A tanulószerzıdések igényfelmérése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tanulószerzıdések igényfelmérése"

Átírás

1 A tanulószerzıdések igényfelmérése Komplex módszertanú problémafeltárás a tanulószerzıdés jelenlegi rendszerérıl Székesfehérváron A kutatást a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet készítette. Belsı projektazonosító: Echo K141/2005 Készítették: Domokos Tamás, Mahler Balázs Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet H-8000 Székesfehérvár, Forgó u. 15. Tel: (22) , Fax: (22) Echo Network 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetıi összefoglaló 3. o. 1. Bevezetı 4. o. 1.1 A tanulószerzıdés intézménye 4. o. 1.2 Kötelezettségek a tanulószerzıdéssel kapcsolatban 5. o. 1.3 A kutatás háttere 8. o. 1.4 A kutatás célja 8. o. 1.5 Alkalmazott módszertan 9. o. 1.6 Adatfeldolgozás 11. o. 2. A vizsgált vállalkozások gazdasági helyzete 13. o. 3. Tanulók foglalkoztatása 21. o. 3.1 Tanulók a vállalkozásoknál 21. o. 3.2 A szakoktatás minıségi garanciái 25. o. 3.3 Tanulói juttatások 27. o. 4. Vállalkozói attitődök 29. o. 4.1 A tanulószerzıdés rendszerével való elégedettség 29. o. 4.2 A tanulókkal való elégedettség 35. o. 5. Tanulói munkavállalási attitődök 38.o. 6. Kvalitatív tapasztalatok 43. o. 6.1 Szakértıi és vállalkozói interjúk összegzése 43. o. 6.2 A tanulók tapasztalatai 45. o. 7. A tanulószerzıdés rendszerének problémái az egyes aktorok szemszögébıl 50. o. 2

3 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás elsıdleges célja az volt, hogy feltárjuk, mik azok a problémák, amelyek a tanulószerzıdések útjában állnak. Arra is kerestük a választ, hogy milyen úton-módon lehet befolyásolni, motiválni a résztvevıket (tanulókat, vállalkozókat, szakképzı helyeket) arra, hogy ık is szükségesnek és fontosnak érezzék a szerzıdések megkötését és az új szabályozáshoz való alkalmazkodást. A survey adatfelvétel Székesfehérvár városban mőködı gazdasági szervezetekbıl vett 135 fıs szakértıi mintán alapult, az ebbıl nyert adatokat egészítettük ki kvalitatív eljárások (interjúk) során szerzett információkkal. Fontosabb eredmények: A megkérdezett vállalkozók 62 százaléka foglalkoztat jelenleg is tanulót saját cégénél. Azoknál, akik nem foglalkoztatnak tanulót tanulószerzıdéses viszony keretében több ok is felmerült. A legtöbben azt említették, hogy nincs szükségük tanulóra, illetve a vállalkozás gazdasági helyzete vagy tevékenységi köre miatt nem kerülhet erre sor. Az elkövetkezı években a megkérdezett cégeknek valamivel kevesebb, mint a fele kíván majd a diákoknak gyakorlati oktatást biztosítani. A minta további 10 százaléka is foglalkoztatna tanulót tanulószerzıdés keretében, azonban a jelenlegi feltételeket nem tartja megfelelınek. A tanulók foglalkoztatása valószínősíthetıen nem függ attól, hogy egy vállalkozás mennyire érzi sikeresnek magát, és attól is kevéssé függ, hogy a vállalkozás vezetıjének milyen attitődjei vannak a tanulószerzıdéssel és a szakoktatással kapcsolatban. Valószínőleg a legtöbb esetben a háttérben elsısorban humánerıforrás-stratégiai megfontolások állhatnak. A tanulókat foglalkoztató vállalkozókat részletesen kérdezve kiderült, hogy a kapcsolati rendszerük, együttmőködésük a tanulószerzıdéses rendszer többi szereplıjével még kiforratlan. A tanulókat megilletı járandóságokról a vállalkozóknak az elérhetı információs anyagok, direkt tájékoztatók ellenére sincs egységes információjuk. Sokan nem élnek a tájékozódás lehetıségével sem, nem kívánnak mélyebben megismerkedni a rendszerrel. A megkérdezettek több mint fele megfelelınek tartja a jelenlegi pénzbeli juttatások mértékét, egytizedük túl kevésnek, 25 százalékuk azonban túl soknak tartja a kötelezı tanulói járandóságokat. Az amúgy is nehéz helyzetben levı vállalkozásoknál merült fel problémaként az, hogy számukra anyagilag nem éri meg a diákok alkalmazása, és meghaladja erıforrásaikat a rendszerhez kapcsolódó adminisztráció biztosítása is. Klaszterelemzéssel a válaszadókat két csoportra bontottuk, egyrészt a jelenlegi gyakorlati szakoktatáshoz való hozzáállást tekintve (szakmai követelményrendszer, minıségi oktatás), másrészt pedig a tanulószerzıdés rendszeréhez való alkalmazkodást figyelembe véve. E két csoportot a jövıben célszerő lesz eltérı kommunikációs üzenetekkel és eltérı érvrendszerrel megszólítani. A kvalitatív felmérés során több csoporttal is készítettünk interjúkat abból a célból, hogy megszólaltassuk a tanulói szerzıdés rendszerének szereplıit. A megkérdezett vállalkozások többsége pozitív képet festett le a jelenlegi rendszerrıl, természetesen igen differenciált módon. Az érintett fiatalok többsége is az új rendszer mellett teszi le a voksát, aminek több oka is van, talán a legfontosabb, hogy a tanulóknak fontos, hogy van egy olyan szerzıdésük, amire bármikor hivatkozhatnak, védi ıket. 3

4 1. Bevezetı A kilencvenes évek magyar közoktatását vizsgálva általános megfigyelés, hogy a hagyományos ipari szakmák munkaerı-tömegét felvevı munkáltatók recessziója hosszú távon hatott a szakképzés intézményrendszerére. Egyfelıl jellemzıvé vált, hogy a képzı intézmények közül sokan a humánszolgáltató szakok felé fordultak, másfelıl, ahogy a szakképzı intézmények különösen a középfokú intézményeknél volt ez megfigyelhetı leváltak a felvevıbázist jelentı vállalatokról, úgy kényszerültek profiljukat átgondolni és a piac igényeihez alakítani. Ez természetesen az eltérı lehetıségek miatt eltérı hatékonysággal zajlott, s idıközben a szakmunkás képzés társadalmi támogatottsága is jelentısen csökkent érzékeny válaszreakcióként a képzési forma problémáira. A szakképzés intézményrendszerének átalakítása idıigényes folyamat és számos összetevıje van, s a finanszírozási struktúra talán nem is a legfontosabb kérdés ezek közül. A szakképzı intézmények anyagilag hátrányos helyzetét ugyanis tovább súlyosbítja Magyarországon, hogy néhány kivételtıl eltekintve kevés és csak esetleges információjuk van a valós helyi piaci környezetrıl. Ennek folyományaképpen viszont nem tudnak olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek többletbevételhez juttatnák ıket. A gazdasági információkhoz való hozzáférést, és ezen keresztül a piaci igényekre való rugalmas reagálást nagymértékben megnehezíti, hogy gyakran maguk a dekoncentrált állami szervek és önkormányzati intézmények sem rendelkeznek hiteles és szakértıi szinten feldolgozott információkkal a helyi gazdaság állapotának alakulásáról, várható tendenciáiról például az elkövetkezı öt-tíz év tekintetében, így nem is tudnak olyan információkkal szolgálni, amelyek a tanügyi intézményeknek segítséget jelentenének a képzési struktúra megtervezéséhez és/vagy megváltoztatásához. A változtatás egyik állomása a 90-es évek végén bevezetett tanulószerzıdés intézménye is. Az eltelt idı rövidsége nem teszi még lehetıvé ezen új intézmény széles körő elemzését és hatékonyságának vizsgálatát, ugyanakkor a tanulószerzıdés helyi implementációjának elsı tapasztalatai hozzájárulnak a szakképzés helyi igényekhez történı igazításához a képzési forma tekintetében. 1.1 A tanulószerzıdés intézménye A tanulószerzıdés ahogy a neve is mondja egy jogi dokumentum, mely a szakképzı intézményekben tanuló diákok gyakorlati képzése érdekében jön létre. Úgyis tekinthetünk rá, mint a gazdálkodószervezettel (az esetek legtöbbjében ez a gazdálkodó szervezet valamilyen termelı vagy szolgáltató vállalkozás, de nem kizárólag) megvalósított gyakorlati képzés érdekében létrejött 4

