ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

Átírás

1 í Á Á É Á Í Í Í Á Í É á í í á é é í í í Í é í á é Í

2 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az egyesület megnevezése: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete. 2. Székhelye: Kaposvár, Béke u Működési területe: Somogy megye, az általa fenntartott intézmények tekintetében: Magyarország területe 4. Bélyegzője: körbélyegző, "Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Kaposvár" felirattal. 5. Megjelenés - arculat: Levelezésében, megjelölésében a "két -galambos" emblémát használja a tolókocsis embléma mellett, vagy önállóan anélkül is. Az Egyesület által külön Alapító okirattal létrehozott intézmények megjelenésükben az Egyesület fenntartói minőségére való utalás mellett önálló emblémát és nevet használhatnak a Vezetőség jóváhagyásával. 6. A Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete területi egyesület, működésében az anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, az öntevékenység, az egyéni aktivitás és a felelősség érvényesül. Az egyesület jogi személyiséggel rendelkező közhasznú civil szervezet. 7. Az Egyesület telephelyei: a) 7400 Kaposvár, Iszák utca 42. b) 7400 Kaposvár, Rezeda utca 60. c) 7400 Kaposvár, Egyenesi út 74. d) 7400 Kaposvár, Kanizsai utca 25. e) 7500 Nagyatád, Dózsa György utca 6. f) 7275 Igal, Hegyi utca 7. AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA, KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGALAPOZOTTSÁGA, CÉLJAI ÉS FELADATAI 2. A) Az Egyesület jogállása 1. Az Egyesület jogi személyiséggel rendelkező, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. Törvény pontja, a 4. (1) bekezdésében, továbbá a 32. (1) (3) (4) (5) bekezdéseiben, valamint a évi V. törvény (Ptk) vonatkozó rendelkezéseiben foglalt feltételeknek megfelelő közhasznú civil szervezet. 2. Az Egyesület a közhasznú jogállás követelményeit a a évi CLXXV. Törvény (civil törvény) alábbi általános rendelkezéseinek figyelembevételével teljesíti. 2/1. A 34. (1) szerint: A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; b gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

3 d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2/2. A 37. szerint: (1) A több tagból álló döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. (2) A több tagból álló döntéshozó szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a) az ülésezés gyakoriságára - amely évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára, b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére, c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. (3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható, b) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról. (4) Az egy tagból (személyből) álló döntéshozó szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak. (5) Az egy tagból (személyből) álló döntéshozó szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról, b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a határozatképesség kivételével - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról. 2/3. A 38. szerint: (1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), 3

4 b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 2/4. A 39. szerint: (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 2/5. A 42. szerint: (1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. (2) A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 2/6. A 46. szerint: (1) A közhasznú szervezet, valamint közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. (2) A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. B) Az Egyesület, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tagszervezeteként, a hatályos jogszabály szerint előírt közhasznú jogállás egyéb feltételeit az alábbi részletes szabályok szerint teljesíti. 1. Az Egyesület, közhasznú tevékenységeit, szolgáltatásait nem csak tagjai, önkéntesei, munkavállalói, hanem bármely rászoruló személy számára korlátozás nélkül biztosítja, az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve, a kizárólagosság igénye nélkül. 2. Az Egyesület közhasznú tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásainak elérhetőségét, azok igénybevételére vonatkozó feltételeket honlapján ( székhelyének, intézményeinek hirdetőtábláján, valamint rendszeres, illetve eseti kiadványaiban, továbbá rendezvényein nyilvánosságra hozza. 4

