SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
|
|
- Margit Nagy
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
2
3 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
4 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u Tel.: +36 (1) Fax: +36 (1) Weboldal: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 1054 Budapest Alkotmány u. 3. Tel.: +36 (1) Fax: +36 (1) Weboldal: Felelős szerkesztő: Papp Ágnes Olvasószerkesztők: Bartha Julia Korányi Margit Az Oktatási Minisztérium megbízásából kiadja a Nemzeti Szakképzési Intézet Felelős kiadó: Nagy László főigazgató
5 TARTALOM Miniszteri előszó...7 KORMÁNYHATÁROZAT A Kormány./2005. ( ) Korm. határozata a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről (Tervezet)...11 I. Minőségi szakképzést mindenkinek!...11 II. Hatékonyabb szakképzés-irányítási és finanszírozási rendszert!...17 III. Fejlettebb információs rendszert!...23 IV. A stratégia nyilvánosságra hozatala...24 ALAPVETÉS 1. Küldetés A stratégia előzménye Lisszaboni célok Oktatási és képzési dokumentumok az ír elnökség alatt A stratégia perspektívái A siker kulcstényezői SWOT-analízis Környezeti változások Társadalmi és gazdasági környezet A népesség iskolai végzettsége A foglalkoztatottak iskolai végzettsége A munkanélküliek iskolai végzettsége A magyar szakképzés Az iskolai rendszerű szakképzés A szakiskolai és szakközépiskolai képzés Felsőfokú szakképzés Az iskolai rendszerű szakképzés tendenciái Az iskolarendszeren kívüli képzés Jogszabályok, irányítás A szakképesítések struktúrája, Országos képzési jegyzék (OKJ) Vizsgarendszer Intézményhálózat
6 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 5.7 Az Oktatási Minisztérium szakképzési háttérintézménye: Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) Tanárképzés Esélyegyenlőség A szakképzés finanszírozása A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program I. ( ) Fejlesztési elvek Az egész életen át tartó tanulás politikájának széles körű érvényesítése Transzparencia Az oktatási rendszer egységes szemléletű rendszerfejlesztése Minőségfejlesztés minőségirányítás Operatív célok fejlesztési feladatok A gazdaság versenyképességének növelése A mobilitás növelése A hatékonyság javítása A regionalitás erősítése Az információellátottság és -áramlás javítása...70 Függelék
7 MINISZTERI ELŐSZÓ A rendszerváltás óta második alkalommal készül fejlesztési stratégia a szakképzésben. A szakképzés és felnőttképzés irányításában közreműködő minisztériumi munkatársak napi feladataik kapcsán szembesültek a szakképzés helyzetével, azokkal a véleményekkel, kritikai állásfoglalásokkal, amelyek a szakképzéssel szemben megfogalmazott elvárásokra, kihívásokra, a megoldandó problémákra hívták fel a figyelmet. A stratégia megalkotása kedvező feltételeket teremt a reális helyzetértékelésre, arra, hogy az érdekeltek, érintettek megfogalmazzák céljaikat, artikulálják érdekeiket. Lehetőség adódik arra, hogy számba vegyük előnyeinket és lehetőségeinket, és hogy a vita során kialakuljon a célok megvalósításához feltétlenül szükséges társadalmi egyetértés. A stratégia megalkotásához a szakképzésben, felnőttképzésben és a közigazgatásban felhalmozódott tapasztalatok adták a kiindulópontot. Mind a helyzet átfogó értékelésében, mind pedig a célok megfogalmazásában fontos szerepet töltöttek be a szakképesítésért felelős minisztériumok képviselői, a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetek képviselői, akik hasznos javaslataikkal, észrevételeikkel segítették, hogy a magyar szakképzés a fejlesztések eredményeképpen hozzájárulhasson a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez, miközben az egyén számára is megteremti a társadalmi-gazdasági boldogulás feltételeit. A stratégiáról a készítés során véleményt mondhattak a képző intézmények képviselői is, akik tanárként, gyakorlati oktatóként vagy vezetőként vesznek részt a szakképzésben. Természetesen a diákszervezetek sem maradtak ki az érdekegyeztetésből. Köszönet mindazoknak, akik jobbító szándékú javaslataikkal bekapcsolódtak a stratégia megalkotásának folyamatába. 7
8 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA A stratégiában megfogalmazott legfőbb cél az, hogy a fejlesztések, változtatások révén megújuló szakképzés megtalálja az összhangot a munkapiaci elvárásokkal, feleljen meg a technikai, technológiai változások által indukált kihívásoknak. Tegye mindezt úgy, hogy a képzésben részt vevők felkészítése, szakmai tudása a folyamatos át- és továbbképzési lehetőségek révén legyen összhangban a piac mindenkori elvárásaival, biztosítva a gazdaság által igényelt képzett munkaerőt, amely a piacképes szakismeret révén az egyén érvényesülési képességét is segíti. Célunk volt a hazai fejlesztés számára az irányt kijelölni, illetve az, hogy a dokumentum a fejlesztési források gyújtópontjává váljon: a hazai szakképzés fejlesztésére felhasználható nemzetközi, elsősorban európai uniós források megszerzését és felhasználását segítve. Magyarországnak mint uniós országnak szem előtt kell tartania azokat a célokat, amelyek a kibővült Európai Unió számára a fejlesztési irányokat jelölik meg, egyebek mellett a foglalkoztatáspolitika és az oktatás terén. Ebben a vonatkozásban a szakképzés-fejlesztési stratégia tükrözi a magyar helyzetet, a prioritásokat, amelyek egyúttal az uniós célok megvalósulásához való magyar hozzájárulást is jelentik. A dokumentum két minisztérium közös előterjesztésében került a Kormány elé. Köszönet minden munkatársunknak, akik munkájukkal, tapasztalataikkal, kritikai észrevételeikkel, ötleteikkel hozzájárultak elkészítéséhez. Magyar Bálint Csizmár Gábor 8
9 KORMÁNYHATÁROZAT (TERVEZET)
10
11 A Kormány./2005. ( ) Korm. határozata a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről (TERVEZET) A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége növelésének, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításának elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú szakképzés, amely az egyén képességeinek kibontakoztatásával, a fiatalok sikeres életpályára való felkészítésével, a felnőttek számára pedig a szakmai karrierjük fenntartásához, illetve a hiányzó szakmai készségek megszerzéséhez szükséges tudás biztosításával szolgálja az állampolgárok jólétének növekedését. Hazánk fejlődésének egyik legjelentősebb erőforrása a szakmailag jól felkészült munkavállaló. A Kormány a XXI. századi felgyorsult fejlődés lehetőségeinek valóra váltása a humán erőforrás fejlesztése, a lakosság szakmai képzettségének növelése érdekében alkotta meg a szakképzésfejlesztési stratégiát. I. Minőségi szakképzést mindenkinek! 1. A felhasználók igényeinek megfelelően alakítani a szakképzést! Olyan szakképzési rendszer működtetése a cél, amely a munkaerő-piaci igények változásának folyamatos figyelemmel kísérésével és elemzésével állandóan alkalmazkodni tud a munkaerőpiac változásaihoz, a szakmai képzés szerkezeti, tartalmi és módszertani fejlesztésével képes biztosítani az igényelt szakmai kompetenciákat, és kivívja a megrendelők elégedettségét. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Biztosítani kell azt, hogy valamennyi szakképzést folytató intézmény alkalmazhassa az Európai Unió szakképzési minőségbiztosítási keretrendszerének figyelembevételével kialakított minőségbiztosítási rendszert. A nemzetközi programok megvalósítása során ösztönözni kell az európai uniós országokban bevált modellek és módszerek magyarországi körülményeknek megfelelő átvételét. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december
