NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 17/2005.(IV.28.) KGY. r e n d e l e t e. szociális tárgyú helyi önkormányzati rendeletek módosításáról

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 17/2005.(IV.28.) KGY r e n d e l e t e szociális tárgyú helyi önkormányzati rendeletek módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 1. -ának (3) bekezdése, 16. -ának (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. -ának (2) bekezdése, ának (3) bekezdése, a, 32. -ának (1), illetve (3) bekezdése, 38. -ának (2) bekezdése, 45 -ának (1) bekezdése, 47. -ának (1) bekezdése, 50 -ának (2) és és 55/C. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazások alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról alkotott 30/2003. (VI. 30.)KGY / a továbbiakban: Ör. I. /, valamint a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő adósságkezelési szolgáltatásról szóló 12/2003. (IV. 1.)KGY/ a továbbiakban: Ör. II. / helyi önkormányzati rendeleteit az alábbiak szerint m ó d o s í t j a: I. 1. Az Ör. I ának (1) és (4) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (1) A rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az aktív korú nem foglalkoztatott személy az Önkormányzattal, a Munkaügyi Központtal, valamint a Közgyűlés által a feladat ellátásával megbízott szervezettel együttműködni köteles. (4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek kötelesek az (1) bekezdés szerinti szervezet "Munkaerőpiaci esélyek javítása, és lelki egészség megőrzése" elnevezésű programjában részt venni. 2. Az Ör. I a az alábbi új (7) bekezdéssel egészül ki: (7) A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatás, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék összegét figyelmen kívül kell hagyni.

2 3. (1) Az Ör. I ának (1) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki: Az ápolási díjra jogosultságot meg kell szüntetni, ha e) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták. (2) Az Ör. I. 15. ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (1) Az Ör. I ának (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 4. (1) Alkalmanként - legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60 %-ának erejéig terjedő összegű - átmeneti segély állapítható meg a) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő szociálisan rászorult személyek részére, (2) Az Ör. I. 18. I. -ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (3) Átmeneti segély évente legfeljebb három alkalommal adható, egy naptári évben adható összegének felső határa nem halad-hatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át. 5. (1) Az Ör. I ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. (2) Az Ör. I ának (6) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul: (6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, (3) Az Ör. I ának (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

3 b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,2- J-0,5 NYM x 0,15, NYM ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. (4) Az Ör. I ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (3) A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó havi elismert havi költsége: a) lakótelepi lakás esetén: 600 Ft b) családi ház esetén: 500 Ft A évet követően az elismert havi költség mértékét az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg. (1) Támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha lakás-célú hátralék nem áll fenn, vagy, ha annak megfizetésére részletfizetési szerződést kötöttek. (4) A támogatást kérőnek lakáshasználatának jogcímét tulajdoni lappal, bérleti, albérleti szerződéssel, vagy más okirattal igazolnia kell. Az (1) bekezdésben foglalt feltétel fenn-állásának igazolására csatolni kell a szolgáltató nyilatkozatát, vagy a vele kötött részletfizetési megállapodást. (5) Az Ör. I. 25/B. -ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 6. Az Ör. I ának (3) bekezdése hatályát veszti. 7. Az Ör. I. 28. (2) bekezdésének második mondata hatályát veszti.

4 II. 8. Az Ör. II. 3. -ának d) pontja az alábbi rendelkezésekkel egészül ki: E rendelet alkalmazásában: vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húsz-szorosát, vagy b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. A jogosultsági feltételek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az adós lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; (2) Az Ör. II. 3. -ának fa) pontja az alábbiak szerint egészül ki: f) lakhatással összefüggő adósságnak minősül: fa) - a vezetékes gáz, - az áram, - a távhő-szolgáltatási, - több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési, - a víz- és csatornahasználati, valamint - a szemétszállítási, díjtartozás, mint a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás, 9. (1) Az Ör. II. 4. (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, (2) bekezdése, pedig hatályát veszti:

5 A jogosultság feltételei (1) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Az Ön-kormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, a) akinek aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek az e rendelet 3. f) pontjában meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedül élő esetén a kétszeresét és vagyona sem neki sem családjának nincs, valamint c) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és mi-nőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (2) Az Ör. II. 4. -ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (3) a) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama - a (b) pont szerinti eset kivételével - legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. b) Ha a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből származó adósság az a) pont szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben ba) az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot, bb) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át, és bc) az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez. 9. Az Ör. II. 6. -ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) Az Önkormányzat az e rendeletben meghatározott adósságkezelési tanácsadási feladatait a Lakossági Adósság-kezelési Tanácsadó Iroda / a továbbiakban: Tanácsadó / útján látja el, amelyet szociális ellátási szerződés alapján működtet.

6 10. (1) Az Ör. II. 8. -ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb kettőszázezer forint, az Sztv. 55. (6) bekezdése szerinti esetben legfeljebb négyszázezer forint lehet. A támogatás - a 4. (3) bekezdés b) pontja kivételével - egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően. (2) Az Ör. II. 8. -ának (2) bekezdése hatályát veszti. (3) Az Ör. 9. -ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy b) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget. Az adósságcsökkentési támogatás az e bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. (4) Az Ör. II. 9. -ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (3) Azon család vagy személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követő 12 hónapon belül ismételten nem részesülhet. Az adósság típusai a következők: a) vezetékes gázdíjtartozás, b) áramdíjtartozás, c) távhő-szolgáltatási díjtartozás, d) víz- és csatornahasználati díjtartozás, e) szemétszállítási díjtartozás, f) központi fűtési díjtartozás, g) közösköltség-hátralék, h) lakbérhátralék, i) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék. 11. Az Ör. II 10. -ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmeket /a továbbiakban: kérelem/ a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság által jóváhagyott formanyomtatványon a Tanácsadónál kell benyújtani.

7 12. (1) Ez a rendelet május 01. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével az Ör. I számú, valamint az Ör. II. melléklete hatályát veszti. Nyíregyháza, április 27. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző Jelen rendeletet április 28. napján kihirdetem. Nyíregyháza, április 28. Dr. Szemán Sándor jegyző