MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Átírás

1 JÁTÉKSZIGET Óvoda Szombathely, Győzelem u. 1/a MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Geositsné Gerencsér Lucia óvodavezető Fodor Imréné minőségügyi megbízott Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3

2 1. BEVEZETŐ ÓVODÁNK RÖVID TÖRTÉNETE ÓVODÁNK KÜLDETÉSNYILATKOZATA ÓVODÁNK JÖVŐKÉPE AZ IMIP CÉLJA, SZEREPE HELYZETELEMZÉS A minőségfejlesztő munka eredménye Minőségirányítási szervezet Külső és belső szabályzók jegyzéke A FENNTARTÓI ÖMIP INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ KIVONATA MINŐSÉGPOLITIKA MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT MINŐSÉGCÉLOK A nevelőmunka céljai A közvetlen partnerekkel kapcsolatos célok: A munkatársakkal kapcsolatos célok: Társadalmi hatásokkal kapcsolatos célok: A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ELVEI Partnerközpontúság Eredményes, hatékony működés A szervezeti kultúra fejlesztése Folyamatos fejlesztés MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER JELLEMZŐI A minőségirányítási rendszer szerkezete: A dokumentálás A VEZETÉS FELADATAI A tervezésben A működtetésben Együttműködés a közvetett és közvetlen partnerekkel TERVEZÉSI FELADATOK MŰKÖDTETÉS FELADATAI Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3

3 Emberi erőforrások biztosítása Egyéb erőforrások biztosítása Folyamatok működtetése AZ ELLENŐRZÉS FELADATAI Vezető ellenőrzése: Belső ellenőrzések Belső ( külső) auditok Az óvoda ellenőrzési rendszere MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS PARTNERIGÉNY-ÉS ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSEK Partnerigény - és elégedettség mérések időterve MÉRÉSI FELADATOK A HELYI NEVELÉSI PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK MÉRÉS, ÉRTÉKELÉSE Gyermekek mérése, értékelése A csoport előrehaladásának értékelése A csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése AZ INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS TERÜLETEI, ÉVES ÉRTÉKELÉS A FOLYAMATOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE ÖNÉRTÉKELÉS Dolgozói önértékelés Teljesítménykövetelmény, teljesítményértékelés AZ IMIP ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3

4 MELLÉKLET: 1. számú melléklet: Óvodapedagógusok önértékelési lapja. 2. számú melléklet: Dajkák és az intézmény egyéb dolgozóinak önértékelési lapja. 3. számú melléklet: Teljesítménykövetelmény meghatározása. 4. számú melléklet: Teljesítményértékelés 5. számú melléklet: Gyermekek egyéni fejlődése lap 6. számú melléklet: Csoport neveltségi szintje lap (csoportonkéni összesítő mérőlap) Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3

5 1. BEVEZETŐ 1.1. Óvodánk rövid története Intézményünk jogelődje a Szombathely, Szent István király u számú Napközi Otthonos Óvoda volt november 04-én a város egyik legkorszerűbb óvodáját vettük birtokba, ahol jelenleg 4 csoportban igyekszünk megfelelni a külső és a belső vevőinknek ben 50 fő férőhellyel indult intézményünk, de tagóvodaként megtartottuk a Szent István király utcai óvodát is, hiszen már az új óvodánk átadásakor kiderült, hogy a lakókörzetünkben élő óvodás gyermekeinknek száma sokkal több, mint ahányan befértünk volna az új épületbe ban új fejezet kezdődött intézményünkben, a megyében elsőként az OKI megbízásából egy játék, folyamatos napirend program kidolgozásában és kísérleti bevezetésében vettünk részt egy óvodai csoporttal. A legkiválóbb óvónők vettek részt az új rendszer kidolgozásában. Program terveket készítettek, megteremtve a lehetőséget egy magasabb szintű óvodai munkának. Munkánk eredményeként 1988-tól a vas megyei Pedagógiai Intézet felkérésére a Város Bázisóvodája lettünk, elsőként. Nagy felelősséggel végezve ezt a feladatot, hiszen a megye valamennyi településéről számtalan óvónő, tanítónő, napközis pedagógus igyekezett betekintést nyerni munkánkba szeptember 01.-től belső átalakítással egy új óvodai csoport beindítására került sor. A gyöngyöshermáni lakótelep bővült, így nagyon sok gyermekünk szorult ki az óvodából, ezért kellett a bővítésre sort keríteni július 01. a Szent István király utcai Óvodában működő 1 csoport átkerült a Győzelem utcai épületbe, a konyhát alakítottuk át csoportszobának. Az évi LXII. Módosított törvény lehetővé tette, hogy az óvodai nevelés országos alapprogramja alapján Helyi Nevelési Programot készíthessünk. Nem kis feladatot jelentett ez az óvodapedagógusok számára, hiszen eddig központi programmal működtek az óvodák. Óvodánknak nagy előnye volt, hiszen erre az időpontra már az óvoda valamennyi csoportjában a saját magunk által kikísérletezett program birtokában voltunk. Éltünk a lehetőséggel, hogy az óvónők pedagógiai nézeteiket, széleskörű módszertani szabadságukat érvényesíteni tudják egy saját, az óvodai élet teljes tartalmát felölelő, az óvoda első számú dokumentumának: a HOP-nak kidolgozásával szeptember 01-én bevezetésre került Helyi nevelési Programban már óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszerében megfogalmaztuk a minőségbiztosítást. Nevelési programunk bevezetésével egyidejűleg munkánk még eredményesebbé tétele céljából pályáztunk az Oktatási Minisztérium által meghirdetett A COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modell kiépítésére, melyen nem nyertünk támogatást. Óvodánk 2001/02-es nevelési évben elkezdte minőségbiztosítási rendszerének kiépítését. Ennek megvalósítása érdekében minőségbiztosítási kört alakítottunk. Az első nevelési év végére minden tagja megszerezte az elméleti tudásanyagot ahhoz, hogy óvodánkban megindulhatott az érdemi munka szeptember 01.-től a Helyi Nevelési Programunk módosításakor már konkrét Minőségfejlesztési Munkaterv alapján a COMENIUS 2000 I. intézményi modell kiépítése elkezdődött. Saját stratégiát alakítottunk ki a szakszerű, eredményes munka érdekében. Munkánk célja a partnerközpontú működés kiépítése volt. 2003/04 nevelési évben a már kiépített PDCA logikára épült partnerközpontú modellt folytattuk tovább az eddig már megismert elvárásokra, igényekre, követelményekre alapozva. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 1

6 ÓVODÁNK KÜLDETÉSNYILATKOZATA Az óvodánk minden dolgozója azon fáradozik, hogy a nevelőmunka és az azt segítő speciális tevékenységek és szolgáltatások az intézmény legeredményesebb működését tegyék lehetővé. Ennek érdekében: - Arra törekszünk, hogy az óvodáskor végére gyermekeink alkalmassá váljanak az iskolai életre. - Biztosítjuk gyermekeink számára a nyugodt, önfeledt játékot, melyben értelmi képességeik és érzelmi életük kiteljesedik. - Mi óvónők hiszünk abban, hogy a gyermekkor különleges, megismételhetetlen korszak az ember életében. - Ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy fogadják el egymást, legyen meg bennük a kellő tisztelet és segítő odafordulás a másik ember, társ iránt. - Kiemelt hangsúlyt fektetünk a tehetséges és hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére egyaránt. - A szülőkkel kialakult gyümölcsöző kapcsolatunkat szeretnénk továbbra is megtartani és ápolni. Óvodánk minden dolgozója tudomásul veszi, hogy minden változik, úgy a környezet, mint a gyermekeket és a minket körülvevő világ. Ezért minőségfejlesztésünk alapja a partnerközpontúság, a mindenkori társadalmi - és partneri igényeknek megfelelés. Partnerközpontú szemléletmódunk Nevelési Programunk célkitűzésein alapul, figyelembe véve a partnerek igényeit. Minőségfejlesztésünk célja a küldetésünknek megfelelés elérése, amely egyben lehetővé teszi számunkra óvodánk megkülönböztethetőségét az összes többitől ÓVODÁNK JÖVŐKÉPE Modern, megújulásra kész, az európai normákat és partnereink igényeit szem előtt tartó, széles szolgáltatást nyújtó intézménnyé szeretnénk válni, amely biztosítja a képességek fejlesztését, a tehetség kibontakoztatását, a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését, valamint az iskolai életre való alkalmasságot. Olyan intézménnyé, ahol a szakmai felkészültség, igényes munkavégzés a meghatározó, ápolja a hagyományokat, s amelynek legfőbb összetartó ereje a MI tudat. Olyan óvodában, melyet együttműködésre kész, elkötelezett vezető irányít a vonatkozó törvények és jogszabályok szellemében AZ IMIP célja, szerepe A minőség a végzett munka megfelelőssége, valamint a partneri elvárásoknak történő megfelelés. Az IMIP célja: olyan rendszer kiépítése, amely garantálja és biztosítja a bizalomkeltést partnereinkben, valamint a helyi és társadalmi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújt s ezt meg is erősíti. Ezen cél érdekében az óvoda szeptember 01-én bevezette a COMENIUS I. modellt, s elkezdte a partnerközpontú működés feltételrendszerének kiépítését. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 2

7 Az IMIP intézményünkre vonatkozó speciális minőségirányítás, a minőség szempontjából. Tevékenységeket koordinál a szervezet tevékenységének ellenőrzése során és értékelésekor Helyzetelemzés A minőségfejlesztő munka eredménye A partnerközpontú minőségirányítási rendszer kiépítése az óvoda életében, gondolkodásmódjában újdonságnak számító követelményeket fogalmazott meg. Minden dolgozó tisztában lett azzal, hogy több éves komoly belső erőforrásokat igénylő programot építünk ki, működtetünk, melynek sikeréhez a vezetői elkötelezettségen túl a nevelőtestület aktív támogatása is elengedhetetlen. Mindezek megvalósítása képessé tette egy gyermekközpontú, partnerközpontú és folyamatosan megújulni képes intézmény működését. Az eddigi partnerfelmérések igazolják Nevelési Programunk helyességét. Partnereink véleménye alapján erősségünk: Derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör Nagyfokú gyermekszeretet Empátia és segítőkészség Tiszta, rendezett kertvárosi környezet Jó kapcsolat a szülői házzal Jó viszony a szülők és az óvónők között Sokszínű, érdekes mindennapok. Az erősségeket, gyengeségeket részletesen elemezve, értékelve Minőségfejlesztési Kézikönyv tartalmazza Minőségirányítási szervezet Az intézményben a minőségirányítás szervezetét a minőségi kör alkotja. Feladata: az intézményi nevelési programban kimunkált és elfogadott célok megvalósításához szükséges tevékenységhalmazt egy adott folyamatra vonatkozóan munkafolyamatokba rendezze, és a szabályozással segítse elő a célnak való megfelelést. A minőségi kör a munkáját az óvodavezető írásos megbízása alapján végzi. A minőségi kör vezetőjét az óvodavezető munkaköri leírással, jogosítványokkal (pl.: számítógéphez való hozzáférés) és határidő megbízásokkal látja el. A minőségi kör összetétele: a folyamatokban érintettekből áll, élén a minőségi kör vezetőjével. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 3

8 Tevékenységük: Elkészítik munkatervüket Rendszeresen üléseznek Elkészítik a folyamatleírást Tájékoztatják a nevelőtestületet munkájuk eredményeiről Javaslatokat dolgoznak ki a döntéshozók részére A munkacsoport zárójelentését, valamint folyamatszabályozási elképzeléseiket az intézményvezetés és a nevelőtestület megvitatja, majd konszenzusos formában elfogadja. A csoport munkájának végterméke: Dokumentációs lapok; A folyamatszabályozás leírása; Zárójelentés. Minőségi körvezető: - A vezető bízza meg, a dolgozók véleményének kikérdezése alapján. - Részt vesz a vezetőség munkájában, közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kidolgozásában. - Működteti az intézmény minőségügyi rendszerét, amely átfogja az intézmény szakmai munkáját. - Felelősségkörébe tartozik a minőségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése (belső audit). - Javaslatot tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására. Rávilágít a fejlesztések lehetőségeire. Gondoskodik a korrekciós folyamatok végrehajtásáról. - Előkészíti a területét érintő nevelőtestületi döntéseket. - A minőségüggyel kapcsolatban állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrendszerét és kommunikációs kultúráját. A projektirányításból eredő feladatai: A projekt munkatervének óvodai adaptálása A szükséges képzések megtartása, ill. az ahhoz szükséges feltételek biztosítása (előadó hívása, stb.) A fejlesztő munkák koordinálása Tájékoztatás az elvégzett munkákról Munkajelentések leadása Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 4