12 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ra tervezett részintézkedés: A Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő kilencven iskolában egységes minőségbiztosítási rendszert kell kialakítani. Határidő: június 30. b) Ki kell alakítani a szakképzés munkaerő-piaci igényeken alapuló tervezési rendszerét, elhatárolva a hosszabb távú munkaerő-piaci igényeket kielégítő iskolai szakképzéstervezést és a rövid távú, valamint a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekhez igazodó szükséglet-meghatározást. A regionális tervezés erősítésével, a munkaerő-piaci információs rendszer által biztosított információk felhasználásával folyamatosan vizsgálni kell az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben oktatott szakképesítések körét. A gazdálkodó szervezetek bevonásával meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő beiskolázásra. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: december ra tervezett részintézkedések: Iskolánként és szakképesítésenként minden évben nyilvánosságra kell hozni a szakképesítést szerzettek körében a négy hónapon belül munkanélkülivé válók és az újabb szakképzésre, átképzésre beiratkozók arányát. Erősíteni kell a szakképző iskolákban az iskolafenntartók ellenőrző tevékenységét. Határidő: november 15., utána folyamatos c) Nívódíjat kell alapítani azon szakképző intézmények számára, amelyekben a szakképesítést szerzők nagy arányban helyezkednek el a munkaerőpiacon. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december ra tervezett részintézkedés: Javaslatot kell kidolgozni a nívódíj elnyerésének feltételrendszerére. Határidő: június 30. d) A szakképesítések nemzetközi átláthatóságának biztosítása érdekében be kell vezetni az Europass-rendszert. Javítani kell a munkaerő mobilitási képességét, ennek részeként további kétoldalú tárgyalásokat kell kezdeményezni az EU tagállamaival a bizonyítványok kölcsönös elismerése, továbbá a már hatályban lévő megállapodások új szakképesítésekkel történő kiegészítése érdekében. Felelős: oktatási miniszter Határidő: december
13 KORMÁNYHATÁROZAT e) A gyakorlati képzés és a munkaerőpiac szorosabb kapcsolatának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tanuló-előszerződés megkötését. Felelős: oktatási miniszter Határidő: december Javítani a hozzáférést a szakképzéshez! A szakképzésben részt vevő fiatal és felnőtt élethelyzetéhez, előzetes ismereteihez, tapasztalataihoz igazodó módszerekkel, a képzés vonzóvá tételével, a szakmai képzés presztízsének növelésével, a képzéshez való hozzáférés feltételeinek fejlesztésével biztosítani kell, hogy javuljon a magyar lakosság szakmai képzettsége. El kell érni, hogy a fiatalok döntő többsége a munkaerőpiacra való könnyebb belépés érdekében a szakképző iskolákban a munkába állást biztosító szakmai végzettséget szerezzen. Biztosítani kell, hogy a felnőttek számára a felnőttképzési intézményrendszer olyan programokat kínáljon, amelyek a munkaerő-piaci viszonyok figyelembe vétele mellett a felnőttek igényeihez igazodó rugalmas be- és kilépéssel megteremtik kompetenciáik folyamatos fejlesztését. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Intézkedéseket kell kidolgozni a szakképzésből való lemorzsolódás megelőzésére, illetve a lemorzsolódott fiatalok képzésbe való visszasegítésére. Olyan programokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek számára is a piacképes szakképesítés megszerzését. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december ra tervezett részintézkedés: Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára is lehetővé kell tenni piacképes szakképesítés megszerzését. Ennek érdekében a Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő iskolákban a 2005/2006. tanévben be kell indítani az egyéves szakképzést előkészítő évfolyamokat, és ezek alkalmazását a 2006/2007. tanévtől minden szakiskola számára kötelezővé kell tenni. Határidő: szeptember 1. Át kell alakítani a szakiskolák osztályának közismereti oktatását. A közismeret oktatásának a szakiskolai tanulók alapismereteinek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését kell szolgálnia. Határozottan növelni kell a pályaorientáció és szakmai alapozás időkeretét, mely a szakmai idegen nyelv, informatika, valamint hangsúlyozottan a szakmai alapismeretek és alapkészségek fejlesztésére fordítandó. Határidő: szeptember 1. 13
14 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA b) Ki kell terjeszteni a Szakiskolai Fejlesztési Programot. Javítani kell ezen iskolák infrastrukturális feltételeit is. Felelős: oktatási miniszter Határidő: december ra tervezett részintézkedés: A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből biztosítani kell a Szakiskolai Fejlesztési Program kiterjesztésének pénzügyi feltételeit. Határidő: október 30. c) Az egész életen át tartó tanulás megvalósulása érdekében az egyén életének minden szakaszában biztosítani kell a szakképzés különböző szintjeihez és formáihoz való teljes körű hozzáférést, fejleszteni és a szükségletekhez kell igazítani a szakmai továbbtanulás lehetőségét biztosító rendszert a különböző célcsoportok számára. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december ra tervezett részintézkedések: Be kell indítani a Kormány Útravaló programja keretében az Út a szakmához ösztöndíjprogramot. Határidő: június 15. Át kell alakítani a regionális képző központok finanszírozási rendszerét, és ezzel egyidejűleg meghatározni helyüket az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül. Olyan új képzési és szolgáltatási feladatokat kell ellátniuk, amelyek elsődlegesen a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedéscentrikus képzését, valamint a munkaerőpiac képzési igényeinek gyors kielégítését biztosítják. Határidő: december 31. d) Ki kell alakítani az új szakképzési szerkezetet. A modulrendszer bevezetésével biztosítani kell a széles szakmacsoportos alapozást és az erre épülő szakképesítések rendszerének kialakítását. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december 31., illetve azt követően folyamatos ra tervezett részintézkedések: Jogszabályban ki kell adni a mintegy 400 szakképesítést tartalmazó, új szerkezetű Országos képzési jegyzéket. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítések tartalmát összhangban a szakképesítési rendszer fejlesztésével korszerűsíteni kell. Határidő: május
15 KORMÁNYHATÁROZAT e) Moduláris képzési programokat kell kidolgozni. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december 31., illetve azt követően folyamatos ra tervezett részintézkedés: Támogatni kell európai uniós források bevonásával az iskolarendszeren kívüli szakképzés tananyagainak moduláris szerkezetű, kompetenciaalapú fejlesztését. A fejlesztés eredményeit el kell terjeszteni a felnőttképzés teljes intézményrendszerében. Határidő: december 31. f) Fejleszteni kell a felnőttek iskolai rendszerű szakképzését. A szakképzés minden szintjén meg kell teremteni az előzetesen (formális, informális és nem formális úton) megszerzett tudás beszámításának lehetőségét. A modulrendszer kiterjesztésével egyidejűleg javaslatot kell kidolgozni a szakmai képzés során megszerzett tudás felsőfokú tanulmányokba történő beszámítására is, különös tekintettel a technikus és a közösségi jog hatálya alá tartozó szabályozott szakképesítésekre. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december ra tervezett részintézkedések: Ki kell dolgozni a felnőttek iskolai rendszerű oktatása és szakképzése fejlesztésének koncepcióját. Kapcsolódni kell az Európai Unió informális és nem formális úton megszerzett tudás beszámítását segítő programjaihoz. Határidő: december 31. g) A felnőttképzési rendszer fejlesztésével javítani kell a képzéshez való hozzáférés feltételeit. Támogatni kell a munkahelyteremtő beruházásokhoz és a vállalati technológiaváltáshoz kapcsolódó, valamint a vállalkozói készségek fejlesztését biztosító képzéseket. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidő: december ra tervezett részintézkedés: Módosítani kell a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze iskolarendszeren kívüli, felnőttképzési célú kerete terhére nyújtható támogatási, döntési irányokat a gazdálkodó szervezetek által meghatározott munkaerő-piaci igényekre épülő képzések prioritásainak figyelembe vételével. 15
16 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Fel kell mérni a települések felnőttképzési lehetőségekkel való ellátottságát, ösztönző rendszert kell kialakítani az ellátatlan területekre. Határidő: december Korszerű tananyagokat a szakképzésben! A XXI. század információs és kommunikációs technológiai fejlődésének megfelelő tananyagokat kell készíteni a szakképzés számára. A szakképzést végző intézményekben biztosítani kell a digitális tananyagok alkalmazásához szükséges technikai és tanári, oktatói, tréneri módszertani fejlesztést. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedés megtételére hívja fel az érintett minisztereket: A szakképzésben is meg kell kezdeni a digitalizált tananyagok fejlesztését, és meg kell teremteni alkalmazásuk technikai és személyi feltételeit. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december 31., illetve azt követően folyamatos ra tervezett részintézkedések: A szakmacsoportok legalább felében digitalizált tananyagokat kell készíteni a szakmai előkészítő érettségi tantárgyakhoz, és biztosítani kell a teljes körű hozzáférhetőséget. Ösztönző rendszert kell kialakítani az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazható digitalizált tananyagok fejlesztésére, illetve elterjesztésére. Határidő: december Megújítani a képzők képzését! Biztosítani kell a kor színvonalának megfelelően képzett szakembereket. A szakmai tanárok, valamint az iskolákban és a vállalkozásokban a fiatalok mesterségbeli tudását kialakító szakoktatók, továbbá a felnőttképzési intézményekben dolgozó trénerek szerepe kulcsfontosságú a szakképzés-fejlesztési stratégia megvalósításában. A tanárok, szakoktatók, trénerek (képzők) önfejlesztő képességének, a tanárok alapképzésének és továbbképzésének megújításával kell a személyi feltételeket javítani. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedés megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A felsőoktatási reform keretében korszerűsíteni kell a szakmai tanár- és szakoktatóképzést. A tanárok és a szakoktatók, trénerek továbbképzése során erősíteni kell a korszerű tananyagok, taneszközök alkalmazásához szükséges módszerek, a tanulók, a képzésben résztvevők igényeihez igazodó oktatási, képzési módszerek elterjesztését. Ki kell dolgozni az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben működő tanárok, szakoktatók és más szakemberek továbbképzési rendszerét, meg kell teremteni a bevezetés jogszabályi feltételét. Európai 16
17 KORMÁNYHATÁROZAT uniós források bevonásával differenciált továbbképzési programokat kell kidolgozni és kísérleti képzéseken keresztül bevezetni. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december ra tervezett részintézkedések: Ki kell dolgozni a szakmai tanár- és szakoktatóképzés feltételrendszerét. A felnőttképzésben oktatók, tanárok képzéséhez központi programot kell kidolgozni, amelyben helyet kell adni: az OKJ-s képzések, hátrányos helyzetűek számára kidolgozott programjaiban, a felzárkóztató és kiegészítő programokban, valamint a távoktatás területén megvalósult programokban szereplő új módszereknek, eljárásoknak. Meg kell ismertetni a hazai felnőttképzés elméleti módszertanát, a nemzetközi felnőttképzési kutatások eredményeit és dokumentumait. Határidő: december 31. Lehetőséget kell biztosítani a szakképző iskolák tanárainak és szakoktatóinak a felnőttképzéssel kapcsolatos feladataikra való felkészüléshez. Határidő: december 31. b) A szakiskolai tanárok számára továbbképzéseket kell szervezni annak érdekében, hogy elsajátítsák a tevékenységközpontú, a tanulók csoportmunkáján alapuló módszereket, és ezeket széles körben alkalmazzák. Felelős: oktatási miniszter Határidő: április 30. II. Hatékonyabb szakképzés-irányítási és finanszírozási rendszert! 1. Javítani a felhasználók érdekérvényesítési lehetőségét! A szakképzés fejlesztésére rendelkezésre álló források hatékony felhasználása, a jövőorientált tervezés kialakítása érdekében biztosítani kell a szociális partnerek, valamint a szakképzésben érdekeltek részvételét az országos, regionális és helyi döntési folyamatban. Olyan szakképzés-irányítási rendszert kell kialakítani, amely a rendszer összehangolt, gazdaságos fejlesztését biztosítja. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Fejleszteni kell a szakmai érdekegyeztetés rendszerét. Az államigazgatás minden szintjén (országos, regionális és helyi) biztosítani kell a gazdasági kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, gazdálkodó 17
18 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA szervezetek, valamint egyéb, a szakképzésben érdekelt partnerek részvételét a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: december ra tervezett részintézkedések: A munkaerő-piaci igények közvetítése érdekében jogszabályban kell szabályozni a térségi integrált szakképző központok és a legalább 800 tanulóval működő szakképző intézmények szakmai tanácsadó testületének működését. A regionális képző központok mellett szakmai tanácsadó testületeket kell kialakítani. Felnőttképzési Programtanácsot kell létrehozni, amely a felnőttképzés társadalmi megismertetésének és támogatásának fórumaként működik. Határidő: a költségvetési törvény tervezése szerint, illetve december 31. b) Javaslatot kell kidolgozni a szakképző iskolák fenntartói rendszerének korszerűsítésére. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénzügyminiszter belügyminiszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december 31. c) Ki kell alakítani a szakképző iskolák felnőttképzésbe való bekapcsolódásának és akkreditálásának ösztönző rendszerét. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: december ra tervezett részintézkedés: Biztosítani kell az akkreditáció költségeit a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből. Határidő: július 15. d) A szakképesítések jegyzékbe kerülésének egyszerűsítésével a rendszer stabilitásának és átláthatóságának sérelme nélkül biztosítani kell, hogy a szakképesítési struktúra gyorsabban alkalmazkodjon a foglalkoztatási igényekhez. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december 31., illetve folyamatos 18
19 KORMÁNYHATÁROZAT ra tervezett részintézkedések: Módosítani kell az Országos képzési jegyzékbe kerülés eljárásrendjét. Határidő: december Hatékonyabbá tenni a források felhasználását, javítani a kapacitások kihasználását! A szakképző iskolák méretének optimalizálásával úgy kell átalakítani az intézményrendszert, hogy az képes legyen a kapacitások folyamatos fejlesztésére, a kereslethez való gyors igazodásra, költséghatékony működésre. A szakképző iskolák finanszírozására olyan javaslatot kell kidolgozni, amely ösztönzi az intézményeket képzési struktúrájuknak a munkaerő-piaci változásokhoz való igazítására. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A térségi integrált szakképző központok (TISZK) rendszerének létrehozásával és infrastrukturális feltételeik folyamatos fejlesztésével költséghatékonyabb szakképző intézményrendszert kell kialakítani. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: december 31. az első 16 TISZK létrehozására december 31. a TISZK rendszerének kialakítására ra tervezett részintézkedés: A költséghatékonyság mérésére szolgáló indikátorrendszert kell kialakítani. Határidő: december 31. b) A munkaerőpiac és a felnőttképzésben résztvevők igényeinek összehangolása, valamint a felnőttképzést folytató intézmények kapacitásainak jobb kihasználása, átláthatósága és a versenyhelyzet fenntartása érdekében a finanszírozási és érdekeltségi viszonyok figyelembevételével át kell átalakítani a felnőttképzési támogatási rendszert. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: december ra tervezett részintézkedések: A felnőttképzést folytató intézmények kapacitása kihasználtságát és átláthatóságát, továbbá a munkavállalói képzési kártya kialakításának feltételrendszerét, bevezetésének, alkalmazásának lehetőségét elő kell készíteni. Határidő: december 30. Javaslatot kell kidolgozni a felnőttképzés támogatási rendszerének átalakítására. Határidő: június
20 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA c) Meg kell szüntetni a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből szakképző iskoláknak nyújtott fejlesztési támogatás átvételében megnyilvánuló szélsőségeket. Felelős: oktatási miniszter Határidő: december ra tervezett részintézkedés: Meg kell határozni a támogatásként évente átvehető maximális, egy tanulóra jutó összeget. Határidő: december 31. d) A Munkaerőpiaci Alap hosszabb távú feladatainak ellátása érdekében lehetővé kell tenni, hogy az Alap pénzeszköz-maradványa a folyó finanszírozási műveletek céljaira a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével felhasználható legyen. A felhasználás jogszabályi feltételrendszerének megteremtése érdekében előterjesztést kell készíteni a Kormánynak. Felelős: foglalkoztatáspolitkikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: augusztus ra tervezett részintézkedések: A három évre tervezett 17,7 milliárd forint felhasználásával meg kell kezdeni 16 térségi integrált szakképző központ kialakítását. A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének decentralizált keretét koncentráltan kell felhasználni, a szakképzés-fejlesztési stratégia megvalósítását biztosító regionális pályázatokat kell kiírni. Határidő: április 30. e) Javaslatot kell kidolgozni a szakképzési rendszer differenciált finanszírozásának korszerűsítésére. Növelni kell a szakképző iskolák kapacitásának kihasználtságát a szabad kapacitások felnőttképzésbe való bekapcsolásával. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénzügyminiszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december ra tervezett részintézkedések: Ösztönző rendszert kell kidolgozni a munkaerőpiacon hiányzó szakképesítések képzésének támogatására. Javaslatot kell kidolgozni a felnőttképzés normatív támogatási rendszerének a piacorientált szakképzések támogatását előtérbe helyező átalakítására. Határidő: a költségvetési törvény tervezése szerint, illetve december 31. f) A szakképesítést szerzett tanulók elhelyezkedési aránya szerint differenciálni kell az iskolai rendszerű szakképzés normatív támogatását. 20
21 KORMÁNYHATÁROZAT Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: első alkalommal a évi költségvetési törvény tervezésekor ra tervezett részintézkedés: Meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek a normatív finanszírozás differenciálásakor ösztönzik az iskolafenntartókat a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodásra, a szakképzés hatékonyságának növelésére. Határidő: december 31. g) A szakképző intézményekben a pályaorientáció, a szakmai alapozás és a szakmacsoportos alapozás gyakorlati részének oktatásához biztosítani kell a 8-12 fős csoportbontáshoz szükséges finanszírozást. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: szeptember 1. h) A szakképzési hozzájárulási rendszer folyamatos korszerűsítésével biztosítani kell a gazdálkodó szervezetek fokozottabb részvételét a gyakorlati képzésben. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: első alkalommal a évi költségvetési törvény tervezésekor ra tervezett részintézkedések: Felül kell vizsgálni a gyakorlati képzést tanulószerződéssel végzők költségátalányát, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható visszatérítés összegét. Határidő: december 31. Meg kell vizsgálni a tanuló-előszerződés bevezetésének szükségességét és lehetőségét. Határidő: december Fejleszteni a szakképzés intézményrendszerét! A térségi integrált szakképző központok, a szakmai vizsgáztatás új rendszerének és intézményrendszerének kialakításával lehetővé kell tenni a bármilyen formában megszerzett tudás hivatalos elismertetését, továbbá biztosítani kell, hogy a szakmai vizsgát követően kiadott bizonyítványban tanúsított kompetenciák a valós tudást tükrözzék. A Nemzeti Szakképzési Intézet tevékenysége meghatározó a szakképzés tartalmi, módszertani fejlesztésében, a szakképzéssel kapcsolatos kutatások koordinálásában. Az ezekhez szükséges elhelyezési feltételeket biztosítani kell. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Képzőktől független szakmai vizsgarendszer működését biztosító regionális intézmény-hálózatot kell kialakítani. 21
22 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Felelős: oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december ra tervezett részintézkedések: A vizsgáztatás függetlenségének fokozása érdekében a vizsgát szervezők vizsgaelnöki javaslattételét meg kell szüntetni. Erősíteni kell az elnök szerepét a vizsgáztatási és ellenőrzési folyamatban. Határidő: november 30. Ki kell dolgozni a szakmai vizsgarendszer koncepcionális átalakításának tervezetét. Határidő: március 31. b) Biztosítani kell a Nemzeti Szakképzési Intézet megfelelő elhelyezését. Javítani kell a munkavégzés technikai feltételeit, az intézményt korszerűbb infrastruktúrával kell ellátni. Felelős: oktatási miniszter Határidő: december ra tervezett részintézkedések: Biztosítani kell az intézetben a vizsgarendszer működtetéséhez szükséges területbővítést bérleménnyel és annak felújítását. Határidő: március 31. Javaslatot kell kidolgozni a Nemzeti Szakképzési Intézet elhelyezésére. Határidő: október 31. c) Az iskolai rendszerű szakképzés intézményhálózatának racionalizálása érdekében meg kell kezdeni a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze decentralizált keretéből további térségi integrált szakképző központok létrehozását, és javítani kell infrastrukturális feltételeiket. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: december ra tervezett részintézkedés: További térségi integrált szakképző központokat kell létrehozni. Határidő: a költségvetési törvény tervezése szerint III. Fejlettebb információs rendszert! Megalapozottabbá tenni a döntéseket! A munkaerő-piaci információk hozzájárulnak a fiatalok pályaválasztással és a felnőttek pályakorrekcióval kapcsolatos megalapozottabb döntéseihez, valamint a 22
23 KORMÁNYHATÁROZAT képzési szerkezet és az igények összhangjához. Ki kell alakítani a szakképzés egészének (résztvevők, képzést végzők, költségek stb.) mérésére is kiterjedő megbízható statisztikai rendszert, amely hozzájárul az országos, regionális, helyi döntések megalapozásához. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A munkaerő-piaci információs rendszer fejlesztésével folyamatosan vizsgálni kell a régiók munkaerő-piaci igényeinek változását. A szakképzésből kilépő fiatalok, és a felnőttképzésben résztvevők elhelyezkedésének folyamatos elemzésével adatokat kell szolgáltatni az országos, regionális és helyi szakképzési struktúra módosításához és hozzá kell járulni az érintettek pályaorientációs, pályaválasztási döntéseinek megalapozásához. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december 31., illetve folyamatos b) Korszerűsíteni kell a szakképzési statisztikai rendszert annak érdekében, hogy a szakképzésben zajló tendenciák értékeléséhez, a szükséges döntések meghozatalához és az uniós adatszolgáltatáshoz megfelelő indikátorok álljanak rendelkezésre. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter KSH elnöke Határidő: december ra tervezett részintézkedés: Javaslatot kell készíteni a szakképzési statisztikai rendszer továbbfejlesztésére. Határidő: március 31. c) Felnőttképzési azonosító és nyilvántartó rendszert kell bevezetni a felnőttképzésben részt vevők nyomon követhetősége és ellenőrizhetősége érdekében. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter KSH elnöke Határidő: december 31. d) Komplex információs rendszert kell működtetni, amely biztosítja a szakképzési adatokat a hazai szakképzés-fejlesztés megalapozásához, továbbá a hazai és nemzetközi forrásokkal támogatott programok nyomon követéséhez. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidő: december
24 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ra tervezett részintézkedés: Össze kell hangolni a meglévő szakképzési adatbázisokat. Határidő: december 31. e) Pályakövetési rendszert kell bevezetni. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: december ra tervezett részintézkedés: Az elhelyezkedés jellemzőit első alkalommal 2006-ban kell vizsgálni. Határidő: december 31. IV. A stratégia nyilvánosságra hozatala A Kormány felhívja az oktatási, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, hogy gondoskodjanak a szakképzés-fejlesztési stratégia nyilvánosságra hozataláról az Oktatási Minisztérium, továbbá a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidő: azonnal 24
25 ALAPVETÉS
26
27 1. KÜLDETÉS A Magyar Kormány szakképzés-fejlesztési stratégiájának küldetése: A XXI. század egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelő, magas színvonalú szakképzés biztosítása, amely hozzájárul Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, és amely a képességek kibontakoztatásával sikeres életpályára készíti fel az egyént. A küldetés megvalósításához a következő fő célokat rendeljük: 1. A gazdaság versenyképességének növelése 2. A mobilitás növelése 3. A hatékonyság javítása 4. A regionalitás erősítése 5. Az információellátottság és -áramlás javítása 27
28 2. A STRATÉGIA ELŐZMÉNYE 2.1 Lisszaboni célok Az Európa Tanács lisszaboni konferenciája amelynek stratégiai célja, hogy az Európai Unió a világ legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú társadalmává váljon 2000 márciusában elismerte, hogy az oktatás kiemelkedő fontosságú szerepet tölt be Európa globális versenyképességének növelésében és a társadalmi kohézió további erősödésében. Az Európa Tanács márciusi ülésén bemutatták, egy évvel később pedig a Barcelonai Csúcson elfogadták Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzései jelentést 1, amely az európai szintű közös cselekvések új területeit határozta meg. A jelentés a következő alapvető stratégiai célokat határozta meg az Európai Unió számára: Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé Ezek alapján 2010-re a következő konkrét célokat tűzte ki: Európa az oktatás és a képzés területén a legmagasabb színvonalat képviselje, hogy oktatási és képzési rendszereinek, intézményeinek minősége referenciául szolgáljon szerte a világon. Az európai oktatási és képzési rendszerek kompatibilisek legyenek annak éedekében, hogy az állampolgárok számára lehetővé váljon az átjárás közöttük, és sokszínűségük kihasználása is biztosítva legyen. Az Európa bármely tagállamában megszerzett végzettség, tudás, ismeret az EU egész területén elismertethető legyen. Minden korosztály előtt nyitva álljon az élethosszig tartó tanulás lehetősége. Európa legyen nyitott a más régiókkal való együttműködésre, és váljon a világ különböző pontjain élő diákok, tudósok és kutatók legkedveltebb szellemi centrumává. Ugyanitt megfogalmazódott az is, hogy a minőségi szakoktatás és szakképzés fejlesztése a tudásalapú Európa létrehozásának alapfeltétele és szerves része, illetve, hogy a bolognai folyamathoz hasonló fejlődés szükséges a szakképzés területén 1 A teljes anyag megtalálható a következő weboldalon: 28
29 2. A STRATÉGIA ELŐZMÉNYE is, mellyel összefüggésben az Európai Unió Tanácsa november 12-én határozatot fogadott el a szakképzés terén kialakítandó szorosabb európai együttműködés támogatásáról. E határozattal vált hivatalossá az a folyamat, amelyet a szakképzésért felelős szakpolitikusok indítottak el 2001 őszén Brugge-ben. A tanácsi határozatban foglalt alapelvek, prioritások és célok alapján az oktatási miniszterek által 2002 novemberében aláírt Koppenhágai Nyilatkozat a szakképzési rendszerek és szakképesítések közötti átjárhatóságot, a képzettségek kölcsönös elismerését és a szakképzés minőségének javítását tűzte ki célul. A tagállamok szakértőinek, a szociális partnerekkel és a bizottság bevonásával így az alábbi feladatokat kell teljesíteniük: Ki kell dolgozni egy olyan egységes keretet, amely biztosítja a szakképzésben elsajátított készségek és szakképesítések átláthatóságát. A felsőoktatásban alkalmazott rendszerhez hasonlóan a szakképzés területén is létre kell hozni a kreditrendszert. Európai szinten közös kritériumokat és alapelveket kell kidolgozni a szakképzés minőségének biztosítására. Ki kell dolgozni a nem formális és informális tudás elfogadásának közös alapelveit. Ki kell alakítani a karrier-tanácsadást a korszerű pályaorientációs tevékenység és az egész életen át tartó tanulás tervezhetősége érdekében. A fejlesztési stratégia készítésének aktualitását erősíti az a tény, hogy a bizottságnak a tagállamok közreműködésével 2004 tavaszára időközi beszámolót kellett készítenie a tanács és a parlament számára a kitűzött célok megvalósításáról. Az Oktatás és képzés 2010 címmel elkészített időközi beszámoló legfontosabb üzenete, hogy a lisszaboni stratégia a tudásalapú társadalom megteremtésének sikere érdekében sürgős reformok szükségesek. Az anyag elismeri, hogy valamennyi tagországban és a csatlakozó országokban is történtek erőfeszítések annak érdekében, hogy az oktatás/képzés minél inkább megfeleljen a gazdaság és a társadalom elvárásainak, azonban az eddig megtett lépések nem elégségesek a 2010-re kitűzött célok eléréséhez. 2 A legproblémásabb területek a következők: Az egész életen át tartó tanulásban részt vevők aránya alacsony. A korai iskolaelhagyók és lemorzsolódók aránya magas. A társadalmi kohézió nem felel meg az elvárásoknak. A szociális és társadalmi költség magas. Alacsony a magánbefektetés a felsőoktatásba és a szakképzésbe. A szakmai és vizsgakövetelmények nem felelnek meg a kor követelményeinek. Abszolút tanárhiány fenyeget. 2 A nyilvánosságra hozott elemzések, így a novemberi Kok-jelentés is megkérdőjelezi a kitűzött célok elérhetőségét. A jövőben a tanács ezért új intézkedések meghozatalát tervezi. 29
30 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2.2 Oktatási és képzési dokumentumok az ír elnökség alatt Az Európai Unió oktatási, ifjúsági és kulturális miniszterei legutóbb 2004 I. félévében fogadták el az oktatás és képzés területén az alábbi dokumentumokat: A tanács és a tagállamok képviselőinek állásfoglalása az egész életen át nyújtott pályaorientációra vonatkozó politikák, rendszerek és gyakorlatok megerősítéséről Európában Közös álláspont a végzettségek elismeréséről (Europass) Tanácsi következtetések a szakképzési minőségbiztosításról A tanács és a tagállamok következtetései a nem formális és informális tanulás során szerzett ismeretek azonosításával és értékelésével kapcsolatos Közös Európai Alapelvek meghatározásáról Közös álláspont az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló 337/75 (EGK) tanácsi rendelet módosításával kapcsolatban Tanácsi következtetések a 2006 utáni oktatási és képzési közösségi programok új generációjára vonatkozó bizottsági közleménnyel kapcsolatban A tervezet alapján 2004-től a bizottság a munkaprogram teljesítése érdekében tett lépésekről évente beszámolót kér a tagállamoktól. Ugyanakkor 2005-ig a tanárképzésről akciótervet, az egész életen át tartó tanulásról pedig stratégiát kell készítenie valamennyi tagországnak. Kiemelt feladat a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének megteremtése (a tanulási, képzési lehetőségek vonzóvá, hozzáférhetővé tétele, igényeikhez való igazítása). 2.3 A stratégia perspektívái A stratégia (tervezés és irányítás elvei) és koncepció (fejlesztési irányok) azon túlmenően, hogy a tanulás és képzés helyzetére, illetve tendenciáira tézisszerű megállapításokat tartalmaz, összefoglalja a célokat, feladatokat, és azok megvalósításához alapvetően állami eszközöket jelöl meg. A feladatrendszer megjelöli azokat a célokat, amelyek direkt vagy indirekt módon állami eszközökkel valósulnak meg. Az eszközök alapvetően a szabályozás, a finanszírozás és az információáramlás területéhez kapcsolhatók. Az elkövetkező évek fentiekkel összefüggő további feladata, hogy a fejlesztés alapját képezik a hazai foglalkoztatáspolitika munkaerővel szemben támasztott követelményei, valamint az EU-integrációs dokumentumok által megfogalmazott célok, prioritások, feladatok és eszközök. 30
31 2. A STRATÉGIA ELŐZMÉNYE 2.4 A siker kulcstényezői A stratégia operacionalizálásához és megvalósításához szükséges források (pénzügyi, valamint humán erőforrások, hatékony szervezeti struktúrák) A fő célok és a hozzájuk rendelt eszközrendszer összhangjának biztosítása, azok időszakonkénti felülvizsgálata Olyan információs adatbázisok továbbfejlesztése és működtetése, amelyek segítik az elemzést, a tervezést, illetve az előrejelzést, valamint megkönnyítik a megvalósulás ellenőrzését A partnerség elvének érvényesülése a stratégia megvalósítása során 31
32 3. SWOT-ANALÍZIS Erősségek A kötelező iskolázás meghosszabbodása és az érettségit adó középfokú képzés arányának növekedése A középfokú és felsőoktatásban részt vevők arányának folyamatos növekedése A szakképzés finanszírozásának szabályozott rendszere, melyben kiemelkedő jelentőségű a tartalmi és technikai fejlesztést biztosító forrás Az innováció folyamatos, kialakult a szakképző intézmények azon csoportja, amely fejlesztésre fogékony, és pályázási, projektszervezési tapasztalatokkal rendelkezik. A speciális igényekhez alkalmazkodó szakképzési programok számának növekedése A szakképzési rendszer háttérintézetei biztosítják a fejlesztés kereteit. Az érdekegyeztetési rendszer kialakult (országos-regionális-helyi), és tevékenysége folyamatos. A szakképzés fogalma bővül, és kiterjed a felsőoktatásra is. A magyar szakképzés átlátható, a szakképesítések és a vizsgakövetelmények rendeletben szabályozottak. Lehetőségek Az oktatás és képzés szerepének felértékelődése új erőforrások megjelenése a rendszerben Az európai integrációt követően további forrásokhoz juthat a szakképzési rendszer. Új irányítási, együttműködési, fejlesztési, értékelési módszerek alkalmazása az uniós normák figyelembevételével Az információs és kommunikációs technológiák elterjedésével a szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása A civil szervezetek erősödő szerep- és feladatvállalása a speciális igényekkel jellemezhető területeken Új elemek megjelenése a pedagógustovábbképzés kialakult rendszerében A humánerőforrás-fejlesztésre fordítható források növekedésével bővül a foglalkoztatható munkaerő-állomány. A gyakorlati oktatás fejlesztésében az érdekeltek egyetértenek. 32
33 3. SWOFT-ANALÍZIS Gyengeségek A szakképzés kormányzati szintű irányításának széttagoltsága A szakképzési rendszer elaprózottsága. A fejlesztések fenntarthatóságához hiányoznak a feltételek. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása. A képzések tartalmának a gazdaság igényeihez igazítása Csökkent a szakképzett munkaerő száma, ami a munkaerő-piaci igények kielégítetlenségéhez vezetett. Az iskolarendszerből képzettség nélkül kilépők és lemorzsolódók nagy aránya A szociális hátrányokkal és speciális problémákkal küzdő csoportok társadalmi beilleszkedését segítő szolgáltatások minősége és mennyisége. A társadalmi kirekesztődés veszélyeinek különösen kitett elsősorban roma fiatalok oktatása és képzése A fejlesztési programok tényleges hasznosulásáról nincs megfelelő elemzés. Alacsony szintű a tapasztalatok értékelése, a sikeres innovációk terjesztése. Az iskolai rendszerű szakképzés nem alapozza meg megfelelően az egész életen át tartó tanulást. Veszélyek Az uniós források rendelkezésre állása bizonytalan. Az általános képzés felértékelődése és a szakképzés társadalmi leértékelődése következtében beszűkül a hagyományos szakképzés, és állandósul a szakemberhiány. A demográfiai folyamatok kedvezőtlenül befolyásolják a képzés intézményi feltételeit. Az iskolázásból szakképzetlenül kikerülők és a kedvezőtlen területi munkaerő-piaci feltételek miatt folyamatosan újratermelődhet a tartós munkanélküliek csoportja. A kedvezőtlen helyzetű régiók, illetve települések problémái (felzárkóztatásuk elmaradása) nehezen kezelhető társadalmi és munkapiaci különbségeket eredményezhet. A munkaerőpiac nyitottsága miatt a hiányszakmákban megnőhet a képzett szakemberek elvándorlása. A felsőoktatás tömegessé válásával csökken a felsőfokú végzettség társadalmi presztízse. 33
34 4. KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK 4.1 Társadalmi és gazdasági környezet A modern társadalmak gazdasági és szociális fejlődésének, a tudásalapú társadalom megteremtésének kulcstényezője a magas színvonalú oktatás és képzés. Így a stratégia középpontjában az élethosszig tartó tanulás, valamint a tudás és a készségek fejlesztése áll. A képzési kereslet fontos tényezői a demográfiai trendek: a születések számának csökkenése, illetve az elöregedő népesség, más oldalról a növekvő bevándorlás. Magyarországon 1981 óta a természetes szaporulatot természetes fogyás váltotta fel, 2002-ben a természetes fogyás ezer lakosra vetítve 3,5 fő, a bevándorlás ezer lakosra vetítve 1,9 fő volt. A Magyarországról kivándorlók létszáma 2001-ben nem érte el a 2000 főt. Mindezek az iskolai rendszerű képzésben részt vevők létszámának csökkenése, ugyanakkor a felnőttképzési igények növekedése irányába hat. A belföldi vándorlás mértéke alacsony, az országos migráció nem mutat növekvő tendenciát (2002-ben 232,7 ezer fő volt). A területi mobilitás alacsony hajlandósági szintje olyan tényezőkkel van összefüggésben, mint a lakásárak regionális különbségei, a közlekedés és úthálózat hiányosságai. Ez rendkívüli módon korlátozza a munkaerőpiac mobilitáson alapuló, valamint a képzési rendszer területi szintű tervezését, integrációját. Csökken a regisztrált munkanélküliek és az inaktívak száma, ugyanakkor azonban csak lassan növekszik a foglalkoztatottság (jelenleg 56% a foglalkoztatási ráta, az EU-átlag 64%). Ez kifejeződhet abban, hogy a képzettek magasabb aránya mellett csökken az elhelyezkedés lehetősége. A foglalkoztatási struktúra 1990 után drasztikusan átalakult: a mezőgazdaságban és az iparban jelentősen csökkent a létszám, a szolgáltatási szektorban viszont növekedett. Az utóbbi években azonban a változás üteme mérséklődött. A foglalkoztatottak gazdasági szektorok szerinti részarányát tekintve a mezőgazdaságban foglalkoztatottaké kismértékben csökkent (6,2%), az iparban nem változott (34,1%). A szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya jelenleg 59,7%. Az EU-ban a foglalkoztatottak 4,4%-a a mezőgazdaságban, 26,8%-a az iparban, 68,8%-a pedig a szolgáltatási szektorban dolgozik. Fontos feladat a várható szektorális változások, különösen pedig az egyes szektorokon belüli munkaerőigény szerkezetátrendeződéséből fakadó változások szakképzési konzekvenciáinak előrejelzése. A külföldi tőke be-, illetve elvándorlása esetleges, nehezen kiszámítható, ami egy adott térségben rövid időn belül rendkívüli lehetőségeket, ellenkező esetben válsághelyzetet idéz elő. Ezek a kiszámíthatatlan folyamatok megnehezítik egyegy térség szakképzésének tervezését, különösen az iskolarendszerben. 34
35 4. KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK 4.2 A népesség iskolai végzettsége A lakosság képzettségi színvonala javuló tendenciát mutat. A munkaerő-piaci szempontból legfontosabb, éves népesség körében jelentősen csökkent a legfeljebb általános iskolát (8 osztályt) végzettek aránya, miközben számottevően emelkedett a közép- és felsőfokú végzettségűeké. Ezáltal az aktív korúak átlagos képzettségi szintje közeledett az EU átlagához. Míg 1990-ben e korosztály közel felének, 1999-ben már csak alig több mint egynegyedének volt legfeljebb 8 osztályos alapfokú végzettsége (EU: 36%). A középfokú végzettségűek aránya összességében 40%-ról 60%-ra nőtt, de a nemzetközi upper secondary szintnek megfelelő középiskolai érettségivel csak 30% rendelkezik (EU: 43%) ben az Európai Unió tagállamaiban a 22 éves fiatalok alig több mint 75%-a rendelkezett befejezett felső középfokú végzettséggel, tehát a magyarországi szakmunkásképzővel, gimnáziummal, szakközépiskolával összevethető intézményben szerzett végzettséggel. Magyarországon ez az arány 2000-ben 84,7%. A diplomásokat illetően már nem ilyen kedvező az összehasonlítás. A felsőfokú képzés látványos expanziója még nem igazán tükröződik a éves korú népesség képzettségi struktúrájában, a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya (EU: 21%) emelkedett. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növekedési üteme viszont gyorsul, mert a felsőoktatásban tanulók létszáma az 1990/1991. tanévihez képest 165,5%-kal nőtt a 2002/2003. tanévre (az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzéssel, szakirányú továbbképzéssel, doktori képzéssel együtt), míg ugyanezen időszak alatt a nappali tagozatos tanulók (általános iskola, gimnázium, szakiskola, szakközépiskola, felsőoktatási intézmény) összlétszáma 3,9%-kal csökkent ben a éves népességből mintegy 427 ezer fő nem fejezte be az általános iskolát sem a munkaerő-felmérés adatai szerint. A 18 évesnél idősebb népesség 38,2%-a (3 097 ezer fő) legalább középiskolai érettségivel, a 25 évesnél idősebb népesség 12,6%-a (888 ezer fő) pedig egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezik. A 15 évesnél idősebb népesség 18,6%-a (1 581 ezer fő) érettségivel nem, de szakmai végzettséggel rendelkezik, vagyis hagyományos értelemben szakmunkás. 4.3 A foglalkoztatottak iskolai végzettsége A gazdaságilag aktív népesség (15 74 éves) száma 2002-ben 4,1 millió fő volt, az aktivitási arány 52,9%-os. A gazdaságilag aktív népességből a foglalkoztatottak száma 3,9 millió fő volt. A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetételében az elmúlt évtized utolsó éveitől jelentős változás következett be. Az iskolázottabb korosztályok foglalkoztatottak közé kerülése következtében a szerkezet jelentős változásokat mutat. A szakképzetlenek aránya 23,7%-ra esett vissza. A szakképzett foglalkoztatottak aránya emelkedett, a nem középiskolát végzettek aránya 34,5%-ra, a szakközép- 35
A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről
A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi
III. Szakmai program bevezető
III. Szakmai program bevezető Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 1.1. Az iskola szakképzési tevékenysége... 3 1.2. Az intézményben folyó képzési (szakképzési) irányok... 3 1.3. Választható szakmacsoportok,
1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésrıl ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya
1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerıpiac igényeihez és az Európai Unió
Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. Az első kiadás dátuma: Az Intézményi Minőségirányítási
Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.
Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Áttekintés az új szakképzési és felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről Nemzeti Fejlesztési Alap
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (Tervezet) A szakképzés-fejlesztési koncepció megalkotásának szükségessége 1) A munkaerı-piac igényeihez való alkalmazkodás
NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020)
NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) 2013. NÓGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG I. Tartalom II. BEVEZETÉS... 3 III. HELYZETELEMZÉS... 6 1. Jogszabályi környezet vizsgálata,
AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:
Pedagógiai Program 2015
Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,
KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására
NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET
NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET Cím: 1087 Budapest, Berzsenyi D. u. 6. Tel.: 06-1/210-1065 Fax: 06-1/210-1063 E-mail: info@nszi.hu Honlap: www.nive.hu Főigazgató: Nagy László N E M Z E T I S Z A K K É P Z
1. Támogatható képzések
A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ ajánlattételi felhívása a 2008. május 26-2009. május 31. közötti idıszakra vonatkozóan a Munkaerı-piaci Alap decentralizált Foglalkoztatási Alaprészébıl,
Oktatási, képzési reform a katasztrófavédelem területén
Oktatási, képzési reform a katasztrófavédelem területén Nagy Zsolt Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Győr nagyzsolt105@gmail.com A tűzoltás már az ókorban is megkívánta, hogy olyanok
Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új
10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek
HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. Tanár-továbbképzési konferenciák 2007. Budapest Siófok Hajdúszoboszló
HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési konferenciák 2007. Budapest Siófok Hajdúszoboszló 1 Felelős szerkesztő: Nagy László Szakmai szerkesztő: dr.
FELHÍVÁS. a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére
FELHÍVÁS a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére A felhívás címe: Szociális humán erőforrás fejlesztése A felhívás kódszáma: EFOP-3.8.2-16 Magyarország
Projekt címe: Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése, 2. ütem
Projekt címe: Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése, 2. ütem Projekt száma: TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Konzorciumi partner:
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZAT
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2011 1 TARTALOMJEGYZÉK A szabályzat hatálya... 3 Értelmező rendelkezések... 3 A képzésekkel kapcsolatos kari feladatok és hatáskörök... 4 A képzésekkel
TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM
SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április
BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata
HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM
PEDAGÓGIAI PROGRAM. ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013.
PEDAGÓGIAI PROGRAM ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013. Pedagógiai program 2 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 2. AZ INTÉZMÉNY JOGI HELYZETE... 5 2.1. Az intézmény alapító okirata... 5 (lásd mellékletben)...
A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. Pedagógiai Programja. OM azonosító: 035987
A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja OM azonosító: 035987 A szabályzat érvényes 20. szeptember -jét l Majkutné Tóth Emma igazgató -- Tartalomjegyzék:
SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010
SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 (TERVEZET) 2007. MÁJUS KÉSZÍTETTE: KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Tartalomjegyzék 1. A Gazdasági Program sajátosságai... 4 1.1. Gazdasági
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...
Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM
Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A SZÉCHENYI ISTVÁN KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZİ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE 2004.
Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata
Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata Összeállította: Fejér Zsolt ig.h. Készítette: Fejér Zsolt ig.h. Tóth Jánosné gazd.vez. Lenkey Csaba igazgató beterjesztése alapján,
Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program
Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.
Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről
Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről
OpenQAsS. Open Source Quality Assurance System for Vocational Education 2014-1-HU01-KA202-002356. ERASMUS+ Strategic Partnership 2014-2017
OpenQAsS Open Source Quality Assurance System for Vocational Education ERASMUS+ Strategic Partnership 2014-2017 ORSZÁ GJELENTE S Á PÁRTNERORSZÁ GOKBÁN VE GZETT HELYZETFELME RE S ÁLÁPJÁ N MAGYARORSZÁG itstudy
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1
OptiJUS Opten Kft. I 2011. évi CLXXXVII. törvény 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1 2015.07.01. és 2015.09.30. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET
(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'
SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című
TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM. 6. prioritás. Akcióterv 2007-2008. 2009. szeptember 3.
TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 6. prioritás EGÉSZSÉGMEGİRZÉS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HUMÁNERİFORRÁS-FEJLESZTÉS Akcióterv 2007-2008. 2009. szeptember 3. 1. A prioritás bemutatása 1.1. A prioritás tartalma
Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék
Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.
A Kormány... határozata. a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia végrehajtásának a 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről
A Kormány.. határozata a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia végrehajtásának a 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről 1. A Kormány összhangban az Európa 2020 stratégiához
2.5.1.5.1. A Diákönkormányzattal való együttműködés tartalma és formái... 60
1 Tartalom Preambulum... 12 Előszó... 13 I. A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola bemutatása... 15 1.1. A Pedagógiai program rendeltetése, elfogadási rendje... 15 1.2. Az iskola története, eredményei...
ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére
Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester
3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére
3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és
HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. Az európai unió és a feln ttképzés
HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Az európai unió és a feln ttképzés Budapest, 2008 VIII. Az európai unió és a feln ttképzés Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi
Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja
Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell
MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint
Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített
A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)
A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata
Melléklet a /2009. (X. 29.) Kgy határozathoz Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatási Minőségirányítási Programja (ÖMIP) Sopron, 2009. 1 Tartalom BEVEZETÉS...5 Jogszabályi háttér...5 Az ÖMIP
A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)
A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
JÁTÉKSZIGET Óvoda Szombathely, Győzelem u. 1/a MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Geositsné Gerencsér Lucia óvodavezető Fodor Imréné minőségügyi megbízott Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 1.
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Szociális és munkaügyi miniszter Oktatási és kulturális miniszter 13747/7/2008. J E L E N T É S a Kormány részére az FVM fenntartásában lévı mezıgazdasági
A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata
A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata Vámosi Tamás Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző
HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát
2.3.2.1.1. Az osztályfőnök helyi feladatai... 32. SZRSZKI szakmai program általános rész. 2
Tartalom Preambulum... 9 Előszó... 10 I. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola bemutatása... 11 1.1. A Pedagógiai program rendeltetése, elfogadási rendje... 11 1.2. A képzés struktúrája, alap- és speciális
Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak
PÁLYÁZAT. A Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközép-és Szakiskola Igazgatói feladatainak ellátására.
1 PÁLYÁZAT A Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközép-és Szakiskola Igazgatói feladatainak ellátására. 2 Készítette: Markhard József 2011. Szakmai Önéletrajz Név: Markhard József Születési
Társadalmi megújulás operatív program. Akcióterv
Társadalmi megújulás operatív program 2. prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása Akcióterv 2009-2010 2009. február 25. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma ( 500 karakter)
2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag
2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK
VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:
A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK
Veresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM
Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai
Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA
Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák!
Informatika stratégia. OM azonosító: 034190
Informatika stratégia Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája 8734 Somogyzsitfa, Ady u. 8. OM azonosító: 034190... igazgató Ledniczki Tamás Miklós Csaba Diákönkormányzat
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. Társadalmi Megújulás Operatív Program
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben c. pályázati felhívásához Kódszám: TAMOP-6.1.2/LHH/11/A
HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere
HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása A szakképzés rendszere Budapest, 2008 II. A szakképzés rendszere Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt k:
A PÁLYAKÖVETÉS ÉS AZ ALUMNI HELYE AZ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁBAN
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1 A pályakövetéses vizsgálatok illeszkedése az SZTE minőségfejlesztési rendszerébe... 4 1.1 Pályakövetéses vizsgálatok jellemzői... 6 1.2 Pályakövetéses
... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató
OM: 200183 A Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató A nevelőtestület a 2013. augusztus 24-én megtartott nevelőtestületi
104. sz. Ajánlás. független országokban
104. sz. Ajánlás a bennszülött és más törzsi- és félig törzsi népesség védelméről és integrációjáról a független országokban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi
KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.
KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS
az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2015 2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéről
1653/2015. (IX. 14.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2015 2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéről 2015.09.16 2 1653/2015. (IX. 14.) Korm. határozat az Országos
Katasztrófa elleni védelem
- 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...
Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.
Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.
Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;
HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől
HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...
- Új esély Debrecennek!
DEBRECEN - Várospolitikai program a korszakváltás jegyében. A város kreatív emberek gyűjtőhelye, ahol növelik és serkentik egymás produktivitását. (Richard Florida) Debrecen, az ország második legnagyobb
2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes - a nemzeti érdekeket előtérbe helyező - állam
Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról
Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!
PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA
EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola 2500 Esztergom, Kis-Duna sétány 11. Tel: (33)-414-866; Fax: (33)-401-674 e-mail: eurokt@eurokt-akademia.hu; web: www.eurokt-akademia.hu PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA
HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2015. május 21.
HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2015. május 21. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése.... 3 1. A HTE képviselete.... 3 2. Titkárság.... 3 3.
I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége
I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok
Minőségbiztosítási Kézikönyv
Minőségbiztosítási Kézikönyv Jelen Kézikönyv a Balogh Oktató Kft. tulajdona. Továbbadása, sokszorosítása előzetes írásos engedély nélkül nem megengedett. 2016 Nyilvántartási szám: 05-0247-04 Felnőttképzési
I. Pedagógus teljesítményének értékelése
Petőfi Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat A Minőségirányítási Program előírt kötelező mellékletei Csenger 2007. március 28. Kazamér Tibor A Minőségirányítási Program
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási
A TATABÁNYAI INTEGRÁLT SZAKISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A TATABÁNYAI INTEGRÁLT SZAKISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Pallos János igazgató Tatabánya, 2013.augusztus 27. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az összintézményi
9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek
9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi
Felnőttképzés (áttekintés)
Felnőttképzés (áttekintés) felnőttképzés-felnőttoktatás sajátosságai felnőttképzés megvalósulása felnőttképzés jogi szabályozása oktatásszervezési kitekintés néhány gondolat a vállalati képzésről Felnőttképzés
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 4. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Mi a pálya elnevezéső regionális pályaválasztási rendezvénysorozatáról
Szakközépiskola és Szakiskola Nyíregyháza, Semmelweis u. 15.
TARTALOMJEGYZÉK 1. A MIP RENDELTETÉSE...4 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI...5 2.1. AZ INTÉZMÉNY FELADATA A NYÍRVIDÉK NYÍRSÉGI SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT TAGJAKÉNT... 7 3. MINŐSÉGÜGYI
Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői
Tanulmányok 37 Miklósi Márta Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői Az Észak-Alföld régió felnőttképzési intézményrendszerét feltáró tanulmányban a szerző egy kérdőíves kutatás
I. Fejeze t A szakképzés intézményrendszerének átalakítás a
Országgydlés HivetaM Irományszárn: j j tl (SO Érkezett 2015 JúN 01. 2015. évi... törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szó LXXVII. törvény és az azokkal összefügg
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
BENEDEK ELEK ÁLTALÁNOS ISKOLA ELŐKÉSZÍTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen a Benedek Elek Általános
I. A VÁLASZTÁS SZABADSÁGA új időszámítás Erdélyben!
AZ ÚJ LEHETŐSÉG - a Magyar Polgári Párt politikai keretprogramja - I. A VÁLASZTÁS SZABADSÁGA új időszámítás Erdélyben! A MAGYAR POLGÁRI PÁRT közel tíz éve formálódó erdélyi magyar közakarat eredménye,
ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA
ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.
Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése Tatabánya Megyei Jogú Város Oktatási és Kulturális Bizottsága 2800 Tatabánya V., Fő tér 6.
Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése Tatabánya Megyei Jogú Város Oktatási és Kulturális Bizottsága 2800 Tatabánya V., Fő tér 6. PÁLYÁZAT a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium főigazgatói
A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN
A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN 1996-2006. Békéscsaba, 2006. március 21. A területfejlesztés 10 éve Békés megyében 1996-2006 Készült a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a Területfejlesztésr
Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.
Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi
ÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június
MUNKAANYAG, KÉRELMEZŐ ELSŐ INTERJÚ ÚTMUTATÓ A HU2004/IB/SO01-TL számú Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése Twinning Light projekt összesített
Nevelési és Pedagógiai Program
2013 Hrvatski vrtić, osnovna škola, gimnazija i učenički dom Miroslava Krleže, Pečuh - Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Pécs Nevelési és Pedagógiai Program 2 NEVELÉSI
Csátalja-Nagybaracska Általános Művelődési Központ Pedagógiai-művelődési program
Csátalja-Nagybaracska PEMPO 2010 Csátalja-Nagybaracska Általános Művelődési Központ Pedagógiai-művelődési program (a 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása alapján,