1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak"

Átírás

1 ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése, kiépítése 2 A folyamat fogalma 1.5 Alapfogalmak 1.6 A folyamat modellje 1.7 Folyamatok eredményessége 1.8 Folyamatok leírása 1.9 A folyamatok elemzése és vizsgálata 3 Rendszerek és folyamatok 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak Rendszerelmélet: a jelenségek megjelenítésével, a rendszerek struktúráinak és viselkedésmódjainak egyezéseivel, mindezek modellezésével foglalkozik. Gyakorlati lényege: a rendszer tulajdonságainak, felépítésének, működésének, viselkedésének és fejlődésének feltárása. Miben segít a rendszerelmélet? A rendszervizsgálat legcélszerűbb módjának felismerésében, annak tisztázásában, hogy mi mivel és hogyan függ össze, ezen tényezők tudatos és előrelátható módon történő alakításában. Rendszer: egymással kölcsönhatásban lévő elemek meghatározott totalitásként megjelenő sokasága. (a BDF a teremben ülő hallgatói) Elem: fizikai vagy fogalmi entitás, mely kölcsönhatásai révén részt vesz a rendszerhez tartozó új minőségek létrehozásában. Entitás: valamely dolog, elem tulajdonságainak összessége. Totalitás: olyan tulajdonság, mely alapján a rendszer elemei leképezhetők, ugyanakkor képes a rendszer általános tulajdonságait is megjeleníteni. (férfiak vagy nők, 20 évnél fiatalabbak, 20 és 30 év közöttiek) Az elem és rendszer általános rendszerelméleti fogalom, mely jellemzi, hogy az elemek kölcsönhatása új, a rendszerhez tartozó minőségeket hoz létre. Bármely rendszer leírása során: meg kell határozni a rendszer elemeit és tulajdonságaikat, fel kell tárni az elemek közötti kapcsolatokat,

2 le kell írni, hogy az elemek és a közöttük fennálló kapcsolatok halmazából hogyan válik rendszer. Például tekintsük egy cég által gyártott termékek rendszerét. Vizsgálhatjuk a termékek tulajdonságait, egymásra gyakorolt hatásukat, idényjellegüket, nyereségtartalmukat. A rendszerek alaptípusai: Funkció Közös jellemző Példa Gyártás Fizikai létrehozás (alakváltoztatás, átalakítás) Bányászat, szabóság, építés, konzervgyártás, Szállítás Helyváltoztatás Mentő, taxi, költöztetés, Ellátás Szolgáltatás Rendszerek kapcsolódása: Soros: A tulajdonos megváltoztatása Állapotváltoztatás valamilyen behatás révén Üzlet, benzinkút, Fogorvos, tűzoltóság, kórház, szálloda, Párhuzamos: Híd: Csomópont: (konvergens divergens) EFM_2010_II_RF 2 / 12 (Takács György

3 Tudományos rendszer fogalom: a rendszer kölcsönös kapcsolatban álló elemek halmaza, a rendszer olyan entitás, mely legalább két elemből áll és rajta egy olyan reláció (kapcsolat) értelmezett, mely az entitást képező halmaz minden egyes eleme és legalább egy másik elem között fennáll, azaz a rendszer minden egyes eleme közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban áll a rendszer összes többi elemével, a rendszert nem önmagában, hanem a környezetéhez illeszkedő, - abban kiterjedt és cél szerint determinált - elemek halmazaként értelmezzük. Másképpen fogalmazva a rendszer célkitűzések elérésére koordinált elemek halmaza. 1.2 A rendszerek csoportosítása A rendszer és környezete szerint: zárt (legfeljebb energiakapcsolat) (a környezetétől elzárt népcsoport pl. eszkimó) nyílt (soktényezős kapcsolat a külvilággal ) (vállalati modell) Működésük szerint: dinamikus (elemei a mozgás során hatnak egymásra) (gulyásleves főzés közben, vállalati modell) statikus (állapotváltozások sorozata nem valósul meg, nem képesek célok kitűzésére) (mélyhűtött készétel, felszámolás alatt álló vállalat) Objektíve létezés alapján: materiális (objektíve, akaratunktól függetlenül léteznek) (számítógépes vállalatirányítási rendszer) absztrakt (az anyagi világ jelenségeinek tükröződései) (közgazdasági elméleti modell) A kapcsolat feltárhatósága szerint: determinisztikus (kényszerpályás) (az adózás rendjét meghatározó jogszabályok) sztochasztikus (valószínűségi) (a főnök hangulata) Jelleg szerint: természetes rendszerek: funkcióik által definiált, nem célra szervezett rendszerek (hangyaboly, méhcsalád) mesterséges rendszerek: alapvető jellemzőjük a célra szervezettség, azaz környezetüktől jól elhatárolhatók, környezetükkel kölcsönhatásban állnak, a rendszerdefiníciót a rendszer célja determinálja. (az ember által létrehozott rendszerek) Az alkotóelemek száma szerint: egyszerű (viszonylag kevés, de legalább két elem, viszonylag kisszámú állapot), (2-3 fős csoport) összetett (több egyszerű rendszer alkotja, kapcsolataik áttekinthetők) (vállalati szervezet) Fejlettségi szint szerint: statikus kultúrák (vázak szintje), egyszerű dinamikus kultúrák (óraművek szintje), EFM_2010_II_RF 3 / 12 (Takács György

