Intézményi helyzetelemzések módszertani leírása, eljárásrendje, Bevezetési útmutatók a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) alkalmazásához - 1/94 -

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Intézményi helyzetelemzések módszertani leírása, eljárásrendje, Bevezetési útmutatók a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) alkalmazásához - 1/94 -"

Átírás

1 Intézményi helyzetelemzések módszertani leírása, eljárásrendje, eszközei Bevezetési útmutatók a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) alkalmazásához - 1/94 -

2 TARTALOMJEGYZÉK Általános bevezető. 3 I. rész: A Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer és a Szakképzési Önértékelési Modell kapcsolata... 4 II. rész: Intézményi helyzetelemzések módszertani leírása, eljárásrendje, eszközei Bevezetési útmutató a Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szintjének alkalmazásához. 11 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. A Szakképzési Önértékelési Modell I. szintjének (SZÖM I.) logikája, felépítése III. A Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szint megvalósítási folyamatának lépései A projekt indítása Az önértékelés előkészítése Intézményi felelősök képzése Projektterv készítése Tantestületi tájékoztató Intézményi önértékelő team felkészítése Az önértékelés végrehajtása Intézmény bemutatása Eredmények összesítése Értékelő könyv készítése Megvalósítandó fejlesztések kijelölése Tantestületi előterjesztés Az önértékelés követése / további lépései Célok meghatározása (ok-elemzés) Intézkedési tervek készítése, megismertetése Intézkedési tervek megvalósítása és értékelése Összegzés az önértékelés megvalósításának tapasztalatairól IV. A SZÖM I. önértékelési dokumentumok beküldése V. Mellékletek III. rész: Intézményi helyzetelemzések módszertani leírása, eljárásrendje, eszközei Bevezetési útmutató a Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési és III. Kiválóság szintjének alkalmazásához 67 I. Bevezetés...69 II. A Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési és III. Kiválóság szintje..70 III.A SZÖM II. és SZÖM III. önértékelési folyamat lépései Az önértékelés végrehajtása Adottságok és Eredmények összesítése Értékelő Könyv elkészítése Megvalósítandó fejlesztések kijelölése IV. Mellékletek /94 -

3 Általános bevezető A szakképző intézményeknek egyre nagyobb elvárásokkal kell szembenézniük: alkalmazkodniuk kell a gyors változásokhoz, új technológiákat kell alkalmazniuk, eredményesnek kell lenniük, ki kell elégíteniük a partnerek igényeit, tanulniuk kell másoktól és versenyképessé kell válniuk. Ezért fontos, hogy a szakképző intézmények időről időre megfelelő információhoz jussanak arra vonatkozóan, hogyan tudnak megfelelni a velük szemben támasztott elvárásoknak; hogy a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával hogyan tudják fenntartani az egyensúlyt a különböző érdekeltek jelenlegi és jövőbeni szükségletei között. Mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk a rendszeresen, meghatározott időközönként elvégzett intézményi szintű helyzetfelmérés, helyzetelemzés, önértékelés alkalmazásával, amely során a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek átfogó és szisztematikus felülvizsgálatára kerül sor egy meghatározott szempontsor, követelményrendszer tükrében. A szakképző iskolák rendszeres helyzetelemzési, önértékelési tevékenységének segítésére a 1057/2005 Kormányhatározattal összhangban kifejlesztésre került a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) - egy komplex önértékelési eszköz, amelynek 3 szintje lehetővé teszi az önértékelési követelmények fokozatos teljesítését. A jelen kiadvány, módszertani leírás (a továbbiakban bevezetési útmutató) célja, hogy módszertani segítséget nyújtson a szakképző iskolák rendszeres helyzetelemzési, önértékelési tevékenységéhez, az által, hogy ismerteti a Szakképzési Önértékelési Modell különböző szintjeinek alkalmazásával elvégzendő helyzetfelmérés, önértékelés eljárásrendjét, folyamatát, gyakorlati lépéseit és a megvalósítás során alkalmazandó / alkalmazható eszközöket. Az I. részben szólunk a szakképzés európai szinten Közös Minőségbiztosítási Keretrendszeréről (CQAF), amely a hazai szakképző iskolák számára lehetőséget nyújt minőségfejlesztési rendszerüknek az európai alapvető minőségkövetelményekkel összhangban történő kialakításához, (tovább)fejlesztéséhez. Bemutatjuk a hazai iskolarendszerű szakképzésre adaptált Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) felépítése, valamint a hozzá kapcsolódó elemek tartalma (SZMBK Modell, Önértékelés, Külső értékelés, Mérés). Az önértékelési módszertan a hogyan (folyamat, lépések, módszerek) leírása, az, ahogyan az önértékelést el kell végezni. A Szakképzési Önértékelési Modell az egyes szinteken eltérő szerkezetet és eltérő mélységet mutat, amelyből adódóan a modellek alapján történő intézményi helyzetelemzés, önértékelés során más módszertan alkalmazása válik szükségessé az intézmények számára. A Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szintjén teljesen új megközelítés került kidolgozásra, így a folyamat, módszertan és az eszközök is itt térnek el legnagyobb mértekben a Szakiskolai Önértékelési Modell alapján végzett önértékelés módszertanától. Az új megközelítéshez új eszközök, formanyomtatványok kerültek kidolgozásra. (II. rész) A Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési és a III. Kiválóság szintje esetében a tartalmi és megközelítésbeli különbség nem jelentős, ezért itt nincs lényegi változás az önértékelés módszertanában. Ez indokolja a két szint együttes, egy közös útmutatóban való kezelését. (III. rész) Az önértékelés eljárásrendje, folyamatának lépései, az alkalmazott módszertan és eszközök ezeken a szinteken lényegében azonosak a Szakiskolai Önértékelési Modell II. szintje alapján végzett önértékeléssel is. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy az Szakiskolai Fejlesztési Program (I. fázisának) keretében eddig elvégzett önértékelések anyagait, eredményeit hogyan tudják az intézmények felhasználni a Szakképzési Önértékelési Modell alapján elvégzendő önértékeléskor. Ezekre a kérdésekre is kitér, választ ad az útmutató. - 3/94 -

4 I. rész: A Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer és a Szakképzési Önértékelési Modell kapcsolata - 4/94 -

5 I. A Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) helye a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszerben A szakképzés minőségbiztosítása, minőségfejlesztése a évtől az EU szintjén egyre nagyobb lendületet és dimenziót kapott, amelynek eredményeként ben kidolgozásra került a szakképzésben alkalmazandó, európai szinten Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF). A Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) elsődleges célja, hogy elősegítse a szakképzés minőségének fejlesztését és e téren a tagállamok szakképzést érintő szakmapolitikai kezdeményezéseinek növekvő áttekinthetőségét és konzisztenciáját, miközben teljes mértékben tekintetbe veszi a tagállamok saját rendszereik (ki)fejlesztéséért való felelősségüket, valamint közös irányt ad a nemzeti és az intézményi szintű minőségirányítási rendszerek kialakításához és fejlesztéséhez. A Magyar Köztársaság Kormánya májusában a Szakképzés-fejlesztési Stratégia kapcsán elfogadta az 1057/2005 sz. Kormányhatározatot, miszerint biztosítani kell, hogy december 31-ig valamennyi szakképzést folytató intézmény alkalmazhassa az Európai Unió szakképzési minőségbiztosítási keretrendszerének figyelembevételével kialakított minőségbiztosítási rendszert (1.1. pont). Ennek jelentős állomását képezte annak a Kormány által meghatározott részintézkedésnek a megvalósítása, miszerint június 30-ig a Szakiskolai Fejlesztési Programban résztvevő kilencven iskolában egységes minőségbiztosítási rendszert kellett kialakítani. A Kormányhatározat részintézkedésének megvalósítása érdekében a Szakiskolai Fejlesztési Program Minőségfejlesztési területének keretében január-februárban elkészült a CQAF hazai adaptációja az iskolarendszerű szakképzésre. A hazai Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) azért került kifejlesztésre, hogy támogassa a szakoktatás és szakképzés terén a minőségmenedzsment rendszerek alkalmazását intézményi és rendszer szinten, valamint hogy összekapcsolja a szakképzési minőségirányítási, minőségfejlesztési tevékenységeket a szakképzési rendszerekre vonatkozó, európai szakmapolitikai célkitűzésekkel. Az adaptáció során megtörtént a Keretrendszer alkotóelemeinek és alapvető minőségi követelményeinek értelmezése és adaptálása a magyar iskolarendszerű szakképzésre, a szakképző iskolák működésére és feladataira. A Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer felépítését, négy alkotóelemét SZMBK Modell (Közös kritériumok) Önértékelés (Módszertan) Külső értékelés (Monitoring) Mérés (Indikátorok) az 1. számú ábra szemlélteti. - 5/94 -

