Vasúti szállítás és infrastruktúra I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vasúti szállítás és infrastruktúra I."

Átírás

1 Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Közlekedési Tanszék Arató Károly Vasúti szállítás és infrastruktúra I. Győr, 2009.

2 Tartalomjegyzék A./ VASÚTI TEHERKOCSIK IDŐFELHASZNÁLÁSAI 7 1. Kereskedelmi üzemi okokból a vonaton kívül töltött idő A rakodási műveletek A vasúti és a csatlakozó üzemi folyamatok összehangolása A vasút és fel-, illetőleg elfuvarozó üzem összehangolása Központosított el- és felfuvarozás A központi állomás-rendszer Az árukezelési helyek kiszolgálásának tervezése A Mamedov-féle módszer A Dlugacs- és Deribász-féle módszer A rakodóhely kiszolgálási idő- (sor-) rend megállapítási módszer továbbfejlesztése A szükséges idő megállapítása azonos rakodási idejű kocsicsoportok kiállítása 19 esetén A szükséges idő megállapítása különböző rakodási idejű kocsicsoportok kiállítása 21 esetén A rakodóhely kiszolgálás összehangolása a menetrenddel Irányvonatok rakodásának tervezése Az irányvonat rakodását egyetlen helyen végzik Az irányvonat rakodását két helyen végzik Az irányvonat egynemű áruval történő rakodását három, vagy annál több rakodóhelyen 29 végzik 2. A vonaton kívüli meddő idő felhasználások A vonaton kívüli, tervezhető meddő idők A műveletek közötti várakozások és az ütközések A gyűjtési idő Kocsigyűjtési kocsióra ráfordítás A kocsigyűjtési együttható (c) Az egy szerelvény gyűjtési ideje A gyűjtési kocsióra ráfordítás csökkentése A kocsigyűjtési kocsióra ráfordítás a terhelési norma változásakor A kocsigyűjtési idő és a kocsióra ráfordítás többcsoportos vonatok összeállítása 40 és kocsicsoport csere esetén 2.2. A veszteség- (zavar) idők 43 B./ ÁLLOMÁSI ÜZEMI FOLYAMAT TÉRBENI ELHELYEZÉSE Az üzemi folyamat és berendezések közötti kölcsönhatás A vasúti berendezések osztályozása A vasúti állomásokkal kapcsolatos alapismeretek Az állomások osztályozása Állomások fő vágányfajtái Irány és vonal szerinti üzem Az állomási vágányberendezések kialakításának elvei Az állomástervezés általános mente és tervezetek Az állomástervezés műszaki alapismeretei Irány- és lejtőviszonyok, kitérők alkalmazása állomásokon 57 2

3 Állomási vágánytengely távolságok Vágányhosszak és csonka vágányok Szükséges vágányhosszak Használható vágányhosszak Csonka vágányok Állomások helyszínrajzának kidolgozása Az állomási berendezések elméleti és valóságos térbeni elrendezése 68 C./ NYÍLTVONALI SZOLGÁLATI HELYEK ÉS KÜLÖNBÖZŐ ÁLLOMÁSFAJTÁK 69 ÜZEMI FOLYAMATA ÉS (TÉRBELI) ELRENDEZÉSE 1. Nyíltvonali szolgálati helyek Megállóhelyek Rakodóhelyek Megálló-rakodóhelyek Iparvágány kiágazások Pályaelágazások Forgalmi kitérők Állomások és pályaudvarok Középállomások A középállomás feladatai A középállomás üzemi részfolyamatai A tolató tehervonatok középállomási tolatási műveletei A kisorozás nélküli és vonattartózkodás alatti rakodások A vasút és a közút kooperációja a darabáru forgalomban Rakodási és lépcsőzetes irányvonatok szervezése A középállomások kialakítása A középállomások berendezései A középállomások elrendezése Típusállomások kialakítása Típusállomások kialakításának irányelvei A foglaltságok megállapításának módszere A vonali feladatok megállapítása Az állomási feladatok foglaltságának megállapítása Az állomási vágányok gyakorlatilag szükséges mennyisége A típuscsoportba sorolható állomások jellemzése Az egyvágányú pályák korszerű típusállomásai Kétvágányú pályák típus középállomásai Rendelkező állomások A rendelkező állomások kialakulása A rendelkező állomás üzemi folyamata A rendelkező állomás főbb feladatai A rendelkező állomás sajátos üzemi részfolyamatai A rendelkező állomások kialakítása A rendelkező állomások berendezései 113 3

