MAGYAR VÉDŐNŐK EGYESÜLETE év március hó 28. napján a Küldött Közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

Save this PDF as:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR VÉDŐNŐK EGYESÜLETE. 2014. év március hó 28. napján a Küldött Közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt"

Átírás

1 MAGYAR VÉDŐNŐK EGYESÜLETE év március hó 28. napján a Küldött Közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya év március hó 28. nap

2 MAGYAR VÉDŐNŐK EGYESÜLET a év március hó 28. napján a Küldött Közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt A L A P S Z A B Á L Y A (módosítások aláhúzottan vannak jelezve) 1. ÁLATALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az Egyesület neve: Magyar Védőnők Egyesülete 1.2 Idegen nyelvű elnevezése: Association of Hungarian Health Visitors 1.3 Rövidített elnevezése: MAVE 1.4 Rövidített idegen nyelvű elnevezése: AHHV 1.5 Székhelye: 1073 Budapest, Akácfa utca 56. fszt Alapításának éve: Hatóköre: Magyarország 1.8 Jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy, közhasznú szervezet 1.9 Időtartama: Az Egyesület határozatlan időre alakul Az Egyesület logója: zöld színű, dupla kör alakú, felül MAVE Magyar Védőnők Egyesülete felirattal körülhatárolt belső körben kereszt alatt gyermek profil 1.11 Honlapja: címe: 1.13 Az Egyesület küldetési nyilatkozata: Védőnők az Egészséges, Boldog Családokért Health visitors for healthy and happy families 2. AZ EGYESÜLET alapvető CÉLJA Egységes szervezetbe tömöríti az ország védőnőit; és a védőnői tevékenységet pártoló tagjait; Képviseli tagjainak szakmai érdekeit; Szakmai és jogi érdekkörében kialakítja saját álláspontját, véleményezi a védőnőkre vonatkozó jogszabályokat, szükség esetén kezdeményezi azok megalkotását, módosítását, felkérésre kidolgozásukban közreműködik; Elősegíti tagjai szakmai-, tudományos fejlődését, továbbképzését, az információ- és tapasztalatcserét; új hatékony módszerek kidolgozását, kipróbálását, elterjesztését, közzétételét, A lakosság magasabb szintű ellátása érdekében küldetési nyilatkozatának megfelelő szellemben egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészségnevelő-felvilágosító anya-, gyermek,- ifjúság-, nő-, és családvédelmi családsegítő tevékenységet folytat; Törekszik a védőnői tevékenység és hivatás társadalmi elismertetésére; Céljai elérése érdekében kapcsolatot tart a törvényhozó, államigazgatási, érdekképviseleti, szakmai intézményrendszerekkel, valamint a civil/karitatív szervezetekkel; Kapcsolatot épít és tart tevékenységével, céljaival összefüggő külföldi intézetekkel, szervezetekkel, egyesületekkel; Az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés területén tudományos tevékenység kutatás végzése, illetőleg ilyen tevékenység támogatása; Oktatás és nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, egészségügyi felvilágosító tevékenység, továbbképzés végzése; Az ifjúsági-egészségügyi gondozás keretében kiskorúak harmonikus testi és lelki fejlődésének elősegítése, gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek védelme; A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség kulturális hagyományaihoz igazodó- egészségügyi és szociális helyzetének javítása; A védőnői gondozási folyamatok fejlesztése során figyelmet fordít nők és férfiak társadalmi egyenlőség körébe tartozó ismeretek beépülésére; 2

3 Lakossági szűrések, valamint egészségnevelési, felvilágosító napok szervezése, a lakosság széles körének igénybevételével nyitott tanácsadók, szakmai műhelyek működtetése, karitatív teendők ellátása; A lakosság és a védőnők részére előadásokat, képzést, továbbképzést, vitafórumokat és konferenciákat szervez, kiadványokat készít és terjeszt a lakosság széles körében, A hátrányos helyzetű lakossági csoportok életminőségének, egészségi állapotának és szociális helyzetének javítására irányuló tevékenységet folytat, támogat, A védőnői munka és a gyakorlat társadalmi szintű hasznosítása, a lakosság széles körében. Ismeretterjesztés, komplex hasznosítási stratégiák kidolgozása és megvalósítása 3. AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE 3.1 Főtevékenység: TEÁOR Szakmai érdek-képviselet 3.2 Az Egyesület közhasznú tevékenysége Az Egyesület cél szerinti alábbi közhasznú tevékenységeit a jogszabályokban rögzített közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi. A közfeladatok teljesítését az alábbi jogszabályok írják elő Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés közhasznú tevékenység a) A lakosság egészség állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezet társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés egészségtudatos szemléletmód alakítása Az Egészségügyről szóló évi CLIV tv (1.)-(2.); A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.XLII.tv. b) Népegészségügyi tevékenység, az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése intézményrendszer, egészségfejlesztés, egészségvédelem, betegségmegelőzés, Az Egészségügyről szóló évi CLIV tv. 35. (1.)-(2.); Szociális tevékenység, családsegítés közhasznú tevékenység c) A családok védelme és a családok jólétének erősítése a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósításának segítése, A családok védelméről szóló évi CCX. tv gyermek-és ifjúságvédelem, gyermek-és ifjúsági érdekképviselet közhasznú tevékenység d) A gyermekvédelemi rendszerhez kapcsolódó feladatok ellátása, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. 17. (1) Emberi és állampolgári jogok védelme közhasznú tevékenység e) Jogvédelmi feladatok gyermekek joga, a jövő nemzedékek érdeke, nemzetiségek joga, leginkább veszélyeztetett csoportok jogai, Az alapvető jogok biztosításáról szóló évi CXI tv. 2. a), b), c), d), f) A jogszabály előkészítéséért felelő miniszter, stratégiai partner részére, a közvetlen egyeztetés során, mint a védőnői szolgálat jogterülettel foglalkozó, stratégiai partnerséggel nem rendelkező szervezet véleményének megjelenítése, jogszabályok megalkotásának kezdeményezése, kidolgozásukban való aktív részvétel. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló évi CXXXI. törvény Oktatás és nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés közhasznú tevékenység g) Egészségügyi szakdolgozók szakmai-, tudományos fejlődésének elősegítése érdekében szabadon választható szakmai elméleti továbbképzésük megszervezése, lebonyolítása Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési szabályairól szóló 63/2011. (XI.29.) NEFMI rendelet A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek egészségügyi, szociális helyzetének javítása közhasznú tevékenység h) Nemzetiségi érdekképviselet/esélyegyenlőség megerősítése 3

4 A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX tv.115. d.) i) Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. tv Tudományos tevékenység, kutatás közhasznú tevékenység j.) Együttműködés a középtávú tudomány technológia- és innováció politika stratégia kialakításában, A kutatás fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. tv 5. (3) Az egyesület közhasznú tevékenysége során pontokban az állami kötelező feladataként felsoroltak ellátását végzi és támogatja, ezért közvetlen és zökkenőmentes együttműködésre törekszik ezen szervekkel Az Egyesület közhasznú tevékenysége nyílt, tevékenysége során nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Az Egyesület működésének, a szolgáltatások igénybevételi módjának, valamint beszámolóinak, közhasznúsági mellékleteinek nyilvánosságát, elsődlegesen az Egyesület honlapon, az érintettekkel közvetlenül írásban, valamint lehetőségei szerint szórólapokon és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja. Az Egyesület által szervezett a honlapon vagy helyi elérhetőségekben közölt tartalommal és időpontban meghirdetett programokon, rendezvényeken, pályázatokon bárki, korlátozás nélkül részt vehet Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatai alapján készült beszámoló és közhasznúsági melléklet, annak valamennyi része nyilvános, abba bárki - az igénybe vehető szolgáltatásokról információgyűjtés vagy tájékozódás érdekében előzetes egyeztetést követően betekinthet, arról saját költségén másolatot kérhet Az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, Alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében, közhasznú célokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja az Egyesület ténylegesen végzett, kiegészítő jellegű másodlagos gazdasági-vállalkozási tevékenységei, amelyek az Egyesület alapvető közhasznú céljainak a megvalósítását segítik elő: TEÁOR Könyvkiadás TEÁOR Film-, videó- televízió program terjesztése TEÁOR Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása TEÁOR Egyéb kiadói tevékenység TEÁOR Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés TEÁOR Társadalomtudományi, humán, kutatás, fejlesztés TEÁOR Reklámügynöki tevékenység TEÁOR Titkári, fordítói tevékenység TEÁOR M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki szolgáltatás TEÁOR Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése TEÁOR Csomagolás TEÁOR Egyéb humán-egészségügyi ellátás TEÁOR Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás TEÁOR Oktatást kiegészítő tevékenység TEÁOR M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül TEÁOR Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 4

5 4. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA, A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE Az egyesületi tagság formái rendes tag pártoló tag (magyar és külföldi székhelyű jogi személy is) ifjúsági tag tiszteletbeli tag (nem magyar állampolgár is.) 4.1 Rendes tag (továbbiakban:tag) lehet az a magyar állampolgárságú, vagy az a Magyarországon letelepedett, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú természetes személy, aki védőnői oklevéllel rendelkezik, és aki írásban nyilatkozik belépési szándékáról, a belépéssel egyidejűleg az évenként meghatározott összegű tagdíjat befizeti és az Egyesület célkitűzéseivel egyetértve, annak Alapszabálya alapján az Egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalva az egyesületi életben folyamatosan és tevékenyen részt vesz A tagsági viszony keletkezésének napja az a nap, amelyen a tag az aláírt belépési nyilatkozatnak és a tárgyévi tagdíjnak az Országos Elnökséghez történt megküldését követően az Országos Elnökség soron következő ülésén taggá választó, tagfelvételi határozata alapján a tagnyilvántartásba bejegyzi A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. A tagsági díj mértékét évente a Küldött Közgyűlés határozza meg. 4.2 Pártoló tag lehet olyan magyar, vagy külföldi állampolgárságú természetes, illetve jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szervezet, aki az Egyesület pártoló tagja kíván lenni, az Egyesület tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen anyagi eszközeivel vagy egyéb közreműködésével (anyagi, szakmai, erkölcsi, vagy egyéb módon) támogatni kívánja, pártoló tagfelvételét írásban kéri az Országos Elnökségtől. Jogi személyt valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, szervezet, mint pártoló tagot az egyesület tevékenységében bejegyzett, aláírási címpéldánnyal (aláírás-mintával) igazolt és a belépési nyilatkozathoz csatolt képviselője képviseli, illetőleg írásbeli meghatalmazottja képviselheti A pártoló tag felvételéről az Országos Elnökségnek megküldött írásbeli kérelem alapján, az Országos Elnökség határoz. A pártoló tagsági viszony keletkezésének napja az a nap, amelyen a kérelem követően a pártoló tagot az Országos Elnökség soron következő ülésén hozott tagfelvételi határozata alapján a tagnyilvántartásba bejegyzi. 4.3 Ifjúsági tag (továbbiakban:tag) lehet az a magyar, vagy külföldi állampolgárságú természetes személy, aki valamely tudományegyetem egészségtudományi-, vagy főiskolai karán hallgatói jogviszonyban áll, aki az Egyesület munkája iránt érdeklődést tanúsít, az egyesület célkitűzéseivel egyetértve az egyesület életében folyamatosan és tevékenyen részt vesz, az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el vállalva az Alapszabály alapján az Egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését, írásbeli felvételét kéri és a belépési nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg az éves tagdíjat befizetve az Országos Elnökség az ifjúsági tagok sorába felvesz A tagsági viszony keletkezésének napja az a nap, amelyen a tag az aláírt belépési nyilatkozatnak és a tárgyévi tagdíjnak az Országos Elnökséghez történt megküldését követően az Országos Elnökség soron következő ülésén hozott, taggá választó tagfelvételi határozata alapján a tagnyilvántartásba bejegyzi A tagsági díj mértékét évente a Küldött Közgyűlés határozza meg. 4.4 Tiszteletbeli tag lehet olyan magyar vagy külföldi állampolgárságú természetes személy, akit az Egyesület működése, az egyesületi célok előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért a tagság javaslata alapján- a Küldött 5

