A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében II. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u Telefon: (82) Fax: (82) somogykh-mk@lab.hu Honlap: vagy vagy

2 A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A felmérés során egy rövid kérdőívet juttatunk el a bevont munkáltatókhoz, amely a vállalatok aktuális, valamint a három hónap és egy év múlva várható statisztikai állományi létszámára, az előző három hónap tényleges és a következő három hónap várható munkaerőforgalmára vonatkozó, valamint egy negyedévente változó kérdést tartalmaz. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A 2011 második negyedévére vonatkozó adatfelvételre április 1. és április 21. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-i statisztikai állományi létszámukat közölték, és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Somogy megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő-felmérése alapján Somogy megyében a éves népesség körében 2010 IV. negyedévében a foglalkoztatottak száma 108,5 ezer főt tett ki, ami 1,5%-os csökkenést jelentett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A munkanélküliek száma ugyanezen időszakban 11,1%-kal 18 ezer főre gyarapodott. A foglalkoztatási ráta 2010 IV. negyedévében 44,4%-os volt, ami 0,5 százalékpontos csökkenést jelentett a hasonló időszaki adathoz képest, a IV. negyedévi országos adattól pedig 5,1 százalékponttal maradt el. A munkanélküliségi ráta ebben az időszakban 1,4 százalékponttal 14,2%-ra emelkedett, ami 3,4 százalékponttal kedvezőtlenebb értéket jelentett az országos adatnál. Mindezek következtében a éves népesség gazdasági aktivitását jelző mutató Somogyban 51,7%-os volt, 0,2 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában, de 3,8 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagtól. A 4 főnél többet foglalkoztató Somogy megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók száma I-IV. negyedév átlagában 69,9 ezer fő volt, amely 4,1%-kal meghaladta a évi adatot, míg országos viszonylatban 1,5%-os létszámgyarapodás következett be. A megelőző évhez képest bekövetkezett átlagos 4,1%-os növekedésen belül a versenyszférában alkalmazásban állók 42,2 ezer fős létszáma 3,2%-kal gyarapodott, míg a nonprofit szervezeteknél dolgozó 1,8 ezer fős alkalmazotti kör 15,7%-kal bővült. A költségvetési szférában alkalmazásban álló 25,9 ezer fő pedig 4,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ami elsősorban az igen intenzív közfoglalkoztatásnak volt köszönhető. 2

3 Népesség és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Somogy megyében 1 Megnevezés IV. negyedév IV. negyedév Népesség száma (ezer fő) 2 322,2 320, éves népesség száma (ezer fő) 245,5 244,3 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő) 126,4 126,4 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) 110,2 108,5 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 3 67,1 69,9 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) 16,2 18,0 Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő) 119,1 117,9 Aktivitási arány (%) 51,5 51,7 Foglalkoztatási arány (%) 44,9 44,4 Munkanélküliségi ráta (%) 12,8 14, december 31-én az egy évvel korábbinál 2,9%-kal több összesen 58,1 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván megyénkben, melyből a vállalkozások száma 54,3 ezer volt. Ezer lakosra így 171 vállalkozás jutott, ami 5-tel több az előző évi megyei adatnál, valamint az országos átlagot is 6- tal meghaladta. A regisztrált gazdasági szervezetek ötöde volt társas vállalkozás, arányuk lényegesen alacsonyabb volt az országos viszonylatú több mint egyharmados (34,5%-os) aránynál. A minta nagysága és összetétele A második negyedéves adatfelvétel során a nyolc Somogy megyei illetékességű munkaügyi kirendeltség összesen 318 munkáltatót kért fel az adatlap kitöltésére. Közülük a visszaérkezett és a felmérés szempontjából érvényes adatlapok száma 293 darab volt. A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatott munkavállalók számának Vállalati méret vállalati méret szerinti összetétele Adatlapot kitöltő munkáltatók Az adatlapot kitöltő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) 65 22, ,5 Kis (10-49 fő) , ,7 Közép ( fő) 79 27, ,0 Nagy (250 fő felett) 18 6, ,8 Összesen , ,0 1 Forrás: KSH stadat-táblák, Statisztikai tájékoztató Somogy megye 2009/4, Statisztikai tájékoztató Somogy megye 2010/ , illetve január 1-jén 3 I-IV. negyedéves átlagos adatok 3

