HEFOP Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. Az európai unió és a feln ttképzés

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. Az európai unió és a feln ttképzés"

Átírás

1 HEFOP Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Az európai unió és a feln ttképzés Budapest, 2008

2 VIII. Az európai unió és a feln ttképzés Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt k: Dr. Benedek András Dr. Koltai Dénes Dr. Szekeres Tamás Dr. Vass László A kötet fejezeteinek szerz i: Dr. Köpeczi Bócz Tamás Sági Zsolt Szigeti Tóth János Ph.D. Szent-Léleky György Sorozatszerkeszt : Dr. Zachár László Tanár-továbbképzési Füzetek Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet Felel s kiadó: Nagy László f igazgató Készült a HEFOP Korszer feln ttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása cím központi program támogatásával

3 Tanár-továbbképzési Füzetek Tartalomjegyzék El szó Nagy László Bevezetés a tanár-továbbképzési füzetekhez Zachár László Köpeczi Bócz Tamás Az Európai Unió feln ttképzési stratégiája és szervezete Bevezetés I. A foglalkoztatáspolitikát, oktatáspolitikát meghatározó társadalmi-gazdasági környezet I.1. A munkanélküliség problémája I.2. A munkaer piac szerkezete I.3. A hosszú távú foglalkoztatás kérdése I.4. Atipikus foglalkoztatási formák terjedése I.5. A versenyképes munkaer II. Az európai unió válasza korunk kihívásaira az Egyezmények, dokumentumok tükrében II.1. A foglalkoztatási kérdések el térbe kerülése II.2. Az oktatáspolitika, szociálpolitika térnyerése II.3. Foglalkoztatáspolitikák közösségi szintre emelése II.4. Közösségi foglalkoztatáspolitikai stratégia kialakítása II.5. A lisszaboni folyamat II.6. A lisszaboni stratégia új kezdetének meghirdetése II.7. Közösségi Stratégiai Irányvonalak ( ) II.8. Összefoglaló kronológia III. A lisszaboni stratégia III.1. Közösségi célok megvalósítási programja III.2. A nyitott koordináció módszere III.3. A lisszaboni folyamat értékelése a Wim Kok-jelentés tükrében III.4. Lisszaboni stratégia megvalósításának id közi értékelése III.5. A lisszaboni stratégia új kezdete IV. Oktatáspolitika és feln ttképzés Európában IV.1. Oktatáspolitikát érint alapdokumentumok

4 Tanár-továbbképzési Füzetek V. Az e-learning V.1. Az e-learningre vonatkozó Európai Uniós prioritások VI. Az egész életen át tartó tanulás, mint az EU közös szakpolitikája VI.1. Konkrét mér számok az egész életen át tartó tanulás számára VI.2. Közös politikai célkit zések megfogalmazása VII. Oktatáspolitikai programok az Európai Unióban VII.1. Közösségi oktatási együttm ködési programok Európában 2006-ig VII.2. A programok új generációja 2006 után VIII. A képesítések és kompetenciák az EU oktatáskoordinációjában VIII.1. Szabályozott szakmák VIII.2. A képesítések kölcsönös elismerésének id szaka VIII.3. A képesítések átláthatóságának korszaka VIII.4. Az Európai Képesítési Keretrendszer VIII.5. Kredit Transzfer rendszerek IX. A közösségi programok tervezése, forrásai IX.1. Fejlesztési programok IX.2. A Strukturális Alapok rendszere IX.3. A struktúrapolitika alapelvei IX.4. Az Európai Szociális Alap m ködése IX.5. Az uniós támogatások tervezési rendszere IX.6. Tervezési dokumentumok, operatív programok 2006-ig IX.7. Tervezési dokumentumok a közötti tervezési id szakban IX.8. Szakpolitikák programjai X. Szakterületi szervezetek az oktatáspolitikai célok szolgálatában X.1. UNESCO Oktatási Intézete X.2. Európai Szakképzés Fejlesztési Intézet X.3. Európai Képzési Alapítvány X.4. Az EURYDICE: Európa Oktatási Információs Hálózata Felhasznált irodalom Szigeti Tóth János A fejlett országok feln ttképzési rendszerei Bevezet I. Melyek a fejlett feln ttképzési rendszerek? II. Az európai társadalmi modellek tipológiája és a feln ttkori tanulás

5 Tanár-továbbképzési Füzetek III. A finanszírozási rendszer példája IV. Hogyan tovább? IV.1. Az Európai Bizottság kommunikációja a feln ttkori tanulásról IV.2. Kulcsfontosságú üzenetek Irodalomjegyzék Melléklet Sági Zsolt Feln ttképzési rendszerek Európában: osztrák, svéd, brit és francia rendszerek sajátosságai I. Az Európai Közösség feln ttképzési stratégiája I.1. Az Európai Unió stratégiai céljai I.2. El rehaladás az egész életen át tartó tanulás stratégiáinak kialakításában, a megvalósítás még jórészt kihívás I.3. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel az Európai Unióban I.4. Franciaország I.5. Egyesült Királyság I.6. Svédország I.7. Ausztria Irodalomjegyzék II. A feln ttképzés sajátosságai Franciaországban II.1. A feln ttképzés kialakulása II.2. Reformok az 1990-es évekt l II.3. A feln ttképzés igazgatása, képzési szervezetek II.4. A képzést nyújtó szervezetek II.5. A finanszírozás alapjai II.6. A képzéshez való hozzáférés, az egyéni képzési jog II.7. A feln ttképzési rendszer néhány er ssége és gyengesége II.8. Értékelési rendszer II.9. Tervezés és el rejelzés: a közös képesítési és képzési követelmények meghatározása és tervezése II.10. A közvetítés alternatív módjai II.11. Az LLL stratégia kialakítása és végrehajtása Franciaországban Irodalomjegyzék

6 Tanár-továbbképzési Füzetek III. A feln ttképzés rendszere az Egyesült Királyságban III.1. A feln ttképzés rendszerének fejl dése III.2. A jelen irányzatai, vitái és perspektívái III.3. Intézményrendszer, képzési formák III.4. Finanszírozási formák III.5. Képzési célok III.6. Értékelési rendszer III.7. Tervezés és el rejelzés III.8. A közvetítés alternatív módjai III.9. Az egész életen át tartó tanulás stratégiájához való kapcsolódás Irodalomjegyzék IV. A feln ttképzés rendszere Svédországban IV.1. A feln ttképzés története IV.2. Az oktatáspolitikát irányító hivatalok IV.3. A feln ttképzést folytató szervezetek IV.4. Finanszírozás IV.5. Értékelési rendszer IV.6. Tervezés és el rejelzés IV.7. A közvetítés alternatív módjai Irodalomjegyzék V. A feln ttképzés jellemz vonásai Ausztriában V.1. A feln ttképzés irányítása és fejl dése V.2. A feln ttképzési színtér szerepl i V.3. Finanszírozás V.4. Értékelési rendszer V.5. Tervezés és el rejelzés V.6. A közvetítés alternatív módjai V.7. Az egész életen át tartó tanuláshoz való viszony Irodalomjegyzék Szent-Léleky György Az Európai Unió Strukturális Alapjának m ködési elvei I. Az Európai Unió költségvetésének alapelvei I.1. Alapelvek I.2. Követelmények