6 Közgyűlés tiszteletbeli taggá választ, aki az egyesület célja szerinti területen, vagy ahhoz kapcsolódó területen folytat tevékenységet, szakmájának elismert művelője, és aki szakmai tevékenységével vagy az Egyesület kapcsolatainak ápolásában jelentős érdemeket szerzett A Tiszteletbeli tagság személyére az Országos Elnökség tagjai, a küldöttek, a tagok tehetnek írásbeli javaslatot az éves Küldött Közgyűlés előtt 30 napot bezárólag A cím odaítéléséről a tagság javaslata alapján - első évben legfeljebb öt főnek, utána évente két főnek a Küldött Közgyűlés határoz. 4.5 A tagbelépési kérelem tartalmaznia kell a tagfelvételét kérő természetes személy személyi adatait, o jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szervezet cégjegyzékben, törvényszéki nyilvántartásban szereplő alapvető cégadatait, o állandó lakcím-, és munkahely adatait, elérhetőségét, o szakmai-, nyilvántartási adatait, felvétel feltételeinek való megfelelést, o nyilatkozatát, hogy az egyesület Alapszabályainak rendelkezését magára nézve kötelezően elismeri, o személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását A tagsági viszony megszűnik, a tag tagságról lemond kilépésével a) a tagságról a tagnak írásban kell nyilatkoznia, b) a lemondásról kilépésről szóló nyilatkozatot az elnöknek kell megküldeni, c) a tagsági viszony a lemondásról kilépésről szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg. d) a kilépés a tagot terhelő vagyoni kötelezettségek teljesítése alól nem mentesít a tagot a közgyűlés az egyesületből kizárja a tagot az Egyesületből ki lehet zárni, ha a tag a) jogszabályt, vagy az alapszabály rendelkezéseit, vagy küldött közgyűlési határozatot súlyosan, vagy ismételten megsérti, b) az Egyesület érdekeit sértő magatartást tanúsít a tagot az egyesületből kizárni - csak a Küldött Közgyűlés által elfogadott Etikai szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatását követően - a Küldött Közgyűlés határozatával lehet tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül törölni kell a) a tag halála esetén b) jogi személy megszűnése esetén a tagsági viszony egyesület általi felmondásával a tag a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül tagsági viszonyának felmondására tagdíjhátralék meg nem fizetése miatt akkor törölhető,kerülhet sor, ha a tag tagdíját a mindenkori tárgyév március 15.-ig nem rendezi Az Országos Elnökség a törlést felmondást megelőzően írásban, igazolható módon felhívja a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére, ha 30 napos fizetési határidő eredménytelenül telt el, az Országos Elnökség a tag tagsági viszonyát felmondja és törli a tagnyilvántartásból. Az Országos Elnökség tagsági viszonyt felmondó és a törlést elrendelő határozatát írásban közölnie kell a taggal. Ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az egyesület tagjai közül törlik, tagsága a törlés napjával az egyesületben megszűnik. 5. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI; KÜLDÖTTEK A tagsággal járó jogok és kötelezettségek a belépési nyilatkozat aláírásával lépnek életbe. 5.1 Rendes és ifjúsági tag joga (továbbiakban együttesen: tag) azonos A tag egyenlő jogokkal rendelkezik, amelynek keretében részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, szervezeti és tudományos életében, valamint szavazati joga alapján az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult, a Küldött Közgyűlés döntéshozatalában, 6

7 5.1.2 szavazati jogát minden tag kizárólag személyesen, illetve a szakosztályi taggyűléseken megválasztott küldötteken keresztül gyakorolhatja, egyéb esetben képviseletnek helye nincs. Az egyesület minden tagja egy szavazati joggal rendelkezik, A tag választhat és bármely tisztségre választható az Egyesület testületeibe amennyiben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, Az Egyesület tagja akkor választható az ügyintéző és képviseleti szerv tagjává, ha a) legalább korlátozottan cselekvőképes (kivéve, ha a bíróság a képviseleti jogkörét korlátozza), b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, c) magyar állampolgár, vagy rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával, vagy bevándorolt, vagy letelepedett jogállású és érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik az Egyesület Küldött Közgyűlésén annak napirendjére, napirendi pontjaira javaslatot tehet, kezdeményezheti tiszteletbeli tag felvételét, az egyesület fórumain felszólalhatnak, javaslatokat, indítványokat tehetnek, intézkedéseket kezdeményezhetnek, az Egyesület eszközeit, szolgáltatásait és a tagságot megillető kedvezményeket igénybe vehetik A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. 5.2 A rendes és ifjúsági tag kötelezettsége (továbbiakban együttesen: tag) A tagot egyenlő kötelezettségek terhelik, köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározottaknak tagi kötelezettségeknek, a Küldött Közgyűlés, illetve az Országos Elnökség határozatait megtartani, szakmai etikai normákat betartani, tevékenységével nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét lehetőségei és képességei szerint köteles aktívan közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az egyesület anyagi eszközeinek gyarapításában és megóvásában közreműködni, önként vállalt feladatait legjobb tudása szerint teljesíteni, a Küldött Közgyűlés által megállapított mértékű tagdíjat határidőben befizetni, a vállalt egyéb személyes közreműködést teljesíteni, név- és lakcímváltozást 10 (tíz) napon belül az Országos Elnökségnek írásban bejelenteni, Az ifjúsági tag kötelessége, hogy tanulmányai sikeres befejezését követő naptári év december 31. napjáig az Országos Elnökség útján- írásban kéri átigazolását a munkahely szerint illetékes szakosztályba. 5.3 Küldöttek Szavazati jogát a tag a Küldött Közgyűlésen a szakosztályi taggyűléseken az Egyesület Választási Szabályzatában foglaltaknak megfelelően - megválasztott küldöttek útján gyakorolhatja. Küldött lehet az a rendes és ifjúsági tag, akit szakosztályonként szakosztályonként 20 fő után 1 küldött- a szavazattal rendelkező tagok egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 4 évi időtartamra megválasztanak. A küldöttek újraválaszthatóak A küldött személyesen köteles a Küldött Közgyűlésen részt venni, választóit legjobb tudása szerint képviselni. Képviseletnek helye nincs. A küldött a Küldött Közgyűlés napirendjén szereplő kérdéseket köteles választóival előzetesen megvitatni, a Küldött Közgyűlésen elhangzottakról választóinak beszámolni A küldött bármikor visszahívható, ha a választó tagok egyszerű szótöbbséggel a szakosztályi taggyűlésen ekként döntenek. A visszahívást indokolni kell. A megüresedett küldött helyére a választási ciklus végéig terjedő időtartamra pótválasztással új küldöttet kell választani. A visszahívás tényét és a pótválasztással megválasztott új küldött adatait a szakosztályi taggyűlés időpontját követő 15 napon belül az Országos Elnökségnek írásban kell bejelenteni. A visszahívás tényéről az Elnökség a Küldött Közgyűlést tájékoztatni köteles. 5.4 Pártoló tagok jogai és kötelezettségei A természetes személy pártoló tagok jogaikat személyesen, a pártoló tag jogi személy jogaikat és kötelezettségeiket bejegyzett képviselőik útján gyakorolják, illetetve teljesítik. A pártoló tag joga, hogy - részt vegyen az Egyesület taggyűlésén, rendezvényein, igénybe vegye szolgáltatásait és folyamatos tájékoztatást kapjon az Egyesület munkájáról, - az egyesületi szervek döntéshozatalában tanácskozási joggal részt vegyen, Az Egyesület szerveibe nem választhat és tisztség viselésére nem választható. A pártoló kötelezettsége, hogy 7

8 - az Egyesülettel szemben vállalt vagyoni, illetőleg egyéb kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse, - betartsa az Egyesület Alapszabályát, végrehajtsa a Küldött Közgyűlés és az Országos Elnökség határozatait 5.5 Tiszteletbeli tag joga A tiszteletbeli tag joga, hogy részt vegyen az Egyesület minden rendezvényén, indítványozzon, tájékoztatást kapjon a munkájáról, kizárólag tanácskozási joggal részt vegyen az egyesületi szervek döntéshozatalában. Az egyesületi szerveibe nem választhat és nem választható 6. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 6.1 Küldött Közgyűlés 6.2 Országos Elnökség (elnök, elnök helyettes, titkár, 6 fő megválasztott tag ) 6.3 Kibővített Elnökség (országos elnökség tagjai, szakosztályvezetők) 6.4 Szakosztályok (megyei, városi, városkörnyéki, ifjúsági) Szakosztályi taggyűlés Szakosztályvezetői ülés (szakosztályvezető, szakosztályvezető helyettes, 1 megválasztott tag) 6.5 Felügyelő Bizottság (elnök és 2 fő megválasztott tag) 6.6 Országos II. fokú Etikai Bizottság (elnök és 2 fő megválasztott tag) 6.7 Helyi I. fokú Etikai Bizottságok (elnök és 2 fő megválasztott tag) 6.1 Küldött Közgyűlés Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok által választott szakosztályi küldöttek összessége által alkotott Küldött Közgyűlés. Az Egyesület tevékenységét érintő minden kérdésben döntési hatáskörrel rendelkezik. Az Egyesület közhasznú szervezetté nyilvánítására tekintettel ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet. Tagjait alkotják: - a szavazati joggal rendelkező szakosztályi taggyűlésen választott küldöttek (A szakosztályok 20 tag után választanak 1 küldöttet) - Országos Elnökség tagjai - Szakosztályvezetők A Küldött Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: döntés Alapszabály elfogadásáról, illetve módosításáról, döntés Egyesület más társadalmi szervezettel való megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása, továbbá más országos szervezethez, szövetséghez való csatlakozás és kilépés kezdeményezéséről, elfogadásáról, döntés alapítvány létrehozásáról, megszüntetéséről, döntés gazdasági vállalkozás indításáról, megszüntetéséről, döntés az Egyesület Elnökének, Elnök helyettesének, Titkárának, Országos Elnökség (vezető tisztségviselők), valamint az Országos Etikai- és a Felügyelő Bizottság tagjainak 4 évre szóló megválasztásáról, ill. visszahívásáról, vezető tisztségviselők díjazásának megállapításáról, valamint tisztségről történő lemondás elfogadásáról, visszahívás esetén új tisztségviselő választásáról, egyesületi tagnak az egyesületből való kizárásáról, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással a Küldött Közgyűlés elnökének, jegyzőkönyv vezetőjének és 2 fő hitelesítőjének, továbbá választó Küldött Közgyűlésen, illetve a választást megelőző Küldött Közgyűlésen 3 tagú Jelölő- és Szavazatszámláló Bizottság megerősítése/választása, döntés az éves beszámoló ezen belül az Országos Elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének és az egyesülési jogról, a közhasznúsági jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott közhasznúsági melléklet elfogadásáról, döntés az Országos Elnökség, Felügyelő Bizottság, Országos Etikai Bizottság éves beszámolójának elfogadásáról, döntés a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról, döntés az egyesület éves költségvetésének, ill. munkatervének elfogadásáról 8