5 jogviszony alapdokumentuma 1. A gazdálkodószervezet a szakképzı iskolai tanuló gyakorlati képzését csak tanulószerzıdéses jogviszony keretében szervezheti. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy tanulók gyakorlati képzését az iskola csak külsı helyszínen a gazdálkodószervezetnél szervezheti meg, az iskolának lehetısége van természetesen a saját tanmőhelyében is folytatni gyakorlati oktatást, feltéve, ha adottak hozzá a megfelelı személyi és tárgyi feltételek. A tanulószerzıdés a szakképzı iskola tanulója és a gazdálkodó szervezet között írásban jön létre, és szerzıdések megkötését, módosítását, megszüntetését a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamara tarja nyílván. A kamarának, ezen túlmenıen, további kiemelt szerepe van, ugyanis a gyakorlati képzést folytató gazdálkodószervezeteket két szinten is ellenırzi. Elsı lépésben a képzési feltételek teljesülését vizsgálja, második szinten pedig a képzés minıségét, a képzıhelyen folyó oktatónevelı munkát értékeli. A második szint azért is különösen lényeges, mert az akkreditáció megszerzése az egyik feltétele annak, hogy az állami költségvetésben kötelezıen fizetendı szakképzési hozzájárulásból visszaigényelhessen a gazdálkodó szervezet. A képzıhelyek kétszintő ellenırzését a kamara saját szakértıivel és az iskola képviselıjével közösen végzi. A képzıhelyek minısítésén túl a kamara a köztes és a szintvizsgák szervezésével az idıarányosan elsajátított, szakmai, technológia ismereteket is méri, minısíti. Nem kell tanulószerzıdést kötni, ha szakképzı iskola tanulójának gyakorlati képzésére az elméleti képzést adó iskola tanmőhelyében kerül sor, illetve ha a tanuló gyakorlati képzése a 2005/2006-os tanév elıtt kezdıdött. Amennyiben a gyakorlati képzés költségvetési szervnél, vagy több gazdálkodószervezet által mőködtetett üzemközi tanmőhelyben, valamint képzı központ által mőködtetett tanmőhelyben történik, a tanuló gyakorlati képzésére a szakképzı iskolával kötött együttmőködési megállapodás keretében kerülhet sor. 1.2 Kötelezettségek a tanulószerzıdéssel kapcsolatban A gazdálkodószervezet a tanulószerzıdés megkötésével a szakképzı iskola tanulója számára biztonságos munkahelyen, egységes szakmai követelményeknek megfelelı gyakorlati képzésének és nevelésének biztosítására,illetve szakmai vizsgára történı felkészítésére vállal kötelezettséget. A tanuló kötelezettségei: részvétel a kötelezı foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, a gazdálkodószervezet képzési rendjének betartása, a gyakorlati képzésre vonatkozó utasítások végrehajtása, a gyakorlati ismeretek elsajátítása, a munkabiztonsági, egészségügyi és munkavédelmi elıírások betartása, a rábízott eszközök megfelelı használata, állag megóvása. Ezen túlmenıen a 1 Megkötésének, módosításának és megszüntetésének feltételeit a többször módosított évi LXXVI. szakképzési törvény szabályozza. 5

6 tanuló kötelessége, hogy magatartásával ne veszélyeztesse a gazdálkodószervezet jogos gazdasági érdekeit. A tanulószerzıdés intézményrendszerének kiterjesztésével és általánossá tételével a tanulószerzıdések száma országosan dinamikus növekedést mutat, és várhatóan a jövıben még tovább fog emelkedik a megkötött tanulószerzıdések száma. A tanulószerzıdések száma országosan db A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara illetékességi területén is érezhetı ez a tendencia, míg 2002-ben 328 szerzıdés volt, addig márciusában már 861 tanulószerzıdést tartottak nyilván. Az országos szintet nézve 2000-ben az összes tanulószerzıdés 2,6 százaléka, 2006-ban 2,7 százaléka esett a FMKIK illetékességi körébe. A tanulószerzıdések száma az FMKIK területén db márc 6

7 A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál ellenjegyzett 861 tanulószerzıdés 9 különbözı szakképesítési csoportban 33 szakmát takar az alábbi megoszlás szerint. A tanulószerzıdések szakképesítések szerinti megoszlása a FMKIK-nál nyilvántartott 861 tanulószerzıdés alapján Vendéglátó szakképesítés 35% Építıipari szakképesítés 10% Erısáramú villamosipari szakképesítés 2% Famegmunkáló-ipari képesítés 4% Gépipari szakképesítés 10% Személyi szolgáltatási szakképesítés 10% Közlekedésgépészeti szakképesítés 2% Kereskedelmi szakképesítés 18% Jármőipari szakképesítés 9% A gyakorlati képzésben tanulószerzıdéssel résztvevı tanulóknak nyújtott juttatásokat rendelet szabályozza, és a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél annak terhére elszámolható költségként jelennek meg. A rendelet alapján elszámolható juttatások: a tanulónak fizetett pénzbeli juttatás és a szorgalmi idıt követı összefüggı szakmai gyakorlatra járó díjazás és járulékai (lentiek szerint), a munkaruha, egyéni védıeszköz, tisztálkodási eszköz, gyakorlati napokra kedvezményes étkezés, a tanuló javára megkötött kötelezı felelısségbiztosítás, a rendszeres orvosi vizsgálat költsége, a tanuló gyakorlati foglalkoztatásával megbízott szakember díjazása és ennek járulékai, útiköltség térítése, a tanulókra fordított éves anyagköltség tanulónként a minimálbér 20%-áig (12.500, Ft). Pénzbeli juttatás kötelezıen fizetendı a tanulónak a képzés teljes idejére, a tanulószerzıdés elsı napjától a sikeres szakmunkás vizsga letételéig. A tanulónak fizetett pénzbeli juttatás és a díjazásról elmondható, hogy a vállalkozás elszámolhatja a mindenkori minimálbér (jelenleg Ft) 50 százalékát, de a tanulónak kötelezıen fizetendı minimum a minimálbér 15 százaléka, Ft + 7

8 járulékok Ft = Ft. Egyes gazdálkodók a tanulószerzıdés aláírásával egyidejőleg rögzítik, hogy a tanulmányi eredmény függvényében a minimálisan kötelezı bér felett, további juttatást adnak. A juttatásokat azon gazdálkodók, akik szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek költségként el tudják számolni. A gyakorlati képzést végzı kisvállalkozók részérıl a kamara felé érkezett visszajelzések azt mutatják, hogy a juttatások elıfinanszírozása jelent igazából terhet, mivel a visszaigénylés csak a tárgyévet követı évi adóbevallása után válhat esedékessé, így ezen vállalkozások túl sokáig hiteleznek az államnak, ami kedvezıtlenül hat a likviditásukra. Azok a vállalkozások, egyéni vállalkozók, akik nem fizetnek szakképzési hozzájárulást, de gyakorlati képzést folytatnak, az adózás elıtti eredményt, illetve a vállalkozói bevételt tanulónként a minimálbér 20%-ával (12.500,- Ft) csökkenthetik minden megkezdett hónap után, havonta. 1.3 A kutatás háttere Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részérıl a kutatási terv megszületésének ötletét az a számszerősíthetı probléma hozta felszínre, miszerint a kutatás megkezdésekor a regisztrált tanulói szerzıdések száma nem érte el a tanulói szerzıdéssel vagy a nélkül foglalkoztatott fiatalok számát a megyében. Akkor (2005 ıszén) megyei szinten 715 tanulói szerzıdés volt ellenjegyezve vagy állt elfogadás alatt (2006 márciusában 861). Az elmúlt idıszak alatt a kamara által nyilvántartott szerzıdések száma növekedett, mert a 2005/2006-os tanévtıl új szabályozás lépett érvénybe, amely szerint megszőnik az iskolák és a vállalkozások közötti közvetlen együttmőködések rendszere, a gazdálkodószervezetek, vállalkozások már csak a kamarával köthetnek szerzıdést, és saját maguk választhatják tanulóikat. 1.4 A kutatás célja A kutatás elsıdleges célja az volt, hogy feltárjuk, melyek azok a gazdasági vagy attitődbeli esetleg strukturális tényezık, amelyek a tanulószerzıdések útjában állnak. Esetlegesen miért döntenek úgy a tanulókat foglalkoztató vállalkozók, cégek, hogy kibújnak szerzıdéskötési kötelezettségük alól. Az eredeti koncepció szerint kerestük a választ arra is, hogy milyen úton-módon lehet befolyásolni, motiválni a résztvevıket, hogy mindenki szükségesnek és fontosnak érezze a szerzıdések megkötését és az új szabályozáshoz való alkalmazkodást, ám ezzel kapcsolatosan meglehetısen szők eszköztárat lehetett találni, a legfontosabb minden érintettnek az anyagi motiváció. A kutatás másodlagos célja az volt, hogy a résztvevıket megszólaltatva, a problémát körüljárva ajánlásokat tegyünk a jelenlegi rendszer további alakításához, ha szükséges korrekciójához, helyi implementációjához. 8

