SZIHALMI EGYSÉGES ÓVODA BÖLCSŐDE, ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 SZIHALMI EGYSÉGES ÓVODA BÖLCSŐDE, ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

2 TARTALOM JEGYZÉK INTÉZMÉNY ADATAI...5 TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS...6 ELŐSZÓ...7 I. BEVEZETÉS Az intézményünk bemutatása Nevelőmunkánk eddigi eredményei, értékek, melyre nevelőmunkánkat alapozzuk Programunk küldetése, filozófiája Nevelési elveink Célunk...12 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Óvodakép A bölcsődei ellátás során nyújtott szolgáltatások és azokkal kapcsolatos célok...15 III. A PROGRAM NEVELÉSI RENDSZERE Az egészséges életmód alakítása Környezettudatos magatartás alakítása Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, nevelés Bölcsődei nevelés általános feladatai...32 IV. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE Tehetségnevelés, tehetségígéretek egyéni fejlesztése Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése Sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozás zavarral, BTM) küzdő gyermek...55

3 V. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK...57 VI. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI Személyi feltételek Tárgyi feltételek...61 VII. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Csoportszerkezet Intézményi élet Nevelőmunkánk, dokumentumaink Dokumentumaink Gyermekek fejlődésének, fejlesztésének regisztrálása...69 VIII. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI Team munka az intézményben A család és az intézmény kapcsolata Óvoda és az iskola kapcsolata Kapcsolatunk a fenntartóval Az intézmény egyéb kapcsolatai...75 IX. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése Matematikai nevelés Munka jellegű tevékenységek X. TEVEKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS XI. BÖLCSŐDEI ÉLET XII. HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK XIII. A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZER...112

4 XIII. AZ INTÉZMÉNY KÖTELEZŐ (MINIMÁLIS) ESZKÖZEIRŐL ÉS FELSZERELÉSÉRŐL A HELYI NEVELÉSI PROGRAM ELFOGADÁSA...123

5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Fenntartó: Szihalom Települési Önkormányzat 3377 Szihalom, Hunyadi út 78. Felügyeleti szerve: Szihalom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3377 Szihalom, Hunyadi út 78. Alapító okirat száma: 139/2012 (XII:11) A költségvetési szerv: Neve: Szihalmi Egységes Óvoda- bölcsőde, Óvoda Székhelye: 3377 Szihalom, Hunyadi út / A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (1) bekezdésben foglaltak értelmében köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. Működési terület: Szihalom község közigazgatási területe- Más településekről bejáró gyermekek ellátása a maximális létszámhatáron belül A programot készítette: Szihalmi Egységes Óvoda- Bölcsőde, Óvoda nevelőtestülete

6 TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeleteket építettük be: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény végrehajtásáról évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/ (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól Figyelembe vettük a helyi társadalmi elvárásokból felmerülő feladatokat, alkalmazva a már több éve jól bevált, működő nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket, amelyeket helyi adottságaink lehetővé tesznek. 6

7 ELŐSZÓ A helyi önkormányzatok, mint fenntartók fontos szereplőkké váltak a köznevelésben, az intézmények működésének biztosításában. Átlátható, hatékony, eredményes intézményrendszert szeretne működtetni, amellyel elégedettek a település lakosai. Az intézményeknek meg kell ismertetniük működésüket, garantálniuk kell a legjobb minőséget. A szabad intézményválasztás következtében a szülők igényeik, elvárásaik alapján válogathatnak a jobb minőséget keresve. Ennek nyomán felerősödött az, hogy az intézmények jobban figyelnek a szülők elvárásaira, elégedettségükre-elégedetlenségükre. A 2012-es ONAP módosítását a változás szükségszerűsége eredményezte: a folyton változó jogszabályok, oktatáspolitikai követelmények és társadalmi elvárások, melyek megint feladat elé állították az óvodákat. Az Alapprogram fejezeteinek módosítása egy részletesebb, empatikusabb, eredményesebb, minőségibb óvodai nevelőmunkát eredményezhet. Ez a dokumentum az intézményünkben folyó nevelőmunka eredményeire építve a jövő céljait, feladatait fogalmazza meg. BEVEZETÉS I. 1. Intézményünk bemutatása 1. Szihalmi Egységes Óvoda- Bölcsőde, Óvoda Intézményünk Szihalom község központjában található. Az 1956-ban létesített intézmény az iskola napközijeként funkcionált.1993-ban kapta meg óvodánk az épületet, mert a régi épület kicsinek bizonyult a három csoportunknak.2011-ben az óvoda felújításra került. Megtörtént a nyílászárók, padlózatok cseréje, a mosdó és a tálaló felújítása. Udvarunk parkosított, biztonságos játékeszközökkel felszerelt. Óvodánk 2009 szeptemberétől egységes, óvodai és bölcsődei nevelés feladatit ellátó intézményként biztosítja, óvodai csoportba integrált formában a második életévüket betöltött kisgyermekek napközbeni ellátását. A kisgyermeket nevelő családoknak kívánunk segítséget nyújtani ezzel az ellátási formával, azzal, hogy gyermekük napközbeni ellátásáról gondoskodunk. Kihasználtságunk maximális: minden férőhelyünk betöltött és a nyitva tartás teljes ideje alatt óvodában vannak a gyermekek. 7

