Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében.

Átírás

1 Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében.

2 BEVEZETŐ Az önkormányzatok gazdálkodásának lehetőségeit több tényező befolyásolja, melyek együttes figyelembe vétele elengedhetetlen akár az elkövetkezendő évek feladatainak meghatározása, akár a tervezésre vonatkozó alapelvek kidolgozása során. Mivel az államháztartás rendszerében a helyi önkormányzatok több ponton szorosan kapcsolódnak az állami költségvetéshez, nem hagyható figyelmen kívül a évi állami költségvetésről szóló törvénytervezetben megfogalmazott fő irányok, programok, célkitűzések, a makrogazdasági tényezők ismerete. Mindezek mellett fontos számba venni a évi költségvetési koncepció kidolgozása során a jövő évi költségvetést megalapozó, helyi sajátosságoknak megfelelő lehetőségeket, a feladatokat és azok megvalósításának módozatait. Mivel a költségvetési koncepcióval szemben a jogszabályok szerint támasztott alapvető követelmény a bevételek és a kiadások számbavételén túl a tervezési alapelvek meghatározása, ezért a költségvetési koncepció eldöntendő kérdése a költségvetés kidolgozását segítő tennivalók fő irányainak, a tervező munka folytatásának meghatározása, a központi szabályokra alapozott helyi lehetőségek és elképzelések figyelembe vételével. Az önkormányzat évi költségvetési tervjavaslatának összeállítása a korábbi gyakorlatnak megfelelően szakmai és várospolitikai követelmény alapján történik. A tervező munka során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a gazdálkodás folyamatai átívelnek a naptári éveken, a Képviselő-testület által hozott többéves kihatású döntések befolyásolják az éves tervjavaslat célkitűzéseit, a lehetőségek pedig behatárolják a költségvetés feladatvállaló képességét. Ezért a reálisan számbavehető bevételek felmérése a tervező munka különböző szakaszaiban kiemelt jelentőségű. A évi előirányzatok kidolgozása a Képviselő-testület által elfogadott különböző programokra alapozva az önkormányzat működésével és fejlesztésével kapcsolatos gazdaságpolitikai elképzelések megvalósítását szolgálják. Az előzőekből következik, hogy a évi költségvetési koncepció kettős célt szolgál; egyfelől kijelöli a város évi költségvetésének kialakításához a főbb feladatokat, tennivalókat, másfelől megalapozza az elkövetkezendő évek költségvetési gazdálkodásának főbb irányait. A költségvetési koncepcióval szemben támasztott kettős követelmény érvényesítése különösen fontossá vált az állami és az önkormányzati költségvetés szabályozási kapcsolatát megteremtő, az állami költségvetés évi elgondolásait tartalmazó törvénytervezetben foglaltak ismeretében. A évi állami költségvetésről szóló törvénytervezetből kitűnik, hogy az állam folytatja a évben kijelölt költségvetési politika követelményeinek kisebb, de hatékonyan működő közszféra kialakítását szolgáló intézkedések és feladatok meghatározásával markáns és karakteres érvényesítését. Mindezek elvárások az önkormányzati gazdasággal szemben is, melyek teljesítése komoly erőfeszítésekkel jár.

3 2 Az állami költségvetésről szóló törvénytervezet az önkormányzatok működéséhez kapcsolódó jogi és pénzügyi feltételeket meghatározó javaslatai az ésszerű feladatszervezés ösztönzését és annak kikényszerítését szolgálják. Az elvek megvalósítása, végrehajtása differenciált fejlesztést, visszafogott, takarékos működést, a feladatok racionálisabb ellátását, a forrásfelhasználás hatékonyságának növelését, az önkormányzati feladatok többcélú kistérségi társulási formában való együttműködésen alapuló ellátását igénylik és szorgalmazzák. Az elmúlt években végrehajtott intézmény-átszervezések, az ellátotti létszámmal arányos foglalkoztatotti létszámcsökkentések, az aktív finanszírozást figyelő rendszer bevezetése a költségvetési egyensúly fenntartásában meglévő feszültségeket csökkentette. A évi költségvetési javaslat kidolgozása során folytatni kell a lehetőségekhez még jobban igazodó, az értékmegőrzést biztosító feladatok kijelölése mellett a költségvetési egyensúly megteremtését, fenntartását szolgáló intézkedések végrehajtását. Általános feltételek A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvénytervezet tartalmazza azokat a szabályozási elemeket, melyek várhatóan meghatározzák az állami költségvetés és az önkormányzati költségvetés évi kapcsolatait. A szabályozás szerkezetében nem, de tartalmában több lényeges módosítást tartalmaz annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatok működésében a törvényjavaslat indoklásában foglaltak szerint a következő fő célok elérése biztosított legyen. A helyi önkormányzatok a évi költségvetésükben a következő prioritásokkal számolhatnak: az új családtámogatási rendszerrel összhangban, a helyi szociális juttatások átalakulnak: = a rendszeres szociális segély a korábbiakhoz képest jobban illeszkedik a családok összetételéhez (gyerekszám, egy vagy két szülő), = a családok átlagjövedelmének kiegészítése a nyugdíjminimum 90 %-áig történik, a korábbi 80 % helyett, = ösztönöz a munka világába való visszatérésre azáltal, hogy munkába álláskor is még egy ideig jár a segély, bővülnek a közfoglalkoztatás lehetőségei azzal, hogy a beindított közmunka programokhoz is biztosított az önkormányzatok saját forrása. E mellett folyatódhat a közcélú munka, döntően az európai uniós támogatásokat és a hazai társfinanszírozást igénybe véve folytatódik a felzárkózás a különböző humán és nem humán infrastruktúra területén, a közszolgáltatások szervezettségének javítását szolgálandó a többcélú kistérségi társulások rendszere csaknem teljes körűvé válik, az olcsóbb állam ebben az alrendszerben is követelmény, az esélyegyenlőség javítása érdekében a bölcsődések, óvodások mellett az általános iskola alsó-tagozatos, rászorult tanulói is immár egész évben ingyenesen étkezhetnek,

