OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008."

Átírás

1 NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

2 Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok: Busch Irén Dr. Ritoókné Ádám Magda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

3

4 Tartalomjegyzék Bevezető... 5 A tananyagtartalom meghatározása... 6 A témakörökhöz, fejezetekhez rendelt időkeret... 8 Elméleti tudásbázis I. A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE, JELLEMZŐI; A SZAKKÉPZÉS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS HATÁSA A FOGLALKOZTATÁSRA A közoktatás intézményrendszere A szakképzés intézményrendszere A felnőttképzés intézményrendszere A szakképzés és felnőttképzés hatása a foglalkoztatásra Képzési, szakképzési fogalomtár II. A MUNKAERŐPIAC DINAMIKÁJA Munkaerőpiaci és pályaismereti alapfogalmak Munkaerőpiaci helyzetkép: nemzetközi és hazai trendek Munkaerőpiaci előrejelzések, prognózisok Magyarországon és Európában Információk és adatbázisok a képzésekről, és a munkaerőpiacról III. JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY IV. WEB-TÁR V. IRODALOMJEGYZÉK

5

6 Bevezető Az életút-tervezéssel, karrierépítéssel, pályaorientációval és tanácsadással foglalkozó szakemberek számára meglehetősen sokféle - tematikáját, módszertanát, célcsoportját tekintve eltérő - oktatási- és tréninganyag került összeállításra az elmúlt években. Ezek többsége lényegében az önismeretre, személyiség- és kompetenciafejlesztésre fókuszál, illetve különböző mélységben érinti a pálya- és szakmaismeret témakörét. A megalapozott döntés azonban egy harmadik lábon is támaszkodik: a munkaerőpiaci lehetőségek ismeretén. Az emberek egy része azt mondja: Olyan szakmát akarok szerezni, amivel utána biztosan el is tudok helyezkedni. A helyzet nem ennyire egyszerű: vannak ugyan olyan szakterületek, ahol könnyebb az elhelyezkedés, mint máshol, de az egyén rátermettsége, előzetes tapasztalatai, életkora, lakhelye jelentősen meghatározzák a munkához jutást. Ezzel a tananyaggal olyan hiánypótlásra vállalkoztunk, ami a hazai szakemberek számára lehetőséget teremt a szakképzési szerkezet és a munkaerőpiaci helyzet szövevényeiben való eligazodásra úgy, hogy az elsajátított ismereteket multiplikátorként továbbadni legyenek képesek, illetőleg a hozzájuk forduló tanácskérők, kliensek, ügyfelek számára megfelelő információval tudjanak szolgálni. Az olykor száraz elméleti hátteret gyakorlati feladatok, szituációs gyakorlatok sokasága teszi élményszerűbbé, ezzel is elősegítve a tudás alkalmazását. Igyekeztünk tréningelemeket beemelni, ezzel is fokozva a résztvevők aktivitását. Ha egy érettségiző szakmá(ka)t kíván szerezni, akkor leül, az OKJ-t a kezébe veszi, és megtervezi, hogy milyen pályát szeretne befutni, ehhez milyen képesítéseket kell megszereznie, majd ezekhez a szakmákhoz megkeresi a munkaügyi központoknál, iskolák, cégek hirdetéseiben vagy éppen az interneten a megfelelő képzéseket. Ha van három éve a tanulásra, akkor szinte bármilyen területen két vagy akár három egymásra épülő jó szakmát is a kezébe kaphat. Hogy ez megvalósulhasson, az orientációval foglalkozó szakembereknek ismerniük kell a munkaerőpiaci kutatásokat, a kutatások eredményeit és az azokra épülő prognózisokat mert, ezek ismerete nélkül nem tudnak megfelelő információt nyújtani a hozzájuk segítségért fordulóknak. Budapest, augusztus 5

7 A tananyagtartalom meghatározása I. A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE, JELLEMZŐI; A SZAKKÉPZÉS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS HATÁSA A FOGLALKOZTATÁSRA 1. A közoktatás intézményrendszere 1.1 A közoktatás intézményei 1.2 A közoktatási intézmények jellemzői 2. A szakképzés intézményrendszere 2.1 Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 2.2 Iskolarendszerű szakképzés intézményei 2.3 Iskolarendszeren kívüli szakképzés intézményei 2.4 Felsőoktatási intézmény, mint szakképző intézmény 3. A felnőttképzés intézményrendszere 3.1 Felnőttképzés jellemzői 3.2 A felnőttképzés intézménytípusai 4. A szakképzés és felnőttképzés hatása a foglalkoztatásra 4.1 A népesség képzettségi színvonalának, az iskolai kibocsátásnak az alakulása 4.2 Fiatalok munkaerő-piaci helyzete: átmenet az iskolapadból a munka világába 4.3 A szakképzési rendszer munkaerőpiachoz való közelítésére tett intézkedések, programok 4.4 Zökkenőkkel a munkaerőpiacra segítő szakemberek és szervezetek 5. Képzési, szakképzési fogalomtár II. A MUNKAERŐPIAC DINAMIKÁJA 1. Munkaerőpiaci és pályaismereti alapfogalmak 1.1 Munkaerőpiaci alapfogalmak I. 1.2 Munkaerőpiaci alapfogalmak II. 1.3 A képzettségek és a foglalkozások kapcsolata 1.4 Pályaismereti alapfogalmak 2. A munkaerőpiac jellegzetességei a fogyasztói társadalmak korában 2.1 A szolgáltatási szektor dominánssá válása 2.2 Az új gazdasági teret formáló erők: regionalizáció és globalizáció 2.3 Átalakuló foglalkoztatási formák 2.4 Az egyéni életutak átalakulása 6

8 3. Munkaerőpiaci helyzetkép: nemzetközi és hazai trendek 3.1 Demográfiai folyamatok, a népesség korösszetétele, a munkavállalási korú népesség számának alakulása 3.2 Gazdasági aktivitás: foglalkoztatottság és munkanélküliség itthon és Európában 3.3 A munkavállalási korú inaktívak 3.4 A munkaerőpiac szerkezete Magyarországon 3.5 Területi különbségek a magyar munkaerőpiacon 4. Munkaerőpiaci előrejelzések, prognózisok Magyarországon és Európában 4.1 Az előrejelzések funkciói és az eredmények értelmezése 4.2 A magyar és az európai munkaerőpiacra vonatkozó rövid és középtávú prognózisok főbb megállapításai 5. Információk és adatbázisok a képzésekről és a munkaerőpiacról 5.1 A képzésekkel, képző intézményekkel, továbbá pályaismerettel, pályaorientációval kapcsolatos információk és elérhetőségeik 5.2 A munkaerőpiaccal kapcsolatos információkat tartalmazó hazai és nemzetközi adatbázisok elérhetősége, információtartalma III. JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY IV. WEB-TÁR V. IRODALOMJEGYZÉK 7

9 A témakörökhöz, fejezetekhez rendelt időkeret Témakör Feladat Szükséges eszközök Javasolt munkaforma és módszer Időtartam Bevezetés A képzés céljának, kereteinek meghatározása _ Munkaforma: frontális munka Módszer: közlés 0,5 óra Asszociációs gyakorlat feladatlap, toll, tábla, filc Munkaforma: egyéni feladatmegoldás Módszer: gyűjtés és megbeszélés I. modul: A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE, JELLEMZŐI; A SZAKKÉPZÉS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS HATÁSA A FOGLALKOZTATÁSRA 1. A közoktatás intézményrendszere Magyar oktatási rendszer felépítése csomagoló papír, filc, cellux vagy falgyurma Munkaforma: kiscsoportos feladatmegoldás Módszer: szemléltetés és megbeszélés 1 óra ISCED rendszer bemutatása (oktató előadása) laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: frontális munka Módszer: szemléltetés és megbeszélés Különbség és hasonlóság feladatlap, toll, tábla, filc Munkaforma: egyéni feladatmegoldás Módszer: gyűjtés és megbeszélés 2. A szakképzés intézményrendszere Ki mit tud a szakképzésről? papír, filc, cellux vagy falgyurma Munkaforma: páros munka Módszer: gyűjtés és megbeszélés 2 óra 8

