PIB tájékoztatás. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PIB tájékoztatás. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt)"

Átírás

1 PIB tájékoztatás A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt) 14. Új költségvetés tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Szolgáltató Partnerség projekt

2 Tartalomjegyzék Előzmények, feladatok meghatározása Tervezési technikák A tételes költségvetés Miért a program-költségvetés A program-költségvetés kidolgozásának lépései A program-költségvetés jellemzői Az évközi teljesítmények mérése, nem tervezett szükségletek kezelése A programok elemzésének folyamata A programok célkitűzéseinek megállapítása, értékelési szempontok és az 18 ügyfélcsoportok A hatékonysági mutatók végleges listájának kiválasztása Alternatív megoldások keresése Költségvetési feladatrendszer megvalósítása A fejlesztési feladatok megvalósítása Működési fenntartási feladatok megvalósítása Az Intézmények gazdálkodási tevékenységének továbbfejlesztése Finanszírozási technikák vizsgálata Kincstári rendszer alkalmazása Folyószámlahitel alkalmazása Hitelek felvétele, kötvénykibocsátás 34 Függelékek 1. számú függelék számú függelék 42 Soroksár Homo Regius 2

3 Előzmények, feladatok meghatározása A Szolgáltató Partnerség projektben az Önkormányzat által meghatározottak szerint a költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása keretében a következő feladatok, projektszakaszok kerültek meghatározásra: 13. szakasz: Stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása 14. szakasz: Új költségvetés tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása 15. szakasz: A költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata 16. szakasz: A pénzügyi és gazdálkodási felelősségvállalás szabályozásának fejlesztése 17. szakasz: Pénzügyi és költségvetés végrehajtási ellenőrzés javítása 14. szakasz: Új költségvetés tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása Az önkormányzat elvárása: A gördülő, mérőszámokon, indikátorokon alapuló tervezési technika alkalmazásának kidolgozása. Javaslat adás az évközi teljesítés mérésére, az eltérések és nem tervezett szükségletek kezelésére. A költségvetési feladatrendszer megvalósítása saját intézménnyel, szerződéssel, kiszervezéssel, vagyonkezelői jog létesítésével, stb. ennek arányai a hatékonyság és kockázat elemzés alapján történő meghatározása. Finanszírozási technika alkalmazásának a felülvizsgálata, szükséges mértékű módosítása. Azonosított probléma Jelenleg az önkormányzat és intézményei alapvetően a bázis alapú költségvetési tervezési módszert alkalmazzák. A rendszer hátrányai, hogy konzerválja a kiadási szerkezetet, a szervezeti egységre és nem a feladatra koncentrál, az új feladatokat viszonylag nehezen tud kezelni. Gátolja a stratégiai gördülő tervezés hatékony működtetését. A konzervált, megrögzött önkormányzati feladatellátás több területen jelentős többletköltséget okoz. Megoldás A stratégiai tervekben meghatározott célok, programok megvalósítása az éves költségvetésben történik. Az éves költségvetési koncepcióban, költségvetési tervben jelennek meg a stratégia tervekből levezetett prioritások, a megoldások alternatívái. Ennek érdekében szükséges a gördülő, mérőszámokon, indikátorokon alapuló tervezési technika alkalmazása, az erőforrások elosztásának technikái megváltoztatása. (A tervezési technika alapját a tervezés, programozási költségvetés képezi, ennek a több évre kitekintőún. gördülő - változata. A célok, feladatok, részfeladatok, megoldási módok folyamatában és ezekhez ráfordítások hozzá-rendelésével keresi (változatok kidolgozásával) az optimális megoldást a forrásoknak a programok közötti felosztásához). Soroksár Homo Regius 3

4 2.2.2 Az évközi teljesítés mérése, az eltérések és a nem tervezett szükségletek kezelése, vezetői gazdálkodási monitoring rendszer alkalmazása. (A költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatok, keretek teljesítésének, a kötelezettség vállalások, a szerződésteljesítések folyamatos, heti, napi szintű figyelemmel kísérése, a tervtől való eltérésekre intézkedési terv kikényszerítése. A nem tervezett rendkívüli szükségletek fedezete éves tervben- a garanciális szabály alkalmazásával- való megteremtése.) A költségvetési feladatrendszer megvalósítása saját intézménnyel, szerződéssel, kiszervezéssel, vagyonkezelői jog létesítésével, stb. ennek arányai a hatékonyság és kockázat elemzés alapján történő meghatározása Finanszírozási technika alkalmazásának a felülvizsgálata, szükséges mértékű módosítása A megoldás az önkormányzat valamennyi költségvetési szervére kiterjed, a monitoring rendszer működtetéséhez a jelenlegi informatikai hálózat kerül felhasználásra. Megoldást lehetőségét biztosító részterületek indikátorai Az új elveken alapuló tervezési módszer alkalmazása a hivatalban és az önkormányzat költségvetési szerveinél. A nem tervezett, rendkívüli, megalapozott szükségletek kezelése, a teljesítmény mérése, a garanciális eljárási szabály bevezetése eredményeként. 1. Tervezési technikák Az önkormányzati döntések között évenként visszatérő feladat az éves költségvetés elfogadása. Formailag egy rendelet megalkotásáról van szó, tartalmilag azonban ennél lényegesen többről. A költségvetés szó eredeti jelentése - budget - azt a bőrtáskát takarta, melybe a királynak szánt adókat összegyűjtötték. Ez a középkori értelmezés óta lényegesen megváltozott, a költségvetés fogalmába beletartozik az is, hogy mi lesz a bevételekkel. Ki, mire használja fel az adókat, és miért pont arra. E kérdés megválaszolásához sokféle költségvetési forma létezik, melyek mindegyike tartalmaz egyfajta gazdaságpolitikai elképzelést, információs szükségletet. Abban azonban a költségvetési formák azonosak, hogy tartalmukban mindegyiknek pontos választ kell adnia a források keletkezésére, mértékére, arra hogy miért pont onnan és annyi bevételre számítunk. Világosan be kell mutatnia azt is, hogy a pénz elköltését miért a javasolt feladatokra tervezzük, és a felhasználás mit eredményez az adott feladattal, mi valósul meg, miért jó az, ha pont az történik, amit a terv feltételez. A költségvetés a lehetőségek és a korlátok felmérése, melyben már az induláskor világos, hogy a szükségletek meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat, ezért a célok kiválasztásában igen nagy körültekintésre van szükség. A tartalmi kérdések felvillantásából már látszik, bonyolult területről van szó, amelyben szakmai nézetek ütköznek egymással, politikai elvárások fogalmazódnak meg. Soroksár Homo Regius 4

5 Tegyük fel újra a kérdést mi is valójában a költségvetés, milyen szerepeket tölt (tölthet) be egy - egy település életében. Tervezési eszköz A költségvetés a meglévő adottságok fenntartási - fejlesztési terve, a szándékolt célok eléréséhez szükséges döntések koordinálása, kapcsolatteremtés, a végrehajtó és döntéshozó tevékenységek között. A költségvetésnek tartalmaznia kell annak részletes leírását, hogy milyen célokat kívánunk elérni, és milyen pénzeszközöket fogunk ezekhez felhasználni. Gazdálkodási eszköz A költségvetés a programok és szolgáltatások tárgyában hozott döntések és felelősség megosztás megjelenítése. A jól összeállított költségvetés növeli az irányítás hatékonyságát, megtakarítást eredményez, javítja a pénzügyi megbízhatóságot. Átláthatóvá teszi a gazdálkodást és a gazdálkodási fegyelem és felelősség kérdéseit. Pénzügyi ellenőrzés eszköze A költségvetés a pénzügyi ellenőrzés területén a felelősségi körök és szerepek meghatározásának eszköze, azáltal, hogy a végrehajtásban érintett intézmények és hivatali szervezeti egységek pénzfelhasználási szabadságát korlátozza. Stratégiai eszköz Az önkormányzati források soha nem elégítik ki a település összes szükségletét. Olyan döntésekre van ezért szükség, amely maximalizálja az eredményeket, mind a forrásteremtésben, mind annak felhasználásában. A működés irányításának eszköze A költségvetési előirányzatok az önkormányzati hivatali egységek és az intézmények által javasolt tevékenységek, szolgáltatások és funkciók leírását tartalmazzák. A kiadási előirányzatok alapján meg lehet határozni azokat a minőségi és mennyiségi mutatókat, eredményjelzőket, amelyek segítségével a program által elért teljesítményt értékelni lehet. A teljesítménymérés rendszeressége biztosítja azokat az információkat, melyek segítségével a tervezett folyamatok eredménye érdekében szükséges beavatkozások megtehetők. Kommunikációs eszköz A költségvetési dokumentum tájékoztatja a lakosságot, az önkormányzati képviselőket, vezetőket, a döntéshozókat, a beruházókat a település gazdasági kérdéseiről, a pénzügyi folyamatokról, a kitűzött és megvalósítani tervezett célokról. A költségvetésnek ezért fontos információkat kell átadnia olvasójának. A táblázatok, grafikonok, ábrák elősegíthetik a pénzügyi és statisztikai adatok érhetőbbé tételét. A dokumentumnak szólni kell az önkormányzati gazdaság egyéb jellemzőiről is, a demográfiai trendek alakulásáról, a települési infrastruktúra helyzetéről. Ösztönző eszköz A költségvetés ösztönzi az egyes hivatali egységek és intézmények tevékenységét azáltal, hogy célokat állapít meg, melyek végrehajtásába bevonja a dolgozókat. A költségvetés a tények és a célkitűzések, illetve az eredmények és a tervek közötti összehasonlítás alapja. A végrehajtásban érintett dolgozók munkájának hatékonysága javulhat azáltal, ha a célok Soroksár Homo Regius 5