4 A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók mintegy 67%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a felmérésben érintett munkavállalók 15,2%-át foglalkoztatták az adatfelvétel időpontjában. A legalább 50 fős alkalmazotti létszámmal rendelkező munkáltatók a minta kevesebb mint egyharmadát (33,1%-át) tették ki, ennek ellenére az érintett munkavállalók 84,8%-a ezeknél a cégeknél állt alkalmazásban. A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és gazdasági ágak szerinti megoszlása Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat száma (db) A NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása (%) Regisztrált gazdasági szervezetek 4 száma (db) megoszlása (%) Minta aránya a reg. gazd. szervezetek számához (%) 29 9, ,4 0,2 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 75 25, ,9 4,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 5 1,7 78 0,1 6,4 Építőipar 22 7, ,5 0,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 44 15, ,7 0,9 Szállítás, raktározás 7 2, ,8 0,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 11 3, ,3 0,1 Információ, kommunikáció 3 1, ,3 0,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 5 1, ,4 0,4 Ingatlanügyletek 1 0, ,8 - Szakmai, tudományos, műszaki tev. 3 1, ,8 0,1 Adminisztratív és szolg. tám. tev. 2 0, ,6 0,1 Közigazgatás, védelem, kötelező tb , ,0 7,2 Oktatás 18 6, ,2 1,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 18 6, ,7 1,9 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 4 1, ,2 0,2 Egyéb szolgáltatás 7 2, ,3 0,2 Egyéb tevékenységek Összesen , ,0 0,5 A válaszadó 293 szervezet a Somogy megyében december végén regisztrált 5 58,1 ezer gazdasági szervezet 0,5%-át képviselte. 4 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2010/4 (Részletes megyei adatok) 5 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2010/4 4

5 A felkeresett gazdálkodók több mint egynegyede (25,6%-a) a feldolgozóiparban tevékenykedett, de jelentős arányban voltak találhatók a mintában a kereskedelem, gépjárműjavítás (15%), a közigazgatás (13,3%), a mezőgazdaság (9,9%) területén működő munkáltatók is. Az építőipari cégek súlya 7,5%-ot, az oktatással, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátással foglalkozó munkáltatóké pedig 6,1-6,1%-ot tett ki a mintában, a többi gazdasági ágba tartozó foglalkoztatók aránya egyenként nem érte el a 4%-ot. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (25,3%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (16%), a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (13,3%), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (10,7%), illetve a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (9,3%) ágazatokból került ki a legtöbb válaszadó gazdálkodó. (A felmérésben résztvevő munkáltatók vállalati méret és ágazat szerinti megoszlását bemutató táblázat a mellékletben található.) A felmérésben résztvevő munkáltatók és a Somogy megyében 2010 végén regisztrált gazdasági szervezetek ágazati szerkezete között jelentős eltérés tapasztalható, hiszen a közigazgatás, a vízellátás, hulladékgazdálkodás, a feldolgozóipar, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén működő cégek jelentősen felülreprezentáltak a felmérés mintájában. A felmérésben résztvevő 293 munkáltató március 31-én 23,3 ezer főt foglalkoztatott, mely létszám nem tartalmazza a közfoglalkoztatás keretén belül alkalmazott személyeket. A KSH adatai alapján Somogy megyében I-IV. negyedév átlagában az alkalmazásban állók száma 69,9 ezer fő volt, vagyis mintánk az alkalmazásban állók egyharmadát ölelte fel. A kiküldött kérdőívre válaszoló cégeknél alkalmazott fő 34,8%-a a feldolgozóiparban dolgozott. A felmérésben résztvevőknél foglalkoztatottak 15,5%-a a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén tevékenykedett, míg az oktatás, illetve a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, valamint a kereskedelem gazdasági ágak egyenként az összes felmérésben szereplő foglalkoztatotti létszám 8-9%-át adták. A feldolgozóiparban alkalmazásban állók 39,2%-a a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatban dolgozott, míg a másik két jelentős létszámú ágazat a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, valamint a az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása volt, mindkettő a foglalkoztatottak mintegy 13%-át adta. A mintában lévő cégeknél foglalkoztatottak számát az alkalmazásban állók létszámával összevetve látható, hogy az egyes ágazati reprezentációs arányok között jelentős különbségek vannak. A vízellátás, hulladékgazdálkodás, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, a feldolgozóipar, illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység az átlagosnál jóval nagyobb mértékben reprezentáltak a mintában. Ezzel szemben az ingatlanügyletek, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, a művészet, szórakoztatás, szabad idő, valamint az információ, kommunikáció területén dolgozók reprezentációja jelentősen elmaradt az átlagos mértéktől. 5

6 A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH adatai szerint I-IV. negyedévi átlag (fő) Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,7 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar ,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,4 Építőipar ,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,0 Szállítás, raktározás ,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,8 Információ, kommunikáció ,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,0 Ingatlanügyletek ,5 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,2 Adminisztratív és szolg. tám. tev ,2 Közigazgatás, védelem, kötelező tb ,8 Oktatás ,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,9 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,8 Egyéb szolgáltatás ,9 Összesen ,4 Az adatlapot kitöltő foglalkoztatók száma körzetenként 23 és 59 között alakult. A kérdőíves lekérdezés legnagyobb mértékben Kaposvár és vonzáskörzete gazdálkodó egységeit érintette, melyet a barcsi követett. A megkérdezett foglalkoztatók március 31-i létszámának több mint felét két körzetben foglalkoztatták, ebből 34,1%-os volt a kaposvári, 21,2%-os pedig a siófoki körzet részesedése. A tabi, a nagyatádi és a marcali körzetben dolgozott az alkalmazottak közel 10-10%-a, míg a többi kirendeltség területről válaszadóknál munkaviszonyban állók aránya egyenként 7% alatti volt. A kérdőívet kitöltő gazdálkodók átlagos létszáma a megyeszékhely térségében volt a legmagasabb (135 fő), melyet a siófoki (127 fő) követett, a legalacsonyabb létszámmal (29 fő) a balatonboglári körzet válaszadó szervezetei rendelkeztek. 6 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2010/4 (Részletes megyei adatok) 6

7 A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatott munkavállalók számának Kirendeltség kirendeltségi összetétele Adatlapot kitöltő gazdálkodók Az adatlapot kitöltő gazdálkodóknál foglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Barcs 40 13, ,9 Kaposvár 59 20, ,1 Marcali 38 13, ,5 Nagyatád 30 10, ,8 Siófok 39 13, ,2 Balatonboglár 38 13, ,8 Csurgó 23 7, ,8 Tab 26 8, ,9 Összesen , ,0 A felmérés eredményei Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. Három hónapon belüli létszámváltozás A felmérésben résztvevő munkáltatók 64,5%-a 3 hónap múlva változatlan létszámmal tervezi működését, 9,6%-uk létszámcsökkenést jelzett, míg 25,9%-os volt a létszámgyarapítási elképzelésről beszámolók aránya. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a gazdálkodók 60,5%-a stagnálással számolt, míg 8,8%-uk csökkenést, 30,7-uk pedig létszámnövekedést jelzett 3 hónapos intervallumon belül. A jelenlegi felmérésben megkérdezett munkáltatói kör összességében a június végi létszámát főre prognosztizálta, tehát a március 31-i alkalmazotti létszám 303 fős, 1,3%-os bővülése várható. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 532 új belépés mellett 229 kilépés várható. A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentősebb emelkedését a feldolgozóiparból (124 fő), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításból (50 fő), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (47 fő) területéről jelezték. A többi ágazatra a stagnálás volt leginkább jellemző. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (39 fő) és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban (34 fő) számítanak említésre méltó létszámemelkedésre. 7

8 A június végéig várható létszámalakulásokat méretkategóriánként tekintve a mikrovállalkozásoknál 42 fős (12,4%-os), a kisvállalatoknál 77 fős (2,4%-os) létszámgyarapodásra számítanak. A közepes vállalatok 138 fős (1,7%-os), a nagy cégek pedig 46 fős (0,4%-os) létszámemelkedést jeleztek A három hónapos előrejelzés adatait kirendeltségenként vizsgálva az tapasztalható, hogy június végéig a balatonboglári körzet munkáltatói számítanak a legnagyobb arányú létszámnövekedésre (6,1%, 68 fő), de a megyei átlagos 1,3%-os növekedési ütemnél magasabb foglalkoztatás bővülést terveznek a siófoki (2,0%, 97 fő) és a csurgói térségekben is (1,6%, 14 fő). A kaposvári és a barcsi körzetekben a megyei átlaghoz hasonló mértékű (1,2%-os) gyarapodásra számítanak, ez létszámában 92 fős, illetve 19 fős emelkedést jelentene. A többi kirendeltség illetékességi területéről megkérdezett gazdálkodók ennél is kisebb változásokat jeleztek. (A várható létszámalakulásokat kirendeltségenként bemutató táblázat a mellékletben található.) A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A következő negyedévre jelzett 532 belépés és 229 kilépés 292 munkakört érint várhatóan. A következő három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített egyenlegét tekintve a foglalkozási csoportok zömében létszámnövedekési várakozás jelenik meg a megszólított munkáltatók részéről. A legjelentősebb létszámot jelentő bővülést az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások esetében prognosztizálták (53 fő). Ezen kívül egyenlegét tekintve 20 főnél nagyobb létszámgyarapodás a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (38 fő), takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (38 fő), üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök (35 fő), fém- és villamosipari foglalkozások (24 fő), valamint szociális gondozási és munkaerő- 8

9 piaci szolgáltatási foglalkozások (22 fő) esetében várható. (A várható létszámalakulásokat foglalkozási csoportok szerint bemutató táblázat a mellékletben található.) A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR 2 számjegyű csoportokban (20 fő felett) Szolgáltatási f oglalkozások Összeszerelők Járműv ezetők és mobil gépek kezelői Feldolgozóipari gépek kezelői Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási f oglalkozások Fém- és v illamosipari f oglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügy intézői, hatósági ügy intézők, ügy nökök Kereskedelmi és v endéglátó-ipari f oglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egy szerű f oglalkozások Egy szerű szolgáltalási, szállítási és hasonló f oglalkozások Belépő (fő) Kilépő (fő) A fenti grafikonon szereplő foglalkozási csoportokon belül egyenlegét tekintve 20 főt elérő létszámbővülést egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás (36 fő), egyéb takarító és kisegítő (31 fő), ügynök (a biztosítási ügynök kivételével) (30 fő), munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző (22 fő), valamint mechanikaigép-összeszerelő (20 fő) munkakörökben jeleztek. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás A megkérdezett gazdálkodók 60,4%-a egy éven belül létszámának stagnálására számít, 14%-os volt a csökkenést jelzők aránya, míg a válaszadók 25,6%-a létszámának emelkedésével számol. Az előző év azonos időszaki válaszokkal összehasonlítva a csökkenésre számítók hányada 2,2 százalékponttal mérséklődött, míg a létszámnövekedést és a stagnálást valószínűsítők aránya 0,6, illetve 1,6 százalékponttal több lett. A 12 hónapos előrejelzés adataiból úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban sem változik jelentősen. A megkérdezett cégek összesített előrejelzése alapján statisztikai állományi létszámuk március 31-re várhatóan főre bővül, ami 208 fős (0,9%-os) létszámnövekedést jelentene. Egy év távlatában a legnagyobb létszámbővülés a feldolgozóiparban várható, ahol az előrejelzések szerint 201 fővel fog növekedni a létszám. A kereskedelem, gépjárműjavítás ágban 53 fővel, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 25 fővel gyarapodik az alkalmazásban állók száma, míg a mezőgazdaságban 27 fős apadásra lehet számítani a foglalkoztatottak számának vonatkozásában. A 9

10 feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatok a legnagyobb bővítők, előbbiben 92 fővel, utóbbiban 47 fővel emelkedik várhatóan az alkalmazottak állománya. A felmérésben résztvevő munkáltatók körében 12 hónap távlatában valamennyi vállalati méretben létszámbővítő várakozások tapasztalhatók: a mikrocégeknél 27 fős (8,0%-os), a kisvállalatoknál pedig 58 fős (1,8%-os) foglalkoztatásbővülés várható, a közepes szervezetek 64 fős (0,8%-os), míg a nagyvállalatok 59 fős (0,5%-os) létszámgyarapodást jeleztek előre. Ha az előrejelzéseket az egyes munkaügyi kirendeltségek munkáltatói szerint nézzük, akkor csurgói körzet foglalkoztatói a legoptimistábbak, hiszen összességében az alkalmazotti létszám 2,1%-os bővülésére számítanak, míg a siófoki térségben 1,6%-os, a kaposváriban és a balatonbogláriban 1,4%- os, a tabiban pedig 1,2%-os létszámgyarapodást prognosztizáltak. A marcali kirendeltség illetékességi területén tevékenykedő gazdálkodók stagnáló, míg a barcsi és a nagyatádi térség munkáltatói létszámuk 1,5, illetve 0,8%-os apadását jósolták. Az egyes atipikus foglakoztatási formák helyzetének alakulása A felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat a cégüknél jellemző atipikus foglalkoztatási formákról is. 10

11 A felmérésben résztvevő munkáltatóknál atipikus foglalkoztatási formában alkalmazottak számának és az összes foglalkoztatott létszámon belüli arányának alakulása Atipikus foglalkoztatási forma Az adott formában foglalkoztatottak száma (fő) aránya (%) Részmunkaidős foglalkoztatás 618 2,6 Távmunka 3 0,0 Bedolgozói munkaviszony 79 0,3 Alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás 214 0,9 Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás ,7 Munkaerő-kölcsönzés 112 0,5 Megbízási szerződés 35 0,2 A táblázatból látható, hogy az egyes atipikus foglalkoztatási formák alkalmazását tekintve jelentős különbségek fedezhetők fel. A jelen felmérésben résztvevő munkáltatók körében az atipikus foglalkoztatási formában alkalmazott munkavállalók aránya 10,3%-ot tett ki, ez 0,5 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbi arányt. A legnagyobb létszámú atipikus foglalkoztatási forma mint a fenti táblázatból is látszik a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás volt, mely az alkalmazott létszám 5,7%-át, 1337 főt érintett. A határozott idejű szerződéssel való foglalkoztatásra gazdasági ágak többségében találunk példát. A legnagyobb létszámot, több mint 900 főt azonban a feldolgozóiparban foglalkoztatták, ebből 609 főt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatban, 168 főt pedig a villamos berendezés gyártása területén. Ezen kívül 50 főt meghaladó mértékű volt a határozott idejű szerződéses alkalmazottak száma az építőiparban (89 fő), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (73 fő), valamint a szállítás, raktározás gazdasági ágban (72 fő). A második legnagyobb létszámot érintő módnak a részmunkaidős foglalkoztatás bizonyult, az összes alkalmazott 2,6%-a dolgozott így. Alkalmazása szinte a gazdaság minden területén előfordul kisebbnagyobb mértékben. A jelen felmérésünkben szereplő foglalkoztatottak közül legtöbben a feldolgozóiparban (196 fő), kereskedelem, gépjárműjavítás (75 fő), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (62 fő), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (60 fő), valamint a szállítás, raktározás (60 fő) területén dolgoznak részmunkaidőben. A harmadik legjellemzőbb forma Somogy megyében az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás (egyszerűsített foglalkoztatási forma) volt, ami az alkalmazottak 0,9%-át (214 főt) érintette. Ezzel az alkalmazási formával a mezőgazdaságban találkozhatunk leginkább (98 fő), de a feldolgozóiparban is 60 főt alkalmaztak ilyen módon. 11

12 A többi atipikus jellegű foglalkoztatás: a munkaerő-kölcsönzés, a bedolgozói munkaviszony, a megbízási szerződés, a távmunka, valamint az önfoglalkoztatás keretében dolgozók aránya csekély, legfeljebb a 0,5%-ot érte el. Kaposvár, május 31. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Jóváhagyta: Dr. Szikra László igazgató 12

13 Melléklet A felmérésben résztvevő munkáltatók gazdasági ág és vállalati méret szerinti megoszlása Gazdasági ág Vállalati létszámnagyság-kategória Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Közepes vállalat ( fő) Nagyvállalat (249 fő felett) Összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Egyéb feldolgozóipari tevékenység Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev Adminisztratív és szolg. tám. tev Közigazgatás, védelem, kötelező tb Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

14 Melléklet A jelenlegi, valamint a három hónap és az egy év múlva várható létszámok alakulása az egyes munkaügyi kirendeltségek területéről a felmérésben részvett munkáltatóknál Kirendeltség Aktuális létszám ( ) 3 hónap múlva várható létszám változása az aktuális (fő) létszámhoz (%) 1 év múlva várható létszám (fő) változása az aktuális létszámhoz (%) Barcs , ,5 Kaposvár , ,4 Marcali , ,0 Nagyatád , ,8 Siófok , ,6 Balatonboglár , ,4 Csurgó , ,1 Tab , ,2 Összesen , ,9 14

15 Melléklet A re vonatkozó munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 11 Törvényhozók, igazgatási és érdek-képviseleti vezetők Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Oktatási asszisztensek Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézők Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátói-pari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői (fő) 15

16 Melléklet 84 Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

17 Módszertani kiegészítés Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az 1995 novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1 től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból 17

18 Módszertani kiegészítés származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003 tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002 ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); 18

19 Módszertani kiegészítés a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. a közületi eltartottak; 2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresők: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresők aránya: a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában. 19