CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG"

Átírás

1 CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot, illetve a benne szereplő projektcsomagot; azokat elfogadta, jóváhagyta, és az NFÜ részére e csomag részeként benyújtja. Kelt: Csenger, december 1. P.H. Pethö András, elnök Csengeri kistérség 1

2 helyzetű kistérségekben Tartalomjegyzék 1. Kistérségi tervdokumentum és projektcsomag I. Helyzetelemzés 3 II. SWOT elemzés 13 III. Fejlesztési irányok 16 IV. Projektek összegző bemutatása 19 V. Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva Kistérségi tervdokumentum és projektcsomag melléklet 149 I. Emlékeztető, Kistérségi Fejlesztési Bizottsági ülés 150 II. Jegyzőkönyv, Határozat, Többcélú Kistérségi Társulási Tanács ülése 155 III. A projektgazdák szándéknyilatkozatai a projektcsomagban szereplő projektekhez kapcsolódóan 195 IV. Kistérségi tervdokumentum prezentáció 236 V. A kistérségi tervdokumentum elkészítéséhez felhasznált dokumentumok listája 260 VI. A tartalékkeretben szereplő projektek rangsorolása 263 2

3 KISTÉRSÉG KÓDJA Komplex felzárkóztató programok helyzetű kistérségekben KISTÉRSÉGI TERVDOKUMENTUM ÉA3 DÁTUM: VERZIÓ: I. Helyzetelemzés (max. 10 oldal) V1 I. 1. Gazdasági helyzet Vállalkozási szerkezet A Csengeri kistérségben működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma 2004-ben 32 volt, amely az országos átlag (70) felét sem éri el. Az 1999-es állapothoz képest mindössze 6,7-kal emelkedett a vállalkozások száma, mely a megyei és a régiós összehasonlításkor is a legalacsonyabb mutatószámot adja. Ebből a szempontból a kistérség a legrosszabb helyzetű kistérségnek tekinthető a régióban. Indokolt lenne középtávú gazdaságfejlesztési terv elkészítése, külső szakértők bevonásával. A 2005-ös adatok alapján a kistérségben működő vállalkozások száma 465 volt, mely messze elmarad a regionális és országos átlagoktól. A vállalkozások közel ¾-e egyéni vállalkozásként működik, nagy részük nem képes új munkahelyek létrehozására, versenyképességük gyenge. A foglalkoztatottak számát tekintve megállapítható, hogy a legtöbb vállalkozás (437) 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, mindössze a cipőgyártásáról ismert, csengeri telephellyel rendelkező Szamos Kft. alkalmaz 500-nál több főt. A térség élő mező- és erdőgazdasági hagyományait támasztja alá, hogy a mezőgazdasági vállalkozások aránya (2005; 15,05%) csaknem ötszöröse az országos átlagnak (3,43%). A szolgáltatási szektorban működő vállalkozások aránya a gazdasági tendenciáknak megfelelően kiemelkedő (68%), a megyei és régiós értékhez közelít. Az ipari vállalkozások száma 78 volt ben, melynek jelentős részét, 60%-át az építőipari vállalkozások jelentik. Emellett a kistérségben erőteljes a feldolgozóipar jelenléte is, alapvetően könnyűipari tevékenységek (cipőgyártás) és a mezőgazdasági termékfeldolgozás dominálnak. A térségben található nagyobb vállalkozások között említhető a Csengeri Agrár Zrt., Csengerker Kft., Csenger Boss Kft., START rehabilitációs vállalat, Csenger-Tej Kft., Szatmári Konzervgyár Kft. A székhelytelepülésen található a térség egyetlen ipari parkja, a Csengeri Ipari Park, melyet többek között újabb feldolgozóipari vállalkozások vonzása céljából hoztak létre. Ehhez azonban szükséges, a terület közművesítése, és megfelelő üzleti szolgáltatások (pl. vállalkozási tanácsadás, pénzügyi szolgáltatások stb.) biztosítsa a kistérségben. A vállalkozások iparűzési adójából származó önkormányzati helyi adó ezer lakosra jutó mértéke 2005-ben 7636 Ft volt, ami közvetett módon jelzi a kistérség alacsony gazdasági versenyképességét, hiszen ez az országos értéknek mindössze 23,6%-a, a megyei átlagtól pedig jelentős mértékben, 3415 Ft-tal marad el. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a évi népszámlálás alapján 10,7% volt. Ez az érték a megyei szintet is meghaladja annak ellenére, hogy sem az éghajlati, sem a termőföldi viszonyok (átlagos AK érték 13,13) nem ideálisak a mezőgazdasági termelésre. A helyi mezőgazdaságot alacsony versenyképesség jellemzi, mely az elaprózott birtokszerkezettel, az alacsony jövedelemtermelő képességgel, az elavult technikai felszereltséggel és a kooperáció hiányával magyarázható. A kistérségen belül a mezőgazdaságban dolgozók aránya Csengerben a legmagasabb (36,1%), de Porcsalma és Csengersima településeken is meghaladja a 11%-ot. A legjellemzőbb mezőgazdasági tevékenységek között a gyümölcs- és zöldségtermesztés, továbbá a gabonatermesztés említhető, amelyben jelentős helyi tapasztalattal és speciális szakismerettel rendelkeznek a termelők. Az alternatív növénytermesztést a térségben ma még kizárólag csak az erdőtelepítés képviseli. Ipar A kistérségben a foglalkoztatottak arányát nemzetgazdasági áganként vizsgálva megállapítható, hogy 3

4 helyzetű kistérségekben a megyei (31%), a regionális (32,4%) és az országos ( 32,9%) szintekhez képest hasonló szerepet tölt be az ipar a foglalkoztatásban a maga 37%-ával. Az ipar területi elhelyezkedésére jellemző, hogy meglehetősen centralizált, főleg Csengerben koncentrálódik, ha nem is a termelés, de a begyűjtő és feldolgozó tevékenység döntő hányada. Az ipari szerkezetet vizsgálva a kistérségben megállapítható, hogy hasonlóan a megyei viszonyokhoz a feldolgozóipar teszi ki a legnagyobb részét. A megyében a 49 főnél nagyobb vállalkozások termelésének több mint 96%-át a feldolgozóipar adja, a maradék 4 százalék körüli részt pedig az energiaszektor. A kistérségben erőteljes a feldolgozóipar jelenléte, alapvetően könnyűipari tevékenységek és a mezőgazdasági termékfeldolgozás a dominálóak. A kistérség ipari központja Csenger. Itt található a kistérség egyetlen Ipari Parkja, ami még sok vállalkozásnak biztosíthat működési teret. Az ide települni szándékozók döntését azonban megnehezíti a szakképzett munkaerő hiánya, a nehéz megközelíthetőség és a közművesítéssel kapcsolatos hiányosságok. A kistérség tudományos kutatási és fejlesztési tevékenységet végző szakemberekkel nem rendelkezik (2005-ben ezer lakosra jutó számuk 0 volt). Inkubátorház a kistérségben jelenleg nem található, a megyében is mindössze két településen, Mátészalkán és Nyíregyházán működik a főként kis- és középvállalkozások számára irodákat, műhelyeket és különböző szolgáltatásokat biztosító inkubátorház ilyen típusú szolgáltatásokra a Csengeri kistérségben is jelentős vállalkozói szükséglet mutatkozik. További aktuális problémát jelentenek a gazdasági válság következtében megmutatkozó piaci anomáliák miatt várható gyárbezárások, amelyeket a kistérség csak komplex beavatkozásokkal ellensúlyozhat. Szolgáltatások A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 2001-ben 52,4% volt, ami több mint 9 százalékponttal marad el az országos értéktől (61,6%). Az alapvető lakossági szolgáltatások minden településen biztosítottak. Az üzleti szolgáltatások (pénzügyi, vállalkozói szolgáltatások, ingatlanközvetítés stb.) a kistérségi centrumban koncentrálódnak, a kistérség településein főként a lakossági banki szolgáltatások érhetőek el, a térségben 6 bankfiók található. A települések nagy részén az önkormányzati intézmények és a kereskedelmi egységek a legjelentősebb foglalkoztatók. Az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma 2005-ben 20,2 volt, mely 6 százalékponttal magasabb a régiós átlagnál. Idegenforgalom A kistérségben számos műemlék jellegű épület, többnyire templomok találhatók, melyek a térség turisztikai vonzerejét jelenthetik. Többségük azonban ma még leromlott fizikai állapotban van, és jelentős felújításra szorul. Kiemelkedő arányú látogatottságra tart igényt az Árpád-korban épült csengeri Református Templom, a csengersimai, szamostatárfalvai templomokkal együtt. A térség valamennyi települése bízik a Szamos folyó jelenleg siralmas vízminőségének javulásában, a fürdőés vizitúrázó vendégek nagyszámú (újbóli) megjelenésében. Jelentős szerepe lenne a folyamatban a Szamos folyó magyar szakaszával párhuzamosan a gát tetején futó aszfaltozott kerékpárút kiépítésének. A kistérségbe leginkább a kulturális és szórakoztató események, állami és nemzeti ünnepekhez kapcsolódó rendezvények, a város és falunapok, majálisok, koncertek miatt látogatnak a turisták. Kiemelkedő jelentőségű rendezvények közé sorolható a Csengerben megrendezésre kerülő Szatmári Zenei Napok és az Almanapok, továbbá a porcsalmai Zöldalma-napok. Azt, hogy a kistérség idegenforgalmi adottságai ma még teljes mértékben kihasználatlanok, alátámasztja a kistérségben eltöltött vendégéjszakák ezer lakosra vetített száma, amely 2005-ben 143 éj volt, mely a megyei átlaghoz képest is meglehetősen alacsony. A szálláshelyek száma igen alacsony a kistérségben, a legtöbb a kistérség központjába koncentrálódik: szálloda (1db) és panzió (1db) csak Csengerben van, ifjúsági szállók, magánszálláshelyek, kempingek, valamint üdülőházak nincsenek a kistérségben. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma mindösszesen 60 db a kistérség teljes területén. Az alacsony idegenforgalmi számokat támasztja az is alá, hogy a kistérségben található turisztikai infrastruktúra kiépítettsége és minősége nem felel meg a vendégek elvárásainak. Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései A kistérség a os periódusban a Nemzeti Fejlesztési Tervnek köszönhetően összesen 589 4

