HEFOP Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A feln ttképzés szervezése

Átírás

1 HEFOP Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása A feln ttképzés szervezése Budapest, 2008

2 VII. A feln ttképzés szervezése Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt k: Dr. Benedek András Dr. Koltai Dénes Dr. Szekeres Tamás Dr. Vass László A kötet fejezeteinek szerz i: Csendes Lilla Menner Ákos Nagy Ildikó Szabóné Borbás Anikó Szilágyi Anna Dr. Vass László Dr. Zsu a Ákos Sorozatszerkeszt : Dr. Zachár László Tanár-továbbképzési Füzetek Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet Felel s kiadó: Nagy László f igazgató Készült a HEFOP Korszer feln ttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása cím központi program támogatásával

3 Tanár-továbbképzési Füzetek Tartalomjegyzék El szó Nagy László Bevezetés a tanár-továbbképzési füzetekhez Zachár László Vass László Zsu a Ákos A kommunikáció és a feln ttképzés kapcsolódási területei 15 Bevezetés I. A feln tt tanulók oktatásba történ bevonásának lehet ségei I.1. A jogszabályi alapú hallgatóbevonás I.2. A pályázat alapján történ hallgatóbevonás I.3. A marketing és a kommunikáció eszközei II. Az oktatási marketingeszközök kiválasztása II.1. A marketingmix elemei és azok magyarázata: elméleti szempontból III. Szervezeti-, kapcsolati- és humánt ke szerepe III.1. A jogszabályok rendelkezéseinek teljesítése és azon túl III.2. A kapcsolatok szorossága és m ködése az oktatásban III.3. Az oktatók III.4. A hallgatók III.5. A munkáltatók III.6. A fels oktatási intézmények III.7. A sajtó képvisel i III.8. A nemzetközi kapcsolatok III.9. A kapcsolati háló el nyei a képz intézmények esetében IV. Korszer IKT technológia alkalmazása az intézményi PR tevékenységben IV.1. Az internetes honlap IV.2. Hallgatókkal való kommunikáció IV.3. Hirdetések IV.4. A személyiségi jogok és a személyes adatok védelme az IKT technológiák alkalmazása során V. A PR, mint kommunikáció néhány vonatkozása VI. A kommunikáció és a pályaorientáció

4 Tanár-továbbképzési Füzetek VII. A kommunikációs üzenet Irodalomjegyzék és jogszabályok Szilágyi Anna Zsu a Ákos A korszer technológiával támogatott oktatás tervezése, szervezése, finanszírozása I. Korszer kommunikációs és irodai eszközök használata I.1. Az intézményi kommunikáció I.2. Az intézményi azonnali kommunikáció I.3. Az intézményi intranetes kommunikáció I.4. A levelezés, a levelez listák I.5. A szoftverek és chat programok II. A korszer feln ttképzés intézményi feltételei II.1. A képz intézmények nyilvántartásba vétele II.2. A képz intézmények akkreditációja II.3. A képz intézmények ellen rzése III. A feln ttoktatást segít tárgyi eszközök III.1. A jogszabályok szerinti kötelez tárgyi eszközök megléte és a személyi feltételek III.2. A tárgyi eszközök igénybevételének kötelezettségei, a tárgyi eszközök az akkreditációs eljárásban IV. Pénz és egyéb eszközök elnyerésének módja IV.1. Pályázni, pályázni, pályázni! IV.2. Projekt, projekttervezés IV.3. A pályázati rlap V. Pályázatok, saját fejlesztések szerepe a tárgyi feltételek biztosításában V.1. Nemzeti keretek V.2. Európai uniós pályázatok Irodalomjegyzék és jogszabályok Menner Ákos A gyakorlati képzés szervezése I. A gyakorlati képzés szervezése I.1. Képzésszervezés Tervezés

5 Tanár-továbbképzési Füzetek I.2. Képzésszervezés Megvalósítás I.3. Képzésszervezés Ellen rzés I.4. Képzésszervezés Visszacsatolás, folyamatos fejlesztés I.5. A gyakorlati oktatás lebonyolítása Ellen rz kérdések Irodalomjegyzék Mellékletek Borbás Anikó Csendes Lilla A szakmai vizsga szervezési kérdései Bevezet I. A szakmai vizsga helye és szerepe a szakképzésben I.1. Ki vehet részt a szakképzésben? I.2. Hol folytatható képzés? I.3. Ki folytathat iskolarendszeren kívüli szakképzést? I.4. A szakképzés megkezdésének és folytatásának általános feltételei I.5. Ki vizsgáztathat? I.6. A szakmai vizsgáztatással kapcsolatos általános rendelkezések II. A szakmai vizsga el készítésével kapcsolatos teend k II.1. Hogyan készüljünk a vizsgára? II.2. Milyen dokumentumokat kérjünk a vizsgázóktól? II.3. Mit tartalmazzon a jelentés, kinek jelentünk? III. A vizsgabizottság III.1. Kik lehetnek a vizsgabizottság tagjai? III.2. Melyek az elnök feladatai és jogköre? IV. A vizsgabizottság m ködése IV.1. Hogyan m ködik törvényesen és szakszer en a vizsgabizottság? IV.2. Mit tartalmazzon a jegyz könyv? V. Az írásbeli vizsgával kapcsolatos feladatok V.1. Hogyan zajlik az írásbeli vizsga? V.2. Hogyan értékeljük az írásbeli dolgozatot?

6 Tanár-továbbképzési Füzetek VI. A gyakorlati vizsgával kapcsolatos feladatok VI.1. Hogyan bonyolítsuk szakszer en a gyakorlati vizsgát? VII. A szóbeli vizsgával kapcsolatos feladatok VII.1. Milyen feladatok merülnek fel a szóbeli vizsgán? VIII. A vizsgázó teljesítményének értékelése VIII.1. Hogyan értékeljünk? VIII.2. Mikor sikertelen a vizsga? IX. A szakmai vizsga iratai IX.1. Törzslap IX.2. Bizonyítvány IX.3. Milyen feladatunk van a vizsga után? IX.4. Milyen számítógépes segédeszköz használható a dokumentumok kitöltésére? IX.5. Bélyegz IX.6. Írásbeli tételek IX.7. Dolgozatpapír IX.8. Jegyz könyv IX.9. Osztályozóív IX.10. Iratkezelés Összegzés Mellékletek Nagy Ildikó Rendezvényszervezés feln ttképzési szolgáltatásokhoz Bevezetés I. Alapfogalmak I.1. Rendezvény, rendezvényszervezés fogalma, kialakulása II. Rendezvényszervez cégek, intézmények II.1. Teljes kör szolgáltatást nyújtó cégek II.2. Teljes kör szolgáltatást nyújtó és saját kapacitással rendelkez cégek II.3. Speciális szolgáltatók II.4. Civil szervez dések II.5. Hazai szervezetek II.6. Nemzetközi szervezetek III. Rendezvényfajták, rendezvénytípusok III.1. A rendezvények fajtái