9 döntés az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának, Etikai Szabályzatának, Választási Szabályzatának elfogadásáról, módosításáról, döntés az Egyesület vezető tisztségviselőinek főállásban munkaviszonyban történő alkalmazásáról, illetve alkalmazásuk megszüntetéséről, munkáltatói jogok gyakorlása, mely jogokat - a két Küldött Közgyűlés között - a Küldött Közgyűlés által választott két országos elnökségi tag útján gyakorolja, olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozóival köt, e jogkörét a két Küldött Közgyűlés között beszámolási kötelezettség mellett az Országos Elnökség útján gyakorolja, a tagság javaslata alapján évente 2 fő részére Tiszteletbeli tag cím határozatban történő adományozása, tiszteletbeli tagsági cím visszavonása, új kitüntetések alapítása, a Kibővített Elnökség által odaítélt kitüntetések megerősítése, visszavonása, a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és az egyesület szervei vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés. Tagok és vezető tisztségviselők között keletkezett viták elbírálása, Országos Elnökség által hozott törvénysértő határozatok megsemmisítése, vagy megváltoztatása, az Etikai Szabályzatban meghatározott esetekben az Országos Etikai Bizottság határozata ellen benyújtott panasz elbírálása, választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, végelszámoló kijelölése, mindazok az ügyek, amelyeket a egyesületi törvény, annak módosításai vagy az alapszabály a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal A Küldött közgyűlés összehívása A Küldött Közgyűlést a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett szükség szerint, de évente legalább egyszer az Elnök, akadályoztatása esetén a Titkár meghívó küldésével vagy közzétételével az Egyesület székhelyére, illetve a küldöttek létszámára tekintettel külső helyszínre hívja össze. A Küldött Közgyűlést össze kell hívni akkor, ha a rendes tagok egy tizede írásban, az ok és cél megjelölésével kívánja, a Bíróság vagy a Felügyelő Bizottság elrendeli (ebben az esetben az Egyesület Elnöke 30 napon belül köteles összehívni a Küldött Közgyűlést.) Az Elnök (Titkár) a szükséges intézkedések megtétele céljából köteles a Küldött Közgyűlést összehívni, ha a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az ilyen céllal összehívott Küldött Közgyűlésen a küldöttek (tagok) kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni A Szakosztályi üléseken a tagság által a taggyűlés napirendi pontjaira tett javaslatok figyelembevételével, a Küldött Közgyűlés időpontjáról, a helyszínről, a napirendről (tárgysorozatról) a küldötteket igazolható módon, írásban postai úton, vagy a küldött által kifejezetten erre a célra megadott e- mail címre történő meghívóval kell meghívni, olyan módon, hogy a meghívók elküldése és a rendes Küldött Közgyűlés esetén az értesítés kézhezvétele legalább 15 nappal, rendkívüli Küldött Közgyűlés esetében 8 nappal megelőzze a Küldött Közgyűlés időpontját. A Küldött Közgyűlés meghívóját az Egyesület honlapján is közzé teszi. A honlapon történő közzététel útján biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az egyesület tagjai a taggyűlés napirendi pontjaira javaslatot tehessenek. A javaslattételre legalább 5 napot kell biztosítani A küldött közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és a Felügyelő Bizottság, Szakosztályvezetők a Küldött Közgyűlést összehívó Elnöktől (Titkártól) írásban kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítése tárgyában az Elnök (Titkár) jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelem tárgyában nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, a Küldött Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 9

10 6.1.4 Küldött Közgyűlés határozatképessége, döntési rendje A Küldött Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok küldöttek számának több mint felét képviselő küldött jelen van és a Küldött Közgyűlést szabályszerűen hívták össze. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy küldött valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ha a Küldött Közgyűlés nem határozatképes, akkor az emiatt megismételt Küldött Közgyűlés kizárólag az eredeti meghívóban rögzített, az eredeti napirendben szereplő ügyekben, a jelenlevők számától függetlenül határozatképes, amennyiben a távolmaradás következményeire vonatkozó figyelmeztetést, valamint a megismételt közgyűlés időpontját és helyét az eredeti meghívó tartalmazta. A megismételt Küldött Közgyűlést az eredeti határozatképtelenség miatt elmaradt Küldött Közgyűlés időpontját követő időpontra, azonos napirendi pontok megjelölésével az eredeti Küldött Közgyűlés napjára is össze lehet hívni. A közzétett szabályszerűen közölt napirenden kívüli ügyekben a Küldött Közgyűlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi szavazásra jogosult küldött jelen van és az ügy napirendre tűzéséhez a napirendben nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárult. A Küldött Közgyűlést amennyiben nem szabályszerűen hívták össze, csak akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Küldött Közgyűlés a tagokra kötelező hatályú döntését határozatba foglalja A Küldött Közgyűlésen minden küldött egy szavazati joggal rendelkezik, amelyet csak személyesen gyakorolhat, képviseletnek nincs helye. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a küldött, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy egyébként személyesen érdekelt a döntésben A Küldött Közgyűlés -a közhasznú szervezetté nyilvánításara tekintettel- nyilvános. Döntéseit, határozatait a jelen levő küldöttek egyszerű szótöbbségével, szavazó lap küldött igazolvány felmutatásával, nyílt szavazással hozza. Kivétel: - az Egyesület alapszabályának módosításához a Küldött Közgyűlésen jelenlevő küldöttek kétharmados háromnegyedes szótöbbséggel, - az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló küldött közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel, - a tag kizárásáról, a tisztségviselők visszahívásáról, egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról, jelenlevő küldöttek kétharmados szótöbbséggel, hozott szavazati aránya szükséges, Titkos szavazással történik az Elnök, Elnök-helyettes, Titkár személyének, valamint az Országos Elnökség, a Felügyelő Bizottság, Etikai Bizottság, tagjainak írásbeli, titkos szavazással 4 évi időtartamra történő megválasztása, visszahívása, valamint tag egyesületből való kizárása. A vezető tisztségviselők és bizottsági tagok újraválasztóak. A titkos szavazással megválasztott tisztségviselőket csak akkor lehet visszahívni, ha az új tisztégre jelölt tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell dönteni. A Küldött Közgyűlés levezető elnökét, a Jelölő- és a Számvizsgáló Bizottságot az Országos Elnökség javaslata alapján a Küldött Közgyűlés, szótöbbséggel, nyílt szavazással választja Az Egyesület szerveibe a jelölés nyíltan történik. Adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok egyszerű szótöbbségét megkapta. Ennek hiányában több jelölt 10

11 esetén az, aki a második szavazás során a legtöbb, de a jelenlevők legalább egy negyedének a szavazatát megkapta. Szavazategyenlőség esetén az a személy, akit sorrendben előbb jelöltek A Küldött Közgyűlésen megjelent szavazati joggal rendelkező küldöttekről jelenléti ív készül, melyen fel kell tüntetni a küldött nevét, címét, a szakosztályának kódját, a küldötteket megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a Küldött Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti A Küldött Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyvezető ír alá és két megjelent tag, valamint a Küldött Közgyűlés levezető elnöke hitelesítenek. 6.2 Országos Elnökség Az Egyesület ügyintéző ügyvezetői és képviseleti szerve az Országos Elnökség, amely szervezi és irányítja az Egyesület munkáját, ellátja az Egyesület vezetését a Küldött Közgyűlések között. Döntéseiről a következő Küldött Közgyűlésen köteles beszámolni. Ülései nyilvánosak Vezető tisztségviselő tagjait 4 évi időtartamra - titkos szavazással - a Küldött Közgyűlés választja meg. A tisztségviselők újraválaszthatóak. A megválasztott tagok maguk közül 3 tagú Számvizsgáló Bizottságot választanak. Az Országos Elnökség vezető tisztségviselő tagjai (9 fő): Elnök Elnökhelyettes Titkár Számvizsgáló Bizottság elnöke és tagjai (3 fő) Országos elnökségi tagok (6 fő) Az országos elnökségi tagság megszűnik a) A tisztségről történő lemondással, A lemondást az Országos Elnökség ülésén kell bejelenteni és a bejelentést jegyzőkönyvben kell rögzíteni, vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni. b) Visszahívással A titkos szavazással megválasztott tisztségviselőket csak akkor lehet visszahívni, ha az új tisztégre jelölt tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell dönteni. c) A határozott idő elteltével A határozott időre választott Országos Elnökség esetén, a határozott idő lejártával. A határozott időre választott Országos Elnökség esetén, ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága annak lejártát megelőzően- megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól. d) Törvényben meghatározott ok bekövetkezte Az Országos Elnökség határozatképessége, döntési rendje Az Országos Elnökség határozatképes, ha ülésein tagjainak fele plusz 1 fő jelen van, ülései nyilvánosak, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, vagy el kell vetni a javaslatot Az Országos Elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a Küldött Közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe, feladata a működőképesség fenntartása és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. Az Országos Elnökség hatáskörébe feladatkörébe tartozik különösen: a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az Országos Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, a Küldött Közgyűlés határozatainak végrehajtása és a Kibővített Elnökség javaslatainak figyelembevételével az Egyesület folyamatos működésének országos szintű operatív szervezése, irányítása, b) beszámolók, közhasznúsági melléklet elkészítése és azoknak a Küldött közgyűlés elé terjesztése, c) éves költségvetés, munkaterv, szabályzatok, az esetleges más módosító tervezetek elkészítése és azoknak Küldött Közgyűlés elé terjesztése, d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldött Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala, és végrehajtása, 11

12 e) az Egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése, f) a Küldött Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése, g) az Országos Elnökség által összehívott Küldött Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása, h) részvétel a Küldött Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre, i) tagnyilvántartás, alapszabály felhatalmazása alapján döntés tagfelvételről, tagsági viszony felmondásáról, illetve tagnyilvántartásból való törlésről, szakosztály nyilvántartás, a tagság tájékoztatásának biztosítása, j) az Egyesület képviselete, jogszabálytervezetek véleményezése, tudományos tevékenységének tervezése, irányítása, pályázatok figyelemmel kisérése, kiadványok gondozása, k) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, l) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése, m) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele, n) döntés az Egyesülettel munkaviszonyt létesítő alkalmazottak felvételéről és munkaviszonyuk megszüntetéséről, munkáltatói jogok gyakorlása, o) a Küldött Közgyűlés határozatának megfelelően két Küldött Közgyűlés között az Egyesület főállású munkaviszonyban alkalmazott vezető tisztségviselői felett a Küldött Közgyűlés által megválasztott 2 országos elnökségi tag útján a munkáltatói jogok gyakorlása, p) a két Küldött Közgyűlés között beszámolási kötelezettség mellett az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozóival kötendő szerződések jóváhagyása, q) döntés a szakosztályok alakulásának és megszűnésének, összevonásának jóváhagyásáról, szakosztályvezetők visszahívásának kezdeményezéséről, r) döntés pályázatok kiírásáról, odaítéléséről, pályázaton való részvételről, s) döntés a szakosztályok alakulásának és megszűnésének, összevonásának jóváhagyásáról, szakosztályvezetők visszahívásának kezdeményezéséről t) az Egyesület könyveinek és iratainak szakértővel történő megvizsgáltatásának előzetes jóváhagyás megadása a Felügyelő Bizottság részére, u) döntés minden olyan ügyintézési és képviseleti ügyben, amely nem tartozik a Küldött Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe Az Országos Elnökség, mint az Egyesület ügyintéző ügyvezető szerve szükség szerint, de legalább félévenként 1 alkalommal ülésezik, melyet az Elnök, akadályoztatása esetén a Titkár hív össze írásban az ülést megelőzően 8 nappal, a napirend egyidejű közlésével. Össze kell hívni az Országos Elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az Országos Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Országos Elnökség ülésére minden elnökségi tagot és a tanácskozási joggal rendelkező Felügyelő Bizottságot a napirend közlésével igazolható módon, postai úton írásban, vagy elektronikus levél formájában kell meghívni. Rendkívüli országos elnökségi ülés összehívását az Országos Elnökség bármely tagja indítványozhatja. Az Országos Elnökség azonnali döntést igénylő ügyben az Országos Elnökség összehívása nélkül elektronikus úton, írásban szavazhat. Az Országos Elnökség ülésein a Felügyelő Bizottság Elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt Felügyelő Bizottság tagja tanácskozási joggal vesz részt Az Országos Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet készít, az érdemi véleményeket, javaslatokat és a tagokra is kötelező döntését határozatba foglalja. A jegyzőkönyvben a kisebbségi véleményt is rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvezető és a határozatok meghozatalában részt vett tisztségviselő (elnök, titkár) írja alá és két jelenlévő tag aláírásával hitelesíti. Az Országos Elnökség határozatait a határozatok meghozatalában részt vett tisztségviselő (elnök, titkár) és egy jelenlevő tag írja alá, a Titkár tartja nyílván a Határozatok Könyvében és az érdekelteknek közvetlenül meg kell küldeni és az egyesület honlapján közzé kell tenni. 12

13 6.2.5 Országos Elnökség vezető tisztségviselői Elnök feladata: - Intézkedéseit a Küldött Közgyűlés vagy az Országos elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban harmadik személyekkel szemben, továbbá a hatóságok előtt képviseli az Egyesületet, irányítja az Egyesület tevékenységét, a Küldött Közgyűlés és az Országos Elnökség hatáskörébe tartozó kérdések kivételével, Az Elnök további feladatait az SZMSZ. szabályozza Elnökhelyettes feladata: kizárólag az Elnök akadályoztatása esetén a Titkárral együttesen eljárva helyettesíti az Elnököt. az Elnök akadályoztatása esetén az Elnököt helyettesíti feladatai ellátásában, pályázatok figyelemmel kisérése, javaslattétel, pályázatok kiírása, - értékelése, Országos Elnökség üléseiről jegyzőkönyv vezetése, Titkár feladata: kizárólag az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökhelyettessel együttesen eljárva helyettesíti az Elnököt, az Egyesület működéséhez kapcsolódó szervezési feladatok ellátása, szakosztályokkal való kapcsolat tartása, A Titkár további feladatait az SZMSZ. szabályozza Számvizsgáló Bizottság - három tagból áll, az Elnök javaslata alapján az Országos Elnökség választja tagjai sorából, elnököt a tagok maguk közül választanak, - feladata az Egyesület éves gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése Országos elnökségi tagok feladatai: az elnökségi üléseken és az egyesületi programokon való aktív részvétel, részvétel a Küldött Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre, részvétel a Küldött Közgyűlés határozatainak végrehajtásában, az Egyesület folyamatos működésének országos szintű operatív szervezésében 6.3. Kibővített Elnökség Kibővített Elnökséget alkotja az Országos Elnökség és a helyi szakosztályi ülésen 4 évenként, a tagság által választott szakosztályok vezetői A Kibővített Elnökség a munkaterv szerint, valamint az Országos Elnökség munkáját segítő, javaslattevő, véleményező szerve, szükség szerint, de legalább évente 1 alkalommal ülésezik. Az üléseket az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén a Titkár hívja össze, az ülést megelőzően 8 nappal a napirend egyidejű közlésével igazolható módon, postai úton írásban, vagy elektronikus levél formájában. Rendkívüli kibővített elnökségi ülés összehívását az Elnökség bármely tagja indítványozhatja. Ülései nyilvánosak, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. A Kibővített Elnökség határozatképes, ha az ülésén tagjainak fele plusz egy fő jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, vagy el kell vetni. A Kibővített Elnökség ülésein a Felügyelő Bizottság Elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt Felügyelő Bizottsági tagja tanácskozási joggal vesz részt Kibővített Elnökség feladatai: az egyesületi tagok javaslatainak figyelembevételével az éves munkaterv és költségvetés kidolgozásához javaslatok, vélemények megtétele. Az Országos Elnökség írásos beszámoló jelentésének véleményezése, amely tartalmazza az Egyesület vagyonmérlegét, nyereségét és az egyéb, a tagokkal kapcsolatos elszámolásokat, a Küldött Közgyűlés előkészítése, javaslattétel a napirendi pontjaira, szükség esetén rendkívüli Küldött Közgyűlés összehívása, az Egyesület vagyonának kezelése, az Egyesületet érintő ügyek vitele, a Küldött Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó belső szabályzatok jóváhagyása, 13

14 döntés a szakosztályok alakulásának és megszűnésének, összevonásának jóváhagyásáról, szakosztályvezetők visszahívásának kezdeményezéséről, döntés a tagságot közvetlenül érintő feladatvállalásokhoz, döntés állandó vagy ideiglenes bizottságok felállításáról, jogállásuk és feladataik meghatározásáról, a tagság javaslata alapján évente 2 fő részére Tiszteletbeli Tag cím oda ítéléséhez javaslattétel és 3 fő részére MAVE díj odaítélése, - a tagság tájékoztatásának biztosítása, A Kibővített Elnökség egyes kérdések megtárgyalására más szervezetekkel való kapcsolattartására, vagy egyéb célokból Munkabizottságot hozhat létre. Üléseiről jegyzőkönyvet készít, az érdemi véleményeket, javaslatokat és a tagokra is kötelező döntését határozatba foglalja. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvezető és a határozatok meghozatalában részt vett (elnök, titkár) és egy jelenlevő tag írja alá, a Titkár tartja nyílván a Határozatok Könyvében és az érdekelteknek közvetlenül meg kell küldeni és az egyesület honlapján közzé kell tenni. 6.4 Szakosztályok A szakosztályok 20 tag indítványa alapján megyénként, városonként, városkörnyékenként szakosztályok, ifjúsági szakosztályok alakulhatnak, amelyek nem önálló jogi személyek, Alakítását, megszűnését jóváhagyás céljából az Országos Elnökségnek be kell jelenteni. A folyamatos számozással megjelölt szakosztályokat az Országos Elnökség tartja nyílván Szakosztályi taggyűlés A szakosztályok taggyűléseit szükség szerint, de legalább évenként tartják. Az üléseket a szakosztályvezető hívja össze, az ülést megelőzően 15 nappal a napirend egyidejű közlésével, igazolható módon, postai úton írásban, vagy elektronikus levél formájában. Rendkívüli szakosztályi ülés összehívását a szakosztály bármely tagja indítványozhatja A szakosztályi taggyűlés határozatképes, ha tagjainak fele plusz egy fő jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Írásban, titkos szavazással történik a szakosztály vezetőjének, valamint 2 fő vezetőség tagjának, továbbá az I. fokú Etikai Bizottságok három tagjának, és a küldöttek 4 évre történő megválasztása, visszahívása, a tag egyesületből történő kizárása A szakosztályok taggyűlésein megjelent tagokról jelenléti ív készül, melyen fel kell tüntetni a tagok nevét, címét, a szakosztályok kódját és a tagokat megillető szavazatok számát. Üléseiről jegyzőkönyvet készít, az érdemi véleményeket, javaslatokat és a tagokra is kötelező döntését határozatba foglalja. Feladatkörébe tartozik: Választási Szabályzat alapján a szakosztály vezetőjének, valamint 2 fő vezetőség tagjának, továbbá az I. fokú Etikai Bizottságok három tagjának, és 20 tagonként 1 küldöttnek - titkos szavazással, egyszerű többséggel - 4 éves időszakra szóló megválasztása ill. visszahívása, a szakosztályonként működő I. fokú Etikai Bizottságok az Egyesület működésével és tagjai tevékenységével kapcsolatos konfliktusokat I. fokon elbírálja az Etikai Szabályzat alapján, döntéseit határozatba foglalja, üléseiről jegyzőkönyvet készít, melyet a jegyzőkönyvezető, szakosztályvezető írja alá és két jelenlevő tag hitelesíti. egy megyében több szakosztály működése esetén, a szakosztályvezetők megyei képviselőt választhatnak maguk közül, aki a megyei kapcsolattartás és az információ áramlásért felelős Szakosztály-vezetőségi ülés Szakosztályi szinten az egyesület ügyintéző szerve, amely szervezi és irányítja a szakosztály munkáját. Döntéseiről a következő Küldött Közgyűlést előkészítő Kibővített Elnökségi ülésen írásba köteles beszámolni. Ülései nyilvánosak A szakosztályvezetőt, szakosztályvezető helyettest és 1 fő szakosztály vezetőségi tagot 4 évi időtartamra - titkos szavazással - a szakosztályi taggyűlés választja meg. A tisztségviselők újraválaszthatóak. 14

