BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA"

Átírás

1 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (Tervezet)

2 A szakképzés-fejlesztési koncepció megalkotásának szükségessége 1) A munkaerı-piac igényeihez való alkalmazkodás Magyarországon a gazdasági környezet változása és a munkaerı-piaci adatok elemzése alapján szükségessé vált a szakképzési rendszer áttekintése. Az elemzést követıen a szakképzésért felelıs minisztérium az alábbi problémákat azonosította: A kereslet-kínálat eltérései (a gazdaság igényei és az iskolarendszer kibocsátása nincs összhangban); Az iskolafenntartók közötti kommunikáció elégtelen volta; Az iskolarendszer rugalmatlansága, a képzési kínálat módosítása hosszú idıt vesz igénybe; Szétaprózott intézményrendszer, a mőködtetés nem költséghatékony; Elavult szakmai tartalom, magas elvárások, az elmélet túlsúlya; A gyakorlati oktatás/képzés problémái: a pályakezdık munkatapasztalatának hiánya; Pályaválasztás, pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés; Szakmai vizsga ellenırzése; Oktatók továbbképzése. 2) A jogszabályok változása A fenti problémák megoldása érdekében 2007-ben jelentısen megváltoztak a szakképzést érintı jogszabályok. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, A szakképzésrıl szóló évi LXXVI. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény, Az új OKJ megjelenése, A szakmai vizsgák követelményrendszere. Ezek a változások egyrészt kikényszerítik az intézményfenntartó és az általa fenntartott szakképzı iskolák alkalmazkodását, ugyanakkor lehetıséget teremtenek a helyi szakképzési rendszer továbbfejlesztésére. A fentiek értelmében indokolt, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata áttekintse a város szakképzési rendszerét, és a helyi problémákra reagálva, a jogszabályok keretein belül meghatározza a fejlesztés irányait, és kialakítsa az azokat legjobban szolgáló intézményrendszert. A szakképzés-fejlesztési koncepció ezt a célt szolgálja. 2

3 I. Helyzetelemzés 1) Békés megyei munkaerı-piaci helyzet A szakképzés-fejlesztési koncepció megalkotását több olyan tényezı teszi szükségessé, amelyet egy város szakképzési struktúrájának megtervezésekor, fejlesztésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni. A legfontosabb kihívás a struktúra tervezésekor, fejlesztésekor, hogy a munkaerı kínálatkereslet eltávolodott egymástól. A munkahelyteremtık, a foglalkoztatók csak viszonylag rövid idıre tudnak elıre tervezni a gazdasági környezet folyamatos változása miatt. A tendenciák viszont azt mutatják, hogy egyre nagyobb az igény a fizikai jellegő munkavállalók iránt. Az igény egyes gazdasági szektorokban olyan nagy, hogy bizonyos szakmákban szakemberhiány alakult ki. Ez a jelenség a gazdasági fejlıdés korlátjává válhat. A szakképzés struktúrájának tervezésekor, fejlesztésekor azt a körülményt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a diákok, illetve a szülık egyre kevésbé orientálódnak a szakképzés felé. Ugyanakkor megnıtt az érdeklıdés az érettségit nyújtó iskolák iránt, és az érettségizett fiatalok egyre növekvı aránya kíván továbbtanulni felsıoktatási intézményben, és próbál felsıfokú végzettséget szerezni a remélt biztosabb megélhetés érdekében. A szülık és a tanulók pályaválasztását alapvetıen nem a munkaerı-piaci kínálat határozza meg, hanem sok esetben a jól csengı iskolanév vagy egy-egy divatszakma vonzereje. Ezek nem minden esetben esnek egybe a foglalkoztatók igényeivel. Ez a jelenség kiemeli annak fontosságát, hogy a szülık, a diákok ne csak az iskolák által nyújtott lehetıségekrıl kapjanak tájékoztatást, hanem a munkaerı-piaci helyzetképet is megismerjék. A jelenlegi helyzet jobb megismerését segíti elı, ha megvizsgáljuk az álláskeresıkrıl, intézményekrıl rendelkezésre álló adatokat. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Dél-alföldi régióra vonatkozó adatai szerint Békés megyében 2007 decemberében fı, ebbıl Békéscsabán fı regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván. A korcsoportos megoszlást a következı táblázat tartalmazza. Regisztrált munkanélküli Békéscsaba Békés megye Korcsoport fı % fı % 17 év alatt 3 0,1 95 0, év között 101 3, , év között , , év között , , év között , év között , , év között , , év között 169 5, ,3 60 év fölött 1 0, ,2 Összesen

4 A táblázatból jól látható, hogy a 17 év alattiak és a év közötti korosztály igen alacsony mutatókkal szerepel, hiszen ez a korosztály nagyrészt még az iskolarendszerben van. Arányuk valószínőleg nem növekszik tovább a tankötelezettség 18 éves korig történt kiterjesztése, valamint jó néhány szakma esetében a képzési idı 3 évesre történı megnövelése miatt. A évesek aránya viszont ugrásszerően megnı. Ez a korosztály jelenti döntıen a pályakezdı fiatalokat. Magas arányuk azt mutatja, hogy a tanult szakmájukban nem tudnak, vagy nem akarnak elhelyezkedni, illetve nem rendelkeznek képesítéssel. Levonható az a következtetés, hogy a pályaválasztásuk eredménytelen volt. A következı táblázat a regisztrált munkanélküliek számát és arányát végzettség szerinti megoszlásban mutatja be. Regisztrált munkanélküli Iskolai végzettség Békéscsaba Békés megye fı % fı % 8 általánosnál kevesebb 19 0, ,4 Általános iskola , ,1 Szakmunkásképzı , ,1 Szakközépiskola , ,4 Technikum 131 4, ,7 Gimnázium , ,5 Fıiskola 182 6, ,4 Egyetem 50 1, ,9 Szakiskola 69 2, ,5 Összesen Az adatokból jól látható, hogy a városi arányok nem minden végzettség esetében tükrözik a megyében megjelenı arányokat, de egyértelmően megállapítható, hogy a csak általános iskolát végzettek munkához jutása sokkal nehezebb, mint a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezıké. A szakmunkásképzıt, illetve szakiskolát végzettek magas aránya mutat rá annak a törekvésnek a létjogosultságára, hogy a szakképzést a munkaerı-piaci igényekhez kell igazítani. A diplomás munkanélküliek viszonylag alacsony száma azért lehet félrevezetı, mert a friss diplomások jelentıs hányada nem a megyében illetve a városban jelenik meg, hanem az ország más részein keresi a boldogulás útját. A következı táblázatban a regisztrált munkanélküliek foglalkozás szerinti száma található (a 20 leggyakoribb foglalkozás). 4

5 Regisztrált Békéscsaba Békés megye Foglalkozások (fı) Foglalkozások (fı) Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 275 munkás) 5834 Eladó 263 Eladó 1862 Irodai adminisztrátor, írnok 212 Irodai adminisztrátor, írnok 1122 Egyéb ırök és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások 97 Lakás-, intézménytakarító 737 Felszolgáló, vendéglátóipari eladó (pl. pincér, bárpincér) 75 Egyéb ırök és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások 605 Tehergépkocsi-vezetı 75 Kımőves 599 Felszolgáló, vendéglátóipari eladó Lakás-, intézménytakarító 74 (pl. pincér, bárpincér) 583 Egyéb irodai jellegő foglalkozások 67 Tehergépkocsi-vezetı 526 Egyéb takarítók és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások 55 Festı és mázoló 399 Konyhai kisegítı 46 Szabó, varrónı, modellkészítı 395 Festı és mázoló 42 Vagyonır 385 Raktárkezelı 38 Lakatos 382 Lakatos 37 Konyhai kisegítı 353 Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), 33 hal- és baromfifeldolgozó 325 Vagyonır Egyéb takarítók és hasonló jellegő 33 egyszerő foglalkozások 280 Általános iskolai tanár, tanító Mezıgazdasági erıgép-vezetı, 32 kezelı 230 Kımőves Mezıgazdasági gépész, 31 gépüzemeltetı 228 Szakács 31 Szakács 221 Üzletkötı 30 Bútorasztalos 215 Ruházati gépkezelı és gyártósor Kereskedı 30 mellett dolgozó 207 A táblázatból nyomon követhetı, hogy a városban és a megyében hasonló foglalkozással rendelkezı emberek vannak a legtöbben a regisztrált munkanélküliek között. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a megyében a munkanélküliek területi eloszlása nem egyenletes, ezért lehet, hogy egyes területeken bizonyos szakmákban túlkínálat jelenik meg, míg más területeken ugyanabból a szakmából hiány lép fel. A munkavállalók mobilitása még megyén belül is alacsony szintő. Másrészt az álláskeresık sok esetben azért találnak nehezen munkát, mert a korábban megszerzett szakmájuk ismeretanyaga idı közben elavult, de ık nem követték ezt a folyamatot, nem frissítették szaktudásukat, így nem sajátították el az új technológiákat, módszereket. Ezzel nagymértékben romlottak a munkaerı-piaci lehetıségeik. 5

6 Érdemes megvizsgálni az állásajánlatokat is, hiszen a gazdaság igénye elsısorban itt jelenik meg. A következı táblázat a Békés megyei állásajánlatokat tünteti fel, ha nem is teljes körően. Békéscsabára vonatkozó adatok nem álnak a rendelkezésünkre. Állások Állásajánlatok száma Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 329 Üzletkötı 70 Pénzügyi ügyintézı 61 Tehergépkocsi-vezetı 53 Nyomdász 50 Egyéb fémmegmunkálók, felületkezelık 30 Eladó 28 Egyéb takarítók és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások 23 Villanyszerelı 23 Szabó, varrónı, modellkészítı 21 Villamossági szerelı 21 Ruházati gépkezelı és gyártósor mellett dolgozó 20 Irodai adminisztrátor, írnok 17 Lakás-, intézménytakarító 16 Egyéb pénzintézeti ügyintézık 13 Felszolgáló, vendéglátóipari eladó (pl. pincér, bárpincér) 13 Hegesztı, lángvágó 13 Szakács 12 Kereskedelmi szervezı 11 Ács-állványozó 11 Egyéb építımesteri foglalkozások 10 Szociális ápoló, gondozó 10 Éjjeliır, telepır 10 Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó 9 Gépészmérnök 8 6

7 Összevetve az álláskeresık számát az állásajánlatok számával, jól látszik, hogy állásajánlatokból nincs túlkínálat az egyes szakmákban. Érdemes megvizsgálni az egyes iskolák által becsült adatokat a különbözı szakmai képesítések kimenetérıl. (1. sz. melléklet) A táblázatban az iskolák as tanévben végzıs tanulóit jelezték. (A felmérés a Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium létrehozása elıtt készült.) Látható, hogy a legtöbb szakmában az iskolák becslése szerint lesznek olyanok, akik nem tudnak elhelyezkedni. Nyilván ezek az adatok csak becslések, tényleges információkkal nem rendelkeznek az intézmények. Erre a problémára nyújt majd megoldást a pályakövetés rendszere. A pályakövetési rendszer kiépülése után az egyes intézmények visszajelzéseket kapnak arról, hogy a náluk végzett tanulók merre vették az irányt. Meg lehet majd vizsgálni, hogy ténylegesen hányan helyezkednek el, és közülük mennyien a végzettség szerinti szakmájukban. Ezzel az iskolák és a fenntartók is olyan információhoz jutnak, melynek segítségével a késıbbiek során a képzési kínálatukat módosítani tudják. A kereslet-kínálat alakulása több összetevı függvényeként jelentkezik. A fontosabbak: Keresleti oldal: a gazdasági környezet, a megyében és a városban jelenlevı cégek üzemek munkaerı igénye, Kínálati oldal: a szakképzéssel foglalkozó iskolák kínálata, a szakképzéssel foglalkozó iskolák rugalmassága, a munkavállaló szaktudása, a munkavállaló átképzési hajlandósága, mobilitás hiánya, családi, környezeti hatások. A szakképzésnek ezekkel a kihívásokkal kell megküzdenie, és ezekre a kérdésekre kell választ adnia. A Dél-alföldi Régióra és kiváltképp a Békés megyére vonatkozó gazdasági adatok azt mutatják, hogy a közeljövıben nem várható a munkahelyek számának jelentıs növekedése. Ennek következtében a városban jelenlévı képzések jellegétıl és típusától függetlenül továbbra is munkaerı fölösleg várható mind a pályakezdık, mind a magasabb életkori sávban lévık esetében. Ezért különösen fontos, hogy a felnövekvı nemzedék olyan használható tudás birtokába kerüljön, amely a késıbbi elhelyezkedési esélyeit nagymértékben növeli. Fontos, hogy a megszerzett tudás ne csak lexikális ismereteket, hanem azokat a képességeket is magában foglalja, amelyeknek birtokában az egyén könnyebben sajátíthat el újabb szakmákat élete során, és rugalmasabban tudja kezelni az esetleg fellépı problémákat. 3) Az általános és a szakképzés viszonya A törvényi változások következtében a szakiskolákban és a szakközépiskolákban a képzés két szakaszra tagolódik. Az elsı szakaszban szakképesítés nem szerezhetı. A 2006/2007-es tanévtıl kezdıdıen már az alsóbb évfolyamokon is lehetıség van szakmai elméleti és gyakorlati oktatásra. A tényleges szakképzés a szakiskolák esetében a 11. évfolyamon, a szakközépiskolák esetében a 13. évfolyamon kezdıdik el. A szakképzési évfolyamok 2, illetve 3 évesek. A gazdasági kamarák nyomására a 2005/2006-os tanévtıl kezdıdıen 38 szakma képzési ideje 2 évrıl 3 évre növekedett. A tanulók tehát az általános iskola befejezése 7

8 után 5 évvel szereznek csak szakképzettséget. Amennyiben még érettségit is szeretnének szerezni, úgy további 3 évig kell még az iskolapadban ülniük. Ez azt jelenti, hogy 8 évet kell tanulni egy gyereknek ahhoz, hogy szakmája és érettségije is legyen. Ekkorra már éves, és ekkor jelenik meg a munkaerıpiacon. Aki szakközépiskolában kezdi meg a tanulmányait, az érettségi megszerzése után még két évig tanulja a szakmát, és ha van kitartása, még egy év alatt technikusi minısítést is szerezhet. Ekkor ı még csak 21 éves. A Dél-alföldi Regionális Szakképzési Koncepció (2005) szerint: Miután a térségben a népességfogyás éves üteme (1998. évi adatok) 5,1 ezrelék (országosan: 3,8), a középfokú végzettségőek aránya 29,4 % (a 18 éven felüli népességben, országosan: 34,7 %), a felsıfokú végzettségőek aránya 9,3 % (a 25 évesnél idısebb népességben, országosan: 12,1 %), evidens, hogy a régió munkaerı szerkezetében viszonylag nagyobb súlyú az alacsonyabban kvalifikált réteg. A régió népességmegtartó képessége relatíve gyenge, és ez érvényes a kvalifikált (szakképzett) rétegre is, ez pedig a fentebb jellemzett szituációban versenyhátrány a térség számára. Az alábbi táblázat az egyes középfokú iskolatípusok tanulólétszámának arányát mutatja be. Országos Békéscsaba Iskolatípus (%) (%) szakközépiskola gimnázium szakiskola A békéscsabai arányok a szakközépiskolások és a gimnazisták esetében jelentısen eltérnek az országos mutatóktól. A munkaerı-piaci tendenciák valóban azt mutatják, hogy egyre nagyobb az igény a fizikai jellegő munkavállalók iránt, és bizonyos szakmákban szakemberhiány alakult ki. Ugyanakkor fontos tény, hogy a Dél-alföldi Régióban az ország más régióihoz viszonyítva nagyobb súlyú az alacsonyabban kvalifikált réteg. Tehát növelni kell a szakképzésben részt vevık arányát, de ezt nem feltétlenül a szakiskolai tanulók számának növelésével lehet elérni. A magasabban kvalifikált, rugalmasan alkalmazkodó szakemberek képzését sokkal inkább az érettségit nyújtó középfokú oktatás tudja biztosítani, ezért az érettségire felkészítı oktatási kapacitás csökkentése a város intézményeiben nem indokolt. 4) Békéscsaba szakképzési intézményrendszere Békéscsabán a szakképzést folytató intézmények több szempontból csoportosíthatóak. A fontosabb szempontok: 1) A fenntartó szempontjából: önkormányzati, nem önkormányzati (egyházi, alapítványi, stb.) 2) A képzés jellege szerint: nappali rendszerő szakképzı iskolák (szakiskolák és szakközépiskolák), csak felnıttképzéssel foglalkozó iskolák Ez az intézményrendszer a városban széles kínálatot biztosít a szakmát tanulni vágyó diákok és felnıttek számára a szakképesítés megszerzéséhez. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott iskolahálózatban igen jelentıs részt foglalnak el a szakképzést folytató intézmények. A évi októberi statisztikák alapján az önkormányzat fenntartásában mőködı középfokú intézményekben szakiskolai és szakközépiskolai tanuló tanul, melybıl fı a szakképzési évfolyamokra jár. A diákok jelentıs része a környezı településekrıl jár be Békéscsabára tanulni. A munkaerı kereslet-kínálat vizsgálatakor nem csak a megyeszékhely, hanem az egész megye adatait indokolt figyelembe venni, hiszen a Békéscsabán tanuló diákok jelentıs része nem itt fog munkát találni. 8

9 Jelenleg Békéscsabán 7 szakképzést folytató iskola mőködik önkormányzati fenntartásban augusztus 1-jétıl összevonásra került a Kós Károly Szakképzı Iskola, a Trefort Ágoston Villamos- és Kollégium valamint a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola. Az új intézmény Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium néven mőködik. Az intézményrendszer további, jelenleg önálló intézményei: Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola; Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium; Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola; és Kollégium; Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola; Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola és Kollégium; KbTISZK központi képzıhelye. Az intézményekben a 21 szakmacsoportból az alábbi 18-ban folyik szakmai képzés. egészségügy szociális szolgáltatások mővészet, közmővelıdés, kommunikáció gépészet elektrotechnika-elektronika informatika építészet könnyőipar faipar nyomdaipar közlekedés környezetvédelem-vízgazdálkodás közgazdaság ügyvitel kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció vendéglátás-idegenforgalom egyéb szolgáltatások mezıgazdaság Nem folyik képzés a következı szakmacsoportban: oktatás vegyipar élelmiszeripar A felsorolásból kitőnik, hogy mindazokban a szakmacsoportokban folyik oktatás, melyek ipari háttere a városban megtalálható. Kivételt képez az élelmiszeripar. Az élelmiszeriparral kapcsolatos képzések a környezı településeken találhatók meg. A vegyipari képzés hiánya abból adódik, hogy a városban és a megyében sokáig nem volt olyan üzem, amely nagy számban igényelt volna képzett munkaerıt. A szakképzés iránt érdeklıdı diákok tehát igen széles skálán választhatnak. Ez a megállapítás még akkor is megállja a helyét, ha tudjuk, hogy az egyes szakmacsoportokból nem minden szakma oktatására nyílik lehetıség. A szakképzı intézményeknek is fel kell készülniük a tanulói létszám folyamatos csökkenésére. Bár a csökkenést részben kompenzálja a szakképzések egy részének 3 évesre történt növelése, és az a valószínősíthetı tendencia, hogy a felsıoktatást érintı törvényi változások következtében a következı években egy-egy évfolyamból alacsonyabb arányban 9

10 jutnak be a tanulók egyetemekre, fıiskolákra. Ezeknek a tanulóknak egy része meg fog jelenni a szakképzésben, még ha csak átmeneti jelleggel is. A szakképzésben résztvevı tanulók korösszetétele a korábbiakhoz képest jelentısen megváltozott. A rendszerváltás idején a szakiskolai tanulók a éves korosztályból tevıdtek össze, míg a szakközépiskolai tanulók a éves korosztályból. Az iskola elvégzésével együtt 17 illetve 18 éves korban szakmunkás-bizonyítványt illetve a szakmunkás végzettséggel együtt érettségi bizonyítványt kaptak. Ezután a tanulók megjelentek a munkaerıpiacon. Jelenleg a szakképzésben résztvevık a illetve éves korosztályból tevıdnek össze. Egyre gyakrabban fordul elı az a jelenség, hogy a tanuló az elsı szakképesítés megszerzését követıen nem hagyja el az iskolapadot, hanem azonnal egy újabb szakképzés megszerzésére törekszik. Ennek több oka is lehet. Az egyik legfontosabb sajnos hogy nem tud elhelyezkedni. Az érettségire épülı szakképzést nyújtó önkormányzati intézményeknek komoly konkurenciát jelentenek a nem önkormányzati fenntartású szakközépiskolák. Jelentıs számú tanulót tudnak elcsábítani a gyorsabb, illetve a biztosabb elhelyezkedést nyújtó képzések kínálatával. A felnıttképzés nagy része szintén a nem önkormányzati fenntartású iskolák szervezésében valósul meg. Ennek egyik legfıbb oka, hogy a felnıttképzés elindításához szükséges akkreditációs folyamat hosszadalmas, költséges, és igen szigorú feltételeknek kell megfelelni. A szakképzést folytató önkormányzati iskolák igyekeznek a lehetıségeikhez mérten az akkreditációs eljárást lefolytatni, de az esetleges képzési igény megjelenésétıl a képzés elindításáig viszonylag hosszú idı telik el. Azok a felnıttképzéssel foglalkozó iskolák, amelyek már lefolytatták az eljárást, a munkaerı-piaci igény megjelenésekor azonnal el tudják indítani az adott szakmai képzést. Ebbıl adódóan nagy elınyük a rugalmasság, és az, hogy a különbözı törvényi kötelezettségek számukra nagyobb mozgásteret engednek, így a képzési idıt gyakran oly mértékben le tudják csökkenteni, hogy a leendı tanulónak nem feltétlenül éri meg iskolarendszerő képzésben részt venni. A szakképzı intézmények egyik nagy problémája, hogy a szakiskolákba jelentkezı tanulók képességei, motivációja, tanulás iránti elkötelezettsége alacsony szintő. Ezek az iskolák a végállomásai a máshonnan lemorzsolódott, kudarcélményekkel terhelt diákoknak, akik gyakran hátrányos helyzetőek és/vagy sajátos nevelési igényőek. Ezeknek a problémáknak a megoldásában segítenek az olyan programok, mint a Szakiskolai Fejlesztési Program I-II. A program keretében a szakiskolák egyrészrıl új eszközökhöz jutottak, másrészrıl az iskolák több pedagógusa vehetett részt olyan továbbképzésekben, melyekben a fenti problémákkal küszködı tanulókkal történı foglalkozás új módszereit sajátíthatták el. A programban Békéscsabán három iskola is részt vesz. Ennek a szellemében épült fel a KbTISZK központi képzıhelye is. Ide olyan csúcstechnológiás berendezések kerültek beszerzésre, melyekkel a tanulók a legmodernebb technológiákat sajátíthatják el. A leszakadó diákoknak nyújt lehetıséget a felzárkóztató osztályban történı képzés lehetısége a Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégiumban. Ebben a képzésben azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskolát, illetve nem kívánják tanulmányaikat a szakiskola 9. évfolyamán megkezdeni. Amennyiben a közoktatási törvény 27. (8) bekezdésében megfogalmazott feltételek teljesülnek, akkor a tanuló 1 vagy 2 éves (elıképzettségtıl függı) felzárkóztató osztály elvégzését követıen bekapcsolódhat a szakképzésbe. A sajátos nevelési igényő tanulók számának folyamatos emelkedésének kezelésére a közoktatási törvény a kiegészült az elıkészítı 9. évfolyam megszervezésére vonatkozó szabályozással. A törvény lehetıséget biztosít arra, hogy a lemorzsolódások elkerülésére és a képességek fejlesztésére egy erre alkalmas intézményt kijelöljön a fenntartó, és ott 10

11 megszervezze az elıkészítı kilencedik osztály. A tanulók az elıkészítı osztály elvégzése után lehetıséget kapnak arra, hogy a többi tanulóval elkezdhessék a kilencedik osztályt. Ezzel a sajátos nevelési igényő tanulók is esélyt kapnak arra, hogy visszakerüljenek az iskolapadba, és sikeresen szerezhessenek szakmát. A gyerekek munkaerı-piacra történı belépésére való felkészítést nem elegendı a középfokú oktatás utolsó évében elkezdeni. Nagyon fontos már az általános iskolákban elkezdeni az életpálya-építési kompetenciák fejlesztését. Ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztése olyan képességekkel ruházza fel a tanulót, amelyek birtokában nagyobb eséllyel küzd meg a pályaválasztás, a munkába állás során felbukkanó akadályokkal.. 4) Az önkormányzati és a nem önkormányzati fenntartású szakképzı intézmények kapcsolata A városban mőködı szakképzı intézmények illetve a felsıoktatási intézmények gyakran keresik az együttmőködés lehetıségét. Az együttmőködés egyik megvalósulása az egyes intézményekben felsıfokú szakképzés beindítása. Jelenleg több intézmény él azzal a lehetıséggel, hogy kiaknázza ezt a lehetıséget. Sajnos nem minden felsıoktatási intézmény mutat hajlandóságot az ilyen jellegő együttmőködésre. Ezekben a képzési formákban a magasabb színvonal mellett az is motiváló lehet, hogy a jól teljesítı diákok az adott képzéshez kapcsolódó felsıoktatási intézményben második évfolyamon folytathatják tanulmányait. Ez a kapcsolati forma minden félnek számos elınyt biztosít annak ellenére, hogy a középiskolának elég sok feltételt kell teljesítenie a képzés beindításához. Békéscsabán a fıiskolai szintő szakképzés fontos szereplıje a Tessedik Sámuel Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Kara. Az együttmőködést célszerő és indokolt kiépíteni, majd tovább fejleszteni a mőszaki fıiskolai képzés feltételeinek megteremtése érdekében. A nem önkormányzati szakképzı intézményekrıl nem rendelkezünk teljes körő információkkal, mert természetesen nem kötelesek adatokat szolgáltatni számunkra. Az intézmények között találunk kizárólag helyi érdekeltségő intézményeket, de jelen van több országos hálózattal rendelkezı intézmény is. Megkeresésünkre több iskola is megküldte az oktatott szakmák listáját és a tanulói létszámokat a 2007/2008-as tanévre vonatkozóan. Az alábbi táblázat ezeket az adatokat tartalmazza. Intézmény Szakma megnevezése Létszám EURO-OKTAÉDER Szakközépiskola Banki szakügyintézı évf. 62 Irodavezetı 37 Marketing- és reklámügyintézı 45 Szállítmányozási ügyintézı 27 ILS Idegennyelvi Szakközépiskola Idegenvezetı 13 Intézményi kommunikátor I. 24 Intézményi kommunikátor II. 20 Marketing- és reklámügyintézı 21 Pedagógiai asszisztens 18 Gyógypedagógiai asszisztens 10 Pincér Pincér Utazásügyintézı 13 Üzletviteli szakmenedzser I. 6 Vendéglátó szakmenedzser I. 12 Vendéglátó szakmenedzser II

12 Intézmény Szakma megnevezése Létszám Eötvös József Iskolaalapítvány Idegenforgalmi szakmenedzser 102 Szakközépiskolája Idegenforgalmi technikus 55 Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Mővészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Perfekt Közgazdasági Szakközépiskola Békéscsabai tagintézmény Marketing- és reklámügyintézı 184 Grafika (elektronikus, alkalmazott) 64 Textil 31 Kerámia 22 Festı 32 Banki ügyintézı 52 Pénzügyi szakügyintézı 31 Vámügyintézı 22 Jogi asszisztens 41 Penzügyi-számviteli ügyintézı - Megkerestük a Kereskedık, Vállalkozók Békés Megyei Szervezetét is, amely válaszlevelében közölte, hogy az általuk mőködtetett Felnıtt Szakiskolát július 1-jével jogutód nélkül megszüntették. Az adatokból kitőnik, hogy az önkormányzat és a nem önkormányzat által fenntartott iskolák képzései között vannak párhuzamosságok melyek miatt ezek az intézmények konkurenciát jelentenek egymásnak. A konkurencia nem csak a képzések jellegét illetıen jelenik meg, hanem elsısorban a tanulókért folyó versenyben is. Ebben a helyzetben az önkormányzati iskoláknak arra kellene törekedniük, hogy az azonos szakmákban minél magasabb színvonalú képzést biztosítsanak, hogy megtartsák saját diákjaikat, illetve újakat vonzzanak az intézménybe. Indokolt megvizsgálni, hogy melyek azok a keresett és az RFKB által ajánlott szakmák, amelyekkel az önkormányzati intézmények bıvíthetnék képzési kínálatukat, amivel növelhetnék versenyképességüket a nem önkormányzati intézményekkel szemben. Tehát: együttmőködés a fıiskolával és verseny a többi nem önkormányzati intézménnyel. II. Fejlesztési irányok 1) A fejlesztést meghatározó tartalmi és szervezeti keretek A középfokú oktatásnak és ezen belül a szakképzésnek kulcskérdésévé vált az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. Az állandóan változó munkaerı-piaci helyzet arra kényszerítik a munkavállalót, hogy képes legyen élete során többször is szakmát váltani. Ez csak akkor lehetséges, ha a tanuló olyan tudás birtokába kerül az iskolában, amely képessé teszi arra, hogy adandó alkalommal saját akaratból vagy kényszerbıl képes legyen új szakmát elsajátítani. Ezért az oktatásban és szakképzésben is alkalmazni kell a kompetencia alapú oktatást. Az új OKJ és vizsgaszabályzat megjelenése a tananyagok folyamatos megújulását vonja maga után. A szakképzésnek át kell állnia a moduláris rendszerre. Ez a moduláris rendszer lehetıvé teszi azt, hogy annak a tanulónak, aki egy szakma elsajátítása után egy másik szakmát szeretne megtanulni, a korábban már elsajátított anyagrészekbıl nem kell vizsgáznia. Ezzel a képzési idı jelentısen lerövidül, így a munkavállaló mobilabbá tehetı. A szakképzés helyi rendszerének kialakításában jelentıs szeretet tölt be a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB). Az RFKB fontosabb feladatai: A gazdaság igényeinek meghatározása, Regionális képzések meghatározása a kapacitások figyelembevételével, Döntés a regionális képzési irányokról és arányokról, 12

13 Döntés a decentralizált keret felosztásáról, A fenntartónak az RFKB döntéseit, ajánlásait figyelembe kell vennie a saját szakképzési osztályainak megtervezésekor, mert ez a feltétele a szakképzési fejlesztési hozzájárulások fogadásának és az Európai Unió támogatásával meghirdetett pályázatokon való részvételnek. A közoktatási törvény és a szakképzési törvény változása arra orientálja a fenntartókat, hogy a szakképzı intézményeiket nagyobb szervezeti egységbe, valamely Térségi Integrált Szakképzı Központ (TISZK) modell szerint fogja össze. A TISZK-nek több, egymástól eltérı modelljét dolgozták ki a szakminisztériumok. A nagyobb egységek létrehozására ösztönöz a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény azon változása, amely elıírja, hogy csak az a fenntartó fogadhat szakképzési hozzájárulást, amely az intézményeit a kt. ill. szt. által meghatározott valamelyik TISZK-modellt valósítja meg, és az így létrehozott intézményben vagy szakképzés-szervezési formában a szakképzı iskolai tanulólétszám eléri az 1500 fıt. Ezek a változások a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott szakképzı iskolák strukturális átszervezését is szükségessé teszik. 2) Az intézményrendszer átszervezése Az intézményrendszer átszervezésének alapelvei: Jogszabálynak való megfelelés, Mőködıképesség, A kapacitás újragondolása, Minden szintő képzés biztosítása, Gazdaságosság, Költséghatékonyság, Eltérı képzési utak biztosítása a tanulók részére, A munkaerı-piaci igény kielégítése. 2.1.) Holland modell Az elsı lépés még a törvényi változásokat megelızıen augusztus 1-jétıl megtörtént a Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium létrehozásával. Az intézményhez csatlakozik július 1-jétıl a KbTISZK központi képzıhelye, a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola valamint a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium. Ezek az intézmények a KbTISZK tagjaiként már évek óta együttmőködnek. Közösen használják a KbTISZK központi képzıhelyet, hiszen a képzési profiljuk több esetben hasonlóságot mutat. Ez az intézmény minden tekintetben megfelel a jogszabályi elıírásoknak, amennyiben székhelyintézménnyel és tagintézményekkel mőködik, továbbá tanulólétszáma a teljes integráció után eléri a 3800 fıt. Ezzel létrejön egy holland modell, amelynek a fenntartója és a szakképzési fejlesztési hozzájárulások fogadója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az intézmény egy székhely- és öt tagintézménnyel mőködik. A törvényi változásokon kívül több érv is felsorakoztatható a nagyobb mérető intézmény mellett. A legfontosabbak: A kétszintő intézményvezetés miatt az egyes tagiskoláktól sok feladat átkerült a felsıbb vezetéshez. Ez a tagintézmények vezetıinek munkáját megkönnyítheti. Az intézmény méretébıl adódóan olyan szakemberek is foglalkoztathatóak, akiket egy kisebb intézmény költségvetése nem bírt volna el. (pl. balesetvédelmi, tőzvédelmi felelıs, minıségirányítási szakember) 13

14 A kis óraszámú tantárgyak esetében megoldható egy teljes állású szakos pedagógus alkalmazása, aki a tagiskolákban is ellátja az órákat. (pl.: rajz, ének-zene, stb.) A tanulók számára könnyebb az átjárhatóság, hiszen nem kell iskolaváltás ahhoz, hogy más orientációjú képzésben vegyenek részt. Ezzel csökkenteni lehet a lemorzsolódást. Az egyes tagiskolák nevelıtestületei eltanulhatják egymástól a jó módszereket, a bevált praktikákat. Az egyes iskolák által korábban kiépített nemzetközi kapcsolatokat az új intézmény is kamatoztathatja. Könnyebben megszervezhetı a kétszintő érettségire való felkészítés. Könnyebben megvalósítható a pályakövetés. Természetesen az elınyök mellett a hátrányokkal is számolni kell, de az intézményvezetésnek egyik legfontosabb feladata, hogy ezek hatásait csökkentse. Néhány hátrány: Az intézmények elveszítik az intézményi önállóságukat. Az egyes intézményekben meglévı szokások egy részét összhangba kell hozni. Különbözı szervezeti struktúrájú intézmények kerülnek egy igazgatás alá. Az egyes intézményekben eltérı vezetıi követelmények vannak, amelyeket össze kell hangolni. Az új intézménynek nagy létszámú a nevelıtestülete, ezért nem ismerik egymást az egy intézményben tanító pedagógusok, oktatók. Az intézmény SZMSZ-ét körültekintıen, minden részletre kiterjedıen kell kidolgozni, a késıbbi vitás ügyek elkerülése végett. Pontosan meg kell határozni a felsıbb vezetés és a tagintézmények vezetıi feladat- és hatáskörét. 2.2.) Új TISZK- modell A Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola, a és Kollégium, a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola valamint a Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola és Kollégium egyenként nem felel meg a törvény által elıírt kritériumnak, mert szakképzı iskolai tanulólétszáma egyik intézménynek sem éri el az fıt. Ezért szükséges ezen intézmények bevonása valamely TISZK-modellbe noha szakképzési profiljuk jelentısen eltérı. A négy intézmény együttmőködésének képzési profiljuk eltérése ellenére a holland modell mellett a közoktatási törvény 67. (5) bekezdésében megfogalmazott lehetıség is megfelel. Ezt a modellt az érintett intézmények szakképzési évfolyamainak részben vagy egészben történı csökkentésével, és egy kizárólag szakképzéssel és szakmai vizsgák szervezésével foglalkozó intézmény létrehozásával lehet megvalósítani. Ez az intézményszervezési forma minden tekintetben megfelel a jogszabályi elıírásoknak, és szakképzı iskolai tanulólétszáma eléri a 2200 fıt. A szakképzés feladatait nem vagy csak részben ellátó, illetve a kizárólag szakképzési évfolyamokkal mőködı intézmények együttmőködésében megvalósuló TISZK-modell várható elınyei: Az intézmények megtartják önállóságukat. Az alapozó (9-12.) évfolyamos képzés intézményi szinten is elkülönül a szakképzéstıl, így a szakképzés rugalmasabban alkalmazkodhat a munkaerı-piaci igényekhez. A tanulók pályaválasztása idıben kitolódik, ezáltal megalapozottabbá válik. 14

15 A tanulók érettségi után az elızetesen elsajátított ismereteik beszámításával alanyi jogon folytathatják tanulmányaikat a szakképzı évfolyamokkal mőködı intézményben, tehát semmilyen hátrány nem éri ıket. A modell kialakítása esetén megoldandó feladatok: A szakképzı évfolyamokkal mőködı, szakmai vizsgára felkészítı iskola létrehozása A szakmai vizsgára felkészítı iskola és a küldı iskola nevelıtestületének össze kell hangolnia az iskolák pedagógiai programjait a tanulmányok szakképzésbe történı beszámítása tekintetében. Részletesen ki kell dolgozni a tanmőhelyek használatának szabályait és a szakoktatók alkalmazásának optimális módjait. A kialakítandó modell típusát több tényezı befolyásolja. Az egyik legfontosabb, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Tanács még nem hozott határozatot az országos beiskolázással indítható szakképzések körérıl és a szakképesítések megszerzésére felkészítı intézményekrıl, az esetlegesen kiépítendı országos TISZK-ekrıl. Békéscsabán többek között a párhuzamos mővészeti képzés és a nyomdászképzés is bekerülhet ebbe a körbe, ezért a megvalósítandó másik TISZK modell meghatározása elıtt célszerő és indokolt megismerni az NSZFT határozatát. Az átszervezések megvalósítása után Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata eleget tesz a törvényi elıírásoknak, és az RFKB ajánlásait elfogadó nyilatkozattétel után jogosulttá válik a szakképzési fejlesztési támogatások fogadására, illetve az uniós pályázatokon való részvételre. Az új intézményi struktúra kiépítése során különösen ügyelni kell arra, hogy az integráció során az intézmények megırizhessék, és tovább vihessék értékeiket, hagyományaikat. 3) A fejlesztés fıbb irányai A város szakképzési rendszere fejlesztési irányainak meghatározásakor mindenekelıtt rögzíteni kell, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerint a szakképzés irányainak és arányainak meghatározása a jövıben a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság kizárólagos hatáskörébe fog tartozni. A fenntartónak amennyiben igényt tart a szakképzési fejlesztési hozzájárulásokra az RFKB döntéseit el kell fogadnia. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nem mondhat le a fejlesztési támogatásokról, ezért a fenntartásában mőködı intézmények által nyújtott szakképzések tekintetében el kell fogadnia az RFKB döntéseit. Ezzel lényegében megszőnik a fenntartó hatásköre az iskoláiban folyó szakképzés irányainak és arányainak kijelölésében. Ennek ellenére az intézményeknek és a fenntartónak is folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a munkaerı-piaci jelentéseket. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi szakképzési kínálat megfelel-e Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-tıl 2010-ig terjedı idıszakra vonatkozó gazdasági programjának. Az intézményeknek át kell tekinteniük a képzési kínálatukat, és végig kell gondolniuk a bıvítés lehetıségét a hiányszakmákkal. Az intézményeknek be kell kapcsolódniuk, illetve nagyobb részt kell vállalniuk a felnıttképzésben. Szükséges a beiskolázási stratégiák áttekintése az új struktúrában. Szorosabb együttmőködést kell kiépíteni a helyi és a környékbeli gimnáziumokkal, hogy az ott tanuló diákok is megismerjék a szakképzési kínálatot. 15

16 Ösztönözni kell a gimnáziumokat arra, hogy a felsıoktatásba be nem jutott tanulóikkal megismertessék a városi szakképzı iskolák kínálatát. Meg kell fontolni a közoktatási törvény ában megfogalmazott 9. elıkészítı osztály indításának a lehetıségét az Esély Pedagógiai Központban. Meg kell vizsgálni azt, hogy milyen módon növelhetık a reáltantárgyakra fordítható órakeretek az általános és a középiskolákban. Erısíteni kell az általános iskolákban és a középiskolákban a pályaorientációt. Az általános iskoláknak és a középfokú intézményeknek is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésére. Meg kell vizsgálni az önkormányzati szakképzı intézmények versenyképességének javítását a nem önkormányzati szakképzéssel foglalkozó iskolákkal szemben. A pályakövetési rendszer kiépülése után megszerezhetı információkat fokozottan figyelembe kell venni a képzési struktúra módosításánál, a beiskolázás tervezésénél. Kezdeményezni kell a mőszaki fıiskolai képzés feltételeinek megteremtését a városban. 16

17 1.sz. melléklet Iskola neve OKJ kód Képzés típusa Összesen Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskeresıvé válik Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Kollégium Kollégium Iskolarendszerő akkreditált felsıfokú szakképzés kereskedelmi szakmenedzse r logisztikai mőszaki menedzserassz isztens villamosmérnö k asszisztens Érettségit követı szakképzés autóelektronik ai mőszerész Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola autószerelı és Kollégium egészségügyi operátor Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola énekes (klasszikus magánénekes) Kós Károly Szakképzı Iskola fényképész Kós Károly Szakképzı Iskola kozmetikus és Kollégium könyvkötı Kollégium és Kollégium és Kollégium Kollégium Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Kollégium Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola kötöttpályás jármővillamos sági szerelı nyomdai gépmester nyomdai kiadvány és képszerkesztı számítástechni kai mőszerész táncos (néptáncos) textilrajzoló és modelltervezı asszisztens zenész (klasszikus mőfaj)

18 Iskola neve OKJ kód Képzés típusa Összesen Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskeresıvé válik Speciális szakiskolai képzés "Esély Pedagógiai Központ" kımőves "Esély Pedagógiai Központ" parkgondozó "Esély Pedagógiai Központ" segédápoló "Esély Pedagógiai Központ" szobafestımázoló "Esély Pedagógiai Központ" virágkötı "Esély Pedagógiai Központ" zöldség- és főszernövény termesztı Fémipri Szakképzı Iskola és Kollégium Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium Technikusi képzés elektrotechnik ai technikus épületgépész techikus földmérı és térinformatikai technikus geológusgeofizikus technikus kereskedelmi technikus közlekedésépít ı informatikai technikus közlekedésgép észeti technikus, közúti jármőgépész közlekedésüzemviteli szállítmányozá si technikus magasépítı technikus multimédia fejlesztı rendszerinfor matikus ruhaipari technikus

19 Iskola neve OKJ kód Képzés típusa Összesen Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola és Kollégium és Kollégium Kollégium Kollégium Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola és Kollégium Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskeresıvé válik vendéglátó technikus víz- és környezetgazd álkodási technikus Érettségit adó képzés - szakközépiskolában díszlet- és jelmeztervezı asszisztens egészségügyi szakmacsoport elektrotechnik a / elektronika (hardvertechni lógia) elektrotechnik a-elektronika szakmacsoport énekes (klasszikus magánénekes) földmérıgeológus gépészeti szakcsoport gépészeti szakmacsoport informatikai szakmacsoport kereskedelemmarketing könnyőipari szakmacsoport környezet és vízgazdálkodá s közlekedésépít ı közlekedési szakmacsoport Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola magasépítı

20 Iskola neve OKJ kód Képzés típusa Összesen Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola népzenész Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola szakközépisko lai érettségi táncos (néptáncos) Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskeresıvé válik és Kollégium textilmőves és Kollégium Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola textilrajzoló és - modelltervezı asszisztens vendéglátás idegenforgalo m szakmacsoport zenész (klasszikus mőfaj) Szakiskolai képzés (a speciális szakiskola nélkül) Kós Károly Szakképzı Iskola ács-állványozó Kollégium bádogos Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola élelmiszer- és vegyi áru kereskedı Kós Károly Szakképzı Iskola épületburkoló Kollégium fémforgácsoló fényezımázoló Kós Károly Szakképzı Iskola Kós Károly Szakképzı Iskola gépíró és szövegszerkes ztı Kollégium géplakatos Kollégium hegesztıs Kollégium Kollégium hőtıgépszerel ı karosszérialak atos

21 Iskola neve OKJ kód Képzés típusa Összesen Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskeresıvé válik Kós Károly Szakképzı Iskola kárpitos Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Kollégium Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Kós Károly Szakképzı Iskola Kollégium ruházati kereskedı szellızı- és klímabaerende zés-szerelı vas- és mőszaki kereskedı vasbeton- és mőkıkészítı villamosgép és -készülék szerelı

HARMADFOKÚ OKTATÁS VAGY FİISKOLAI KAR BERETTYÓÚJFALUBAN?

HARMADFOKÚ OKTATÁS VAGY FİISKOLAI KAR BERETTYÓÚJFALUBAN? 1 HARMADFOKÚ OKTATÁS VAGY FİISKOLAI KAR BERETTYÓÚJFALUBAN? BEVEZETÉS Berettyóújfalunak, mint a Bihari kistérség, központjának kötelessége a tudásátadás minden formájának létrehozása, életbenntartása és

Részletesebben

Szekszárdi Szakképzési Centrum Esterházy Miklós Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma OM azonosító: 203054 Tisztelt Képviselő-testület! A Szekszárdi Szakképzési Centrum Esterházy Miklós

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

III. Szakmai program bevezető

III. Szakmai program bevezető III. Szakmai program bevezető Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 1.1. Az iskola szakképzési tevékenysége... 3 1.2. Az intézményben folyó képzési (szakképzési) irányok... 3 1.3. Választható szakmacsoportok,

Részletesebben

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum. Tájékoztató Vas megye szakképzésének helyzetéről, fejlesztési szükségleteiről

Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum. Tájékoztató Vas megye szakképzésének helyzetéről, fejlesztési szükségleteiről Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Tájékoztató Vas megye szakképzésének helyzetéről, fejlesztési szükségleteiről A Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Megalakítása A szakképzésről szóló 2011.

Részletesebben

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése Tatabánya Megyei Jogú Város Oktatási és Kulturális Bizottsága 2800 Tatabánya V., Fő tér 6.

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése Tatabánya Megyei Jogú Város Oktatási és Kulturális Bizottsága 2800 Tatabánya V., Fő tér 6. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése Tatabánya Megyei Jogú Város Oktatási és Kulturális Bizottsága 2800 Tatabánya V., Fő tér 6. PÁLYÁZAT a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium főigazgatói

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésrıl ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésrıl ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerıpiac igényeihez és az Európai Unió

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017. tanév

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017. tanév FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017. tanév A szakképzésről szóló, 2011. évi CLXXXVII. törvény változását követően 2015. július 1-én megalakultak a Szakképzési Centrumok. A Budapesti Komplex Szakképzési Centrum

Részletesebben

Az iskola egyedi kódszáma: 031627

Az iskola egyedi kódszáma: 031627 Intézmény neve: József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Címe: 3200 Gyöngyös, Kócsag u. 36-38. Telefax: 37/311-673 Honlap: www.jozsefa-gy.sulinet.hu E-mail: jaszk@jozsefa-gy.sulinet.hu Igazgató:

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAM ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013. Pedagógiai program 2 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 2. AZ INTÉZMÉNY JOGI HELYZETE... 5 2.1. Az intézmény alapító okirata... 5 (lásd mellékletben)...

Részletesebben

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. a Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására és működtetésére

MEGÁLLAPODÁS. a Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására és működtetésére MEGÁLLAPODÁS a Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására és működtetésére A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16-18. -a, a közoktatásról

Részletesebben

A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében

A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében (Kiegészítés Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési 2013-2020 koncepciójához) Készült: 2014. 11. 25. Készítette: Dr. Erdei Gábor Dr. Teperics

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Áttekintés az új szakképzési és felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről Nemzeti Fejlesztési Alap

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNY'ZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK. OKTATÁSIÉS SPORTBIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNY'ZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK. OKTATÁSIÉS SPORTBIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. ,.,. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNY'ZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖZMŰVELŐDÉSI, IFJúSÁGI, OKTATÁSIÉS SPORTBIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.: V. 4931201 I. Előadó: Nagy Árpád, Tarné Malatyinszki

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Az AGRIA TISZK infrastrukturális hátterének fejlesztése

Az AGRIA TISZK infrastrukturális hátterének fejlesztése MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Az AGRIA TISZK infrastrukturális hátterének fejlesztése TIOP-3.1.1-09/01 Eger, 2009. október TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. AZ AGRIA TISZK környezete... 7

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020)

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) 2013. NÓGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG I. Tartalom II. BEVEZETÉS... 3 III. HELYZETELEMZÉS... 6 1. Jogszabályi környezet vizsgálata,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Szociális és munkaügyi miniszter Oktatási és kulturális miniszter 13747/7/2008. J E L E N T É S a Kormány részére az FVM fenntartásában lévı mezıgazdasági

Részletesebben

PÁLYÁZAT PÁPAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

PÁLYÁZAT PÁPAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM PÁLYÁZAT PÁPAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ACSÁDY IGNÁC SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI BEOSZTÁSRA a pályázati adatbázisban szereplő azonosítószám: 37-5/2016/3 Pápa, 2016. április 4. pályázó: Dr. Császár

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. BAZ.M.Ö. Surányi Gim. Sz. I.

ALAPÍTÓ OKIRAT. BAZ.M.Ö. Surányi Gim. Sz. I. ALAPÍTÓ OKIRAT 1. A költségvetési szerv hivatalos neve: 1.2 A költségvetési szerv rövid neve: 1.3 A költségvetési szerv rövidített neve: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium,

Részletesebben

Az RFKB helye, megváltozott szerepe a szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásában. Szolnok, Megyeháza 2008.12.05.

Az RFKB helye, megváltozott szerepe a szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásában. Szolnok, Megyeháza 2008.12.05. Az RFKB helye, megváltozott szerepe a szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásában Szolnok, Megyeháza 2008.12.05. Szutorisz-Szügyi Csongor Az előadásban idézett diák szerzői:

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...9

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...9 1. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 6 1.1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 6 1.1.1. Az intézmény adatai... 6 1.1.2. Helyzetelemzés... 6 1.1.3. Az iskola környezete... 7 1.1.4. Az iskola tanulói közössége... 7 1.1.5.

Részletesebben

Minőségbiztosítási Kézikönyv

Minőségbiztosítási Kézikönyv Minőségbiztosítási Kézikönyv Jelen Kézikönyv a Balogh Oktató Kft. tulajdona. Továbbadása, sokszorosítása előzetes írásos engedély nélkül nem megengedett. 2016 Nyilvántartási szám: 05-0247-04 Felnőttképzési

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer

Részletesebben

Berettyóújfalu Város Polgármesterétől Intézményi Iroda ELŐTERJESZTÉS

Berettyóújfalu Város Polgármesterétől Intézményi Iroda ELŐTERJESZTÉS Tárgyalja: Oktatási és Kulturális Bizottság Nyilvános ülés anyaga Berettyóújfalu Város Polgármesterétől Intézményi Iroda ELŐTERJESZTÉS a középfokú köznevelési intézmények és a Közintézmények Szolgáltató

Részletesebben

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. Az első kiadás dátuma: Az Intézményi Minőségirányítási

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése

A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése Készítette: Tarsoly Andor Dr. Erdei Gábor Dr. Teperics Károly Készült: Debrecen, 2015. november 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

VÁLASZTOTTÁL MÁR? Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Tatabánya 2008.

VÁLASZTOTTÁL MÁR? Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Tatabánya 2008. VÁLASZTOTTÁL MÁR? Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Tatabánya 2008. Komárom-Esztergom megyei pályaválasztási tájékoztató a 2009/2010. tanévre Szerkesztette: Seres Mónika Kiadja: Közép-dunántúli

Részletesebben

TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN

TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN 2010. december 15. TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN 1 BEVEZET 4 2 EL ZMÉNYEK INTEGRÁCIÓ A BAKONYI

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA 1 Tartalom BEVEZETŐ... 4 MUNKAERŐ KERESLET, MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK... 7 Munkaerő-piaci kereslet - prognózis 2013...

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez - Az önkormányzat által fenntartott intézmények alapító okiratainak módosításáról

E L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez - Az önkormányzat által fenntartott intézmények alapító okiratainak módosításáról MÁTÉSZALKA V Á R O S POLGÁRMESTERÉTŐ L 4701.Mátészalka, Hősök-tere 9. Tel.: (44) 501-358, Fax: (44) 501-360 e-mail:polgarmester@mateszalka.hu Száma: 76-23/2008. E L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T t e r v e z e t

A L A P Í T Ó O K I R A T t e r v e z e t A L A P Í T Ó O K I R A T t e r v e z e t 1.1. Az intézmény neve: Kırösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképzı Iskola és Kollégium 1.2. Az intézmény rövidített neve: 2. OM azonosító: 031209 KİRÖSI

Részletesebben

Az adatbázisban rendelkezésre álló adatok áttekintése, a vizsgálati célhoz igazodó adatstruktúra kialakítása, az adatgyűjtési metodika meghatározása a

Az adatbázisban rendelkezésre álló adatok áttekintése, a vizsgálati célhoz igazodó adatstruktúra kialakítása, az adatgyűjtési metodika meghatározása a Az adatbázisban rendelkezésre álló adatok áttekintése, a vizsgálati célhoz igazodó adatstruktúra kialakítása, az adatgyűjtési metodika meghatározása a Munkaerő keresleti oldal elemzése a munkaügyi központ

Részletesebben

Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői

Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői Tanulmányok 37 Miklósi Márta Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői Az Észak-Alföld régió felnőttképzési intézményrendszerét feltáró tanulmányban a szerző egy kérdőíves kutatás

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu 9403/2010. Elıterjesztés - a képviselı-testületnek - A Vay Miklós Szakképzı

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése

Részletesebben

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell

Részletesebben

Kutatási összefoglaló a SZAKISKOLA 2014 adatfelvétel fejér megyei eredményeiről 2014. március 20.

Kutatási összefoglaló a SZAKISKOLA 2014 adatfelvétel fejér megyei eredményeiről 2014. március 20. Kutatási összefoglaló a SZAKISKOLA 2014 adatfelvétel fejér megyei eredményeiről 2014. március 20. H-8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. * Tel/fax: +36 (22) 502-276 E-mail: projekt@echomail.hu * Web: www.echonetwork.hu

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Stratégiai munkakapcsolat. Fenntartható foglalkoztatáspolitika Tolna megyei megalapozása

Stratégiai munkakapcsolat. Fenntartható foglalkoztatáspolitika Tolna megyei megalapozása Foglalkoztatási Partnerség ROP 3.2.1.-2004-08-0009/33 Tolna Megyei Munkaügyi Központ Stratégiai munkakapcsolat Fenntartható foglalkoztatáspolitika Tolna megyei megalapozása Foglalkoztatási Partnerség Tolna

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VIÍROS JEGYZŐjÉTŐL Békéscsaba, Szent /siván tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VIÍROS JEGYZŐjÉTŐL Békéscsaba, Szent /siván tér 7. / BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VIÍROS JEGYZŐjÉTŐL Békéscsaba, Szent /siván tér 7. lk,. sz.: V.210/20OB. Elóadó: dr. Urbán-Zsilák Klára Nagy Arpád Mell.: Hiv. sz.: Postacím: 560J Pf J12. TelefoIl: (66) 523-802

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskolája

Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskolája Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskolája OM 203052 6720 Szeged, Horváth Mihály utca 2-6. Tel/Fax: 62/547-160/114-es mellék E-mail: epki@vedres.sulinet.hu A szegedi Vedres

Részletesebben

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2011. évi CLXXXVII. törvény 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1 2015.07.01. és 2015.09.30. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: ALAPÍTÓ OKIRAT 19. sz. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Acsády Ignác Szakképző

Részletesebben

Szakmai program. Az intézmény nevelıtestületének a helyi szakmai tanterv kialakítását meghatározó pedagógiai alapelvei:

Szakmai program. Az intézmény nevelıtestületének a helyi szakmai tanterv kialakítását meghatározó pedagógiai alapelvei: Szakmai program Az intézmény nevelıtestületének a helyi szakmai tanterv kialakítását meghatározó pedagógiai alapelvei: Figyelemmel kísérjük a gazdasági és technikai fejlıdést a piacképes ismeretek átadása

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER A szociális és munkaügyi miniszter. /2009. (.) SZMM számú rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási

Részletesebben

Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja 2009.

Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja 2009. amjanich János Ipari Szakképzési Intézet Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja 2009. Tartalomjegyzék 1. Önértékelési projektterv... 3 2. Helyzetfelmérés... 8 Az intézmény bemutatása... 8 I.

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve 2010. I. A közfoglalkoztatási terv célja A közfoglalkoztatási terv elkészítésének célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

Részletesebben

VERSENYSZABÁLYZAT. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

VERSENYSZABÁLYZAT. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara VERSENYSZABÁLYZAT A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ, A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL MEGRENDEZÉSRE KERÜLŐ SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA VERSENYRE ÉS AZ ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYRE

Részletesebben

PÁLYÁZAT. A Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközép-és Szakiskola Igazgatói feladatainak ellátására.

PÁLYÁZAT. A Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközép-és Szakiskola Igazgatói feladatainak ellátására. 1 PÁLYÁZAT A Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközép-és Szakiskola Igazgatói feladatainak ellátására. 2 Készítette: Markhard József 2011. Szakmai Önéletrajz Név: Markhard József Születési

Részletesebben

Intézmény neve: SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Intézmény székhelye, címe: 4220 Hajdúböszörmény, Radnóti M. u. 3.

Intézmény neve: SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Intézmény székhelye, címe: 4220 Hajdúböszörmény, Radnóti M. u. 3. SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMI- SZERIPARI 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 3. 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, Pf. : 37. OM: 202 745 Web: www.hbmgi.sulinet.hu; e-mail: hbmgi@hbmgi.info 06-52-561-046

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

Somogyi TISZK Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakmai alapdokumentuma

Somogyi TISZK Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakmai alapdokumentuma Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Somogy megye Tankerület megnevezése: KLIK Kaposvári Tankerülete OM azonosító: 01178 Somogyi TISZK Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakmai alapdokumentuma

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM BÉKÉSY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM BÉKÉSY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLÁJA PÁLYÁZAT A BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM BÉKÉSY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLÁJA TAGINTÉZMÉNY VEZETŐI ÁLLÁSÁRA Budapest, 2016. április 05. dr Szatmáriné Vidovszky Éva Az iskola arra való, hogy az ember

Részletesebben

Tájékoztató a 2014. évben, Vas megye középfokú oktatási intézményeiben végző fiatalok továbbtanulási és elhelyezkedési szándékáról

Tájékoztató a 2014. évben, Vas megye középfokú oktatási intézményeiben végző fiatalok továbbtanulási és elhelyezkedési szándékáról Tájékoztató a 2014. évben, Vas megye középfokú oktatási intézményeiben végző fiatalok továbbtanulási és elhelyezkedési szándékáról Bevezető A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának megbízásából,

Részletesebben

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET Cím: 1087 Budapest, Berzsenyi D. u. 6. Tel.: 06-1/210-1065 Fax: 06-1/210-1063 E-mail: info@nszi.hu Honlap: www.nive.hu Főigazgató: Nagy László N E M Z E T I S Z A K K É P Z

Részletesebben

E L T E R J E S Z T É S a Képvisel -testület 2006. november 29-i ülésére

E L T E R J E S Z T É S a Képvisel -testület 2006. november 29-i ülésére E L T E R J E S Z T É S a Képvisel -testület 2006. november 29-i ülésére Tárgy: Szentgotthárd város közoktatási feladatellátási, intézményhálózatm ködtetési és -fejlesztési terve. Tisztelt Képvisel -testület!

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ARANY JÁNOS ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1072 Budapest, Nyár u. 9. Tel.: 06 1 342 1320 Tel./fax: 06 1 322 6005 e-mail: arany@arany-epuletgepesz.sulinet.hu honlap: www.arany-epuletgepesz.sulinet.hu

Részletesebben

A BORSOD-ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKOR- MÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

A BORSOD-ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKOR- MÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Lap: 1/131 A BORSOD-ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKOR- MÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI JA Az eredeti, nyomtatott példányt külső fél számára csak az igazgató

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

Vörösné dr. Keszler Erzsébet * LEMORZSOLÓDÁSOK OKAI A KVIFK FSZ KÉPZÉSÉBEN

Vörösné dr. Keszler Erzsébet * LEMORZSOLÓDÁSOK OKAI A KVIFK FSZ KÉPZÉSÉBEN Vörösné dr. Keszler Erzsébet * LEMORZSOLÓDÁSOK OKAI A KVIFK FSZ KÉPZÉSÉBEN Fıiskolánkon 1998 óta folyik kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi szakon szakmenedzser képzés. A jelentkezık száma

Részletesebben

TANÉVKEZDŐ KIADVÁNY 2009/2010. tanév Tartalomjegyzék

TANÉVKEZDŐ KIADVÁNY 2009/2010. tanév Tartalomjegyzék TANÉVKEZDŐ KIADVÁNY 2009/2010. tanév Tartalomjegyzék I. A 2009/2010. tanév legfontosabb időpontjai... 3 II. Fontos jogszabályváltozások... 5 A közoktatásról szóló törvény módosításai... 5 A nevelési-oktatási

Részletesebben

OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Tiszalök Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 11-én tartandó ülésének 5. számú A 2010. évi Közfoglalkoztatási Terv elfogadása - tárgyú napirendi pontjához.

Részletesebben

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.

Részletesebben

DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE DÉVAVÁNYAECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 20082012 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető 2. Dévaványa és Ecsegfalva települések

Részletesebben

Beszámoló a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum munkájáról Tájékoztató a Vas Megyei Közgyűlés számára

Beszámoló a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum munkájáról Tájékoztató a Vas Megyei Közgyűlés számára Beszámoló a i Szolgáltatási Szakképzési Centrum munkájáról Tájékoztató a Vas Megyei Közgyűlés számára A i Szolgáltatási Szakképzési Centrum mint új intézmény Alapadatok: Az intézmény megnevezése: i Szolgáltatási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS munkaerő-piaci helyzetéről 1. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS 2012. január 1-jén Jász-Nagykun-Szolnok megye lakónépessége 383 ezer fő volt, 3600 fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA

PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA Készült: 2010. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 I. BEVEZETÉS... 6 Az összevont intézmény létrejötte:...

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: ALAPÍTÓ OKIRAT 15. sz. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Faller Jenő Szakképző

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a 2013/2014. tanév rendjéről

ELŐTERJESZTÉS. a 2013/2014. tanév rendjéről EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE Készült: 2013. április 24-én ELŐTERJESZTÉS a 2013/2014. tanév rendjéről 1 Ö S S Z E F O G L A L Ó A 2013/2014. tanév rendjéről szóló rendelet meghatározza: - a tanítási év

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye szakképzési helyzetéről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye szakképzési helyzetéről Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye szakképzési helyzetéről Bihall Tamás elnök Miskolc, 2016. június 10. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye szakképzési helyzetéről Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei szakképzést

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

I. Fejeze t A szakképzés intézményrendszerének átalakítás a

I. Fejeze t A szakképzés intézményrendszerének átalakítás a Országgydlés HivetaM Irományszárn: j j tl (SO Érkezett 2015 JúN 01. 2015. évi... törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szó LXXVII. törvény és az azokkal összefügg

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. október 2-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./A kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. október 2-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./A kötet Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. október 2-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./A kötet M E G H Í V Ó... 2 Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás... 4 Beszámoló a 2008/2009.

Részletesebben

A térségi integrált szakképző központok működésének tapasztalatai a szakképzés fejlesztésének tükrében. című konferencia

A térségi integrált szakképző központok működésének tapasztalatai a szakképzés fejlesztésének tükrében. című konferencia A térségi integrált szakképző központok működésének tapasztalatai a szakképzés fejlesztésének tükrében című konferencia A térségi integrált szakképző központok érdekegyeztető fóruma 9.30-10.00 Regisztráció/büfé

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása A szakképzés rendszere Budapest, 2008 II. A szakképzés rendszere Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt k:

Részletesebben

A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei

A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei Kutatási összefoglaló a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részére 2006. július TARTALOM BEVEZETÉS 2 A MINTA BEMUTATÁSA

Részletesebben

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 1. KÜLDETÉS...5 2. BEVEZETÉS...6. 2.1. Az intézmény adatai... 6

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 1. KÜLDETÉS...5 2. BEVEZETÉS...6. 2.1. Az intézmény adatai... 6 Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Baross Gábor Zweisprachige Fachmittelschule für Wirtschaft Baross Gábor

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

Oktatási, képzési reform a katasztrófavédelem területén

Oktatási, képzési reform a katasztrófavédelem területén Oktatási, képzési reform a katasztrófavédelem területén Nagy Zsolt Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Győr nagyzsolt105@gmail.com A tűzoltás már az ókorban is megkívánta, hogy olyanok

Részletesebben

Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója.

Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. (Kós Károly) PEDAGÓGIAI PROGRAM Miskolc 2013. május 2. I. Az iskola nevelési programja 2 T a r t a l o m

Részletesebben