8 2. Az intézmény szociokulturális háttere: A családi hátterek különbözősége többféle értékrendet takar. A családokban megnőtt a munkanélküli, gyermekét egyedül nevelő és a szociálisan hátrányos helyzetben élők száma, melyet bizonyít a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, térítési díjkedvezményt igénybe vevők növekvő száma is. E kedvezőtlen tendencia óvodapedagógusainktól másfajta szemléletet, gondoskodást igényel. Segítjük a szülőket s igény szerint egyéni beszélgetéseket kezdeményezünk, életvezetési tanácsokat, tájékoztatást adunk arról, hogy hová fordulhatnak problémáik orvoslására. 2. Nevelőmunkánk eddigi eredményei, értékek melyre nevelőmunkánkat alapozzuk A környezetünkben élő családok és gyermekek személyiségének feltétel nélküli elfogadása. Nyitott óvoda tartalmas együttműködés a családokkal, sokféle közös program szervezése. Gyermekszeretet, valamint a gyermeki jogok tiszteletben tartása. A gyermekek fejlettségi szintjéhez igazodó egyéni képességfejlesztés. A fejlesztő tevékenységek tervezése, szervezése, az optimálisan fejlesztő feladatok és tárgyi feltételek megteremtése. Egyéni eltérések tolerálása, differenciálás, folyamatos személyiségfejlesztés. Az óvoda alaptevékenységét kiegészítő speciális programjaink: a természet és környezet védelmére, szeretetére nevelés, az egészséges életmódra nevelés. Intézményünkben működő munkaközösség célja, a pedagógiai programtervünkben meghatározott célkitűzések segítése. Munkaközösségünk biztosítja a korszerű ismeretek, tapasztalatok cseréjének lehetőségét. Bemutatók, hospitálások, pályázatok, megbeszélések fontos szerepet töltenek be a pedagógiai munkafolyamatos fejlesztésében, a munkaközösségi tagok önképzésének irányításában. Az óvodapedagógusi tevékenységet segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai, bölcsődei nevelésünk eredményességéhez. 8

9 3. Programunk küldetése, filozófiája Küldetésünk: hogy az intézményünkbe járó gyermekek számára tevékenységek által, az egyenlő hozzáférés biztosításával fejlődjenek képességeik, személyiségük. Differenciált fejlesztéssel érjük el az önmagukhoz mért optimális fejlesztést, mely a zökkenőmentes átmenetet segíti elő a következő intézményi fokozatba. A nevelésünk gyermekközpontú, és ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyermek fejlődéséhez szükséges sokféle és változatos tevékenységet. Az iskolára történő felkészítést az óvoda végzi. Az óvoda egyrészt folytatja a család nevelőmunkáját, másrészt új módon kiegészíti azt. Hitvallásunk, az óvodáskorú gyermek egyéni és életkori sajátosságait a legmesszebbmenőkig figyelembe véve, fejleszteni, személyiségét, kiegészítve és folytatva a családi nevelést, derűs otthonos légkörben, amelynek megvalósulása folytán képessé válik a gyermek egyre tágabb környezetbe való zökkenőmentes beilleszkedésre. A helyi sajátosságokat, lehetőségeket kihasználva és azt beépítve végezzük munkánkat, tág teret adva a gyermeki tevékenységnek, tevékenykedtetésnek, és ezen keresztül a sokoldalú megismerésnek. Intézményi életünket a megismerések komplexitása, gyakorlatiassága és a többoldalú tapasztalatszerzés jellemzi. Az óvodapedagógusok által kezdeményezett tevékenységi formák alapjai a tanulásnak, a képességek fejlesztésének. A gyermeki megismerés, a tanulás, szerves része a nevelésnek, melyhez a nap minden pillanata megfelelő lehet, előtérbe helyezve a szabad játékot. Vállaljuk, hogy nevelőmunkánk során az egészséges életmód biztosításával, óvó- védőgondoskodó környezetben, az érzelmi-, erkölcsi és közösségi nevelés, az anyanyelvi és az értelmi fejlesztés harmóniáját alapozzuk meg. Nevelőtestületünk elkötelezett az Óvodai nevelés országos alapprogramja szellemében készített Szihalmi Egységes Óvoda- Bölcsőde, Óvoda Pedagógiai Program megvalósítására, s arra, hogy az abban foglaltakat folyamatosan szem előtt tartva fejlessze szakmai munkáját, mely egyben minden munkatársunk személyes felelőssége is. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál az alábbiakból indultunk ki: az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok, és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, 9

10 a gyermeket mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg, a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Jövőképünk: olyan intézmény, ahol érzelmileg meleg, biztonságos, egészséges környezetben, otthonosan mozgó, eleven eszű, tevékeny emberkék élik boldog, élményekben gazdag gyermekkorukat. Intézményi kép: esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes, mindenkit elfogadó, családias, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad játék és mozgás eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az intézményi dolgozók hivatásszeretete, a gyermekek és szülők tisztelete és egymás értékeinek megbecsülése párosul. Intézményünk, a Szihalmi Óvoda-, Bölcsőde Pedagógiai Programja szellemében a gyermekeink egyenlő hozzáférés biztosításával, a kivételes képességű gyermekek (tehetségek) valamint a hátrányok és a halmozott hátrányok leküzdése, a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek integrált, differenciált fejlesztése, érdekeiknek szolgálata, és az őket megillető jogaik biztosítása mellett kötelezte el magát. 4. Nevelési elveink Egymásra épülő és egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek szervezése, melyek átszövik a nevelés teljes rendszerét. A megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés és a bölcsődei nevelés céljának kiteljesedését. A sokoldalú tapasztalatszerzés felkínálása, a tudatosan kialakított feltételrendszer segítségével különösen a játék és a szabad mozgás területén, a gyermekek érdeklődésére, szabad választására és aktivitására építjük. Hangsúlyozzuk a játék elsődlegességét. Minden gyermek személyiségének formálása integráltan és differenciáltan, sok játékossággal, ötletességgel, de mindig sok türelemmel és szeretettel. A gyermekek fejlődését nyomon követjük, írásban rögzítjük, és az eredmények tükrében egyéni fejlesztési tervet készítünk. Igyekszünk minden gyermeket a saját képességeihez, készségeihez mérten fejleszteni. 10