10 Országos Képzési Jegyzék feladatlap Munkaforma: csoportos munka Módszer: kooperatív módszer (mozaik-módszer) OKJ-számfejtés szám-kártyák, internet vagy OKJ jogszabály Munkaforma: egyéni feladatmegoldás Módszer: játék A szakképzés intézményei (oktató előadása) laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: frontális munka Módszer: szemléltetés és megbeszélés Iskolai rendszerű felnőttoktatás tábla, toll Munkaforma: frontális munka Módszer: gyűjtés és megbeszélés Felsőoktatás múltja és jelene csomagoló papír, filc, internet, cellux vagy falgyurma Munkaforma: csoportos munka Módszer: projektmódszer 3. A felnőttképzés intézményrendszere Nyúl viszi a puskát (kiselőadások a felnőttképzésről) csomagoló papír, filc, internet, elektronikus tananyag, cellux vagy falgyurma Munkaforma: csoportos munka Módszer: kiselőadás 2 óra 4. A szakképzés és felnőttképzés hatása a foglalkoztatásra Oktatási expanzió asszociációs gyakorlat feladatlap, toll, tábla, filc Munkaforma: egyéni feladatmegoldás Módszer: gyűjtés és megbeszélés 3 óra 9

11 Differenciálódó életutak feladatlap, toll Munkaforma: egyéni és frontális munka Módszer: megbeszélés Elhelyezkedési esélyek diplomás álláskeresőként laptop, projektor, elektronikus tananyag, feladatlap, toll Munkaforma: egyéni és frontális munka Módszer: megbeszélés Mennyi lesz? laptop, projektor, elektronikus tananyag, feladatlap, toll Munkaforma: frontális munka Módszer: megbeszélés Szakiskolai Fejlesztési Program post it, csomagoló papír, filc, internet, cellux vagy falgyurma Munkaforma: csoportos munka Módszer: kooperatív módszer (ablak-módszer) Munkatársat keresünk! papír, toll, internet Munkaforma: kiscsoportos munka Módszer: játék Zökkenőkkel a munkaerőpiacra (oktató előadása) laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: frontális munka Módszer: szemléltetés és megbeszélés 5. Képzési, szakképzési fogalomtár Szigorúan könyvből! hallgatói jegyzet, papír, toll Munkaforma: egyéni és frontális munka Módszer: gyűjtés és megbeszélés 0,5 óra 6. Modulzáró feladat Ellenőrző kérdéssor elkészítése feladatlap, toll, hallgatói jegyzet Munkaforma: egyéni munka Módszer: ellenőrzés 1 óra 10

12 II. modul: A MUNKAERŐPIAC DINAMIKÁJA 1. Munkaerőpiaci és pályaismereti alapfogalmak Minél többet! tábla, filc Munkaforma: frontális munka Módszer: gyűjtés 2,5 óra Fogalmak a KSH weblapján (oktató előadása) internet, laptop, projektor Munkaforma: frontális munka Módszer: szemléltetés Munkanélküliség főbb típusai feladatlap, toll Munkaforma: páros munka Módszer: kooperatív módszer TEÁOR, FEOR bemutatása (oktató előadása) internet, laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: frontális munka Módszer: szemléltetés FEOR-tábla feladatlap vagy interaktív feladatgyűjtemény Munkaforma: egyéni munka Módszer: cselekedtetés Keresett foglalkozás bejelentett álláshely feladatlap, toll, internet Munkaforma: páros munka Módszer: kooperatív módszer Pókháló toll, csomagolópapír, internet, cellux vagy falgyurma Munkaforma: csoportos munka Módszer: cselekedtetés Fogalom-plakát feladatlap, toll, csomagolópapír, cellux vagy falgyurma Munkaforma: csoportos munka Módszer: kooperatív módszer 11

13 2. A munkaerőpiac jellegzetességei a fogyasztói társadalmak korában Szolgáltatói szektor szerepének növekedése feladatlap, toll, laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: egyéni munka Módszer: cselekedtetés és megbeszélés 2 óra Technológiai vívmány feladatlap, toll Munkaforma: páros munka Módszer: cselekedtetés és megbeszélés Távmunkás vagyok! feladatlap, toll Munkaforma: egyéni majd csoportos munka Módszer: cselekedtetés és megbeszélés Globalizáció feladatlap, toll Munkaforma: egyéni és frontális munka Módszer: megbeszélés 3. Munkaerőpiaci helyzetkép: nemzetközi és hazai trendek Korstruktúra feladatlap, toll, laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: egyéni és frontális munka Módszer: cselekedtetés és megbeszélés 3 óra Nemek közötti aktivitási különbség feladatlap, toll, laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: páros és frontális munka Módszer: cselekedtetés és megbeszélés Foglalkoztatási ráta elemzése feladatlap, toll, laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: csoportos munka Módszer: cselekedtetés és megbeszélés 12

14 Regionális munkanélküliség feladatlap, toll, laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: egyéni és frontális munka Módszer: cselekedtetés és megbeszélés Tanul és/vagy dolgozik? feladatlap, toll, laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: egyéni és frontális munka Módszer: cselekedtetés és megbeszélés Összegző előadás (oktató előadása) laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: frontális munka Módszer: előadás 4. Munkaerőpiaci előrejelzések, prognózisok Magyarországon és Európában Korszerkezet elektronikus tananyag Munkaforma: egyéni munka Módszer: megbeszélés 3 óra Korfa-elemzés feladatlap, toll, laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: egyéni és frontális munka Módszer: cselekedtetés és megbeszélés Európai középtávú prognózis feladatlap, toll, laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: páros és frontális munka Módszer: cselekedtetés és megbeszélés Mit várhatunk 2015-re? feladatlap, toll, laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: páros és frontális munka Módszer: becslés, cselekedtetés és megbeszélés Összegző előadás (oktató előadása) laptop, projektor, elektronikus tananyag Munkaforma: frontális munka Módszer: előadás 13

15 5. Információk és adatbázisok a képzésekről és a munkaerőpiacról Információforrások (oktató előadása) laptop, projektor, elektronikus tananyag, internet Munkaforma: frontális munka Módszer: szemléltetés 6 óra Taníts engem! internet, papír, toll Munkaforma: csoport munka Módszer: kooperatív módszer (mozaik módszer) Adatvadász internet, feladatlap, toll Munkaforma: páros és frontális munka Módszer: cselekedtetés Eladom a weblapom! internet, papír, toll Munkaforma: csoport munka Módszer: játék 6. Modulzáró feladat Ellenőrző kérdéssor elkészítése feladatlap, toll, hallgatói jegyzet Munkaforma: egyéni munka Módszer: ellenőrzés 1 óra 12. Ellenőrző feladat Egyéni prezentációk laptop, projektor Munkaforma: egyéni munka Módszer: szemléltetés és ellenőrzés 2 óra 13. Képzés lezárása Összefoglalás - Munkaforma: frontális munka Módszer: közlés 30 perc 14

16 Elméleti tudásbázis I. A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE, JELLEMZŐI; A SZAKKÉPZÉS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS HATÁSA A FOGLALKOZTATÁSRA A közoktatás intézményrendszere Az ember élete során hosszú utat tesz meg ahhoz, hogy elérje céljait. Van, aki végigjárja az oktatási rendszer valamennyi lépcsőfokát, mások a lehetséges útelágazásoknál irányt váltanak, kilépnek a munkaerőpiacra. Azt hogy ki milyen életutat jár be, több tényező befolyásolja. A magyarországi oktatás egységnek tekintendő, mely magába foglalja a közoktatást, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést. Ezek együttesen alkotják az oktatási rendszert, bár mindegyik területéről külön jogszabály rendelkezik: közoktatás: évi LXXIX törvény szakképzés: évi LXXVI törvény felnőttképzés: évi CI törvény felsőoktatás: évi CXXXIX törvény valamint az ezekhez tartozó rendeletek és határozatok. A magyar iskolarendszer felépítését az alábbi ábra szemlélteti: Forrás: 1. sz. ábra 15

17 Az oktatási-nevelési, illetve a képzési formák, programok egységes nemzetközi értelmezése érdekében statisztikai céllal három nemzetközi szervezet (UNESCO, OECD és az EU) 1997-ben kidolgozta az oktatás nemzetközi szabvány szerinti osztályozási rendszerét (International Standard Classification of Education ISCED), amely lehetővé teszi a különböző országok oktatási rendszereinek összehasonlítását. A rendszer legfontosabb kategóriái a program és a szint. Az ISCED rendszer hét szintbe sorolja a nevelési-oktatási programokat. A magyar képzési formák, nevelési, oktatási programok ISCED (nemzetközi osztályozás) szerinti besorolása: Feladat-ellátási hely típusa Óvoda 0 Lehetséges ISCEDbesorolások, kombinációk Magyarázat Általános iskola Szakiskola Speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola 1AG 2AG 1AG 2AG 2BG 2CV 3CG 3CV 4CV 5B 2CP 2AG 3AG 2AG 3AG 3AP 3BP 4CV 5B 1 4. évfolyam 5 8. évfolyam E1, E2, 1 8 (10). évfolyam Felzárkóztató oktatás Szakiskola alapfokú iskolai végzettség nélküli szakmákra Szakiskola, évfolyam, szakképző évfolyam kivételével Szakiskolai szakképző évfolyamok (ha évfolyamon van szakképző évfolyam, az is idesorolandó), ezenkívül a szakmunkásképzés az évi törvény szerint Szakképző évfolyamok érettségit igénylő OKJ-szakmákban (nem felsőfokú) Szakképző évfolyamok érettségit igénylő OKJ-szakmákban (felsőfokú) Speciális szakiskola, speciális készségfejlesztő szakiskola, előkészítő szakiskola 5 8. évfolyam évfolyam évfolyam Nappali szakközépiskola, (13.) évfolyam Felnőtt szakközépiskola, (13.) évfolyam Szakképző évfolyamok érettségit igénylő OKJ-szakmákban (nem felsőfokú) Szakképző évfolyamok érettségit igénylő OKJ-szakmákban (felsőfokú) Főiskola, egyetem 5A Főiskolai szintű alap- és szakirányú továbbképzés, egyetemi szintű alapképzés, kiegészítő egyetemi képzés főiskolát végzettek számára, műszaki tanárképzés műszaki főiskolát végzetteknek, egyetemi szakirányú továbbképzés Egyetem 6 DLA (művészképzésben megfelel a PhD-nek)PhD doktori program Forrás: OM Közoktatás-statisztikai kézikönyv, 2005/ sz. ábra 16

18 Az A általános, a B szakirányú továbbtanulási lehetőségre, a C elsősorban munkaerőpiacra vezető képzésre utalnak. G = general (általános) P = prevocational (előkészítő) V = vocational (szakképzési) megjelölések a program típusát jelzik Az E1, E2 jelölés az átmeneti évfolyamokat jelenti a gyógypedagógiai tanterv szerinti általános iskolai oktatásnál. A szakközépiskolánál szereplő 3AP, illetve 3BP besoroláshoz: az OKJ rendszerű képzésben az érettségiig tartó időszakra (nem szakképző évfolyamok) vonatkozik, és a szakképző évfolyamokra a táblázatban megadott külön kódok vonatkoznak A közoktatás intézményei A közoktatáshoz az iskolarendszer három szakasza tartozik: óvodai nevelés, alapfokú nevelés-oktatás, középfokú nevelés-oktatás. A közoktatási intézmény a törvényben meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. A többször módosított, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény szerint a közoktatás intézményei a következők: 20. (1) A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei: óvoda; általános iskola; szakiskola; gimnázium, szakközépiskola (együtt: középiskola); alapfokú művészetoktatási intézmény gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; diákotthon és kollégium (2) Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium. 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: - gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ; - tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság; - nevelési tanácsadó, - logopédiai intézet, - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, - konduktív pedagógiai intézmény. 22. (1) Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények: az önkormányzati és az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények. (2) Szolgáltató intézmények: a központi műhelyek 17

19 Már kisgyermekkorban a szülők döntenek arról, hogy gyermeküket melyik óvodába íratják, majd a tanköteles kort elérve már komoly előkészületet igényel az iskolaválasztás. Magyarországon minden gyermek tanköteles. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. (A sajátos nevelési igényű tanulók esetében ez meghosszabbítható legfeljebb a huszadik életév betöltéséig. Így a gyermekéletük meghatározó időszakából legalább 12 évet a közoktatásban töltenek. A közoktatási intézmények jellemzői Bár a közoktatás intézményei szélesebb kört ölelnek fel, ebben a részben a munkaerőpiachoz szorosabban kötődő intézményeket mutatjuk be röviden. Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően, az iskolatípustól függően a tizedik, a tizenkettedik, illetőleg a tizenharmadik évfolyamig bezárólag - az alapfokú művészetoktatási intézmény kivételével - a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A középfokú képzés nem egyszerűen az általános iskolai tanulmányok meghosszabbítása. Míg az alapfokú oktatás feladata az alapvető készségek (kulcskompetenciák, vagyis a kommunikációs, a technikai és a tanulási kompetenciák) kialakítása, addig a középfokú képzés a felnőtt életbe való átemelés szakasza, feladata pedig a fiatalok pályára kalauzolása, felkészítése a további tanulmányokra, illetve a munkaerőpiacra történő közvetlen belépés támogatása. A középfokú iskolák ezért miközben sok tekintetben ugyanolyanok, mint a közoktatás alsóbb szakaszai, sajátos célokkal és funkciókkal is bírnak, ami összefügg azzal, hogy a tanulókat egyéni elképzeléseik megvalósításában kell támogatniuk és orientálniuk. Általános iskola Az általános iskola jellemzői a közoktatási törvény 26. szerint a következő: 26. (1) Az általános iskolának nyolc évfolyama van (5) Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. (6) Az általános iskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42., 46., ) - folytathatja tanulmányait másik általános iskola, szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán Az általános iskola kiválasztásában még leginkább a szülőké a döntő szerep, de rokonok, szomszédok jó ismerősök ajánlásai már befolyásolással bírnak. A választásban egyre lényegesebb szempont az iskolák kínálata. Ma már az intézmények nevelési-oktatási programjaik széles spektrumával versengenek egymással a tanulókért, szülőkért. A tanulmányok során az első elágazás, kilépési lehetőség a gyermek 10 éves korában van, amikor a negyedik osztály elvégzése és egy sikeres felvételi vizsga után a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzésen tanulhatnak a diákok. A következő váltási lehetőség a tanulók 12 éves kora körül van, a 6. osztály után, a gimnáziumok 6 évfolyamos 18

20 képzésére jelentkezhetnek. Ezek a váltások a környezeti hatások eredményeként, főleg tanuló és szüleik együttes döntésének eredménye. A pályaorientáció célirányosan az általános iskola 7. évfolyamán kezdődik. Az osztályfőnökök felmérik a tanulók érdeklődését humán-, reálterületen. Ilyenkor általában őszinte, tapogatózó megnyilvánulások születnek, melyeket később felvált a család hagyományőrző, valamint a gyermek által hallott divatos szakmák, foglalkozások iránti érdeklődés. A tanulók nagy része még mindig az általános iskola 8. évfolyamán szembesül az első komoly döntéssel. A serdülőknek ebben az időben azt kell eldönteniük, hogy milyen iskolatípusban tanuljanak tovább, vagyis leginkább iskolát kell választani. A nyolcadik évfolyam befejezése után 4 évfolyamos gimnáziumban, szakközépiskolában, valamint szakiskolában lehet továbbtanulni. A továbbtanulásra választott iskolatípus azonban a későbbi szakmatanulás, a pályaválasztás lehetőségét is meghatározhatja. Szakiskola A Szakképzés intézményrendszere fejezetben kerül kifejtésre. Gimnázium Célja az általános műveltség megalapozása, az érettségire és a felsőfokú tanulmányokra való előkészítés. A közoktatás intézményrendszerében a gimnáziumi képzés változott meg a legkevésbé. A négy évfolyamos normál és emelt óraszámú oktatás mellett, van öt évfolyamos, két tanítási nyelvű vagy nyelvi előkészítő évfolyamos képzés, illetve választható hat- vagy nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés is. A gimnáziumot még mindig azok a tanulók választják, akiknek vagy van konkrét elképzelésük a jövőjükkel kapcsolatban, vagy feltett szándékuk a felsőoktatásban való továbbtanulás, illetve azok a jó képességű tanulók, akik egy adott tantárgyat magasabb óraszámban szeretnének tanulni. A gimnázium 12. (13.) évfolyama érettségivel zárul. Az érettségi megszerzése újabb elágazást jelent a tanulmányokban: az érett fiatal a felsőoktatásban, a szakképzésben vagy a munkaerőpiacon folytathatja életútját. Szakközépiskola A Szakképzés intézményrendszere fejezetben kerül kifejtésre. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. (Kt.30. ) 19

21 A szakképzés intézményrendszere Az Európai Tanács 1963-ban fektette le a közös szakképzés-politika alapelveit és a lehetséges együttműködés lépéseit, eszerint a tagállamoknak az alapelvek betartásával kellett megvalósítaniuk szakképzés-politikájukat. Az 1975-ben létrejött CEDEFOP-nak, (European Centre for the Development of Vocational Training= Európai Szakképzés-fejlesztési Központ) mely a szakképzés fejlesztésének európai központja, a szakképzés fejlesztése, programok megvalósítása, szakképzési problémák megoldása volt a fő feladata. Kiemelt fontosságú feladat volt, hogy könnyebbé váljon a fiatalok átlépése az oktatásból a munkaerő-piacra, a munkavállalásra való felkészítésük megtörténjen, valamint a felnőttképzés, a tanácsadás, a speciális képzési formák is kiemeltebb szerepet kapjanak. Figyelmet fordítottak a lemorzsolódott tanulókra, az alapiskolai végzettséggel nem rendelkezőkre, a fogyatékkal élőkre. A szakképzés minőségi fejlesztését a nyolcvanas évek második és a kilencvenes évek első felétől különböző programok segítik. Ilyen a Leonardo-program, amely a kilencvenes évek közepétől a fogja össze a szakképzési programokat. A 2000 márciusában tartott lisszaboni találkozón az Európai Unió (továbbiakban: EU) új középtávú stratégiákat határozott meg re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő térségévé szeretne válni. (Liszaboni Szerződés) 2002-ben Koppenhágában aláírt Nyilatkozat a szakképzési rendszerek és a szakképesítések közötti átjárhatóságot, a képzettségek kölcsönös elismerését és a szakképzés minőségének javítását tűzték ki célul. (Koppenhágai Nyilatkozat) Kidolgozásra került a szakképzésre és a felsőoktatásra vonatkozó Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR). A képesítési rendszer három fő dologra épül: referenciaszintek kialakítása, a hozzájuk kapcsolódó eszköztárral (pl.: a kredit-átviteli rendszer, az Europassokmány, a Ploteus-adatbázis), és az együttműködést meghatározó elemek kidolgozásával, különös tekintettel a minőségbiztosításra, a non-formális és informális tanulásra, a pályaorientációra és a kulcskompetenciákra. A tudásalapú társadalom megteremtése érdekében fontos az oktatás és képzés mindenki számára elérhetővé tétele, az élethosszig tartó tanulás feltételrendszerének megteremtése. EU-s támogatások jelentősége a fejlesztésben: Forrás PHARE Pályaválasztási és pályaorientációs tanácsadási regionális kísérleti projekt; HEFOP pályázatok Szakiskolai Fejlesztési Program A társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió közösségi vívmányaihoz igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer működésének biztosítása, a pályakezdéshez és a folyamatos foglalkoztatáshoz 20

22 szükséges szakképesítés(ek)nek az esélyegyenlőségen alapuló megszerzése, valamint az Alkotmányban meghatározott tanuláshoz való jog érvényesülése céljából jött létre az évi LXXVI. törvény a szakképzésről. Országos Képzési Jegyzék A szakképzési törvény alapján az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) tartalmazza. Az régi OKJ 1993-ban született és szinte minden évben módosult, mégsem tudta követni a gazdaság, a munkaerőpiac fejlődését, átalakulását. A jegyzékben szereplő szakképesítések elavultak, mások meg hiányoztak belőle. A magyar szakképzési rendszer a rendszerváltást követően teljesen átalakult. A régi rendszerű szakmunkásképzés, technikusképzés, szakközépiskolai képzés megszűnt szeptember 1- től szakképzés csak az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések megszerzésére indítható. A régi képzési jegyzékben a szakmák alig voltak kapcsolatban egymással, nem volt jellemző az egymásra-épülés, így ha valaki másik szakmát akart tanulni, minden esetben teljesen elölről kellett kezdeni a képzést. Mindez nagyon megnehezítette az élethosszig tartó tanulás céljainak megvalósulását, megnehezítette azt, hogy a tanulni vágyók lépést tudjanak tartani a munkaerőpiac változó igényeivel. Az új OKJ-val ezeket a hibákat szerették volna kiküszöbölni ban átalakult a szakképzés irányítási rendszere: a szakképzés ágazati tartalmi irányítása a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz került. Felgyorsult az a folyamat, amelynek célja a szakképzés és a foglalkoztatáspolitika összehangolt irányítása. Az új szerkezetű OKJ-t az 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben adták ki, amely április 1- jén lépett hatályba. Az új Országos Képzési Jegyzék jellemzői: Szerkezetében és tartalmában is átdolgozásra került. Benne a szakmák oktatása moduláris rendszerű, az egyes modulok egymásra épülnek, így biztosítják az adott szakterületen való továbblépés lehetőségét, magasabb szintű képzés megszerzését, a szakmák közti átjárhatóságot. Ez rugalmas alkalmazkodást jelent a munkaerőpiac igényeihez. A moduláris szerkezet azt jelenti, hogy a rokonszakmák közös tudásanyagát mostantól ugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Így, aki egy szakma megszerzése során sikeres vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét vizsgáznia, és a második szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy - az első szakma keretében már megismert - része alól is. Rendeletben kiadott szakmai- és vizsgakövetelménnyel rendelkező szakképesítések, részszakképesítések, elágazások, ráépülések szakmai követelménymoduljait modultérképen lehet megkeresni. A modultérkép a linken elérhető. 21

23 Szakképesítések száma is változott, a korábbi OKJ 800 szakmájával szemben az új OKJ-ban csak 400 van, ez azonban messze nem jelenti azt, hogy csökkent volna a szakmakínálat. Egy soron belül ugyanis több elágazást, ráépülő szakképesítést is találhatunk. Ha ezeket összeszámoljuk, akkor - az eddiginél több fölötti megszerezhető szakmát kapunk. Rész-szakképesítések segítségével lehetővé válik, hogy az se maradjon szakma nélkül, aki az elkezdett képzést valamiért nem tudja befejezni, illetve a vizsgán nem tud minden feladatot az elvárt szinten teljesíteni. Az így megszerzett rész-szakképesítések - amellett, hogy akár az elhelyezkedést is lehetővé teszik - azt is biztosítják, hogy később a már megszerzett ismeretek beszámításával folytathassuk a tanulást. Elágazásaikkal, ráépülő szakképesítésekkel a szakképesítések ezen túl sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással, így - amellett, hogy az OKJ is átláthatóbbá válik - hatékonyabb képzési utak (például egymásra épülő szakmák megszerzése) jöhetnek létre. Az új képzési jegyzék bevezetésével az OKJ-azonosító is megváltozott. Az eddig 8 számjegyű kód helyét egy hosszabb, 15 számból álló azonosító vette át, ami maga is leírja az adott szakma helyét a rendszerben, az OKJ-szám is tükrözi ezen túl az egyes szakképesítések kapcsolatát, viszonyát: 1-2. számjegy a szakképesítés szintjét jelöli 3-5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területét mutatja 6-7. számjegy az azonos területbe tartozó képzéseket jelöli számjegy a szakképesítések körét jelzi (alap-, rész-szakképesítés, elágazás, ráépülés) számjegy az alap-, rész-szakképesítés, elágazás, ráépülés szintjét jelöli számjegy, egyszerű sorszám, az alap-, rész-szakképesítés, elágazás, ráépülés megkülönböztetésére szolgál Régi és új OKJ egymás melletti léte átmeneti állapot, fokozatosan kerül bevezetésre az új, és szűnik meg a régi rendszer. Iskolarendszerű szakképzés intézményei A szakképzés intézményei a szakképzési törvény szerint: 2. (1) A szakképzés intézményei: szakközépiskola a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is a felsőoktatási intézmény az állami felnőttképzési intézmény a felnőttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény a központi képzőhely A szakképzés a munkaerőpiaci elvárásokat, a foglalkoztatás elősegítését közép szinten döntően két formában biztosítja: az iskolarendszerű szakképzéssel - amely a közoktatás része, és az iskolarendszeren kívüli szakképzéssel, melynek változatos formái léteznek. 22

24 Iskolarendszerű szakképzés intézményei A közoktatáson belül az iskolarendszerű szakképzés működését a közoktatási és a szakképzési törvény, és ezek végrehajtási rendeletei szabályozzák. Sokan még mindig azt gondolják, hogy az érettségi nélküli szakképzés 3 éves és szakmunkásképző iskolákban folyik, a szakközépiskola az érettségi mellett 4 év alatt szakmát is ad, illetve a technikumban lehet a szakosodást, specializációt megszerezni. Ezzel szemben a szakképzés intézményrendszere jelentősen átalakult. Szakképző iskolák: szakközépiskola szakiskola (speciális, készségfejlesztő speciális szakiskola) Magyarországon a évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. Az EU élethosszig tartó tanulási stratégiáját elfogadva, szükséges a tanulók azon képességeinek fejlesztése, melyek alkalmassá teszik őket az önálló ismeretszerzésre, a sikeres pályamódosításhoz elengedhetetlen tudás, mobilitási képesség és motiváció megszerzésére. Ugyanakkor lehetőséget ad ez a két év a korai pályaválasztási döntés elhalasztására is. Ha a tizedik évfolyam végén a pályaorientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás során kiderül, hogy mégsem a megfelelő szakma irányába indult el a tanuló, a 10. évfolyam végén van lehetőség egy másik szakképző iskola szakképzési évfolyamán szakmát tanulni. A tanköteleskor megemelésével így csak módosítás következik, nem hagyja abba a tanulmányait, mint abban az időben, amikor 16 éves korig volt kötelező az iskolába járás. A szakközép- és a szakiskolában szakmai alapozó vagy szakmacsoportos alapozó oktatás keretében a tanulók megismerhetik az OKJ-ban szereplő szakmacsoportokhoz kapcsolódó tevékenységformákat. Hazánkban az iskolarendszerű szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek (modulok) központi programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. Az összes oktatható szakmát az OKJ szerint 21 szakmacsoportba sorolták. A szakközépiskolában amellett, hogy a négy (vagy öt) általános műveltséget megalapozó évfolyamán felkészít az érettségire, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik (tizenharmadik) évfolyamon fejeződik be. Érettségit követően az iskola szakképző évfolyamán, más szakképző iskolában, a felsőoktatásban folytathatja a tanulmányait, vagy a munkaerő-piacra léphet. A közoktatási törvény 29. -a részletesen taglalja a szakközépiskolára vonatkozókat. A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. 23

25 A szakiskolának kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. A szakiskola (speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola) célja az első szakképesítés megszerzése. A szakiskola a) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; a munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása esetén a szakképzési évfolyamok száma kettő, b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását. Ebben az esetben a szakképzési évfolyamok száma kettő. Középfokú iskolai rendszerű nappali képzésben a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a 22. életévét. A határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a 7. életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az életkorhoz három évet hozzá kell számítani. Az iskolai rendszerű nappali képzésben részt vevő tanulók az iskolával tanulói jogviszonyban vannak, a beiratkozás napjától. Ha a gyakorlati képzést nem az iskola folytatja, a képzés együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján történhet. Az együttműködési megállapodást a szakképző intézmény és a gyakorlati oktatást ellátó (egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás) köti meg a gyakorlati oktatás teljes időtartamára. Iskolai rendszerű felnőttoktatás Általában munka mellet választják a szakmatanulásnak ezt a formáját. Ismérvei a következők: a tanuló tanulói jogviszonyt létesít az iskolával, amely azonban nem jogosítja fel a nappali képzésben részt vevő tanulókat megillető valamennyi kedvezmény (pl. árvaellátás stb.) igénybevételére, ugyanakkor a képzési formától függő utazási kedvezmény és 20 éven aluliak esetén családi pótlék jár a hallgatónak, a munkaviszonyban álló tanuló képzésben való részvételét a Munka törvénykönyvében meghatározott módon lehetővé kell tenni a képzés a nappali képzéshez igazodva, azzal azonos képzési idővel, a nappali tantervek (központi és helyi programok) adaptálásával folyik 24

26 tartalmát tekintve lehet felzárkóztató, érettségit adó, szakképesítést adó képzés a képzés szervezése nem annyira kötött, mint a nappali formánál (esti, levelező, távoktatási stb. formák is léteznek) nincs felső korhatár a felvételinél a tanulók tandíjat fizetnek, amelynek mértéke az iskola költségvetésének egy főre eső hányadától függ Iskolarendszeren kívüli szakképzés intézményei Iskolarendszeren kívüli szakképzés= felnőttképzés Tekintettel arra, hogy a felnőttképzésnek külön fejezetet szánunk, ezért az iskolarendszeren kívüli szakképzés intézményeinek bemutatása a Felnőttképzés intézményrendszere fejezetben található. Felsőoktatási intézmény, mint szakképző intézmény június 19-én Európa oktatási miniszterei közös nyilatkozatot adtak ki. A Bolognai Nyilatkozattal elindult az európai felsőoktatás átalakítása. A bolognai folyamat célja az európai felsőoktatás ésszerű harmonizációja. A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok (1999-ben 29 és később újabb tizenhat) önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikáikat összehangolják. E folyamat eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy, európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhatnak. A Bolognai Nyilatkozat közös európai problémákra keresi a közös európai választ. Legfontosabb célkitűzései közé tartozik: a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése; az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer, illetve a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése; a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése; összehasonlítható kritériumok és módszerek kifejlesztése által az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás területén, valamint az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban szeptember 1-től Magyarország a korábbi, főiskolai vagy egyetemi végzettséget adó felsőoktatási rendszerről áttért a többciklusú (bolognai) képzési rendszerre. Az átalakult magyar felsőoktatás működését az új, módosított évi CXXXIX. Felsőoktatási törvény szabályozza. Az új felsőoktatási struktúra átjárhatóbb a régi rendszernél. A többciklusú képzés alsó szintjén lévő alapképzés a munka világában hasznosítható szakmai ismereteket és a mesterképzéshez szükséges elméleti tudást biztosítja. 25

27 Az utána elvégezhető mesterképzés során további ismeretek szerezhetők, melyek a munkaerő piacon és a doktori képzésben egyaránt hasznosak. A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyik fontos célja az alábbiak szerint: 2. i) A felsőoktatás képzési szerkezetének átalakításával lehetővé tenni a hallgató munkaerőpiaci megjelenését biztosító szakképzettség rövid képzési idő alatt történő megszerzését, a kimagasló képességűek részére a magasabb szintű tanulmányok folytatását, további végzettség, újabb szakképzettség megszerzését Felsőfokú képzési szintek: felsőfokú szakképzés felsőfokú alapképzés felsőfokú mesterképzés (Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni) doktori (PhD-, DLA-) képzés szakirányú továbbképzés Felsőfokú szakképzés A felsőoktatási és közoktatási intézményekben folyó, hallgatói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül az intézmény képzési programjába, és olyan felsőfokú szakmai képesítést ad, mely az Országos Képzési Jegyzékben szerepel, de nem jár felsőfokú végzettséggel. A felsőfokú szakképzés célja gyakorlatorientált, piacképes felsőfokú képzettségű szakemberek felkészítése munkavégzésre és továbbtanulásra. A felsőfokú szakképzés, érettségire épülő harmadik szintű szakképzés (ISCED 5.5 szint). Híd szerepe van a középfokú szakképzés és a felsőoktatás között. Rövid ciklusú, iskolai rendszerű szakképzés. Modularizált képzési struktúra jellemzi, a szerzett krediteket beszámítják szakirányú továbbtanulás esetén. Magyarországon a felsőfokú szakképzésben résztvevők aránya 2000-ben mindössze 2% volt. Az arány folyamatosan, évről évre növekedett és mára meghaladja a 6%-ot. Felsőoktatási képzési ciklusok: alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA, BSc) Időtartama: A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév (korábbi főiskolai szintnek felel meg). Az alapképzés csak egyszakos, az alapfokozat megszerzésével egy szakképzettség szerezhető. A tehetséges hallgatóknak lehetőségük van párhuzamos tanulmányok folytatására. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. mesterképzés (magister, master; rövidítve: MA, MSc) Időtartama: 1-2 év (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves) A korábbi egyetemi szintnek felel meg. A mesterképzésben mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet vagy korábban főiskolai, illetve egyetemi oklevelet szerzett. doktori képzés Időtartama: 3 év (tudományos fokozat - Ph.D - megszerzésének a lehetősége) 26

28 szakirányú továbbképzés Alap- vagy mesterfokozat megszerzését követő (korábban egyetemi vagy főiskolai végzettség), illetve meghatározott szakképzettségre épülő olyan, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. A képzési programok kapcsolódhatnak egymáshoz, épülhetnek egymásra. A felsőoktatás új képzési szerkezete biztosítja az Life long learning egész életen át tartó tanulást, összhangban áll a mobilitás követelményeivel. A felsőoktatásban nappali, esti, levelező vagy távoktatási tagozaton lehet tanulni. 27

29 A felnőttképzés intézményrendszere 2001-ben az iskolarendszeren kívüli képzés területén jelentős változások történtek. Az országgyűlés megalkotta a felnőttképzésről szóló évi CI. törvényt, amelyet az óta többször módosítottak. A törvény szempontjából felnőtt mindenki, aki tankötelezettségét teljesítette. A felnőttképzés szakmai, ágazati irányítását ellátó szociális és munkaügyi miniszter a felnőttképzési tevékenység ellátása érdekében különböző testületeket, szervezeteket tart fenn. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács a miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik. Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények hivatalos regisztráció után kezdhetik meg tevékenységüket. A felnőttképzést a módosított évi CI. felnőttképzési törvény szabályozza. Felnőttképzés jellemzői Felnőttképzési tevékenység a képző intézmény képzési programja alapján folyó olyan iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés. A felnőttképzés résztvevői nem létesítenek tanulói jogviszonyt, így az iskolai rendszerű képzés juttatásaira nem jogosultak, utánuk a szülők családi pótlékot stb. nem igényelhetnek. A felnőttképzési törvény rendelkezései szerint azonban a magyar állampolgárságú felnőtt részére nyújtott felnőttképzést az állam támogatja. A támogatást különböző formában kapják a felnőttképzésben résztvevők. A tanulás célja sokféle lehet: szakképzettség megszerzésének a segítése folyamatos szakmai képzés foglalkoztatást segítő képzés kiegészítő képzések: - pályaorientációs (pályaválasztási) ismeretek megszerzésére - közismeretek előírt szintű elsajátítására - álláskeresési ismeretek és/vagy készségek megszerzése - a munkakör színvonalasabb ellátásához szükséges, nem szakképesítést nyújtó ismeretek megszerzése (pl.: nyelvtanulás) A kiegészítő képzések igen jól működnek, mert a foglalkoztatási célú képzési programok közül a szakképzési és a foglalkoztatási törvény alapján ezeket az Állami Foglalkoztatási Szolgálat támogatja. 28

30 A felnőttképzés intézménytípusai A felnőttképzést folytató intézmény az általa szervezett képzésben részt vevő, már nem tanköteles felnőttel felnőttképzési szerződést köt. A szerződést írásba kell foglalni és öt évig a felnőttképzést folytató intézmény köteles megőrizni. Intézmények: regionális képző központok (RKK) felnőttképzést folytató gazdasági szervezetek saját dolgozók belső képzése szakképző iskola, mint felnőtt képző térségi integrált szakképző központok (TISZK) Regionális képző központok (RKK) Az iskolarendszeren kívüli szakképzés állami intézményrendszere, kiépülésük világbanki támogatással a kilencvenes években zajlott. Fő tevékenységük a felnőttképzés, amely a régió munkaerőpiaca által megfogalmazott igények szerint a munkakör ellátására alkalmas szakmai tudás megszerzését, a gazdaság struktúraváltásainak mentén megjelenő beruházók számára az emberi erőforrás fejlesztését, illetve az EU normáin alapuló képzést biztosítja. (Forrás: Dr. Henczi, /4.21.) január 1-jétől a feladataikat a 23/2005. (XII. 26.) FMM rendelet 2. (1)-(2) bekezdése jelöli ki, mely szerint a képző központ képzési, képzéshez kapcsolódó, szolgáltatási és különböző jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el. Az országban 9 regionális képző központ működik. Fő feladatuk elsősorban tehát a munkanélküliek képzése és a munkáltatók képzési igényeinek kielégítése. Felnőttképzést folytató gazdasági szervezetek A gazdasági szervezetek által folytatott felnőttképzési tevékenység előnye, hogy e társaságok közvetlen kapcsolatban vannak az adott ágazattal. Az oktatást-képzést többnyire gyakorló szakemberek végzik. Ezeknél jelent meg először az oktatás minőségbiztosításának igénye, ami később az akkreditácó része lett. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés piacán a vállalkozásoké a legnagyobb piaci szegmens, s a képzések zömét az oktatást fő tevékenységként végző vállalkozások végezték. (Henczi, 2005:75) A vállalkozási formák közül szinte valamennyi megtalálható. Éppen ezért a képzési kínálat, a képzések színvonala és a szükséges eszközállomány nagyon különböző. A képzések finanszírozása is igen eltérő, de egyre többen a különböző támogatási rendszerekre építenek. 29

31 Henczi (2007) szerint az üzleti vállalkozásokra jellemző, hogy: egy részük az államigazgatási főhatóságok (minisztériumok) egykori önálló továbbképző és vezetőképző intézeteiből alakult oktatási vállalkozássá. Nyilván az így alakult oktatási vállalkozások nagyobb előnyre tettek szert az oktatás, képzés területén, kiterjedt hálózattal rendelkeznek, széles körben ismertek. Újabb cégek alakultak, főleg a számítástechnika-informatika területén, akik tevékenységükben bevállalták a felnőttoktatást is. Az informatika mellett a nyelvi képzésre szakosodott felnőttképzők a legelterjedtebbek és igen népszerűek is. Saját dolgozók belső képzése Az iskolarendszeren kívüli oktatás fontos része az intézmények saját dolgozóinak házon belüli képzése. Az egyébként valamilyen gazdasági tevékenységet folytató cég egy-egy új munkafolyamat, vagy eszközbevezetés esetén végez ilyen tevékenységet. Egyre nő azoknak a cégeknek a száma, melyek alkalmazottaiknak szakmai képzést, belső továbbképzést biztosítanak. Napjainkban a cégek csaknem fele folytat belső képzést Magyarországon Belső képzésekre fordítható a cégek szakképzési hozzájárulásának egy része, melyet a 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet szabályozza. Belső képzés: az a képzés, amelyet a - szakképzési hozzájárulásra kötelezett munkaadó saját munkavállalói részére, teljes egészében saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezve valósít meg. A felnőttek képzését a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvényben meghatározott módon támogatja. Nálunk a képzés még mindig nem megtérülő befektetésnek minősül, míg a külföldi érdekeltségű Magyarországon működő cégeknél ez sokkal jobb megítélés alá esik. Szakképző iskola, mint felnőtt képző Az a szakképző iskola végezheti ezt a tevékenységet, amelynek az alapító okiratában szerepel az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés. Egy másik intézet alvállalkozójaként is folytathat ilyen tevékenységet, ha van engedélye rá. A közoktatás, a szakképzés (TISZK) és a felsőoktatás intézményei közül sokan a törvényben előírt alapfeladatuk ellátása mellett, részt vesznek a felnőttoktatásban is. Ezzel amellett, hogy kihasználják a meglévő eszközeiket, humánerőforrásukat, még többletjövedelemhez is jutnak, nem beszélve arról, hogy a csökkenő tanulólétszám mindenképpen többlet-feladat felvállalását teszi szükségessé a fennmaradásukhoz. Gyakran vállalkozók alvállalkozóiként végzik a felnőttoktatást. Van, hogy a pedagógusok, vagy a felsőoktatás dolgozói önállóan vállalnak feladatot a felnőttoktatásban, valamely oktatási vállalkozásban. Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) Az NFT I. HEFOP (Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Programja) keretében jöttek létre TISZK-ek az országban - első körben 16 intézmény - a következő céllal: 30

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok: Busch Irén Dr.

Részletesebben

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésrıl ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésrıl ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerıpiac igényeihez és az Európai Unió

Részletesebben

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2011. évi CLXXXVII. törvény 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1 2015.07.01. és 2015.09.30. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET

Részletesebben

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása A szakképzés rendszere Budapest, 2008 II. A szakképzés rendszere Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt k:

Részletesebben

III. Szakmai program bevezető

III. Szakmai program bevezető III. Szakmai program bevezető Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 1.1. Az iskola szakképzési tevékenysége... 3 1.2. Az intézményben folyó képzési (szakképzési) irányok... 3 1.3. Választható szakmacsoportok,

Részletesebben

I. Fejeze t A szakképzés intézményrendszerének átalakítás a

I. Fejeze t A szakképzés intézményrendszerének átalakítás a Országgydlés HivetaM Irományszárn: j j tl (SO Érkezett 2015 JúN 01. 2015. évi... törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szó LXXVII. törvény és az azokkal összefügg

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Áttekintés az új szakképzési és felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről Nemzeti Fejlesztési Alap

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGAELNÖKÖK SZÁMÁRA

TÁJÉKOZTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGAELNÖKÖK SZÁMÁRA TÁJÉKOZTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGAELNÖKÖK SZÁMÁRA 2016 Szerkesztés lezárva: 2016. április 12. TARTALOMJEGYZÉK I. JELENTKEZÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA... 4 1. A TANULÓI JOGVISZONY FENNÁLLÁSA ALATT TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉSEKRŐL...

Részletesebben

TANÉVKEZDŐ KIADVÁNY 2009/2010. tanév Tartalomjegyzék

TANÉVKEZDŐ KIADVÁNY 2009/2010. tanév Tartalomjegyzék TANÉVKEZDŐ KIADVÁNY 2009/2010. tanév Tartalomjegyzék I. A 2009/2010. tanév legfontosabb időpontjai... 3 II. Fontos jogszabályváltozások... 5 A közoktatásról szóló törvény módosításai... 5 A nevelési-oktatási

Részletesebben

Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1

Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Készítette: OKM Közoktatási Főosztály 1 Az elektronikus kiadvány a közoktatás szereplő számára a szakmai munka segítése céljából készült, alkalmazása

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

A Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium A Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Kazincbarcika, 2013. október 14. Szerkesztette:

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (Tervezet) A szakképzés-fejlesztési koncepció megalkotásának szükségessége 1) A munkaerı-piac igényeihez való alkalmazkodás

Részletesebben

A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése

A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése Készítette: Tarsoly Andor Dr. Erdei Gábor Dr. Teperics Károly Készült: Debrecen, 2015. november 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Program

Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Program Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Program 2013 Tartalom Az iskola rövid története... 3 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató

... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató OM: 200183 A Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató A nevelőtestület a 2013. augusztus 24-én megtartott nevelőtestületi

Részletesebben

1. számú melléklet KÉPZÉSI PROGRAM (2010) Divat- és Stílustervező szakképesítés

1. számú melléklet KÉPZÉSI PROGRAM (2010) Divat- és Stílustervező szakképesítés 1. számú melléklet KÉPZÉSI PROGRAM (2010) Divat- és Stílustervező szakképesítés Készítette: Kovács- Mader Ágnes Árpád szakképző Iskola és Kollégium I. A képzés általános jellemzői 1) Szakmai megnevezés,

Részletesebben

Közoktatási ESÉLYEGYENL SÉGI TERVE

Közoktatási ESÉLYEGYENL SÉGI TERVE Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola 5000 Szolnok, Károly R. u. 2. Közoktatási ESÉLYEGYENL SÉGI TERVE Az esélyegyenl ségi terv id tartama: 2007-t l visszavonásig 1 Tartalomjegyzék I.

Részletesebben

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

Részletesebben

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet. a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról. Szakmai továbbképzés

9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet. a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról. Szakmai továbbképzés 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

A szociális és munkaügyi miniszter /2008. ( ) SZMM számú rendelete a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről

A szociális és munkaügyi miniszter /2008. ( ) SZMM számú rendelete a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 9237/2008-SZMM A szociális és munkaügyi miniszter /2008. ( ) SZMM számú rendelete a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről Budapest, 2008.

Részletesebben

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET Cím: 1087 Budapest, Berzsenyi D. u. 6. Tel.: 06-1/210-1065 Fax: 06-1/210-1063 E-mail: info@nszi.hu Honlap: www.nive.hu Főigazgató: Nagy László N E M Z E T I S Z A K K É P Z

Részletesebben

GYAKORLATI OKTATÓ. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:

GYAKORLATI OKTATÓ. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni: GYKORLTI OKTTÓ I. Általános irányelvek 1. képzés szabályozásának jogi háttere központi program a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított

Részletesebben

A szociális és munkaügyi miniszter.. /2009. (.) SZMM számú rendelete

A szociális és munkaügyi miniszter.. /2009. (.) SZMM számú rendelete SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A szociális és munkaügyi miniszter. /2009. (.) SZMM számú rendelete a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények

Részletesebben

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011/2012-es tanévre

MUNKATERV. a 2011/2012-es tanévre Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670 9444 Fertőszentmiklós Szent István u. 41-42. Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós MUNKATERV a 2011/2012-es tanévre Az iskolai

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint

Részletesebben

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 1. KÜLDETÉS...5 2. BEVEZETÉS...6. 2.1. Az intézmény adatai... 6

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 1. KÜLDETÉS...5 2. BEVEZETÉS...6. 2.1. Az intézmény adatai... 6 Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Baross Gábor Zweisprachige Fachmittelschule für Wirtschaft Baross Gábor

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

VARRÓ ISTVÁN SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. Szervezeti és Működési Szabályzata

VARRÓ ISTVÁN SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. Szervezeti és Működési Szabályzata VARRÓ ISTVÁN SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2013 TARTALOMJEGYÉK 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 6 1.1. AZ ISKOLA FELADATA... 6 1.2. AZ SZMSZ ELKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020)

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) 2013. NÓGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG I. Tartalom II. BEVEZETÉS... 3 III. HELYZETELEMZÉS... 6 1. Jogszabályi környezet vizsgálata,

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. Az első kiadás dátuma: Az Intézményi Minőségirányítási

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ikt.sz.: 333/2015 Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Öveges József Szakközépiskolája és Szakiskolája 1117 Budapest, Fehérvári út 10. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. BEVEZETÉS A nemzeti köznevelésről

Részletesebben

1. Támogatható képzések

1. Támogatható képzések A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ ajánlattételi felhívása a 2008. május 26-2009. május 31. közötti idıszakra vonatkozóan a Munkaerı-piaci Alap decentralizált Foglalkoztatási Alaprészébıl,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. SZEKSZÁRDI I. BÉLA GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezések 0 A Szervezeti és működési szabályzat

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5

TARTALOMJEGYZÉK II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 Gregor József Általános Iskola 1172 Budapest, Hısök tere 19-20. OM azonosító: 035107 SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009. Szervezeti és mőködési szabályzat 2/43 TARTALOMJEGYZÉK Tartalom I.1. A SZERVEZETI

Részletesebben

PM közlemény. Pénzügyi közlöny 2010/3. (2010. március 30)

PM közlemény. Pénzügyi közlöny 2010/3. (2010. március 30) PM közlemény a pénzügyminiszter ágazatába tartozó felsőfokú szakképzés keretében oktatott szakképesítéseknek a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló

Részletesebben

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította

Részletesebben

Informatika stratégia. OM azonosító: 034190

Informatika stratégia. OM azonosító: 034190 Informatika stratégia Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája 8734 Somogyzsitfa, Ady u. 8. OM azonosító: 034190... igazgató Ledniczki Tamás Miklós Csaba Diákönkormányzat

Részletesebben

HARMADFOKÚ OKTATÁS VAGY FİISKOLAI KAR BERETTYÓÚJFALUBAN?

HARMADFOKÚ OKTATÁS VAGY FİISKOLAI KAR BERETTYÓÚJFALUBAN? 1 HARMADFOKÚ OKTATÁS VAGY FİISKOLAI KAR BERETTYÓÚJFALUBAN? BEVEZETÉS Berettyóújfalunak, mint a Bihari kistérség, központjának kötelessége a tudásátadás minden formájának létrehozása, életbenntartása és

Részletesebben

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T II. Béla Középiskola, Élelmiszeripari Szakiskola és Kollégium 7720 Pécsvárad, Vak Béla u.8. SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T Pécsvárad, 2004. 2 I. Munkaköri leírások Igazgató: 1. Az egyszemélyi

Részletesebben

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 TARTALOMJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások...

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

2011. szeptember 29. 1

2011. szeptember 29. 1 2011. szeptember 29. 1 I. Bevezetés A működési szabályzat a közoktatásról szóló l993. évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program 2015 Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,

Részletesebben

PÁLYÁZAT. Kecskeméti SZC Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolája és Szakiskolája. tagintézmény-vezető beosztás ellátására

PÁLYÁZAT. Kecskeméti SZC Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolája és Szakiskolája. tagintézmény-vezető beosztás ellátására PÁLYÁZAT a Kecskeméti SZC Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolája és Szakiskolája tagintézmény-vezető beosztás ellátására készítette: Pongóné Kovács Erika mb. tagintézmény-vezető Kecskemét, 2016. március

Részletesebben

Oktatási, képzési reform a katasztrófavédelem területén

Oktatási, képzési reform a katasztrófavédelem területén Oktatási, képzési reform a katasztrófavédelem területén Nagy Zsolt Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Győr nagyzsolt105@gmail.com A tűzoltás már az ókorban is megkívánta, hogy olyanok

Részletesebben

SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI ELNÖKÖK ÉS TAGOK RÉSZÉRE ELŐADÁS. Az MKIK megbízásából készítette: Dr. Barta Tamás Dr. Madarász Sándor

SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI ELNÖKÖK ÉS TAGOK RÉSZÉRE ELŐADÁS. Az MKIK megbízásából készítette: Dr. Barta Tamás Dr. Madarász Sándor SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI ELNÖKÖK ÉS TAGOK RÉSZÉRE ELŐADÁS Az MKIK megbízásából készítette: Dr. Barta Tamás Dr. Madarász Sándor A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER KORSZERŰSÍTÉSÉNEK IGÉNYE Vissza kell állítani a szakképzés

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac Györgyi Zoltán Képzés és munkaerőpiac Lektorálta: Fehérvári Anikó és Imre Anna A Külvárosi Tankör Középiskoláról készült esettanulmány szerzője Erdei Gábor. 2 Tartalom Bevezetés... 5 A képzés és a munkaerőpiac

Részletesebben

Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója.

Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. (Kós Károly) PEDAGÓGIAI PROGRAM Miskolc 2013. május 2. I. Az iskola nevelési programja 2 T a r t a l o m

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA

PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA Készült: 2010. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 I. BEVEZETÉS... 6 Az összevont intézmény létrejötte:...

Részletesebben

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi

Részletesebben

Könyvtárpedagógiai-program

Könyvtárpedagógiai-program Könyvtárpedagógiai program Általános könyvtárpedagógiai rész. Az iskolai könyvtár rövid bemutatása, helye az iskola pedagógiai programjában Az iskolai könyvtár a Vajda János Gimnázium szerves része, az

Részletesebben

Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A SZÉCHENYI ISTVÁN KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZİ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE 2004.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAM ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013. Pedagógiai program 2 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 2. AZ INTÉZMÉNY JOGI HELYZETE... 5 2.1. Az intézmény alapító okirata... 5 (lásd mellékletben)...

Részletesebben

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes - a nemzeti érdekeket előtérbe helyező - állam

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ARANY JÁNOS ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1072 Budapest, Nyár u. 9. Tel.: 06 1 342 1320 Tel./fax: 06 1 322 6005 e-mail: arany@arany-epuletgepesz.sulinet.hu honlap: www.arany-epuletgepesz.sulinet.hu

Részletesebben

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola SZAKMAI HELYI TANTERV Készítették: Nyemcsokné Antal Mónika Orphanides Mária Budapest, 2014. - 1 - I. Szakmacsoportos alapozás kifutó rendszerben KERESKEDELEM

Részletesebben

Módosított Szervezeti és Működési Szabályzat 2013.

Módosított Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Módosított Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető rendelkezések... 6 1. Az SZMSZ célja, tartalma...

Részletesebben

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.)

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.) Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.) Házirend Intézmény OM - azonosítója: 035391 Intézményvezető: Fehér Dalma Emese Legitimációs eljárás 5/2013.

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó T á j é k o z t a t ó a nevelési oktatási intézmények tanévkezdési tapasztalatairól 2012. Az anyagot előzetesen véleményezi az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság 1 2 BEVEZETÉS Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

Nevelési és Pedagógiai Program

Nevelési és Pedagógiai Program 2013 Hrvatski vrtić, osnovna škola, gimnazija i učenički dom Miroslava Krleže, Pečuh - Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Pécs Nevelési és Pedagógiai Program 2 NEVELÉSI

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (1)

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Sylvester János Református Gimnázium 1149 Budapest, Pillangó park 3-5. / Fax: 1/363 2612 E-mail: sylvester@sylvester.hu OM azonosító: 101138 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013 A budapesti Sylvester

Részletesebben

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS. Dr. Csorba Péter Dr. Pusztai Gabriella

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS. Dr. Csorba Péter Dr. Pusztai Gabriella Szakfelelős: A pedagógiaipszichológiai modul felelőse: Szakfelelősök: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS Dr. Csorba

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról Oktatási és Kulturális Minisztérium E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról Budapest, 2007. október I.

Részletesebben

Szakközépiskola és Szakiskola Nyíregyháza, Semmelweis u. 15.

Szakközépiskola és Szakiskola Nyíregyháza, Semmelweis u. 15. TARTALOMJEGYZÉK 1. A MIP RENDELTETÉSE...4 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI...5 2.1. AZ INTÉZMÉNY FELADATA A NYÍRVIDÉK NYÍRSÉGI SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT TAGJAKÉNT... 7 3. MINŐSÉGÜGYI

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Sátoraljaújhely FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 1. kiadás Hatályba léptetve: 2013. október 30. Ellenőrzött példány Nem ellenőrzött

Részletesebben

PÁLYÁZAT. Pályázó: Meghirdetett munkahely: BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

PÁLYÁZAT. Pályázó: Meghirdetett munkahely: BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM PÁLYÁZAT Meghirdetett munkahely: Pályázó: BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM DR. NAGYNÉ HORVÁTH MÁRTA SZENT ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA OM 203061 1095 BUDAPEST, MESTER U. 56-58.

Részletesebben

6/2010. számú Jegyzői Utasítás A Személyügyi Kézikönyvről

6/2010. számú Jegyzői Utasítás A Személyügyi Kézikönyvről 6/2010. számú Jegyzői Utasítás A Személyügyi Kézikönyvről (egységes szerkezetben) Hatályos: 2010. október 19-től Személyügyi Kézikönyv I. rész A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

Tel.: 34/342-375 Fax: 34/342-375 Pf.: 8. E-mail: kultsartitkar@freemail.hu Webcím: www.kultsar.hu

Tel.: 34/342-375 Fax: 34/342-375 Pf.: 8. E-mail: kultsartitkar@freemail.hu Webcím: www.kultsar.hu KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI Kultsár István Szakközépiskola és Szakiskola Tel.: 34/342-375 Fax: 34/342-375 Pf.: 8. E-mail: kultsartitkar@freemail.hu Webcím: www.kultsar.hu KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KULTSÁR

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Szécsény SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2011. május 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ)

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Ügyiratszám: I/248/2013. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1106 Budapest, Maglódi út 8. 2013 Készítette: Zsemlye Istvánné óvodavezető 2 Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDSÉI SZABÁLYZAT

Részletesebben

Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez. (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra)

Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez. (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra) Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra) FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK * ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi

Részletesebben

KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készült: 2013. május 21. Készítette: Bobonka Gyula igazgató Tartalom 1 Bevezető rész... 4 1.1 A szervezeti és működési szabályzat

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskolája

Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskolája Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskolája OM 203052 6720 Szeged, Horváth Mihály utca 2-6. Tel/Fax: 62/547-160/114-es mellék E-mail: epki@vedres.sulinet.hu A szegedi Vedres

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. KÖTET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND II. KÖTET FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER III. KÖTET HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER Miskolc, 2011 1.3. számú

Részletesebben

A Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központ MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012.

A Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központ MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012. A Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központ MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012. 1 A IMIP véleményezése, elfogadása 1. Az IMIP-ot iskola diákönkormányzata megismerte, véleményezte, elfogadásra javasolja.

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

KÉRELEM hatósági jellegű képzési tevékenység nyilvántartásba vételéhez

KÉRELEM hatósági jellegű képzési tevékenység nyilvántartásba vételéhez KÉRELEM hatósági jellegű képzési tevékenység nyilvántartásba vételéhez 1. A nyilvántartásba vételt kérő szervezet adatai 1.1.A szervezet neve és címe (székhelye) Név: Cím: Telefon: Telefax: 1.2. A cégbejegyzés

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 23-I ÜLÉSÉRE OKTATÁSI ALBIZOTTSÁG

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 23-I ÜLÉSÉRE OKTATÁSI ALBIZOTTSÁG IKTATÓSZÁM: 08-8/1660/2011 TÁRGY: A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉ- NYEK KÖTELEZİ ÉS NEM KÖTELEZİ FELADATAI ÉS A FELADATOKHOZ BIZTOSÍTOTT ÁLLÁSHELYEK MELLÉKLET: 2 DB E LİTERJESZ T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola. Helyi nevelési program

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola. Helyi nevelési program Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Helyi nevelési program 2. oldal Az iskola bemutatása Az iskola megnevezése: Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Székhelye: 1165 Budapest,

Részletesebben

A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 TARTALOM 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.3. Az iskola története... 6 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1.

Részletesebben

Rázsó Imre. Szakközépiskola és Szakiskola

Rázsó Imre. Szakközépiskola és Szakiskola Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola Körmend SZERVEZETI ÉS MŰKŐDÉSI SZABÁLYZAT A nevelőtestület elfogadta: 2012.12.14-i értekezletén. Jóváhagyta: 2012.12.15. Egyed Gyula igazgató SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

Részletesebben

Kedves Tanulók! Tisztelt Szülők! Tisztelt Pedagógusok!

Kedves Tanulók! Tisztelt Szülők! Tisztelt Pedagógusok! Kedves Tanulók! Tisztelt Szülők! Tisztelt Pedagógusok! Előszó A Vas megyei pályaválasztási tájékoztató részletesen bemutatja, hogy a megyében milyen továbbtanulási lehetőségek közül választhatnak a tanulók,

Részletesebben

Reményhír Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Reményhír Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Reményhír Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015 1 Tartalom Bevezető...7 Általános rendelkezések...7 I. Fejezet...7 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat

Részletesebben

Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata Összeállította: Fejér Zsolt ig.h. Készítette: Fejér Zsolt ig.h. Tóth Jánosné gazd.vez. Lenkey Csaba igazgató beterjesztése alapján,

Részletesebben

A tanulószerzıdések igényfelmérése

A tanulószerzıdések igényfelmérése A tanulószerzıdések igényfelmérése Komplex módszertanú problémafeltárás a tanulószerzıdés jelenlegi rendszerérıl Székesfehérváron 2005-2006. A kutatást a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Székesfehérvár

Részletesebben

VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2013. Tartalomjegyzék: 2. A VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 3 2.1. A választott kerettanterv... 3 2.1.1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások

Részletesebben

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT angoltanár, franciatanár, latintanár,

Részletesebben