6 világosak és egyértelműek, ezáltal könnyebb annak megértése, hogy mit és hogyan kell elérni. A demokrácia fejlesztésének eszköze A költségvetés a lakosság elvárásait jeleníti meg, és az önkormányzat elszámoltathatóságának alapja. A költségvetés segítségével a polgárok ellenőrizhetik a közpénzek elköltésének módját. A jelenlegi önkormányzati tervezési rendszer kettős szemléletű, mivel az állam - önkormányzat viszonylatában a forrásszabályozás elve érvényesül, míg az önkormányzat - költségvetési intézmények kapcsolatában pedig a kiadási szemlélet a domináns. Ez a kettősség önmagában is elég érv a tervezési kérdések alapos vizsgálatához. Sokan éppen a kettősséggel indokolják azt, hogy a tervezési folyamatok nyitottságát nem lehet megvalósítani. A szabályozás rendszerének elméleti fejtegetése helyett ezzel kapcsolatosan annyit érdemes kiemelni, hogy az önkormányzati rendszer elmúlt 20 éve alatt a szabályozás legalapvetőbb kérdéseire nem születtek olyan válaszok, melyek biztosítanák a működés zavarmentes finanszírozását. Az alapproblémát az a szabályozási csapda jelenti, amely az állam önkormányzat - intézmény tervezési pozíciójában és szabályozásában van jelen. Ennek a csapdának az a lényege, hogy az állam és az önkormányzat között forrásszabályozás működik, amelynek az a célja, hogy bevételekhez juttassa az önkormányzatokat. Ezek a bevételek jórészt normatív alapúak és a makroszintű gazdasági számítások alapján elosztható jövedelemből erednek. Az önkormányzat és intézményei kapcsolatában azonban kiadási oldalról építkező tervezési rendszer működik, amely azt jelenti, hogy a valóságos gazdasági folyamatok tényleges hatásai határozzák meg az intézményi működés szükségleteit. Az intézményi szükségletek megfogalmazásában tehát a tényleges árak, a tényleges szükségletek, az elvégzendő feladatok valódi bekerülési költsége jelenik meg, mint kiadási szükséglet. Ezt a helyzetet továbbnehezíti az, hogy a kiadások meghatározásában az államháztartási törvény és a költségvetési szervek működési rendjéről szóló kormányrendelet kötelező tervezési eljárásokat határoz meg, melynek lényege a szintrehozás (ráépítés) alkalmazása. Ez a tervezési eljárás azt jelenti, hogy egy előző évben megkezdett feladat továbbviteléhez és ellátásához kell forrásokat teremteni. Ha tehát szeptember 1-jétől egy új tanulócsoport indult be, mely abban az évben 100 egységnyi kiadást jelentett, akkor a következő évben biztosítani kell további 8 havi működést, mely a 100 egységnyi 4 hónapra elegendő kiadást alapul véve 300 egységnyi következő évi kiadási igényt jelent. Ez a példa arra is alkalmas, hogy a szintrehozási (ráépítés) rendszer sok hibája mellett kiemeljen egyet, nevezetesen azt, hogy az előző évek költségeit kell a következő évben kiegészíteni úgy, hogy abban az inflációs hatások nem jelennek meg. A tervezési folyamat szabályozási elemeit azért fontos kiemelni, mert ezek a szabályok önmagukban is meghatározóak a támogatási összeg megállapításában, de jelzik azt is, hogy már szabályozási oldalról sincs túl nagy mozgástér. Soroksár Homo Regius 6

7 Azt állítjuk, hogy a tervezési technika közvetlenül nem eredményez több felhasználható pénzügyi forrást, de a "beavatottak" számának növelése, a megszokott folyamatok felülvizsgálata és módosítása jelentős eredményeket hoz. A jelenleg általában használt tervezési eljárás jellemzőin érdemes elgondolkodni, milyen is valójában ez a modell: a tervezés meghatározott időszakban meghatározott feladatokra koncentrál a tervezés szempontjából fontos kérdések és feladatok ebben az időszakban érvényesülnek kampányszerűség az adatok - információk előállításában céljellegű feladatok ellátása a tervjavaslat elkészítéséhez a pénzügyi szabályozás előírásai determinisztikusak a költségvetési - pénzügyi előírások favorizálása (szakfeladat - sor - tétel) a szintrehozás (ráépítés) mechanikus érvényesítése csak a jövő évi feladatokra koncentrál pénzügyi keretek és korlátok felállítása a tervezési szereplők feladatai behatároltak a pénzügyi irányítás szempontjaihoz igazodás a szakmai feladatok a feladathoz rendelt pénzeszközök mértékéig vehetők figyelembe a bizottságok a szakterületük feladatait vitatják az intézmények, polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei számára a fő kiadási előirányzatok már a tervezés elején meghatározásra kerülnek a tervezési információk széttagoltsága a pénzügyi apparátus információs bázist alakít ki, melyből szűrt és célzott adatok kerülnek át a döntési rendszerbe az információk statikus helyzetre készülnek, nem mutatnak tendenciát, folyamatokat, mivel elemzési vagy értékelési rendszer nem kapcsolódik hozzá, vagy nem nyilvános a döntést hozók terelése, szerepük egyszerűsítése a megszűrt információk alapján az addigi történések jóváhagyása a szakmai igények elbírálása a pénzügyi keretekbe való bezsúfolással az intézményi költségvetések keretszerű vizsgálata a gazdasági elemzés, hatékonyság vizsgálatok háttérbe szorulása a feladatok szükségessége, támogatottságuk vizsgálata tabu az előző évi teljesítésekhez való viszonyítás a források szétterítése a működés hagyományos fenntartása érdekében a tervezés csak rövid távokat kezel monetáris alapon a pénzügyi egyensúly minden többletigényt lefarag, függetlenül annak tartalmától a pénzügyi - számviteli szabályoknak való megfelelés azonosul a tervezéssel Soroksár Homo Regius 7

8 a részletekre koncentrál, melynek összesítése adja az egészet a stratégiai döntések megalapozottságát biztosító dokumentumok hiányosak a működés - fejlesztés arányai kialakulnak, és nem kialakításra kerülnek inkább konzervál, mint módosít folyamatokat a vezérlés elvén épül fel, a gazdálkodói önállóságra alig épít a tervezési együttműködés csak a megengedett keretekben és területeken az intézményi feladatokat csak a szabályozásra és kevésbé az érdekeltségre tekintettel szabályozza az elfogadás előnyösebb, mint a vitatkozás A működési költségvetés típusai Számos önkormányzat választja ketté éves költségvetését működési- és tőkeköltségvetésre. A tőkeköltségvetés nagy összegű, nem rendszeres tételeket tartalmaz, melyek több éves finanszírozást és tervezést igényelnek. A működési költségvetés három lehetséges típusát vizsgáljuk meg a következőkben. Mindegyik típusnak vannak előnyei és hátrányai is. A világon csak nagyon kevés önkormányzat készít költségvetést kizárólag egy tervezési modell alapján. A gyakorlatban annyi költségvetés típus van, ahány költségvetés. A cél az, hogy az önkormányzat gazdálkodásának irányítását elősegítsük. 1.1 A tételes költségvetés A tételes költségvetés egy olyan pénzügyi dokumentum, melyben az összes önkormányzati osztály és intézmény által megnevezett kiadási tétel felsorolásra kerül. A költségvetés alapja, hogy mit vásároltunk. Az egyes tételekhez kapcsolódó kiadásokat további kategóriákra bonthatjuk. A kiadásokat elsősorban a kiadás célja, mint pl. munkabérek és járulékai, anyagi költségek, vásárolt felszerelések, szolgáltatások stb. szerint osztályozzák. A tételes költségvetés azt mutatja be, hogy mire mennyit költöttünk. A tételes költségvetés elkészítése a legkönnyebb, azonban nem ad információt egy program, egy önkormányzati részleg vagy egy intézmény tevékenységeiről, funkcióiról. Az, hogy tudjuk, hogy mennyit költöttünk fizetésre, anyagvásárlásra, fenntartásra, még nem mond semmit arról, hogy hogyan láttunk el egy bizonyos feladatot. Hány rászorulót sikerült szociális ellátásban részesítenünk? Hány kilométer utcaszakaszt tudunk takarítani? Hány gyerek részesül megfelelő színvonalú oktatásban? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához a kiadási tételeket programok és tevékenységek szerint kell csoportosítani. Teljesítmény költségvetés A teljesítmény költségvetés a forrásokat tevékenységek és programok szerint osztályozza, és bemutatja, hogy a szervezet milyen célokat igyekszik elérni az adott forrásokkal. A kommunális feladatokat ellátó részleg költségvetése például egy megadott hosszúságú útszakaszt felújítását tűzheti ki célul. Soroksár Homo Regius 8