5 helyzetű kistérségekben Ft támogatást kapott. Az AVOP keretében Ft támogatást kapott 23 nyertes pályázat, amelyből 14 a Mezőgazdasági beruházások támogatása konstrukcióra, 6 a Fiatal gazdálkodók induló támogatása konstrukcióra lett benyújtva. A legmagasabb támogatási összeggel rendelkező projektet a Csengeri Agrár Termelő és Szolgáltató Rt. hajtotta végre: a projekt keretében egy intervenciós gabonaraktárat valósított meg Ft támogatással, 40%-os támogatási intenzitás mellett. A GVOP keretében mindössze két projekt valósult meg a kkv-k műszaki-technológiai hátterének fejlesztése érdekében. A két kedvezményezett, az ELYON Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a FERR-TRADE Kereskedelmi Kft. összesen Ft támogatást nyert el a os időszakban. A kistérségben a as programperiódus szeptember 23-ig lezárt adatai alapján az Új Magyarország Fejlesztési Terv GOP keretében az ELYON Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyert el támogatást, Ft értékben. A cég a pályázat segítségével eszközbeszerzést és jelentős mértékű technológiai fejlesztést valósított meg. Hazai támogatásban Pátyod község önkormányzatának tájháza és az EAST-GATE Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Informatikai és irodatecnikai bázis kialakítása című projektje részesült az elmúlt időszakban. I. 2. Infrastrukturális helyzet (közlekedés, telekommunikáció, környezetvédelem) Közlekedés A kistérség egyik legnagyobb problémája a perifériás elhelyezkedése, a nagymértékben izolált közlekedési helyzet. A kistérséget a 41-es számú főút (Beregsurányi határátkelőhely felé tartó úton a rohodi elágazásig) és a 49-es számú főút, illetve a Mátészalka - Csenger vasúti mellékvonal kapcsolja be az országos közlekedéshálózatba. Mind a 41-es, mind a 49-es számú főút napi autóforgalma igen magas as adatok szerint a 49-es számú főúton naponta kamion halad keresztül a kistérségen, mely jelentősen megnehezíti a helyiek életét. A megyeszékhelyhez, Nyíregyházához Porcsalma települése helyezkedik el a legközelebb (74 km-re), azonban a Csengeri kistérség kis kiterjedéséből (területe mindössze 246,55 km²) fakadóan a többi település is közel hasonló távolságra van a megyeszékhelytől. A legtávolabbi települések között a határ mentén fekvő Csengerújfalu és Csengersima említhetők, közúton 88 km távolságra vannak a megyeszékhelytől. A kistérség települései közel másfél-két óra alatt érhetők el a megyeszékhelyről közúton, mely a relatíve alacsony távolság ellenére igen hosszú időtartamot jelent. Ennek fő oka a határmenti átkelőhelyekből fakadó jelentős közúti forgalom. A kistérségi központ, Csengerhez időben legközelebb, 5 percre Komlódtófalu helyezkedik el, míg legmesszebb, 23 percre Tyukod található. Ez az idő azonban lényegesen hosszabb tömegközlekedési eszközök igénybevétele esetén, azaz a centrumfunkciójú Csenger megközelíthetősége és a város által nyújtott sokrétű szolgáltatások elérhetősége a kistérség többi településéről nem minden esetben kedvező. A kistérség távolsági közúti közlekedését a Szabolcs Volán Rt. biztosítja. A székhelytelepülésen vasúti mellékvonal-végállomás is van. A Csengersima - Petea határátkelőhely jelentős nemzetközi személyi és teherforgalmat bonyolít le. A Szamoson Csengernél hídon, Porcsalmánál komppal lehet átkelni. A Csengeri kistérség hétköznapi elérése, azaz a legközelebbi megyeszékhely és a legközelebbi kistérségi központ közúti és vasúti elérhetőségének átlaga 2007-ben 48,2 perc. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a leghátrányosabb kistérségek között ebből a szempontból igen kedvezőtlen helyzetben van: csak a Fehérgyarmati kistérség rendelkezik ennél rosszabb értékkel (50,2 perc). A kistérségből gyorsforgalmi csomópontokat 86,2 perc alatt lehet elérni, mely értékkel az utolsó helyen áll a többi leghátrányosabb helyzetű kistérséghez képest. Tovább rontja a közlekedési helyzetet az úthálózat rossz minősége és elhanyagolt állapota, ami elsősorban a települések közötti közlekedési kapcsolatokat és ezáltal a települések által nyújtott szolgáltatások elérhetőségét nehezíti meg. Helyi szinten a legtöbb problémát a belterületi utak és járdák, a 49. főút mentén a külterületi és néhol a belterületi kerékpárút-hálózat kiépítetlensége, illetve rossz állapota okozza, amely alapvetően akadályozza, hogy az érintett lakosság megfelelő körülmények között és a lehető leggyorsabban, 5