4 A rendelkező állomások elrendezése Teherpályaudvarok A teherpályaudvarok rendeltetése és osztályozása A teherpályaudvari üzemi folyamat A teherpályaudvarok feladatai A teherpályaudvar üzemi részfolyamatai A teherpályaudvarok kialakítása A teherpályaudvarok berendezései A teherpályaudvarok elrendezése A helyi teherpályaudvarok általános elrendezése Az iparvágány kiszolgáló teherpályaudvarok elrendezése A körzeti (központi) teherpályaudvarok Az átrakó- és a kikötő állomások Rendező pályaudvarok A rendező pályaudvarok feladatai Rendező pályaudvar üzemi folyamata A rendező pályaudvarok osztályozása A rendező pályaudvari adminisztratív feladatok Rendező pályaudvarok általános elrendezése Gurítódombos rendező pályaudvarok Folytonos esésű rendező pályaudvar Rendező pályaudvari műveletek Szétrendezés előtti műveletek A vonat szétrendezése (és egyidejű összeállítás) A szétrendezési teljesítmény és biztosítása A gurítási teljesítmény meghatározása A gurítómozdonyok és tevékenységük szervezése A helyhez kötött berendezések kapacitásának fokozása A gurítás és az összetolás irányítása A gurítódombi munka jellemzői, nyilvántartásuk és elemzésük Irányvágányi részfolyamat Az irányvágányi műveletek Az irányvágány specializáció Vonat-összeállítás Indító vágánycsoporti műveletek A rendező pályaudvari berendezések kialakítása Vonatfogadó vágányok Gurítóberendezés Az elosztó (szétrendező) kitérő körzet Automatikus vágányhídmérleg Rendező pályaudvarok fékberendezései A kocsifékek A fékdorong 212 4

5 A féksaru Féksarus vágányfék (a sarukidobó) A gépi vágányfékek A mechanikus vágányfékek Az örvényáramú fék A szétrendezés (a kocsifékezés) automatizálása Az irányvágányok Az állomási (finom) rendező vágánycsoport A vonatindító vágányok Egyéb rendező pályaudvari berendezések A mozdony (üzemi, közlekedési, forgalmi) vágányok A vontatási telep A kalauz- és poggyászkocsi vágány A sérült kocsik javító vágánycsoportja A kocsimosó, tisztító és fertőtlenítő berendezés Az átrakó telep A rendező pályaudvari információ átviteli berendezések A rendező pályaudvari világítástechnikai berendezések Rendező pályaudvari műveletek ütemességének biztosítása A vonat-összeállítás, a kocsigyűjtési és az indítási ütem összehangolása A vonat-szétrendezés összehangolása az összeállítással, a menetrenddel és a 243 gyűjtési folyamattal A vonatfogadó és indító vágánycsoporton végzett műveletek kapcsolata a menetrenddel A rendező vágányrendszer és a helyi kocsikkal kapcsolatos műveleteket lebonyolító 245 állomási körzetek munkájának összehangolása A tolatómozdonyok közötti munkamegosztás A rendező pályaudvari részfolyamatok összehangolásának, nivellálásának menete 247 D./ AZ ÁLLOMÁSI ÜZEMI FOLYAMAT IDŐRENDJE Az állomási üzemterv szerkezete Az állomási üzemterv készítése A tolatási feladatok időrendjének meghatározása A tolatási munkák csoportosítása A mozdonyonkénti tolatási terv Az állomási üzemtervvel összefüggő összehangolási feladatok A kiszolgáló állomás és az iparvágányon folyó tevékenység egységes üzemterve Az egységes üzemterv grafikonok Az állomási üzemterv és végrehajtása jóságának ellenőrzése Az állomási kocsitartózkodási idő Az átlagos kocsitartózkodási idő meghatározása Az átlagos kocsitartózkodási idő meghatározása a kocsiráfordítások alapján A továbbmenő kocsiknál 266 5