9 A teljesítmény típusú költségvetés fő előnye, hogy bemutatja az önkormányzat tevékenységeit és a tevékenységekhez kapcsolódó feladatok ellátásának színvonalát is meghatározza. Az ellátás egymáshoz viszonyított szintje és a források elosztása tükrözi az önkormányzatok prioritásait. A költségvetés annak eldöntésében is segít, hogy a prioritások megfelelően vannak-e meghatározva. A teljesítmény költségvetés nagy segítséget nyújt az önkormányzati programok eredményének, színvonalának és hatékonyságának. Program költségvetés A program költségvetés elkészítése, áttekintése és bemutatása különbözik a tradicionális tételes költségvetéstől. Az alkalmazott tervezési technika megfelelő alapot biztosít a feladatellátás pénzügyi- szakmai terveinek összeállításához, alkalmazásához, ellenőrzéséhez. Széles alapokon nyugszik, mely ötvözi a szakmai politikai szempontokat, alkalmas a feladatok hosszabb távú prognózisára. A kifizetésre kerülő tételek (munkabér és járulékai, anyagvásárlás stb.) helyett a program költségvetés a szolgáltatások és az ellátás elvárt színvonalát helyezi a középpontba. A hangsúly a település hosszú távú, az egész lakosságot érintő céljaira kerül. A program költségvetésben az adott év bevételeit és kiadásait, az önkormányzat céljait és stratégiáját megfogalmazó több éves program tervekhez kötjük. Fontos, hogy a program költségvetés meghatározza az ellátás tervezett eredményeit is. Mi is az a program? A program az önkormányzat tevékenységeit osztályozza azok legfontosabb célja szerint, és aszerint, hogy hogyan járulnak hozzá az önkormányzat rövid- és hosszú távú céljaihoz. Az egymásra épülő programok szerkezetének meghatározása segíthet abban, hogy az önkormányzatok tevékenységeit hierarchikus, funkcionális egységbe rendezzük. Például, az önkormányzat indíthat egy városrész fejlesztési program -ot, amely mögött a megadott célok elérését biztosító alprogramok lehetnek. A nagy önkormányzatokban a programok a nagyobb szervezeti egységek funkcióit követik. Azonban például egy gazdaságfejlesztési program felölelheti több osztály mint például a közmű, a lakás és a településfejlesztés tevékenységeit is. Kisebb önkormányzatoknál a programok korlátozódhatnak egy osztály tevékenységeire. A kommunális osztály például alkothat egy út- és járda felújítási program -ot. Ideális esetben a programok közötti határok világosak, az átfedések minimálisak, a programok az eredményekre összpontosítanak és könnyen számszerűsíthetők. A tervezés, a költségvetés készítés, az adminisztratív ellenőrzés és a jelentések rendszere mind ebben a program struktúrában valósul meg Miért a program-költségvetés? Egyáltalán, miért kell a tervezési technikákkal foglalkozni akkor, amikor a gazdálkodás alapvető problémája a források hiánya, a fokozódó értéktelenedés, a semmire sem elég költségvetési előirányzat. Sokakkal szemben állítjuk, hogy a pénzhiány általános és mindenre jó érve korántsem felel meg a teljes igazságnak. Kétségtelen, hogy igaz és látványos Soroksár Homo Regius 9

10 megjelenítése a költségvetési feszültségeknek az elmaradó feladatok tömege, a szűkre szabott költségvetési előirányzat. A költségvetési gondok egy része mégis egészen más természetű, visszavezethető a megszokás, rutin, hagyományok területére, arra, hogy azzal nem foglalkozunk eleget, amire jut előirányzat. A szisztematikus, program szintű megközelítés előnyeit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: A költségvetés átláthatóvá válik. A program költségvetés az egyes tételeket olyan formátumban mutatja be, hogy világossá váljék a szolgáltatás célja, és módja. A figyelem középpontjában a település lakosságának céljai, szükségletei és lehetőségei állnak. A program költségvetés segítségével a költségvetés kiadásait harmonizálni lehet a közösség érdekivel, a tervezett növekedéssel, a kitűzött prioritásokkal és pénzügyi lehetőségekkel. A lakosság által fizetett adó hatékony felhasználását segíti elő. A program költségvetés a tervezésre és a gazdálkodás irányítására teszi a hangsúlyt, ezért a program költségvetés alapján hozott döntések segítségével elkerülhetők a költséges hibák. A program költségvetés megalapozott döntések meghozatalát segíti elő. A település szélesebb körű érdekeit veszi figyelembe. Az elfogadott program költségvetés informálja a lakosságot és a beruházókat a település programjairól, tevékenységeiről, és a költségvetési kiadások által finanszírozott feladatok eredményeiről. Az önkormányzati adminisztráció hatékonyságát és szervezettségét javítja. A program költségvetés segítségével az egyes önkormányzati részlegek tevékenységeinek finanszírozása hatékonyabbá válik azáltal, hogy pl. megszűnnek az átfedések a feladatellátásban és a konfliktusok az egyes projektek között. Megalapozott és stabil pénzügyi program fenntartása. A több éves beruházási program elkészítése korlátozhatja a beruházások által az önkormányzatra rótt terheket egy adott évben. Abban az esetben, ha rendelkezésre áll az idő a program elkészítésére, minden projekt esetében meg lehet találni a leggazdaságosabb módját a tervezésnek és a finanszírozásnak. Mennyiben különbözik a program költségvetés a teljesítmény költségvetéstől? Mindkét típusú költségvetés használ mutatószámokat a teljesítmény mérésére, de a két költségvetés másra helyezi a hangsúlyt. A program költségvetés a lakosság által is érzékelhető eredményeket hangsúlyozza, míg a teljesítmény költségvetés a kiadások elosztásának hatékonyságára koncentrál A program költségvetés kidolgozásának lépései 1. lépés: A hosszú távú célok meghatározása A hosszú távú célok olyan eredményeket tartalmaznak, melyeket egy szervezet (pl. önkormányzat, vagy egy önkormányzati osztály) vagy egy program el szeretne érni. Ezek a Soroksár Homo Regius 10

11 megfogalmazott eredmények általában általánosak. A hosszú távú céloknak világosan meghatározottnak és tömörnek kell lenniük. Például: A belterületi utak minőségének javítása. 2. lépés: A rövid távú célkitűzések meghatározása A rövid távú célok egy maghatározott időn belül elérendő konkrét eredményeket tartalmaznak. Részletesen megfogalmazzák, hogy mit kell elérni, ki által és milyen határidővel. A költségvetést tekintve a rövid távú célkitűzések a következő pénzügyi évre meghatározott tervcélokat jelentik. Minden rövid távú célhoz rendelhető egy teljesítmény mutató A rövid távú célok az ellátás javítására tervezett eredményeket kell, hogy tükrözzék, így a bennük legtöbbször előforduló szavak a következők: növekszik, csökken, kiterjed, befejeződik, megelőz, fenntart. Példák rövid távú célkitűzésekre: A lakóházak felújítási előirányzatának 15%-os növekedése a következő pénzügyi évben. A meglévő szilárd burkolatú utak hosszának 5 km-el történő bővítése A hosszú távú és a mennyiségileg is kifejezhető rövid távú célokat az önkormányzat szintjén, egy osztály szintjén és programok szintjén is meg lehet határozni. 3. lépés: A költségvetési naptár elkészítése: A költségvetési naptár meghatározza a költségvetés elkészítésének folyamatát és időbeosztását. A naptár segít a költségvetés határidőre történő kidolgozásában. A naptárnak legalább a következő tevékenységekre kell határidőt megszabnia: A költségvetési munkalapok, útmutató és előírások kiosztása az önkormányzati részlegeknek és intézményeknek; A bevételi tervezetek meghatározása; A költségvetési kérelmek összegyűjtése és egy dokumentumban való feldolgozása; A polgármester, és a pénzügyi illetve az egyéb érintett bizottságok feldolgozzák a költségvetési kérelmeket és költségvetési javaslatot ennek megfelelően kiigazítják; és a testület elfogadja a költségvetést. 4. lépés: A költségvetés készítés feladatainak meghatározása: A költségvetés elkészítésének folyamata három fő adminisztratív lépésből áll: A költségvetési javaslat elkészítése, melyet a testület megtárgyal; A folyó pénzügyi helyzet, a várható pénzügyi kilátások és a költségvetési javaslat bemutatása a testületnek; és A testület által elfogadott költségvetés végrehajtása és ellenőrzése abból a szempontból, hogy az egyes programok és a pénzügy politika fő céljai megvalósulnak-e. A költségvetés készítés adminisztratív folyamatának mindig tartalmaznia kell a fent bemutatott lépéseket, azonban a feladatok ellátásának formája jelentősen különbözhet. Előnyös azonban, ha a költségvetési adminisztratív funkciókat egy ember fogja össze (akit sokszor költségvetési vezetőnek/biztosnak hívnak). Ennek a szervezeti felépítésnek több előnye van: az osztályok által benyújtott kérelmek egységes formátumban készülnek; a Soroksár Homo Regius 11

