KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon

Átírás

1 KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon

2 2 A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon... 1 Bevezető...3 Településrendezés...3 A településrendezés célja...3 A településrendezés eszközei:...3 Településfejlesztési koncepció...3 Településszerkezeti terv...3 Helyi építési szabályzat...4 Szabályozási terv...4 Rendezési tervek készítése...5 Településrendezési eljárás megindítása...6 El zetes véleményezési eljárás...6 Véleményezési eljárás...6 Civil egyeztetés...6 Államigazgatási egyeztet tárgyalás...6 Közzététel...7 Területi f építészi (miniszteri) szakmai, törvényességi véleményezés...7 Testületi döntés a rendezési terv elfogadásáról...7 Kétlépcs s engedélyezési eljárás...7 Városi (települési) f építész...7 Tervtanács...7 A rendezési tervek nyilvánossága...8

3 Bevezet Ebben a rövid összefoglalóban azt tekintjük át, hogy mi a jelenlegi magyar gyakorlat a települések (falvak, városok) fejlesztésének tervezésekor: az egész települést átfogó mérett l a kis lakókörnyezetig. A magyar szakkifejezések gyakran nem ugyanazt a fogalmat és hozzá tartozó folyamatot jelentik, mint más idegen nyelven: jelen fordításnál angolul. Ezért az összefoglaló végén felsoroljuk a fordításban használt azon fogalmakat, amelyeket a projekt megvalósítása során a résztvev k (mintegy a projekt további nyereségeként) összevetnek, pontosítanak. Településrendezés Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvet követelményeket, eszközöket, jogokat és kötelezettségeket, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokat, hatásköröket és hatósági jogköröket Magyarországon az az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekr l (OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet szabályozza. A településrendezés célja A települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az er források kíméletes hasznosításának el segítése a településrendezés eszközeivel biztosítható. A rendezési terv meghatározza a település összehangolt, rendezett fejl désének térbelifizikai kereteit; a település adottságait és lehet ségeit hatékonyan kihasználva el segíti annak m köd képességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett. Feladata a település (településrészek) meg rzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelme. A településrendezés a települési önkormányzat feladata. A településrendezés eszközei: a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv Településfejlesztési koncepció 3 A településfejlesztési koncepció a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum, amelyet a települési önkormányzat képvisel -testülete határozattal állapít meg. Településszerkezeti terv A településszerkezeti terv az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehet ségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelel en az egyes területrészek felhasználási módját, a település m ködéséhez szükséges m szaki

4 infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészb l áll. A településszerkezeti terv meghatározza a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illet leg a beépítésre nem szánt területeket, a település szerkezetét meghatározó közterületeket (f útvonalak, nagyobb kiterjedés közparkok stb.), azok tagozódását, a védett, a védelemre tervezett és a véd területeket, továbbá a funkciójában megváltoztatásra tervezett területrészeket, a meglév és a tervezett infrastruktúrahálózatokat. Feltünteti a terület felhasználását veszélyeztet, illet leg arra kiható tényez ket, különösen az alábányászottságot, a szennyezettséget, az árvíz-, erózió- és csúszásveszélyt, a természetes és mesterséges üregeket, a közm ves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá minden olyan egyéb tényez t, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja. A településszerkezeti tervet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képvisel -testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg. Helyi építési szabályzat 4 A helyi építési szabályzat az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelel en megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. A helyi építési szabályzatban kerülnek megállapításra a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelel en a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez f z d sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek. A helyi építési szabályzat tartalmazza a különböz területek tagozódását, az azokon belüli egyes területrészek (övezetek) lehatárolását, felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait, a különböz célú közterületek felhasználását és az azokon történ építés feltételeit és szabályait, továbbá a helyi építészeti értékvédelemmel, a védett és a véd területekkel, valamint a sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos el írásokat. A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területére egyszerre, vagy részterületenként fokozatosan. Szabályozási terv A szabályozási terv az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési el írásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. A helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képvisel -testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg. A szabályozási terv a település közigazgatási területére vagy külön-külön annak egyes területrészeire készülhet. A szabályozási terv a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban készül, eltérés esetén a településszerkezeti tervet el zetesen módosítani kell.

