Átírás

1

2

3

4

5

6

7 I. E LŐSZ Ó A felhasználók tájékoztatása, a szolgáltatási feltételrendszer egyértelmű rögzítése és a kiegyensúlyozott felhasználó-szolgáltató kapcsolatrendszer kialakítása érdekében minden szolgáltatónak - így a távhőszolgáltatónak is - ki kell dolgoznia üzletszabályzatát. Az üzletszabályzat a működési engedélyt kiadó közigazgatási szerv - KOMTÁVHŐ Zrt. esetében Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője - által jóváhagyott és az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség által véleményezett szabályzat, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését, és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait. Szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel való együttműködését. A távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszonyra vonatkozó alapvető szabályokat a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény, a végrehajtására kiadott 157/2005 (VIII. 15.) Kormányrendelet, részletes szabályokat Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata rendeletben határozza meg. Ezekben a jogszabályokban foglaltakon túlmenő szabályokat a távhőszolgáltató által kidolgozott, az engedélyező hatóság által jóváhagyott üzletszabályzat tartalmazza. Az üzletszabályzat már csak olyan szabályokat tartalmazhat, amelyek nem igényelnek jogszabályi rendezést. A KOMTÁVHŐ Zrt. üzletszabályzata részletesen meghatározza a szolgáltató működési kereteit, valamint azokat a legfontosabb feltételeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a felhasználó és a szolgáltató eredményes együttműködéséhez. Az üzletszabályzat elsődleges feladata a szolgáltató és a felhasználók kapcsolatában a távhőszolgáltatással, illetve a hőenergia vételezéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek tisztázása és ezek harmóniájának minél teljesebb biztosítása. Az üzletszabályzat tükrözi a Részvénytársaság legfontosabb célkitűzését: a szolgáltatói és felhasználói igényeknek jól megfelelő, megbízható és korrekt távhőszolgáltatás folyamatos biztosítását, valamint a felhasználók valós és rejtett igényeinek feltárására, megértésére és maximális kielégítésére törekvést. 1. oldal, összesen: 46

8 I I. Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T T Á R G Y A, H A T Á L Y A 1. ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA Az üzletszabályzat szabályozási körébe Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2005. (XII. 20.) Önkormányzati rendelete által meghatározott feltételek és feladatok tartoznak, különös tekintettel a fogyasztó és a szolgáltató közötti jogviszonyra. Szolgáltató üzemi- és üzletszabályzatát - annak mellékleteivel együtt - hozzáférhető helyen (Ügyfélszolgálati Irodák) kell elhelyezni. 2. ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA 2.a) Területi hatály Jelen üzletszabályzat területi hatálya - a működési engedély szerint - Tatabánya város és Baj község területe. 2.b) Személyi hatálya Jelen üzletszabályzat hatálya kiterjed: a) az engedélyesek (hőtermelő - távhőszolgáltató) egymás közötti jogviszonyára, b) távhőszolgáltatóra, c) a távhőszolgáltató és a felhasználók közötti jogviszonyra, d) a KOMTÁVHŐ ZRt-vel távhőszolgáltatásra vonatkozóan jogviszonyban álló felhasználókra, távhőszolgáltatóval - a távhőszolgáltatás teljesítése érdekében - kapcsolatba kerülő egyéb természetes és jogi személyekre. 2.c) Időbeli hatálya Az üzletszabályzat rendelkezéseit Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzőjének és Baj Község Jegyzőjének jóváhagyásától kell alkalmazni. Módosítás esetén az üzletszabályzat módosított részei az alapjául szolgáló jogszabályi változás hatályba lépésétől, míg a kizárólag szolgáltató döntési körébe tartozó kérdésekben a módosított Üzletszabályzat jóváhagyásától lép hatályba. 3. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT KÖZZÉTÉTELE Szolgáltató jóváhagyott üzemi- és üzletszabályzatát - annak mellékleteivel együtt az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben, jól látható módon kell elhelyezni, kérésre bárkinek rendelkezésre kell bocsátani és internetes honlapján hozzáférhetővé kell tenni. Térítés ellenében arról másolat kérhető. 4. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK HATÁLYBA LÉPÉSE ÉS A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA Az általános szerződési feltételek az üzletszabályzat 4. sz. mellékletében találhatók, az üzletszabályzat jóváhagyásával hatályba lépnek és alkalmazhatók. A távhőszolgáltató ügyfeleit honlapján tájékoztatja az általános szerződési feltételek változásáról. A közüzemi szerződésre irányadó, annak részét képező általános szerződési feltételek megváltozása esetén a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal honlapján, 2. oldal, összesen: 46

9 ügyfélszolgálati irodáján értesíti az érintett felhasználókat, díjfizetőket arról, hogy az általános szerződési feltételek megváltoznak. Az ügyfélszolgálati irodákban nyilvánosan közzéteszi az általános szerződési feltételek megváltozásának tényét, valamint biztosítja a megváltozott általános szerződési feltételek megtekintésének lehetőségét. III. A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓ FŐBB CÉGJOGI JELLEMZŐI 1. A közüzemi szolgáltató feladata, alapadatai A társaság alapvető feladata a hőenergia elosztása, hőtermelő-, hőelosztó és hőfelhasználó berendezések létesítése, üzemeltetése, fenntartása, javítása és fejlesztése. A részvénytársaság foglalkozik még a szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységekkel, felhasználói berendezések megrendelésre történő javításával, felújításával, cseréjével. Másodlagos tevékenységi körébe tartozik mindazon kiszolgáló és melléktevékenységek végzése, amelyek a fenti tevékenységek végzését valamilyen módon elősegítik. A tevékenységi körök tételes felsorolását az Alapító Okirat tartalmazza. A távhőszolgáltató feladata, valamint kizárólagos joga és kötelezettsége a működési engedélyében meghatározott területén lévő közüzemi felhasználók részére távhőszolgáltatás biztosítása. Ennek érdekében, az üzletszabályzatban meghatározottak szerint, biztosítja a közüzemi felhasználó távhőrendszerre csatlakozását és a közüzemi szerződésben meghatározottak, illetőleg a tőle elvárható módon és minőségben biztosítja a fűtés- és melegvíz-szolgáltatást. A társaság elnevezése, cégneve: Komárom-Esztergom Megyei Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Rövidített név: KOMTÁVHŐ Zrt. Székhelye: 2800 Tatabánya V., Győri u. 23. Telefonszáma: (34) , (34) Telefax száma: (34) Honlap: www. komtavho.hu Alapításának időpontja: december 22. Cégbejegyzés száma: A működés megkezdésének időpontja: január 01. A Társaság főtevékenységi köre: 2. Általános működési feltételek és keretek: TEAOR számú Gőz-, melegvíz-ellátás. Szolgáltató működése Tatabánya város és Baj község településre terjed ki. A városok lakásállományából Tatabányán db, Bajon 283 db lakás, db egyéb helyiség (nem lakás céljára szolgáló helyiség) intézmény, ipari és kereskedelmi tevékenységet folytató felhasználók távfűtéssel és használati melegvízzel történő ellátására irányul. 3. oldal, összesen: 46

10 A szolgáltató a távhőszolgáltatási tevékenységet a felhasználói igény maradéktalan kielégítése érdekében a mindenkor hatályos jogszabályok, a Részvénytársaság Alapító Okirata, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételekkel és keretek között köteles végezni. I V. F O G A L O M M E G H A T Á R O Z Á S O K Az üzletszabályzat alkalmazásában irányadó a évi XVIII. törvény 3. -ában, a Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat 2. -ában, a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet, az 51/2005. (XII. 20.) Önkormányzati rendelet 2.1. pontjában meghatározott fogalmakból következően és azon túlmenően a felhasználó és szolgáltató közötti jogviszonyban. használati melegvíz szolgáltatás: a távhőszolgáltató nevén nyilvántartott vízmérőn mért, a hőközpontban felmelegített jogszabályban, távhőszolgáltatási közüzemi szerződésben vagy egyéb szerződésben foglaltaknak megfelelő hőmérsékletű melegvíz szolgáltatása; primer rendszer: a távhőrendszernek a hőtermelőtől a hőközponti hőcserélők hőátadó felületéig terjedő része; szekunder rendszer: a távhőrendszernek a hőközponti hőcserélők hőátadó felületétől a felhasználó berendezésekig és a használati melegvíz vételezőhelyekig (csapolókig) terjedő része; primer hőfogadó állomás A hőközpont azon része, mely a primer távhőrendszerből érkező hőenergiát fogadja, méri, továbbítja a hőhordozó jellemzőinek megváltoztatása nélkül. szekunder hőfogadó állomás A szolgáltatói hőközpontból érkező hőhordozó közeg fogadására, és/vagy átalakítására, elosztására, a felhasznált hőenergia mérésére szolgáló technológiai berendezés. ellátó épület: amelyben elhelyezett szolgáltatói hőközpontból a távhőszolgáltató más épület felhasználóját is ellátja távhővel; ellátott épület: amelynek hőellátása az ellátó épületben elhelyezett szolgáltatói hőközpontból, vagy a benne lévő felhasználói hőközpontból történik ; használati melegvíz-szolgáltatás tekintetében felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a víznek a csatlakozási ponttól a felhasználható berendezésekhez, kifolyó csapokhoz továbbítását szolgálja; használati melegvíz szolgáltatás tekintetében felhasználói berendezés: a felhasználó által használt kifolyócsapok; használati melegvízvételi hely: a melegvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből melegvíz vételezés lehetséges; fűtési időszak: az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak; elszámolási mérő: a távhőhálózatba, illetve a vízhálózatba beépített - a felhasznált hő-, illetve vízmennyiség meghatározására szolgáló - hitelesített mérőeszköz; mellékmérő: az elszámolási mérő után beépített elkülönített víz-, vagy hőfelhasználás mérésére szolgáló berendezés; költségosztó: az elszámolási mérő által meghatározott hőmennyiség arányos szétosztására szolgáló, nem hitelesített mérőeszköz (pl. hőmennyiségmérő, elpárologtatásos-, elektronikus aránymutató) ; 4. oldal, összesen: 46

11 felhasználói közösség: a Tszt. 3.. g) pontja szerinti közösség; felhasználói közösség megbízottja: a felhasználói közösség érdekében és képviseletében az épület, illetőleg épületrész tulajdonosok által megbízott személy (Ptk ); hőfelhasználó: a lakóépületben, továbbá a részben, vagy egészben bérbeadás útján hasznosított vegyes célra, vagy nem lakás céljára szolgáló épületben lévő helyiségek tulajdonosa; szabályozatlan vételezés: mérés nélküli szolgáltatás esetén a szerződéses jogviszony nélküli távhőfogyasztás, vagy vízfogyasztás és a távhő más felhasználótól való elvonása (hőelvonás) közüzemi szerződés: Felhasználó és a távhőszolgáltató között írásba foglalt szerződés, amely a távhőszolgáltatás műszaki, gazdasági és jogi, - egyedi vagy általános feltétel rendszerét szabályozza és/vagy határozza meg. kikapcsolás: felhasználó kizárása a távhőszolgáltatásból a közüzemi szerződés egyidejű megszűntetése mellett szüneteltetés: a Tszt-ben felsorolt esetekben a közüzemi szerződés érvényességének fenntartása mellett a felhasználó távhő ellátásának átmeneti szüneteltetése. vis maior: Egyik félnek sem felróható okból felmerülő, külső elháríthatatlan ok, erőhatalom (vis maior), melynek károsító hatása emberi erővel objektíve nem hárítható el (pl. természeti katasztrófa) vezeték Olyan technológiai berendezések összessége, amelyeken keresztül a hőtermelő helyen előállított hőenergiát, hőhordozó közeg segítségével, a szolgáltató a fogyasztó rendelkezésére bocsátja gerincvezeték Melyen keresztül a hőenergia nagyobb hőfogyasztó csoportokhoz juttatható el hőhordozó közeg segítségével (pl: városrészek). elosztóvezeték A gerincvezetékről lecsatlakozva kisebb hőfogyasztó csoportok hőigényének kielégítéséhez szükséges hőenergiát szállítják hőhordozó közeg segítségével. bekötő vezeték: Gerinc-, vagy elosztóvezetékekről lecsatlakozó olyan vezeték, melyen keresztül egy hőfogyasztó közösség egy, vagy több hővételezési pontjára juttatható el a hőenergia hőhordozó közeg segítségével, a primer távvezeték hálózatnak az elosztóvezeték és a hőközpont primer hőátadó állomása közötti vezetékszakasza; primer vezeték A hőtermelő helyről szállított (paraméterek változtatása nélküli) hőenergia továbbítására szolgáló technológiai eszközök. szekunder vezeték A közvetlenül (hőközponti átalakítás után) felhasználható hőenergia továbbítására szolgáló technológiai eszközök. V. K A P C S O L A T T A R T Á S 1. Kapcsolat a fogyasztóvédelmi, érdekvédelmi szervezetekkel A KOMTÁVHŐ Zrt. olyan szolgáltatást kíván fogyasztóinak nyújtani, amely a fogyasztó és a szolgáltató kölcsönös megértésén, megelégedésén alapul. A távhőszolgáltatásról szóló törvényben foglalt általános, valamint a gazdasági miniszter rendeletében foglalt részletes szabályok szerint, a Magyar Energia Hivatal által kidolgozott ajánlások, Tatabánya Megyei Jogú Város és Baj Község Önkormányzatai által kiadott rendeletek figyelembe vételével együttműködik az országos és helyi fogyasztóvédelmi szervekkel, felhasználói érdekképviseletekkel annak érdekében, hogy a felhasználókat érintő 5. oldal, összesen: 46

12 kérdésekben: - megismerje azok véleményét, - tájékoztassa azokat tervezett intézkedéseiről, - visszajelzést adjon az általuk közvetített panaszok és észrevételek kivizsgálásának eredményéről - tájékoztassa a felhasználókat a gazdasági társaság tervezett elképzeléseiről, a helyi önkormányzati rendelet módosításához benyújtott javaslatairól, a tervezett díjemelésről. A távhőszolgáltató a fogyasztóvédelmi szerveknek, valamint önkormányzati rendeletben meghatározott társadalmi érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezeteknek megküld minden olyan kiadványt és tájékoztató anyagot, amelyek a fogyasztó és a távhőszolgáltató kapcsolatára vonatkoznak. Fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezetének minősülnek azok a társadalmi szervezetek illetőleg azok a szövetségek, melyet a felhasználók az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján kifejezetten a felhasználók érdekképviselete céljából hoztak létre, és annak megfelelően működtetnek. A szolgáltató a fogyasztóvédelmi szervezet és a társadalmi érdekképviseleti szervezetek illetékességéhez tartozó, a fogyasztókat érintő kérdésekben az együttműködést nem tagadhatja meg, köteles a közérdekű adatokat - kivéve a szolgálati titok - hozzáférhetővé tenni, a felhasználókat érintő tervezett intézkedésekről tájékoztatást adni. Közérdekű adatnak minősül a hatályos jogszabály előírásainak megfelelő adat. A fogyasztók által kezdeményezett egyéni ügyiratokba a társadalmi képviselő csak a felhasználó beleegyezésével tekinthet bele. A tudomására jutott adatokat köteles az üzleti titokra érvényes módon kezelni. Szolgáltató olyan nyilvántartási és elszámolási rendszert köteles kialakítani, amely a díjak áttekinthetőségét biztosítja. Távhőszolgáltató az együttműködés, a közvetlen kapcsolattartás biztosítására Ügyfélszolgálati irodát működtet, amelyek az érdekképviseletekkel történő kapcsolattartás elsődleges fóruma is. Amennyiben az érdekképviselet által felvetettek meghaladják az ügyfélszolgálat hatáskörét, akkor az ügyfélszolgálat a távhőszolgáltató belső szabályozásának megfelelően tájékoztatja az érdekképviseletet az általa képviselt ügy leggyorsabb megoldási módjáról. Amennyiben ezzel az érdekképviselet nem ért egyet, akkor írásban közvetlenül az távhőszolgáltató Igazgatóságához fordulhat. Amennyiben a társadalmi képviselő és a Szolgáltató között a felhasználókat érintő vitás ügyben egyezség nem jön lére, annak létrehozására, vagy döntés miatt a felek kötelesek a vitás ügyet a működési engedélyt kiadó Jegyző elé beterjeszteni. A helyi fogyasztóvédelmi és érdekvédelmi szervekkel történő együttműködés és a közvetlen kapcsolattartás egyrészt a PR és marketing tevékenység kereteiben történik, másrészt együttműködési megállapodások alapján. A szolgáltató közvetlenül is kezdeményezheti az egyeztetést a fogyasztóvédelmi szervezetekkel és érdekvédelmi képviseletekkel, melynek eredményéről értesíti az önkormányzat jegyzőjét. 2. Kapcsolat a beszállítókkal A hőenergia szolgáltatás zavartalan és biztonságos ellátása érdekében a külső beszállítókkal 6. oldal, összesen: 46