6 Tervezés Felülvizsgálat (Visszacsatolás és fejlesztés) SZMBK Modell Módszertan Mérés és értékelés Végrehajtás Modell (Közös kritériumok) Mérés (Indikátorok) Önértékelés (Módszertan) Külső értékelés (Monitoring) A Keretrendszer elemei 1. számú ábra A Keretrendszer első elemét képező SZMBK Modell (Közös kritériumok) tartalmazza a szakképzésre vonatkozó azon kulcskérdéseket, amelyek vizsgálata alapvető fontosságú a szakképző intézmények képzési tevékenységének minőségbiztosítása szempontjából. A kulcskérdések a PDCA logika négy lépése mentén kerültek csoportosításra, amelyeket az SZMBK Modell Módszertan eleme fog össze egységes egésszé. Az SZMBK Modell elősegíti a minőségirányítási rendszerek tudatos tervezését, végrehajtását, értékelését és fejlesztését. Az SZMBK Modellje olyan követelményeket fogalmaz meg, amelyek alapvetők bármilyen szakképzési intézmény minőségirányítási rendszerében, ezért a szakképző iskolákban működő minőségbiztosítási rendszereknek - belső működésükön és szabályozásaikon keresztül - az SZMBK Modellben szereplő kulcskérdésekre egyértelmű választ kell adniuk. Ezáltal az SZMBK Modell egyfajta közös összehasonlítási alapot teremthet a különböző intézményi minőségfejlesztési megközelítések között, és egyfajta integrációs szerepet tölthet be. Az SZMBK Modell bevezetését támogatja az intézmények számára készült útmutató (Útmutató a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer bevezetéséhez 1 ), amely kitér az SZMBK Modell tartalmi követelményeire, a bevezetés lépéseire, és segítséget nyújt ahhoz, hogy az intézményekben megvalósuljon az alkalmazott minőség megközelítések integrálása. A Keretrendszerben a második elem az Önértékelés, amelyen a minőség mérésére és értékelésére, valamint a minőség intézményi szintű fejlesztésére alkalmazható módszertant kell érteni. Az önértékelés megvalósításához az EU Szakmai Munkacsoport kidolgozott egy szakmai útmutatót, amely segítséget nyújthat az önértékelés megvalósításában. A hazai szakiskolák részére már korábban kialakításra került egy önértékelési modell, amelynek továbbfejlesztése során 1 A Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer fejlesztése során keletkezett szakmai anyagok, termékek megtalálhatóak a honlapon. - 6/94 -

7 beépítésre kerültek az SZMBK Modell kulcskérdései, illetve az EU Szakmai Munkacsoport által kidolgozott önértékelési eszköz követelményei. A hazai szakképző iskolákban alkalmazható modell a Szakképzési Önértékelési Modell tehát megfelel és megfeleltethető az SZMBK Keretrendszer második elemének. A Keretrendszer harmadik eleme a Külső értékelés, egy olyan monitoring rendszer működtetése, amely segíti a szakképző intézmények értékelését és az értékelés alapján kitűzött fejlesztések megvalósítását. A monitoring rendszer működtetésére vonatkozó rendszer leírása jelenleg koncepció formájában készült el. A Keretrendszer negyedik eleme a Mérés, amely a szakképzési tevékenység eredményességének és hatékonyságának vizsgálatát, valamint a fejlesztések objektív adatokon, tényeken alapuló meghatározását segítő indikátorokat tartalmazza. A Szakképzési Önértékelési Modellbe beépítésre kerültek a Keretrendszerhez kapcsolódó indikátorok. Korábbi fejlesztések eredményeként kerültek kidolgozásra a szakképzés hatékonyságának mérésére alkalmas kulcsindikátorok (40 kötelező kulcsindikátor), valamint a benchmarking adatbázis indikátorai. Ezen fejlesztések során a fejlesztők már figyelembe vették az SZMBK Keretrendszer által meghatározott indikátorokat és beépítették azokat mind a kulcsindikátorok, mind a benchmarking indikátorok rendszerébe. A Keretrendszer indikátorai tehát megjelennek a kulcsindikátorok között, ezek mind részei a benchmarking indikátoroknak, amelyek mindegyike megtalálható a Szakképzési Önértékelési Modellben. - 7/94 -

8 II. A Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) kialakulása, fejlesztési fázisai A Szakképzési Önértékelési Modell kialakítása, fejlesztése alapvetően két pontból indult ki. Az egyik a hazai szakiskolák számára a Szakiskolai Fejlesztési Program I. fázisában kidolgozott önértékelési modell, a másik pedig az EU alapokon nyugvó Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer. Fontos szempont volt annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy az SZMBK Modellhez kapcsolódó kulcskérdések segítségével minden hazai szakképző iskola kitérjen önértékelése során az európai közös követelmények vizsgálatára, amelyek alapvető fontosságúak egy szakképző iskola képzési minőségének javítása, fejlesztése szempontjából. A minőségirányítási rendszerekhez kapcsolódó követelményeken, illetve az önértékeléshez kapcsolódó modelleken keresztül biztosítható, hogy az egyes vizsgálati szempontok ne maradjanak ki az értékelésből. Az EU Szakmai Munkacsoport a már létező, meghatározó nemzetközi minőségirányítási rendszereket, megközelítéseket figyelembe vette, így a Keretrendszernek az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerrel, illetve az EFQM Modellel való kapcsolata biztosított. Azt kellett csupán megvizsgálni, hogy a hazai oktatásirányítás által fejlesztett minőségirányítási rendszermodelleknél (például: Közoktatás Minőségéért Díj (KMD) Modell, Szakiskolai Önértékelési Modell) is megtalálható-e ez az egyértelmű kapcsolat, amelynek eredményeként elkészült az SZMBK Modell és a hazai minőségirányítási megközelítések követelményrendszerének az összevetése. Mivel a hazai szakképzésben egyedül a korábban kialakított Szakiskolai Önértékelési Modell volt speciálisan a szakiskolákra kialakítva intézményi szinten, az adaptálás során elsődlegesen azt kellett megvizsgálni, hogy a Szakiskolai Önértékelési Modell követelményrendszerében szerepel-e az SZMBK Modell kulcskérdéseinek minden eleme. Ennek eredményeként a fejlesztés során a hiányzó elemek beépítésre kerültek a Szakképzési Önértékelési Modellbe. A korábban kidolgozott Szakiskolai Önértékelési Modellnek csupán az I. és a II. szintje állt rendelkezésre, amelyek azonban nem térnek ki az intézmény teljes működésének az értékelésére. A második lépés ennek alapján tehát a modell teljessé tétele volt. Ez azt jelenti, hogy a Keretrendszer kulcskérdéseit már magában foglaló önértékelési modell kiegészült a KMD-ben szereplő egyéb elemekkel, annak érdekében, hogy az intézmény működéséhez kapcsolódó tevékenységeket teljes egészében lefedő modell készüljön el. Az 1057/2005 sz. Kormányhatározat értelmében valamennyi szakképzést folytató intézmény számára biztosítani kell, hogy december 31-ig alkalmazhassa az Európai Unió szakképzési minőségbiztosítási keretrendszerének figyelembevételével kialakított minőségbiztosítási rendszert. Ez azt hozza magával, hogy olyan önértékelési modellt szükséges létrehozni, amelyet nem csupán a szakiskolák használhatnak, hanem az iskolarendszerű szakképzésben működő intézmények valamennyien. Ennek megfelelően a harmadik lépésben a Keretrendszer kulcskérdéseit is magában foglaló önértékelési modell kérdéseit kellett megvizsgálni, egyrészt abból a szempontból, hogy azok értelmezhetőek-e a szakképző iskolák mindegyikére (szakiskolákra és szakközépiskolákra egyaránt), másrészt abból a szempontból, hogy az előző két év alkalmazási tapasztalatai alapján felül kell-e vizsgálni a modellben szereplő kérdéseket is. Szükség esetén a kérdések módosításra, kiegészítésre kerültek, vagy előfordult, hogy el is kellett hagyni az adott kérdést a modellből. Ennek eredményeként elkészült a Szakképzési Önértékelési Modell, amely a korábbi Szakiskolai Önértékelési Modell II. szintjének követelményrendszerére épül, kiegészülve az SZMBK Modell kulcskérdéseivel, a teljesség érdekében a - 8/94 -