6 Az átmenő kocsiáramlatok tartózkodási összóra ráfordítása A helyi kocsik tartózkodása Az átlagos kocsitartózkodási idő meghatározása valamennyi kocsiféleség tartózkodási idejének ismeretében Az átlagos kocsitartózkodási idő meghatározása az átbocsátott kocsimennyiség 268 alapján Irodalomjegyzék

7 A./ VASÚTI TEHERKOCSIK IDŐFELHASZNÁLÁSAI A Vasúti rendszertechnikai ismeretek c. jegyzetben korábban ismertetett módon, a vasúti teherkocsiknál a szállítási folyamat tér- (nyíltvonal, állomás) és időbeliségét követve különböző időfelhasználások adódnak. Röviden összefoglalva: a) Vonatban töltött idő Nyíltvonalon Menetidő Tiszta menetidő Indítási-gyorsítási időtöbblet Megállási-fékezési időtöbblet Tartózkodások Állomáson töltött idő Forgalmi jellegű időfelhasználások Kereskedelmi jellegű időfelhasználások Műszaki okokból adódó időfelhasználások Meddőidő Menetrendi kötöttségek Előre tervezhető ütközés jellegű idők Nem tervezhető veszteség idők b. Vonaton kívüli időfelhasználás Forgalmi okokból adódó időfelhasználások (tolatás) Kereskedelmi okokból adódó időfelhasználások (rakodás) Műszaki okokból adódó időfelhasználás (vizsgálat, javítás, karbantartás) Meddőidő felhasználások (kocsigyűjtés, tervezhető kötöttségek, zavaridők) Mivel a Vasúti rendszertechnikai ismeretek c jegyzet a teherkocsik vonatban töltött ideje alatti és vonaton kívüli időfelhasználásait a tolatással bezárólag részletesen tárgyalja, ezekkel most nem foglalkozunk. A műszaki okokból adódó időfelhasználások a vontatás témakörében kerülnek ismertetésre. A rakodások, a kocsigyűjtés folyamata, a tervezhető és nem tervezhető meddőidők tárgyalása azonban e jegyzet A./ fejezetéhez tartozik. 7