7 Tanár-továbbképzési Füzetek II. A költségvetés szerkezete és a szerkezet változásának f irányai II.1. Bevételi el irányzatok II.2. Kiadási el irányzatok III. I. NFT ( ) és az EU Strukturális Alapjai, a közös finanszírozás IV. A HEFOP és a ROP feln ttképzést támogató programjainak általános ismertetése IV.1. A HEFOP általános ismertetése IV.2. A HEFOP program feln ttképzésre vonatkozó stratégiája IV.3. A Korszer feln ttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása cím központi program bemutatása IV.4. A ROP általános ismertetése V. Az operatív programok megvalósításának eddigi eredményei, tapasztalatai V.1. A program értékelése VI. II. NFT ( ) várható emberi er forrás-fejlesztési céljai és programjai VI.1. Átfogó cél: az aktivitás növelése a humáner forrás min ségének javításával VI.2. A TÁMOP specifikus céljai (amelyek az Akciótervben formálódó programok alapjait képezik) VI.3. A TIOP specifikus céljai (amelyek az Akciótervben formálódó programok alapjait képezik) Összefoglaló Szemelvények

8

9 Tanár-továbbképzési Füzetek Szerz k Dr. Köpeczi Bócz Tamás (Ph.D.) f igazgató Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humáner forrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság Dr. Sági Zsolt igazgató Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humáner forrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság Dr. Sz. Tóth János (Ph.D.) f iskolai tanár, tanszékvezet Vitéz János Katolikus F iskola Európai Feln ttképzési Szövetségek elnöke Szent-Léleky György vezet -f tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Feln ttképzési és Szakképzési F osztály 9

10

11 Tanár-továbbképzési Füzetek El szó Az egész életen át tartó tanulás id ben, térben legnagyobb területe a feln ttek általános és szakmai oktatása-képzése, melynek számszer sége és min sége jelent s tényez a társadalmigazdasági fejl dés sikerességében. Magyarországon az utóbbi két évtizedben a feln ttképzés fejlesztését jelent s kormányzati intézkedések és programok segítették, melyek sorából kiemelkedik az Európai Unió támogatásával 2005 májusában indult, és 2008 júliusában befejez dött Humán Er forrás Operatív Program (HEFOP) jel központi program. A program alapvet célja volt az egész életen át tartó tanulás lehet ségeinek szélesítése a munkaer -piac és a feln ttképzés igényeinek megfelel, célcsoportok szerint di erenciált, korszer szakképesít, illetve szakmai és nyelvi, valamint kiegészít programok, tananyagok kifejlesztésével, és közreadásával. A program megvalósításán konzorciumi együttm ködésben dolgoztak az iskolarendszeren kívüli feln ttképzés meghatározó állami intézményei: a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet. (Utóbbi a programkoordinátori funkciót is ellátta 2007-t l, addig a Nemzeti Feln ttképzési Intézet volt a programvezet ). A projekt fontos alprogramja volt a feln ttképzésben dolgozó tanárok, és szakemberek ismereteinek, és módszertani kultúrájának b vítése, tekintettel arra, hogy számukra nincs elfogadott állami továbbképzési rendszer. Ezt a célt új tananyagok kidolgozásával, és kísérleti képzéseken történ kipróbálással valósítottuk meg. Ennek a programnak a felel se és megvalósítója az Intézet volt. Azok a kötetek, melyeket a Kedves Olvasó a kezében tart, négy témakörben a hazai feln ttképzés rendszere, korszer andragógiai ismeretek és módszerek, fejlesztési és kutatási eredmények, továbbá az Európai Unió feln ttképzési stratégiája, illetve a fejlett országok gyakorlata, több mint negyven fejezetben tartalmazzák azokat az alapvet ismereteket, és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmi szemelvényeket, melyeket egy tanár-továbbképzési rendszer alapjaként fontosnak tartunk. A tananyagok az érdekl d szakmai közönség számára három regionális konferencián, és nyolc szemináriumi továbbképzésen kerültek bemutatásra, így azok f tartalmát el zetesen több százan ismerhették meg. Szeretném a szakmai nyilvánosság el tt is megköszönni a fejleszt munkát koordináló szakmai tanácsadó testület tagjainak munkáját, akik a hazai fels oktatás jeles képvisel i. A testület elnöke volt Hunyady György akadémikus, tagjai: Benedek András professzor, a BME APPI igazgatója, Koltai Dénes professzor, a Pécsi Tudományegyetem dékánja és Szekeres Tamás professzor, a Széchenyi Egyetem rektora, Vass László, a Kommunikáció F iskola rektora. 11

12 Tanár-továbbképzési Füzetek Köszönöm a szerz k munkáját, akiket neves szakemberek közül kértünk fel az egyes fejezetek írására. Igy munkatársaink lettek az egyetemi pedagógiai és andragógiai tanszékek vezet oktatói, a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, és a regionális munkaügyi központok, valamint a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet vezet munkatársai. Nem utolsósorban köszönöm munkatársaim közrem ködését a sorozat elkészítésében, a kísérleti konferenciák, valamint szemináriumok szervezésében. Ajánlom ezt a tananyag-sorozatot els sorban azoknak a kollégáknak, akik a feln ttképzés területén dolgoznak, és összefoglaló képet szeretnének kapni err l a szerteágazó oktatásiképzési területr l, ugyanakkor egy-egy kérdéskörben szívesen szereznének mélyebb, és pontosabb ismereteket. Remélem, hogy a sorozat jól fogja szolgálni a feln ttoktatás tanártovábbképzését, de talán hasznosnak találják, és alkalmazni fogják az egyetemi és f iskolai andragógus képzésben is. Budapest, június 13. Nagy László a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet f igazgatója 12

13 Tanár-továbbképzési Füzetek Bevezetés a tanár-továbbképzési füzetekhez A Humán Er forrás Operatív Program (HEFOP) jel központi program keretében kifejlesztett Tanár-továbbképzési Füzetek azoknak a feln ttképzési problémaköröknek ismeretanyagait tartalmazzák, amelyekben a tanároknak megfelel szakmai tudással, illetve tájékozottsággal szükséges rendelkezniük. A kötetekben szerepl tananyagok négy témakört dolgoztak fel: a hazai feln ttképzés rendszerét, az andragógia és módszertan korszer ismereteit, illetve a feln ttképzés hazai fejlesztési és kutatási eredményei ismereteit, valamint az Európai Unió és a fejlett országok feln ttképzés-politikáját. Ezen problémakörökben összesen 9 résztémában, közel hetven fejezet készült el, melyek tanulmányokat/szakcikkeket, szöveg- és fogalomgy jteményeket, illetve gyakorlati útmutatókat, leírásokat tartalmaznak. A tananyagot nyolc kötetben csoportosítottuk tematikus összeállításban. Az egyes témakörökben elkészült kötetek tartalma a teljesség igénye nélkül a következ : Az els kötet tartalmazza a hazai feln ttképzési rendszer legfontosabb jellemz inek összefoglalását, így többek között az iskolarendszeren kívüli feln ttképzés cél- és feladatrendszerét, valamint eredményes és hatékony m ködtetésének jogi, intézményi, pénzügyi, illetve támogatási kereteit. Ide tartozóan kerül bemutatásra a feln ttképzés min ségbiztosítása: az intézmény- és program-akkreditációs rendszer. A második kötetben kiemelt fontosságú problémakörként került bemutatásra az állam által elismert szakképesítések rendszere a legújabb fejlesztések tükrében, így többek között: az új Országos képzési jegyzék, a szakmai és vizsgakövetelmények, a vizsgarendszer, és a központi programok. A témakörben kerül bemutatásra a feln ttképzés adatszolgáltatási rendszere. A harmadik kötet az andragógia f bb ismereteit tartalmazza, ezen belül a feln ttkori tanulás pszichológiai sajátosságait, a feln ttek tanulási aktivitását befolyásoló tényez ket, valamint a feln ttképzésben dolgozó tanárok és szakemberek szükséges kompetenciáit. Ebben a kötetben kerültek összefoglalásra a kulcskompetenciák az európai referencia-keret alapján. A negyedik kötetben a gyakorló tanárok és szakemberek eredményesebb munkájához szükséges feln ttképzés-módszertani ismeretek kerültek összefoglalásra, így többek között a tanulás szervezeti eszközei, az egyéni és csoportos tanulás módszerei, illetve az értékelés 13