5 3. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, amelynek tartalma a következő: a) párt érdekében végzett politikai tevékenység, b) az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, c) a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, d) az Európai Parlament tagjának történő jelölés, e) a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése. 4. Az Egyesületnek, feladatai ellátásához megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal folyamatosan rendelkeznie kell. 5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Vállalkozásból származó bevételei nem érik el az összes bevétel jogszabályban meghatározott arányát. 6. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban írt alap- és közfeladatokban meghatározott tevékenységére fordítja. 7. Az Egyesület szervezete és tevékenysége egyebekben is megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. tv, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk) rendelkezéseinek. 8. Az Egyesület, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, Mérlegében, Tevékenységi beszámolójában és annak közhasznúsági mellékletében, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon és formában nyilvánosságra hozza, közhasznúságra vonatkozó dokumentumait és annak mellékleteit letétbe helyezi, továbbá ( honlapján, illetve igény esetén, székhelyén, bárki számára elérhetővé, illetve megismerhetővé teszi. 9. Az Egyesület, tevékenységének folytatását alapvetően önkéntes tisztségviselők, aktivisták közreműködésével végzi. Az önkéntes személyekről a külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint nyilvántartást vezet. C) Az Egyesület, közhasznú, közérdekű tevékenységét a következőkben felsorolt területeken, az e fejezetben felsorolt jogszabályhelyeknek megfelelő módon és formában végzi. 1. Az Egyesület által folytatott, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének megvalósulását elősegítő, illetve az emberi és állampolgári jogok érvényesülését segítő közfeladatok végzését megalapozó jogszabályok a következők: a) Magyarország Alaptörvénye a/1. Hitvallás: Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Az Állam egyik alapfeladataként jelenik meg. a/2. XII.cikk 5

6 (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: a/1. Az egyesület a súlyosan fogyatékos, hátrányos helyzetű, fogyatékossága miatt elesettnek és szegénynek minősülő emberek érdekében fejti ki, az Alapszabályában részletesen felsorolt tevékenységeinek döntő többségét, így közvetett módon részt vesz az állam közfeladatainak megoldásában. a/2. Az egyesület, az állam által, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal, valamint a Magyar Államkincstárral kötött Finanszírozási szerződésen keresztül biztosított állami költségvetési forrásokból támogatott akkreditált foglalkoztató szervezetként, Somogy Megyében mintegy 200 fő súlyosan fogyatékos és megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatását végzi. Erre tekintettel az Egyesület közvetlen módon vesz részt állami közfeladat végzésében. b) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. Törvény, amely többségében állami feladatokat határoz meg a különböző állami szervek részére. Az állam feladatainak megvalósításában a törvény felhatalmazása alapján részt vesznek a fogyatékossággal élő emberek civil szervezetei. b/1. 1. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: A b/1 pontban általános jelleggel meghatározott állami közfeladat végrehajtásában az Egyesület: - közvetett módon, az érdekérvényesítést, érdekvédelmet segítő, a jogalkotást támogató, javaslattevő szervezetként, - az önálló életvitel és a társadalmi életben való aktív részvétel feltételeinek megteremtésében pedig közvetlen módon, Támogató Szolgálat otthoni szociális ellátást biztosító szociális intézményfenntartóként vesz részt. b/ (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek. (3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. (4) A fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. 6

7 (5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: A fenti b/2 pontban meghatározott állami közfeladat ellátásában az egyesület: - közvetlen módon, otthoni egészségügyi szakápolási szolgáltatás nyújtásával vesz részt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján biztosít fogyatékos és egészségkárosodott személyek számára, az állami közfeladat megvalósítását biztosító egészségügyi szolgáltatásokat. - olyan közvetlen szolgáltatásokat nyújt szociális szolgáltató intézményeinek működtetésével, amelyek az állami közfeladatok megvalósulását segítik elő, - érdekérvényesítő, információs, a fogyatékos emberek jogainak érvényesítését segítő szervezetet működtet Somogy Megye egész területére kiterjedő módon, 14 városban, körzeti feladatokat ellátó csoportjainak működtetésével, amelyek működésével közvetlenül vesz részt állami közfeladat ellátásában A fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület a pozitív előnyben részesítés érdekében szervezetten növeli tagjai tudatosulását rendezvények, ismeretbővítő előadások rendezésével, továbbá szakértői és lobby tevékenységet folytat a települési önkormányzatok, állami szervezetek irányában, ezzel közvetett állami közfeladatot lát el. b/ E törvény alkalmazásában a) fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja; Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület működésének, szolgáltatásainak elsődleges célcsoportja a fogyatékossággal élő emberek és családjaik, így szolgáltatásokat nyújt köznevelési intézményeiben, szociális szolgáltató intézményeiben, egészségügyi intézményeiben, foglalkoztató intézményeiben, valamint közösségi szolgáltatásokat nyújtó szervezetein keresztül: - mozgáskorlátozott, - autista, - értelmi sérült, - vak és gyengénlátó, - siket és nagyothalló személyek számára b) rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességé- 7