11 Intézményünkben a dajka feladata, amikor ideje megengedi, a csoportban tartózkodik a gyerekek között, ennek köszönhetően az esetek többségében két felnőtt tartózkodik a gyerekekkel. A bölcsődei csoportunkat kisgyermeknevelő is segíti, de elsődleges feladata a 2-3 éves gyermekek ellátása. Mindez lehetővé teszi a fokozott egyéni bánásmódot. Vegyes életkorú három csoportos intézményünk nyitott a szülők felé. Az óvoda a családdal együtt elért eredményeivel megalapozza az iskolai életet, így a gyermekek képessé válnak arra, hogy ott a növekvő követelményeknek eleget tegyenek. Elősegítjük a zökkenőmentes óvoda-iskola átmenetet, amely megvalósul a tanítónőkkel történő folyamatos konzultációk, megfigyelések, rendezvények által. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett fontosnak tartjuk a befogadó környezet megteremtését az előítéletek kialakulásának megelőzése érdekében. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek problémáit még az iskolába lépés előtt rendezni kell, s ezek megszüntetésével szükséges felkészíteni őket az iskolai életre. Nagyobb érzelmi biztonságot és mentális támogatást kell nyújtanunk a krízishelyzetben élő gyermekeknek és szüleiknek. Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, alapító okiratunk alapján fogadjuk őket. Felvállaljuk e gyermekek különleges gondozását, nevelését. Amennyiben az óvodai élet során merül fel a gyermek mássága, segítő szándékkal szakember felé irányítjuk a szülőket a speciális terápiák, módszerek mielőbbi elkezdése érdekében. Kiemelten odafigyelünk a tehetséges gyermekek nevelésére, a tehetségfejlesztésre. Megalapozzuk a gyermekek anyanyelvi, kulturális fejlesztését, elválaszthatatlan a nevelés többi területétől, valamennyit áthatja. A játék fontosságát hangsúlyozva gondot fordítunk a testi fejlődésre, a jó lelkiállapotra az egészséges életmód kialakítására, a sokoldalú mozgásfejlesztésre. Kiemelten fontosnak tartjuk a külső világ tevékeny megismerését, az olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítását a gyermekekben, amelyek elősegítik a természetes és mesterséges környezettel való harmonikus kapcsolatuk kialakítását életkori sajátosságaiknak megfelelően. Elősegítjük, hogy a gyermekek az életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően a lehető legteljesebben élhessék meg kisgyermekkorukat úgy, hogy a lehető legtágabb értelemben ismerjék meg az őket körülvevő valóságos és mesei világot és benne saját magukat. 11

12 Fontosnak érezzük, hogy intézményünkben a gyermekek biztonságban és jól érezzék magukat az egész nap folyamán. Keressük és gyakoroljuk az innovatív pedagógiai törekvéseket, élünk széles körű módszertani szabadságunkkal, de csakis a gyermekek érdekében. 5. Célunk Nevelőtestületünk a személyiség mibenlétét az alábbiakban látja: A személyiség külső hatásokra kialakult belső feltételeknek, valamint öröklött adottságoknak, lehetőségeknek az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri és megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a gyermeki személyiség komplex fejlesztésének: a (tanult) motívumok kialakításának, mivel a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában a képességek fejlesztésének, mert a képességektől függ a döntések kivitelezésének eredményessége. Nevelőmunkánk során olyan motívumokat és képességeket fejlesztenünk, melyek eredményeként gyermekeink döntései megalapozottak lesznek, s döntéseik kivitelezésében pedig eredményesek. Arra törekszünk, hogy nyugodt, békés légkörben, egymással toleráns, segítőkész, tevékeny gyermekeket neveljünk, valamint problémamegoldó, kompromisszumok kötésére és egészséges önérvényesítésre kész gyermekek legyenek, akik érdeklődnek a komplex világ iránt, s erről természetes helyzetben saját tevékenységük által kívánnak minél többet megtudni. A felfedezés élménye olyan örömforrás legyen számukra, amiből későbbi életükben is meríthetnek. II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 1. Gyermekkép A gyermekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbözőségek ismeretében közelítünk. A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbözőségeket, (az egyedit, a másságot, az eltérőt) azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával. 12

13 Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen személyiség, egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal és sajátos szociokulturális családi háttérrel, amelynek ismeretében alakítjuk ki az óvodában, gyermekcsoportban az egyéni fejlesztés lehetőségeit. Alapvető feladatunknak tekintjük a személyiség harmonikus fejlesztését. A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat: Gyermekeink szívesen járjanak óvodába, bölcsődébe és érezzék jól magukat a gyermekközösségben. Bátran, egészséges önbizalommal jól kommunikáljanak. Érzelmeiket képesek verbálisan és nonverbálisan is kifejezni. Legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel szívesen kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani. Ápolják érzelmi kötődéseiket, legyenek, érzékenyek mások problémái iránt és fogadják el társaik másságát. Érdeklődőek legyenek és sok-sok tapasztalattal felvértezettek. Ügyesen mozogjanak, kedveljék a sportot, a különböző művészeti tevékenységeket. Magatartásuk és viselkedéskultúrájuk legyen koruknak megfelelően fejlett, udvariasan, illemtudóan viselkedjenek. Bizalommal forduljanak a felnőttekhez, és szeretettel forduljanak egymás felé. Pozitív hozzáállással forduljanak a felfedezés, a megismerés felé. Önként, örömmel vegyenek részt minden tevékenységben, és azt játéknak tekintsék. Rendelkezzenek pozitív énképpel, legyen kulturális identitásuk, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg a saját értékeiket. Szerezzenek tapasztalatokat, amelyek hozzájárulnak testi, erkölcsi, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz. Tanulják meg és tapasztalják meg az együttműködésekben az alkalmazkodás és az önérvényesítés lehetőségeit, a kompromisszumok stratégiai elemeit. Ismerjék meg és alkalmazzák az életkoruknak megfelelő illemszabályokat. Legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal. Szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, a környezetet, tiszteljék a hagyományokat. 13