14 Tanár-továbbképzési Füzetek elméleti és gyakorlati kérdései. Ebben a kötetben szerepel a pályaorientáció ismeretrendszere, a különböz szolgáltatások. Az ötödik kötetben a feln ttképzés szervezésének feladat- és módszerrendszere került bemutatásra, els sorban gyakorlati oldalról, mivel ez a feladat sok képz intézményt érint. A hatodik kötet a feln ttképzés legfontosabb fejlesztési és kutatási eredményeib l összeállított a szakmai közvéleményt legjobban érdekl válogatást tartalmazza, így többek között a program- és tananyagfejlesztés gyakorlatáról, az el zetes tudásmérésr l, illetve a min ségbiztosítás európai fejlesztési tendenciáról. E témakörhöz kapcsolódik a hetedik kötet, amely a távoktatás és az e-learning fejlesztési kérdéseit és eredményeit foglalja össze. A nyolcadik kötet összefoglalást ad az Európai Unió feln ttképzési stratégiájáról a f dokumentumok alapján, továbbá bemutatja a legfejlettebb európai országok feln ttképzési rendszereit. A kilencedik kötet a kifejlesztett tananyagsorozatot egészíti ki: egybeszerkesztve tartalmazza a tanár-továbbképzési konferenciákon elhangzott tizenhét bevezet el adást, melyekkel indult a kísérleti továbbképzés. A véglegesített tananyagok hasznosításának további jó lehet ségét adta egy pótlólagos forrás elnyerése, mely lehet vé tette az elkészített tananyagok rövidített e-learning változatának elkészítését. A tanár-továbbképzési tananyagok több csatornán lesznek elérhet ek szeptember 1-jét l: a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint az NSZFI honlapjain olvashatók, illetve letölthet lesz egyéni regisztráció alapján. A fejlesztésben részt vett szakemberek nevében kívánom, hogy tanár-kollégáim hasznosan forgassák a továbbképzési füzeteket, hiszen tanítványainknak is példát kell mutatnunk, ha meg akarjuk ket gy zni az egész életen át tartó tanulás szükségességér l! Zachár László a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet f igazgató-helyettese 14

15 Az Európai Unió feln ttképzési stratégiája és szervezete Köpeczi Bócz Tamás Az Európai Unió feln ttképzési stratégiája és szervezete Bevezetés A versenyképes gazdaságokban, így az Európai Unióban is a gazdasági fejl dés eredményeként áthelyez dött a hangsúly a munka-intenzív szakmákról a tudás-intenzív szakmákra irányába. Ezzel összefüggésben felértékel dött az oktatás és képzés egésze, el térbe került a feln ttkori tanulás és ismeretszerzés. A feln ttképzési stratégiák és szervezetek témakör aktualitását az adja, hogy napjainkban jelent s átalakulás történik a foglalkoztatáspolitika és oktatáspolitika összefüggéseit is érint európai uniós elképzelések, stratégiák terén. A 2000-es év áttörését a lisszaboni célkit zések megfogalmazása jelentette melynek fókuszpontjában a tudásalapú társadalom áll mint a gazdasági fejl dés egyik meghatározó eleme. Az azóta eltelt id szakban a lisszaboni célkit zések valódi stratégiává alakulva stabil alapot adnak számos reformfolyamatnak, melyek továbbra is azt a 2010-re elérend eredményt célozzák meg, hogy az Európai Unió a világ legdinamikusabban fejl d tudásalapú gazdaságává váljon. A reformfolyamatok érintik a tagországok foglalkoztatási, oktatási, programfinanszírozási, tervezési rendszereit egyaránt. A tudásalapú gazdaság kialakulása elengedhetetlenné tette az élethosszig tartó tanulás fogalmának el térbe kerülését. A hagyományos értelemben vett tanulmányi id nem elegend ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a munkaer piacon. A szakképzettség, iskolázottság egyre nagyobb jelent séggel bír a munkahely megszerzésénél. A megoldás kulcsa a folyamatos tanulásban, az ismeretek állandó b vítésében, frissítésében rejlik. A feln ttképzés stratégiai fontosságúvá vált a legtöbb fejlett gazdaságú ország számára. E folyamatok alól az Európai Unió országai sem képeznek kivételt, esetükben is a legfontosabb kérdések egyike a munkanélküliség visszaszorítása, még a legfejlettebb gazdaságok esetében is. A megváltozott munkaer -piaci helyzethez való miel bbi alkalmazkodás az Unió legsürget bb feladatai közé tartozik, hiszen a foglalkoztatási szint és a megfelel munkakörülmények a gazdasági növekedés alapvet feltételeit képezik. A folyamatok átláthatósága érdekében a tankönyv történeti sorrendbe állítja azokat a fontos eseményeket, melyek a foglalkoztatáspolitikát, oktatáspolitikát, ezen belül a feln ttképzést 15

16 Köpeczi Bócz Tamás meghatározták a századfordulót megel z en. Els sorban a kilencvenes évekre tekint vissza, mivel ekkor került el térbe a szociálpolitika, foglalkoztatáspolitika, s ezekkel összefüggésben az oktatáspolitika az Európai Unió fejl déstörténetében. Emellett figyelemmel kíséri a jelenleg érvényben lev célkit zések által tervekben meghatározott századfordulót követ 10 évet. A kronológikus ismertetést követ en a tankönyv felvállalja azt a feladatot, hogy kibontja a napjainkat els sorban meghatározó folyamatokat, úgymint a lisszaboni stratégia ismertetését, a foglalkoztatáspolitikai helyzet id közi értékelését és további célkit zéseit, a stratégia megvalósításának fókuszpontjait úgy, mint az élethosszig tartó tanulás és az elektronikus távoktatás, azaz az e-learning prioritásait, jellemz it. Az oktatáspolitikát meghatározó dokumentumok szintén e prioritások köré csoportosulnak. Kiemelt fejezetben ismertetésre kerülnek a stratégiai tervek megvalósítását szolgáló programok, melyek 2006-tól jelent s változáson, integráláson mennek keresztül, szolgálva a lisszaboni elhatározások jobb megvalósítását. Az oktatáskoordinációs reformok része a képesítések elismerésének folyamata, az Európai Képesítési Keretrendszerhez, az Europass rendszerhez való kapcsolódása a nemzeti keretrendszereknek, számos feladatot róva a nemzeti oktatáspolitikát, foglalkoztatáspolitikát meghatározó tényez kre, szervezetekre. A programok tervezésének, finanszírozásának, e feladatokat ellátó szervek m ködésének, szolgáltatásainak alapelveit, jellemz it, magukat a konkrét tervezési dokumentumokat megismerve alakulhat ki teljes kép az Unió m ködési mechanizmusáról a feln ttképzés vonatkozásában. A tananyag rendszerezi a strukturális alapok ismereteit annak okán, hogy ebben a rendszerben a feln ttképzési célok pénzügyi támogatásával els sorban az Európai Szociális Alap foglalkozik. Végül megismerhetjük néhány nemzetközi oktatási szolgáltató szervezet tevékenységét. A témakörök végén a f bb összefüggések összefoglalásával, ismertetésével mélyíthet ek el az ismeretek, melyek elsajátítását ellen rz kérdések segítségével tesztelhetjük. A dokumentumok, jogszabályok, témában megjelent irodalmak jegyzéke segíti a további kutatómunkát ebben a szerteágazó témában. A tanulmányokhoz sok sikert kíván: A Szerz 16