8 1. Kereskedelmi üzemi okokból a vonaton kívül töltött idő A helyi kocsik akár le-, akár feladási kocsik, vagy rakva rakottak - állomási tartózkodásának középpontjában a rakodási művelet áll. A helyi kocsi kezelési állomási-üzemi részfolyamat tisztázásának és alakításának meghatározó vasútüzemi tényezői így a: rakodás, kocsi érkezési időpontja, kocsi szóba jöhető legkedvezőbb indulási időpontja, amit végsősorban a munkarend determinál. Kétségtelen, hogy a kocsi feladási és leadási részfolyamatok visszahatnak a menetrendre is, és ezt a vonatközlekedési terv, a menetrendkészítés és az operatív forgalom tervezés és irányítás során figyelembe kell venni. Az egyszerűség kedvéért adott vonatközlekedési tervvel és menetrenddel számolunk és egyelőre a kölcsönhatást sem vizsgáljuk. A helyi kocsi érkezése és indulása közti részátfutási (kocsitartózkodási) idő alatt végzendő műveletek és műveletcsoportok lényegében öt a meddő időket is tartalmazó részfolyamatba sorozhatók: a vonatból való kisorozással, a kiállítással, a rakodással, a kihúzással és a vonatba való besorozással összefüggő részfolyamatok. A kiállítással és kihúzással kapcsolatos műveleteket közös néven rakodóhely kiszolgálásnak nevezzük. A vonatból való kisorozás, illetve az abba való besorozás némileg eltérő módon történik, ha a szóban forgó vonat feloszlik, illetve a besorozási állomáson kerül összeállításra, és másként, ha átmenő vonatból való kisorozásról, illetve abba való besorozásról van szó. Anélkül, hogy e műveletcsoport részletesebb tárgyalásába bocsátkoznánk, megjegyezzük, hogy a vonatfeloszlatás, illetve összeállítás esetén a helyi kocsik szétrendezési, illetve vonat-összeállítási részfolyamatokon is átesnek. Átmenő vonatból való kisorozás, illetve abba való besorozás esetén viszonylag egyszerű nem ritkán a kiállítással és kihúzással összefonódó tolatási műveletekről van szó, amelyek technológiai, térbeni és időbeni lebonyolítása az eddigiek után nem okoz nagy problémát. A szorosabban vett kiállítási és kihúzási műveleteknek a rakodási részfolyamattal való összefonottsága és ezek által való determináltsága miatt, ezeket tehát a rakodóhely kiszolgálást annak ellenére, hogy ez lényegében forgalmi műveletcsoport, a kereskedelmi- üzemi részfolyamat keretében tárgyaljuk. A rakodóhely kiszolgálás lényegén mit sem változtat, hogy a rakodáson átesett, az állomásról elküldendő kocsik továbbítása, helyben összeállított (rakodási) irányvonatokkal történik-e, avagy menetek segítségével juttatják azokat az összeállítás vagy vonatba sorozás helyére. Mégis az előbbi kérdésre külön is kitérünk. 8

9 Bár figyelmünket a kereskedelmi üzemi művelet csoporttal kapcsolatban is a rakodási műveletek mellett elsősorban a tolatásiakra koncentráljunk, azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy e két legfontosabb műveletcsoportot számos egyéb időfelhasználás is kíséri. Az adminisztratív szervezési és irányítási műveletekkel nem foglalkozunk ugyan, de külön ki kell emelni a rakodások, a kocsik elosztása és a tolatási részfolyamatok tervezési műveleteit és az ezeket lehetővé tevő adatszolgáltatási és szervezési rendszert. Ezeket a műveleteket mind egyidejűsíteni kell a szorosan vett üzemitechnikai folyamtokkal, illetve azokat megfelelően kell végrehajtani. Általában elvéként kell kimondani, hogy irányítási adminisztratív művelet miatt üzemi-technikai művelet nem halasztódhat. A meddő idők most is számottevő részét emésztik fel a kocsitartózkodási időnek. Gondolunk a kisorozás utáni kiállításra való várakozásra, majd a rakodás megkezdéséig eltelő meddő időre, a kihúzásig felmerülő idő felhasználásra, végül arra, amely a vonatba sorolásig eltelik. Mindezeknek van adott állomási berendezések és technológia, valamint fuvarozási feladatok és menetrend mellett megtervezhető állás és ütközési idő jellegű része, és van előre nem látható nem tervezhető része is. Ezek részletesebb tárgyalásába most nem bocsátkozunk. A fuvarozott termék és előállítási, illetve felhasználás folyamatának sajátosságaitól, valamint mennyiségétől függően, a vasúti és termékelőállító, illetve felhasználó szervek üzemi folyamata közötti kapcsolat közvetlenebb és közvetettebb rendszerét alakították ki. A közvetlen kapcsolat általában iparvágányon keresztül, a közvetett ez idő szerint leggyakrabban közúti, ritkábban kisvasúti, kötélpályás, csővezetékes stb. szállítás közbeiktatásával alakítható ki. Bármelyik kapcsolati forma kerül is alkalmazásra, középpontjában a rakodás és a vele szorosan összefüggő műveletek állnak. Elvileg csupán annyi a különbség, hogy a termék ki-, illetve beszállítása, közvetett kapcsolat esetén, a más szállítóeszközök beiktatás következtében ez idő szerint általában ismételt rakodással jár. Éppen a ki- és beszállítás (mint a szélesebb értelemben vett rakodóhely kiszolgálás részei) komplex és egységes szemlélete eredményezi, hogy az újabb fejlődés ezen összetett részfolyamat összehangolt és egyre inkább koncentrált, valamint egységes irányítása, tervezése, szervezése és lebonyolítása irányába mutat. Ezért a továbbiakban megkíséreljük a kérdést komplex szemléletben tárgyalni A rakodási műveletek A rakodási műveletek ez idő szerint igen gyakran a vasúti állomási üzemi folyamat legszűkebb és többnyire mértékadó keresztmetszetét jelentik. Ismert okoknál fogva (munkaerőhiány, nehéz testi munka) a szűk keresztmetszet elhárításának más módszere, mint a gépesítés, nincsen. A rakodógépek kihasználása pedig folyamatos üzemeltetést követel meg, ami viszont a rakodások koncentrálását, általában sokoldalúan használható kocsikat és rakodó berendezéseket igényel. A rakodási műveletek berendezéseinek és technológiájának ismertetése szerteágazó, nagy feladat. Ezzel mi nem foglalkozunk. Csupán utalunk a munkák időrendjének, ciklusidejének problematikájára. 9

