AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

Átírás

1 Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, február Nyíregyháza, Egyház u Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 222 Telefon: (42) , (42) , Fax: (42)

2 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2008-ban harmadik éve szerepel az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSz) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad az előző három hónap munkaerőforgalmáról, a következő három hónap várható alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás várható tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy szervezetük alkalmaz e pályakezdőt és mi róluk a véleményük január hónap elején az észak-alföldi régió munkaügyi kirendeltségei 1685 kérdőívet postáztak ki és 1305 munkáltatótól kapták vissza az adatlapot (ebből értékelhető 1298 db volt), amelyben beszámoltak a rövid (+3 hó) és hosszabb távú (+12 hó) munkaerőgazdálkodási terveikről. A beérkezési arány: 77,4%, ami az előző negyedévinél valamivel jobb volt. Országosan ez az arány meghaladta a nyolctizedet. A régióban megkérdezett, és adatlapot kitöltő munkáltatók kicsivel több, mint egyharmada Hajdú-Bihar megye (kiküldött 749 db, beérkezett 446 db, beérkezési arány: 60%) illetékességi területéhez tartozik, mintegy három tizede Jász-Nagykun-Szolnok megyében (kiküldött 395 db, beérkezett 382 db, beérkezési arány: 97%) működik, Szabolcs-Szatmár- Beregben (kiküldött 541 db, beérkezett 477 db, beérkezési arány: 88%) tevékenykedik a régióban válaszadók több mint 36%-a. Összehasonlító adatok, Észak-alföldi régió ország Megnevezés Régió Ország Régió az országos %- ában Népesség száma a), 1000 fő , éves népesség száma b), 1000 fő 1 150, ,6 16,9 Gazdaságilag aktívak száma b), 1000 fő 586, ,3 13,9 Foglalkoztatottak b), 1000 fő 526, ,6 13,4 Foglalkoztatási ráta b),% 45,8 57,7 79,4 Munkanélküliek b), 1000 fő 59,8 306,7 19,5 Munkanélküliségi ráta b), % 10,2 7,3 139,7 Alkalmazásban állók c), 1000 fő 302, ,2 10,9 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete c), Ft ,1 Regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők száma d), fő ,5 Regisztrált pályakezdők és nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő ,1 a) január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján III. n. éves adatok. c) KSH I.-III. negyedéves adat. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt non-profit szervezetek székhely szerinti adatai. d) éves átlag. 2