14 Alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, egészséges táplálkozás, egészségügyi szokások). Sajátítsák el az önkifejezés módjait (mozgás, művészeti tevékenységek): rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához szükséges készségekkel, tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat, igényeljék a játékot és keressék az együttműködést társaikkal, egyeztessék elképzeléseiket, legyenek optimista szemléletűek, jó kedvűek, tudjanak örülni a kis sikereknek is. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Programunk gyermekközpontú, amely úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermekeknek. 2. Óvodakép Olyan pedagógiai környezet kialakítása a célunk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. A fejlődés és a fejlesztés legjobb, leghatékonyabb eszköze a játék, a gyermek természetes kíváncsisága. Programunk a szülői együttműködésre építi az óvodai nevelést. A család értéket közvetít a gyermek felé, még akkor is, ha funkció zavarai következtében nem működik mindig jól. Az óvoda csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Derűs, nyugodt, szeretetteljes légkör kialakítására törekszünk, ahol felnőtt, gyermek egyaránt jól érzi magát. 14

15 2.1. A bölcsődei ellátás során nyújtott szolgáltatások és azokkal kapcsolatos célok Az egységes óvodai-bölcsődei csoportban megvalósuló kisgyermek ellátás (nevelésgondozás) feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátása. Munkánk célja a 2 évet betöltött, csoportunkba felvett gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődésük elősegítése. A különböző okból hátrányos helyzetű gyermekek esetében törekszünk enyhíteni a hátrányokat és az azokból származó következményeket. Amennyiben szükséges, a hatékonyabb támogatás érdekében, felvesszük a kapcsolatot más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel. Célunk biztosítani minden esetben a bölcsődés korú gyerekek ellátása során is a kisgyermekeknek az egyenlő esélyekhez jutást, a sikeres társadalmi beilleszkedést. Célunk A családi és bölcsődei nevelés összehangolása a kisgyermekek védelme érdekében. A családi nevelést segítve, velük együttműködve igyekszünk a szülő távollétének idején optimális feltételeket teremteni a gyermekek fejlődéséhez. Fontos számunkra a gyermekek fizikai és érzelmi biztonságának, valamint jóllétének megteremtése. Célunk segíteni minden gondjainkra bízott kisgyermek harmonikus fejlődését, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembevételével, a tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával. Bölcsődénkben, a ránk bízott gyermekeknek családias légkörben biztosítsunk nyugodt, békés, vidám életet. Törekszünk arra, hogy esztétikus környezetben, színvonalas, egyénre szabott, minden kisgyermek saját ritmusának megfelelő gondozást, nevelést nyújtsunk. Szeretnénk utat mutatni az éppen nyiladozó, a világra még rácsodálkozó kisgyermekeknek. Ahhoz, hogy munkánkkal a bölcsődei szolgáltatást igénybe vevő kisgyermekek, szülők és mi magunk is elégedettek legyünk, szükséges saját szakmai tudásunk karbantartása, a legújabb ismeretek integrálása szakmai fejlődésünk érdekében. 15

16 III. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE Az óvodai nevelésünk feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: Az egészség életmód alakítása Az egészséges és környezettudatos magatartás megalapozása Érzelmi, erkölcsi nevelés és közösségi nevelés Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 1. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az egészséges életmódra nevelés mai életünkben felértékelődött, fontossága hosszú távon meghatározza a felnövő gyermekek önmaguk által kialakított életstílusát. Az egészséges életmód magában foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét. Gyermekeink testi és lelki fejlődését már az óvodába lépés előtt alapvetően meghatározzák a család szociális, kulturális és anyagi körülményei, melyek egyénenként különbözőek. Óvodába lépéskor a családi nevelésnek, az óvodai mentálhigiénének jelentős szerepe van. Tevékenység célja: A helyes életritmus megszervezése, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek és az ezen alapuló egészséges életmód szokásainak kialakítása. Egészségnevelésünk célja: Az egészséges életmód és szokások megalapozása, kialakítása; A tudatos önművelődés és önfejlesztés megalapozása; Tudják és érezzék a gyermekek, hogy az egészség érték, melyet védeni és őrizni kell; Kikerülni, vagy leküzdeni a rájuk (a gyermekekre) leselkedő veszélyeket; Alapjául az egészség három oldala szolgál: a testi, a lelki és a társadalmi egészség (a szociális biztonság állapota), amelyek csak együttesen, kölcsönösen kiegészítve egymást értelmezhetők. 16