4 kibernetikus rendszerek (termosztátok szintje), önfenntartó struktúra, genetikai társadalmak (állatvilág, emberek), társadalom, transzcendentális rendszerek. 1.3 Rendszerek működése A rendszerek működése az alábbi tényezők eredőjeként jön létre. Cél: a rendszer teljesítmény késztetője / értékmérője. (pl.: cél a vevői elvárásoknak való megfelelés, mutató a vevői elégedettség) Környezet: az a jelenséghalmaz, amelyre a rendszernek befolyása már nincs, de hatása determinisztikus a rendszer céljaira (minden, ami a rendszeren kívül van, pl. piaci szabályozók, műszaki szabványok) Bemenet: a környezet hat a rendszerre, a bemeneti érték a környezeti hatás jellemző mértéke. Kimenet: a rendszer hat a környezetére, a kimeneti érték a környezetre való hatás jellemző mértéke. Erőforrások: azon eszközök, melyek a rendszeren belül helyezkednek el és amelyeket a rendszer működése során felhasznál (azon tényezők, melyeket a rendszer környezetétől függetlenül, szabadon válogathat és változtathat meg: emberi erőforrások, infrastruktúra, munkakörnyezet, információk, természeti és pénzügyi erőforrások) Alkotóelemek: a rendszert jellemző és a rendszer érdekében létrejövő műveletek halmaza (értelmezve vannak a rendszer erőforrásainak működtetésére és a környezettel való együttműködésre egyaránt) (a vezetőség felelőssége, erőforrásgazdálkodás, termék/szolgáltatás előállítása, mérés, elemzés, fejlesztés) Működési mód: ahogyan a kimenet a bemenetek alapján transzformációval (általa determinált módon) létrejön. A működéshez legalább egy bemenet és egy kimenet szükséges, számuk elvileg végtelen lehet. Transzformáció: a rendszer elemeinek együttműködési szabályait írja le (a bemeneti értékek hogyan alakulnak kimeneti értékekké). A transzformáció típusai: Algoritmus: egyértelmű eljárás, melyben a rendszer elemei egy speciális, meghatározott rendezettségben működnek együtt. A rendszer működtetője tudatosan szerkeszti meg (főzés recept alapján): Sztochasztikus: az elemek egymáshoz való viszonya működés közben nem teljesen ismert, de közelítéssel leírható (tőzsde): EFM_2010_II_RF 4 / 12 (Takács György

5 Fekete doboz: a rendszerben folyó transzformációk ismeretlenek, de a bemenetei és kimeneti értékek között átviteli függvénykapcsolat írható le (technikai ismeretekkel nem rendelkező felhasználó számára egy műszaki eszköz): Szerkezeti doboz: a rendszerben folyó transzformációk ismertek, de a bemenetei és kimeneti értékek nem (szervezeti felépítés, szervezeti kapcsolatok): 1.4 Rendszerek leírása, modellezése, kiépítése A rendszerek ismertetésének, leírásának módja az alábbi négy tényező kifejtését jelenti: Cél Környezet Erőforrások Alkotóelemek A fentiek érdekében alapos elemzés, azaz modellezés szükséges. A rendszerek modellezése az alábbi négy lépésből áll: 1. Szakmai rendezőelv szerint információkat gyűjtése, a jelenséget leíró tulajdonságok teljes körének megállapítása. 2. A rendszer elemei halmazának meghatározása. 3. A rendszer minden eleméhez azok összes tulajdonságainak hozzárendelése. 4. A modellben egyesíteni a jelenség tulajdonságait a valós - rendszer elemeivel valamint a tulajdonságok és elemek közötti megfeleltetéssel. A modellezés alapján a rendszerépítés fázisai: 1. Totalizálás: A rendszer jellemző / általános ismérveinek megállapítása. 2. Hierarchizálás: A rendszer elemei potenciálisan oszthatók, azaz a rendszerelemek maguk is tekinthetők rendszernek és maguk a rendszerek is válhatnak elemekké egy tágabb rendszer esetén. 3. Rendezés: Érvényesíteni kell, hogy a rendszerelemek eltérő jelentőséggel bírnak, továbbá figyelemmel kell lenni az időparaméterre is. Az elemek kvantitatív és kvalifikatív tulajdonságokat vesznek fel, ezáltal rendezhetővé és strukturálhatóvá válnak. 4. Strukturálás: A rendszer elemeinek kapcsolódásokkal érintett tulajdonságai meghatározása (aktív = a kapcsolati értékek nem egyenlők nullával - inaktív = nullával egyenlők). EFM_2010_II_RF 5 / 12 (Takács György