8 nek fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése; Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület széleskörű közvetlen szociális, köznevelési, egészségügyi és foglalkoztatási rehabilitációs állami és önkormányzati közfeladatokat végez intézmények fenntartójaként. Jelenleg az egyesület 17 közfeladatot ellátó intézményt működtet hatósági működési engedély birtokában, állami költségvetési forrásból származó részfinanszírozással. c) segédeszköz: a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló eszköz; Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület fenntartásában működik gyógyászati segédeszközök javítását, kölcsönzését, forgalmazását végző, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral finanszírozási szerződéses viszonyban álló, az állami költségvetés alrendszeréből történő finanszírozásban részesülő szolgáltató egység, így, a gyógyászati segédeszköz ellátás területén, közvetlen állami közfeladatokat lát el. d) támogató szolgálat: a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei kielégítését célzó - személyes közreműködés által megvalósuló - szolgáltatás; Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület Somogy Megye településeinek 72 %-át ellátó két területi Támogató Szolgálatot működtet az állami közfeladat ellátását szervező Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal, valamint a Magyar Államkincstárral kötött feladat-ellátási szerződés alapján. e) lakóotthon: a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, kisközösséget befogadó lakhatási forma; Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület közvetlen állami közfeladat ellátójaként, 3 db. fogyatékos emberek Lakóotthonát működtet Somogy Megye területén hatósági engedéllyel és az Magyar Államkincstár finanszírozásával. b/ (1) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során - az évi CLIV. törvénnyel összhangban - figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. (2) A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell. (3) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: 8

9 Az egyesület, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött feladat ellátási szerződés alapján Otthoni Szakápolási Szolgálatot működtet, amely gyógytorna, és szakápolási feladatokat végez fogyatékos emberek számára Somogy megye 107 településére kiterjedő hatállyal. b/ A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. 20. A 21. -ban megjelölt állami feladatot a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter szakmai felügyelete alatt álló szervezet látja el. A szervezet számára törvény vagy kormányrendelet további feladatokat állapíthat meg. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az Egyesület a fogyatékos emberek rehabilitációja, mint állami közfeladat ellátását, az esélyegyenlőség megvalósításáért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma által, a közfeladat ellátását szervező Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kötött többcélú feladat-ellátási szerződés alapján szociális, egészségügyi és foglalkoztatási rehabilitációs tevékenységet végez intézmények fenntartásával, az állami központi költségvetés által biztosított fenntartói kiegészítő források jogosultjaként. b/ (1) Az Országgyűlés által a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében elfogadott Országos Fogyatékosságügyi Programban (a továbbiakban: Program) foglaltakat az egészségügyi, foglalkoztatási, szociálpolitikai, oktatási, közlekedési tervezésben, továbbá a településfejlesztésben, valamint az egyéb állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala során érvényre kell juttatni. (2) A Program előkészítéséről és annak Országgyűlési határozat tervezet formájában az Országgyűlés elé történő terjesztéséről - a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter útján - a Kormány gondoskodik. (2a) Az Országos Fogyatékosságügyi Tanács részt vesz a Program előkészítésében, és figyelemmel kíséri annak végrehajtását. (3) A Program az alábbiakat tartalmazza: a) a fogyatékossággal élő népesség társadalmi helyzetének bemutatását; b) a rehabilitációval kapcsolatos célok meghatározását; c) a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalókat; d) a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javításához szükséges feltételrendszer meghatározását; e) a fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételét elősegítő terveket; f) a fogyatékos személyek létszámához és társadalmilag elismert igényeikhez igazodva a közlekedési rendszerek (tömegközlekedési eszközök, utasforgalmi létesítmények), a szállítás, az épített környezet átalakításának, valamint a speciális oktatás és speciális foglalkoztatás célállapotban elérendő indokolt mértékének meghatározását; g) a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez szükséges, az állam által biztosítandó eszközöket és intézkedéseket; h) a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközök és intézmények meghatározását. (4) A Kormány a Programban megfogalmazott célok ütemezett végrehajtása érdekében Intézkedési Tervet készít. Az Intézkedési Terv tartalmazza a célok végrehajtásához az adott időszakban 9