3 A térség gazdasági aktivitásáról a KSH legutóbbi III. negyedévi lakossági munkaerő-felmérésének adatai alapján nyerhetünk képet. Ennek megfelelően az Észak-alföldi régióban élő 1150,7 fő éves munkaképes korú népesség egy év alatt 7,5 ezer fővel csökkent, oly módon, hogy a gazdaságilag aktívak száma 14 ezer fővel lett kevesebb, a gazdaságilag inaktívaké pedig 6,5 ezer fővel növekedett július-szeptember hónapokban 526,5 ezer fő foglalkoztatott, 59,8 ezer fő a felmérés fogalomrendszere szerinti munkanélküli és 564,4 ezer fő gazdaságilag nem aktív személy volt a régióban. Az adatokból 45,8% foglalkoztatási arány és 10,2%-os munkanélküliségi ráta számítható. A mutatók alapján megállapítható, hogy az Észak-alföldön a foglalkoztatási helyzet némiképp romlott, azzal a kivétellel, hogy a munkanélküliségi ráta kis mértékben csökkent. A foglalkoztatási helyzetet tükröző valamennyi régiós mutató kedvezőtlenebb az országosnál. A KSH intézményi munkaügyi statisztikája szerint I-III. negyedévben a régióban a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, valamint létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél valamivel több mint 302 ezren álltak alkalmazásban, 1,7%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Az Észak-alföldön alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete forint az előző év azonos időszakához viszonyítva valamivel kisebb mértékben növekedett (7,1%) mint a hazai átlag (8,1%). Ez tovább növelte a térség és az országos átlagkeresetek közötti különbséget. A régióban több mint 140 ezer gazdasági szervezetet tartanak nyilván, amelynek túlnyomó többsége (92%-a) vállalkozási formában tevékenykedik. A regisztrált vállalkozások száma kis mértékű (1,2%-os) csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami tovább növelte az ezer lakosra jutó vállalkozások számának (85 vállalkozás/1000fő) országos átlaghoz (119 vállalkozás/1000fő) viszonyított elmaradását. Nyilvántartott álláskeresők a régióban Az Észak-alföldi régió nyilvántartott álláskeresőinek száma évben havonta átlagosan fő volt, mely 13%-kal meghaladta az előző év hasonló időszakának átlagát. A létszámbeli növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb (+5933 fő), ennek ellenére a változás százalékban kifejezett mértéke (+14%) alacsonyabban alakult, mint a Hajdú-Bihar megyei (+15%). Jász-Nagykun-Szolnok megyében a létszám bővülése jóval elmaradt a másik két megye adataitól (+1336 fő), és évhez képest mindösszesen 7,2%- ot emelkedett. A nyilvántartott álláskeresők összetétele egy év alatt némiképp változott. Közülük a férfiak aránya évben 53,2%, a nőké 46,8% volt. Ez a megoszlás az előző évhez képest minimális mértékben mintegy 0,5%-ponttal eltolódott a férfiak irányába. A régió álláskeresőinek döntő hányada (86%-a) fizikai foglalkozású volt, ami mintegy 90 ezer főnek felelt meg. Létszámuk egy év alatt hetedével (11133 fővel) növekedett, míg a szellemieké főről főre változott évben átlagosan fő szakképzetlen álláskereső szerepelt a kirendeltségek regisztereiben, egy hetedével több, mint évben. Régiós átlagban a szakképzetlenek a nyilvántartott álláskeresők 56%-át tették ki évben az Észak-alföldi régió kirendeltségein havonta átlagosan 3563 fő diplomával rendelkező álláskeresőt tartottunk nyilván, ami a bázisévhez képest egytizeddel emelkedett (+313 fő). A régió területén a felsőfokú végzettségű álláskeresők átlagos száma Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb (1519 fő). Régiós szinten a nyilvántartásba belépő álláskeresők évi fős létszáma közel kétezer fővel volt magasabb, mint 2006-ban. Ez a létszámnövekedés 1,5%-ot tett ki. Hajdú-Bihar megyében 1444 fővel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1146 fővel többen 3