9 1.5 Alkalmazott módszertan Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet tevékenységének fı célja, hogy a társadalomtudományok módszereinek felhasználásával segítse a helyi közösséget a jelenségek megértésében, támogassa a döntések elıkészítését, a meghozott döntések monitoring elemzését, valamint a végrehajtás hatékonyságának mérését. Jelen vizsgálat során a téma összetettsége miatt komplex módszertan alkalmazása vált szükségessé. Egyrészt megszólítottuk magukat az érintett gazdálkodó szervezeteket, vállalkozókat egy kérdıíves adatfelvétellel. Ehhez kapcsolódott a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara meglévı adatainak áttekintése. Másrészt célzott interjúkat folytattunk az egyes érintett aktorokkal. Három ilyen célcsoportot kerestünk fel a kvalitatív vizsgálati szakaszban. Az elsıbe a vállalkozások tartoztak, azon belül is azok a cégvezetık, akik tanulói szerzıdéssel foglalkoztatnak fiatalokat, azok, akik tanulói szerzıdés nélkül, de foglalkoztatnak feketén tanulókat, illetve azok, akiknek meglenne a lehetıségük arra, hogy tanulókat vonjanak be a tevékenységeikbe, de mégsem teszik ezt meg. A fiatalokat csoportos rövid kérdıíves és egyéni interjúk keretében faggattuk arról, hogy náluk mi szőrıdik le a tanulószerzıdés rendszerének helyi problémáiból. Ez a módszertan lehetıséget biztosított arra, hogy feltárjunk bizonyos belsı motivációs tényezıket. Ezen kívül a szakmai oktató közeget is megkerestük, intézmény- és tanmőhelyvezetıket kérdeztünk, akik a tanulószerzıdés rendszerének szakmai oldaláról szolgáltak információkkal. A kvalitatív módszerek lezárásaképp egy workshop keretében szakmai vitára bocsátottuk a teljes kutatási anyagot. A tanulói és szakértıi interjúk az Árpád Szakképzı Iskola és Kollégiumban, a Vörösmarty Mihály Ipari Szakképzı Iskola és Kollégiumban, a Deák Ferenc Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskolában és a Váci Mihály Ipari Szakképzı Iskola és Kollégiumban készültek. A kvalitatív adatfelvétel (interjúk) során a vállalkozói réteget öt székesfehérvári székhelyő gazdasági szervezet képviselte, a kvantitatív kutatás (kérdıív) pedig két lépcsıben 135 ill. 115 fehérvári gazdálkodó szervezetre terjedt ki. A kutatás legfontosabb indikátorai és az indikátorokhoz rendelt kérdéscsoportok a következık lettek: 9

10 Indikátor Kérdéscsoport Gazdasági háttér Tanulószerzıdések a vállalkozásoknál Meglévı és tervezett státuszok, a vállalkozások gazdasági háttere, éves forgalma, a foglalkoztatottak száma, import, export bevétele. Hányan foglalkoztatnak tanulókat? Mióta foglalkoztatnak, miért foglalkoztatnak tanulókat? Milyen a becsült elhelyezkedési arány? Mi a cél a tanulók alkalmazásával? A képzések megítélése Mennyire tartják fontosnak a képzést a vállalkozások? Mennyi idıt és energiát szánnak rá? Együttmőködések Tanulószerzıdés rendszerének megítélése Általános attitődök Milyen az együttmőködés a kamarával? Milyen a kapcsolat az iskolákkal, önkormányzatokkal? Elegendık-e a jelenlegi juttatások? Milyen elınyei és hátrányai vannak a rendszernek? A diákok, tanulók megítélése A szakképzési rendszer megítélése A gyakorlati oktatáshoz való hozzáállás A vállalkozók, tanmőhelyek megítélése A szakmákról vallott vélemények A kutatás empirikus adatfelvételét az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet keretén belül mőködı Echo Research Center végezte. Fejér megyében a 2005-ös KSH második negyedévi gyorsjelentése alapján a gazdasági szervezetek 94 százaléka vállalkozás, ezen belül a társas és egyéni vállalkozások aránya 35 illetve 65 százalék. A legtöbb társas vállalkozás betéti társaság (7 988) és korlátolt felelısségő társaság (6418) gazdálkodási formában került regisztrálásra, az egyéni vállalkozásoknál pedig a legtöbben fıfoglalkozásban tevékenykednek. Az elmúlt év azonos idıpontjához viszonyítva a nyilvántartott korlátolt felelısségő társaságok száma növekedett a legnagyobb mértékben (7,6%-kal) a többi gazdálkodási formában mindössze 1-2%-os a növekedés, illetve a részvénytársaságok és a szövetkezetek esetében csökkenés tapasztalható. Az országban június 30-án 1 millió 290 ezer regisztrált gazdasági szervezet volt, 16 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Fejér megyében június 30-án gazdasági szervezetet regisztráltak, számuk mindössze 0,8%-kal volt több, mint az elızı év azonos idıpontjában. A bejegyzett gazdasági szervezetek száma 407-tel emelkedett. A kérdıíves adatfelvétel (survey) a Székesfehérvár városban mőködı gazdasági szervezetekbıl vett 135 fıs szakértıi mintán alapult. A fehérvári mintát a GVI vállalkozási mintáihoz igazítottuk. Az elsı körben mintába emelt székesfehérvári vállalkozásokból 90 válaszolt a kérdıívre, 11 10

11 utasította el a válaszadást, 15 megszőnt, 19-et pedig nem lehetett elérni az adatfelvétel alatt. A kiesı címeket szintén fehérvári gazdálkodó szervezetek címeivel pótoltuk. A szakértıi minta alkalmazásnak sajátossága az, hogy a kérdıíves adatok elemzésekor csak és kizárólag erre a 135 vállalkozásra vonatkoztatható állításokat fogalmazhatunk meg, s ezzel együtt természetesen a mintavételi hiba sem becsülhetı meg. Ugyanakkor a szakértıi minta lehetıséget adott arra, hogy azok a vállalkozások mindenképp a mintába kerüljenek, ahol biztosan vannak tanulószerzıdéssel foglalkoztatott tanulók. Így az adatbázis alkalmas a kutatási koncepcióban foglalt kérdések vizsgálatára, alapvetı tendenciák jelzésére tavaszán és ıszén kiegészítettük a kutatásunkat egy vállalkozói adatfelvétellel, melynek keretében mind a vállalkozókat, mind pedig a vállalkozásnál tanulószerzıdéssel alkalmazott diákokat is megkérdeztük a fenti problémákról. A kérdezés során 115 értékelhetı kérdıív született, melyek elemzésére szintén sor került az alábbi szakmai beszámolóban. A kutatási eredmények általánosíthatósága ebben az esetben is kétoldalú, ugyanis a szakértıi mintából kifolyólag minden számarány és pontos adat csak és kizárólag a megkérdezett 115 válaszadóra vonatkozik, ugyanakkor a távlati tendeciákat jelzı eredmények általános jellegő megfogalmazásokat is lehetıvé tesznek. Ha ilyen típusú megfogalmazásra kerül sor, akkor az adott szövegkörnyezetben lehetıség szerint mindig jelezzük ezt. 1.6 Adatfeldolgozás A kvantitatív elemzés során a kérdıívbıl nyerhetı empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenıriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. Egyes kérdéseknél azt kértük a válaszolóktól, hogy értékeljenek állításokat, minısítsenek társadalmi, gazdasági problémákat, intézményeket, szervezeteket négy, öt illetve hétfokú skálán. Ezen kérdések esetében a kapott értékeket a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében egy százfokú skálára számoltuk át, ahol a százas értéket az jelentette volna, ha az adott kérdésre minden válaszoló egyöntetően a maximális, a nullát pedig az, ha a minimális pontszámot adja. A határ az ilyen százfokú skálákon az ötven pont. Az ez alatti érték általában negatív véleményt (bizalmatlanságot, elégedetlenséget, elutasítást stb.), míg az e feletti érték pozitív véleményt (elégedettséget, bizalmat, támogatottságot stb.) jelez 2. 2 A százfokú skálára átkódolt ún. ordinális mérési szintő skálák természete az átkódolással nem változott meg, továbbra sem tekinthetı klasszikus arányskálának, vagyis a két skála érték között csak kisebb nagyobb relációkat lehet tenni de aritmetikai jellegő interpretációt nem tehetünk (pl. nem mondhatjuk, hogy az egyik vagy másik skálaérték pontosan kétszer nagyobb a 11