10 A rakodási műveletek és részfolyamat időrendjének kialakítása nem tér el az ilyen feladatok általános megoldásától. De rá kell mutatni, hogy mivel a kocsi rakodás alatti tartózkodása egyben a szállítató felekkel való kapcsolat megoldásának is döntő szakasza, ehhez nagyon fontos fuvarozásjogi, szállíttató-üzemi és vasútüzemi kérdések kapcsolódnak. Ez az oka annak, hogy a rakodási idő maximális tartamát érések, megfigyelések és statisztikai eljárások alapján (közforgalmú rakodóhelyeknél) jogszabályokkal, vagy (pl.: iparvágányoknál) szerződéssel is megállapítják. A továbbiak során feltételezzük, hogy az egy kocsira vonatkoztatott rakodási idők adottak. Több kocsi rakodása esetén rendszerint törekedni kell a rakodáshoz egyszerre beállítható kocsimennyiség egyidejű rakodására, tehát arra, hogy a kocsicsoport rakodási ideje lényegében az egy kocsi rakodási idejével legyen egyenlő. E törekvésnek azonban a rakodó berendezések sajátosságai és mennyisége korlátot szabhatnak. Az előzőekben vázolt koncepcióknak megfelelően bár általában a vasúti kocsiból való ki-, illetve abba való berakásra gondolunk elsősorban, mindenkor szemünk előtt kell, hogy lebegjen az a gondolat, hogy ez a rakodás jelentheti: a termelési folyamatokkal való közvetlen kapcsolatot, a csatlakozó (fel- és elfuvarozó) szállítóeszközbe, illetve abból való rakodást és tárolóból, illetve tárolóba való rakodást, mikor is a termelési, rá- és elfuvarozási, illetve belső anyagmozgatási folyamattal való kapcsolat a tárolón keresztül áll fenn A vasúti és a csatlakozó üzemi folyamatok összehangolása Az eddigiek során a helyi kocsikon kereskedelmi-üzemi okokból vonaton kívül végzett műveletek időrendjét elsősorban vasútüzemi szempontból vettük szemügyre. Tény, hogy (a menetrenden keresztül) közvetve hatnak erre az időrendre a vasútüzemi folyamathoz közvetlenül, vagy közvetve csatlakozó üzemek és szállítószervek termelési üzemi folyamatai is. Azonban a kereskedelmi műveleteken át a vasúti üzemi folyamat sokkal közvetlenebb és szorosabb kapcsolatban áll a rakodófelek üzemi folyamataival, mint amennyi a menetrenden keresztül kifejezésre juttatható. Nem beszélve most a kapcsolat technikai és technológiai vonatkozásairól, szólni kell a vasúti és a csatlakozó üzemi folyamatok időrendjének összehangolásáról, amely másként oldható meg, ha: 1. a csatlakozó üzem termék kibocsátása, illetve felhasználása folyamatos, de: 11. a vasút szóba jöhető szállító és rakodási kapacitásához képest kisebb volumenű, és ha: 12. a folyamatosan kibocsátott, illetve felhasznált termékvolumen a vasúti szállító és rakodási kapacitáshoz mérten nagyobb, 2. a csatlakozó üzem termék-kibocsátása, illetve felhasználása szakaszos, időszakos, vagy egyszeri, de: 21. kis volumenű 22. nagyobb mennyiségű. 10