17 Az Európai Unió feln ttképzési stratégiája és szervezete I. A foglalkoztatáspolitikát, oktatáspolitikát meghatározó társadalmi-gazdasági környezet A világ országai több nagy jelent ség, egymással összefügg és egymásra ható társadalmigazdasági kihívással néznek szembe a globalizációval, az újonnan iparosodott és rendkívül versenyképes országok megjelenésével (Kína, India), demográfiai problémákkal, az öreged társadalom kérdésével. Mindezeket jelent sen terheli a munkaer piac jellegének azon változása, mely a tudás-intenzív ismereteket helyezi el térbe. Mindezek az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt felértékelik a képzés és oktatás jelent ségét. A képzetlen vagy alacsonyan képzett munkaer fokozottan ki van téve a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés kockázatának ben az Európai Unióban mintegy 75 millió embert, azaz a munkaer harmadát tekinthettük alacsonyan képzettnek. Ez önmagában még nem mutatna tragikus képet akkor, ha nem vennénk komolyan azokat az el rejelzéseket, amelyek azt mutatják, hogy 2010-re a munkahelyeknek csak 15%-a lesz betölthet alapfokú végzettséggel. A társadalomban fontos szerkezeti átalakulás megy végbe, amely bár a legtöbb ember számára pozitív változást hoz szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel fenyegeti a különösen sebezhet csoportokat. A f bb szerkezeti változások a következ k: változás a munkaer piacon a globalizációnak, a tudásalapú társadalom, az információs társadalom, a technika viharos fejl désének köszönhet en; demográfiai változások, mivel az emberek tovább élnek, és csökken a születések száma; az Unión belüli fokozott népességmozgás és mobilitás következtében egyre növekv különbségek etnikai, kulturális és vallásos téren; változik a háztartások szerkezete a felbomlott családok arányának növekedése miatt; a családi élet kevésbé lesz intézményesített; a férfi és a n szerepe megváltozik. A gyermekeket és fiatalokat, az id seket, a munkanélkülieket és az egyedülálló szül által fenntartott családokat különösen fenyegeti a szegénység veszélye. Egy összetartó Európa meríthet az emberi tudás és tapasztalat gazdag tárházából, melyet jelenleg nem használ ki kell képpen, és amely tudásra és tapasztalatra sokan az EU-ban még úgy tekintenek, hogy a nagy üzleti vállalkozások érdekeit inkább szolgálja, mint az emberekét. 17

18 Köpeczi Bócz Tamás Az információs technológiáknak és az on-line szolgáltatásoknak óriási lehet ségük van arra, hogy lebontsák azokat a hagyományos korlátokat, amelyek kirekesztik a társadalom leghátrányosabb helyzetben lév tagjait. Az új technológiák segíthetnek abban, hogy az ismeretek mindenkihez egyformán eljuthassanak. Lehet vé teszik a gyorsabb és könnyebb hozzáférést a közügyekhez. Egyre inkább érzékelhet, hogy a digitális kirekesztettség komoly korlátokat jelent az emberek életében. Nemcsak az állásokhoz szükséges IT képzés, de az alapvet ismeretek megszerzése is komoly er próba. A digitális kirekesztés veszélye tovább ronthatja a hagyományosan hátrányos helyzet csoportok lehet ségeit, míg a digitális lehet ségek jelent sen javíthatják ezeknek a csoportoknak az életmin ségét. I.1. A munkanélküliség problémája Napjaink egyik legnagyobb kihívása, hogyan vagyunk képesek megbirkózni a világ szinte összes országában, így az Európai Unióban is tapasztalható munkanélküliséggel. Bár a világon a munkanélküliség aránya 2003-ról 2004-re némileg csökkent, 6,3%-ról 6,1%-ra, ez még mindig mintegy 187,4 millió embert érint világszerte. Hosszabb, tízéves id intervallumban a munkanélküliség számottev en növekedett. Az Európai Unió országainak 2003-ban átlagosan 9,1%-os, 2004-ben 9%-os munkanélküliséggel kellett szembenéznie. Az utóbbi térségben problémát okoz, hogy a foglalkoztatás szintje, ha nem is jelent sen, de évr l évre folyamatosan csökken igaz, az Unió munkanélküliségének a globalizáció csak részben a kiváltó oka. A munkaképes korú lakosság 51%-a tartozik a foglalkoztatottak körébe, mely érték messze a világ országainak átlaga alatt van. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nagyon magas afiatalok munkanélküliségének aránya. Ez ismerve az elöreged népesség problémáját különösen nagy veszélyt jelent, hiszen fokozott szükség lenne munkájukra annak érdekében, hogy a társadalom képes legyen eltartani a megnövekedett létszámú nyugdíjas korosztályt. A korai nyugdíjazás politikáját tehát felül kell vizsgálni. A munkanélküliség adatainak vizsgálatakor nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ezek számos információt nem mutatnak: nem foglalják magukban például azon munkavállalók számát, akik kényszerb l dolgoznak kegyetlen munkakörülmények között, hiszen nincsenek olyan helyzetben, hogy a munkának bármely formáját elutasítsák. A helyzet tehát valójában még rosszabb, mint azt a számok mutatják. A munkanélküliség jelenségét egyfel l megközelíthetjük politikai oldalról, ill. a világban végbement politikai jelleg változások oldaláról. A hidegháborús id szak fegyverkezési versenye ugyanis rengeteg munkahelyet teremtett, a korszak végével azonban a munkalehet ségek csökkentek, s ezután teljesen más módszerekhez kell már folyamodni azért, hogy a foglalkoztatást növeljük. Másfel l piaci szempontból is vizsgálhatjuk a kérdést, ilyenkor a munkapiac keresleti és kínálati oldalát kell jobban szemügyre venni, hiszen ebben rejlenek a válaszok, melyek megmagyarázzák a munkanélküliség kialakulását. 18

19 Az Európai Unió feln ttképzési stratégiája és szervezete A kínálati oldalt tekintve fontos tényez a világ népességének hihetetlen mérték gyarapodása. Az ENSZ adatai szerint ma mintegy 6,4 milliárd ember él a Földön, s ez a szám 2050-re akár 2,5 milliárddal is b vülhet, vagyis annyival, amekkora volt a lakosság 1950-ben. Ma mintegy 1,4 milliárd munkahelyre lenne még szükség ahhoz, hogy javuljon azon népesség helyzete, akik kevesebb, mint 2 dollárból élnek naponta. A munkaer piac kínálati oldalának vizsgálatakor nem elhanyagolható szempont az egyre fokozódó városiasodás sem re a világ lakosságának több mint fele városokban fog élni. Ez azért okoz nagy kihívást, mert a lakosság eleve azért áramlik vidékr l a városba, mert ott egyre korlátozottabbak a munkalehet ségei, a városokban viszont a munkaer kínálatának növekedésével még nagyobb mértékben fokozódik a már eleve magas munkanélküliség. A folyamat visszaszorítása érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a vidékfejlesztésre, ezen belül is az infrastruktúra fejlesztése mellett az elérhet szolgáltatások és az atipikus foglalkoztatás fejlesztésére. A kereslet fel l vizsgálva a kérdést egyrészt figyelembe kell vennünk a gazdasági növekedés mértékét, mely befolyásolhatja a munkanélküliség alakulását. Az Európai Unió országai az utóbbi években nem teljesítenek jól e téren, valamivel több, mint 2% -os gazdasági növekedést értek el. A helyzetet súlyosbítja, hogy a termelékenység sem növekedett jelent s mértékben, pedig ez alapvet en meghatározza a foglalkoztatottság alakulását. A gazdaság szerkezetének megváltozása is befolyásolja a munkanélküliséget, itt azt kell figyelembe vennünk, miként tolódott el a hangsúly a szolgáltatások felé, s hogyan szorult háttérbe a mez gazdaság. A gyors technológiai fejl dés pedig új, egyre több szaktudást kívánó ágazatokban növelte meg a munkaer keresletét. I.2. A munkaer piac szerkezete A munkaer piac szerkezetének alakulása befolyásolja, milyen jelleg képzések szükségesek ahhoz, hogy minél többen el tudjanak helyezkedni a munkaer piacon. A gazdasági növekedés jelenlegi szintjén az ipari termékekre és a szolgáltatásokra helyez dik a hangsúly. A folyamatban az is közrejátszik, hogy a technológiai fejl dés következtében a mez gazdaságban gyorsan n a termelékenység, relatíve olcsóbbá téve ezeket a termékeket, ami ahhoz vezet, hogy kisebb részt képviselnek a világ GDP-jéb l. A termelékenység e gyors ütem növekedése a szolgáltatások szektorában kevésbé megfigyelhet, s mára a szolgáltatások a gazdaság leggyorsabban növekv szektorává n tték ki magukat. A fejlett országokban egyre nagyobb jelent séggel bírnak a tudás-intenzív munkák, egyre fontosabb, hogy a munkavállaló naprakész információkkal, széleskör tudással rendelkezzen az adott területen. Nem véletlen, hogy napjaink legkeresettebb munkái közé az információs technológiára épít állások tartoznak, s a leggyorsabban fejl d ágazatok a kereskedelmi tevékenységek, a vendéglátóipar és az oktatás. Mindemellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy termelékenység szempontjából még mindig a feldolgozóipar játssza a legfontosabb szerepet a világ gazdaságában. 19