12 A gyakrabban használt egyváltozós elemzési technikák (gyakoriság, átlagok stb.) mellett a rejtett tartalmak, tendenciák vázolására ún. többváltozós matematikai-statisztikai módszereket is használtunk. A kvalitatív vizsgálat (interjúk) eredményei a törzsszövegben külön fejezetben kerültek összesítésre. A megkeresett fiatalokkal rövid kérdıíveket töltöttünk ki, illetve szóban kérdeztük tapasztalataikról, míg a vállalkozóktól és szakértıktıl elıre elkészített kérdéskatalógus segítségével kaptuk meg az információkat. másiknál). 12

13 2. A vizsgált vállalkozások gazdasági helyzete Fı tevékenység alapján a mintába került vállalkozások többsége (igazodva a jelenlegi tanulószerzıdések megoszlásához) a vendéglátás területén mőködik, de jelentıs a kereskedelmi és feldolgozóipari (élelmiszer, fafeldolgozás, nyomdai tevékenységek, gépgyártás) célú szervezetek részaránya is (26 és 16 százalék). A többi vállalkozás (13 százalék) a villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, szállítás, raktározás és oktatási célú gazdasági szervezetek kategóriáját tartalmazza összevontan. Fı tevékenység építıipar kereskedelem 26% 10% 16% feldolgozóipar 13% 36% egyéb vendéglátás A vállalkozások gazdasági tevékenysége nyomán a 2004 és 2005 években keletkezett nettó árbevételt a következı ábrák mutatják. A 2005-ös mintába került vállalkozások fele 5 millió forint alatti nettó árbevételt könyvelt el a tavalyi évben, a legfelsı kategóriába (100 millió feletti árbevételőek) a megkérdezettek 13 százaléka tartozik. Mivel a 2006-os évi kutatás elsısorban a tanulókat alkalmazó szervezetekre koncentrált, ezért a szervezetek nettó évi árbevétel alapján más képet mutatnak, továbbá ebben az évben (az eltolódás miatt) más kategorizálási rendszert alkalmaztunk. Ez alapján a legkisebb kategóriába (0-1 millió) a megkérdezetteknek csupán 7 százaléka esett, a dominánsnak nevezhetık egyértelmően a és az millió árbevételi kategóriába esı cégek voltak (30 ill. 22 százalék). A vállalkozások üzleti helyzetének megítélése a megkérdezettek önbesorolása alapján került regisztrálásra. A 2005-ös évet a megkérdezett vállalkozások kevesebb, mint fele zárta nyereséggel, harmaduk null-szaldóval, míg 15 százalék biztosan negatív egyenleget várt a kérdezés idején (11 13

14 százalék nem tudta megítélni, hogyan szerepel vállalkozása az év végi üzleti záráskor). A 2006-os felmérés lévén mivel egy korábbi naptári hónapban került megkérdezésre nagyobb bizonytalanságot mutat. Az elızı évhez viszonyítottan azok vannak kevesebben, akik úgy ítélik meg, hogy vállalkozásuk null-szaldóval zárja az esztendıt. Nettó árbevétel (2004) millió 100 millió felett 13% 22% 15% 5-10 millió 50% kevesebb mint 5 millió Nettó árbevétel (2005) % 30% 7% 0-1 millió 11% 22% 11% 500 felett

15 Várhatóan hogyan zárja a vállalkozás a évet? veszteséggel 12% 15% nyereséggel 46% 49% null-szaldóval 13% 28% nem tudja 11% 26% A megkérdezett cégvezetık a vállalkozás jelenlegi üzleti helyzetét ettıl eltérıen ítélik meg. Annak ellenére, hogy közel minden második vállalkozás nyereséget vár, csupán 14 százalék ítélte jónak vállalkozása üzleti helyzetét. A többség (59 százalék) alapvetıen kielégítınek, a vállalkozások ötöde viszont rossznak minısítette a jelenlegi helyzetüket. A 2006-os év az üzleti helyzetben egy viszonylagos romlást mutat, a jó és kielégítı kategóriák csökkenését és a rossz kategórián belüli aránynövekedést eredményezett. A vállalkozások várt jövedelmezıségét szintén önbevallásos technikával mértük 2005-ben. Ez alapján a vállalkozások 60 százaléka ítélte kielégítınek saját helyzetét, jövedelmezıségét, mindössze 8 százalék jónak, ugyanakkor negyedük rossznak ban arra voltunk kíváncsiak, hogyan ítélik meg a vállalkozások vezetıi termékeik, szolgáltatásaik keresletét. Mindössze a megkérdezettek egytizede ítélte magasnak, 60 százalékuk már csupán közepesnek, egynegyedük viszont alacsonynak. 15

16 Milyen a vállalkozás jelenlegi üzleti helyzete? ( ) jó 14% 12% kielégítõ 54% 59% rossz 23% 30% nem tudja 4% 4% Hogyan ítéli meg a vállalkozás jelenlegi jövedelmezıségét? (2005) rossz nem tudja 24% jó 7% 8% 61% kielégítõ 16

17 Milyennek ítéli a vállalkozás rendelésállományát, termékeinek, szolgáltatásainak keresletét? magas 13% nem tudja 3% 60% 24% közepes alacsony A korrelációs együtthatók vizsgálata alapján 3 kiderült, hogy a vállalkozások válaszaik alapján homogén módon tagolódnak csoportokra, akik negatívan ítélik meg saját helyzetüket, azok minden felsorolt dimenzióban egységesen jelennek meg, tehát a nyereségesség, az üzleti helyzet és a jövedelmezıség dimenziókban is. Ezért klaszterelemzéssel három csoportra bontottuk a megkérdezetteket. A következı táblázat azt mutatja, hogy az egyes csoportba tartozók a fenti kérdésekre átlagosan milyen válaszokat adtak 4. Ez alapján az elsı csoportra, akik a legnagyobb arányban szerepelnek a mintában (70 százalék), mondhatjuk azt, hogy alapvetıen pozitívan ítélik meg vállalkozásukat, sikeresnek vallják saját magukat. A 2. csoport tagjai úgy vélik, hogy vállalkozásuk minden dimenzióban rosszul teljesít, egyszóval sikertelenek. A 3. csoportba tartozók úgy vélik, hogy annak ellenére, hogy vállalkozásuk viszonylag kedvezıen zárja az évet, üzleti helyzet és jövedelmezıség tekintetében nem tudnak jó eredményt felmutatni. İket bizonytalanoknak neveztük el. 1. csoport 2. csoport 3. csoport Nyereségesség 1,32 3,00 1,75 Üzleti helyzet 1,84 2,65 2,92 Jövedelmezıség 1,88 2,82 2,92 Sikeresek 70 % Sikertelenek 18 % Bizonytalanok 12 % 3 A klaszterelemzés a 2005-ös adatbázis alapján készült, ugyanakkor hasonló tendenciák mutathatók ki a rákövetkezı esztendıben is. 4 A válaszadók 1-3 közötti válaszokat adhattak az egyes kérdésekre, ahol 1 a pozitív, 3 a negatív, az átlagok tehát ebben az intervallumban mozoghattak. 17

18 A vállalkozások várható üzleti helyzetének alakulásáról a 2006-os adatfelvétel során is érdeklıdtünk a vállalkozóktól, azt kérdeztük meg, várhatóan az elkövetkezı fél évben milyen változásokra számítanak. A várakozások az aktuális helyzethez hasonló képet rajzoltak ki. A legtöbben kielégítı üzleti helyzetre számítanak az elkövetkezı hónapokban (38 százalék), alig kevesebb, mint a megkérdezettek harmada ugyanakkor rossz jövıképet irányzott elı a válaszadáskor. Egyértelmően pozitívan mindössze 13 százalékuk válaszolt. A jövıre vonatkozó üzleti, gazdasági elıirányzatok a termelıkapacitás kihasználtsága és a termelési szint dimenziókban szintén hasonló eredményeket mutat 5. A legtöbb vállalkozás szerint a termelıkapacitás kihasználtsága várhatóan azonos marad (40 százalék), 27 százalékuk szerint csökken, 14 százalék viszont növekedést tervez. A termelési szint egyharmaduk szerint változatlan marad, 30 százalék szerint csökken, mindössze 15 százalékuk vár növekedést. A válaszadók egyötöde nem bocsátkozott jóslatokba. Szintén a 2006-os kutatásban kérdeztük meg a vállalkozókat arról is, hogy mennyire tartják fontosnak a vállalkozás céljait és terveit, figyelembe véve vállalkozásuk növekedését. Az átlag is azt mutatja (4,14 az ötfokú skálán), hogy sokan szeretnének ráállni egy állandó növekedési pályára, a legtöbb vállalkozás célja a folyamatos fejlıdés, bıvülés. Az elkövetkezı 6 hónapban várhatóan milyen lesz a vállalkozás üzleti helyzete? jó 13% kielégítı 38% 18% nem tudja 31% rossz 5 Ezeket a kérdéseket kizárólag 2006-os kérdıívben tettük fel. 18