15 A szakosztály vezetőség tagjává az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti és nem esik kizáró ok alá Az szakosztályvezetői ülés határozatképes, ha ülésein minden tagja jelen van, ülései nyilvánosak, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni A szakosztályvezetői ülés hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a Küldött Közgyűlés vagy az Országos Elnökség, Kibővített Elnökség hatáskörébe. A szakosztály-vezetőségi ülés hatáskörébe tartozik különösen: a Küldött Közgyűlés határozatai és a kibővített elnökségi javaslatok végrehajtásának, az Egyesület folyamatos működésének helyi szintű operatív szervezése, irányítása, azoknak a feladatoknak a végrehajtása, amelyekkel az Országos Elnökség, Kibővített Elnökség megbízza és dönt azokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak más felsőbb szerv hatáskörébe. a szakosztályok működéséért, jelentési és beszámolási kötelezettségéért a szakosztályvezetők felelősek. a kibővített Országos Elnökségben a szakosztályt annak vezetője, illetve az általa felkért tag is képviselheti írásos megbízás alapján, a szakosztályok gazdálkodásukról ill. tagdíj felhasználásukról a Küldött Közgyűlést megelőzően 60 napon belül, évente írásban kötelesek beszámolni az Országos Elnökségnek. döntéseit határozatba foglalja, üléseiről jegyzőkönyvet készít, melyet a jegyzőkönyvezető és mind a három tag aláír A szakosztály-vezetőségi tagság megszűnik a) a tisztségről történő lemondással, A lemondást a szakosztályi taggyűlésén kell bejelenteni és a bejelentést jegyzőkönyvben kell rögzíteni, vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni. b) Visszahívással A titkos szavazással megválasztott tisztségviselőket csak akkor lehet visszahívni, ha az új tisztégre jelölt tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell dönteni. c) A határozott idő elteltével A határozott időre választott szakosztály vezetői tisztség esetén, a határozott idő lejártával. A határozott időre választott szakosztály vezetői tisztség esetén, ha szakosztályvezetői tisztsége annak lejártát megelőzően megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól. 6.5 Felügyelő Bizottság Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, Felügyelő Bizottság létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. A Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenységet ellátó Egyesület felügyelő szerve, az Egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrzi az Egyesület jogszabály és alapszabályszerű működését és gazdálkodását Felügyelő Bizottságot kötelező létrehozni, a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja, továbbá a közhasznú szervezetté nyilvánított egyesületeknél a civil törvény előírása szerint A Felügyelő Bizottság három tagból áll, tagjait a Küldött Közgyűlés választja a megválasztástól számított négy évre. A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. Tagjai újraválaszthatóak. Amennyiben tagjai száma 3 fő alá csökken, úgy köteles rendkívüli Küldött Közgyűlést összehívni. A két választás között megüresedő helyet pótválasztással kell betölteni. Felügyelő Bizottsági taggá a nagykorú, a tevékenysége ellátásához szükséges körben cselekvőképességében nem korlátozott küldött, illetve küldötten kívül más tag is választható, kivéve, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá az aki, vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület 15

16 vezető tisztségviselője. Az Egyesület alkalmazottját a Küldött Közgyűlés nem választhatja a Felügyelő Bizottság tagjává. A Felügyelő Bizottság tagjai közül elnököt választ A Felügyelő Bizottsági tagnak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Egyesület elnökéhez kell intézni A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével az Egyesületnek okozott károkért a szerződéssel okozott kárért való felelősség szabályi szerint felelnek az Egyesülettel szemben A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok, alapszabály és a Küldött Közgyűlés határozatai szerint végzi, működéséért közvetlenül és kizárólag a Küldött Közgyűlésnek felelős, beszámolási kötelezettséggel. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre: a) ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, b) az Egyesület ügyvezetésének ellenőrzése keretében az Országos Elnökség tagjaitól jelentést, munkavállalóitól tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, tanácskozási joggal részt vesz az országos elnökségi, és a kibővített elnökségi üléseken, valamint a Küldött Közgyűlésen, c) az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja, vagy a Kibővített Elnökség előzetes jóváhagyásával az Egyesület költségére szakértővel megvizsgáltathatja, d) a Felügyelő Bizottság a Küldött Közgyűlés elé kerülő valamennyi fontosabb előterjesztést, jelentést, továbbá a mérleget, vagyonkimutatást, közhasznúsági jelentést, éves munkatervet köteles megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről a Felügyelő Bizottság elnöke a Küldött Közgyűlésnek számol be, írásos beszámolót készít, e) a mérleg, közhasznúsági melléklet, valamint az éves terv elfogadásáról a Küldött Közgyűlés a Felügyelő Bizottság beszámolójának ismeretében határoz, A Felügyelő Bizottság köteles az Országos Elnökséget tájékoztatni és a Küldött Közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel Ha a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívják össze a Küldött Közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult. A Felügyelő Bizottság haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg A Felügyelő Bizottság működése: A Felügyelő Bizottság testületként jár el, üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer hívja össze, ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza, minden tagnak egy szavazata van A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság elnökét és két tagját e minőségében az Elnökség tagjai / vezető tisztségviselők nem utasíthatják A Felügyelő Bizottság üléseit az elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. 16

17 Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet készít, döntéseit határozatba foglalja, melyeket minden tag aláír. A jegyzőkönyvek és a határozatok példányainak irattárazása az elnök feladatkörébe tartozik A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. 6.6 Országos (II. fokú) Etikai Bizottság Az Országos (II. fokú) Etikai Bizottság három tagból áll, tagjait a Küldött Közgyűlés választja a megválasztástól számított négy évre. A két választás között megüresedő helyet pótválasztással kell betölteni. Tagjai újraválaszthatóak. Országos Etikai Bizottsági taggá küldött, illetve küldötten kívül más tag is választható. A Országos Etikai Bizottság tagjai közül elnököt választ, szükség szerint ülésezik az Országos Etikai Bizottság az Egyesület működésével és tagjai tevékenységével kapcsolatos konfliktusok esetében az Etikai Szabályzat alapján, II. fokon dönt az I. fokú Etikai Bizottság határozata ellen benyújtott panasz ügyében, valamint az Etikai Szabályzatban előírt esetekben kijelöli az I. fokon eljáró Etikai Bizottságot munkájáról az éves Küldött Közgyűlésen írásban számol be. 6.7 I. fokú Etikai Bizottságok A szakosztályonként működő I. fokú Etikai Bizottság három tagból áll, tagjait a szakosztályok taggyűlése választja a megválasztástól számított négy évre. A két választás között megüresedő helyet pótválasztással kell betölteni. Tagjai újraválaszthatóak. Az I. fokú etikai bizottsági taggá küldött, illetve küldötten kívül tag is választható. Az I. fokú Etikai Bizottság tagjai közül elnököt választ, szükség szerint ülésezik az I. fokú Etikai Bizottság az adott szakosztály területén az Egyesület működésével és tagjai tevékenységével kapcsolatos konfliktusok esetében az Etikai Szabályzat alapján, I. fokon dönt a panasz ügyében munkájáról az évente a II. fokú Etikai Bizottságnak írásban számol be. 7. AZ EGYESÜLET TESTÜLETI ÜLÉSEINEK JEGYZŐKÖNYVE, HATÁROZATAI, TISZTSÉGVISELŐK DÍJAZÁSA 7.1 Az Egyesület valamennyi szervének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Küldött Közgyűlés esetén a jegyzőkönyvezető és a levezető elnök ír alá, valamint két jelenlevő hitelesítőnek megválasztott küldött hitelesít, Országos Elnökségi és Szakosztályi Taggyűlésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvezető és az elnök,/szakosztályvezető ír alá, valamint két jelenlevő elnökségi/ szakosztályi tag hitelesítenek, Felügyelő Bizottság, valamint az I. fokú továbbá a II. fokú Országos Etikai Bizottság, a szakosztályvezetői ülés jegyzőkönyvét, ülésein hozott döntéseket a bizottság illetve ülés mind a 3 tagja aláírja A minden testületi ülésen készült jegyzőkönyv tartalmazza: az Egyesület nevét, székhelyét, az ülés helyét, idejét, napirendjét, az ülés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőknek és hitelesítőinek a nevét az ülés határozatait, határozatonként a határozatképesség megállapítását, ideértve a szavazatok és ellenszavazatok valamint a tartózkodás számszerű megjelölését, országos elnökségi tag, kibővített elnökségi tag, szakosztályi tagok, küldött, felügyelő bizottsági tag, tiltakozását valamely határozat ellen az ülésen elhangzott fontosabb eseményeket, indítványokat és minden olyan megjegyzést, bejelentést, melyet valamelyik tag, elnökségi tag, kibővített elnökségi tag, szakosztályi tagok, felügyelő bizottsági tag, küldött jegyzőkönyveztetni kíván. Az ülésről készült jegyzőkönyvből kivonat, vagy másolat kiadását bármelyik egyesületi tag kérheti a testületi szervek vezetőitől. 17

18 7.2 Határozatok nyilvántartása: A testületi ülések döntéseit határozatba foglalja. A határozatait meghozataluk után haladéktalanul sorszámmal ellátva írásba kell foglalni és be kell vezetni a Határozatok Könyvébe. A határozat a Határozatok Könyvébe történő bevezetéssel és a határozat meghozatalában részt vett vezető tisztségviselő aláírásával és egy jelenlevő tag hitelesítésével válik érvényessé A Határozatok Könyvét vezeti az Egyesület o Titkára a Küldött Közgyűlés, az Országos Elnökség és Kibővített Elnökség o Szakosztályvezető a szakosztályi taggyűlés és a szakosztály vezetői ülések o Felügyelő Bizottság elnöke a bizottság határozatai tekintetében, oly módon, hogy a nyilvántartásból a testületi ülések döntésének tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen Tekintettel arra, hogy az Egyesület határozataiban a többség érdeke, véleménye kerül kifejezésre, a kisebbségben maradt tagok jogos érdekeit is védi a törvény, így az Egyesület jogsértő határozatát bármelyik tag bíróság előtt keresettel támadhatja meg. A testületi ülések határozatait a Határozatok Könyvébe történő bevezetéssel egyidejűleg igazolható módon írásban, vagy elektronikus úton kell megküldeni a testületi ülésekre meghívottaknak, akik a határozatok kézhezvételét követő nyolc napon belül kötelesek a határozatok tartalmát választóikkal megismertetni. A testületi ülések határozatait (szakosztályok kivételével) az egyesület honlapján a döntéshozataltól számított 30 napon belül nyilvánosságra kell hozni. 7.3 Az Egyesület működésének jelen Alapszabályban nem részletezett egyéb szabályozását az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozza. 7.4 TISZTSÉGVISELŐK A vezető tisztségviselő országos elnökségi tagok, valamint a Kibővített Elnökség, a Szakosztály vezetőségek, az Etikai Bizottságok és a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a küldöttek feladataikat társadalmi megbízatásként látják el. Részükre a Küldött Közgyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést állapíthat meg. Az Elnök és a Titkár tisztségek a Küldött Közgyűlés határozata alapján főállású munkaviszony keretében is elláthatóak. 8. KÖNYVIZSGÁLÓ 8.1 Közhasznú Egyesületnél könyvvizsgáló kijelölése akkor kötelező, ha a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár) bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a vonatkozó hatályos jogszabályban meghatározott értékhatárt. 8.2 Könyvvizsgálóvá az jelölhető, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. A könyvvizsgáló megbízatása megújítható. A könyvvizsgáló kijelölését követően, az Elnök köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint. 8.3 Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. 9. KÉPVISELETI JOG 9.1 Az Egyesület nevében képviseletében aláírásra önállóan, minden korlátozástól mentesen az egyszemélyi felelős vezető az Elnök jogosult. 9.2 Az Elnök akadályoztatása esetén a) az Elnökhelyettes, vagy az Elnök írásbeli meghatalmazása alapján az Országos Elnökség bármely tagja, valamint szakosztályok szintjén a szakosztályvezetők is képviselhetik az Egyesületet, azzal a megkötéssel, hogy az Egyesület nevében kötelezettséget nem vállalhatnak. b) az Egyesület nevében kötelezettséget a képviseletre és kötelezettségvállalásra együttes aláírási joggal felruházott Elnökhelyettes, Titkár vállalhat. 9.2 Az Egyesület Elnökét a tisztségét megillető teljes hatáskörében kizárólag az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes a Titkárral együttesen eljárva helyettesíti. 18