20 Köpeczi Bócz Tamás I.3. A hosszú távú foglalkoztatás kérdése A munkavállalókkal szemben támasztott követelmények az utóbbi id ben nagymértékben megn ttek, a kereslet egyre inkább a képzett munkaer felé tolódik el. A bizonytalanabbá, sérülékenyebbé vált munkaer piac miatt a munkáltatók többé nem tudják garantálni a hoszszú távú foglalkoztatást. A stabil munkahellyel kapcsolatos aggodalmak tehát nem látszanak alábbhagyni. Ennek ellenére érdemes megvizsgálni, vajon tényleg olyan nagymértékben csökkent-e a hosszú távú foglalkoztatás aránya a munkaer piacon. Több vizsgálat azt igazolta, hogy a stabil munkahelyek nem vagy csak kevéssé vesztettek jelent ségükb l az elmúlt évtizedben. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal f igazgatói jelentése szerint a munkaer magva még stabil és biztos munkahelyen van, még ha az instabilitás és bizonytalanság n tt is a munkaer piac egyes szegmenseiben. Az egy munkahelyen eltöltött átlagos id valóban nem változott jelent sen az elmúlt id szakban. Ezen kívül igaz ugyan, hogy a rugalmas (részid s) foglalkoztatási formák gyakoribbá váltak, a hagyományos foglalkoztatási formák azonban gyorsabban n ttek. A stabil munkahelyet vizsgálva pedig nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy a fogalom nem minden esetben pozitív. El fordulhat ugyanis, hogy a munkavállaló kényszerb l tartja meg az adott állást, mert nem rendelkezik olyan szakképesítéssel, mely lehet vé tenné a váltást. Azt is érdemes megfontolni, vajon a globalizálódó világban el lehet-e kerülni a rugalmas foglalkoztatás formáinak kialakulását és elterjedését. Hiszen így ugyan nehezebbé válik egy munka megtartása, de megfelel szakképesítéssel nagyobb lehet ség nyílik a versenyképesebb munkahelyek megszerzésére. I.4. Atipikus foglalkoztatási formák terjedése A jóléti államok által biztosított stabil, kiszámítható foglalkoztatás helyére az állandó változás, a folyamatos megújulás követelménye lépett. A legtöbb vállalat az újonnan kialakult követelményeknek megfelelni igyekezvén átalakítja, valamivel lazábbá teszi struktúráját, hogy bármely pillanatban készen álljon a szükséges váltásra, kiigazításra. E folyamat része, hogy a hagyományosnak számító nyolcórás foglalkoztatás egyre ritkábbá válik, helyette az atipikus foglalkoztatás különböz formái kerülnek el térbe. Egyre gyakoribb, hogy az egyes vállalatok bizonyos funkciók ellátására szolgáltatásokat vásárolnak ahelyett, hogy azt a meglév munkaer vel végeztetnék el, növekszik az önfoglalkoztatók, a szerz déses munkavállalók száma. Ma már nem ritka, ha valaki otthon dolgozik, hiszen ez az információs technológia hihetetlenül gyors fejl désével megvalósíthatóvá vált. A számítógépes hálózatokon keresztül a dolgozók állandó összeköttetésben lehetnek anélkül, hogy személyesen találkoznának. Persze nem biztos, hogy a munka e formája teljes mértékben helyettesíteni tudja a hatékony együttm ködés,,hagyományos formáját. 20

21 Az Európai Unió feln ttképzési stratégiája és szervezete I.5. A versenyképes munkaer Az oktatási rendszernek az új feltételeket figyelembe kell vennie, amikor a globalizálódó világ munkaer piacán elhelyezkedni kívánó munkavállalók képzésér l gondoskodni kíván. Egyre több olyan oktatási tartalom jelenik meg, melyek eddig nem bírtak nagy jelent séggel. Ide tartozik például, hogy mától sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az együttm ködés készségének kialakítására, hiszen a teamekben végzett közös munka szinte valamennyi vállalatnál elterjedt. A fokozott kreativitás szintén elengedhetetlen feltétele a globalizálódó munkaer piac megváltozott követelményeihez való alkalmazkodásnak. A legfontosabb elem, hogy többé nem elegend, ha csupán egy területen b vítjük ismereteinket s a tanulás folyamatának az iskola befejeztével vége szakad. Arra kell törekednünk, hogy minél több területen naprakész információval rendelkezzünk a minket körülvev világról, megfelelve ezzel a sokoldalúság követelményének. II. Az Európai Unió válasza korunk kihívásaira az egyezmények, dokumentumok tükrében Az Európai Unió szervei különösen az Európai Tanács és Bizottság kiemelt szint eszközei a közösségi célok megvalósításának szolgálatában azok az alábbiakban ismertetett dokumentumok, közlemények, szerz dések, irányelvek, melyek segítségével megismerhet az uniós közösségi törekvések fejl dési folyamata. II.1. A foglalkoztatási kérdések el térbe kerülése A korábbi évek legels lépése a foglalkoztatáspolitika megfelel kialakításának hangsúlyozására a Római Szerz déssel (1957) életre hívott Európai Szociális Alap (1960) létrehozása volt, mely els sorban arra koncentrált, hogy a termelési tényez k szabad áramlása miatt kialakult munkaer -piaci feszültségeket enyhítse. A következ id szakban megkezd dött a foglalkoztatási normák kialakítása. A 80-as évek közepe felé, ahogy fontosabbá vált az egységes piac kialakítása, a szociális kérdések is egyre inkább el térbe kerültek. A 90-es évek elejéig az Európai Unió nem fektetett lényegesen nagy hangsúlyt a megfelel foglalkoztatáspolitika kialakítására. Az egyre gyakoribbá váló problémák, s az egyre tartósabbá váló munkaer -piaci nehézségek arra késztették a Közösséget, hogy komolyabban 21