19 A vállalkozások tervei az elkövetkezı 6 hónapra a termelıkapacitás kihasználtsága és termelési szint dimenziókban Termelıkapacitás kihasználtsága Termelési szint Százalékos arány Nıni fog 14 Azonos marad 40 Csökkenni fog 27 Nem tudja 19 Növekszik 15 Nem változik 33 Csökken 30 Nem tudja 22 A vállalkozás növekedésének fontossága a vállalkozás vezetıje szerint egyáltalán nem fontos rendkívül fontos vállalkozások száma (db) A tanulószerzıdés intézményének vizsgálata elengedhetetlen a vállalkozások jelenlegi foglalkoztatási körülményeinek és a foglalkoztatással kapcsolatos attitődjeik, igényeik pontos felmérése nélkül. Ez fontos tényezıje a gyakorlati szakképesítésnek, ugyanis a vállalkozásoknál az ilyen attitődök közvetlenül vagy indirekt módon befolyásolják a diákokat körülvevı munkakörnyezetet, ezáltal a tanulási és munkaszocializációs folyamatot is ban a megkérdezett vállalkozások 14 százalékában az elkövetkezıkben várható humánerıforrás bıvítés, zömük mindössze egy munkavállalóval bıvítené jelenlegi foglalkoztatottainak számát. Többségük nem fog változtatni (67 százalék), a vállalkozások egyötöde azonban elbocsátásokat irányzott elı. Erısen kétoldalú a kép a fizikai szakképesítéssel rendelkezık foglalkoztatásában. A vállalkozások 35 százaléka bıvíteni szeretné foglalkoztatottait, elsısorban 19

20 szakképzettekkel, 45 százalékuk ellenben csökkentené az ilyen végzettséggel rendelkezık számát. Arra a kérdésre azonban, miszerint van-e tartósan betöltetlen állás a vállalkozásnál, csupán 4 százalék válaszolt igennel. A foglalkoztatottak számának várható változása az elkövetkezı hat hónapban Százalékos arány Nıni fog 14 A foglalkoztatottak száma A szakképzett fizikai foglalkoztatottak száma Változás elırejelzése Ha nıni fog, akkor hány fıvel Változás elırejelzése Ha nıni fog, akkor hány fıvel Nem változik 67 Csökkenni fog 18 Nem tudja több 3 Nıni fog 35 Nem változik 10 Csökkenni fog 45 Nem tudja több 4 20

21 3. Tanulók foglalkoztatása 3.1 Tanulók a vállalkozásoknál A 2005-ben vizsgált vállalkozók 62 százaléka foglalkoztatott tanulót saját cégénél, ahogy az várható volt, a tanulók foglalkoztatása elsısorban a vendéglátás és a kereskedelem terén kiemelkedı. Ez az arány természetesen koránt sem igaz az összes vállalkozásra, a mintában szándékosan felül voltak reprezentálva a tanulószerzıdéssel rendelkezı cégek. A 2006-os kutatásban a szakértıi mintába csak olyan cégek kerültek be, akik az elmúlt 2 évben alkalmaztak tanulót, így a tanulóval rendelkezık aránya 100 százalék volt a mintában ben a tanulókat nem foglalkoztató vállalkozások között a legtöbben azt említették indokként, hogy nincs szükségük a fiatalokra, illetve a vállalkozás gazdasági helyzete vagy gazdasági tevékenysége nem indokolja tanulószerzıdéses fiatalok alkalmazását. Többen nehezményezték a szabályozást, illetve az elszámolási rend bonyolultságát is, elsısorban az adminisztrációs terheket, a juttatási kötelezettséget és az elıfinanszírozási rendszer terheit kiemelve. Arra is akadt példa, hogy a cégvezetés azt mondta, nem kívánnak felelısséget vállalni a tanulókért, ezért nem foglalkoztatják ıket tanulószerzıdéses keretek között. Jelenleg van az Önök cégénél tanulószerzıdéses szakiskolás? van 62% 38% nincs 21

22 Jelenleg van az Önök cégénél tanulószerzıdéses szakiskolás? van nincs feldolgozóipar 40% 60% építõipar kereskedelem vendéglátás egyéb 22% 31% 12% 20% 78% 69% 88% 80% 0% 20% 40% 60% 80% 100% százalékos arány Elsısorban a vendéglátás és kereskedelem területén preferálják a cégek a tanulószerzıdéses kapcsolatokat, hiszen nagyrészt ezekben a szakmákban hagyományosan nincsenek iskolai tanmőhelyek, másrészt kevesebb anyagi ráfordítással és kisebb odafigyeléssel is értékes munkaerı válhat belılük már rövid idın belül a vállalkozásban. Ehhez kapcsolódóan nincs igazából szükség arra (mint pl. a faiparban), hogy költséges gépek kezelését kelljen elsajátítaniuk, így kisebb a munkáltató felelıssége és kockázata is. Megvizsgáltuk, hogy a jelenleg tanulókat foglalkoztató vállalkozásoknak mekkora volt a évi nettó árbevételük. Ez alapján 42 százalékuk 5 millió Ft alatti árbevételt könyvelt el, 3 százalékuk 5 és 10 millió közöttit, 31 százalékuk 10 és 100 millió közöttit, míg 24 százalékuk 100 millió Ft feletti árbevételt. Ez azt jelenti, hogy azok a vállalkozások, amelyek tanulókat foglalkoztatnak, valószínősíthetıen tıkeerısebbek, mint a teljes minta megkérdezettjei. Ennél a megállapításnál fokozottan figyelembe kell venni azt, hogy az almintánál az esetszám már olyan alacsony, hogy nem lehet a pontos arányszámokat adekvátnak tekintenünk. 22

23 Nettó ábevétel 0-5 millió 42% 5-10 millió 3% 31% 24% 100 millió felett millió tanulókat foglalkoztató almintában Tovább vizsgálva ezt a kérdéskört, azt tapasztaltuk a 2005-ös felmérés alapján, hogy a tanulói foglalkoztatás nem függ a vállalkozás sikerességétıl, gazdasági prosperitásától, és attól sem, hogy a vállalkozás vezetıjének, illetve a megkérdezettnek milyen attitődjei vannak a tanulószerzıdéssel és a szakoktatással kapcsolatban. Valószínőleg a legtöbb esetben a háttérben elsısorban humánerıforrásstratégiai megfontolások állhatnak. Az elkövetkezı években a megkérdezetteknek valamivel kevesebb, mint a fele kíván majd a diákoknak gyakorlati oktatást biztosítani a jelenlegi feltételekkel. A szakértıi minta egytizede is foglalkoztatna ugyan, de a jelenlegi feltételeket nem tartja ehhez megfelelınek. Kíván-e az elkövetkezı években tanulót foglalkoztatni? igen, ugyanilyen feltételekkel 41% nem tudja 3% 10% igen, de más feltételekkel 46% nem 23

24 A 2005-ös kutatásban vizsgált, tanulókat is foglalkoztató gazdasági szervezetek egyharmada csupán egy-egy tanulónak biztosít gyakorlati képzıhelyet, 15 százalékuk kettınek, 14 százalékuk háromnak, 13 százalékuk 4-5-nek, 14 százalékuk 6-12 fiatalnak, illetve minden a mintában szereplı tizedik vállalkozás ennél is több tanulót foglalkoztat. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások többsége gazdaságossági szempontok alapján, ha arra vállalkozik, hogy tanulószerzıdést köt gyakorlati oktatásra, jellemzıen nem egy szerzıdést köt, különösen igaz ez a vendéglátás és a kereskedelem területén. Hány tanulót foglalkoztat? 1 34% 2 15% 10% 13 fölött 14% 13% 14% tanulókat foglalkoztató almintában Hány tanulót foglalkoztat? (fıtevékenység szerinti megoszlás) felett vendéglátás kereskedelem feldolgozó egyéb építı % 20% 40% 60% 80% 100% 24