5 5 A szabályozási terv tartalmazza a bel- és külterületek lehatárolását, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illet leg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását. Elkülöníti az egyes területrészeken belül a közterületeket és az egyéb területeket. Tartalmazza továbbá a közterületeken belül a különböz célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), a közterületnek nem min sül területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat, az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a véd területeket, továbbá építményeket, az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igényl elemeit, a sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását. Rendezési tervek készítése A rendezési tervek készíttetése, módosítása bár különböz szervezetek, vagy az állampolgárok is kezdeményezhetik az Önkormányzati Képvisel -testület joga és feladata. A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehet ségét biztosítani kell. A helyben szokásos módon (helyi újságok, városi televízió illetve rádió, internet stb) az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket tehessenek. Az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az el készítésbe be kell vonni úgy, hogy azok ismertessék a település fejl dése és építési rendje szempontjából jelent s terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható id beli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket. Az érintett terület lakosságának életkörülményeiben bekövetkez hátrányos következmények elhárítása vagy csökkentése érdekében figyelemmel kell lenni az érintettek értékrendjére, szociális helyzetére, ezek várható változására, továbbá vizsgálni kell a lakosság életkörülményeit és igényeit. A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás el tt a polgármesternek véleményeztetnie kell az Országos Településrendezési és Építési Követelményekr l (OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szervekkel, az érintett települési önkormányzati és érdekképviseleti valamint társadalmi szervezetekkel és célszer en a közm üzemeltet kkel. Az eltér vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek egyeztet tárgyalást kell tartania, amelyre a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét meg kell hívnia. Az egyeztet tárgyalásról jegyz könyv készül, mely tartalmazza az elfogadott és az el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt. A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illet leg a terveket az elfogadásuk el tt a polgármester legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé teszi. Az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek. A rendeletalkotás el tt a a szabályzatot és a terveket a valamint a beérkezett véleményeket, az arra adott válaszokat azok indokolásával együtt a területi f építész illetve a f város és a megyei jogú városok esetén a miniszter véleményezi.

6 A vélemény ismeretében a települési képvisel -testület dönt a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek elfogadásáról. A törvényben el írt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el. Az elfogadott helyi építési szabályzatot, valamint településrendezési terveket vagy azok vonatkozó részét, illet leg kivonatát a polgármester megküldi a véleményezésében résztvetteknek. A településrendezési terveket az országos és térségi területrendezési terv figyelembe vételével kell készíteni. A folyamat els lépcs je a településfejlesztési koncepció kidolgozása. Ez alapján készül a Szerkezeti terv, mely a területfelhasználási egységeket határozza meg. A szerkezeti terv szerint készülnek a helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek. Településrendezési eljárás megindítása Az Önkormányzati Képvisel -testület határozatban dönt a településrendezési eljárás megindításáról. Meghatározza a f célokat, települési követelményeket, valamint a rendelkezésre álló eszközöket a célok megvalósításához. El zetes véleményezési eljárás 6 El zetes véleményezési eljárásban az államigazgatási szerveket kötelez en, az érintett közm kezel ket (áramszolgáltató, víz és csatornázási m vek, gázszolgáltató, távf t m vek, telefon és kábeltévé szolgáltatók) célszer en tájékoztatni kell a rendezés alá vont területr l, a rendezés általános céljáról és annak várható hatásáról. Véleményezési eljárás A véleményezési eljárásban a településszerkezeti terv jóváhagyandó munkarésze a település igazgatási területének felhasználását meghatározó terv és leírás, a kötelez alátámasztó szakági munkarészek: tájrendezési környezetalakítási közlekedési közm vesítési hírközlési javaslat. A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell készíteni. Civil egyeztetés A rendezési terveket a lakosság és a civil szervezetek javaslatainak, észrevételeinek figyelembevételével kell készíteni. Ennek el segítése érdekében lakossági fórumokat, civil szervezetekkel történ egyeztet megbeszéléseket kell tartani. Államigazgatási egyeztet tárgyalás A véleményezési eljárásban kiküldött egyeztetési dokumentációra beérkezett vélemények összehangolására államigazgatási egyeztet tárgyalást kell összehívni, ha a beérkezett vélemények beépítése a tervbe ellentmondásokhoz vezethet.

7 Közzététel 7 Az elfogadásra (rendeletalkotásra) javasolt dokumentációt a tervezett rendeletalkotás el tt legalább egy hónappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A helyi médiumokban (helyi újság, televízió és rádió) célszer felhívni a figyelmet a kifüggesztés helyszíneire, id tartamára. A lakossági tájékozódást megkönnyíti a tervek lakossági fórumokon történ ismertetése. Ha az informatikai háttér lehet vé teszi (mind szolgáltatói, mind fogadói oldalról), az internetes közzététel nagyon hatékony eszköze a tájékoztatásnak. Területi f építészi (miniszteri) szakmai, törvényességi véleményezés Az elfogadásra javasolt dokumentációt kiegészítve az érdekelt államigazgatási szervek beérkezett véleményével, az államigazgatási egyeztet tárgyalás jegyz könyvét valamint az arra adott tervez i válaszokat a területi f építész (a f város illetve megyei jogú városok esetén a miniszter) véleményezi. A területi f építész megyei jogú városok esetén a miniszter végs véleménye alapján hozza meg döntését az önkormányzat képvisel testülete. Testületi döntés a rendezési terv elfogadásáról A településfejlesztési koncepciót, a szerkezeti tervet határozattal, a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet rendelettel, a szabályzat intézkedési javaslatát szintén határozattal fogadja el a testület. Kétlépcs s engedélyezési eljárás Ha egy terület beépíthet ségét nem szeretnénk szigorú paraméterekkel korlátozni, ugyanakkor kiemelt városképi szerepe van, a szabályozás kétlépcs s engedélyezési eljárást írhat el. Az els lépcs ben elvi építési engedély kell tisztázni mindazon paramétereket, amit az építési szabályzat az akkor még nem ismert építészetiberuházási program hiányában nem határozott meg. Az egyszer bb esetekben f építészi vélemény, jelent sebb beruházások esetén építészeti m szaki tervtanácsi vélemény segít tisztázni a beépíthet ség feltételeit, ad javaslatot építészeti megoldásokra. Az építési engedély így második lépcs ben készül az elvi építési engedély véleményezése során meghatározott feltételek alapján. Városi (települési) f építész A városi f építész feladata a település fejlesztése, értékeinek meg rzése, a településrendezési tervek készítésének koordinálása, az építési engedélyezési tervek véleményezése. Tervtanács A település, a települési környezet, illetve az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló településrendezési és építészeti-m szaki tervek szakszer ségének és magas színvonalának el segítése érdekében az önkormányzat építészeti és m szaki tervtanácsot hozhat létre. A tervtanácsok létrehozását és m ködtetését a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-m szaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet szabályozza. A tervtanács tagjai a szakterületileg illetékes szakmai kamarák, a szakmai-társadalmi szervezetek, a Magyar Tudományos Akadémia szakmai bizottságai és regionális központjai, valamint a fels oktatási intézmények vezet i által javaslatai alapján a

8 polgármester által felkért - szakmailag elismert és nagy tapasztalattal rendelkez szakemberek. A rendezési tervek nyilvánossága 8 A rendezési tervek szakmai dokumentumok, olvasásuk, értelmezésük szakmai ismereteket igényel. Bár a rendezési tervek nyilvánosak, terjedelmüknél fogva közvetlenül nem kerülnek a lakosság birtokába, betekinteni a polgármesteri hivatalban, esetleg a városi könyvtárban, földhivatalban vagy egyéb nyilvános helyen lehet. Sokszor még a helyi tervez k sem rendelkeznek szabályozási tervvel illetve építési szabályzattal. A távközlési infrastruktúra fejl dése, az internet elterjedése új eszközöket ad az információk átadásában. Egy adott kérdésre a hagyományos (papír alapú) szabályzatból hierarchikusan több helyr l kell kiolvasni a választ. Az elektronikus formátumban strukturáltan elkészített, vagy feldolgozott rendezési terv felhasználóbarát kezel felülettel hatékony támogatást nyújt a laikus állampolgároknak is, hogy kérdéseikre könnyen értelmezhet, korrekt és teljes választ kapjanak. Magyarországon több gátja van az információs társadalom ilyen irányú fejlesztésének. Az infrastruktúra kiegyenlítetlen fejlettsége, mind kiszolgáló, mind kliens oldalról. Az informatikai ismeretek hiánya f leg az id sebb korosztálynál. Egy komplex informatikai rendszer kiépítése komoly anyagi forrásokat igényel, sikere csak akkor garantált, ha a döntéshozók és az alkalmazók egyaránt motiváltak. Az információ hatalom, érdeket sért, ha az információ könnyen hozzáférhet, az információ birtokosai, kezel i veszítenek hatalmukból. A rendszerváltás óta nem jöttek létre, illetve nem er södtek meg, így nem kell hatékonysággal m ködnek azok a civil szervezetek, amelyek tenni tudnak a település érdekében és befolyásolni tudnák a döntéshozókat, kihasználva a demokrácia és a nyitott társadalom lehet ségeit. Az általános és középiskolai képzésben szükséges átadni azokat az ismereteket, ami alapján a polgár eligazodik a rendezési terv dokumentumaiban, és érdemben hozzá tud szólni az életét befolyásoló döntésekhez.