22 Köpeczi Bócz Tamás fontolóra vegye az egyes tagállamok foglalkoztatáspolitikájának koordinálását, illetve azoknak az irányvonalaknak a kijelölését, melyekt l a helyzet javulását várták. A globalizáció nyomán megváltozott munkaer -piaci helyzet az egyre szorosabb regionális együttm ködés irányába mozdította az országokat. A kilencvenes évek közepének gazdasági nehézségei és a foglalkoztatási kérdések egyidej felértékel dése a közösségi politikában egyre több alkalommal vezettek olyan javaslatokhoz, hogy azt a fajta stratégiai egyeztetést, amely a gazdaságpolitika területén 1992 után elindult, ki kellene terjeszteni a szociális és foglalkoztatási területre is. II.2. Az oktatáspolitika, szociálpolitika térnyerése Az Európai Unió alapvet szabályozása, a Római Szerz dés nem terjesztette ki a közösségi kompetenciákat közvetlenül az oktatás területére. Ezeket a részleteket a Maastricht-i Szerz dés (1992) említi el ször a 126. és 127. cikkelyben, annak hangsúlyozásával, hogy a tagállamok közötti együttm ködést támogatni kell ezen a területen is. A 127. cikkely nevesíti a távoktatást mint a fejlesztend területek egyikét. A Maastrichti Szerz dés oktatással foglalkozó mindkét cikkelye explicit módon tiltja az Unió számára azt, hogy a tagállamok oktatási rendszereinek harmonizálására törekedjen. A Szerz dés értelmében az EU akciók az oktatás területén továbbra is csak kiegészítik és támogatják azt, amit a tagállamok egyébként csinálnak. A közösségi szerepre az oktatás területén hangsúlyozottan jellemz a szubszidiaritás elvének a követése: az Unió akkor jogosult cselekedni, ha olyan kérdésr l van szó, amelyben a maguk kezdeményezéséb l a tagállamok nem vagy nem eléggé hatékonyan cselekednének, illetve ahol az uniós cselekvés ún. hozzáadott értéket hoz létre. A Jacques Delors vezette Bizottság szerint a szociálpolitikát nem másodlagos kérdésként kell kezelni, hiszen az a tagállamok között létrejött gazdasági kohézió záloga is egyben. Ezért szorgalmazták egyre inkább a munkaadók és munkavállalók közötti párbeszédet. Az 1993-ban megjelent, Foglalkoztatás, növekedés, versenyképesség cím Fehér Könyv helyezett el ször igazán nagy hangsúlyt a foglalkoztatáspolitika közösségi dimenziójának kialakítására. A f cél az volt, hogy az egyes tagállamok munkaer -piaci nehézségeit úgy tudják enyhíteni, hogy eközben versenyképességük ne romoljon. A középpontban tehát a gazdaság foglalkoztatás-intenzív növekedése állt. Ennek érdekében el térbe helyezték a fejlett oktatási rendszer kialakítását, a munkaer piac rugalmasságának növelését, az aktív munkaer -piaci intézkedéseket és az új típusú munkahelyek létrehozását. Bár a Fehér Könyv eredetileg azt a célt is kit zte maga elé, hogy többletforrásokkal segíti a közösségi intézkedések megvalósítását, ez kés bb nem valósult meg. II.3. Foglalkoztatáspolitikák közösségi szintre emelése Az 1993-as Delors-féle Fehér Könyv (European Commission, 1994) a munkaer vel kapcsolatos foglalkoztatási és képzési kérdéseket a közösség politikai érdekl désének középpontjába helyezte, és ezzel alapozta meg az Esseni Csúcson (1994) hozott dön- 22

23 Az Európai Unió feln ttképzési stratégiája és szervezete tést, mely értelmében elkezd dött a foglalkoztatáspolitikák közösségi monitorozása. Ezt a folyamatot támogatta a Tág Gazdaságpolitikai Irányvonalak Maastricht után elkezdett évenkénti egyeztetése, hiszen a makrogazdasági egyeztetések értelemszer en foglalkoztatási kérdéseket is magukban foglaltak. Essenben fogadtak el el ször közös foglalkoztatáspolitikai irányelveket, amelyek már ekkor is tartalmaztak a képzésre vonatkozó elemeket is. Az 1994-ben megjelent Esseni Következtetések tovább sürgették a növekedés foglalkoztatásintenzív jellegét, a szakképzés fejlesztését s az aktív munkaer -piaci intézkedések bevezetését. Ezen kívül leszögezték, hogy a munkanélküliség elleni harc legfontosabb szempontja a tartós munkanélküliség leküzdése kell, hogy legyen. Azonban az er feszítések ellenére itt sem sikerült elérni, hogy a foglalkoztatáspolitika a tagállami szintr l közösségire emelkedjen. Az Amszterdami Szerz dés (1997) a Római Szerz dést önálló foglalkoztatáspolitikai fejezettel egészítette ki. Ennek legfontosabb érdeme, hogy a foglalkoztatáspolitikát több sikertelen próbálkozás után közösségi szintre emelte. Kiemelked célkit zései közé tartozott a foglalkoztatás magas szint megvalósítása. II.4. Közösségi foglalkoztatáspolitikai stratégia kialakítása A foglalkoztatáspolitika koordinálásáért vívott harc következ állomása 1997-ben a Luxemburgi Csúcs volt. Itt alakították ki el ször a Közösség foglalkoztatáspolitikai stratégiáját, itt fogadták el a következ évre vonatkozó irányvonalakat. A tagállamoknak ett l kezdve ezen irányvonalakra építve ki kellett alakítaniuk egy stratégiát, amely szerint abban az évben foglalkoztatáspolitikájukat alakítják (Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv). Az országok jelentései alapján a Tanács ajánlásokat tehetett az egyes tagállamoknak. El ször a Luxemburgi Csúcson került sor konkrét számok megfogalmazására a munkaer piac legf bb problémáival kapcsolatban. Azt határozták el, hogy 10 éven belül az Európai Unió a 10% feletti értékr l 7%-ra csökkenti a munkanélküliséget, s a foglalkoztatottság szintjét pedig 60,4%-ról 70%-ra emeli. Nemzeti foglalkoztatási akciótervek A közösségi foglalkoztatáspolitika megvalósulásának egyik bizonyítéka, hogy minden évben minden tagállam elkészíti nemzeti akcióprogramját (National Action Plan NAP), amelyeket a Bizottság minden évben egy Közös Jelentésben (Joint Report) értékel. Így értékeli a közösség a tagállamok nemzeti politikáit, és ajánlásokat fogalmaz meg a számukra. 23

24 Köpeczi Bócz Tamás II.4.1. A Foglalkoztatáspolitikai Irányelvek Az Európai Unió el ször az évre fogalmazott meg Foglalkoztatáspolitikai Irányelveket. Ezek a következ négy pillér köré szervez dtek: Foglalkoztathatóság E címszó alá soroljuk az ifjúsági és tartós munkanélküliség elleni küzdelmet, az aktív eszközök (képzés) szerepének növekedését. F célkit zés a foglalkoztathatóság növelése a szakismeret hiányának felszámolásával. Az élethosszig tartó tanulásnak valamennyi tagállamban a munkaer -fejlesztés középpontjában kell állnia a fiatal és feln tt korosztály tekintetében egyaránt. A foglalkoztathatósági pillér kulcseleme annak a felismerése, hogy a tartós munkanélküliség elleni küzdelem sikeressége a prevencióban rejlik. Ennek érdekében egyénre szabott akcióprogramokat kell megvalósítani. Vállalkozások támogatása A második pillér annak a felismerésén alapul, hogy az új és min ségében is megfelel munkahelyteremtés el feltétele a vállalkozások dinamikus fejl déséhez szükséges környezet megteremtése. A vállalkozások támogatása mint prioritás érinti az új és a már m köd gazdasági egységeket. Külön támogatási programot javasolt az önfoglalkoztatók számára. Megfogalmazta az adó- és járulékfizetési, valamint az ÁFA jogszabályok továbbfejlesztését a célkit zés támogatása érdekében Alkalmazkodóképesség fejlesztése A harmadik pillér a technológiai fejl dés és a piaci változók dinamizmusára hivatott felkészíteni a munkavállalókat. Az alkalmazkodóképességet az egyén szintjén is megfogalmazza els sorban a változó munkaszervezési módszerek elfogadása vonatkozásában, melynek érdekében a képzés személyiségformáló szerepe kerül a középpontba. Az alkalmazkodóképesség tehát olyan munkaer t jellemez, amely minden körülmény között képes a gazdaság fejl déséhez idomulni. Lényeges kimondani, hogy meg kell találni az egyensúlyt az alkalmazottak biztonsága és foglalkoztathatósága, valamint az üzleti élet támasztotta követelmények között. Egyenl esélyek Az egyenl esélyeket egyaránt biztosítani kell a n k és férfiak foglalkoztathatósága, továbbá a valamely szempontból (szociális, egészségügyi, lakóhely, fogyatékosok, kisebbségi hovatartozás stb.) hátrányos helyzetben lév csoportok vonatkozásában. Mindez kiegészül az Amsterdami Szerz dés anti-diszkriminációs klauzulájával, el segítve a hátrányos helyzet ek integrációját a munka világába. Ezekhez a pillérekhez több részcél kapcsolódott, amelyek jelent s hányada képzési és oktatási elemeket is tartalmazott. Így például a foglalkoztathatóság pillérén belül olyan 24