12 stratégiai kérdések döntésének folyamatát egy ember fogja össze, a szolgáltatások prioritásai központilag meghatározottak. A költségvetési vezető kulcs szerepet játszik a költségvetés elkészítésében. Ő az, aki felelős az irányelvek kihirdetéséért, az anyagok áttekintéséért, és válaszol a kérdésekre. A költségvetési vezetőnek három fontos szerepet kell egyszerre betöltenie. A költségvetési vezető először is összehangolja a költségvetési anyagok tartalmát. Másodszor, stratégiai irányítási funkciót tölt be, és bekapcsolódik a költségvetést érintő programokban és feladatokban felmerülő kérdések megoldásába. Ebben a szerepben a költségvetési vezető nem csak az anyagokat koordinálja, hanem elemzői és irányítói funkciókat is ellát, mint pl.: Irányelveket határoz meg az egyes osztályok részére a szolgáltatások szintjének emelését és költségek emelkedésének határait illetően; Az egyes osztályok kérelmeit értékeli, és összehangolja a stratégiai irányelvekkel; A kiadási szükségleteket összehangolja a rendelkezésre álló forrásokkal; Javaslatokat készít a testület számára költségvetést illetően. Harmadsorban, a költségvetési vezető közvetlenül is ellenőrizheti a költségvetés végrehajtását. Az idetartozó feladatok a következők: Ellenőrzi, hogy az osztályok nem lépték-e túl a költségvetésben tervezett összeget, meghatározott időközönként összeveti a tényleges kiadásokat a tervezettel; Biztosítja, hogy csak a tervezett állásokra vegyenek fel embereket, és azt, hogy azok fizetése ne haladja meg a tervezett összeget; Megvizsgálja, és jóváhagyja a források egyik költségvetésből egy másik költségvetésbe történő átirányításának kérelmét; Jelentéseket készít a költségvetés helyzetéről a testület, a polgármester, az osztályok és a lakosság részére; és Az osztályok munkáját figyelemmel kíséri az esetleges problémák megelőzésére. 5. lépés: A munkalapok kiosztása és az önkormányzati osztályok költségvetési kérelmeinek elkészítése A költségvetési vezető kiosztja a költségvetés elkészítéséhez szükséges munkalapokat, útmutatót, és utasításokat. Ideális esetben ez a csomag tartalmazza az 1. és 2. lépésben meghatározott önkormányzati célokat is, amely segít a vezetőnek a finanszírozási prioritások önkormányzati prioritásokkal összhangban történő kidolgozásában. A feladatellátásban tevékenykedő munkatársakat be kell vonni a költségvetés készítés folyamatába. Gyakran azonban a költségvetési kérelmek úgy készülnek, hogy nem sok idő marad az osztályvezetőkkel való egyeztetésre, akik pedig eszerint kell, hogy működtessék majd az osztályt, felügyelik az intézményeket. Az osztályvezetőket és intézményvezetőket be kell vonni a költségvetés kidolgozásának és végrehajtásának részleteibe. A költségvetési kérelmek minden egyes feladat esetében meg kell, hogy határozzák a szolgáltatást, az ellátás szintjét a folyó évben, azt, hogy mi történik akkor, ha az ellátás szintje csökken vagy nő, vagy ha az ellátást megszűnik, és a kérelemben ismertetett ellátási szinthez szükséges kiadásokat. Soroksár Homo Regius 12

13 Ezeket az információkat informális úton is át lehet adni, de formálisan is meg lehet fogalmazni a konkrét célokat, vagy be lehet mutatni, hogy mi a hatása az ellátási szint megváltoztatásának. Hasznos, ha az osztályvezetők és az intézményvezetők összefoglalják ezeket a részleteket és olyan formátumban mutatják be a költségvetési javaslatot, hogy az kiegészítse a törvényhozói tevékenységeket. Az osztályvezetők által benyújtott költségvetési kérelmek egy sor új pénzügy-politikai döntést tesznek majd szükségessé, amelyek megváltoztatják az egyes feladatokra rendelkezésre álló források nagyságát és a felhasználási korlátokat, ami viszont a költségvetési célokat módosítja. 6. lépés: A költségvetési kérelmek áttekintése A polgármester és a testület abban a különleges helyzetben van, hogy az összes költségvetési kérelmet láthatja. Ezért fel kell készülniük, hogy a javaslatokat fontossági sorrendbe tudják helyezni az önkormányzatot érintő főbb problémák, és pénzügyi lehetőségek tükrében. Az osztályok által benyújtott javaslatokat abból a szempontból kell először megvizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a költségvetési folyamat elején meghatározott költségvetési céloknak. Általában a kérelmek jóval meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat. Az egyes részlegek és programok tehát versengenek a korlátozott forrásokért. Ezen a ponton nehéz döntéseket kell hozni, melyeket mindig az önkormányzat átfogó céljaival és pénzügy politikájával összhangban kell megtenni. Biztosítani kell, hogy a testület, a költségvetési és egyéb érintett bizottságok kézhez kapják az összes anyagot ahhoz, hogy az egyes osztályok kérelmeit el tudják bírálni. A település stratégiájáért felelős vezetőknek átfogó képpel kell rendelkezniük a helyi pénzügyi feltételekről, azok jövőbeni alakulásáról is (pl. bevételek alakulása), és arról, hogy a források felhasználásának milyen lehetséges változatai merültek fel. A testületnek nem kell a költségvetés készítés adminisztratív hátterébe belefolynia, illetve nem szükséges részletekbe menően ismernie a költségvetést megalapozó számításokat sem. Ezek a részletek ugyanis elterelhetik a figyelmet a fontos átfogó pénzügyi és a feladat ellátásához kapcsolódó problémákról. A rendelet alkotóknak a kisebb tételekkel nem kell foglalkozniuk, mert fennállhat a veszélye annak, hogy egy kis tétel megvitatásán eltöltött idő miatt a nagyobb kiadások megfontolására nem marad idő. Ez a helyzet azért nem kívánatos, mert: A takarékos gazdálkodás látszatát kelti, de a kis megtakarításokra összepontosít és feladatellátás finanszírozásának átfogó képe elveszik; A testület tagjainak idejét feleslegesen leköti. 7. lépés: A lakosság szerepének meghatározása: A költségvetés az egész település gazdálkodásának kulcs eleme, ezért fontos, hogy megismerjük a lakosság véleményét a költségvetésben foglalt szolgáltatásokról, mert így képet kaphatunk arról, hogy mely szolgáltatások szintjét kellene emelni, illetve, hogy a lakosság mely szolgáltatásokat tartja fontosnak. Soroksár Homo Regius 13

14 A testületi tagok gyakran az osztályok vezetőinek, illetve a véleményüket gyakran kifejező lakosok véleményére alapozzák döntéseiket. A lakosság véleményének megismerésére megfelelőbb eszköz például a költségvetés vagy egyes feladatok tárgyában szervezett lakossági fórum. Egy másik módszer a lakosok véleményének felmérése. A lakosokat tájékoztatni kell az önkormányzat által ellátandó feladatok köréről, meg kell ismertetni velük az önkormányzat pénzügy politikáját és programjait, és meg kell hallgatni a véleményüket. A költségvetési javaslat elkészítése után a dokumentumot meg kell ismertetni a lakossággal. 8. lépés: A költségvetés elkészítése: A költségvetési dokumentum egy hosszú folyamat terméke. A dokumentum minősége attól függ, hogy milyen színvonalú munkát fektettünk bele az elkészítés során. A kidolgozás minden egyes fázisában a költségvetés különböző formát ölt. A költségvetési javaslat a legátfogóbb dokumentum, mert minden olyan információt tartalmaz, amely fontos a döntéshozatalhoz. Az elfogadott, végső költségvetési dokumentum lehet csak egy összefoglaló, melyben bemutatásra kerülnek a feladat ellátásához kapcsolódó legfontosabb stratégiai döntések és a programokhoz kapcsolódó előirányzatok. A költségvetés a pénzügyi és a feladatellátáshoz kapcsolódó döntések meghozatalát megalapozó dokumentum. Egy hatásos költségvetési dokumentum elősegítheti a tevékeny vitát azáltal, hogy világosan meghatározza a problémát, és a különböző cselekvési lehetőségek hatásait. A költségvetéshez kapcsolódó döntéseket világosan kell megfogalmazni. A költségvetés kidolgozása során számos változtatásra kerül sor a lakosság, a polgármester, a testületek és az osztályvezetők véleményének meghallgatása után. A költségvetésnek pontosan tükröznie kell ennek a folyamatnak a végeredményét. Olyan formátumban kell a költségvetést megszerkeszteni, hogy az érhető és hasznos legyen a lakosság számára is. Legyen a költségvetés kinézete szép, tartalma összefüggő és vegye figyelembe az olvasó kívánalmait. Érdemes a költségvetés elején tartalomjegyzékben útmutatót nyújtani, a dokumentumban pedig ahol lehet ábrákat, táblázatokat alkalmazni. A költségvetésnek világosan tájékoztatnia kell az olvasót arról, hogy az önkormányzat milyen feladatokat lát el, azoknak mekkora a költsége és, hogy milyen szolgáltatásokban részesül a lakosság. 9. lépés: A költségvetés jóváhagyása: A költségvetési javaslat (a testületnek és a lakosságnak történő) beterjesztése után a költségvetés nagy valószínűséggel számos változtatáson megy keresztül, míg végül a testület jóváhagyja. A javaslat jóváhagyása törvényes hatalommal ruházza fel az önkormányzat és az intézmények munkatársait, hogy a költségvetésben foglalt kiadásokat eszközöljék. 10. lépés: A költségvetés végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése: A költségvetés végrehajtása egyet jelent a költségvetésben meghatározott összegek felhasználásával és a kiadások figyelemmel kísérésével. A végrehajtás céljai a következők: a költségvetésben meghatározott célok rendben történő kielégítése, annak biztosítása, hogy csak Soroksár Homo Regius 14