7 Tanár-továbbképzési Füzetek IV. A rendezvényszervezés folyamata, a rendezvényszervezés szakaszai IV.1. Tervezés IV.2. El készítés, szervezés IV.3. Forgatókönyv program IV.4. Utómunkálatok a lebonyolított rendezvény értékelése V. Oktatási vállalkozások rendezvényeinek típusai Mellékletek Felhasznált irodalom

8

9 Tanár-továbbképzési Füzetek Szerz k Borbás Anikó igazgató Budapesti Kommunikációs és Üzleti F iskola Továbbképzési és Szakképzési Intézet Csendes Lilla igazgató Werk Akadémia Menner Ákos min ségbiztosítási szakért Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet Nagy Ildikó f iskolai tanár Budapesti Kommunikációs és Üzleti F iskolaprotokoll, rendezvény szakirány-vezet Szilágyi Anna Budapesti Kommunikációs és Üzleti F iskola Európai Tanulmányok Intézete Dr. Vass László (CSc.) f iskolai tanár, rektor Budapesti Kommunikációs és Üzleti F iskola Dr. Zsu a Ákos f iskolai docens, stratégiai igazgató Budapesti Kommunikációs és Üzleti F iskola 9

10

11 Tanár-továbbképzési Füzetek El szó Az egész életen át tartó tanulás id ben, térben legnagyobb területe a feln ttek általános és szakmai oktatása-képzése, melynek számszer sége és min sége jelent s tényez a társadalmi-gazdasági fejl dés sikerességében. Magyarországon az utóbbi két évtizedben a feln ttképzés fejlesztését jelent s kormányzati intézkedések és programok segítették, melyek sorából kiemelkedik az Európai Unió támogatásával 2005 májusában indult, és 2008 júliusában befejez dött Humán Er forrás Operatív Program (HEFOP) jel központi program. A program alapvet célja volt az egész életen át tartó tanulás lehet ségeinek szélesítése a munkaer piac és a feln ttképzés igényeinek megfelel, célcsoportok szerint di erenciált, korszer szakképesít, illetve szakmai és nyelvi, valamint kiegészít programok, tananyagok kifejlesztésével és közreadásával. A program megvalósításán konzorciumi együttm ködésben dolgoztak az iskolarendszeren kívüli feln ttképzés meghatározó állami intézményei: a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet. (Utóbbi a programkoordinátori funkciót is ellátta 2007-t l, addig a Nemzeti Feln ttképzési Intézet volt a programvezet ). A projekt fontos alprogramja volt a feln ttképzésben dolgozó tanárok, és szakemberek ismereteinek, és módszertani kultúrájának b vítése, tekintettel arra, hogy számukra nincs elfogadott állami továbbképzési rendszer. Ezt a célt új tananyagok kidolgozásával, és kísérleti képzéseken történ kipróbálással valósítottuk meg. Ennek a programnak a felel se és megvalósítója az Intézet volt. Azok a kötetek, melyeket a Kedves Olvasó a kezében tart, négy témakörben a hazai feln ttképzés rendszere, korszer andragógiai ismeretek és módszerek, fejlesztési és kutatási eredmények, továbbá az Európai Unió feln ttképzési stratégiája, illetve a fejlett országok gyakorlata, több mint negyven fejezetben tartalmazzák azokat az alapvet ismereteket, és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmi szemelvényeket, melyeket egy tanár-továbbképzési rendszer alapjaként fontosnak tartunk. A tananyagok az érdekl d szakmai közönség számára három regionális konferencián, és nyolc szemináriumi továbbképzésen kerültek bemutatásra, így azok f tartalmát el zetesen több százan ismerhették meg. Szeretném a szakmai nyilvánosság el tt is megköszönni a fejleszt munkát koordináló szakmai tanácsadó testület tagjainak munkáját, akik a hazai fels oktatás jeles képvisel i. A testület elnöke volt Hunyady György akadémikus, tagjai: Benedek András professzor, a BME APPI igazgatója, Koltai Dénes professzor, a Pécsi Tudományegyetem dékánja, Szekeres Tamás professzor a Széchenyi Egyetem rektora, Vass László, a Kommunikációs F iskola rektora. 11

12 Tanár-továbbképzési Füzetek Köszönöm a szerz k munkáját, akiket neves szakemberek közül kértünk fel az egyes fejezetek írására. Így munkatársaink lettek az egyetemi pedagógiai és andragógiai tanszékek vezet oktatói, a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, és a regionális munkaügyi központok, valamint a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet vezet munkatársai. Nem utolsósorban köszönöm munkatársaim közrem ködését a sorozat elkészítésében, a kísérleti konferenciák, valamint szemináriumok szervezésében. Ajánlom ezt a tananyag-sorozatot els sorban azoknak a kollégáknak, akik a feln ttképzés területén dolgoznak, és összefoglaló képet szeretnének kapni err l a szerteágazó oktatási-képzési területr l, ugyanakkor egy-egy kérdéskörben szívesen szereznének mélyebb, és pontosabb ismereteket. Remélem, hogy a sorozat jól fogja szolgálni a feln ttoktatás tanártovábbképzését, de talán hasznosnak találják, és alkalmazni fogják az egyetemi és f iskolai andragógus képzésben is. Budapest, június 13. Nagy László a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet f igazgatója 12

13 Tanár-továbbképzési Füzetek Bevezetés a tanár-továbbképzési füzetekhez A Humán Er forrás Operatív Program (HEFOP) jel központi program keretében kifejlesztett Tanár-továbbképzési Füzetek azoknak a feln ttképzési problémaköröknek ismeretanyagait tartalmazzák, amelyekben a tanároknak megfelel szakmai tudással, illetve tájékozottsággal szükséges rendelkezniük. A kötetekben szerepl tananyagok négy témakört dolgoztak fel: a hazai feln ttképzés rendszerét, az andragógia és módszertan korszer ismereteit, illetve a feln ttképzés hazai fejlesztési és kutatási eredményei ismereteit, valamint az Európai Unió és a fejlett országok feln ttképzés-politikáját. Ezen problémakörökben összesen 9 résztémában, közel hetven fejezet készült el, melyek tanulmányokat/szakcikkeket, szöveg- és fogalomgy jteményeket, illetve gyakorlati útmutatókat, leírásokat tartalmaznak. A tananyagot nyolc kötetben csoportosítottuk tematikus összeállításban. Az egyes témakörökben elkészült kötetek tartalma a teljesség igénye nélkül a következ : Az els kötet tartalmazza a hazai feln ttképzési rendszer legfontosabb jellemz inek összefoglalását, így többek között az iskolarendszeren kívüli feln ttképzés cél- és feladatrendszerét, valamint eredményes és hatékony m ködtetésének jogi, intézményi, pénzügyi, illetve támogatási kereteit. Ide tartozóan kerül bemutatásra a feln ttképzés min ségbiztosítása: az intézmény- és program-akkreditációs rendszer. A második kötetben kiemelt fontosságú problémakörként került bemutatásra az állam által elismert szakképesítések rendszere a legújabb fejlesztések tükrében, így többek között: az új Országos képzési jegyzék, a szakmai és vizsgakövetelmények, a vizsgarendszer, és a központi programok. A témakörben kerül bemutatásra a feln ttképzés adatszolgáltatási rendszere. A harmadik kötet az andragógia f bb ismereteit tartalmazza, ezen belül a feln ttkori tanulás pszichológiai sajátosságait, a feln ttek tanulási aktivitását befolyásoló tényez ket, valamint a feln ttképzésben dolgozó tanárok és szakemberek szükséges kompetenciáit. Ebben a kötetben kerültek összefoglalásra a kulcskompetenciák az európai referencia-keret alapján. A negyedik kötetben a gyakorló tanárok és szakemberek eredményesebb munkájához szükséges feln ttképzés-módszertani ismeretek kerültek összefoglalásra, így többek között a tanulás szervezeti eszközei, az egyéni és csoportos tanulás módszerei, illetve az értékelés elméleti és gyakorlati kérdései. Ebben a kötetben szerepel a pályaorientáció ismeretrendszere, a különböz szolgáltatások. 13

14 Tanár-továbbképzési Füzetek Az ötödik kötetben a feln ttképzés szervezésének feladat- és módszerrendszere került bemutatásra, els sorban gyakorlati oldalról, mivel ez a feladat sok képz intézményt érint. A hatodik kötet a feln ttképzés legfontosabb fejlesztési és kutatási eredményeib l összeállított a szakmai közvéleményt legjobban érdekl válogatást tartalmazza, így többek között a program- és tananyagfejlesztés gyakorlatáról, az el zetes tudásmérésr l, illetve a min ségbiztosítás európai fejlesztési tendenciáról. E témakörhöz kapcsolódik a hetedik kötet, amely a távoktatás és az e-learning fejlesztési kérdéseit és eredményeit foglalja össze. A nyolcadik kötet összefoglalást ad az Európai Unió feln ttképzési stratégiájáról a f dokumentumok alapján, továbbá bemutatja a legfejlettebb európai országok feln ttképzési rendszereit. A kilencedik kötet a kifejlesztett tananyagsorozatot egészíti ki: egybeszerkesztve tartalmazza a tanár-továbbképzési konferenciákon elhangzott tizenhét bevezet el adást, melyekkel indult a kísérleti továbbképzés. A véglegesített tananyagok hasznosításának további jó lehet ségét adta egy pótlólagos forrás elnyerése, mely lehet vé tette az elkészített tananyagok rövidített e-learning változatának elkészítését. A tanár-továbbképzési tananyagok több csatornán lesznek elérhet ek szeptember 1-t l: a regionális képz központok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint az NSZFI honlapjain olvashatók, illetve letölthet lesz egyéni regisztráció alapján. A fejlesztésben részt vett szakemberek nevében kívánom, hogy tanár-kollégáim hasznosan forgassák a továbbképzési füzeteket, hiszen tanítványainknak is példát kell mutatnunk, ha meg akarjuk ket gy zni az egész életen át tartó tanulás szükségességér l! Zachár László a Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet f igazgató-helyettese 14

15 A kommunikáció és a feln ttképzés kapcsolódási területei Vass László Zsu a Ákos A kommunikáció és a feln ttképzés kapcsolódási területei Bevezetés Korszer kommunikáció jelent sége a feln ttképzés mechanizmusaiban A korszer kommunikációs eszközök alkalmazása a mai oktatásban olyan szükséges elem, amelyet megkerülni nem lehet. A kommunikáció olyan közvetít közegeket ismert fel, amelyek a XX. század végén sem voltak tudhatók. Nem volt példa arra, hogy alkalmazzanak bizonyos eszközöket, melyek mára már olyan hétköznapivá váltak, hogy szinte nem is m ködhet nélkülük egy modern szervezet sem. Az oktatásban a kommunikáció fontossága megkérd jelezhetetlen, különösen a hallgatókkal való információ átadás során, illetve az oktatók és a képz intézmény közötti információcsere- és átadás során. A kommunikáció pedig jelent sen átalakult az oktatásban is. A kommunikáció a szervezet, a képz intézmény bels munkaszervezésére, bels kapcsolati viszonyainak alakulására tekintettel történik. A kommunikációs eszközök alkalmazása az oktatók és az oktatásszervez, az oktatók és a képzésért felel s vezet, illetve az oktatásban résztvev k és az operatív vezetés közötti kommunikáció során a legfejlettebb technológia alapján kell m ködnie. A legfejlettebb technológiát igénybe véve kell az információkat átadni, mivel az oktatás min ségének fenntartása érdekében nem veszíthet id t a képz intézmény. A hatékonyság elérése jelen esetben a kommunikáció segítségével történik. A kommunikáció és az információk cseréje, az információk átadása javíthatja a hatékonysági mutatót, javíthatja a hatékony, szervezett munkavégzést és a körülményeket. Az oktatásban, csakúgy, mint más szektorokban, a folyamatosság és a gyors fellépés jelenti a hatékonyság egyes elemeit. A finanszírozás, az oktatás tervezése és megszervezése során alkalmazott kommunikációs technikák és algoritmusok a hatékonyság érdekében tett lépéseknek min síthet ek. A szervezettséghez a kommunikáció szorosan hozzátartozik, a kommunikáció nem lassíthatja azokat az egyébként jól felépített rendszerb l adódó el nyös lépéseket, amelyeket a képz intézmény m ködtet. Konkrét példával igazolva az elvont állításokat: nem lehet megtenni a XXI. században, hogy az oktatóknak készpénzben fizet az intézmény, ahelyett, hogy az interneten keresztül m köd banki átutalást választaná. A kommunikációs forma, az internet-kapcsolat megkönnyíti és felgyorsítja a szervezést, és könnyebben lehet tervezni ez által. A példa azokat a megoldásokat szimbolizálja, amik annak érdekében szükségesek, hogy a képz intézmény szervezettsége a lehet legfejlettebb legyen. A kommunikáció ebben az esetben nem önmagáért való fejlesztést jelent, hanem annak érdekében, hogy általa a képz intézmény szervezete váljon hatékonyabbá. 15