9 Külső és belső szabályzók jegyzéke Minőségügyi szabályzók: Küldetésnyilatkozat (célok) Minőségügyi Kézikönyv Minőségügyi eljárások rendje (Ki? Mit? Mikor? ) Dokumentáció rendje (Kivel? Hogyan? ) Külső-belső szabályzók Jogi szabályozás szintje Közoktatási Törvény, munka Törvénykönyve, OM rendeletek Alapdokumentumok szintje Alapító okirat, Pedagógiai Program. Fő szabályozó dokumentumok szintje SZMSZ, Házirend, eljárási utasítások, IMIP Részterületek szabályozásának rendje Eljárási utasítások, szabályok Munkautasítások szintje Óvodavezetői utasítások, Tűzvédelmi utasítás, Munkavédelmi utasítás, Bizonylatok szintje Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, mérési eredmények Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 5

10 1.4. A fenntartói ÖMIP intézményre vonatkozó kivonata A fenntartó Minőségirányítási Programja határozza meg azokat a főbb minőségcélokat, melyek a minőségirányítási program elkészítésekor figyelembe lettek véve, így az óvodánk minőségirányítási programjában meghatározottak soros kapcsolatban vannak a fenntartói minőségirányítási Programmal. Fenntartói minőségpolitika 1. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata elkötelezett az általa fenntartott közoktatási intézmények egészére vonatkozó minőségirányítási rendszer kiépítésében és működtetésében. 2. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata az oktatást stratégiai ágazatnak tekinti és elkötelezett annak érdekében, hogy Szombathely iskolaváros jellegét fenntartsa. 3. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy minőségi nevelési-oktatási szolgáltatást biztosítson az igénybevevők számára, megtartsa a szakmaiság elsőrendűségét és az értékmegőrzést. 4. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség biztosítását a különböző társadalmi helyzetű gyermekek, tanulók részére, külön figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű gyermekekre, illetve az ifjúságvédelmi tevékenységre 5. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata tartalmas együttműködésre törekszik az önkormányzati nevelési-oktatási intézményekkel párhuzamosan működő, vagy hozzájuk más módon kapcsolódó intézményekkel, szervezetekkel, a gazdaság szereplőivel, érdekképviseleti és civil szervezetekkel. 6. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata prioritásként kezeli az intézményi működés személyi és tárgyi feltételeinek javítását, a hatékony infrastrukturális rendszer megteremtését. 7. A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó önkormányzati minőségirányítási program kapcsolódik a Polgármesteri Hivatal MSZ EN ISO 9001: 2001 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszeréhez, valamint épít az önkormányzati közoktatási rendszert szabályozó belső dokumentumokra. Nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó általános elvárások A központi oktatásirányítás, valamint a fenntartó fejlesztési tervében és minőségirányítási programjában megfogalmazott elvárásai jelenjenek meg az intézmények dokumentumaiban és mindennapi munkájában. Az intézmények gazdálkodása és ügyrendje feleljen meg a hatályos jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak. Valamennyi intézmény készüljön fel az integrált nevelés-oktatás megvalósítására a megfelelő módszertani és feltételrendszer biztosításával. Kapjon hangsúlyt a kiemelkedő képességű gyermekek, tanulók tehetséggondozása. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 6

11 A művészeti képzést alap- és középfokon egymásra épülő rendszerként kell működtetni azokban a művészeti ágakban, amelyekben ez az együttműködés biztosítható. Javítani kell a mindennapos testmozgás feltételeit, és továbbra is biztosítani kell a szervezett úszásoktatás lehetőségét. Hatékonyabbá kell tenni az egészségnevelés programját annak érdekében, hogy az egyes korosztályok egyészségi mutatói javuljanak. A szabad férőhelyek figyelembevételével biztosítani kell az önkormányzati intézményhálózat keretei között a nem szombathelyi gyermekek, tanulók fogadását. Erősíteni kell az öntevékeny szakmai műhelyek városi szintű koordinációját és együtt működését. Az intézmények járuljanak hozzá működési feltételeik javításához, pályázati lehetőségek felhasználásával. Intézményi szintű mérés-értékelési és önértékelési rendszert kell működtetni, amely kiterjed az intézmény minden tevékenységi formájára. Az intézmények aktívan működjenek közre a városi ünnepségeken, rendezvényeken. Hatékonyabbá kell tennünk az információs rendszert a fenntartó és az intézmények között, továbbá biztosítani kell a különböző szinteken keletkező információk cseréjét, megismerhetőségét. Az intézmények dolgozzák ki minőségirányítási programjukat, legyenek elkötelezettek a minőség iránt és jelenítsék meg a partnerközpontú működést. Az óvodákra vonatkozó elvárások Az óvodai rendszer a valós igényeknek megfelelően, ahhoz folyamatosan igazodva, a szakmai és gazdaságossági szempontok egyenrangú figyelembevételével biztosítsák a felvehető gyermekek számára a szükséges óvodai gyermekcsoportok működését. Az óvodák folyamatosan működtessék saját minőségfejlesztő, teljesítményértékelő és minősítő rendszerüket. Az óvodák gondoskodjanak helyi nevelés programjuk színvonalas megvalósításával a gyermekek szociális, testi, értelmi képességeinek egyéni és életkor specifikus fejlesztéséről. Az óvodák programkínálatukkal, családias légkörükkel, a szülők számára biztosított előzetes tájékoztatással segítsék elő, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves korban teljeskörűen kerüljenek be az óvodába. Az óvodai idegen nyelv feltételeinek biztosításával egyre több gyermek játékos módon ismerkedjen az angol és német nyelvvel. Az óvodák törekedjenek rendszeres kapcsolattartásra a gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, pedagógiai szakszolgálatokkal. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 7

12 Ellenőrzés, értékelés Ellenőrzés - A jövőben 4 évente komplex fenntartói ellenőrzést végez. - Ellenőrzi a működés törvényességét, hatékonyságát, gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységét, a gyermekbalesetek érdekében tett intézkedéseket, a szakmai munka eredményességét, és a gazdálkodást. Értékelés: Cél Kritérium Teljesülés mutatója Minél nagyobb számban kerüljenek be a hátrányos helyzetű 3 éves gyermekek az óvodába - Csökken a hátrányos helyzetűként nyilvántartott, óvodába nem járó 3 éves gyermekek száma - A gyámügyi ellátásban nyilvántartott hátrányos helyzetű gyermekek, és az óvodában ellátott hátrányos helyzetű gyermekek számbeli Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása bővüljön. A dolgozók képzésével javuljon a szakmai munka színvonala - Valamennyi sajátos nevelési igényű gyermek óvodai ellátása (integrált, szegregált) biztosított - Pozitív visszajelzések az óvoda részéről. A fenntartó JÁTÉKSZIGET Óvodával szembeni elvárásai különbsége csökken. - A szakértői bizottsági szakvéleménnyel rendelkező gyermekek száma óvodánként - Rendelkeznek az intézmények fejlesztő programmal - Biztosítottak a speciális személyi tárgyi feltételek - Partneri elégedettség mérés eredményei - Szakértői vizsgálatok eredményei - Segítsék a gyermeki személyiség pozitív emocionális fejlődését a játékban. Szolgálja a tevékenységben megvalósuló tanulás és a hozzáadott érték a gyermeki személyiség fejlesztését! - A partneri elégedettség mutatója 80-90%-os elégedettséget mutasson. - Törekedjenek arra, hogy minél több hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családot vonjanak be az esélyegyenlőségi programokba. - Őrizzék meg és támogassák az óvodapedagógusok új nevelési módszerek iránti nyitottságát. 2. MINŐSÉGPOLITIKA A minőségpolitika: az intézmény vezetésének elkötelezettségét tartalmazó nyilatkozat, mely tükrözi az intézmény szellemiségét, a vezetés elkötelezettségét, feladatait, a hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtás javítás, fejlesztés céljait. A minőségpolitika kinyilatkoztatás a minőségüggyel kapcsolatban. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 8

13 2. 1. Minőségpolitikai nyilatkozat Az óvoda minőségfejlesztési rendszerének kialakítása és működtetése azt jelenti, hogy az óvoda minden tagja elkötelezte magát a vezető programjában megfogalmazott minőségcélok- és feladatok iránt. Stratégiai cél, hogy alapozzunk hagyományainkra, a társadalmi, partneri igényekre alapvető erkölcsi, etikai normák szerinti nevelés folytatására. Középtávú cél olyan módszertani kultúra továbbfejlesztése, mely hatékony óvodaműködtetést tesz lehetővé, megfelel a korszerű követelményeknek, elvárásoknak, valamint a környezetből érkező elvárásoknak, kihívásoknak nevelési igényeknek. Az intézmény valamennyi dolgozója közreműködik a minőségpolitikai célok megvalósulásában. Törekszik arra, hogy - a gyermekek a felnőttek részéről megkapják azt a kitüntető figyelmet és odafordulást, amelyben személyiségük harmonikusan bontakozhat, formálódhat; - a gyermekközpontú szemléletnek megfelelően biztosítjuk a gyermekek legfőbb jogát: játékhoz való jogát; - biztonságos, családias, szeretetteljes légkört teremtünk, ahol minden gyermek egyéni képességei szerint fejlődhet; - egyenlő lehetőséget biztosít a gyermekek képességeinek kibontakoztatására, tehetséggondozásra, a hátrányok leküzdésére, csökkentésére; - megőrzi és ápolja az óvodánk valódi értékét: a gyermekközpontú szemléletet oly módon, hogy igyekszik megerősíteni pedagógiai és pszichológiai kultúráltságot, fokozni a nevelés minőségét; - képes maradjon a sokféleség elfogadására, csapatmunkára és kreatív együttműködésre; - a játékos fejlesztés eredményeként az óvodáskorban nyitott, kreatívan játszó gyermekekből felnőttkorára érdeklődő, sokoldalú, alkotó ember válhasson; - az óvodavezetés az alapfunkciók ellátása mellett olyan óvodát működtessen, amely modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújt, s ennek megfelelően az emberi kultúra általános értékei meghatározó jellegűek (szeretet, megértés, jóság, közösségi érzés); - a munkakapcsolat a fenntartóval naprakész legyen, feleljen meg a törvényi előírásoknak, elvárásoknak, az anyagi lehetőségek és a szakmai munka minőségének vonatkozásában egyaránt Minőségcélok A nevelőmunka céljai - A gyermekek sokoldalú játékigényének, játékszükségletének kielégítése, ezáltal önkifejezésük és együttműködésük kiteljesedésének elősegítése. - A szabad és élménydús játék biztosítása, amely hidat képez a családi meleg elfogadó, valamint az iskolai elváró, megerősítő módszerek között. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 9

14 - Az önfeledt, szabad játék folyamatában a gyermekek testi-lelki egyensúlyának megteremtése, mert ez jelenti számukra az érzelmi biztonságot és fejleszti érzelmi intelligenciájukat. - A tevékenységbe ágyazottan megalapozni és fejleszteni a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képességét. - A játékhelyzetekből természetes módon adódóan támogatni, segíteni őket a kontaktusteremtésben, a kommunikálás és társalgás technikájának elsajátításában. - Speciális szükségletek kielégítése. - Családi nevelés kiegészítése, tekintettel a családok értékrendjének sokféleségére. - Testi, szociális, érzelmi, értelmi képességek alakítása. - Iskolai alkalmasság elérése. - A nevelési programban meghatározottak alapján a gyermekek alapkészségeinek javulása. - A nevelés olyan irányú megszervezése, mely megfelel a környezet elvárásainak. - A nevelésben alkalmazott módszerek sokszínűsége. - Alapvető erkölcsi, etikai normák közvetítése. - A nevelés színvonalának emelése, (egyéni fejlesztés növelése) A közvetlen partnerekkel kapcsolatos célok: - A gyermeki elégedettség mérése minden nevelési területen 75%-ot érjen el összesítésben. - Nevelési munkánkat olyan színvonalon végezzük, hogy óvodánk felvételt nyert gyermekek száma az Alapító Okiratban meghatározott létszámnak megfelelően 100%- os legyen. - Gyermekeink óvodáskor végére váljanak alkalmassá mind nagyobb számban az iskolai életre. - A partneri elégedettség mérésénél a megkérdezettek 75%-a mondja el véleményét a teljes körű igényfelméréskor. - Nyitottság a partnerek felé A munkatársakkal kapcsolatos célok: - Az alkalmazotti elégedettség mutatók minden dolgozónál érjék el a 80%-ot. - Az alkalmazotti elégedettség mérés a minőségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 80%-os elfogadását jelezze. - Az irányított önértékelés legalább 85%-os átlagértéket mutasson az összesítés során. - Az alapvető erkölcsi, etikai normák közvetítése. - A nevelésben alkalmazott módszerek sokszínűsége. - Az intézmény jó hírnevének megtartása, növelése. - Növekvő képzettségű pedagógus munkaerő biztosítása. - Teljesítményértékelés, önértékelés Társadalmi hatásokkal kapcsolatos célok: - Óvodai nevelőmunkával olyan értékek közvetítése, megerősítése, melyek a gyermekek személyiségére, nevelési színvonalára a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorol. - Társadalmi és helyi igényeknek megfelelő nevelési szolgáltatás nyújtása. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 10