10 szükséges intézkedéseket, az intézkedésekért felelős személy megjelölését, az egyes intézkedések megvalósításához szükséges forrást, továbbá a megvalósítás határidejét. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az Egyesület a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tagszervezeteként közvetett és közvetlen módon részt vesz az Országos Fogyatékosügyi Program megvalósításában, a Központi Költségvetés, Emberi Erőforrások Minisztériuma Civil szervezetek Támogatása költségvetési fejezetében nevesített források támogatásával. c) Az Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. OGY. Határozat. (Jelenleg az Országos Fogyatékosügyi Program átdolgozására, megújítására vonatkozó társadalmi és kormányzati előkészítő munka folyamatban van.) - 6. a) és c) pontja, - Melléklet I. Fejezet személyhez fűződő jogok elve 3. bekezdés, rehabilitáció elve, semmit rólunk, nélkülünk elve - III. Fejezet 1. Rehabilitáció elve, 2. Társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásának elve 2.1. utolsó bekezdés: az érdekvédelmi szervek tevékenységének támogatása 4. A társadalmi életben való aktív részvétel segítésének elve Érdekvédelem, érdekérvényesítés, érdekképviselet támogatása. d) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. Törvény: d/ Az egyenlő bánásmód követelménye alapján Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. d/ Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt g) fogyatékossága, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. d/ (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban - így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per során - a civil és érdek-képviseleti szervezet, valamint a hatóság a jogsérelmet szenvedett fél meghatalmazása alapján - törvény eltérő rendelkezése hiányában - képviselőként járhat el. A civil és érdek-képviseleti szervezet a képviseleti jogosultságát az alapszabálya vagy alapító okirata és az ügyféltől kapott írásbeli meghatalmazás csatolásával igazolja. (2) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult hatósági eljárásban az (1) bekezdés szerinti szervezetet megilletik az ügyfél jogai. (3) Ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy 10

11 annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti, az (1) bekezdés szerinti szervezet a hatóság előtt eljárást indíthat. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület érdekérvényesítő szervezetként a Pp. ás a fentebb hivatkozott törvény felhatalmazása alapján, egyes fogyatékossággal élő ember, illetve a fogyatékos emberek csoportja érdekében, a fogyatékosság miatt keletkező hátrányos megkülönböztetés esetén, az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt, vagy Bíróság előtt eljárást, vagy pert kezdeményezhet. Ilyen eljárás kezdeményezésére az elmúlt években több alkalommal került sor. Az e jogszabályhelyben foglalt állami közfeladat ellátója az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amelylyel az egyesület együttműködő kapcsolatban áll. e) A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló évi XCII. Törvény: 1.cikk, 3. cikk, 4. cikk 1/a,b,c,e,h és i pontjai, 4. cikk 3. pontja, 6. cikk, 7 cikk, 8. cikk, 9.cikk, 10. cikk, 19. cikk, 20. cikk, 21. cikk a,c és d pontja, 24. cikk 1/a és 1/b pontja, 26.. cikk 1/b pontja, 27. cikk 1/d pontja, 28. cikk 1/c. pontja, 29. cikk b. pontja, 30. cikk 1,2 és 3 pontja, 5/c, d, e pontja, 32.cikk 1/b és 1/c pontja, 33. cikk 3 pontja. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az ENSZ Egyezmény rögzíti az államnak a fogyatékos emberekkel kapcsolatos kötelezettségeit, amelyek állami közfeladatok ellátására is kötelezettségeket keletkeztetnek. Az Egyezmény általános felhatalmazást ad az Egyezmény megvalósulásának monitorozására a fogyatékossággal élő emberek civil szervezetei számára, amelyben egyesületünk, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tagegyesületeként közvetett módon részt vesz. f) A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV.Törvény: f/ E törvény alkalmazásában: e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület, ha az alapszabályában meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik, és természetes személy tagjainak száma legalább ötven fő, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége, f/ (1) A fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek a 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekbe ütköző tevékenységét a fogyasztóvédelmi hatóság jogerősen megállapította, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. f/ (1) Ha a vállalkozás jogszabálysértő tevékenysége a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, és az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik, az ügyészt vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületet keresetindítási jog illeti meg. 11

12 f/4-45. (1) Az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek arra irányuló tevékenységét. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület a fogyatékossággal élő fogyasztók érdekében, különösen a gyógyászati segédeszköz ellátással kapcsolatos fogyasztói érdeksérelmek esetén, érdekvédő szervezetként lép fel a szolgáltatók ellen, közvetlen közfeladatot végző szervezetként. g) Az Egyesület a MEOSZ által a tagegyesületek számára átadott jogkörben részt vesz a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet pontjában, az éves támogatási sorrend meghatározására jogosult bizottságban, a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott döntési jog gyakorlását elősegítő közösségi álláspont kialakításában, a MEOSZ elnöke által meghatalmazott MEOSZ képviselő biztosításával. g/ (1) A keretszámról a miniszter minden év május 15-éig tájékoztatja a hivatalokat. (2) A hivatal a) a tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév június 15-éig, b) a tárgyév szeptember 30-áig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév december 15-éig a 6. (1) bekezdés b) pontja és a 6. (1a) bekezdés b) pontja szerinti kérdésben az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével dönt a jogosultságokról. A hivatal a tárgyév március 31- éig benyújtott kérelmekről történő döntése során legfeljebb a keretszám 50%-ának megfelelő támogatás felhasználásáról határozhat. A támogatást nem eredményező azon kérelmekről, amelyek esetében az elutasítás indoka a keretszám kimerülése, a hivatal tárgyéven belül - a szeptember 30- áig benyújtott kérelmekkel egyidejűleg - ismételt benyújtás nélkül határoz. (2a) Amennyiben a költségvetési keretek lehetővé teszik, év közben pótkeretszám hirdethető a 2. e) pontja szerint. Ha pótkeretszám meghirdetésére kerül sor, annak erejéig a (2b) bekezdés szerinti sorrend szerint kell a jogosultakat kijelölni. Ha a meghirdetett pótkeretszámot a 4. (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti közlekedési kedvezmény iránti kérelmek nem merítették ki, a hivatal a másik típusú szerzési támogatást kérelmező - a keretszám kimerülése miatt elutasított - igénylőket nyilatkoztatja arról, hogy a pótkeretszám ismeretében a meghirdetett támogatást igénybe kívánják-e venni, és a jogosultakat az eredetileg általuk igényelt támogatás szerint megállapított sorrendnek megfelelően jelöli ki. (2b) A közlekedési kedvezményben nem részesített kérelmezők között a hivatal sorrendet állít fel, és abban az esetben, ha a támogatás felhasználására előírt határidő lejár, vagy a jogosult a megállapított támogatásról lemond, az új jogosultakat ennek a sorrendnek megfelelően jelöli ki. (3) A (2) bekezdés szerinti bizottság tagja a) a MEOSZ elnöke által meghatalmazott képviselő, Állami közfeladat ellátásában való részvétel: A közfeladat ellátására kijelölt állami szerv: Megyei Kormányhivatal ( Hivatal )- melynek tevékenységében, jogszabály által rögzített hatáskörrel részt vesz az Egyesület tisztségviselője, a MEOSZ Elnökének kijelölése alapján, mint állami közfeladat ellátásában közvetetten részt vevő közreműködő. h) Az Egyesület, a MEOSZ által a tagegyesületek számára átadott jogkörben részt vesz a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12

13 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 10. (1) Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) álláspontját. fenti bekezdésben a lakás - akadálymentesítési támogatás igénybevételére vonatkozó kérelem indokoltságának szakmai elbírására, a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott, személyre szabott szakmai álláspont kialakításában, továbbá, szükség esetén, a szakmai állásfoglalás kialakításának elősegítése érdekében, a működési területén végzett helyszíni környezettanulmányok elvégzésében. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: A közfeladat ellátója: a Magyar Állam nevében eljáró pénzintézet, melynek tevékenységében kötelező jelleggel, jogszabályi felhatalmazás, illetve kötelezés alapján részt vesz, a MEOSZ tagszervezeteként az Egyesület. Fenti jogszabályhelyek alapján, az Egyesület érdekérvényesítő, érdekvédelmi, tájékoztató, információs tanácsadó tevékenységeket, továbbá a fogyatékosságból eredő speciális fogyasztóvédelmi szolgáltatásokat nyújt a működési területén élő fogyatékos, egészségkárosodott és megváltozott munkaképességű emberek számára, központi irodája, intézményei és helyi csoportjai közreműködésével. 2. Az Egyesület által, a szociálisan rászorult személyek ellátása érdekében, önkormányzati, vagy állami feladatkörben jogszabály által előírt feladatok átvállalásával végzett közvetlen, illetve közvetett szociális tevékenységek, illetve az azokra vonatkozó jogszabályok a következők: a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény: a/ (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:. 10. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; a/ (1) A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják (1) A járás-székhely városi, valamint a városi önkormányzat - törvényben meghatározottak szerint - olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. (2) A megyei jogú város települési önkormányzat, amely - törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. 13