16 Vass László Zsu a Ákos I. A feln tt tanulók oktatásba történ bevonásának lehet ségei Ebben a fejezetben azokat a csatornákat mutatjuk be, amelyek a hallgatók bevonásának különböz módszereit jelentik. A hallgatók bevonásának módjai lehetnek jogszabályi alapúak és lehetnek marketing-kommunikáció alapúak. A jogszabályi alapú becsatornázás is két csoportra bontható. Az egyik a hallgatók bevonása a feln ttképzési jogszabályok alapján, a másik az a csoport, amely szerint egyéb jogszabályok alapján (például pályázati forrásokat kijelöl jogszabályok alapján) történik a feln ttek bevonása. A hallgatók oktatásba történ bevonása azonban több tényez együttes következménye: a jogszabályok, amelyek megadják a lehet séget arra, hogy a hallgatók oktatását a feln ttképzési intézmények minél költséghatékonyabban végezzék, a marketing-kommunikáció, ami azt segíti el, hogy a hallgatók minél nagyobb létszámban látogassák az órákat és iratkozzanak be a képz intézmény programjaira, illetve a munkaer -piaci helyzet az, amelyek meghatározzák a hallgatók bevonását az oktatásba. A jogszabályok olyan lehet ségeket biztosítanak, ami miatt a képz intézményeket érdemes m ködtetni. A jogszabályok a jogalkotó politikája következtében alakulnak így: a cél természetesen az, hogy a képz intézmény minél jobban felkészüljön az új évezred kihívásaira. A cél, hogy a rendszerváltás utáni sok esetben kellemetlen munkaer -piaci változásokat minél jobban kiküszöböljük, valamint, hogy a munkaer piac mai igényeihez igazodjon az ország aktív munkaer -állománya. A jogszabályok tehát a jogalkotó igényét jelzik: minél több képz intézmény jöjjön létre, minél több hallgatót képezzenek a magyar oktatásban, minél magasabb színvonalú képzésekkel minél inkább le lehessen törni a munkaer hiányt és a munkanélküliséget. A képz intézmény szempontjából a marketing és a kommunikáció fontos: a saját szellemi termékét, ami nem mellékesen profitorientált szolgáltatás, az oktatói tevékenységét minél több személynek tudja eladni. Ehhez arra van szükség, hogy a képz intézmény ne csak üres reklámokban hirdesse önmaga tevékenységét, hanem magas szinten m velje is az oktatást, mivel a hallgatók csak e két faktor együttes jelenléte után fognak megjelenni nagyobb számban a képz intézménynél. A harmadik tényez : a munkaer piac. Nem függetlenítheti magát egy képz intézmény sem a munkaer -piaci mozgásoktól, amib l az következik, hogy a munkaer piacot kell els sorban figyelembe vennie a képz intézménynek. Mi a munkaer piacon a kereslet? A kérdésre válaszolva megkapja a képz intézmény azt az eredményt, ami szerint el lehet kezdeni az oktatás tartalmi, gyakorlati oldalát. A munkaer piac kereslete globális kérdés, nem erre 16

17 A kommunikáció és a feln ttképzés kapcsolódási területei a fejezetre tartozik, ezért mintegy tényként kezeljük e helyütt. A munkaer piac az a szegmens, ami a kezdeti mérföldk minden feln ttképzési intézmény számára. A feln ttek képzése ugyanis nem puszta oktatás: a feln ttképzésben nem olyan személyek vesznek részt, akiknek kötelességük részt venni, és a feln ttképzési intézményb l kikerülve közvetlenül látniuk kell képzésük eredményét. A képzést így csak a munkaer -piaci igényekhez lehet igazítani, nem máshoz. A képzésbe való bevonás feltételei tehát nem csupán egy oldalról vizsgálandók. A képzés a munkaer piac, a kommunikáció és a jogszabályok által három oldalról meghatározott térben értelmezhet. Egyik tényez t sem túlhangsúlyozva, de mindegyiket azonos arányban kezelve lehet megtalálni azt az algoritmust, amely végs soron odavezet, hogy a hallgatók bevonását meg lehet kezdeni! A munkaer piac jelenlegi mozgása és a kereslet alakulása olyan tényez, amely meghaladná a fejezet kereteit, így e helyütt mell zzük tárgyalását. I.1. A jogszabályi alapú hallgatóbevonás A jogszabályi alapú hallgatóbevonás els dlegesen a feln ttképzési jogszabályokra építhet. A feln ttképzési jogszabályok olyan támogatásokat, olyan csatornákat, olyan lehet ségeket tartalmaznak, amelyek alapján a hallgatókat könnyen be lehet vonni az oktatásba. Természetesen és e fejezetben kimerít en foglalkozunk ezzel a témával is ez csupán lehet ség, hiszen a jogszabályok csak olyan jogokat kínálnak, amelyekkel lehet élni, de ett l még nem lesznek tömöttek a padsorok minden képz intézményben. Az Fktv. a feln ttképzésbe való bevonásnak a szakképzési hozzájárulás címén történ támogatási módját tartalmazza, illetve ehhez kapcsolódóan a saját munkavállaló képzését. A saját munkavállaló képzése a szakképzési törvényben szabályozott tárgykör. A szakképzési törvény szerint a saját munkavállaló képzése a következ képpen lehetséges. A munkavállalót foglalkoztató vállalkozás (köztisztvisel k és közalkalmazottak nem vehetnek részt ilyen módon ebben a programban, a foglalkoztató személyi hatálya éppen ezért sz kre szabott) saját munkavállalójának képzésére fordíthatja azt az összeget, amit szakképzési hozzájárulásként a Munkaer piaci Alapba befizetne. A saját munkavállaló képzése azonban kényelmetlen jogi és adminisztratív kötelezettségeket jelenthet a képz intézménynek. A saját munkavállaló képzése ugyanis úgy valósulhat meg, ha a foglalkoztató egy nem feln ttképzési intézménnyel szerz dést köt munkavállalói oktatására, és a Munkaer piaci Alapba fizetend összeg helyett a munkavállalók után fizetett szakképzési hozzájárulást a képz (nem feln ttképz ) intézménynek fizeti meg. A feln ttképzési intézmény abban az esetben vállalhat oktatást és köthet szerz dést a foglalkoztatóval, amennyiben az már kötött egy szerz dést a nem feln ttképzési intézménnyel. A feln ttképzési intézmény a szerz dést legfeljebb csak a szakképzési hozzájárulás 33%-ára kötheti meg. A szakképzési hozzájárulás a munkavállaló után fizetett bértömeg másfél százaléka, tehát a fennmaradó (és legfeljebb 33%-ot elér ) lehetséges szerz dési összeg igen csekély. A hallgatók bevonásának módja lehet tehát a szakképzési hozzájárulás feln ttképzési intézménynek juttatása, ez azonban a képzési piac jelenlegi felépítését tekintve gyenge lábakon áll. A képzési piac felépítése miatt 17

18 Vass László Zsu a Ákos a szakképzési hozzájárulás felhasználása kifejezetten jó a foglalkoztatóknak és azok munkatársainak, hiszen alacsonyabb szerz dési árért tudják feln ttképzési intézmények szolgáltatásait megszerezni. A szakképzési hozzájárulás felhasználásával létesített szerz dések tehát olyan ösztönz k, ami alapján a hozzájárulást nem a Munkaer piaci Alapba töltik fel, hanem azt a feln ttképzési intézmények finanszírozására fordítják közvetlenül. A feln ttképzési intézmények közvetlen finanszírozása pedig megteremti a lehet séget a hallgatók bevonására. A szakképzési hozzájárulás kapcsán azonban nem árt leszögezni, hogy az alacsony mivolta miatt nem valódi finanszírozója a képz intézményeknek. A finanszírozás megfelel módja az lenne, ha nemcsak a hozzájárulás 33%-át lehetne ezen a módon megszerezni, hanem a 100%-át, és nemcsak kiegészít szerepet töltenének be a képz intézmények, hanem lehetne azokkal szabadon szerz dni. A hallgatók bevonásának más módjai annak ösztönzése, hogy a hallgatókat oktató, képz intézmények minél kedvez bb jogi feltételekben részesüljenek. A kedvez jogi feltételek között az adózás könnyítése, a különböz támogatások állnak, természetesen intézményi akkreditációt követ en. A hallgatók bevonásának más közvetett módjait is az Fktv. tartalmazza, mint például azt, hogy a feln tt hallgatókat személyi jövedelemadó kedvezmény illeti meg. A Munkaer piaci Alapból folyósított támogatásokat egyébként szinte ugyanúgy lehet értékelni, mint a többi közvetett ösztönz t a hallgatók bevonására. A hallgatókat fogadni tudó képz intézményeknek rendkívül nagy segítséget jelent a normatív támogatás és más olyan támogatások, amiket az Alapból finanszíroz a költségvetés. A Munkaer piaci Alap jelent ségén és a szakképzési hozzájáruláson kívül a munkaügyi központok által létesített alapok, pályázatok és megállapodások is lehetnek alapjai a hallgatók rekrutálásának, ami ebben az esetben a második közvetett módszer, amit a képz intézmények igénybe vehetnek. A munkaügyi központ nyilvántartásba veszi a képz intézményeket, és így a képz intézmények közül a nyilvántartásból választhatnak az érintettek. I.2. A pályázat alapján történ hallgatóbevonás A munkaer -piaci helyzett l függetlenül a képz intézmények részesülhetnek pályázati forrásokból is. A pályázati forrásokat szintén jogszabályi alapokon keresztül lehet megszerezni, ugyanis a pályázatok olyan magyar vagy európai uniós költségvetésb l származó források elosztását érintik, amelyeknek természetesen jogszabályi alapjaik vannak. A pályázati forrásoknak széles tárháza nyílt meg az EU csatlakozás után, amib l az következik, hogy leltározásuk szinte feltérképezhetetlen. A feln ttképzésre kifejezetten fordítandó összegek azonban bemutathatóak. A Regionális Operatív Program (a továbbiakban: ROP) és a Humáner forrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) olyan operatív programok, amelyeknek több intézkedése is releváns ebben a tekintetben, így a pályázati források ezekb l származnak nagyobb részt. A pályázati források azokon a jogszabályi alapokon nyugszanak, amelyeket több kormányrendelet és több miniszteri rendelet képez. A rendeletek számainak felsorolása értelmetlen lenne 18

19 A kommunikáció és a feln ttképzés kapcsolódási területei ebben a közegben, annyit azonban érdemesnek tartunk megemlíteni, hogy mind a ROP, mind a HEFOP intézkedései között kiemelt helyet foglalnak el a feln ttképzés és a feln ttképz intézmények támogatására vonatkozó szabályok. Igaz, hogy az operatív programok olyan globális viszonyrendszerben m ködnek, mint a humán er forrás fejlesztése, a szakképzés és az értelmiségi réteg fejl dése Magyarországon, illetve minél magasabb regionális szint fejlettség elérése hazánkban, a feln ttképzés ennek ellenére konkrétan is megjelenik az intézkedések szintjén. A munkaer -piaci helyzetet ugyanis nagyban befolyásolhatják az operatív programok intézkedései, természetesen ez a cél a HEFOP és a ROP legtöbb intézkedése szintjén is. A munkaer piac megváltozását pedig így a kínálati oldalról érhetik el. A két nagy eszközcsoportot ett l még kiegészíti a harmadik, a marketingeszközök csoportja, ugyanis közvetlenebb módja a hallgatók bevonásának a marketingeszközök igénybe vétele, mint a jogszabályokon alapuló hallgatóbevonás. I.3. A marketing és a kommunikáció eszközei A marketing- és kommunikációs eszközök bemutatására e helyütt nincs teljes kör lehet ség, f ként mivel külön fejezetben tekintjük át. Azt azonban le kell szögezni, hogy azokat a marketingeszközöket, amelyek más termékek és szolgáltatások kapcsán is felmerülnek és relevánsak, azokat itt is lehet és kell alkalmazni, némileg kib vítve a listát olyan elemekkel, amelyek a gyakorlatban jobban illeszkednek az oktatási, képzési tevékenységhez. Az oktatás és különösen a feln ttoktatás- és képzés akkor lehet sikeres, ha a kommunikációs és marketingeszközöket a képz intézmény vezetése nem kizárólagosan alkalmazza, hiszen a silány terméket kizárólag PR eszközökkel nem lehet eladni szól a reklámszakma régi közmondása. A PR és a marketing kommunikációs eszközei olyan segítséget, mankót jelentenek a szolgáltatás nyújtásában, amellyel könnyen népszer síteni lehet a szolgáltatást, de ennek semmi értelme nincs abban az esetben, ha a szolgáltatás nem éri el a kívánt eredményt, nem felel meg kell képpen az ügyfél itt a képzend feln tt elképzeléseinek és érdekeinek. Ezek az eszközök csupán a fantázia határába ütközvén bármilyen hatást el tudnak érni, így alkalmazásuk attól függ, hogy milyen valódi szolgáltatási tartalom jön létre a kérdéses esetben. A feln ttképzésben a marketing eszközeinek a használata azon múlik, hogy a gyakorlatban milyen képzést valósít meg a képz intézmény. Így általános recept nem adható, de minden esetben külön-külön mérlegelni kell azt az eszközcsoportot, aminek alkalmazása célravezet az adott intézménynél és annak képzésénél. Vannak olyan munkaer -piaci helyzetek, amikor nincsen szükség nagymérték marketing eszköz felhasználásra és vannak olyanok, amikor er teljes kommunikáció árán érhet el a kell hallgatói létszám a képzésen (nem azért, mert a képzés színvonala gyenge, hanem azért, mert komolyabb magyarázatra szorul vagy jócskán megel zi a korát). A marketingeszközeivel akkor kell élni, ha a képz intézmény nem ismert eléggé. 19