11 Az időszakos rakodási feladatok általában, a kis volumenű folyamatos rakodási feladatok pedig gyakran rá- és elfuvarozással kapcsolatosak. Ilyenkor az összhangot a rá- és elfuvarozás, valamint a vasúti üzemi folyamat között is meg kell teremteni. A kis volumenű, de folyamatos rakodási feladatok, különösen berakás esetén, termékgyűjtési folyamat útján hangolódnak össze a viszonylag nagy vasúti rakodási és szállítási kapacitással, de ez esetben is felmerülhet a rá- és elfuvarozás közbeiktatása is. Megjegyzendő, hogy a kocsi kiállítások időközének megállapításakor a kiszolgált üzem tervteljesítésének biztosítását, a vonatkozó fuvarozási határozmányokat és az irányvonati tervszámot, valamint a rendelkezési szakasz munkájának ütemességét is szem előtt kell tartani. Ha a fentiek alapján kiadódó értékek a követelmények betartását nem biztosítják, rendszerint a szűknek mutatkozó létesítmények (raktár, rakodófront, rakodógép) bővítése szükséges. A felvázolt összehangolási elvek a vasúthoz kapcsolódó minden termelési üzemi folyamatra érvényesek. Természetesen a csatlakozó üzem sajátosságaiból folyóan az összehangoláskor jelentkeznek speciális problémák is. A csatlakozó üzemek nagyon sokfélék lehetnek, de lényegileg három fő csoportba sorozhatók: a termelő-felhasználó, a tároló-kereskedelmi és a szállító üzemek csoportjába. A szállító üzemekkel kapcsolatban néhány kérdést külön is szükséges megtárgyalni A vasút és fel-, illetve elfuvarozó üzem összehangolása Miként már megállapítottuk, igen gyakran nemcsak a termelő-felhasználó- tároló és a vasút üzemi folyamatát kell összehangolni, hanem az esetleg közbeiktatott egyéb, rá- és elfuvarozó szállító eszközét is. Az összehangolás két korszerű módszeréről külön is meg kell emlékezni Központosított el- és felfuvarozás A küldeményeknek a központosított rendszerben történő el- és felfuvarozása azt jelenti, hogy a vasútállomásokról az áru elfuvarozását, illetve a vasútállomásokra az áruk felfuvarozását közúton meghatározott fuvarozó vállalat, kizárólagos joggal végzi. A fuvarozó vállalat kötelessége a küldeményeknek a feladó helyett történő feladása, illetve az átvevő helyett történi kiváltása is. A központosított el- és felfuvarozás keretében az eges vállalatok, üzemek, szövetkezetek stb. küldeményeit, azok helyett, kevesebb közúti kocsi igénybevételével, gazdaságosabb kihasználás mellett, a vasúti érdekeket is kellőképpen szem előtt tartva, a kocsik ütemes ki- és megrakását biztosítva, folyamatosan végzi a kooperáló vállalat. Ezáltal mód nyílik a korszerű kibernetikai és számítástechnikai módszerek alkalmazására (matematikai programozás, körjárati modell stb.). A fel- és elfuvarozás ilyen megszervezése mellett lényegileg a vasúti rakodóhelyek későbbiekben tárgyalandó kiszolgálásának problémája (pl. a kiállítási elfuvarozási, térítési, ráfuvarozási sorrend kérdése) vetődik fel, a közúti szllítóeszközö9kre vonatkozólag, némileg egyszerűbb formában. 11