14 Állami közfeladatok ellátásában való részvétel: Az egyesület Kaposvár Megyei Jogú Város, valamint Somogy Megye egész területén lát el önkormányzati feladatkörbe tartozó szociális közfeladatokat az általa fenntartott szociális intézmények működtetésével. b) Az Egyesület intézményfenntartóként közvetlenül részt vesz a fogyatékossággal élő emberek ellátását végző, a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. Törvény: b/ (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. b/ A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. b/ (1) E törvény alkalmazásában m fenntartó: ma) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása (a továbbiakban együtt: állami fenntartó), mb) az egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó), mc) az egyéni vállalkozó, md) az ma)-mb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy és egyéni cég, Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Egyesületünk a (1) md) pontja szerint minősülő fenntartóként, a vonatkozó jogszabályokban előírt Működési engedéllyel rendelkező, alábbi jogszabályhelyeken rögzített közfeladatok ellátásában. b/ /C. (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (3) A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyiszociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, 14

15 e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, f egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. (4) A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy. (5) A (4) bekezdés alkalmazásában súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. (6) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. (7 Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn. Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvétel: A fenti b/4. pont alapján egyesületünk Somogy Megye területének mintegy 72 %-át ellátó két területi Támogató Szolgálatot működtet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal mint az állami közfeladat ellátását szervező állami szervvel, valamint a Magyar Államkincstárral kötött feladat ellátási szerződés alapján. b/ /F. (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b az Szt. 93. (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését. (4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított, Gyvt. szerinti gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a nappali intézményben ellátott fogyatékos gyermekek ellátása során nyújtott étkeztetésre. Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvételt a b/5. pontban foglalt jogszabályhely alapján: Az Egyesület - felnőtt-korú fogyatékos embereket ellátó 3 nappali intézmény, - fiatalkorú fogyatékos embereket ellátó 1 nappali intézmény fenntartóként történő működtetését végzi, a Somogy Megyei Kormányhivatal által kiadott határozatlan időtartamú Működési engedély, valamint a Magyar Államkincstárral kötött finanszírozási szerződés alapján. 15

16 b/ (1) A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja a) a lakhatási szolgáltatást, b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, c) az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén da) az étkezést, db) az ápolás-gondozást, dc) a fejlesztést, dd) a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat. (2) A lakhatási szolgáltatás a) legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy b) hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy c) legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében biztosítható. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a fenntartó a) szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel kötött megállapodás útján, b) más támogatott lakhatást nyújtó fenntartóval együttesen, a közös működtetésre vonatkozó megállapodás alapján (hálózat), c más, a tevékenységi köre szerinti működési engedéllyel rendelkező vagy a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett szervezettel kötött megállapodás útján, d) az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint is biztosíthatja. (4) A támogatott lakhatásra egyebekben a bentlakásos intézményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a) az ellátás - a komplex szükségletfelmérés alapján - határozott vagy határozatlan időtartamú, b) az 58/A. (2) és (2a) bekezdését, valamint a 99. -t és 99/A. -t nem kell alkalmazni (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. (2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. (3 Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) időskorúak gondozóháza; b) fogyatékos személyek gondozóháza; 82. Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvételt a b/6. pontban foglalt jogszabályhely alapján: 16

17 Egyesületünk: - 1 db. 6 fő ellátását végző Támogatott lakhatást biztosító, - 1 db. 6 fő ellátását biztosító Fogyatékosok átmeneti intézményét és - 1 db. 4 fő ellátását végző időskorúak átmeneti ellátását biztosító szociális intézményt működtet, a Somogy Megyei Kormányhivatal által kiadott Működési engedélyek, a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött feladat- ellátási szerződés, valamint a Magyar Államkincstárral kötött finanszírozási szerződések alapján. b/ /A. (1) A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. (2) A lakóotthonok típusai a következők: a) fogyatékos személyek lakóotthona; b) pszichiátriai betegek lakóotthona; c) szenvedélybetegek lakóotthona. (3) A lakóotthoni ellátás formái: a) fogyatékos személyek lakóotthona esetében, aa) rehabilitációs célú lakóotthon, ab) ápoló-gondozó célú lakóotthon; b) pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon. Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvételt a b/7. pontban foglalt jogszabályhely alapján: Az Egyesület, az állami közfeladatként meghatározott Lakóotthoni ellátás biztosítása érdekében, közvetlen közfeladat ellátó szervezetként, Somogy megye területén kettő fogyatékos emberek Lakóotthona szociális intézményt működtet Kaposváron, illetve Nagyatádon, fő összesen 24 férőhely biztosításával, a Somogy Megyei Kormányhivatal által kiadott, határozatlan tartamú Működési engedély, illetve a Magyar Államkincstárral kötött Finanszírozási szerződés alapján. b/ /B. (1) Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az intézmény szakmai programja alapján, az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően munka-rehabilitáció vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítható (a továbbiakban együtt: szociális foglalkoztatás). (2 A szociális foglalkoztatásban foglalkoztatóként az a személy, illetve szervezet vehet részt, aki erre a szociális hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik (a továbbiakban: szociális foglalkoztatási engedély). A szociális foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeit, engedélyezésének és szakmai ellenőrzésének szabályait külön jogszabály tartalmazza. (3 A szociális foglalkoztatás feltétele az ellátott rehabilitációs alkalmassági vizsgálatának elvégzése. (4) Az ellátott foglalkoztatásáról - a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredménye alapján - a szociális intézmény vezetője dönt. Az intézményvezető a döntésről írásban értesíti az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét, valamint - amennyiben az ellátott munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll - az ellátottat foglalkoztató személyt, illetve szervezetet. Ha az ellátott, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől 17

18 számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, amely 15 napon belül dönt az ellátott foglalkoztatásáról. Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvételt a b/8. pontban foglalt jogszabályhely alapján: A szociális intézményi foglalkoztatás állami közfeladat ellátása érdekében, az Egyesület közvetlen közfeladat ellátóként, Somogy megye területén, kistérségi ellátási területeken (Nagyatád, Barcs, Csurgó, valamint Kaposvár és városkörnyéke) három szociális intézményi foglalkoztatót működtet, összesen mintegy 150 fő fogyatékos személyt foglalkoztatva, részben fejlesztő felkészítés, részben rehabilitációs foglalkoztatás formájában, az állami közfeladat ellátásának szervezésére feljogosított Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kötött feladat-ellátási szerződés, valamint a Magyar Államkincstárral kötött Finanszírozási szerződés alapján. 3. Az Egyesület által, a rehabilitációs foglalkoztatás területén végzett tevékenységek és az azokat megalapozó jogszabályok: a) Az Egyesület, végleges akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező, akkreditált rehabilitációs foglalkoztatóként részt vesz a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs célú foglalkoztatásában: - a foglalkoztatás elősegítéséről szóló évi IV. törvény: a/ A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek. a/ /A. (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartást munkaerő-piaci szolgáltatásokkal is elősegíti. (2) A munkaerő-piaci szolgáltatást az álláskereső és a szolgáltatást kérő részére az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül, illetve a nyilvántartásba vett munkaerőpiaci-szolgáltatást nyújtó szervezeteken keresztül nyújtja. a/ /B. (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő álláskereső számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól - a 20. (2) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon - a támogatást nyújtó szerv eltekinthet. (3) Munkaerő-piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható. 18

19 (4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit. a/ (1) Ez a törvény március hó 1. napján lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy támogatásban részesülők esetében a juttatást, illetve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani. (5) E törvény alkalmazásában m megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek, o közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység, a/5. a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló 327/2012 (XI. 16.) Korm. rendelet: - 1. E rendelet alkalmazásában 1. akkreditált munkáltató: az e rendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezet vagy személy; 2. akkreditált telephely: az akkreditált munkáltatónak az e rendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező azon székhelye, telephelye, illetve fióktelepe, ahol a rehabilitációs foglalkoztatás történik; 5. munkaviszony: a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban történő foglalkoztatás; 6. megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkavállaló, aki 6.1. rehabilitálható vagy 6.2 az Mmtv. 3. (2) bekezdés b) pontja szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy 6.3 az Mmtv a szerint az Mmtv a alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek minősül, és nem tartozik a 6.1. és 6.2. alpontban meghatározott személyi körbe, vagy 6.4 fogyatékossági támogatásban részesül; 7. rehabilitálható: akiről az Mmtv. szerinti komplex minősítés során megállapításra kerül, hogy rehabilitálható; 8. rehabilitációs foglalkoztatás: a megváltozott munkaképességű munkavállaló tranzit vagy tartós foglalkoztatása; 9. tartós foglalkoztatás: a 6. pont alpontja, valamint az Mmtv. 5. (2) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű munkavállaló munkakészségének, egészségi állapotának, testi és szellemi képességeinek termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett, védett körülmények között, munkaviszony keretében történő megőrzése, fejlesztése; 10. tranzit foglalkoztatás: az Mmtv. 5. (2) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű munkavállaló kivételével a rehabilitálható munkavállaló védett körülmények között, termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett történő felkészítése a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásra; 11. vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 2. (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adóalany, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozás; 12. védett munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit vagy tartós foglalkoztatást, és munkavállalóinak legalább 50%-a az Mmtv a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül; 13. munkahelyteremtés: megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatása céljából új munkahely létrehozása vagy meglévő munkahely átalakítása; 19

20 14. újonnan alkalmazott megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a munkáltatóval vagy annak jogelődjével az alkalmazás kezdetét megelőző 1 éven belül nem állt munkaviszonyban, illetve egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban (1) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítványban meg kell jelölni a munkáltatót, valamint azon telephelyét, ahol a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása megfelel az e rendeletben meghatározott szabályoknak. (2) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt határozatlan időre kell kiállítani. (3) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelemnek teljes egészében helyt adó döntésként a tanúsítványt kell kiállítani. A kérelemnek nem teljes egészében helyt adó döntés esetén a rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt a határozat jogerőre emelkedésének napján, külön okiratban kell kiállítani. f) kapcsolatot tart a fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervével (a továbbiakban: rehabilitációs szakigazgatási szerv). (3) Rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha a munkáltató rehabilitációs tanácsadót legalább napi 4 órában - legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén legalább napi 2 órában - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztat. (4) Rehabilitációs tanácsadóként az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható (1) A munkáltató lehetővé teszi a személyes rehabilitációs tervben meghatározott segítő szolgáltatások igénybevételét. (2) Foglalkoztatást akadályozó körülmény feltárása esetén segítő szolgáltatás különösen a) a munkaerő-piaci információ nyújtása, b) a munkatanácsadás, c) a pályatanácsadás, d) a rehabilitációs tanácsadás és e) a pszichológiai tanácsadás. (3) A megváltozott munkaképességű munkavállaló és a rehabilitációs mentor által közösen meghatározott célok elérése érdekében egyéb, a munkához jutást és a munkahely megtartását, az egészséges életmódot, az önálló rendelkezést és önálló életvitelt segítő szolgáltatás különösen a) az életvezetési tanácsadás, b) a jogsegélyszolgálat, c) a családgondozás és d) a szociális ügyintézés. f) kapcsolatot tart a fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervével (a továbbiakban: rehabilitációs szakigazgatási szerv). (3) Rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha a munkáltató rehabilitációs tanácsadót legalább napi 4 órában - legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén legalább napi 2 órában - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztat. (4) Rehabilitációs tanácsadóként az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható. Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvétel a 3/a/1, a/2, a/3, a/4, a/5. pontban foglalt jogszabályhelyek alapján: A fenti jogszabályhelyek alapján végzendő állami közfeladatok végzésében az egyesület közvetlen közfeladat ellátóként vesz részt: 20