25 Az Európai Unió feln ttképzési stratégiája és szervezete konkrét célok jelentek meg, mint az iskolarendszerb l a munka világába való átmenet javítása vagy munkaer piacon érvényesíthet ismeretek el térbe helyezése az oktatásban. Ezen Foglalkoztatáspolitikai Irányelvek alapján kellett a tagországoknak nemzeti foglalkoztatási akciótervet kidolgozniuk. II.4.2. Az egész életen át tartó tanulás célkit zése LifeLong Learning LLL A már említett négy alapvet célkit zés mellett, ezeket mintegy keresztbe metszve, megjelentek ún. horizontális célok is, amelyek egyike az egész életen át tartó tanulás fejlesztése lett. Az egész életen át tartó tanulás fogalmát az Európai Unió tágan értelmezi, beleérti az oktatás teljes vertikumát és a tanulás minden formáját, függetlenül attól, hogy az mely életkorban és milyen környezetben zajlik. A nemzeti stratégiákat a közösség többek között abból a szempontból értékeli, hogy azok kiterjednek-e a kötelez oktatás szakaszára. A kés bbi fejezetekben látni fogjuk, hogy az egész életen át tartó tanulás európai térségének a megvalósítását célzó közösségi stratégia számos, az alapoktatást is érint célkit zést fogalmaz meg. II.4.3. Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés A nemzeti foglalkoztatási akciótervek els, 1998-ban elkészített közös értékelése, a közös foglalkoztatáspolitikai értékelés (Joint Employment Policy Assessment JEPA) azt jelezte, hogy a képzési és oktatási elemek igen nagy súllyal megjelentek a nemzeti szint foglalkoztatáspolitikai tervezésben is. Kés bb a képzési és oktatási elemek súlya a közös foglalkoztatási politikán belül folyamatosan növekedett. A magyar kormány és évi foglalkoztatáspolitikai irányelveiben már tükröz dtek a közösségi Foglalkoztatáspolitikai Irányelvek alappillérei tavaszán kísérleti jelleggel elkészült az els nemzeti foglalkoztatási akcióterv is. II.4.4. Európai Foglalkoztatási Stratégia A luxemburgi folyamatot csak meger sítette az 1999-ben Kölnben elfogadott Európai Foglalkoztatási Paktum (European Employment Pact EEP), mely a Növekedés, foglalkoztatás, versenyképesség és fenntartható fejl dés címet viselte. A dokumentum azonban konkrét intézkedések terén nem hozott túl sok el relépést. Szintén a kölni találkozón fogadták el az Európai Foglalkoztatási Stratégiát (European Employment Strategy EES). A két legfon- 25

26 Köpeczi Bócz Tamás tosabb foglalkoztatási célkit zést a foglalkoztatási arány növelésében és a munkanélküliek arányának csökkentésében látták a tagországok. 1. tábla Az EU tagállamok munkanélküliségi és foglalkoztatási rátája (Forrás: Employment in Europe 2001, European Commission, Brussels) Munkanélküliségi ráta (%) Foglalkoztatási arány (%) Tagállam Ausztria 3,2 6,2 6,4 5,2 69,7 67,7 67,8 68,3 Belgium 6,6 9,7 9,5 7,0 55,9 56,3 57,5 60,5 Dánia 8,4 7,1 5,2 4,7 74,0 74,8 75,1 76,3 Egyesült Királyság 8,8 8,2 6,3 5,5 69,5 69,3 70,8 71,2 Finnország 6,6 14,6 11,4 9,8 70,7 62,8 64,8 67,5 Franciaország 9,5 12,4 11,8 9,5 60,4 59,6 60,1 62,2 Görögország 7,0 9,6 10,9 11,1 53,4 55,0 55,5 55,6 Hollandia 5,8 6,3 4,0 2,7 62,5 65,9 69,8 73,2 Írország 14,7 11,7 7,5 4,2 51,4 55,4 60,5 65,1 Luxembourg 1,7 3,0 2,7 2,4 60,8 59,2 60,5 62,9 Németország 4,8 8,9 9,3 7,9 67,7 64,1 63,9 65,4 Olaszország 8,6 11,7 11,8 10,5 53,6 50,9 51,7 53,5 Portugália 4,2 7,3 5,2 4,2 68,1 62,8 66,6 68,3 Spanyolország 16,4 22,2 18,8 14,1 49,6 47,1 50,2 55,0 Svédország 3,1 9,6 8,3 5,9 79,5 70,3 70,3 73,0 EU átlag 7,7 10,8 9,9 8,2 62,2 60,1 61,3 63,3 II.5. A lisszaboni folyamat II.5.1. A lisszaboni stratégia Az Európai Tanács 2000 márciusában megállapított egy új stratégiai célt az Unió számára a foglalkoztatottság, a gazdasági reform és a szociális kohézió mint a tudásalapú társadalom részének meger sítése érdekében. Ekkor határozták el, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legdinamikusabban fejl d tudásalapú gazdaságává válik. Ehhez az oktatás és képzés korszer sítésének célját t zték ki maguk elé, hogy ezáltal javítsanak a foglalkoztatás helyzetén, vagyis hogy több 26

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása A szakképzés rendszere Budapest, 2008 II. A szakképzés rendszere Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt k:

Részletesebben

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A feln ttképzés szervezése

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A feln ttképzés szervezése HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása A feln ttképzés szervezése Budapest, 2008 VII. A feln ttképzés szervezése Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti

Részletesebben

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak

Részletesebben

Társadalmi megújulás operatív program. Akcióterv

Társadalmi megújulás operatív program. Akcióterv Társadalmi megújulás operatív program 2. prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása Akcióterv 2009-2010 2009. február 25. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma ( 500 karakter)

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1

TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1 TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1 1. FEJEZET AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TAGÁLLAMI STRATÉGIA BEMUTATÁSA 1.1. Jelenlegi helyzet 1.1.1.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA frey mária Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 1. Az előzményekről 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 3. Az új foglalkoztatási

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése

Részletesebben

Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésének szükségessége a felnőttképzésben

Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésének szükségessége a felnőttképzésben Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésének szükségessége a felnőttképzésben Handa Lászlóné Óbudai Egyetem, Alba Regia Egyetemi Központ 8000 Székesfehérvár, Budai u. 45. handa.laszlone@arek.uni-obuda.hu