4 kerültek be a rendszerbe, míg a bázis évhez képest Jász-Nagykun-Szolnok megyében 601 fővel csökkent a nyilvántartásba lépő álláskeresők száma évben az első alkalommal nyilvántartásba került álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 7,6%-kal csökkent a régióban, így számuk főre mérséklődött. A pályakezdő fiatalok egyrészt a gyakorlat, másrészt a szakképzettség hiánya miatt tartoznak a kedvezőtlenebb helyzetű álláskeresők közé évben átlagosan fő szerepelt régiós szinten a nyilvántartásokban, ez 1131 fővel jelentett magasabb létszámot a évhez képest. Az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 11,6% viszont alig valamivel volt kevesebb az előző évinél. Az Észak-alföldi régió kirendeltségeinek nyilvántartásában évben átlagosan en voltak azok, akiket a munkaügyi szervezet tartósan nyilvántartásban lévőnek minősít. Ez a létszám azt jelenti, hogy a nyilvántartottak 31,4%-a több mint egy éve nem jutott munkalehetőséghez. Számuk a 2006-os esztendőhöz képest 6198 fővel emelkedett, ami 23,3%-os növekedést eredményezett. A évi átlagos adatok szerint a régió nyilvántartott álláskeresőinek közel hattizede (61103 fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól vagy a lakóhelye szerinti önkormányzattól. A járadék és segély típusú ellátásban részesülők átlagos száma fő volt 1403 fővel (6,4%-kal) meghaladva az előző év átlagos létszámát. Önkormányzatok által nyújtott rendszeres szociális segélyt évben a régióban fő kapott. Az elmúlt évben az Észak-alföldi régió kirendeltségeivel kapcsolatban álló munkáltatók összesen db üres álláshelyet jelentettek be. Ez 14,5%-kal, munkahellyel kevesebb, mint a 2006-os esztendőben. A régió megyéi közül a legtöbb betöltetlen álláshelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelezték a munkáltatók (28095 db), Hajdú-Bihar megyében db-ot, Jász-Nagykun-Szolnok megyében db-ot jelentettek. Az újonnan bejelentett álláshelyek tekintetében évhez képest mindhárom megyében csökkenés volt tapasztalható, ami régiós szinten több mint 10 ezres nagyságrendű mérséklődést jelent. Összességében megállapítható, hogy a régióban mutatkozó foglalkoztatási korlátok a megyékben eltérő súllyal jelentkeznek. Ugyanakkor meglehetősen nagy a 31 kirendeltség közötti differenciáltság is. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő foglalkoztatók összetétele A régióban év elején felkeresett, és választ adó 1298 munkáltató a három megyében ténylegesen regisztrált gazdasági szervezetnek mindössze alig 1%-át jelenti. A kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdőívvel, így a választ is adók ágazati hovatartozása sem változik szembetűnően. Ebben a negyedévben is legtöbb válasz 30% a feldolgozóiparból érkezett. A versenyszféra ágazatai közül jelentős hányadot képviselt a mezőgazdaság (11%) és a kereskedelem, javítás (18%) ágazatba tartozó szervezetek száma. Említésre méltó nagyságrendűek voltak még a válaszolók között az építőiparban tevékenykedők, míg a közszféra intézményei közül az oktatás területe volt jelentős (7-7%). A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek létszám-kategória szerinti összetétele következő képet mutatta: 22%-ot képviseltek a mikro-szervezetek, ennek pontosan dupláját alkották a kisvállalkozások, a közép kategóriájú cégek közé tartozó 369 munkáltató jelentette a válaszadók mintegy három tizedét. Szám szerint a legkevesebb válasz a nagyvállalatok 4

5 köréből érkezett (6%). A régió megyéiben kis mértékű eltérés mutatkozik a felmérésben résztvevők nagyság-kategóriája terén. Amíg Jász-Nagykun-Szolnokban kis- és középkategóriába tartozott a cégek 80%-a, addig Hajdú-Bihar megyében 72 százalékuk, Szabolcsban pedig mindössze kétharmaduk volt ilyen nagyságrendű. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkatársai keresték fel a legtöbb (27 db) nagyvállalatot ebben a negyedévben. Más képet mutat a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek ágazati reprezentációja a létszámadatok alapján, hiszen ők alkalmazták a KSH intézményi felmérése szerint a régióban alkalmazásban állóknak az egyharmadát, több mint száz ezer főt. Ez 12 ezer fővel kevesebb, mint az előző negyedévi statisztikai állományi létszám. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a régióban a létszám adatok alapján Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, I.- III. negyedév Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma, december 31. Reprezentációs arány, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás ,0 Bányászat ,8 Feldolgozóipar ,0 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás ,1 Építőipar ,6 Kereskedelem, javítás ,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,8 Pénzügyi közvetítés ,2 Ingatlanügyletek, bérbeadás ,8 Közigazgatás, társadalombiztosítás ,1 Oktatás ,9 Egészségügy, szociális ellátás ,7 Egyéb szolgáltatás ,9 ÖSSZESEN ,4 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalóknak több mint egyharmada (37 ezer fő) a feldolgozóiparból került ki. Ezen belül is a legtöbben az élelmiszer, ital, dohány gyártása; a textília, textiláru gyártása, valamint a gép, berendezés gyártása alágazatban tevékenykedtek. 9-10% közötti létszámot foglalkoztatnak a felmérésbe bevont mezőgazdasági, valamint a kereskedelmi munkáltatók és az egészségügyi szervezetek. Jelentősnek mondható az a 12 ezer munkavállaló, akikről az oktatási intézmények számoltak be. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott valamivel több mint 100 ezer fő zöme (84%-a) közép-, és nagyméretű szervezeteknél állt alkalmazásban. Amíg a válaszadók kétharmada tartozott a mikro- és kisvállalkozások körébe, addig a felmérésbe bevont cégek alkalmazottainak mindössze 16%-a dolgozott ilyen kategóriájú szervezetnél. 5

6 A régió megyéi között átrendeződés nem volt tapasztalható az alkalmazottak számának megoszlásában az előző negyedévhez viszonyítva. A legtöbb munkavállalót (38%) most is a Hajdú-Bihar megyében tevékenykedő cégek alkalmazták. Jász-Nagykun-Szolnokban tevékenykedett az alkalmazottak 32%-a, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a fennmaradó három tizede. A gazdasági ágankénti megoszlás némiképp eltért az egyes megyékben az alkalmazotti létszámnál is. Hajdú-Biharban sokkal inkább egyenletes eloszlás volt tapasztalható: a feldolgozóipar és az oktatás foglalkoztatta a felmért létszám 22-22%-át, más ágazatokhoz 2-9 százalékuk tartozott. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei alkalmazottak négy tizedet meghaladó része a feldolgozóiparban tevékenykedett. Míg az elsőnél jelentős volt még az egészségügyben dolgozók aránya (15%), addig a másodikként említett megyében 13 százalékuk a kereskedelem, javításban, 11 százalékuk pedig a pénzügyi szolgáltatás, ingatlan ügyletek gazdasági ágban állt alkalmazásban. A következő három hónap várható tendenciái A régióban a felmérésbe bevont mintegy 1300 szervezet hetede gondolta úgy, hogy a felmérést követő 3 hónapon belül alkalmazottainak száma csökkenni fog, kicsivel több mint fele stagnálással számolt, míg 36 százalékuk prognosztizált rövidtávon kisebb-nagyobb növekedési ütemet létszám-gazdálkodásában. Az egyes megyékben a régiós ütemhez (+1,4%) hasonlóak voltak rövidtávon a kérdőívet kitöltő szervezetek várakozásai. A Hajdú-Bihar megyében bejegyzett cégek 564 fővel több alkalmazottal kívánják megoldani feladataikat 3 hónap múlva. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetek 377 fő felvételi többletet prognosztizáltak, míg a Szabolcs-Szatmár-Beregben tevékenykedők 430 fővel több alkalmazottal indulnak terveik szerint a második negyedévi feladatok megoldásához. Az első negyedév végén várhatóan fő fog az adatszolgáltató cégek alkalmazásában állni. Ez a december 31-i létszámnál 1371 fővel több, tehát a ki- és belépők egyenlegénél a felvételre kerülők száma a magasabb. A létszámcsökkentést tervező cégek egynegyede került ki a feldolgozóiparból, 17%-a a mezőgazdaság területéről, hetede a kereskedelemből, és egytizede az oktatásból. Valamivel magasabb egyharmad a létszámnövekedést tervező munkáltatók között a feldolgozóipar aránya. Kiegyenlítettebbnek tűnik a gazdasági ágak közötti megoszlás az óvatosabb stagnálásról beszámoló szervezetek között: közülük szintén a feldolgozóipar ugrik ki 28%-kal és a kereskedelmi cégek aránya ennél csak valamivel kevesebb, 21%. A felmérést követő három hónapon belül a várható létszám növekedési egyenleg az egyes FEOR csoportokat különbözőképpen érintette. A legszélesebb határok között az ipari és építőipari foglalkozások be- és kilépési szándékai mozogtak: várhatóan ebben a kategóriában 3 hónapon belül 628 fős kilépés következik be és ugyanezen az időtávon 1019 fő fog belépni. A megközelítőleg 1400 fős pozitív egyenleg egyharmada a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokat érinti. Jelentősnek mondható még a mozgás a gépkezelők, összeszerelők, gépjárművezetők csoportjában: a 351 fős leépítés és a 628 fős felvétel eredményeként 277 fős pozitív egyenleg mutatkozik. 6

7 A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR bontás szerint fő Kilépő Belépő :Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezetők. 2.:Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások. 3.:Egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások. 4.:Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. 5.:Szolgáltatási jellegű foglalkozások. 6.:Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások. 7.:Ipari és építőipari foglalkozások. 8.:Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. 9.:Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások. A régió munkaerő-piaci körzetei közül mindössze hat olyan volt, ahol a felmérésbe vont munkáltatók 3 hónapos időtávon létszám leépítési többlettel számoltak, közülük is legjelentősebb létszámcsökkentés Hajdúhadház környékén várható (63 fő; -7%). Ütemét tekintve a legoptimistábban (+8,1%) a Tiszavasvári környéki szervezetek tekintenek előre rövid távon, míg számát figyelembe véve Debrecen térségében várható a legnagyobb létszámnövekedés (+325 fő) március 31-ig. (A 3 hónap múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 1. sz. mellékletben található.) Az egy év múlva várható tendenciák A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek éves távlatban az egy negyedévi létszámnövekedésnek mindössze felét prognosztizálták (+657 fő), sőt a Debrecen (-113 fő) és Kisvárda (-222 fő) környéki vállalkozások a létszám jelentős csökkentését irányozták elő év végére a legnagyobb növekedési ütemet (+12,1%) a Baktalórántháza körzetébe települt szervezetek célozták meg, ami 223 fős létszámbővülést jelent. (Az egy év múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 2. sz. mellékletben található.) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, így az összehasonlítás az előző időszakokhoz régiós szinten nem mutat valós képet. Amíg januárjában 1151 munkáltató válaszolt a feltett kérdésekre, addig ez év elején 1298 szervezet vett részt a felmérésben. A két időszak adataiból nyert információ szerint a gazdasági ágankénti összevetésből látható, hogy összetételében nincs nagy különbség a résztvevő cégek tevékenysége között. A januári felmérésnél a megkérdezett munkáltatók tizenkét hónap múlva várható létszámként főt prognosztizáltak. Ezzel szemben természetesen a válaszadók számának növekedése következtében is december 31-én főt alkalmazott a 12,8%-kal bővülő adatszolgáltatói kör. A két felmérésből adódó létszám gazdasági ág szerinti 7

8 összetételére jellemző, hogy 41%-ról 37%-ra csökkent a feldolgozóipar részaránya. A jelenlegi felmérésben a tervezetthez képest jelentős számú növekedés következett be a kereskedelem, javítás területén (adatszolgáltató növekedés: 42 db, létszámbővülés: 2118 fő), a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ágba sorolt cégeknél (adatszolgáltató növekedés: 11 db, létszámbővülés: 1740 fő) és az oktatási intézményeknél (adatszolgáltató növekedés: 31 db, létszámbővülés: 1955 fő). Az időközben bekövetkezett intézménybezárások következtében az egészségügy, szociális ellátás területén a eleji prognózishoz képest 2266 fős csökkenés következett be. Gazdasági ág A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összetétele főbb ágazatok szerint tizenkét hónap múlva várható létszám jelenlegi fő megoszlása, % fő megoszlása, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás , ,6 Bányászat 314 0, ,3 Feldolgozóipar , ,6 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás , ,5 Építőipar , ,7 Kereskedelem, javítás , ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 902 0, ,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,2 Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás , ,2 Közigazgatás, társadalombiztosítás , ,6 Oktatás , ,9 Egészségügy, szociális ellátás , ,8 Egyéb szolgáltatás , ,6 ÖSSZESEN , ,0 Az előző negyedévi felmérésben 1304 cégtől érkezett be a kérdőív, ez 6-tal több, mint az ez év elején válaszolók száma október elején az adatszolgáltatók az év végére fő statisztikai állományi létszámot vártak, ez némi csökkenést jelentett. Jelenlegi felmérésünkben a csökkenő adatszolgáltatói kör ennél 9400 fővel kevesebb létszámról számolt be. A kirendeltségek fő munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata a régióban működő foglalkoztatók minden nemzetgazdasági ágára kiterjed, ami alapvetően a munkahelyek feltárása, munkaerő-igények fogadása és azok kielégítése területén jelentkezik. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. Természetesen a kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen 8

9 bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, és évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé. A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést, vagy létszámbővítést terveznek. Az egyenlegek alakulásánál a tapasztalat az, amennyiben a munkáltatók bizonyos szakmákból valamilyen irányú létszámmozgást terveznek három hónapon belül, többségében ellenkező előjellel is megjelölik. Régiós szinten a térbeli távolságok miatt is lehetnek ki- és belépési átfedések. Jellemző felvételi és leépítési várakozások Észak-alföldön (2008. I. negyedév) változás (fő) felvétel +3 hó leépítés +3 hó egyenleg egyenleg (fő) lakatos sütő-, tésztaip. munkás egyéb vegyesip. fogl. tehergk. vez. mg. erőgépvez., kezelő gyártósori összeszerelő húsfeldolgozó eladó egyéb boripari fogl. dohánygyártó A felmérést követő negyedévben is mint általában a legnagyobb mozgás a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben (kézi anyagmozgató, takarító, segédmunkás) várható. Ezen felül 10 olyan foglalkozást találtunk, amelyeknél a régióban a választ adó munkáltatók 50 főnél nagyobb ±irányú létszámmozgást terveznek. Természetesen ezek egyenlege ennél több és kevesebb is lehet. A régióban első negyedévében a legnagyobb kereslet a húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó szakmánál fogalmazódott meg, a legnagyobb arányú leépítéssel pedig az egyéb vegyesipari foglalkozásoknál és a dohánygyártó szakmában számolnak az adatszolgáltatók. A régió álláskínálatának bemutatása Az ÁFSz Munkaerő-piaci helyzetkép című havi kiadványa alapján az Észak-alföldi régió kirendeltségein évben összesen db álláshelyet jelentettek be. Ez 14,6%-kal, álláshellyel kevesebb, mint a 2006-os esztendőben. Ennek 46,6%-a nem támogatott 9

10 álláshelyre történt, ami lényegesen eltér az országos tendenciától, mivel hazai átlagban a bejelentett álláshelyek között ennél jóval magasabb hányadot több mint kétharmadot tett ki az un. piaci álláshelyek aránya. A hónap folyamán bejelentett álláshelyek összege évben Terület Hónap folyamán bejelentett álláshelyek száma Változás az előző évhez képest Bejelentett nem támogatott álláshelyek Aránya az összes bejelentésből főben %-ban főben % Országos , ,2 Észak-Alföld , ,6 Hajdú-Bihar , ,8 Jász-Nagykun-Szolnok , ,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,9 Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép ÁFSz adatai A régió megyéi közül a legtöbb betöltetlen álláshelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelezték a munkáltatók (28056 db). Hajdú-Bihar megyében db-ot, Jász- Nagykun-Szolnok megyében db-ot jelentettek. Az újonnan bejelentett álláshelyek tekintetében évhez képest mindhárom megyében csökkenés volt tapasztalható. A legnagyobb számú és arányú csökkenés Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében következett be, ahol évben 6525 db álláshellyel (18,8%-kal) kevesebbet jelentettek be a kirendeltségeken. Hajdú-Bihar megyében ennél mérsékeltebb volt a csökkenés mértéke (13,4%; 2791 db). Legkedvezőbbek Jász-Nagykun-Szolnok adatai, ahol csak 7,8 százalékkal (1485 db) esett vissza a bejelentett álláshelyek száma, ez 6,7 százalékponttal volt alacsonyabb a régiós átlagnál (14,5%). Egyéb, a régió munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével összefüggő információk A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a 4. számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy szervezetük alkalmaz-e pályakezdőt és mi róluk a véleményük. A felsorolt válaszok közül egy-egy adatszolgáltató többet is megjelölhetett. Az egyetértő válaszok számából úgy tűnik, hogy a munkáltatók hozzáállása a pályakezdők alkalmazásához kielégítő. A felmérésbe bevont munkáltatók közel fele (47%) véli úgy, hogy azért érdemes pályakezdőt alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk. Jelentős hányaduk (több mint négytizedük) gondolja úgy, hogy könnyebben betaníthatóak, mint más korosztályok, és egyharmadot tesz ki azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy a legfrissebb szakmai tudással ők rendelkeznek. Az adatszolgáltatók negyede előnynek tartja azt, hogy a pályakezdők olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő. A felmérésben résztvevőknek mindössze 6-17%-a jelölte negatív véleményként azt, hogy nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen, hosszú távon nem lehet rájuk számítani, tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük, betanításuk sok időt vesz igénybe, vagy betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát. 10