15 az engedélyezett tételekre költ az önkormányzat, felelős gazdálkodás a pénzügyi források felett. A költségvetés végrehajtása az önkormányzati osztályok feladata, akik számon tartják a kiadásokat és a programok eredményeit. Az ellenőrzés lehet a költségvetési vezető ( pénzügyi vezető) illetve a polgármester felelőssége. Olyan jelentési rendszert kell felállítani, mely segítségével a tényleges kiadások és eredmények összehasonlíthatók a költségvetési tervvel. A legtöbb önkormányzatnál ajánlatos, ha ezeket a jelentéseket havonta készítik el. A költségvetési végrehajtásért felelős személynek meg kell határoznia a felmerülő problémákat, és azokat jelentenie kell a felelős osztályvezetőnek, akivel megkeresik a probléma okát és orvosolják azt. A költségvetési vezető személy feladata ebben az esetben az, hogy segítséget és támogatást nyújtson az osztály vezetőjének a probléma kijavításához A program-költségvetés jellemzői A program költségvetési tervezési modell alkalmazásával összefüggő jellemzőket az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: a tervezési időszak kibővül, folyamatossá válik az évközi döntések meghozatalában a költségvetési szempontok folyamatosan jelen vannak több év adatára épülő információk, elemzések, prognózisok a teljes időszakot a nyitottság, rugalmasság, érzékenység jellemzi a szakmai feladatok helyzetének folyamatos vizsgálata, értékelése a determinizmusok oldódása pénzügyi, szakmai, várospolitikai szempontok együttes kezelése a tervezési információk hozzáférhetőek, jelentőségük megnő a tényeket feltáró pénzügyi és nem pénzügyi mutatók az egész folyamatban teljes körűen rendelkezésre állnak a döntéshozók, véleményt nyilvánítók a dilemmákkal, esélylatolgatásokkal is találkoznak a tervjavaslat konzisztenciája ellenőrizhető a döntést hozók szerepe érvényesül az ajánlások adatok, tények, elemzések alapján készülnek bemutatva a verziók hatásait, ezáltal valódi döntési helyzetet teremtenek a pénzügyi korlátok miatt elmaradó feladatok hatásvizsgálata, javaslat másfajta megoldásra, az elhagyás következtében várható helyzet bemutatása információk terítése a döntési pontokra a pénzügyi vezérlés elve menedzseléssé változik a realitások alapján hozott valódi döntések a diktált előirányzatok helyett a valós gazdasági helyzet bemutatása a gazdaság valamennyi szereplőjének a tervezés önállósága és a végrehajtás felelőssége érvényesül Soroksár Homo Regius 15

16 erősödik a gazdasági szereplők együttműködése a célok - eszközök harmonizációja, rendszerbe foglalása valóságos információkon alapuló döntések a szakmai felelősség és együttműködés szükségessége A formai elemek (grafikonok, táblázatok, ábrák stb.) felhasználása a tartalmi kérdésekhez a költségvetés leíró jellegének csökkentése a helyzetet jellemző és szemléltető eszközök alkalmazása az erőforrások programok végrehajtásához rendelése a részletek alapján felépülő költségvetés a feladatokra koncentrál a "mennyi " kérdése mellett a "mire" kérdés megjelenése a pénzügyi - számviteli rendszer érvényesítése mellett, a kiadási nemeket egy feladathoz rendelő szemlélet alkalmazása Az önkormányzati gazdaság működésére vonatkozó jogi szabályozás évtől alapvetően megváltozott. Ennek lényege, hogy a pénzforgalmi szemléletű költségvetést hosszabb távon felváltja az üzemgazdasági szemléletű. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a költségvetési dokumentumban nem a sor-tétel dominancia lesz a jellemző, hanem a költségvetés az előzőekben leírt program-költségvetési logika alapján arra is választ keres, hogy a felhasználás milyen hatást gyakorol a működésre, mennyibe kerül egy egységnyi feladat, milyen célok megvalósítása érdekében tűzi ki az adott feladatot az önkormányzat és mindezt mire alapozza. Mindezek eléréséhez a jogszabályi változások megteremtették a számviteli alapokat is. Az e projekt keretében végzett fejlesztések alapján az önkormányzat módosított (éves költségvetés, valamint a stratégiai) tervezési rendszeréhez a tervezési gazdálkodási adatlapokon nyugvó kiindulás és feldolgozás - igazodó kiegészítő fejlesztések alapján a rendszer biztosítani tudja a gördülő tervezés hatékony megvalósítását. 2. Az évközi teljesítmények mérése, nem tervezett szükségletek kezelése A költségvetés elfogadásával megkezdődik a tervezett feladatok megvalósítása, mely szükségessé teszi az előrehaladás mérését, a tervezett és tényleges folyamatok összehasonlítását, a kitűzött célok megvalósításának időszakonkénti áttekintését. A hatályos jogszabályok beleértve az önkormányzat költségvetési rendeletét is előírják a pénzügyi beszámoló készítés formai és tartalmi követelményeit és meghatározzák az időszakot vagy időpontot is, amikor a pénzügyi beszámolót el kell készíteni. Az általánosan alkalmazott gyakorlat a havi információs jelentések készítése, valamint a negyedéves mérleg összeállítás és a félévenkénti beszámoló készítés. E mellett a szakmai teljesítések helyzetéről, a tervezett feladatok megvalósításáról vezetői megbeszéléseken, szakmai fórumokon, a keretgazdák értékelő jelentéséiben vannak információk. Soroksár Homo Regius 16

17 A költségvetés végrehajtása rendkívül összetett és bonyolult feladatsor ellátását és szinkronizálását igényli. Folyamatosan meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyen a terv célkitűzései alapultak. A feltételek meglétét a mérési rendszernek kell igazolni, a pénzügyi és szakmai beszámolók, jelentések tartalmazzák a teljesítési adatokat, melyek értékeléséhez az elemzési módszerek és technikák nyújtanak alapot. Ehhez elengedhetetlen a naprakész információk biztosítása, - és a döntést hozók számára történő eljuttatása - mivel nélkülözhetetlen a gazdasági és egyéb intézkedések meghozatalához a valós helyzet ismerete. Az éves költségvetés tervezésénél alkalmazásra kerülő tervezési-gazdálkodási adatlap teljesítési adatainak folyamatos frissítése a tervezési alapegységek mutatószámainak kiszámítása kellő információt biztosít a célérték elérésének helyzetéről, a tárgyi és humán feltételek alakulásáról. Mindezek mellett számítani kell arra is, hogy a költségvetés kialakításakor a célok versenyében alulmaradt, és előirányzatok közé be nem került feladatok igyekeznek bekerülni a megvalósításra tervezett feladatok közé. Ez a helyzet felveti a Képviselő-testület által elfogadott költségvetési előirányzatok saját hatáskörben történő módosításának 1 kérdését. Megváltoztathatatlanok-e az előirányzatok (célok, vagy a célok elérésének mértéke, üteme). Ha erre a problémára keressük a választ, akkor célszerű először a költségvetésben folyó programok elemzési eljárási módszereit rendszerszerűen megvizsgálni. Célszerű áttekinteni azokat az elemzési eljárási gyakorlatokat, melyek alkalmazása már a tervezésben megfelelő feltételeket teremt a célok kitűzéséhez és megvalósításához, és kellő alapot biztosít a költségvetés módosítására irányuló szándék elbírálásához. Az elemzési eljárások alkalmazása megfelelő garanciális eljárási szabályt teremt a költségvetésben nem tervezett feladatok megítéléséhez, annak eldöntéséhez, hogy a felmerült szükséglet kellően versenyképes-e ahhoz, hogy a költségvetésbe bekerüljön 2. A költségvetés feladatainak meghatározásában az igényes és alapos előkészítés lényegesen csökkenti annak kockázatát, hogy év közben módosítani kell a tervet. A költségvetés feladatvállaló képessége általában erősen korlátozott, ezért indokolt már a terv elfogadáskor bemutatni a lehetséges mozgásteret, és kivédeni az évközi módosítások lehetőségét A programok elemzésének folyamata Az egyik első probléma, amivel egy elemző általában szembekerül az, hogy meg kell határoznia, mire is terjedjen ki az elemzés. Csak bizonyos erősen leszűkített nézőpontokból közelítsen a problémához, vagy pedig több, különböző oldalról is vizsgálja azt meg? 1 A céljellegű állami támogatások illetve átvett pénzeszközök esetében a Képviselő-testületnek arról kell dönteni, hogy elfogadja-e a módosítás lehetőségét. A döntések jó része formális, mert a feladat általában már szerepel a tervben, az előirányzat módosítása itt a finanszírozás technikájához kapcsolódik. (pl. pályázat elnyerése okán állami támogatást kap az önkormányzat és az addig céltartalékként kezelt és csak önerőt tartalmazó feladat átkerül a megvalósítandó feladatok közé.) A költségvetés módosításának alátámasztását biztosító eljárások kialakításánál elsősorban a saját erőből, és a költségvetésben nem szereplő feladatok megvalósíthatóságát vizsgáljuk. 2 Természetesen az előirányzatok módosítása a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően történhet, melynek egyik fontos eleme, hogy a nem tervezett feladatnak a pénzügyi fedezete rendelkezésre áll-e. A pénzügyi fedezet megléte azonban nem jelenti azt, hogy a forrással rendelkező feladatok automatikusan bekerülnek a költségvetésbe Soroksár Homo Regius 17