15 2. 3. A minőségirányítás elvei Partnerközpontúság A partnerközpontú működés fő célja, hogy a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő nevelési-oktatási szolgáltatást nyújtson. Ennek érdekében a partnerközpontú működés, elemei: A modellkiépítés során elkészült partnerlista folyamatos (évenkénti) felfrissítése, újragondolása A partnerek igényeinek, elégedettségének folyamatos mérése A felmérés eredményei alapján az intézmény működésének folyamatos javítása, az intézményi célkitűzések folyamatos ellenőrzése E fő célkitűzés megvalósítása érdekében intézményünk a COMENIUS 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modellt építette ki. A minőségirányítási rendszerrel támasztott követelményeket a modell leírása tartalmazza, melynek fő elemei: - Nyitott önértékelés - Érdekelt felek azonosítása - Érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése - Igények elemzése - A célok és prioritások meghatározása, ill. módosítása - Intézkedési terv készítése - Intézkedési terv megvalósítása - Intézkedési terv megvalósításának értékelése - Korrekciós terv készítése, és megvalósítása - Irányított önértékelés Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 11

16 Eredményes, hatékony működés 1. Az intézmény alapító okirataiban vállalt feladata alapján főfolyamat a nevelés melynek kulcsfolyamatai: - Játék, tanulás - Egészséges életmód - Érzelmi nevelés, szocializáció - Anyanyelvi nevelés 2. Az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével, partneri igényekkel, elégedettségekkel kapcsolatos mérések, elemzések és fejlesztések biztosítják a minőcég célok elérését a mérés, elemzés, és fejlesztés főfolyamat kulcsfolyamatai: - Belső auditok; - Helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek; - Partneri igényfelmérés, - Irányított önértékelés. 3. A vezetőség felelősségi körébe, mint főfolyamatba - tartozik a mérési eredmények elemzése alapján történő beavatkozás, fejlesztés, az intézményi jövőképtervezés elvégzése. - Nevelőmunka tervezése - Vezetői ellenőrzések, értékelések - Dokumentumok kezelése 4. A vezetői beavatkozások elsősorban a gazdálkodás és erőforrásokkal főfolyamatokon keresztül valósul meg a következő kulcsfolyamatokkal: - Új munkatársak felvétele és betanítása - Munkatársak értékelése - Munkatársak képzése - Gazdálkodási tervezés - Infrastruktúra működtetés A szervezeti kultúra fejlesztése A szervezeti kultúra fejlesztésének célja: olyan szervezet kialakítása, mely képes az önmegújításra, az adott feladatok elvégzéséhez megfelelő szervezeti megoldások alkalmazására, amelynek légkörét a magas fokú együttműködés és nem az egymás rovására versengés jellemzi, amelynek célja a konfliktusok feltárása és megoldása, amelyben a döntések a legideálisabb szinten hozhatóak Folyamatos fejlesztés Annak érdekében, hogy az intézmény sikerrel tudjon alkalmazkodni a folyamatosan változó külső és belső elvárásokhoz, kidolgozta a folyamatos fejlesztés módszerét, amely: Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 12

17 1. a partnerekből és a folyamatok szabályozásából származó adatokra, 2. ezek elemzésére épülő, 3. a munkatársak felkészítésén és bevonásukon alapuló, 4. következetes szervezet-és minőségfejlesztési munkát jelent. A folyamatos fejlesztés tervezése: A folyamatos fejlesztés szisztematikus adatgyűjtésre alapozott tervszerű tevékenység. Az adatgyűjtés, az ehhez szükséges információs csatornák működtetése, a döntést előkészítő elemzés a minőségügyi megbízott feladata. A fejlesztési feladatok azonosítása és rangsorolása: intézkedés: amikor a probléma megoldása vezetői intézkedést igényel, intézkedési terv: amikor a probléma megoldása ismert, de a megoldáshoz vezető út összetett, több lépésből áll, fejlesztő tevékenység: amikor a probléma megoldása további elemzést, okkeresését, megoldási lehetőségek kidolgozását igényli, melyet minden esetben egy fejlesztő team végez, prevenciós elemzés: mely az adott probléma más helyen, más időben történő bekövetkezésének lehetőségeit, ennek elkerülését vizsgálja. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 13

18 A folyamatos fejlesztés stratégiája: Egy adott probléma esetén a kibővített óvodavezetés dönt a probléma és a rendelkezésre álló erőforrások függvényében. Az adatgyűjtés és az ehhez szükséges információs csatornák műkötetése, a döntés előkészítő elemzés a minőségügyi vezető feladata. A folyamatos fejlesztés megvalósítása: Minden fejlesztő beavatkozást ellenőrzés kísér és értékelés követ. Intézkedés esetében az ellenőrzésért felelős személyt, az intézkedést elrendelő jelöli ki, és ő végzi a beavatkozás értékelését is. Intézkedési terv esetén az intézkedési tervnek kell tartalmaznia az ellenőrzés és az intézkedési terv végrehajtás értékelésének megtervezését is. A fejlesztő tevékenység mindig egy szisztematikus problémamegoldó módszer alkalmazását jelenti, amely team munkában, a team és a minőségi kör vezető által közösen elkészített projektterv alapján zajlik. A projekttervnek tartalmaznia kell az ellenőrzés és értékelés tervezetét is. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 14

19 3. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER A minőségirányítási rendszer jellemzői A rendszer: egymással kapcsolatban álló és egymásra ható elemek összessége. A minőségirányítási rendszer: olyan rendszer, amely minőségpolitikát és minőségcélokat hoz létre, valamint eléri a kitűzött minőségcélokat. Célja: annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtson. Eszközei: a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenység folytatása A minőségirányítási rendszer szerkezete: Az intézmény a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modellt építette ki és működteti. A minőségirányítási rendszerrel szemben támasztott követelményeket a modell leírása tartalmazza, melynek fő elemei: - Nyitott önértékelés; - Érdekelt felek azonosítása; - Érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése; - Igények elemzése; - A célok és prioritások meghatározás illetve módosítása; - Intézkedési terv készítése; - Intézkedési terv megvalósítása; - Intézkedési terv megvalósításának értékelése, - Korrekciós terv készítése, - Irányított önértékelés, A minőségirányítási rendszer egészét folyamatleírásokkal, mellékletekkel együtt a modell kiépítését végző minőségfejlesztési munkaközösség készíti nevelőtestület jóváhagyásával A dokumentálás Célja: az intézményi minőségirányítási program keretében született dokumentumok megőrzése, nyilvántartása, a hozzáférés biztosítása a munkatársak részére. A dokumentumokat minden munkatárs ismerje meg, munkavégzése során munkaköri leírásának megfelelően alkalmazza. A dokumentum: Olyan írásos szabályozás, amely a szervezet mindennapi tevékenységével összefüggő adminisztrációs feladatait rögzíti. Elektromos dokumentum: Olyan dokumentum, amely csak számítógéppel olvasható és valamilyen digitális úton került rögzítésre. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 15

20 Irat: Minden írott szöveg, számadatsor, amely óvodánk működésével kapcsolatban bármilyen anyagban, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvszerű kéziratokat. - Nem kell iratnak tekinteni: a rendszerben kapott hivatalos lapokat(közlönyöket) napilapokat, folyóiratokat, könyveket, reklám és propaganda anyagokat. Az iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását rendszeresített és selejtezhetőség szempontjából történő válogatásért, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatba vételezését, selejtezését ill. levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység; az óvodába érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása; a kiadványok és egyéb iratok továbbítása, postára adása, kézbesítése; az irattározás, irattári kezelés; megőrzés; a selejtezés és a levéltárnak való átadás; A minőségirányítási dokumentáció elektronikus formában van tárolva. A tárolás úgy lett kialakítva, hogy minden munkatárs olvasási joggal rendelkezik e fájlok tekintetében és elérhetőek számukra, de módosítási joga csak a minőségügyi vezetőnek van. Az elektronikus dokumentációról egy példányban készül nyomtatás. A nyomtatáson fel kell tüntetni a nyomtatási időpontját és a fájlok tárolási helyét. Azt a papíralapú dokumentációt a minőségügyi vezető tárolja, szükség esetén erről munkapéldányt másol. A minőségirányítási rendszer dokumentációjának kezelési szabályzata a Dokumentumok kezelése tartalmazza a Partnerközpontú Szabályzat Kézikönyvében A Vezetés feladatai A minőségfejlesztési munka során a legnagyobb felelőssége a vezetőknek vannak. A vezetés a minőségirányítási program elfogadásával elkötelezi magát az intézmény működésének javítására, valamint a tevékenységek minőségi színvonalának emelésére. A vezető feladata: - kiemelt jelentőséggel kezelni a minőségirányítási - és fejlesztése tevékenységet; - a minőségfejlesztési tevékenység során példát mutatni; - tudatosítani minden dolgozóval a minőségirányítás célját, valamint hogy közös érdeke mindenkinek az egyes működési folyamatok javítása; - dolgozók tájékoztatása arról, hogy a minőségfejlesztési folyamatokban való részvétel minden dolgozó feladata; Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 16

21 A vezetés feladata: - kiemelten kezeli a jogszerű, törvényes működéssel kapcsolatos tevékenységeket; - megteremti a dokumentumok összhangját egymással és a hatályos jogszabályokkal; - biztosítja a Minőségirányítási Program végrehajtásához szükséges szervezeti hátteret; - értékeli az intézmény helyzetét a minőségi célok alapján; A tervezésben - A rendszer kialakításának és működtetésének támogatása, - A szakmai működési keret biztosítása, - Folyamatos tájékozódás; - A minőségi kör biztosítása, A működtetésben Az intézmény működésének folyamatos javítása és fejlesztése, az erősségek továbbfejlesztése, a gyengeségek kiküszöbölése, az eredményeket gátló tényezők megszüntetése Együttműködés a közvetett és közvetlen partnerekkel A hatékony napi működés alapja azoknak az információs csatornának a működtetése, mely az óvodavezetés, az alkalmazottak, a gyermekek, a szülők, a szülők szervezete, a fenntartó közötti információáramlást biztosítja. A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét az SZMSZ és a Házirend is szabályozza. Gyermekekkel: - Az óvónők biztosítják közvetlenül a gyermekekkel való kapcsolattartás rendjét. - Az intézményre, valamint egyes csoportokra kiterjedő felmérések elrendelése. Felelős: minőségi körvezető, Pedagógusokkal: Minden hétfőn értekezletet tart az intézményvezető 13 órakor, melyen megbeszélik az elmúlt hét munkáját, és a következő hét feladatait. Erről az óvodavezető kivonatot készít. - Az óvónők szakmai, pedagógiai tevékenységének lemérése, ennek támogatása; - Az óvónők által kezdeményezett megbeszélések támogatása; Felelős: óvodavezető, Nem pedagógus dolgozókkal: Az óvodavezető szükség esetén a nem pedagógusdolgozókkal munka értekezletet tart. A távollévő dolgozókat az első munkanapon az óvodatitkár tájékoztatja. Felelős: óvodavezető; Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 17