25 A gyakorlati képzés egyik célja, hogy a szakmai rutin elsajátításán keresztül növelje a tanulók elhelyezkedési esélyeit, tapasztalatait. Azt, hogy hányan helyezkednek el a tanulók közül tanult szakmájukban, csak a foglalkoztatók fele merte megtippelni. Eszerint átlagban a fiatalok 60 százaléka talál állást sikeresen a szakmájában. A jövıre vonatkozó tervek között nem csak azt fontos tudni, hogy a cégek mennyire nyitottak a tanulószerzıdések irányába, hanem azt is érdemes regisztrálni, hogy várhatóan melyik szakma vagy szakmacsoportban válhat ez a képzési forma dominánssá. Legfontosabb szakmák, amelyben a vizsgált cégek tanulószerzıdéssel tanulókat szeretnének foglalkoztatni az elkövetkezı tanévben elsısorban továbbra is a felszolgáló és a szakács, cukrász, pék. Az autószereléssel/javítással kapcsolatos szakmák esetében van fogadókészség, de a fodrász és kozmetikus tanulókat is többen említették. Szakmák említések száma Pincér, vendéglátó, kereskedı 29 Szakács, cukrász, pék 24 Autószerelı, autóvillamossági, karosszérialakatos 17 Fodrász, kozmetikus 11 Asztalos, kárpitos, ács- és állványozó 6 Számítástechnikai mőszerész A szakoktatás minıségi garanciái A jelenlegi rendszerben a vállalkozások biztosítják a gyakorlati oktatót a szerzıdéses diákok mellé. Nem kell bizonygatni, hogy a gyakorlati képzés a szakmák elsajátításának milyen fontos lépése, és ha az oktatás nem kielégítı, nem kellı odafigyeléssel történik, akkor az nemcsak a tanulónak, hanem az adott szakma egészének, a szakma presztízsének is hátrányt jelent. Ezért is fontos, hogy a tanulókat foglalkoztató vállalkozók átérezzék ennek fontosságát, és a tanulókban ne csak a munkaerıt, hanem a fiatal, tanulni vágyó szakembert is lássák. Részt venne-e pedagógiai ismereteket nyújtó továbbképzésen? Részt venne-e korszerő szakmai ismereteket nyújtó továbbképzésre? Részt venne-e a tanulószerzıdés rendszerével kapcsolatos általános tájékoztatón? Részt venne-e a tanulószerzıdés rendszerével kapcsolatos specifikus tájékoztatón? Tanulókat foglalkoztató Teljes minta alminta IGEN (%) NEM (%) IGEN (%) NEM (%) százalékos arány A 2005 évben lefolytatott kutatás során ezt a kérdéskört is körüljártuk. Ezek alapján a vállalkozók fele a teljes mintában (50-60 százalék) határozott nemmel foglalt állást, és elutasít minden, a tanulószerzıdéssel vagy a szakmai, pedagógiai továbbképzéssel kapcsolatos tájékoztatást. Ami 25

26 meglepı, hogy nincsenek nagy eltérések a teljes minta, illetve a tanulókat jelenleg is foglalkoztató alminta között. Ez arra utal, hogy a jelenleg tanulószerzıdéses diákok munkáltatói sem nyitottak még kellıen a szakmai, pedagógiai továbbképzések irányába, de még az általános tájékoztatókon való részvételt is sokan elutasítják, úgy látják, nem érdekeltek ebben. A vállalkozók másik fele (40-50 százalékuk) egyértelmően érdeklıdik az ilyen tájékoztatók, továbbképzések iránt, szívesen vennének részt szakmai továbbképzéseken, illetve pedagógiai ismereteket nyújtó képzéseken is. A kérdések belsı koherenciáját vizsgálva magas korrelációt mutatható ki (r=0,7-0,8), ami azt jelenti, hogy aki részt venne az általános tájékoztatókon, az a mélyebb szakmai képzésekre is igényt tart, aki pedig elutasítja az általános tájékoztatókat, az a szakmai képzések iránt sem érdeklıdik és fordítva. A szakoktatás fejlesztésével összefüggésben további kérdés a gazdasági szervezetek részérıl a kapcsolatok kialakítása és fenntartása a tanulószerzıdés rendszerében érintett aktorokkal. A tanulókat jelenleg is foglalkoztató vállalkozókat vizsgálva elmondhatjuk, hogy a kapcsolati rendszer az egyes szereplık és a vállalkozók között átlagos szinten mozog. Kapcsolattartási index iskolával 66 gyakorlatvezetıvel 59 Kamarával 66 Önkormányzattal a tanulókat foglalkoztató almintában százafokú skálán A tesztelt négy aktorral (iskola, gyakorlatvezetı, kamara, önkormányzat) való kapcsolatukat a tanulókat foglalkoztató gazdasági szervezetek 55 és 66 pont között értékelték. Az iskolákkal, azon belül is a szakmai oktatókkal, illetve osztályfınökökkel való kapcsolattartás ilyen értelemben kielégítınek tekinthetı, hiszen általában csak a problémák során kell kapcsolatot teremteniük egymással. Az önkormányzattal szintén nem kell naponta érintkezniük. A kamarával való kapcsolattartás részben szakmai, részben jogi természető, az így értékelt 66 pont szintén pozitív eredmény. A 26

27 gyakorlatvezetıkkel való kapcsolattartás indexe ennél alacsonyabb, 59 pont a százfokú skálán, ami nem feltétlenül szerencsés, hiszen a tanuló szakmai fejlıdéséért az iskola oldaláról éppen a gyakorlatvezetı a leginkább felelıs, velük már szükséges lenne a rendszeres szakmai konzultáció. Érdemes átgondolni, hogy miként lehet erısíteni a gyakorlati helyek és a gyakorlatvezetık közötti szakmai konzultációkat (pl. kötetlen fórumok szervezésével, szakmai workshopokon keresztül, vagy szakmaspecifikus tájékoztatók rendezésével stb.). A harmadik, általunk megkérdezett és a szakoktatás minıségi garanciáiban közrejátszó tényezı az, hogy milyen véleménnyel vannak a vállalkozók az iskolai tanmőhelyekrıl. Hiszen az oktatási rendszer tanmőhelyei valamelyest konkurenciának tekinthetık a vállalkozói gyakorlati képzıhelyekkel szemben. Ennél a kérdésnél szintén azt a vállalkozói almintát elemeztük, akik jelenleg is foglalkoztatnak tanulókat. Ez alapján a döntı többség nem érzi konkurenciának az iskolai tanmőhelyeket (78 százalék), egytizedük mondta ennek ellenkezıjét. Ön szerint konkurenciát jelentenek-e az iskolai tanmőhelyek? igen nem nem tudja 3.3 Tanulói juttatások tanulókat foglalkoztató almintában A tanulók járandósága a tanulószerzıdéses rendszer egyik fontos eleme. A vállalkozók egy csoportja arra használja fel az új szabályozást, hogy olcsó, mégis legális munkaerıt találjon. A juttatások kifizetése azonban még így is számos esetben akadályba ütközik. A tanulók elmondása szerint pénzbeli juttatást általában kapnak, azonban létezik egy-két kötelezı, de mégis visszatartott járandóság. Ez a jelenség általában az amúgy is nehéz helyzetben levı mikro- és kisvállalkozásoknál jelentkezik elsısorban, ahol adminisztrációs problémák is terhelik a mindennapi munkát. Azt is meg kell azonban állapítani, hogy nagyon sok vállalkozás szigorúan betartja a törvényi szabályozást, és a tanulók az elızı rendszerhez képest sokkal kedvezıbb helyzetben vannak. 27

28 Kötelezıen jár Adható Nem adható Nem tudja Étkezési hozzájárulás Pénzbeli juttatás Ruhapénz Útiköltség térítés sorszázalékos megoszlás a járandóságokról A tanulókat megilletı járandóságokról a tájékoztatók ellenére a vállalkozóknak nincs egységes információjuk. A kérdésre, miszerint a fentiek közül mi jár a tanulóknak k kötelezıen, mi az, amit adni lehet, és mi az, ami nem adható, korántsem születtek egységes válaszok. Leginkább az étkezési hozzájárulás megítélésben voltak egységes állásponton, több mint 70 százalékuk kötelezı járandóságnak ítélte meg. A pénzbeli juttatásról is megoszlottak a vélemények, csak 65 százalékuk tudta biztosan, hogy kötelezı járandóság, míg az útiköltség térítés tekintetében is alig több mint a válaszadók fele tudta, hogy adható. Arról, hogy mi a véleményük a jelenlegi, tanulókat megilletı pénzbeli juttatásokról szintén csak a tanulókat foglalkoztató almintát vizsgáltuk meg, mivel a teljes mintában a bizonytalanok aránya nagyon magas volt. Megfelelınek tartja-e a tanulókat megilletı pénzbeli juttatások mértékét? túl kevés 9% 25% túl sok 58% 8% megfelelõ nem tudja tanulókat foglalkoztató almintában A tanulókat szerzıdéssel foglalkoztató cégek több mint fele megfelelınek tartja a jelenlegi pénzbeli juttatások mértékét, egytizedük kevesli azt, 25 százalékuk sokallja. (8 százalék nem tudott állást foglalni). 28