6 Például tekintsük a BDF Műszaki és Természettudományi Kart, mint rendszert, az intézeteket, az intézeteken belül a tanszékeket, az oktatókat, a szakfelelősöket, a tantárgyfelelősöket. A fő tevékenység a felsőoktatásban, a tudás átadását, ezen keresztül szakok és azok tantárgyi struktúrájának a kialakítását jelenti. A rendszermodellezés összefüggéseit az alábbi ábra szemlélteti. Cselekvés 2 A folyamat fogalma 1.5 Alapfogalmak A folyamatszemlélet fontosságának, korszerűségének hangsúlyozására talán az a legmegfelelőbb út, ha szembeállítjuk a tradicionális szemlélettel. A hagyományos szervezet lineáris, funkcionális felépítésű, hierarchikus rendbe szervezett egységekkel, ahol komolyan veszik a szolgálati utat. Élesen elválik a döntéshozók és a végrehajtók csoportja, az információkat a legfelsőbb szinten lévő vezetők elemzik, ők hozzák a döntéseket, a rendelkezések lefelé végigszaladnak a hierarchián, a parancsnoki láncon, a legalsó szinten történik a végrehajtás. A hierarchiában tehát felfelé megoldásra váró problémák, lefelé utasítások áramlanak. A tradicionális szervezet a főnökre koncentrál, a főnökök és a főnökök főnökeinek a feladata, hogy a funkcionális egységek közötti koordinációt megvalósítsák. Olyan szervezet ez, ahol minden fontos funkciónak van gazdája, a vevőnek, az ügyfélnek viszont nincs, pontosabban csak a legfelső szinten van, ott ahol már nem operatív ügyekkel, hanem stratégiai kérdésekkel kellene foglalkozni. A hagyományos szemléletben központi szerepet betöltő vertikális kapcsolatokkal szemben a folyamatszemlélet arra épül, hogy a munka a szervezetekben horizontálisan folyik. A folyamat nem is a vállalat kerítésén belül kezdődik, hanem a beszállítóknál, és az értékítéletet vásárlási döntésével a vevő hozza (aki szintén vállalati határainkon kívül van). A főnökök helyett a vevőkre és a folyamatokra kell koncentrálnunk. A tevékenységeket fekete dobozként vizsgáljuk, minősítésüket úgy végezzük, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a bemeneteik értéknövekedéséhez. A kimenetek és a bemenetek közötti értéknövekedésre értelmezzük a hozzáadott érték fogalmát, amit egy-egy tevékenységre EFM_2010_II_RF 6 / 12 (Takács György

7 és az egész folyamatra is meghatározunk. A funkciók közötti koordinációt nem a hierarchiában egy szinttel magasabban lévő főnököktől várjuk, a folyamatok tulajdonosai azok, akik felelősséget vállalnak, és felelősségre is vonhatók a folyamatok működéséért és javításáért. A hagyományos és a folyamatra orientált szemléletet hasonlítja össze a következő táblázat. Szempontok Tradicionális szemlélet Folyamatorientált szemlélet Középpont Főnök Vevő Elsődleges kapcsolat Parancsnoki lánc Vevő beszállító Orientáció Hierarchikus Folyamat Döntéshozó Menedzsment Minden dolgozó Vezetési stílus Tekintélyelvű Résztvevő A folyamat: a rendszer állapotváltozásának egymásutánja. egy vagy több tevékenység, amely értéket növel úgy, hogy egy bemenet készletet átalakít kimenetek készletévé (javakká / szolgáltatásokká) egy más személy (a vevő / felhasználó) számára, emberek, módszerek és eszközök felhasználásával. kimenete mint eredmény jelentkezik, hatása pedig mint következmény, ami visszahat a rendszerre. strukturált, mérhető tevékenységsor, melynek célja egy adott termék / szolgáltatás előállítása adott fogyasztó / piac számára. munkatevékenységek speciális sorrendje, kezdő és végponttal, világosan meghatározott bemenetekkel és kimenetekkel, idő és térbeli tényezőket figyelembe véve, azaz a minőség struktúrája. Bemenet lehet egy esemény, mely a folyamatot elindítja, a kimenet lehet egy olyan eredmény, mely más folyamatokat indít el, ezzel folyamatok láncolatát kapjuk meg. A folyamat tehát elkezdődik és befejeződik, közben pedig minden részművelet végrehajtása csak akkor kezdődhet el, ha az előző részművelet végrehajtása már befejeződött, a folyamat tehát önmagában szekvenciális. A folyamatok azonban haladhatnak egymással időben párhuzamosan is. A folyamathoz kötődő további szempontok: A szál szerinti működés azt jelenti, mintha egy képzeletbeli fonalra egymás után felfűznénk a műveleteket, így a folyamat egy szálon történő végighaladásnak felel meg. Az eljárás egy tevékenység / folyamat elvégzésének előírt módja. A lényegi különbség a folyamat és az eljárás között: a folyamat arról szól, hogy MIT, azaz milyen tevékenységeket kell végrehajtani, az eljárás pedig azt határozza meg, hogy HOGYAN kell egy tevékenységet vagy ezek sorozatát végrehajtani, és ennek során milyen bemenetekből pontosan milyen kimenetek lesznek. EFM_2010_II_RF 7 / 12 (Takács György