9 KMD további vizsgálati területeivel, valamint a kérdései pontosításra kerültek annak érdekében, hogy valamennyi intézmény alkalmazni tudja, amely iskolarendszerű szakképzést folytat. Továbbá, a Szakképzési Önértékelési Modell követelményrendszerének kialakításánál figyelemmel kellett lenni arra is, hogy az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő intézmények többsége felnőttképzési tevékenységet is folytat. A Szakképzési Önértékelési Modell kifejlesztése során negyedik lépésként felül kellett vizsgálni, újra kellett gondolni a korábbi Szakiskolai Önértékelési Modell szintezését. A Szakképzési Önértékelési Modell követelményrendszere jelenti a legfelső, harmadik szintet, amelyből kiindulva került kidolgozásra a SZÖM I. és II. szintjének követelményrendszere. Felmerült a kérdés, hogy vajon már a II. szinten megjelenjenek-e a Keretrendszer kulcskérdései, mint vizsgálandó elemek. E mellett szólt, hogy a Szakiskolai Fejlesztési Program I. fázisában részt vett 90 intézménynek lehetősége van arra, hogy a következő önértékelést újból a II. szintű modell alapján végezze el (amennyiben az önértékelési folyamat szabályozásában így határozott), így ezen intézmények számára is biztosított, hogy a Keretrendszer követelményeit is magában foglaló modell alapján végezzék el a soron következő önértékelésüket. A Szakiskolai Önértékelési Modell(ek) alkalmazási tapasztalatai azt mutatták, hogy az I. szinten az intézményektől erős igényként fogalmazódott meg a modell követelményeinek egyszerűsítése, másrészt, hogy alapvetően a mérési rendszer rendbetételére van szükség az intézményekben. Ezeket figyelembe véve került elhatározásra, hogy a Szakképzési Önértékelési Modell I. szintjén csupán az eredmények összegyűjtésével foglalkozzon az intézmény, valamint az ehhez kapcsolódó célok vizsgálatával. Itt tehát első lépésként a mérési, adatgyűjtési rendszer kialakítására, pontosítására helyeződik a hangsúly. Az I. szinten tehát már teljes körűen vizsgálják az intézmények az eredményeiket (amelyek a kötelezően mérendő kulcsindikátorokat, a benchmarking adatbázis elemeit és egyéb indikátorokat is tartalmaznak). Fentiek alapján az intézményi önértékelés 3 szintje az alábbi elnevezést kapta: 1. szint: Helyzetfelmérő szint, amely az eredmények vizsgálatára terjed ki, valamint az elért eredmények tükrében a kialakított intézményi célrendszer vizsgálatára. Ebből kiindulva történik az intézményi működés fejlesztése. 2. szint: Fejlesztési szint, amelynek követelményrendszere az intézmény nevelési-oktatásiképzési tevékenységének az értékelésére terjed ki, valamint széles körben tartalmazza a Keretrendszer kulcskérdéseinek vizsgálatát is. Az első szinthez képest a második szinten továbbra is szükséges vizsgálni az eredményeket, ugyanakkor a Fejlesztési szinten alkalmazandó modell vizsgálja az intézményi működés oktatási-képzési szempontból kiemelt területeit is, 3. szint: Kiválóság szint, amelynek követelményrendszere alkalmas arra, hogy az intézmény teljes körűen megvizsgálja a működését és az eredményeit, illetve az SZMBK kulcskérdések követelményeinek a teljesülését. A Kiválóság szinten történő önértékelés a díj típusú modellek alkalmazása felé viszi el az intézményeket. A SZÖM ezen a szinten tartalmazza a 2. Fejlesztési szint modelljének minden értékelendő elemét, ugyanakkor tovább bővül, kiegészül az intézmény összes működési területének értékelésével, és az SZMBK Modell minden kulcskérdésnek teljesülését is vizsgálja. A fentiek alapján megállapítható, hogy a 3 szint egymásra épül, biztosítva ezzel, hogy az intézmények számára egy fokozatosan bevezetésre kerülő önértékelési eszköz álljon rendelkezésükre. Bár az önértékelés egy alkalommal történő megvalósítása is hozhat eredményeket, hiszen ez alapján is elindíthat fejlesztéseket az intézmény, azonban az önértékelés akkor igazán hatékony és sikeres, ha azt rendszeres időközönként megismétlik. Az önértékelés valódi eredményessége hosszú távon érhető tetten, a fejlesztések megalapozása és megvalósítása folyamatosan egymásra kell, hogy épüljön és a következő önértékelések alkalmával lesz látható a fejlődés eredménye. - 9/94 -

10 A szintek egymásra épülése, fokozatos bevezetése azért indokolt, hogy az intézmények először egy szűkebb követelményrendszer alapján vizsgálódjanak és értékeljenek, és folyamatosan sajátítsák el az önértékelés módszertanát. Az 1. szinten eredmény típusú adatokkal dolgoznak leginkább, ezek értékelésének technikáját ismerik meg, a 2. szinten az eredmény típusú adatok mellett már értékelniük kell az intézményi működés főbb elemeit is, a 3. szint követelményrendszer pedig a teljes körű önértékelésre nyújt lehetőséget, amely időszakra az intézmény már elsajátítja az önértékelés módszertanát. A Szakképzési Önértékelési Modell fejlesztése során figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a magyar szakképző iskolák többsége az iskolarendszerű szakképzés mellett felnőttképzési tevékenységet is folytat. Ezért az alkritériumok szintjén a Szakképzési Önértékelési Modell követelményrendszere (II. és III. szinten) olyan általános, hogy azt bármely felnőttképzési intézmény is tudja alkalmazni, önmagára értelmezni. Az SZMBK Modell kulcskérdéseinek beépítésével a Szakképzési Önértékelési Modell követelményrendszerébe lehetővé vált, hogy a szakképző iskolák önértékelésük során kitérjenek azoknak az európai közös követelményeknek a vizsgálatára is, amelyek alapvető fontosságúak egy szakképző intézmény minőségfejlesztési tevékenységében. - 10/94 -

11 II. rész: Intézményi helyzetelemzések módszertani leírása, eljárásrendje, eszközei Bevezetési útmutató a Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szintjének alkalmazásához - 11/94 -

12 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. A Szakképzési Önértékelési Modell I. szintjének (SZÖM I.) logikája, felépítése III. A Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szint megvalósítási folyamatának lépései A projekt indítása Az önértékelés előkészítése Intézményi felelősök képzése Projektterv készítése Tantestületi tájékoztató Intézményi önértékelő team felkészítése Az önértékelés végrehajtása Intézmény bemutatása Eredmények összesítése Értékelő könyv készítése Megvalósítandó fejlesztések kijelölése Tantestületi előterjesztés Az önértékelés követése / további lépései Célok meghatározása (ok-elemzés) Intézkedési tervek készítése, megismertetése Intézkedési tervek megvalósítása és értékelése Összegzés az önértékelés megvalósításának tapasztalatairól IV. A SZÖM I. önértékelési dokumentumok beküldése V. Mellékletek sz. melléklet: Helyzetfelmérés Intézmény bemutatása 2. sz. melléklet: Adatgyűjtő lap Eredmények 3. sz. melléklet: Értékelő könyv 4. sz. melléklet: Erősségek és fejlesztendő területek összesített listája 5. sz. melléklet: Rangsorolás módszertana - 12/94 -

13 I. Bevezetés A módszertani leírások SZÖM Bevezetési útmutatók célja, hogy gyakorlati(as) segítséget nyújtson azon szakképző intézmények számára, amelyek önértékeléssel kívánják felmérni és elemezni helyzetüket, és ennek eredménye alapján meghatározni a fejlesztéseiket. A Szakiskolai Fejlesztési Program II. szakaszához csatlakozó intézmények részére az önértékelés megvalósítása kötelező, azaz a programba bekapcsolódó iskoláknak a program futamideje alatt rendszeres időközönként el kell végezniük az önértékelést. Az intézményi önértékelés, helyzetelemzés megvalósításának eszköze a Szakképzési Önértékelési Modell (továbbiakban: SZÖM), amely 3 szinten, különböző, de egymásra épülő követelményrendszert tartalmaz. A jelen Útmutató a Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szintje alapján történő önértékelés (helyzetfelmérés és helyzetelemzés) megvalósításához nyújt módszertani segítséget, ennek követelményei mentén támogatja az intézményekben az önértékelés elvégzését, és az önértékelés eredményének felhasználását. Az Útmutató II. fejezete mutatja be a SZÖM I. Helyzetfelmérő szintjéhez kapcsolódó önértékelési modell felépítését, tartalmát, kritériumrendszerét. Az Útmutató III. fejezete rögzíti a SZÖM I. szint alapján történő önértékelés megvalósításának folyamatát. Itt kerülnek részletes áttekintésre az önértékelés folyamatának legfontosabb tevékenységei, valamint a lépések megvalósításához rendelkezésre álló módszertani lehetőségek. Az önértékelés folyamatának bemutatása révén láthatóvá, áttekinthetővé válnak az intézmények számára a SZÖM I. szintjén elvégzendő feladatok és a feladatok megvalósításához szükséges erőforrások, azaz az önértékelés eljárásrendje. Azoknak az intézményeknek, amelyek részt vesznek a Szakiskolai Fejlesztési Programban, szerződéses kötelezettségük, hogy a teljesítés igazolásaként meg kell küldeniük az önértékelés során keletkező dokumentumokat a Programkoordinációs Iroda részére. Ezen dokumentumokat mutatja az Útmutató IV. fejezete. A Mellékletben (V. fejezet) az önértékelés lépéseinek megvalósítását segítő eszközök, formanyomtatványok, módszertani leírások találhatók. Az Útmutató hasznos segítséget nyújt minden szakképző intézmény vezetésének és az önértékelési modell alkalmazásába bevont intézményi munkatársaknak az intézmény helyzetének, működésének és teljesítményének önértékelés alapján történő értékeléséhez, elemzéséhez, és ennek alapján a szükséges fejlesztések meghatározásához, a fejlesztések elindításához. - 13/94 -