13 rendszeres és folyamatos kapcsolattartás szükséges. A kapcsolattartás módját a megkötött szerződések foglalják keretbe. A beszállítók minősítése az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségügyi rendszer eljárása szerint rendszeres időközönként megtörténik. Szerződő partnereitől azt várja el, hogy a jelen üzletszabályzatban, az általános közüzemi szerződésekben, illetve az egyedi közüzemi szerződésekben, valamint az egyéb megállapodásokban leírtakat maradéktalanul tartsák be, magatartásukkal járuljanak hozzá a közüzemi szolgáltató általi biztonságos, folyamatos és magas színvonalon történő megvalósításához. 3. Adatvédelem, adatbiztonság A távhőszolgáltató a Tszt 45. -a felhatalmazása alapján adatkezelésre jogosult. Ennek keretében jogosult az érintettek tájékoztatása mellett a) a közüzemi szerződés hatálybalépésétől, a közüzemi szerződés megszűnése után a követelések elévülési idejéig a felhasználók és a díjfizetők adatai közül azokat kezelni, amelyek a felhasználók és a díjfizetők azonosításához, a közüzemi szerződés teljesítéséhez szükségesek. Ennek keretében jogosult a felhasználók és a díjfizetők azonosító adatai közül természetes személyek vonatkozásában a névre, lakcímre, születési időre és helyre vonatkozó adatokat, egyéb szervezetek vonatkozásában a névre, székhelyre, képviselő nevére vonatkozó adatokat, és mindkét esetben a felhasználási helyre, a fogyasztásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó adatokat a közüzemi szerződésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása céljából kezelni. Ugyanezen adatkezelői jogok illetik meg a felhasználók képviselőit, a felhasználók és a díjfizetők előbbiekben megjelölt adatai tekintetében; b) az általa kezelt adatok közül azokat, amelyek a tevékenységgel összefüggő adatkezelés céljából szükségesek, átadni azoknak, akik a távhőszolgáltató megbízásából a díjak számlázását és beszedését, a követelések kezelését vagy az ügyfél-tájékoztatást végzik. Adatkezelőként feladata, hogy meghatározza az általa kezelt természetes személyekre vonatkozó (fogyasztói) személyes adatok körét, az adatkezelés módját, valamint biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek, az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, s megakadályozza a fogyasztói adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, vagy felhasználását. A felhasználók személyes adatai kezelésének alapvető célja: a szolgáltatás elérhetővé tétele, az igénybevett szolgáltatások ellenértékének kiszámlázása, a kiszámlázott, de be nem fizetett ellenérték beszedése, behajtása, a kiszámlázott és befizetett díjak, valamint a díjszámítás helyességének ellenőrzése, és további intézkedések megtétele. A közszolgáltatói tevékenysége során folytatott adatkezelői tevékenység közérdekű feladatának jogszerű ellátásához, a felhasználókkal és díjfizetőkkel létrejött közüzemi szerződések teljesítéséhez, valamint a távhőszolgáltató, illetve szükség esetén a felhasználók, díjfizetők jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges. A távhőszolgáltató a számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése valamint a közüzemi szerződések figyelemmel kísérése céljából a közüzemi szerződésekben meghatározott adatokon túl, a következő adatokat kezeli: 7. oldal, összesen: 46

14 a felhasználó, díjfizető azonosítója, a fogyasztás időpontja, tartama, a fogyasztás mennyisége, a díjfizetéssel és a díjtartozással összefüggő adatok, a közüzemi szerződés felmondásának eseményei, A felhasználókhoz, díjfizetőkhöz kapcsolódó valamennyi olyan dokumentumot és/vagy ezen dokumentumok számítástechnikai rendszerben rögzített adattartalmát, melyek gazdasági esemény megtörténtét dokumentálják, s így számviteli bizonylatnak minősülnek, a szolgáltató a hatályos adó- és számviteli szabályokban meghatározott megőrzési időig tárolja. Ilyen dokumentumnak minősülnek különösen: szerződések, azok módosításai, az azokon alapuló számlák, befizetési bizonylatok, ellenőrzések, beavatkozások bizonylatai, dokumentumai. A távhőszolgáltató a szolgáltatással illetve a távhővezeték-hálózat üzemeltetésével kapcsolatban a tudomására jutott információkat és adatokat a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően bizalmasan kezeli. Az adatokat a fentiekben írt kivételekkel, harmadik személyeknek nem továbbítja, és nem teszi hozzáférhetővé mindaddig, amíg a felhasználó, díjfizető a közüzemi szerződésben foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti. A felhasználó, díjfizető a közüzemi szerződés aláírásával feltétel nélkül hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szolgáltató. a szükséges felhasználói, díjfizetői adatokat a szintén titoktartásra kötelezett harmadik személy részére azonosítás és/vagy követelés érvényesítés céljából kiadja. A távhőszolgáltató adatbiztonságra vonatkozó részletes eljárásait a belső adatkezelési szabályzata tartalmazza, mely biztosítékot nyújt az általa kezelt fogyasztói személyes adatok jogosulatlan hozzáférése, megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése, megsemmisülés ellen. Az Adatvédelmi törvény 11. szakasza alapján a fogyasztó jogosult tájékoztatást kérni adatainak kezeléséről, valamint adataiba betekinteni, adatainak helyesbítését kérni. Az adatkezelő köteles a tájékoztatási kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a kért tájékoztatást (Adatvédelmi törvény ). Fogyasztó kérésére a saját személyes, illetőleg számlázási adatai vonatkozásában a betekintés lehetőségét a távhőszolgáltató a fogyasztó számára biztosítja. A távhőszolgáltató adatvédelmi felelősének nevét, beosztását, elérhetőségét az adatvédelmi szabályzat rögzíti. Ezen információk az ügyfélszolgálaton kifüggesztésre kerülnek. A felhasználó, díjfizető amennyiben úgy véli, hogy személyes adatainak kezelése kapcsán jogsérelem érte, az adatvédelmi felelőstől tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, és kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabálynak megfelelő adatkezelések kivételével - törlését. Amennyiben ezt a tájékoztatást nem tartja kielégítőnek, abban az esetben a fogyasztó az adatvédelmi biztos eljárását kezdeményezheti. A felhasználó, díjfizető a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A távhőszolgáltató a jogellenes adat kezeléssel, vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. 8. oldal, összesen: 46

15 V I. Ü G Y F É L S Z O L G Á L A T 1. Ügyfélszolgálat Az ügyfélszolgálati tevékenység magában foglalja mindazon ügyek intézését, ami a szolgáltatói jogviszonyból adódik, lehetőséget biztosít a fogyasztókkal történő közvetlen kapcsolattartásra, a fogyasztók tájékoztatására, a távhőszolgáltatással kapcsolatos ügyek intézésére, az igények megismerésére és a panaszok kezelésére. A fogyasztók a távhőszolgáltatással kapcsolatos kérdéseikkel, észrevételeikkel, panaszügyeikkel, számlareklamációval a távhőszolgáltató 2800 Tatabánya, Győri u. 23. sz. alatti Ügyfélszolgálati Irodájához és az Üzemhez fordulhatnak. Ügyfélfogadási idő: Hétfő, szerda Kedd, csütörtök, péntek óráig A távhőszolgáltató olyan ügyfélszolgálatot kíván működtetni, amelynél a fogyasztó minden szükséges tájékoztatást meg tud kapni, észrevételeit, panaszait meg tudja tenni és észrevételeire, panaszaira reális időn belül választ, orvoslást kap. 2. Ügyfélszolgálat hatásköre A távhőszolgáltató ügyfélszolgálati irodái alapvető tevékenységeinek ellátását, feladat- és hatáskörét az alábbi szabályzatok, utasítások határozzák meg: Üzletszabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat Behajtási Szabályzat Panaszok ügyintézésének szabályozása Ügyfélszolgálat hatásköre a következőkre terjed ki: A) ÁLTALÁNOS ÜGYFÉLSZOLGÁLATI FELADATKÖR 1. a távhőszolgáltatást érintő általános kérdések és a tevékenységi körbe tartozó konkrét kérdések megválaszolása 2. a szolgáltatás teljesítésével, minőségével kapcsolatos tájékoztatás, észrevételek kezelése 3. a fogyasztók tájékoztatása a távhőellátás díjtételeiről, az elszámolási módokról és a számlázás rendjéről 4. tájékoztatás a csatlakozás, a bővítés, a kikapcsolás feltételeiről, 5. tájékoztatás a távhőellátás igénybevételével kapcsolatos szerződéskötésekről 6. a felhasználó tulajdonában lévő berendezések meghibásodásával, üzemeltetésével, felülvizsgálatával kapcsolatos tájékoztatás 7. lakossági és egyéb fogyasztók számláinak ismertetése, a számlázás alapadatainak felülvizsgálata, szükség esetén korrigálása 8. a fogyasztó tájékoztatása a távhő és a használati melegvíz mérés szerinti elszámolásának lehetőségéről és feltételeiről 9. felvilágosítás az egyéni használati melegvízmérő alapján történő elszámolásról, a már megtörtént elszámolásról, díjjóváírásról 10. használati melegvíz-szolgáltatás elszámolásával összefüggő leolvasási, adat nyilvántartási, szervezési feladatok 9. oldal, összesen: 46

16 11. a fűtés és melegvíz-szolgáltatás szüneteltetésével kapcsolatos teljes körű felvilágosítás és ügyintézés 12. fogyasztó (tulajdonos, bérlő) változás okozta mérési és elszámolási problémák kivizsgálása, mért hőmennyiség esetén a hőfogyasztás megosztása az egyes felhasználók között 13. egyes szolgáltatási minőségi kifogással, problémával kapcsolatos ügyintézés (fűtés- és használati melegvíz szolgáltatással kapcsolatos panasz, zajpanasz, stb.) 14. tájékoztatás a fogyasztóvédelmi szervek, érdekképviseletek és a távhőtörvényben megjelölt hatóság (ok) jogköréről, feladatáról, a felhasználó sérelme orvoslására biztosított lehetőségekről 15. hőközpont, hőfogadó kizárólagos használatával kapcsolatos igények fogadása, kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése 16. kapcsolattartás a fogyasztók folyószámláit vezető pénzintézetekkel 17. annak elősegítése, hogy a fogyasztók az általuk meghatározott díjfizetési módnak megfelelően tudjanak eleget tenni díjfizetési kötelezettségüknek 18. a fogyasztók tájékoztatása a távhőszolgáltatást érintő jogszabályokról és ezek összefüggéseiről 19. a fogyasztók tájékoztatása a jogorvoslati lehetőségekről 20. a fogyasztók tájékoztatása a szociális- és egyéb támogatások igényléséről, az adósságkezelési programokról, a felhasználókat érintő pályázati lehetőségekről B) FELHASZNÁLÓ FELHASZNÁLÁSI HELY SZOLGÁLTATÁSOK VÁLTOZÁSAIVAL KAPCSOLATOS FELADATKÖR 21. névváltozás bejelentésének fogadása, átvezetése a számlázási és könyvelési adatokon 22. felhasználó változás bejelentésének fogadása, egyedi számla elkészítés 23. fizetési mód változással kapcsolatos igazolási és átvezetési feladatok 24. postai levélcím bejelentés fogadása, átvezetése 25. új belépő felhasználók teljes törzsadatának számlázási és könyvelési rendszerben történő rögzítése 26. új felmérés miatti adatváltozás (légtér) kezelése 27. melegvízmérők mérőállásainak felvétele, fogyasztási átlag és megállapodások módosítása, téves elszámolás korrigálása 28. kézbesíthetetlen (elköltözött, megszűnt, meghalt, stb.) jelzéssel visszaérkezett számlák felhasználóinak felkutatása, felhasználó személyének tisztázása C) SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS FELADATKÖR 29. új felhasználói szerződések előkészítése, szerződés-tervezetek megküldése, véleményeltérések kezelése 30. megkötött hő- és használati melegvíz-szolgáltatási szerződések nyilvántartásba vétele, 31. tájékoztatás és ügyintézés a közüzemi szerződés felmondásával kapcsolatban (épület fűtésből, lakás, közös helyiség, stb. melegvíz-szolgáltatásból történő kikapcsolás). 32. fűtött légtér felméréssel kapcsolatos tájékoztatás megadása és szükség esetén a számlázás 10. oldal, összesen: 46

17 módosítása, az üggyel kapcsolatos teljes körű ügyintézés. 33. hő-, és használati melegvíz szolgáltatási szerződések megkötése, módosítása, felmondása, felbontása, felmondás elfogadása 34. teljesítmény lekötés felhasználónkénti összegyűjtése évente 35. a Polgári Törvénykönyv /A -aiban szabályozottaktól eltérő késedelmi kamat mértékére vonatkozó megállapodás előkészítése és - a megkötött megállapodások alapján nyilvántartása 36. szolgáltatás felfüggesztés, kikapcsolás műszaki, számlázási koordinációja, nyilvántartása 37. szolgáltatással összefüggő szerződések nyilvántartása az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségügyi rendszer eljárása szerint D) DÍJHÁTRALÉKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK 38. fogyasztói díjhátralékok nyilvántartása, évenkénti egyenlegközlése, eseti kérelmek alapján nyújtott tájékoztatás 39. díjhátralékok behajtására vonatkozó teljes körű ügyintézés, így fizetési felszólítás, részletfizetési és halasztási megállapodások megkötése, 40. díjhátralékok peres eljárás keretében történő érvényesítésének előkészítése a Részvénytársaság kintlévőség kezelésére vonatkozó szabályzata szerint 41. végrehajtási eljárások megindítása és az eljárásokban a Részvénytársaság képviselete 42. behajthatatlan követelések leírásra előkészítése, leírt követelések nyilvántartása és kezelése 43. díjhátralék helyszínen történő beszedésével kapcsolatos koordináló és előkészítő feladatok 44. szabályozatlan, vagy engedély nélküli vételezés, illetve 30 napnál régebbi tartozás esetén a szolgáltatás felfüggesztésének, vagy a közüzemi szerződés felmondásának kezdeményezése 3. Ügyfélkapcsolati jellemzők A felhasználók személyesen, írásban, vagy telefonon kérhetnek felvilágosítást, illetve kezdeményezhetik ügyeik intézését, kérhetnek tanácsot és tájékoztatást. Fogyasztók telefonon történő ügyintézéskor a felhasználói azonosító számuk, vagy egyéb beazonosításra alkalmas személyi adatuk közlését követően kaphatnak tájékoztatást az adatvédelmi törvény szerinti személyes adatokról. Az ügyfélszolgálat dolgozói fontos információt telefonon csak akkor továbbíthatnak, ha ez a leggyorsabb megoldás, ha nem áll fenn az elhallás, félreértés veszélye, és ha a közlés nem juthat illetéktelenek tudomására, ezért az adatokat faxon, levélben is meg kell erősíteni. Hátralékok pontos összegéről információ - a személyiségi jogok védelmében - telefonon nem adható, csak kizárólag személyesen az adósnak, vagy hivatalos meghatalmazással rendelkező képviselőjének. Az ügyfélszolgálat a személyesen megtett fogyasztói panaszokat a lehető leggyorsabban helyben megoldják, a felhasználó küldözgetése, ismételt ügyintézésre késztetése nélkül. Amennyiben a helyszíni ügyintézés során az ügyfél számára nem tudnak azonnal megnyugtató választ adni, az információ beszerzését követően ezt utólag telefonon, helyszínen történő felkeresés alkalmával, vagy írásban kell megadni. 11. oldal, összesen: 46

18 VII. ÜZEMI ESEMÉNYEK RENDSZERE. ÜZEMZAVAR, SZÜNETELTETÉS, KORLÁTOZÁS SZABÁLYAI 1. A távhőszolgáltatás megbízhatósága A távhőszolgáltató az ügyfelei részére biztosítja a távhőszolgáltatáshoz szükséges forrásokat a hőtermelővel kötött szerződések alapján. A kötött szerződés biztosítja a hosszú távú, az éves, a havi és a napi hőigények, valamint teljesítményigények kielégítését. A távhőszolgáltató engedélyesként gondoskodik arról, hogy felhasználói részére biztonságos, folyamatos távhőszolgáltatás (fűtés- és melegvíz) álljon rendelkezésre, a szolgáltatói berendezések megfelelő műszaki állapotúak legyenek. Minőségirányítási rendszere biztosítja, hogy a távhőszolgáltatás a vonatkozó előírások, szabályok, szabványok és a megfelelő biztonság figyelembevétele mellett kerüljön szolgáltatásra, jusson el a felhasználókhoz. 2. Az Üzem feladatköre 1. önkormányzati tulajdonban, szolgáltató kezelésében lévő berendezések meghibásodásával, üzemeltetésével, felülvizsgálatával és korszerűsítésével kapcsolatos tevékenység ellátása, ezzel kapcsolatos jelzések, bejelentések orvoslása, 2. felhasználók tulajdonában lévő berendezések meghibásodásával, üzemeltetésével, felülvizsgálatával és korszerűsítésével kapcsolatos megrendelések, bejelentések fogadása, 3. szolgáltatás teljesítésével és minőségével kapcsolatos észrevételek kezelése, 4. hibabejelentések fogadása, reklamációk felvétele és kivizsgálása, 5. felhasználók tájékoztatása a szolgáltatás szüneteltetés és az újraindítás feltételeiről, 6. felhasználói rendszerek fűtéskorszerűsítésével kapcsolatos tanácsadás, ügyintézés. 3. Előre nem tervezhető szüneteltetés, üzemzavar 3.1. Hibaelhárítás Hibabejelentés A hiba bejelentése történhet személyesen a Társaság központjában, telefonon, faxon, levélben. A hibabejelentés fogadása folyamatos (0-24 h-ig). Hibabejelentéseket az alábbi telefonszámokon lehet tenni: (34) körzetszám , , , telefonszámok A hiba elhárításának rendje A bejelentett hibákat rangsorolni kell, és elhárításukról a következő sorrendben kell gondoskodni: - A bejelentett hiba élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet. Az elhárítását azonnal, de legkésőbb a hiba bejelentését követő 1 órán belül meg kell kezdeni. - A hiba több lakóépületben, vagy lakásban okoz szolgáltatás kiesést. A javítást azonnal, de legkésőbb a bejelentés időpontjától számított 2 órán belül meg kell kezdeni. - A bejelentett hiba egy lakást érint. A javítást lehetőleg óra között, a bejelentővel egyeztetett időpontban meg kell kezdeni. 12. oldal, összesen: 46

19 A telephelyen kívül munkát végző dolgozók a felhasználókhoz előre bejelentett és egyeztetett időpontban, pontosan jelennek meg, az ügyfélhez való érkezéskor arcképes igazolvánnyal igazolják magukat. A távhőszolgáltató dolgozója csak az ügyfél engedélyével léphet be lakásba, helyiségbe, még veszély (pl. vízfolyás) esetén is. Amennyiben a helyiségbe való bejutás veszély elhárításához szükséges és az engedélyt kellő indok nélkül a felhasználó megtagadta, a távhőszolgáltató dolgozója hatósági segítséget igényelhet a bejutáshoz. A szerelők csak a megrendelt munkát végezhetik el, kivéve, ha pótmunka szükségessé válik és a megrendelő vállalja annak kifizetését. Munkavégzés során a falvéséseket, fal és mennyezetátfúrásokat, szereléseket olyan módon kell elvégezni, hogy az kárt, szükségtelen lármát és rendetlenséget ne okozzon. A padozatot a hegesztési hely alá tett speciális lemezzel kell óvni. A munkavégzés során keletkezett törmeléket, szemetet, anyaghulladékot a munka végeztével a távhőszolgáltató dolgozójának kell összetakarítani és a munkavégzés helyét tisztán átadni. Mérők és felhasználói rendszerek ellenőrzésekor a feltárt hiányosságot, visszaéléseket, szerződéstől eltérő, illetve szabályozatlan vételezés tényét az ügyféllel azonnal közölni kell, arról jegyzőkönyvet kell készíteni és a helyszínen aláíratni Szolgáltatás szüneteltetése Hibából, üzemzavarból eredő szüneteltetés - A város egészét vagy egyes városrészeket érintő szolgáltatás kimaradásakor a helyi médiában kell közzé tenni az üzemzavar jellegéről és az elhárítás befejezésének várható idejéről, amit kétóránként friss információkkal kell kiegészíteni. Ha a hiba elhárítása több napot vesz igénybe, a tájékoztatást naponként friss információkkal kell megismételni. - Egy hőközpontról ellátott épület(ek) üzemzavara esetén a lépcsőház(ak) bejáratánál falragaszon kell tájékoztatni az érintetteket az üzemzavar jellegéről, az elhárítás befejezésének várható idejéről. - Hibaelhárítási munkák végzésénél szolgáltató köteles a szükséges legkisebb körben és időtartamban a távhőszolgáltatást szüneteltetni Előre tervezhető szüneteltetés - A távhőszolgáltatói berendezéseken végzett, előre tervezhető éves karbantartási és felújítási munkák miatt szükségessé váló szüneteltetés időpontjait a honlapon a fűtési időszak végén közzéteszi. Ezen felül az érintett területek megjelölésével előzetes értesítések közzétételére kerül sor közlemény formájában a szüneteltetés időpontját megelőző héten. - Kisebb területet érintő karbantartási munkák esetén a fogyasztók kiértesítését a lépcsőházak bejáratánál elhelyezett falragaszokon legalább 24 órával a munka megkezdését megelőzően kell biztosítani Korlátozás Országos tüzelőanyag hiány miatt, valamint környezet-, és levegőtisztaság-védelmi okokból, továbbá a hőtermelőnél fellépő tartós hőtermelés kiesés miatt szolgáltató a évi 51/2005. (XII. 20.) Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletében foglaltak szerint 13. oldal, összesen: 46

20 jár el. Ennek során a különböző korlátozási csoportokba sorolt 1 MW feletti hőteljesítményigénylő fogyasztókat nemcsak a helyi sajtón és rádión keresztül, hanem közvetlenül (telefon, telefax) is értesíti Hatósági korlátozás Országos tüzelőanyag hiány miatt, valamint környezet-, és levegőtisztaság-védelmi okokból, továbbá a hőtermelőnél fellépő tartós hőtermelés kiesés miatt szolgáltató Önkormányzat által elfogadott korlátozási sorrend szerint jár el. Ennek során a különböző korlátozási csoportokba sorolt 1.MW feletti hőteljesítményigénylő fogyasztókat nemcsak a helyi sajtón és rádión keresztül, hanem közvetlenül (telefon, telefax) is értesíti. V I I I. P A N A S Z Ü G Y I N T É Z É S 1. Panaszügyek kezelésére vonatkozó általános rendelkezések A panasz olyan kérelem, mely egyéni, vagy csoportos jog- vagy érdeksérelem orvoslására illetve megszüntetésére irányul. A panaszok törvényes elintézése segíti a jogos egyéni érdekek érvényre juttatását. A közérdekű bejelentés olyan körülményre, hibára, vagy hiányosságra hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a felhasználói közösség érdekét szolgálja. A felhasználó a távhőszolgáltatással kapcsolatos panaszával, észrevételével az Üzemhez, Ügyfélszolgálati Irodához, a részvénytársaság Igazgatóságához, Jegyzőhöz, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, a fogyasztói érdekképviseleti szervekhez fordulhat. Szolgáltatónál a panasz kivizsgálására első fokon az az illetékes szervezeti egység köteles, aki a bejelentés elbírálására, a távhőszolgáltatás teljesítésére, vagy a közüzemi szerződés kötésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Amennyiben a felhasználó a panaszbejelentést nem az illetékes szervezeti egységnél tette, úgy a bejelentést fogadó szervezeti egység továbbítja azt az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező felé. A panaszok, észrevételek kivizsgálását és az orvoslásukhoz szükséges intézkedések megtételét lehetőleg nyolc (8) munkanapon belül meg kell kezdeni. A felhasználók/díjfizetők, más érintettek írásos bejelentéseire legkésőbb 30 napon belül választ kell adni, amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik. Amennyiben a fogyasztó a panasz bejelentésére kapott válasszal nem ért egyet, vagy a panaszait nem orvosolták, úgy ismételt panaszbejelentéssel az elbíráló szervezeti egység felettes szervénél, a Részvénytársaság Igazgatóságánál élhet, továbbá sérelmének elintézését kérheti a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél. 2. Kifogás a számla ellen A felhasználó a számla ellen kifogást a számla esedékességétől számított - egy éven belül tehet. A számlakifogás a számla kiegyenlítésének határidejére halasztó hatállyal nem bír, ha a számla összege az előző év azonos időszakára vetített díj kétszeresét nem haladja meg. Felhasználó által benyújtott valamennyi kifogást ki kell vizsgálni, és indokoltság esetén a számla korrekcióját el kell végezni - jogtalan számlázás esetén a díjjóváírásról gondoskodni - és a felhasználót a reklamáció szolgáltatóhoz történő benyújtásától számított 30 napon belül 14. oldal, összesen: 46

21 írásban értesíteni kell. Az indokolt számlareklamációból eredő fizetési kötelezettség, vagy díjjóváírás legfeljebb 12 hónapra visszamenőleg érvényesíthető, mind a Felhasználó, mind a Szolgáltató részéről. Közüzemi díjhátralék hiányában a visszatérítés a szolgáltató részéről az értesítés közlésétől számított 8 napon belül elsősorban készpénzben - házipénztárból -, valamint folyószámlára való utalással teljesíthető. Ha - a szolgáltatónak felróható okból - téves, vagy elmaradt számlázás történt és emiatt a szolgáltatót díjkülönbözet illeti meg, a díjat a korrekciós számlán feltüntetett fizetési határidőig, vagy egyedi megállapodásban részletezett módon egyenlítheti ki a felhasználó. A részletfizetési megállapodással módosított fizetési határidő nem haladhatja meg a téves, vagy elmaradt számlázás időtartamát. Számlakorrekció esetén késedelmes fizetésnek minősül, ha a felhasználó a számla esedékessége, vagy a módosított határidő után egyenlíti ki a számla összegét. Késedelmi kamat csak az új fizetési határidő lejártát követően érvényesíthető. 3. Légtér reklamáció A légtér reklamáció kezelésére és elbírálására a felhasználói közösség jogosult. Ha a felhasználó/díjfizető a díjfizetés alapjául szolgáló helyiség légtérfogatának, vagy alapterületének mértékét közvetlenül a távhőszolgáltatónál kifogásolja, a szolgáltató köteles a felhasználói közösség (közös) képviselőjét erről tájékoztatni, megrendelése esetén az ellenőrző felmérést elvégeztetni. A fűtött légtérfogat meghatározásánál Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/ (XII. 20.) sz. rendelete 2. f) pontja szerint kell eljárni. Szolgáltató a felmérés elvégzésére egy független, szakmai ismeretekkel bíró jogi személlyel együttműködési megállapodást kötött, akit a felhasználók közvetlenül megbízhatnak a felmérések elvégzésére. A felmérés adatait a szolgáltató saját szakembereivel ellenőrizheti. Ha az ellenőrző mérés alapján a számlázás adataiban korrekciót kell végrehajtani, annak visszamenőleges hatálya nincs. Az új számlázási adatokat a felhasználói közösség rendelkezésének megfelelő időponttól kell érvényesíteni, egyidejűleg a felhasználói közösség többi tagjának számlázási adatai szükséges módosításával. Amennyiben a felhasználói közösség módosítással kapcsolatos rendelkezései hiányosak vagy nem teljesíthetőek, úgy annak korrigálásáig vagy pótlásáig a korábbi számlázási adatok alapján kerül sor a számlázásra. A felmérés összes költsége a felhasználói közösséget terheli. 4. Kifogás a fogyasztásmérő berendezéssel szemben Az elszámolás alapjául szolgáló mérők OMH hiteles állapotban tartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni. A hőközponti, hőfogadói, hő-, és vízmennyiség-mérők, a lakásokban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben, lévő szolgáltatói tulajdonú - használati melegvízmérők a szolgáltató felelősségi körébe tartoznak. Az épületrészben a felhasználók költségviselése mellett beszerelt hőmennyiségmérő felhasználók tulajdona és felelősségi köre. 15. oldal, összesen: 46

22 Az elszámolási mérő meghibásodására utaló bejelentéseket Szolgáltató Ügyfélszolgálati Irodájára kell megtenni, azt nyilvántartásba kell venni, a kérelem kézhezvételétől számítottan öt (5) munkanapon belül intézkedni kell a kivizsgálásról. A kivizsgálás során ellenőrző fogyasztásmérő berendezéssel, vagy egyéb módon kell ellenőrizni a mérő működését. A meghibásodás jellegétől függően az intézkedéseket azonnal meg kell tenni. Amennyiben a berendezés a külön jogszabályban előírt hibahatárt pozitív irányban túllépi köteles a szolgáltató azt kicserélni. Hőmennyiségmérő cseréjéről azonnal intézkedni kell. Az elvégzett helyszíni ellenőrzés vagy újrahitelesítés költségei abban az esetben, ha a mérőberendezés a mérésről szóló jogszabályokban megengedett hibahatárt túllépi, a szolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költségeket a felhasználó köteles megtéríteni. A leszerelt és/vagy cserélt mérőeszközök adatait jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet a felhasználó és a szolgáltató képviselőjének aláírással kell ellátni. A meghibásodás időszakának elszámolására a külön megállapodásban leírtakat kell alkalmazni. 5. Elszámolás hibás mérés esetén Az elszámolási mérő, vagy annak valamely része hibásan működik, a leolvasás adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodott készüléket soron kívül meg kell vizsgálni és a vizsgálat eredményétől függően az alábbiak szerint kell eljárni. Amennyiben a meghibásodás időtartama és mértéke megállapítható, a mért (rögzített) adatokat a szolgáltató helyesbíti. A helyesbített adatok meghatározásáig ideiglenes elszámolásnak van helye. Az ideiglenes elszámolás alapjául az előző, a meghibásodás előtti elszámolási időszak adatai szolgálnak. Ha a meghibásodás időtartama és mértéke nem állapítható meg, vagy ha időközben a felhasználó vételezésében változás következett be, a méretlen időszakra szolgáltatott, illetőleg vételezett hő, és használati melegvíz mennyiségét az előző elszámolási időszakban még helyesen mérő, és csere folytán felszerelt új mérő legalább egy fűtési időszak adatai átlaga alapján a beállított változások figyelembevételével Szolgáltató határozza meg, arról felhasználói közösség megbízottját tájékoztatja. Nem hibás a mérő, ha a hitelesítéskor, illetőleg ellenőrzéskor a mindenkor hatályos szabványokban és a mérő műbizonylataiba foglalt, mérőberendezésekre megállapított hibahatáron belül mér. A használati melegvíz-szolgáltatás díjának mérés szerinti elszámolására alkalmazott melegvízmérők meghibásodása, hitelesítése miatti kiszerelést a felhasználó 8 napon belül köteles a távhőszolgáltatónak írásban bejelenteni. A mérő kiszerelése előtt valamint a visszaszerelés után a felhasználó ugyancsak köteles a szolgáltatót írásban értesíteni és lehetővé tenni, hogy a felek a mérő számlálójának utolsó, illetve induló állását közösen rögzítsék. 6. Minőségi kifogások A távhőtörvény szerint a szolgáltató a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására kötelezett július 01. napjától a lakóépületek és vegyes célra szolgáló épületek átalány elszámolású távhőszolgáltatása a Távhőszolgáltatásra vonatkozó törvény rendelkezései értelmében 16. oldal, összesen: 46

23 megszűnt. A mérés szerinti szolgáltatás elvárt minőségét az általános és az egyedi közüzemi szerződések tartalmazzák, melyet a felhasználói közösségek, felhasználók kötnek a szolgáltatóval. A szolgáltatás teljesítettnek minősül, ha az épület hőellátásához szükséges és szerződésben rögzített, vagy a tervezői energia az épület hőközpontjában (csatlakozási pont) rendelkezésére áll. Hőközponti, hőfogadói mérés esetén a Felhasználó tulajdonában álló lakás és nem lakáscélú helységek fűtöttsége ezzel együtt a felhasznált hőenergia mennyisége épületrészenként, lakásonként nem befolyásolható. A szolgáltatás főbb paramétereit a felhasználói közösség határozza meg. Rendelkezés hiányában a szolgáltató a lakások átlag hőmérsékletét biztosítja. Az egyes épületrészek belső hőmérséklete eltérő lehet, s ezért reklamációval nem élhet. A Felhasználói közösség csak olyan minőségű szolgáltatást kérhet a Szolgáltatótól, melyet a tulajdonában lévő felhasználói berendezések műszaki színvonala és állapota lehetővé tesz. A Szolgáltató által a Felhasználói közösség kérésére megváltoztatott fűtővíz hőfoka alapján kialakult fűtöttségi szint megfelelőségéről a felhasználói közösség Megbízottjainak kell nyilatkozniuk. Ha a távhőszolgáltató által szolgáltatott távhő mennyiségi és minőségi paraméterei eltérnek a közüzemi szerződésben, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott értékektől, a felhasználó minőségi reklamációval fordulhat a szolgáltatóhoz és jogos reklamáció esetén a szerződésben meghatározott díjvisszatérítés illeti meg. A távhőszolgáltató a szóban és írásban tett bejelentéseket regisztrálja, lehetőleg 36 órán belül kivizsgálja, és indokolt esetben a szükséges intézkedéseket megteszi. Szolgáltató elfogadott minőségi kifogás esetén járó díjvisszatérítése, és felróható magatartása miatti kártérítési felelőssége csak a szolgáltatói berendezések meghibásodása esetén áll fenn. Az esetleges fűtetlenségből eredő károsodásokért (pl.: penészesedés, statikai problémák) felelősség nem terheli. Ha a fűtés, vagy a melegvíz szolgáltatás egymást követő kettő, vagy több napon át a távhőszolgáltatónak felróható okból szünetel (ide nem értve a tervezett karbantartást), a panasz szolgáltatóhoz történő benyújtása napjától a szüneteltetés időtartamával arányosan a felhasználót a fűtési alapdíjból, illetőleg a használati melegvíz díjból 100 % díjvisszatérítés illeti meg. Csökkent mértékű a fűtés, vagy a melegvíz szolgáltatás, ha a a távhőszolgáltatónak felróható okból, kettő, vagy több napon át a) valamely távfűtött épületben a helyiségek tényleges belső átlag hőmérséklete a közüzemi szerződésben foglaltakhoz képest 5 0 C-nál kevesebb b) a melegvíz hőmérséklete kifolyónál mérve C A felhasználót a csökkent értékű szolgáltatás időtartamára 0 C-onként a fűtési hődíjból, illetőleg a melegvíz-szolgáltatás egytarifás díjából az egy éves fogyasztás időarányos része 20 %-nak megfelelő mértékű díjvisszatérítés illeti meg. Felhasználó által bejelentett minőségi kifogás esetén elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a társasházközösségek tulajdonában lévő fűtési és vízvezetékrendszer, berendezések megfelelő műszaki állapotban voltak-e, alkalmasak-e a megfelelő minőségű szolgáltatói teljesítésre. A tulajdonosok osztatlan közös tulajdonában lévő berendezés, vezeték hibájára, a karbantartás, 17. oldal, összesen: 46

24 felújítás elmaradására visszavezethető, nem megfelelő szolgáltatói teljesítésért szolgáltató felelősséggel nem tartozik. A felhasználó sérelmével a tulajdonosi közösséghez (Társasházközösséghez) fordulhat és igényét a Polgári Törvénykönyv és a Társasházi törvény szabályai szerint érvényesítheti. Amennyiben a panasz, a kifogás a használati melegvízmérő működésére vonatkozik és annak beszerelése függőleges, az óra mérési pontosságát A pontosságúként kell meghatározni. A tényleges mértékére vonatkozó panasz megítélésekor a függőlegesen beszerelt használati melegvízmérő hibahatára: minimálnál + / - 5 %, normál és maximumnál + / - 2 %, melyet a vélelmezett megállapításakor figyelembe kell venni. A távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) minőségi követelményeinek ellenőrzése hőfok méréssel történhet. Az egyes épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) szolgáltatási minőségének megítélését az azonos strangon lévő felhasználói helyeken elvégzett sorozat mérés alapján kell megítélni. Ennek során helyiségekben azok alapterületének mértani középpontjában 1,5 m magasságban óvodában, bölcsödében a foglalkoztató helyiségek alapterületének mértani középpontjában 0,3 m magasságban kell a mérést elvégezni. I X. I G É N Y B E J E L E N T É S A távhőszolgáltató teljes körű piaci információ alapján összeállított ajánlattal rendelkezik a távhőellátási hálózatra csatlakozni szándékozó, vagy a meglévő rendszerét bővíteni kívánó felhasználói igények kielégítésére. 1. Előzetes tájékoztatás Távhőt vételezni kívánó új, vagy többletteljesítményt igénylő meglevő hely tulajdonosa, a fogyasztási hely létrehozásában, vagy a többletteljesítmény lekötésében érdekelt építtető, vagy megbízottja (tervező, kivitelező; a továbbiakban együtt: érdekelt) a távhőszolgáltatás, illetőleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről még az igénybejelentés előtt tájékoztatást kérhet. A távhőszolgáltató köteles az előzetes tájékoztatásnak eleget tenni és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni. A távhőszolgáltatói előzetes tájékoztatás tartalmazza az érdekelt kérelmében előadott és ahhoz mellékelt iratokban, tervekben foglalt adatok és igények figyelembevételével a szükséges műszaki-gazdasági követelményeket, az esetleg fizetendő csatlakozási díj összegét, az egyes engedélyek, hozzájárulások szükségességét és eljárás módját, valamint a tervező kérésére a felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez szükséges adatokat. 2. Igénybejelentés A távhőszolgáltatásra, illetőleg többletteljesítményre vonatkozó felhasználói igényt szolgáltatói, illetve a felhasználói berendezés tervezésének megkezdése előtt, a felhasználónak a távhőszolgáltatóhoz be kell jelentenie. Új hőigény esetén, ha a beruházás lebonyolítását nem a felhasználó végzi, az igény bejelentést a beruházó, vagy a beruházást lebonyolító szerv is megteheti. Az igénybejelentés tartalmi követelményei: 18. oldal, összesen: 46

25 Lakossági felhasználó az igénylő (tulajdonos), vagy a közös képviselő adatai (név, anyja neve, születési adatok, állandó lakcím, levelezési cím) a hely adatai (cím, megnevezés) fűtési csúcshőigény (KW) használati melegvíz készítés csúcshőigény (KW) egyéb célú csúcshőigény (KW) összes csúcshőigény (KW) fűtött légtérfogat (lm 3 ) a távhőszolgáltatás jellege, díjszabás az üzembe helyezés igényelt időpontja egyéb adatok, igények Bővítés esetén a meglévő és a tervezett csúcshőigényt is fel kell tüntetni. Egyéb felhasználó az igénylő (tulajdonos) adatai (név, székhely, levelezési cím) cégbírósági, vagy nyilvántartási azonosító adatok bankszámlavezető pénzintézet megnevezése és számlaszáma adószáma a hely adatai (cím, megnevezés) fűtési csúcshőigény (KW) használati melegvíz készítés csúcshőigény (KW) technológiai célú csúcshőigény (KW) összes csúcshőigény (KW) a távhőszolgáltatás jellege, díjszabás az üzembe helyezés igényelt időpontja díjfizető neve, címe fizetési mód várható hőigény havonta (GJ) egyéb adatok, igények Az igénybejelentést a lakossági igénylőnek aláírásával, egyéb igénylőnek céges aláírásával kell ellátnia. (2. sz. melléklet) 3. Csatlakozási ajánlat A konkrét igénybejelentésre a távhőszolgáltató 30 napon belül válaszolni köteles. A csatlakozási ajánlat tartalma: (3. sz. melléklet) a felhasználói konkrét igénybejelentés adatai csatlakozási pont megjelölése egyes engedélyek, hozzájárulások szükségessége és eljárási módjaik csatlakozás, illetve a szolgáltatás műszakilag indokolt és jogszabályban előírt pénzügyi feltételei, így: csatlakozási díj összege a szükséges létesítmények finanszírozási feltételei a szolgáltatás díjára vonatkozó jogszabály megjelölése megegyezésen alapuló egyedi feltételek időpont, ameddig a távhőszolgáltató az ajánlatban foglaltakhoz kötve van A csatlakozási ajánlat mellékletét képezi a csatlakozási díj megfizetésére vonatkozó szerződéstervezet, mely egyben a felek jogi kötelezettségvállalását fejezi ki arra vonatkozóan, hogy a szükséges létesítmények elkészülte után a helyet illetően a távhőszolgáltatási közüzemi szerződést egymás között létrehozzák. A szerződés lényeges tartalmi elemei: csatlakozási díj összege, fizetésének határideje és módja a távhőszolgáltatói rendszer létesítése, átalakítása (fejlesztése) befejezésének határideje hőteljesítmény-lekötésre vonatkozó felhasználói igény lekötött, de igénybe nem vett hőteljesítményre vonatkozó megállapodás szerződéstől elállás esetén érvényes eljárás 19. oldal, összesen: 46

26 4. A csatlakozási díj mértéke, megfizetése, felhasználása A távhőtörvény rendelkezéseivel összhangban az új, vagy növekvő távhő igénnyel jelentkező hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre a közművagyon tulajdonostól átruházott hatáskörben - csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj összegére nézve Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata által a rendeletben megállapított díjtétel az irányadó. Mértéke: Ft/kW + Áfa. A csatlakozási díj magában foglalja annak a fejlesztési költségnek a benyújtott távhőigénnyel arányos részét is, melyet a távhőszolgáltató a távhőtermelőnek fizetett, valamint a szolgáltatói berendezések közé tartozó, a hő elszámolására alkalmas hőmennyiségmérő felszerelésének költségeit is. Nem tartalmazza a csatlakozási díj az egyedi hőmennyiségmérők beszerzésének és felszerelésének költségeit, valamint a felhasználó ellátásához szükséges felhasználói vezetékhálózat, hőközpont építés költségeit. A csatlakozási díjat szolgáltató OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Tatabányai Fiókjánál vezetett számú elkülönített számlájára kell átutalással teljesíteni. Ha a felhasználó az igénybejelentésében nagyobb hőteljesítményt jelentett be, mint amennyit a közüzemi szerződésében lekötött, és a csatlakozási díjat aszerint fizette meg, jogosult a bejelentett és a le nem kötött hőteljesítmény közötti különbözet erejéig a le nem kötött hőteljesítmény fenntartására. Erre nézve a közüzemi szerződésben a felhasználó nyilatkozni köteles. Ha a felhasználó által le nem kötött és fenn nem tartott hőteljesítmény különbözetre más felhasználó igényt tart, és az igényével arányos csatlakozási díjat a távhőszolgáltatónak megfizette, a távhőszolgáltató köteles a felhasználó részére a le nem kötött és általa fenn nem tartott hőteljesítmény utáni csatlakozási díjat visszafizetni. A távhőszolgáltató a csatlakozási díjat elkülönített számlán köteles kezelni, azt kizárólag a távhőrendszer fejlesztésére fordíthatja. A csatlakozási díjból megvalósult beruházás, mint vagyon a közművagyon tulajdonába kerül. A csatlakozási díj felhasználásával megvalósított távhőszolgáltatói beruházások, beszerzések, megrendelések esetén a közbeszerzési törvény szabályai szerint kell eljárni. 5. Csatlakozási ajánlat elfogadása Az igénylő a csatlakozási ajánlati kötöttség idején belül írásban közölheti a távhőszolgáltatóval módosítási igényeit, mely az ajánlati kötöttség határidejét módosítja. Felek közötti jogviszony a csatlakozási ajánlat elfogadása eredményeként megkötött szerződés aláírásával és távhőszolgáltató részére megküldéssel jön létre. A szerződés felmondása esetén a felmondó fél viseli a meghiúsulás miatt a másik fél addig felmerült költségeit és a lekötött hőteljesítmény rendelkezésre tartásából eredő kárát, mely a tárgyévben esedékes lett volna. Az igénybejelentésre és csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezések nem érintik azokat a felhasználókat, akik a távhőszolgáltatásba már bekapcsolt helyek tulajdonosváltozása miatt váltak új felhasználókká, feltéve, hogy a felhasználói helyen díjhátralék nincs és többletteljesítmény igényük nincs. 6. Új fogyasztási helyek létesítése 20. oldal, összesen: 46

27 6. 1. Új fogyasztási helyek létesítésének általános feltételei Új fogyasztási hely csak az üzemviteli szabályzatban foglaltak alapján létesíthető. Az üzemviteli szabályzat hatálybalépése előtt létesített berendezések továbbra is üzemben maradnak, de átalakításukat legkésőbb az első felújítás, vagy átépítés alkalmával a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell végezni. Az átalakítás költségei a létesítőt terhelik. Új hely a távhőrendszerre fogyasztói hőközponttal csatlakozhat. A fogyasztói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni. A lehetséges csatlakozási pont helyét és a felhasználói csatlakozás módját a távhőszolgáltató a távhőrendszer adottságainak figyelembevételével az érvényes műszaki előírások, jogszabályok és a felhasználóval történő megállapodás alapján határozza meg. Eltérő megállapodás hiányában a tulajdonjogi határ a bekötővezeték tekintetében a telekhatár, függetlenül attól, hogy a létesítés költségeit részben, vagy egészben a fogyasztó fedezte. Ha a bekötővezeték és a felhasználói berendezés tervezését nem a távhőszolgáltató végzi, a tervező kérésére a távhőszolgáltató köteles a tervezéshez szükséges adatokról tájékoztatást adni. Eltérő megállapodás hiányában a szolgáltatói berendezések létesítése a távhőszolgáltató, a felhasználói berendezések létesítése a felhasználó feladata. Ha a felhasználói berendezés létesítéséhez valamely engedély, vagy idegen ingatlan igénybevétele szükséges, az engedélyeket (ide értve az esetleg szükséges vezetékjogi engedélyt is) az igénybejelentő köteles megszerezni. Szolgáltatói berendezést csak a távhőszolgáltató létesíthet saját, vagy a csatlakozni szándékozó által erre a célra átadott pénzeszközből. A létesítésre átadott pénzeszköz felhasználását az igénybejelentő és a szolgáltató külön szerződésben köteles rögzíteni Új helyek csatlakozásának műszaki feltételei A felhasználó által létesített felhasználói berendezés az életet, az egészséget, a vagyonbiztonságot, más felhasználó távhő vételezését, illetőleg a távhőszolgáltató üzemét nem veszélyeztetheti. A távhőrendszerre való csatlakoztatás műszaki engedélyezéséhez szolgáltató által csatolandó iratok: a) önkormányzat által elfogadott részletes rendezési terv b) műszaki dokumentáció c) egy évnél nem régebbi építési engedély d) szakhatósági engedélyek A szolgáltatói berendezést a felhasználói berendezéssel csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze. A felhasználói berendezések új igénylő általi tervezésekor és kivitelezésekor be kell tartani a Komárom-Esztergom Megyei Távhőszolgáltató Zrt. Hőközpont és felhasználói berendezés tervezési irányelveit (1. sz. melléklet) A munka befejeztével a kivitelező által nyomáspróbát, tömörségi vizsgálatot kell végezni és be kell mutatni a beépített berendezések műbizonylatát is. A távhőszolgáltató a bekapcsoláshoz köteles a hőközponti méréshez szükséges hőmennyiségmérőket a felhasználói, a szolgáltatói hőközpontban, valamint a hőfogadó 21. oldal, összesen: 46

28 állomáson felszerelni. A használati melegvíz-szolgáltatás tekintetében is szerződést kötő részére a mérőket Szolgáltató bocsátja rendelkezésre és plombálja Új helyek csatlakozásának jogi, pénzügyi feltételei Új hely létesítéséhez történő hozzájárulás pénzügyi feltétele: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata által rendeletben megállapított csatlakozási díj (hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése. Új hely létesítéséhez történő hozzájárulás jogi feltétele: Hőszolgáltatási szerződés megkötése. 7. Meglévő felhasználó növekvő távhőigényének kielégítése Meglévő felhasználói helyre újabb felhasználói hely bekapcsolásának műszaki, jogi és pénzügyi feltételei: Meglévő hely bővítése érdekében benyújtott kérelemhez mellékelni kell: a) önkormányzat által elfogadott részletes rendezési terv b) műszaki tervek c) egy évnél nem régebbi építési engedély d) szakhatósági engedélyek Meglévő felhasználói hely lekötött hőteljesítményének növelése Meglévő fogyasztási hely felhasználója a tárgy évet megelőző év szeptember 30. napjáig évente egyszer meghatározhatja a lekötött hőteljesítményét mely szerződésmódosításnak minősül. A hőteljesítmény növelési igényszolgáltatóhoz történő beérkezése esetén a szolgáltató köteles műszaki vizsgálatot végezni, az igény kielégítését megelőzően. Amennyiben a szolgáltatói, vagy felhasználói berendezés műszaki állapota nem teszi lehetővé a megnövekedett hőteljesítményigény teljesítését, erről felhasználót írásban értesíteni kell az okok megjelölésével egyidejűleg. Év közben a hőteljesítmény igény növelésének fentieken túli feltétele, hogy a hőteljesítmény a szolgáltató rendelkezésére álljon. Amennyiben a hőteljesítmény nem áll szolgáltató rendelkezésére, de a hőtermelőtől ez igényelhető, az ezzel járó költségekről felhasználót tájékoztatni kell, egyidejűleg nyilatkoztatni annak viseléséről. Amennyiben az üzemi díjas (nagy felhasználó) a helyen a szolgáltatás igénybevételét szünetelteti, véglegesen megszünteti, azt köteles a szolgáltatónak írásban előzetesen bejelenteni. Az általa lekötött hőteljesítmény után járó alapdíjat végleges megszüntetés esetén a felmondási idő lejárta napjáig kell megfizetnie. A szerződés felmondásából eredő lekötési díj mértékének megfizetésére a felek eltérően is megállapodhatnak írásbeli szerződéssel. A megállapodásnak ki kell terjednie a felhasználói helyen nyilvántartott esetleges követelések teljes kiegyenlítésére is. Önkormányzati tulajdonú bérleményre kötött üzemi díjas - bérleti szerződés megszüntetéséből adódó - megszüntetése esetén a lekötött teljesítménydíjat és hődíjat a helyiség újrahasznosításáig a tulajdonos önkormányzatnak kell fizetnie. Ha több felhasználói hellyel rendelkező üzemi felhasználó nem szünteti meg valamennyi szerződését, a megszüntetett felhasználói helyre lekötött hőteljesítményt a megmaradó felhasználói hely(ek) re átcsoportosíthatja. 8. Fűtési hálózat lakóépületben történő átalakításának szempontjai 8.1. Hagyományos kétcsöves fűtési rendszernél: 22. oldal, összesen: 46

29 radiátor típusváltás saját felelősségre megengedhető radiátorbővítés megengedhető radiátorszelep-csere esetén típust a szolgáltató javasol felszálló és leágazás pótlólagos kiépítése csak tervezés alapján lehetséges légtelenítési rendszer módosítása csak szolgáltatói beleegyezéssel végezhető költségosztó felszerelése javasolt, de csak az egy hőközpontról ellátott valamennyi társasházközösség valamennyi tagjának kérelme és költségviselése alapján lehetséges termosztatikus radiátorszelepek alkalmazása csak akkor lehetséges, ha a keringető szivattyú fordulatszám szabályozású Egycsöves átkötőszakaszos fűtési rendszernél: radiátor típusváltás nem megengedett radiátorbővítés nem megengedhető, csak a legalsó szinten legalsó szint átkötőszakasz megszüntetése nem engedélyezhető radiátor szelep típusváltás nem megengedhető bővítés csak hőfogadó osztó-gyűjtőről oldható meg légtelenítő csak szolgáltatói ellenőrzéssel alakítható át költségosztó felszerelése javasolt, de csak az egy hőközpontról ellátott valamennyi társasházközösség valamennyi tagjának kérelme és költségviselése alapján lehetséges javasolt a kisellenállású termosztatikus radiátorszelepek alkalmazása fordulatszám szabályozású keringető szivattyú beépítése mellett Egycsöves átfolyós fűtési rendszernél: radiátor típusváltás megengedett radiátor tagszámnövelés lefelé haladva a felszálló vezeték mentén javasolt a rendszer átkötő-szakaszossá történő átalakítása kívánatos, mely alapján a szelepes, költségosztós elszámolás megoldható Fürdőszobai radiátorok eseti elbírálás alapján cserélhetők. Indokolt a lapradiátorok kiváltása. Az acéllemez anyagú radiátorok helyett a fürdőszobákban RADAL, vagy más alumínium fűtőtestek ajánlottak, amennyiben az épület RADAL radiátorokkal van szerelve. A lépcsőházi acéllemez radiátorok cseréje nem indokolt. 9. Szolgáltatás szüneteltetése, kikapcsolás A szolgáltatás ideiglenes szüneteltetésére, vagy a felhasználó végleges kikapcsolására a felhasználó, vagy a távhőszolgáltató kezdeményezésére kerülhet sor. Önkormányzati tulajdonú hőközpont esetén annak megszűntetéséről az Önkormányzat dönt, egyben előírja azoknak a költségeknek a viselését, melyek a felmondás és a hőközpont megszűntetésének következtében felmerülnek (szerelési-, bontási-, selejtezési költségek). Felhasználónak kell megtéríteni az év hátralévő részére esedékes alapdíj jellegű költségeket. Többszintes lakóépület egy lakásának, vagy az egész épületnek a fűtés- és melegvíz szolgáltatása megszűntetésének módjait a jelenleg hatályban lévő évi XVIII. Törvény, a Közüzemi Szabályzat, valamint a helyi szabályokat megállapító önkormányzati rendelet szabályozza. Épületrész szolgáltatásból történő ideiglenes vagy végleges kikapcsolására vonatkozóan a felhasználó/felhasználói közösség jogosult döntést hozni, egyidejűleg a több épületrészre vonatkozó szolgáltatási paraméter és elszámolási feltételek meghatározásával. 23. oldal, összesen: 46

30 9. 1. Szolgáltatás szüneteltetése A felhasználó akkor kezdeményezheti a szolgáltatás ideiglenes szüneteltetését, amennyiben az általa használt (teljes) épületet átépíti, vagy annak használatát bizonyos ideig szünetelteti. Amennyiben az ideiglenes szüneteltetés bejelentésére fűtési időszak közben kerül sor, úgy annak időtartamára a felhasználó az alapdíjat tartozik megfizetni. Ettől eltérő megállapodást felhasználói közösség és szolgáltató írásban köthet, azonban a helyen egy épületen belül, több hely esetén valamennyi helyen távhődíj követelés nem maradhat. A távhőszolgáltató akkor kezdeményezhet ideiglenes szüneteltetését, amennyiben előre tervezett módon a felhasználóval azt előzetesen egyezteti, vagy amikor a felhasználó a közüzemi szerződést megszegi. Többszintes lakóépületben lévő lakás, vagy egyéb helyiségek távhőellátásból való kikapcsolása (távhőellátás szüneteltetése) egyéb esetben csak az épület tulajdonosának (társasházközösségnek) a döntése alapján lehetséges, amennyiben ez nem ütközik hatályos építési, vagy műszaki előírásba, a szolgáltatás szüneteltetését a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi, nem okoz épületfizikai károsodást Az épületrész (lakás) tulajdonosa a távhőszolgáltatással azonos komfort értékű más hőellátást valósít meg és ezt a felhasználói közösség felé igazolja a szolgáltatás szüneteltetése nem okoz kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás szüneteltetése következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel A szerződésszegés következményeiről részletesen a közüzemi szerződés, a Közüzemi Szabályzat, Önkormányzati rendelet és a távhőszolgáltató Üzletszabályzata - rendelkezik. Ha a felhasználó a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó szerződés szerinti távhővételezését zavarja, vagy veszélyezteti, a távhőszolgáltató a szolgáltatást felfüggesztheti (kizárhatja).(tszt. 49. (2) b) pont) Ha a felhasználó a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a távhőszolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni. (Tszt. 50 (6) bekezdése) Kikapcsolás Végleges kikapcsolásra a közüzemi szerződés felmondása esetén kerülhet sor. Az általános közüzemi szerződést a felhasználói közösség 30 napos felmondási idővel a Közüzemi Szabályzatban meghatározott módon és időpontra akkor mondhatja fel, ha - az épületben, épületrészben - az épület, épületrész valamennyi tulajdonosának hozzájárulásával - a távhőszolgáltatással azonos komfort értékű más hőellátást valósít meg és ezt a szolgáltató felé szerződéssel igazolja - jogerős építési engedéllyel rendelkezik - a szerződés felmondása nem okoz kárt más számára és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait - viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás 24. oldal, összesen: 46

31 következtében szükséges műszaki átalakításával a használaton kívülre került berendezések, csővezetékek elbontásával merülnek fel - a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi, a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba, műszaki előírásba, továbbá közös tulajdon esetén a tulajdonostársak döntésébe Az egyedi közüzemi szerződést az egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott felmondási idővel az abban meghatározott időpontra mondhatja fel. X. S Z O L G Á L T A T Á S M I NŐSÉGI JELLEMZŐ I 1. Szolgáltatás minőségére vonatkozó jellemzők A hőszolgáltatás minőségének jellemzői napjától az átalánydíjas szolgáltatás megszűnt, mérés szerinti szolgáltatás és elszámolás került bevezetésre. A hőszolgáltatás minőségének jellemzőjét a szolgáltatási mód határozza meg. Hőmennyiségmérés alapján elszámolt felhasználónál a távhőszolgáltatónak biztosítani kell, hogy a méretezési külső léghőmérséklethez tartozó hőteljesítmény arányos része rendelkezésre álljon. Ennek alapján minden olyan épületben, ahol önálló hőközpont van, a fűtöttség mértéke - bizonyos feltételek megléte esetén - tetszőlegesen megválasztható. Olyan épületek esetében, ahol egy hőközpont több épületet lát el, a helyiség hőmérséklete 24 0 C felső határig tetszőlegesen választható meg, azonban egy hőközpontról ellátott épületek tekintetében együttesen. Mérés szerinti szolgáltatásra és elszámolásra kötött általános közüzemi szerződésben a felhasználói közösségek az igényelt szolgáltatási minőséget az átalánydíjas szolgáltatási minőségi paraméterekre utalással (garantált szolgáltatás) is megadhatják. Garantált szolgáltatás esetében a távhőszolgáltató legalább olyan mennyiségű hőenergiát juttat el a teljesítési helyre, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek átlagos belső hőmérséklete fűtési és pótfűtési időszakban naponta 8-20 óra között az MSZ : 1991 építésügyi ágazati szabvány szerint biztosítható legyen, pl.: - előszobában, konyhában, WC-ben C - hallban, lakószobában, irodában C - mosdóhelyiségekben, fürdőszobában C - közös használatra szolgáló helyiségekben C óra közötti időben az előírt átlag hőfok legfeljebb 3 o C-al csökkentésre kerül. A távhőszolgáltató az egy hőközpontból ellátott felhasználói közösségek rendelkezésének hiányában a pótfűtési (szeptember 15. -október 15. és április 15. -május 15. közötti) időszakban is teljesíti a szükséges hőenergiát, ha a napi átlaghőmérséklet 3 napon keresztül 12 0 C, vagy 1 napon keresztül 10 0 C alá csökken. A fűtés leállítását a hőközpontból ellátott felhasználói közösség kijelölt megbízottja a szolgáltatóhoz írásban köteles bejelenteni a szolgáltatóhoz, az Üzem diszpécser szolgálatánál. A bejelentés alapján a Szolgáltató 12 órán belül leállítja a hőenergia ellátást A használati melegvíz-szolgáltatás minőségének jellemzői Távhőszolgáltatás keretében a használati melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy annak 25. oldal, összesen: 46

32 hőmérséklete az épület csatlakozási pontjánál legalább 42 o C +/- 2 o C 0 C legyen. A szolgáltató a megadott hőfokú melegvíz-szolgáltatást csak a megfelelő állapotú és műszaki színvonalú felhasználói rendszer esetében tudja biztosítani. Megfelelő a kiépítettség: ha az alap és felszálló vezetékek is cirkulációs hálózattal vannak ellátva és rendeltetésszerűen működnek, a használati melegvíz és cirkulációs hálózat teljes mértékben folyamatos hőszigeteléssel biztosított. 2. Minőség biztosítás, fogyasztói elégedettség felmérés rendszere A KOMTÁVHŐ Zrt. arra törekszik, hogy a jogszabályokban meghatározott keretek és követelmények szerint a felhasználók igényeit teljes körűen kielégítse. Ennek érdekében egy fogyasztóbarát minőségbiztosítási rendszert épített ki, mely magában foglalja a vevői igény és elégedettségi szint felmérését, a vevők teljes körű tájékoztatását, környezetbarát technológiák alkalmazását, minősített munkakultúra bevezetését, folyamatos - működési és műszaki rendszerkorszerűsítést. A minőségügyi rendszer kialakítása az üzleti folyamatok áttekinthetőségét és racionalizálását is eredményezi. A jól szabályozott és dokumentált folyamatok a hatékony munkavégzés feltételeit is megteremtik, egyben követik a felhasználók elégedettségét és bizalmát. Szolgáltató a minőségbiztosítási rendszerét az MSZ EN ISO 9001:2001. szabvány követelményeinek megfelelően alakította ki és tanúsíttatta egy független tanúsító szervezettel. Szolgáltató célja a fogyasztók elégedettségének mérésével kiváló teljesítmény nyújtása a fogyasztók által támasztott elvárások eléréséhez szükséges kritikus működési folyamatok terén. A fogyasztók véleményének megismerése után a szolgáltató meghatározza a szolgáltatás minőségét, aminek teljesítését összeveti a fogyasztó által várt szolgáltatással. A folyamatos javítást a fogyasztói elvárások folyamatos ismeretével valósítja meg. A távhőszolgáltató kétévenként Fogyasztói Elégedettség Vizsgálatot végez. Az elégedettségi vizsgálat eredményéről ügyfelei és az érdekvédelmi szervek részére a társasági honlapon ad tájékoztatást. X I. 1. Közüzemi szerződések S Z E R ZŐ D É S E K Közüzemi szolgáltatás a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 2. l) pontja szerint a villamos energia-, a gáz-, a hő-, a víz-, a szennyvíz-, a hulladékkezelési, a köztisztasági és a közcélú távbeszélő szolgáltatás. A közüzemi szolgáltatások alapvető szabályait a Polgári Törvénykönyv ai állapítja meg, mely szerint a közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban a Távhőtörvény kimondja, hogy az általános közüzemi szerződés létrejöhet a szolgáltatásnak az épületrész tulajdonosa, bérlője, használója által történő igénybevételével is. A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyéb felhasználó tekintetében a távhőszolgáltatót szerződéskötési kötelezettség nem terheli. 26. oldal, összesen: 46

33 Az általános közüzemi szerződés újonnan létesülő lakóépület esetében már a távhőszolgáltatás megkezdését megelőzően megkötésre kerül, és kizárólag hőmennyiségmérésen alapuló díjfizetésre vonatkozhat. A felhasználó, vagy a többi felhasználók érdekében a törvény - meghatározott feltételek esetén - lehetővé teszi az általános közüzemi szerződés megkötésének megtagadását is. 2. Szerződéstervezet készítése A távhőszolgáltató a szerződéskötés kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a szerződési ajánlatát (szerződéstervezetet) elkészíteni és a másik félnek átadni, vagy megküldeni. A Szolgáltató a Felhasználó részére szerződési ajánlatot küld, de a szerződés végleges tartalmát a felek egyeztetések alapján, együttesen határozzák meg. Ha a szerződési ajánlat elkészítéséhez szükséges adatot, okiratot vagy a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, engedélyt a szerződési ajánlat elkészítését kezdeményező nem bocsátotta a szolgáltató rendelkezésére, hiánypótlási igényről a szolgáltató 30 napon belül köteles értesíteni a másik felet. Ebben az esetben az ajánlattételre előírt határidő a hiánypótlás teljesítésével kezdődik. Ha fogyasztó a szerződés tervezetet véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre, a véleményeltérést új ajánlatnak kell tekinteni. Ez esetben a szolgáltató a kézhezvételtől számított 15 napon belül egyeztetést köteles kezdeményezni a fogyasztóval. A szerződés - az eredményes egyeztetést követő - együttes aláírással jön létre. Szolgáltató a szerződési ajánlatát azzal köteles megküldeni a Felhasználónak, hogy az aláírt szerződést 30 napon belül kell a távhőszolgáltató részére visszaküldeni. Ha a közüzemi szerződést a Felhasználó véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre. A véleményeltérést új szerződési ajánlatnak kell tekinteni. Ebben az esetben a távhőszolgáltató az eltérő álláspontok egyeztetését 30 napon belül kezdeményezni köteles. A szerződés a véleményeltérésben foglaltakban történt eredményes egyeztetés, az egyező álláspontok kialakításával, annak időpontjában jön létre és a szerződés hatálya is ekkor áll be. Ha az igénybejelentő a szerződéstervezetet a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem küldi vissza a távhőszolgáltatónak, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, a távhőszolgáltató a szerződést elfogadottnak tekinti. Ha az egyedi közüzemi szerződés tartalmában a szerződő felek nem tudnak megállapodni, akkor fogyasztó írásbeli kérésére a szolgáltató az általános szerződési feltételek és üzletszabályzanak megfelelően köteles távhőt szolgáltatni. Amennyiben a szerződés érvényességi ideje alatt a távhőszolgáltatási tevékenység jogi szabályozása, illetőleg az áralkalmazás jogszabályi feltételei megváltoznak, a szerződésnek a változással érintett részei helyébe - a felhasználó írásbeli értesítése mellett - az új jogszabályi rendelkezések lépnek. 3. A közüzemi szerződések időbeli hatálya, módosítása Az általános közüzemi szerződés a törvény szerint határozatlan időre, az egyedi közüzemi szerződés 5 éves határozott időre szól, ettől eltérő érvényességet a szerződésben kell rögzíteni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a jelen üzletszabályzat hatálybalépésekor meglévő, távhőszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződések az azokban foglalt lejárati határidőig érvényben vannak. 27. oldal, összesen: 46

34 A Távhőtörvény rendelkezései alapján július 01. napjától az átalánydíjas fűtési szolgáltatásra és elszámolásra a szolgáltatás igénybe vételével vagy írásban létrejött - közüzemi szerződések hatályukat vesztették. Szerződés hiányában ezen időponttól kezdődően teljesített szolgáltatásra és elszámolásra a hatályos Távhőtörvény és végrehajtási rendeletei, távhőszolgáltatás helyi szabályait megállapító önkormányzati rendelet szerint köteles. Az általános közüzemi szerződés módosítására csak írásban a felhasználói közösség részéről - Megbízottja útján írásban, magánokirati formában történhet. A módosítást bármelyik fél a soron következő fűtési időszakot megelőző 60 nappal, írásban kezdeményezheti, hatályba lépése azonban a szerződés írásbeli módosításától kezdődik. Ha a bejelentés hiányos, a pótlásig a felosztás módja a korábbi felosztás alapján fog elkészülni. A mért hő felosztási és elszámolási módját a felhasználói közösség egy fűtési időszakon belül nem módosíthatja. A Felhasználó/díjfizető személyében bekövetkezett változást mind a régi, mind az új felhasználó (igénybevevő) - igazolható módon - köteles a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül a távhőszolgáltatónak bejelenteni. A bejelentéshez be kell mutatni a önkormányzati bérlemény esetén a bérleti-, magán tulajdonú ingatlan esetén az adás-vételi, vagy csere szerződést, öröklés esetén a közjegyzői jogerős végzést, végrehajtási eljárás lefolytatása esetén az árverési jegyzőkönyvet, valamint szolgáltatni kell a távhőszolgáltatás mérésére szolgáló mérőberendezések beazonosítási adatait, a elszámolásához szükséges mérőállás adatokat. Amennyiben a változás bejelentése a hónap 25. napjáig megtörténik, úgy a bejelentés hónapját követő hótól, egyéb esetben a bejelentés hónapját követő második hónaptól köteles Szolgáltató a felhasználóval/díjfizetővel elszámolni. Amennyiben a felhasználói/díjfizetői változás bejelentésére számottevő késedelemmel kerül sor, vagy az más formában jut Szolgáltató tudomására a távhőszolgáltatás díját a bejelentés (tudomásra jutás) napjáig a régi, azt követően az új felhasználó/ díjfizető terhére kell elszámolni. Ha az épületrész távhőszolgáltatást igénybe vevő díjfizetője a változást elmulasztja a távhőszolgáltatónak bejelenteni, és a távhőszolgáltatás díját sem fizeti - ha a díjfizető nem azonos az épület (épületrész) tulajdonosával - a szabályozatlan vételezés felemelt díját mindaddig az épület, épületrész tulajdonosa köteles megfizetni, ameddig a régi, vagy új felhasználó (igénybevevő) a bejelentési kötelezettségének eleget nem tesz. Felek a hatályban lévő szerződést naptári évre - a tárgyévet megelőző év október 1.-ig történő bejelentéssel - módosíthatják. A vételezés átmeneti szüneteltetése esetén a fogyasztó nem mentesül az alapdíj fizetési kötelezettség teljesítése alól, tekintettel arra, hogy az alapdíj éves díj és független a tényleges fogyasztás mértékétől. 4. A közüzemi szerződések tartalmi követelményei A közüzemi szerződések kötelező tartalmi elemeit a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. Rendelet 3. sz. mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat 9. és 10. pontjai határozzák meg. Az Általános Közüzemi Szerződés határozatlan időre szól és két részből áll: - Általános Szerződési Feltételek (4. sz. melléklet) és - Egyedi feltételekre, a távhőszolgáltatás díjának megfizetésére vonatkozó megállapodás Mellékletét képezi a Díjfizetői megállapodás, mely a távhőszolgáltatás díjának megfizetéséről rendelkezik. (5. sz. melléklet) Az "Általános Szerződési Feltételek" vonatkoznak minden olyan esetben, ahol a hőenergia 28. oldal, összesen: 46

35 mérésének lehetősége biztosított. A szerződési ajánlatok kötelező tartalmi elemeit részben jogszabály, részben jelen üzletszabályzat határozza meg, melyek az Általános Szerződési Feltételekben kerültek rögzítésre, melyekről az egyeztetések során lemondani nem lehet. (4. sz. melléklet) A szerződés lényeges tartalmi elemei - alapdíj meghatározásánál figyelembe vehető fűtött légtérfogat, melyet a szerződés megkötésekor az épület hőteljesítmény-igényére tekintettel a Szolgáltató határozta meg a korábbi hő adatok alapján, később a felhasználó maga kötötte le a legnagyobb igénybe vehető teljesítményt - mérés szerinti elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiségmérő-kör adatai - díjmegfizetés módja, díjmegosztás esetén a felosztás és költségviselés módja Amennyiben egy mérőhelyről több felhasználó ellátása történik (épület, vagy lépcsőház) az általános közüzemi szerződést a fogyasztók közösségének megbízottja írja alá, egyéb esetben az épületrész tulajdonosa. A szerződési ajánlatok egyéb tekintetben módosíthatók, azonban a szolgáltató egységes elszámolási és számlázási rendjétől eltérő szerződési kitétel csak különösen indokolt - Szolgáltató ügyvezetése által elfogadott - esetben lehetséges. 5. A szerződések típusai A közüzemi szerződés a törvény szerint lehet általános és egyedi. Az általános közüzemi szerződést a lakossági felhasználóval, az egyedi közüzemi szerződést az egyéb felhasználóval köti a távhőszolgáltató Általános közüzemi szerződések Hőközponti, vagy hőfogadói mérés Szolgáltató a fogyasztói hőközpontokban és a szolgáltatói hőközpontokhoz tartozó hőfogadókban méri és számolja el a szolgáltatott fűtési hőt. A szolgáltatói hőközpont és hőfogadó közötti hőveszteség szolgáltató terhén marad. A szolgáltatott és mért fűtési hő költségeinek megosztásának és kiegyenlítésének módját a felhasználói közösségek határozzák meg az általános közüzemi szerződésben. Megállapodás vagy egyéb rendelkezés hiányában az épület által elfogyasztott hőmennyiség hőmennyiségmérővel mérésre és a közösség rendelkezése alapján légköbméter arányában kerül felosztásra, amennyiben a felhasználói berendezések oldalán a hőfelhasználás befolyásolására egyáltalán nincs mód, illetve a hőfelhasználás költségosztóval nem kontrollálható. A költségosztó alapján történő felosztás feltételeit a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. Rendelet 3. sz. mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat 19. pontja határozza meg. Mérés szerinti távhőszolgáltatásról átalány szerinti szolgáltatásra visszatérni nem lehet. A szerződés megkötésének feltétele, hogy - az egy hőfogadóhoz tartozó felhasználói közösségnek közös képviselőjük útján meg kell alakítani a Felhasználói közösséget. Ez megegyezhet a társasházközösséggel. - A Felhasználói közösségnek közgyűlésen - Társasházi törvény és a társasházi SzMSz szerint - meg kell választani a Megbízottat, aki a mérés szerinti szolgáltatással kapcsolatban Távhőszolgáltatónál intézkedni jogosult. Ez lehet a jelenlegi közös képviselő is vagy más, erre a feladatra választott személy. A döntés meghozatalának szabályszerűségét a jegyzőkönyvvel és mellékleteként csatolt 29. oldal, összesen: 46

36 jelenléti ívvel kell igazolni. A meghatalmazást a megbízottnak két tanú előtt aláírt okmánnyal kell igazolni - A közgyűlésnek döntenie kell a szerződés tartalmi elemeiről, arról, hogy a mérőeszköz leolvasásnál részt kíván-e venni, az elszámolás, díj felosztás és megfizetés módjáról. - Amennyiben a lakások tulajdonosai a díjfizetők, a közgyűlésnek ki kell mondani azt, hogy a Díjfizetők a Szolgáltató által havonta megküldött számlát közvetlenül kötelesek kiegyenlíteni, valamint a nem fizetésből eredő következményeket vállalni. - Az egy szolgáltatói hőközponthoz tartozó ellátott épületek Megbízottjainak meg kell jelölni maguk közül egy személyt, aki a szolgáltatás szabályzására vonatkozó kérdésekben intézkedni jogosult, így a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének időtartamára vonatkozó igények jelzése szolgáltatás minőségére vonatkozó igények jelzése alapdíj meghatározásánál figyelembe vehető fűtött légtérfogatot, melyet a szerződés megkötésekor az épület hőteljesítmény-igényét Szolgáltató határozta meg a korábbi hő adatok alapján, később a felhasználó maga kötötte le a legnagyobb igénybe vehető teljesítményt mérés szerinti elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiségmérő-kör adatai felosztás és költségviselés módja A felhasználói szerződés a felhasználói közösséggel, a díjfizetői megállapodás az egyes épületrészek (lakások) tulajdonosaival jön létre. A díjfizető személyében bekövetkezett változás szerződésmódosítást nem eredményez, de változáskor a díjfizetői megállapodás felhasználói közösség megbízottjával történő ellenjegyeztetése szükséges. A szolgáltatott fűtési hő mennyisége a felhasználói hőközpontban, szolgáltatói hőközponthoz tartozó épület esetében a hőfogadóban elhelyezett hőmennyiségmérőn kerül mérésre és elszámolásra Épületrészenkénti mérés Ha a távfűtött épület valamennyi épületrészében (lakásokban) a hő egyedi hőmennyiségmérővel mérhető, a felhasználó saját maga határozhatja meg a szolgáltatás idejét, mértékét, igényelheti az egyedi mérés szerinti szerződés megkötését. Az egyéni hőmennyiségmérők beszerelése, hitelesítése, javítása a felhasználó kötelezettsége, de megállapodás esetén azt szolgáltató átvállalhatja. Ebben az esetben az első szolgáltató költségén történő hitelesítéstől a hőmennyiségmérő a szolgáltató tulajdonába kerül. Vételezett fűtési hőenergiát épületenkénti mérés szerint elszámoló lakossági felhasználók általános közüzemi szerződései (6. sz. melléklet) 5.2.Egyedi közüzemi szerződések A nem lakóépületben, vagy vegyes célra használt ingatlanok távhőszolgáltatására vonatkozóan az egyéb felhasználó valamint a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére. A szerződés megkötésének feltételei: a közüzemi szerződés megkötését indokoló körülményt a felhasználó, vagy a helyiség tulajdonosa a szolgáltató részére jelezze, a helyiség feletti rendelkezési jogosultság hitelt érdemlően igazolt legyen (adásvételi-, bérleti szerződés bemutatása, vagy a jogosultságot igazoló magánirat rendelkezésre bocsátása) a felhasználó egyértelmű beazonosításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátása 30. oldal, összesen: 46

37 Az egyedi közüzemi szerződés típusát meghatározza, hogy a fűtési hőenergiát vételező felhasználó saját hőközponttal rendelkezik-e (üzemi díjas), vagy a hő a felhasználói helyen egyedi hőmennyiségmérővel mérhető. Utóbbi csoportba tartozó lakossági felhasználó a vételezett fűtési hőenergiát egyedi mérés szerint elszámoló lakossági felhasználók szerződését köti szolgáltatóval. Üzemi díjas felhasználónak minősül az épület, létesítmény, ingatlan tulajdonosa, kezelője, önkormányzati tulajdon bérlője, aki saját hőközponttal rendelkezik, s azt maga üzemelteti. (7. sz. melléklet) 5.3. Melegvíz-szolgáltatási szerződések A 2/2001. (II. 22.) sz. helyi önkormányzati rendelet értelmében a távhőszolgáltató március 01. napját követően a használati melegvíz szolgáltatására és elszámolására vonatkozóan közvetlenül az épület, épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) tulajdonosával köt szerződést. Ezen szerződésben a Szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a Felhasználónak folyamatosan használati melegvizet szolgáltat és annak díját (egytarifás melegvízdíj, víz- és csatornadíj) mérés szerint számolja el, a Felhasználó pedig vállalja annak kifizetését. A 15/2002 (VI. 19.) sz. önkormányzati rendelet előírja, hogy június 01. napjáig Tatabánya Város távhőszolgáltatással érintett épületeiben a használati melegvízfogyasztást épületrészenként kell mérni és e szerint elszámolni. Amennyiben a felhasználó méretlenül vételez, a mérés feltételeit nem teremti meg, vagy annak megteremtését szándékosan megakadályozza, úgy részére felhasználói helyként városi átlagnak megfelelő 4 vízm3/hó melegvízfelhasználást kell leszámlázni a melegvízdíj, víz- és csatornadíj kétszeres mértékű díjának megfelelő tarifával. Amennyiben az épületrész valamennyi melegvíz kifolyó csapját megelőző vezetékszakaszon hiteles melegvízmérő került szakszerűen felszerelésre a szolgáltató a felhasználókkal mérés szerinti elszámolásra vonatkozó szerződést köt. (8. sz. melléklet) Szolgáltató a hiteles mellékmérővel nem rendelkező felhasználók részére a városi átlagos vízfogyasztáshoz igazodó 4 vízm 3 /hó átlag szerint számláz. Az átalánydíjas vízelszámolás június 1. napjától nem választható Hőközpont üzemeltetési szerződések A saját hőközponttal rendelkező felhasználók megbízhatják a szolgáltatót saját hőközpontjuk üzemeltetésével, mely alapján szolgáltatóval megbízásos jogviszonyba kerülnek.(10.sz. melléklet) 5.5. Távhőszolgáltatás biztosításához szükséges egyéb szerződések Energiabeszállítói szerződések A távhőszolgáltatás zavartalan és biztonságos ellátása érdekében szolgáltató Tatabánya város ellátási területén a Tatabánya Erőmű Kft-vel (mely a Vértesi Erőmű Rt. jogutódja) hosszú távú és éves hőenergia vásárlási szerződést kötött. Baj község területén a hőtermelő rendszer üzemeltetésére annak tulajdonosával Baj Község Önkormányzatával kötődött szerződés Használati melegvíz készítéséhez szükséges hidegvíz vásárlására vonatkozó szerződések Szolgáltató ellátási területén a használati melegvíz előállításához szükséges hidegvíz rendelkezésre bocsátója az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. 31. oldal, összesen: 46

38 A távhőszolgáltató (KOMTÁVHŐ Zrt.) és a használati melegvíz készítéshez felhasznált hidegvíz rendelkezésre bocsátója (Észak-dunántúli Vízmű Zrt.) megállapodása alapján Tatabánya Város és Baj Község területén a távhőszolgáltatásba bekapcsolt ingatlanok tekintetében a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hidegvíz víz- és csatornadíját is a távhőszolgáltató számlázza. A használati melegvíz díját (lakás nagyságához igazodó alapdíj és ahhoz igazodó hődíj vízmérővel rendelkező felhasználóknál, ennek hiányában városi átlag után számlázott díjat) korábban is szolgáltató számlázta Polgári Törvénykönyv szabályain alapuló egyéb szerződések Szolgáltató fő tevékenységi körébe tartozó távhőszolgáltatói tevékenysége mellett szabad - tárgyi és humán - kapacitásai hatékony kihasználása és a költségei racionális csökkentése érdekében egyéb vállalkozási tevékenységet folytat. A távhőszolgáltatási tevékenységtől teljes mértékben elkülönülő tevékenységek során az alábbi szerződéses kapcsolatok alakultak ki: Helyiség hasznosítás: A szolgáltató saját tulajdonában lévő - használaton kívüli - ingatlanait bérbeadás útján hasznosítja. A bérbeadás minden esetben írásbeli szerződéssel történik. A szerződésnek minden esetben tartalmaznia kell a bérelt terület beazonosításához szükséges adatokon túl a bérleti díj mértékét és emelésére vonatkozó megállapodást, óvadék összegét, a bérlő és bérbevevő alapvető jogait, kötelezettségeit, felmondás szabályait. (11. sz. melléklet) Vállalkozási: Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles Megbízási: Megbízási szerződés alapján a Megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. 6. A közüzemi szerződés felmondása, megszűnése Törvény biztosítja, hogy a lakossági felhasználók közössége az általános közüzemi szerződést - meghatározott feltételek fennállása esetén - 30 napos felmondási idővel felmondhatja. A távhőszolgáltató a közüzemi szerződést csak meghatározott esetekben mondhatja fel. Az általános közüzemi szerződés felhasználó általi felmondásának feltételeit a évi XVIII. törvény 38. -a, és a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. Rendelet 3. sz. mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat 27. pontja határozzák meg. Egyedi közüzemi szerződést az egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott rendelkezés hiányában 6 hónapos - felmondási idővel mondhatja fel. A közüzemi szerződés felmondása csak fűtési időszak utolsó napjára szólhat. A szerződés felmondását távhőszolgáltató írásban igazolja vissza, melyben tájékoztatja a felhasználót a felmondásból eredő műszaki és pénzügyi kötelezettségekről is. Amennyiben a felhasználó több önálló ingatlant ellátó hőközpontból kapja a hőenergiát, a szerződés felmondásának jogát mind a hőközpont elhelyezésére szolgáló, mind az un. kapcsolt épületek felhasználói közössége - képviselője útján - csak együttesen gyakorolhatják. 7. Közüzemi szerződés megszegés 7.1. Szerződésszegés a távhőszolgáltató részéről A szolgáltató szerződésszegű magatartásának eseteit a Tszt. 49. (1) bekezdése sorolja fel: 32. oldal, összesen: 46

39 a) a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban neki felróható okból nem kezdi meg; b) a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja; c) a távhő felhasználó részére történő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi; d) a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót az üzletszabályzatban vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti; e) felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a okban foglaltakon túlmenően szünetelteti, vagy korlátozza; f) a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg. Szolgáltató szerződésszegése esetén alkalmazható szankciókat a Tszt Rögzíti. E szerint az a) d) és f) pontok esetében kötbérfizetés, e) pontban foglalt esetben díjvisszatérítés kötelezettsége terheli szolgáltatót Szerződésszegés a felhasználók, díjfizetők részéről A felhasználó, illetőleg a díjfizető részéről szerződésszegésnek minősülő magatartásokat a Tszt. 49. (2) bekezdése határozza meg, míg az alkalmazható szankciókat a Tszt a rögzíti. A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha a) a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi; b) a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja, vagy veszélyezteti; c) a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a fogyasztó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított - ezek sérülését, illetve hiányát a távhőszolgáltatónak nem jelenti be; d) a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - távhőt vételez; e) a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg; f) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget; g) a távhő vételezését nem a 38. (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg. Az a), c)-d) és f)-g) pontokban meghatározott szerződésszegés esetén pótdí fizetés terheli a szerződésszegőt, míg a b) pontban meghatározott esetben a távhőszolgáltatás felfüggesztésre, illetőleg a közüzemi szerződés felmondásra kerül 7.3. Szolgáltatás felfüggesztés, visszakapcsolás eljárás rendje Többszintes lakóépület egy lakásának, vagy az egész épületnek a fűtés- és melegvíz szolgáltatása megszűntetésének módjait a Távhőtörvény, a Közüzemi Szabályzat, valamint a helyi szabályokat megállapító önkormányzati rendelet szabályozza. Épületrész szolgáltatásból történő ideiglenes vagy végleges kikapcsolására vonatkozóan a fogyasztó/ fogyasztói közösség jogosult döntést hozni, egyidejűleg a több épületrészre vonatkozó szolgáltatási paraméter és elszámolási feltételek meghatározásával. Ha a fogyasztó a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződés szerinti távhővételezését zavarja, vagy veszélyezteti, a távhőszolgáltató a szolgáltatást felfüggesztheti (kizárhatja). 33. oldal, összesen: 46

40 Ha a fogyasztó a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a távhőszolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni. Ha a távhőszolgáltatás díját a felhasználó az esedékességtől számított 30 napon belül nem fizeti meg a Szolgáltató a közüzemi szerződést felmondhatja, és a felhasználót a távhőszolgáltatásból kikapcsolhatja. A Szolgáltató 60 nap elteltével a felhasználói átvételt igazoló módon értesítést küld a felhasználónak arról, hogy az esedékességtől számított három hónap elteltével, mely napra mondja fel a közüzemi szerződést és kapcsolja ki a felhasználót a szolgáltatásból. Amennyiben az értesítésben megjelölt határnapig a felhasználó fizetési kötelezettségének ne tesz eleget, a határnapon a felhasználó közüzemi szerződése megszűnik, a távhőszolgáltatásból kikapcsolásra kerül. A kikapcsolást és a közüzemi szerződés megszűnését követően a további távhőszolgáltatás feltétele sorrendben a behajtással kapcsolatos költségek, a késedelmi kamat és az összes lejárt díjhátralék kiegyenlítése és új távhőszolgáltatási közüzemi szerződés megkötése. Díjhátralék késedelmes megfizetése miatti szolgáltatás felfüggesztés (kizárás) esetén legalább három dolgozónak - egy fő vezető, egy fő szerelő és egy díjbeszedő - kell együttesen eljárni. A szolgáltatás megszüntetésekor a felhasználóval hátraléka nagyságáról az eljáró dolgozók nem vitatkozhatnak, engedményt nem adhatnak. Felhasználó helyszíni díjmegfizetése esetén a szolgáltatás felfüggesztésére nem kerül sor. Amennyiben a felhasználó vállalja a díjhátralék megfizetését, azonban előtte hátralékegyenlegegyeztetést kér, úgy jelenlévő dolgozók az ügyfélszolgálathoz történő elszállításában közreműködhetnek. Egyéb esetben a szolgáltatás megszüntetésétől csak akkor lehet eltekinteni, ha a felhasználó hitelt érdemlő okmányokkal - befizetési csekk, terhelési értesítő és bevételi pénztárbizonylat - tudja igazolni, hogy tartozását időközben rendezte, vagy érvényes részletfizetési megállapodással rendelkezik. A kizárás, vagy visszakötés után a szerelő köteles a tevékenységgel járó esetleges rendellenességeket (pl. vízfolyás, légtelenítés, csöpögés) elhárítani. Amennyiben a kikötést követően hátralékos felhasználó rendezi tartozását és kifizeti a ki-, és visszakötés díját, a visszakötést egy (1) munkanapon belül el kell végezni. X I I. A T Á V HŐSZ O L G Á L T A T Á S E L S Z Á M O L Á S A 1. Általános szabályok 1.1. Elszámolási mérőberendezés: Fűtés szolgáltatás tekintetében a Fogyasztói hőközpont és szolgáltatói hőközponthoz tartozó hőfogadóban felszerelt négyévenként hitelesített hőmennyiségmérő Hőközpont és hőfogadó közötti hőveszteség nem kerül kiszámlázásra. Melegvíz-szolgáltatás tekintetében épületrészekbe felszerelt melegvíz-mérő 1.2. A távhőszolgáltatás ár-, és díjtétel rendszere A távhőtörvény rendelkezései szerint csak a távhőszolgáltatás csatlakozási díja és lakossági távhőszolgáltatás díja hatósági áras szolgáltatás. 34. oldal, összesen: 46

41 A lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjainak megállapítását és az áralkalmazás feltételeit az ártörvényben foglaltak alapján - az árhatóságként is működő Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és Baj Község Önkormányzata rendeletekben határozza meg. Szolgáltató a rendszeres számlázási tevékenységekor a távhőszolgáltatás árát a számlázáskor hatályban lévő díjtételek alapján határozza meg, mely díjtételekre külön kerül felszámításra a mindenkori Áfa összege. A lakossági szolgáltatások díjait Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletben állapítja meg, melyet Szolgáltató jogosult külön szerződésmódosítás nélkül, az árváltozásról szóló értesítés mellett, a számlájában érvényesíteni. Egyéb nem lakossági (közületi) felhasználók esetében a hőtermelő és a hőszolgáltató által kötött mindenkori hatályos hőértékesítési szerződésre hivatkozással, hőtermelő által érvényesített termelői árak alapján, helyi Önkormányzat rendeletével megállapított Díjképzési előírások szerint számított szolgáltatási díjjal kerül kiszámlázásra Amennyiben az áremelés hatálybalépése után tervezett első leolvasás a felhasználónak felróható okból kétszeri kísérlettel nem hajtható végre, vagy írásbeli felhasználói bejelentésből nem állapítható meg a számlázás alapjául szolgáló mérőállás, a számlázásnál az árváltozás hónapjának utolsó napjával, mint osztónappal lehet az árváltozást megelőző és követő leolvasási adatok különbségét áralkalmazás szempontjából időarányosan megosztani. 2. Távhőszolgáltatás díjtételei A távhőszolgáltatás (hő és használati melegvíz) díja egytarifás vagy kéttarifás. A kéttarifás díj alapdíjból és hődíjból áll. A használati melegvíz-szolgáltatás díja nem tartalmazza a melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz víz- és csatornahasználati díját és a felszámítandó Áfát. A távhőszolgáltató által kiszámlázott használati melegvíz készítéséhez felhasznált víz- és csatornahasználati díj megegyezik az ellátási terület szerinti illetékes vízszolgáltató által alkalmazott díjtételekkel Alapdíj Az alapdíj éves díj, melynek 1/12-ed része havonta kerül kiszámlázásra. Az alapdíjat a fűtés szempontjából figyelembe vehető helyiségek légtérfogata (lm 3 ) után, üzemi díjas felhasználónál a lekötött legnagyobb teljesítmény után kell megfizetni. 1 MW alatti lekötésű üzemi díjas felhasználók alapdíjat nem fizetnek, mivel részükre egytarifás díj kerül megállapításra. Lakásonkénti mérés szerinti elszámolási körbe tartozó (egytarifás) felhasználók részére alapdíj nem kerül felszámításra és kiszámlázásra Hődíj A hőmennyiségmérők a fűtési időszakban, havonként a hónap napja között kerülnek leolvasásra elszámolás céljából. A mért hő alapján számított hődíj a felhasználók és díjfizetők között a közüzemi szerződésben rögzítettek szerint, rendelkezés hiányában az általa használt lakás, helyiség fűtött térfogata alapján kerül szétosztásra. Üzemi díjas és egyedi hőmennyiségmérő alapján elszámoló felhasználó a hőmennyiség alapján fizeti meg a hődíjat. Hődíj számlázásra csak a fűtési idényben kerül sor Használati melegvíz-szolgáltatás egytarifás díja Amennyiben a használati melegvíz felhasználás a felhasználói helyen (lakás, helyiség) 35. oldal, összesen: 46

42 mérhető, a felhasználói helyre vonatkozóan a szolgáltatás hónapjában az előző mért időszak felhasználásából számított egy hónapi átlagnak megfelelő egytarifás melegvízdíj kerül melegvízdíj előlegként - leszámlázásra. Az épületrészekbe felszerelt melegvízmérőket Szolgáltató június 01. napjától Psion kézi számítógéppel, négy hónaponként olvassa le. Az elszámolás a leolvasást követő tárgyhavi számlában történik, a két elszámolás közötti időszakra befizetett részfizetések figyelembe vételével. Két elszámolási időszak között, amennyiben átlagra vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, 4 vízm 3 valószínűsített fogyasztást kell a részfizetés alapjának tekinteni. Amennyiben a Felhasználó a melegvízmérők beszerelése, leolvasása, ellenőrzése, cseréje, hitelesítése, javítása, a szolgáltatás megszűntetése érdekében a szolgáltató vagy megbízottja épületbe, épületrészbe való bejutását nem biztosítja, a szolgáltató jogosult a évi XVIII. törvény 51.. (8) bekezdésében meghatározott eljárást kezdeményezni, felmerült költsége és kára megtérítését kérni, továbbá az önkormányzati rendeletben meghatározott városi átlagnak megfelelő mértékű felemelt díjat leszámlázni Melegvíz készítéshez felhasznált ivóvíz- és csatornahasználati díj A melegvízdíj elszámolásával azonos módon, de a távhőszolgáltatás díjától elkülönítetten kell a melegvíz készítéséhez felhasznált hidegvíz víz- és csatornahasználati díjat megfizetni a távhőszolgáltató felé akkor, ha annak ellenértékét a szolgáltató fizeti meg a felhasználó helyett a vízszolgáltatónak. A számla a tényleges vízfelhasználó - felhasználó - nevére készül. 3. Leolvasások, számlázás rendje és módja 3.1 Fűtésszolgáltatás Leolvasás: fűtési időszakban, minden hónap napja, a Megbízott részvételével, a Szolgáltató által meghirdetett leolvasási ütemterv szerint. Szolgáltató lehetővé teszi, hogy az elszámolás alapjául szolgáló mérő állását a Megbízott igényének megfelelően ellenőrizhesse. Elszámolás: A fűtésszolgáltatás elszámolás fűtési időszakban a tárgyhót követő hónapban történik. Alapja a fűtési időszakban a hőmennyiségmérő tényállása minden hónap utolsó hetében leolvasott GJ mennyisége. Számlázás: teljesített szolgáltatás után, tárgyhónapot követő hónapban, felhasználók által meghatározott módon. 3.2 Melegvíz-szolgáltatás Leolvasás: Négyhavonta a Szolgáltató által meghirdetett állandó leolvasási ütemterv szerint. A leolvasás időpontjáról az érintettek a lépcsőházba (a leolvasás napját megelőző 3 nappal korábban) kifüggesztett értesítés tájékoztatja. A leolvasás időpontja úgy lett meghatározva, hogy a fogyasztó várakozási ideje ne haladja meg a kettő (2) óra időtartamot. Elszámolás: lakásban (épületrész) lévő melegvíz-mérők főmérők, és a mérőn mért fogyasztás alapján történik elszámolás. Veszteség víz kiszámlázásra nem kerül. Számlázás: Épületrész tulajdonosok részére, tárgyhavi számlán. A melegvízmérő mérési tényadata a felhasználó részére kiállított számlán szerepel. Két elszámolási időszak között a Felhasználó előző elszámolási időszakának használati melegvíz fogyasztásából számított melegvízdíj, víz- és csatornadíj átlag kerül havonta számlázásra. Mérési eredmény hiányában az átlag mértéke 4 m3/hó. Az elszámolás alapján 36. oldal, összesen: 46

43 megállapított átlag módosítását a Felhasználó bármikor (helyszíni vízóra leolvasáskor a leolvasónál, egyéb esetben írásban) kérheti. 4. Számlaadási kötelezettség A számlákra vonatkozó jogszabály előírásainak betartásával szolgáltató a közüzemi szerződésekben foglaltak szerint rendelkezés hiányában épületrészenként, a távhőszolgáltatásért fizetendő ellenértékről számlát állít ki. (16. melléklet) Abban az esetben, ha a számlázás megkezdéséig (lakossági fogyasztók esetében a tárgyhót megelőző hónap 28-ig) a fogyasztó és a pénzintézet között létrejött megállapodásról (felhatalmazásról) a pénzintézet nem értesíti szolgáltatót, a KOMTÁVHŐ Zrt. a fogyasztót készpénzfizetőnek tekinti és a számlához készpénz átutalási megbízást (csekket) mellékel. 5. A számlák kézbesítése Ha a felhasználó/díjfizető másképp nem rendelkezik, szolgáltató a kibocsátott számlákat, a fizetési határidő előtt legalább 8 nappal korábban, saját dolgozói által a fogyasztó levélszekrényébe kézbesíti. Ha felhasználó/díjfizető a fogyasztási hely címével nem megegyező számlázási, illetve levélcímre kéri a kézbesítést, akkor a számlák elkészítését követő második munkanapig a postára adásnak meg kell történnie. Külföldre történő kézbesítés esetén a kézbesítés postai díját, a kézbesítés várható időtartamára, felhasználónak/díjfizetőnek előre meg kell fizetnie. 6. A távhőszolgáltatás ellenértékének kiegyenlítése Felhasználók/díjfizetők a távhőszolgáltatás ellenértékét a szerződésben (fizetési megállapodásban) vagy a számlán feltüntetett határidőig kötelesek kiegyenlíteni. A távhődíjak megfizetésének esedékessége tárgyhónap 15. napja. A távhőszolgáltatás ellenértékét a felhasználók tárgyhónap utolsó napjáig kamatmentesen egyenlíthetik ki. A számla összege csak a tárgyhót követő hó első napjától tekinthető hátraléknak, amely után már alkalmazhatók a Ptk. késedelmes megfizetésre vonatkozó szabályai. Alaptalan számlareklamáció a fizetési határidőt nem módosítja. Jogos számlareklamáció esetén a módosított fizetési határidőt a korrekciós számlán kell feltüntetni. A fizetési kötelezettség teljesítése független a fogyasztó által megválasztott fizetési módtól. A fizetési határidőt követő kiegyenlítés késedelmes fizetésnek minősül. Pénzintézeten keresztül történő kiegyenlítés esetén a fizetési határidőt nem módosítja: - a megbízás visszavonása, módosítása, - ha az esedékes számla összege limit feletti, - a pénzintézet a felhasználó azonosítóját (ügyfélszámát) hibásan tartja nyilván, - ha a számla összege fedezethiány miatt nem utalható, - a pénzintézet a benyújtott terhelést, előzetes értesítés és egyeztetés nélkül, technikai okok miatt nem fogadta, - ha a pénzintézet a felhatalmazásról, illetve az ügyfél folyószámlaszámának megváltozásáról, a felhatalmazás érvényességi idejéről szolgáltatót nem értesítette a terhelés benyújtása előtt. 37. oldal, összesen: 46

44 7. Díjfizetési módok 7.1. Készpénzfizetés a helyszínen Ha a felhasználó/díjfizető a számlát a kézbesítés időpontjában a helyszínen kívánja kiegyenlíteni, akkor a számlakézbesítő a készpénz átvételét bevételi pénztárbizonylat kiállításával köteles igazolni. 7.2 Pénztári befizetés Ha a felhasználó/díjfizető a számlát a szolgáltató pénztárában kívánja kiegyenlíteni, akkor a pénztáros a készpénz átvételét köteles átvételi elismervény kiállításával igazolni. 7.3 Postán történő befizetés Felhasználó/díjfizető a távhőszolgáltatás ellenértékét kiegyenlítheti postán történő befizetéssel. A kiegyenlítés egyaránt történhet a számlához mellékelt készpénz átutalási utalványon, vagy belföldi postautalványon. Belföldi postautalványon történő feladás esetén, ha arról hiányzik a beazonosításhoz és jóváíráshoz szükséges információ (név, cím, ügyfélszám, fogyasztási hely, számlaszám, időszak, stb.), akkor szolgáltató tudakozványt köteles, az összeg postai telepítését követő két munkanapon belül, a feladónak elküldeni. A be nem azonosítható befizetéseket szolgáltató a válaszlap kézhezvételéig, a többi befizetéstől elkülönített módon és tételesen köteles nyilvántartani. Postán történő befizetés esetén a teljesítés napja a postai átvételt igazoló bélyegzőn feltüntetett időpont. Ha a postán történő befizetés a szokásos telepítési időig nem kerül jóváírásra a szolgáltató bankszámláján, akkor szolgáltató, felhasználó/díjfizető kérésére, köteles erről az igazolást kiadni. Szolgáltató a postára adott, de hozzá be nem érkezett befizetések ügyében eljárhat felhasználó/díjfizető helyett, ha a szolgáltató rendelkezésére bocsátották a feladóvevényt, vagy annak hiteles másolatát és megfizeti az eljárás ügyviteli díját. A postára adott, de a szolgáltatóhoz be nem érkezett befizetések miatt felhasználó/díjfizetőt hátrány, kár nem érheti, ha az eljárás végén az összeg szolgáltató bankszámlájára, telepítésre kerül Lakossági folyószámláról (átutalási betétszámláról) történő kiegyenlítés Lakossági folyószámláról csak a pénzintézet értesítését követően, a felhatalmazás érvényességének időpontjától, kerülhet sor. Ha a számlázás megkezdéséig a pénzintézet nem vagy nem a pénzforgalomról szóló előírásoknak megfelelően értesíti szolgáltatót a megbízási szerződés megkötéséről vagy módosításáról, akkor szolgáltató fogyasztót készpénzfizetőnek tekinti. Ha a számlázás megkezdéséig a fogyasztó vagy a pénzintézet nem értesíti a szolgáltatót a megbízási szerződés megszűnéséről vagy felfüggesztéséről, illetve arról, hogy a megbízás fedezethiány miatt nem teljesíthető, akkor felhasználó/díjfizetőnek a kézbesített számla alapján kell gondoskodni a határidőre történő kiegyenlítésről. Tartós fedezetlenség (3 hónap) esetén szolgáltató felhasználó/díjfizetőt készpénzfizetőnek tekinti és a továbbiakban a számlához készpénzátutalási megbízást (csekket) is mellékel. A pénzintézetnek adott megbízás módosítása - új felhatalmazás - nélkül és az erről szóló pénzintézeti értesítés megküldéséig szolgáltatónak nincs jogosultsága másik vagy új felhasználási hely esedékes számláit benyújtani a pénzintézethez. 38. oldal, összesen: 46

45 Nincs lehetőség arra, hogy a szolgáltató a nem teljesített megbízásokat (a visszautasítás okától függetlenül), a tárgyhót megelőző időszak számláit, a tárgyhót érintő korrekciós számlákat, a felhasználó/díjfizető változással összefüggő számlákat benyújtsa a felhasználó/díjfizető folyószámláját vezető pénzintézetnek. Ilyen esetben a számla kiegyenlítéséről a felhasználó/díjfizető egyéb módon (például a banknak adott egyedi megbízással) kell gondoskodnia. Lakossági folyószámláról történő kiegyenlítés feltételeit a felhasználó/díjfizető és a pénzintézet között létrejött megállapodás rögzíti. Az ilyen megbízással kapcsolatos ügyek intézése nem tartozik a KOMTÁVHŐ Zrt. hatáskörébe. Észrevétel, kifogás vagy panasz esetén közvetlenül a bankhoz kell fordulni. A pénzintézeten keresztül történő számlarendezés érdekében a pénzintézet tárgyhónap 15. napján kísérli meg megterhelni a fogyasztói számlákat. Fedezet hiány esetén a levonás meghiúsulása nem eredményezi szolgáltató ismételt megterhelési igényét, így az érintett felhasználó/díjfizető csekken, személyesen teljesíthet Bankszámláról történő kiegyenlítés Bankszámlával rendelkező felhasználó/díjfizető a pénzforgalmi szabályok előírásai alapján kétoldalú megállapodásban rögzített módon - azonnali beszedési megbízással, - határidős megbízással, - átutalással rendezheti az esedékes (kézbesített) számlákat Szociális és egyéb jogcímen nyújtott támogatás jóváírása A szociális és egyéb jogcímen nyújtott támogatás nem minősül készpénzjuttatásnak, ezért a támogatás összegének jóváírása, az államigazgatási határozat rendelkező részében meghatározott feltételek, illetve a támogatás összegét folyósító rendelkezéseinek betartásával, a következők szerint történik. Ha a felhasználó/díjfizető szolgáltató felé - nincs tartozása, akkor a támogatás összegét a tárgyhóban esedékes díjak részbeni, vagy teljes kiegyenlítésére kell fordítani, - van tartozása, akkor a támogatás összegét fogyasztói befizetésként kell kezelni és a tartozás csökkentésére kell felhasználni. A támogatás összegének jóváírását (akár számlában, akár hátralékra) csak az után tudja megkezdeni a szolgáltató, ha az államigazgatási határozatot, vagy a folyósító rendelkezéseit írásban megkapja és a támogatás havonkénti, vagy teljes összegét - jogosultak szerint részletezett módon - a folyósító szolgáltatónak átutalta. Ha szolgáltató a támogatás összegének jóváírását nem tudja megkezdeni, akkor erről a felhasználót/díjfizetőt és a folyósítót egyaránt köteles írásban haladéktalanul értesíteni és a már átutalt összeget ezzel egyidőben a folyósítónak visszafizetni. A szociális és egyéb jogcímen nyújtott támogatás a kibocsátott számlák esedékességét, a felhasználó/díjfizető díjfizetési kötelezettségét nem érinti, erre való hivatkozással fogyasztó a díjfizetést nem tagadhatja meg és nem mentesülhet a késedelmes fizetés következményei alól. 39. oldal, összesen: 46

46 8. Késedelmes fizetés és következményei Ha a felhasználó/díjfizető a szolgáltatás ellenértékét nem az értékesítési szerződésben, illetve nem a számlán feltüntetett határidőig fizeti meg, vagy csak részben egyenlíti ki, a szolgáltató havonta, levélben szólítja fel a díj kiegyenlítésére. Ha a felhasználó/díjfizető nem tulajdonosa a fogyasztási helynek, akkor szolgáltató, a felszólító levél másolatának vagy az egyenlegközlő megküldésével, az általa ismert tulajdonost is értesítheti. Távhőszolgáltatót nem terheli felelősség azért, ha a felszólító leveleket a posta nem a küldeményekre vonatkozó előírások szerint kézbesíti. Késedelmes fizetés esetén fogyasztó a számlatartozáson (főkövetelésen) kívül köteles megfizetni a Ptk szerinti késedelmi kamatot, valamint szolgáltatónak a késedelmes fizetés miatt felmerült egyéb költségeit (felszólítások postai díja, illeték, ügyvédi munkadíj, címkutatás költsége, tulajdoni lap beszerzésének költsége, a végrehajtás díja, stb.). A leggyakoribb járulékos költségeket tartalmazó tájékoztatást az ügyfélszolgálati irodákban ki kell függeszteni. (18. sz. melléklet) A késedelmi kamat a fizetési határidőt követő naptól esedékes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. Késedelmes fizetés esetén szolgáltató jogosult a felszólítást követően: - megindítani a behajtási eljárást, - intézkedni a szolgáltatás felfüggesztésére, - a szerződés felmondására, ha fogyasztó tartozása 30 napnál régebbi. Ha a felhasználónak/díjfizetőnek több tartozása áll fenn és a teljesítés nem fedezi valamennyi tartozást, akkor a befizetést a Ptk. előírásainak megfelelő sorrendben kell a követelések fedezetére fordítani. Ha felhasználó/díjfizető kamattal és költséggel is tartozik és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, utána a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni, függetlenül a befizető rendelkezéseitől. Felhasználó/díjfizető szolgáltató hozzájárulása nélkül is törlesztheti tartozását. A részteljesítés azonban nem mentesíti fogyasztót a késedelmes fizetés és a szerződésszegés következményei alól. A tartozás rendezése érdekében, együttműködés és kellő garancia esetén, szolgáltató részletfizetési megállapodást köt Felhasználóval/díjfizetővel. A részletfizetési megállapodás általános feltételeit a 12. sz. melléklet tartalmazza. Indokolt esetben szolgáltató az általános feltételektől eltérhet. A részletfizetési megállapodás mintát a 13. sz. melléklet tartalmazza. Ha Felhasználó/díjfizető a fizetési határidőig nem vagy csak részben egyenlítette ki a szolgáltatás ellenértékét, akkor a szolgáltatóval kötött részletfizetési megállapodás kizárólag abban az esetben mentesíti felhasználó/díjfizetőt a késedelmes fizetés következményei alól, ha azt a megállapodás külön tartalmazza. Ha Felhasználó/díjfizetővel részletfizetési megállapodás jön létre és Felhasználó/díjfizető az abban foglaltaknak eleget tesz, szolgáltató a korábban megindított behajtási eljárást felfüggeszti, illetve újat nem kezdeményez. Ha Felhasználó/díjfizető nem vagy nem a részletfizetési megállapodás szerint törleszti a tartozást, akkor szolgáltató jogosult: - a megállapodás felmondására, 40. oldal, összesen: 46

47 - a behajtási eljárást folytatni, illetve megkezdeni. Nem teljesített részletfizetési megállapodás esetén szolgáltató megtagadhatja az újabb részletfizetési megállapodás megkötését. 9. Követelések behajtása Eredménytelen felszólítás esetén a díjhátralékkal rendelkező Felhasználó/díjfizetőt a Szolgáltató helyszíni díjbeszedői keresik fel. Ha az eljárás során készpénzfizetésre nem kerül sor, fogyasztó a hátralékát más módon sem egyenlíti úgy a szolgáltató a Behajtási Szabályzata szerint a peres eljárás megindítása iránt intézkedik, a szolgáltatást szüneteltetheti, vagy a szerződést felmondhatja. A behajtási eljárás során szolgáltató intézkedései a következők: - ha a Felhasználó/díjfizető az épület (épületrész) bérlője, akkor a bérbeadó tulajdonos értesítése, javaslat a bérleti jogviszony felmondására, - ha a felhasználói hely tulajdonosa kiskorú, az illetékes szakigazgatási szerv tájékoztatása, - a lakó-, illetve vegyes célra használt épület (társasház) közös képviselőjének tájékoztatása, - a Felhasználókkal/díjfizetőkkel való személyes kapcsolatfelvétel, részletfizetési megállapodás megkötésének kezdeményezése, - részösszegű befizetések (részteljesítés) elfogadása, - részletfizetési megállapodások megkötése, - zálog szerződések megkötése, a zálogjog bejegyeztetése a tulajdoni lapra, - fizetési meghagyások kibocsátásának kezdeményezése a bíróságon, - végrehajtási eljárás megindításának, ingatlan végrehajtásnak kezdeményezése A hátralék jogi eszközökkel (fizetési meghagyás, végrehajtási eljárás) történő behajtása előtt figyelembe kell venni: - az eljárás alá még nem vont időszakok és a teljes tartozás összegét, - a Felhasználó/díjfizető fizetési készségét, - a behajtási eljárás várható költségét, - a Felhasználó/díjfizető által felajánlott biztosítékokat. A behajtási eljárás során fogyasztót megilleti az a jog, hogy érdeklődése esetén a szolgáltató teljes körűen tájékoztassa ügyének állásáról és a teljesítés elősegítése érdekében az adósságkezelés lehetőségeiről. 10. Szolgáltatás felfüggesztése, kikapcsolás Díjhátralék késedelmes megfizetése miatti szolgáltatás felfüggesztésére kerül sor. Ha a távhőszolgáltatás díját a felhasználó az esedékességtől számított 30 napon belül nem fizeti meg, a Szolgáltató a közüzemi szerződést felmondhatja, és a felhasználót a távhőszolgáltatásból kikapcsolhatja. 41. oldal, összesen: 46

48 X I I I. Á R A K É S D Í J A K Á T L Á T H A T Ó S Á G A L E G K I S E B B K Ö L T S É G E L V É N E K É R V É N Y E S Í T É S E A távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény 3. -ának (2) bekezdésében, 6. -ának (1) bekezdésében és az Árak megállapításáról szóló többször módosított évi LXXXVII. törvény mellékletében kapott felhatalmazás alapján Tatabánya város területén érvényes hatállyal Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (14. sz. melléklet), Baj Község területén Baj Község Önkormányzata rendeletben határozza meg a távhőszolgáltatási díjakat és a díjalkalmazás feltételeit. A távhőszolgáltatási díjak átláthatóságának és ellenőrizhetőségének biztosítása a Tszt. Fogyasztóvédelem fejezetcím alatt (7. ) megfogalmazottak, továbbá az 52. (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével történik. 1. A díjak, díjrendszerek kialakításának, változtatásának általános elvei 1.1. költségfedezeti elv A díjrendszer által elérhető bevétel biztosítsa, hogy a társaság ésszerű üzemeltetési költségei, valamint a szükséges és indokolt befektetései megfelelően megtérüljenek, beleértve a hatékony működéshez szükséges kockázat és nyereség fedezetének biztosítását is. Az árak megállapításánál figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz szükséges tartalék kapacitáshoz kapcsolódó költségeket költségminimalizálási elv Az árnak ösztönöznie kell a biztonságos és legkisebb költségű távhőszolgáltatásra, a kapacitások hatékony igénybevételére. A díjrendszer segítse elő és tegye lehetővé a biztonságos hőenergia ellátását, a ráfordítások hatékony igénybevételét, a hőenergia racionális és takarékos felhasználását. Egyaránt érvényesüljön a felhasználó és a távhőszolgáltató érdeke és mindez a lehető legalacsonyabb költségszinten valósuljon meg együttműködési elv A díjrendszerek legyenek könnyen alkalmazhatók, egyszerűek és közérthetőek, szolgálják a Távhőszolgáltató-Felhasználó együttműködés fejlesztését, tegyék lehetővé az információk szabad hozzáférhetőségét és kölcsönös felhasználását. A gazdasági társaság és az egyes önkormányzat között létrejött működtetési szerződés tartalmazza a távhőszolgáltatási díjak meghatározására szolgáló számítási módszert, az un. díjmechanizmust. 2. A díjak mértékét alapvetően befolyásoló tényezők 2.1. központi energiahordozók árának gyakori változása és ezáltal a beszállítói árváltozások A tüzelőanyagok árával összefüggő beszállítói árváltozások hatályba lépése esetén a szolgáltató jogosult a szolgáltatási hődíjtételeinek módosítását kezdeményezni infláció szoros követése A nem energiahordozókkal összefüggő költségváltozások miatti szolgáltatási alapdíj tételek módosítására évente egy alkalommal, a benne levő költség elemek arányában, a bejelentett várható inflációval azonos mértékben, annak közzétételét követően szolgáltató jogosult a szolgáltatási hődíjtételeinek módosítását kezdeményezni. 42. oldal, összesen: 46

49 A költségek közül a távfűtés és melegvíz-szolgáltatás árképző tényezői közé nem vehetők fel: a) fejlesztésekre, beruházásokra fordított anyag, személyi jellegű és egyéb költség b) vállalkozási és egyéb nem az alaptevékenységgel összefüggő költségek c) céltartalék A díjak szerkezetét alapvetően az határozza meg, hogy a tüzelőanyag költség a fogyasztással arányosan változik, a tüzelőanyagon kívüli összes többi költség (villamos energia, anyag, bér, személyi jellegű egyéb költség, TB járulék, amortizáció, egyéb költségek és ráfordítások) a fogyasztással nem arányosak, így azok az üzleti év során havonta közel azonos terhet jelentenek a szolgáltatónak. A tüzelőanyaggal arányos költséget hődíjnak nevezzük, az összes többi költségre az alapdíj nyújt fedezetet. 3. A legkisebb költség elve érvényesítésének módszerei 3.1. Tatabánya Város hőellátásáról, energiahordozókról Tatabánya Város távfűtésének hőbázisa év óta a Vértesi Erőmű Rt. Tatabányai Fűtőerőműve. Jelenlegi jogutód: Tatabánya Erőmű Kft. Az erőmű rendszerét forróvíz hőhordozóra tervezték, vagyis a fűtőturbinákból távozó gőzt vezetik a gőz-víz hőcserélőkbe, és ezt keringtetik a külső távhálózaton. Az erőmű az energetikai barnaszén eltüzelésére létesült, időközben fűtőolaj tüzelésre is rákényszerült. A fűtőmű átalakítása földgáztüzelésűre évben befejeződött. A KOMTÁVHŐ Zrt. hőbázissal nem rendelkezik, saját maga nem állít elő hőt, az általa szolgáltatott hőenergiát a Tatabánya Erőmű Kft-től vásárolja. Az erőműtől, mint egyetlen beszállítótól vásárolt hőenergia ára hatósági ár. Ez azt jelenti, hogy a Gazdasági Minisztérium által Magyar Közlönyben közzétett teljesítménydíjat és hőárat maximált árként kell figyelembe vennie a hőenergia értékesítőjének. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és a KOMTÁVHŐ Zrt. az elmúlt években arra törekedett, hogy a hatósági ártól eltérő, kedvezőbb hőenergiát érjen el a Tatabánya Erőmű Kftnél, ezzel csökkentve a távhőszolgáltatás felhasználói által fizetendő díjakat. A tárgyalások sikerét jelentette a Vértesi Erőmű Rt. (jogutód: Tatabánya Erőmű Kft.) KOMTÁVHŐ Zrt. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata által aláírt Hosszú Távú Hőértékesítési Keretszerződés 2. sz. Kiegészítő Melléklete, melyben árképlet alapján állapítja meg a hőtermelő a hőszolgáltató által fizetendő hőenergia (teljesítmény és hő) díját. Az árképlet gázár változást követő, a teljesítménydíj vonatkozásában kizárólag az inflációt követő módosítást engedi meg mindaddig, amíg a Keretszerződésben rögzítettek szerint számított projektár alacsonyabb, mint az árhatóságként eljárni jogosult Gazdasági Minisztérium által évente egyszer tárgyévet megelőző év decemberében kihirdetett hatósági ár. A hőtermelő és hőszolgáltató által kötött szerződés, a hőtermelő és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata között létrejött megállapodás együttesen biztosítja a KOMTÁVHŐ Zrt. távhőszolgáltatási díjainak tervezhetőséget, kiszámíthatóságát és szolgálja a legkisebb költség elvének érvényesülését A KOMTÁVHŐ Zrt. költségeiről, költségösszetevőkről A KOMTÁVHŐ Zrt. távhőszolgáltatási díjaiban érvényesített költségek megoszlását a mellékelt ábra mutatja be. A évi tény költségekből kiindulva megállapítható, hogy a költségeknek 76,70 % -a 43. oldal, összesen: 46

50 egyáltalán nem, 23,30 %-a csak részben befolyásolható. I. Nem befolyásolható költségek A nem befolyásolható költségek 68,20 % - a energia költség, melyből a vásárolt hőenergia költsége 64,90 % a villamos energia költsége 3,3 % A nem befolyásolható költségek között jelentkezik a fűtési- és használati melegvíz ellátáshoz vízszolgáltatótól vásárolt hidegvíz víz- és csatorna díja, mely 10,3 %-ot tesz ki. A társaság az önkormányzat tulajdonában és szolgáltató kezelésében lévő, korlátozottan forgalomképes távhővagyon használatáért használati díjat fizet, melynek mértéke nem befolyásolható, és ezen költségcsoport 4,4 % -át teszi ki. A szolgáltató a működéséhez szükséges vagyontárgyak után törvényben meghatározott mértékű értékcsökkenést számolhat el, mely szintén nem befolyásolható költségként a távhőszolgáltatási díjban megjelenik, 1,6 %-os mértékkel. Az államnak fizetendő járulékok (adók, illetékek) 0,7 %-ot, míg a szolgáltatás után járó 12 %- os mértékű általános forgalmi adó 14,8 %-ot tesznek ki a nem befolyásolható költségekből. II. Részben befolyásolható költségek A KOMTÁVHŐ Zrt. távhőszolgáltatási díjban érvényesített költségeinek csak 23,3 %-a az, amelyre a társaság tulajdonosainak és ügyvezetésének ráhatása van, döntéseivel csökkenthető vagy növelhető. Ezen költségcsoport legnagyobb részét 69,63 %-át a távhőrendszer műszaki üzemeltetése (pl. karbantartáshoz kapcsolódó anyag, munkaruha, üzemanyag, vagyonbiztosítás) költség, és a cég működésével összefüggő (pl. nyomtatvány, irodaszer, posta, telefon) költségek teszik ki. Mint minden működő vállalkozás esetében jelentős foglalkoztatással összefüggő kiadással kell számolnia a távhőszolgáltatónak- A foglalkoztatott munkavállalók bére és azután államnak fizetett járulékai a részben befolyásolható költségek 24,91 %, melyből a bér 18,72 %, míg a járulék 6,19 %. A helyi önkormányzati rendelet mellékletét képező djképzési előírások szerint a távhőszolgáltatási díjban érvényesíthető nyereség a szolgáltató hőenergia nélküli össz költségének 10 %-a. Ez azt jelenti, hogy a távhőszolgáltatási díjban realizált nyereség a részben befolyásolható költségek 5,46 %-át teszik ki Költségcsökkentési lehetőségekről Nem befolyásolható költségek csökkentése Az távhő energia költsége két díjból áll: a fogyasztás arányosan fizetendő hődíjból és a lekötött teljesítménydíjhoz igazodó teljesítménydíjból. A vásárolt hőenergia ára hatósági ár, így befolyásolására csak hosszú távú megállapodások megkötésével van mód. A KOMTÁVHŐ Zrt. ezen megállapodást megkötötte, hosszú távon biztosítva ezzel azt, hogy a távhőszolgáltatási díjban megjelenő áthárított energia költség a lehető legalacsonyabb hatósági ár alatti - szinten maradjon. A jövőben arra törekszik, hogy az egyetlen beszállítójával kötött hosszú távú szerződés fennmaradjon. A működéssel összefüggésben jelentkező víz- és csatorna díja, valamint a villamos energia 44. oldal, összesen: 46

51 költségek csak mennyiségi változásuk esetén eredményezhetik a távhőköltségek csökkenését vagy szinten maradását. A szolgáltatónak így arra kell törekednie, hogy biztosítsa a mérősítéssel együtt járó takarékos energia felhasználás feltételeit. Ezen költségek hatósági ára csak tovább számlázott, és ezáltal, befolyásolhatatlan tételek a távhődíjban A részben befolyásolható költségek csökkentése Abból adódóan, hogy a távhőszolgáltatás teljes költségéből a működtetésre fordított költség csak 23,3%, már adódik, hogy e területen nagyobb költségmegtakarítás nem igazán valósítható meg. Ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy az egyéb ráfordítások, a díjbeszedés, költsége szinte befolyásolhatatlan, akkor már csak a személyi jellegű ráfordítások, egyéb anyagköltség és egyéb költségek tekintetében érhető el elvben csökkenés. A személyi jellegű ráfordításoknál kisebb költségmegtakarítás létszámcsökkentéssel elérhető lenne, de ehhez figyelembe kell venni, hogy a KOMTÁVHŐ Rt az utóbbi években már jelentős létszámleépítést végzett, miközben a szolgáltatóval szembeni felhasználói igények, elvárások folyamatosan nőnek. Egyéb irányban pedig a távhő-technológiai folyamatok költségtakarékos fejlesztése, működtetése, magasan kvalifikált, speciális legtöbbször összetett ismeretekkel, képesítésekkel és gyakorlattal rendelkező munkaerőt (szakembergárdát) igényel. Ilyen igények mellett legalább olyan bért és feltételeket szükséges biztosítani a munkavállalóknak, ami megfelel a foglalkoztatásukra alkalmas, más cégek csábításának ellensúlyozására. Az egyéb anyagköltség, illetve egyéb költségek, egyéb ráfordítások folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése, indokoltsága költségellenőrző (controlling) rendszerekkel követett. Valamennyi költségcsökkentés a fokozatos ellenőrzéseknek, elemzéseknek köszönhetően várható ugyan, de mértéke nemhogy a távhőszolgáltatás összes költségéhez képest, hanem az eddig ilyen jellegű költséghez képest is csak kismértékű és relatív lehet. Az ezen költségeket okozó tételek egyrészt drágulnak (rezsianyagok, anyagok, üzemanyagok, posta, bank, biztosítás, járulék, reklám, stb.), másrészt az idősödő rendszerek, a szolgáltatás iránti elvárások növelése egyes tételekben mennyiségi növekedést is igényel. Mindent egybevetve a működtetés költsége alig befolyásolható már csak a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás érdekében is és az itt elért csökkenés észre nem vehető változást okoz a távhőszolgáltatás összes költségében, mely igazán csak az energiaköltségek oldaláról befolyásolható, csökkenthető Gazdálkodási biztonság fenntartása A KOMTÁVHŐ Zrt. gazdálkodásának mélypontját jelentő évben a tulajdonosok által elfogadott három éves stratégia ügyvezető szerv általi következetes végrehajtása meghozta a gazdasági társaság gazdálkodása, tevékenysége kiegyensúlyozottságát. A jelen társadalmi, gazdasági környezetben a társaság szolgáltatásának gazdasági, műszaki feltétele adott és biztosított. A gazdálkodás biztonságát és alapján a folyamatos előretekintés jegyében végzett tervezés határozza meg. A költségek tervezett szinten tartását, a kialakított költségfigyelő és az erre épülő beszámolási rendszer biztosítja. 45. oldal, összesen: 46

52 A társaság működésének neuralgikus pontja a felhasználói hátralékok tömege és annak alakulása, növekedése. Az Igazgatóság ügyvezetése e problémát kézben tartja, és biztonsággal kezeli. A részvénytársaság likviditásának fenntartása összetett feladat, mely az eszközök megfelelő mobilitásával és újabb források feltárásával biztosítható. A pénzügyi állapot gördülő tervezéssel kerül hónapról, hónapra aktualizálásra. A társaság gazdálkodásában évek óta stabil bevételt jelent az alaptevékenységhez nem kapcsolódó saját tulajdonú és használaton kívüli telephelyi helyiségek bérbe adása. A gazdálkodási fegyelemnek köszönhetően gazdálkodási hiány folyamatosan csökken, külső forrás iránti igény (hitelt) csak a fejlesztési célú költségek biztosításakor jelentkezik. A társaság pénzügyi megítélésének javulása miatt a korábbi drágán kamatozó hitelek kiváltásra kerültek egy igen kedvező feltétellel biztosított és alacsonyabb kamatú hitelekkel. A társaság kihasználva azt a tényt, hogy hitele van arra törekszik, hogy az átmeneti likviditási problémák kezelésére a hitelkeret rendelkezésre álljon, azonban tényleges igénybe vételére csak rendkívül indokolt esetben és csak igen rövid időtartamra kerüljön sor Árképzés nyilvánossága A távhőszolgáltatás olyan közszolgáltatás, amely egy szolgáltatási monopólium, így az árképzési és ár megállapítási eljárást egy körültekintő kontrollnak kell alávetni. Ezt hivatott szolgálni, hogy a díjmódosítási kérelem önkormányzati (árhatósági) beterjesztését megelőzően a szolgáltató lehetőséget kínál a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen túl a lakossági érdekvédelmi és érdekképviseleti szerveknek a díjképzéssel, az ármeghatározó tényezőkkel (költségek), azok indokoltságával kapcsolatos információk közvetlen megadására, véleménynyilvánításra. Az így megfogalmazódott javaslatok már a benyújtott kérelemben megjelenítésre kerülhetnek. 46. oldal, összesen: 46