8 A folyamat kiterjedésének megválasztása elvileg önkényes: a folyamat egy szakasza kiválasztható és önmagában is folyamatként vizsgálható, illetve egymást követő folyamatok egyesíthetők, és egyetlen nagyobb folyamatként vizsgálhatók. A folyamatok (le)bontásakor megfontolandó, hogy milyen mértékig érdemes lebontani, részeire szedni egy adott folyamatot. Egy bizonyos határon túl annyira szétforgácsolódhat a folyamat általában kisebb részfolyamatokra, hogy nem áll össze a teljes kép. Ilyenkor egyre több gond van az érintkezési felületekkel (bemenetek/kimenetek, felelősségek, hatáskörök összehangolása). A folyamat akkor definiált, ha meghatároztuk: a kezdő-, és végpontját, tevékenységeit, a döntési pontokat, az egyes tevékenységek felelősét, résztvevőit, szükséges inputjait, outputját, a döntési pontokon a döntéshozókat, az információszolgáltatási kötelezettséget. EFM_2010_II_RF 8 / 12 (Takács György

9 A folyamat kimenete mint eredmény jelentkezik, hatása pedig mint következmény, ami visszahat a rendszerre. Bemenet Kimenet Beszállító Folyamat Vevő Követelmények Követelmények Visszajelzés Visszajelzés 1.6 A folyamat modellje Kulcsfogalmak: Határvona A folyamat gazdája vevők: A vevők azok a személyek, akik számára termékeket vagy szolgáltatásokat, tehát a kimeneteket szállítjuk. Lehetőség szerint a vevőket úgy határozzuk meg, mint személyeket, mert egy szervezetet nem lehet megkérdezni a követelmények felől. beszállítók: Azok az egyének, akik a bemeneteket szállítják. bemenetek: A bemenetek áruk vagy szolgáltatások, amelyekről a beszállítók gondoskodnak, és amelyek a folyamat során kimenetté alakulnak át. kimenetek: A kimenetek termékek vagy szolgáltatások, amelyek más személyek, a vevők számára készülnek. A vevők felhasználják, elfogyasztják vagy tovább feldolgoztatják ezeket a saját folyamataik során. átalakítás: A feladatok, tevékenységek és eljárások a folyamaton belül értéket adnak hozzá az inputokhoz, átalakítva őket a vevők részére. Az átalakítás lehet elhelyezésbeli, ügyintézés jellegű vagy információs. hozzáadott érték: A kimenetek és a bemenetek közötti különbség, értéknövekedés, amit a folyamat tesz hozzá a bemenetekhez. követelmények: A követelmények leírják a vevők által várt kimeneteket. Hasonlóképp ugyancsak követelmények a beszállítóktól várt bemenetek leírásai. visszajelzés: A visszajelzés a megelégedettség vagy az elégedetlenség nyilatkozata a vevők részéről a kimenet, ill. a folyamat gazdája részéről a bemenet teljesítményére vonatkozóan. elvégzők: Egyének, akik részt vesznek a folyamatban a bemenetek kimenetekké való alakításában. a folyamat gazdája/tulajdonosa: A folyamat tulajdonosa az a személy, aki felhatalmazott és felelős a műveletekért és a folyamat javításáért. Személy legyen, és ne szervezet vagy csoport, mindig egyén. Határvona EFM_2010_II_RF 9 / 12 (Takács György

10 határvonalak: A határvonalak behatárolják a feladatokat, tevékenységeket és eljárásokat, amelyek a folyamatot alkotják. Határvonal az a találkozási pont, ahol a beszállítók átadják a bemenetek, ill. ahol a vevők átveszik a kimeneteket. 1.7 Folyamatok eredményessége A folyamatoknak eredményeseknek kell lenniük, ami azt jelenti, hogy: meg kell fogalmazni: mikor tekinthető eredményesnek a folyamat (vagyis kritériumokat kell hozzá kapcsolni), milyen módon tudják / fogják ezt az eredményességet mérni (vagy figyelemmel kísérni), mihez kezdenek ezekkel az eredményekkel (a jövőben milyen - fejlesztési - intézkedéseket fognak hozni). A folyamatok figyelemmel kísérése / mérése esetén sokszor okoz gondot, hogy egy folyamatként meghatározott tevékenység eredményessége milyen mutatókkal mérhető. Mindent lehet valamilyen módon mérni, csak kérdés, hogy érdemes-e, akarjuk-e, célszerűe felhasználni a mérés eredményét a folyamatos fejlesztésben. Amit egy önálló folyamatként kezelünk, esetleg egy nagyobb, átfogóbb folyamat olyan része, amelyet önállóan nem érdemes mérni. Az sem előnyös, ha a mérhetőség érdekében olyan mutatót választunk, amit ugyan lehet mérni, de nem a folyamat lényegéről szól. Célszerű elkerülni a túlformalizált, felesleges méréseket, de a figyelemmel kísérés kötelező. A folyamatok eredményességét azért kell figyelni, hogy van-e szükség beavatkozásra. 1.8 Folyamatok leírása Általánosságba egy adott folyamat leírása az alábbi hét kérdésre adandó válaszok szisztematikus kifejtését jelenti: KI: tisztázott felelősség, hatás-, és jogkörök kompetenciákkal rendelkező, jogosult és motivált munkatársak MIT: azonosított és definiált inputok / outputok MIVEL: felügyelt, karbantartott berendezés és eszközpark akkreditált műszerpark MIKOR: eljárásokkal szabályozott fő és részfolyamatok (vezetési, támogató) output igények HOL: a szervezet jogosítványai / kiterjedése által lehatárolt területen output igények HOGYAN: eljárásokkal szabályozott fő és részfolyamatok MIÉRT: cél - stratégia - minőségpolitika A folyamat leírás megalapozza / elősegíti az alábbiakat: Hogy a kérdésekre bárki, bármikor felelni tudjon: dokumentáltság, EFM_2010_II_RF 10 / 12 (Takács György