17 Feladatunk: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, az optimális mozgásfejlődéshez szükséges környezet biztosítása a mozgás és pihenés egyensúlyának biztosítása a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; minél több idő biztosítása a szabad levegőn való tartózkodáshoz a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Óvodánk valamennyi helyiségét, udvarát, tárgyi eszközeit úgy alakítjuk, hogy feleljen meg óvodás gyermekeink igényeinek, méretének, mozgásszükségletének, biztonságának. Biztosítjuk a gyermekeink megfelelő gondozottságát, alapvető fizikai szükségleteinek kielégítését. A testápolás, öltözködés, táplálkozás minőségi volta biztosíték a testi és lelki fejlődéséhez. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s és BTM-es gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének elősegítése érdekében prevenciós és korrekciós feladatokat látunk el, szükség esetén szakemberek bevonásával segítünk a gyermekeknek. A tapintatos, elfogadó magatartás a szülőkkel való partneri együttműködés és a szakember bevonása segíthet az okok, s így a tünetek oldásában, megszüntetésében. Óvodapedagógus (szakvizsgázott) bevonásával -láb és tartásjavító torna tartása, egyéni fejlesztés, prevenció-, korrekció. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása kiemelkedő jelentőségű. 17

18 Az óvodai életünk keretét a napirend adja. A jól szervezett, de rugalmas keret a gyerekek kiegyensúlyozott életritmusának, biztonságérzetének záloga. A folyamatos napirend rugalmasságával lehetővé tesszük, hogy egyéni tempó, teljesítőképesség, egyéni igény szerint végezzék a gyerekek a tevékenységeket (táplálkozás, tisztálkodás, mozgás, levegőzés, alvás), megteremtődik az egyéni képességfejlesztés, az egy gyermekre figyelés lehetősége a gondozásban is. Fontos tartjuk, hogy a napirendben a legtöbb időt a gyerekek legfőbb tevékenysége, a játék kapja. Küszöbölje ki az óvónő a felesleges, indokolatlan várakozási időt. A különböző csoportok napirendjét egyeztetnünk kell. Ez az egyeztetés tegye lehetővé minden csoport számára a különféle tevékenységek folyamatosságát, zavartalan bonyolítását. A gondozás a gyermek öntevékeny közreműködése a saját magával, szükségleteivel kapcsolatos munkák elvégzésében, és az óvónő mindenre kiterjedő, gondoskodó, óvó szeretete. A gyerekek testi szükségleteinek kielégítése alapvető feltétele a jó közérzetnek. A gondozás folyamatában nagyon lényegesek tartjuk a fokozatos szoktatást és gyakorlást, a szokáskialakításban pedig fontos szabály a következetesség. A különböző szokások (étkezés, önkiszolgálás, tisztálkodás, öltözködés, stb.) kialakulási folyamatában törekszünk arra, hogy a gyermekek sok elismerést, bizalmat kapjanak, jussanak sikerélményhez. Az óvodai nevelésünk mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A napi háromszori étkezést központilag biztosítjuk. A központi étrendet kiegészítjük a gyerekek által hozott gyümölcsökkel, az ebből közösen elkészített gyümölcslevekkel, vitaminsalátákkal. Az étkezések azonos időpontban, 2,5-3 órás időközökre elosztva, kulturált körülmények között, derűs légkörben zajlanak. Az ebédeltetés kötött keretek között folyik, de minden esetben tekintetbe vesszük a gyerekek egyéni tempóját, egyéni szükségleteit. A helyes étkezési (pl: alapos rágás), illetve táplálkozási (pl: sok gyümölcs és zöldség) szokások kialakításra nagy hangsúlyt helyezünk! A mozgás a gyermekek lételeme. Biztosítjuk a mozgáshoz szükséges feltételeket, azt, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek mozgással a szabad levegőn. Szívesen mozogjanak, tornázzanak, fejlődjön önmagukhoz mérten mozgásképességük. A harmonikus mozgás fejlődésének kialakítása nem csak fizikai, de esztétikai élményt is jelentsen a gyermekek számára. Gyermekeink testi képességeinek fejlesztése spontán és irányított formában zajló folyamat. Gyermekeink testi szükségleteinek kielégítése meghatározza szellemi terhelhetőségük lehetőségeit is. A mozgás szeretete, a szükségletek kielégítése gyermekeinkben egészséges mentálhigiénés állapotot, pszichikai harmóniát hoz létre. 18

19 A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a testnevelési foglalkozások és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek (változatos udvari játékok, sokféle és sokirányú mozgásos szabályjátékok, népi dalos játékok, körjátékok) szolgálják, melyeket részben a gyerekek szabadon választanak, részben az óvónők kezdeményeznek, szerveznek. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges az egészséges és biztonságos környezet, mind az óvoda udvara, mind az óvoda helyiségei tekintetében. Megteremtjük a különböző tevékenységek nyugodt feltételeit, valamint a célszerű berendezést, eszközöket. Az eredményes munkánk feltétele továbbá, hogy a dajkák is pontos ismeretekkel rendelkezzenek: a gyermekek egészséges testi- szellemi fejlődését milyen környezeti tényezők, milyen tevékenységfajták, miként befolyásolják. Az egészségügyi szokások pontos menetét megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. A környezet megismerése közben a természet szépségének megláttatása, a természeti környezet megszerettetése, a környezetvédelem igényének megalapozása a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat alakítjuk. A mindennapi mozgás után a gyerekeknek szükségük van hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket (a külső és belső zavaró ingerek megszüntetése, szellőzés, csend, nyugalom, megfelelő nagyságú fektető, kényelmes ruházat). Mesével csendesítjük le, nyugtatjuk meg a gyerekeket. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, nem erőltetjük az alvást, a gyerekek alvásigényében is érvényesül az egyéni sajátosság elve. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye. Ügyelnek környezetük rendjére, gondozottságára. Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, amikor azt szükségesnek érzik. Önállóan használják a mosdót. Köhögéskor, tüsszentéskor igénylik a zsebkendő használatát, helyesen fújják az orrukat. Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára. Ismerik és alkalmazzák a kulturált étkezési szokásokat, az evőeszközöket helyesen használják. Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket bekötik, ruhaneműjükkel gondosan bánnak. 19

20 Egészségfejlesztési programtervünk Az egészségnevelés az óvoda megalapozó jellegű, immanens, minden nevelési mozzanatban jelenlevő feladata. Az egészség a testi, fizikai, a szellemi, pszichikus, és a társas-társadalmi, szociális jólét állapota. Az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek sorolandók: A lelki egészség: érzelmi biztonság nyújtása, értelmi fejlesztés. Optimális környezet biztosítása. A testi egészség: edzés és mozgás-fejlesztés, egészséges táplálkozás, gondozás, ápolás. Rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel (bölcsőde orvos, védőnő, fogászat) A társas kapcsolatok harmóniája. Egészségvédő szokások kialakítása. A gyermek természetes mozgáskedvének fenntartása, a mozgás megszerettetése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A napi életritmus kialakítása. Láb és tartásjavító prevenció, korrekció( TÁMOP , mely előminősített referencia intézményi jó gyakorlatuk.) A gyermekek figyelmét felhívjuk biztonságuk, testi épségük megőrzése érdekében a balesetvédelem szempontjából fontos szabályokra, melyeket az óvodai csoportnaplóban rögzítünk. Az egészséges életmód kialakítását szolgáló tevékenységeink: Kirándulások, séták Gyümölcs-, és Zöldségnapok Mindennapos testnevelés, testnevelés Láb- és tartásjavító torna Mozgásfejlesztő eszközök egész napos használata (szervezett, spontán-ösztönző) Sportdélutánok Mozgásműhely 20

21 Az értelmi fejlesztés igénye: Az értelmi nevelés feladatait az Alapprogram a kisgyermek ismereteinek fejlesztésében jelöli ki. A program értelemszerűen azt is tartalmazza, hogy a kisgyermeknek egyre több ismeretet kell megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl. kórokozó, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, az érzékszervek higiénéje és védelme stb.). Az óvoda az egészségfejlesztő ismereteknek csupán egy részét közvetíti. A gyermek már előzetesen jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet hoz magával a családjából, amit az óvoda vagy megerősít. Ezekhez, az ismeretekhez kapcsolódnak azok az egészség-védő, egészségfejlesztő biológiai ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az óvodában szerez meg, illetve rendszerez. Az egészség-védelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed az óvodai foglalkozások mellett a szabadidő más lehetőségeire is, így a játékra, a "kísérletezésekre", megfigyelésekre, a sétákra, kirándulásokra. Egészséges táplálkozás: A növekedés és a fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele az egészséges táplálkozás. Folyamatos tízóraiztatás esetén is szükség van az étkezések közötti két és fél, háromórás időközre, hogy a gyermek gyomra a következő étkezés időpontjáig kiürülhessen. Az ebédeltetés közösen kezdődik minden csoportban. A szülők közreműködésével minden nap kapnak friss gyümölcsöt az óvodában. Megismertetjük a gyerekeket a zöldségek, gyümölcsök ízével. Hetenként gyümölcsnapot tartunk, megismerkedünk évszakonként a zöldségekkel. Beszélgetünk a tejtermékek jelentőségéről, miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Megtanítjuk a helyes fogápolást. A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot állandóan biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A mérési és értékelési rendszerünk koherens e területtel Környezettudatos magatartás alakítása Környezettudatos elveink: Intézményünk elkötelezett a környezetvédelem és annak fenntarthatóságának biztosítása mellett. Valljuk, hogy a természetes és épített környezet minőségét, értékeit meg kell őriznünk, s ezt a szemléletet tovább kell adnunk a ránk bízott gyermekek számára. 21

22 A környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Példamutató, önkéntes, gondos és megelőző magatartással reménykedhetünk, hogy hozzájárulunk a környezet, társadalom és gazdaság egyensúlyának megőrzéséhez.2012-ben intézményünk "Zöld" óvoda lett. Célunk nemcsak az óvodások, hanem a szüleik, illetve közvetlen környezetünk szemléletváltásának formálása is. A gyermekeket játékos formában, a mese, báb, játék, kézművesség eszközeivel szólítjuk meg. Törekszünk arra, hogy a környezetünk minél optimálisabb alapot biztosítson céljaink eléréséhez. Az intézményünk udvara mentes minden allergiát, mérgezést, sérülést okozó növénytől. Sík és dombos területek; füves, homokos, járólapos, gyöngykavicsos felület egyaránt megtalálható. A fák, bokrok, virágok, az élősarok, nemcsak árnyékot, esztétikai élményt is nyújtanak. Az udvari játékok folyamatos cseréjével igyekszünk az unió-s szabványoknak is megfelelni. Az udvar területén madáretetőt és fészkelő odút helyeztünk el, melyben fekete rigók, illetve verebek élnek. Télen eleséggel, nyáron vízzel és fürdetési lehetőséggel látjuk el a madarakat. Folyamatosan telepítjük és a gyermekekkel, családtagokkal együtt gondozzuk az udvar növényvilágát, így kellően biztosítjuk az árnyékos területeket. A kerti csap szomjoltásra megfelelő. A gyermekek szabadba történő egészséges mozgását nap, mint nap mobil játékeszközökkel is biztosítjuk. A belső terek esetében figyelünk a természetes anyagok, fa bútorok használatára. Egyszerű, praktikus, takarékos megoldásokra törekszünk. A takarékosság sarkalatos pontunk. A nyílászárók cseréjével, az energiatakarékos fénycsövek használatával, a pazarlás kiküszöbölésével sokat jelent e területen. Egész év folyamán szelektíven gyűjtjük a papírt, és azt elvisszük a közeli szelektív hulladékgyűjtőbe: kitaposott műanyag flakonokat helyezünk el a gyerekekkel. A nevelőmunka tervezésében megtalálhatók a környezeti nevelés elvei, tartalmi jellemzői. A nevelőmunka hatékonyságát segíti, hogy az ismeretszerzés tevékenységek során valósul meg. A fejlesztés differenciált módon, a gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten valósul meg. 22

23 A hagyományápolás, ismeretgazdagítás a szülők bevonásával, közös programokon valósul meg.(zöld napok) A dolgozók életmódjukkal, munkájukkal pozitív mintát nyújtanak a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozása, a közösségi egészséges életvitelre. A folyamatos, aktuális környezeti neveléshez kapcsolódó szakirodalom beszerzésére gondot fordítunk. Partnerkapcsolatot ápolunk a Bükki Nemzeti Park dolgozóival (madárgyűrűzésen-, bemutatókon veszünk részt) Nyáron erdei tábort szervezünk a gyermekeknek. Szórólapokkal tájékoztatjuk a szülőket az ÖKO szemlélettel kapcsolatosan. Minden évben mérjük és értékeljük a gyermekek és a dolgozók környezettudatos magatartásának fejlettségi szintjét. 2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés A gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulnak ki. Célunk: Sok, közös élményre épülő tevékenység hatására a gyermekek képessé váljanak egyéni érdekeik érvényesítésére, a közösségi élet normáinak elfogadására úgy, hogy közben személyiségük pozitív vonásai kibontakoznak. Szociális kommunikációs képességek fejlesztése, mint a kommunikáló felek aktivitásának: azaz érzelmi állapotának, magatartásának és viselkedésének aktuális befolyásolási képességének fejlesztése A kötődés képességének fejlesztése, melynek gazdagsága, ereje és minősége meghatározza az életminőséget, a gyermek viselkedését, és a személyiségének fejlődését. Csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség megalapozása és fejlesztése a gyermekeink életkorához illeszkedő ünnepeink megünneplése, versenyek, és számos, az óvodai életre jellemző helyzetek során törekszünk a reális ön és társértékelés kialakítására 23

24 Az együttműködés, a vezetés és a versengés képességeinek megalapozása és fejlesztése a segítő együttműködés rendszeres alkalmazásával, a segítő nevelői magatartás megtapasztalásával. Az iskolai beilleszkedést segítjük a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. Fontosnak tartjuk szülőföld iránti szeretet kialakítását, annak mélyítését. Feladatunk: Fontos, hogy már az intézménybe lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Érzelmi biztonság, otthonosság, kiegyensúlyozott légkör vegye őket körül. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatát a befogadó, pozitív attitűd jellemezze. Az óvodapedagógus, gondozónő, dajka kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű legyen a gyermeki magatartás alakulása szempontjából. (bizalom, a megértés, a türelem, a segítőkészség) Segítsük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának, önbizalmának alakulását, teret engedve önkifejező-, önérvényesítő törekvéseinek. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit és a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük. Az esélyegyenlőség feltételének megteremtésével az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól-. hátránykompenzáció a faladatunk. Intézményi életünk megszervezése során biztosítjuk a szocializáció szempontjából is fontos közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlását. Ezáltal segítjük a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, a szokás- és normarendszerének megalapozását. A gyermek nyitottságára építve segítjük elő, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Megismertetjük vele a szűkebb és tágabb környezetét, mely alapja a szülőföldhöz való kötődésnek. A környezettudatos magatartás, szokások megerősítése, ez által válik belső értékké. Speciális ismereteket, sajátos törődést igényel a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a 24

25 kiemelkedő képességű gyermek. Ezért az ő fejlesztésüket szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, egészségügyi-, gyermekvédelmi szolgálat stb.) közreműködésével végezzük. Az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának. Arra neveljük a gyermekeket, hogy megértsék, elfogadják, hogy az emberek különböznek egymástól. Az iskolai beilleszkedést segítjük a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása A magatartás érzelmi vezéreltsége az óvodás korú gyermek legjellemzőbb tulajdonsága. A külvilággal való mindennemű kapcsolatát elsősorban érzelmeiben éli meg, az őt, körülvevő környezetet, érzelmein keresztül látja. Személyiségét alapvetően érzelmei határozzák meg. Óvodába lépésekor fokozatosan megismerjük a családból jövő gyermekek érzelmi hátterét, hiszen a család az elsődleges érzelmi tényező. A gyermek személyiségéről sokat elárul a megkapaszkodása, kötődése a szülőkhöz, illetve mennyire elfogadó, ráfigyelő, segítő, harmonikus légkör veszi őt körül a családban. Az érzelmi nevelés terén hangsúlyozottan kiemelt feladatunk a családdal való kapcsolattartás, a családi és az óvodai nevelés e területen hat egymásra, kiegészíti, illetve megerősíti a másikat. Kapcsolattartásunk során a gyermek-felnőtt kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemzi, Nyitottak, elfogadóak, segítőkészek vagyunk. Minden helyzetben alkalmazzuk az egyéni bánásmódot, egész tevékenységünkben meghatározó a gyermek személyiségének, jogainak tisztelete. A gyermek-gyermek kapcsolat optimális kialakítása szempontjából fontosnak tartjuk a dolgozók modell értékű kommunikációját, bánásmódját, viselkedését. A jó minta adásával elősegítjük, a gyermek utánzással történő fejlődését. Viselkedés kultúrájuk alakulásában megjelenik az óvoda, bölcsőde által képviselt erkölcsi, etikai értékrend. Szokássá válik és természetes lesz egymás elfogadása, megértése, tisztelete. A gyermek tudatának alakulásával párhuzamosan fejlődik én-tudata is. Intézményünkben biztosítjuk az én tudat fejlődésének feltételrendszerét. Teret engedünk a gyermek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek, ugyanakkor segítjük az érzékenységének fejlődését, a másokhoz való alkalmazkodó képességének kialakulását. Fontosnak tartjuk a közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlását. Napirendünket úgy szervezzük, tervezzük meg, hogy mindezek átélésére lehetőséget 25

