A szociális és munkaügyi miniszter /2008. ( ) SZMM számú rendelete a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről

Átírás

1 Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 9237/2008-SZMM A szociális és munkaügyi miniszter /2008. ( ) SZMM számú rendelete a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről Budapest, augusztus

2 - 2 - /2008. ( ) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. -a (2) bekezdésének d) pontjában, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII.28.) Korm. rendelet 10. -a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Szt. 3. -a (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya kiterjed: a) a szakképzést folytató és a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekre, valamint a szakképzésben résztvevőkre a szakmai vizsgadíj (a továbbiakban: vizsgadíj) tekintetében, továbbá b) a vizsgabizottság elnöke, tagjai, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló rendeletében meghatározott jegyző, vizsgabizottság munkáját segítő szakértő(k), valamint szakmai vizsgán közreműködő(k) (a továbbiakban: vizsgáztatók) díjazására (a továbbiakban: vizsgáztatási díj). 2. (1) A vizsgadíj a szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótlóvizsgát) vizsgarészeinek, vizsgatevékenységeinek (a továbbiakban: szakmai vizsga) megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban felmerülő igazolt költségek - ideértve a vizsgáztatási díjat és a vizsgáztatók utazási vagy szállásköltséget is - és a feladatra elszámolható további működési célú kiadások egy vizsgázóra eső hányada. (2) A vizsgadíjat a) iskolai rendszerű szakképzés esetén a közoktatási törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a tanuló, b) iskolarendszeren kívüli képzés esetén a résztvevő fizeti. 3. (1) A szakmai vizsgán végzett munkáért a vizsgáztatókat vizsgáztatási díj illeti meg, mely függetlenül a vizsganapok számától a szakmai vizsga teljes időtartamára szól. (2) A vizsgáztatási díjnak a vizsgatevékenységek számától vagy az egy vizsgázó vizsgatevékenységeinek összidejétől függő kategóriába sorolása a következő: I. kategória: 12 vagy több vizsgatevékenység vagy több mint 12 óra, II. kategória: 6-11 vizsgatevékenység vagy 6-12 óra, III. kategória: legfeljebb 5 vizsgatevékenység vagy legfeljebb 6 óra.

3 - 3 - Ha a vizsgatevékenységek száma és a vizsgatevékenységek összideje alapján eltérő kategóriába sorolás lehetséges, úgy mindig a magasabb díjazású kategóriát kell választani. (3) A vizsgáztatási díj vizsgázónként a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) összegének a kerekítés szabályai szerint százas értékre kerekített: a) a vizsgabizottság elnöke részére I. kategória esetén 4,5%-a, II. kategória esetén 4%-a, III. kategória esetén 3,5%-a, b) a vizsgabizottság tagja részére I. kategória esetén 3,5 %-a, II. kategória esetén 3,1%-a, III. kategória esetén 2,7%-a, c) a vizsgabizottság jegyzője részére I. kategória esetén 2,05 %-a, II. kategória esetén 1,55 %- a, III. kategória esetén 1,05 %-a. (4) A vizsgáztatási díj a) a kérdező tanár és a javító tanár esetében az általa vizsgáztatott vagy értékelt vizsgázók számának, az általa vizsgáztatott vagy értékelt vizsgatevékenységek számának, továbbá a minimálbér összege aa) 1-5 számú értékelt vagy vizsgáztatott vizsgatevékenység esetén 1,45 %-ának, ab) 6-11 számú értékelt vagy vizsgáztatott vizsgatevékenység esetén 1,35 %-ának, ac) 12 vagy több értékelt vagy vizsgáztatott vizsgatevékenység esetén 1,3%-ának szorzatából képzett összeg, a kerekítés szabályai szerint százas értékre kerekítve, b) a felügyelő tanár esetében azokra az órákra megállapítva, amelyeken legalább 30 percig felügyeletet látott el a minimálbér összegének 1,5 %-a, azzal, hogy a megkezdett órák idejét össze kell vonni. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti vizsgázónak azt a szakmai vizsgára jelentkezett vizsgázót kell tekinteni, aki a szakmai vizsga valamely vizsgatevékenységét megkezdte. (6) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakközépiskola és a szakiskola (a továbbiakban: szakképző iskola) igazgatóját a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók számára megszervezett szakmai vizsga esetén díjazás illeti meg. (7) A szakképző iskola igazgatójának a szakmai vizsga szervezésével összefüggő feladatok ellátásáért járó a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló rendeletében meghatározott vizsgaidőszakonkénti díjazása a minimálbér a) 200 %-ának megfelelő összeg, ha a vizsgázók száma eléri a száz főt, b) 100 %-ának megfelelő összeg, ha a vizsgázók száma eléri, vagy meghaladja az ötven főt, c) 50 %-ának megfelelő összeg, ha vizsgázók száma nem éri el az ötven főt. (8) A szakképző iskola igazgatója a szakmai vizsga megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátásával részben vagy egészben megbízhatja helyettesét. A díjazás közreműködésük arányában oszlik meg.

4 (1) Amennyiben a szakmai vizsgára vagy annak egyes vizsgarészeire, vizsgatevékenységeire a vizsgáztató állandó lakóhelyétől eltérő helységben kerül sor, úgy a vizsgáztatót a vizsgáztatási díj mellett utazási illetve szállásköltség illeti meg. (2) Az utazási költség elszámolása tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a menetjegy, saját gépjármű használata esetén a külön jogszabályban foglalt előírások alapján történik. Vasút igénybevétele esetén 2. osztályú menetjegy számolható el. (3) Az utazási eszközt a vizsgáztató választja meg oly módon, hogy a jelenlétét igénylő vizsganapokon a szakmai vizsga, vizsgatevékenységek megkezdése előtt, a pontos kezdést lehetővé tevő időpontban a helyszínre tudjon érkezni. Amennyiben a rendelkezésre álló közlekedési eszközökkel e feltétel nem biztosítható, vagy a vizsgáztató a vizsgaszervezővel megállapodott szállás biztosításáról, úgy a vizsgáztató az érintett vizsganapot megelőző éjszakára a minimálbér 15%-ának megfelelő összeghatárig szállást vehet igénybe, amely költségének elszámolása a vizsgaszervező, vagy ha a vizsgaszervező e költség térítésére is vonatkozó írásbeli megállapodást kötött a képző intézménnyel, akkor a képző intézmény nevére szóló számla alapján történik. (4) A vizsgaszervező a vizsgáztatóval egyeztetetten gondoskodhat az utaztatásról illetőleg a szállásról. Ez esetben a vizsgáztatót külön utazási illetve szállásköltség nem illeti meg. 5. (1) A 3. (3)-(6) bekezdésekben foglaltak szerinti vizsgáztatási díjat és az utazási vagy szállásköltséget a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény vagy a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézménnyel kötött megállapodás alapján a képzést folytató intézmény fizeti ki a vizsgáztatónak. (2) Amennyiben a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény vagy a képzést folytató intézmény a vizsgabizottság munkáját segítőkkel olyan munkavégzésre irányuló szerződést kötött, amely tartalmazza a vizsgákkal kapcsolatos feladatokat is, akkor őket nem illeti meg a 3. (4)-(5) bekezdésekben meghatározott külön díjazás. (3) A vizsgáztatási díj és az utazási vagy szállásköltség kifizetése a szakmai vizsga utolsó vizsganapján, vagy legkésőbb az azt követő 15. munkanapon esedékes.

5 (1) Ez a rendelet - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló 1/2001. (I. 16.) OM rendelet, továbbá a módosításáról szóló 2/2004. (I. 30.) OM rendelet. (3) Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei szerint megkezdett képzések szakmai vizsgái esetén a szakmai vizsgadíjat és a vizsgáztatási díjat a szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díjak kereteiről szóló 1/2001. (I. 16.) OM rendelet szerint kell megállapítani.

6 - 6 - Szakmai indokolás a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló SZMM rendelet tervezetéhez Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, állam által elismert szakképesítések szakmai vizsgáin közreműködők díjazását jelenleg a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló 2/2004. (I. 30.) OM rendelettel módosított 1/2001. (I. 16.) OM rendelet szabályozza. E jogszabály fő rendelkezéseiben meghatározza, hogy a szakmai vizsgán végzett munkáért a vizsgabizottság elnökét, tagjait, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét vizsgáztatási díj illeti meg, a vizsgáztatási díj alapja a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és hogy a szakmai vizsgán közreműködők díjazása mely részletes szabályok mentén történik, a vizsgáztatási díj a vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakmai vizsga teljes időtartamára megilleti, függetlenül a vizsgarészek, a tantárgyak és a vizsganapok számától, a vizsgázó által fizetendő vizsgadíj milyen költségeket tartalmaz. A hatályos jogszabály alapján a díjazás alapját képező 1 vizsgázóra, (felügyelő tanár esetén 1 órára) vonatkozó keretszámokat a következő táblázat szemlélteti (2008-as ,-Ft-os minimálbérrel számolva.) Szakmai vizsgán közreműködő Vizsgáztatási díj Vizsgabizottság Vizsgabizottság Jegyző Kérdező tanár Felügyelő elnök (vizsgázónként) tag (vizsgázónként) (vizsgázónként) (vizsgázónként, tantárgyanként) tanár (óránként) 3 4,5 % 2 3,5 % 0,8 1,2 % 2 3 % 2 % Összeg (Ft) A táblázatból látható, hogy a vizsgázónkénti értékhatárok lehetőséget nyújtanak arra, hogy az eltérő nehézségi fokú, összetettségű szakmai vizsgák esetén eltérő vizsgáztatási díjak kerüljenek meghatározásra. Az eddigi tapasztalatok alapján a gyakorlatban ennek az eltérési lehetőségnek a kihasználása nem történt meg, a kifizetett vizsgáztatási díjak jellemzően az alsó határértékekhez közelítettek, így a bonyolultabb, összetettebb szakmai vizsgák magasabb összegű díjazása nem valósult meg. (A tényleges vizsgáztatási díjat a rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény vezetője és a vizsgabizottság elnöke, tagjai, jegyzője, illetve a vizsgabizottság munkáját segítő tanár között esetenként létrejött, a vizsgáztatási feladatok ellátására és a vizsgáztatási díjakra vonatkozó írásbeli megállapodás határozza meg.)

7 - 7 - A szakmai vizsgáztatás díjrendszerére vonatkozó új jogszabály a fentiekben vázolt fő jellemzők megtartása mellett figyelembe kívánja venni, hogy az új moduláris OKJ-hez igazodó szakmai vizsgáztatás szabályai jelentősen változtak [20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet] és e változások érintették a szakmai vizsgán közreműködők feladatait, azok mennyiségét is. Az új struktúra és szabályozás eredményeképpen a vizsgabizottság feladatai szaporodtak, a vizsgázók teljesítményének értékelése is fokozottabb figyelmet igényel. A szakképesítések egységes moduláris szerkezetű felépítése, az egyes vizsgatevékenységekhez rendelt szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott vizsgaidők immár lehetővé teszik, hogy a korábbiaktól eltérően sor kerülhessen a szakképesítések vizsgáztatási díj szempontjából történő kategóriákba sorolására, elősegítve ezzel, hogy a vizsgáztatási díjak arányban legyenek az egyes szakképesítésekhez kapcsolódóan elvégzett munka mennyiségével. A kategóriák meghatározásához a hatályos OKJ szerinti, több szakképesítésért felelős miniszterhez tartozó mintegy 1240 szakképesítés-kimenet (szakképesítés, rész-szakképesítés, szakképesítés-elágazás, szakképesítés-ráépülés) vizsgálatára került sor, amelynek eredményeképpen 3 kategória kialakítása történt meg az alábbi szempontok alapján: a) Az adott szakképesítés vizsgatevékenységeinek száma kimenet száma "összes" kimenethez viszonyított arány I. kategória 12 vagy több vizsgatevékenység % II. kategória 6-11 vizsgatevékenység % III. kategória legfeljebb 5 vizsgatevékenység % b) Az adott szakképesítés-kimenet vizsgaidő szerinti megoszlása, a vizsganapok lehetséges száma az SZMM hatáskörébe tartozó szakképesítéseket vizsgálva: db % I. kategória 12 óránál több ,1% ezen belül 18 óránál több 82 18% II. kategória 6-12 óra ,3% III. kategória 6 óránál kevesebb ,6% 453 A szakmai vizsgák során az esetek jelentős részében szoros kapcsolat, egyenes arány van a vizsgatevékenységek száma és a vizsgázó vizsgaideje között.