11 azonosíthatóság, nyomon követhetőség. Hogy tényekre alapozott döntések szülessenek: mérés, adatgyűjtés / feldolgozás. Hogy a hibákat feltárjuk és kijavítsuk: rendszeres felülvizsgálat, helyesbítés, megelőzés. A folyamatok ábrázolása: Technológiai művelet Rakodás Szállítás Ellenőrzés Várakozás Tárolás 1.9 A folyamatok elemzése és vizsgálata A folyamat akkor definiált, ha meghatároztuk: EFM_2010_II_RF 11 / 12 (Takács György

12 a kezdő-, és végpontját, tevékenységeit, a döntési pontokat, az egyes tevékenységek felelősét, résztvevőit, szükséges inputjait, outputját, a döntési pontokon a döntéshozókat, az információszolgáltatási kötelezettséget. Folyamatok azonosításához és dokumentálásához általánosságban több követelményt kell kielégíteni: Folyamat képének leírása: folyamat ábrák segítségével, gyakran érdemes őket kombinálni, a folyamatok időben és térben, szereplők és szervezeti egységek között zajlanak le. Folyamat szöveges leírása: le kell írni a folyamat végrehajtásának lépéseit, végrehajtási módját, a folyamat gazdáját is azonosítani kell, aki megfelelő hatáskörrel és felelősséggel van felruházva a folyamat lépéseinek végrehajtásához / kézbentartásához. 3 Rendszerek és folyamatok KÖRNYEZET A RENDSZER CÉLJAI RÉSZ- ÉS ALRENDSZEREK RENDSZER FOLYAMAT CÉL 1 (STRUKTÚRA) (KI) 1 (BE) 1 KIMENETEK CÉL 2 BEMENETEK (KI) X ELEM ERŐFORRÁS (BE) 2 EFM_2010_II_RF 12 / 12 (Takács György

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

Stratégiai tervezés a szociális munkában

Stratégiai tervezés a szociális munkában Stratégiai tervezés a szociális munkában 1 2 Kőnig Éva (szerk.) Stratégiai tervezés a szociális munkában Debrecen, 2011 3 A kiadvány a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, valamint

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR RENDSZERELEMZÉS I.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR RENDSZERELEMZÉS I. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR RENDSZERELEMZÉS I. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, vagy rövidített változatának kiadási jogát is. A Szerző előzetes írásbeli

Részletesebben

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek

Részletesebben

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból 16. Tétel Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból. Az értékteremtő folyamatok a vállalat működésében, az értéklánc elemei. A teljesítmény és menedzsmentje,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005. szeptember 30. COM(2005) 465 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

INFORMATIKA Emelt szint 11-12.

INFORMATIKA Emelt szint 11-12. INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök

Részletesebben

MATEMATIKA A és B variáció

MATEMATIKA A és B variáció MATEMATIKA A és B variáció A Híd 2. programban olyan fiatalok vesznek részt, akik legalább elégséges érdemjegyet kaptak matematikából a hatodik évfolyam végén. Ezzel együtt az adatok azt mutatják, hogy

Részletesebben

A hierarchikus adatbázis struktúra jellemzői

A hierarchikus adatbázis struktúra jellemzői A hierarchikus adatbázis struktúra jellemzői Az első adatbázis-kezelő rendszerek a hierarchikus modellen alapultak. Ennek az volt a magyarázata, hogy az élet sok területén első közelítésben elég jól lehet

Részletesebben

VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN. A vállalat

VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN. A vállalat VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN A vállalat Vállalakozás - vállalat Az üzleti vállalkozás a bukás kockázatával végzett gazdasági tevékenység. A vállalat a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete.

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV Miskolc, 2013 1.1.32. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 64/2013. SZ. HATÁROZATA. Készült 8 példányban,. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

Részletesebben

A MAGYAR FELSŐOKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK STRATÉGIAI MEGALAPOZÁSA

A MAGYAR FELSŐOKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK STRATÉGIAI MEGALAPOZÁSA A MAGYAR FELSŐOKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK STRATÉGIAI MEGALAPOZÁSA Az FTT stratégiai ajánlása a felsőoktatás törvényi szabályozásának előkészítéséhez Vezetői összefoglaló F T T A Felsőoktatási és Tudományos

Részletesebben

A készletezés Készlet: készletezés Indok Készlettípusok az igény teljesítés viszony szerint

A készletezés Készlet: készletezés Indok Készlettípusok az igény teljesítés viszony szerint A készletezés Készlet: Olyan anyagi javak, amelyeket egy szervezet (termelő, vagy szolgáltatóvállalat, kereskedő, stb.) azért halmoz fel, hogy a jövőben alkalmas időpontban felhasználjon A készletezés

Részletesebben

EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK

EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK 2011. Szeptember 29-30. Solymosy József Bonifácz EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Döntés előkészítő hatásvizsgálati lap Miről lesz szó? Segítség a hatásvizsgálati lap kitöltéséhez előélet döntési spirál egy

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

AZ ADAPTEM MÓDSZER. Az EQUAL ANCORA projekt keretében kifejlesztett és kipróbált eszköz (2005-2007) Gandia Városi Tanács

AZ ADAPTEM MÓDSZER. Az EQUAL ANCORA projekt keretében kifejlesztett és kipróbált eszköz (2005-2007) Gandia Városi Tanács AZ ADAPTEM MÓDSZER Az EQUAL ANCORA projekt keretében kifejlesztett és kipróbált eszköz (2005-2007) Gandia Városi Tanács 1. MI AZ ADAPTEM? Az ADAPTEM egy olyan Tanácsadási Szolgáltatás cégek részére, mely

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb tudományterületekkel... 4 4. Az informatika ágai... 5 AZ

Részletesebben

4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés)

4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés) 4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés) ). A gyártás-előkészítés-irányítás funkcióit, alrendszereit egységbe foglaló (általános gyártási) modellt a 4.1. ábra szemlélteti.

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2014. Dunaújváros 1. kiadás 0. módosítás 2 (23). oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa által 45-2013/2014.(2014.04.01.)számú határozatával elfogadva Hatályos: 2014.04.02.napjától

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 1. Bevezetés. 1. fejezet 2006.02.20.

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 1. Bevezetés. 1. fejezet 2006.02.20. 1. Bevezetés 1. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. Előzmények... 1 1.2. Az atomerőmű és legfontosabb tervezési jellemzői... 8 1.3. A tervezett tevékenység meghatározása, céljai,

Részletesebben

MATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013.

MATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

Matematika. 5-8. évfolyam

Matematika. 5-8. évfolyam Matematika 5-8. évfolyam Matematika 5-8. évfolyam 1. Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

PIB tájékoztatás. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt)

PIB tájékoztatás. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt) PIB tájékoztatás A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt) 14. Új költségvetés tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Ötvöskónyi Község Önkormányzata 7511 Ötvöskónyi, Fő u. 51. Telefon:82/710-490 Telefax:82/710-490 E-mail: otvos@latsat.hu 5/2012. (IX.18.) számú polgármesteri utasítás Ötvöskónyi Község Önkormányzata KOCKÁZATKEZELÉSI

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015.

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék Ellátandó célcsoport és ellátandó terület jellemzői... 6 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA, FELADATAI...

Részletesebben

TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt VIR felhasználói kézikönyv

TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt VIR felhasználói kézikönyv 1. sz. melléklet TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt Készítette: Aloha Informatika Kft. Tartalomjegyzék 1. A Vezetői Információs Rendszer, mint a stratégiai gondolkodás eszköze...4 1.1 Elméleti háttér...4 1.2 VIR

Részletesebben

Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. 2007.

Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. 2007. Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez

Részletesebben

M ANYAG FRÖCCSÖNT SZERSZÁMOK KÖLTSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZ K

M ANYAG FRÖCCSÖNT SZERSZÁMOK KÖLTSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZ K M ANYAG FRÖCCSÖNT SZERSZÁMOK KÖLTSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZ K Mikó Balázs Budapesti M szaki F iskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet ABSTRACT

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani

Részletesebben

Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor

Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor Publication date 2013 Szerzői jog 2013 Eszterházy Károly Főiskola Copyright 2013, Eszterházy Károly Főiskola Tartalom

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo TÁJÉKOZTATÓ

13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo TÁJÉKOZTATÓ 13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epidemiológiai Információs Hetilap TÁJÉKOZTATÓ A NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE SORÁN ALKALMAZANDÓ MÓDSZEREKRŐL II. RÉSZ AZ EFRIR

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel

Részletesebben

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK BIZTOSÍTÁSA A PÁIR KERETEIT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA, VALAMINT A FŐBB JOGI RENDELKEZÉSEK KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁSA 2015 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés...

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

Minőségirányítási kézikönyv

Minőségirányítási kézikönyv Bevezetés 0 0.1 Az ELEKTRONIKA VONALA SECURITY Kft. bemutatása Az ELEKTRONIKA VONALA SECURITY Kft. - a biztonság szolgálatában Szakszerű vagyonvédelem A bűnmegelőzésnek rengeteg speciális területe van,

Részletesebben

Az ALISCA Agrárház Kft új növényvédőszer raktárának biztonsági jelentése Szekszárdi Ipari park

Az ALISCA Agrárház Kft új növényvédőszer raktárának biztonsági jelentése Szekszárdi Ipari park Az ALISCA Agrárház Kft új növényvédőszer raktárának biztonsági jelentése Szekszárdi Ipari park Nyilvános változat 2015.09.21 Készítette: HVESZ Kft ALISCA AGRÁRHÁZ Kft. BIZTONSÁGI JELENTÉS SZEKSZÁRD NYILVÁNOS

Részletesebben

A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II.