20 Vass László Zsu a Ákos Abban az esetben a marketing eszközeinek felhasználása is érthet, tekintettel arra, hogy magával a céggel, magával a képz intézménnyel szemben kell érzelmi azonosulást kiváltani a potenciális hallgatókban. Ebben az esetben lényeges elem lehet a pályázati források igénybe vétele annak érdekében, hogy megfelel en finanszírozott legyen a képzés a képz intézmény oldaláról, hiszen abban az esetben, ha a képzés ingyen van, térítésmentesen vehet igénybe, akkor az vonzza a feln ttoktatásra várakozókat. Más ilyen elem lehet képzés mellé társítani más szolgáltatásokat térítésmentesen, amelyet a képz intézmény el tud látni, tekintettel emberi er forrás állományára. Ezek jól hangzó marketingeszközök lehetnek az adott képzés esetén. A képzések érinthetnek gyakorlati szakembereket, elméleti szakembereket, diplomásokat és nem értelmiségi pályán mozgó személyeket. A marketingeszközöket ezekben az esetekben természetesen a célcsoportnak megfelel en kell meghatározni. Ezek így célcsoportonként más és más képet mutatnak. A marketing-kommunikációs eszközök használata tehát a hallgatók bevonásának közvetlen módja minden esetben, csak az er sségét és a használatba vett eszközök mennyiségét kell figyelembe venni, valamint azt, hogy ezek az eszközök mennyiben felelnek meg az adott célnak. A marketing-kommunikáció eszközei azonban és ezt fontos hangsúlyozni minden esetben fontosak. Azokban az esetekben is, amikor a munkaügyi központ vagy más pályázati forrás a finanszírozó. Hiszen azt nem lehet elfeledni, hogy attól, hogy a képzést nem a hallgatók finanszírozzák, nem feltétlenül értesülnek róla. Így az értesülések eléréséhez a szakmai képviseletekkel, a szakszervezetekkel, a Munkaer -piaci Alappal és a foglalkoztatókkal való kapcsolatok felvétele is javasolt, amiket ebben az esetben marketing-kommunikációs eszközöknek is tekinthetünk. A kapcsolatfelvétel tehát a legfontosabb közvetlen reklám a képz intézménynek, aminek a jelent ségét nem lehet figyelmen kívül hagyni. A képz intézmények regisztrációja a különböz listákra (PAT, Magyar Közigazgatási Intézet, SAKK stb.), illetve ezt megel z en vagy ezt követ en az akkreditáció elnyerése olyan kommunikációs értékkel bíró tényez k, amik a képz intézmények számára kedvez ek. Azon képzések esetében, amelyek gyakorlati és nem elméleti jelleg ek, szintén megéri csatlakozni ezekhez a listákhoz, mert bár a potenciális hallgató feln ttek nem, de a foglalkoztató több mint valószín, hogy szemlézi azokat. 20

21 A kommunikáció és a feln ttképzés kapcsolódási területei II. Az oktatási marketingeszközök kiválasztása Az oktatásban nagyon fontos lett mára a marketingeszközök kiválasztása, a marketing eszközeinek alkalmazása. Ez alól ma már a fels oktatási intézmények sem bújhatnak ki, de a feln ttképz intézményekre tekintettel hatványozottan jelentkezik ez a követelmény. A feln ttképz intézmények olyan marketingeszközöket válasszanak ki, amelyek a szolgáltatásukhoz és annak különböz komponenseihez mérten hatékonyak annak érdekében, hogy a feln ttképz intézmény sikeres legyen. A sikeresség egyetlen mércéje pedig a feln ttképz intézmények esetében az, hogy a hallgatók elégedettek, hiszen a továbbképzésük, az átképzésük sikeres volt. Ezt pedig csak egy módon lehet megállapítani: sikerült-e a munkaer piac igényeihez alkalmazkodni. A munkaer piac felszívta-e a feln ttképz intézményb l kikerült munkaer t vagy sem? Ez a sikermutató, amit szem el tt kell tartania minden feln ttképz intézménynek. A marketingeszközök alkalmazása pedig ehhez igazodik. A marketingeszközöket, a feln ttképz intézmény legyen kis számú vagy magas hallgatói létszámmal m köd szervezet, alkalmazhatja, csak ki kell választania azokat, amelyek a hallgatóihoz, az oktatóihoz, az általuk oktatott tárgyhoz megfelel ek. A marketingeszközök és alkalmazásuk megtárgyalása el tt arról kell szólni, hogy a marketing elméleti szempontjából hogyan értékeljük az oktatás, különösen a feln ttképzés területén a marketinget mint tudományos megalapozottságú gyakorlati jelent ség hozzáadott értéket, amellyel javítható a hatékonyság a feln ttképz intézmény programjainak megvalósítása terén. A marketing ahogy a mondás tartja nem elegend a termék eladásának érdekében. A marketing olyan hozzáadott érték, amellyel jelent sen lehet növelni a termék eladását vagy a szolgáltatás igénybe vételét, de a termék eladásához vagy a szolgáltatás igénybe vételéhez arra van szükség, hogy a termék vagy a szolgáltatás jó min ség legyen, és más jellemz iben is megfeleljen a fogyasztói igényeknek. Az oktatás és azon belül a feln ttképzés különös ebb l a szempontból, hiszen a feln ttképzés olyan emberi tényez kb l áll össze, amelyek meghatározzák annak min ségét. A munkaer piac állapota, a képzés kereslete és az emberi tényez az, melyekre építeni lehet a feln ttképzés mint szolgáltatás igénybe vételét. A fogyasztói igények kielégítéséhez jelen esetben tehát egyáltalán nem elegend a marketing eszközeivel dolgozni, ugyanis teljes piackutatásra és megfelel min ség oktatásra van szükség ahhoz, hogy a hallgatói elégedettséget, vagyis a fogyasztói el zetes igényeket beváltsa a feln ttképz intézmény. II.1. A marketingmix elemei és azok magyarázata: elméleti szempontból A marketing mix egyes elemei: a termék (product), az ár (price), az értékesítés (place) és a reklám (promotion). A 4P modellt követve az egyes komponenseket megmagyarázva kerítünk sort arra, hogy az oktatásban bevett olyan eszközöket számba vegyük, amelyekkel sikert lehet 21

22 Vass László Zsu a Ákos elérni. A folyamat (process), az emberek (people) és a fizikai környezet (physical evidences) kiegészít komponensek is meghatározók tárgyunk szempontjából, hiszen szolgáltatásról van szó. A szolgáltatások esetében pedig adekvát válasz a 7P modellben gondolkodni. Jelen esetben tehát nem csupán azokat a kérdéseket kell feltennünk, hogy mit, mennyiért, hol, hogyan adjunk el, hanem azt is, hogy kiknek, milyen környezetben és hogyan lebonyolítva. A marketingmix elemeinek kibontása az oktatás esetében 1P; a termék: Ebben az esetben természetesen szolgáltatásról beszélünk, vagy divatos kifejezéssel szellemi termékr l. A szellemi termék az oktatás, a tudásb vülés. A hallgatók tudásb vülése azonban nem lehet öncélú, és másban is különbözik a hagyományos oktatástól. A feln ttképzés ugyanis két szempontból érdekes. A feln ttképzés olyan szolgáltatás, amelyet vagy olyan személyek vesznek igénybe, akik a munkaer piacon nem tudtak elhelyezkedni, mert átképzésre szorulnak és)vagy el akarják kerülni a munkanélküliséget, vagy ki akarnak abból törni. A másik csoport pedig azon személyek összessége, akik az aktuális munkájukhoz szükséges változó körülményekhez kívánnak alkalmazkodni, azaz továbbképzik magukat. Ezért a szolgáltatást kifejezetten a munkaer piachoz kell igazítani. A munkaer -piaci vizsgálatot követ en lehet azt eldönteni, hogy milyen képzést indít el a képz intézmény. A képzések lehetnek gyakorlatiak, elméletiek, nyelviek és informatikaiak. A négyféle képzéscsoprtban bármilyen képzés elindítható, ami a munkaer -piaci igényeknek megfelel. Amennyiben nem veszi figyelembe a munkaer -piaci mozgásokat a képz intézmény, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a képzés nem éri el a befektetett várakozásokat. A terméket adottnak tételezi fel a legtöbb üzleti vagy gazdaságtani elemzés. A terméknek, ebben az esetben a szolgáltatásnak azonban meghatározható vagy alakítható elemei is vannak. Ilyen például a munkaer piac vizsgálata. A szolgáltatás min ségét jelen esetben nem is említjük meg, hiszen azt adottnak kell vennünk (ebb l a szempontból érdekes a humán er forrás menedzsment és a szerkezet kialakítása, valamint a kapcsolati t ke szerepe). A szolgáltatás tehát igenis alakítható, nem konstans érték. A változtathatóság a szolgáltatás nyújtása közben is fennáll. A szolgáltatást nyújtja a képz intézmény, majd amikor a vártnál kisebb arányt ér el bizonyos növekedési szegmensben, a vezet k a termékben is megtalálhatják a problémát: át kell alakítani a képzéseket, mert már nincsen rájuk szükség abban a formában. 2P; az ár: Az árképzést nem lehet egyszer en csak a profitmaximalizálás eszközének tekinteni, hiszen az ár nagyban taktikai jellemz je egy feln ttképz intézménynek. A feln ttképz intézmény a képzési piacra való betörésekor olyan árképzést is alkalmazhat, amely jó versenyhelyzetet teremt számára, ugyanis megvannak erre a jogszabályi keretek és a pályázati lehet ségek. Le kell szögezni azt, hogy a feln ttképzés jelenlegi gyakorlatát és árait tekintve nem az ár az els dlegesen fontos tényez a 4P modellben. Az ár el tt minden szempontból a terméket kell fontosság szerint kiemelni. A képzési program, a tudásb vítésre alkalmasság olyan dönt tényez, amiért a hallgatók hajlandóak nagyobb árat is áldozni, viszont ha a szolgáltatás gyenge min ség, nem veszi figyelembe a munkaer piac mozgásait és kihívásait, akkor értelmezhetetlen az alacsony ár is. A képzési piac nem minden 22

23 A kommunikáció és a feln ttképzés kapcsolódási területei képzés esetén árérzékeny ugyanis. A piac szempontjából a legfontosabb a termék és az értékesítés összessége. Az ár nem mindig meghatározó tényez. Ett l függetlenül azonban a piacon még jelen nem lév feln ttképzési tevékenységet tervez képz intézménynek az árral kapcsolatos lehet ségei nagyon nagyok. Jelenleg több pályázati lehet séget is találhat az érdekl d képz intézmény annak érdekében, hogy a feln ttek képzését kiváltsa a gyakorlatban olyan finanszírozási módszerekkel, amelyek alkalmasak a költségek fedezésére is. Az árat gyakorlatilag így ki is iktathatjuk vizsgálataink homlokteréb l bizonyos esetekben, mivel a pályázati források a képzéseket kezdetben akár finanszírozhatóvá is tehetik anélkül, hogy a hallgatóknak az költségeket generálna. Az ár tehát másodlagossá is válhat a feln ttképzés jelenlegi magyar gyakorlatában. Természetesen vannak olyan helyzetek, melyekben az árnak fontos szerepe van, mint az olyan keresett képzéseknél, ahol több versenytárssal kell a képz intézménynek megküzdenie a hallgatókért. De ezek minden esetben a képzést l és más (az áron kívüli) tényez kt l is függnek, amib l az következik, hogy ezekben a speciális esetekben az ár meghatározása a 4P meghatározásával megfelel komplexitásban értelmezhet és képzelhet el. Az árnak akkor is jelent s szerepe lehet, amikor olyan képzést finanszíroz az oktatási intézmény, amelynek magasak a költségei. A magas költségek miatt a képzésnek is magasabb lesz az ára. A képzésben résztvev k vagy a képzés potenciális résztvev i azonban ezt tudják. Tehát az ár nemcsak kiiktatódhat, hanem felfelé is szökhet akkor, ha olyan keresett képzésr l van szó, amelynek valamilyen ok miatt magas költségei jelentkeznek. 3P; az értékesítés vagy a terület: A szolgáltatás értékesítése különleges jelent ség a feln ttképzés esetében. A különleges jelent sége pedig abban áll, hogy a feln ttképzés területi mutatói attól függnek, hogy a munkanélküliség hogyan jelentkezik egy adott területen. A munkanélküliség melletti fontos tényez a fejlesztések igénye és az ahhoz kapcsolódó továbbképzések. Az értékesítési csatornák ebben az esetben képz központok felállítása területi szinteken, vagy a képz k, oktatók kiküldése a helyszínre. Ennek a hatékonysága költség-haszon elemzéssel elvégezhet és megállapítható. A szolgáltatás területi vonatkozásairól általánosságban azt lehet megállapítani, hogy az az ország területét érinti kisebb vagy teljes területi vonatkozásban. A képz intézmények országos kiterjedtségre f ként olyan helyzetekben tudnak szert tenni, ha a képzésük olyan jelleg, hogy nem köt dik a munkanélküliség helyi szint csökkentéséhez, hanem általánosságban értelmezhet a hasznossága, mint egyes európai uniós források projektjeivel kapcsolatos képzések. A munkanélküliség helyi enyhítésében részt vev képzéseket m ködtet képz intézmények olyan területeken m ködnek hatékonyan, amelyek kifejezetten alacsony árral kínálnak olyan képzéseket, amelyek f ként gyakorlatiak, és az adott terület munkaer piacának és fejlesztésének feltérképezését követ en alakítják ki ket. A terület tehát így függ össze az értékesítéssel. Több forrás sokkal inkább a terület fogalmat alkalmazza, mint az értékesítést, mivel az értékesítés maga a marketing, így a magyar fordítás alkalmazása a 4P egyik komponenseként igen megtéveszt lehet. A terület szempontjai a feln ttképzés meghatározó tényez iként m ködnek, talán sorrendiségben az árat megel z en is. A terület a szolgáltatás nyújtásának 23