11 Pályakezdők alkalmazására vonatkozó vélemények Válaszok Egyetértő válaszok száma vállalati méret szerint (db) mikro kis közép nagy összes Összes válaszoló %-ában a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek ,8 könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok ,3 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni ,3 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő ,5 állam számos támogatást nyújt utánuk ,1 betanításuk sok időt vesz el ,2 nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen ,8 tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük ,1 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát ,6 hosszú távon nem lehet rájuk számítani ,6 Megyénként elemezve az egyetértő válaszok alakulását látható, hogy mindhárom területen a régiós arányok érvényesülnek kisebb eltérésekkel. A munkaügyi kirendeltségek szöveges elemzései tartalmazzák a közeljövőben tervezett és az előző negyedévben szervezett munkáltatói rendezvények, állásbörzék leírását. Ezeken a rendezvényeken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetőségekről. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt Hírlevél formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetők az ÁFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ honlapjának elérhetősége megváltozott. A honlap új címe: ahol a munkáltatók rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb fontos munkaerő-piaci információkról. A felmérés időszakában az Észak-alföldi régióban az alábbi időszerű feladatok végrehajtására kerül sor: Vállalkozóvá válás támogatása pályázati kiírás előkészítése, meghirdetése, pénzügyi keretek lebontása kirendeltségekre. Vissza nem térítendő tőkejuttatás (önfoglalkoztatás) támogatása pályázati kiírás előkészítése, meghirdetése. REHAB munkahelyteremtő beruházások támogatására kiírandó pályázati felhívás elkészítése. Új régiós diplomás munkaerő-piaci program programtervének elkészítése. Segítő pedagógus munkaerő-piaci program tervének elkészítése. Postapartner központi program előkészítése, programterv készítése. 11

12 Megjelent a évi képzési ajánlattételi felhívás, több mint 150 képzési programra, melyre a beadási határidőig (2008. január 16.) 48 ajánlattevő nyújtott be pályázatot. Az elbírálás jelenleg folyik január 1-jén elindult a TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságáért elnevezésű program. Megkezdődött a TÁMOP projekt kirendeltségi indikátor mutatóinak és költségkeretének kialakítása, egyeztetése a szervezeti egységekkel. A kirendeltségek részére leosztásra kerültek a munkaerő-piaci eszközök működtetését biztosító évi pénzügyi keretek. Szolnok, február 25. Készítette: Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tervezési, Elemzési, Kontrolling és Minőségirányítási Osztály Pappné Benson Mária elemző 12

13 3 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban 1. sz. melléklet Kisvárdai Vásárosnaményi Jászberényi Szolnoki Kunszentmártoni Kunhegyesi Törökszentmiklósi Mezotúri Tiszafüredi Karcagi Tiszavasvári Baktalórántházi Nyíregyházi Fehérgyarmati Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri Polgári Hajdúböszörményi Nagykállói Nyírbátori Hajdúhadházi Balmazújvárosi Hajdúszoboszlói Püspökladányi Berettyóújfalui Komádi Debreceni Létavértesi Biharkeresztesi Vámospércsi Jelmagyarázat: -7,0 - -5,0-4,9-0,0 0,1-2,0 2,1-4,0 4,1-8,1

14 12 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban 2. sz. melléklet Kisvárdai Vásárosnaményi Baktalórántházi Tiszavasvári Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri Polgári HajdúböszörményiHajdúhadházi Nagykállói Nyírbátori Balmazújvárosi Vámospércsi Tiszafüredi Debreceni Jászberényi Kunhegyesi Hajdúszoboszlói Létavértesi Karcagi Szolnoki Püspökladányi Berettyóújfalui Törökszentmiklósi Biharkeresztesi Mezotúri Komádi Kunszentmártoni Jelmagyarázat: -9,3 --5,0-4,9-0,0 0,1-2,0 2,1-4,0 4,1-12,1

15 3. sz. melléklet A I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % Db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás 33 11, , ,4 5 6, ,4 B Halgazdálkodás C Bányászat , ,1 1 0,4 1 0,2 2 0, ,3 D Feldolgozóipar 50 17, , , , ,5 Villamos energia, gáz és E vízellátás ,2 12 3,3 6 8,0 25 1,9 F Építőipar 35 12,5 39 6,8 15 4, ,9 G Kereskedelem, javítás 82 29, , ,3 4 5, ,4 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 21 7,5 23 4,0 6 1,6 1 1,3 51 3,9 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 10 3,6 23 4,0 8 2,2 6 8,0 47 3,6 J Pénzügyi közvetítés ,2 6 1, ,0 K Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 21 7,5 24 4,2 8 2,2 1 1,3 54 4,2 L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,1 9 2,4 1 1,3 22 1,7 M Oktatás 10 3,6 25 4, ,2 2 2,7 93 7,2 N Egészségügyi, szociális ellátás 5 1,8 21 3,7 26 7,0 9 12,0 61 4,7 Egyéb közösségi, személyi O szolgáltatás 13 4,6 35 6,1 17 4,6 3 4,0 68 5,2 Összesen , , , , ,0

16 4. sz. melléklet A I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás , , , , ,4 B C D E F G H I J Halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia, gáz és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés , ,2 4 0,3 27 0, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,5 56 4, , , , , , , ,7 K L Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 77 5, , , , ,2 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , , , ,6 M Oktatás 16 1, , , , ,9 N O Egészségügyi, szociális ellátás 11 0, , , , ,8 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 51 3, , , , ,6 Összesen , , , , ,0

17 5. sz. melléklet A I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók néhány jellemző statisztikai adata kirendeltségenként (fő) Statisztikai állományi létszám Várható változás Kirendeltség 3 hónap múlva 12 hónap múlva 3 hónap 12 hónap jelenlegi várható várható múlva múlva Balmazújvárosi Berettyóújfalui Biharkeresztesi Debreceni Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúnánási Hajdúszoboszlói Komádi Létavértesi Polgári Püspökladányi Vámospércsi Hajdú-Bihar Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-Nagykun- Szolnok Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Szabolcs-Szatmár- Bereg Összesen

18 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSz) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 167 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH fogalmi rendszere Munkaerő-felmérés fogalmai - A gazdasági aktivitás A éves népesség a vonatkozási héten végzett tevékenysége alapján az alábbi két csoportba sorolható: gazdaságilag aktív népesség (rendelkezésre álló munkaerő, illetve munkaerő-kínálat); gazdaságilag nem aktív (inaktív) népesség. Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként, vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe. - Foglalkoztatottság A nemzetközi ajánlásokat követve a munkaerő-felmérés alapján foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol. - Munkanélküliség A nemzetközi ajánlások szerint a munkanélküliség három kritérium egyidejű teljesülése esetén áll fenn. Ennek megfelelően a felvételben munkanélküliek azok a személyek, akik: a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak; aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben; munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás). 2. Az ÁFSz fogalmi rendszere - Álláskereső A jogszabály értelmében november 1-jétől az a személy tekinthető álláskeresőnek, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az EGT állampolgárok esetében akkor is teljesültnek kell tekinteni, ha Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát), és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet nem folytat, és

19 5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, 6. maga is aktívan keres munkahelyet, és 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és 9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról). - Munkanélküliségi ráta (relatív mutató) A nyilvántartott álláskeresők tárgyhavi záró létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népesség %-ában. A nyilvántartott álláskeresők adatforrása a munkaügyi szervezet hivatalos nyilvántartása, míg a gazdaságilag aktív népesség számát évente a KSH megyesoros becslése adja. - Betöltetlen álláshelyek száma: A tárgyhónap zárónapján fennálló ismert álláshelyek, amelyeket a munkáltatók bejelentettek, illetve a munkaügyi kirendeltségek feltártak. A hónap során a nyilvántartásban megfordult álláshelyek száma általában meghaladja a zárónapit.