A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II. A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II. Prof. Dr. Cselényi József Dr. Illés Béla PhD. egyetemi tanár tanszékvezető egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz c. pályázathoz Kódszám: TÁMOP- 3.1.1-11/1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

A JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A KÖZOKTATÁSI (1993. évi LXXIX.) TÖRVÉNY ALAPJÁN

A JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A KÖZOKTATÁSI (1993. évi LXXIX.) TÖRVÉNY ALAPJÁN Lap: 1/93 A JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA JA A KÖZOKTATÁSI (1993. évi LXXIX.) TÖRVÉNY ALAPJÁN Az eredeti, nyomtatott példányt külső fél számára csak az igazgató adhatja át! Másolat csak tájékoztató jelleggel

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI I.

A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI I. A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI I. KÉZIKÖNYV A KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉHEZ Készítette: Deák Alexandra Budapest, 2010. augusztus hó Bevezetés 2 Településeinken már egy évszázada fontos a kerékpáros közlekedés

Részletesebben

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Tantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1.

Tantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1. Tantárgyi útmutató 1. A tantárgy helye a szaki hálóban Gazdálkodási és menedzsment szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz kattintson a képre! Turizmus - vendéglátás szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. )

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Előadó: dr. Blaskovits Márta Az eljárás megindítása Egy panaszos beadvánnyal fordult az alapvető jogok

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László

Részletesebben

Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl

Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl 1. Az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága évente általában kétszer tavasszal és ısszel ülésezik. Tagsága a felsıoktatási

Részletesebben

A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége

A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA VARGA LÁSZLÓ A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége című doktori (PhD) értekezés szerzői

Részletesebben

MemoLuX Kft. MINİSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV. Jelen példány sorszáma: 0. Verzió: Lapszám: Fájlnév: 4/0 1/30 MMKv4.doc

MemoLuX Kft. MINİSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV. Jelen példány sorszáma: 0. Verzió: Lapszám: Fájlnév: 4/0 1/30 MMKv4.doc 1/30 Jelen példány sorszáma: 0 MINİSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV MemoLuX Kft. A minıségügyi kézikönyv sem egészben, sem részben nem másolható az Ügyvezetı Igazgató engedélye nélkül. 2/30 Elosztási lista példány 1

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. a Nemzeti Civil Alapprogram 2009. évi pályázatainak szakmai és pénzügyi elszámolásához

ÚTMUTATÓ. a Nemzeti Civil Alapprogram 2009. évi pályázatainak szakmai és pénzügyi elszámolásához ÚTMUTATÓ a Nemzeti Civil Alapprogram 2009. évi pályázatainak szakmai és pénzügyi elszámolásához Kiadás dátuma: 2010. február 23. Utolsó módosítás dátuma: 2010. április 12. Készítette: ESZA Társadalmi Szolgáltató

Részletesebben

A Kollektív Szerződés hatálya 1. 2. Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya az Mt. 208. (1) (2) bekezdései szerinti vezető állású munkavállalóra.

A Kollektív Szerződés hatálya 1. 2. Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya az Mt. 208. (1) (2) bekezdései szerinti vezető állású munkavállalóra. A MÁV Zrt. határozatlan időtartamra szóló, Kollektív Szerződése (egységes szerkezetben a 2013. július 1. napjától hatályos módosításokkal) 2 A felek megállapodnak abban, hogy a Kollektív Szerződés időbeli

Részletesebben

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam INFORMATIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen

Részletesebben

A MIKROSZIMULÁCIÓS MODELLEK HASZNÁLATÁNAK ÚJ HAZAI LEHETŐSÉGEI* DR. MOLNÁR ISTVÁN

A MIKROSZIMULÁCIÓS MODELLEK HASZNÁLATÁNAK ÚJ HAZAI LEHETŐSÉGEI* DR. MOLNÁR ISTVÁN MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK A MIKROSZIMULÁCIÓS MODELLEK HASZNÁLATÁNAK ÚJ HAZAI LEHETŐSÉGEI* DR. MOLNÁR ISTVÁN A mikroszimuláció módszere egyike a fejlett ipari országokban a ma elérhető legfontosabb és leginkább

Részletesebben

2009/2010 Huszka Jenő

2009/2010 Huszka Jenő 1 2009/2010 Huszka Jenő A csökkenő gyermeklétszám, a különböző iskola-összevonások, átszervezések és létszámcsökkentések mellett ebben a tanévben is több pályakezdő, vagy régebbi munkahelyét megváltoztató

Részletesebben

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 1. Az európai és a hazai helyzet A globális kihívások között Európa számára egy út

Részletesebben

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe Szeged Megyei Jogú Város Verzió: 1.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. január 6. 1/47 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1.1. SZEGED SMART CITY VÍZIÓJA... 5 1.2. A SMART CITY VÍZIÓ

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben Kódszám: TÁMOP-6.1.2/LHH/11/A Tartalom

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D036059/02 számú dokumentum I. mellékletét.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D036059/02 számú dokumentum I. mellékletét. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 16. (OR. en) 5363/15 ADD 1 TRANS 21 FEDŐLAP Küldi: Címzett: az Európai Bizottság a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.: D036059/02 - ANNE 1 Tárgy: MELLÉKLET

Részletesebben

Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 október 26- i testületi ülésére a 3. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: 2012 évi belsı ellenırzési ütemterv elfogadása Elıterjesztı:

Részletesebben

Pedagógiai hitvallásunk 2.