4 3 bővül az integrációs oktatásban, a nyelvi előkészítésben, a szakiskolai felzárkóztatást segítő képzésben résztvevők száma. Az önkormányzati kiadásokat s így a központi forrásokat csökkentő feladatváltozást jelent: a családtámogatási rendszer átalakításával az eddigi rendszeres gyermekvédelmi támogatás forrása átcsoportosításra kerül az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezetbe, az egészségügyi hozzájárulás havi összegének mérséklése, majd megszüntetése, az ÁFA kulcs 25 %-ról 20 %-ra történő csökkenése. Az államháztartás egészéhez hasonlóan az önkormányzati alrendszerben is a működési támogatások 3 %-ának megfelelő államháztartási tartalékot kell képezni. Az általános követelmények alapján a törvényjavaslatban és mellékleteiben meghatározottak szerint a évre várható, az állami és az önkormányzati költségvetés kapcsolatát meghatározó legfontosabb hatások az alábbiak szerint foglalhatók össze: A kistérségi szinten szerveződő társulások működését a törvényjavaslat kiemelten kezeli. A támogatási összegek nagyságrendje kellő ösztönzést biztosít az együttműködés folytatásához, illetve a közösen ellátott feladatok számának növeléséhez. Ezen belül fontos szerep jut az intézményfenntartó társulásoknak, melyek működéséhez az állam által biztosított normatív támogatásokat a törvényjavaslat 8. számú melléklete foglalja össze. Az előző évi gyakorlatnak megfelelően a közszolgáltatási színvonal fejlesztését célzó hazai forrásokra épülő fejlesztési támogatási rendszer a regionális programokhoz került átcsoportosításra évben pályázható központosított forrás áll rendelkezésre az önkormányzati szilárd burkolatú utak burkolat-felújításához, a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatására. A közoktatási célú normatívák rendszere jelentősen egyszerűsödött és áttekinthetőbbé vált. Lényeges változás, hogy a évtől az alapfokú nevelésben, oktatásban bevezetett, a méretgazdaságosabb közoktatás-szervezést ösztönző kiegészítő hozzájárulás megszűnik, és csak a többcélú kistérségi társulások támogatásának marad feltétele az évfolyamcsoportonként meghatározott osztály, csoportlétszámok elérése. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások, azaz a kedvezményes és ingyenes étkeztetés, valamint az ingyenes tankönyvellátás együttes előirányzata az ingyenes étkeztetés 1-4. évfolyamos, szociálisan rászorult tanulókra való kiterjesztése mellett nő. A költségvetés a rászorultsági alapon járó juttatások biztosításához nyújt a fenntartóknak hozzájárulást. Megszűnnek és beépülnek az alapnormatívákba a diáksporthoz, valamint a kulturális, szabadidős foglalkozásokhoz, egészségfejlesztési feladatokhoz, a szakmai szolgáltatások igénybevételéhez, a minőségfejlesztéshez és minőségbiztosításhoz kapcsolódó normatívák. Az ún. alap- és kiegészítő hozzájárulások az előző évhez viszonyítva csökkennek. Az egyes közoktatási intézménytípusokhoz, illetve iskolafokozatokhoz kapcsolódó jogcímeken a fajlagos hozzájárulás - az alapfokú művészetoktatás és a kollégium normatíváin kívül - a évi szinten marad.

5 4 A pedagógus szakvizsga, továbbképzés és felkészülés jogcímen belül, külön a kétszintű érettségiztetéshez való felkészülés címén már nem igényelhető támogatás, ez beépült az alapnormatívákba. Így a normatíva 15 ezer forintról 9,4 ezer forintra változik. A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához 2006-ban az előző évhez képest kevesebb forrás áll rendelkezésre, a feladatok körének csökkenése miatt. A legnagyobb mértékű változás az, hogy az önkormányzati források közül kikerült a családtámogatás rendszerébe beolvadó rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Ez közvetlen állami feladattá vált, a támogatottak a családi pótlék keretében kapják meg. Az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatáshoz évben az előző évivel megegyező mértékű támogatás kapcsolódik, de változás van a felhasználására vonatkozó szabályokban. A Kormány a 100 lépés program keretében új, modell értékű közmunkaprogramot hirdetett meg. Az ebben való részvétel elősegítése érdekében pályázati úton kaphatnak támogatást az önkormányzatok. Várhatóan a évi költségvetésben különleges hangsúlyt kap a bér és létszámkérdések kezelése. A törvényjavaslat nem tartalmazza így az önkormányzatok központi forrásai sem a évi bérintézkedéseket, illetve ezek pénzügyi fedezetét. Nem tartalmaz a törvényjavaslat elegendő fedezetet a évi központi bérintézkedések évre áthúzódó hatására sem, amiatt, hogy a bérhordozó normatívák jelentős része nem változott, illetve alacsonyabb az előző évi összegnél. A törvényjavaslat szerint az állam évben sem ellentételezi a dologi kiadások növekedését, így az árváltozások költségnövelő hatásait az intézményi, önkormányzati saját forrásokból kell kigazdálkodni. Az áfa kulcs 5%-os mértékű csökkenése nem eredményez akkora megtakarítást, mint amennyi többletkiadás keletkezik. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény bevezetésével összefüggő többletköltségek fedezetére sem biztosít forrásokat a törvényjavaslat. Az állami és önkormányzati költségvetés, forrásszabályozási elveken alapuló kapcsolatából származó bevételek, szabályozási elemek, eljárási gyakorlatok, figyelembevételével meghatározhatók azok a súlypontok, amelyek az önkormányzat költségvetési javaslatának kidolgozásában az általános követelményeket jelentik. A város évi költségvetésének kialakítását szolgáló helyi tervezőmunka fő célja, az önkormányzat anyagi helyzetének stabilizálása, a költségvetésben tervezhető ellátások forrásokhoz igazodó biztosításával az intézményhálózat működőképességének megőrzése, a megkezdett beruházások befejezése, a város dinamikus fejlődéséhez a feltételek biztosítása. Ennek keretében: az önkormányzat által fenntartott, illetve működtetett intézményhálózat, valamint a polgármesteri hivatalban kezelt feladatok működési költségeinek szinten tartása, a folyamatban lévő fejlesztések szükséges forrásainak biztosítása.

6 5 A többcélú kistérségi társulás működésének erősítése, szerepének növelése, intézményfenntartó együttműködések létrehozása, további feladatok közös ellátásának szorgalmazása, a feltételek és a hatékonyság vizsgálata mellett. A vagyongazdálkodási gyakorlat erősítése, az önkormányzati ingatlantulajdon hatékony felhasználása, illetve értékesítése révén működő tőke vonzása a városba, amely közvetlenül és közvetett módon is növeli a bevételeket, emellett munkahelyeket teremt elsősorban a fiatal, pályakezdő fiatalok számára, ezáltal fontos feladat a szellemi tőke városban tartása. Bevételek számbavétele A helyi önkormányzatok évi állami költségvetésből származó támogatását az állami hozzájárulások - normatív állami támogatás és hozzájárulások célhoz kötött támogatások - egyéb támogatások - fejlesztési támogatások átengedett adók - lakhelyen maradó SZJA - normatív elosztott SZJA - települések SZJA kiegészítése együttes összege határozza meg. A évi várható állami támogatások mértéke a évi korrigált bázisra épül (államháztartási tartalék, áfakulcs-változás, szeptember 1-jei béremeléshez hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás csökkenése, majd megszűnése, stb.), úgy hogy figyelembe veszi a évi változásokat is (2006. évi báziscsökkenés, új családsegélyezés, szeptember 1-jétől induló szociális ellátások, ingyenes étkezés szintre hozása, a társadalom és szociálpolitikai juttatások emelése, időskorúak járadékának január 1-jei emelése, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás átmeneti folyósítása, a szociális alapszolgáltatások kiemelt támogatása, a szociális törvény módosításából adódó többletek). A költségvetési törvényjavaslat szerint az önkormányzati szférának is hozzá kell járulnia az államháztartási egyensúlyt biztosító tartalék képzéséhez. A tartalék a működési célú központi költségvetési támogatások, hozzájárulások és az átengedett személyi jövedelemadó 3%-ában kerül meghatározásra és döntően az átengedett SZJA terhére és kisebb mértékben a normatíváknál kerül figyelembe vételre a finanszírozásban. Normatív állami hozzájárulás A felhasználási kötöttség nélküli normatív hozzájárulások szerkezetét tekintve egyszerűsödött, mely nemcsak a normatív állami támogatások jogcímei számának csökkentését, hanem egyes feladatok támogatásának elhagyását, valamint az egyes feladatok fajlagos támogatási összegének csökkentését is jelenti. A lényegesebb változások a törvényjavaslat 3. számú mellékletében szereplő igénylési jogcímek alapján - és azok hatásai az alábbiak:

7 6 A jogalkotó a 1. Települési önkormányzatok feladati c. hozzájárulás fajlagos összegét tekintve megemelte Ft/lakos-ról Ft/lakosra -, ugyanakkor a településüzemeltetési, igazgatási feladatokon kívül ez az összeg szolgál a települési sportfeladatokra is évben a települési sportfeladatok önálló feladatként kerültek támogatása, melynek a fajlagos összege 219 Ft/lakos volt. A 2. Körzeti igazgatás feladatai keretében szereplő okmányirodák alap-hozzájárulása, működési kiadásai, a gyámügyi igazgatási feladatok hozzájárulásai szintén csökkentek. A 9. Pénzbeli szociális juttatások c. hozzájárulások közül a családtámogatási rendszer átalakításával a rendszeres gyermekvédelmi támogatás kikerült a jogcím alól évben rendszeres gyermekvédelmi támogatásokra több mint 130 millió Ft kerül felhasználásra, melynek 10 % önerejéhez biztosított forrást az állami támogatás. Ezt alapul véve, a feladatmegszűnés miatti előirányzat csökkenéssel kell számolni. A törvénytervezet nem tartalmazza azokat a paramétereket és fajlagos összegeket, amely alapján becsülni lehetne a évre tervezhető összeget, ezért a koncepció a évi előirányzattal számol. A 11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai körében az általános feladatok támogatási rendszere megváltozott évben ehhez a feladathoz alap és kiegészítő hozzájárulás igénylésére volt lehetőség lakosságszám után. A két jogcímen a fajlagos összeg összesen 824 Ft/lakos volt. Ezzel szemben évben csak egy jogcímen igényelhető támogatás, lakosonként 728 Ft. Ebbe a feladatcsoportba tartoznak többek között Szentest érintően a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres segítségnyújtás, közösségi ellátások, utcai szociális munka, időskorúak és fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcímei. A 12. Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés normatív hozzájárulás körébe kerültek a évben önálló jogcímen szereplő feladatok. A gyermekvédelemmel összefüggő feladatok két igénylési jogcímben kerültek összevonásra. Az egyes jogcímekhez rendelt fajlagos összegek a évihez képest 6-8%-kal alacsonyabbak. A 13. A hajléktalanok átmeneti intézményei, valamint a 14. Gyermekek napközbeni ellátása keretében az elmúlt években növekvő támogatási összeget élvező bölcsődei ellátás fajlagos összege 8%-kal csökkent évben a évi szinthez képest. Ugyanakkor a bölcsődékben ingyenesen étkező gyermekek támogatása 63%-kal emelkedett, összehasonlításban szinten maradt évben az 15. óvodai nevelés és 16. iskolai oktatás támogatásai közül a évben bevezetett kiegészítő hozzájárulások törlésre kerültek. Az 18. Alapfokú művészetoktatás támogatása zeneművészeti ágon jelentősen, 20%-kal, képző- és iparművészeti, táncművészeti ágon 33%-kal csökkent. Ugyanakkor a törvényjavaslat 5. sz. mellékletében szereplő központosított támogatások új igénylési jogcímként jelent meg az alapfokú művészetoktatás támogatása. A támogatás igénylésének részletes szabályairól az oktatási miniszter március 31-ig rendeletet ad ki. A 19. Kollégiumi közoktatási feladatai állami hozzájárulásaiban a jogcímek szerkezetében és a támogatás mértékében is változás történt évben a kollégiumi feladatok ellátásának támogatása alap-hozzájárulás és kiegészítő hozzájárulás keretében

8 7 valósult meg. A két hozzájárulás fajlagos összege együtt Ft volt tanulónként évben egy jogcímen van lehetőség állami támogatást igényelni a feladatra. A 20. Hozzájárulások egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások között az általános iskolai napközis foglalkozás, az iskolaotthonos oktatás feladatainak támogatásai a évi szinten maradtak. A különleges helyzetben lévő gyermekek támogatásai kis mértékben növekedtek. A 21. Egyéb hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok feladatellátáshoz c. hozzájárulás között jelenik meg az óvodába, iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása. A évi költségvetési törvénytervezet egy igénylési jogcím alá vonta az óvodába, általános iskolába és a középiskolába járó tanulók után igényelhető támogatást évben az óvodába és általános iskolába járó gyermekek után a támogatás összege gyermekenként Ft volt, a középfokú oktatásban részesülők támogatása pedig Ft volt. A tervezet szerint valamennyi nevelésben és oktatásban részesülő bejáró tanuló után egységesen Ft lesz a támogatás. Ez indirekten igyekszik a nagy településeket visszatartani attól, hogy érdekük legyen a kistelepülések gyerekeit beszippantani. A 22. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások, szolgáltatások feladatai között jelenik meg az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés, valamint a tanulók ingyenes tankönyvellátása. A nevelésben és oktatásban részesülő gyermekek támogatásában a tervezet szerint markáns változás válható. A korábbi évektől eltérően a törvénytervezet az általános étkezési támogatást teljes egészében törölte a hozzájárulások jogcímei közül évben csak a kedvezményes étkezés címén lehet támogatást igényelni. Egy jogcím alatt lesz igényelhető a gyermekvédelmi törvény szerint mind az 50%-os, mind pedig a 100%-os térítési díjkedvezményben részesülők utáni támogatás évben és azt megelőző években is a két kedvezményezett kör után külön-külön jogcímen lehetett támogatást igényelni, differenciált összegben. Az 50%-os kedvezményben részesülők után Ft, az ingyenes étkező gyermekek után Ft-t volt a hozzájárulás összege évben egységesen Ft támogatás igénylésére van lehetőség gyermekenként. Szentes város évben tervezett, az étkeztetést támogató hozzájárulásainak összege összesen eft, az új szabályokat a évi októberi statisztikai adatokra alapozva a támogatás évben várhatóan eft lesz, ami 7,6 millió forinttal kevesebb forrást jelent. Az általános étkezési támogatás elvonása tovább növeli az önkormányzatok gyermekétkeztetési feladataihoz történő saját forrás bevonását, mivel jelenleg az általános étkezési támogatások biztosítottak fedezetet azoknak a kollégiumi nevelésben résztvevő tanulóknak, akik nem jogosultak 50%-os normatív kedvezményre. A gyermekvédelmi törvény szerint azonban minden egyes kollégiumban étkező gyermeket amennyiben szociálisan nem rászorult alanyi jogon 30%-os térítési díjkedvezmény illet meg.

9 8 Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a gyermekvédelmi törvény jelenlegi szabályozása szerint kik, mely esetekben és milyen mértékű normatív támogatást kaphatnak: Óvodában Iskolában Kollégiumban Bölcsődében Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 100% 50% 50% 100% részesülők Három és többgyermekes 50% 50% 50% 50% család Tartósan beteg 50% 50% 50% 50% Kollégiumi nevelés 30% A tanulók tankönyvellátáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulások rendszere is változik a korábbi évekhez képest. A tanulók általános tankönyvtámogatását célzó normatív jogcím megszűnt. Emellett a korábbi években az 1-4, 5-8, 9-13 évfolyamokon tanulók és gyógypedagógiai nevelésben részesülők ingyenes tankönyvellátása differenciáltan kerül támogatásra. A évben tervezett új szabályok szerint csak a tanulók ingyenes tankönyvellátása lesz támogatott, azonban egységesen függetlenül a képzési szinttől Ft/tanuló a támogatás összege, mely magasabb a tavalyinál. A Tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény alapján 2005/2006. tanévtől az általános iskolai és középiskolai oktatásban az alábbi tanulókat kell ingyenes tankönyvellátásban részesíteni: - tartósan beteg, - sajátos nevelési igényű, - három- vagy többgyermekes családban élő, - egyedülálló szülő által nevelt, - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. A kilencedik-tizenharmadik és a szakképzési évfolyamokra járó, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők ingyenes tankönyvellátását 2005/2006. tanévtől kezdődően kell biztosítani. A felhasználási kötöttség nélküli normatív állami hozzájárulások jogcímei közül megszűnik a kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok, diáksporttal kapcsolatos feladatok, minőségfejlesztési feladatok, pedagógiai szakmai szolgáltatás támogatása. A törvénytervezet 3. sz. melléklet kiegészítő szabályaiban (10. bekezdésben) nevezi meg a fenti feladatok forrását. Ennek megfelelően a pont alatti normatív hozzájárulások tartalmazzák a közoktatási törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott közoktatási, kötelezően ellátandó szakmai feladatokhoz, - ezen belül a diáksporthoz, a szabadidős programok szervezéséhez, kulturális neveléshez, továbbá egyes pedagógusjuttatásokhoz, ezen belül a szakkönyvvásárláshoz, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-

10 9 kiegészítéshez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez és minőségfejlesztéshez - kapcsolódó hozzájárulást. A kiegészítő szabályok között új az, hogy a nappali, illetve bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben kivéve a hajléktalanok nappali intézményét az ellátottak száma az éves átlagban nem haladhatja meg a férőhelyszám 100%-át. A törvénytervezet 8. sz. melléklete tartalmazza a kötött felhasználású normatív támogatásokat. A I.1/a. Pedagógus szakvizsgához és továbbképzéshez kapcsolódó hozzájárulás összege a évihez képest csökken, Ft-ról Ft-ra. Az I.3. Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása évben három jogcímen szerepelt évi törvénytervezetben egy jogcímen igényelhető támogatás. A támogatásban részesülő gyermek és tanuló létszám körébe 2006-ban nem tartozik bele a korai fejlesztésben, fejlesztő felkészítésben, alapfokú művészetoktatásban részesülő gyermekek, tanulók száma. A Szociális továbbképzés és szakvizsga feladatainak támogatása, több mint a felére csökkent ben Ft/fő, 2006-ban pedig Ft/fő a támogatás összege. Alapvetően változatlan a normatív, kötött felhasználású támogatások körében a helyi önkormányzati tűzoltóságok támogatása. A számított évre vonatkozó állami támogatás növekmény közel 10 millió Ft-ot tesz ki, mely a személyi juttatások növekedését jelenti. A dologi kiadásokra fordítható keretek továbbra sem bővülnek, így a korábbi évek problémáinak megoldása évben is komoly feladatot jelent. Célhoz kötött támogatások Az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat 5. számú melléklete 24 jogcímen tartalmaz a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokat. Az előirányzatok közös jellemzője, hogy igénybevételük az önkormányzatok számára csak abban az esetben lehetőség, ha a január - március hónapokban megjelenő pályázati feltételekben foglaltaknak megfelelnek. Az előző évi szinten maradt az Európai Uniós fejlesztési pályázatok benyújtásához szükséges önkormányzati saját források kiegészítését biztosító előirányzat, jelentősen csökkent a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása, melyet az önkormányzatok a feladatellátás racionálisabb megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti kifizetésekhez igényelhetnek évtől a normatívákba beépül, ezért nem lesz önálló központosított előirányzat a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok támogatása és a kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz. A évi új címzett támogatásokról szóló közleményt a Kormány közzétette szeptemberében, a támogatásokról az Országgyűlés a év folyamán egyedileg dönt. Itt szerepel az idősek otthona kialakítása is.

11 10 A évben induló céltámogatások esetében a rendelkezésre álló források felhasználásáról a döntési jogkör - a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló évi LXXXIX. törvény évben történt módosítása alapján - a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg. A fejlesztési célú előirányzatok összehangolását szolgálja, hogy a helyi önkormányzatoknak a évben bevezetett rendszernek megfelelően továbbra is egy helyre a megyei területfejlesztési tanácsokhoz decentralizált, a helyi önkormányzatok fejlesztéseit szolgáló, céljellegű támogatás előirányzata iránt lehet pályázniuk. A fejlesztési célú állami támogatások - címzett támogatás, területfejlesztési célelőirányzat, céljellegű decentralizált támogatás, egyéb központi támogatás - előirányzatainak meghatározása a megkötött szerződések, illetve a meghozott döntések alapján történik. Átengedett adók A helyi önkormányzatokat megillető átengedett adók köre, és az átengedés mértéke - a törvényjavaslatban foglaltak alapján - nem változik évben. A személyi jövedelemadó helyben maradó része az állandó lakhely szerinti adózók által évre bevallott, és az APEH által településekre kimutatott személyi jövedelemadó 10 %-a. Az előirányzat felhasználását átmenetileg korlátozza a törvényjavaslatban szereplő kötelező tartalék, melynek forrása ez a bevételi jogcím lesz. A gépjármű adó bevételek átengedésének mértéke évben is 100%-os. Az állami költségvetésről szóló törvény alapján a személyi jövedelemadó helyben maradó részét kiegészítő támogatások, illetve normatív alapon visszajuttatott előirányzatok növelik. A kiegészítő támogatás az önkormányzatok jövedelem-differenciálódásának mérséklését szolgálja. A támogatás azt az önkormányzatot illeti meg, ahol az iparűzési adóerő-képesség nem éri el a törvényjavaslat 4. számú mellékletében meghatározott mértéket. Ennek mértéke jelenleg nem ismert, a törvényjavaslat nem tartalmazza az erre vonatkozó javaslatot. Az elmúlt évben bevezetett, az iparűzési adó-erőképesség megállapításának új módszere 2006 évben is alkalmazásra kerül. Az iparűzési adó-erőképesség az önkormányzat iparűzési adóelőlegét meghatározó adóalap 1,4%-a. A települési önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklését szolgáló támogatás alapelve és mechanizmusa változatlan marad, azonban az iparűzési adóerőképesség meghatározásának módja a évi tapasztalatok alapján finomításra kerül. A tervezés során különösen fontos az adóerő-képesség meghatározása, annál is inkább, mert a kiegészítő támogatás túligénylése esetén évtől a normatív támogatási rendszerben alkalmazott szankciók vonatkoznak erre a bevételi forrásra is.

12 11 A helyi bevételekből származó források A helyi bevételek szerepe a évi költségvetési előirányzatok kidolgozásában minden eddiginél nagyobb jelentőségű. Egyrészt alapvető önkormányzati érdek fűződik ahhoz, hogy valamennyi forrást teremtő lehetőség maximálisan kihasználásra kerüljön, és az elérhető bevételek a lehető legmagasabb mértékben teljesüljenek. Másrészt ahhoz is alapvető érdek fűződik, hogy a tervjavaslatba csak a mérlegelés és kockázatelemzés alapján felvállalhatónak ítélt - teljesíthető bevételek kerüljenek betervezésre. A teljesíthetőség szempontjából bizonytalan, de évközi intézkedésekkel előreláthatólag beszedhető források legfeljebb csak céltartalékként kerülhetnek a tervjavaslatba a felhasználásukkal tervezett kiadási előirányzatokkal együtt. Működési bevételek Az önkormányzati és intézményi működési bevételek szerepüknél és jellegüknél fogva különböző tartalmúak. Valamennyi saját bevételi forrás tervezésénél általános követelmény a realitás vizsgálata, a beszedhető bevételekben az előírás és a teljesíthetőség helyzetének feltárása. Az előírás nélküli, eseti bevételek tervezése a gyakorlati tapasztalati adatok alapján történik. A működési bevételek kialakítása során az előirányzat megállapítását a várhatóan igénybevételre kerülő, szolgáltatásra vonatkozó díj (pl. gyermekétkeztetés díjai) és költségtérítés alapján kell meghatározni. Az intézményi saját bevételekkel kapcsolatos megállapítási, beszedési és felhasználási szabályokat az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet tartalmazza. Az intézményi erőforrások felhasználásával biztosított, nem alapfeladatok körébe tartozó szolgáltatások nyújtása során - az intézményi hatáskörbe tartozó díjak megállapításánál - a szolgáltatás önköltségénél alacsonyabb díj nem határozható meg. A évi intézményi bevételek megtervezése során kiemelt figyelmet kell fordítani az alaptevékenységből származó bevételek - melyek zömében a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokból származnak (gondozási díjak, térítési díjak) - pontos, alapos, dokumentumokkal alátámasztott kimunkálására. E díjak fajlagos mértékét a Képviselő testület határozza meg, melyek évi szükséges módosítására a költségvetési koncepció beterjesztésével egyidejűleg kell a javaslatokat kidolgozni. Körültekintőbb és reálisabb tervezést igényel az intézményi egyéb bevételek, átvett források eredeti előirányzatainak megállapítása. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, melyet az előző évek tapasztalatai igazoltak, hogy az évközi előirányzat növelések számos olyan elemet is tartalmaztak, melyek már a tervjavaslat kidolgozásakor is ismertek voltak.

13 12 A polgármesteri hivatalban kezelt önkormányzati sajátos működési bevételek jó része törvényi szabályozáson alapuló, helyi rendeletekben került meghatározásra. Helyi adók a saját bevételek között meghatározó jelentőséggel bírnak, mivel arányaiban a legnagyobb mértéket képviselnek. Ezért a tervező munka során nagy körültekintést igényel a reálisan számbavehető mérték meghatározása. A részletes elemző munka eredményeként megállapítható, hogy az alábbi indokok miatt a évi terv nem emelhető, e körben forrást növelő tényezővel a évi költségvetés nem számolhat. A helyi adórendszert évben a jelenleg hatályos szabályok szerint kell működtetni, új adónem bevezetésére, a díjtételek módosítására nincs lehetőség. Idegenforgalmi adó nemben nem várható olyan jogszabályi változás, mely a befolyó adó összegét jelentősen módosíthatná. Ugyancsak olyan városi érdek sincs, ami a tétel emelését indokolná év végéig a várható idegenforgalmi adó összege eft. Mivel 2006-ra jelentős szálláshelybővüléssel nem lehet számolni, így az idegenforgalmi adó bevétel növekedése évre nem várható, a tervezhető idegenforgalmi adó bevétel összege eft. Építményadóban évre törvénymódosítás nem várható, adómérték változás szintén nem tervezett évben 770 adózó 1046 épülete, épület része után eft volt a helyesbített folyó évi előírás, ami 4 millió forinttal kevesebb, mint az előző évben. Az építményadó kifejezetten a vállalkozókat érintő olyan adó, melynek az egyes gazdálkodók által fizetendő összege jelentős, beszedhetősége a vállalkozások jövedelmezőségének, és pillanatnyi likviditásának függvénye. Az adónemben igen szűk a törvényi mentességek köre, azonban adózóink igyekeznek minden lehetőséget kihasználni, még a cégcsoporton belüli tulajdonos változás lebonyolítását is, annak érdekében, hogy a fizetendő adó összegét csökkenteni tudják. Ennek következménye a helyesbített előírás folyó évi összegének csökkenése. A folyó évi helyesbített előírásból eft olyan adótartozás, mely felszámolás alatt álló társaságok építményadója, és megtérülésére nem sok esély van. Ezen ingatlanok sorsa, tulajdonosainak változása és így az adó esetleges megfizetése, csak a felszámolási eljárás lezárásával realizálódhat, bár az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy megtérülésük szinte reménytelen. Ezért ezzel az összeggel a évi adóbevétel tervezésekor sem szabad számolni. Ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni azt az előírt összeget, ami egy bűnügyi zárlat alatt álló gazdasági társaság építményadójának összege /2.939 eft/. E tartozást sem lehet az eljárás befejezéséig beszedni, függetlenül attól, hogy ezen követelést bírósági végrehajtó igénybevételével is próbáljuk behajtani. Az előző évek adataiból megállapítható, hogy az egyes adónemekben a folyó évi helyesbített előírás összegének átlagosan %-a szedhető be, így ennél magasabb bevétel tervezésével nem lehet számolni. A évre biztonsággal tervezhető építményadó bevétel összege eft lehet.

14 13 Folyó évi helyesbített előírás Ft Le :Felszámolás alatti társaságok éves adója Ft Bűnügyi zárlat alatt álló ingatlan éves adója Ft Korrigált folyó évi előírás Ft 96 %-os megtérülést prognosztizálva a évi építményadó Ft Építményadó előírás évi összetétele Felszámolás alatt Bűnügyi zárlat alatt Várható hátralék Beszedhető adó Gépjárműadóban sem várható évet érintő törvényi változás. Ezért a évi bevételt a évivel azonos szinten, az ellenőrzések során feltárt adóhiányra befizetett összeggel korrigálva lehet számításba venni évben 7355 adóalany db járműve után Ft adó került kivetésre. A központi Gépjármű-nyilvántartóban továbbra is sok olyan autó szerepel, amelynek tényleges birtokosa ismeretlen, a jármű átíratása, esetleg forgalomból való kivonatása még mindig nem történt meg, az utolsó ismert tulajdonos pedig, nem rendelkezik adásvételi szerződéssel, így az eladás tényét igazolni sem tudja, ugyanakkor a már rég eladott jármű után az adót sem fizeti meg. Az ilyen jellegű problémák rendeződése - mint ahogyan az előre látszott-, több évet vesz igénybe, ami miatt jelenleg is jelentős számú a rendezetlen sorsú - adóhátralékos gépjármű. A visszamenőleges ellenőrzések a teljes gépjármű állományra körül-belül 95 %-ban megtörténtek, ezért további adóhiány feltárásának és az adónemben többletbevétel beszedésének lehetősége már nem áll fenn. Gépjárműadóban is teljesíthető a folyó évi helyesbített előíráshoz képest az általánosan érvényes 95 %-os bevételi szint, így a biztonsággal tervezhető évi gépjárműadó bevétel eft. Magánszemélyek kommunális adója mértékének változtatására vonatkozóan helyi rendeletmódosítás nem várható. A szennyvízberuházással érintett ingatlanok állománya a városi csatorna beruházás eredményeként növekedésnek indult. A folyamatos rákötések okán egyre nőni fog a mentes ingatlanok száma, ami az adóbevétel csökkenését eredményezi. Ugyanakkor az ellenőrzések továbbra is folynak, aminek következtében a feltárt adóhiány

15 14 némi bevétel növekedést eredményez, de nem többet, mint amennyi az adóbevétel előző évi szinten tartásához elegendő ben 7140 adóalany részére adótárgy után a helyesbített folyó évi előírás összege ,- Ft volt, melynek teljesítése 100 %-ban várható. Az adónemben nagy összegű hátralék nem lesz, így az elfekvő tartozások behajtásából sem realizálható jelentős többletbevétel. Ezért évre az előző évivel azonos összeg eft - tervezhető. Termőföld bérbeadás utáni jövedelemadó beszedése szempontjából meghatározó az, hogy a évtől érvényes SZJA törvény vonatkozó rendelkezései szerint, mentes az adó alól a termőföld bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbeadása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás ( szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet ( az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az e jogcímen befolyó bevételek összege jelentősen lecsökkent, de az adóalanyok többségének mentessége mellett is számolhatunk minimális bevételre. Ezért a évi költségvetésben tervezhető termőföld bérbeadás utáni jövedelemadó összege eft lehet. A helyi iparűzési adót érintő jelentős a évi bevételre kedvező vagy kedvezőtlen hatást gyakorló törvényi változtatás a benyújtott törvénymódosítási javaslat ismeretében nem várható. A foglalkoztatás bővítéshez kapcsolódó és a évi adótörvények kihirdetésével már előre jelzett adókedvezmény 2006-ban vehető majd először igénybe, azonban az adózóktól bekért előzetes évi tervezett létszámadatok alapján az adóalap e jogcímen való jelentős csökkenése nem várható, illetve a csökkenést ellensúlyozza a kb.: 3,5-4 %-os gazdasági növekedés évre prognosztizált adóalap növelő hatása. Az iparűzési adó az önkormányzati adóbevételek között a legnagyobb, közel 70 %-os arányt képvisel. A beszedhető iparűzési adó összegének jelentős hányadát, 5-10 nagy vállalkozás fizeti, e tény a tervezés során sem elhanyagolható. Nem mellékes továbbá hasonlóan az építményadóhoz az sem, hogy a vállalkozások likviditási helyzete változó, és egy-egy nagyobb vállalkozás fizetési nehézségei, hatványozódva jelentkeznek a vele szerződéses kapcsolatban álló, nagyságrendileg kisebb egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság gazdálkodásában. A folyó évi iparűzési adó bevétel egyrészt az előző évi adókülönbözet rendezéséből, másrészt a folyó évi előlegre teljesített befizetésekből, harmadrészt az év utolsó napjaiban feltöltési kötelezettségre befolyó pénzekből, illetve a múlt évi hátralékok behajtásának eredményéből származik. A legbizonytalanabb tétel minden évben a feltöltésre és a múlt évi hátralékokra befolyó összeg, nagyságuk évről- évre változik, mely nehezen kiszámítható évben a benyújtott évi bevallások alapján a helyesbített folyó évi előírás ,- Ft volt. Mivel a bevétel jelentős változását előidéző jogszabályi változás nem várható a évre tervezhető helyi iparűzési adóbevétel megegyezik a évre tervezett összeggel, amely eft. Késedelmi pótlék és bírság jogcímen beszedhető bevétel nagysága, mindig az adózók fizetési határidőkhöz való viszonyát illetve az adózók jogszabálykövető magatartását tükrözi. Nagyságrendje évek óta 9-11 millió forint között mozog évre a biztonsággal tervezhető pótlék és bírság bevétel összege eft lehet.

16 15 Talajterhelési díjfizetési kötelezettség július 1-től terheli azt a személyt, aki a műszakilag rendelkezésre álló szennyvízhálózatra nem köt rá. A évi talajterhelési díj bevétel a évi díjköteles vízfogyasztáson alapulhat, amit az éves díj 24 Ft/m3 szorzóval számítva a környezetterhelési díjról szóló többször módosított évi LXXXIX tv a határoz meg, a évi díjtétellel azonos mértékben. A tervszámok megállapításakor a II. félévéről benyújtott bevallásokban szereplő díjalap a kiinduló adat. 574 ingatlan tulajdonosa nyújtott be bevallást. A II. félévi szolgáltatott (fogyasztott és díjköteles) vízmennyiség m3 volt, a kedvezmények és mentességek elszámolása után a díjfizetés alapja m3. Éves szintre átszámolva ez m évi díjalapot jelent. A bekötések azonban folyamatosak, tehát egyre csökken azoknak a száma, akik ilyen jogcímen befizetést teljesítenek Ezt számításba véve a évi bevételt 60 %-os díj alappal számítva, valamint figyelembe véve a hátralék hányad szokásos arányát a tervezhető talajterhelési díj bevétel 450 eft. A évre tervezhető önkormányzati adó bevétel alakulása Adatok eft-ban! Adónem évi terv évi terv Változás %-a Építményadó ,11 % Kommunális adó % Idegenforgalmi adó % Termőföldbérbeadás utáni jöv. adó % Helyi iparűzési adó % Gépjárműadó ,45 % Késedelmi pótlék és bírság % Talajterhelési díj % Összesen , 4 % Az adótörvények várható változása miatt évben számítani kell a luxusadó bevezetéséről szóló számú törvényjavaslatban foglaltak szerint törvény előírásaival, melynek értelmében a helyi önkormányzati adóhatóságok feladata lesz az adó kivetése és beszedése. Az ebből származó bevétel az önkormányzatot illeti meg, melynek mértéke Szentes várost illetően nem jelent bevétel növekedést, mivel a jelenlegi ismereteink szerint csak 1 db ingatlannal lehetne számolni és az adó összege sem lenne számottevő. Felhalmozási bevételek Az önkormányzati feladatok ellátásához évben is szükség lesz a vagyonhasznosításból származó bevételekre. A bevételi előirányzatok kidolgozása során biztosítani kell a komplex szemléletet, az aktív vagyonhasznosítás követelményeit. Továbbra is feladat az önkormányzati ingatlantulajdon hatékony felhasználása, illetve értékesítése révén a működő tőke vonzása a városba, amely közvetlenül és közvetett módon is növelheti a bevételeket. A Képviselő- testület által elfogadott városfejlesztési feladatok megvalósításának eredményeként az ingatlanvagyon felértékelődik és ezáltal nem csak a városlakók komfort érzete, hanem a befektetések iránti érdeklődés is növelhető, ami a realizálható bevételek mértékében is megmutatkozhat.

17 16 A tervjavaslat kidolgozása során részletes kimunkálást igényel az e körből figyelembe vehető bevételek köre és mértéke. A felhalmozási bevételekből származó források felhasználása elsősorban a fejlesztési, felújítási feladatoknál lehetséges. A feladatok megvalósításához továbbra is kiemelt feladat a pályázati lehetőségek folyamatos és maximális kihasználására való törekvés, az elnyert pályázatokból a támogatott feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérése, az elvégzett munkák műszaki tartalmának javításával a pályázati pénzek feladatokhoz igazodó hatékony felhasználása. Hitelek A évi költségvetésben - a feladatok és szükségletek, valamint a reálisan tervezhető bevételek oldaláról közelítve - minden ésszerűsítés és rangsorolás ellenére forráshiány várható. Ennek mértéke azonban nem haladhatja meg az előző évi költségvetés eredeti előirányzatában megállapított összeget. Az önkormányzati feladatok forrás megelőlegezését biztosító folyószámlahitel előző évben kialakított módszerét és gyakorlatát évben is fenn kell tartani. A évi gazdálkodás eddigi tapasztalatai alapján nem várható, hogy az év végén szabad rendeltetésű pénzmaradvány keletkezik, így e miatt a évi költségvetés kondícióit a pénzmaradvány nem javítja. Átvett pénzeszközök között az intézményi gazdálkodási körben elsősorban az OEP finanszírozott feladatokra, illetve a Polgármesteri Hivatal költségvetésében a Szentes Kistérségi Többcélú Társulástól az önkormányzati intézmények által ellátott térségi feladatok ellátására átadott bevételek vehetők figyelembe, melyek felhasználása célirányos és feladathoz kötött. Kiadási szükségletek, tervezési alapelvek A város évi költségvetésének teljesítésével kapcsolatos elemzések és vizsgálatok alapján az egyensúly érdekében a működési kiadások mérséklése az elkövetkező évben is kiemelt feladat. A évi költségvetés teljesítéséhez folytatni kell a feladatellátás szervezeti, szerkezeti rendszerének felülvizsgálatát és szükséges átalakítását, a működés hatékonyságát növelő intézkedések megvalósítását, végrehajtását. A évi költségvetési rendelettervezet működési kiadási előirányzatainak kialakítása során az alábbi főbb elveket és feladatokat kell figyelembe venni. Általános elvek: A szociális ellátórendszerben meghatározott ellátások alapja minden évben az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összege. Jelenleg hivatalos információnk nyugdíjminimum növekedés mértékére vonatkozóan nincs, ezért a számításokhoz az infláció mértékével

18 17 számolva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény jelenlegi tervezett módosítása nyújtott alapot. A feladatellátást meghatározó főbb változások: - a szociális biztonság megteremtését szolgálná a tervezet szerint a rendszeres szociális segély családi segélyezéssé történő fokozatos kiterjesztése. Eszerint a támogatás összege az eltartott családtagok számától függ, nem fix összegű, hanem a jogosultsági jövedelemhatárig egészíti ki a család tényleges jövedelmét. Nem kerül levonásra az alkalmi munkavállalás ideje alatt kapott jövedelem, és munkavállalás esetén az első három hónap alatt a segély 50%-át, további három hónapban pedig a 25 %-át tovább kell folyósítani. - a közgyógyellátás reformja az indokolatlan gyógyszerfogyasztás csökkentését és az ellátás célzottságának a növelését segítené elő. Első lépésként az eddig visszavonásig érvényes igazolványokat kell újra évente felülvizsgálni. A kérelmező részére gyógyszerkeret kerül megállapításra, amit az orvos által diagnosztizált betegség alapján a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár határoz meg. A változás, amely az önkormányzatokat terheli, hogy ezután nem a nyugdíjminimum meghatározott részét, azaz fix összeget kell majd az Egészségbiztosítási Pénztárak felé fizetni, hanem az igénylők részére megállapított gyógyszerkeret összegének 40 %-át. - ugyancsak változások várhatóak a lakástámogatások rendszerében. Minden olyan településen, ahol működik adósságkezelési szolgáltatás, a kártyás fogyasztásmérő óra felszerelését is kérhetik majd a családok. - a családtámogatási rendszer átalakításával új ellátási formaként jelenik meg a tervezetben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, amely jellemzően természetbeni ellátási forma: - egyszeri támogatásból, - gyermekétkeztetés normatív támogatásából, - tankönyvtámogatásból áll. - A támogatások esetében az eddigi százalékos arányt is felemeli a törvényjavaslat, magasabb jövedelemhatárokat, és emelt összegű támogatásokat állapít meg. Az ellátások biztosításán túl Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata is időszerű feladat lesz, melyhez a Szociális Térkép aktualizálása is indokolt. Közoktatási feladatokat érintő koncepcionális kérdések A közoktatási törvény rendelkezései értelmében a helyi önkormányzatok az e törvényben meghatározottak szerint látják el a közoktatással kapcsolatos feladataikat. E tekintetben a közoktatás megszervezésekor a hatékonyság és gazdaságosság mellett további követelmény az is, hogy az ország valamennyi településén élő gyermek, tanuló a közoktatásról szóló törvényben meghatározott valamennyi szolgáltatást igénybe tudja venni.

19 18 Szentes Város Önkormányzata kötelező feladatellátás keretében biztosítja az óvodai- és az általános iskolai nevelést-oktatást, átvállalt feladatként az általános iskolai és a középiskolai kollégium, az alapfokú művészetoktatási intézmény működését. Közoktatási társulásban gondoskodik a pedagógiai szakszolgáltatásokat igénybe vevő gyermekek, tanulók ellátásáról. A közoktatási szolgáltatással kapcsolatos feladatellátás részesei az egyházi óvoda és két általános iskola, a megyei fenntartású középiskolák, alapfokú művészeti iskolák. A évi költségvetés tervezésekor a közoktatást érintően figyelembe kell venni a továbbra is csökkenő gyermeklétszámokat, illetve a központi normatív hozzájárulások, normatív, kötött felhasználású támogatások esetében azt a tényt, hogy egyes normatívák összege a évi szinten marad, más normatívák fajlagos összege jelentősen csökken, vagy nem szerepel a központi költségvetés tervezetében. Ezek figyelembevételével az óvodák, az általános iskolák és a többi közoktatási intézmény esetében sem lehet más a cél, mint a működés alapvető feltételeinek, a feladatellátásnak biztosítása, az ellátási színvonal megőrzése a rendelkezésre álló anyagi források függvényében. A csökkenő gyereklétszám következtében a racionálisabb, valamint a törvényi előírásoknak is jobban megfelelő működés biztosítása érdekében az óvodai csoportszámok meghatározásánál, az iskolai osztályok szervezésénél továbbra is meghatározó módon kell figyelembe venni a közoktatási törvény létszámelőírásait. A fenntartónak jogszabályi kötelezettségének is eleget téve kell meghatároznia a 2006/2007. nevelési- illetve tanévben indítható óvodai csoportok, iskolában indítható osztályok, napközis csoportok számát és az ezeknek megfelelő tényleges pedagóguslétszámokat is. Az iskolák rendelkezésére álló időkereteket a fenntartó a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint állapítja meg. Az időkeretnek három eleme van: a kötelező tanórák időkerete, valamint a nem kötelező tanórák és az egyéni foglalkozások időkerete. Ezeket az időkereteket kell biztosítania a fenntartónak a változások alapján a 2005/2006. tanév végéig illetve a 2006/2007. tanévben. Ugyancsak biztosítani szükséges a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programok Helyi tantervében az egyes iskolák számára biztosított plusz óraszámokat is. Az általános iskolákban 2005/2006. tanévben még háromféle jogszabály szerint kell megállapítani a kötelező tanórák számát. A 2006/2007. tanévben viszont már csak a NAT illetve a évi költségvetési törvény 103. (4) bekezdésében előírt óraszám és tananyag csökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv szerinti kötelező tanóraszám alkalmazható ( csökkentett kerettanterv ). Mindkét esetben tehát 2,5 órával kevesebb kötelező tanórával lehet számolni. Ugyanakkor a közoktatási törvény %-os arányban határozza meg a nem kötelező órák számát és azok felhasználhatóságát. A teljes (100%-os) időkeretet a 2005/2006. tanévben az 1, 2., 3., 5., 6., 7. évfolyamokon lehet felhasználni, a 4. és 8. évfolyamokon a teljes időkeret 80%-ának biztosítása kötelező. A 2006/2007. tanévben azonban valamennyi évfolyamon 100%-ban használható a nem kötelező tanórák időkerete. A közoktatási törvény 52. (11) bekezdése megemelte a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására fordítható foglalkozások időkeretét. Az időkeret fokozatosan lépett hatályba. Fenti célra a 2005/2006. tanévben a kötelező tanórák 7%-a, a 2006/2007. tanévben viszont már 8%-a használható.

20 19 A közoktatási törvény 118. (6) bekezdése meghatározza, hogy a törvény 24. -ának (4) bekezdésében az óvodai foglalkozások, továbbá az 53. -ának (4) bekezdésében a napközis vagy tanulószobai foglalkozás megszervezéséhez meghatározott időkeretet (ez alsó tagozatban 22,5 óra/hét, felső tagozatban 15 óra/hét) a szociális igazgatási feladatok ellátására rendelkezésre álló forrásból meg kell növelni és a szociális kiadások között elszámolni, abban az esetben, ha a gyermek napközbeni ellátása ezt szükségessé teszi. Ez azonban a fenntartónak többletköltséget nem okozhat. A nevelési-oktatási intézmények működtetésével kapcsolatos feladatellátást és az ezekhez szükséges létszámokat is biztosítani szükséges az egyes közoktatási intézményekben. A közoktatási törvény rendelkezése értelmében szeptember 1-jétől biztosítani kell az ún. technikai létszámot valamennyi nevelési-oktatási intézményben. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 1. számú mellékletének Első része a további foglalkoztatás a nevelésioktatási intézményekben címszó alatt az 1. és 2/c pontjában sorolja fel a munkakörök betöltéséhez, szakemberek foglalkoztatásához szükséges létszámot. A számítások módját a 3/a f. pontja ismerteti. Mindezek alapján szükséges áttekinteni a technikai létszámot, hiszen az alapfeladat-ellátására alkalmazott személyek munkaköri feladatai nem építhetők be az intézmény működtetésével összefüggő tevékenységbe. A normatívák csökkentése várhatóan érzékenyen fogja érinteni a művészeti oktatást is, azonban az intézmény fenntartása továbbra is fontos, hiszen a város kiemelkedő művelődésikulturális központja. A költségvetési évben az intézmények folyamatos működésén túl is fontos feladat a városi szakmai munkaközösségek működési feltételeinek biztosítása, az ott folyó szakmai műhelyek támogatása. Továbbra is nagy igény mutatkozik az óvodákban és az általános iskolákban is a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkájára. A 0,5 állások finanszírozása továbbra is indokolt, akárcsak a Sportközpont keretében megszervezett gyógyúszás támogatása. Az állások betöltésénél ki kell használni azokat a foglalkoztatási forrásokat, amelyekre állami kiegészítés jár. A párhuzamos foglalkoztatások helyett elő kell segíteni a pályakezdők munkába állását. Az óvodai, iskolai épületek felújítása, állagmegóvása indokolt. Szükséges az önkormányzati intézményhálózatra vonatkozóan teljes körű állagmegóvási feladatot tartalmazó felmérés elvégzése, majd rangsorolás és ütemterv elkészítése. E rangsor és ütemterv képezhetné az alapját az egyes intézményeket érintően az éves költségvetési rendeletben meghatározott felújítási, állagmegóvási munkálatok elvégzésének. Valamennyi közoktatási intézménynek 2006-ban is élnie kell azokkal a pályázati lehetőségekkel, amelyek a szakmai, tárgyi fejlesztéseket segíthetik elő. Ennek megfelelően szükséges az önrészeket a évi költségvetési rendeletbe is betervezni. A városban folyó képzési struktúrát jobban kell igazítani a piaci igényekhez. Ennek érdekében már megkezdődtek a tárgyalások a munkaadók, az oktatási intézmények és az önkormányzat között.