14 II. A Szakképzési Önértékelési Modell I. szintjének (SZÖM I.) logikája, felépítése Ebben a fejezetben a Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szintjének felépítése, tartalmi elemei kerülnek bemutatásra. A Szakképzési Önértékelési Modell alapján történő önértékelés megvalósításának alapvető céljai: Az intézmény önmegismerő képességének kialakítása, fejlesztése. Fejlesztési célok kijelölése. Intézkedési tervek kidolgozása és végrehajtása. A SZÖM I. Helyzetfelmérő szintje alapján történő önértékelés további céljai: Az intézmény mérés-értékelési rendszerének fejlesztése. Az adatgyűjtési rendszer kialakítása, fejlesztése (ezen belül a 40 kulcsindikátor, illetve a benchmarking indikátorok esetében az adatgyűjtés megkezdése). Az intézmény eredményeinek teljes körű vizsgálata, értékelése. A SZÖM Modell struktúráját a 2. számú ábra szemlélteti. Ez a struktúra a későbbiekben a Modell további szintjein is megmarad, az I. szinten azonban az Adottságok oldal nincs feltöltve tartalommal. EREDMÉNYEK Munkatársi eredmények Közvetlen partneri eredmények Kulcs- fontosságú eredmények Társadalmi hatás eredményei INNOVÁCIÓ és TANULÁS 2. számú ábra A SZÖM kritériumokból tevődik össze. A kritérium követelményterületet jelent, amely köré csoportosíthatók azok a vizsgálati területek, amelyeket az intézménynek értékelnie kell az ön- - 14/94 -

15 értékelés során. Az I. Helyzetfelmérő szinten az intézménynek 4 kritériummal szükséges foglalkoznia. Az I. szinten az intézmények mérési rendszerének a fejlesztése az egyik kiemelt szempont, ezért az I. szinten csak eredményeket mérnek, azaz a modell Eredmények oldalán vizsgálják a 6. (6a és 6b), 7. (7a és 7b), 8. és 9. (9a és 9b) kritériumokat. Már az I. szinten teljes körű vizsgálata történik az intézményi eredményeknek és mutatóknak, az indikátorrendszer a továbbiakban mindhárom szinten azonos marad, vagyis az önértékelés megvalósításának II. és III. szintjén ugyanazokon a vizsgálati területeken, ugyanazokat az indikátorokat kell értékelniük az intézményeknek. Az eredmények értékeléséhez mindenképpen szükséges az intézmény működési környezetének, célrendszerének, jelenleg folyamatban lévő fejlesztéseinek az ismerete is. Ezért az I. szinten elkészítendő Helyzetfelmérésben (5-6 oldalas szöveges leírás) be kell mutatni a szervezetet, ennek részeként többek között az intézmény célrendszerét is. Ehhez fel kell térképezni, hogy melyek az intézmény céljai, ezek milyen dokumentumokban vannak rögzítve, hogyan épülnek egymásra ezek a célok és mennyire koherensek egymással (célok hierarchiája és koherenciája). Ez azért (is) fontos, mert mérés-értékelési, adatgyűjtési rendszert (indikátorokat) csak célokhoz rendelten lehet kialakítani. Vizsgálni kell tehát az adatgyűjtési rendszer és az intézményi célrendszer kapcsolatát, a célok és a gyűjtött adatok relevanciáját és koherenciáját. (A Helyzetfelmérés Intézmény bemutatása dokumentum elkészítésével, tartalmával kapcsolatos részletes információk az V. fejezetben, a folyamat 2.1. lépésénél kerülnek részletezésre.) A SZÖM I. Helyzetfelmérő szint önértékelési modelljében (és mindhárom modellben egyaránt) a kritériumok külön alkritériumokra bomlanak, amelyeket félkövér dőlt, szürke háttérrel jelölt számmal és szöveggel jelöl a modell, például: 6. a) A közvetlen partnerek véleménye az intézményről és teljesítményéről. Az önértékelési modell az Eredmények alkritériumaiban kötelezően bemutatandó követelményként értékelési, vizsgálati területeket és eredmény-, illetve mutatócsoportokat határoz meg. Az egyes alkritériumok alatti vizsgálati területeket külön számokkal jelöli a modell, például: 2. A nevelő-oktató munka körülményeivel kapcsolatos partneri vélemények. Ezekhez a területekhez kell az intézménynek meghatároznia és megkeresnie a számára megfelelő, releváns mutatókat. Sok esetben ugyanis nem lehet konkrétan előírni a mérendő mutatókat, mert azok intézményenként különbözőek lehetnek. A számmal jelölt vizsgálati területekre vonatkozóan kötelező az intézménynek indikátorokkal rendelkeznie, de nem feltétlenül kell a modellben szereplő minden indikátorra adatot szolgáltatni (kivéve a kulcsindikátorokat), hiszen előfordulhat, hogy az adott terület eredményességét az intézmény más indikátorral tudja bemutatni. Az intézményi céloktól is nagy mértékben függ, hogy milyen adatot gyűjt / gyűjtsön az intézmény, hiszen egy indikátort mindig valamilyen célhoz mérünk. A vizsgálati területeken belül tehát az intézmény saját maga határozza meg, hogy milyen mutatókat rendel hozzá az adott vizsgálati területhez. Kivételt képeznek a kulcsindikátorok, amelyek mérése kötelező az intézmények számára. A vizsgálati területek alatt találhatók az indikátorok, betűvel jelölve. Az indikátor mutatót jelent, egy pontosan kifejezhető eszköz, amely méri a megtett haladást egy cél irányába. Amint a meghatározásokból kiderül az indikátor önmagában tartalom-semleges eszköz. Ebben a formában még csak adatról beszélünk. Az intézmény szempontjából indikátorról, mutatóról, jelzőszámról, akkor beszélünk, ha ezek az intézmény valamely szintű céljaihoz kapcsolódnak, mint mérési eszköz. A SZÖM Modellben félkövér, dőlt betűvel jelzett indikátorok mérése kötelező az intézmény számára, ezek ugyanis a kulcsindikátorok, amelyek egy intézmény működésének alapvető megítélésében kulcsszerepet töltenek be. Ezen indikátorokat jelzi a megnevezésük mellett záró- - 15/94 -

16 jelben található K betű (K), amely a kulcsindikátorra utal. Például: f. egy tanulóra jutó számítógépek száma (K). A programba bekapcsolódó intézmények számára a kulcsindikátorok rendszeres beküldése kötelező, szerződéses követelmény. A többi indikátor sima dőlt betűvel található meg a modellben, ezek mérése nem kötelező az intézmény számára. Külön jelölésre kerültek a modellben a benchmarking adatbázisban szereplő indikátorok, ahol a meghatározás mellett zárójelben egy (B) betűt találnak. Például: k. gyakorlati férőhelyek aránya a szakképzős tanulólétszámhoz viszonyítva (B). A kulcsindikátorok részei a benchmarking adatbázis indikátorainak is. A benchmarking indikátorok mérése ugyan nem kötelező, de mindenképpen ajánlott az intézmények számára. A bechmarking adatbázis használata olyan információkhoz juttathatja az intézményeket (például összehasonlító adatokat kaphatnak), amelyek támogatják az erősségek és fejlesztendő területek meghatározását, a fejlesztések meghatározását és megvalósítását egyaránt. Ugyanakkor az önértékelés során az intézmények a modellben szereplő indikátorokon kívül további saját mért indikátorokat is rögzíthetnek és értékelhetnek. A fentiekben rögzítettek alapján, a SZÖM I. Modell felépítését mutatja a 3. számú ábra. - 16/94 -

17 Kritérium értelmezése Kritérium száma és címe 7. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK Milyen eredményeket ért el az intézmény előre tervezett céljaival és más intézmények eredményeivel összehasonlítva a munkatársak elégedettsége terén és hogyan fejlődtek ezen eredményei az elmúlt években? Ezt a területet a teljes intézményre vonatkozóan, ezen belül, ahol lehet a szakképzésre (ahol célszerű szakiskolára és szakközépiskolára) külön is meg kell vizsgálni az önértékelés során, az intézményen belüli összehasonlítás bemutatása érdekében. A 7.b alkritériumban félkövér dőlt karakterrel szedett mutatók ún. kulcsindikátorok (K), melyekhez kötelező az intézményi adatgyűjtés. Értékelési, vizsgálati terület (1.) Alkritérium száma és címe (7. b)) 7. b) A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok 1. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok a pedagógiai munka területén: a. a munkatársak szakmai képzéseinek köre és eredményességük mutatói, b. egyetemre/főiskolára járó munkatársak száma a munkatársi létszámhoz viszonyítva (B), c. a pedagógiai végzettséggel rendelkező szakoktatók az összes szakoktatóhoz viszonyítva (B), d. dokumentummal igazolt informatikai ismeretekkel rendelkező Benchmarking szakképzési indikátorok pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (b, c - mérésük (K), nem kötelező) e. nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkező szakképzési pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K), f. a szaktanárok és gyakorlati oktatók ismeretátadási, készség- és képességfejlesztési módszereinek bővítésével és e módszerek alkalmazásával kapcsolatos eredményességi mutatók, g. a Pedagógiai Program ismertségét és elfogadottságát jellemző mutatók. Kötelezően mérendő kulcsindikátorok (d, e mérésük kötelező) 3. számú ábra Példák további vizsgálandó indikátorokra (a., f., g mérésük nem kötelező) - 17/94 -

18 III. A Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szint megvalósítási folyamatának lépései Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a SZÖM I. Helyzetfelmérő szint követelményrendszere alapján elvégzendő önértékelés folyamata, a fő lépések és az egyes lépésekhez kapcsolódó feladatok megvalósításának lehetséges gyakorlata. Az önértékelés végrehajtását különböző segédeszközök, formanyomtatványok segítik, amelyek használata is ismertetésre kerül az egyes lépések kapcsán. A SZÖM I. folyamat lépései és folyamatábrája: 0. A projekt indítása 1. Az önértékelés előkészítése 1.0. Intézményi felelősök képzése 1.1. Projektterv készítése 1.2. Tantestületi tájékoztató 1.3. Intézményi önértékelő team felkészítése 2. Az önértékelés végrehajtása 2.1. Intézmény bemutatása 2.2. Eredmények összesítése A modell értelmezése Adatgyűjtés Adatok bemutatása 2.3. Értékelő könyv készítése 2.4. Megvalósítandó fejlesztések kijelölése Erősségek és fejlesztendő területek összesítése Fejlesztendő területek rangsorolása 2.5. Tantestületi előterjesztés 3. Az önértékelés követése / további lépései 3.1. Célok meghatározása (ok-elemzés) 3.2. Intézkedési tervek készítése, megismertetése 3.3. Intézkedési tervek megvalósítása és értékelése 4. Összegzés az önértékelés megvalósításának tapasztalatairól A projekt zárása - 18/94 -

19 A folyamat lépései I. szinten (folyamatábra) 0. A rpojekt indítása 1. AZ ÖNÉRTÉKELÉS ELÕKÉSZíTÉSE 1.0 Intézményi felelõsök képzése 1.1 Projektterv készítése 1.2 Tantestületi tájékoztató 1.3 Intézményi önértékelésõ team felkészítése Oktatási / képzési anyag Projektterv Jelenléti ív Rövid összefoglaló Oktatási / képzési anyag 2.1 Intézmény bemutatása Helyzetfelmérés (6-5 oldal) 2. AZ ÖNÉRTÉKELÉS VÉGREHAJTÁSA 2.2 Eredmények összesítése 2.3 Értékelõ könyv készítése 2.4 Megvalósítandó fejlesztések kijelölése Eredmény oldali adatok Értékelõ könyv Erõsségek és fejlesztendõ területek összesített listája Fejlesztendõ területek szûkített listája 2.5 Tantestületi elõterjesztés Elõterjesztés a tantestület számára /94 -

20 1. 3. AZ ÖNÉRTÉKELÉS KÖVETÉSE / TOVÁBBI LÉPÉSEK 3.1 Célok meghatározása (okelemzés) 3.2 Intézkedési tervek készítése, megismertetése 3.3 Intézkedési tervek megvalósítása és értékelése 4. Összegzés az önértékelés megvalósításának tapasztalatairól Fejlesztési célok Intézkedési tervek Tapasztalatok A projekt zárása 4. számú ábra - 20/94 -

21 0. A projekt indítása Az önértékelés előkészítését, tervezését, minden bizonnyal meg kell, hogy előzze az intézményi munkatársak számára történő információátadás a Szakiskolai Fejlesztési Programban való részvételről és az önértékelési projekt elindításáról. Itt történik az intézmény munkatársainak ismertetése a Szakiskolai Fejlesztési Programba történő bekapcsolódás vezetői céljairól, a projekt megvalósításának már ismert részleteiről, a várható feladatokról, határidőkről, várható előnyökről, hasznokról. Az ismertetőt az intézmény vezetőjének célszerű megtartania. A projekt elindításának lépésében az intézmény eldönthette, hogy szakértői segítséggel valósítja-e meg az önértékelést, valamint dönthetett abban is, hogy az önértékelést egyéni vagy csoportos formában hajtja végre, azaz más intézményekkel történő együttműködés keretében. Amennyiben az intézmény úgy határozott, hogy szakértőt vesz igénybe, a Nemzeti Szakképzési Intézet szakértői listájáról választott szakértőt, akivel felvette a kapcsolatot. A szakértő feladata volt, hogy ezt jelezze a Program Koordinációs Iroda felé. A szerződéskötés előkészítését a Program Koordinációs Iroda végezte, mind az intézménnyel, mind a szakértővel a Nemzeti Szakképzési Intézet köt(ött) szerződést. A projekt indításának szakaszában kellet, hogy megtörténjen az intézményi felelősök kiválasztása. Az intézményvezetőnek 2 felelőst kellett választania, akik az önértékelő munka megkezdését megelőzően 3 napos felkészítő képzésen vesznek részt. Elsősorban olyan kollégákat célszerű megbízni erre a feladatra, akik már korábban bekapcsolódtak az intézmény minőségfejlesztő munkáiba, illetve nagy rálátással rendelkeznek az intézményre (az egyik intézményi felelős mindenképpen a projekt vezetője legyen, a másik fő például a minőségfejlesztésért felelős igazgató helyettes lehet). A felkészítő képzésen részt vevő két fő csupán a magja azoknak a felkészült és elkötelezett munkatársaknak az intézményben, akik az önértékelés teljes folyamatában feladatot vállalnak, akik elvégzik az önértékelést. Az önértékelés megvalósításakor célszerű tehát az intézményben belső ún. önértékelő teamet létrehozni. Az intézményvezetésnek ki kell jelölnie, meg kell bíznia és fel kell hatalmaznia az önértékelési projekt vezetőjét és azt az (intézmény nagyságtól függően) három-öt-hét fős teamet, amely az önértékelés és az azt követő fejlesztési tevékenység magjaként, motorjaként fog működni. A team főbb feladatai az alábbiak: az önértékelés elvégzése a SZÖM I. szintjének követelményrendszere alapján (amelybe szükség szerint bevonhatnak az intézmény munkatársai közül másokat is); az elkészült önértékelési dokumentumokban foglalt információk elemzése, értékelése, az erősségek és a fejlesztendő területek meghatározása; az azonosított erősségek és fejlesztendő területek összesítése, elemzése a fejlesztések kijelöléséhez; a megvalósítandó intézkedési tervek kialakításának koordinálása. Az önértékelő team tagjainak kiválasztása során előnyben kell részesíteni azokat a munkatársakat, akik: elkötelezettek az intézmény fejlesztése iránt; rendelkeznek (közoktatási) minőségfejlesztési ismeretekkel, gyakorlattal; rendelkeznek mérés-értékelési ismeretekkel és gyakorlattal; - 21/94 -

22 rendelkeznek belső és/vagy külső szervezet- / intézményértékelési tapasztalatokkal; rendelkeznek önértékelési ismeretekkel, gyakorlattal; (lehetőség szerint alkalmazás szintjén) ismerik a Közoktatás Minőségéért Díj (KMD) Modellt és/vagy az Európai Kiválóság (EFQM) Modellt; megfelelő rálátással rendelkeznek az intézmény működésére. Az önértékelő team összeállításánál javasolt figyelembe venni a korábban, vagy a jelenleg is működő teameket. A COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. vagy II. intézményi modelljét vagy más minőségirányítási rendszert korábban bevezetett és működtető intézményekben létrehozott ún. támogató szervezet és az önértékelést végző team tagjai megegyezhetnek, illetve átfedhetik egymást. Sőt, az intézmény minőségfejlesztési tevékenységének összefogása érdekében kifejezetten szükséges, hogy az előbb említett két team között együttműködés alakuljon ki, és pontosan ismerjék egymás tevékenységét. Ideális esetben az intézményben egy team végzi a minőségfejlesztés koordinálását és az önértékelést. Az intézmény vezetésének ügyelnie kell arra is, hogy a Szakiskolai Fejlesztési Programon belül működtetett fejlesztési területeken biztosított legyen a koordináció és a feladatok megfelelő nyomon követése. Többek között a teamek kialakításánál figyelni kell arra is, hogy az önértékelés mellett egyéb fejlesztési területen tevékenykedő kollégákkal különösen az önfejlesztő területen munkálkodókkal biztosított legyen a rendszeres kommunikáció és együttműködés. Ezt segítheti például, ha egy munkatárs mindkét fejlesztési terület teamjében tagként szerepel, aki biztosítja a kapcsolatot, az információk átadását, annak érdekében, hogy a különböző fejlesztések között ne legyen redundancia, hogy a fejlesztések ne fussanak szét különböző irányokba, hanem egymással harmonizálva valósuljanak meg. A projektben résztvevő munkatársak számára célszerű a megbízást dokumentálni. A projekt vezetője részére ezt mindenképpen indokolt megtenni, de a projektben résztvevő team-tagok számára is érdemes Megbízólevelet készíteni. A Megbízás formájára, tartalmára vonatkozóan nincsenek követelmények, ezt a saját szervezetben kialakított gyakorlatnak megfelelően, az eddig alkalmazott formában érdemes elkészítnie az intézménynek. A Megbízásban azonban érdemes kitérni a projektben elvégzendő feladatokra, felelősségekre, hatáskörökre. Amennyiben korábban nem volt erre kialakult gyakorlat az intézményben, érdemes kialakítani ennek formáját és a későbbiekben is alkalmazni a belső megbízás dokumentálását. A projekt indításának szakaszában az intézményeknek el kellett készíteniük a projekt Ütemtervét, melyben a főbb lépések kerültek felvázolásra. Az Ütemterv elkészítéséhez formanyomtatványt kaptak az intézmények, melyben táblázatos formában kellett rögzíteni a fő lépéseket, felelősöket, határidőt, erőforrásokat, szakértői feladatok. A táblázat kitöltését megelőzően a szakértők helyzetfelmérést végeztek, melynek információit felhasználták az Ütemterv közös elkészítéséhez. A helyzetfelmérés abban segített, hogy a szakértők lássák a fő fejlesztendő pontokat, és ennek alapján tervezzék meg szakértői munkájukat. Az Ütemterv elkészítésének és a Program Koordinációs Irodára történő megküldésének célja az volt, hogy az intézmény (illetve a megalakult önértékelő team) gondolja végig, hogy a projekt végrehajtását hogyan tudja biztosítani, elkészítse a projekt koncepcióját. - 22/94 -

23 1. Az önértékelés előkészítése Az önértékelés megvalósítását alapos, pontos tervezés kell, hogy megelőzze. Az előkészítő szakasz célja egyrészt, hogy az önértékelést felkészült munkatársak végezzék, másrészt, hogy dokumentált tervvel rendelkezzenek a munkatársak az önértékelés megvalósításához. Az előkészítő szakasz 4 fázisból tevődik össze. Az első lépésben megtörténik az intézmény által kiválasztott 2 fő felelős munkatárs felkészítése, akik egy 30 órás képzésen vesznek részt (1.0 Intézményi felelősök képzése). Ezt követően az intézményi felelősök a vezetés és az önértékelésben részt vevő többi munkatárs részvételével elkészítik az önértékelés projekttervét, amely részletesen tartalmazza a megvalósítás feladatait, felelőseit, határidőket stb. (1.1 Projektterv készítése). Az önértékelés céljáról és a projekttervben foglalt feladatokról, azok ütemezéséről és az elvárt eredményekről a tantestületet is tájékoztatni kell (1.2 Tantestületi tájékoztató). Fontos lépés annak a csoportnak a felkészítése, amely az önértékelés végrehajtásában aktívan részt vesz, koordinálja, irányítja az önértékelést (1.3 Intézményi önértékelő team felkészítése). Tekintsük most át részletesen ezeket a lépéseket Intézményi felelősök képzése A lépés célja, hogy az önértékelési projekt irányításáért felelős intézményi munkatársak (intézményenként 2-2 fő) felkészüljenek a SZÖM I. Helyzetfelmérő szintjének megvalósítására, képesek legyenek önállóan illetve kis szakértői segítséggel az önértékelés elvégzésére a Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szintjének a követelményrendszere alapján. Az önértékelés megvalósítására történő felkészülés érdekében az intézményi felelősök a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) által biztosított 3 napos képzésen vesznek részt. A 30 órás akkreditált képzés célja: Az Európai Unió Szakképzési Közös Minőségbiztosítási Keretrendszere alkalmazásának ösztönzése és elősegítése, a Szakképzés-fejlesztési Stratégiában ( ) kitűzött célok és a 1057/2005. Kormányhatározatban foglalt rendelkezések teljesítésének céljából: 1. Az intézményi felelősök felkészítése a Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szintje (SZÖM I.) szerinti önértékelés előkészítésére, megvalósítására. 2. Az intézményi felelősök és a menedzsment felkészítése az SZMBK Keretrendszer szerinti minőségirányítási rendszer kidolgozásának elindítására az intézményben. 3. Az intézményekben a minőségirányítási rendszer integráció elindítására való felkészítés az SZMBK Keretrendszer alkalmazásával. A 3 napos felkészítő intézményi képzés tartalmi követelményei az alábbiak: a résztvevők értsék az önértékelés lényegét, szerepét az intézményfejlesztésben, kapcsolatát az IMIP-pel; megismerjék Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) célját, tartalmát, szintjeit, és ezen keresztül az önértékelés megvalósításának fokozatos és hosszú távú (3 éves) folyamatát; - 23/94 -

24 megismerjék az SZMBK Keretrendszert, az SZMBK Modell alkalmazását az intézmény minőségirányítási rendszerének fejlesztésében; képesek legyenek átlátni a SZÖM I. Modell összefüggéseit, tartalmi elemeit, követelményrendszerét saját intézményükre értelmezni; képesek legyenek a SZÖM I. önértékelés önálló (vagy kis szakértői segítséggel történő) elvégzésére; képesek legyenek az önértékelési folyamat megtervezésére és hatékony irányítására, koordinálására az intézményükön belül; képesek legyenek az önértékelés során a szakértővel és más intézményekkel való együttműködésre; képesek legyenek az SZMBK Keretrendszer alkalmazásával az intézményükben a minőségirányítási rendszer integrációját előkészíteni. Az intézményi munkatársaknak a SZÖM I. Helyzetfelmérő szintjének alkalmazására történő felkészítése a fenti célok teljesítése érdekében az alábbi főbb témaköröket öleli fel: A Szakiskolai Fejlesztési Program II. rövid áttekintése. A közoktatásban / szakképző iskolákban alkalmazott / alkalmazható minőségirányítási megközelítések áttekintése, rövid ismertetése. A SZÖM felépítésének és belső kapcsolatrendszerének megismerése. A SZÖM szintjeinek rövid ismertetése: o A SZÖM szerepe az intézmény minőségfejlesztésében, o A SZÖM koncepciójának és céljainak ismertetése, o A SZÖM III. felépítésének ismertetése, o A SZÖM szintjei, a szintek logikai egymásra épülése, azaz az önértékelési folyamat hosszú távú (3 éves) kiépítése a programban. A Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szintje (SZÖM I.). A Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szintjének folyamata. Az SZMBK Keretrendszer, ezen belül az SZMBK Modell ismertetése, alkalmazása az intézmény minőségfejlesztési rendszerében. Az intézményi munka szakértői támogatása. Az egyéni és csoportos felkészítés módszertana, eljárásrendje. Az intézményi felelősöknek a képzésen elhangzottakról be kell számolniuk a teljes vezetésnek, illetve érdemes akár egy rövid tájékoztatóban összefoglalni a képzésen elhangzottakat a teljes munkatársi kör számára Projektterv készítése Az önértékelési projekt indításaként az önértékelő teamnek el kell készítenie az önértékelési projekt tervét, annak érdekében, hogy az elvégzendő feladatok és a megvalósításhoz szükséges erőforrások tervezhetőek legyenek. A projektterv részleteiben kell, hogy tartalmazza az önértékelés lépéseit, feladatait. - 24/94 -

25 A projekttervnek az alábbi elemeket kell minimálisan tartalmaznia: az önértékelési munka célja, elvárt eredmények; a megvalósításhoz szükséges feladatok, lépések; a feladatok határideje és ütemezése (például: az egyes feladatok elvégzésének határideje és időigénye, főbb mérföldkövek, ellenőrzési pontok, az intézményvezetés és a tantestület tájékoztatásának időpontjai); a projekt megvalósításához szükséges erőforrások tervezése: o emberi erőforrások (projektvezető, önértékelő team tagjai), o infrastrukturális erőforrások (számítógép, nyomtató stb.), o pénzügyi erőforrások (például: az SZFP keretében kapott támogatás és saját intézményi ráfordítás). Az intézmények korábban az intézményi felkészítést megelőzően, május-júniusban elkészítettek egy Ütemtervet a projekt megvalósítására, amelyet meg kellett küldeniük a Program Koordinációs Iroda részére, melyet a projekt indításánál, a 0. lépésnél jeleztünk. A részletes projektterv elkészítéséhez ezt az ütemtervet mindenképpen vegyék figyelembe. Itt szükséges azonban az Ütemtervben foglaltak felülvizsgálata, szükség esetén kiegészítése, módosítása, de akár egy új, részletes projektterv kidolgozása is megtörténhet. Az Ütemterv elkészítésének alapvető célja az volt, hogy intézmény a szakértő közreműködésével gondolja végig az önértékelés lebonyolításának fő lépéseit, az abban való szerepét, a szakértői segítség igénybevételének módját. Alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy ez az Ütemterv tartalmazza-e az önértékelés megvalósításához szükséges elemeket, a folyamat minden lépését, részleteiben kitér-e az intézmény és ezen belül a munkatársak feladataira, egyértelmű-e a felelősök és a közreműködők megnevezése, a határidők, az időpontok és a szükséges erőforrások meghatározása. Szükség esetén az intézmény egy új dokumentumban is elkészítheti a projekttervet, amelyben az önértékeléshez szorosan kapcsolódó, részleteiben kibontott tevékenységek szerepelnek. A részletes projektterv kialakításához tehát mindenképpen fel kell használni a projekt indításakor készített Ütemtervet. A projektterv elkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy abban mind a teljes megvalósítási folyamat (projektterv), mind pedig az egyes megvalósítási lépések tekintetében is tükröződjön a folyamatos fejlesztés PDCA elve. A projekttervben célszerű időt tervezni a következő önértékelési szakasz előkészítésére, az arra való felkészülésre is. Amennyiben az intézmény az önértékelés elvégzéséhez igénybe kívánja venni a Szakiskolai Fejlesztési Program által lehetőségként biztosított külső szakértői támogatást, akkor a szakértő feladatait is meg kell határozni a projekttervben. Az önértékelési projekt tervének elkészítésekor célszerű figyelembe venni az intézmény éves munkatervében foglalt feladatait és azok ütemezését is. A párhuzamosan futó tevékenységek feltérképezése ugyanis segíti azok összehangolását, koordinálását, ezáltal a megvalósításukban részt vevő munkatársak egyenlő leterheltségének biztosítását, valamint az egyértelmű feladatés felelősség megosztást. Ehhez nyújt segítséget az önértékelés következő fázisában készítendő Helyzetfelmérés dokumentum (lásd 1. sz. melléklet), amelyen az intézmény összesítheti a jelenleg futó fejlesztéseit. A tervezés során ügyeljenek arra, hogy az SZFP többi fejlesztési területével is összehangolják a projekttervet, esetleg célszerű egy közös tervet is készíteni, amely tartalmazza a különböző fejlesztési területeken jelentkező fő fázisokat, mérföldköveket. Az önértékelési projekt tervének elkészítéséért a projekt vezetője a felelős, és általában az önértékelő team tagjai készítik el, de a terv elkészítésébe bevonható az intézmény vezetése és a külső szakértő is. Az elkészült projekttervet még a tantestületi tájékoztatót megelőzően min- - 25/94 -

A szakképzésben alkalmazandó, európai szinten Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) hazai adaptációja az iskolai rendszerű szakképzés terén

A szakképzésben alkalmazandó, európai szinten Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) hazai adaptációja az iskolai rendszerű szakképzés terén A szakképzésben alkalmazandó, európai szinten Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) hazai adaptációja az iskolai rendszerű szakképzés terén 1. Előkészítő tevékenységek Magyarország 2004 decemberében

Részletesebben

Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésének szükségessége a felnőttképzésben

Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésének szükségessége a felnőttképzésben Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésének szükségessége a felnőttképzésben Handa Lászlóné Óbudai Egyetem, Alba Regia Egyetemi Központ 8000 Székesfehérvár, Budai u. 45. handa.laszlone@arek.uni-obuda.hu

Részletesebben

Önértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA

Önértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA Önértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA Szerzők: Barcsák Marianna, Barlai Róbertné, Bot Szilvia, Farkasné Egyed Zsuzsanna, Horváthné Moldvay Ilona, Járainé dr. Bődi Györgyi, Jurecz Emil, Molnárné Stadler

Részletesebben

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. Az első kiadás dátuma: Az Intézményi Minőségirányítási

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Stratégiai tervezés a szociális munkában

Stratégiai tervezés a szociális munkában Stratégiai tervezés a szociális munkában 1 2 Kőnig Éva (szerk.) Stratégiai tervezés a szociális munkában Debrecen, 2011 3 A kiadvány a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, valamint

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA A 206/2012.(VIII.30.) határozat melléklete SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012 Perényi Barnabás igazgató 1 A minıségirányítási program véleményezése és jóváhagyása

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet: PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program

Részletesebben

Projekt címe: Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése, 2. ütem

Projekt címe: Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése, 2. ütem Projekt címe: Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése, 2. ütem Projekt száma: TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Konzorciumi partner:

Részletesebben

JOGI ADATBANK CompLex.hu. Hatalmas adatbázis, hatalmas lehetőségekkel az interneten.

JOGI ADATBANK CompLex.hu. Hatalmas adatbázis, hatalmas lehetőségekkel az interneten. JOGI ADATBANK CompLex.hu Hatalmas adatbázis, hatalmas lehetőségekkel az interneten. BEVEZETŐ Tisztelt Ügyfelünk! Dr. Ződi Zsolt szerkesztőség igazgató A 21. század új kihívásokkal néz szembe. A változások

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe Szeged Megyei Jogú Város Verzió: 1.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. január 6. 1/47 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1.1. SZEGED SMART CITY VÍZIÓJA... 5 1.2. A SMART CITY VÍZIÓ

Részletesebben

Feltáró jellegű kutatás a Pécsi Tudományegyetem tanári, egyéni összefüggő gyakorlatának megvalósulásáról

Feltáró jellegű kutatás a Pécsi Tudományegyetem tanári, egyéni összefüggő gyakorlatának megvalósulásáról Arató F.: Feltáró jellegű kutatás a Pécsi Tudományegyetem tanári egyéni összefüggő gyakorlatának 11 Arató Ferenc Feltáró jellegű kutatás a Pécsi Tudományegyetem tanári, egyéni összefüggő gyakorlatának

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz c. pályázathoz Kódszám: TÁMOP- 3.1.1-11/1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS

Részletesebben

Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól

Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Tervezet Tájékoztató a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Budapest, 2007. október hó A helyi önkormányzatok támogatását a központi költségvetési kapcsolatokból származó

Részletesebben

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 1/18 SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A minőségügyi kézikönyv a minőségirányítási rendszert alapdokumentuma,

Részletesebben

Az ALISCA Agrárház Kft új növényvédőszer raktárának biztonsági jelentése Szekszárdi Ipari park

Az ALISCA Agrárház Kft új növényvédőszer raktárának biztonsági jelentése Szekszárdi Ipari park Az ALISCA Agrárház Kft új növényvédőszer raktárának biztonsági jelentése Szekszárdi Ipari park Nyilvános változat 2015.09.21 Készítette: HVESZ Kft ALISCA AGRÁRHÁZ Kft. BIZTONSÁGI JELENTÉS SZEKSZÁRD NYILVÁNOS

Részletesebben

NAPSUGÁR ÓVODA SONNENSTRAHL KINDERGARTEN

NAPSUGÁR ÓVODA SONNENSTRAHL KINDERGARTEN SONNENSTRAHL KINDERGARTEN MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Vámosné Szijj Anna Elfogadta: Alkalmazotti közösség Egyetértett: Német Kisebbségi Önkormányzat TARTALOMJEGYZÉK 1. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA 2. 2.

Részletesebben

A SZAKMAI-MÓDSZERTANI ELLEN RZÉS BEMUTATÁSA, VALAMINT A PROBLÉMÁK EXPONÁLÁSA

A SZAKMAI-MÓDSZERTANI ELLEN RZÉS BEMUTATÁSA, VALAMINT A PROBLÉMÁK EXPONÁLÁSA A SZAKMAI-MÓDSZERTANI ELLEN RZÉS BEMUTATÁSA, VALAMINT A PROBLÉMÁK EXPONÁLÁSA Oldal: 1 / 38 Tartalomjegyzék I. Jogszabályi kötelezettségek 3 I.1. A módszertani intézmények jogállása, szerepköre 3 II. A

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó

Részletesebben

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA Ministry of Employment and Labour Preparation for the Implementation of Community Initiative EQUAL 2004-2006 in Hungary EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

Részletesebben

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Helyi Esélyegyenlőségi Program BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Fekvése...4 Nevének eredete...4 Története...4

Részletesebben

Szakmai ajánlat 7. lot: Társadalmi fejlesztések 1

Szakmai ajánlat 7. lot: Társadalmi fejlesztések 1 Szakmai ajánlat 7. lot: Társadalmi fejlesztések 1 A szakmai ajánlat készítésére kidolgozott ajánlatkérői elvárások A 7. lot szakmai feladatainak elvégzésére készített ajánlatunk kidolgozásakor a lehető

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó

Részletesebben

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében Kovács K.: Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében 89 Kovács Krisztina Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében A tanulmány a Magyarországon folyó

Részletesebben

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló A járási hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe című kiemelt projekt támogatásához

Részletesebben

BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA Készítette: Közigazgatási Igazgatósága Budapest, 2010. március 5. A projekt az Európai Unió Támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése 1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 899 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az kezdeményezés értékelése A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM JÁTÉKSZIGET Óvoda Szombathely, Győzelem u. 1/a MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Geositsné Gerencsér Lucia óvodavezető Fodor Imréné minőségügyi megbízott Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 1.

Részletesebben

Sz-2/14 Belső ellenőrzési Kézikönyv

Sz-2/14 Belső ellenőrzési Kézikönyv 3. kiadás 0. módosítás 2 (78). oldal Tartalom I. Bevezetés... 3 II. A belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabály (Charta)... 5 III. A belső ellenőrzési

Részletesebben

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV Miskolc, 2013 1.1.32. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 64/2013. SZ. HATÁROZATA. Készült 8 példányban,. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. )

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Előadó: dr. Blaskovits Márta Az eljárás megindítása Egy panaszos beadvánnyal fordult az alapvető jogok

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

A gyakorlati életre nevelés nevelési-oktatási programjának fejlesztése tárgyban

A gyakorlati életre nevelés nevelési-oktatási programjának fejlesztése tárgyban IV. számú melléklet TÉMA SPECIFIKUS DOKUMENTÁCIÓ A gyakorlati életre nevelés nevelési-oktatási programjának fejlesztése tárgyban 1. Az ajánlatkérő adatai A gyakorlati életre nevelés nevelési-oktatási programjának

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport

Részletesebben

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a bűnözés és a vándorlás kapcsolatát, annak lehetséges megközelítési módjait elméletileg és módszertanilag

Részletesebben

Tett-Hely Ifjúsági Szolgáltató Hálózat Hálózati Működési Szabályzat

Tett-Hely Ifjúsági Szolgáltató Hálózat Hálózati Működési Szabályzat Tett-Hely Ifjúsági Szolgáltató Hálózat Hálózati Működési Szabályzat A Szabályzat dokumentum, amely összefoglalja és rendszerezi a Tett-Hely Ifjúsági Szolgáltató Hálózat (továbbiakban: Hálózat) ifjúsági

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

PROGRAMKALAUZ KULTÚRA PROGRAM (2007 2013)

PROGRAMKALAUZ KULTÚRA PROGRAM (2007 2013) KULTÚRA PROGRAM Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség EURÓPAI BIZOTTSÁG PROGRAMKALAUZ KULTÚRA PROGRAM (2007 2013) Oktatási és Kulturális Fıigazgatóság http://ec.europa.eu/culture/index

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS SZABÁLYZATA

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS SZABÁLYZATA Mérki Szivárvány Óvoda, Könyvtár és Művelődési Ház A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS SZABÁLYZATA A világ összes anyagai között a szeretetnek van a legerősebb kötőképessége és a legnagyobb teherbíró ereje Spurgeon

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák!

Részletesebben

A BORSOD-ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKOR- MÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

A BORSOD-ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKOR- MÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Lap: 1/131 A BORSOD-ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKOR- MÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI JA Az eredeti, nyomtatott példányt külső fél számára csak az igazgató

Részletesebben

Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja 2009.

Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja 2009. amjanich János Ipari Szakképzési Intézet Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja 2009. Tartalomjegyzék 1. Önértékelési projektterv... 3 2. Helyzetfelmérés... 8 Az intézmény bemutatása... 8 I.

Részletesebben

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET Cím: 1087 Budapest, Berzsenyi D. u. 6. Tel.: 06-1/210-1065 Fax: 06-1/210-1063 E-mail: info@nszi.hu Honlap: www.nive.hu Főigazgató: Nagy László N E M Z E T I S Z A K K É P Z

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Szociális és munkaügyi miniszter Oktatási és kulturális miniszter 13747/7/2008. J E L E N T É S a Kormány részére az FVM fenntartásában lévı mezıgazdasági

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

I. Pedagógus teljesítményének értékelése

I. Pedagógus teljesítményének értékelése Petőfi Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat A Minőségirányítási Program előírt kötelező mellékletei Csenger 2007. március 28. Kazamér Tibor A Minőségirányítási Program

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.: PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr.

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

Az adaptív-elfogadó iskola projekt újraértelmezése az innováció szempontjából

Az adaptív-elfogadó iskola projekt újraértelmezése az innováció szempontjából Az adaptív-elfogadó iskola projekt újraértelmezése az innováció szempontjából Gaskó Krisztina Kálmán Orsolya Mészáros Györ! Rapos Nóra * Az adaptív-elfogadó iskola projekt keretében arra vállalkoztunk,

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Kutatócsoportok együttműködési és szolgáltatásfejlesztési koncepciójának kidolgozása KEIV 2015.

KONCEPCIÓ. Kutatócsoportok együttműködési és szolgáltatásfejlesztési koncepciójának kidolgozása KEIV 2015. KONCEPCIÓ TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0011 azonosító számú, tárgyú projekt keretén belül Kutatócsoportok együttműködési és szolgáltatásfejlesztési koncepciójának kidolgozása KEIV 2015. 1 A Szent István

Részletesebben

A SAJÓSZENTPÉTERI EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

A SAJÓSZENTPÉTERI EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Sajószentpéteri Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 3770 Sajószentpéter, Móra Ferenc u. 1. Tel: 48/521-500; 48/521-501 Mobil: 20/336-6903 e-mail: speter.epsz@gmail.com A SAJÓSZENTPÉTERI EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Részletesebben

FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása

FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása FELHÍVÁS hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására A felhívás címe: Tanoda programok támogatása A felhívás kódszáma: VEKOP-7.3.2-16 Magyarország Kormányának felhívása egyházi

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint

Részletesebben

FELHÍVÁS. Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására. A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések

FELHÍVÁS. Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására. A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések FELHÍVÁS Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések A felhívás kódszáma: TOP-5.1.2-15 Magyarország Kormányának felhívása a helyi

Részletesebben

Szekeres Bernadett * A MAGYAR ÉS A NÉMET KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA MINİSÉG-ELLENİRZÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Szekeres Bernadett * A MAGYAR ÉS A NÉMET KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA MINİSÉG-ELLENİRZÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE Szekeres Bernadett * A MAGYAR ÉS A NÉMET KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA MINİSÉG-ELLENİRZÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE BEVEZETÉS A könyvvizsgálati munka minıségbiztosításának folyamatos fejlıdését napjainkban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.1.30. COM(2013) 33 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a vonaton

Részletesebben

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

Részletesebben

Min ségirányítási Programja

Min ségirányítási Programja A Gábor Áron M vészeti Iskola, Szakközépiskola Min ségirányítási Programja Dátum Aláírás Készítette a min ségi kör közrem ködésével: Csordásné Bereczki Ildikó igazgató 2009. 06. 30. Hatályba lépés 2009.

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program IT szakemberképzés és az informatika mint lehetőség a hátrányos helyzetű tanulók számára c. Kiemelt Projekt Felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.1.16-14

Részletesebben

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit

Részletesebben

Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

KIBOCSÁTÓI TÁJÉKOZTATÓ V 1.0. Tájékoztató anyag az elektronikus számlakibocsátói oldal számára

KIBOCSÁTÓI TÁJÉKOZTATÓ V 1.0. Tájékoztató anyag az elektronikus számlakibocsátói oldal számára Tájékoztató anyag az elektronikus számlakibocsátói oldal számára 2/17 Tartalomjegyzék Tájékoztató anyag az elektronikus számlakibocsátói oldal számára... 1 Tartalomjegyzék... 2 1. Dokumentum célja... 3

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Tudományos képzés műhelyeinek támogatása c. pályázati felhívásához

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Tudományos képzés műhelyeinek támogatása c. pályázati felhívásához PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Tudományos képzés műhelyeinek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP 4.2.2B-15/1/Konv 1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...

Részletesebben

2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22

2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény bemutatása.. 6 1.2. Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása... 8 1.3. A minőségügyi rendszer dokumentumainak felépítés. 10 1.4. A MIP-hez

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

FELHÍVÁS. a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére

FELHÍVÁS. a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére FELHÍVÁS a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére A felhívás címe: Szociális humán erőforrás fejlesztése A felhívás kódszáma: EFOP-3.8.2-16 Magyarország

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

FELHÍVÁS. egyházi jogi személyek által fenntartott köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésére irányuló projektek megvalósítására

FELHÍVÁS. egyházi jogi személyek által fenntartott köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésére irányuló projektek megvalósítására FELHÍVÁS egyházi jogi személyek által fenntartott köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésére irányuló projektek megvalósítására A felhívás címe: Egyes egyházi oktatási infrastrukturális fejlesztések

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

IV. Szakmai szolgáltatások funkcionális tervezése

IV. Szakmai szolgáltatások funkcionális tervezése Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása támogatási konstrukció A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció projekt A

Részletesebben

Minőségirányítási program II. rész szabályzatok

Minőségirányítási program II. rész szabályzatok Minőségirányítási program II. rész szabályzatok Kópévár ÓVODA 1078 Budapest, István u. 37. Készítette:Nagy Róbertné óvodavezető, Komóczi Erzsébet, Polgár Csilla, Tarr Erzsébet, Ordelt Mária óvodapedagógusok.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A Téli közfoglalkoztatási programba bevont panaszos azért fordult hivatalomhoz,

Részletesebben

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai:

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai: FÖLDRAJZ TANTERV A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

INFORMATIKA 1-4. évfolyam

INFORMATIKA 1-4. évfolyam INFORMATIKA 1-4. évfolyam Célok - A számítógépes munkaszabályainak és a legfontosabb balesetvédelmi előírások megismerése. - A számítógép és perifériáinak kezelési tudnivalóinak megismerése. - Az életkoruknak

Részletesebben

PENTA-UNIÓ Zrt. Ingatlanok értékesítésének adójogi kezelése az Irányelv és a tagállami szabályozások tükrében

PENTA-UNIÓ Zrt. Ingatlanok értékesítésének adójogi kezelése az Irányelv és a tagállami szabályozások tükrében PENTA-UNIÓ Zrt Ingatlanok értékesítésének adójogi kezelése az Irányelv és a tagállami szabályozások tükrében NÉV: BODÓ BORBÁLA Szak: Okleveles forgalmiadó-szakértő Konzulens: Nyári Zsolt TARTALOM 1 BEVEZETÉS...

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben