HEFOP Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere"

Átírás

1 HEFOP Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása A szakképzés rendszere Budapest, 2008

2 II. A szakképzés rendszere Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt k: Dr. Benedek András Dr. Koltai Dénes Dr. Szekeres Tamás Dr. Vass László A kötet fejezeteinek szerz i: Binder József Lukács Endréné Menyhért Anikó Nagy László Petrovics Nándor Szabóné Dr. Berki Éva Vidékiné Dr. Reményi Judit Sorozatszerkeszt : Dr. Zachár László Tanár-továbbképzési Füzetek Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet Felel s kiadó: Nagy László f igazgató Készült a HEFOP Korszer feln ttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása cím központi program támogatásával

3 Tanár-továbbképzési Füzetek Tartalomjegyzék El szó Nagy László Bevezetés a tanár-továbbképzési füzetekhez Zachár László Nagy László A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebb l következik.. 15 I. A modernizáció szükségessége I.1. Mennyiségi megoldatlanságok: kapacitáshiány I.2. Min ségi megoldatlanságok: a tartalmi fejlesztés elmaradása I.3. A beszámítás nehézségei (vizsga, tanulmányi id, el zetes tudás) II. El zmények III. Milyen tehát az új OKJ? III.1. Kompetenciaprofilok III.2. Követelménymodulok kialakítása III.3. Az OKJ új eleme a rész-szakképesítés IV. A moduláris képzés bevezetése IV.1. A képzési folyamat modularizációja, a tananyagegység IV.2. A tananyagegység jellemz i IV.3. A szakmai vizsga IV.4. A szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenység IV.5. A szakmai vizsga értékelése V. A kompetencia elv és a moduláris szerkezet bemutatása egy konkrét szakképesítésen keresztül VI. Új OKJ adatbázis az NSZFI honlapján Menyhért Anikó A központ programok jogszabályi háttere, szerkezete Bevezet I. A központi program definíciója I.1. A központi programokhoz kapcsolódó egyéb definíciók

4 Tanár-továbbképzési Füzetek II. A központi programok felépítése II.1. Általános irányelvek III. A központi program tananyagegységei III.1. A tananyagegységek, tananyagelemek kialakítása III.2. A tananyagelem változatai III.3. A tananyagelem képzési célja III.4. A tanulói tevékenységformák meghatározása III.5. A tananyagelemek adatainak meghatározása IV. Központi programok megjelentetése Irodalomjegyzék Lukács Endréné Modláné Görgényi Ildikó Az új rendszer vizsgáztatás módszertani kérdései Bevezet I. Szakképzés, szakmai vizsga I.1. A szakképzés jogszabályi háttere I.2. Szakképzés I.3. Szakmai vizsga I.4. A szakmai vizsga részei, új fogalmak a szakmai vizsgán II. A szakmai vizsgáztatás általános szabályai II.1. A szakmai vizsga általános szabályai II.2. A szakmai vizsga résztvev i, az elnök megbízása II.3. A területi gazdasági kamara képvisel jének delegálása II.4. Vizsgaid pontok III. A vizsgáztatásban résztev k feladatai III.1. A szakmai vizsgabizottság tagjai III.2. A szakmai vizsgabizottság elnökének feladatai III.3. A területi gazdasági kamara képvisel jének a feladatai III.4. A vizsgaszervez képvisel jének a feladatai III.5. A vizsgabizottság munkáját segít tanárok (szakért k, szaktanárok, szakoktatók) feladatai III.6. A vizsga jegyz jének feladatai III.7. A vizsgabizottság értekezletei

5 Tanár-továbbképzési Füzetek IV. A vizsgázók teljesítményének értékelése V. Szakmai vizsga ellen rzése Binder József A képzés dokumentumai, elektronikus dokumentumok Bevezet I. Vizsgabejelentések II. Vizsga-nyilvántartás III. OSAP 1665 Feln ttképzési statisztika Petrovics Nándor A kompetencia az új OKJ rendszerében I. Az NFT központi programjának végrehajtása során alkalmazott kompetenciarendszer I.1. A kompetencia fogalma a Feln ttképzési törvényben I.2. A kompetencia természete és modellezése I.3. A kompetencia fogalmának értelmezése I.4. A kompetencia egyik közoktatási értelmezése II. A szakképesítések követelményeinek tagolódása, a szakképesítések kompetenciaprofilja II.1. A feladatprofil II.2. A feladatprofil szerkezete II.3. Feladatok a feladatprofilban II.4. Munkam veletek, feladatelemek a feladatprofilban II.5. Feladatcsoportok a feladatprofilban II.6. A tulajdonságprofil II.7. A feladatkompetenciák összetev kre bontása, a tulajdonságprofil elkészítése 113 II.8. A szakmai ismeretek értelmezése II.9. A szakmai ismeretek meghatározása II.10. A szakmai ismeretek alkalmazási típusai a tulajdonságprofilban II.11. Az ismeretek alkalmazási típusainak megállapítása II.12. Az egyes típusok értelmezése II.13. Szakmai készségek, képességek II.14. Szakmai készségek és képességek a tulajdonságprofilban

6 Tanár-továbbképzési Füzetek II.15. A szakmai készségek szintjének megállapítása II.16. A módszer-, a társas és személyes kompetenciák jogszabályi meghatározása II.17. A módszer-, a társas és személyes kompetenciák kiválasztása Szabóné Berki Éva A moduláris és kompetencia alapú képzés elvei Bevezetés I. A kompetencia alapú fejlesztés, képzés Közösségi igénye II. A kompetencia alapú, modulrendszer fejlesztés, képzés programjainak kidolgozása 141 III. Összefoglalás IV. Önellen rz kérdések, feladatok V. Önellen rz kérdések, feladatok megoldása Irodalomjegyzék Fogalomtár Szabóné Berki Éva Feladatprofil készítése munkakörelemzés alapján Bevezetés I. A munkakör, a munkakörelemzés helye a szervezeti m ködésben II. A munkakörelemzés lényege, folyamata, f bb módszerei III. A DACUM-módszer lényege és alkalmazási lehet ségei Összefoglalás Önellen rz kérdések, feladatok Önellen rz kérdések, feladatok megoldása Irodalomjegyzék Fogalomtár

7 Tanár-továbbképzési Füzetek Vidékiné Reményi Judit A feladatelemzés és a kompetenciaprofil A fejezet célja I. A korszer szakképzés legfontosabb ismérvei I.1. A kompetenciaalapú oktatás / képzés bevezetésének indoklása I.2. A kompetenciaalapú oktatás / képzés sajátosságai II. A modultérkép II.1. Programmodul II.2. Szakmai követelménymodul II.3. Szakmai vizsgakövetelmény modul II.4. A modultérkép elkészítése III. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra / képzésre a fejlesztés folyamata III.1. A munkakörelemzés / a feladatelemzés fogalma III.2. A munkakörelemzés / feladatelemzés módszerei III.3. Validálás III.4. Feladatelemzés III.5. A kompetenciaprofil III.6. A kompetenciaprofil részei III.7. Feladatprofil III.8. Tulajdonságprofil III.9. Tananyagfejlesztés III.10. A kompetenciák és a tantárgyak / modulok kapcsolata III.11. A kompetenciaprofil szerepe a képzés / modul cél- és követelményrendszerének, tartalmának meghatározásában, az alkalmazott tanítási-tanulási módszerek és a taneszközök kiválasztásában Összefoglalás Az önálló tanulási folyamat önértékelését biztosító kérdések, feladatok Mellékletek Irodalomjegyzék

8

9 Tanár-továbbképzési Füzetek Szerz k Binder József irodavezet Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet Lukács Endréné alprojekt vezet Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet Nagy László f igazgató Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet Menyhért Anikó osztályvezet Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet Modláné Görgényi Ildikó f igazgató-helyettes Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet Petrovics Nándor fejlesztési vezet Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet Szabóné dr. Berki Éva f iskolai docens, karrier- és feln ttképzési vezet Tomori Pál F iskola Vidékiné dr. Reményi Judit egyetemi docens Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézet 9