18 Az elemzés hatókörét olyan tényezők befolyásolják, mint a rendelkezésre álló pénz és idő, az hogy milyen információk állnak rendelkezésre, illetve milyen információkat lehet idővel beszerezni, valamint az, hogy az önkormányzatot mi érdekli, és mire van szüksége. Az elemzőnek azért még ezeken a korlátokon belül is marad általában tere arra, hogy az elemzés hatókörét meghatározza. A gyakorlatban általában az a tendencia, hogy a problémákat túl szűken határozzák meg. Másrészt az is előfordulhat, hogy egy elemzés túl szélesen határozza meg a problémát, és egyetlen tanulmány keretein belül próbál meg válaszolni minden felmerülő kérdésre, amelyek azonban túl nagy területet ölelnek fel és túl nehezek ahhoz, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel és az adott időn belül feldolgozhatóak legyenek. Az elemzés hatókörének megválasztása részben a probléma egy előzetes elemzésén kell, hogy alapuljon, azért, hogy fel lehessen mérni, hogy az elemző által ráfordított idő és erőfeszítés feltehetően hol térül meg a legjobban. Egy tanulmány hatókörét az elemzés során meg lehet változtatni a kiinduló állapothoz képest, különösen akkor, ha a problémával kapcsolatban új és fontos szempontok merülnek fel. Általánosságban azt a gyakorlatot lehet követni, hogy az elemzés hozzávetőleges hatókörét az elemző már egy korai szakaszban meghatározza és azután egy illetékes munkatárs áttekinti, mielőtt még jelentősebb erőfeszítéseket tesznek a megvalósítás irányában. Egy bizonyos téma hatókörének feltérképezéséhez időnként segítséget nyújt, ha az adott szolgáltatás biztosításának rendszeréről "diagramot" készítünk. Ez a módszer láthatóvá teszi, hogy egy rendszer elemei hogyan kapcsolódnak egymáshoz és útmutatást nyújt azoknak a tényezőknek a kiválasztásához, amelyeket az elemzés során figyelembe kell venni A program célkitűzéseinek megállapítása, az értékelési szempontok és az ügyfél csoportok A programelemzés három alapvető lépése a program megfelelő célkitűzéseinek megállapítása, azoknak a szempontoknak a meghatározása, amelyek segítségével a különböző alternatívák hatékonyságát értékelni lehet ("hatékonysági mutatók"), valamint annak a populációnak vagy azoknak az ügyfélcsoportoknak a megtalálása, akiket ezek az alternatívák érintenek. Ezek a lépések szorosan összefüggnek, ezért együtt érdemes tárgyalni őket. A gyakorlatban is lehetséges és valószínűleg tanácsos is őket együtt kezelni. Amikor csak lehetséges, azoknak az önkormányzati munkatársaknak, akik megrendelnek egy programelemzést, ellenőrizniük kell az elemző által kiválasztott célkitűzéseket, mutatókat és ügyfélcsoportokat, mielőtt még az adatgyűjtés megkezdődne. Ezáltal jobban biztosítható, hogy az elemzés hatóköre megfelelő legyen. A "célkitűzések" illetve a "célok" arra vonatkoznak, hogy az önkormányzati szolgáltatások milyen célok elérése érdekében történnek. Egy célkitűzés vagy egy cél lehet egy olyan kívánt Soroksár Homo Regius 18

19 eredmény, amelyet maximalizálni kell, vagy pedig egy olyan nemkívánatos hatás, amelyet a minimálisra kell csökkenteni. Az értékelési szempontok vagy a hatékonysági mutatók olyan kritériumok, amelyek azt mutatják, hogy a program célkitűzései milyen mértékben valósulnak meg. Az ügyfélcsoportok alatt a népesség olyan csoportjait értjük, amelyek felé a program a szándékok szerint irányul, vagy olyan csoportokat, amelyeket a program akaratlanul is érint. Az alábbiakban néhány javaslatot teszünk a programelemzés fenti három lépésének elvégzésére: Olyan célkitűzések és értékelési szempontok meghatározása, amelyek az embereket helyezik a középpontba. Ezek a célkitűzések és értékelési szempontok a helyi lakosságra és az adott településre gyakorolt potenciális hatást kell, hogy tükrözzék. Az értékelési szempontoknak olyanoknak kell lenniük, hogy a segítségükkel jobban meg lehessen válaszolni azokat a kérdéseket, hogy milyen jól működik a szolgáltatás, és hogy mit kell nyújtson azoknak az embereknek, akik igénybe veszik őket, illetve akiket a szolgáltatás érint. Néhány olyan szempont, amelyet a kritériumok megállapításánál figyelembe kell venni: Milyen mértékben valósítja meg a szolgáltatás a kitűzött célokat, például a lakosság egészségi állapotának javítását, a bűnözés visszaszorítását, vagy a foglalkoztatottság növelését? Milyen mértékben vannak a programnak akaratlanul létrehozott kedvező vagy kedvezőtlen hatásai? A nyújtott szolgáltatás volumene elegendő-e ahhoz, hogy kielégítse a lakosság igényeit és szükségleteit? Milyen gyorsan reagál a program a szolgáltatásokra vonatkozó igényekre? A szolgáltatásokat igénybe vevő emberekkel udvariasan és tisztességesen bánnak-e az önkormányzat munkatársai? Mennyire elérhető a szolgáltatás azok számára, akik igénybe szeretnék venni? Kielégítőnek találják-e a szolgáltatást azok akik igénybe veszik, vagy azok, akik igénybe szeretnék venni? Mennyibe kerül a program? Tudatosan vegyük figyelembe a program potenciális "akaratlan" következményeit - különösen a negatív következményeket. A lényeg itt az - bár erről gyakran elfeledkeznek - hogy a program negatív következményeinek csökkentését be kell iktatni a célkitűzések közé. A célkitűzéseket ugyanis Soroksár Homo Regius 19

20 általában úgy fogalmazzák meg, mint elérni kívánt kedvező hatásokat, de a legtöbb programnak vannak negatív következményei is. Minden felmerülő program alternatívát meg kell vizsgálni a lehetséges mellékhatások szempontjából, akár hasznosak, akár károsak. A negatív következményekkel való szembenézés segít abban, hogy a program teljes értékét megfelelő perspektívába állítsuk és segítséget nyújtsunk az önkormányzatoknak olyan programok megtervezésében, amelyek csökkentik a negatív következményeket. Ne csak egy célkitűzést és értékelési szempontot vegyünk figyelembe! A legtöbb programnak több célt is szolgál, amelyek közül néhány egymástól független, sőt egymásnak ellentmondó is lehet. Egyetlen célkitűzés segítségével ritkán lehet megfelelően leírni egy program által gyakorolt hatást és hasonlóképpen egyetlen értékelési szempont segítségével sem lehet teljes mértékben felmérni a program hatékonyságát. Tehát az értékelési szempontok kiválasztásánál a program számos aspektusát figyelembe kell venni. A célkitűzések és értékelési kritériumok alkalmazásának egy példája, hátrányos helyzetű (H) és rászoruló (R) gyerekek megsegítésére indított program elemzésére: Célkitűzések A. A hátrányos helyzetű és rászoruló gyermekekkel kapcsolatosan beadott (H-R) kérvények és a rendszerbe bekerülő gyermekek számának csökkentése a nem megalapozottan beadott kérvények kiszűrésének segítségével. B. A gyermekeket otthon vagy családi környezetben tartsuk, amennyiben lehetséges, addig amíg egy átfogó tanulmányt lehet készíteni és az elhelyezésről döntés születik. Igyekezzünk elkerülni azt, hogy a gyermeket intézetben kelljen elhelyezni. C. Tartsuk a gyermeket otthon vagy megfelelő környezetben, ha hosszabb távú gondozás szükséges. D. Minden gyermeket olyan, stabil környezetben helyezzünk el, amelyhez alkalmazkodni tudnak, ahol nem hanyagolják el őket a korábbiakhoz hasonlóan és ahol nem válnak bűnelkövetőkké. E. Működtessük hatékonyan a rendszert annak érdekében, hogy a fenti célkitűzések megvalósításának költségeit a minimálisra lehessen csökkenteni, vagy pedig ha a rendelkezésre álló anyagi erőforrások korlátozottak, akkor úgy, hogy ezeket a célkitűzéseket a lehető legnagyobb számú gyermek esetében meg lehessen valósítani. A. célkitűzés Értékelési szempontok 1. A beadott (H-R) kérvények száma 2. A (H-R) kérvényeken szereplő különböző gyermekek száma 3. Azoknak a kiszűrt eseteknek a száma, ahol nem adtak be kérvényt Soroksár Homo Regius 20

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében.

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. BEVEZETŐ Az önkormányzatok gazdálkodásának lehetőségeit több tényező befolyásolja, melyek együttes

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2010. 6.3.5. sz. Egyetemi szabályzat MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA Szenátusának 339/2010.. sz. határozata.

Részletesebben

Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások. Összefoglalás

Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások. Összefoglalás A főtitkár 09/01/2009 D(2009)143 Feljegyzés az Elnökség tagjai részére Tárgy: Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások Összefoglalás A 2010-es év intézményünk tevékenységét illetően

Részletesebben

FHB OTTHONTEREMTŐ KAMATTÁMOGATOTT HITEL TERMÉKPARAMÉTEREK

FHB OTTHONTEREMTŐ KAMATTÁMOGATOTT HITEL TERMÉKPARAMÉTEREK FHB OTTHONTEREMTŐ KAMATTÁMOGATOTT HITEL Jelen termékismertető az FHB Jelzálogbank Nyrt. (a továbbiakban: Bank) által, a 341/2011. (XII.29.) Korm. rendelet szerint nyújtott FHB Otthonteremtő Kamattámogatott

Részletesebben

ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő)

ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő) ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő) Postacím:.. Székhely:.. Aláírásra jogosult képviselője:....