24 Vass László Zsu a Ákos meghatározott helye. A területet az elosztással is helyettesíthetjük és így kapjuk meg a valódi értelmét a 3P komponensnek. Az elosztás jelenti a hagyományos marketing szemléletben azt, hogy a logisztikai szempontokat figyelembe véve mely területekre összpontosítsa a vállalat a termékeit. Ez a képz intézményeknél olyan módon merül fel, hogy a képzésre várók, a képzést igényl k melyik területen vannak. A szolgáltatást helyben kell nyújtani, így a területi szempontokat érvényesíteni kell. Ehhez azonban megintcsak a munkaer piac elemzésére van szükség. A munkaer piac ebben a helyzetben globálisan és lokálisan is értend. A munkaer -piaci folyamatok eltér en tudnak érinteni területeket az országon belül. Az ország területén kívül rendkívül ritka esetben tör ki egy-egy képz intézmény, ott is magyar nyelv oktatással magyar anyanyelv területeken oktatnak hallgatókat. Ebben az esetben a szolgáltatás, vagyis a képzés olyan jelleg, ami hasznosítható az országhatárokon kívül is, és a megnövekedett költségek miatt olyan képzés, amelynek biztos kereslete adódik külföldön is. 4P; a promóció, azaz magyarul a marketingkommunikáció: A potenciális vev k, vagy a szolgáltatás potenciális igénybe vev i nem minden esetben határozzák el, hogy a szolgáltatást igénybe veszik. Nem minden esetben rendelkeznek határozott elképzelésekkel arról, hogy milyen képzésre van egyáltalán szükségük. A képzések esetében a munkaer -piaci elemzések alapján látható az, hogy melyik célcsoportot lehet megcélozni a képzésekkel. A célcsoport azonban nem feltétlenül értesül bizonyos tényez kr l, vagy pusztán nem gondolkodik olyan tervszer en, mint a képz intézmény. A képz intézménynek így e két kérdés miatt van szüksége reklámra. Az egyik tehát a meggy zés, amikor a célcsoport tagjai bizonytalanok, a másik pedig az a szempont, amikor a célcsoport tagjai csupán potenciálisak, nincsenek tisztában azzal, hogy szükségük lesz rövid id n belül a képzésre. A feln ttképzés esetében a marketingkommunikációnak külön bekezdéseket szentelünk, ugyanis nem feltétlenül m ködnek azok a médiumok, amelyek más termékeknél. El bb azonban röviden elengedhetetlen szólni a 4P modell kiegészít ir l, el ször is az emberekr l, amely az 5P. Az emberek komponenst pontosan a marketingmix szolgáltatás speciálisként értelmezett modellje miatt vezették be. Az 5P az a jellemz a b vített marketingmixben, amely mind az oktatókat, illetve b vebben a képz intézmény humán er forrását, mind a hallgatókat érinti. A hallgatók a szolgáltatást igénybe vev felek, tehát a hallgatók szempontjából a képzésnek minél magasabb színvonalúnak kell lennie, és olyannak, amely teljesítése után a hallgató a saját szempontjai szerint minél jobban el tud helyezkedni, vagy magasabb pozíciót tud szerezni a képzésnek köszönhet en. Az oktatók és a képz intézmény személyi bázisa szempontjából pedig az emberek szegmens a folyamatos fejlesztést, az oktatók továbbképzését és a tananyag fejlesztését jelenti. Az emberek tehát más megközelítésben mutatja meg azt a szolgáltatás-min ségi követelményt, amelyet más szemszögb l a 4P modellben is kifejtettünk. A képzés a személyes élményre épül, tehát megkövetelend az oktatók és a hallgatók együttm ködése és a képzések megfelel kiválasztása annak érdekében, hogy a képzés után a kikerült hallgatók keresettek legyenek azzal a tudással, amit a képz intézmény biztosít nekik. 24

25 A kommunikáció és a feln ttképzés kapcsolódási területei Afizikai körülmények olyan érzelmi azonosulást érhetnek el a hallgatóknál, a szolgáltatást igénybe vev nél, hogy azok pozitív segítséget jelentenek a hallgatók elégedettségének elérése érdekében. A folyamatnak megtervezettnek kell lennie. A szolgáltatás nyújtása maga folyamat, és ezt a folyamatot úgy kell lebonyolítani, hogy a hallgatók és az oktatók között együttm ködés jöjjön létre. Az együttm ködés azt jelenti, hogy a hallgatók számára a lehet legrugalmasabb módon végzik a képzést az oktatók, a hallgatók pedig saját érdekükben látogatják az órákat és teszik azokat a feladatokat, amelyeket az oktatók rájuk bíznak. A folyamat tehát a rugalmasság és a teljesítmény köré szervez dik, a képzési piacon talán ez a két legfontosabb tényez a folyamatkomponenst illet en. A marketingkommunikáció, azaz a 4 P komponens olyan hosszabb lélegzetvétel tényez, amivel szükség van több bekezdésen keresztül is foglalkozni. A marketingkommunikáció általános megközelítéseivel ebben a fejezetben nem foglalkozunk, a marketingkommunikáció általános megközelítésmódjait adottnak vesszük, adottnak tételezzük fel. A marketingkommunikáció fogalmába a képzési piacon olyan tényez k is beletartoznak, amelyek a marketingkommunikáció általános megközelítésében margón kívül esnek. Ezek között megtaláljuk a personal sellinget például. A képzési piacon való megvalósulásában foglalkozunk továbbá a sales, a DM témaköreivel és a PR, valamint a sales promotion témakörével is. A marketingkommunikáció tervezett módon valósul meg. A tervezett marketingkommunikáció olyan el gondolkodást igényel a képz intézmény operatív és szakmai vezetését l, ami a piaci vizsgálatokkal egyidej. A piac állapotát feltérképezve lehet látni azt, hogy a kommunikáció milyen célcsoportra irányuljon, és milyen üzeneteket valósítson meg. Jelen esetben a kommunikáció az értékesítés egyik olyan kiegészít oldala, amely arra jön létre, hogy egy megfelel helyzetelemzésb l (amelybe ennek megfelel en a piac vizsgálata, elemzése és jellemzése is beletartozik) kiindulva olyan megállapításokat tegyen, hogy milyen üzeneteket, milyen csoportokat megcélozva, milyen id közönként tegyen meg a képz intézmény, és ami a legfontosabb, milyen eszközökkel tegye ezt meg. Az eszközök között vizsgálhatjuk meg a PR-t és annak eszközeit, valamint a personal sellinget és a sales promotiont. A tervezett marketingkommunikáció olyan folyamatábra, amelybe bármikor bekerülhetnek olyan elemek, amelyek a nem várt eseményekre reagálnak, illetve a nem várt eseményeket kezelik. A tervezettség a marketingkommunikáció olyan alapeleme, amellyel akkor is érdemes élni, ha a képz intézmény nem jelent s piaci szerepl. A sales promotion olyan akár a kommunikációs eszközökhöz is besorolható tényez, amelyet azok a vállalatok, társaságok alkalmaznak, amelyek ki akarják kényszeríteni a termékük megvásárlását, a szolgáltatásuk igénybe vételét. Ezek az eszközök a hagyományos sales promotion tevékenységben a vásárlói ajándékok, a vásárlói pályázatok, a vásárlási utalványok automatikus termék mellé tétele annak érdekében, hogy a versenytársak közül a fogyasztó a vállalat termékét válassza. A képzési piacon is említhetünk ilyen eszközöket, ilyen ösztönz ket, mint például az ingyenes képzés, amit más pályázatból vagy a szakképzési hozzájárulások összegéb l finanszíroz a képz intézmény. A sales promotion elemei lehetnek ezen kívül a tanácsadási tevékenység végzése annak a cégnek vagy más partnernek, akinek a dolgozóit oktatta a képz intézmény. A sales promotion elemeinek tekinthetjük 25