26 biztosítunk. Legalapvetőbb ilyen tevékenységi forma a játék. Ahogyan a gyermek az egyedül végzett gyakorlójátéktól eljut a több szereplős összetettebb szerepjátékig, illetve szabályjátékig, úgy fejlődnek ezzel párhuzamosan a társas kapcsolatai. Minden tevékenység, így a játék során is különféle konfliktus helyzeteket él meg, amelyek megoldása, segíti erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését. Az egyén érzelmi-, erkölcsi fejlesztése egy jó közösség alapját képezi, melyet folyamatosan erősítenek az óvoda és a csoportok hagyományai (pl. beteg gyermekkel kapcsolattartás, egymás köszöntése jeles napokon). Minimálisra igyekszünk csökkenteni a nemkívánatos magatartási formákat. Figyeljük és elemezzük azokat a tüneteket, amelyek a gyerekek társas kapcsolatainak zavarát jelzik, és megkeressük a gyermek viselkedésének fejlesztési lehetőségeit. Az érzelmi nevelés minden nevelési terület alapvető sajátossága, biztosítja az óvodai élet komplexitását. Intézményünk segíti a gyermek természetre, emberi környezetre való rácsodálkozási képességet: közös kirándulások, séták, túrák alkalmával. A természet megismerése közben is pozitív élményeket élnek meg. Lehetőségük van szűkebb, tágabb környezetükben található jót és szépet megtapasztalni, tisztelni, védeni. A természet megismertetése és megszerettetése során kialakult pozitív érzelmek alapját képezik a szülőföldhöz való kötődésnek. A mai természeti-társadalmi környezet bemutatásával, a múltból ránk maradt történelmi emlékek, ünnepek, néphagyományok és népszokások megőrzésével, felelevenítésével előkészítjük a későbbi hazaszeretetet is. Mindezek kialakításának legfontosabb eszköze maga az anyanyelvi nevelés, a magyar kultúra kincseinek átadása a gyermek fejlettségi szintjének megfelelően. A fejlődés várható eredménye: Érdeklődnek a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jó és szép iránt. Tisztelik, becsülik azt. Ragaszkodnak társaikhoz, kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezek érzelmekben, szavakban, tetteikben is megnyilvánulnak. A gyermekeknek igényükké válik a viselkedés-, helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást is figyelmeztetik erre. Tudnak barátságot kötni. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktus helyzetekben képesek kompromisszumok kötésére. 26

27 Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, intézményen kívüli találkozás alkalmával is és pozitív megnyilvánulás jellemzi őket. Nyugodtan, figyelmesen hallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Jól kommunikálnak. Értik környezetük metakommunikációs jelzéseit. Érvényesítik kezdeményező képességüket. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmagukban, képességeikben. Érzelmileg, erkölcsileg éretté válnak az iskolába lépésre. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: Szociális hátrányú gyermek az aki: hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű egyedülálló szülő által nevelt jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre Feladataink: Megállapítani, hogy képességei kibontakozásában elsősorban mi akadályozza. Meghatározni a lemaradás mértékét, minőségét, majd megkezdeni a felzárkóztatást. A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységek szolgálják: Egészségnevelési, gondozási tevékenységek. A szülői közösség és a nevelőtestület segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi vagy anyagi jellegű. A szülők tájékoztatása a szociális támogatási lehetőségekről. 3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, nevelés Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a társas kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Így az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva, segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, társas 27

28 kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak a család, a környezet megismeréséből kiindulva és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül segíti elő. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és a tapasztalatszerzéssel egybekötve lesz hatékony. Az otthonról hozott előnyt meg kell erősítenünk, a hátrányt pedig kompenzálnunk kell mely erősítés és kompenzáció a folyamat egészét jellemzi. A beszédfejlesztés, a kommunikációs képesség az óvodáskor fontos alapképessége. A beszélőkedv megőrzése mellett alapvető feladat a beszédhelyzetek teremtése a gyermek számára. A beszélőkedv, a beszédhelyzet, a beszédlehetőség a családi környezet élmények, ingergazdagság és az óvodai modell felnőttek, gyermektársak együttesen hatnak a gyermek beszédfejlődésére. A beszédaktivitást fokozzák a bővülő társas kapcsolatok, a változatos kommunikációs helyzetek. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítani, hogy nyugodt légkörben életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ezen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre (beszédstílus, szövegalkotás, hanglejtés, dinamika, hangsúlyozás, a beszéd színvonala-, igényessége). Különösen fontos, hogy a felnőtt ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Fejlesztjük a szókincset sokoldalú, változatos módszerekkel. Erre építjük a mondatalkotás, mondatfűzés jártasságát, beépítve a reláció-szókincset, a kötő- és utalószavakat. Gyakoroltatjuk az elvont fogalmak használatát, az elemi absztrahálás szintjét, mert e nélkül a pontos értelmezés nem lehetséges. A beszédfejlesztéssel párhuzamosan fejlesztjük gyermekeink gondolkodását és a metakommunikációs eszközök használatának képességét. A komplex folyamatban az egészséges önbizalom kifejlesztése egyik legfontosabb feladatunk. Az értelmi képességek főként a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása kiemelt feladatunk. Az óvodai nevelésünk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire épít, biztosítja a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 28