29 4. Vállalkozói attitődök 4.1 A tanulószerzıdés rendszerével való elégedettség A tanulókat foglalkoztató vállalkozókat vizsgálva megpróbáltunk fényt deríteni arra, hogy mennyire tartják szükségesnek, hogy részt vegyenek a küldı iskola életében a tanulóik vonatkozásában. Ilyen kapcsolódási pontok lehetnek a tanévnyitók, tanévzárók, tananyag korszerősítı konzultációk, osztályozó konferenciák, pályaorientációs konzultációk. E kérdésekre jórészt elutasító válaszokat kaptunk, és a vállalkozók nagy többsége nemcsak, hogy nem vesz részt ezeken, hanem szükségét sem érzik a részvételnek. Ennek elsıdleges okaként feltételezhetıen a pedagógiai munka sajátosságairól szóló ismeretek hiánya, illetve a megfelelı kommunikációs csatornák kiforratlansága játszhat közre. Amennyiben a gyakorlati képzı helyeken dolgozó szakemberek elhiszik, hogy konstruktív szakmai véleményük beépülhet az iskola szakmai programjába, abban az esetben várhatóan csökken az elutasítók magas aránya, különösen, ha ez megfelelı artikulációs mechanizmusokkal párosul. Szükségesnek tartja-e, illetve részt vesz-e az alábbiakon? NEM vesz részt NEM is tartja szükségesnek tanévnyitó tanévzáró tananyag korszerősítı konzultáció iskolai osztályozó konferencia iskolai szakmai továbbképzés pályaorientációs konzultáció százalékos arány a tanulókat foglalkoztató almintában A tanulói szerzıdések rendszerével illetve a szakoktatással kapcsolatos vállalkozói attitődök mérésére a kérdıívben összeállítottunk egy itemsort, melynek alapján megpróbáltuk tipizálni a gazdasági szervezeteket. Nagyfokú egyetértés van a vállalkozók között abban, hogy a mai tanulók is fogékonyak a szakmai képzésekre, és szerintük nem igaz az, hogy a legtöbb diákot nem érdekelné a gyakorlati képzés, ugyanakkor egyre kevesebben maradnak a hagyományos szakmákban, pedig véleményük szerint ezekbıl is jól meg lehet élni. Ennek ellenére a vállalkozások azt vallják, hogy azért szakmai 29

30 végzettséggel sem könnyő elhelyezkedni ma Magyarországon. Érdekes, hogy a korábbi kérdések tapasztalataival némileg ellentmondóan egyetértenek abban is, hogy a gyakorlati oktatáshoz elengedhetetlenek a korszerő szakmai ismereteket nyújtó továbbképzések, kellenek a pedagógiai ismeretek is, szükséges a tanmőhelyek folyamatos ellenırzése, és a szakmai fejlıdéshez természetesen elengedhetetlen a folyamatos, magas színvonalú munka. A vállalkozók szerint általában a diákok tisztában vannak a tanulói szerzıdés adta lehetıségekkel és kötelezettségekkel. Összességében a vállalkozások inkább negatívan attitőddel rendelkeznek a jelenlegi tanulószerzıdéses rendszerrel kapcsolatban, úgy érzik, hogy a gazdasági szempontokat figyelembe véve nem éri meg a vállalkozásoknak a diákok alkalmazása. Egyetértés százfokú skálán A szakmai fejlıdés egy jó szakembernél a folyamatos munka velejárója. 85 A diákok tisztában vannak a tanulói szerzıdés adta lehetıségekkel és kötelezettségekkel. 79 A gyakorlati oktatáshoz elengedhetetlenek a korszerő szakmai ismereteket nyújtó továbbképzések. 78 A minıségi oktatás céljából szükséges a gyakorlati képzıhelyek folyamatos és rendszeres ellenırzése. 74 A mai gyerekek is fogékonyak a szakmai képzésekre. 70 Manapság egyre kevesebben maradnak a hagyományos szakmákban, mindenki továbbtanul. 70 Szükséges egy szigorúbb, a mai igényeknek megfelelıbb szakmai követelményrendszer összeállítása. 67 A hagyományos szakmákból is jól meglehet élni. 67 Pedagógiai ismeretek nélkül senki sem képes a minıségi, a diák fejlesztését is figyelembe vevı szakoktatásra. 64 A tanulószerzıdési rendszer kedvezıtlen a vállalkozóknak. 60 A jelenlegi szakvizsgarendszer nem a valódi teljesítményt méri. 59 A tanulószerzıdési rendszer nem kellıen kidolgozott. 58 A jelenlegi szakmai követelményrendszer megfelelı. 58 A tanulószerzıdési rendszer elısegíti a minıségi oktatást. 53 A szakmában eltöltött évek száma elegendı a szakembernek, hogy gyakorlati oktatóvá váljon. 49 A tanulószerzıdési rendszerrel megéri diákokat alkalmazni a vállalatoknak, vállalkozóknak. 47 A tanulószerzıdési rendszer jelen állapotában a gyakorlatban alkalmazhatatlan. 46 Szakmai végzettséggel könnyő elhelyezkedni ma Magyarországon. 45 A legtöbb diákot a gyakorlati képzés nem érdekli. 39 A gyakorlati oktatáshoz nincs szükség pedagógiai ismeretekre. 38 ZÓNA Magas egyetértés Közepes egyetértés Bizonytalansági zóna Egyet nem értés Klaszterelemzéssel a válaszadókat két csoportba soroltuk válaszaik alapján. Egyrészt a jelenlegi gyakorlati szakoktatáshoz való hozzáállást tekintve (szakmai követelményrendszer, minıségi oktatás), másrészt pedig a tanulószerzıdés rendszeréhez való alkalmazkodást figyelembe véve végeztük a klaszterezést. Ezek alapján az elsı csoportot alapvetıen a negatív hozzáállás jellemzi. İk a jelenlegi szakoktatást is bírálják a tanulói szerzıdések rendszere mellett, úgy gondolják, szükséges egy szigorúbb, a mai igényeknek megfelelıbb követelményrendszer. E csoport szerint a tanulószerzıdés 30

31 rendszere a vállalkozóknak kedvezıtlen, illetve a gyakorlatban alkalmazhatatlan vagy csak nehezen alkalmazható. Így vélekedik a vizsgált vállalkozók 61 százaléka. Az értelmezéshez hozzá tartozik, hogy a negatív ítéletek egy része azoktól érkezett, akik a rendszer külsı szemlélıi, azaz jelenleg nem alkalmaznak tanulókat tanulószerzıdéssel. Az ilyen irányú tapasztalatok hiánya pedig nem minden esetben ad egzakt képet a válaszadónak. Ezen vélhetıen konzultációs fórumokkal, direkt információk átadásával lehet majd változtatni. A második csoportot ezzel szemben a pozitív hozzáállás jellemzi mindkét dimenzióhoz. İk úgy gondolják, a jelenlegi szakmai követelményrendszer megfelelı, a diákokat érdekli a gyakorlati képzés, és a szakmákban megfelelı az utánpótlás. A tanulószerzıdés jelenlegi rendszere szerintük elısegíti a minıségi oktatást, és a vállalkozóknak végül is megéri diákokat fogadni. Ezen kívül fontosnak tartják a minıségi munka biztosítását a továbbképzésekkel és ellenırzésekkel, mind pedagógiai, mind szaktárgyi szinten, és ugyanígy fontosnak tartják a tanmőhelyek fejlesztését is. Ez a hozzáállás a minta 39 százalékát jellemzi. Állítások Százfokú skálán A legtöbb diákot a gyakorlati képzés nem érdekli A szakmában eltöltött évek száma elegendı a szakembernek, hogy gyakorlati oktatóvá váljon Szükséges egy szigorúbb, a mai igényeknek megfelelıbb szakmai követelményrendszer összeállítása A mai gyerekek is fogékonyak a szakmai képzésekre Manapság egyre kevesebben maradnak a hagyományos szakmákban, mindenki továbbtanul A hagyományos szakmákból is jól meglehet élni A jelenlegi szakvizsgarendszer nem a valódi teljesítményt méri A tanulószerzıdési rendszer kedvezıtlen a vállalkozóknak A tanulószerzıdési rendszer nem kellıen kidolgozott A tanulószerzıdési rendszer jelen állapotában a gyakorlatban alkalmazhatatlan A tanulószerzıdési rendszer elısegíti a minıségi oktatást A gyakorlati oktatáshoz nincs szükség pedagógiai ismeretekre Pedagógiai ismeretek nélkül senki sem képes a minıségi, a diák fejlesztését is figyelembe vevı szakoktatásra A gyakorlati oktatáshoz elengedhetetlenek a korszerő szakmai ismereteket nyújtó továbbképzések A szakmai fejlıdés egy jó szakembernél a folyamatos munka velejárója A diákok tisztában vannak a tanulói szerzıdés adta lehetıségekkel és kötelezettségekkel A tanulószerzıdési rendszerrel megéri diákokat alkalmazni a vállalatoknak, vállalkozóknak Szakmai végzettséggel könnyő elhelyezkedni ma Magyarországon A minıségi oktatás céljából szükséges a gyakorlati képzıhelyek folyamatos és rendszeres ellenırzése A jelenlegi szakmai követelményrendszer megfelelı Negatív 61 % Pozitív 39 % 31