10

11 Tanár-továbbképzési Füzetek El szó Az egész életen át tartó tanulás id ben, térben legnagyobb területe a feln ttek általános és szakmai oktatása-képzése, melynek számszer sége és min sége jelent s tényez a társadalmi-gazdasági fejl dés sikerességében. Magyarországon az utóbbi két évtizedben a feln ttképzés fejlesztését jelent s kormányzati intézkedések és programok segítették, melyek sorából kiemelkedik az Európai Unió támogatásával 2005 májusában indult, és 2008 júliusában befejez dött Humán Er forrás Operatív Program (HEFOP) jel központi program. A program alapvet célja volt az egész életen át tartó tanulás lehet ségeinek szélesítése a munkaer piac és a feln ttképzés igényeinek megfelel, célcsoportok szerint di erenciált, korszer szakképesít, illetve szakmai és nyelvi, valamint kiegészít programok, tananyagok kifejlesztésével és közreadásával. A program megvalósításán konzorciumi együttm ködésben dolgoztak az iskolarendszeren kívüli feln ttképzés meghatározó állami intézményei: a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet. (Utóbbi a programkoordinátori funkciót is ellátta 2007-t l, addig a Nemzeti Feln ttképzési Intézet volt a programvezet ). A projekt fontos alprogramja volt a feln ttképzésben dolgozó tanárok, és szakemberek ismereteinek, és módszertani kultúrájának b vítése, tekintettel arra, hogy számukra nincs elfogadott állami továbbképzési rendszer. Ezt a célt új tananyagok kidolgozásával, és kísérleti képzéseken történ kipróbálással valósítottuk meg. Ennek a programnak a felel se és megvalósítója az Intézet volt. Azok a kötetek, melyeket a Kedves Olvasó a kezében tart, négy témakörben a hazai feln ttképzés rendszere, korszer andragógiai ismeretek és módszerek, fejlesztési és kutatási eredmények, továbbá az Európai Unió feln ttképzési stratégiája, illetve a fejlett országok gyakorlata, több mint negyven fejezetben tartalmazzák azokat az alapvet ismereteket, és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmi szemelvényeket, melyeket egy tanár-továbbképzési rendszer alapjaként fontosnak tartunk. A tananyagok az érdekl d szakmai közönség számára három regionális konferencián, és nyolc szemináriumi továbbképzésen kerültek bemutatásra, így azok f tartalmát el zetesen több százan ismerhették meg. Szeretném a szakmai nyilvánosság el tt is megköszönni a fejleszt munkát koordináló szakmai tanácsadó testület tagjainak munkáját, akik a hazai fels oktatás jeles képvisel i. A testület elnöke volt Hunyady György akadémikus, tagjai: Benedek András professzor, a BME APPI igazgatója, Koltai Dénes professzor, a Pécsi Tudományegyetem dékánja, Szekeres Tamás professzor a Széchenyi Egyetem rektora, Vass László, a Kommunikációs F iskola rektora. 11

12 Tanár-továbbképzési Füzetek Köszönöm a szerz k munkáját, akiket neves szakemberek közül kértünk fel az egyes fejezetek írására. Így munkatársaink lettek az egyetemi pedagógiai és andragógiai tanszékek vezet oktatói, a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, és a regionális munkaügyi központok, valamint a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet vezet munkatársai. Nem utolsósorban köszönöm munkatársaim közrem ködését a sorozat elkészítésében, a kísérleti konferenciák, valamint szemináriumok szervezésében. Ajánlom ezt a tananyag-sorozatot els sorban azoknak a kollégáknak, akik a feln ttképzés területén dolgoznak, és összefoglaló képet szeretnének kapni err l a szerteágazó oktatásiképzési területr l, ugyanakkor egy-egy kérdéskörben szívesen szereznének mélyebb, és pontosabb ismereteket. Remélem, hogy a sorozat jól fogja szolgálni a feln ttoktatás tanártovábbképzését, de talán hasznosnak találják, és alkalmazni fogják az egyetemi és f iskolai andragógus képzésben is. Budapest, június 13. Nagy László a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet f igazgatója 12

13 Tanár-továbbképzési Füzetek Bevezetés a tanár-továbbképzési füzetekhez A Humán Er forrás Operatív Program (HEFOP) jel központi program keretében kifejlesztett Tanár-továbbképzési Füzetek azoknak a feln ttképzési problémaköröknek ismeretanyagait tartalmazzák, amelyekben a tanároknak megfelel szakmai tudással, illetve tájékozottsággal szükséges rendelkezniük. A kötetekben szerepl tananyagok négy témakört dolgoztak fel: a hazai feln ttképzés rendszerét, az andragógia és módszertan korszer ismereteit, illetve a feln ttképzés hazai fejlesztési és kutatási eredményei ismereteit, valamint az Európai Unió és a fejlett országok feln ttképzés-politikáját. Ezen problémakörökben összesen 9 résztémában, közel hetven fejezet készült el, melyek tanulmányokat/szakcikkeket, szöveg- és fogalomgy jteményeket, illetve gyakorlati útmutatókat, leírásokat tartalmaznak. A tananyagot nyolc kötetben csoportosítottuk tematikus összeállításban. Az egyes témakörökben elkészült kötetek tartalma a teljesség igénye nélkül a következ : Az els kötet tartalmazza a hazai feln ttképzési rendszer legfontosabb jellemz inek összefoglalását, így többek között az iskolarendszeren kívüli feln ttképzés cél- és feladatrendszerét, valamint eredményes és hatékony m ködtetésének jogi, intézményi, pénzügyi, illetve támogatási kereteit. Ide tartozóan kerül bemutatásra a feln ttképzés min ségbiztosítása: az intézmény- és program-akkreditációs rendszer. A második kötetben kiemelt fontosságú problémakörként került bemutatásra az állam által elismert szakképesítések rendszere a legújabb fejlesztések tükrében, így többek között: az új Országos képzési jegyzék, a szakmai és vizsgakövetelmények, a vizsgarendszer, és a központi programok. A témakörben kerül bemutatásra a feln ttképzés adatszolgáltatási rendszere. A harmadik kötet az andragógia f bb ismereteit tartalmazza, ezen belül a feln ttkori tanulás pszichológiai sajátosságait, a feln ttek tanulási aktivitását befolyásoló tényez ket, valamint a feln ttképzésben dolgozó tanárok és szakemberek szükséges kompetenciáit. Ebben a kötetben kerültek összefoglalásra a kulcskompetenciák az európai referencia-keret alapján. A negyedik kötetben a gyakorló tanárok és szakemberek eredményesebb munkájához szükséges feln ttképzés-módszertani ismeretek kerültek összefoglalásra, így többek között a tanulás szervezeti eszközei, az egyéni és csoportos tanulás módszerei, illetve az értékelés elméleti és gyakorlati kérdései. Ebben a kötetben szerepel a pályaorientáció ismeretrendszere, a különböz szolgáltatások. 13

14 Tanár-továbbképzési Füzetek Az ötödik kötetben a feln ttképzés szervezésének feladat- és módszerrendszere került bemutatásra, els sorban gyakorlati oldalról, mivel ez a feladat sok képz intézményt érint. A hatodik kötet a feln ttképzés legfontosabb fejlesztési és kutatási eredményeib l összeállított a szakmai közvéleményt legjobban érdekl válogatást tartalmazza, így többek között a program- és tananyagfejlesztés gyakorlatáról, az el zetes tudásmérésr l, illetve a min ségbiztosítás európai fejlesztési tendenciáról. E témakörhöz kapcsolódik a hetedik kötet, amely a távoktatás és az e-learning fejlesztési kérdéseit és eredményeit foglalja össze. A nyolcadik kötet összefoglalást ad az Európai Unió feln ttképzési stratégiájáról a f dokumentumok alapján, továbbá bemutatja a legfejlettebb európai országok feln ttképzési rendszereit. A kilencedik kötet a kifejlesztett tananyagsorozatot egészíti ki: egybeszerkesztve tartalmazza a tanár-továbbképzési konferenciákon elhangzott tizenhét bevezet el adást, melyekkel indult a kísérleti továbbképzés. A véglegesített tananyagok hasznosításának további jó lehet ségét adta egy pótlólagos forrás elnyerése, mely lehet vé tette az elkészített tananyagok rövidített e-learning változatának elkészítését. A tanár-továbbképzési tananyagok több csatornán lesznek elérhet ek szeptember 1-jét l: a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint az NSZFI honlapjain olvashatók, illetve letölthet lesz egyéni regisztráció alapján. A fejlesztésben részt vett szakemberek nevében kívánom, hogy tanár-kollégáim hasznosan forgassák a továbbképzési füzeteket, hiszen tanítványainknak is példát kell mutatnunk, ha meg akarjuk ket gy zni az egész életen át tartó tanulás szükségességér l! Zachár László a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet f igazgató-helyettese 14

15 A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebb l következik Nagy László A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebb l következik I. A modernizáció szükségessége A HEFOP intézkedés keretében zajló fejlesztésre a Nemzeti Szakképzési Intézetet jogszabály jelölte ki. Kiemelt feladata az Országos képzési jegyzék korszer sítése, amely a jelenlegi középfokú szakmai képzés jelent s gondjait oldja meg. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban csak a legfontosabbakat említem. I.1. Mennyiségi megoldatlanságok: kapacitáshiány A jelenlegi OKJ nem teszi lehet vé a megfelel számú, államilag elismert szakképesítés kiadását. Egy évben mintegy szakképesítést adnak ki a feln ttképzésben és az iskolai rendszer képzésben. Ennél viszont jóval többre lenne szükség, mivel két és félmillió munkavállaló van, akiknek munkaköréhez középfokú szakmai végzettség kell, és kb. egymillió aktív korúnak nincs semmilyen szakképzettsége. Tehát az évi darab kiadott szakképesítés nem elegend. Nem megoldás az újabb képz intézmények létrehozása sem. A középfokú képzés szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy a képzési id lerövidülhessen, és így több szakképesítés kiadására nyíljon lehet ség. I.2. Min ségi megoldatlanságok: a tartalmi fejlesztés elmaradása A régi OKJ-ban 807 szakképesítés volt, és mindegyik kimeneteli követelményeit jogszabályok határozták meg. Ha az egyik tartalmi követelményei nem egyeztek meg a munkaer -piaci elvárásokkal, akkor egy államigazgatási eljárás keretében az adott szakképesítés vizsgakövetelményeit át lehetett volna alakítani, de ez több hónapig is elhúzódhat. Jogszabályt kell alkotni vagy módosítani, és ezáltal az adott szakképesítés az igények szerint átalakul, de kérdéses marad azok megfelel sége, amelyekkel az átalakítottnak közös tartalma van. Tehát a rendszer nem volt rugalmas, nem volt hatékony. I.3. A beszámítás nehézségei (vizsga, tanulmányi id, el zetes tudás) Problémaként merült fel az is, hogy nincs megfelel beszámítás sem az adott vizsgaszituációban, sem a tanulmányi id ben vagy az el zetes tudásban. Egy-két szakképesítés kivételével az a jellemz, hogy a vizsgák során nem lehet figyelembe venni a vizsgázó el zetes tudását; csak akkor lehet felmenteni egyes vizsgarészek alól, ha az adott szakképesítés vizsgakövetelménye taxatíve rámutat egy másikra. Mivel azonban nem a moduláris szerkezet a jellemz a szakképesítések tartalmi felépítésére, ez elég ritka. 15

16 Nagy László II. El zmények Az OKJ és a kés bbi vele kapcsolatos szabályok tartalmukat és formájukat tekintve is jogszabályok a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézetnek azonban nincs jogszabály-alkotási lehet sége. Ezt a problémát az intézményesített érdekegyeztetés oldotta meg, amely a program egészét végigkísérte. Az NSZFI létrehozott a támogatási szerz dés aláírását követ en 2004 októberében egy tanácsadó testületet, amelybe 30 szakért t delegáltak a szakképesítésért felel s miniszterek, a munkaadói és munkavállalói érdekérvényesítésért felel s szervezetek, a kamarák, szakmai szervezetek, iskolafenntartók. A delegáltak áttekintették a programot, folyamatos lehet ségük volt az érdemi beavatkozásra. Az e tárgyban eddig megszületett jogszabályok (OKJ rendelet, 14 szakképesítés SZVK-ja) megszületéséhez szükséges anyagokat az Intézet a tanácsadó testület hozzájárulásával terjesztette fel a szakképesítésért felel s minisztereknek. Az új OKJ alapja a munkaer -piaci elvárásoknak való megfelelés. Szakért i csapat választotta ki azt a 480 foglalkozást, munkakör-csoportot, amelyek betöltéséhez nem kell f iskolai vagy egyetemi végzettség. Az adott munkaterületet betölt kkel elemeztették a szakmákat. Egy-egy munkakör esetében 3 szakért t kértek fel. Minden foglalkozáselemzést további szakért vel értékeltettek. A fejlesztés e szakaszában több mint tízezer szakért tevékenykedett. Ezt követ en megtörténtek a feladatelemzések és a kompetenciaprofil-készítések. Az összehasonlítások során alkották meg az új OKJ profilját. A tanácsadó testület véleményének kikérésével szabványokat készítettek, melyek akkor fontosak, amikor több szakért ugyanazt a típusú munkát végzi, de más munkakörök tekintetében. Ilyenkor sz kre kell szabni azt a területet, ahol a szakért k dönthetnek. Mindezt az eredmények kés bbi összevethet sége érdekében kellett elvégezni. Ezek a szabványok az útmutatók, amelyeket rendszeresen megtárgyalt a tanácsadó testület. Ma Magyarországon rendelkezésre áll az az adatbázis, amelyben megtalálhatók a középfokú szakképesítést igényl munkakörök elvárásai. Ez nyilvános, mindenki hozzájuthat az NSZFI-ben. 16

17 A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebb l következik III. Milyen tehát az új OKJ? Az új OKJ-ban szerepl valamennyi szakképesítés véges számú, egymástól jól megkülönböztethet követelménymodulból áll. Ezek a követelménymodulok az adott szakképesítésre jellemz kompetenciák egy-egy csoportját foglalják magukba. (1. ábra) 1. ábra Mi határozza meg azt, hogy egy szakképesítés hány követelménymodulból áll? Milyen szabály szerint történt a teljes kompetencia-együttes felosztása követelménymodulokká, és egyáltalán miért jó az, ha a szakképesítések kimeneti szabályozásában a moduláris felépítés általánossá válik? Talán érdemes ez utóbbi kérdéssel foglalkozni el ször. A kimeneti modularizáció biztosítja a szakképesítések közötti átjárás lehet ségét, vagyis azt, hogy amennyiben valakinek olyan szakképesítése van már, amelyhez tartozó kompetenciák egy része egy másik szakképesítésnek is sajátja, akkor számára az új szakképesítés megszerzése egyszer bbé válik, rövidülhet a képzési id és egyszer södik a vizsgaszituáció is. A szakképesítések kimeneti modularizációja során a szakért k azt vizsgálták, hogy két vagy több szakképesítés teljes kompetencia listája között milyen átfedések vannak. 17

18 Nagy László Ha az OKJ csak olyan szakképesítésekb l állna, amelyek tartalmukban meglehet sen távol állnak egymástól, például az egészségügyben az ápoló (A), az épít iparban a k m ves (B) és a közgazdasági területen a mérlegképes könyvel (C), akkor nem lenne értelme kimeneti modularizációnak. (2. ábra) 2. ábra Elképzelhet ugyan, hogy az el bb felsorolt három szakképesítés között van némi közös, bár ez nem valószín, de ha mégis, akkor a közös rész oly kicsiny, hogy amennyiben ezt követelménymodulként rögzítenénk, akkor a mintegy 420 szakképesítést tartalmazó OKJ több tízezer követelménymodult eredményezne, amely nemhogy növelné a rendszer átláthatóságát, hanem éppen ellenkez leg kezelhetetlenné tenné a szakképzés egész rendszerét. Ugyanakkor az elemzések azt mutatták, hogy a foglalkozások és a munkakörök között jelent s kompetencia-átfedések vannak. Mindennapi tapasztalat az, hogy egy munkahelyen az egyébként különböz munkaköröket betölt és esetenként különböz szakképesítéssel rendelkez emberek hosszabb-rövidebb ideig képesek egymás feladatát ellátni, anélkül, hogy a munkafolyamatokban komolyabb fennakadás történne, vagyis rendelkeznek olyan kompetenciákkal is, melyekkel társuk rendelkezik. (3. ábra) 18

19 A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebb l következik 3. ábra Ha a munkakörök, foglalkozások elemzése során ilyen átfedések nyilvánvalóak, akkor az OKJ, amelynek ki kell szolgálni a munkaer piaci igényeket, tehát ezeket az egymást átfed kompetencia szükségleteket szintén ilyen strukturált kell, hogy legyen, amelyben egyértelm en dokumentált az egymáshoz közel álló szakképesítések közötti összefüggésrendszer. A kérdés persze az, hogy milyen eljárással, milyen módszerrel lehet két vagy több szakképesítést összehasonlítani, és megtalálni azokat a kompetencia-csoportokat, amelyek e szakképesítésekben közösek. III.1. Kompetenciaprofilok A Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet a fejlesztés során a kompetenciákat két módon közelítette meg. Egyrészt a munkakörelemzések során a szakért kt l úgynevezett feladatlistákat kértünk, amelyek egy adott munkakör, foglalkozás mindennapi aktivitásait tárták fel. E listák m veletek, feladatok, feladatcsoportok rendszerében határozzák meg az adott foglalkozást z, az adott munkakört betölt ember mindennapi tevékenységét. E feladatlista a kompetenciák megfogalmazásának egyik lehet sége, vagyis a kompetenciák leírhatók oly módon, hogy felsoroljuk mindazokat a feladatokat, amelyek megfelel szint elvégzése joggal elvárható az adott munkakört betölt, az adott foglalkozást z munkavállalótól. Ez a lista az úgynevezett feladatprofil, amely tehát tökéletesen alkalmas kompetenciák leírására. Ugyanakkor a szakért kt l azt is kértük, hogy határozzák meg, hogy milyen tulajdonságokat tartanak nélkülözhetetlennek egy-egy, az adott munkakörhöz, foglalkozáshoz tartozó feladat 19

20 Nagy László ellátása esetén. Tehát a feladatprofilban meghatározott feladatokhoz kellett a jellemz tulajdonságokat társítaniuk a szakért knek. E tulajdonságok alapvet en négy nagy csoportba oszthatók: a szakmai, a módszer, a társas, és a személyes tulajdonságok csoportjába. Miután feladatonként meghatározták a feladat ellátásához feltétlen szükséges tulajdonságokat, egy algoritmus szerint e tulajdonságok összegezhet vé váltak, és így alakult ki a tulajdonságprofil. Ez egyfajta vonalkód, mely ugyanolyan módon meghatározza és leírja a szükséges kompetenciákat, mint ahogy a feladatprofil a m veletek, feladatok, feladatcsoportokat tartalmazza. Másképpen szólva, ha valaki képes az adott m veletet elvégezni, akkor rendelkeznie kell olyan tulajdonságokkal, amelyek erre t képessé teszik. Ezek alapján egyenérték en lehet meghatározni a kompetencia fogalmát, úgy, hogy milyen cselekvésre képes egy személy, vagy úgy, hogy megadjuk milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Egy kompetenciaprofil megadásának tehát egyik vetülete a feladatprofil, a másik vetülete a tulajdonságprofil. (4. ábra) 4. ábra 20

21 A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebb l következik III.2. Követelménymodulok kialakítása De térjünk vissza a követelménymodulhoz, ahhoz a módszerhez, eljáráshoz, amely lehet vé tette a szakképesítésekhez rendelt kompetenciák összehasonlítását. Hiszen a követelménymodul nem más, mint két vagy több szakképesítés közös kompetencia-együttese. A módszer tehát az, hogy a szakért k összehasonlították feladatoldalról és tulajdonságoldalról a szakképesítések teljes kompetencia-listáját és amennyiben jelent s átfedést találtak akár a feladatprofilok között, akár a tulajdonságprofilok között, akkor ezeket az átfedéseket követelmény modulként rögzítették. Ezek az átfedések jelentik a hidat a szakképesítések között. Az elemzések a foglalkozások, munkakörök között számtalan esetben mutattak úgynevezett részleges átfedést, vagyis azt hogy két munkakörhöz szükséges kompetenciák között bizony van jelent s azonos kompetencia-együttes. Ez maga a követelménymodul. 5. ábra Másrészt sok alkalommal azt mutatták a vizsgálatok, hogy a munkakörök egy jelent s része egy másik munkakört tökéletesen magába foglal. Ebben az esetben halmaz-részhalmaz kapcsolatról beszélhetünk. Miután az ilyen foglalkozás, illetve munkakör kapcsolatok száma meglehet sen nagy volt, ezért ennek a helyzetnek valamilyen módon meg kellett jelennie az OKJ-ban is. 21

22 Nagy László 6. ábra III.3. Az OKJ új eleme a rész-szakképesítés Új fogalom született ezért, az úgynevezett rész-szakképesítés. A rész-szakképesítés államilag elismert szakképesítés, amely legalább egy munkakör betöltésére alkalmassá teszi a munkavállalót. Az el bbiekben elmondottakból következik, hogy a rész-szakképesítések, melyek száma több mint 400 az új OKJ-ban, nem válnak el a szakképesítések rendszerét l, hanem a struktúra részei. Egy rész-szakképesítés valamely szakképesítésnek a része, az adott szakképesítéshez tartozó kompetenciák bizonyos szempontok szerint rendezett tematikus darabja. És hogy mi a rendezési szempont? Az, hogy e csökkentett kompetencia-tartalom ellenére alkalmas legyen munkakör betöltésére az ilyen rész-szakképesítéssel rendelkez munkavállaló. A szakképesítések bels struktúrájának megértéséhez érdemes egy konkrét példán keresztül eljutni. A Cipész, cip készít, javító szakképesítésnek két rész-szakképesítése található meg az új OKJ-ban a Cip fels rész-készít és a Termék-összeállító. 22

23 A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebb l következik 7. ábra Ahogy az az ábrán is látható az iskolai rendszer képzés keretében a képzési cél a teljes szakképesítés megszerzése. Ugyanakkor a feln ttképzés keretében a képzés célja lehet a teljes érték szakképesítés megszerzésén túl a két rész-szakképesítésben meghatározott kompetenciák elsajátítása is. A különbségtétel oka az, hogy miután az iskolai rendszer szakképzésben a tanulók az els szakképesítésüket szerzik meg célszer, hogy e szakképesítés birtokában munkavállalási lehet ségük lehet leg a legtágabb legyen. Ugyanakkor elképzelhet, hogy egy tanuló az iskolai rendszer képzést követ szakmai vizsgán rész-szakképesítést szerezzen. Ez azonban leginkább baleset lehet, vagyis az a szituáció, amikor a vizsgán kiderül, hogy a jelölt nincs birtokában mindannak a kompetenciának, amely a teljes érték szakképesítés megszerzéséhez szükséges, ugyanakkor azon kompetenciákból viszont számot adott, amelyek adott rész-szakképesítéshez nélkülözhetetlenek. Az a lehet ség, hogy az iskolai rendszer képzést követ en rész-szakképesítés is kiadható nagymértékben növeli a rendszer rugalmasságát, hiszen ezt megel z en a tanulók számár ez a lehet ség nem volt adott. A vizsgabizottságok a régi OKJ tagolatlan, nem egymásra épül rendszerében, vagy úgy döntöttek, hogy megfelel tudás és kompetencia ellenére is kiadják a szakképesít bizonyítványt más egyébként jogosnak is t n körülményeket is figyelembe véve, vagy a jelölt nem kapott bizonyítványt annak ellenére, hogy esetleg évekig részt vett a képzésben és megszerzett olyan kompetenciákat, melyekkel akár egy munkakört is képes lett volna betölteni. Az ábrán látható még az Ortopédiai cipész ráépül szakképesítés is, ami nyilván akkor szerezhet meg, ha a jelöltnek a Cipész, cip készít, javító szakképesítése már megvan. Fontos újdonság az új OKJ-ban, hogy a szakképesítések azonosítására alkalmas szám az eddigi 8 karakterr l 15-re növekedett, mert így volt lehetséges e strukturált, egymásra épül rendszerben a szakképesítéseket elhelyezni. 23

24 Nagy László IV. A moduláris képzés bevezetése A moduláris képzés bevezetésének id pontja szeptember 1. volt. Természetesen ez nem a képzés teljes kör bevezetésének dátuma, hanem egy, a Térségi Integrált Szakképz Központokban megindult képzési folyamat kezdete. A 16 Térségi Integrált Szakképz Központban két szakmacsoportban összesen 14 szakképesítésben indult meg a képzés az els szakképz évfolyamon. A lehet ségét a képzésnek az teremtette meg, hogy a szakképesítésért felel s két miniszter kiadta e 14 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek rendeleteit, valamint jóváhagyta e szakképesítések központi programjait is. IV.1. A képzési folyamat modularizációja, a tananyagegység Ezzel lejutunk a modularizációnak egy második szintjére, mégpedig a képzési folyamatok modularizációjához. Az eddig elmondottak ugyanis a kimeneti modularizációra vonatkoznak, vagyis azokra az összefüggés-rendszerekre, amelyek a szakképesítések kimeneti követelményei között állnak fent. A kulcsszó itt a követelménymodul. Amikor a képzési folyamat szervezésér l, a tantervr l beszélünk, akkor szintén van helye a modularizációnak, annak hogy úgynevezett tananyagegységek keretében jutassuk el a tanulókat a szakképesítéshez szükséges kompetenciák elsajátításához. A képzés során az iskolai rendszerben ma még általános a tudományterületi elkülönülés alapján szervezett tantárgyi struktúrával jellemezhet tanítási-tanulási folyamat. A tantárgyi elkülönülés helyett a tanagyag-egységekben történ folyamatszervezés a tanulók számára sokkal hatékonyabb. A probléma az, hogy a tananyag feldarabolása, a tananyagegységek kialakítása nem történhet olyan szempontok szerint, mint amilyen szempontok a kimeneti modularizációt alapvet en meghatározták. Ebben az esetben pedagógiai, didaktikai szempontok a dominánsak, a taníthatóság, az egymásra épülés, a tanuló életkori sajátosságainak figyelembe vétele, az el zetes tudások beszámítása és természetesen az iskolák, a képz helyek helyi sajátosságainak a figyelembe vétele. Mégis a két fajta modul fogalom, a két fajta modularizáció össze kell, hogy érjen, közöttük a kapcsolatnak egyértelm en ki kell derülnie. Az nyilvánvalóvá vált a fejlesztés korai szakaszában, hogy egy-egy követelménymodulhoz nem minden esetben rendelhet egy tananyagegység. Ez a megközelítés nem elégítené ki a tanítási, tanulási folyamattal szemben támasztott elvárásokat. Hogy az összefüggés a két fajta modularizáció között világos legyen célszer néhány jellemz jét tisztázni a tananyagegységnek. 24

25 A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebb l következik IV.2. A tananyagegységek jellemz i Miután a tananyagegység egy folyamat, a teljes tanítási-tanulási folyamat egy része, ezért fontos, hogy meghatározzuk a tananyagegység célját. A cél minden tananyagegység esetében valamilyen emberi tulajdonság kialakítása, vagy már meglév tulajdonság magasabb szintre emelése. Minden tanítási folyamat célja ez, így ez igaz nemcsak az iskolai rendszer képzésre, hanem a feln ttképzésre is. A kérdés az, hogy milyen módon határozzuk meg e tananyagegységek célját, honnan vezessük le a kialakítandó, vagy fejlesztend tulajdonságokat. Itt az els kapcsolat a tananyagegység és a követelménymodul között, hiszen a követelménymodulokban a kompetenciák részben feladatprofilként, részben tulajdonságprofilként vannak definiálva. Amikor tehát egy tananyagegység céljait határozzuk meg nem indulhatunk ki másból, mint a követelménymodulokban meghatározott kompetenciákból, ezen belül azokból a tulajdonságokból, amelyeket a követelménymodul tartalmaz. Emlékeztet ül e tulajdonságok lehetnek szakmai jelleg ek (szakmai ismeretek, szakmai készségek) társas jelleg ek, módszer jelleg ek és akár személyes jelleg ek is. Ha egy folyamatban szerepl valamennyi tananyagegység célját összerakjuk, vagyis egy listát készítünk arról, hogy milyen tulajdonságok kialakítása, illetve fejlesztése szerepel képzésünk céljaként, akkor e célok összességében le kell hogy fedjék a követelménymodulokban meghatározott, elvárt tulajdonságok összességét. 8. ábra 25

26 Nagy László A másik fontos jellemz je a tananyagegységnek az úgynevezett tanulói munkaforma. A tanulói munkaforma azon cselekvéseknek az összessége, amelyeken keresztül a tanuló a kit zött célt elérheti, vagyis a tananyagegység céljában meghatározott tulajdonságok kialakulhatnak, vagy magasabb szintre kerülhetnek. Egyszer bben szólva a tanulói munkaforma azokat az eljárásokat rögzíti, amelyeket a tanulónak az adott tananyagegység során végeznie kell, amilyen feladatokat végre kell hajtani. Itt a másik összefüggés a tananyagegység és a követelménymodulok között, hiszen a tanulói munkaformáknak összességében le kell fedniük a követelménymodulokban meghatározott feladatlistákat. A képzés során ugyanis akkor járunk el helyesen, ha minden olyan tevékenységet elvégeztetünk a tanulóval, amely tevékenységek a követelménymodulok feladatprofiljában megtalálhatóak. Az összhang a tananyagegység céljai és a követelménymodulok tulajdonságprofiljai között, másrészt az összhang a tananyagegységek tanulói munkaformái és a követelménymodulok feladatprofiljai között már csak azért is fontos, mert ez az összhang teremti meg a lehet ségét a sikeres szakmai vizsgának. Nem lenne korrekt eljárás a tanulóval szemben, ha olyan tulajdonságot kérnénk t le számon a vizsgán, amely tulajdonság kialakítása, vagy fejlesztése egyébként a képzési folyamat egyetlen tananyagegységének sem volt célja. Másrészt akkor sem lennék korrektek a tanulóval, ha olyan feladat megoldásán keresztül kísérelnénk meg mérni egy adott tulajdonságát, amely feladat tanulói munkaformaként egyetlen tananyagegységben sem volt számára el írva. Ezzel a szakképzés tartamának, szerkezetének és módszertanának átalakításával kapcsolatban elérkeztünk az utolsó állomáshoz, a szakmai vizsgához. IV.3. A szakmai vizsga Egy kompetencia-alapú modulárisan felépített szakmastruktúra el nyös tulajdonságait a most érvényben lév vizsgarendszer nem képes megfelel en felszínre hozni, ezért a vizsgáztatás szabályozását át kell alakítani. Hogy a változások mikéntje és miértje egyértelm legyen célszer a jelenlegi vizsgarendszerb l kiindulni. Ma a szakmai vizsgák vizsgarészekb l állnak, melyek három félék lehetnek: ezek az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgarészek. Az írásbeli és szóbeli vizsgarész, másképpen a vizsga elméleti része, míg a gyakorlati vizsgarész nyilvánvalóan a szakma gyakorlatának elsajátítását van hivatva ellen rizni. Ugyanakkor az elméletnek és a gyakorlatnak a vizsgarészekben való ilyen éles megkülönböztetése nehezen vezethet le az új SZVK-k kompetencia-alapú megközelítéséb l. Sarkosabban fogalmazva, nincs értelme a kompetencia-alapú kimeneti szabályozás esetén szakmai elméletr l és szakmai gyakorlatról beszélni. 26

27 A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebb l következik 9. ábra A jelenlegi vizsgarendszer a vizsgarészeken belül vizsgatantárgyat, illetve vizsgatantárgyakat különbözetet meg, amelyek az esetek egy jelent s részében nem azonosak a tanítási-tanulási folyamat során a tanulók által megismert tantárgyakkal. A jelenlegi vizsgarendszer azon túl, hogy megkülönbözteti a szakmai elméletet és gyakorlatot komplex módon értékeli a jelölt teljesítményét, de nem alkalmas arra, hogy az új struktúrában megjelen követelménymodulokban megtestesül kompetencia-együttesek elsajátításáról is felvilágosítását adjon. Pedig ez elengedhetetlenül fontos, hiszen ha nem mérünk és értékelünk követelménymodulonként kés bb a szakképesítések közötti átjárhatóságot sem biztosítjuk. Fentiek miatt tehát szükséges a szakmai vizsga lebonyolítását az ott folyó mérés és értékelés metodikáját átalakítani. Milyen alapvet jellemz i lesznek az új vizsgarendszernek? A szakmai vizsgák a továbbiakban is vizsgarészekb l fognak állni, azonban e vizsgarészek nem vizsgatantárgyak keretében értékelik a jelölt kompetenciáit, hanem vizsgafeladatokon keresztül. Minden vizsgarészhez egy, kett, esetenként még több vizsgafeladat fog tartozni. Kérdés az, hogy egy szakmai vizsgán hány vizsgarész lesz? A modulonkénti mérés és értékelés megvalósítása érdekében a vizsgarészek száma meg fog egyezni az adott szakmai kimenethez tartozó követelménymodulok számával. Vagyis ahány követelménymodult rendel az SZVK egy adott szakmai kimenet követelményeinek teljesítéséhez, annyi vizsgarészb l fog állni a szakmai vizsga. 27

28 Nagy László IV.4. A szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenység Ami az egy-egy vizsgarészhez kapcsolódó feladat, vagy feladatok során végzett tevékenységet illeti egy új fogalom bevezetésére kerül sor ez pedig a szakképesítés célja szerint vizsgatevékenység fogalma. Mit jelent ez? Induljunk ki abból, hogy egy kompetencia-alapú kimeneti szabályozás esetén az elmélet és a gyakorlat elválasztása nem lehetséges. Ugyanakkor egymástól jól megkülönböztethet tevékenységeken keresztül lehet mérni a kompetenciákat. Ilyen tevékenységek lehetnek az írásbeli tevékenység, szóbeli tevékenység, az interaktív számítógépes környezetben végzett tevékenység és a gyakorlati tevékenység. E felsorolt négy fajta tevékenységet amennyiben ezek a vizsgán folynak és céljuk az, hogy bizonyos kompetenciákat mérni és értékelni tudjunk, vizsgatevékenységnek nevezzük. A fontos az, hogy ezek egyikér l sem lehet azt mondani, hogy a szakmai elméletben, vagy szakmai gyakorlatban való felkészültség mérésére való. Err l szó sincs. A szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenységnél az a hangsúlyos, hogy olyan vizsgahelyzetet generálunk, olyan feladatok megoldásán keresztül mérünk és értékelünk, amely tevékenység a szakképesítés célja szerinti, vagyis amely tevékenységet a vizsgázó abban az esetben fog végezni nap mint nap, ha sikeres vizsgáját követ en az adott szakképesítéssel betölthet munkakörben helyezkedik el. Ebben a rendszerben az fog dönt en írásbeli vizsgatevékenységgel jellemezhet feladatokon keresztül eleget tenni vizsgakötelezettségének akinek olyan a szakképesítése, amellyel betölthet munkakörök jellemz en az írásbeliséget követelik meg. Egy olyan szakképesítés esetén, amely rendkívüli módon igényli a verbalitást természetes, hogy a vizsgarészekhez kapcsolódó vizsgafeladatok jelent s részben szóbeli vizsgatevékenységgel lesznek jellemezhet ek. Sem az el bbi, sem ez utóbbi példában nem állíthatjuk, hogy ezek elméleti jelleg vizsgák lennének, err l szó sincs. Hogy a szakképesítések célja szerint vizsgatevékenységek felsorolása tartalmaz gyakorlati vizsgatevékenységet annak az az oka, hogy a magyar nyelvben azt a munkaszituációt, amelyik nem írásbeliséghez, nem szóbeli megnyilvánuláshoz és nem számítógépes környezetben végzett tevékenységhez kapcsolódik jobb szó híján gyakorlati tevékenységnek nevezzük. De még egyszer hangsúlyozom, hogy ebben a tekintetben a szakképesítés célja szerinti gyakorlati vizsgatevékenység semmiben nem különbözik az el bb felsorolt másik háromtól. 28

29 A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebb l következik 10. ábra IV.5. A szakmai vizsga értékelése Ami a vizsga értékelését illeti a szakmai- és vizsgakövetelmények részletesen tartalmazzák az egy-egy vizsgarészben szerepl vizsgafeladatok súlyát a vizsgarészen belül, így lehet vé válik, hogy a vizsgarészekben nyújtott teljesítmény számítható legyen. Egy vizsgarész akkor tekinthet eredményesen teljesítettnek, ha a vizsgarészben nyújtott eredmény meghaladja az 50%-ot. Egy szakképesítésen belül a vizsgarészek súlya nyilvánvalóan eltér lehet, melyet az SZVK szintén tartalmaz. A vizsgarészek százalékos eredményeinek ismeretében, valamint a vizsgarészek súlyának a figyelembevételével meghatározható a vizsgázó összteljesítménye százalékban, amely egy érdemjeggyé konvertálható. 29

30 Nagy László V. A kompetencia elv és a moduláris szerkezet bemutatása egy konkrét szakképesítésen keresztül 959 PR ügyintéz Marketing- és reklámügyintéz Hirdetési ügyintéz Kereskedelmi ügyintéz Külgazdasági ügyintéz Külkereskedelmi üzletköt Logisztikai ügyintéz Anyagbeszerz Áruterít Veszélyesáru-ügyintéz Nemzetközi szállítmányozási ügyintéz Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Marketing és PR alapismeretek Logisztika Az új OKJ-ban szerepl szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek tartalmát és szerkezetét egy konkrét példán keresztül szeretném bemutatni. Az ábrán látható, öt szakképesítés úgynevezett szakképesítés-csoportot alkot. A szakképesítés-csoport olyan szakképesítésekb l áll, amelyek között a moduláris kapcsolat rendkívül er s. Az ábra tartalmazza 30

31 A megújult Országos képzési jegyzék, és ami ebb l következik mindazokat a követelménymodulokat, amelyek az adott szakképesítéshez tartozó kompetenciákat írják le. Tekinthetjük ezt a táblát e szakképesítés-csoport modultérképének is. Az öt szakképesítésen kívül a modultérkép megmutatja, egy-egy szakképesítés bels struktúráját is. Látható, hogy a PR ügyintéz és a Külkereskedelmi ügyintéz szakképesítések nem tartalmaznak bonyolult bels struktúrát, ugyanakkor a Logisztikai ügyintéz viszonylag összetett szerkezet. E szakképesítésnek van három rész-szakképesítése az Anyagbeszerz, az Áruterít és a Veszélyesáru-ügyintéz. A modultérkép tartalmazza a Logisztikai ügyintéz szakképesítésre ráépül Nemzetközi szállítmányozási ügyintéz szakképesítést is. Ami a követelménymodulokat illeti a modultérképb l egyértelm en kiolvasható, hogy az e szakképesítés-csoportba tartozó valamennyi szakképesítés tartalmaz két úgynevezett alapmodult, a 0061 jel t (Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek), valamint a 0062 jel t (Marketing és PR alapismeretek). A Logisztikai ügyintéz szakképesítést a szakképesítés csoportba tartozó másik négy szakképesítést l megkülönböztet kompetenciákat a 0116 jel (Logisztika) szakmai követelménymodulban találhatjuk meg. Ez a szakképesítés úgynevezett saját modulja. Látható a modultérképr l, hogy a Logisztikai szakügyintéz szakképesítésnek három részszakképesítése van. E rész-szakképesítésekhez tartozó követelménymodul azonosítók különböznek a Logisztikai ügyintéz szakképesítéshez tartozó követelménymodulok azonosítóitól. Milyen összefüggés van a rész-szakképesítések követelménymoduljainak tartalma és a teljes érték szakképesítés követelménymoduljaink tartalma között. Abból kell kiindulni, hogy a rész-szakképesítés nem tartalmazhat olyan kompetenciákat, amelyeket a teljes érték szakképesítés nem tartalmaz, vagyis a rész-szakképesítés birtokosától nem követelhetünk meg olyan tulajdonságot, vagy nem kívánhatjuk, hogy olyan feladatot legyen képes végrehajtani, amely követelményeket a teljes érték szakképesítés birtokosától nem várunk el. Másképpen szólva a rész-szakképesítést teljes mértékben magában foglalja a teljes érték szakképesítés. Ha most az Anyagbeszerz szakképesítés három követelménymodulját vizsgáljuk, akkor ez a következ t jelenti: a 0065-ös követelménymodul azokat az ügyviteli, irodatechnikai és kommunikációs kompetenciákat tartalmazza, amelyek feltétlenül szükségesek az e részszakképesítéssel betölthet munkakör ellátásához, így ezek a 0061-es alapmodulban meghatározott kompetenciák tematikus sz réséb l jöttek létre. Ez a követelménymodul tehát nem szakképesítések összehasonlítása révén keletkezett (közös rész meghatározása), hanem egy már rögzített kompetencia-együttesnek olyan leválogatása alapján, amely leválogatás alapvet szempontja, hogy az ily módon csökkentett kompetenciák munkakör betöltésére még alkalmassá tegyék a rész-szakképesítéssel rendelkez munkavállalót. Úgyis mondhatnánk, hogy a 0065-os light változata a 0061-esnek. Hasonló módon jött létre a 0115-ös követelménymodul, amely a 0062-es (Marketing és PR alapismeretek) követelménymodul tematikus sz réseként értelmezhet. Látható, hogy a három rész-szakképesítés mindegyike tartalmazza mindkét light követelménymodult. Ami egymástól e rész-szakképesítéseket megkülönbözteti a 0117, 0118 és 0119 követelménymodul melyek mindegyike a 0116 (Logisztika) modulból származik a fent leírt tematikus sz rés útján, figyelemmel az egyes rész-szakképesítések speciális munkaköri igényeire. 31

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A feln ttképzés szervezése

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A feln ttképzés szervezése HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása A feln ttképzés szervezése Budapest, 2008 VII. A feln ttképzés szervezése Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt

Részletesebben

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. Az európai unió és a feln ttképzés

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. Az európai unió és a feln ttképzés HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Az európai unió és a feln ttképzés Budapest, 2008 VIII. Az európai unió és a feln ttképzés Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi

Részletesebben

HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. Tanár-továbbképzési konferenciák 2007. Budapest Siófok Hajdúszoboszló

HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. Tanár-továbbképzési konferenciák 2007. Budapest Siófok Hajdúszoboszló HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési konferenciák 2007. Budapest Siófok Hajdúszoboszló 1 Felelős szerkesztő: Nagy László Szakmai szerkesztő: dr.

Részletesebben

III. Szakmai program bevezető

III. Szakmai program bevezető III. Szakmai program bevezető Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 1.1. Az iskola szakképzési tevékenysége... 3 1.2. Az intézményben folyó képzési (szakképzési) irányok... 3 1.3. Választható szakmacsoportok,

Részletesebben

KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon

KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon 2 A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon...

Részletesebben

OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok:

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Áttekintés az új szakképzési és felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről Nemzeti Fejlesztési Alap

Részletesebben

SZÁLLODAIPARI TECHNIKUS

SZÁLLODAIPARI TECHNIKUS SZÁLLODAIPARI TECHNIKUS KÉPZÉSI PROGRAM SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 2013. 1/48 Tartalomjegyzék: KÉPZÉS MODULJAI... 3 ALAPFOGALMAK ÉRTELMEZÉSE... 6 Szakmai készség fogalma... 6 Szintjei... 6 SZAKMAI

Részletesebben

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. Az első kiadás dátuma: Az Intézményi Minőségirányítási

Részletesebben

Stratégiai tervezés a szociális munkában

Stratégiai tervezés a szociális munkában Stratégiai tervezés a szociális munkában 1 2 Kőnig Éva (szerk.) Stratégiai tervezés a szociális munkában Debrecen, 2011 3 A kiadvány a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, valamint

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

Gyakorlati szintvizsgák tapasztalatai a 2006/2007-es tanévben

Gyakorlati szintvizsgák tapasztalatai a 2006/2007-es tanévben Gyakorlati szintvizsgák tapasztalatai a 2006/2007-es tanévben Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 Szintvizsgák megszervezésének előkészítése... 7 Szervezési feladatok... 7 Szakképző intézmények hozzáállása...

Részletesebben

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET Cím: 1087 Budapest, Berzsenyi D. u. 6. Tel.: 06-1/210-1065 Fax: 06-1/210-1063 E-mail: info@nszi.hu Honlap: www.nive.hu Főigazgató: Nagy László N E M Z E T I S Z A K K É P Z

Részletesebben

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőrzés területének, ezen belül elsősorban a képzési rendszernek a kutatására az EU finanszírozású Leonardo da Vinci

Részletesebben

2013/35. SZÁM TARTALOM. 45/2013. (XII. 12. MÁV-START Ért. 35.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Oktatási Utasításáról...

2013/35. SZÁM TARTALOM. 45/2013. (XII. 12. MÁV-START Ért. 35.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Oktatási Utasításáról... 2013/35. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 45/2013. (XII. 12. MÁV-START Ért. 35.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Oktatási Utasításáról... 2 Egyéb közlemények Tájékoztatás a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.

Részletesebben

Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával

Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával Harkányi Adrienne Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ Az oktatásban dolgozó

Részletesebben

2014/35. SZÁM TARTALOM

2014/35. SZÁM TARTALOM 2014/35. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 68/2014. (VII. 24. MÁV-START Ért. 35.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók vasúti járművezetői tanúsítványával kapcsolatos

Részletesebben

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésrıl ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésrıl ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerıpiac igényeihez és az Európai Unió

Részletesebben

55 344 01 0010 55 01 Adóigazgatási szakügyintéző

55 344 01 0010 55 01 Adóigazgatási szakügyintéző Pénzügyminisztérium FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS Ú T M U T A T Ó a záródolgozat elkészítéséhez és védéséhez 55 344 01 Államháztartási szakügyintéző szakképesítés 55 344 01 0010 55 01 Adóigazgatási szakügyintéző

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚBERENDEZÉS-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚBERENDEZÉS-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚBERENDEZÉS-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (Tervezet) A szakképzés-fejlesztési koncepció megalkotásának szükségessége 1) A munkaerı-piac igényeihez való alkalmazkodás

Részletesebben

FELHÍVÁS. a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére

FELHÍVÁS. a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére FELHÍVÁS a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére A felhívás címe: Szociális humán erőforrás fejlesztése A felhívás kódszáma: EFOP-3.8.2-16 Magyarország

Részletesebben

Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1

Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Készítette: OKM Közoktatási Főosztály 1 Az elektronikus kiadvány a közoktatás szereplő számára a szakmai munka segítése céljából készült, alkalmazása

Részletesebben

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6

Részletesebben

6/2010. számú Jegyzői Utasítás A Személyügyi Kézikönyvről

6/2010. számú Jegyzői Utasítás A Személyügyi Kézikönyvről 6/2010. számú Jegyzői Utasítás A Személyügyi Kézikönyvről (egységes szerkezetben) Hatályos: 2010. október 19-től Személyügyi Kézikönyv I. rész A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

GYAKORLATI OKTATÓ. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:

GYAKORLATI OKTATÓ. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni: GYKORLTI OKTTÓ I. Általános irányelvek 1. képzés szabályozásának jogi háttere központi program a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított

Részletesebben

PIB előterjesztés a 4. szakasz Személyügyi Kézikönyvére

PIB előterjesztés a 4. szakasz Személyügyi Kézikönyvére PIB előterjesztés a 4. szakasz Személyügyi Kézikönyvére - Munkacsoport által véleményezett - A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Szolgáltató

Részletesebben

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT C6-0040/2007 HU PART.1. Közös álláspont. Ülésdokumentum 2003/0153(COD); 29/11/2006

EURÓPAI PARLAMENT C6-0040/2007 HU PART.1. Közös álláspont. Ülésdokumentum 2003/0153(COD); 29/11/2006 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Ülésdokumentum 2009 C6-0040/2007 2003/0153(COD); PART.1 29/11/2006 Közös álláspont A Tanács 2006. december 11-i közös álláspontja a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2011. évi CLXXXVII. törvény 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1 2015.07.01. és 2015.09.30. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET

Részletesebben

Sz-2/14 Belső ellenőrzési Kézikönyv

Sz-2/14 Belső ellenőrzési Kézikönyv 3. kiadás 0. módosítás 2 (78). oldal Tartalom I. Bevezetés... 3 II. A belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabály (Charta)... 5 III. A belső ellenőrzési

Részletesebben

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom

Részletesebben

A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata

A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata Vámosi Tamás Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző

Részletesebben

1. Támogatható képzések

1. Támogatható képzések A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ ajánlattételi felhívása a 2008. május 26-2009. május 31. közötti idıszakra vonatkozóan a Munkaerı-piaci Alap decentralizált Foglalkoztatási Alaprészébıl,

Részletesebben

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése Tervezet a munkáltatói oldal véleményét nem tartalmazza! A Büntetés-végrehajtási Szervezet özalkalmazotti ollektív Szerz dése A közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó ollektív Szerz dés létrejött a Büntetés-végrehajtás

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011/2012-es tanévre

MUNKATERV. a 2011/2012-es tanévre Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670 9444 Fertőszentmiklós Szent István u. 41-42. Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós MUNKATERV a 2011/2012-es tanévre Az iskolai

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS VÁLTOZÁSAI

A SZAKKÉPZÉS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS VÁLTOZÁSAI A SZAKKÉPZÉS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS VÁLTOZÁSAI FVSZ Szakmai nap 2015. november 26. Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár Az OKJ fejlesztése I. A szakképzési törvény

Részletesebben

FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása

FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása FELHÍVÁS hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására A felhívás címe: Tanoda programok támogatása A felhívás kódszáma: VEKOP-7.3.2-16 Magyarország Kormányának felhívása egyházi

Részletesebben

A szociális és munkaügyi miniszter /2008. ( ) SZMM számú rendelete a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről

A szociális és munkaügyi miniszter /2008. ( ) SZMM számú rendelete a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 9237/2008-SZMM A szociális és munkaügyi miniszter /2008. ( ) SZMM számú rendelete a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről Budapest, 2008.

Részletesebben

DÉVAVÁNYAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

DÉVAVÁNYAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA DÉVAVÁNYAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Dévaványa, 2014. június. Valánszki Róbert polgármester Kovács Mária polgármester Balogh Csilla jegyző DÉVAVÁNYAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

9. PÉK SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI. I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

9. PÉK SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI. I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint 9. PÉK SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés azonosító száma: 15 2 7216 04 64 09 (31 5212 10) 2. A szakképesítés megnevezése: Pék 3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

Részletesebben

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 TARTALOMJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások...

Részletesebben

Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója.

Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. (Kós Károly) PEDAGÓGIAI PROGRAM Miskolc 2013. május 2. I. Az iskola nevelési programja 2 T a r t a l o m

Részletesebben

KÉZIKÖNYV A SZAKMAI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉHEZ

KÉZIKÖNYV A SZAKMAI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉHEZ KÉZIKÖNYV A SZAKMAI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉHEZ MKIK NSZFI Budapest, 2007 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köszönetét fejezi ki a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Tanácsnak a munkához nyújtott anyagi

Részletesebben

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a

Részletesebben

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Sz e g a Bo o k s Kf t. Kö n y v k ata l ó g u s 2009

Sz e g a Bo o k s Kf t. Kö n y v k ata l ó g u s 2009 Modulrendszerű képzéshez készült, tanvé minősítési eljárásra RSZ 0-01. Szerényi István - Gazsó Anikó: Építőipari alapgyakorlatok ISBN 963 210 834 5 Kiadás éve: 2003. Oldalszám: 224 oldal, A/4 Ábrák száma:

Részletesebben

2.5.1.5.1. A Diákönkormányzattal való együttműködés tartalma és formái... 60

2.5.1.5.1. A Diákönkormányzattal való együttműködés tartalma és formái... 60 1 Tartalom Preambulum... 12 Előszó... 13 I. A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola bemutatása... 15 1.1. A Pedagógiai program rendeltetése, elfogadási rendje... 15 1.2. Az iskola története, eredményei...

Részletesebben

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020)

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) 2013. NÓGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG I. Tartalom II. BEVEZETÉS... 3 III. HELYZETELEMZÉS... 6 1. Jogszabályi környezet vizsgálata,

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program IT szakemberképzés és az informatika mint lehetőség a hátrányos helyzetű tanulók számára c. Kiemelt Projekt Felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.1.16-14

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 október 26- i testületi ülésére a 3. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: 2012 évi belsı ellenırzési ütemterv elfogadása Elıterjesztı:

Részletesebben

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Sátoraljaújhely FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 1. kiadás Hatályba léptetve: 2013. október 30. Ellenőrzött példány Nem ellenőrzött

Részletesebben

Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola _1149 Budapest, Angol u. 75.

Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola _1149 Budapest, Angol u. 75. Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola _1149 Budapest, Angol u. 75. OM: 200650 MADÁCH MUSICAL TÁNC-ÉS ZENEMŰVÉSZETI ISKOLA Alapfokú Művészetoktatási

Részletesebben

KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készült: 2013. május 21. Készítette: Bobonka Gyula igazgató Tartalom 1 Bevezető rész... 4 1.1 A szervezeti és működési szabályzat

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KŐFARAGÓ, MŰKÖVES ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KŐFARAGÓ, MŰKÖVES ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KŐFARAGÓ, MŰKÖVES ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program a szakképzésről

Részletesebben

2.3.2.1.1. Az osztályfőnök helyi feladatai... 32. SZRSZKI szakmai program általános rész. 2

2.3.2.1.1. Az osztályfőnök helyi feladatai... 32. SZRSZKI szakmai program általános rész. 2 Tartalom Preambulum... 9 Előszó... 10 I. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola bemutatása... 11 1.1. A Pedagógiai program rendeltetése, elfogadási rendje... 11 1.2. A képzés struktúrája, alap- és speciális

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELEMI BESZÁMOLÓJÁNAK PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI) ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA. 2003. május 001-1

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELEMI BESZÁMOLÓJÁNAK PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI) ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA. 2003. május 001-1 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELEMI BESZÁMOLÓJÁNAK PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI) ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA 2003. május 001-1 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság A központi költségvetési

Részletesebben

Községi Általános Iskola Püspökhatvan. Helyi tanterve 2004.

Községi Általános Iskola Püspökhatvan. Helyi tanterve 2004. Községi Általános Iskola Püspökhatvan Helyi tanterve 2004. Általános célkitűzések A tanári munka eredményessége érdekében a tantervnek világos képet kell adnia arról, hogy milyen is legyen az a tudás,

Részletesebben

Speciális ingatlanok értékelése

Speciális ingatlanok értékelése Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Speciális ingatlanok értékelése 3. Speciális lakóingatlanok értékelése

Részletesebben

Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,

Részletesebben

A kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag)

A kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag) Dr. Németh Jenő A kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag) A kistérségi közigazgatási alrendszer szervezeti és intézmény rendszerének kialakítását három alapvető funkciónak

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint

Részletesebben

Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésének szükségessége a felnőttképzésben

Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésének szükségessége a felnőttképzésben Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésének szükségessége a felnőttképzésben Handa Lászlóné Óbudai Egyetem, Alba Regia Egyetemi Központ 8000 Székesfehérvár, Budai u. 45. handa.laszlone@arek.uni-obuda.hu

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Szociális és munkaügyi miniszter Oktatási és kulturális miniszter 13747/7/2008. J E L E N T É S a Kormány részére az FVM fenntartásában lévı mezıgazdasági

Részletesebben

IV. Szakmai szolgáltatások funkcionális tervezése

IV. Szakmai szolgáltatások funkcionális tervezése Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása támogatási konstrukció A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció projekt A

Részletesebben

Belsőellenőrzési kézikönyv

Belsőellenőrzési kézikönyv MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Belsőellenőrzési kézikönyv Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 1 BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GÁZFOGYASZTÓBERENDEZÉS- ÉS CSŐHÁLÓZAT-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GÁZFOGYASZTÓBERENDEZÉS- ÉS CSŐHÁLÓZAT-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GÁZFOGYASZTÓBERENDEZÉS- ÉS CSŐHÁLÓZAT-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A képzési program a szakképzésről

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (1)

Részletesebben

Minőségbiztosítási Kézikönyv

Minőségbiztosítási Kézikönyv Minőségbiztosítási Kézikönyv Jelen Kézikönyv a Balogh Oktató Kft. tulajdona. Továbbadása, sokszorosítása előzetes írásos engedély nélkül nem megengedett. 2016 Nyilvántartási szám: 05-0247-04 Felnőttképzési

Részletesebben

Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői

Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői Tanulmányok 37 Miklósi Márta Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői Az Észak-Alföld régió felnőttképzési intézményrendszerét feltáró tanulmányban a szerző egy kérdőíves kutatás

Részletesebben

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT angoltanár, franciatanár, latintanár,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. SZEKSZÁRDI I. BÉLA GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezések 0 A Szervezeti és működési szabályzat

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2014. év január hó 1. naptól Jóváhagyta:..

Részletesebben

Szervezeti és M ködési Szabályzata

Szervezeti és M ködési Szabályzata Battonyai József Attila M vel dési Központ és Alapfokú M vészeti Iskola Szervezeti és M ködési Szabályzata 2009 év..hó.napján Jóváhagyta:. Fenntartó PH. 1 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM 4. oldal I. A József

Részletesebben

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási

Részletesebben

SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI ELNÖKÖK ÉS TAGOK RÉSZÉRE ELŐADÁS. Az MKIK megbízásából készítette: Dr. Barta Tamás Dr. Madarász Sándor

SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI ELNÖKÖK ÉS TAGOK RÉSZÉRE ELŐADÁS. Az MKIK megbízásából készítette: Dr. Barta Tamás Dr. Madarász Sándor SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI ELNÖKÖK ÉS TAGOK RÉSZÉRE ELŐADÁS Az MKIK megbízásából készítette: Dr. Barta Tamás Dr. Madarász Sándor A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER KORSZERŰSÍTÉSÉNEK IGÉNYE Vissza kell állítani a szakképzés

Részletesebben

A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ZICHYÚJFALU, 2004. Összesen: 101 oldal 1 TARTALOMJEGYZÉK Iskolánkról 3. Nevelési program 4. I. Pedagógiai alapelveink 4. II. Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében Kovács K.: Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében 89 Kovács Krisztina Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében A tanulmány a Magyarországon folyó

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

OKI-TANI Kisvállalkozási Oktatásszervező Nonprofit Kft. Minőségirányítási Kézikönyv

OKI-TANI Kisvállalkozási Oktatásszervező Nonprofit Kft. Minőségirányítási Kézikönyv OKI-TANI Kisvállalkozási Oktatásszervező Nonprofit Kft. Minőségirányítási Kézikönyv Készült: Budapest, 2009. szeptember 22. 2. verzió 1 0 Bevezetés Ez a Minőségirányítási Kézikönyv bemutatja, hogy az ISO

Részletesebben

Kedves Tanulók! Tisztelt Szülők! Tisztelt Pedagógusok!

Kedves Tanulók! Tisztelt Szülők! Tisztelt Pedagógusok! Kedves Tanulók! Tisztelt Szülők! Tisztelt Pedagógusok! Előszó A Vas megyei pályaválasztási tájékoztató részletesen bemutatja, hogy a megyében milyen továbbtanulási lehetőségek közül választhatnak a tanulók,

Részletesebben

TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1

TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1 TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1 1. FEJEZET AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TAGÁLLAMI STRATÉGIA BEMUTATÁSA 1.1. Jelenlegi helyzet 1.1.1.

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal. 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja 8. oldal

TARTALOMJEGYZÉK. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal. 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja 8. oldal 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 5. oldal 1. Általános elvek 5. oldal 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal 3. Az intézmény jogi státusza 6. oldal 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja

Részletesebben

Pénzügyi-sz{mviteli ügyintéző megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1

Pénzügyi-sz{mviteli ügyintéző megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1 Pénzügyi-sz{mviteli ügyintéző megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 344 01 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA

PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA Készült: 2010. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 I. BEVEZETÉS... 6 Az összevont intézmény létrejötte:...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI ISMERETEK MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET

PEDAGÓGIAI ISMERETEK MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET PEDAGÓGIAI ISMERETEK MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET Budapest, 2012 Szerző: Dr. Szilágyi Klára Lektorálta: Dr. Dávid László Kiadja: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A jegyzet kizárólag a TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001

Részletesebben

SZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

SZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM tanulás egész SZK_106_29 é n é s a v i l á g életen át modul szerzője: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYM 418 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári

Részletesebben

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából az Országos Szakképzési Tanács támogatásával

Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából az Országos Szakképzési Tanács támogatásával Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából az Országos Szakképzési Tanács támogatásával A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köszönetét fejezi ki az Országos Szakképzési Tanácsnak a munkához

Részletesebben

INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK

INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK 6.sz melléklet INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK 2015. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató JÓ GYAKORLATOK A szolgáltatói szerephez rendelkezésre áll 18 innováció jó gyakorlat melyek az Educatio szolgáltatói

Részletesebben