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása

A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása Regionális Operatív program 3.3. ROP - 3.3.1. - 05/1-2006 04-0001/36 A munka világa és a fels oktatási intézmények közötti kapcsolatok er sítése a Dunaújvárosi Kistérségben A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi

Részletesebben

Nevelési és Pedagógiai Program

Nevelési és Pedagógiai Program 2013 Hrvatski vrtić, osnovna škola, gimnazija i učenički dom Miroslava Krleže, Pečuh - Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Pécs Nevelési és Pedagógiai Program 2 NEVELÉSI

Részletesebben

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program 2015 Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,

Részletesebben

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel

Részletesebben

Magánnyugdíjrendszerek

Magánnyugdíjrendszerek Magánnyugdíjrendszerek A magánnyugdíjrendszerek szerepe a megfelelő mértékű és fenntartható nyugdíjak biztosításában Európai Bizottság Ezt a publikációt a foglalkoztatásra és szociális szolidaritásra vonatkozó

Részletesebben

OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok:

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 2014. január Készítette: Az Intézeti akkreditációt előkészítő bizottság: Dr. Nagy Sándor

Részletesebben

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. Az első kiadás dátuma: Az Intézményi Minőségirányítási

Részletesebben

KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA CÍMLAP KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. december hó www.vatikft.hu 06-1/413-0959 1 KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom

Részletesebben

Speciális ingatlanok értékelése

Speciális ingatlanok értékelése Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Speciális ingatlanok értékelése 3. Speciális lakóingatlanok értékelése

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM JÁTÉKSZIGET Óvoda Szombathely, Győzelem u. 1/a MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Geositsné Gerencsér Lucia óvodavezető Fodor Imréné minőségügyi megbízott Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 1.

Részletesebben

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:

Részletesebben

Budapest, 2013. augusztus

Budapest, 2013. augusztus 67188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 154. szám Melléklet az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozathoz JEDLIK-TERV NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE 2013-2016. Budapest, 2013. augusztus

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac Györgyi Zoltán Képzés és munkaerőpiac Lektorálta: Fehérvári Anikó és Imre Anna A Külvárosi Tankör Középiskoláról készült esettanulmány szerzője Erdei Gábor. 2 Tartalom Bevezetés... 5 A képzés és a munkaerőpiac

Részletesebben

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó

Részletesebben

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA Ministry of Employment and Labour Preparation for the Implementation of Community Initiative EQUAL 2004-2006 in Hungary EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

Részletesebben

FELHÍVÁS. a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére

FELHÍVÁS. a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére FELHÍVÁS a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére A felhívás címe: Szociális humán erőforrás fejlesztése A felhívás kódszáma: EFOP-3.8.2-16 Magyarország

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret

nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret Minden ötödik európai nehézségekkel küzd a szövegértés területén AZ EU SZÖVEGÉRTÉSI KÉSZSÉGGEL FOGLALKOZÓ MAGAS SZINTŰ SZAKÉRTŐI CSOPORTJA

Részletesebben

A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata

A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata Vámosi Tamás Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV Miskolc, 2013 1.1.32. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 64/2013. SZ. HATÁROZATA. Készült 8 példányban,. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005. szeptember 30. COM(2005) 465 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. Tanár-továbbképzési konferenciák 2007. Budapest Siófok Hajdúszoboszló

HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. Tanár-továbbképzési konferenciák 2007. Budapest Siófok Hajdúszoboszló HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési konferenciák 2007. Budapest Siófok Hajdúszoboszló 1 Felelős szerkesztő: Nagy László Szakmai szerkesztő: dr.

Részletesebben

Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK

Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK 1. A VIZSGÁLAT KIINDULÓPONTJA, A PROBLÉMA FELVETÉSE A jelenlegi magyar oktatási rendszerben

Részletesebben

Stratégiai tervezés a szociális munkában

Stratégiai tervezés a szociális munkában Stratégiai tervezés a szociális munkában 1 2 Kőnig Éva (szerk.) Stratégiai tervezés a szociális munkában Debrecen, 2011 3 A kiadvány a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, valamint

Részletesebben

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 TARTALOMJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások...

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

Gondolatok a magyarországi felnőttképzésről 1

Gondolatok a magyarországi felnőttképzésről 1 Fodor Imréné Éva FODOR IMRÉNÉ ÉVA Gondolatok a magyarországi felnőttképzésről 1 Bevezető Magyarország a rendszerváltás után a felnőttképzés rendszerének kidolgozása terén az újonnan csatlakozott országok

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Útközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából:

Útközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából: Útközben Hírlevél 1. Az együttműködés dimenziói Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata az idei évben valósítja meg nyertes pályázatát - TÁMOP 1. 4. 3. Innovatív kísérleti foglalkoztatási

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA KAPOSFŐ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA KAPOSFŐ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA KAPOSFŐ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 1 A CME-IMIP modell adaptációját készítette: Általános Iskola Kaposfő Az alkalmazotti közösség elfogadó határozatának

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A Téli közfoglalkoztatási programba bevont panaszos azért fordult hivatalomhoz,

Részletesebben

A múzeumok oktatást támogató tevékenysége*

A múzeumok oktatást támogató tevékenysége* KÖZGYŰJTEMÉNYEK ÉS OKTATÁS A múzeumok oktatást támogató tevékenysége* Bereczki Ibolya Magyar múzeumok a XX. század végén a múzeumpedagógia szempontjából Amikor visszatekintünk az elmúlt néhány évtized

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6

Részletesebben

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ZICHYÚJFALU, 2004. Összesen: 101 oldal 1 TARTALOMJEGYZÉK Iskolánkról 3. Nevelési program 4. I. Pedagógiai alapelveink 4. II. Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

Részletesebben

I. Kiemelt vizsgálati célok 1. Az adózói életút vizsgálatán alapuló ellenőrzések

I. Kiemelt vizsgálati célok 1. Az adózói életút vizsgálatán alapuló ellenőrzések A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4001/2016. tájékoztatás az állami adó- és vámhatóság 2016. évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról Az adózás rendjéről

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI

Részletesebben

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Pécs, 2013. Tartalomjegyzék: 1. Az 50 év felettiek munkaerő-piaci

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz c. pályázathoz Kódszám: TÁMOP- 3.1.1-11/1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával

Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával Harkányi Adrienne Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ Az oktatásban dolgozó

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében

Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében dr. Kaposi József főigazgató 2014. október 7. Hajdúszoboszló Fejlesztési-kutatási területek 1. Háttér 2. Fejlesztések tankönyvek

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

A tudás alapú társadalom iskolája

A tudás alapú társadalom iskolája Ollé János A tudás alapú társadalom iskolája A társadalom iskolája Az oktatásban csak nehezen lehet találni olyan életkori szakaszt, képzési területet, ahol ne lenne állandó kérdés a külvilághoz, környezethez

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

A PÁLYAKÖVETÉS ÉS AZ ALUMNI HELYE AZ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁBAN

A PÁLYAKÖVETÉS ÉS AZ ALUMNI HELYE AZ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁBAN Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1 A pályakövetéses vizsgálatok illeszkedése az SZTE minőségfejlesztési rendszerébe... 4 1.1 Pályakövetéses vizsgálatok jellemzői... 6 1.2 Pályakövetéses

Részletesebben

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? JÖVŐKUTATÁSI KUTATÓKÖZPONT Témavezető: Kovács Géza DSc Professor Emeritus Bíráló Bizottság névsora: Sulokné Anwar

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA Készítette: Szokoli Erzsébet (Hegyvidéki Egyesített Gondozási Központ, intézményvezetı) Elfogadta 114/2013. (V. 30.) számú határozatával

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére

Részletesebben