6 helyzetű kistérségekben baleset mentesen elérje a települések által nyújtott munkahelyeket és (köz)szolgáltatásokat, ezáltal folyamatosan csökken az érintett településrészek vonzereje, valamint az ottani lakosság életminősége. Telekommunikáció Az ezer lakosra jutó telefon főállomások (ISDN-nel együtt) száma 2005-ben 231 volt, ami mindössze 3%-kal marad el a megyei átlagtól. A kábeltelevízió előfizetők ezer lakosra jutó száma esetében a kistérségi átlag (107 fő) jelentős mértékben a megyei átlag (59 fő) felett van. A megyében lévő leghátrányosabb kistérségek közül a Csengeri kistérség áll a legelőkelőbb helyen, őt a Mátészalkai kistérség követi 80 fővel. A szélessávú internet előfizetők ezer lakosra jutó száma 2006-ban 30,4 volt, ami jelzi a kistérség viszonylagos hátrányát az informatikai alkalmazások tekintetében: az országos érték ugyanebben az évben 83 volt. Összességében kedvező viszont, hogy a kistérségben csak Szamostatárfalva településen nem megoldott a szélessávú internet-hozzáférés. A kistérség 2 települése, Porcsalma és Tyukod csatlakozott a Wifi-falu programhoz, azonban a szolgáltatás hiányosságai, számítógépekkel kapcsolatos karbantartási feladatok ellátásának hiányában és az ígért oktatás elmaradása miatt a települések elégedetlenek a programmal. Javasolt lenne egy olyan karbantartási hálózat kiépítése a kistérségben, mely a felhasználók problémáit orvosolhatná. A kistérség településeinek cigány kisebbségi önkormányzataival folytatott megbeszélések során további településeken (Csenger, Tyukod, Porcsalma, Szamostatárfalva) merült fel az igény a programhoz történő csatlakozásra. Környezetvédelem Az elektromos árammal történő ellátás már a hetvenes-nyolcvanas évektől általánosnak mondható hazánkban, a lakások és középületek szinte kivétel nélkül rá vannak kötve a hálózatra. Vezetékes gázellátással a kistérség valamennyi települése rendelkezik. A térségben a háztartási gázfogyasztók aránya a vizsgált időszak folyamán 6,7%-kal nőtt, 2006-ban a regionális értéket 3,3%-kal, az országosat pedig minimális mértékben, 0,1%-kal előzte meg. A vezetékes ivóvízzel való ellátás megoldott, minden településen van vezetékes vízhálózat. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya bár 3,7%-kal növekedett, az országos és regionális arányoktól kb. 8%-kal elmarad. A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának növekedése szintén követi az országos trendet, viszont magasan elmarad attól, több mint 20%-os differencia van a két érték között. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza 2006-ban 640 m volt, ami csaknem 100 méterrel meghaladja a megyei átlagot. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások arányát tekintve is elmarad a régiós átlagtól: a kistérségi arány 82,9%, míg a régiós 83,7%. A települések külterületén gondot jelent a mezőgazdasági területek belvizeinek elvezetése. Egyes helyeken a belvízelvezető csatornák rendszere kiépült, viszont azok karbantartására fokozott figyelmet kell fordítani. Telepek Az alacsony státuszú lakosok, azaz a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a kistérségben igen magas (39,5%), hasonlóan a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségi átlaghoz (38,8%). Ez az adat és a roma lakosság szintén nagy aránya előrevetíti azt, hogy a kistérségben előfordulnak szegregálódó települések, településrészek. A KSH közzétett népszámlálási adatai szerint az alábbi településeken azonosíthatók be szegregátumok: Csenger (4 szegregátum az 5231 lakosból 913 lakossal), Porcsalma (1 szegregátum, a 2753 lakosból 535 lakossal) A fenti adatok alapján a kistérség nagyobb településein összesen fő él szegregált településrészen. A kisebb településeken is telepszerűen élnek romák, lakókörnyezetük ennek ellenére rendezett, nem különbözik jelentősen a települések más részeitől. A kistérség lakosságának ( fő) több mint 10%-a él telepeken. Az itt élő lakosok 48,6%-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, 66,4%-a pedig nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. Számukra különösen fontos, hogy megfelelő minőségű nevelési, oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz helyben férjenek hozzá, és különböző képzési és foglalkoztatási eszközökkel segítsék munkaerő-piaci (re)integrációjukat. A tervezés során megkérdezett roma lakosok a foglalkoztatás mellett a fűtés megoldását jelölték meg legégetőbb problémaként. Roma telepek gázhálózatának kiépítése nem 6

7 helyzetű kistérségekben biztos, hogy megoldást jelent. Indokolt lenne alternatív, megújuló energia alkalmazása. A lakások elenyésző százalékába vezették be a vizet. A térségben Porcsalmán a legrosszabb a telepen élő cigányok helyzete. Lakókörnyezet elhanyagolt, szemetes, a magas talajvízszint miatt, fertőzés veszély is előfordulhat. Roma integrációs programban javasolt a Porcsalmai helyzet kezelésével kiemelten foglalkozni. Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései A kistérségben a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaiból az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében Szamosangyalos önkormányzata pályázott sikerrel mezőgazdasági út felújítására, 85%-os támogatás intenzitással, Ft megítélt támogatási értékkel. A as programperiódus szeptember 23-ig lezárt adatai alapján az Új Magyarország Fejlesztési Tervből, a Környezet és Energia Operatív Program keretében Csenger Városában két projekt megvalósítására kerül sor. Az egyik pályázat, a Szemünk Fénye Program keretében 11 önkormányzati fenntartású intézmény világításkorszerűsítése valósul meg, 10% támogatásintenzitás mellett, Ft megítélt támogatással. A másik pályázat Csenger város szennyvíz közmű kiépítéséhez járul hozzá, 3%-os támogatásintenzitás mellett, Ft megítélt támogatással. Hazai támogatású infrastrukturális projektek keretében Tyukod, Porcsalma településeken útfelújítások és a gyalogos közlekedést szolgáló közlekedésbiztonsági elemek kiépítései történtek meg, míg Urában csapadékvíz elvezetés kiépítése valósult meg a Kossuth út egy szakaszán. Szamostatárfalván 2,8 MFt-ból teleház kialakítása valósult meg LEKI pályázat keretében, 90%-os támogatásintenzitással. I. 3. Társadalmi helyzet Demográfiai jellemzők A kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkisebb kiterjedésű és lakónépességű térsége. A folyamatos, a regionális trenddel egyező természetes fogyás, és a regionális értéket mintegy 3,5- szeresével meghaladó elvándorlások következtében a lakosság száma csökken, a korösszetétel romlik. A negatív vándorlási különbözetnek - ezer lakosra jutó évi átlaga 1990 és 2005 között -7,4 fő volt - köszönhetően a népsűrűség a regionális szintnél jóval alacsonyabb, az elvándorlás elsősorban a képzettebb fiatal korosztályt érinti. Sokan már középfokú tanulmányaikat is a kistérségen kívül végzik, a felsőfokú végzettséget szerzők többsége pedig ritkán tér vissza a kistérségbe munkát vállalni. A megmaradó népesség körében így egyre kevesebb lesz a képzett, fiatal munkaerő, és újratermelődik egy szegényebb, szakképzetlen, hátrányos helyzetű lakossági réteg. Az öregedési index jól szemlélteti a lakosság elöregedésének folyamatát, a 2001-es 99,6%-os érték 2006-ra 103,3%-ra növekedett. A térségben jelentős a cigány kisebbséghez tartozók aránya, mely átlagosan 15-20% körüli, de egyes településeken jóval meghaladja a 25%-ot is. Az ezer lakosra jutó halálozások száma 2006-ban 14 fő volt, mely jelentős mértékben meghaladja a megyei átlagot, és magasabb a regionális és az országos átlagnál is, amely közvetett módon utal a kistérség kedvezőtlen demográfiai helyzetére. A kistérség urbanitás indexe, azaz a 120 fő/km² népsűrűség feletti településen lakók aránya 2007-ben 36% volt, ami a megyei értéktől alig marad el, míg a regionális átlag (28,6%) felett teljesít. Ez az érték leginkább a kistérség településszerkezetével magyarázható, hiszen a kistérségi központban, Csengerben koncentrálódik a kistérség lakosainak többsége (36%-a), míg a kistérség többi településén a települések alapterületéhez képest a lakosságszám igen alacsony. Jövedelmi helyzet A megye kistérségei közül a Csengeri kistérségben az egyik legszűkebb az a kör, akik legális tevékenységből rendszeres jövedelemhez jutnak. A kistérségben az adózók ezer lakosra jutó száma elsősorban azokon a településeken rendkívül alacsony, ahol magas a munkanélküliség, és a roma népesség is meghatározóan jelen van. Mindemellett az egy állandó lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem a legalacsonyabb a megyében, és jelentősen elmarad a régiós átlagtól is. A Csengeri kistérségben az SZJA alapot képező jövedelem egy állandó lakosra 2005-ben Ft volt. A személygépkocsik kor szerint súlyozott ezer lakosra jutó száma 2005-ben 86 darab volt. Az ezer 7

