045 004 E-mail: iskola@inczedy.sulinet.hu Honlap: www.inczedy.hu NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

Részletesebben

SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testületének 2014. május 29-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testületének 2014. május 29-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Véleményező bizottság: A Munkaügyi Központ tájékoztatója Békés Város munkanélküliségi helyzetéről Viszokainé Mári Renáta kirendeltség-vezető Békés Megyei Kormányhivatal Békési Járási

Részletesebben

A Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium A Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Kazincbarcika, 2013. október 14. Szerkesztette:

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 12. Az Intézményi Tanács és az intézmény kapcsolattartásának rendje... 37 13. Integrációs Pedagógiai Rendszer...

Tartalomjegyzék. 12. Az Intézményi Tanács és az intézmény kapcsolattartásának rendje... 37 13. Integrációs Pedagógiai Rendszer... HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EÖTVÖS JÓZSEF SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. AZ SZMSZ CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA... 5 II. AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA, ALAPTEVÉKENYSÉGE, JOGÁLLÁSA

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek 0 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek A Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2013. július 8-án elfogadott, végleges változat 1 Tartalomjegyzék I. Összehasonlító

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020)

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) 2013. NÓGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG I. Tartalom II. BEVEZETÉS... 3 III. HELYZETELEMZÉS... 6 1. Jogszabályi környezet vizsgálata,

Részletesebben

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Schréder Építőipari és Kereskedelmi Kft. A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Építőipari Ágazati

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105 Székesfehérvár 2013. március 27. 2 Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA NEVELÉSI

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

Pályaválasztási Kiállítás 2009. - Győr

Pályaválasztási Kiállítás 2009. - Győr Pályaválasztási Kiállítás 2009. - Győr Helyszín: Krúdy Gyula Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Középiskola Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Cím: 9024 Győr, Örkény I. út 8-10. Időpont:

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT S E M M E L W E I S I G N Á C H U M Á N S Z A K K É P Z Ő I S K O L A Hatályba lépés: 2013. szeptember 2. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2-4. I. BEVEZETÉS 5-6. 1. Az

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet. a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet. a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 90. a) pontjában kapott

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és ELŐTERJESZTÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megye iskolarendszerű szakképzésének átalakítására (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) A 2011. évi hazai jogalkotás folyamatában

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Lakhatási Beavatkozási Terv

Lakhatási Beavatkozási Terv Lakhatási Beavatkozási Terv Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 1 O l d a l Jóváhagyta: Dr. Páva Zsolt polgármester Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetéről, a munkanélküliség alakulásáról

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetéről, a munkanélküliség alakulásáról TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetéről, a munkanélküliség alakulásáról A Sárospataki Járás Budapesttől 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zemplénihegység találkozásánál,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Gazdaságorientált oktatás és szakképzés Magyarországon

Gazdaságorientált oktatás és szakképzés Magyarországon Gazdaságorientált oktatás és szakképzés Magyarországon Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény elfogadása

Részletesebben

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi megbízott intézményvezető 2013. augusztus 28. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Alpolgármesterétől

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Alpolgármesterétől Szám: 46702-4/2011. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Alpolgármesterétől Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város Közoktatási Feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és -Fejlesztési

Részletesebben

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja 2014 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben