Nemesrádó Község Önkormányzat Képviselı testülete 10/2006./XII.14. / számú önkormányzati rendelete

Átírás

1 Nemesrádó Község Önkormányzat Képviselı testülete 10/2006./XII.14. / számú önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról 3/2007./III.1./ sz. 6/2008./IX.9./ sz. rendelettel módosítottan egységes szerkezetben Nemesrádó Község Képviselıtestülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. (2), a 10. (1), a 32. (3.) a 37/D. (5), a 38. (9), a 43/B. (3), 45. (1), 46 (1), 50. (3) bekezdéseiben, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) 18. (1) bekezdés b) pontjában és a 18. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy Nemesrádó község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megırzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelızése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 2. A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha az Szt. és a Gyvt. valamint végrehajtási rendeleteik másképpen nem rendelkeznek a) az önkormányzat területén élı, bejelentett lakóhellyel rendelkezı aa) magyar állampolgárokra, ab) bevándorlási engedéllyel rendelkezı személyekre, ac) ad) ae) a letelepedési engedéllyel rendelkezı személyekre, a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, az idıskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történı alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, b) az illetékes hatóságok által menekültként elismert személyekre, c) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat területén tartózkodó hajléktalan személyekre, d) az átmeneti (eseti) segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében az önkormányzat területén tartózkodó rászoruló személyekre, továbbá az a)-c) pontokban foglaltakon kívül az Európai Szociális Kartát megerısítı országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerően Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosítása életük, testi épségük megóvásához nélkülözhetetlen.

2 Értelmezı rendelkezések 3. (1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. -ban, a Gyvt. 5. -ában, valamint a (2) bekezdésben meghatározottakat kell értelemszerően alkalmazni. (2) E rendelet alkalmazásában a) gyermekét egyedül nevelı: az a szülı, vagy törvényes képviselı, aki hajadon, nıtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, b) különélı házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különbözı, c) pénzbeli szociális ellátás: idıskorúak járadéka; egészségkárosodottak, nem foglalkoztatottak, támogatatott álláskeresık rendszeres szociális segélye (továbbiakban: rendszeres szociális segély); normatív lakásfenntartási támogatás; adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatása; normatív és adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatásának kiegészítése (továbbiakban: kiegészítı lakásfenntartási támogatás); helyi lakásfenntartási támogatás; súlyos fogyatékosok, és tartósan beteg 18 év alatti személyek gondozását, ápolását végzık ápolási díja (továbbiakban: alanyi jogú ápolási díj); méltányossági ápolási díj; eseti jelleggel adott átmeneti segély (továbbiakban: eseti segély); havi rendszerességgel adott átmeneti segély (továbbiakban: folyamatos segély); kamatmentes szociális kölcsön formájában adott átmeneti segély (továbbiakban: szociális kölcsön); méltányossági átmeneti segély (továbbiakban: méltányossági segély); Bursa Hungarica ösztöndíj; temetési segély. d) természetbeni szociális ellátás: köztemetés; alanyi jogú közgyógyellátás; normatív jellegő közgyógyellátás; méltányossági közgyógyellátás; egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. e) pénzbeli gyermekvédelmi ellátás:, kiegészítı gyermekvédelmi támogatás; rendkívüli gyermekvédelmi támogatás f) természetbeni gyermekvédelmi ellátás: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a természetbeni formában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. g) ellátások: pénzbeli szociális ellátások, természetbeni szociális ellátások, pénzbeli gyermekvédelmi ellátások és a természetbeni gyermekvédelmi ellátások. h) rendszeres ellátás: idıskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatása, kiegészítı lakásfenntartási támogatás, helyi lakásfenntartási támogatás, alanyi jogú ápolási díj, méltányossági ápolási díj, folyamatos segély, alanyi jogú közgyógyellátás; normatív jellegő közgyógyellátás, méltányossági közgyógyellátás, Bursa Hungarica ösztöndíj, rendszeres gyermekvédelemi kedvezmény, i) havi rendszeres pénzellátás: idıskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatása, kiegészítı lakásfenntartási támogatás, helyi lakásfenntartási támogatás, alanyi jogú ápolási díj, méltányossági ápolási díj, folyamatos segély, Bursa Hungarica ösztöndíj, kiegészítı gyermekvédelmi támogatás, j) váratlan kiadás: elıre nem látható és nem tervezhetı esemény következtében keletkezett többletköltség, amelynek biztosítása veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását, k) vagyon: ha az Szt. és a Gyvt. másként nem rendelkezik az a hasznosítható ingatlan, jármő, vagyoni értékő jog, amelynek ka) külön-külön számított forgalmi értéke, illetıleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) az ötvenszeresét, vagy kb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja.

3 Nem minısül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerően lakik, az a vagyoni értékő jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármő; l) környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) a szerinti helyszíni szemlérıl készült jegyzıkönyv, amely rögzíti a kérelmezı szociális, családi, vagyoni, egészségügyi, lakás- és egyéb körülményeit, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat. m) lakás: a évi LXXVIII. törvény szerinti helyiségcsoport. Eljárási rendelkezések A szociális és gyermekvédelmi ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma 4. (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. (2) A kérelmet írásban pacsai Körjegyzıségnél lehet illetékmentesen elıterjeszteni a) az idıskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre, az ápolási díjra, a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása érdekében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szvhr.) mellékleteiben, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása érdekében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyvhr.) mellékletében, c) egyéb ellátások esetében e rendelet számú mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon. (3) Az eljárás során az igénylınek nyilatkozni kell saját és együtt élı családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élık a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idı, anyja neve) b) lakó- és tartózkodási helyérıl, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címrıl, amelyre a megállapított ellátást kéri, c) az igényelt szociális és gyermekvédelmi ellátás e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról, d) a társadalombiztosítási azonosító jelérıl, e) jövedelemi viszonyairól, f) az Szt-ben, Gyvt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól. (4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet. (5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Körjegyzıség általi beszerzését törvény lehetıvé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére. 5. (1) A jövedelemtıl függı szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmezı köteles nyilatkozni a) az idıskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az (alanyi és méltányossági) ápolási díj, a (normatív és méltányossági) közgyógyellátás esetében az Szvhr. mellékletiben meghatározott formanyomtatványon, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén a Gyvhr. 3. számú mellékeltében meghatározott formanyomtatványon,