8 helyzetű kistérségekben lakosra jutó személygépkocsik száma a kistérségben 192, amely a megyei átlagtól elmarad (241), és a megyében lévő leghátrányosabb kistérségek között is a legutolsó helyen áll. Ez tükrözheti a kedvezőtlen jövedelmi viszonyokat, de előremutathat a lakosság által preferált alternatív közlekedési módok (kerékpáros és gyalogos közlekedés) irányába is. Szintén a lakosság jövedelmi helyzetét jelzi indirekt módon a 2000 és 2005 között épített 3 vagy több szobás lakások aránya, ami a Csengeri kistérségben 1,38%, miközben mind a megyei, mind az országos átlag meghaladta a 3%-ot. Egészségügyi ellátás A vizsgált kistérségben az egészségügyi alapellátás nem minden településen megoldott. Összesen 7 vegyes, 2 felnőtt és 1 gyermekorvosi praxis található a kistérségben, Gyógyszertár 5 településen található, ezekből 2 fiókpatika. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma a kistérségben, 2005-ben 1762, mely alig emelkedik a megyei átlag fölé (1748), viszont lényegesen rosszabb a regionális (1630) és az országos értéknél (1535). Tekintetbe véve, hogy a kistérség teljes gyermeklétszámára egy gyermekorvos jut, az arány itt nem vehető figyelembe. Kórházi ellátás nincs a kistérségben, legközelebb Mátészalkán és Fehérgyarmaton vehető igénybe, működik viszont szakorvosi intézmény, 13 szakellátással, mentőállomással. A kistérségben szinte minden település orvosi rendelője felújításra szorul, jelentős mértékben elavultak a rendelkezésre álló eszközök is. A csengeri mentőállomás is felújításra szorul, mentőhelikopter leszálló pálya sem található a kistérségben. A járóbeteg-szakellátás fejlesztése a közlekedési nehézségek miatt indokolt. Kórházi ellátás nem érhető el a kistérségben, ezért fontos lenne az egynapos sebészet kialakítása. Szintén nagymértékben hozzájárulna a lakosság egészségi állapotának javításához a preventív jelleggel elvégzett szűrések hozzáférhetőségének biztosítása, mivel azóta, hogy megváltozott az egészségügyi ellátással kapcsolatos útiköltség megtérítésének rendje (utólag térítik vissza az igénylőknek), jelentős mértékben csökkent a szűréseken megjelentek száma, elsősorban a főként a kistelepüléseken élő hátrányos helyzetű és idősebb lakosság körében. Mindezt úgy lehetne a legjobban ellensúlyozni, ha a kistérség egy szűrőbuszt szerezne be, amellyel biztosítaná a szűréseken való magasabb részvételt. Az egészségügyi ellátás szakmai minőségének folyamatos emelése érdekében szükséges az egészségügyben dolgozók rendszeres továbbképzése. A lakosság rossz egészségi állapota a szűréseken kívül indokolja egészségmegőrző, felvilágosító programok indítását. I. 4. Szociális helyzet Szociális és egyéb ellátások, szolgáltatások A kistérségben bölcsődei ellátás 2008-tól működik Csengerben, mely azt jelenti, hogy a 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátása a kistérség legtöbb településén nem megoldott, ami tovább csökkenti az édesanyák munkába (vissza)állásának esélyét. Ez megmutatkozik a foglalkoztatott nélküli háztartások magas arányában (2001-ben 58,1%) és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek arányában is. Utóbbi értéke (2005. év adatai alapján) kiemelkedően magas, a kistérség 0-24 éves lakosságának majdnem fele részesül gyermekvédelmi támogatásban, mely duplája az országos értéknek (23,38%) és meghaladja a regionális átlagot (40,1%) is. Az anyukák otthon maradása, mint lehetőség, nem tükröződik a gyerekek szocializációs szintjének emelkedésében, készségeik és képességeik fejlettségében. Az ilyen családokból kikerülő gyermekek integrációs esélyeinek növelése érdekében kiemelten fontos feladat a biztos kezdet (Gyerekesély) program beindítása. Szociális szolgáltató rendszer hatékony működésére kiemelt szükség van. Az ellátó rendszer szakmai és létszámbeli megerősítése szükséges. Családok átmeneti otthona egyáltalán nincs a térségben. A társadalmi integráció erősítése érdekében térségi program kidolgozása szükséges az érintettek bevonásával. A szociális és gyermekjóléti ellátás szervezése kistérségi szinten nehézségekkel küzd. A kistérségben (2005) nincs betöltött védőnői álláshely Szamosangyaloson, Szamosbecsen, Komlódtótfaluban, Urán és Szamostatárfalván. Egy-egy védőnő van Porcsalmán, Pátyodon, Csengersimán és Csengerújfaluban, míg Tyukodon kettő, Csengerben pedig 3 védőnői álláshely van. A kistérségben 2005-ben két bentlakásos idősek otthona működött Csengerben, míg egy átmeneti elhelyezést biztosító otthon Szamosangyaloson volt. Az idősek, betegek szociális ellátása a 8

9 helyzetű kistérségekben települések legtöbbjén valamilyen formában - főleg idősek nappali ellátását szolgáló öregek napközi otthonában és házi szociális gondozás keretében - igénybe vehető, bár a szociális intézmények kapacitása legtöbb helyen maximálisan kihasznált. Az épületek néhány kivételtől eltekintve felújításra szorulnak. Mindezek következtében új férőhelyek kialakítására, épületbővítésre vagy rekonstrukcióra irányuló fejlesztések megvalósítása vált szükségessé több településen is. Idősek ellátására irányuló fejlesztés, épületbővítés Csengerben és Porcsalmán valósult meg az elmúlt 5 évben, Csengerben jelenleg is folyamatban van egy új szárny kialakítása. Porcsalmán pedig a jelzőrendszeres házigondozói szolgálat bővítése történt meg az utóbbi években. A rossz jövedelmi helyzetet és az alacsony aktivitást mutatja, hogy 2005-ben a rendszeres szociális segélyben részesülők évi átlagos, ezer lakosra jutó száma (80) csaknem 5-ször magasabb az országos értéknél (15,8). A foglalkoztathatóság fejlesztésének első számú prioritássá tételét ez is indokolja. Az önkormányzatok által nyújtott, rászorultságtól függő (pénzbeni és természetbeni) segélyezési esetek száma növekszik. A Csengeri kistérségben a fiatalodási index, azaz a 15 évesnél fiatalabbak aránya a 60 éves és idősebb korosztályhoz viszonyítva 2005-ben 95,6% volt. A megyei kistérségek közül a Nyíregyházi kistérség után a Csengeri kistérségben a legalacsonyabb a fiatalkorúak aránya, azaz az idősebb korosztályok problémáit kiemelt figyelemmel kell kezelni a fejlesztések során. Oktatási intézmények Óvoda 9 településen működik a 11-ből, mindössze Komlódtótfaluban és Szamostatárfalván nem megoldott az óvodai ellátás. Csengerújfaluban az óvoda épületének állapota miatt veszélyben van az ellátás. A kistérség központi települése Csenger városa közoktatási szempontból fontos szerepet tölt be, hiszen itt található meg a teljes szolgáltatási paletta. Csenger az óvodai ellátás tekintetében Szamosbecs, Komlódtótfalu és Szamostatárfalva településekkel alkot intézményfenntartói társulást, melyen belül található a szamosbecsi tagóvoda. A csengeri intézményfenntartói társuláson kívül további 7 társulás van a kistérségben, míg Porcsalma önállóan látja el óvodai szolgáltatást. Az átlagos csoportlétszám 18 és 28 fő között alakul, a legalacsonyabb a létszám Szamosangyaloson, míg a legmagasabb Tyukodon. A kistérségi átlag 26,8 fő egy óvodai csoportban. A kistérség óvodai ellátással rendelkező települései között nincs olyan óvoda, ahol az óvodai férőhelyek száma kevesebb lenne, mint a 0-2 évesek száma. A gyermekétkeztetés a legtöbb óvodában kiépített HACCP rendszer szerint működik, de a fenntartó önkormányzatok (pl.: Porcsalma, Csengersima) nehezen birkóznak meg a kifőző konyhák szabvány szerinti felszerelésének biztosításával. Mindkét településen indokolt lenne az óvoda fejlesztésével párhuzamosan több feladatot is ellátó konyhai fejlesztés. A kistérség 11 településéből 7 településen található általános iskola, ezek a következők: Csenger Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat (gesztor intézmény), Ura és Csengerújfalu (Csengeri iskola tagintézményei), Tyukod, Csengersima, Pátyod és Porcsalma. A kistérségben az általános iskolai tanulók száma ezer lakosra (2005) 113, ami az országos átlaghoz képest lényegesen magasabb ez is jelzi a kistérség demográfiai tendenciáit. Az egy osztályra jutó tanulók száma 16 és 24 fő között alakul, a kistérségi átlag 20,8 fő. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a kistérségben átlagosan 9,9, ami megfelel a regionális értéknek. A kistérségben csak Csengerben, a Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Iskolájában és Porcsalmán van alapfokú művészeti oktatás. Tyukodi általános iskolában több telephelyen, mostoha körülmények között folyik az oktatás. Az intézmény konyhája nem felel meg az uniós elvárásoknak. Az LHH konstrukció szűk kereteit figyelembe véve, legalább a halaszthatatlan fejlesztés első ütemét meg kellene valósítani. Középfokú oktatás csengeri gimnáziumban és szakközépiskolában, valamint Pátyodon egy kihelyezett esti gimnáziumi tagozaton folyik. A Csengeri Ady Endre Gimnáziumban (fenntartója a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat) négyosztályos gimnáziumi oktatás folyik, emelt szinten tanulhatnak a diákok angolt, németet és informatikát. Szakiskolai képzésben emellett pedagógiai, gazdasági ismereteket szerezhetnek a tanulók, továbbá 5. évfolyamos képzés keretében mód nyílik vámügyintézői végzettség megszerzésére is. A középfokú oktatás épület kapacitása elegendő, az oktatás szerkezetét kellene a térség és a munkaerő piac igényeihez igazítani. A térség felsőfokú oktatást szolgáló intézménnyel nem rendelkezik, kihelyezett képzés lehetőségei adottak. Iskolai végzettség Az elvégzett iskolai osztályok alacsony átlagát (8,27, miközben a leghátrányosabb helyzetű kistérségek átlaga 8,34) magyarázza, hogy hat településen kiemelkedően magas, 2,5%-on felüli az 9

10 helyzetű kistérségekben általános iskola első osztályát sem elvégzettek, vagyis az analfabéták aránya a 7 éves és idősebb népességen belül. Kiugróan magas ez a mutató Szamostatárfalván és Csengerben, ahol jelentős mértékben meghaladja az országos átlagot. A 18 éves vagy idősebb lakosságon belül a középiskolai érettségivel rendelkezők aránya 2001-ben 20,3%-ot ért el. Főiskolai vagy egyetemi végzettséget a 25 év feletti korosztály 3,3%-a szerzett, ezzel a kistérség szintén elmarad a megyei és az országos átlagtól. A nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya a felnőtt korosztályon belül olyan magas, hogy azonnali intézkedést igényel. Kistérségi szintű program kidolgozása szükséges a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok megtartása és letelepítése érdekében. Civil szervezetek A civil szervezetek jelentős társadalmi erőt képviselhetnének a kistérségben, azonban gazdálkodásuk gyenge, a tervezés során egyetlen helyi civil szervezettel találkoztunk csak, mint projektgazdával. Önkormányzati támogatásokból vegetálnak, legtöbbször kevés tapasztalattal, forráshiánnyal küszködve végzik vállalt tevékenységüket. Igyekeznek a helyi közösség érdekeit szem előtt tartva együttműködni a gazdasági élet helyi szereplőivel. A kistérségben a civil szervezetek közül az oktatás, az ifjúságvédelem, gyermekvédelem, egészséges életre nevelés, a hátrányos helyzetűek megsegítése céljából jött létre sok alapítvány, egyesület, illetve egyéb szervezet. Sok településen működnek civil szervezetek, az iskolák, óvodák, gyerekek, fiatalok segítése, támogatása céljából. A sportolás, sportesemények nagy népszerűségét igazolja az a tény, hogy 5 civil szervezet működik a sport szolgálatában. A legnépszerűbb sportok egyike a labdarúgás, minden településünknek van saját focicsapata, de egyre népszerűbb a horgászat is, mint sportág. Jelentős arányt képviselnek a kulturális tevékenységi körrel rendelkező szervezetek, melyek egy része továbbviszi a térség hagyományait, szokásait, kultúráját. A térségben működő civil szervezetek által foglalkoztatottak létszáma minimális, a szervezetek önkéntes tagsága ellenszolgáltatás nélkül végzi munkáját. A jövőben keresni kell a lehetőséget a civil szervezetek megerősítésére. Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései A os periódusban a Nemzeti Fejlesztési Tervből a HEFOP keretében két pályázat került pozitív elbírálásra, a kedvezményezettek a Petőfi Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat és a Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat voltak. Mindkét pályázó 100-os támogatásban részesült, a két projekt teljes nagysága mindösszesen Ft volt. A projektek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált neveléséhez kapcsolódó tevékenységek fejlesztéséhez járultak hozzá. A ROP keretében egy projekt valósult meg, a Csenger, Honvéd u. 22. szám alatti Óvoda épületének rekonstrukciója, bővítése Ft támogatással. A Csengeri kistérségben a as programperiódus szeptember 23-ig lezárt adatai alapján az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően 6 pályázó összesen Ft támogatásban részesül/részesült. A projektek közül kiemelendő két oktatási-nevelési intézmény - a Csenger Város Petőfi Sándor Általános Művelődési Központja és Könyvtára, illetve a porcsalmai Kiss Áron Általános Iskola felújítása és bővítése, továbbá a porcsalmai Szociális Szolgáltató Központ akadálymentesítésének sikeres projektje, mely 90%-os támogatásintenzitás mellett Ft megítélt támogatási összeggel valósulhat meg. Hazai támogatási konstrukcióban került támogatásra Csenger Város bölcsődéjének felépítése. I. 5. Foglalkoztatási helyzet Munkanélküliség A kistérség versenyképességének hiánya más tényezők mellett a lakosság képzettség szerinti összetételéből is adódik. A térséget magas strukturális munkanélküliség sújtja, amit tovább súlyosbít az inaktív lakosság magas aránya. A Csengeri kistérségben az álláskeresők aránya 2006-ban 17,4% volt, mely majdnem 7 százalékponttal több, mint a régiós átlag, míg az országos átlaghoz képest 11 10

11 helyzetű kistérségekben százalékponttal magasabb. Mindez alátámasztja azt a tényt, hogy a hazai gazdasági folyamatoknak megfelelően ebben a kistérségben is kedvezőtlenül alakulnak a munkaerő-piaci folyamatok. A munkanélküliek aránya itt a legmagasabb a megye többi kistérségéhez viszonyítva. A es időszakot vizsgálva látható, hogy a munkanélküliségi ráta majdnem megduplázódott, ennek ellenére a tartósan munkanélküliek aránya minimális csökkenést mutat, melyben nagy szerepe van a foglalkoztatási és közmunkaprogramoknak egyaránt. Azonban még 2006-ban is 57,3% volt a 180 napon nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, mely igen jelentős arányt képvisel. A nyilvántartott álláskeresők között 12% körül alakult a pályakezdők aránya, mely a megyei átlag közelében van. A munkaerő kínálata nem találkozik a kistérség munkaerő igényével. Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerő hiánya, ami akadályozza a gazdaság fejlődését! Olyan térségi foglalkoztathatóságot fejlesztő programra van szükség, aminek vezetői a munkaerő piac igényeit közvetítő vállalkozók. A foglalkoztatás fejlesztése mentén szükséges a térség meghatározó erőinek összefogása. Valamennyi LHH konstrukcióban szereplő projekt és fejlesztési irány ennek a létfontosságú feladatnak a megoldását segíti. Figyelem a térség legnagyobb munkáltatója Ukrajnában fejleszt, mert helyben nem kap munkaerőt! Az álláskeresők nemek szerinti megoszlását tekintve az általános hazai tendenciáknak megfelelően a Csengeri kistérségben is a férfiak vannak többségben (2006-ban az álláskeresők 57,7%-a férfi), az állástalan nők sokszor az eltartottak számát emelik. Minden korcsoportot erőteljesen érint a munkanélküliség, azonban mindenképpen jelentős problémákra utal, hogy a 25 év alatti álláskeresők aránya 20,2%. Az, hogy az 50 év feletti álláskeresők aránya mindössze 7,8% részben azt támasztja alá, hogy az idősebb korosztály esetében a munkanélküli státuszt hivatalosan felváltja az inaktivitásba vonulás, ami többnyire rokkant nyugdíjazást jelent. A Csengeri kistérségben a képzetlen vagy alacsony iskolai végzettséggel rendelkező lakosság körében a leggyakoribb a munkanélküliség. Az álláskeresők között legnagyobb arányban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők (43,8%) és a szakmunkásképzőben vagy szakiskolában képesítést szerzők (45,3%) vannak, felsőfokú végzettséggel viszont az álláskeresők mindössze 1%-a rendelkezik. Gazdasági aktivitás és ingázás A kistérségben a 2001-es évi népszámlálás adatai alapján az aktivitási ráta értéke (29,4%) jelentős mértékben elmarad a régiós és országos átlagtól, a megye leghátrányosabb helyzetű kistérségei között mindössze a baktalórántházai és a nyírbátori kistérséget előzi meg. Mindez jelzi, hogy a kistérség munkaképes korú lakosságának többsége nem rendelkezik legális munkajövedelemmel. Eza jelenség, növeli a szociális problémákat és társadalmi feszültséget, valamint csökkenti a térség gazdasági erejét, versenyképességét. A kistérségben (2001-es adatok alapján) a helyben dolgozók aránya 68,9%, de emellett igen magas az ingázó munkavállalók aránya is, akik főleg a székhelytelepülésen, de sokan a közeli Mátészalkán, Fehérgyarmaton, vagy épp Nyíregyházán találtak munkalehetőséget. A távolabbi helyeken munkát vállalók között nagy számban találhatók olyanok, akik a fővárosi munkahelyükről heti rendszerességgel járnak haza. Az ingázás mértékét nemek és korcsoport szerint vizsgálva megállapítható, hogy a foglalkoztatottak teljes létszámához viszonyítva a éves korosztály körében a legmagasabb az ingázók aránya (17%), a férfiak több mint egyharmada jár más településre dolgozni, míg a nőknek kevesebb, mint egynegyede. Jelentősebb munkaadók A települések legtöbbjén a helyi szolgáltató szektor (önkormányzati intézmények és a kereskedelmi egységek) a legfőbb foglalkoztatók. A településeken a mezőgazdaságnak, illetve a helyi iparnak, építőiparnak is nagy a munkaerő vonzó ereje. Számolni kell ezen munkák szezonalitásával és a mezőgazdasági jellegű munkák sajátosságaival. A mezőgazdasági vállalkozók munkaerő-piaci támogatása esetén nem szabad elvárni az ipari szektorra kidolgozott elvárásrendszert. A kistérség munkaerőpiaca szempontjából meghatározó, nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások bemutatásra kerültek a helyzetelemzés I.1 fejezetében. Az elmúlt időszak legfontosabb programjai A kistérség települései több éve részt vesznek a közmunkaprogramokban. A kistérségi szinten megpályázott programok esetében lakosságarányosan osztják meg egymás között a rendelkezésre 11

12 helyzetű kistérségekben álló forrásokat. A programokhoz minden esetben igyekeznek képzéseket és eszközbeszerzéseket is kapcsolni annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen az elérhető társadalmi és gazdasági hatás, hasznosság. A különböző foglalkoztatási programokba bevont munkavállalók foglalkoztatása nem illeszkedik egy térségen belüli előmeneteli rendszerbe, pedig célszerű lenne azokat kiközvetíteni a vállalkozók felé, akik jól teljesítenek a közmunka programokban. 12

13 helyzetű kistérségekben II. SWOT elemzés (max. 2 oldal) II. 1. A SWOT elemzés célja az előzőekben bemutatott, statisztikai adatokkal alátámasztott jellemzők és a helyzetelemzésben feltárt adatok, információk rendszerezése erősségek Mezőgazdasági hagyományokkal és korszerű termelési tapasztalatokkal rendelkeznek a térség termelői. Javul a könnyűipar versenyképessége. Egyre több önkormányzati feladat ellátása a térség településeinek összefogásával történik. (pl. oktatás, egészségügy) Jelentősek az élelmiszeripari tapasztalok és hagyományok a kistérségben. Barna és zöldmezős beruházásokra alkalmas ingatlanok rendelkezésre állnak a kistérségben. Ipari park jelenléte Csengerben. Teleház működik egy településen, ahol vállalkozói, pályázati tanácsadást is folytatnak. Az internet hozzáférés minden településen biztosított. A mobil kommunikációs rendszer a térség minden településén kiépült. A kistérségben működő civil szervezetek közül néhány igen aktívan közreműködik a kistérségi emberek életének javításában. A kistérség főbb településein megtalálhatóak a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, melyek a kisebbség érdekeit képviselik. A Csengeri Többcélú Kistérségi Társulás és a települések önkormányzatai tapasztalattal rendelkeznek a közmunkaprogramok megvalósításában. gyengeségek Hátrányos helyzetű csoportok részaránya növekszik. Hiányos a térségben a szociális alapellátás, pl: családok átmeneti otthona. A lakosság száma folyamatosan csökken, a korösszetétel romlik. A megyében ebben a kistérségben a legnagyobb az időskorúak aránya. A népsűrűség a regionális szintnél jóval alacsonyabb, az elvándorlás elsősorban a lehetőségek Periférikus, határ menti elhelyezkedésből fakadó határmenti együttműködések. Határ menti elhelyezkedés, nagy tranzit forgalom, Szatmárnémeti közelsége Szatmárnémeti dinamikus gazdasági fejlődése, II. ipari park. A kistérségben megépül az M3-as autópályát Csengersimai határátkelőhellyel összekötő S49 gyorsforgalmi út. A befektetői érdeklődés növekedése Növekvő kereslet a bio és alternatív termékek iránt a hazai és európai piacokon. Az egészséges életmód térnyerése, az egészségmegőrző, regeneráló szolgáltatások iránti igény és kereslet növekedése. Mezőgazdasági termékek piacra jutási feltételeinek megteremtése A gazdasági együttműködések (integrátor szervezetek, új típusú szövetkezetek) szerepe felértékelődik. A 33 LHH komplex felzárkóztatási programban a kistérség számára 1,643 milliárd forint van elkülönítve. További Európai uniós és hazai támogatási források rendelkezésre állása Növekszik a magasabb feldolgozottsági fokú mezőgazdasági termékek iránti igény Piaci igényekhez illeszkedő szakképzések beindítása Munkanélküliek számára átképzési lehetőség biztosítása Tartós munkanélküliek munkaerő piaci integrációjára térségi programok indulnak Foglalkoztatási programok szervezése, koordinálása, amely javíthat a kistérség foglalkoztatási helyzetén Távmunka és részmunkaidős foglalkoztatás támogatása veszélyek A képzett munkaerő elvándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek és az alacsonyabb kereseti lehetőségek következtében. A munkanélküliség további emelkedése a kistérség további leszakadását eredményezheti mind a megyében, mind az országban Jelentős környezetterhelés a kistérség településein áthaladó növekvő autóforgalom 13

14 helyzetű kistérségekben képzettebb fiatal korosztályt érinti. A térségben jelentős a cigány kisebbséghez tartozók aránya, mely átlagosan 20% körüli. A kistérségben élők életszínvonala alacsony, jövedelmi helyzetük igen kedvezőtlen. A térséget jelentős mértékű munkanélküliség sújtja. Kiugróan magas a munkanélküliek, alkalmi munkából élők száma. A települések periférikus elhelyezkedése miatt a térségi központok munkalehetőségeinek elérése közlekedési akadályokba ütközik. Alacsony mobilitású népesség A kistérségben élő lakosság egynegyede nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel és nagyon alacsony a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A rendelkezésre álló munkaerőnek nem megfelelő a szakképesítése, folyamatos erodálódásuk történik meg. Az idegenforgalom nem rendelkezik piacképes kínálattal, kiépített infrastruktúrával és szolgáltatói háttérrel. A térségből hiányoznak az üzleti szolgáltatások. Alacsony a vállalkozói kedv és a vállalkozói aktivitás. A működő vállalkozások többsége gyenge versenyképességű. Mezőgazdasági feldolgozó üzem technológiai hátrányok miatt nem tudja versenyképessé tenni a térség zöldségtermelését. Térségi alapanyagokat feldolgozó és munkahelyteremtő beruházások hiányoznak. A települések elérhetősége közúton és vasúton is gyenge. Az áthaladó közúti forgalom igen magas, naponta akár kamion is áthalad a térségen. A közúthálózat állapota rossz, a térségen belüli közlekedési kapcsolatok nem megfelelőek (zsáktelepülések). Kerékpár-úthálózat kiépítettsége alacsony. Az alapvető kommunális infrastruktúra-hálózat kiépítettsége hiányos, de javuló tendenciát mutat. A szennyvízhálózat kiépítettsége jelentős mértékben elmarad a régiós átlagtól. A Csengeri Ipari Park kihasználatlan a magas szintű infrastruktúra, a megfelelő közműellátottság és a szakképzett munkaerő hiányában. A kistérség belső kohéziója nagyon gyenge. miatt. A védőnői, háziorvosi gyermekorvosi, járóbeteg-szakellátási hiányosságok és az egészségnevelési és megelőző szűrővizsgálatok nélkül növekedhet a csecsemőhalálozások, illetve a gyermekbetegségek előfordulásának száma és tovább romlik a térségben élők már most is az országos átlagostól jelentősen rosszabb egészségi állapota. Tovább nő a táppénzen töltött napok száma és a leszázalékoltak aránya. A Szamos folyó szennyezettsége tovább növekszik. A piacra jutás lehetőségének hiányában a mezőgazdasági termelők kivágják ültetvényeiket. A határon túli munkaerő kínálat növekedése jelentős mértékben növeli a kistérség munkavállalóinak elvándorlását. A térségben jelenleg működő vállalkozások munkaerő hiányában elviszik a termelést a határon túlra, vagy más térségekből hoznak munkaerőt. A SWOT analízisből világosan látszik, hogy a térségi stratégia készítése során egyszerre kell foglalkoznunk a hátrányos helyzetből adódó súlyos társadalmi gondok kezelésével és a hátrányos helyzetből való kitörés lehetőségét megteremtő fejlesztésekkel. Központi probléma, hogy a munkanélküliség és a munkaerő hiánya egyszerre van jelen a térségben. A munkaerő kínálat és kereslet nem találkozik. Már ma is érzékelhető a könnyűipar területén, hogy a helyi gazdaság fejlődésének egyik akadálya a piacképes munkaerő hiánya. A munkaerő fejlesztése szempontjából 14

15 helyzetű kistérségekben kulcskérdés, hogy a tényleges munkaerő-piaci igényekre válaszoljon. A program során figyelembe kell vennünk a mezőgazdaság speciális munkaerő igényét és foglalkoztatási sajátosságait. A foglalkoztathatóság fejlesztése érdekében egyszerre kell a jövő generáció esélyeit javítani és a ma munkaképes korúak gondjait kezelni. A gyermek esély, a roma integrációs, és az egészségfejlesztési program is a fő célt a foglalkoztathatóság fejlesztését szolgálják. Gazdasági infrastruktúra fejlesztése szempontjából a mezőgazdasági termékek zöldség, gyümölcs piacra juttatása a legfontosabb térségi feladat. Az önfoglalkoztatás és az alacsony képzettségűek foglalkoztatása szempontjából ez rendkívül fontos. Ma még megmenthető az a növény állomány, magas szintű termelési kultúra, amely jellemzi a térség termelőit. Ha ezt a problémát nem kezeljük az elkeseredett termelők kivágják a fákat, és akkor helyi termék sem lesz. A helyi feldolgozó ipar technológiai hátránya 9 Ft a fejlettebb országok hasonló profilú cégeihez képest. A versenyhátrány megszüntetéséhez 1-1,5 milliárd forintos technológiai fejlesztésre lenne szükség. Logisztikai háttér hiányában megoldatlan a térség tradicionális és egyre dinamikusabban fejlődő piacára Szatmárnémetibe és a szomszédos román piacra jutás. A kistérség elszenvedője a magas tranzit forgalomnak, lehetséges előnyeit gazdasági infrastruktúra hiányában nem tudja kihasználni. A kistérségnek tudatosan már most készülni kell az M49 út megépítésével adódó lehetőségek kihasználására. Térségi sajátosságként meg kell oldani, az időskorúak és a szociálisan rászorulók ellátását. Ez is munkahelyet teremt és erősíti a kistérség belső kohézióját. Az egyre jelentősebb számban itt élő romák társadalmi integrációjának elmaradása a legkomolyabb veszély, amivel szembe kell néznie a kistérségnek. 15

16 helyzetű kistérségekben III. Fejlesztési irányok III. 1. A fejlesztési irányok a SWOT elemzésből adódóan és a tervezési útmutatóban megadott prioritásokon belül kerülnek meghatározásra (max. 4 oldal) fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 1. A foglalkoztathatóság és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség javítása 2. Vonzó üzleti és vállalkozói infrastruktúra kialakítása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) Csengeri kistérség valamennyi települése Csengeri kistérség fejlesztési irány indokoltsága (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai A térséget veszélyeztető tényezők több mint fele közvetlenül kapcsolódik a foglalkoztathatósághoz. A gyengeségek közül 9 felsorolt tényező a munkaképesség kérdésére vezethető vissza. A lehetőségek között felsoroltaknak versenyképes munkaerő igényük van. A kistérség hátrányos helyzetének csökkentése szempontjából a gazdaság élénkítésének a vállalkozói kör támogatásának kiemelt szerepe van. Potenciális lehetőségeit / Szatmárnémeti közelsége, S 49-es út megépítése/ a térség csak akkor tudja kihasználni, ha az üzleti környezet vonzóvá tételével a belső és külső befektetéseket serkenti. A kistérség jelenlegi fejlettsége elsősorban a mezőgazdasághoz, feldolgozó iparhoz kapcsolódó gazd. fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) munkanélküliek száma egy főre jutó GDP mértéke népesség száma képzettségi szint mértéke kistérség GDP növekedése foglalkoztatottak száma vállalkozások száma korszerű infrastruktúrával ellátott terület nagysága kapcsolódó vállalkozások száma kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz Ez a fejlesztési irány a kistérségi terv központi prioritása, az összes többi fejlesztési irány közvetlenül kapcsolódik ehhez. Kiemelt a kapcsolódás a vonzó üzleti és vállalkozói infrastruktúra kialakításához, a mélyszegénységben élők életkörülményeinek javítása és a társadalmi kirekesztettség csökkentéséhez. Gazdasági versenyképesség szempontjából közvetlenül kapcsolódó irány a foglalkoztathatóság és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség javítása. A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatok javítása. Közvetett módon kapcsolódik a helyi humán erőforrás fejlesztése az oktatási infrastruktúra javításával, a minőség emelésével és a szakképzési kínálat bővítésével 16

17 helyzetű kistérségekben 3. A népesség egészségi és szociális állapotának javítása Csengeri kistérség infrastrukturális fejlesztéseket teszi lehetővé. Ipari Park fejlesztés szükséges a gazdasági szerkezet átalakításához. Magas a kistérségben a táppénzes órák száma és a leszázalékoltak aránya. A mélyszegénységben élők átlag életkora, egészségi állapota jelentősen rosszabb az országos átlagnál. Az idős korúak aránya is kiemelkedően magas, egészségügyi és szociális ellátásuk színvonalának fejlesztése indokolt. táppénzes órák száma felújított, korszerűsített orvosi rendelők száma egészségmegőrzési programokba bevont települések és személyek száma gyakori halálozási okot jelenő megbetegedések száma átlag életkor növekedése A foglalkoztathatóság és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség javítása A mélyszegénységben élők életkörülményeinek javítása és a társadalmi kirekesztettség csökkentése 4. A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatok javítása 5. A helyi humán erőforrás fejlesztése az oktatási infrastruktúra javításával, a minőség emelésével és a szakképzési kínálat bővítésével Csengeri kistérség Csengeri kistérség A térség kisebb településein illetve periférikus településrészein élők munkához, közösségi szolgáltatások való hozzájutását segíti, növelve az esélyegyenlőséget. A kistérség gazdasági fejlődését az elkövetkező években a munkaképes korúak foglalkoztathatósága, munkaerő-piaci versenyképessége határozza meg. Térségen belül, települések közötti feladatmegosztás még nem tisztázott. Nagyon erőteljes a szándék az óvodai ellátás megépített és felújított utak hossza megépített kerékpár utak hossza balesetek számának csökkenése település központ, vagy központi település elérési idejének csökkenése fejlesztéssel érintett intézmények száma intézményekben ellátott gyermekek száma SNI-s gyermekek száma tagiskolák száma Nedves, régi, komfort nélküli épületekben működő intézmények számának csökkenése. A fejlesztési irány jellegénél fogva közvetlenül illeszkedik valamennyi fejlesztési irányhoz. Közvetlenül kapcsolódik a fejlesztési irány a foglalkoztathatóság és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség javításához, a mélyszegénységben élők életkörülményeinek javítása és a társadalmi kirekesztettség csökkentéséhez, valamint a 17

18 helyzetű kistérségekben 6. A mélyszegénységben élők életkörülményeinek javítása és a társadalmi kirekesztettség csökkentése Csengeri kistérség max. 6-8 fejlesztési irány jelölhető meg helyben tartására. népesség egészségi és szociális állapotának javításához A kistérségben magas a új szociális szolgáltatások A foglalkoztathatóság és a hátrányos helyzetű lakosság, száma munkaerő-piaci ezen belül a roma népesség új és felújított szociális alkalmazkodóképesség javítása aránya. Sürgős feladat a intézmények száma hiányzó szociális ellátásban részesülők száma A népesség egészségi és szolgáltatások beindítása, szociális állapotának javítása illetve a szolgáltatáshoz való hozzáférés esélyének kiegyensúlyozása. 18

19 IV. Projektek összegző bemutatása IV. 1. Projektek, projekt típusok, típusprojektek Komplex felzárkóztató programok helyzetű kistérségekben fejlesztési irány sorszáma Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása 1. Munkaerőpiaci reintegrációs szolgáltatási rendszer kialakítása 2. Feldolgozóipari tevékenységek bővítése, telephely-fejlesztés projektek száma, db megval. helyszíne (település) 1 Csengeri kistérség 2 Tyukod, Szamosbecs projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP ,17% ,13% Forrás megoszlása, % 2. Települési arculat fejlesztés, üzleti 1 Csenger ,25% szolgáltatások bővítése 3. Idősek napközi otthonának felújítása 1 Komlódtótfalu ,10% 3. Orvosi rendelő fejlesztés 1 Szamostatárfalva 3. Komplex egészség-fejlesztés és tanácsadás 1 Csengeri kistérség 4. Önkormányzati utak felújítása 5 Szamosangyalos, Ura, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Tyukod 9,5 9,5 0,58% 33,5 33,5 2,04% 180,3 180,3 10,97% 4. Kerékpárutak kiépítése belterületen 2 Szamosbecs, Pátyod 5. Óvoda- felújítás, 3 Csengersima, építés, bővítés Csengerújfalu, Porcsalma 105,6 105,6 6,43% ,95% 5. Általános iskola rekonstrukció 1 Tyukod ,34% 19

20 helyzetű kistérségekben fejlesztési irány sorszáma Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása projektek száma, db megval. helyszíne (település) projektek igényelt támogatása, MFt ROP TÁMOP TIOP 5. Szakképzési kínálat bővítése 1 Porcsalma ,61% 5. Minőségi oktatás fejlesztése 1 Tyukod ,61% 6. Roma integrációs program 1 Csengeri kistérség 6. Gyerekesély program 1 Csengeri kistérség ebből ,04% ,04% 6. Felnőttképzési program 1 Csengeri ,04% kistérség 6. Innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése 1 Porcsalma 11,5 11,5 0,70% Forrás megoszlása, % Összesen ,4 1228,4 393,5 21,5 100,00% Tartalék fejlesztési irány sorszáma Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása projektek száma, db megval. helyszíne (település) projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP 2. Ipari park fejlesztés 1 Csenger ,03% 3. Kistérségi járóbeteg szakellátó építése 3. Orvosi rendelők felújítása 6 Csengersima, Csengerújfalu, Szamosbecs, Pátyod, Porcsalma, Szamosangyalos 1 Csenger ,57% 107,5 107,5 6,03% Forrás megoszlása, % 20

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B. Tartalomjegyzék. I.

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B. Tartalomjegyzék. I. MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Mátészalkai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Mátészalkai Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve 2010. I. A közfoglalkoztatási terv célja A közfoglalkoztatási terv elkészítésének célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

Részletesebben

Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma

Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B I. Helyzetelemzés 1 I.1. Gazdasági helyzet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. december 10-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. december 10-i ülésére HAL IM B A K ÖZSÉG ÖNK ORM ÁNY ZATA P O L G Á R M E S T E R 8452 HALIMBA, Petőfi u. 16. (88) 503-420 fax:(88) 237-003 Ügyszám: 11/1067/2015. Tárgy: Halimba község Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciójának

Részletesebben

- 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020

- 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020 - 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020 - 2 - I. BEVEZETÉS 1. A koncepció előzményei, a megalkotást indokoló körülmények Szászvár nagyközség a korábbiakban

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A Berettyóújfalu Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma

A Berettyóújfalu Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma A Berettyóújfalu ok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B I. Helyzetelemzés Gazdasági

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

III. Operatív program

III. Operatív program TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...1 Operatív programok...2 1.1 Gazdaságfejlesztés operatív programjai...2 1.1.1 Hiányzó üzleti szolgáltatások fejlesztése...2 1.1.2 Az információs gazdaság megalapozása...4

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

35/2015. (IV.30.) KT.

35/2015. (IV.30.) KT. JEGYZŐKÖNYV 10 015-13/2015./F FÜLÖP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. április 30-án de. 9,00 órakor TARTOTT SOROS NYÍLT ÜLÉSÉRŐL Hozott rendeletek: 6/2015. (IV.30.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása Készítette: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület 2473 Vál, Vajda János utca 2. Projekt szám: 1647/2013/NAKVI A projekt

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL Tisztelt Képviselő-testület! Kazincbarcika Város Önkormányzata élve a jogszabályok

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS Mottó: Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk utalva.

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Fegyvernek Nagyközség Polgármestere 5231 Fegyvernek, Felszabadulás út 171. 56/556-010

Fegyvernek Nagyközség Polgármestere 5231 Fegyvernek, Felszabadulás út 171. 56/556-010 Fegyvernek Nagyközség Polgármestere 5231 Fegyvernek, Felszabadulás út 171. 56/556-010 MEGHÍVÓ FEGYVERNEK ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 2012. NOVEMBER 22-ÉN CSÜTÖRTÖKÖN- 15 ÓRAKOR ÜLÉST TART, Melyre tisztelettel

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA A Közgyűlés VI-69/314.42/216. sz. határozatának melléklete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 216. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA MISKOLC 214-215 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT

ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

Tárgy: A Gondozási Központ Szakmai programjának módosítása

Tárgy: A Gondozási Központ Szakmai programjának módosítása Ásotthalom Község Önkormányzatának Gondozási Központ Vezetőjétől 6/2008. Véleményező Bizottság: SZISB Ikt: 1022/2008. Tárgy: A Gondozási Központ Szakmai programjának módosítása Melléklet: 2 db Ásotthalom

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

Észak magyarországi Operatív Program. Akcióterv vezetıi összefoglaló

Észak magyarországi Operatív Program. Akcióterv vezetıi összefoglaló Észak magyarországi Operatív Program 3. prioritás: Településfejlesztés Akcióterv vezetıi összefoglaló 2008. február 11. 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma Településfejlesztés

Részletesebben

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Partnerségi alapú esélyegyenlőségi programok a segítés városában és térségében ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0023 SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Megbízó: Szombathely Megyei Jogú Város

Részletesebben