Részletesebben

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási

Részletesebben

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje Szervezeti és Működési Szabályzat OM azonosító: 027488 Készítette: Katus Györgyné Kalocsa, 2014. augusztus 04. TARTALOM Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...3 1.Az SZMSZ hatálya,

Részletesebben

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani

Részletesebben

KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

KERTVÁROS GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA 3. sz. melléklet A Gyáli kistérség társult önkormányzatai a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló

Részletesebben

Projekt: ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 Gyöngyös Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése

Projekt: ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 Gyöngyös Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése Az önkormányzatra és az intézményrendszerre vonatkozó intézményi modell Javaslat Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló intézményekkel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban

Részletesebben

Iparművészeti Múzeum 1091 Budapest, Üllői út 33-37. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM 2016/S 091-162660. Budapest, 2016. május

Iparművészeti Múzeum 1091 Budapest, Üllői út 33-37. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM 2016/S 091-162660. Budapest, 2016. május Iparművészeti Múzeum 1091 Budapest, Üllői út 33-37. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM Szállítási szerződés Transzparencia program keretében szerver állomás kialakításához szükséges eszközök beszerzésére tárgyában

Részletesebben

A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása A költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata

A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása A költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata 1 A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása A költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

Részletesebben

A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc)

A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc) 1 A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc) 1. A számviteli törvény 2013. évi változásai - készpénzkorlátozás megszűntetése, ehhez kapcsolódóan a pénzkezelési szabályzat

Részletesebben

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról

Részletesebben

Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOMJEGYZÉK

Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOMJEGYZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT NAGYMÁGOCSI PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR Nagymágocs, 2015. február 20. Tóthné Rostás Ágnes igazgató Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében 1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat 12.sz. melléklet A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Gyakornoki szabályzat OM azonosító: 031202 GYAKORNOKI SZABÁLYZAT A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9)

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020)

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) 2013. NÓGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG I. Tartalom II. BEVEZETÉS... 3 III. HELYZETELEMZÉS... 6 1. Jogszabályi környezet vizsgálata,

Részletesebben

PÁTY ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 2.

PÁTY ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 2. InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu PÁTY ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Tartalomjegyzék 2010. évi költségvetés általános indoklása Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetésének általános indokolása...1 oldal

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 2005. február 23-án 16 órai kezdettel megtartott ülésérıl Jelen vannak: - Csikós János polgármester - Tóth Tibor alpolgármester

Részletesebben

Gyakornoki szabályzata

Gyakornoki szabályzata Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola Gyakornoki szabályzata Tartalomjegyzék 1. A szabályzat területi, személyi hatálya... 3 2. A szabályzat időbeli hatálya... 3 3. A szabályzat módosítása...

Részletesebben

Elosztói szabályzat. Az elosztó hálózathoz való hozzáférés együttmőködési szabályai. 1. számú módosítás. Budapest, 2008. augusztus 15.

Elosztói szabályzat. Az elosztó hálózathoz való hozzáférés együttmőködési szabályai. 1. számú módosítás. Budapest, 2008. augusztus 15. Elosztói szabályzat Az elosztó hálózathoz való hozzáférés együttmőködési szabályai 1. számú módosítás Budapest, 2008. augusztus 15. Elıszó A MÁE, mint a magyar villamosenergia-elosztó vállalatok szövetsége,

Részletesebben

Ü G Y R E N D SZÉCSÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1 GAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAIRA

Ü G Y R E N D SZÉCSÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1 GAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAIRA 8. melléklet a 12/2011.(IV.20.) önkormányzati rendelethez Ü G Y R E N D SZÉCSÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1 GAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAIRA 1 A megnevezést módosította

Részletesebben

1.oldal. Kft. ÁLTALÁNOS SZERZ DÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE

1.oldal. Kft. ÁLTALÁNOS SZERZ DÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE 1.oldal Kft. ÁLTALÁNOS SZERZ DÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE Létrehozva: 2011.05.02 Hatályba lépés: 2012.05.01. Utolsó módosítás:2012.03.21 Utolsó Módosítás:2014.09.01

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BARANGOLÓ ÓVODA 2017 PÓCSMEGYER, TÁNCSICS u. 26. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Kelt: 2006. január 24. Készítette: Papp István Lőrincné Danyi Zsuzsánna óvodavezető A közoktatásról szóló többször módosított

Részletesebben

Belsőellenőrzési kézikönyv

Belsőellenőrzési kézikönyv MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Belsőellenőrzési kézikönyv Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 1 BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi

Részletesebben

A közoktatási intézmények ellenőrzése. Ellenőrzési Szabályzat

A közoktatási intézmények ellenőrzése. Ellenőrzési Szabályzat 1. sz. melléklet A közoktatási intézmények ellenőrzése Ellenőrzési Szabályzat Az ellenőrzések alkalmával mindig a legcélravezetőbb megoldást kell alkalmazni úgy, hogy az a legkisebb mértékben zavarja az

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.29. COM(2010)117 végleges 2010/0063 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL (EGT-vonatkozású

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

Képessé tenni, képesnek lenni TÁMOP-5.1.1-09/7-2009-0011

Képessé tenni, képesnek lenni TÁMOP-5.1.1-09/7-2009-0011 Munkaerő-piaci integrációt segítő módszer Képessé tenni, képesnek lenni TÁMOP-5.1.1-09/7-2009-0011 2012. Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Integrált Foglalkoztatást Segítő Szolgálat Munkaasszisztensi tevékenység...

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM KÜLSŐ HATÁROK ALAP

BELÜGYMINISZTÉRIUM KÜLSŐ HATÁROK ALAP BELÜGYMINISZTÉRIUM KÜLSŐ HATÁROK ALAP 2013. éves program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a BM/6368-1/2013. sz. pályázati felhíváshoz 2 I. Külső Határok Alap I.1. Általános információk A Belügyminisztérium Európai Uniós

Részletesebben

PANNON EGYETEM. Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola

PANNON EGYETEM. Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola PANNON EGYETEM Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola Az elmúlt negyed század neveléstudományi fejleményeinek lehetséges hatása a pedagógusképzésre PhD értekezés tézisei Fischer Alajos Veszprém

Részletesebben

1. Fogalmak meghatározása

1. Fogalmak meghatározása A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X.

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! DOMBRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL ------------------------------------------------------------- 4492 Dombrád, Rákóczi út 36. Tel/fax: (45) 465-001, 565-002 Száma: 609-10/2013. Beszámoló - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

Stratégiai tervezés a szociális munkában

Stratégiai tervezés a szociális munkában Stratégiai tervezés a szociális munkában 1 2 Kőnig Éva (szerk.) Stratégiai tervezés a szociális munkában Debrecen, 2011 3 A kiadvány a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, valamint

Részletesebben

124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet

124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrıl szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I.

Részletesebben

A Pápai Református Teológiai Akadémia minőségbiztosítási rendszere

A Pápai Református Teológiai Akadémia minőségbiztosítási rendszere A Pápai Református Teológiai Akadémia minőségbiztosítási rendszere Annak érdekében, hogy az Akadémián a képzés, a kutatás-fejlesztés, az alap és kiegészítő tevékenységek ellátása magas színvonalon történjék,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE W O b D H BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE Tárgy: Budapest XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezeti Stratégiája 2011-2014 Tisztelt Képviselő-testület! A hazai önkormányzatok

Részletesebben

A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés. 2009/2010. évi menetrendi koncepciója

A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés. 2009/2010. évi menetrendi koncepciója A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés 2009/2010. évi menetrendi koncepciója 1 1. Cél- és helyzetfeltárás Magyarország helyközi közösségi közlekedésére fordított

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 október 26- i testületi ülésére a 3. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: 2012 évi belsı ellenırzési ütemterv elfogadása Elıterjesztı:

Részletesebben

APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA

APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA Az AVKF Szervezeti és Működési Szabályzatának V.3.4. sz. melléklete 2013.november Oldal: 1 / 17 TARTALOM PREAMBULUM ELSŐ RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.1.1/09-11. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.1.1/09-11. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a örnyezet és Energia Operatív Program EOP-1.1.1/09-11 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése című konstrukcióhoz érvényes: 2013. január 9 -től Tartalom A. A

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

KIBOCSÁTÓI TÁJÉKOZTATÓ V 1.0. Tájékoztató anyag az elektronikus számlakibocsátói oldal számára

KIBOCSÁTÓI TÁJÉKOZTATÓ V 1.0. Tájékoztató anyag az elektronikus számlakibocsátói oldal számára Tájékoztató anyag az elektronikus számlakibocsátói oldal számára 2/17 Tartalomjegyzék Tájékoztató anyag az elektronikus számlakibocsátói oldal számára... 1 Tartalomjegyzék... 2 1. Dokumentum célja... 3

Részletesebben

FELHÍVÁS. tehetséges fiatalok felkutatása, támogatása és a tehetséggondozás rendszerszintű továbbfejlesztésének megvalósítására.

FELHÍVÁS. tehetséges fiatalok felkutatása, támogatása és a tehetséggondozás rendszerszintű továbbfejlesztésének megvalósítására. FELHÍVÁS tehetséges fiatalok felkutatása, támogatása és a tehetséggondozás rendszerszintű továbbfejlesztésének megvalósítására A felhívás címe: Tehetségek Magyarországa A felhívás kódszáma: EFOP-3.2.1-15

Részletesebben

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és

Részletesebben

Kockázatkezelési elvek, módszerek

Kockázatkezelési elvek, módszerek AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2012 A 234/2007. (IX. 4.) Korm. Rendelet szabályozza a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítését A jelentés

Részletesebben

Szervezeti és M ködési Szabályzata

Szervezeti és M ködési Szabályzata Battonyai József Attila M vel dési Központ és Alapfokú M vészeti Iskola Szervezeti és M ködési Szabályzata 2009 év..hó.napján Jóváhagyta:. Fenntartó PH. 1 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM 4. oldal I. A József

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Sátoraljaújhely FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 1. kiadás Hatályba léptetve: 2013. október 30. Ellenőrzött példány Nem ellenőrzött

Részletesebben

Mivel Magyarország Kormánya támogatja a FATCA alapjául szolgáló szabályozási célt, az adóügyi megfelelés fejlesztését;

Mivel Magyarország Kormánya támogatja a FATCA alapjául szolgáló szabályozási célt, az adóügyi megfelelés fejlesztését; Megállapodás Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról Mivel Magyarország Kormánya és

Részletesebben

A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013 1 Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére,

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD ÜZLETSZABÁLYZAT ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD Hatálybalépés időpontja: 2013. február 01. Szekszárd, 2013. február 01. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

EMLÉKEZTETŐ a Csongrád Megyei. Államigazgatási Kollégium. 2012. szeptember 26-i üléséről

EMLÉKEZTETŐ a Csongrád Megyei. Államigazgatási Kollégium. 2012. szeptember 26-i üléséről CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL EMLÉKEZTETŐ a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium 2012. szeptember 26-i üléséről EMLÉKEZTETŐ a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium 2012. szeptember 26-i üléséről

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 815 végleges 2010/0395 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról HU HU

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010.