4 c) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élık jövedelmi viszonyairól, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekrıl szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát becsatolni. (2) A jövedelem számításánál irányadó idıszak és a felhasználható igazolások köre: a) Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelızı három hónap nettó átlagáról kiállított munkáltatói igazolás, b) Társas és egyéni vállalkozásból, ıstermelıi, illetve szellemi és más önálló tevékenységbıl származó jövedelem esetén az illetékes APEH igazolása a kérelem benyújtását megelızı gazdasági év személyi jövedelemadó-alapjáról, c) Alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatás esetén a kérelem benyújtását megelızı három hónap bevételérıl szóló igazolás, d) Táppénz, gyermekgondozási támogatások (terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj) estén a kérelem benyújtását megelızı három hónapban kifizetett ellátásról szóló igazolás, e) Nyugdíj és nyugdíjszerő rendszeres szociális ellátások (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék) esetén a kérelem benyújtásának vagy az azt megelızı hónapban kifizetett ellátásról szóló igazolás, f) Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások (különösen idıskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, az ápolási díj, adósságcsökkentési támogatás, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás) esetén a kérelem benyújtásának vagy az azt megelızı hónapban kifizetett ellátásról szóló igazolás, g) Egyéb jövedelem (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggı pénzbeli juttatások, nevelıszülıi díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítésébıl származó jövedelem, életjáradékból, földbıl és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem) esetén a kérelem benyújtását megelızı tizenkét hónap alatt kapott összegrıl szóló igazolás, h) Az a-g) pontokban fel nem sorolt más jövedelmek esetén a kérelmezı és családja illetve a háztartásában élı személyek büntetıjogi felelıssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelemrıl. (3) A jövedelemszámításnál csökkentı tényezıként kell figyelembe venni a kérelmezınek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. (4) Ha az elbírálásra jogosult szerv a (2) bekezdés d-e) pontjaiban meghatározott jövedelmekrıl szóló igazolásban foglaltak vitatja, az ügyfél köteles a) a (2) bekezdés d) és f)-g) pontokban meghatározott jövedelmek esetén a megállapítás alapjául szolgáló döntésrıl, vagy b) a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a tárgyév január elsején érvényes nyugdíj és nyugdíjszerő rendszeres szociális ellátások összegét, valamint a törzsszámot tartalmazó névre szóló igazolást, vagy annak másolatát benyújtani, vagy felhatalmazást adni annak beszerzésére. (5) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 10. (2) bekezdése, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt (4) bekezdése szerint vitatja,

5 az érintett személy jövedelme az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja, vagy lakásfenntartási támogatás esetén a háztartás tagjának tulajdonában álló vagyon egy fıre jutó együttes havi fenntartási költsége alapján vélelmezhetı. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy fıre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát. (6) Az (5) bekezdés szerinti fenntartási költségeknek minısülnek különösen a lakbér, albérleti díj, közüzemi díjak, közös költség, telefondíj, kötelezı és önkéntes biztosítás díjai, adójellegő befizetések, valamint hiteltörlesztés. (7) A (2) bekezdésben meghatározott jövedelemszámítási idıszaknál rövidebb idırıl szóló igazolás is elfogadható, ha a fentiekben meghatározott idıszakok jövedelmi viszonyairól szóló igazolások nem tükrözik reálisan a kérelmezı és családja anyagi helyzetét. (8) E rendelet 16. (2) bekezdés b-c), a (3) bekezdés b) és a (4) bekezdés b) pontjaiban szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátások esetében a jövedelmi korlát felsı értékhatárától különösen indokolt esetben 3 %-kal el lehet térni. (9) Ahol a rendelet a jogosultság megállapításának feltételéül valamely kiadást, költséget a jövedelem százalékában jelöli meg, a kapott százalék értékét a kerekítés szabályai szerint egészre kell kerekíteni. (10) A pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások esetén a családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthetı a támogatást kérıvel közös háztartásban élı közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni 6. (1) A vagyoni helyzettıl függı szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmezı köteles nyilatkozni a) a rendszeres szociális segély igénylése setén az Szvhr. 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése esetén Gyvhr. 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, c) egyéb ellátások esetében e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élık vagyoni helyzetérıl. (2) Ha az elbírálásra jogosult szerv a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja a) az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatal megkeresésével, b) jármő esetén a jármő forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével, c) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a vám- és pénzügyırség vagy független szakértı bevonásával állapítja meg a forgalmi értéket. A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai 7. (1) A havi rendszerességgel adott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani. (2) A (normatív, az adósságkezelési szolgáltatásban részesülık, a kiegészítı és a helyi) lakásfenntartási támogatásra való jogosultság a kérelmezıt a kérelem benyújtása hónapjának elsı napjától illeti meg. (3) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történı utólagos bejelentés megtörtént.

6 (4) Ha a kérelmezı a határozott idıre megállapított ellátás jogosultsági idıtartamának megszőnése elıtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszőnését követı naptól kell megállapítani. 8. (1) A jogerısen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig, b) egyéb esetben a jogerıre emelkedést követı 5 munkanapon belül kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel. (2) Ha e rendelet 3. (2) i) pontjában meghatározott havi rendszeres szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátás kivéve a lakásfenntartási támogatást és a kiegészítı gyermekvédelmi támogatást nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával. (3) A havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás esetén a jogosultság kezdı hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani. (4) A Gyvt-ben szabályozott kiegészítı gyermekvédelmi támogatás esetében, ha a kérelmet a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, b) a tárgyhónap tizenötödikét követıen nyújtották be, a támogatás 50 %-kát kell folyósítani. 9. (1) A havi rendszerességgel adott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a) a megszőnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelızı nappal kell megszüntetni, és a 8. (2)-(4) bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell a támogatás folyósításáról intézkedni, b) a jogosult halála esetén annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyre a támogatást utoljára felvette. (2) A természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a megszőnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelızı nappal kell megszüntetni. 10. (1) Eseti segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (továbbiakban: eseti támogatás) egy naptári évben a) már megállapított rendszeres ellátásra való jogosultság esetén, legfeljebb két alkalommal, b) egyéb esetben, legfeljebb négy alkalommal állapítható meg úgy, hogy eseti támogatások folyósítása között legalább három hónapnak el kell telnie. Ha az eseti támogatás iránti kérelem elbírálása során megállapítható, hogy egy adott idıszakon belül az igénylı részére több alkalommal is indokolt segély vagy támogatás folyósítása, akkor a határozatban konkrét idıpontok és összegek megjelölésével az adott év folyamán többszöri kifizetésrıl is lehet rendelkezni. (2) Az eseti támogatás alkalmankénti összege nem lehet kevesebb ezer forintnál, éves együttes összege pedig nem haladhatja meg a nyugdíjminimum kétszeresét. Felülvizsgálati szabályok 11. (1) E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi a) az idıskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, és az ápolási díj ellátások esetében az Szt. 25. (4)-(7) bekezdéseiben meghatározott a támogatási jogosultságra, a támogatás összegére vonatkozó felülvizsgálatokat,

7 b) a normatív lakásfenntartási támogatás esetén az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegének változása esetén a támogatás összegének felülvizsgálatát, c) a kiegészítı gyermekvédelmi támogatás esetén a Gyvt. 20/B. (7) bekezdése alapján a támogatási jogosultságra való felülvizsgálatot, és gondoskodik az Szvhr-ben és Gyvhr-ben meghatározott módon a szükséges intézkedések megtételérıl. (2) E rendeletben meghatározott egyéb rendszeres ellátások (helyi lakásfenntartási támogatás) esetében a hatáskör gyakorlója elvégzi a jogosultság felülvizsgálatát a jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján ha az ellátás összege megállapításának alapjául szolgáló jövedelem változik, és a változás három egymást követı hónapban meghaladja a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatár 20 %-át. (3) A (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott esetben a hatáskör gyakorlója határozattal dönt a felülvizsgálat eredményérıl. Egyéb eljárási rendelkezések 12. (1) A tényállás tisztázása érdekében a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve a döntés-elıkészítı szervnek környezettanulmányt kell készíteni. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni a) ha az igénylırıl vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a Körjegyzıségnél rendelkezésére áll, b) temetési segély, köztemetés, alanyi jogú és normatív jellegő közgyógyellátás, továbbá kiegészítı gyermekvédelmi támogatás ügyében indult eljárásokban. (3) Eseti segély, folyamatos segély, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyekben a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsıfokú döntés esetén, ellenérdekő ügyfél hiányában mellızhetı a döntésbıl az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás. 13. E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülı személy a jogosultság feltételeit érintı lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 14. (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt ában, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében Gyvt ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszemően igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 17. (3)-(6) bekezdésében meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el. (2) A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét továbbá a kamat összegét a hatáskör gyakorlója elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése a család megélhetését veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent. (3) Megélhetést veszélyeztetı, vagy aránytalanul nagy terhet jelentı élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kötelezett családjában az egy fıre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg. Adatkezelés 15. E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt aiban, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt aiban meghatározott szabályok szerint a Körjegyzıség gondoskodik a nyilvántartások vezetésérıl és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.

8 II. Fejezet A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Az ellátások rendszere 16. (1) Az Szt-ben, a Gyvt-ben valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság állapítható meg. (2) Szociális pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján aa) idıskorúak járadéka, ab) rendszeres szociális segély, ac) normatív lakásfenntartási támogatás, ad) adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatása, ae) alanyi jogú ápolási díj b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok figyelembevételével, e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján: ba) helyi lakásfenntartási támogatás, bb) kiegészítı lakásfenntartási támogatás, bc) méltányossági ápolási díj, bd) eseti segély, be) folyamatos segély, bf) szociális kölcsön, bg) méltányossági segély, bh) temetési segély c) Az önkormányzat saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott feltételek alapján: ca) Bursa Hungarica ösztöndíj, (3) Gyermekvédelmi pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) A Gyvt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: kiegészítı gyermekvédelmi támogatás, b) A Gyvt-ben és a helyi rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, (4) Szociális természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) Az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: aa) köztemetés, ab) alanyi jogú közgyógyellátás ac) normatív jellegő közgyógyellátás ad) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok, és e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján: méltányossági közgyógyellátás. (5) Gyermekvédelmi természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg a Gyvtben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. (6) A hatáskör gyakorlására jogosult döntése alapján az alábbi pénzbeli ellátások természetbeni ellátás formájában is nyújthatók: a) eseti segély, b) temetési segély, c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

9 A hatásköri szabályok 17. (1) E rendelet 16. (2)-(5) bekezdésében meghatározott ellátások esetében az elsı fokú szociálisés gyermekvédelmi feladat- és hatásköröket a) önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a képviselıtestület által átruházott hatáskörben a polgármester, b) államigazgatási hatósági ügyben eljárva, saját hatáskörben a polgármester, c) államigazgatási hatósági ügyben eljárva, saját hatáskörben a körjegyzı gyakorolja. (2) Az elsıfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetésérıl és megszüntetésérıl, b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének az Szt-ben, és Gyvt-ben elıírt felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendelésérıl, c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamata összege megtérítésének elrendelésérıl, illetve méltányosságból történı elengedésérıl vagy csökkentésérıl. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a polgármester az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) temetési segély, december 31. napjáig) idıskorúak járadéka, december 31. napjáig) rendszeres szociális segély, december 31. napjáig) alanyi jogú ápolási díj. b) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, c) normatív lakásfenntartási támogatás, d) adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatása, e) kiegészítı lakásfenntartási támogatás, (4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a köztemetés elrendelése esetében gyakorol döntési hatáskört. (5) Az (1) c) pontjában meghatározott esetben a körjegyzı az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) kiegészítı gyermekvédelmi támogatás, b) alanyi jogú közgyógyellátás c) normatív jellegő közgyógyellátás. d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, e) méltányossági közgyógyellátás, f) (2007. január 1. napjától) idıskorúak járadéka, g) (2007. január 1. napjától) rendszeres szociális segély, h) (2007. január l. napjától) alanyi jogú ápolási díj, i) kiegészítı gyermekvédelmi támogatás, k) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. (6) Az elsı fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként jár el a) az (1) bekezdés a) pontjaiban meghatározott esetben Nemesrádó Község Önkormányzat Képviselı-testülete, b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetıje, c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a Zala Megyei Szociális és Gyámhivatal. Az ellátások finanszírozása 18. (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások részben vagy egészben történı finanszírozására Nemesrádó Község Önkormányzatának költségvetésében kell elıirányzatot biztosítani.

10 (2) Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások: helyi lakásfenntartási támogatás, kiegészítı lakásfenntartási támogatás, méltányossági ápolási díj, eseti segély, folyamatos segély, szociális kölcsön, méltányossági segély, temetési segély, Bursa Hungarica ösztöndíj,, köztemetés, méltányossági közgyógyellátás után fizetendı térítési díj, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, (3) Részben (10 %-ban) önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások: idıskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatása, alanyi jogú ápolási díj. 1. RÉSZ SZOCIÁLIS PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Idıskorúak járadéka 19. (1) A képviselıtestület által átruházott hatáskörben a polgármester, január 1. napjától a körjegyzı a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı idıskorú személy esetében a) dönt Szt. 32/B.-32/E. -aiban, valamint az a Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján az idıskorúak járadékára való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve megszüntetésérıl, továbbá b) elvégzi az Szt. 25. (4)-(7) bekezdéseiben, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosultsági, és a támogatás összegére vonatkozó felülvizsgálatokat. (2) Az idıskorúak járadékának megállapítására iránti kérelmet az Szvhr. 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekrıl, a jövedelem típusának megfelelı igazolásokat vagy annak fénymásolatát. Rendszeres szociális segély 20. (1) A képviselıtestület által átruházott hatáskörben a polgármester, január 1. napjától a körjegyzı az egészségkárosodott vagy a nem foglalkoztatott továbbá január 1-jétıl a támogatott álláskeresı aktív korú személy esetében a) dönt az Szt. 37/A.-37/H. -aiban, az Szvhr-ben, valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve szüneteltetésérıl és megszüntetésérıl, valamint a csökkentett összegő segély folyósításának elrendelésérıl, továbbá b) elvégzi az Szt. 25. (4)-(7) bekezdéseiben, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosultságra és a támogatás összegére vonatkozó felülvizsgálatokat. (2) A rendszeres szociális segély iránti kérelmet a Szvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére Szvhr-ben meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

11 21. A nem foglalkoztatott aktív korú személy (továbbiakban: nem foglalkoztatott) köteles együttmőködni a) a támogatásra való jogosultság megállapítása elıtt az Szt. 37/A. (3) bekezdés c) és d) pontjában elıírtaknak megfelelıen a megyei munkaügyi központtal, illetve annak kirendeltségével, az elızetes együttmőködési kötelezettség teljesítése érdekében, b) a támogatásra való jogosultság megállapítása után, a rendszeres szociális segély folyósításának idıtartama alatt ba) az önkormányzat által együttmőködésre kijelölt szervvel: a Közép-Zalai Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, Családsegítı Szolgálatával (a továbbiakban: Családsegítı Szolgálat) a beilleszkedést segítı programban való részvétel teljesítése bb) érdekében, az önkormányzattal az Szt. 25. (4) bekezdésében elıírt felülvizsgálat teljesítése érdekében. 22. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülı személy a 21. (1) bekezdés ba) pontjában foglalt együttmőködési kötelezettség (a beilleszkedési programban való részvétel) teljesítése érdekében a) a támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban közölt határidıig nyilvántartásba veteti magát a Családsegítı Szolgálatnál, b) a Családsegítı Szolgálattal a beilleszkedési programról írásban megállapodik, c) teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat. (2) A nyilvántartásba vétel teljesítése érdekében a hatáskör gyakorlója a) az együttmőködésre kötelezettet írásban értesíti a határozat jogerıre emelkedésének, és a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésének idıpontjáról, b) az együttmőködésre kijelölt szerv részére megküldi a jogerısített határozatot. (3) Ha a beilleszkedést segítı program a nem foglalkoztatott személy önkormányzati foglalkoztatására irányul, a Családsegítı Szolgálat az önkormányzati foglalkoztatást szervezı és biztosító polgármesterrel közli a segélyben részesülı személyazonosító adatait, lakó-, illetve tartózkodási helyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét. 23. A Családsegítı Szolgálat a rendszeres szociális segélyben részesülı nem foglalkoztatott személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi beilleszkedési programtípusokat alkalmazhatja: a) a Családsegítı Szolgálattal való kapcsolattartás, b) a nem foglalkoztatott személy számára elıírt egyéni képességeket fejlesztı vagy az életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, illetıleg a munkavégzésre történı felkészítı-program, c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelı oktatás, képzésben történı részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az elsı szakképesítés megszerzését segítı foglalkozás, d) a felajánlott és az Szt. 37/H. (6) bekezdése szerint megfelelı munkalehetıség elfogadását ösztönzı program, e) a munkaügyi központtal történı együttmőködést segítı program. 24. (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülı nem foglalkoztatott a segély folyósításának idıtartama alatt együttmőködési kötelezettségét a) súlyosnak nem minısülı módon megszegi, akkor a segély összegét a (2) bekezdés a- c) pontjaiban meghatározott esetekben és a (3) bekezdésben elıírt idıtartamban, de

12 legfeljebb hat hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani, b) súlyosan megszegi, akkor a Szt. 37/B. (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot e rendelet 9. (1) bekezdés a) pontja szerint meg kell szünteti. (2) Az együttmőködési kötelezettség megszegése nem minısül súlyosnak, ha a segélyben részesülı jogosult a) a nyilvántartásba vételi kötelezettségét a határozat jogerıre emelkedését követı 30 napon belül nem teljesíti, b) a beilleszkedési programról szóló megállapodást a nyilvántartásba vételtıl számított 60 napon belül nem írja alá, c) a beilleszkedési programról szóló megállapodásban rögzített személyes megjelenési kötelezettségének, valamint a programban vállalt feladatainak nem tesz eleget. (3) A súlyosnak nem minısülı együttmőködési kötelezettségszegés esetén a rendszeres szociális segély összegét 75 % os mértékben kell folyósítani a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 3 hónapig, b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 4 hónapig, c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben 6 hónapig. (4) Az együttmőködési kötelezettség megszegését súlyosnak kell tekinteni az Szt. 37/B. (2) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl ha a segélyben részesülı jogosult a) a nyilvántartásba vételi kötelezettségét a határozat jogerıre emelkedését követı 60 napon belül nem teljesíti, b) a beilleszkedési programról szóló megállapodást a nyilvántartásba vételtıl számított 75 napon belül nem írja alá, c) beilleszkedési programról szóló megállapodásban rögzített személyes megjelenési kötelezettségét, valamint a programban vállalt feladatait két éven belül ismételten megszegi. (5) A (2) és (4) bekezdésekben meghatározott esetekben vizsgálni kell, hogy a mulasztás felróható magatartás következménye volt-e. Amennyiben a felróhatóság hiánya állapítható meg, jogkövetkezmény nem alkalmazható. 25. (1) Ha a nem foglalkoztatott személy az együttmőködési kötelezettségét a 24. (2) vagy (4) bekezdésében meghatározott módon megszegi, a Családsegítı Szolgálat három munkanapon belül értesíteni köteles a hatáskör gyakorlóját a rendszeres szociális segély csökkentett összegben történı folyósításának elrendelése, vagy a támogatásra való jogosultság megszüntetése érdekében. (2) A rendszeres szociális segély csökkentett összegben történı folyósításáról, továbbá a támogatásra való jogosultság megszüntetésérıl határozatot kell hozni, amelynek egy példányát meg kell küldeni a Családsegítı Szolgálatnak. (3) A csökkentett összegő rendszeres szociális segélyt az együttmőködési kötelezettség megszegését követı hónap 1. napjától kell megállapítani. 26. (1) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek anyagi- és munkaerı-piaci helyzetének javítása, valamint a segély kiváltása érdekében foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka, közcélú munka, továbbá egyéb foglalkoztatást elısegítı program biztosításával teljesíthetı. (2) A foglalkoztatást a polgármester szervezi az Szt. 37/H. -ában foglalt rendelkezések, valamint e rendelet 1. számú mellékletében rögzítettek alapján. (3) A polgármester az együttmőködésre kötelezett segélyezett részére a foglalkoztatási lehetıséget elsısorban a segélyezési jogviszony kezdetétıl, ilyen lehetıség hiányában a segélyre való jogosultság fennállásának idıtartama alatt bármikor biztosíthatja.

13 Lakásfenntartási támogatás 27. Az önkormányzat által a szociálisan rászoruló személyek és családok részére az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viselésének enyhítésére nyújtott támogatások fajtái a) normatív lakásfenntartási támogatás, b) adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatása, c) (a normatív lakásfenntartási támogatás, illetve az adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatása) kiegészítésére [továbbiakban együtt: normatív lakásfenntartási támogatás] kiegészítı lakásfenntartási támogatás, d) helyi lakásfenntartási támogatás. Normatív lakásfenntartási támogatás 28. (1) A képviselı-testület által átruházott hatáskörben a polgármester az Szt. 38. (2)-(4) és (6)-(8) bekezdései, továbbá a 39. -ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg. (2) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet e rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a) e rendelet 2. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekrıl a jövedelem típusának megfelelı igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) e rendelet 3. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, valamint c) a lakás nagyságának hitelt érdemlı igazolására vonatkozó dokumentumot. (3) Amennyiben a kérelmezınek a lakás nagyságát hitelt érdemlı módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére a) a lakás nagyságára vonatkozó adatok közlése céljából meg kell keresni az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt, vagy b) a lakás nagyságát a kérelmezı nyilatkozata, illetıleg helyszíni szemle alapján kell megállapítani. Adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatása 29. (1) A képviselı-testület által átruházott hatáskörben a polgármester az Szt. 38. (5) bekezdése, továbbá a 39. -ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatását állapít meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási forma megállapítása iránt külön kérelmet nem kell benyújtani, a támogatásra való jogosultság megállapítása hivatalból történik. (3) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatására jogosult személy egyidejőleg helyi lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. (4) Amennyiben az adósságkezelési szolgáltatás megszőnése miatt az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága megszőnik, hivatalból a támogatásra való jogosultság megszőnését követı 30 napon belül meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a normatív vagy helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei.

14 Helyi lakásfenntartási támogatás 30. (1) A képviselıtestület a lakás tényleges fenntartási költségeinek figyelembe vételével önálló ellátásként, helyi lakásfenntartási támogatást állapíthat meg annak a nemesrádói lakóhellyel rendelkezı rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel a) a lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben melyet a kérelmezı ténylegesen lakás céljára használ (továbbiakban: lakás) az egy fıre jutó hasznosítható alapterület nem haladja meg aa) egyszemélyes háztartás esetén a 60 m 2 -t, ab) két- és többszemélyes háztartás esetén személyenként a 30 m 2 -t, de a lakás összes alapterülete a 100 m 2 -nél nem nagyobb, b) a háztartásban az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg ba) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum összegének 225 %-át, bb) két- és többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum összegének 200 %-át, c) a lakásfenntartás havi igazolt tényleges költségei meghaladják: ca) egyszemélyes háztartás esetén, vagy gyermekét (gyámoltját) egyedül nevelı személy esetén, illetve ha a háztartásban élı személyek több mint fele az Szt. 4. (1) bekezdésének db) pontja szerinti gyermek vagy fogyatékos személy, a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át, cb) egyéb esetben a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át, feltéve, hogy e rendelet 3. (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékő vagyonnal nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén bármilyen komfortfokozatú lakásra megállapítható a helyi lakásfenntartási támogatás. (3) A lakásfenntartás tényleges kiadásaként figyelembe kell venni a) a havi lakbért vagy albérleti díjat, b) a lakáscélú hitelintézeti kölcsön havi törlesztırészletét, c) a közös költséget, d) a főtési díj, illetve költség, a hulladékszállítási költség, valamint a csatorna használati díj egy hónapra jutó összegét, e) a villanyáram-, víz- és gázfogyasztás havi költségeit az alábbi mértékig: ea) villanyáram-fogyasztás (egyedi és közös) legfeljebb havi 200 kwh, eb) vízfogyasztás az elhasznált meleg- és hidegvíz 1 m 3 -re jutó átlagárával számítva személyenként legfeljebb havi 4 m 3, ec) gázfogyasztás: - családi ház esetén havi 250 m 3, - egyéb lakás esetén legfeljebb havi 200 m 3. f) a lakáscélú munkáltatói kölcsön havi törlesztı részletét. 31. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet e rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a) a lakás nagyságának hitelt érdemlı módon történı igazolására vonatkozó dokumentumot, és b) e rendelet 2. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekrıl a jövedelem típusának megfelelı igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá c) a lakás tényleges fenntartási költségeinek igazolására szolgáló dokumentumokat az alábbiak szerint

15 ca) a 30. (3) bekezdés a) pontja szerinti költségnél a bérleti vagy albérleti szerzıdést, cb) a 30. (3) bekezdés b) pontja szerinti költségnél a hitelintézet igazolását, cc) a 30. (3) bekezdés c) pontja szerinti költségnél a társasházi közös képviselı igazolását, cd) a 30. (3) bekezdés d) pontja szerinti költségnél társasházi lakásban élıknél (átalánydíjas szolgáltatás esetén) a közös képviselı igazolását, egyéb esetben a szolgáltató szervezet igazolását, ce) a 30. (3) bekezdés e) pontja szerinti költségnél a szolgáltató szervezet igazolását, amely a négy évszak egy-egy hónapjára vonatkozó fogyasztást tartalmazza, cf) a 30. (3) bekezdés f) pontja szerinti költségnél a kölcsönszerzıdést, valamint d) e rendelet 3. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot. (2) Amennyiben a kérelmezınek a lakás nagyságát hitelt érdemlı módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére, a 28. (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni. (3) Ha a (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazolások hiányában a lakás tényleges fenntartási költségei nem állapíthatók meg a) az albérletben élık esetében a 32. (3) bekezdésében meghatározott összeget kell támogatásként megállapítani, b) egyéb esetben a támogatás összegének kiszámítása az Szt. 38. (6) bekezdés b) pontja és (7) bekezdése alapján (a normatív lakásfenntartási támogatás szabályainál meghatározottak szerint) történik a (4) bekezdésben meghatározott helyi elismert költség figyelembe vételével. (4) Nemesrádó községben az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség összege megegyezik a normatív lakásfenntartási támogatásnál szereplı összeggel. 32. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összegeként a rendelet 30. (1) bekezdés ca) alpontjában foglalt esetben a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át, egyéb esetben a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át meghaladó havi lakásfenntartási költség összege állapítható meg. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás legmagasabb összege a (3) bekezdésben meghatározott kivételtıl eltekintve nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át, az önálló ellátásként nyújtott támogatás pedig nem lehet kevesebb forintnál. (3) Ha jogosult albérletben él a lakásfenntartási támogatás havi összege elérheti az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át is. (4) A helyi lakásfenntartási támogatást kérelem benyújtása hónapjának elsı napjától egy évre kell megállapítani. (5) A támogatásra való jogosultság megszőnését követıen új kérelem benyújtása esetén van lehetıség a támogatás ismételt megállapítására, amely körülményre a határozat rendelkezı részében fel kell hívni a figyelmet. (6) Ha a helyi lakásfenntartási támogatásban részesülı személy lakcíme Nemesrádó község közigazgatási területén belül a támogatás folyósításának idıtartama alatt megváltozik, a támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. A jogosult részére a támogatás utolsó hónapjában teljes összegő támogatást kell folyósítani. (7) Az egy évre megállapított jogosultsági idıtartamon belül a helyi lakásfenntartási támogatás összege a jogosult kérelmére módosítható, ha a háztartás egy fıre jutó jövedelme, vagy a lakásfenntartási kiadások változása a 20 %-ot meghaladja.

16 Kiegészítı lakásfenntartási támogatás 33. (1) A képviselı-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatásban részesülık lakásfenntartási támogatása összegének kiegészítésére (együtt a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás) kiegészítı lakásfenntartási támogatást állapíthat meg, ha a normatív lakásfenntartási támogatás összege nem éri el a helyi lakásfenntartási támogatás összegét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben csak akkor állapítható meg a támogatás, ha a) az igénylı nemesrádói lakóhellyel rendelkezik, valamint b) saját maga és háztartásának tagjai e rendelet 3. (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékő vagyonnal nem rendelkeznek. (3) A kiegészítı lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítása iránt külön kérelmet nem kell benyújtani, a támogatásra való jogosultság megállapítása hivatalból történik. (4) A kiegészítı lakásfenntartási támogatás összege a normatív és helyi lakásfenntartási támogatás összegének különbözetével azonos. Kiegészítésként egyezer forintnál kevesebb támogatás nem állapítható meg. Ápolási díj 34. A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére nyújtott támogatások fajtái a) alanyi jogú ápolási díj, b) méltányossági ápolási díj. Alanyi jogú ápolási díj 35. (1) A képviselı-testület, január 1. napjától a körjegyzı az Szt ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére alanyi jogú ápolási díjat állapít meg. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogosult Szt. 43/A. (2) bekezdésében meghatározottak szerinti súlyosan fogyatékos személy fokozott ápolását végzi, kérelme alapján az Szt. 44. (1) bekezdés b) pontjában foglalt emelt összegő ápolási díjat állapít meg a képviselıtestület, január 1. napjától a körjegyzı. (3) Az alanyi jogú ápolási díj, valamint az emelt összegő ápolási díj iránti kérelmet az Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére az Szvhr-ben meghatározott igazolásokat, szakvéleményt és egyéb iratokat. Méltányossági ápolási díj 36. (1) A képviselı-testület méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén a) az igénylı nemesrádói lakóhellyel rendelkezik, b) a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi, c) az ápoló családjában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 150 %-át,

17 d) az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerően együttlakó hozzátartozók között) a kérelmezın kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs, e) az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápoló személy kora, egészségi állapota és fizikuma alapján alkalmas a feladat ellátására, f) hatálytalan a 3/2007./III.1./ sz. rendelettel g) hatálytalan a 3/2007./III.1./ sz. rendelettel (2) A méltányossági ápolási díj megállapítása során az Szt aiban foglaltakat megfelelıen alkalmazni kell. (3) hatálytalan a 3/2007./III.1./ sz. rendelettel 37. A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a) a háziorvos által kiállított, az Szvhr. 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt, b) e rendelet 2. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, c) az ápoló e rendelet 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatát arról, hogy - kérelmezın kívül családjában ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs, - az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, továbbá az ápolt gondozási és ápolási igényére tekintettel alkalmas, - ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerzıdése nincs, d) e rendelet 3. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot. 38. (1) Az ápolási díj havi összege a) nem lehet kevesebb aa) az Szt. 41. (1) bekezdésében szabályozott esetben a nyugdíjminimum összegénél, ab) az Szt. 43/B. (1) bekezdésében szabályozott esetben a nyugdíjminimum összegének 80 %-ánál, b) és nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegének 125 %-át. c) az Szt. 43/A. (1) bekezdésében szabályozott esetben a nyugdíjminimum 130 %-a. (2) Az ápolási díj összege független az ápoltak számától. 39. Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását, pedig évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. 40. A hatáskör gyakorlója döntése megalapozása érdekében megkérheti a Családsegítı Szolgálat véleményét, javaslatát az ápolási díjról történı lemondás, valamint az ápolt halála miatti megszőntetés kivételével. Átmeneti segély 41. A létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére átmeneti segély nyújtható, az alábbi formákban a) eseti segély, b) folyamatos segély, c) szociális kölcsön, d) méltányossági segély.

18 Eseti segély 42. (1) A képviselıtestület eseti segélyt állapíthat meg különösen annak a rászorulónak, a) akinek családjában váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt elıre nem látható többletkiadása keletkezett vagy várható, továbbá b) akinek az egy fıre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 130 %-át, feltéve, hogy e rendelet 3. (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékő vagyonnal nem rendelkezik. (2) Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatártól el lehet térni a) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával, b) két- vagy többfıs család esetén a nyugdíjminimum összegének 40 %-ával, (3) Különösen indokolt esetnek kell tekinteni elsısorban azt az élethelyzetet, ha az igénylı a) egyedül él, b) 70 éven felüli nyugdíjas, c) balesetet szenvedett vagy elemi kár érte, d) betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt. (4) Az eseti segély iránti kérelmet e rendelet 6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a) e rendelet 2. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekrıl a jövedelem típusának megfelelı igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a többletkiadásokat hitelt érdemlıen bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az elızıek hiányában az ügyfél nyilatkozatát, valamint c) e rendelet 3. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot. (5) Ha a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumok hiányában az igénylı nyilatkozata igazolja a többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettség írható elı. (6) Az eseti segély összegének megállapításánál e rendelet 10. -ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Folyamatos segély 43. (1) A képviselıtestület folyamatos segélyt állapíthat meg különösen annak a rászorulónak, a) aki idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, és b) akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összegének 130 %- át nem haladja meg, feltéve, hogy e rendelet 3. (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékő vagyonnal nem rendelkezik. (2) Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatártól el lehet térni a) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával, b) két- vagy többfıs család esetén a nyugdíjminimum összegének 30 %-ával, (3) A folyamatos segély iránti kérelmet e rendelet 6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a) e rendelet 2. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekrıl a jövedelem típusának megfelelı igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) e rendelet 3. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

19 (4) Folyamatos segély egy naptári évben legfeljebb 6 hónapra állapítható meg. (5) A folyamatos segély egy havi összege nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál, legmagasabb összege pedig nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 40 %-át. Szociális kölcsön 44. (1) A képviselıtestület az átmeneti segélyt kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújthatja, ha a) az igénylı családjában váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt elıre nem látható jelentıs többletkiadás keletkezett vagy várható, és b) családjában az egy fıre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összegének 130 %-át eléri, de a 250 %-át nem haladja meg, valamint c) két egyetemleges készfizetı kezessel rendelkezik, feltéve, hogy e rendelet 3. (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékő vagyonnal nem rendelkezik. (2) Kezesként az a személy fogadható el, akinek a rendszeres havi jövedelme a nyugdíjminimum összegének 200 %-át meghaladja, és nem él a kérelmezıvel közös háztartásban. (3) A szociális kölcsön iránti kérelmet e rendelet 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a) e rendelet 2. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekrıl a jövedelem típusának megfelelı igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a jelentıs többletkiadásokat hitelt érdemlıen bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az elızıek hiányában az ügyfél nyilatkozatát, valamint c) e rendelet 3. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot. (4) Ha a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumok hiányában az igénylı nyilatkozata igazolja a jelentıs többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettséget kell elıírni. (5) A szociális kölcsön megállapítása esetén a polgármester az ügyféllel hatósági szerzıdést köt. (6) A szociális kölcsön legmagasabb összege a nyugdíjminimum összegének hatszorosát nem haladhatja meg. (7) A szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra nyújtható. A törlesztést a folyósítást követı 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 5. napjáig egyenlı részletekben kell visszafizetni. Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhetı, de a visszafizetés idıtartama a 18 hónapot nem haladhatja meg. (8) Ha a jogosult a kölcsön összegét a számára elıírt visszafizetési határidın belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni. (9) A hatáskör gyakorlója a szociális kölcsön 50 %-ának erejéig engedélyezheti a tartozás elengedését, ha a hitelezés ideje alatt a kölcsönre jogosult olyan anyagi- és szociális helyzetbe kerül, hogy saját, illetve családja létfenntartása veszélyeztetve van. (10) A szociális kölcsön igénybevételére 3 éven belül egyszer van lehetıség. (11) A szociális kölcsön célirányos felhasználásáról a jogosult a pénz folyósításától számított 2 hónapon belül számlákkal köteles elszámolni. Nem rendeltetésszerő felhasználás, illetve elszámolás hiánya esetén a kölcsönben részesülı egyösszegben köteles a hátralékot visszafizetni, valamint 5 évig nem részesülhet szociális kölcsönben. (12) A szociális kölcsönben részesülı személy részére a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig átmeneti segély nem adható.

20 Méltányossági segély 45. (1) A képviselıtestület jövedelemtıl és vagyoni helyzettıl függetlenül méltányossági segélyt állapíthat meg annak a nemesrádói lakóhellyel rendelkezı személynek, aki olyan rendkívüli élethelyzetbe került, melyet önerıbıl vagy családja, szőkebb környezete, illetve a szociális ellátórendszer nyújtotta egyéb lehetıségekkel megoldani nem képes. (2) A méltányossági segély kérelemhez minden esetben mellékelni kell az (1) bekezdésben meghatározott élethelyzetbıl következı többletkiadások hitelt érdemlı bizonyító dokumentumait, ha azonban azok nem állnak rendelkezésre, akkor utólagos elszámolási kötelezettség írható elı. (3) A polgármester által e célra felhasználható költségvetési forrás éves összege nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum összegének háromszorosát. Temetési segély 46. (1) A képviselıtestület által átruházott hatáskörben a polgármester temetési segélyt állapíthat meg annak az igénylınek, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy fıre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 300 %-át nem haladja meg. (2) A temetési segély iránti kérelmet e rendelet 8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell figyelemmel e rendelet 4. (5) bekezdésére a) e rendelet 2. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekrıl a jövedelem típusának megfelelı igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a temetés költségeirıl a kérelmezı vagy a vele azonos lakcímen élı közeli hozzátartozója (házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelıszülıje, valamint testvére) nevére kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr. 32. (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylınek vissza kell adni. (3) A temetési segély összege maximum a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének a) 50 %-a, ha a családban az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át, b) 25 %-al, ha a családban az egy fıre jutó jövedelem eléri a nyugdíjminimum 100 %-át, de nem haladja meg annak 200 %-át, c) 15 %-a, ha a családban az egy fıre jutó jövedelem eléri a nyugdíjminimum 200 % át, de nem haladja meg annak 300 %-át. (4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a nemesrádói köztemetıben szolgáltatást végzı vállalkozó tárgyévi számítása alapján kerül meghatározásra az éves költségvetési rendeletben. (5) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a (4) bek. szerinti összeg 10 %-ánál. Bursa Hungarica ösztöndíj 47. (1) A képviselıtestület - ha az önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsıoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a nemesrádói lakóhellyel rendelkezı, szociálisan rászoruló, magyar állampolgárt, aki a) nappali tagozaton, az általa felvett szak képesítési követelményében meghatározott képzési idın belül, állami felsıoktatási intézményben, illetve nem állami felsıoktatási intézményben az Oktatási Minisztérium és az intézmény közötti megállapodás alapján államilag finanszírozott elsı alapképzésben, elsı kiegészítı alapképzésben, elsı szakirányú továbbképzésben, valamint elsı akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzésben vesz részt ("A" típusú ösztöndíj)), vagy