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2014 2015 2016 Minimálbér (Ft/hó) bruttó összege 101.500,-

Részletesebben

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL (a Pénzügyminisztérium átadás-átvételi dokumentumának melléklete) 2010. május Tartalomjegyzék Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal átadás-átvételi

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól

Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Tervezet Tájékoztató a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Budapest, 2007. október hó A helyi önkormányzatok támogatását a központi költségvetési kapcsolatokból származó

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓK TÁVMUNKÁVAL SZEMBENI BEÁLLÍTOTTSÁGAI

A MUNKÁLTATÓK TÁVMUNKÁVAL SZEMBENI BEÁLLÍTOTTSÁGAI MAKÓ Csaba - KESZl Roland - POLYÁNSZKY T. Zoltán A MUNKÁLTATÓK TÁVMUNKÁVAL SZEMBENI BEÁLLÍTOTTSÁGAI (A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PÉLDÁJA) A szerzők dolgozatukban a közép-dunántúli régió mikro-, kis- és középvállalkozásainál

Részletesebben

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt

Részletesebben

A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése

A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése Készítette: Tarsoly Andor Dr. Erdei Gábor Dr. Teperics Károly Készült: Debrecen, 2015. november 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2016. évi költségvetéséről (Biatorbágy Város Önkormányzata 2016. évi költségvetésének indokolása)

Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2016. évi költségvetéséről (Biatorbágy Város Önkormányzata 2016. évi költségvetésének indokolása) Város Polgármestere 251 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 6 23 31-174/213, 242 Fax: 6 23 31-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata

Részletesebben

napi.hu Törékeny fellendülésban bíznak az exportáló cégek 2012.05.16 05:47.43 - [22767317]

napi.hu Törékeny fellendülésban bíznak az exportáló cégek 2012.05.16 05:47.43 - [22767317] napi.hu Törékeny fellendülésban bíznak az exportáló cégek 2012.05.16 05:47.43 - [22767317] Optimistábbak lettek tavaly októberhez képest a magyar vállalkozások, ami elsősorban a német ipar 2012 második

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 30-án, 16:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Községháza

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Pécs, 2013. Tartalomjegyzék: 1. Az 50 év felettiek munkaerő-piaci

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására 1. Preambulum A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./D kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./D kötet I/D kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 28. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./D kötet Köztisztviselői kar helyzete, létszáma, végzettsége, eredményessége,

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett a Nagyvállalkozások általános képzéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban c. pályázati felhíváshoz Kódszám:

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918

PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-178/ 2009. JAVASLAT Pásztó Város Önkormányzata 2010. évi költségvetési koncepciójának

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében.

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. BEVEZETŐ Az önkormányzatok gazdálkodásának lehetőségeit több tényező befolyásolja, melyek együttes

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

Most akkor nincs csőd? - Mi folyik a Quaestornál?

Most akkor nincs csőd? - Mi folyik a Quaestornál? 2015.03.23. Körlevél tartalma Forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/most_akkor_nincs_csod_mi_folyik_a_quaestornal.211744.h tml Most akkor nincs csőd? - Mi folyik a Quaestornál? 2015. március 23. 10:02

Részletesebben

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM 4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM A Kormány 100 lépés programja keretében már 2006-ban megkezdődik az emberek, a vállalkozások adóterheinek csökkentése, intézkedések sora szolgálja

Részletesebben

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 Madarasiné Dr. Szirmai Andrea Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Sztanó Imréné dr. Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 PR-017/14 Tartalomjegyzék 1. A SZÁMVITEL IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.....................

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

2003. évi XXI. törvény

2003. évi XXI. törvény az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük Annak érdekében, hogy a közösségi szinten mőködı vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó a Polgármesteri Hivatal 2010. évi munkájáról

B E S Z Á M O L Ó a Polgármesteri Hivatal 2010. évi munkájáról B E S Z Á M O L Ó a i Hivatal 2010. évi munkájáról Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. február 8-i ülésére Elıterjesztı: Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet címzetes fıjegyzı

Részletesebben

PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT

PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2016. április 2-től Tartalom 1. BEVEZETÉS... 2 2. FOGALMAK... 2 3. A SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULTAK... 3 4. A SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ IGÉNY

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Tárgyalja a képviselő-testület 2013. március 31-i ülésén

Tárgyalja a képviselő-testület 2013. március 31-i ülésén 1./Napirend: Beszámoló a Pilisi Klastrom Közhasznú Kft. 2012. évi tevékenységéről (mérlegbeszámoló, könyvvizsgálói jelentés, közhasznúsági jelentés) tulajdonosi hatáskörben Tárgyalja a képviselő-testület

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Tartalomjegyzék 2010. évi költségvetés általános indoklása Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetésének általános indokolása...1 oldal

Részletesebben

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1 / 39 2016.03.29. 10:35 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2016.01.01 2016.12.31 60 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

Aranyszárny CLaVis. Nysz.: 17386

Aranyszárny CLaVis. Nysz.: 17386 Aranyszárny CLaVis rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás különös feltételei (G75/014) Hatályos: 014. március 15. Módosítva: 014. november 1. Nysz.: 1786 Tartalomjegyzék

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Versenyképességüket befolyásoló külső és belső tényezők feltárása, versenyképességi-index megalkotása Magyarország 2012 Kutatási zárójelentés

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ. LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legalább három gyermek után támogatást igénylők részére/

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ. LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legalább három gyermek után támogatást igénylők részére/ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legalább három gyermek után támogatást igénylők részére/ (Érvényes 2016. február 11-től) Tisztelt Érdeklődő, Tisztelt

Részletesebben

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata online kutatás elemzése Készítette: Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Tartalomjegyzék 1. Néhány szó a kutatásról...

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. A tulajdonosi jogok gyakorlása

1. A rendelet hatálya. 2. A tulajdonosi jogok gyakorlása Sülysáp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (IV. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről EGYSÉGES

Részletesebben

Munkába, de hány keréken?

Munkába, de hány keréken? Munkába, de hány keréken? A Zöld Gondolat Lovagrend közlekedéstudatossági kutatása Újabb zöld kutatás, újabb fejlemények. Az őszi energiatakarékossági kérdőív után Lovagrendünk egy másik témában is feltette

Részletesebben

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890)

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890) Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára, a természetes személyek adósságrendezéséről

Részletesebben

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Készítette:

Részletesebben

Információs Társadalomért Alapítvány. Közhasznú alapítványok közhasznú egyszer sített éves beszámolója

Információs Társadalomért Alapítvány. Közhasznú alapítványok közhasznú egyszer sített éves beszámolója 18093786-9499-569-01 Statisztikai számjel 1037. Budapest Táborhegyi út 18/D Közhasznú alapítványok közhasznú egyszer sített éves beszámolója 2010. Keltezés: 2011. március 24. az alapítvány képvisel je

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. november végi helyzetéről 2015. december * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1

Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Készítette: OKM Közoktatási Főosztály 1 Az elektronikus kiadvány a közoktatás szereplő számára a szakmai munka segítése céljából készült, alkalmazása

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Családi kedvezmény (1) A családi kedvezmény 2014. január 1-jétől már nem csak az összevont adóalap csökkentése révén érvényesíthető, hanem az összevont

Részletesebben

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 1. Mikor kell öröklési illetéket fizetni? Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Öröklés esetén az illetékekről

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése KÖZLEMÉNYEK ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése SPÉDER ZSOLT Ismertetésünk célja, hogy bemutassa az

Részletesebben