8 - 8 - A szakképesítések jelentős részénél tapasztalható, hogy a 6, illetve a 12 órát éppen csak meghaladja a vizsgázó vizsgaideje. Előzőek alapján az alábbi vizsgáztatási díj kategóriák kerültek meghatározásra: I. kategória: 12 vagy több vizsgatevékenység vagy több mint 12 óra 1 főre jutó vizsgaidő II. kategória: 6-11 vizsgatevékenység vagy 6-12 óra 1 főre jutó vizsgaidő III. kategória: legfeljebb 5 vizsgatevékenység vagy legfeljebb 6 óra 1 főre jutó vizsgaidő A megváltozott díjazás továbbra is a minimálbérhez viszonyítva kerül megállapításra, az előzőek szerint kialakított kategóriánként jellemző értékeket az alábbi táblázat mutatja. Szakmai Vizsgabizottság Vizsgabizottság Jegyző Kérdező tanár vizsgán közreműködő elnök (vizsgázónként) tag (vizsgázónként) (vizsgázónként) (vizsgázónként, vizsgatevékenységenként) I. kategória 4,5 % 3,5 % 2,05 % 1,3 % I. kategória ,5 897 Összeg (Ft) II. kategória 4 % 3,1 % 1,55% 1,35% II. kategória ,5 931,5 Összeg (Ft) III. kategória 3,5 % 2,7 % 1,05 % 1,45 % III. kategória Összeg (Ft) ,5 1000,5 A kérdező tanár esetében a fordított arányt indokolja, hogy a növekvő számú vizsgatevékenységek esetén azok összetettsége csökkenő tendenciát mutat. A felügyelő tanár esetében a díjazás azokra az órákra megállapítva, amelyeken legalább 30 percig felügyeletet látott el a minimálbér összegének 1,5 %-a (1035 Ft), azzal, hogy a megkezdett órák idejét össze kell vonni. A vizsgázók száma egy vizsgacsoportban a szakmai vizsgaszabályzat előírásainak figyelembevételével legalább tíz fő, illetve az iskolai rendszerű szakképzés közoktatási törvényben meghatározott maximális osztálylétszámához kötve maximum 35 fő lehet.

9 - 9 - Az alábbi táblázat egy 25 fős vizsgacsoport vizsgáztatási díjairól( régi+új, min. és max.) nyújt tájékoztatást. (A régi vizsgadíj max. tapasztalati úton kalkulálva.) Szakmai vizsgán közreműködő régi vizsgadíj (%) régi vizsgadíj (Ft) Új vizsgadíj (%) Új vizsgadíj (Ft) Vizsgabizottság elnök Vizsgabizottság tag Jegyző Kérdező tanár ( vizsgatevékenysé genként) 3-3, ,8 1 2 % ,5-4,5 2,7 3,5 1,05 2,05 1,3 1, E javasolt módosítások révén megemelkednek a vizsgáztatási díjak alsó határai és a hosszabb időtartamú, összetettebb szakmai vizsgák esetén kötelezően kifizetésre kerülnek a maximális díjak, ezáltal a korábbi szakmai vizsgákhoz viszonyítva is érvényesül a szakmai vizsgán elvégzett feladatok mennyiségével arányos díjazás elve. Az új jogszabályban részletesebben kívánjuk meghatározni a szakmai vizsgával összefüggő utazási és szállásköltségekre vonatkozó előírásokat. A hatályos szabályozás ugyan említi, hogy a vizsgadíj tartalmazza a vizsgabizottság elnökének és tagjainak utazási és szállásköltségét is, azonban ez az általános megfogalmazás a gyakorlatban többféle értelmezést szült, ezért pontosabban meg kívánjuk határozni az utazási és szállásköltségek igénybevételi lehetőségeit, mértékét és elszámolási módját. A tervezetben szereplő javaslat szerint a vizsgáztatási díj és az utazási vagy szállásköltség kifizetése a szakmai vizsga utolsó vizsganapján, vagy legkésőbb az azt követő 15. munkanapon válik esedékessé. Budapest, július