19 A teljes hatáskörben helyettesítők a helyettesítés időtartama alatt a megtett, vagy az elmulasztott intézkedésekért jogi és anyagi felelősséggel tartoznak. 9.3Az Elnök írásbeli meghatalmazása alapján esetenként az Elnökség bármely tagja önállóan képviselheti az Egyesületet, azzal a megkötéssel, hogy az Egyesület nevében a meghatalmazott kötelezettséget nem vállalhat. 9.3 Az Egyesület bankszámla feletti rendelkezéshez egyidejűleg két, ezzel a joggal felruházott személy együttes aláírása szükséges. Ezen jog az Elnököt, az Elnökhelyettest és a Titkárt illeti meg. Bankszámla feletti rendelkezéshez a jelen pontban meghatározott tisztségviselők együttes aláírásának érvényességi feltétele az Egyesület 1.10 pontjában meghatározott bélyegzőjének lenyomata. A képviseletre jogosultak az Egyesület nyomott, nyomtatott, vagy előnyomott névszövege fölé, tisztségük feltüntetése mellett az aláírási címpéldány (aláírás-minta) szerint írják alá nevüket. 9.4 Az Egyesületet az Elnök akként jegyzi, hogy az Egyesület kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve fölé a hiteles aláírási címpéldány (aláírás-minta) szerint, kézzel a teljes nevét önállóan írja. 10. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 10.1 Az Egyesület önfenntartó, nem nyereségérdekelt; a közhasznú társadalmi szervezetekre érvényes jogszabályban meghatározott gazdálkodási; nyilvántartási szabályok szerint éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységre kell fordítania, gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez Az Egyesület részére nevében és javára történő adománygyűjtés csak az Elnök írásos meghatalmazása alapján végezhető a mindenkori törvényi előírások betartása mellett Az Egyesület cél szerinti szolgáltatásaiból tagjain kívül bárki más, tagsági jogviszonnyal nem rendelkező személyt is részesít Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből illetve gazdasági- vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyílván. A Küldött Közgyűlés határozata alapján az Egyesület kiegészítő jelleggel gazdasági vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az Alapszabályban meghatározott alap céljainak megvalósítása érdekében, közhasznú célok szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végzi Az Egyesület Alapszabály szerinti céljainak megvalósításához a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005.évi LXXXVIII. tv. rendelkezései szerint önkéntes segítőt foglalkoztathat Az Elnök az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzlet év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal az egyesülési jogról, a közhasznúsági jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározottak szerint köteles beszámolót és közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a Küldött Közgyűlés fogad el Az Egyesület Küldött Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzletév mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon letétbe kell helyeznie Az Egyesület, mint közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogató, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével- cél szerinti juttatásban nem részesítheti Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot egyrészt saját honlapján biztosítja, másrészt az Alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. 19

20 10.10 Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt írásban kell az Elnök részére megküldeni. A felvilágosítást és az iratbetekintést az Elnök a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az Elnök megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérhető az Egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. 11. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 11.1 A legfőbb szerv, döntést hozó szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy egyébként személyesen érdekelt a döntésben Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv a döntést hozó, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást, illetve d) az a) c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. /közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa;/ 11.3 A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak 20

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Szaporodásbiológiai Társaság Alapszabálya (az 2014. 11. 07. napi módosításokkal egységes szerkezetben, a módosult rendelkezések vastagított betűvel kerültek kiemelésre) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

Részletesebben

Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete

Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA Szeged, 2014. október 09. 1 Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete ALAPSZABÁLY Alulírott Alapítók az egyesülési

Részletesebben

Dunaszentpál Község Önkéntes T zoltó Egyesületének ALAPSZABÁLYA. I. Általános rendelkezések

Dunaszentpál Község Önkéntes T zoltó Egyesületének ALAPSZABÁLYA. I. Általános rendelkezések Dunaszentpál Község Önkéntes T zoltó Egyesületének ALAPSZABÁLYA Dunaszentpál Község Önkéntes T zoltó Egyesülete (nyilvántartási száma: 08-02-0000783, a továbbiakban: Egyesület) összhangban a Polgári Törvénykönyvben,

Részletesebben

A MAGYAR LESZBIKUS, MELEG, BISZEXUÁLIS ÉS TRANSZNEMŰ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A MAGYAR LESZBIKUS, MELEG, BISZEXUÁLIS ÉS TRANSZNEMŰ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MAGYAR LESZBIKUS, MELEG, BISZEXUÁLIS ÉS TRANSZNEMŰ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szövetség neve: Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA a módosításokkal egységes szerkezetben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA a módosításokkal egységes szerkezetben MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA a módosításokkal egységes szerkezetben Kelt Budapesten 2016. március 31. 1 Az eredetileg Magyar Szállodaszövetség

Részletesebben

Ápolás Extra Egyesület

Ápolás Extra Egyesület Ápolás Extra Egyesület Az Ápolás Extra Egyesület közgyűlése alapszabályát a következőkben állapítja meg: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve: Ápolás Extra Egyesület Az Egyesület székhelye: 6766

Részletesebben

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA 2014 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) A Magyar Építőművészek Szövetsége (rövidített elnevezése: MÉSZ) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE ALAPSZABÁLYA Nyíregyháza, 2014. szeptember 11. 2 ALAPSZABÁLY (egységes szerkezetben, a 2014. szeptember 11.-i módosítások vékony

Részletesebben

A MAGYAR TRANSZPLANTÁCIÓS TÁRSASÁG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR TRANSZPLANTÁCIÓS TÁRSASÁG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 1 A MAGYAR TRANSZPLANTÁCIÓS TÁRSASÁG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA / Egységes szerkezetben a 2016. február.-i módosításokkal / M T T 2 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A T neve: M (röviden MTT) (angolul: Hungarian

Részletesebben

MOZDONYVEZETŐK, VASÚTÜZEMI DOLGOZÓK SEGÉLYEZŐ EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA

MOZDONYVEZETŐK, VASÚTÜZEMI DOLGOZÓK SEGÉLYEZŐ EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA MOZDONYVEZETŐK, VASÚTÜZEMI DOLGOZÓK SEGÉLYEZŐ EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA Az MVDSE 115. Közgyűlése által 2015. november 19. napján és 2016. március 11. napján elfogadott és a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

IPARTESTÜLETEK REGIONÁLIS SZÖVETSÉGE. ALAPSZABÁLY módosításokkal

IPARTESTÜLETEK REGIONÁLIS SZÖVETSÉGE. ALAPSZABÁLY módosításokkal IPARTESTÜLETEK REGIONÁLIS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY módosításokkal 1 I. Általános rendelkezések 1.1. A Szövetség neve: Ipartestületek Regionális Szövetsége A Szövetség rövidített neve: IRSZ Az Alapszabályban:

Részletesebben

Keleti Motoros Egyesület

Keleti Motoros Egyesület Keleti Motoros Egyesület Alapszabály a 2012. március 28-i módosításokkal egységes szerkezetben (a módosítások vastagon szedve) Az Keleti Motoros Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló

Részletesebben

A MAGYAR KERTÉSZETI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR KERTÉSZETI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA A MAGYAR KERTÉSZETI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA (módositással egységes szerkezetben ) 2016 február 15. I. BEVEZETŐ RÉSZ A magyar középfokú kertészképzést folytató intézmények (így

Részletesebben

Társulási megállapodás. Preambulum

Társulási megállapodás. Preambulum Társulási megállapodás Preambulum Jelen megállapodást aláíró társult önkormányzatok képviselő-testületei önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y. I. fejezet Az egyesület neve, székhelye, jogállása

A L A P S Z A B Á L Y. I. fejezet Az egyesület neve, székhelye, jogállása A SMaragd Kecskemét és Vonzáskörzete Sclerosis Multiplexes Betegeinek Egyesülete, 6000 Kecskemét, Vörösmarty utca 12. (Pk. 60.120/2004.) alapszabályának (a továbbiakban: alapszabály) az idıközi, valamint

Részletesebben

MAGYAR ATLANTI TANÁCS 1016 Budapest, Bérc u. 13-15. ALAPSZABÁLY. Budapest, 2015. május 27.

MAGYAR ATLANTI TANÁCS 1016 Budapest, Bérc u. 13-15. ALAPSZABÁLY. Budapest, 2015. május 27. MAGYAR ATLANTI TANÁCS 1016 Budapest, Bérc u. 13-15. ALAPSZABÁLY Budapest, 2015. május 27. 1 MAGYAR ATLANTI TANÁCS ALAPSZABÁLY egységes szerkezetben a 2015. május 27. napi állapot szerint, a 2015. május

Részletesebben

A Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség ALAPSZABÁLYA

A Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség ALAPSZABÁLYA A Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség ALAPSZABÁLYA I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. A szervezet neve: Magyar Kábeltelevíziós És Hírközlési Szövetség 2. A Szövetség rövidített neve: MKHSZ

Részletesebben

CentrArt Mővészettörténészek Új Mőhelye Közhasznú Egyesület

CentrArt Mővészettörténészek Új Mőhelye Közhasznú Egyesület CentrArt Mővészettörténészek Új Mőhelye Közhasznú Egyesület Alapszabály A CentrArt Mővészettörténészek Új Mőhelye Közhasznú Egyesület alakuló közgyőlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény,

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések A MAGYAR KOLLÉGIUM KULTURÁLIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYZATA A Magyar Kollégium Kulturális Egyesület 1998. május 25-én döntött az Egyesület közhasznú szervezetté történ átalakításáról, melynek értelmében az

Részletesebben

NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA

NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA (2015. MÁRCIUS...-I KÖZGYŰLÉSÉN ELFOGADOTT, MÓDOSÍTÁSSAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN FOGLALT SZÖVEGGEL) - 2 - - 3 - I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

TIBORCOS SZÜLŐK A GYERMEKEKÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ( Alapszabály )

TIBORCOS SZÜLŐK A GYERMEKEKÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ( Alapszabály ) TIBORCOS SZÜLŐK A GYERMEKEKÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ( Alapszabály ) 1. Az Egyesület neve és székhelye 1.1. Az Egyesület neve: Tiborcos Szülők a Gyermekekért Egyesület ( Egyesület ) 1.2. Az Egyesület

Részletesebben

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből:

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2014. (V. 29.) határozata:

Részletesebben

A MÁV VEZÉRIGAZGATÓSÁG SPORT CLUB ALAPSZABÁLYA

A MÁV VEZÉRIGAZGATÓSÁG SPORT CLUB ALAPSZABÁLYA MÁV Vezérigazgatóság alapítva 1948. Sport Club (Fővárosi Törvényszék nyt. sz. 1964.) 1087 Budapest, Kerepesi út 1-3. A MÁV VEZÉRIGAZGATÓSÁG SPORT CLUB ALAPSZABÁLYA egységes szerkezetben Budapest, 2016.

Részletesebben

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról

Részletesebben

ZÖLDSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Módosítva: 2015. április 18-án.

ZÖLDSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Módosítva: 2015. április 18-án. A ZÖLDSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Elfogadva: 2005. december 27-én. Módosítva: 2006. május 11-én. Módosítva: 2012. március 10-én. Módosítva: 2014. május 8-án. Módosítva: 2015. április 18-án. Tartalomjegyzék

Részletesebben

és a 2005.05.18-i rendkívüli közgyűlés A MISKOLCI HELYIIPARI TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

és a 2005.05.18-i rendkívüli közgyűlés A MISKOLCI HELYIIPARI TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MISKOLCI HELYIIPARI TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 1.. Általános rendelkezések /1/ Az Egyesület neve: Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület /HTE/ /2/. Székhelye: 3527. Miskolc, Selyemrét

Részletesebben

ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 2038 Sóskút, Meder u. 56/6 hsz.:056/6

ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 2038 Sóskút, Meder u. 56/6 hsz.:056/6 Alulírott személyek az alább feltüntetett helyen és napon gyűlést tartottak az ÉLTETŐ ÉRTÉKEINKÉRT EGYESÜLET elnevezésű civil szervezet létrehozása tárgyában, és egyező akaratnyilatkozattal elfogadták

Részletesebben

MATURE. Magyar Tradícionális Usui Reiki Egyesület ALAPSZABÁLY. 2014. szept. 29.

MATURE. Magyar Tradícionális Usui Reiki Egyesület ALAPSZABÁLY. 2014. szept. 29. MATURE Magyar Tradícionális Usui Reiki Egyesület ALAPSZABÁLY 2014. szept. 29. 2007. január 31-i megalakulását követő módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt és a hatályos jogszabályokkal harmonizált

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 2011. március 26-27. napi munkakongresszuson elfogadott Alapszabály szövegével egybeszerkesztve 1 2011. augusztus 27. napján módosított,

Részletesebben

Magyar Vállalkozónők Közhasznú Egyesülete (MaVan) ALAPSZABÁLY

Magyar Vállalkozónők Közhasznú Egyesülete (MaVan) ALAPSZABÁLY Magyar Vállalkozónők Közhasznú Egyesülete (MaVan) ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A Magyar Vállalkozónők Közhasznú Egyesülete az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

Részletesebben

Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület Alapszabály

Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület Alapszabály Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület Alapszabály VI. számú módosítás és egységes szerkezetbe foglalás 1. Általános rendelkezések: Az egyesület neve: PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET Rövidítése:

Részletesebben

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete Alapszabálya

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete Alapszabálya A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete Alapszabálya Általános rendelkezések 1. Elnevezés: Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete (továbbiakban:

Részletesebben

Alapszabálya módosításokkal egységes szerkezetben

Alapszabálya módosításokkal egységes szerkezetben Alapszabálya módosításokkal egységes szerkezetben A DEMETER Egyesület alakuló közgyőlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. /1/ bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997.

Részletesebben

I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, JOGÁLLÁSA

I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, JOGÁLLÁSA T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S (változásokkal egységes szerkezetbe foglalva) Szerződő felek, mint a SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság

Részletesebben

ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFÓLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 2008.04.18. i állapot szerint)

ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFÓLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 2008.04.18. i állapot szerint) ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFÓLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 2008.04.18. i állapot szerint) amely a gazdasági Társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. alapján a Név:

Részletesebben

MAGYAR TAIJI KULTURÁLIS KÖZPONT SPORT, REKREÁCIÓS ÉS EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ EGYESÜLET

MAGYAR TAIJI KULTURÁLIS KÖZPONT SPORT, REKREÁCIÓS ÉS EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ EGYESÜLET A MAGYAR TAIJI KULTURÁLIS KÖZPONT SPORT, REKREÁCIÓS ÉS EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ EGYESÜLET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA 1 A MAGYAR TAIJI KULTURÁLIS KÖZPONT SPORT, REKREÁCIÓS ÉS EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat - 1 - Szervezeti és Működési Szabályzat A Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző Egyesület működésének és ügyrendjének szabályozására Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Veszprémi Tiszti Kaszinó

Részletesebben

Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület Alapszabály

Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület Alapszabály Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület Alapszabály III. számú módosítás és egységes szerkezetbe foglalás 1. Általános rendelkezések: Az egyesület neve: PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET Rövidítése:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. í Á Á É Á Í Í Í Á Í É á í í á é é í í í Í é í á é Í 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. 1. Az egyesület megnevezése: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete. 2. Székhelye: Kaposvár, Béke u. 47. 3. Működési

Részletesebben

DOKTORANDUSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY

DOKTORANDUSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY DOKTORANDUSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY 1 A Doktoranduszok Országos Szövetsége a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) 63. (2) bekezdése értelmében a felsőoktatási

Részletesebben

KINIZSI TTK ALAPSZABÁLY Elfogadva: 2013. november 27.

KINIZSI TTK ALAPSZABÁLY Elfogadva: 2013. november 27. KINIZSI TTK ALAPSZABÁLY Elfogadva: 2013. november 27. 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Kinizsi Technikai és Tömegsportklubok Köre (a továbbiakban sportegyesület) az egyesületi jogról szóló 1989. évi II.

Részletesebben

MAGYAR MMA (Mixed Martial Arts) Prémium Liga Szervezet Alapszabálya

MAGYAR MMA (Mixed Martial Arts) Prémium Liga Szervezet Alapszabálya MAGYAR MMA (Mixed Martial Arts) Prémium Liga Szervezet Alapszabálya 1 2013. november 20. Magyar MMA (Mixed Martial Arts) Prémium Liga Szervezet Alapszabálya a mai napon megtartott közgyűlésen elfogadott

Részletesebben

Közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg: A Dr. Kecskeméti Ármin Egyesület a Makói Zsidóság Örökségének Megőrzéséért alakuló

Közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg: A Dr. Kecskeméti Ármin Egyesület a Makói Zsidóság Örökségének Megőrzéséért alakuló A Dr. Kecskeméti Ármin Egyesület a Makói Zsidóság Örökségének Megőrzéséért alakuló Közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK EK 1 1.1 Az Egyesület neve: Dr. Kecskeméti

Részletesebben

ALAPSZABÁLY 2006. május 1.

ALAPSZABÁLY 2006. május 1. ALAPSZABÁLY 2006. május 1. UNIQA Egészségpénztár Alapszabálya 1.) Általános adatok 1.1.) Elnevezés: UNIQA Önkéntes Kölcsönös Kiegészít Egészségpénztár továbbiakban: Egészségpénztár Az Egészségpénztár rövidített

Részletesebben

Szécsény Város Önkormányzata 3170 Szécsény, Rákóczi út 84.

Szécsény Város Önkormányzata 3170 Szécsény, Rákóczi út 84. Szécsény Város Önkormányzata 3170 Szécsény, Rákóczi út 84. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat és szervei szervezeti és mőködési

Részletesebben

Felelős Társaságirányítási Jelentés és Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről

Felelős Társaságirányítási Jelentés és Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről Felelős Társaságirányítási Jelentés és Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről a FORRÁS nyrt-nél követett társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde

Részletesebben

SZAJKI TAVAK ARANYKÁRÁSZ HORGÁSZ ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET. ALAPSZABÁLYA (Módosításokkal egységes szerkezetben)

SZAJKI TAVAK ARANYKÁRÁSZ HORGÁSZ ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET. ALAPSZABÁLYA (Módosításokkal egységes szerkezetben) SZAJKI TAVAK ARANYKÁRÁSZ HORGÁSZ ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (Módosításokkal egységes szerkezetben) 2010.11.13. 1 SZAJKI TAVAK ARANYKÁRÁSZ HORGÁSZ ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZHASZNÚ

Részletesebben

Elıterjesztés a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság részére. Tárgy: Javaslat közlekedési társaság alapító okiratának elfogadására. Tisztelt Bizottság!

Elıterjesztés a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság részére. Tárgy: Javaslat közlekedési társaság alapító okiratának elfogadására. Tisztelt Bizottság! Elıterjesztés a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság részére Tárgy: Javaslat közlekedési társaság alapító okiratának elfogadására Tisztelt Bizottság! A Szekszárdi Vagyonkezelı Kft. ügyvezetı igazgatója a mellékelt

Részletesebben

ULTRAFUTÓK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY

ULTRAFUTÓK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY ULTRAFUTÓK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY 2006 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Ultrafutók Magyarországi Szövetségének (a továbbiakban: Szakági Szövetség) a Magyarországon mőködı, az atlétika

Részletesebben

Püspökladányi Víziközmő Társulat. Alapszabálya. 1. A Társulat elnevezése és székhelye. 2. A Társulat célja

Püspökladányi Víziközmő Társulat. Alapszabálya. 1. A Társulat elnevezése és székhelye. 2. A Társulat célja Püspökladányi Víziközmő Társulat Alapszabálya 1. A Társulat elnevezése és székhelye 1.) A Társulat elnevezése: Püspökladányi Víziközmő Társulat 2.) A Társulat székhelye: 4150 Püspökladány, Kossuth u.26.

Részletesebben

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A MAGYAR ZENESZERZŐK EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az egyesület neve: Magyar Zeneszerzők Egyesülete. Az egyesület rövid neve: MZE 1 Székhelye: 1012 Budapest, Pálya 4-6..., I. emelet

Részletesebben

Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó. Nyilvánosan M köd. Részvénytársaság EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó. Nyilvánosan M köd. Részvénytársaság EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA 6/A.számú melléklet Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Nyilvánosan M köd Részvénytársaság EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA 2 Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA

Részletesebben

Felelős Társaságirányítási Jelentés

Felelős Társaságirányítási Jelentés Felelős Társaságirányítási Jelentés Az ANY Biztonsági Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) a felelős társaságirányítás vonatkozásában az alábbi összefoglaló jelentést és nyilatkozatot

Részletesebben

Borsodszirák Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Szervezeti és Működési Szabályzata

Borsodszirák Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Szervezeti és Működési Szabályzata Borsodszirák Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata A Borsodszirák Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) Képviselő-testülete a nemzetiségek

Részletesebben

Méhecske Óvoda. SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Méhecske Óvoda. SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Méhecske Óvoda 1091 Budapest, Ifjúmunkás utca 30. SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A nevelőtestület közreműködésével készítette: Némethné Faragó Ibolya óvodavezető Budapest 2013. TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI 1 Tartalom 1. Az egyéni vállalkozói tevékenység... 3 2. Egyéni vállalkozók bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége... 6 3. Egyéni cég alapítása... 8 4. A közkereseti (kkt.)

Részletesebben

A LAKÁSSZÖVETKEZET AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS SZERVEZETE

A LAKÁSSZÖVETKEZET AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS SZERVEZETE INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET SZERVEZETI SZABÁLYZAT (SZSZ) Dunaújváros, 2012. 05. 10. 2 I. A LAKÁSSZÖVETKEZET AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS SZERVEZETE 1. A szövetkezet pontos neve: Intercisa Lakásszövetkezet (továbbiakban:

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA

A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA a PSZ XXII. Kongresszusának 2013. december 14. napján elfogadott szövegmódosítással egybeszerkesztve I. ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSOK 1. A szakszervezet neve: PEDAGÓGUSOK

Részletesebben

Dél-Balatoni Sporthorgász Egyesület

Dél-Balatoni Sporthorgász Egyesület Dél-Balatoni Sporthorgász Egyesület változásokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2012.03.25. napjától hatályos alapszabálya Az alapítók a Balatonlellén, 1997.03.07. napján jóváhagyott alapszabállyal, az

Részletesebben

Preambulum. 1 Általános rendelkezések

Preambulum. 1 Általános rendelkezések 1 Preambulum 1 Általános rendelkezések A jelen alapszabályt elfogadó tagok a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.), az egyesülési jogról szóló törvény (1989. évi II. tv.), a társadalmi szervezetek nyilvántartásának

Részletesebben

Európai Csanytelekért Közalapítvány Alapító Okirata

Európai Csanytelekért Közalapítvány Alapító Okirata Európai Csanytelekért Közalapítvány Alapító Okirata A 2010. február 12. napján kelt, (kövérrel szedett) módosítással egységes szerkezetben Csanytelek Község Önkormányzata Képvisel - testülete az általa

Részletesebben

I. Fejezet Bevezet rendelkezések

I. Fejezet Bevezet rendelkezések Harkány Város Önkormányzat Képvisel -testületének 8/2011.(IV.13.) rendelete a Szervezeti és M ködési Szabályzatról egységes szerkezetben a 25/2011.(X.07.), a 6/2013. (IV. 3.), a 7/2013. (IV.15.) és a 14/2013.

Részletesebben

DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A

DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A 1 DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A ( Az 1995. április 4-ei, az 1998. április 23-ai, a 2000. április 27-ei, a 2002.március 28-ai, a 2005.november 23-ai, a 2009. május 6-ai és a 2012.

Részletesebben

AZ AXA HORIZONT MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ AXA HORIZONT MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ AXA HORIZONT MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA hatályos: 2014. január március 10-jétől A Horizontz AXA Magánnyugdíjpénztár (korábbi nevén: AXA Magánnyugdíjpénztár, a továbbiakban:

Részletesebben

Ópusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2007. (I.12.)számú rendelete. az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Ópusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2007. (I.12.)számú rendelete. az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Ópusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2007. (I.12.)számú rendelete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 17/2007.

Részletesebben

Zamárdi Város Önkormányzatának. 8/2011. (IV.19.) számú rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Zamárdi Város Önkormányzatának. 8/2011. (IV.19.) számú rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Zamárdi Város Önkormányzatának 8/2011. (IV.19.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben) 2 I. fejezet* Bevezető rész 1..* *Az Alaptörvény 32. cikk 2.) bekezdése,

Részletesebben

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ. 39/2003.(XI.10.) ÖKT. sz. rendelet

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ. 39/2003.(XI.10.) ÖKT. sz. rendelet Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ a 12/2004. (III.24.) ÖKT. sz. és a 16/2004.(IV.07.) ÖKT. sz. 19/2004.(IV.20.) ÖKT. sz., 38/2004.(VI.24.),

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzata 2007. december 06. napján történt módosítással egységes szerkezetben*

Szervezeti és Működési Szabályzata 2007. december 06. napján történt módosítással egységes szerkezetben* B é k é s c s a b a i L a k á s s z ö v e t k e z e t 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 6. sz. Szervezeti és Működési Szabályzata 2007. december 06. napján történt módosítással egységes szerkezetben* 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

KERTVÁROS GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA 3. sz. melléklet A Gyáli kistérség társult önkormányzatai a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló

Részletesebben

A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. )

A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. ) A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. ) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról

Részletesebben

Alapszabálya. Név. Célok

Alapszabálya. Név. Célok Alapszabálya Név 1. Név: Ifjúsági Unió Szekszárd 2. Székhely: 7100 Szekszárd, Szent István tér 10. 3. Közösségünk Dél-Dunántúl és a Duna-Dráva Nemzeti Park területén mőködik. Célok 1. Küldetésünk: Az Ifjúsági

Részletesebben

Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének Faluüzemeltetési, Fejlesztési, Beruházási Bizottságának ÜGYRENDJE

Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének Faluüzemeltetési, Fejlesztési, Beruházási Bizottságának ÜGYRENDJE Mályi Község Önkormányzata (3434 Mályi, Széchenyi 4.) Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének Faluüzemeltetési, Fejlesztési, Beruházási Bizottságának ÜGYRENDJE 2015 Jóváhagyva az 2/2015. (IV.13.)

Részletesebben

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA A PMI BUDAPEST, MAGYAR TAGOZATNAK

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA A PMI BUDAPEST, MAGYAR TAGOZATNAK Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA A PMI BUDAPEST, MAGYAR TAGOZATNAK amely abból a célból készült, hogy a tagok a Polgári Törvénykönyvr l szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Pénzügyi és Gazdasági Bizottságának Ü G Y R E N D J E 2014.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Pénzügyi és Gazdasági Bizottságának Ü G Y R E N D J E 2014. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Pénzügyi és Gazdasági Bizottságának Ü G Y R E N D J E 2014. I. Általános rendelkezések Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága

Részletesebben

Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzata

Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzata MÓRHŐ Kft. közüzemi szabályzat Móri Hőtermelő és Szolgáltató Kft. Távfűtési Üzletág Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzata Mór, 2010... Jóváhagyta: Előszó A Móri Hőtermelő és Szolgáltató Kft. Távfűtési

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T [AZ ÚJ ÉS MEGVÁLTOZOTT RENDELKEZÉSEK DŐLTEN KERÜLTEK SZEDÉSRE.] [AZ EGYES PONTOK UTÁN AZ ADOTT PONT SZERKESZTÉSÉNÉL FIGYELEMBE VETT JOGSZABÁLYHELYEK IS FELTÜNTETÉSRE KERÜLTEK.] Egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Az itsmf Informatikai Szolgáltatásmenedzsment Fórum Magyarország Egyesület Alapszabálya

Az itsmf Informatikai Szolgáltatásmenedzsment Fórum Magyarország Egyesület Alapszabálya Az itsmf Informatikai Szolgáltatásmenedzsment Fórum Magyarország Egyesület Alapszabálya egységes szerkezetben a 2014. szeptember 10-i hatályú módosításokkal, amelyek vastagon szedve, dlt betvel kerülnek

Részletesebben

CIVIL AKTUÁLIS FELADATOK

CIVIL AKTUÁLIS FELADATOK A Nemzeti Művelődési Intézet és a Civil Információs Centrumot működtető ÉLÉSTÁR Egyesülettel partnerségben CIVIL AKTUÁLIS FELADATOK CIVIL SZAKMAI INFORMÁCIÓS NAP Balatonszentgyörgy, IKSZT, NMI A CIVIL

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,

Részletesebben

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt A FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRATA A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: alapító) a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

3/2011. (02. 08.). önkormányzati rendelet 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról

3/2011. (02. 08.). önkormányzati rendelet 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról 3/2011. (02. 08.). önkormányzati rendelet 1 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2015.12.12 98 1991. évi IL. törvény

1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2015.12.12 98 1991. évi IL. törvény 1 / 81 2016.03.25. 14:05 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2015.12.12 98 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel

Részletesebben

RENDELETEK HATÁROZAT MELLÉKLET

RENDELETEK HATÁROZAT MELLÉKLET 2011. február 3. 3. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELETEK 2/2011. (II. 3.) önkormányzati 3/2011. (II. 3.) önkormányzati A Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata

Részletesebben

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (módosításokkal egységes szerkezetben) Jelen Alapszabályt az egyesület alapító tagjai a 2010. november 6. napján megtartott közgyűlésen az 1989. évi II. tv.,

Részletesebben

Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara ALAPSZABÁLYA

Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara ALAPSZABÁLYA Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikkely Alapítás 1. A Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban mint Kamara ) a 83/1990 Zb. számú, a polgári

Részletesebben

BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE

BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Ügyiratszám: I/248/2013. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1106 Budapest, Maglódi út 8. 2013 Készítette: Zsemlye Istvánné óvodavezető 2 Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDSÉI SZABÁLYZAT

Részletesebben

VORSZ Alapszabály tervezet

VORSZ Alapszabály tervezet 1. Általános rendelkezések (1) A Szövetség neve: Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (2) A Szövetség rövidített neve: VORSZ (3) A Szövetség idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Kidney Patients

Részletesebben

A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (SZMSZ) módosításokkal egységes szerkezetben

A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (SZMSZ) módosításokkal egységes szerkezetben A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (SZMSZ) módosításokkal egységes szerkezetben Az Elnökség a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös

Részletesebben

2003. évi XXI. törvény

2003. évi XXI. törvény az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük Annak érdekében, hogy a közösségi szinten mőködı vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott

Részletesebben

AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL. Budapest, 2008. február 20.

AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL. Budapest, 2008. február 20. AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL Budapest, 2008. február 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Az üzletszabályzat hatálya... 3 2. Hitelműveletek... 3 3. A hitelműveletek általános feltételei...

Részletesebben

398-30/2014. Tárgy: DAREH Társulás Társulási Megállapodás módosítása Mell.: egységes szerkezetbe foglalt Társulási megállapodás

398-30/2014. Tárgy: DAREH Társulás Társulási Megállapodás módosítása Mell.: egységes szerkezetbe foglalt Társulási megállapodás Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Tel.: 62/263-001 Fax: 62/263-105 398-30/2014. Tárgy: DAREH Társulás Társulási Megállapodás módosítása Mell.: egységes szerkezetbe

Részletesebben

2006. évi 13. szám 2006. augusztus 4. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI K Ö Z L E M ÉN Y

2006. évi 13. szám 2006. augusztus 4. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI K Ö Z L E M ÉN Y DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E 2006. évi 13. szám 2006. augusztus 4. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI 135/2006. (VI. 29.) Ö.h. A Városok,

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA Elfogadás: 2011. november 15. I. Fejezet Általános szabályok 1. Jelen Közalkalmazotti szabályzatot egyrészről a Nyíregyházi Főiskola (képviseli az intézmény

Részletesebben

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A 2016. április 15-i közgyűlés 6/2016.04.15. számú határozatával a módosításokkal egységes szerkezetben elfogadott Alapszabály A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT.

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény

1991. évi XLIX. törvény 1991. évi XLIX. törvény a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyőlés a fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzetben lévı vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csıdeljárásban,

Részletesebben

A Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesület Alapszabálya. módosításokkal egységes szerkezetben

A Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesület Alapszabálya. módosításokkal egységes szerkezetben A Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesület Alapszabálya módosításokkal egységes szerkezetben Az alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

A Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG Partnerség tagja Közös Alapszabálya. Hatályos: 2012. április 1.-tőldecember 18-ától

A Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG Partnerség tagja Közös Alapszabálya. Hatályos: 2012. április 1.-tőldecember 18-ától A Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG Partnerség tagja Közös Alapszabálya Hatályos: 2012. április 1.-tőldecember 18-ától Tartalomjegyzék Preambulum 65 1. fejezet 76 A pénztár adatai, jogállása 76 1.1 a pénztár

Részletesebben

Választási Szabályzata

Választási Szabályzata Aneszteziológus és Intenzív Terápiás Szakápolók Magyarországi Egyesület Tisztségviselıinek, Testületi szerveinek és Küldötteinek Székhely: 1082 Budapest, Baross utca 23. Transzplantációs és Sebészeti Klinika

Részletesebben