Pedagógiai hitvallásunk 2. Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2014. év január hó 1. naptól Jóváhagyta:..

Részletesebben

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Mennyire elégedett a közszolgálat?

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Mennyire elégedett a közszolgálat? Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás Petró Csilla Stréhli-Klotz Georgina Mennyire elégedett a közszolgálat? ( Közszolgálati Humán Tükör 2013 résztanulmány) ISBN 978-615-5269-41-7 Á ÁROP-2.2.17

Részletesebben

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőrzés területének, ezen belül elsősorban a képzési rendszernek a kutatására az EU finanszírozású Leonardo da Vinci

Részletesebben

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium Mérési útmutató Az Elektronikai alkalmazások tárgy méréséhez Nagyfeszültség előállítása 1 1.

Részletesebben

2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22

2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény bemutatása.. 6 1.2. Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása... 8 1.3. A minőségügyi rendszer dokumentumainak felépítés. 10 1.4. A MIP-hez

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához Biológia az általános iskolák 7-8. évfolyama számára A változat A biológia tantárgy tanításának céljai és

Részletesebben

3 Hogyan határozzuk meg az innováció szükségszerűségét egy üzleti probléma esetén

3 Hogyan határozzuk meg az innováció szükségszerűségét egy üzleti probléma esetén 3 Hogyan határozzuk meg az innováció szükségszerűségét egy üzleti probléma esetén 3.1 A Black Box eljárás Kulcsszavak: Black Box, Kísérleti stratégia, Elosztás, Határérték, A döntéshozatali tábla tesztje

Részletesebben

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4... ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE

Részletesebben

A nemzeti fejlesztési miniszter

A nemzeti fejlesztési miniszter A nemzeti fejlesztési miniszter./2012. (.) NFM rendelete az intelligens közúti közlekedési rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének általános feltételeiről, valamint más közlekedési módokhoz való kapcsolódásáról

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése KÖZLEMÉNYEK ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése SPÉDER ZSOLT Ismertetésünk célja, hogy bemutassa az

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: 1. A mesterképzési szak megnevezése: környezetmérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (magister,

Részletesebben

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi

Részletesebben

A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában

A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában 1. Bevezetés Gyakorló bírósági közvetítıként ma még sokszor találkozom a kérdéssel, hogy miért feladata a bíróságnak a közvetítés

Részletesebben

VI. MELLÉKLETEK. Tartalomjegyzék. PDF created with pdffactory trial version www.pdffactory.com

VI. MELLÉKLETEK. Tartalomjegyzék. PDF created with pdffactory trial version www.pdffactory.com VI. MELLÉKLETEK Tartalomjegyzék 6.1. melléklet Jelentkezési, tájékoztatási lap...217 6.2. melléklet Előzetes tudásszint felmérő lap...220 6.3. melléklet Tanulási forgatókönyv...221 6.4. melléklet Önellenőrző

Részletesebben

Vasúti infrastruktúragazdálkodás kontrolling bázisú döntéselőkészítő rendszerek alkalmazásával

Vasúti infrastruktúragazdálkodás kontrolling bázisú döntéselőkészítő rendszerek alkalmazásával Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Vasúti infrastruktúragazdálkodás kontrolling bázisú döntéselőkészítő

Részletesebben

BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 I N F R A S T R U K T Ú R A L É T E S Í T M É N Y E K K I V I T E L E Z

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMATOK LOGISZTIFIKÁLÁSÁNAK MATEMATIKAI MODELLJE MATHEMATICAL MODELL OF THE LOGISTIFICATION OF SERVICE FLOWS

SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMATOK LOGISZTIFIKÁLÁSÁNAK MATEMATIKAI MODELLJE MATHEMATICAL MODELL OF THE LOGISTIFICATION OF SERVICE FLOWS SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMATOK LOGISZTIFIKÁLÁSÁNAK MATEMATIKAI MODELLJE MATHEMATICAL MODELL OF THE LOGISTIFICATION OF SERVICE FLOWS Dr Gubán Ákos 1 -Dr Kása Richárd 2- Sándor Ágnes 3 1 tanszékvezető főiskolai

Részletesebben

MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata

MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata 1974(1 < í MAGYAR PEDAGÓGIA A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata Megindult 1961-ben, korábban megjelent 1892 1947 között, majd 1949 1950-ben A szerkesztő bizottság

Részletesebben