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010. K A R D O S K Ú T K Ö Z S É G I Ö N K O R M Á N Y Z A T Képviselő-testületének GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010. Kardoskút, 2007. március 22. 1 Előterjesztés Kardoskút Község Képviselő-testületének 2007.

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.10. SWD(2012) 126 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös

Részletesebben

Egységes óvoda és bölcsőde szervezeti és működési szabályzata

Egységes óvoda és bölcsőde szervezeti és működési szabályzata Egységes óvoda és bölcsőde szervezeti és működési szabályzata Tarnaörsi Óvoda és Közművelődési Intézmény OM azonosító:201922 2013. Készítette: Antal Ágnes óvodavezető Tartalomjegyzék 1. Bevezető 2. Az

Részletesebben

9/1. - A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatással kapcsolatos elégedettségről és a felmerülő igényekről

9/1. - A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatással kapcsolatos elégedettségről és a felmerülő igényekről Csákvár Város Önkormányzata 9/1. - A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatással kapcsolatos elégedettségről és a felmerülő igényekről Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó

Részletesebben

1. A beszámolókészítés alapjai

1. A beszámolókészítés alapjai 1. A beszámolókészítés alapjai Képzési cél: E fejezetben a hallgató egyrészt az előző évben tanultakat átismételve részletesebben megismerheti a beszámolási kötelezettség és a könyvvitel kapcsolatát, a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 141/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Térfelügyeleti rendszer üzemeltetése

Részletesebben

OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI VIZSGAFELADAT KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS C. TÁRGYBÓL. 2015. november 17./ A változat MEGOLDÁSA

OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI VIZSGAFELADAT KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS C. TÁRGYBÓL. 2015. november 17./ A változat MEGOLDÁSA OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI VIZSGAFELADAT KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS C. TÁRGYBÓL 2015. november 17./ A változat MEGOLDÁSA A vizsgázó neve:... Feladatok Elérhető maximális pontszám Elért pontszám 1. 15 1a)

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése című pályázati felhívásához Kódszám: TIOP-2.1.3/10/1.

Részletesebben

BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE

BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján

Részletesebben

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőrzés területének, ezen belül elsősorban a képzési rendszernek a kutatására az EU finanszírozású Leonardo da Vinci

Részletesebben

JELENTÉS AZ AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY 2007. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS AZ AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY 2007. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS AZ AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY 2007. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A jelentés nem tartalmaz banktitkot és a bankok érdekeit sértő adatokat. BEVEZETŐ A 2007. évet alapvetően meghatározta

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 281. MELLÉKLET: db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mőködési Szabályzat (Ügyrend és munkarend) módosítása E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD

Részletesebben

43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet. az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történ ő finanszírozásának részletes szabályairól

43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet. az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történ ő finanszírozásának részletes szabályairól A jogszabály mai napon hatályos állapota 2009.04.02 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történ ő finanszírozásának részletes szabályairól A kötelez

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV DATASTEP Kft. 1151 Budapest, Horváth Mihály u.2. Cégjegyzékszám: 01-09-887601 BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV KÉSZÜLT A NEMZETGAZDASAGI-MINISZTÉRIUM AJÁNLÁSA ALAPJÁN TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS DIÁKOTTHON Salgótarján, József Attila út 2. EL - 1.1.1. A működési dokumentumok tárolása, frissítése és...

SALGÓTARJÁNI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS DIÁKOTTHON Salgótarján, József Attila út 2. EL - 1.1.1. A működési dokumentumok tárolása, frissítése és... SALGÓTARJÁNI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS DIÁKOTTHON Salgótarján, József Attila út 2. EL - 1.1.1. A működési dokumentumok tárolása, frissítése és...3 megismertetése...3 EL - 1.1.1. A működési dokumentumok

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei 1828 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 13. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 3/2014. (I. 31.) BM rendelete a 2007 2013 közötti programozási időszakban a Szolidaritási programokból

Részletesebben

MUNKATERV A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN 2015. VÉGZETT MUNKÁJÁHOZ

MUNKATERV A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN 2015. VÉGZETT MUNKÁJÁHOZ MUNKATERV A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN VÉGZETT MUNKÁJÁHOZ 2015. AZ INTÉZMÉNY SZÉKHELYE: DEBRECEN AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK NEVE: DR. KOVÁCS BÉLA LÓRÁNT 2 Tartalom

Részletesebben

Közigazgatási szerződés

Közigazgatási szerződés Közigazgatási szerződés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett Szélessáv Programban történő részvétel feltételeiről amely létrejött a XY (anyja neve, szig. száma, lakcíme) továbbiakban

Részletesebben

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2011. év

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2011. év A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2011. év A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy - ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot, - elősegítse a lakásvagyon

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Előterjesztés Átfogó értékelés Bicske Város Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2015. évi ellátásáról

Előterjesztés Átfogó értékelés Bicske Város Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2015. évi ellátásáról Előterjesztés Átfogó értékelés Bicske Város Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2015. évi ellátásáról 1. előterjesztés száma: 173/2016. 2. előterjesztést készítő személy neve: Zimmermann

Részletesebben

Szécsény Város Önkormányzata 3170 Szécsény, Rákóczi út 84.

Szécsény Város Önkormányzata 3170 Szécsény, Rákóczi út 84. Szécsény Város Önkormányzata 3170 Szécsény, Rákóczi út 84. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat és szervei szervezeti és mőködési

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV Miskolc, 2013 1.1.32. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 64/2013. SZ. HATÁROZATA. Készült 8 példányban,. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

Részletesebben

Alapszabály fejlesztési irányelvek a férfi otthoni erıszak elkövetıkkel dolgozó programok részére

Alapszabály fejlesztési irányelvek a férfi otthoni erıszak elkövetıkkel dolgozó programok részére Alapszabály fejlesztési irányelvek a férfi otthoni erıszak elkövetıkkel dolgozó programok részére Bevezetés Version 1.1 A férfiak által nık ellen elkövetett erıszak minden európai országban elıfordul,

Részletesebben

LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI ISKOLAI PROGRAM

LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI ISKOLAI PROGRAM LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI ISKOLAI PROGRAM Az igazságosság, amely annak a biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények, (nem, társadalmi-gazdasági helyzet,

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ 2011/1. SZÁM

ÉRTESÍTŐ 2011/1. SZÁM ÉRTESÍTŐ 2011/1. SZÁM Utasítások: TARTALOM Oldal 1/2011. (2011. IV. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a mérési és ellenőrzési célból történő díjtalan utazásról szóló NFM engedélyről...

Részletesebben

KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK ÉS KÉPZÉSEK KIVÁLASZTÁSÁNAK

KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK ÉS KÉPZÉSEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK ÉS KÉPZÉSEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELJÁRÁSRENDJE IDEGEN NYELVI ÉS INFORMATIKAI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE - kiemelt projekt - 2012. 1 / 10 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. AZ ELJÁRÁSREND HÁTTERE,

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ a felcsúti új Faluház megépítése tárgyú, a Kbt. 122. (7) bekezdés a) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra TARTALOMJEGYZÉK ÚTMUTATÓ

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS A BÉKÉSI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS LÉTREHOZÁSÁRÓL

MEGÁLLAPODÁS A BÉKÉSI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS LÉTREHOZÁSÁRÓL MEGÁLLAPODÁS A BÉKÉSI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS LÉTREHOZÁSÁRÓL (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Magyar Köztársaság Alkotmányának rendelkezései, a helyi önkormányzatokról szóló, többször

Részletesebben

Van Hool típusú CNG autóbuszok alkatrészeinek beszerzése

Van Hool típusú CNG autóbuszok alkatrészeinek beszerzése Van Hool típusú CNG autóbuszok alkatrészeinek beszerzése (Eljárás száma: T-24/15) AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ 2015. A. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. Az eljárás 1.1. A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Adathálózati (Internet) szolgáltatás Általános Szerzıdési Feltételek (v1.2) Érvényes : 2009.06.18-tól. Tartalomjegyzék

Adathálózati (Internet) szolgáltatás Általános Szerzıdési Feltételek (v1.2) Érvényes : 2009.06.18-tól. Tartalomjegyzék Fejezet- és bekezdés címek Adathálózati (Internet) szolgáltatás Általános Szerzıdési Feltételek (v1.2) Érvényes : 2009.06.18-tól Tartalomjegyzék 1. A szolgáltató adatai 1.1. A szolgáltató megnevezése,

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

2008. MÁV CARGO ÉRTESÍTŐ 11. szám

2008. MÁV CARGO ÉRTESÍTŐ 11. szám 2008. MÁV CARGO ÉRTESÍTŐ 11. szám 7/2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. üzembiztonsági ellenőrzéséről... 2 8/2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt.

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók NGYE-NSZ. (szolgáltatási standardok) VITAANYAG. Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók NGYE-NSZ. (szolgáltatási standardok) VITAANYAG. Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna NGYE-NSZ A nevelőszülői ellátás standard-leírása (szolgáltatási standardok) VITAANYAG Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna NGYE-NSZ Létrehozás dátuma: 2006. november 2007. február 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben