2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása A vonatközlekedési terv modellje

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2."

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ÁRU ÉS KOCSIÁRAMLATOK TERVEZÉSE A vonatközlekedési terv fogalma, jelent sége és kidolgozásának fontosabb elvei A kocsiáramlatok és osztályozásuk A kocsiáramlatok osztályozása struktúrájuk szerint A kocsiáramlatok osztályozása rakott vagy üres voltuk alapján A kocsiáramlatok osztályozása útvonaluk szerint A kocsiáramlatok osztályozása nagyságuk szerint A kocsiáramlatok osztályozása fekvésük szerint A tehervonat (kocsiáramlat) specializáció A helyi tehervonatok A közvetlen tehervonatok Az irány (átmen ) vonatok Rakodási irányvonatok Rendez i irányvonatok A több csoportos irányvonatok A kocsiáramlatok tervezése és ésszer irányításuk kiválasztása VONATKÖZLEKEDÉS TERVEZÉSE Az optimális, komplex vonatközlekedési terv meghatározási módja A komplex vonatközlekedési terv meghatározásának menete A bázisváltozatról A kiindulási változat Az áramlatösszevonások A rakodás helyér l induló kocsiáramlatok szervezése Feladói irányvonatok szervezése Lépcs zetes irányvonatok összeállítása Rakodási irányvonat hatékonyságának vizsgálata

2 2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonatösszeállítási tervének kidolgozása A vonatközlekedési terv modellje A vonatközlekedési tervvel és meghatározási módszereivel kapcsolatos követelmények A vonatközlekedési terv kiindulási és korlátozó feltételei A vonatközlekedési terv optimumfeltétele A rendezéssel képzett irányvonatok közlekedési tervének hatékonysági vizsgálata Többcsoportos vonatok közlekedtetésének hatékonysága MENETREND Menetrendi alapismeretek A menetrend jelent sége és célja A menetrendet meghatározó tényez k A menetrendszerkesztés alapadatai A menetrend érvényességi ideje Az elmúlt id szakra vonatkozó megfigyelések A jöv re vonatkozó igények Vasúti m szaki és üzemviteli adatok A vonatok menetideje A vonatok tartózkodási ideje A menetrend formái A menetrendszerkesztés módszere A menetrendvázlat elkészítése A személyszállító vonatok menetrendjének szerkesztése A nagy utazási sebességek biztosítása A mozdony és szerelvényforduló idejének csökkentése A teljesít képesség legjobb kihasználása A teher és személyforgalom helyes kombinációja A nemzetközi és belföldi gyors, valamint a távolsági, helyi és el városi vonatok közlekedésének összehangolása A távolsági és helyi utasszállító vonatok legkedvez bb indítási ideje Az utasszállító vonatok csatlakozó állomásokra való érkezésének szabályozása Az átszállás nélküli utazás biztosítása

3 A vasúti és egyéb közlekedési eszközök menetrendjének összehangolása A tehervonatok menetrendábrájának szerkesztése Biztonsági szempontok Sajátos szempontok a menetrend szerkesztés során VASÚTI TELJESÍT KÉPESSÉG A vasúti teljesít képesség fogalma, fajtái, mér számai A vasúti teljesít képesség fogalma és fajtái A vasúti teljesít képesség mér számai Az állomások és a nyíltvonal átbocsátóképessége Állomások átbocsátóképessége Az állomási átbocsátóképességr l általában Az állomási átbocsátóképesség meghatározása A nyílt vonal átbocsátóképessége A foglalt szakasz és a foglaltsági id A vonatkövetés Az állomásköz teljesít képessége párhuzamos menetrendábra esetén A vonali teljesít képesség azonos sebesség vonatok és egyirányú üzem esetén Az állomásköz teljesít képessége kétirányú üzem és párhuzamos menetrendábra esetén Az állomásköz teljesít képessége nem párhuzamos menetrendábra esetén A vonal átbocsátóképességének meghatározása grafikus módszerrel nem párhuzamos menetrendábra esetén A vonali átbocsátóképesség megállapításának grafoanalitikus módszere A vonali átbocsátóképesség meghatározása a vonatok állomásközi közlekedés esetén A vonali átbocsátóképesség meghatározása a vontok térközi közlekedése esetén A járm park teljesít képessége és kihasználása A kocsipark teljesít képességének és kihasználásának tervezése, a kocsiforduló A kocsiforduló kereskedelmi képlete A kocsi egy forduló alatt megtett útja

4 A kocsiforduló háromtagú képlete A kocsiforduló csökkentése A naponkénti átlagos kocsifutás A kocsi raksúlya (hordképessége) és ennek kihasználása A kocsi (tengely) statikus terhelése A kocsi (tengely) dinamikus terhelése A kocsi statikus és dinamikus terhelésének fokozása A kocsi szállítóképessége A mozdonypark teljesít képessége és kihasználása A mozdonyforduló terv készítésének fázisai A fordulótervezés logikai sorrendje Az optimális fordulótervezés módszere VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ÜZEMTAN A személyszállítás berendezései A személypályaudvar Az üzemi (tároló, m szaki) pályaudvar A személyszállítás járm vei A személyszállító vonatok forgalmának megszervezése A távolsági forgalom megszervezése Az el városi forgalom megszervezése A személy és üzemi pályaudvari üzemterv

5 BEVEZETÉS A Vasúti üzemtan c. jegyzet második kötetének tartalma sokrét. Feldolgozza az áru és kocsiáramlatok, valamint a tehervonat közlekedés optimalizációs eljáráskeretében történ tervezését. Ismerteti a vasúti menetrend tervezés alapelveit. Az el városi közlekedés menetrendjének speciális vonatkozásait az utolsó fejezet tárgyalja. A 4. fejezet foglalja össze a vasúti teljesít képességre vonatkozó tudnivalókat. A vasúti teljesít képesség sarkalatos területe az üzemtannak. Napjainkban amikor a törzsvonalakon forgalom felfutás tapasztalható, valamint a folyó rehabilitációs munkák miatt sz k keresztmetszetek jelentkeznek, el térbe kerül a tervezéssel foglalkozó mérnökök számára a teljesít képesség elméletének megfelel színvonalú alkalmazása. Az utolsó fejezet a személyszállítás üzemtanával foglalkozik. Kiemelt szerepet kap a fejezeten belül az el városi közlekedés szolgáltatásainak fejlesztése, az el városi üzem megszervezése. A jegyzet szorosan épül a Közlekedési üzemtan III., valamint a Vasúti üzemtan I. cím tantárgyak anyagára. Ezért nem tértünk ki bizonyos fogalmak, módszerek részletes magyarázatára. E rövid tartalmi ismertetés után érzékelhet, hogy a jegyzet a hallgatóságon kívül a szakemberek széles rétegéhez is szólhat. Így haszonnal forgathatják a különböz vasutak fels fokú végzettség szakemberei, oktatási intézmények munkatársai. A Szerz k 5

6 1. ÁRU ÉS KOCSIÁRAMLATOK TERVEZÉSE 1.1. A vonatközlekedési terv fogalma, jelent sége és kidolgozásának fontosabb elvei A vasúti fuvarozási, termelési folyamat szervezésének egyik legfontosabb feladata a kocsiáramlatok legésszer bb levezetésének (feldolgozásának) biztosítása. Ennek eszköze a kocsiáramlás jó megtervezése, a vonatközlekedési terv és a menetrend helyes kidolgozása, valamint teljesítésének biztosítása operatív tervezéssel és forgalomirányítással. E három egymással szervesen összefügg fontos feladatkör közül most a középs t tárgyaljuk. A vonatközlekedési terv meghatározza a vasúti hálózaton összeállított valamennyi vonat és kocsicsoport típusát, min ségét, összeállítási és rendeltetési helyét (viszonylatát, útirányát), vagyis kirakó vagy feloszlató (szétrendez ) állomását. A kocsiáramlatot vagy vonatot rendeltetési helyén feloszlatják. A vonat rendeltetési helye egyben az áramlatnak is rendeltetési helye. A kocsit a kocsiáramlat rendeltetési helyén kiürítik, ha a kocsi célállomása (rendeltetési helye) megegyezik a vonatéval, ha nem, az áramlattal együtt átrendezik (feldolgozzák). A vonatközlekedési terv szempontjából a vonatokat a következ képpen osztályozzák: a) a fuvarozás tárgya és jellege; b) a vonatösszállítás helye; c) a szerelvénybe besorolt kocsicsoportok száma; d) a szállítás távolsága. Vonatspecializáció az a m velet, mellyel a vonatok típusát, rendeltetési helyét, nagyságát, a belesorolható meghatározott rendeltetési hely kocsicsoportokat, esetleg ezek nagyságát is megszabják. Ez egyúttal meghatározza minden ismert rendeltetési hely kocsi számára azt a vonatot, amelybe be kell sorolni. A fenti értelemben a vonatközlekedési terv tehát lényegében vonat (kocsicsoport) specializációterv. A vonatokat az árunem szerint is specializálhatjuk (szén, gabona, gyorsan romló árus vonat stb.). 6

7 A kocsiáramlatok szervezési feladatát a rakodás helyén, továbbá a rendez, valamint teherpályaudvarokon és a rendelkez állomásokon összeállított specializált vonatokkal oldhatjuk meg. A vonatközlekedési terv jelent ségét igazolja többek között az a tény is, hogy a megfelel mennyiségben beállított rakodási és rendez i irányvonatok esetében az átrendezéssel kapcsolatos munka mennyisége 40 %kal is kisebb lehet, mint akkor, ha a fuvarozást csak közvetlen és kezel tehervonatokkal bonyolítanák le. Ez els sorban abból adódik, hogy az átmen kocsik többszörös átrendezése elmarad. Az átrendezéssel kapcsolatos tartózkodási id a kocsiforduló tetemes hányada lehet. A vonatközlekedési terv elválaszthatatlan a menetrendt l, a menetrend a vonatközlekedési tervet mindenkor tartalmazza. Mivel a vonatközlekedési terv els sorban a forgalmi, kereskedelmi és vontatási szolgálat közös terve, a vonatösszeállítási tervet a menetrend mellett a mozdony és személyzetforduló tervvel feltétlenül összhangba kell hozni. A vonatközlekedési terv szoros kapcsolatot teremt a vasút és a fuvaroztatók között is. A vonatközlekedési terv lényegében valamennyi hálózati egység (igazgatóság, útirány, csomópont, állomás) munkájának közös, egységes üzemitechnológiai folyamata, s egyben a tolatási munka köztük való elosztásának terve is, amely az áruszállítás gazdasági és m szaki vonatkozásait harmonikusan összeegyezteti. Az, hogy a vonatközlekedési terv valamely útirány egységes technológiai folyamata azt is jelenti, hogy bármely vonat, vonal (útirány) vagy állomás összeállítási, tolatási és egyéb m veletének megválasztása vagy megváltoztatása hat a többi vonat, vonal, illetve állomás hasonló m veleteire. Kizárólag valamennyi kocsiáramlat együttes vizsgálata alapján található meg a vonatközlekedési tervnek azaz optimális változata, amely általánosan, az útirány valamennyi állomásának legnagyobb kocsióra megtakarítást biztosítja A kocsiáramlatok és osztályozásuk Általános tudnivalók. A vonatközlekedési terv elkészítése és realizálása szempontjából is, legfontosabb alapelv, hogy az egész vasúti hálózaton lebonyolódó teljes vonatforgalmat komplex egységnek tekintsük. Ez teszi lehet vé, hogy az egész vonatforgalmat egyetlen, 7

8 komplex modellbe foglaljuk, s ezzel valamennyi vonattípust egymással kölcsönhatásban tervezzük meg. Minden áramlatnak és vonatnak is van keletkezési (összeállítási) helye, útvonala és feloszlatási helye. Amikor az áramlat (vonat) viszonylatáról beszélünk, akkor ezen ennek keletkezési (összeállítási) és feloszlatási helyét, de általában útvonalát is értjük. A rakodási körzet lehet iparvágány vagy állomás, esetleg (gócpont, rendez pályaudvar esetén) ennek meghatározott körzete. A körzet több rakodóhelyb l is állhat. Ekkor az áramlat kocsijainak begy jtése a kezd pontra, illet leg elosztása a feloszlási pontról a helyi munka keretében történik, s az elemi áramlat kezd illet leg feloszlási pontja rendez állomás. Az így értelmezett rakodási körzeten belül megrakott kocsikat nevezik helyi feladásnak (berakásnak). A rendez pályaudvar vagy gócpont szempontjából helyi feladás az a kocsi, amit: valóban helyben (a rendez pályaudvaron vagy gócponton), a körzet iparvágányain, a körzet rakodóhelyein (teherpályaduvar stb.) raknak meg. A helyi feladás e részeit komplex egységként kell szemlélni. Átrendezés (feldolgozás) a vonatösszállítás, feloszlatás és a csoportleadás, felvétel vagy csere is A kocsiáramlatok osztályozása struktúrájuk szerint Az elemei áramlat kocsijait egyazon körzetben (rakodóhelyen) rakják meg, illet leg ki, és ugyanazon útvonal befutása után egyazon körzetben (rakodóhelyen) rakják ki, illet leg meg. Az összevont áramlatot több elemi áramlatból állítják össze. Az összevont (egyesített) áramlatkezd és feloszlatási pontja rendszerint megegyezik valamelyik elemi áramlat kezd, illet leg végpontjával. Az összevont áramlatot végpontján feloszlatják (rendszerint elemi vagy más összetett áramlatokká alakítják) vagy átrendezik, kezd pontján pedig elemi áramlatokból vagy más összetett áramlatokból állítják össze. Specializált áramlatnak azt az elemi vagy összevont áramlatot nevezzük, melyet vele azonos specializációjú közvetlen vagy 8

9 irányvonattal továbbítanak. A specializált áramlatot továbbító vonatot az áramlat kezd és végpontja között feloszlatni nem szabad legfeljebb tervszer kocsicsoportleadásról, felvételr l vagy cserér l lehet szó. Ilyenformán a specializált áramlat kezd pontja lehet egykét rakodóállomás (és hozzácsatlakozó iparvágány) vagy rendez állomás. El bbi esetben az áramlatot levezet vonatot rakodási, utóbbiban rendez i irányvonatnak (közvetlen vonatnak) nevezzük. A specializált elemi áramlatot általában rakodási irányvonattal továbbítják A kocsiáramlatok osztályozása rakott vagy üres voltuk alapján A kocsiáramlatokra vonatkozó általános megállapításaink a rakott és üreskocsiáramlatokra egyaránt vonatkoznak, mégis a tervezés, mind a végrehajtás során ezeket a kocsiáramlatokat külön is figyelemmel kell kísérni A kocsiáramlatok osztályozása útvonaluk szerint A befutandó távolság (útvonal) szerint beszélhetünk: helyi áramlatokról, ha ezek kezd és végpontja ugyanazon vagy két szomszédos rendlekezési szakaszon belül van; közvetlen áramlatokról, ha a kezd és végpont közé egyetlen átmenetben érintett rendelkezési szakasz ékel dik be; átmen áramlatról, ha annak kezd és végpontja közé legalább két olyan rendelkezési szakaszt iktatnak be, melynek teljes hosszán végigfut a szóban forgó áramlat A kocsiáramlatok osztályozása nagyságuk szerint Osztályozás vonatgyakoriság szempontjából Ha az áramlatokat nagyságuk szerint osztályozzuk, célszer figyelembe venni az áramlatnagyság (N) és az áramlatot levezet specializált vonat szerelvénye nagyságának (m) arányát, melyet vonatgyakoriságnak (n) is neveznek. E jellemz kifejezi a vonatnak mint a vasúti üzemvitel (tehát az áramlásszervezés) legfontosabb szervezési és technikai egységének nagy szerepét, ami nem utolsó 9

10 sorban e jellemz nek az állomási (rendez ) kocsitartózkodási id re kifejtett nagy hatásában is érvényesül. A hazánkban el forduló rendez állomási kocsitartózkodási és gy jtési id értékek mellett helytelen 24 óránál nagyobb szerelvénygy jtési N id vel számolni. Ezért n 1 nél kisebb viszonyszám esetén m áramlatspecializáció csakis több csoportos vonatok kombinálásával helyes. Ez a gyakoriság tehát az egycsoportos vonattal való áramlattovábbítás szükséges feltétele. Ugyancsak hazai viszonyainkat mérlegelve igaz, hogy N = 3m esetében viszont ha az áramlat megfelel en stabil specializálni kell. Ez tehát hazai viszonyaink közt az áramlatspecializáció elégséges feltétele. Osztályozás kocsióramegtakarítás szempontjából Az áramlatok nagysága szerint osztályozunk akkor is, ha f, kiegészítend egyesítend és csatolandó áramlatokat különböztetünk meg. A f áramlatok kielégítik az elégséges feltételt, vagyis elemi áramlatok esetén: (k) min N(t m r) cm N(t m r), Összevont áramlatoknál: (t m + r) (k) N cm > (t m +r) min N. ahol: N illet leg N az elemi, illet leg összevont áramlat nagysága, (t m +r) (k) a rendezési kocsióramegtakarítás bármelyik átmenetben érintett rendez állomáson (r a tolatási órák kocsióra egyenértéke), cm az áramlatkezd pontjára vonatkoztatott gy jtési kocsióra ráfordítás, (t m +r) min illet leg (t m +r) max az átmenetben érintett rendez állomásokon elérhet átrendezési kocsióramegtakarítás legkisebbike, illet leg legnagyobbika. Ugyancsak ebben a csoportba sorolják azokat az áramlatokat, melyeknél: N(t m + r) max cm illet leg: 10

11 (t m + r) max N cm, mert ezek specializációjának vizsgálata majdnem olyan egyszer, mint az el z feltételt kielégít áramlatoké. A felsorolt áramlatfajták annyira kiemelked en nagyok, hogy önmagukban is specializálhatók, mert általában már útvonalukon belüli egyetlen átrendezésük is kocsióraveszteséggel jár. Ezért az említett kivételt l eltekintve ezeket az áramlatokat csak keletkezési helyükön rendezik. Kiegészít áramlatoknak azokat az elemi áramlatokat nevezzük, melyek kielégítik az ún. szükséges feltételt: N (t m + r) = cm > N(t m +r) max Az ilyen elemi áramlatok egymással vagy az egyesítend, avagy a csatolandó áramlatokkal kombinálva adhatnak további kocsióramegtakarításokat is. A kiegészítend áramlatok keletkezési helyén kívül máshol is átrendezik, attól függ en, hogy a kiegészítend áramlat milyen sajátosságokkal (nagyság, kölcsönös fekvés, kocsióramegtakarítás) rendelkezik. Egyesítend áramlatoknak azokat az elemi vagy összetett áramlatokat nevezzük, melyekre együttesen fennáll, hogy: N (t m r) > cm > N max (t m +r), ahol N max a szóban forgó (egyesítend, illet leg csatolandó) áramlatok legnagyobbika. Az egyesítend áramlatok specializált viszonylatának kezd pontja az utoljára beolvadó elemi áramlat kezd pontjával, végpontja pedig a legel ször leváló áramlat végpontjával, feloszlatási helyével egyezik meg. Csatolandó áramlatoknak azokat az áramlatokat nevezzük, melyek a következ egyenl tlenséggel jellemezhet k: N (t m r ) < cm > N max (t m +r). 11

12 Az ilyen áramlatok viszonylata semmilyen összetételben nem specializálható. Ezért ezeket hozzácsatolják más specializált áramlatokhoz vagy kezel tehervonati áramlatokhoz. A f, kiegészítend és egyesítend áramlatokat közös néven versenyképes áramlatoknak nevezzük, és mivel a szükséges feltételt kielégítik, számításba jönnek az optimális vonatközlekedési tervváltozatnál. A szükséges feltételt ki nem elégít csatolandó áramlatok nagysága csekély, de legalább két rendelkezési szakasznyi hosszú útvonaluk van A kocsiáramlatok osztályozása fekvésük szerint Az áramlatok egymáshoz viszonyított fekvése szerinti osztályozás els sorban az optimális vonatközlekedési tervváltozat meghatározásához fontos. Ilyen szempontból megkülönböztetünk: egymás után fekv áramlatokat, amelyeknek közös (egymást átfed párhuzamosan fekv ) útvonalszakaszuk nincsen; párhuzamosan és egymás után fekv áramlatokat, melyek közül a hosszabb áramlatok útvonala 23 vagy több egymás után fekv áramlat együttes útvonalát pontosan átfedi; átlapolt (eltoltan, párhuzamosan fekv ) áramlatokat, melyek útvonaluknak csak egy részén fedik át egymást A tehervonat (kocsiáramlat) specializáció Általános megjegyzés. A specializált kocsiáramlatok gazdaságos levezetésére specializált vonatokat alkalmaznak. A specializált áramlat kezd és végpontja (rendeltetési helye), viszonylata és útvonala megegyezik az azt továbbító vonat összeállítási, illet leg feloszlatási (rendeltetési) helyével, valamint útvonalával is. A specializált áramlat viszonylatát tehát ugyanazok az adatok jellemzik, mint az azt levezet specializált vonatfajtáét. Az ily értelemben specializált tehervonatokat bizonyos ismérvek szerint osztályozzák, csoportokba foglalják A helyi tehervonatok A helyi teherforgalom lebonyolításának eszközeire (tolató, átállító, vonali és menetirányítói tartalék vonatok) más helyen térünk ki, itt nem foglalkozunk velük. 12

13 A közvetlen tehervonatok A közvetlen vonatok többnyire egycsoportos vonatok két szomszédos rendez állomás között közlekednek, és egyetlen közbens rendez állomáson sem átmen k. Mindazokat a kocsióraráfordítás csökkentését célzó elveket, melyeket az irányvonatokra vonatkozóan állítottunk fel, értelemszer en a közvetlen vonatokra is alkalmazni kell Az irány (átmen ) vonatok Általános tudnivalók. A korszer közlekedési üzemtan egyik legáltalánosabb érvény törvénye, hogy a fuvarozás, az áruáramlás szervezésekor törekedni kell az irányvonatos továbbítási optimális arányú alkalmazására. Ez az elv lényegében azt a törekvést fejezi ki, hogy a kocsikat adott fordulón belüli els vonatba sorozásuk után, célállomásuk felé haladva, a lehet legkevesebbszer sorozzák át más vonatba A rakodási és rendez i irányvonatképzés területi elhatárolásakor komplex szemléletben azt kell alkalmazni, amely hatékonyabb, tehát: a) a fuvarozási feladat megfelel megoldása mellett, b) kisebb költséggel, c) kevesebb kocsi (tolatási stb.) óraráfordítással jár, tehát ezzel is gyorsabban juttatja el az árut rendeltetési helyére; d) jobban tehermentesíti a túlterhelt gócpontokat, helyesebben osztja el a tolatási feladatokat az ilyenekkel terhelt állomások között. A rakodási irányvonatok közlekedési terve ilyen alapon a rendez i irányvonatképzési terv el tt logikai megfontolások és némi számítási m velet segítségével lényegében elkészíthet. A kocsiáramlatok a ki és megrakási helyekr l indulnak ki. Amennyiben egy (esetleg néhány közeli) meg vagy kirakási helyen, egy nap alatt egy vagy több szerelvényre való áramlat keletkezik, rendszerint a rakodási helyen képzett (röviden rakodási) irányvonattal irányvonati csoport esetében lépcs zetes rakodási irányvonattal indítják el a kocsikat célállomásuk felé. 13

14 Azokról a rakodóhelyekr l, melyeken egy rakodási irányvonatra vagy irányvonati csoportra való kocsimennyiség megfelel en rövid id n belül még a tudatos szervez i tevékenység segítségével sem gy jthet össze, a kocsikat a legcélszer bb módon az erre kijelölt vonatösszeállító állomásokra továbbítják, és itt a vonatközlekedési terv keretében megállapított, vonatösszeállítási rend szerint specializált (egy vagy több csoportos) rendez i irányvonatokba sorolják. A most ismertetett két irányvonati alaptípus mellett, harmadik csoportba az ezek kombinálásával keletkez, átmeneti jelleg kombinált irányvonatokat soroljuk. Más szempont szerint egycsoportos és több csoportos irányvonatokat különböztetünk meg Rakodási irányvonatok A rakodási irányvonatot jellemzi, hogy csoportjait vagy az egész tehervonatot a rakodási körzetben állítják össze. Az el bbi esetben rendszerint lépcs zetes, az utóbbiban feladói irányvonatról beszélünk. A rakodási irányvonat alaptípusánál a vonat célállomása a vonatot alkotó kocsik célállomásával (rakodási kirakási helyével) esik egybe. A rakodási irányvonat kocsijait megrakhatják egy állomáson vagy több állomáson. Lépcs zetes rakodási irányvonatnak az olyan több állomáson megrakott rakodási irányvonatot tekintjük, melynek megrakó állomásai egyazon vonalra (egymás után) esnek. A rakodási irányvonatképzés helyes alkalmazása biztosítja: a) a fuvarozás gyorsítását (rendszerint csakis ez esetben tekinthet hatékonynak), b) a rendezésnélküli átlagos kocsifutás növekedését, c) a rendezési feladatok (a naponkénti kocsirendezések mennyiségének) csökkentését. 14

15 Rendez i irányvonatok A rendez i irányvonatokat rendez állomáson állítják össze vagy oszlatják fel, és legalább egy rendez pályaudvaron átrendezés nélkül haladnak át A több csoportos irányvonatok Általános megállapítások. A vasúti közlekedés szervezésének alapvet problémája, hogy az igen sok áru fel és leadási helye között a kocsik továbbítását a vasútközlekedési technikában rejl lehet ségek optimális kihasználásával, optimális mennyiség és viszonylatú, kell en kihasznált vonatokkal oldják meg. A mozdonyt megfelel en kihasználó vonatszerelvény összegy jtése azonban számottev kocsiórafelhasználást igényel. Ez a kocsióraszükséglet az egyéb tényez k változatlanságát feltételezve annál nagyobb, minél nagyobb az összeállítandó vonat terhelése. A több csoportos rendez i irányvonatot két vagy több rendeltetési hely kocsijaiból állítják össze úgy, hogy az azonos helyre futó kocsikat a vonatba zártan, egy csoportba sorozzák. Helyes szervezés mellett az ilyen vonatok közlekedtetése a továbbított kocsik gy jtési idejét felére, bizonyos esetekben még ennél is rövidebbre csökkentheti, jelent ségével arányban álló állomásb vítés igénye nélkül. Lehet vé válik továbbá, hogy az útba es rendez pályaudvarokon és rendelkez állomásokon a szerelvény teljes átrendezése helyett, csupán egyegy eleve összesorozott kocsicsoport leakasztására, kisorozására, illet leg felvételére legyen szükség, ami sokkal egyszer bb m veletekkel oldható meg. A rendez i lépcs zetes irányvonatok indulásuktól az utolsó kocsicsoportcserél állomásig kétcsoportos vonatok. Az ilyen kötött specializált menetrendben közleked vonat induláskor egy irányvonati (a vonat rendeltetési állomásig futó) törzsb l és egy nem irányvonati kiegészít kocsicsoportból áll. Ez utóbbi csak a legközelebbi rendelkez állomásig vagy rendez pályaudvarig fut a vonatban. Az útban es rendez pályaudvarok és rendelkez állomások az odairányuló kiegészít kocsicsoportokat kisorozzák, és helyükbe az irányvonat törzsébe besorozzák saját, a törzs rendeltetési helyére futó kocsijaikat, 15

16 kiegészítve a következ rendez pályaudvarra vagy rendelkez állomásra irányuló nem irányvonati kocsikkal. Így, amint az irányvonat útvonalán el re halad, törzse állandóan növekszik, kiegészítése pedig csökken, egészen addig, amíg a vonatban csakis az irányvonat rendeltetési helyére futó kocsik maradnak. A több csoportos vonatközlekedési rendszer nem annyira technikai fejlesztés kérdése (bár ez is szükséges), mint inkább szervezési probléma. Nyilvánvaló, hogy a kérdés annál szövevényesebb, minél több specializált kocsicsoportból áll a vonat. Ezért hazai viszonyaink között különösen az els id szakban mindenekel tt kétcsoportos vonatok szervezésére kell gondolni. Minél több a csoportok száma, annál hamarább merülhetnek fel a csoportcserél állomásokon olyan kocsióraveszteségek, melyek a módszer segítségével kiaknázott megtakarításokat számottev en csökkenthetik, s t túl is szárnyalhatják A kocsiáramlatok tervezése és ésszer irányításuk kiválasztása A vonatközlekedési terv a tervezett (tervszer ) kocsiáramlatokon, a kocsiáramlatterveken alapszik. Amilyen jók a kocsiáramlattervek, legfeljebb olyan jó lehet a vonatközlekedési terv. Ezért a kocsiáramlatok forrás és célpontjain, valamint az áramlási útirányokon is, állandóan figyelemmel kell kísérni, és elemezni kell az áramlatok alakulását és annak dinamikáját. Stabil vonatközlekedési tervet csak szilárd termelési és közlekedési kapcsolatokra, és az így normalizált áramlatokra lehet építeni. A rakott kocsiáramlatok tervezéséhez szükséges adatokat a gondosan és kell részletességgel készített (viszonylatokat is tartalmazó) szállítási, fuvarozási terv adja. Megnyugtató vonatközlekedési tervet csak akkor lehet készíteni, ha a hálózat minden állomására (rakodóhelyére) és gócpontjára nézve ismeretes a naponta megrakandó és kiürítend, valamint átmen kocsik mennyisége; ehhez pedig elengedhetetlen a kocsik viszonylatának (feladási és kiürítési helyének) ismerete. A vasúti fuvarozási munka szervezésének alapeleme a kocsi, mely lehet akár rakott, akár üres. A MÁVnál a kocsiáramlatot elegyáramlatnak is nevezik. Az elegyen tehát kocsit és rakományt együttesen kell érteni, de használatos az üres elegy kifejezés is, mely üres kocsikat jelent. 16

17 A tervszer kocsiáramlat nagyságát általában a naponkénti átlagos kocsiáramlattal adják meg. Helytelen a vonatközlekedési tervet a legkisebb vagy a legnagyobb kocsiáramlatra építeni, de helyes az átlagos áramlatnagyság mellett az el forduló maximális és minimális értékek megadása is. Az így el re látható csúcsforgalmak idejére kell el relátással megfelel intézkedéseket kell tenni. Kampányforgalmú útirányokra helyes két vonatközlekedési tervváltozatot kidolgozni, és a nagyobb forgalom idején szükséges többletvonatokat el re meg kell tervezni. A tervszer üreskocsiáramlatokat szintén meg kell állapítani, mert ezek nélkül helyes vonatközlekedési tervet nem lehet készíteni. A tervezett teljes kocsiáramlatokat, melyek a rakott és üreskocsiáramlatok egyesítéséb l adódnak, jó áttekintés végett lépcs zetes grafikonokba foglalják. Külön grafikon készül a páros és külön a páratlan menetirány részére. A kocsiáramlatok irányítása akkor jelent megoldandó feladatot, ha ugyanaz a fuvarozási feladat több útirányon is lebonyolítható. Mivel erre az összefügg, országos hálózatú vasúti üzemben gyakran nyílik lehet ség, a vonatközlekedési terv kidolgozása során az ezzel kapcsolatos feladatokat is meg kell oldani. Az útvonal megválasztásának szempontjai a következ k: a) a fuvarozási távolság lehet leg minimális legyen, b) a menettartam beleértve a rendelkez állomási és rendez pályaudvari tartózkodások mennyiségét és id tartamát is vagyis a kocsifordulóid, lehet leg minimális legyen, c) tekintettel kell lenni a vonalak átbocsátóképességére, és törekedni kell a kocsiáramlatok koncentrálására, d) figyelembe kell venni a fuvarozás önköltségét, különösen ügyelve a mozdonyok üres futásának csökkentésére. Az els két pontban foglalt adatokat a vonatközlekedési terv és menetrend készítése során vizsgálják és tisztázzák. Ezek megállapítása nagyobb munkaráfordítást nem igényel. E vizsgálódások alkalmával 17

18 azonban már a c) és d) pontban foglalt feltételeket kielégít variánsokat ismerni és mérlegelni kell. A kocsiáramlatok koncentrálása. Az irányvonatok mind kiterjedtebb mérték alkalmazásának és a vasúti berendezések fejlesztési elvének is a kocsiáramlatok erre legalkalmasabb útirányra való koncentrálása felel meg. Ezért egyidej hatékony m szaki fejlesztési intézkedések végrehajtása mellett, a gazdasági és közlekedési kapcsolatok tudatos fejlesztésével, és ez alapon az áramlatok tervezésével arra kell törekedni, hogy a nagy távolságokra futó kocsiáramlatokat koncentráljuk. A szállítási feladatok árunemenkénti és rendeltetési helyek szerinti elaprózottsága csökkenti az irányvonattal továbbítható termékek mennyiségét és az irányvonatok átlagos futási távolságát is. Ebbe a gondolatkörbe tartozik a bizonyos irányok (rendeltetési helyek) felé történ rakodások meghatározott (rendszeresen, periodikusan ismétl d ) napokon, napszakokban való végrehajtása (berakási naptárterv), és az így kialakított áramlatoknak a vonatösszeállító állomásokra való összehangolt beérkeztetése is. A kocsiáramlatok koncentrálását célozzák a be és kirakási körzetekben kialakított irányvonati bázisok is. A fuvarozási önköltség kérdését a legkedvez bb irányítási változat megállapításakor behatóan kell vizsgálni. Mivel a kocsiáramlatokat az egyes lehetséges útvonalak között a vizsgált id pontban meglev m szaki berendezések figyelembevételével és elegytovábbitási sebességet nem csökkent vonatterhelés mellett osztják el, elegend csupán a forgalom nagyságával közvetlen összefüggésben álló költségtételeket mérlegelni. 18

19 2. VONATKÖZLEKEDÉS TERVEZÉSE Általános tudnivalók. Ismerve a különböz kocsiáramlatokat (a fuvarozási feladatot) és az ezek levezetésére szóba jöhet vonatfajtákat (eszközöket), valamint a tárgyalt elveket, további célunk a fuvarozási feladatokat maradéktalanul és optimális min ségben megoldó vonatközlekedési terv meghatározása. Nyilvánvaló, hogy az igen sokféle áramlat és vonatfajta mint variálható elemek, nagyon sokféle voantközlekedési terv keretében foglalhatók. Elvileg az a helyes, ha a vonatközlekedési tervet összhálózati szempontból mérlegeljük, tehát a vasúti hálózaton közleked valamennyi vonat ráfordításait kell a legkedvez bbé tenni. Nyilvánvaló, hogy a feladat ilyen megfogalmazása még nehezebbé teszi a probléma megoldását. Ezért, bár a vázolt alapelvet sosem tévesztjük szem el l, a vonatközlekedési terv készítésének módszerét egy vonalra mint egységre építjük fel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a komplex összhálózati vonatközlekedési terv készítésének elve csak annyiban érvényesül, hogy a vonatközlekedési tervet egyes útirányokra különkülön dolgozzák ki, de valamennyi egymással együttm köd állomás együttes vizsgálatával kötik össze. Az egyes állomások munkáját meg kell vizsgálni: a) a vizsgált és a többi állomás kölcsönös együttm ködése, és b) az állomás saját (helyi) munkája szempontjából is. A vonatközlekedési tervvel az állomások e két f feladatának jó megoldását a legmesszebbmen en biztosítani és szabályozni kell. Éppen ezért az egész útirány optimális tervének kidolgozásán túl, valamennyi gócpont vonatösszeállítási és helyi munkáját állomásonként különkülön és egymással összefüggésben is, részletesen elemezni kell. Az elmondottakból az is következik, hogy az optimális vonatközlekedési terv meghatározási módszerének ez id szerinti gyakorlati alkalmazhatóságát minden olyan eljárás el mozdítja, mely a vizsgálandó (versenyképes) változatok számát csökkenti. Nagyban csökken a változatok száma, ha: 19

20 1. a hálózatot egyszer sítjük (pl. elhagyjuk a mellékvonalakat, vagy csak a legnagyobb rendez pályaudvarok szempontjából érdekes hálózatra terjeszkedünk ki); 2. hálózati vonatközlekedési tervr l vonalira térünk át; 3. a rakodási irányvonatokat el zetesen meghatározzuk; 4. az egy és több csoportos irányvonatok közlekedési tervét külön készítjük el, 5. a páros és páratlan irány tervét egymástól elválasztva készítjük; 6. az ésszer tlen változatokat eleve kizárjuk; 7. az áramlatokat nagyság vagy stabilitás alapján osztályozzuk, és az elégséges feltételt kielégít specializált áramlatokat nem tartalmazó változatokat elhagyjuk; 8. az eljárásba bevont vonalakat forgalmuk nagyságrendje szerint osztályozzuk, és a kisforgalmú szakaszokat kiiktatjuk; 9. legfeljebb kétcsoportos vonatokat veszünk kombinációba; 10. a kétcsoportos vonatoknál kikötjük, hogy csak egymással szomszédos rendez (feloszlató) állomásra irányuló specializált áramlatot továbbíthatnak stb. A vázolt kizáró tételek általában az összhálózati optimalizálást részoptimumok meghatározására bontják. A vonatközlekedési terv készítéséhez szükséges adatok 1. A szállítási terv és ennek alapján készült kocsiáramlattervek, melyek megmondják minden állomásra nézve az ott indított és áthaladó kocsik mennyiségét, valamint rendeltetési helyét; s így megítélhet, hogy irányvonatok összeállításának fennálle a lehet sége. 2. A rendelkez pályaudvarok, az áru be és kirakó helyek technikai berendezéseinek (vágányok, rakodók, raktárak) adatai, az állomások kocsifeldolgozó (rendez ) és rakodóképessége. A vonatösszeállítási tervet ugyanis úgy kell kidolgozni, hogy az egyes állomásokon tolatási m veletek alá kerül kocsik mennyisége legyen összhangban a tolatóberendezések feldolgozóképességével, a rendez (irány) vágányok száma pedig legyen elegend a tervben el irányzott specializált vonatok rendezéséhez és gy jtéséhez. 3. Az állomási technológiai folyamatok, tartózkodási normák és azok teljesítésére vonatkozó adatok. 20

21 4. A vonatok terhelési és tengelyszám normái. 5. A vonalak átbocsátóképessége, kilométertávolságok, vonatmenettartamok, szállítási költségek. 6. A teljesített vonatközlekedési terv, a tényleges kocsiáramlatok, az útirányok (vonalak) és gócpontok munkájának elemzése (rendezett kocsik mennyisége, kocsitartózkodási normák és azok elemenkénti teljesítése). E kocsitartózkodási egységid k teljesítésének elemzése teszi lehet vé az áramlatcsatlakozási id k sz kítését, ami közvetlenül rövidíti a kocsiforduló id t. A komplex vonatközlekedési terv elkészítésének általános menete akár egy útirányról, akár részhálózatról, akár összhálózatról legyen szó a következ : 1. A kocsiáramlattervek elkészítése, ami tartalmazza: a) a kocsiáramlatokat és a fontosabb állomások, valamint gócpontok közötti áramlatokat, b) a szállítási terv adatainak figyelembevételével az üres kocsiáramlatok meghatározását kocsinemenként, c) az egyes útirányok terhelésének meghatározásához a kocsiáramlatok csatlakozóállomásonkénti nagyságát, d) a vonatközlekedési terv érvényességi id tartamára a kidolgozott kocsiáramlatirányítási tervet (az eges útirányok terhelésének figyelembevételével, esetleg párhuzamos útirányok közötti felosztásával). e) az útvonalankénti kocsimozgást a rendez és egyéb nagyobb rendelkez állomások között, f) azokat a helyi kocsiáramlatokat, amelyek az eges rendez pályaudvarok és a nagyobb rendelkez állomások közötti vonalszakaszon keletkeznek és oszlanak fel, g) a lépcs zetes kocsiáramlatgrafikonokat útirányonként. 2. A vonatok terhelési normáinak meghatározása. 3. Az állomások kocsifeldolgozó (rendez ) képességére és annak kihasználására vonatkozó adatok összegy jtése. 4. A feladói és lépcs zetes irányvonatképzési terv elkészítése. 5. Az üresszelvényvonatok összeállító és célállomásainak meghatározása. 6. A gyorstehervonatok és más különleges vonatok közlekedési tervének kidolgozása. 21

22 7. A helyi (tolató, átállító, vonali tartalék) vonatok közlekedési tervének elkészítése. 8. A rendelkez pályaudvarokon és rendez állomásokon összeállítandó egy és több csoportos közvetlen és átment (irány) tehervonatok közlekedési tervének kidolgozása. A vázolt részfeladatok közül a rakodási irányvonatok, valamint a gyors, teher és egyéb különleges vonatok megtervezése egyedi, kiválasztás jelleg feladat; a helyi munka tervezése pedig igen sok vasúti üzemen kívüli tényez hatása alatt áll, s ezért különös rugalmasságot kíván. Valószín nek mondható tehát, hogy az ezekkel a vonatfajtákkal kapcsolatos vonatközlekedési terv meghatározásának automatizálási munkái legutoljára kerülnek sorra. Viszont az üres, a közvetlen és a rendez i irányvonatok jellegük miatt különösen alkalmasak arra, hogy vonatközlekedési tervüket együtt, teljesen komplex szemléletben határozzák meg. A legfontosabb jellemz k, illetve mutatószámok, melyek az elkészült terv jóságát mutatják: 1. A kocsik gy jtéséhez és feldolgozásához, valamint az átmen vonatok átrendezéséhez szükséges kocsóraráfordítás összesítése összeállító és szétrendez állomásonként, de lehet útvonalanként vagy hálózatonként is. 2. A rakodási és rendez irányvonatokkal továbbított kocsik százalékos aránya. 3. Az irányvonatok átlagos futási távolsága. 4. A továbbított (feldolgozott) kocsik mennyisége, beszámítva a helyi és a rendezés nélkül átmen kocsik mennyiségét is (vonatkozhat állomásra, igazgatóságra, útirányra vagy hálózatra egyaránt). 5. A naponta átrendezett kocsik mennyisége rendez állomásonként, útirányonként, hálózati egységenként és az egész hálózatra. 6. Minden egyes állomás napi kocsifeldolgozó képességének kihasználási százaléka, a napon belül egyenl tlenségi tényez. 7. A specializált vonat és kocsicsoportrendeltetési helyek (viszonylatok) száma rendez állomásonként, hálózati egységenként vonatnemenként részletezve vagy az egész hálózaton. 8. Az egy el z pont szerinti rendeltetési helyre es irányvonatok mennyisége. 22

23 9. Az egy kocsiforduló alatti átrendezések átlagos mennyisége. 10. Az egy specializált rendeltetési helyre (vonalra) es napi átlagos kocsimennyiség összhálózati vagy hálózati egységre vonatkoztatott értéke. 11. A kocsik átrendezés nélküli futásának átlagos távolsága (az egy átrendezésre es kocsifutás). 12. A rendezés után átmen kocsik átlagos tartózkodása, külön megadva a kocsigy jtési várakozást. E jellemz k és mutatószámok terv és tényszámainak meghatározási módja részben magától adódik, részben máshol tárgyalandó. Itt csupán a kocsik átrendezés nélküli, átlagos futásának számítási módját mutatjuk be. A kocsi rendezés nélküli átlagos futása (L R ) jellemz t úgy számítják ki, hogy az összeállított vonatok napi kocsikilométerteljesítményét az e vonatokba sorolt átrendezett kocsik mennyiségével elosztják: ns sö LR, K k ahol ns a napi kocsikilométerteljesítmény, K át a naponta átrendezend átmeneti kocsik mennyisége, s ö az egy kocsi egy forduló alatti teljes útja, k R az átmen kocsi egy forduló alatti átrendezéseinek száma. A k R értéket (pl. egy területi egységre vonatkozóan) úgy határozhatjuk meg, hogy a naponkénti, rendezés után átmen kocsik mennyiségét (K át ) elosztjuk K ö = K ir + K b vel, ahol K b a naponta megrakott kocsik száma K ir a naponta rakottan átvett kocsik mennyisége. A vonatközlekedési terv min ségének javítása. Az ismertetett jellemz k és mutatószámok javulása a vonatközlekedési terv min ségének fejl désér l tanúskodik. A vonatközlekedési terv tökéletesítése a következ módszerekkel biztosítható: át R 23

24 a) Fejlesszük a kocsiáramlattervezést, f leg a termékel állító és felhasználó helyek közlekedési kapcsolatainak olyan megjavításával, hogy a kocsiáramlatok hosszú irányon át koncentrálhatók legyenek. b) A rakodási irányvonatok közlekedtetésekor, minden egyes esetben, alkalmas hatékonysági számítással gy z djünk meg azok közlekedtetésének célszer ségér l, c) A különféle irányvonatokkal megoldható feladatokra a legalkalmasabb irányvonattípus alkalmazzuk. d) Törekedjünk irányvonatot összeállító és feloszlató bázisok létesítésére elszórt termékel állító, illet leg felhasználó körzetekben. e) Ügyeljünk a vonatközlekedési terv helyes struktúrájára, ne aprózzuk el a rendez berendezések kapacitását az er s és nagyobb távolságra futó áramlatok rovására helyi kocsiáramlatokkal kapcsolatos rendezési feladatokra. f) Alkalmazzuk minél nagyobb mértékben a több csoportos irányvonatokat. g) Fejlesszük mindazokat az operatív és menetrendszerkesztési módszereket, amelyek el mozdítják az egy rendeltetési hely kocsiknak összehangolt beérkeztetését az összeállító állomásra (a menetrend és a vonatközlekedési terv összehangolása). h) Az operatív els sorban a diszpécserrendszer irányítás segítségével pontosan szervezzük meg a vonatközlekedési terv végrehajtásának vezetését és ellen rzését, különösképpen az áramlatok keletkezésének, összehangolt beérkeztetésének és a kocsigy jtési id csökkentésének irányítását. i) A vonatközlekedési terv módosítását, végrehajtásának irányítását és ellen rzését decentralizáljuk. j) Alkalmas jellemz ket, mutatószámokat és normákat vezessünk be, gondosan határozzuk meg (kocsigy jtési és kocsióramegtakarítási normák!), és tényszámaikat pontosan tartsuk nyilván Az optimális, komplex vonatközlekedési terv meghatározási módja Az optimális változat meghatározását bonyolulttá, hosszadalmassá teszi, hogy az elemi kocsiáramlatok igen sokféleképpen vonhatók össze, egyesíthet k. A lehetséges kombinációk száma a vonatot összeállító és indító állomások mennyiségével rohamosan növekszik. 24

25 Az optimális vonatközlekedési tervváltozat meghatározási módszerének menete lényegében determinált, kötött, logikus gondolatmenet, melynek során a korlátozó és optimális feltételeket, valamint a tisztázott elveket, továbbá ezek fontossági sorrendjét szem el tt tartva f leg áramlatösszevonások segítségével fokozatosan sz kítik az optimális változatot tartalmazó kört. Egyre több versenyképtelen változat kiejtésével eljuthatunk odáig, hogy már csak elfogadhatóan kevés változat marad. Ezek jellemz it kiszámítják, s e jellemz ket egymással és az eljárás során még figyelembe nem vett korlátozó feltételekkel egybevetve, meghatározható a minden szempontból legmegfelel bb vonatközlekedési tervváltozat. Ilyenformán a minden esetben alkalmazható komplex meghatározási eljárás m veletei három hol egymás után, hol egymással összevontan alkalmazandó feladatkörbe csoportosíthatók. a) A logikai m veletek fázisa aránylag kevés és egészen egyszer számítási m velet alkalmazásával a kiindulási változat helyes, sok szempontú megválasztására, a továbbiak során pedig az optimális változatot feltétlenül tartalmazó változatok körének fokozatos sz kítésére törekszik. b) Az analitikai összehasonlítási fázis logikai módszerrel, valamint több egyszer számítás alkalmazásával összekapcsolva lényegében áramlatok összevonásával közelíti és határozza meg az optimális változatot. c) Az abszolút számítási fázis a megmaradó (optimális és hozzá közel álló) néhány változat jellemz inek kiszámításával a minden szempontból legmegfelel bb változat kiválasztását teszi lehet vé A komplex vonatközlekedési terv meghatározásának menete A komplex optimális vonatközlekedési terv meghatározásának m veleti rendjét az eddigi vizsgálódások alapján részletesebben ismertetjük. a) A helyi munkához okvetlenül szükséges az átállító tehervonatokkal ellátott rendelkezési szakaszok megállapítása és a helyi munka elvégzéséhez szükséges átállító tehervonatok napi mennyiségének kiszámítása. Ezzel kapcsolatban a hatékonyság határáig törekedni kell 25

26 minél kevesebb és minél gyorsabb tehervonatra (minél több átállító, menetirányítói tartalék, kis tolatómozdony stb. alkalmazására). b) A közvetlen vonatokkal ellátott szakaszok megállapítása és a közvetlen áramlatok levezetéséhez szükséges közvetlen vonatok mennyiségének meghatározása. Ezzel kapcsolatban szem el tt kell tartani az a) alatti eljárás eredményét és azt, hogy a hatékonyság határáig (különösen kis közvetlen áramlatoknál) el nyös lehet a közvetlen vonatok kiküszöbölése, és helyettük a helyi munkával indokoltnál több átállító tehervonat alkalmazása. Ezzel is csökkenthet a közvetlen vonatok mennyisége, és bizonyos körülmények között jelent s lehet a kocsióramegtakarítás is. c) Az egy állomáson megrakható és összeállítható (feladói) rakodási irányvonatok megtervezése. A rakodási irányvonatban csak a be és a kirakási hely rakodófrontjával és rakodókapacitásával összehangolt nagyságú csoport vagy szerelvény legyen. d) A lépcs zetes rakodási irányvonatok megtervezése a különböz (de egy rendez pályaudvarra becsatlakozó) vonalakon fekv állomásokon képzett csoportokból rendez pályaudvaron összeállítandó lépcs zetes irányvonatokkal együtt. Figyeljünk arra is, hogy (különösen fejlett technikájú rendez pályaudvarokon) hatékonyabb lehet e csoportokat a rendez pályaudvaron átmen és a helyben megrakott (vagy kirakott) kocsikkal kombinálni, és továbbításukra rendez i irányvonatot számításba venni. e) Az eddigi lépések után megmaradó áramlatokat lényegében a helyi munka keretében a rendez állomásokra koncentrálják, és ezekre alapozottan készítik el a rendez i irányvonatok közlekedési tervét. ) A koncentrált áramlatokra alapozott lépcs s, elemi áramlattáblázat (illet leg vázlat) elkészítése. ) Az áramlattáblázatban szerepl elemi áramlatok osztályozása, nagyságuk, kölcsönös fekvésük és hosszúságuk szerint. Nagyságuk alapján: az elégséges feltételt kielégít (f bb) versenyképes áramlatokra, a szükséges feltételt kielégít (kiegészítend ) és egyesítend versenyképes áramlatokra, a szükséges feltételt ki nem elégít, nem versenyképes (csatolandó) áramlatokra. 26

27 Kölcsönös fekvésük alapján: egymás után fekv áramlatokra, egymást pontosan átfed három, négy stb. elemi áramlatokból álló áramlatcsoportokra; a beolvasztandó áramlatokat egyszeri, kétszeri, háromszori stb. átrendezést okozó változatok szerint kell rendezni, egymást csak részben átfed áramlatokra. Hosszúságuk alapján: átmen és közvetlen (kezel tehervonati kiegészít ) áramlatokra. ) A paraméterek megállapítása és táblázatba foglalása: c értékek (rendez pályaudvarok és áramlatok szerint), m értékek (átrendez állomások közötti szakaszok szerint), (t m +r) értékek (rendez állomások, vontatási szakaszok és áramlatok szerint), átbocsátó, rendez és rakodási kapacitás értékeinek, valamint ezek kihasználhatóságának megállapítása, az irányvonatképzésre rendelkezésre álló irányvágányok mennyisége (a lehetséges specializált viszonylatok száma), egyéb (még számításba nem vett) korlátozó körülmény számszer megadása. ) A bázisváltozat jellemz inek (k = k i ; öszkocsióraráfordítás; kocsirendezések napi mennyisége stb.) kiszámítása. ) Az áramlatösszveonási (vonatspecializáció) terv elkészítése. A kiindulási változat megállapítása. Az összevonásra szóba jöhet áramlatok megállapítása. (Kölcsönös fekvésük alapján.) A kiindulási változat jellemz it javító optimális egycsoportos vonatközlekedési terv meghatározása áramlat összevonásokkal. ) Az optimális és hozzá közelálló vonatközlekedési tervváltozatok jellemz inek kiszámítása, ezek összehasonlítása, valamint a még figyelembe nem vett korlátozó feltételekkel (pl. különféle kapacitásokkal) egybevetett és a legmegfelel bb változat kiválasztása. 27

28 f) A legmegfelel bb ( optimális ) változatra vonatkozó adatok, jellemz k (kocsiórák, specializált áramlatok és azok nagysága: N, ill. N, mennyisége: k és k, átrendezend kocsik mennyisége stb.) állomásonkénti, vonatonkénti és hálózati értékének kiírása A bázisváltozatról Miután az optimális vonatközlekedési terv meghatározásának módszere, lényegét tekintve, bizonyos elemei és összetett áramlatokból kialakított legkedvez bb változat megkeresésére irányul a viszonylag kevés rendez állomás esetén alkalmazható abszolút módszert l eltekintve, sok rendez állomás vagy elágazó, összetett útirány esetén els lényegében elvi teend egy olyan bázisváltozat megállapítása, amely biztos, hogy megfelel további lépések után elvezet az optimális változathoz. Az ilyen bázisváltozattal szemben támasztott feltételnek biztosan megfelel két széls séges változat, mégpedig: a) a közbens átrendezés nélküli változat, amikor minden elemi áramlatot specializálunk, b) a közvetlen vonati változat, amikor csak a közvetlen áramlatok viszonylatait specializáljuk, amikor tulajdonképpen irányvonat nincsen. Az a) esetben a gy jtési kocsióraráfordítás maximális, az átrendezés mennyisége és így az átrendezési m szaki m veletekre fordított kocsióraráfordítás is minimális. A b) esetben a gy jtési kocsióraráfordítás minimális, az áramlatkoncentráció maximális, de maximális az átrendezések mennyisége, és ezért az ilyen m veletekre fordított kocsióraráfordítás is. Nyilvánvaló, hogy az optimális változat a két széls séges közé esik. Mindkét bázismegoldás jellemz i könny szerrel meghatározhatók, s ezek azok a mér számok, amelyek fokozatos javításával a legkedvez bb változat kialakítható. Tény azonban, hogy ezek a változatok aránylag messze (a lehet legmesszebb) esnek az optimális változattól. Ezért ezt a két változatot amelyek els sorban elméleti jelent ség ek a továbbiak során bázisváltozatnak nevezzük. 28

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

Vasúti szállítás és infrastruktúra I.

Vasúti szállítás és infrastruktúra I. Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Közlekedési Tanszék Arató Károly Vasúti szállítás és infrastruktúra I. Győr, 2009. Tartalomjegyzék A./ VASÚTI TEHERKOCSIK IDŐFELHASZNÁLÁSAI 7 1. Kereskedelmi

Részletesebben

21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú

21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú 21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a vonatok

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002.

4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002. M Ű S Z A K I B I Z O N S Á G I F Ő F E L Ü G Y E L E 4. sz. Füzet A hibafa számszerű kiértékelése 00. Sem a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet, sem annak nevében, képviseletében vagy részéről eljáró személy

Részletesebben

A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés. 2009/2010. évi menetrendi koncepciója

A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés. 2009/2010. évi menetrendi koncepciója A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés 2009/2010. évi menetrendi koncepciója 1 1. Cél- és helyzetfeltárás Magyarország helyközi közösségi közlekedésére fordított

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi

Részletesebben

A HAJDÚ VOLÁN ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A KÖZFORGALMÚ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA

A HAJDÚ VOLÁN ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A KÖZFORGALMÚ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA A HAJDÚ VOLÁN ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A KÖZFORGALMÚ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA - TERVEZET - 2013. január Érvényes: 2013. március 1-jétıl Jóváhagyta:

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel.

Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel. Kiadás kelte MAGYAR SZABVÁNY MSZ 21976-1 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel. Investigation of municipal wastes, Sampling Hivatkozási szám: MSZ 21976-1:2005 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET

Részletesebben

4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés)

4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés) 4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés) ). A gyártás-előkészítés-irányítás funkcióit, alrendszereit egységbe foglaló (általános gyártási) modellt a 4.1. ábra szemlélteti.

Részletesebben

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication

Részletesebben

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 29. szám 125. évfolyam 2010. október 15. TARTALOM.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 29. szám 125. évfolyam 2010. október 15. TARTALOM. 29. szám 125. évfolyam 2010. október 15. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 62/2010. (X. 15. MÁV Ért. 29.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok

Részletesebben

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

xha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.III mellékletet

xha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.III mellékletet 3. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

2015/9. SZÁM TARTALOM

2015/9. SZÁM TARTALOM 2015/9. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 9/2015. (II. 25. MÁV-START Ért. 9.) sz. vezérigazgatói utasítás a téli időjárás alkalmával követendő eljárásról szóló 4/2015. (II. 6. MÁV Ért. 2.) EVIG sz. D.4 sz.

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2014. év január hó 1.

Részletesebben

A GYŐR-SOPRON-EBENFURTI VASÚT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (GYSEV Zrt.)

A GYŐR-SOPRON-EBENFURTI VASÚT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (GYSEV Zrt.) 8314./2016. A GYŐR-SOPRON-EBENFURTI VASÚT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (GYSEV Zrt.) ORSZÁGOS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ DÍJSZABÁS ÉS JOGSZABÁLYOKBAN MEGÁLLAPÍTOTT UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK

Részletesebben

Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. 2007.

Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. 2007. Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez

Részletesebben

Tantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1.

Tantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1. Tantárgyi útmutató 1. A tantárgy helye a szaki hálóban Gazdálkodási és menedzsment szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz kattintson a képre! Turizmus - vendéglátás szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet

Részletesebben

I. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki

I. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki A Közlekedési Főfelügyelet közleménye a nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 jármű-kategóriába tartozó gépkocsik) vizsgálatát (is) végző vizsgálóállomásokon alkalmazandó mérő-adatgyűjtő

Részletesebben

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból 16. Tétel Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból. Az értékteremtő folyamatok a vállalat működésében, az értéklánc elemei. A teljesítmény és menedzsmentje,

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A KUMULÁCIÓ JELENTŐSÉGE NEMZETKÖZI

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 10.1:2015.07.15.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 10.1:2015.07.15. 1 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. FOGALMAK... 3 3. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK... 4 4. KIÜRÍTÉS... 5 4.1. Általános feltételek... 5 4.2. Elrendezési megoldások, feltételek a kiüríthetőség igazolására... 7

Részletesebben

Dr. Má tyus Já nos, Szabó Lajos: Á ruszállítási technológiák 2.

Dr. Má tyus Já nos, Szabó Lajos: Á ruszállítási technológiák 2. Dr. Má tyus Já nos, Szabó Lajos: Á ruszállítási technológiák 2. 1 SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM Tá voktatá si tagozat 1996 å rta: Dr. Má tyus Já nos fõiskolai docens Szabó Lajos fõiskolai tanársegéd Széchenyi

Részletesebben

MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata

MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata 1974(1 < í MAGYAR PEDAGÓGIA A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata Megindult 1961-ben, korábban megjelent 1892 1947 között, majd 1949 1950-ben A szerkesztő bizottság

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ a felcsúti új Faluház megépítése tárgyú, a Kbt. 122. (7) bekezdés a) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra TARTALOMJEGYZÉK ÚTMUTATÓ

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet: PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program

Részletesebben

Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.II mellékletet Az ajánlatokat a következő címre kell benyújtani:

Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.II mellékletet Az ajánlatokat a következő címre kell benyújtani: 3. melléklet a 14/2010. (X. 29.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. A tulajdonosi jogok gyakorlása

1. A rendelet hatálya. 2. A tulajdonosi jogok gyakorlása Sülysáp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (IV. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről EGYSÉGES

Részletesebben

A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc)

A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc) 1 A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc) 1. A számviteli törvény 2013. évi változásai - készpénzkorlátozás megszűntetése, ehhez kapcsolódóan a pénzkezelési szabályzat

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.1.30. COM(2013) 33 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a vonaton

Részletesebben

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.1.1/09-11. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.1.1/09-11. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a örnyezet és Energia Operatív Program EOP-1.1.1/09-11 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése című konstrukcióhoz érvényes: 2013. január 9 -től Tartalom A. A

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268

Részletesebben

BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 I N F R A S T R U K T Ú R A L É T E S Í T M É N Y E K K I V I T E L E Z

Részletesebben

Presentation Pályavasúti szolgáltatások Title igénybevétele és díjai

Presentation Pályavasúti szolgáltatások Title igénybevétele és díjai Presentation Pályavasúti szolgáltatások Title igénybevétele és díjai Vasútgazdaságtan dr. Farkas Gyula, Zrt. Győr, 2014. szeptember 25. Tartalom Pályavasúti szolgáltatások, Hálózati Üzletszabályzat 5.

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

KÍSÉRŐLEVÉL ELLENŐRZÉSI JELENTÉS MEGKÜLDÉSÉHEZ

KÍSÉRŐLEVÉL ELLENŐRZÉSI JELENTÉS MEGKÜLDÉSÉHEZ KÍSÉRŐLEVÉL ELLENŐRZÉSI JELENTÉS MEGKÜLDÉSÉHEZ Iktatószáma: Ellenőrzés száma: Tárgy: Ellenőrzési jelentés megküldése Tóth László Jegyző Úr részére Tisztelt Hivatalvezető Úr! A 2015. évi belső ellenőrzési

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 4. A vagyon elemzése Szerzı: Harnos László

Részletesebben

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére, L 343/558 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2015.12.29. A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2447 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

Vasúti infrastruktúragazdálkodás kontrolling bázisú döntéselőkészítő rendszerek alkalmazásával

Vasúti infrastruktúragazdálkodás kontrolling bázisú döntéselőkészítő rendszerek alkalmazásával Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Vasúti infrastruktúragazdálkodás kontrolling bázisú döntéselőkészítő

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László

Részletesebben

11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet. a közvilágításról

11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet. a közvilágításról 11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet a közvilágításról A villamosenergia fejlesztésér l, átvitelér l és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtására kiadott 40/1962. (XI. 11.)

Részletesebben

ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő)

ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő) ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő) Postacím:.. Székhely:.. Aláírásra jogosult képviselője:....

Részletesebben

A LAKÁSSZÖVETKEZET AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS SZERVEZETE

A LAKÁSSZÖVETKEZET AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS SZERVEZETE INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET SZERVEZETI SZABÁLYZAT (SZSZ) Dunaújváros, 2012. 05. 10. 2 I. A LAKÁSSZÖVETKEZET AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS SZERVEZETE 1. A szövetkezet pontos neve: Intercisa Lakásszövetkezet (továbbiakban:

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D036059/02 számú dokumentum I. mellékletét.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D036059/02 számú dokumentum I. mellékletét. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 16. (OR. en) 5363/15 ADD 1 TRANS 21 FEDŐLAP Küldi: Címzett: az Európai Bizottság a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.: D036059/02 - ANNE 1 Tárgy: MELLÉKLET

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ Módosításokkal egységes szerkezetben Mezőgazdasági vontató és erdészeti szárzúzó beszerzése a KEOP-312/2F/09-11-2013-0017 azonosítószámú projekt

Részletesebben

5/2004. (I. 28.) GKM rendelet. a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól

5/2004. (I. 28.) GKM rendelet. a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól A közúti közlekedésr l szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának 4. alpontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

2014/35. SZÁM TARTALOM

2014/35. SZÁM TARTALOM 2014/35. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 68/2014. (VII. 24. MÁV-START Ért. 35.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók vasúti járművezetői tanúsítványával kapcsolatos

Részletesebben

1. sz. malléklet. A fővárosi autóbuszpark valamint a BKV Zrt. jelenlegi járműállományának a bemutatása. 1. A fővárosi autóbusz-járműpark megújítása

1. sz. malléklet. A fővárosi autóbuszpark valamint a BKV Zrt. jelenlegi járműállományának a bemutatása. 1. A fővárosi autóbusz-járműpark megújítása 1. sz. malléklet A fővárosi autóbuszpark valamint a BKV Zrt. jelenlegi járműállományának a bemutatása 1. A fővárosi autóbusz-járműpark megújítása 201 0-re a budapesti buszpark Európában egyedülállóan rossz

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK DEPÓNIA Hulladékkezelő és Településtisztasági Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 3. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK Tolólapos kompaktor beszerzése adásvételi szerződés

Részletesebben

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

3. Állapítsa meg, hogy 1 db. KÖNYV 5. kötete és annak egyes részei szerzői jogvédelem alatt állnak-e.

3. Állapítsa meg, hogy 1 db. KÖNYV 5. kötete és annak egyes részei szerzői jogvédelem alatt állnak-e. A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye A szakvélemény címe: Gyűjteményes műnek minősülő kiadványok összehasonlító vizsgálata Ügyszám: SZJSZT 15/12. A szakvélemény szövege A Megkereső által

Részletesebben

Alapvető megfontolások adalékanyagok alkalmazása során

Alapvető megfontolások adalékanyagok alkalmazása során Alapvető megfontolások adalékanyagok alkalmazása során A korszerű kenőanyagok fejlődése és helyes alkalmazásuk jelentős gazdasági kihatással jár. A feladathoz optimálisan kiválasztott kenőanyagok az energia-megtakarítás,

Részletesebben

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ OTP Fáy András Alapítvány Komplex portálrendszer fejlesztése és mobil alkalmazások fejlesztése tárgyú, a Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárásához

Részletesebben

Vasúti Üzemirányítás 2.

Vasúti Üzemirányítás 2. Vasúti Üzemirányítás 2. peratívirányítás Tervező főirányítók Hálózati főüzemirányító Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító Rendkívüli küldemény irányító Területi főüzemirányít ó BP Területi főüzemirányít

Részletesebben

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30.

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30. Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA Lezárva: 2008. március 30. 1 Tartalom Rövidítések I. A FORDÍTOTT ADÓZÁS FOGALMA II. A FORDÍTOTT ADÓZÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK III. A FORDÍTOTT ADÓZÁS

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet 1. oldal: összesen: 20 Iktatószám: Országos Idegtudományi Intézet ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06.. F igazgató F igazgató gazdasági helyettese 2. oldal: összesen: 20 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében 1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

MELLÉKLET. Iránymutatás

MELLÉKLET. Iránymutatás HU MELLÉKLET Iránymutatás az Unió által megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra vonatkozóan a közbeszerzési szabályok megsértése esetén végrehajtandó pénzügyi korrekciók megállapításáról

Részletesebben

A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. Általános Szabályok 4 1. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések 4 2. Üzletszabályzat hatálya, a Hitelintézet és az

Részletesebben

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. 9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel,

Részletesebben

Magyarország-Budapest: Járműállomány-javítási és karbantartási szolgáltatások 2014/S 031-050211. Ajánlati/részvételi felhívás. Szolgáltatásmegrendelés

Magyarország-Budapest: Járműállomány-javítási és karbantartási szolgáltatások 2014/S 031-050211. Ajánlati/részvételi felhívás. Szolgáltatásmegrendelés 1/13 Ez a hirdetmény a TED weboldalán: http://ted.europa.eu/udl?uri=ted:notice:50211-2014:text:hu:html Magyarország-Budapest: Járműállomány-javítási és karbantartási szolgáltatások 2014/S 031-050211 Ajánlati/részvételi

Részletesebben

A Kollektív Szerződés hatálya 1. 2. Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya az Mt. 208. (1) (2) bekezdései szerinti vezető állású munkavállalóra.

A Kollektív Szerződés hatálya 1. 2. Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya az Mt. 208. (1) (2) bekezdései szerinti vezető állású munkavállalóra. A MÁV Zrt. határozatlan időtartamra szóló, Kollektív Szerződése (egységes szerkezetben a 2013. július 1. napjától hatályos módosításokkal) 2 A felek megállapodnak abban, hogy a Kollektív Szerződés időbeli

Részletesebben

Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához

Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához A lakásszövetkezetek törvényes működésének elengedhetetlen feltétele a tisztségviselők szabályszerű választása. Az alábbiakban áttekintjük

Részletesebben

xha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.III mellékletet

xha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.III mellékletet 3. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

EGYSZERŰ ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA A

EGYSZERŰ ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA A 3. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

B/6 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉSI JOGBAN (ADÁSVÉTEL, VÁLLALKOZÁS, MEGBÍZÁS, BIZTOSÍTÁS)

B/6 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉSI JOGBAN (ADÁSVÉTEL, VÁLLALKOZÁS, MEGBÍZÁS, BIZTOSÍTÁS) EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG ALAPELVI SZINTEN 4. (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve

Részletesebben

2000. évi CXII. törvény

2000. évi CXII. törvény 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA:

AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: BENE LAJOS A PIACKUTATÁS MUNKAKÖRE. Az emberi haladás jellemző sajátsága, hogy a jólétét egészen közvetlenül érintő kérdésekre legkésőbben

Részletesebben

Dokumentáció uniós értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárásban

Dokumentáció uniós értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárásban AJÁNLATKÉRŐ: MÓRA FERENC MÚZEUM 6720 SZEGED, ROOSEVELT TÉR 1-3. Dokumentáció uniós értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárásban,,régészeti feltárásokhoz kapcsolódó terepi kézi és gépi földmunka, valamint

Részletesebben

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELEMI BESZÁMOLÓJÁNAK PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI) ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA. 2003. május 001-1

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELEMI BESZÁMOLÓJÁNAK PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI) ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA. 2003. május 001-1 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELEMI BESZÁMOLÓJÁNAK PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI) ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA 2003. május 001-1 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság A központi költségvetési

Részletesebben

3. a beszerzés tárgya, illetőleg mennyisége, továbbá a műszaki leírás, illetőleg a minőségi követelmények, teljesítménykövetelmények:

3. a beszerzés tárgya, illetőleg mennyisége, továbbá a műszaki leírás, illetőleg a minőségi követelmények, teljesítménykövetelmények: 15-JOGI/../2015. Ajánlattételi felhívás Az Oroszlányi Közösségi Színtér és Könyvtár épülete kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése a KEOP-2015-5.7.0 kódszámú konstrukció keretében tárgyú, a

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

Pedagógus továbbképzések. a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás. intézményeiben

Pedagógus továbbképzések. a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás. intézményeiben Pedagógus továbbképzések a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás intézményeiben A képzések hatékonyságának felmérése, javaslattétel a pedagógus kompetencia fejlesztési terv aktualizálására Készítette:

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Napirendi pontok: 1.) Rendelettervezet az étkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjáról Előadó: Dr.

JEGYZŐKÖNYV. Napirendi pontok: 1.) Rendelettervezet az étkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjáról Előadó: Dr. Rábakecöl Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2011. szám JEGYZŐKÖNYV Készült: a rábakecöli polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében 2011. március 14-én (hétfőn) 17,30 órakor megtartott rendkívüli

Részletesebben

teljes egészébon elkészíthessék.

teljes egészébon elkészíthessék. MUZEOLÓGIAI FELADATOK A BUDAVÁRI PALOTA TERVEZÉSÉBEN ÚJJÁÉPÍTÉSÉNEK Budapest belterületén, különösen a pesti Duna-parton járva, szinte minden járókelő önkéntelenül is végigfut pillantásával a Várhegy tetején

Részletesebben

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 6 Dr. Fá z si Lá sz l ó PhD * Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS Szakoly Község Önkormányzata AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS Oktatási, képzési szolgáltatások beszerzése tárgyú Kbt. 122. (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra AJÁNLATTÉTELI

Részletesebben

Tisztelt Nevelők, Pedagógusok!

Tisztelt Nevelők, Pedagógusok! Tisztelt Nevelők, Pedagógusok! A mindennapi közlekedés legsérülékenyebb és legveszélyeztetettebb csoportját a gyerekek képezik, köszönhetően annak, hogy életkoruknál fogva tájékozódási, észlelési és koordinációs

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ 2011/1. SZÁM

ÉRTESÍTŐ 2011/1. SZÁM ÉRTESÍTŐ 2011/1. SZÁM Utasítások: TARTALOM Oldal 1/2011. (2011. IV. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a mérési és ellenőrzési célból történő díjtalan utazásról szóló NFM engedélyről...

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI

Részletesebben

Villamos szakmai rendszerszemlélet

Villamos szakmai rendszerszemlélet Villamos szakmai rendszerszemlélet A rendszerszemlélet szükségessége és alapjai Egy 80-as évekbeli és egy mai, korszerűnek tekinthető családi- vagy társasházi lakóépületben található vezetékrendszerek

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek Kérjük figyelmesen olvassa el az Általános Szerződési Feltételeket a továbbiakban ÁSZF - és kizárólag abban az esetben vegye igénybe szolgáltatásainkat, amennyiben minden

Részletesebben

Az ellenőrzés módszertana

Az ellenőrzés módszertana Az ellenőrzés módszertana Az ellenőrzés elemei a tényhelyzet megállapítása, a tényhelyzet viszonyítása a követelményhez (összehasonlítás) és az összehasonlítás eredményének értékelése. Az ellenőrzés fogalma

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS 2015-0320-5 vasúti baleset Nógrádszakál állomás 2015. április 8.

ZÁRÓJELENTÉS 2015-0320-5 vasúti baleset Nógrádszakál állomás 2015. április 8. ZÁRÓJELENTÉS 2015-0320-5 vasúti baleset Nógrádszakál állomás 2015. április 8. A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, vasúti balesetek és váratlan vasúti események okának, körülményeinek feltárása

Részletesebben

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE Budapest 2012 2 Írta: Harmat Anna Somogyi Gyula Lektorálta

Részletesebben

Fafizika 10. elıad. A faanyag szilárds NYME, FMK,

Fafizika 10. elıad. A faanyag szilárds NYME, FMK, Fafizika 10. elıad adás A faanyag szilárds rdságának jellemzése Prof. Dr. Molnár r SándorS NYME, FMK, Faanyagtudományi nyi Intézet A szils zilárdsági és rugalmassági gi vizsgálatok konkrét céljai lehetnek

Részletesebben