Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!"

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP március 17. Fájl neve: HIOP Oldalszám összesen: 49 oldal

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés Az oktatási, képzési infrastruktúra Közoktatás Iskolarendszerű szakképzés Felsőoktatás Egészségügyi infrastruktúra Járóbeteg-szakellátási formák és a kórházi ellátást kiváltó ellátási formák (egynapos és kúraszerű ellátások, otthonápolás) Szűrés, diagnosztika (telemedicina) Sürgősségi ellátás Fekvőbeteg szakellátási infrastruktúra Onkológiai ellátás Infrastruktúra a versenyképességi pólusokban Közegészségügy Társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra Gyermekek napközbeni ellátása Szociális alapszolgáltatások Szakosított szociális ellátások (bentlakásos intézmények) Gyermekvédelmi szakellátás Akadálymentesítés A munkaerőpiaci részvételt támogató infrastruktúra Az ÁFSZ infrastrukturális háttere Akadálymenetesítés az ÁFSZ intézményeiben Informatikai háttér Kulturális infrastruktúra Kulturális örökségünk Nemzeti kulturális intézmények Könyvtárak Múzeumok, levéltárak Közművelődési hálózat Az ágazat fizikai infrastruktúrájában között megvalósult fejlesztések A Humánerőforrás-fejlesztési operatív program ( ) végrehajtásának tapasztalatai SWOT-elemzés Stratégia A humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása A közszolgáltatások hatékonyságának növelés, átalakításuk elősegítése A gazdasági versenyképesség javítását és a társadalmi összetartozás erősítését szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelése /2

3 3. Prioritási tengelyek Az oktatási, képzési infrastruktúra fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése A munkaerőpiaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése Pénzügyi tábla...hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap által finanszírozott intézkedésekkel való összefüggés...hiba! A könyvjelző nem létezik. 6. Az Operatív programok végrehajtó rendelkezési...hiba! A könyvjelző nem létezik A végrehajtásban érintett és ellenőrzött szervezetek Hiba! A könyvjelző nem létezik A monitoring és értékelő rendszerek leírása, a Monitoring Bizottság összetételehiba! A könyvjelző nem létezik A projekt kiválasztási és pénzügyi folyamatok és eljárások leírása az átláthatóság biztosítására...hiba! A könyvjelző nem létezik Az információcsere érdekében tett intézkedések...hiba! A könyvjelző nem létezik Kommunikációs terv...hiba! A könyvjelző nem létezik. 7. Nagy projektek...hiba! A könyvjelző nem létezik. 46/3

4 1. HELYZETELEMZÉS A humán szolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, foglalkoztatás) infrastruktúrájának állaga, egy-egy szolgáltatás létrejöttének, az adott szolgáltatásokhoz kapcsolódó különféle infrastrukturális elemek életkorának, műszaki, fizikai állapotának függvényében meglehetősen eltérő. Az elmúlt 10 esztendő során, részben a krónikus forráshiány, részben átfogó fejlesztési koncepció, makro-politikai kontinuitás hiányában egyik szolgáltatáshoz tartozó területen sem valósultak meg a demográfiai, gazdasági és társadalmi folyamatok hatásainak és következményeinek sokoldalú mérlegelésén nyugvó átfogó, átgondolt fejlesztések. A részben ötletszerű, gyakran csak a legsürgetőbb hiányok pótlására szorítkozó infrastrukturális fejlesztések az érintett szolgáltatások egyetlen ágazatában sem tartottak lépést, a technológiai fejlődés szülte igényekkel, és nem, vagy csak részben voltak képesek alkalmazkodni a rendszerváltozás követő esztendőkben a tulajdonosi szerkezetben, a szolgáltatások szervezeti rendszerében végrehajtott gyakori átalakításokhoz. A megvalósult fejlesztések csak részlegesen ellensúlyozták a természetes állagromlási folyamatokat, s nem adtak adekvát válaszokat az életminőség javulásával együtt járó megnőtt és differenciálódó szolgáltatási igényekre sem. Egyes esetekben és településeken egy-egy adott humán szolgáltatáshoz tartozó bizonyos egységek épületeinek és műszaki berendezéseinek minősége, korszerűsége megfelel az európai követelményeknek, míg más egységek épületállománya rendkívül leromlott, felszereltsége hiányos és, vagy elavult. A leromlott és elavult épületek fenntartása, a többszörösen amortizálódott műszaki berendezések, közüzemi szolgáltatások üzemben tartása önmagában többletköltséget generál, gyakran rendkívül gazdaságtalan. A 90-es években, a tulajdonviszonyok több lépcsőben végbement gyökeres átalakulása, a szolgáltatások infrastruktúrája feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának fragmentáltsága, helyenként ellentmondásos szabályozása is nehezítette, illetve mind a mai napig nehezíti a korszerű gazdálkodáshoz elengedhetetlen egységes tulajdonosi szemlélet és felelősség kialakulását, egy adott szolgáltatási ágazat ingó és ingatlanállományának teljes körű és egységes elveken nyugvó számbavételét, naprakész országos nyilvántartások vezetését. Az immár tartós demográfiai trendek, valamint a belső migrációs folyamatok ellentmondásos hatást gyakorolnak a szolgáltatások kihasználtságának intenzitására. Miközben a közoktatási infrastruktúra területén főként a nagyobb városokban a 70-es, 80-as években létrehozott kapacitások, s a kistelepülések közoktatási intézményeinek fizikai kapacitásai gyakran kihasználatlanul maradnak, az egészségügyi szolgáltatások infrastrukturális kapacitásai viszont fokozott nyomás alá kerültek, a lakosság életkor szerinti összetételének változásai, valamint a gyógyászati eljárások és technológiák fejlődése miatt. Másfelől az egészségügy területén számottevően csökkentek a fekvőbeteg ellátás iránti igények, de lényegesen növekedtek mind mennyiségi, mind minőségi értelemben a járóbeteg-ellátással és a sürgősségi betegellátással szembeni elvárások. Hasonlóképpen a szociális szférában, a fenti a demográfiai fejlemények országszerte jelentős mértékben növelték a bentlakásos szolgáltatások iránti szükségleteket.. Fentiek együttes következményeként, napjainkban az ország egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és közművelődési hálózatának fizikai állapotáról, technológiai fejlettségéről csaknem lehetetlen kellően árnyalt, átfogó és számszerűsített képet alkotni. 46/4