22 Szülőkkel: - Fogadóóra: Évente a munkatervben meghatározott napon minden hónap első hétfőjén óra időtartamban. A fogadóórán minden óvónőnek részt kell venni. Felelős: minden óvónő - A fogadó órákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a szülők és az óvónők; - Szülői értekezleten a szülők tájékoztatást kapnak a gyermekek közösségét érintő legfontosabb eseményekről, tevékenységekről, s ez lehetőséget ad arra is, hogy a szülők a gyermekekkel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek. Felelős: óvodavezető, - Szülői értekezlet. Minden évben 3 alkalommal szülői értekezletet kell tartani szeptember, február, április hónapban. Felelős: minden óvónő; Szülői Szervezettel: Az óvodavezetés és a Szülők Szervezete a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján tartja a kapcsolatot. A szülőkkel való kapcsolattartás a Szülői Szervezet révén valósul meg. Felelős: óvodavezető; Fenntartóval: Az óvodavezető tartja a rendszeres kapcsolatot. - Szoros, rendszeres kapcsolat a Minőségirányítási Programhoz kapcsolódva; - Költségvetés, gazdálkodás során szoros kapcsolat tartása különös tekintettel a minőségi célok elérését célzó költségvetési tervezésre; - A teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelése; - A fenntartó, valamint az intézmény között szükség esetén többlépcsős tárgyalás lefolytatása, ha a fenntartói Minőségirányítási Program, valamint az óvodai IMIP minőségcéljai költségvetési nehézségekben ütköznek. Felelős: óvodavezető Iskolákkal: - Folyamatos kapcsolattartás a fogadó intézményekkel a gyermekekkel szembeni elvárásokról; - Gondoskodni a visszajelzésekről; Felelős: munkaközösség vezető, Panaszkezelés és lépcsőfokai: Szülőknek: 1. Csoportóvónő kezeli a problémát, vagy viszi az óvodavezetőhöz 2. Közvetlenül fordul az óvodavezetőhöz Fentieken kívül panaszt tehet még az Szülői Szervezetnél, aki az óvodavezetőhöz viszi a panaszt. Az illetékes szóban vagy írásban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 18

23 PR tevékenység: - Minden év október 31-ig megjelentetni óvodánkról szóló tájékoztatót Felelős: Minőségügyi megbízott - Évzáróra és egyéb óvodai rendezvényekre, ünnepségekre meghívni a helyi képviselet és a szomszédos iskolák vezetőit, akikkel az intézmény vezetője szoros kapcsolatot tart. Felelős. Óvodavezető - Minden év végén az óvoda megköszöni azon cégek támogatását, amelyek címkézett hozzájárulást fizettek. Felelős: Minőségügyi megbízott - Az óvodánk honlapját folyamatosan frissíteni kell. Felelős: Óvodavezető - Az Internet adta lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása; Felelős: Munkaközösség vezetők Nyilvánosság: - Az óvoda kiemelt ünnepséget rendez az óvoda alapításának évfordulóján, melyre meghívja a volt kollégákat, a nagyobb évfordulókon a város vezetőit. Felelős: Óvodavezető - Az óvodáról a médiának hivatalos tájékoztatót az óvodavezető adhat, vagy engedélyével az általa felhatalmazott dolgozó. - Az óvoda területén plakátot kihelyezni csak az óvodavezetés vagy az általa megbízott dolgozó engedélyével lehet Tervezési feladatok Az óvodában folyó tartalmi munkát meghatározó alapdokumentum az óvoda Nevelési Programja. Az itt rögzített alapelvekre épül az óvodai minőségpolitika, és az ehhez kapcsolódó minőségcélok rendszere, melyet az intézményi Minőségfejlesztési Kézikönyv tartalmaz. Ez alapján történik a stratégiai tervezés. Az óvoda kiemelt céljaiból feladatok: 1. Rövidtávú feladatok (1 év) szakmai tervezés - Differenciált képességfejlesztés biztosítása; - Pályázatok figyelése és elkészítése; - Szakmai továbbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel, az óvoda igényeinek figyelembe vételével; - Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása; - Gyermeknap szervezése; - Rendezvények szervezése, lebonyolítása; - Kirándulások, színház-mozilátogatás szervezése; - A teljes körű minőségirányítási rendszer kiépítése; - Éves munkaterv; - Továbbképzési terv; - A gyermekek egyéni mérése, értékelése; - Partneri igény elégedettség mérése. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 19

24 biztonságos üzemeltetés tervezése - Tűzvédelmi oktatás; - Munkavédelmi oktatás; gazdálkodással kapcsolatos tervezés - Gazdálkodási szabályok felülvizsgálata; - Költségvetési terv készítése; - Az intézmény várható feladatai és annak kiadásai (költségvetési koncepció) - Valamennyi bevétel és kiadás havi ütemezése; - Gazdálkodási folyamatok tervezése; - Gazdálkodási folyamatok tervezésének felülvizsgálata; ellenőrzési tevékenyéggel kapcsolatos tervezés - Éves ellenőrzési terv megfelelő tartalommal történő elkészítése; 2. Középtávú feladatok (2-3 év) szakmai tervezés - COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési rendszer I. modelljének működtetése és továbbfejlesztése; - Nevelést segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása; - Olyan módszertani kultúra továbbfejlesztése, mely hatékony óvodaműködtetést tesz lehetővé, megfelelve a korszerű követelményeknek, elvárásoknak; - Továbbképzési tervek felülvizsgálata; - Helyi Nevelési Programunk hatékony megvalósítása, folyamatos nyomon követése; - Az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetése; - Teljesítményértékelés; - Kialakítani azon gyermeki képességeket, készségeket,amelyek megkönnyítik az óvoda iskola átmenetet. 3. Hosszútávú feladatok (3 éven túl) - Munkánkat környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük. - Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása. - Olyan partnerközpontú működés kiépítése, amely biztosítja és megerősíti a bizalmat a partnerekben az intézménnyel szemben. - Az intézmény elismertségének fokozása, működőképességének fejlesztése a partnerközpontúságnak megfelelően. - A meglévő eszközállomány szinten tartása, lehetőség szerinti eszközfejlesztés. - A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra. - A Minőségirányítási Program felülvizsgálata a Nevelési Program figyelembe vételével. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 20

25 3. 4. Működtetés feladatai Emberi erőforrások biztosítása Kiválasztási és betanulási rend működtetése Az óvoda kidolgozta az új munkatársak felvételének és betanításának rendjét, annak érdekében, hogy a dolgozók kiválasztása egységes szempontrendszer szerint történjen, illetve biztosított legyen, hogy a munkatársak megismerjék az intézményi hagyományokat a közösen kialakított és elfogadott értékeket, valamint a biztonságos munkavégzés szabályait és feltételeit. Cél: Olyan munkatársak alkalmazása, akik elnyerik a szülők, gyermekek és alkalmazottak szimpátiáját, azonosulni tudnak az intézmény alapelveivel, cél-és feladatrendszerével. Az intézmény az egyenletes színvonalú szolgáltatás érdekében kiválasztási és betanulási rendet működtet. Ennek érdekében szabályoztuk a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak felvételét. A jogi előírások mellett az intézmény gondoskodik arról, hogy a felvételre kerülő munkatársak az intézmény értékeit elfogadják, szokásainkkal megismerkedjenek. Alkalmazzuk: Óvodapedagógus felvételénél, Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak felvételénél, Egyéb dolgozók felvételénél. Sikerkritérium: A munkatársak elégedettsége 85%-os az új dolgozóval. A felvételről a vezető dönt. A betanulás és próbaidő után minősíteni kell. Továbbképzési rendszer működtetése A munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségeket jogszabályok rögzítik. Ezen felül a pedagógusdolgozók egyéni karriertervet készítenek jövőképükről a személyes fejlődésüket biztosító képzési igényükről. A nem pedagógus dolgozók esetében az óvodavezető egyeztet a dolgozókkal a képzési igényeikkel kapcsolatban. A jogszabályi kötelezettségből, vezetői döntésből, egyéni igényekből adódó külső és belső képzések szervezésének és nyomon követésének folyamatát a Munkatársak képzése tartalmazza. Belső értékelési rendszer működtetése A munkatársak értékelési rendszerének alapelveit az Intézményi Minőségirányítási Program mérés fejezete tartalmazza részletesen, az értékelési folyamat lebonyolítását pedig az önértékelés fejezete rögzíti. Ösztönző rendszer működtetése A munkaköri leírásokban nem szereplő feladatokat a munkatársak egyéni megbízás alapján, feladat finanszírozással végzik. A minőségi bérpótlék elosztása az SZMSZ -ben szabályozottak alapján történik. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 21

26 Városi, megyei, országos pedagógus kitüntetésekre történő felterjesztés az óvodavezető feladata, javaslatát az érdekképviselettel egyezteti. Az óvodavezető ösztönzi és lehetőségéhez képest anyagilag támogatja a kollégák részvételét szakmai programokon. Lehetőség szerint ösztönzi és jutalmazza a kollégákat az intézményi nevelési program és pályázatok írásakor Egyéb erőforrások biztosítása Az erőforrások tervezésének célja, hogy a helyi önkormányzat költségvetési előirányzatával, oktatásüggyel kapcsolatos kiadásait, a saját erőforrások kihasználását az óvoda - küldetésének megfelelő - működéséből eredő forrásfelhasználását, a tervezés szintjén összehangolja, racionalizálja, továbbá a szűkös működés keretein belül megteremtse a fejlődés lehetőségét. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása A működéshez szükséges, de hiányzó vagy fejlesztendő infrastruktúra és tárgyi eszközök biztosítását a költségvetés készítésekor tervezi meg az óvodavezetés, felelőse az óvodavezető. Az elfogadott költségvetés alapján történhet meg a beszerzés. Munkakörnyezet biztosítása A hatékony működéshez szükséges rend, tisztaság biztosítása fontos eszköze a működtetésnek. Az intézmény működtetése Beszerzési terv készítése: A beszerzési terv készítését a beszerzés folyamatát, valamint a beszerzéssel kapcsolatos követelményeket a Gazdasági tervezés, gazdálkodás, beszerzési terv alapján kerül megvalósításra. Gazdasági és pénzügyi folyamatok: Az intézmény gazdasági és pénzügyi folyamatai az intézményvezető irányításával, az érvényes pénzügyi és számviteli törvények, önkormányzati rendeletek alapján a GAMESZ végzi. Adminisztráció: Az intézmény dokumentációs rendjét a Dokumentumok kezelése tartalmazza. Az egyes folyamatokban keletkezett bizonylatok, feljegyzések kezelésének, tárolási rendjét a folyamatleírás tartalmazza. A beérkező és kimenő iratok kezelésének illetve irattárolásának rendjét az iratkezelési szabályzat tartalmazza. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 22

27 Biztonságos intézmény: Az egészséges és biztonságos munka, nevelési körülmények biztosítása A gyermekek, dolgozók fizikai biztonságának érdekében kidolgozta azokat a módszereket, amelyekkel folyamatosan figyeli az eszközök, az infrastruktúra állapotát. Ezek: - Az óvodába járás - Napi munka szervezése - Helyesbítő, fejlesztő, megelőző tevékenységek Mentálhigiéné: A gyermeki egészség és mentálhigiéné vonatkozásában óvodánkban a következő eljárásokat működtetjük: - Óvoda orvosi szolgálat: az óvoda orvos tevékenységét, az óvodával való kapcsolattartását az együttműködési megállapodás tartalmazza. - Gyermek- és ifjúságvédelem: a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységét az SZMSZ szabályozza. Gazdasági erőforrások: A pedagógiai program megvalósításához szükséges gazdasági, pénzügyi tervezést az óvodavezető végzi az éves költségvetési terv alapján. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 23

28 Nevelés Folyamatok működtetése A helyi nevelés tervezése, a nevelési tervek beválásának vizsgálata a nevelőmunka tervezése alapján történik. Ennek megvalósításáról a partneri visszajelzések, illetve az indikátorrendszer mutatói szolgáltatnak információt. Ezen információk folyamatos figyelése a minőségügyi vezető feladata, a szükséges beavatkozásról a vezetői átvizsgálások során születnek meg a döntések. A nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése Módszertani eszköztár és kultúra: A nevelési folyamatban felhalmozódott módszertani tapasztalatok és eszközök gyűjtésének, átadásának fóruma a szakmai munkaközösség fóruma. Munkáját munkaközösség vezető irányítja, tevékenységét az SZMSZ szabályozza. A nevelés támogatása az óvodában alkalmazott szervezési eljárásokat, a gyermekek egyéni személyiségfejlesztésének útját, módját tartalmazza. A csoport óvónők kijelölésének módját, munkájukkal kapcsolatos feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Óvodapedagógus együttműködés: óvodapedagógusok együttműködésének formái: nevelőtestületi értekezletek, szakmai munkaközösségek, rendkívüli értekezletek, szakmai tapasztalatcserék és szükség szerinti megbeszélések Az ellenőrzés feladatai Az ellenőrzés: a működés megfelelésének vizsgálata. Vizsgáljuk, hogy az ellenőrzés alá vont területek az intézményben megfelelnek-e a rá vonatkozó előírásoknak. Az ellenőrzés nem más, mint egybevetés. Kétféle ellenőrzés lehet: Teljesülés ellenőrzése: kitűzött cél teljesült-e? A cél megvalósulásának ellenőrzése. Megfelelőség ellenőrzése: azt értük - e el amit szerettünk volna? Vezető ellenőrzése: A Vezetői ellenőrzések alapelveit az SZMSZ tartalmazza. A vezetői ellenőrzések során nyert információk a vezetői ellenőrzések alkalmával kerülnek feldolgozásra. A vezetői ellenőrzések alapelveit az SZMSZ tartalmazza. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 24

29 Belső ellenőrzések Az óvodavezető vagy az általa megbízott saját munkatárs végzi az ellenőrzést, az óvodavezető írásos megbízatása alapján. Ezek lehetnek: munkaközösség vezető, minőségi körvezető vagy óvónő. A belső ellenőrzés szabályai: - Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 7 nappal egyeztetni kell az ellenőrzés formáját, módszerét, időpontját, időtartamát. - Az ellenőrzés megállapításait megkapja az ellenőrzésben érintett. - Az ellenőrzés megállapításaival egyet nem értés esetén kérhető legyen a felülvizsgálat. - A minősítés a sikerkritérium megvalósulására vonatkozzon. - Az ellenőrzés dokumentumait a nevelőtestület számára hozzáférhetővé kell tenni. - A gyakorlati munka ellenőrzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, valamint az elfogadott elvek számonkérése. A belső ellenőrzés során követelmények: - objektivitás, melynek feltétele az összeférhetőség és tényszerűség, - tervszerűség, - folyamatosság, - következetesség, - demokratizmus biztosítása. Az intézményben rendszeresen, tervezett módon belső értékelés folyik annak érdekében, hogy kiderüljön: - Az intézményi működés mennyire felel meg a szabályoknak, - Az alkalmazott folyamatok - beleértve azok szabályozását is - mennyire hatékonyak, célszerűek, mennyiben segítik az intézményi célok megvalósulását. A belső értékelések úgy kerülnek megszervezésre, hogy legalább 3 évente egyszer minden folyamatra sor kerüljön, de a kulcsfontosságú folyamatok értékelése ennél gyakoribb legyen. A belsőellenőrzést végző feladatai: - Szakmai tevékenységgel összefüggő ellenőrzés; - Gazdasági tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzés; - Számviteli, elszámolási tevékenységgel összefüggő ellenőrzés; - Vagyonvédelemmel összefüggő ellenőrzés; - Törvényességgel összefüggő ellenőrzés; Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 25

30 Belső ( külső) auditok Az ellenőrzés és értékelés formája Az ellenőrzés és értékelés tárgya, tartalma Az ellenőrzésre, értékelésre jogosult Külső törvényességi Fenntartó (általa megbízott személy) ÁSZ; OKÉV; szakmai-pedagógiai A fenntartó által megbízott szakértő szakhatósági ÁNTSZ; Gyámügyi Hivatal; Tűzvédelmi szakember; Munkavédelmi szakember. Az ellenőrzés, értékelés megrendelője Oktatási Miniszter; Jegyző; Az óvoda ellenőrzési rendszere Az ellenőrzés területe, tartalma Pedagógiai munka -nevelőmunka feltételei; -nevelőmunka minősége; -a csoportok és a gyermekek fejlődése, - ünnepek, ünnepélyek méltó megrendezése, - gyermek védelmi tevékenység - Nevelési Program beválása, - munkaköri leírások betartása, - munkaidő aktív kihasználása. Gazdálkodás - költségvetés felhasználása, - étkezési térítési díj beszedésének rendje - nyomtatványok vezetése, - leltár, selejtezés rendje; - felnőttek juttatásai; Munkáltatás, tanügyigazgatás - személyi anyagok; - egészséges, biztonságos óvoda; - gyermek balesetek megelőzése; - személyes adatok nyilvántartása; - tanügyi dokumentumok vezetése. Az ellenőrzést végző neve Érintettek köre Óvodavezető; Óvodapedagógus Dajka; Egyéb alkalmazottak. Óvodavezető Óvodatitkár Óvodavezető; Óvodapedagógus; Dajka; Egyéb alkalmazottak Ellenőrzés ideje Éves munkaterv alapján Éves munkatervben meghatározott időpontban Folyamatosan Ellenőrzés módszere Helyzetértékelés, Csoportlátogatás; Dokumentumelemzés; Összehasonlítás, Következtetések levonása. Helyzetértékelés, Összehasonlítás; Dokumentum elemzés; Munkavédelmi szemle Eredményességi mutatók Hatékonyság, eredményesség szakszerűség; Költség hatékony takarékos gazdálkodás. Törvényesség, jogszerűség Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 26

31 4. MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS Mérés: nem más, mint az értékelés eszköze, konkrét, egyéni vizsgálat szempontok alapján. Célja: az óvodai munka eredményességéről, valamint az intézmény működésének különböző területéről megbízható adatok álljanak rendelkezésre. Értékelés: központjában az eredményesség áll. A fenntartó által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény nevelési tevékenységének eredményeivel. Az értékelés legfontosabb funkciója a minőségbiztosítás és fejlesztés, mégsem azonos vele Partnerigény-és elégedettség mérések Célja: Minden nevelési évben felmérni partnereink igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat, azért, hogy partnereink elégedettek legyenek az óvoda működésével. Az eljárás magába foglalja: A partnerazonosítás frissítését, A felmérés lebonyolítását, Intézkedési terv készítését, A beavatkozás ellenőrzését, A mérés rendje: Minden nevelési évben az intézményvezető és a minőségügyi megbízott megszervezi a minőségügyi eljárás lebonyolításáért felelős teamet. A team megbízása 1 évre szól, munkáját a minőségügyi megbízott irányítja. Partnerazonosítás: A team azonosítja partnereit, és a partnerlistán elvégzi a szükséges változtatásokat és frissítéseket. A változtatásról a nevelőtestületet tájékoztatja. Az adott évben érvényes partnerlistát a Minőségfejlesztési Kézikönyv tartalmazza részletesen. A mérés tervezése: A team áttekinti az előző évben készült Intézkedési tervet és ellenőrzi, hogy az éves munkaterv tartalmazza-e az áthúzódó intézkedéseket. Az elemzés eredménye rögzítésre kerül. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 27

32 Partneri táblázat alapján a partneri elégedettség vizsgálat ütemezése és a felmérések elkészítése a minőségfejlesztési Kézikönyvbe leírt szabályzatnak megfelelően történik A terv tartalmazza a konkrét időpontokat, az egyes felmérésekért felelős team tag megnevezését, a visszajelzés módját és idejét. A beérkezett eredmények feldolgozását és elemzését követően feljegyzés készül az igények dokumentálása céljából. A kapott eredmények összesítéséről a felmérésben részt vett partnerek tájékoztatást kapnak. A partneri igényekre akkor reagálunk, ha: Több partner jelzi; Egy partnernél a megkérdezettek legalább 20%-a jelzi; A szülők, alkalmazottak megerősítik a csekélyebb számú felvetést; A különböző partnerek véleménye szórást mutat; A partner véleménye 10%-nál nagyobb mértékben esik vissza. A partneri igény és elégedettség -, elégedetlenség mérése az alábbiak szerint történik : Közvetlen partnerek Gyermek Szülő Fenntartó Iskola Alkalmazottak Közvetett partnerek Kérdezés formája Fotók interjú Nyitott mese Kérdőív Kérdőív Interjú Kérdőív Interjú SWOT- analízis Kérdőív Klímateszt Vezetői önértékelő kérdőív Interjú Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 28

33 Partnerigény - és elégedettség mérések időterve Gannt-diagramon ábrázolva Elvégzendő tevékenység I. A munka indítása II. Nyitott önértékelés Elvégzendő tevékenység III. Érdekelt felek azonosítása IV: Érdekelt felek igényeinek és elégedettségé nek felmérése V. Igények elemzése VI: VII VIII IX. Célok és prioritások meghatározá sa, ill. módosítsa Intézkedési terv készítése Intézkedési terv megvalósítás a Az intézkedési terv megvalósítás ának értékelése X. Irányított önértéke-lés I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Felelős Dokumentáció Óvodaveze- tő Minőségü- gyi megbízott Jegyzőkönyv Kérdőívek; Összefoglaló értékelés; Összehasonlító elemzés, I. Munkajelentés. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Felelős Dokumentáció Óvodavezető; Minőségügyi megbízott Minőségügyi megbízott Minőségü- gyi megbízott Minőségü- gyi megbízott Minőségü- gyi megbízott Minőségügyi megbízott Óvodavezető Minőségügyi megbízott Kérdőívek, Gyermeki elégedettség munkalapjai; Összesítő táblázatok; Grafikonok, Visszajelzés a partnereknek II. Munkajelentés Partneri kérdőívek; Összegző ívek; Összefoglaló elemzés, Belső humánerőforrás Financiális erőforrás; Célok kategorizálása, Jegyzőkönyv Intézkedési terv Gannt- diagram Jegyzőkönyv III. Munkajelentés Feljegyzések az intézkedési terv folyamatáról Kérdőív a munkatársi kapcsolat javításához Feljegyzések az intézkedési terv folyamatáról Felmérések az intézkedési tervvel kapcsolatban Az intézkedési terv átfogó értékelése Kérdőívek Az eredmények összefoglaló értékelése Jegyzőkönyv V. Munkajelentés A problémák prioritását a minőségfejlesztő csoport végzi, akik elkészítik intézkedési tervüket a vezetés és a nevelőtestület bevonásával, a HNP céljaihoz igazítva. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 29

34 4. 2. Mérési feladatok A mérési feladatok minden év ugyanazon időszakába kerül sor, hogy az adatok érdemben összehasonlíthatóak legyenek. A mérést az értékelés eszközének tekintjük,. Adatgyűjtési funkciója van, világosan körülhatárolja az értékelés szempontjait. MÉRÉS területe Intézmény egésze Óvodai nevelőmunka Pedagógusi munka Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az intézménybe járó gyermekek Gyermekközösség MÉRÉS tartalma -a nevelőmunka színvonala; - óvónői továbbképzés, képzéssel, kapcsolatos adatok; - költségvetési terv és beszámoló adatai - 1 gyermekre jutó tervezett és tényleges költségvetési kiadások; -A nevelési program, a nevelési célok elérését szolgálja-e? - A nevelőmunka eredményessége? - A nevelőmunka eredményeinek folyamatos áttekintése; - A különböző partnerektől érkező igényeknek való megfelelés. - szakmai munka eredményessége; Módszer: gyermeki készség-és képesség felmérése - óvodai versenyeken való részvétel és annak eredményei; - tevékenységeknél nyújtott teljesítményének színvonala; Módszer: felkészültsége, tervező munkája; alkalmazott nevelési módszerei; tehetséggondozási és egyéni képességfejlesztési feladatok ellátásának milyensége; - nem közvetlenül szakmai feladat ellátása; (gyermek - óvónő kapcsolat milyensége, szülő - óvónő kapcsolat milyensége) - munkája eredményessége; - feladat ellátásának jellemzői; - az óvónő tevékenységét segítőmunkája, mértéke, színvonala; - létszám mérése - szintfelmérés (alapkészség, fizikai adottságok,) - további képességek, készségek felmérése; - személyiségük és közösségi magatartásuk mérése - iskolai életre való alkalmasság vizsgálata; - működő gyermekközösségek száma - önszerveződő gyermekközösségek működési területei és létszáma; - közösségek által szervezett tevékenységek; Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 30

35 Óvónői közösség - az óvónők által kezdeményezett programok; - megvalósított programok; - fegyelmi büntetés alkalmazásának száma; - kitüntetettek, jutalmazottak száma; Az intézmény rendezvényei, programjai - intézmény hagyományos rendezvényei és programjainak száma; - új, alkalomszerű rendezvények száma és ezek látogatottsága; - egyes programok költségei; - a programokkal elért pozitív hatás, az óvodai hírnév növelésének mértéke; 4.3. A Helyi Nevelési Program beválásának mérés, értékelése Cél: A helyi Nevelési Programban leírt célok, feladatok, egyéb tartalmi elemek, tervek megvalósulásának feltárása az óvodapedagógusok gyakorlati munkáján keresztül. Sikerkritérium: A program tartalmi megvalósulásával a partnerek 85%- a elégedett. Szempontjai a következők: 1. Célok, feladatok sikerkritériumokhoz rendelt vizsgálata. 2. Tevékenységrendszer vizsgálata az óvodáskor végére várható fejlődési eredmények összehasonlításával. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Az Óvoda Helyi Nevelési Programja Az Óvoda minőségfejlesztési programja Az óvoda éves pedagógiai munkaterve A gyermekcsoportok nevelési, tevékenységi programterve A gyermekek egyéni fejlettségét mérő és fejlesztési feladatait (prevenció, korrekció) tartalmazó dokumentum Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 31

36 Helyi Nevelési Programunk lebontásának dokumentumai, időkerete és megismertetésének módszerei a közvetlen partnereink körében az alábbiak szerint valósul meg: Intézmény éves pedagógiai munkaterve Munkaközösségek, éves munkaterve Gyermekcsoport nevelési terve Gyermekcsoport tevékenységi terve 1év Nevelési évnyitó értekezlet, írásban 1 év Munkatársi Meghívó az értekezletre, írásos pld. értekezlet 3 hónap Csoportnapló Éves értékelés, írásban 3 hónap Csoportnapló Éves értékelés, írásban Intézményi Szülői Szervezet- értekezlet szóban Értekezlet, fogadó óra, fali tábla Értekezlet, fogadó óra, fali tábla Hetirend 1 hét Csoportnapló Értekezlet, nyílt nap, fogadó óra, fali tábla Gyermekek egyéni 1 hét Csoportnapló Fogadó óra fejlesztési terve A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése Folyamatos Csoportnapló Csoportméré si lapok Egyéni mérőlap, fogadó óra Iskolával Az ismertetés módja Dokumentumok Időkeret Dolgozóval Fenntartóval Szülővel Gyermekekkel Együttműködési Szabályzat Gyermekek mérése, értékelése Cél: olyan rendszer kidolgozása, amely gyermekközpontú szemlélettel, folyamatos megfigyelés módszerével rögzíti a gyermek egyéni fejlődési menetét, az óvodába lépéstől az iskolakészültség állapotáig. A mérések eredményeinek hiteles, reális, tapintatos közlése a szülők felé. Sikerkritérium: az egye gyermekek képességeinek 100%-os ismerete. A szülők és az iskola 80%-os elégedettsége. A gyermekek fejlődésének mérése, értékelése A mérést az értékelés eszközének tekintjük. Célunk a gyermekek érésének, folyamatos fejlődésének nyomon követése, minél teljesebb megismerése. Alapul vesszük figyelembe a gyermekek saját ütemük, saját önmagukhoz viszonyított fejlődését, fejlesztését. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Minden óvónőnek tudnia kell, mivel kell fejlesztenie ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon követése, mérése, elemzése, értékelése és a további fejlesztés menetének meghatározása. Az eredményesség kimutatásának eszköze: Megfigyelés; Beszélgetés; Feladatlap; Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 32

37 Kiemelt jelentőségű a gyermekek személyiségének folyamatos, céltudatos, pedagógiai megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése. A rögzített adatokról a szülőket annak kérése tájékoztatni kell. Miért mérünk? 1. Az iskolaérettség, illetve éretlenség gyanújának megállapítása miatt. 2. A gyermekekről egy objektív, teljes képet tudjunk alkotni, mely a gyermek fejlesztésének irányát is jelzi. 3. A szülőt tudjuk tájékoztatni a gyermek általános fejlettségéről. 4. A Tanulási Képességeket Vizsgáló, valamint egyéb szakértői bizottság részére is objektív, teljes képet tudjunk adni. 5. Meg kell vizsgálnunk, hogyan valósulnak meg a HNP célkitűzései. A gyermekekre vonatkozó pedagógiai tervezés és mérés az IMIP-ben meghatározott eljárási rend alapján történik. A méréseket a gyermekek által ismert óvodapedagógus végzi ősszel és tavasszal, természetes közegben.a méréseket a minőségi kör által készített űrlapon rögzítik.a mérések eredményeinek ismeretében meghatározza az óvodapedagógus, hogy a gyerekeknek milyen jellegű fejlesztésre van szüksége (egyéni fejlesztés, csoporton belüli fejlesztés, fejlesztő szakember segítsége.) Amennyiben csoporton belüli fejlesztést ítéli meg, fejlesztő tervet készít, melyet a gyermek személyi dossziéjában rögzít. A konkrét mérés elvégzéséhez hét mérési terület kijelölésére került sor, melyeket az óvoda nevelőtestülete határozott meg. Az egyes mérés területéhez különböző szempont tartozik, melyeknek a jellemzőire kíváncsiak vagyunk. A szempontok mellé 0-tól 5-ig tartó becslési skála tartozik, amely által a megfigyelésre épülő mérés regisztrálható. Ennek lényege, hogy a megfigyelés során nemcsak magát az eredményt írjuk le, hanem értékítéletet mondunk a megfigyelt jelenségről, az előzetesen elfogadott skálán történő elhelyezés útján. Az elkészített táblázatokba évente kétszer kerül sor a számjegyekkel történő rögzítésre. A gyermek fejlődésének nyomon követése érdekében az óvodába lépést követően két hónapon belül történik az első diagnosztikus mérés rögzítése, valamint az iskolába lépőknek októberben kerül eredmény a lapjára. A számok segítségével tudunk csoportátlagot-, százalékot, szóródást stb. számítani, valamint nyomon tudjuk követni a gyermekek önmagukhoz képesti fejlődését a különböző nevelési területeken. A rendelkezésre álló adatok további elemzése céljára és ok-okozati feltárásra is hasznosíthatók.(5. sz. melléklet) Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 33

38 A csoport előrehaladásának értékelése Cél: A nevelés folyamatát nyomon követve a csoportok szokás-és szabályrendjének megfigyelése, mérése, elemzése, értékelése a kapott eredmények alapján tovább fejlesztés. A csoport előrehaladásának figyelemmel kísérésével az óvónők munkájának hozzáadott értékének meghatározása. Sikerkritérium: A csoportnaplóba évente, csoportra, - tervezett sikerkritériumok optimális megvalósulása, a csoportok fejlődése. Intézményünkben a nevelési tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések eredményeit sikerkritériumokhoz viszonyítva mérjük. Méréseink: A törvényi előírásoknak megfelelően; Készség, képesség mérése csoport és egyéni szinten; Tanköteles korú gyermekek szűrése minden év októberében; Az óvónők hozzáadott értékét jelzi a gyermekek folyamatos fejlődése, amely az óvodába lépéstől évenként az iskolába lépésig tart A csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése A csoport és a gyermekek harmonikus egyensúlyban történő fejlődése, a nevelés hatékonysága párhuzamosan kerül mérésre, értékelésre, figyelembe véve az esetlegesen felmerülő hangsúlybeli eltolódás hátrányos hatását. A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési fejlesztési eljárások írásban rögzített dokumentumai jelentik a mérés, értékelés alapjait. A terv rugalmasan kezelhető, nem megmásíthatatlan. Év végén az óvónők összegző értékelést végeznek a gyermekek közösségi és egyéni fejlődésüknek alakulásáról. Az összegzett tapasztalatokra, valamint az éves mérési eredményekre épül a következő év nevelési- fejlesztési tervezése táblázatos rendszerben. Az összegző értékelés csoportonkénti és intézményi szintű összefoglalóját a minőségi kör tagjai készítik el. Az elkészítésért a minőségi kör vezetője a felelős. (6. sz. melléklet) 4.4. Az intézményértékelés területei, éves értékelés Cél: Az intézmény rövid és középtávú értékelési rendjének áttekinthetővé tétele a célok, felelősök és időrend meghatározásával. Az intézmény működésének, a szabályozásoknak, a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. Sikerkritérium: A tervszerű értékelési rend naprakész működése. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok javítása beépül a napi munkába, és a PDCA/SDCA logika alapján javul az intézményi munka. Az intézmény értékelését az intézményvezetés elvégzi, az erről szóló beszámolókat a különböző partnerek részére (szülő, fenntartó, alkalmazottak) nyilvánosságra hozza. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 34

39 Az értékelés során vizsgáljuk az intézményi működés eredményességét és hatékonyságát. Az eredményesség a szabályozásnak és a partneri elvárásoknak való megfelelést jelenti, a hatékonyság pedig az eredmény elérése érdekében felhasznált ráfordítás alapján ítéljük meg. Az eredmények alapján dönt a vezetés a szükséges intézkedések elvégzéséről. Az intézkedéseket intézkedési terv alapján készíti el az óvoda. A gyermek fejlődések vizsgálata A mérés, értékelés megnevezése Indikátorok A táblázat alatti felsorolásban A vizsgálat módszere összehasonlítás, elemzés A vizsgálat időpontja október 15 A vizsgálatot végző személy óvodavezető Bemeneti szűkített mérés megfigyelés november 20 óvónők A fejlődést mutató Megfigyelés, Kiscsoport: óvónők mérések május 30 Iskolára felkészültség mérése A nevelési év értékelése Teljesítményértékelés Vezetői önértékelés való Mérés, Gyermekrajz elemzése Mérőlapok, megfigyelés Mérés, elemzés Önértékelés Vezetői értékelés Középső csoport: május 31 Nagycsoport: október 30 február 15 június 30 június 30 óvónők óvodavezető, munkaközösség vezető, minőségügyi megbízott, gyermekvédelmi felelős Alkalmazottak, Óvodavezető, minőségügyi megbízott, Partneri igény- és elégedettségmérés Az IMIP éves értékelése Az IMIP felülvizsgálata A HNP beválás vizsgálata Teljes körű önértékelés Mérés, elemzés Partneri mérés minőségügyi megbízott, szabályzat szerint Mérés, elemzés Június 15 minőségügyi megbízott, Mérés, elemzés négyévente minőségügyi megbízott, Mérés, elemzés évente minőségügyi megbízott, nevelőtestület Mérés, elemzés ötévente minőségügyi megbízott, teljes alkalmazotti kör Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 35

40 4. 5. A folyamatok eredményeinek értékelése A nevelő, oktató munka és az intézmény működésének értékelésekor az alábbi területek átvizsgálására kerül sor külön - külön meghatározott szempontrendszer alapján. Vezetői ellenőrzések Belső auditok Partneri visszajelzések Indikátorrendszer mutatóinak értékei Az előző félév értékelése Helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek Minőségfejlesztési munka Az előző vezetőségi átvizsgálás során elindított intézkedések Értékelés területe Vezetés Neveléspolitika és stratégia Erőforrások Dolgozók irányítása Folyamatok Partnerek elégedettsége Társadalmi kihatás Kulcsfontossá gú eredmények Irányított önértékelés Értékelés tartalma - Demokratizmus; - Szakmai kompetencia; - Informáltság; - Személyes kapcsolatok; - Vezetői elvárások - A Nevelési Program hosszú távú céljai - Minőségirányítási Program hosszú távú céljai - Személyi feltételek, - Tárgyi feltételek, - Környezeti sajátosságok - Vezetői stílus - Dolgozók bevonása, - Vezetés szerkezete - Pedagógia munka; - Tanügyigazgatás, - Gazdálkodás - Munkáltatás - Informáltság, - Kapcsolatok, - Információáramlás - Nevelés minősítése - Iskolák visszajelzései - Közoktatási szolgáltatás minősége Értékelést végző neve Teljes alkalmazotti kör Óvodavezető, Teljes alkalmazotti kör Óvodavezető, Nevelőtestület Teljes alkalmazotti kör Óvodavezető, Nevelőtestület, Közvetlen és közvetett partnerek Óvodavezető, Partnerek - Nevelés Nevelőtest ület. Óvodavezető - Adottságok és eredmények Nevelőtest ület. Óvodavezető Értékelésért felelős neve Minőségügyi megbízott Óvodavezető, Minőségi kör tagjai Óvodavezető, Minőségügyi megbízott Minőségi kör tagjai Óvodavezető Minőségügyi megbízott Minőségi kör tagjai Minőségügyi megbízott Minőségügyi megbízott Minőségi köt tagjai Értékelés módszere Kérdőív, Klímateszt Kérdőív, Dokumentumelemzés; Dokumentumelemzés Kérdőív Értekezletek beszámolók, jelentések Kérdőív, Interjú Megbeszélések, kérdőívek Értekezlet EFQM módszer Értékelés gyakorisága 2 évente november hónapban 2 évente április hónapban Évente október hónapban Évente november hónapban Évente a munkatervben meghatározottak szerint Évente december és január hónapokban 4 évente november hónapban évente 4 évente májusban Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 36

41 A vezetőségi átvizsgáláson jegyzőkönyv készül a felvetett problémákról a minőségügyi vezető hibajelentő lapot, vagy fejlesztő javaslat lapot tölt ki. A vezetői átvizsgálás értékelései a tanévzáró óvodavezetői beszámoló részét képezik, és azzal együtt történik meg a nyilvánosságra hozataluk. ÉRTÉKELÉS területe Költségvetési terv és beszámoló Pedagógusi képzések, továbbképzések A nevelőmunka színvonala Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Közösségek tevékenysége Pedagógus közösségek tevékenysége ÉRTÉKELÉS tartalma - a tervezett költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása; - fő összegeken belüli főbb kiadási- bevételi nemek arányának meghatározása; - a legnagyobb arányt képviselő kiadás és bevétel közötti összetevők aránya; - az adott évben képzésben illetve tovább képzésben résztvevő pedagógusok száma; - a pedagógusok képzettségi szint szerinti megoszlása - a továbbképzésen, képzéseken részvétellel töltött órák száma; - a pedagógus nevelési területen nyújtott munkája; szakmai tapasztalata, munkában eltöltött ideje, nevelő munkájának minősége; alkalmazott módszerei és azok hatékonysága; tehetséggondozási feladatok ellátásának milyensége; kötelező órán kívüli időben való részvétele, mennyisége és minősége, pedagógiai munkája során alkalmazott kommunikációs képessége. - a pedagógus a gyermekekkel való kapcsolata, viszonya; gyermekekkel való bánásmódja; gyermekekkel való együttműködési készsége; segítő készség; tájékoztatási tevékenysége; a gyermekekre vonatkozó szabályok betartatására irányuló magatartása; konfliktus helyzet - kezelési tevékenysége. - pedagógiai elhivatottság; pozitív hozzáállás a neveléshez, gyermekekhez, munkatárshoz, pontosság, határidők, házirend betartása; adminisztrációs feladatok ellátása, konfliktuskezelési képesség kollégával, szülőkkel; terhelhető-e nem kötelező pedagógiai feladatokkal. - saját szakmai tevékenységének milyensége; - munkához való hozzáállása. (odaadás, precízség, pontosság) - együttműködési készség gyermekekkel, kollégákkal, szülőkkel; - a pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége; - a gyermekek készség és képesség szintje; - társas kapcsolatok milyensége; - csoport szociális összetétele; - közösségi tevékenység milyensége; - pedagógus közösség összetartásának milyensége; Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 37

42 Rendezvények, programok - aktivitás, ötlet felvetés; - probléma megoldásban való részvétel; - kezdő pedagógus támogatása, segítésének milyensége. - megrendezésre kerültek-e a hagyományokkal rendelkező rendezvények; - rendezvény lebonyolítása; - rendezvény előkészítése megfelelő volt-e; - a rendezvény elérte-e a célját; - a résztvevők elégedettek voltak-e; - költség-haszon mérleg; 4.6. Önértékelés A intézményi önértékelés rendszerének célja az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, azok értékelése, a szükséges beavatkozások elvégzése. Az intézmény az irányított önértékelés folyamatában meghatározott módon és gyakorisággal összegző önértékelést folytat. Célja, hogy az intézmény teljes körűen felmérje eredményeit, s ennek segítségével: - Azonosítani tudja a szervezet erős és gyenge pontjait, - Kijelöli a szervezeten belül legfontosabb fejlesztési területeket, - Meghatározza a további fejlődést. Az irányított önértékeléshez kapcsolódóan történik meg a szervezeti kultúra rendszeres felmérése és a fejlesztéshez szükséges beavatkozás tervezése. Óvodánk EFQM modellt adaptálta az önértékeléshez, a modellt az alábbi ábra mutatja: Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 38

43 Az intézményi önértékelés lebonyolítása: Az irányított önértékelés évében 4 évenként a minőségügyi vezető a team tagokkal együtt lebonyolítja az irányított önértékelést. Ehhez elkészítik az eszközöket, meghatározzák a szükséges módszereket, és jóváhagyás gyanánt a nevelőtestület elé terjesztik. Az egyes területek értékelése %-os arányban kerül kiszámításra, feldolgozásra. Az egyes területek %-os meghatározása után összegző jelentés készül. Az intézmény teljes körű önértékelése a Minőségirányítási Program bevezetését követő 4. évben kell bevezetni, majd az követő 4 évente megismételni. Célja: Az intézmény teljes körűen felmérje adottságait, elért eredményeit s ennek segítségével azonosítani tudja a szervezet erős és gyenge pontjait, kijelölje a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket, meghatározza a további fejlődés irányát. Az irányított önértékeléshez kapcsolódóan történik meg a szervezeti kultúra rendszeres felmérése és a fejlesztéshez szükséges beavatkozás megtervezése. Az önértékelésnél figyelembe kell venni: a fenntartói és az intézményi értékelés során megállapított területeket. - Fenntartói; gazdálkodás; tanügyigazgatás. Az intézmény rendelkezésére álló nevelési feltételek. Vezetési, intézményirányítási, népszerűsítési tevékenység; óvónő munkájának megszervezése; szakmai munka értékelése; nevelési program megvalósulása, az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és a felmerült igények. - Intézményi; gazdálkodás, tanügyigazgatás; az intézmény rendelkezésére álló nevelési feltételek; az intézmény szervezet; a vezetés és ezek kapcsolata; a nevelés milyensége; az intézmény által ellátott egyéb feladatok egyéb szolgáltatások; a fenntartón kívüli partneri elégedettség, illetve a felmerült igények. Elemzés, fejlesztés, nyilvánosságra hozatal: Az összefoglaló elemzés elkészítése, a fenntartói ÖMIP-el és a Nevelési Programmal történő összehasonlító elemzése a team feladata. Az összehasonlító eredmény rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket. Az összefoglaló jelentés az irányított önértékelés, a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozatala a minőségügyi vezető feladata. Az irányított önértékelés évében a nevelési értekezleten a minőségügyi vezető beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 39

44 Dolgozói önértékelés A teljesítmény értékelés dolgozói önértékelésen alapul, amely a vezetői értékeléssel való összehasonlítással válik objektívvé. Egy követelmény rendszer alapján a pedagógus önértékelést végez, s ugyan e szempontok szerint a vezető is elkészíti értékelését az óvónőről, majd egy értékelő interjú keretében egyeztetik álláspontjukat. A folyamat sikerkritériuma, hogy a vezetői értékelés eredménye alapján a dolgozói teljesítmény érje el a 85%-os eredményt, továbbá, hogy az önértékelés és a vezetői értékelés eredménye évről-évre közelítsen egymáshoz. Az önértékelő lap szempontjait a minőségi kör évente felülvizsgálja. Az önértékelő lapot a pedagógusok és nem pedagógus dolgozók részére az alábbi szempontokból válogatva állítja össze. Pedagógusok munkavégzésének önértékelési szempontjai - Mennyire tudatos a munkavégzése annak érdekében, hogy a csoportba járó gyermekek képességeik maximumát tudják adni? - Mekkora az önképzési és a szervezett továbbképzéseken való részvétel igénye? - Milyen a gyermekekkel való kontaktusa? - Milyen módszereket, szervezeti formákat alkalmaz a differenciált képesség fejlesztés érdekében? - Milyen a kollektívában az együttműködési készsége? - Helyesen látja-e a helyét a kollektívában? - Vállal-e munkaköri kötelességén túli feladatokat? (ha igen, mit és mennyit?) - Hogyan értelmezi a pedagógiai módszertani szabadságot? - Mennyire jellemző az óvónőre: - a pedagógiai, pszichológiai ismeret, jártasság, - az elemzőkészség; - az ítélőkészség; - a kapcsolatteremtő, - fenntartó készség; - az írásbeli, szóbeli kifejezőkészség, - a szorgalom, igyekezet, - az általa vezetett csoport munkájának szervezettsége, - a pontosság? - Hogyan ítéli meg az intézménybe elfoglalt helyét? - Milyen mértékben tud azonosulni az óvoda cél- és feladatrendszerével? - Véleménye szerint elfogadják-e a gyermekek, tudja-e irányítani a gyermekcsoportot? - Elegendő információt kap-e óvodai munkájához? - Bevallja-e és elfogadja-e kudarcait, mínuszait, nem hárítja-e másra? - Mennyire valósul meg a tervezett napi életritmus (napirend,hetirend) szervezettsége? - Milyen a gyermekekkel való együttműködése? - Hogyan valósul meg a gyermekek óvodakezdése? - Hogyan valósul meg a differenciált bánásmód a gyakorlatban? - Milyen mértékű a tevékenységek szerepe a napi óvodai életben? - Milyen szinten van a gyermekek önállósága; - Mennyiben tudja megvalósítani a komplexitást, az óvoda tevékenységrendszerében? - Milyen színvonalú a szakmai tervezés? Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 40

45 Nem pedagógus munkakörű dolgozók munkavégzésének önértékelési szempontjai: - Képességeinek megfelelően végzi-e munkáját? - Milyen színvonalú a közösségben végzett munkája? - Milyen a segítőkészségének mértéke, emberi magatartása? - Bevallja-e, elfogadja-e kudarcait? - Hogyan segíti az óvónők munkáját a csoportban, az óvodában? - Nevelőpartnerként szolgál-e? - Milyen a stílusa, kommunikációja? o a gyermekekkel; o a kollégákkal; o a szülőkkel; - Milyen mértékű a kollektívában az együttműködési készsége? - Mennyire segíti az óvónők munkáját az óvodában? - Mennyire egyenletes a munkavégzése? - Milyen mértékben vállal munkaköri kötelességén túli feladatokat? - Mennyire aktív résztvevő az óvoda szervezett programjain? - Mennyire mobilizálható? - Mi jellemző munkavégzésének szervezettségére, összehangoltságára? - Mennyire felel meg a kívánalmaknak munkaterületének rendje, tisztasága? - Milyen színvonalú a munkaköri leírásban meghatározott tevékenységek végzésének rendszeressége, pontossága? Az óvodapedagógusok és nem pedagógus dolgozók önértékelési meghatározásának és végrehajtásának mintáját az 1. és 2. melléklet tartalmazza Teljesítménykövetelmény, teljesítményértékelés A teljesítményértékelés kiterjed a szervezeti magatartásra, a munka eredményére, valamint a munkavégzéshez szükséges képességek értékelése. Célja: az óvodapedagógusok és az intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan javul, ezzel segítve az intézmény minőségcéljainak megvalósítását. Feladata: olyan eszköz szerepének betöltése, mely a minőségcélok megvalósítását segíti azáltal, hogy teljesítmény elvárásokat határoz meg a vezetőkkel, valamint a nem vezető beosztású óvodapedagógusokkal szemben, összehangolja a célokat és egységes rendszerű teljesítményértékelést határoz meg, valamint biztosítja a dolgozók fejlődését. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 41

46 Teljesítménykövetelmények Teljesítménykövetelmény ek területre Vezetői feladatokat ellátók; Óvodapedagógusok Teljesítménykövetelmények tartalma - minőségcélokhoz kapcsolódó teljesítménykövetelmények; - vezetői pozíció ellátásához kapcsolódó teljesítménykövetelmények; - nevelés minőségéhez, - a pedagógusok megítéléséhez, - az intézmény általános megítéléséhez - az intézmény működéséhez kapcsolódó minőségcélok. Teljesítmény követelmények készítője - intézményvezető; - fenntartó; Teljesítménykövetelmények időpontja Minden nevelési év szeptember 1. - intézményvezető Minden nevelési év szeptember 1. Teljesítményértékelés Teljesítményértékelés területre Vezetői feladatokat ellátók; Óvodapedagógusok Teljesítményértékelés tartalma - összesített értékelés: kiemelkedő, átlag feletti teljesítmény, átlagos teljesítmény, fejlesztésre szoruló teljesítmény, nem kielégítő, fejlesztésre szoruló teljesítmény. - az érintett személyes adatai; - a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelés, - összefoglaló értékelés, javaslatok, intézkedések, melyek az érintett teljesítményértékelése során megállapíthatók, és az érintett személy teljesítményének javítását segítik elő. - az érintett személyes adatai. - a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelés. - összesített értékelés: kiemelkedő teljesítmény, átlag feletti teljesítmény, átlagos teljesítmény, átlag alatti fejlesztendő teljesítmény, nem kielégítő, fejlesztésre szoruló teljesítmény. - összefoglaló értékelés: javaslat, intézkedések, melyek az érintett teljesítményértékelése során megállapíthatók, és az érintett személy teljesítményének minőségi javítását segíti elő. Teljesítményértékelés készítője - intézményvezető; - fenntartó; - nem vezető óvodapedagógus; - intézményvezető -nem vezető óvodapedagógus; Teljesítményérték elés időpontja Minden nevelési év augusztus 31. írásos formában. Minden nevelési év augusztus31. írásos formában. A teljesítménykövetelmények meghatározásának és a teljesítményértékelés végrehajtásának mintáját a 3. és 4. melléklet tartalmazza. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 42

47 5. AZ IMIP ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Minőségirányítási Programunk hatálybalépésének időpontja: szeptember 01. Programunk hatályban marad - az önkormányzati minőségirányítási programra építve szeptember 01-ig, az első felülvizsgálatig. Kötelező az IMIP felülvizsgálata 4 évente, illetve a törvényi változásoknak megfelelően. Kötelező az IMIP felülvizsgálata: A Helyi Nevelési Program, Az ÖMIP változása esetén. A fenntartói minőségirányítási program változásától számított 30 napon belül módosítunk. Ha a vezetői átvizsgálások során felmerült szempont azt indokolja. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 43

48 6. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Az Intézményi Minőségirányítási Programját véleményezte és elfogadásra javasolja: május 31. Szülői Szervezet elnöke Az Intézményi Minőségirányítási Programot az alkalmazotti közösség március 31. én elfogadta.. Óvodavezető A Közalkalmazotti Tanács elnöke A JÁTÉKSZIGET Óvoda Intézményi Minőségirányítási Programjának közoktatása törvény 40. (10) bekezdésének történő megfelelést és a fenntartói ÖMIP-nek való megfelelést jóváhagyom Polgármester Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 44

49 Melléklet: 1. számú melléklet: Óvodapedagógusok önértékelési lapja. 2. számú melléklet: Dajkák és az intézmény egyéb dolgozóinak önértékelési lapja. 3. számú melléklet: Teljesítménykövetelmény meghatározása. 4. számú melléklet: Teljesítményértékelés 5. számú melléklet: Gyermekek egyéni fejlődése lap 6. számú melléklet: Csoport neveltségi szintje lap Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 45

50 1. számú melléklet Óvodapedagógusi önértékelési lap (minta) név A.. nevelési év során végzett nevelő - fejlesztő munka alapján Kedves Kolléganő! A teljesítményértékelésed részeként kérlek, hogy a.. nevelési évben végzett nevelőmunkád, valamint az egyéb feladatvállalásaid, megbízatásaid, eredményeid alapján értékeld az elmúlt nevelési évben végzett munkádat. Az önértékelő lap eredményei és az éves vezetői ellenőrzési tapasztalataim alapján kívánom a nevelési évben végzett munkádat értékelni a nevelési év végén, legkésőbb..- ig. Az önértékelő lap kitöltését kérlek, hogy a:.-as nevelési év munkatervének figyelembe vételével, valamint a z önértékelési szempontok alapján végezd el! Kérem a kérdőív átgondolt kitöltését! A kitöltést előre is köszönöm! óvodavezető aláírása A kérdőív kitöltése során jelöld be az 1-6-ig terjedő skálán a megfelelő választ. ( A leggyengébb válasz az1-es, a legkedvezőbb a 6-os. ) Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 46

51 1. Mennyire tudatos a munkavégzésed annak érdekében, hogy a gyermekek képességeik maximumát tudják adni a társas kapcsolatok alakítása terén? a neveltsége szint terén? az értelmi fejlettség terén? 2. Mekkora az igényed az önképzésre és a szervezett továbbképzéséken való részvételre? 3. Mennyire jellemző rád a belső tanulás (új ismeretek átadása - átvétele óvodán belül)? 4. Mennyire alakítottad ki a gyermekekben az érzelmi biztonságérzetet? Mennyire tudsz együttműködni másokkal? Milyen mértékben vállalsz munkaköri kötelességeden túli feladatokat? Mennyire veszel részt intézményi programokon? Mennyire veszed figyelembe munkád során a helyi Nevelési Program cél-és feladatrendszerét? 9. Mennyire ismered el esetleges hibáidat? Mennyire jellemző munkádra a differenciált képességfejlesztés? a kapcsolatteremtő- és fenntartó képesség? a naprakész adminisztráció? a szorgalom és az igyekezet? a pontosság? Mennyire vagy aktív tagja valamely munkaközösségnek? Milyen mértékben ismered intézményünk szabályozott folyamatait? Hogyan értelmezed a pedagógiai módszertani szabadságot? Kérlek sorold fel, hogy milyen területen kívánod továbbfejleszteni szakmai munkád? Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 47

52 2. számú melléklet: Nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatottak önértékelési lapja (minta) név A.. nevelési év során végzett munka alapján. Kedves Kolléganő! A teljesítményértékelésed részeként kérlek, hogy a.. nevelési évben végzett munkád, valamint az egyéb feladatvállalásaid, megbízatásaid, eredményeid alapján értékeld az elmúlt nevelési évben végzett munkádat. Az önértékelési lap eredményei és az éves vezetői ellenőrzési tapasztalataim alapján kívánom a nevelési évben végzett munkádat értékelni a nevelési év végén, legkésőbb..- ig. Az önértékelési lap kitöltését kérlek, hogy a:. nevelési év munkatervének figyelembe vételével, valamint a z önértékelési szempontok alapján végezd el! Kérem a kérdőív átgondolt kitöltését! A kitöltést előre is köszönöm! óvodavezető aláírása A kérdőív kitöltése során jelöld be az 1-6-ig terjedő skálán a megfelelő választ. (A leggyengébb válasz az1-es, a legkedvezőbb a 6-os. ) Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 48

53 1. Mennyire segíted az óvónők munkáját az óvodában? Mennyire egyenletes a munkavégzésed? Mennyire megfelelő a stílusod, kommunikációd? a gyermekekkel? a kollégákkal? a szülőkkel? Milyen mértékű a kollektívában az együttműködési készséged? Véleményed szerint mennyire vagy nevelőpartner a saját csoportodban? (mennyire segíted az óvónők munkáját?) 6. Mennyire fogadod el esetleges kudarcaidat? Milyen mértékben vállalsz munkaköri kötelességeden túli feladatokat? Mennyire vagy aktív résztvevő az óvodád szervezett programjain? Mennyire vagy mobilizálható? Egyéb észrevételeid, javaslataid:. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 49

54 3. számú melléklet Teljesítménykövetelmény meghatározása (minta) I. rész: A közalkalmazott személyes adatai: munkakörű pedagógus /.. tanévre szóló Teljesítménykövetelményei A közalkalmazott neve:. vezetői megbízatása, kinevezése:. A teljesítménykövetelményt meghatározó és a teljesítményértékelést elvégző személy:..... II. rész: Teljesítménykövetelmények: Követelmény megnevezése I. Nevelés minőségével közvetlen kapcsolatban lévő minőségcélok 1. A nevelésnek a környezet elvárásainak megfelelő megszervezéséhez kapcsolódó teljesítménykövetelmények Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 50

55 II. A pedagógusokkal közvetlenül kapcsolatban lévő minőségcélok 1. Növekvő képzettségű pedagógus munkaerő biztosításával kapcsolatos teljesítménykövetelmények III. Az Intézmény általános megítélésével és működésével kapcsolatos minőségcélok 1. Az Intézményi szabályozottság megteremtésével kapcsolatos minőségcélok Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 51

56 4. számú melléklet Teljesítményértékelés (minta) munkakörű pedagógus /.. tanévre szóló teljesítményértékelése 1. Összevont teljesítményértékelés A teljesítménykövetelmények meghatározásának, átadásának, valamint a teljesítményértékelési feladatok ellátásának szükségességét az Intézmény Minőségirányítási Programja határozza meg. A teljesítményértékelésre a./ tanévre kiadott teljesítménykövetelmények alapján került sor, a Minőségirányítási Programban meghatározott információk figyelembevételével. Tájékoztatom, hogy a../.. tanévben nyújtott teljesítményét az előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján kiemelkedőnek átlag felettinek átlagosnak átlag alattinak, fejlesztésre szorulónak, nem kielégítőnek, fejlesztésre szorulónak értékelem. A teljesítmény értékelését részletesen a melléklet tartalmazza. A teljesítményértékelés átadás-átvételét, a szóbeli megbeszélés megtörténtét aláírásommal igazolom. Mell. 1 db részletes teljesítményértékelés Kelt:.., év. hó.. nap értékelést végző (átadó) értékelt (átvevő) Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 52

57 2. Részletes teljesítményértékelés I. rész: A közalkalmazott személyes adatai: A közalkalmazott neve:... vezetői megbízatása, kinevezése:... A teljesítménykövetelményt meghatározó és a teljesítményértékelést elvégző személy: II. rész: Teljesítménykövetelmények: Az értékelt tanévre vonatkozó teljesítménykövetelmény csoport megnevezése Részletes teljesítménykövetelmények A teljesítmény értékelése feladatonként, követelményenként Részletes értékelés Értékelés I. A nevelés minőségével kapcsolatban lévő minőségcélokhoz meghatározott teljesítménykövetelmények és értékelésük Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő - Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő - Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő - Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő - Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő - Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 53

58 Az értékelt tanévre vonatkozó teljesítménykövetelmény csoport megnevezése Részletes teljesítménykövetelmények A teljesítmény értékelése feladatonként, követelményenként Részletes értékelés Értékelés II. Az óvónőkkel közvetlenül kapcsolatban lévő minőségcélokhoz megfogalmazott teljesítménykövetelmények és azok értékelése Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő - Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő - Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő - Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő - Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő III. Az Intézmény általános megítélésével és működésével kapcsolatos minőségcélokhoz meghatározott teljesítménykövetelmények és értékelésük Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő - Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő - Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő - Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő - Kiemelkedő Átlag feletti Átlagos Átlag alatti Nem kielégítő Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 54

59 III. rész Összefoglaló értékelés, javaslatok, intézkedések Összefoglaló értékelés Tájékoztatom, hogy a../ tanévi teljesítményét, az előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján kiemelkedőnek átlag felettinek átlagosnak átlag alattinak, fejlesztésre szorulónak, nem kielégítőnek, fejlesztésre szorulónak értékelem. Javaslatok Az egyéni munkateljesítménye javításával, fejlesztésével összefüggésben javaslom - a következő szempontok, tények figyelembevételét: a következő képzésen való részvételt: a pedagógus tevékenységének fejlesztését a következő területeken és formában: Intézkedések Az egyéni munkateljesítménnyel kapcsolatosan teendő intézkedések: Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 55

60 5. számú melléklet: Gyermekek egyéni fejlődésének mérőlapja (egyéni fejlődési napló) 3-4 év 4-5 év 5-6 év 6-7 év MÉRÉS Nov. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Figyelem - tartóssága - megosztása É R T E L M I K É P. M O Z G Á S III. Emlékezet Gondolkodás Nagymozgás Finommozgás Beszéd - terhelhetősége - vizuális - auditív - színek - számlálás - műveletek - ok-okozati viszony - irányészlelés - járás - egyensúlyérzék - koordináció - ceruzafogás - dominancia - szem - kéz koord. - szókincs - beszéd észlelés - beszéd értés IV. V. Hallás Látás - hallás - differenciálás - szemdominancia - alak háttér megkülönböztetés - formaészlelés M E N T Á L H G É N É M E G J. Társas kapcsolat Gondozás Orvosi Családi Egyéb - udvariasság - közösségi szokások - viselkedés - tisztálkodás - öltözködés - zsebkendőhasználat - étkezés - WC használat Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 56

61 3-4 év 4-5 év 5-6 év 6-7 év MÉRÉS Nov. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. J Á T É K Fő játéktípusa Társas magatartás Fejlesztési terület: - gyakorló - szerep - szabály - konstruáló - együttműködő - szabálykövető - kezdeményező - kitartása - képzeletének megnyilvánulása - kudarctűrő képessége - játékot kísérő érzelmi megnyilvánulásai Fejlesztési terv: Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 57

62 6. számú melléklet: A csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése (csoportonkénti összesítő mérőlap) Kor/ év csoport Terület Egészséges életmód Értelmi nevelés Mozgás Beszéd Hallás Látás Mentális nevelés Anyanyelvi nevelés Játék Munka Tanulás Környezeti és társadalmi tapasztalatok Mese-vers Ábrázolás kézimunka Ének, zene, énekes játékok Sikerkritérium Elvárt eredmény Elért eredmény Különbség Ok Feladatok Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 58