5 Színvonal, korszerűség és kapacitás kihasználtság tekintetében egyenetlen a humán szolgáltatások területi megoszlása. Tipikusan a gazdaságilag elmaradott és nehézségekkel küzdő térségek aprófalvas- és szórványtelepülésein, kisvárosaiban a legelmaradottabb a szolgáltatások fizikai infrastruktúrája. Több száz településen a fizikai infrastruktúra teljes hiánya miatt, egyáltalán nincs mód és lehetőség az életesélyek és az életminőség javítása, a területi felzárkóztatás, a népesség megtartó képesség szempontjából is fontos szolgáltatások működtetésére. Máshol pedig a leromlott állagú épületek, és az elavult felszerelések miatt, nincs tényleges lehetőség korszerű, magas színvonalú szolgáltatások nyújtására. A 90-es évek eleje óta, a Budapestet és több vidéki nagyvárost övező agglomerációba történő tömeges kitelepülési tendenciák miatt a humán szolgáltatások iránti növekvő igényeket a fizikai infrastruktúra bővítése nem képes követni. Egyedül az elmúlt esztendő során kiépült foglalkoztatási országos hálózat épített és technológiai infrastruktúrája felel meg többé-kevésbé a kor követelményeinek, s képes lépést tartani a változó igényekkel. A közigazgatás és az államháztartás napirenden lévő tartalmi és szervezeti reformjának szerves alkotóeleme a humán szolgáltatások átfogó korszerűsítésének keresztülvitele. Kétséget kizáróan megállapítható, hogy a humán szolgáltatások terén az intézményi reformok megvalósításának fontos és nélkülözhetetlen előfeltétele, az adott szolgáltatásokhoz tartozó fizikai, műszaki infrastruktúra célszerű korszerűsítése, megújítása és szerkezetátalakítása. Az egészségügy területén pl. az alapszolgáltatásokhoz történő hozzáférés területi feltételeinek javítása az egészségügyi infrastruktúra országos szinten történő differenciált fejlesztését igényli. Ez megköveteli az épületállomány felújítását és bővítését, a műszerezettség korszerűsítését. Az oktatás területén a hatékonyság javítása, a korszerű tartalmak, a munkaerő-piaci kompetenciák és készségek oktatása és elsajátítása, az esélyteremtő, felzárkóztató oktatás megszervezése elképzelhetetlen a minden vonatkozásban modern tanítási- tanulási környezet kialakítása nélkül AZ OKTATÁSI, KÉPZÉSI INFRASTRUKTÚRA Az Európai Uniónak az előttünk álló évtizedre szóló megújított lisszaboni stratégiája, amelynek tengelyében a foglalkoztatás bővítése és a gazdasági versenyképesség javítása áll, az egész életen át tartó tanulás paradigmájában jelöli meg a humán erőforrások komplex fejlesztésének kereteit. Magyarországon az elmúlt évtizedekben a korszerűsítés igényével egy sor átalakítás történt az oktatás, képzés számos területén és szintjén. Ezek célja az volt, hogy az oktatási és képzési rendszerek a piacgazdaság és a demokratikus államberendezkedés kiépülésének, az Európai Unióba történő beágyazódás menetében szervezetileg és tartalmilag egyaránt alkalmasabbá váljanak a gazdaság és a társadalom által támasztott igények kielégítésére, ezáltal segítve az egyén, fizikai, szellemi adottságainak kibontakoztatását, valamint a társadalomba és gazdaságba történő eredményes beilleszkedését. Annak érdekében, hogy az oktatás és képzés, a tanulás tartalma és módszerei rugalmasan igazodjanak a gazdasági és társadalmi igényekhez a szakmai-tartalmi fejlesztésekkel párhuzamosan kiemelt fontossága van annak, hogy a fizikai, infrastrukturális fejlesztések megvalósításá 46/5

6 nak támogatása révén korszerű tanulási környezetet teremtsünk, színvonalas oktatási-képzési szolgáltatásokat biztosítsunk Közoktatás Az általános képzést nyújtó közoktatási intézmények (általános iskolák és gimnáziumok) jelenlegi alacsony szintű és területileg egyenetlen eszköz- és infrastrukturális ellátottsága nagymértékben hátráltatja a közoktatásban megkezdett tartalmi, módszertani modernizáció átfogó végrehajtását, s gátja a minőségi oktatáshoz, a különböző oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés feltételei megteremtésének. A költségvetési források szűkössége miatt az elmúlt két évtizedben nem sikerült megállítani az épületek fizikai állagának fokozatos leromlását. A mintegy egységet számláló oktatási célú épületállomány zöme elöregedett, műszaki állapota nem kielégítő. Az épületek többségének életkora meghaladja az 50 esztendőt, s közel 50%-a teljes, vagy részleges felújításra szorul. Különösen nehéz helyzetben vannak a leszakadó, gazdaságilag elmaradott térségek kistelepülésein működő iskolák, ahol gyakran az iskola előtti nevelés bevezetésének még fizikai feltételei is hiányoznak. Jelenleg a végrehajtás szakaszában lévő I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) oktatási intézkedéseinek részeként az iskolarendszer keretei között a kompetencia alapú oktatás bevezetését, a tanulók munkaerőpiaci készségeinek fejlesztését, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatását, nevelését támogató pedagógiai programok egyetemes, országos szintű elterjesztésének nélkülözhetetlen feltétele a leromlott állagú iskolák felújítása, felszerelésük célirányos korszerűsítése. Az I. NFT Regionális Operatív Programjában (ROP) a vidéki iskolák felújítására és korszerűsítésére szánt korlátozott nagyságrendű források mindöszsze néhány tucat iskola rekonstrukcióját tették lehetővé, ami országos léptékben alig enyhített a fennálló problémákon. Az iskolai népesség folyamatos csökkenése, a kistelepülések népességfogyása miatt indokolttá váló átszervezések, iskola összevonások végrehajtása is nehézségekbe ütközik. Gyakran éppen a legrászorultabb térségekben hiányoznak az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek, illetve a kialakításukhoz szükséges beruházási források. A fenti körülményeken túlmenően az oktatás költséghatékonyságának a javítása, továbbá az oktatási szervezet ésszerűsítése is az épületállomány felújítását és az iskolai eszközállomány szelektív korszerűsítését igényelné Iskolarendszerű szakképzés A 90-es évek első felében végbement gyökeres gazdasági, társadalmi fordulat napirendre tűzte az iskolarendszerű szakképzés tartalmi, szervezeti megújulását, valamint az intézményhálózatnak a megváltozott helyi munkaerőpaci igényekhez történő mielőbbi alkalmazkodását. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az infrastruktúra fejletlensége, az oktatáshoz, képzéshez szükséges technikai felszerelés elavultsága mindkét szakképzési iskolatípus (szakközépiskola, szakiskola) esetében a mind sürgetőbb tartalmi, szerkezeti és szervezeti reformok végrehajtásának egyik legfőbb akadálya után a Világbank és a Munkaerőpiaci Alap által finanszírozott projekteknek köszönhetően, több szakaszban jelentős infrastrukturális fejlesztések valósultak meg. Különösen az 46/6

7 informatikai fejlesztések jelentettek új lehetőségeket és új kihívást a képzés, a tanártovábbképzés számára. Az intézményhálózat szétaprózottsága miatt a gyakorlati képzés eszközfejlesztésére fordított jelentős nagyságrendű források nem hasznosultak kellő hatékonysággal. Nem került sor csúcstechnológiákat képviselő berendezések beszerzésére, valamint az erőforrások olyan mértékű átcsoportosítására, ami az intézményhálózat ésszerűsítése, átalakítása révén lehetővé tette volna a képzést szolgáló fizikai, technikai infrastruktúra hatékony kiaknázását. Eközben a szakképzés szerkezetének megújítása és a tananyagok korszerűsítése is napirendre tűzte a technikai infrastruktúra további fejlesztését. A szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosítása, a képzés és a helyi munkaerőpiaci igények közelítése jegyében, az intézményhálózat szétaprózottságának megszüntetése, valamint a szakképző intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételeinek javítása érdekében az I. NFT keretében megindult a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) hálózatának a kiépítése. Az elmúlt 3 évben létrejött 16 TISZK azonban mindössze az intézmények 9%-át, képezi. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján indokoltnak tűnik további új TISZK létrehozása annak érdekében, hogy a megfelelő fizikai környezet a gyakorlatorientált és moduláris képzéshez az ország minden pontjáról könnyen megközelíthető településen rendelkezésre álljon Felsőoktatás Magyarország az egységes Európai Felsőoktatási Térhez történő csatlakozást szolgáló lineáris, többciklusú képzés kiépítésének a kezdetén tart. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv jelentős forrásokat allokált a többciklusú képzés első szintje megteremtésének támogatására, a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának az erősítésére, valamint a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésére. Az elmúlt másfél évtizedben a felsőoktatási infrastruktúra korszerűsítését és bővítését támogató jelentős állami forrásokkal, illetve jelenleg PPP konstrukciókban megvalósuló beruházások ellenére a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának bővülése országos szinten nem tartott lépést az ágazat expanziójával, valamint a gyorsütemű tudományos-technológiai változásokkal. Számos intézmény oktatási és szociális épületeinek, közösségi tereinek fizikai állaga leromlott, befogadó kapacitása elégtelen. Műszerezettségük különösen a K+F igényes szakokon elavult, és nem tudja korszerű színvonalon kielégíteni a megnőtt hallgatói létszám oktatásának-képzésének igényeit. Az intézmények részben leromlott fizikai infrastruktúrájuk, korszerűtlen technológiai felszereltségük okán nem képesek rugalmasan reagálni a közvetlen gazdasági környezetükben és a munkaerőpiac szerkezetében bekövetkezett változásokra. A központi költségvetési forrásból az elmúlt másfél évtizedben megközelítőleg 120 milliárd forint értékben végrehajtott infrastrukturális fejlesztés alapvetően a létszámnövekedésből és az intézmények szervezeti átalakulásából fakadó, intézményi szintű problémák enyhítésére irányult és 2000 között az Eötvös Lóránt Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) lágymányosi fejlesztése miatt csak néhány beruházás történt más régiókban és 2005 között lényegesen több beruházást lehetett megvalósítani a rendelkezésre álló előirányzatokból (pl. Világbanki Fejlesztési Programként 11 intézmény felsőoktatási integrációt segítő fejlesztése). Ezt követően a fejlesztéseknél PPP konstrukciót alkalmaznak, a magántőkét vonják be a felsőoktatási szolgáltatások létesítmény feltételeinek 46/7

8 megvalósításába. Ennek terhére elsősorban a kollégiumi hálózat korszerűsítésére, bővítésére kerül sor. A felsőoktatás állami beruházásai régiók szerint (%) ( ) 7% 1%3% 7% 11% 8% Közép -Mo Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Észak-Mo Közép-Dunántúl 63% A felsőoktatásban nagy különbség mutatkozik az infrastrukturális kapacitásokban intézményenként és régiónként is az oktatóhelyek (előadók, szemináriumi szobák, gyakorló helyek), a kutatói terek (laboratóriumok, kutatói szobák stb.) és a szolgáltatói terek (központi könyvtár és szakkönyvtárak, sportlétesítmények, közösségi terek stb.) területén. Különösen szembetűnő a Közép-Magyarországi Régió felsőoktatási intézményeinek zsúfoltsága. A régiók többségében hiány mutatkozik a számítógép- és egyéb laborok, a központi könyvtárak kapacitásai, egyes régiókban a szakszemináriumi termek terén Ellátottsági mutatók a felsőoktatásban (fő/m2) Közép -Mo. Dél-Dunánt Nyugat-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld Észak-Mo Közép-Dun m tanterem szak-szeminárium könyvtár számgép labor egyéb labor kollégium A tudásalapú gazdaság kiépítése a felsőoktatási intézmények elé az innovációs folyamat valamennyi láncszemében való aktívabb, erőteljesebb részvétel követelményét állítja. E megnövekedett mennyiségi és minőségi követelmények tejesítéséhez feltétlenül szükség van a felsőoktatási intézmények fizikai infrastruktúrájának (épületállag, műszerállomány) további célirányos, az EMEROP idevágó műveleteit támogató korszerűsítésére és bővítésére. 46/8

9 1.2. EGÉSZSÉGÜGYI INFRASTRUKTÚRA Az egészségügyi ellátórendszer jelen állapotában nem képes megfelelő mértékben megfelelni annak az elvárásnak, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon az ország erőforrásainak dinamizálásához. A megfelelő tárgyi és személyi feltételek hiánya nehezíti az időben történő szolgáltatáshoz való hozzáférést. A fejlődésből és változásokból fakadó szükségletnövekedések a kapacitások területi újrarendezését és a hiányok megszüntetését sürgetik. Az ellátórendszer szerkezetén belül még mindig a legnagyobb költségű kórházi ellátás a meghatározó. Annak ellenére, hogy az utóbbi 5 év alatt az aktív fekvőbeteg kórházi ágyak száma 65,6 ezerről 60,4 ezerre csökkent, a főre jutó aktív ágyak száma még így is közel 600 ágy, szemben az EU ágyas és az EU ágyas értékével. Mindenközben a krónikus kapacitások alig, mindössze 10%-kal nőttek az elmúlt 5 évben. Szintén hiányosak a prevenció és az utókezelés feltételei, a modern eljárások mint például az egynapos sebészet, korszerű diagnosztika elterjedtsége alacsony, a háziorvosok nem tudják betölteni betegirányító, kapuőri szerepüket, jelentősen csökkentve az ellátórendszer hatékonyságát. Az eszköz-műszerállomány átlagéletkora 10,2 év, annak ellenére, hogy közötti időszakban 12,26 milliárd forint értékben került sor eszközbeszerzésre a céltámogatások keretében. Az összes tárgyi eszköz átlagos életkora a év, azaz minden eszközcsoportban további beruházások szükségesek. Az I. NFT keretében megvalósuló modernizálási projektek jelenleg még implementációs szakaszban vannak, így azok eredményei még nem érhetők tetten az adatokban. A rehabilitációs ellátások feltételei is sok helyen hiányoznak. A gyakorlat azt mutatja, hogy a rehabilitációs osztályokon ténylegesen nem nyújtanak rehabilitációs ellátásokat, így a rászorulók hosszabb távon is valamely (egészségügyi, szociális) ellátórendszer kliensévé válnak. Jelenleg az országban a rokkantsági nyugdíjasok száma 800 ezer fő, közülük 460 ezer a munkavállalói korú, ún. korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas. 380 ezer fő munkaképesség vesztesége nem teljes, bár eléri vagy meghaladja a 67%-ot, más szóval ők hasznosítható maradék munkaképességgel rendelkeznek. Közülük mintegy 120 ezer fő életkora nem haladja meg az 50 évet. A korhatár alatti rokkantnyugdíjasok fordított összeg 2004-ben meghaladta a 220 milliárd forintot. A hozzáférés kirívó anomáliájára utal az a tény, hogy azokban a megyékben a legalacsonyabb az ágyak száma, ahol a legtöbb fogyatékos és rokkant ember él. A rehabilitációs osztályok halálozási adataiból arra lehet következtetni, hogy az osztályokon magas az elfekvő vagy a hospice jellegű betegek aránya, s ez nem képezi a rehabilitációs osztályok alapvető feladatát. Régiónként, intézményenként, sőt intézményen belül is rendkívül egyenlőtlen az eszközellátottság. A használatban lévő eszközök korszerűtlen része káros hatással van mind az ellátás biztonságára, mind a személyzetet munkakörülményeire. Összességében megállapítható, hogy az egészségügyi infrastruktúrába való beruházás hiánya, illetve nem kielégítő mértéke jelentős akadályt képez a gazdasági fejlődés útjában Járóbeteg-szakellátási formák és a kórházi ellátást kiváltó ellátási formák (egynapos és kúraszerű ellátások, otthonápolás) A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrája nagymértékben kórházcentrikus. Ennek megfelelően az alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban ellátott betegek száma, illetve 46/9

10 aránya jelentősen alatta maradhat az elvárhatónak: a fekvőbeteg ellátásban kezelt betegek mintegy 15-25%-a a költséghatékonyabb járóbeteg-ellátásban ellátható lenne ben Magyarországon az összes releváns eset 13%-kát végezték egynapos sebészet keretében. Ez az arány az Egyesült Államokban 75%, Ausztriában 55%, Spanyolországban pedig 30-35%. A meglévő struktúrában sok a párhuzamosság, az ellátók elaprózottan, szétszórt telephelyeken, részben elavult infrastrukturális háttérrel működnek. Jelenleg otthoni szakápolásra a fekvőbeteg ellátási kiadások kevesebb mint 1%-a jut, melynek keretében közel 50 ezer fő kerül ellátásra. A szűkös források mellett az igénybevétel jelentős területi ingadozást mutat ebben a szegmensben is Szűrés, diagnosztika (telemedicina) Magyarországon a szűrési programok a népegészségügyi programokhoz kapcsolódóan indultak dinamikus fejlődésnek. A szűrés elengedhetetlen feltétele a diagnosztika fejlesztése. A film nélküli radiológiát megvalósító PACS (picture archiving and communication system) rendszerek megteremtésével válik lehetővé a teleradiológia magyarországi fejlesztése. A teleradiológia, amely a komplex telemedicina része, elterjedése évtizedekre vezethető vissza, de az utóbbi években jelentősen felgyorsult, sok helyen alapvetően átalakítva az egészségügy rendszerét. Azonban Magyarországon jelenleg csak 8 intézmény rendelkezik PACS berendezéssel. A digitális technika, a digitális hálózati technika és az internet technológia fejlődése lehetővé tette az adattovábbítás olyan formáit (röntgen, UH képek, patológiai metszetek, EKG, EEG görbék, szemfenéki kép stb.), melyek lehetővé teszik a betegtől távol eső helyen, de akár azonos időben való diagnosztikát, konzultációt, leletezést. Magyarországon az NFT I. részeként megvalósuló egészségügyi infrastruktúra fejlesztés keretében, a strukturális alapok támogatásával a három legelmaradottabb régió (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél- Dunántúl) egészségügyi információrendszer mintafejlesztése zajlik jelenleg is. Ez a program egy regionális szinten működő, minden ellátási szintre kiterjedő elektronikus egészségügyi szolgáltatásokat és elektronikus kommunikációt biztosító intézményközi információrendszer kialakítását célozza meg Sürgősségi ellátás A halálozási és morbiditási statisztikák élén olyan betegségek állnak, melyek az esetek többségében sürgősségi ellátást igénylő állapotot idéznek elő így az akut szívizom infarktus, a szélütés (stroke) és a baleseti okokból bekövetkező halálesetek. A sürgősségi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók köre heterogén képet mutat, tekintettel arra, hogy mind az alapellátás, mind a járóbeteg-szakellátás, mind a fekvőbeteg-szakellátás szereplői, valamint az Országos Mentőszolgálat nyújt sürgősségi ellátást. Jelenleg 37 kórházi sürgősségi betegellátó osztály áll rendelkezésre a szükséges 60-nal szemben, így az országos lefedettség nem biztosított. Az infrastruktúra terén az épületek jelentős része rekonstrukcióra szorul, az orvostechnikai és a kórháztechnikai eszközök egy része korszerűtlenek és magas átlagéletkorú. Az intézmények információtechnológiai rendszerei és eszközei korszerűtlenek, ami jelentősen gátolja az intézményközi kommunikációt, a gyógyítás terén a digitális technológia alkalmazását, az adat és információközlést. 46/10

11 Fekvőbeteg szakellátási infrastruktúra A Magyar Kórházszövetség szerint a kórházi ágyak legalább 10-30%-án szociális indokú ellátás történik. A betegek további 15-20%-a ellátható lenne a járóbeteg-ellátásban. Forrás hiányában a folyamatos ráfordítás, állagmegóvás elmaradásával nőnek a műszaki szükségességből indokolttá váló felújítási, rekonstrukciós igények. Annak ellenére, hogy címzett támogatások által a közötti időszakban 66,11 milliárd forint értékben valósultak és valósulnak meg infrastrukturális beruházások, további fejlesztések szükségesek. Az épületek jellemzően pavilonrendszerűek, több mint harmaduk 1945 előtt épült, közel felük pedig az közötti években, amelyek nem biztosítják a gazdaságos üzemeltetést, és kevés felel meg a korszerű kórházépítés szabályainak, így nem alkalmasak az új technológiák befogadására. Az épületek átlagéletkora ennek megfelelően 66 év. Fekvőbeteg ellátási épületek átlagéletkora (év) Fekvõbeteg ellátási épületek átlagéletkora (1) (1) (3) (2) Onkológiai ellátás A szakellátási adatok tanúsága szerint a lakosság daganatos betegségeinek ellátásában az országban működő csaknem valamennyi betegellátó intézmény részt vesz ben, országos összesítésben a daganatos betegek ellátására igénybe vett kórházi kapacitás (a jelentett ápolási napok alapján) összesen 8782 kórházi ágy használatát jelentette 365 napos (100%-os) ágykihasználtsággal. Az intézmények ellátó kapacitásai általában nem igazodnak a morbiditási alapján számítható ellátási kötelezettséghez, a résztvevő intézmények igen nagymértékben eltérő szakmai felkészültsége és kapacitása következtében a daganatos ellátás minősége egyenlőtlen. Az onkológiai hálózat területén a hagyományos képalkotó diagnosztikai géppark részben elavult, a berendezések átlagos életkora 16 év Infrastruktúra a versenyképességi pólusokban Magyarországon az orvostudományi egyetemek képzik az egészségügyi ellátások progresszivitási csúcsát. Négy orvostudományi egyetem Budapesten, Szegeden, Pécsett és Debrecenben biztosítja a legmagasabb szintű egészségügyi ellátást. Az egyetemi klinikák hasonlóan az ország többi fekvőbeteg intézményéhez pavilonrendszerűek. Az épületek átlagéletkora meghaladja az 50 évet. Fenntartásuk költséges, a betegellátás szempontjából pedig irracionális elhelyezkedésűek. A rendelkezésre álló géppark és műszerállomány intézményenként és 46/11

12 szakmánként eltérő képet mutat, nagyrészük azonban nem felel meg a kor követelményeinek. Jelenleg is folyik a pécsi és a debreceni egyetemen egészségügyi infrastruktúrafejlesztés, 2, illetve 12 milliárd forintos összértékben. A négy orvostudományi egyetem 7032 aktív ággyal és 312 krónikus ággyal rendelkezik. Az aktív ágyak tekintetében az elmúlt évek átlagában az ágykihasználtság 80%-os, míg a krónikus ágyak tekintetében 51%. Ennek oka elsősorban a rendezetlen szakmai struktúra Közegészségügy A magyar lakosság igen kedvezőtlen egészségi állapota és halandósága kockázati tényezői közül az életmóddal és a táplálkozással kapcsolatos tényezők mellett jelentősek a környezeti tényezők egészségkárosító hatásai. Nemzetközi becslések szerint a halálozások 14-16%-a környezeti hatásokkal függ össze. A közegészségügyi-járványügyi biztonság a társadalom, a gazdaság működésének, a fenntartható fejlődésnek előfeltétele. Bár Magyarország járványügyi biztonsága kiemelkedően magas, az újabb és újabb veszélyek (pl. jelenleg az influenzapandémia, bioterrorizmus) elkerülhetetlenné teszik a további infrastrukturális fejlesztéseket. A levegőszennyezettség ugyan csökken, de nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas a légúti megbetegedések és halálozások száma. A légúti allergiás megbetegedések közül a szénanáthás betegek száma az utóbbi években megtízszereződött, az asztmások száma megháromszorozódott. A légúti (elsősorban tüdő) rosszindulatú daganatainak előfordulása és mortalitása világviszonylatban is kiemelkedően magas és ez a cigarettázáson túl a légszennyezésnek is betudható. A légszennyezésért elsősorban az ipari és közlekedési gázkibocsátás és a biológiai légszennyezők (pl. parlagfű) a felelősek. A balesetek okozta halálozás az országos haláloki statisztikában a 3. helyen áll. Ezen belül is kiemelkedik a közúti balesetek kiemelt jelentősége. A balesetek okai között döntően a vezetési szabályok be nem tartása, ittas vezetés szerepel, de az útviszonyok is fontos szerepet játszanak. Az okozott kár évente 100 milliárd forint feletti. A talaj és vízszennyezettség toxikus és fertőző betegségek kialakulásához vezethet. A települési hulladék mennyisége növekszik, de a megfelelő intézkedések miatt a talajszennyezettség csökken. A szilárd hulladékok szelektív gyűjtése, feldolgozása ill. megsemmisítése sokat javult, de a rendszer továbbfejlesztendő. A vezetékes ivóvíz 1300 településen nem megfelelő, a szennyvízelvezetés (csatornázás) még mindig nem kielégítő mértékű, a fürdővizek minősége is fokozott odafigyelést igényel. Az időjárási hatások közül kiemelendő az ózon réteg elvékonyodása és az ózonlyukak miatti fokozott kóros sugárterhelés és az erre visszavezethető bőrbetegségek (bőrdaganatok) és szürkehályog kialakulásának a veszélye és az ezzel kapcsolatos személyes és intézményes védekezés jelentősége. A nyári felmelegedés és a hirtelen szívhalál, illetve romlott ételek okozta megbetegedések szoros összefüggést mutatnak. Az egészséges élelmiszerek előállítása, az élelmiszerminőség-biztosítás rendszerének korszerűsítése, az egészséges élelmiszerekkel való ellátás a társadalom preventív védekezése, az egészég biztosításának egyik eszköze. Megfelelő eljárások segítségével elkerülhetővé válik a nem megengedett, illetve mérgező anyagok élelmiszerekbe kerülése, megelőzhetővé válik az emberi szervezetbe jutásuk, valamint a nemzeti termékek piacvesztése által okozott anyagi kár (humánerőforrás- és versenyhátrány). Ehhez képest a jelenlegi élelmiszerbiztonsági rendszer az előállítás folyamatában az előírt minőség garantálására nem képes, csak a fogyasztásba már bekerült termékek vizsgálatára alkalmas (az ellenőrzés tehát, amelynek a szántóföldtől az asztalig kellene tartania, jelenleg inkább csak a polctól az asztalig tart). 46/12

13 Az önellenőrző azaz a minőség biztosítását a gyártás folyamán vizsgáló és akkreditált tanúsítvánnyal igazoló élelmiszerbiztonsági központok (illetve több termelőt átfogó hálózatuk) kialakítása azonban támogatásra szorul, hiszen tipikusan nagy értékű épület- és műszerállomány (tipikusan laboratóriumi) rendelkezésre bocsátását igénylik. A környezetbiztonságellenőrzéséért felelős ÁNTSZ a tevékenységét ugyan magas színvonalon végzi, forráshiány miatt azonban a feladatait csak részlegesen tudja ellátni. A jelentős ingatlanvagyonon az elmúlt időszakban elmaradtak az időszerű felújítási, korszerűsítési munkák. Épületeik úgy külső, mint belső állaga leromlott, az üzemeltetés gazdaságtalan és jelentős többlet költséggel jár, a gép-műszerállomány, éppúgy, mint a gépjármű állomány elavult TÁRSADALMI BEFOGADÁST ÉS RÉSZVÉTELT TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRA A hátrányos helyzetű csoportok, illetve az ország leghátrányosabb térségeiben élők összetett problémákkal küzdenek: a munkalehetőségek hiánya, a nem megfelelő képzettség, a lakhatási és egyéb infrastrukturális hátrányok mellett ők szorulnak fokozott szociális támogatásra is, legtöbbször azonban éppen az ő számukra nem hozzáférhetőek az alapvető közszolgáltatások és más támogató erőforrások sem, ami gyakran infrastrukturális hiányosságokkal magyarázható. A falvak hagyományos önsegítő folyamatai, közösségi normái az elmúlt évtizedekben sokat gyengültek, csaknem megszűntek. Magyarországon az elmúlt másfél évtized alatt, a szegénységben élők között megjelent egy tartósan leszakadt réteg, többségében romák, akiknek társadalmi mutatói jelentősen elmaradnak a társadalom legnagyobb részétől, tartósan kirekesztett, hátrányos helyzetű településeken, szociálisan és etnikailag gettósodott térségekben élnek. Ezeken a telepeken és telepszerű környezetben lakók integrált humán szolgáltatásokhoz (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, foglakoztatás) való hozzáférését illetve a humánerőforrás minőségének a fejlesztését biztosítani kell. A különféle szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, illetve általában véve a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben drasztikusak a településtípusok szerinti különbségek. A szabályozás érzéketlen a térszerkezetből fakadó olyan hátrányokkal szemben is, mint a városhiány, így számos olyan térség van, ahol a nagyobb város hiánya miatt még nagyobb a szolgáltatáshiány. Az alapszolgáltatást támogató működési források szétaprózottak. A mindenkori, helyi partnerséget szorgalmazó fejlesztéseket az éppen elérhető források határozzák meg, ezért az együttműködések is esetlegesek, a tervezés nem hosszú távra szól. A szociális területen kötelezően előírt települési és térségi szolgáltatástervezési koncepció általában formális, készítésébe nem vonják be az érintetteket. Problémát jelentenek a szolgáltatásokat fenntartó települések közötti kapcsolatok, az érdemi együttműködések hiánya. A nem helyben lévő szolgáltatásokhoz való hozzáférés a fizikai megközelítés (pl. tömegközlekedés) és a rendelkezésre álló információk tekintetében is gyenge. A tartós és átmenti bentlakást nyújtó intézmények jelentős része korszerűsítésre szorul. A jelenlegi intézményhálózat fenntartása azért is nehéz, mert az egyébként is jelentős működtetési költségeket tovább növelik a nagy létszámú, régi, az ellátás szempontjából diszfunkcionális épületek fenntartási költségei. Az egyes célcsoportokat ellátó nappali és bentlakást nyújtó intézmények nem szerveződnek rendszerré az egyes térségekben, így a szolgáltatásokhoz hozzájutó rászorulók nem szükségleteik, hanem az éppen rendelkezésre álló intézményi kapacitás alapján részesülnek ellátásban. A nappali és átmeneti ellátások kiépítetlensége a legköltségigényesebb tartós 46/13

14 bentlakásos ellátás felé tereli az ellátottakat, ami szintén indokolatlan működési többletkiadásokat indukál. A szolgáltatások létesítése, fejlesztése inkább a szolgáltatók, illetve tulajdonosaik, fenntartóik érdekei és lehetőségei szerint történik, semmint az érintett célcsoport valós szükségletein alapulna. Hiányoznak az innovatív humán kapacitások, a minőségbiztosítás, amelyek nélkül új, hatékonyabb és hatásosabb szolgáltatások nem alakíthatók ki. A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások országosan nagyrészt kiépültnek tekinthetők, a lakosság 90%-ának lakóhelyén megjelennek, a szolgáltatásokat ténylegesen biztosító települések száma ennél lényegesen alacsonyabb. Ezt a csupán formálisan szolgáltató térségi és az egyszemélyes intézmények egyes térségekben jellemzően a legrosszabb helyzetű vidékeken magas aránya okozza. Az 1541 szervezeti egység közül önálló intézményként összesen 128 gyermekjóléti szolgálat, önálló családgondozó alkalmazásával 348 működik, a fennmaradó 1065 szolgáltatás, más intézmény keretében, illetve más szakmai tevékenység mellett működik Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásának hiánya egyformán gyengíti a szülők munkaerő-piaci esélyeit és a gyermekek iskolai beilleszkedését, valamint majdani társadalmi integrációját. A 3 éven aluli kisgyermekek napközbeni ellátása jelentős kapacitáshiányokkal küzd, szintén főként a kisebb településeken. Intézményes ellátásban a 3 éven aluli gyermekek mintegy 8%-a részesül. Az intézményes formák közül legjellemzőbb a bölcsőde, amely azonban kisebb településeken nem működik. A bölcsődét kiváltani képes, a kistelepülések igényeihez rugalmasan alkalmazkodó kiscsoportos családi napközi, illetve házi gyermekfelügyelet elterjedtsége ugyanakkor igen alacsony ben családi napköziben mindössze 798 gyermeket gondoztak, a házi gyerekfelügyelet által gondozott gyermekek száma pedig 156 fő volt. A gyermekek napközbeni ellátásának egyéb formáiról jellemzően a közoktatás intézményei óvoda és általános iskolai napközi hivatott gondoskodni. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek napközbeni ellátása és a számukra szükséges szolgáltatások biztosítása érdemben nem megoldott a közoktatási intézmények nagy részében. Az egyéb alternatív ellátások, amelyek e rászoruló csoportok és a kistelepülések számára jelenthetnének megoldást, lényegében nem létezőnek tekinthetőek. A működő bölcsődék számának és telítettségének változása (%), ,0 100,0 80,0 Működő bölcsődék száma 1990 = 100% Működő férőhelyek száma 1990 = 100 % 60,0 100 bölcsődéskorú gyermekre jutó férőhelyek száma 1990 = 100% A bölcsődébe beiratott gyermekek száma 1990 = 100% 40,0 20,0 0, /14

15 Szociális alapszolgáltatások A szociális alapszolgáltatások a hátrányos helyzetű csoportok számára otthon-közeli, családközeli szolgáltatást biztosítanak. Az alapszolgáltatások kiépítettsége azonban országosan rendkívül egyenetlen. A főleg idősek ellátását biztosító házi segítségnyújtás a települések 48%-ban nem működik, és ahol működik, szakmailag ott sem mindig megfelelő. A szolgáltatás hiánya jellemző azon településeken, ahol a népesség idősödése erőteljes. A házi segítségnyújtásban részesülők száma között a felére esett vissza, és azóta nem nőtt (jelenleg mintegy 44 ezer fő). A szociális étkeztetést igénybe vevők száma nem éri el az 1995-ös szintet (2004-ben 104,5 ezer fő). A népesség folyamatos idősödéséből eredően egyre nagyobb lesz a gondozásra, ápolásra szorulók száma. A kistelepüléseken élők szolgáltatásokhoz való hozzáférésében jelentős szerepet játszik a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás; jelenleg mintegy 770 falu- és tanyagondnok dolgozik az országban, ugyanakkor a 600 fő alatti kistelepülések mintegy felében még nem működik a szolgáltatás. A társadalmi folyamatokból, munkaerőpiacról, felnőttoktatásból és a helyi társadalom életéből kiszorult embereket elérő egyik legalapvetőbb szolgáltatás, a családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatáshoz mérhetően nagy arányban kiépültnek számít a statisztikák szerint. A kisebb településeken azonban a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások érdemben csak a gyermekes családok ügyeivel tudnak foglalkozni hatalmas leterheltségük miatt. A minden településen biztosítandó szociális információs szolgáltatás csak 2005-től került bevezetésre. Teljes körű kiépítettsége és minősége jelentős fejlesztésre szorul. A házi segítségnyújtásban és étkeztetésben részesülők aránya a 60 évesek és idősebbek között (%), ,0 5,0 4,0 3,0 Házi segítségnyújtásban részesülők aránya Szociális étkeztetésben részesülők aránya 2,0 1,0 0, Mind az idősek, mind a fogyatékos emberek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok ellátásában jelentős szerepet játszanak a nappali ellátások is. Ezek az intézmények a társadalom segítségnyújtását jelentik a legkirekesztettebb csoportok számára. A nappali szolgáltatást igénybe vevő emberek tömegei számára ez az intézmény jelenti az egyetlen kapcsolatot a külvilággal, az ellátásra szoruló felnőtt emberek hozzátartozói számára egyetlen esélyt a munkavállalás lehetővé tételére. A nappali szolgáltatások ugyanakkor kulcsfontosságúak lehetnek az ellátottak munkaerőpiaci részvétele szempontjából is, hátteret biztosítva a foglalkoztatási esélyeinek növelését támogató programoknak. A HEFOP 4.2. intézkedése, amely a hajléktalanok és a fogyatékossággal élők nappali ellátásainak fejlesztésére irányul, szintén ezt a célt szolgálja. Legkiterjedtebb az idősek nappali ellátása, az ellátottak száma az utóbbi tíz évben 40 ezer körül mozog. A fogyatékos emberek, a pszichiátriai és szenvedély 46/15

16 betegek nappali ellátásai sok helyen nem épültek ki, illetve az igényekhez képest kapacitáshiányokkal küzdenek. A szenvedélybetegek részére biztosított közösségi ellátások, nevesítetten az alacsonyküszöbű szolgáltatások szakmai és pénzügyi hátterének biztosítása csak az elmúlt években vált rendszerszerűvé től törvényi szabályozás határozza meg az alacsonyküszöbű szolgáltatást nyújtó szervezetek szakmai működési kritériumait, elszámoltatási rendszerének meghatározását melynek eredményeképp a szolgáltatók a évtől kezdve normatív finanszírozásban részesülnek Szakosított szociális ellátások (bentlakásos intézmények) A szociális ellátásra szorulók közül a legtöbb és legszakszerűbb segítséget a bentlakásos intézményi elhelyezésre szoruló emberek igénylik. Az átmeneti bentlakást nyújtó intézmények az országban egyenetlenül jöttek létre, mivel nagyobb városok számára írja elő kötelezően a jogszabály ezek működtetését, így nagyobb térségekből, egyes megyékből, régiókból hiányzik az ellátás. A bentlakásos szociális intézmények túlterheltek, nagyon sok a várakozó. A mindenképpen bentlakásos elhelyezésre szorulók (folyamatos ápolásra szoruló idősek, fogyatékos emberek, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalan személyek, gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermekek) esetében szükséges fenntartani ezeket az ellátási formákat is, azonban törekedni kell a nagy létszámú, sokszor korszerűtlen és túlzsúfolt intézmények kiváltására, a lakóotthonok, lakásotthonok létesítésére. A bentlakásos szociális intézmények jelentős része korszerűtlen, nagy létszámú, a funkcióra alkalmatlan, a természetes települési környezettől elszigetelt kastélyépületben működik. Az idősek, a fogyatékos emberek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok tartós és átmeneti bentlakást nyújtó intézményeiben 2004-ben 78,5 ezer ellátott élt. Az ellátottak több mint fele idős kora miatt részesült intézményi elhelyezésben Gyermekvédelmi szakellátás A szakellátást biztosító intézményekből kikerülő gyermekek társadalmi beilleszkedése rendkívül nehéz, a szociális problémák tömegét generálja. Emiatt különösen indokolt magas fokú szakmai szolgáltatásokkal és megfelelő elhelyezési feltételek teremtésével mérsékelni a problémák hosszú távú fennmaradását, ami ezen intézmények fejlesztését indokolja. A gyermekvédelmi szakellátásban 2004-ben kiskorú és nagykorú (utógondozói ellátott) élt. Ezen belül a gyermekek (0-18 évesek) több mint fele, a fiatal felnőttek (19-24 évesek) 45%-a nevelőszülői családban nyert elhelyezést, a többi gyermek és fiatal gyermekotthonokban él. A gyermekotthoni ellátáson belül a lakásotthoni férőhelyek aránya egyre nő, mára megközelíti az 50%-ot. A speciális és különleges gyermekotthoni férőhelyek száma mintegy A speciális szükségletű (súlyos pszichés, disszocális tüneteket mutató, valamint pszichoaktív szereket használó) gyermekek speciális intézményei sem kiépítettségük, sem szakmai feltételeik tekintetében nem szolgálják megfelelően a gyermekek szakszerű rehabilitációját, ami elengedhetetlen sikeres társadalmi integrációjukhoz. A különleges szükségletű zömmel fogyatékos gyermekek többcélú (közoktatási és gyermekvédelmi feladatot ellátó) intézményeinek jelentős része működik korszerűtlen körülmények között, esetenként nagy létszámú intézményként, kastélyépületekben. 46/16

17 Akadálymentesítés A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény alapján a már meglévő középületek akadálymentesítését legkésőbb január 1-ig kellett volna elvégezni. Jelenleg a központi közigazgatás szervek felelősségi körébe tartozó épületek mintegy 32%-a akadálymentes. A megyei önkormányzatok 25%-os, a megyei jogú városok pedig 20%-os, míg a fővárosi önkormányzati ügyfélszolgálati irodák 49%, a megyei önkormányzatok esetében 12%-os szinten állnak akadálymentesítés szempontjából. (A munkaügyi szervezetek akadálymentesítése EU-s források bevonásával, egyes oktatási intézmények Phare-támogatással már megkezdődött.) A közszolgáltatások, illetve a mindenki előtt nyitva álló szolgáltatások csak nagyon alacsony mértékben akadálymentesek. Az előremutató változtatások ellenére a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok ellátásai az elmúlt évtizedekben a passzív ellátások felé tolódtak. Az esélyegyenlőség biztosítását mint fő célt a társadalom nem az integrációval (fizikai és kommunikációs akadálymentesítéssel és rehabilitációval), hanem passzív eszközökkel (járadékokkal és egyéb pénzbeli juttatásokkal) igyekszik megoldani, amelyek folyó költségei nagy terhet rónak az államra és erodálják a munkaképes korú lakosság munkavállalási lehetőségeit A MUNKAERŐPIACI RÉSZVÉTELT TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRA Magyarországon a 90-es évek közepére kiépült és megszilárdult a foglalkoztatáspolitika megvalósításának legfontosabb intézményrendszere, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ). Uniós források felhasználásával 2002 óta folyik az ÁFSZ fejlesztése, amely munkanélküliek és inaktívak munkaerőpiacra való visszatérésének megkönnyítését és a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését szolgálja. A 2006-ig a finanszírozás feltételei is biztosítottak. A szervezetfejlesztés 2002-ben Phare programmal kezdődött el, majd az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának (HEFOP) 1.2. intézkedése keretében folytatódott. A fejlesztés a szervezet alapvető szolgáltató egységére, a kirendeltségekre koncentrált. Ahhoz hogy az ÁFSZ megfelelően el tudja látni a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolásával, az álláskeresők segítésével kapcsolatos feladatait további jelentős erőfeszítésekre van szükség. A magasabb színvonalú és hatékonyabb szolgáltatásokhoz szükséges személyi, intézményi, technikai és infrastrukturális feltételek egy része egyelőre hiányzik. Az aktív munkaerőpiaci politikák eredményes végrehajtását emellett az is nehezíti, hogy a munkaerőpiaci politikák intézményrendszere széttagolt országosan is, de főleg helyi szinten. Nem megoldott a munkavállalási korú emberek ellátásainak, a jogosultságoknak és feltételeknek, a kapcsolódó szolgáltatásoknak az összehangolt irányítása. Helyi szinten az állástalanságuk okán segítségre szoruló emberek több, egymással intézményes kapcsolatban nem álló szervezettől munkaügyi szolgáltatástól, önkormányzattól, szociális intézményektől, civil szervezetektől is kaphatnak támogatást, ellátást Az ÁFSZ infrastrukturális háttere Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a Foglalkoztatási Hivatalból, a fővárosi és megyei munkaügyi központokból (20) és az ezekhez tartozó kirendeltségekből (169), valamint a Regioná 46/17

18 lis Átképző központokból (9) áll. Több száz ún. foglalkoztatási információs pont épült ki civil szervezeteknél, teleházaknál, forgalmas intézményekben, amelyekkel a kirendeltségek napi kapcsolatban állnak. Az ÁFSZ a feladatait közel 240 ingatlanban látja el. Az országos ingatlan állomány alapterülete több mint m 2, becsült értéke megközelítőleg 10 milliárd forint. A 240 ingatlan közül 140 esetében a Megyei Munkaügyi Központok az állami tulajdon kezelői. A fennmaradó ingatlanokat az ÁFSZ bérleményként használja.. A bérleti viszony gyakran igen költséges, és jelentős mértékben korlátozza azt a lehetőséget, hogy az épületeket, belső elrendezésüket a funkciókhoz, feladatokhoz lehessen igazítani. Az épületek életkora 50 és 100 év között van, kialakításuk a korábbi igényeknek megfelelően történt, üzemeltetésük gazdaságtalan, a modern ügyfélkiszolgálás követelményeinek nem felel meg és 2005 között a PHARE program keretében 20, átlagosnak tekinthető, kísérleti kirendeltségen új szolgáltatási modell került bevezetésre annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az egyénre szabott szolgáltatást, szélesíteni, hatékonyabbá tenni a kapcsolattartást a munkáltatókkal. Ennek érdekében kialakításra került az önálló álláskeresés fizikai feltételit biztosító új irodai infrastruktúra (önkiszolgáló ügyféltér) továbbá felújításra kerültek a kirendeltségi épületek is. A HEFOP 1.2. intézkedés keretében folytatódott az új szolgáltatási modell kialakítása, infrastrukturális feltételeinek megteremtése a legnagyobb kapacitású megyeközpontokban és további 40 kirendeltségen. A közötti időszakban további 90 kirendeltség átalakítása szükséges, valamint a fejlesztéseknek ki kell terjednie a Megyei Munkaügyi Központok és a Regionális Munkaerőképző Központok ingatlanainak korszerűsítésére is annak érdekében, hogy a személyre szabott szolgáltatások feltételei az egész országban egységesek legyenek, ami megalapozza az ÁFSZ tevékenységének kiterjesztését Akadálymenetesítés az ÁFSZ intézményeiben Több éve folyik az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fizikai akadálymentesítése, mára az épületek több mint 50%-a, a megyei szolgáltatóhelyek (Rehabilitációs Információs Centrumok) 80%-a akadálymentes kerekesszékkel élő emberek számára is ban központi program keretében megkezdődött az akadálymentesítés a kommunikációjukban akadályozott siket és nagyothalló, vak és súlyos látássérült, értelmi fogyatékos ügyfelek számára is nyarán az intézmények többségében 18 megyei munkaügyi központban és a nagyobb kirendeltségeken, valamint 5 munkaerőpiaci képző központban megvalósult a többcélú akadálymentesítés Informatikai háttér 2002-ben elkészült az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Középtávú Informatikai Stratégiája. A stratégia egyik fő célkitűzése, hogy az informatikai rendszer az Állami Foglalkoztatási Szolgálat küldetésének alárendelve és azzal összhangban, magas szintű szolgáltatásokat nyújtson. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat víziója, hogy korszerű informatikai rendszerével virtuális munkaerőpiacot hozzon létre, ezzel is gyorsítva a munkaerő-piaci mobilitást. Jelenleg a kirendeltségi informatikai eszközök közel azonos műszaki színvonallal rendelkeznek, itt átlagosan egy 4-5 éves elavulási idővel célszerű számolni. Kivételt képeznek a fenti rész alól az öninformációs eszközök (kioszk), ezeket a szervezet 2005-ben kezdte bevezetni és üzembe állítani. A HEFOP 1.2. keretében megvalósuló fejlesztések eredményeként 80 kiren 46/18

19 deltség fog rendelkezni ilyen eszközökkel, azonban az ügyintézés gyorsítása és az ügyfelek gyors tájékoztatása érdekében minden kirendeltségen szükséges biztosítani az öninformálódáshoz szükséges eszközöket. A szolgáltatások biztosítását kiszolgáló szerverpark és az öszszeköttetéseket biztosító számítógépes hálózat műszaki színvonala jelenleg jó, alapvetően az elmúlt 1-2 évben beüzemelt eszközökből áll, de folyamatos cseréjükre, bővítésükre, az informatikai hálózat korszerűsítésére az ÁFSZ tevékenységének átalakulásával, kapcsolatainak szélesedésével szükség lesz. Ez a feltétele az országosan egységes működés megteremtésének is KULTURÁLIS INFRASTRUKTÚRA Kulturális örökségünk Jelenleg mintegy 11 ezer védetté nyilvánított műemléket tart számon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Épített környezetünk állapota romló tendenciát mutat, fokozottan veszélyeztetettek védelemre érdemes történeti értékeink: egy korábbi becslés szerint ezermilliárdos nagyságrendű összeget igényelne a megfelelő műszaki állapot biztosítása. Az állagmegóvásban több évtizedes elmaradás mutatkozik, amelyen átgondolt, a partnerek érdekeltségére építő, kiszámítható programmal lehet enyhíteni. A műemlékek területi megoszlása nem egyenletes, az ország északnyugati, északi részében több, míg a török pusztításnak kitett és kőben is szegényebb déli, délkeleti területeken kevesebb műemléket találunk. A középületek, iskolák, színházak, fürdők jellegzetesen állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak, akárcsak a köztéri szobrok, hidak, közlekedési emlékek várak, kastélyok és egyéb romok. Az állami vagy önkormányzati tulajdonú műemlékek a teljes állománynak több mint a negyedét teszik ki. Másik jellegzetes csoportot alkotnak az egyházi rendeltetésű templomok, harangtornyok és egyéb egyházi épületek. Közel negyven százalékot tesz ki a lakóházak, villák, présházak, pincék csoportja Nemzeti kulturális intézmények A művészeti intézmények (pl. Pesti Magyar Színház, Magyar Állami Operaház stb.) épületállományának nagysága mindösszesen m 2, állapotuk miatt átfogó felújításuk, infrastrukturális, színpadtechnikai korszerűsítésük elengedhetetlen. A közgyűjtemények (pl. Iparművészeti Múzeum és intézményei, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Nemzeti Múzeum és filiáléi, Országos Széchényi Könyvtár stb.) épületállományának nagysága mindösszesen m 2. Ezek egy részénél folyamatban van a rekonstrukció, amelynek egyes ütemei befejezés előtti stádiumban vannak, mások műszaki állapota azonban nem kielégítő, átfogó rekonstrukciójuk szükséges. Elengedhetetlen pl. az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója vagy a budavári palota-együttes külső homlokzati és tetőfelújítása. A további épületek belső rekonstrukciója, infrastrukturális korszerűsítése szükséges. A közművelődési intézmények (pl. Hagyományok Háza, Magyar Művelődési Intézet) épületállományának nagysága m 2, átfogó külső-belső rekonstrukciója, infrastrukturális korszerűsítése szükséges. 46/19

20 Könyvtárak Az évi CXL. törvény eredményeként a rendszerváltás után széthullott könyvtári rendszer újra rendeződött, és sok területen magasabb szintű tevékenységet fejt ki, mint 1997 előtt. Létrejött az Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR) és a telematikai fejlesztés részeként elkezdte működését a Magyar Országos Közös Katalógus, a nagy könyvtárak egymással kompatibilis rendszere. Országos könyvtári alapadatok: A nyilvános könyvtárak száma (db) Összes állománya (db) Az állománygyarapításra fordított összeg (Mrd Ft) 1,2 5,8 Beiratkozott olvasó (fő) A látogatások száma (alkalom) Az országos adatok növekedése azonban az ODR könyvtárak (felsőoktatási, szak- és megyei könyvtárak) fejlődéséből adódik, a kistelepüléseken ezek az adatok stagnálást vagy inkább csökkenést mutatnak, ezért a következő stratégiai ciklus legfontosabb feladatainak egyike a kistelepüléseken élők könyvtári ellátásának a javítása. A könyvtárak jelentős részben fenntartási problémákkal küzdenek: az épületek, az infrastruktúra és a gyűjtemény fejlesztésére fordítható források minden könyvtártípus esetében egyre szűkösebbek. A könyvtárak többsége nem könyvtári célra épült, régi épületben működik. Az épületek fizikai-műszaki állapota felújítást, korszerűsítést igényel. Az önkormányzati fenntartású közkönyvtárak berendezése 80-90%-ban, a felsőoktatási könyvtáraké 40%-ban, az egyéb könyvtáraké 70%-ban szorul felújításra. További javulásra van szükség az információskommunikációs infrastruktúra terén is, hiszen a könyvtárak informatikai hálózatba kapcsolása csak a városokig valósult meg, a községekben szinte egyáltalán nincs szélessávú Internetvégpont. A könyvtári gyűjtemények nagy tömegű digitalizálásához professzionális berendezések és speciális működési feltételek szükségesek, amelyekhez új források bevonása szükséges. A kistelepülési könyvtárak többségének alapterülete, megközelíthetősége, berendezése alkalmatlan a könyvtári feladatok ellátására. Állományuk elavult, hiszen különböző okokból kifolyólag - kevés új dokumentumot tudnak beszerezni. Ebből is adódik, hogy a forgalmi mutatók szerények. A kedvezőtlen működési feltételek (rossz állagú, könyvtári célra alkalmatlan épületek, helyiségek, minimális gépesítettség stb.) mellett nagy gond a humán kapacitások szűkössége, mind ráfordított munkaidőben, mind szakképzettségben. E problémák és igények hívták életre 2002-ben a könyvtári stratégiát, amelynek első ciklusa 2007-ben fejeződik be. A stratégia célkitűzései mentén megkezdődött a könyvtári minőségfejlesztés a könyvtári szolgáltatások korszerű, egységesen magas színvonalának biztosítása érdekében. A másik két fontos célkitűzés az információhoz és a dokumentumokhoz való hozzáférés kiterjesztése és a kistelepülések könyvtári ellátásának fejlesztése (KSZR). A feladatok megvalósítása azonban elmarad a kívánt ütemtől. Csak akkor történhet érdemi változás, ha a könyvtárügyi fejlesztések a kormányzat egészének fejlesztési ügyévé válnak. 46/20

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM. 6. prioritás. Akcióterv 2007-2008. 2009. szeptember 3.

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM. 6. prioritás. Akcióterv 2007-2008. 2009. szeptember 3. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 6. prioritás EGÉSZSÉGMEGİRZÉS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HUMÁNERİFORRÁS-FEJLESZTÉS Akcióterv 2007-2008. 2009. szeptember 3. 1. A prioritás bemutatása 1.1. A prioritás tartalma

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 (TERVEZET) 2007. MÁJUS KÉSZÍTETTE: KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Tartalomjegyzék 1. A Gazdasági Program sajátosságai... 4 1.1. Gazdasági

Részletesebben

Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. D o m b ó v á r T E R V. 2011. évre. 2011. március 15.

Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. D o m b ó v á r T E R V. 2011. évre. 2011. március 15. Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. D o m b ó v á r T E R V a 2011. évre 2011. március 15. Orvos-szakmai terv a 2011. évre A Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. 2011. évre

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák!

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek regionális kutatási periodikus kiadvány, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,

Részletesebben

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete Magyarország Kormányának összefoglaló tájékoztatója a Keretstratégia megvalósítását szolgáló

Részletesebben

Szociális és családtámogatások joga

Szociális és családtámogatások joga AGRÁR ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Szociális és családtámogatások joga Záróvizsga tételvázlatok Szerkesztette, és összeállította: dr. Mélypataki Gábor 2015. március 1-jével hatályos anyaggal Tételvázlatok a Szociális

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 2014. január Készítette: Az Intézeti akkreditációt előkészítő bizottság: Dr. Nagy Sándor

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Zágráb HORVÁTORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Zágráb HORVÁTORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY Zágráb HORVÁTORSZÁG Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Budapest 2009 Tartalom Gazdasági- politikai háttér 2 Demográfia 2 Egészségügyi rendszer 3 Finanszírozás 3 Egészségügyi

Részletesebben

Dózsa Csaba közgazdasági-ágazatfejlesztési helyettes-államtitkár Egészségügyi Minisztérium. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK)

Dózsa Csaba közgazdasági-ágazatfejlesztési helyettes-államtitkár Egészségügyi Minisztérium. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) Sikeres Magyarországért Program (II. NFT) Az EFK szerepe, jelentősége, módszertana Dózsa Csaba közgazdasági-ágazatfejlesztési helyettes-államtitkár Egészségügyi Minisztérium Háttér (1) Országos Fejlesztéspolitikai

Részletesebben

OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése. Budapest, 2004. április 29.

OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése. Budapest, 2004. április 29. OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése Budapest, 2004. április 29. 2 TARTALOM AZ OTP BANK RT. 2003. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 4 A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓ BESZÁMOLÓJA A 2003. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓ VIZSGÁLATÁNAK

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás Területi Szakértői Csoport Bentlakásos Idősellátás 2010. november 30. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Dr. Egervári Ágnes Czibere Károly Panker Mihály Sztenderdek az idősek

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások 5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

A Berettyóújfalu Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma

A Berettyóújfalu Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma A Berettyóújfalu ok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B I. Helyzetelemzés Gazdasági

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Észak-Alföldi Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Észak-Alföldi Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Észak-Alföldi Operatív Program Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése Kódszám:

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi

Részletesebben

HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2003 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ 1.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerérıl 1.2. A Szociális Szolgáltatástervezési

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata

Dévaványa Város Önkormányzata Dévaványa Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi és Fenntarthatósági Terv Készítette: Educatio Bene Kft. 21. március 11. I. BEVEZETŐ...4 II. III. 1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG...4 2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS...4

Részletesebben

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási

Részletesebben

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

Nagyatád Város Önkormányzata

Nagyatád Város Önkormányzata Nagyatád Város Önkormányzata Nagyatád fenntartható fejlődésének helyi programja 2010-2015 BEVEZETŐ... 3 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA... 3 I. HELYZETELEMZÉS... 4 1. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA... 4 1.1.

Részletesebben

A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása

A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása A Dél-Tiszántúl térségének egykori vízgazdálkodásáról számos információ található a vízügyi és a mezőgazdasági irodalomban, a helytörténeti

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities' SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

14/2016. (I. 25.) XI.ÖK határozat melléklete. Újbudai Egészségügyi Koncepció 2016-2020. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata

14/2016. (I. 25.) XI.ÖK határozat melléklete. Újbudai Egészségügyi Koncepció 2016-2020. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 14/2016. (I. 25.) XI.ÖK határozat melléklete Újbudai Egészségügyi Koncepció 2016-2020 Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Újbudai Egészségügyi Koncepció2016-2020 Tartalom I. Vezetői összefoglaló...2

Részletesebben

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007 XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A fejezet a központi költségvetés devizában

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI

Részletesebben