12 A központosított szállítás elsősorban a tehergépkocsi-közlekedés teljesítményét és gazdaságosságát növelő módszer, de a vasúti közlekedésre is kedvezően hat: A központi állomás-rendszer A központi állomás rendszer lényege, hogy az árukat csak a központi állomásként kijelölt, rendszerint nagyobb, vasúti csomópontok között továbbítják vasúton, az egyes központi állomásokhoz kapcsolt körzeteket pedig közúton gépkocsikkal szolgálják ki. A központi állomás rendszer megvalósításával egyes áruforgalomra megnyitott vasúti szolgálati helyek (állomások, rakodóhelyek, iparvágányok) megszűnnek. Nagy gócpontokon belül ugyanazon feladat megoldását több szolgálati hely is elláthatja. A központosított el- és felfuvarozás, valamint a központi pályaudvar rendszer egymással szorosan összefügg. Sorrendben először a központosított fuvarozást kell megszervezni, majd miután ennek jó működésével és a körzetek kialakításával az állomás a körzeti feladatok ellátására is alkalmassá válik, kell a fuvarozást a körzeti rendszer formájában lebonyolítani. E fuvarozási rendszer megvalósítása egyrészt a népgazdaságilag helyes forgalommegosztás érvényesítésével a vasút tehermentesítése érdekében indokolt, másrészt pedig a vasút távlati fejlesztésére vonatkozó elvek megállapítása végett szükséges. A vasút szempontjából azok az előnyök, amelyek a darabáruk közútra terelésénél és a központosított szállításnál jelentkeznek, itt is fennállnak, sőt fokozhatók. Jelentősen csökkenthető a vonali állomásokat kiszolgáló tolató tehervonatok száma, növelhető azok utazási sebessége, kevesebb menetvonalat kötnek le a menetrendábrában, aminek következtében növekszik a vonalak, állomások átbocsátóképessége. Javul a kocsiforduló-idő, csökken az áruk fuvarozási ideje, nő a kereskedelmi sebesség. Megtakarítás jelentkezik a mozdony- és vonatkíséretnél, az állomási szolgálatnál. Egyszerűbbé, gyorsabbá válik a vonatok összeállítása. A közúti közlekedés szempontjából a közlekedési forma azzal a további előnnyel jár, hogy nő a központosított fuvarozással kiszolgált állomások áruforgalma, s nem kell közúti fuvarozási eszközöket a kisforgalmú állomások kiszolgálására igénybe venni. A fuvarozási feladatok koncentrálhatók. A fuvaroztató szempontjából előnnyel jár, mert rövidül a fuvarozási idő. A központi állomási rendszer tehát nagymértékben növeli mind a vasúti, mind a közúti fuvarozás termelékenységét Az árukezelési helyek kiszolgálásának tervezése Az állomás körzetében, arról hosszabb-rövidebb távolságra fekvő, rendszerint több-kevesebb csoportot alkotó árukezelési helyek kiszolgálása az állomások egyik legfontosabb teendője, nagy jelentőségű fuvarozási részfolyamat, amelynek helyes megszervezése jelentősen hozzájárul az állomási feladatok eredményes megoldásához. Az egyes árukezelési helyek is munkahelyek és szervezési egységek, de ebben a részfolyamatban működnek közre az erre a célra specializált tolató mozdonyok és többkevesebb ilyen feladatkörre is kijelölt egyéb mozdonyok. 12

13 Az állomást átmenetben érintő kocsik kivételével valamennyi áruszállításra felhasznált kocsi megfordul az árukezelési helyeken. E kocsik kezelése mind a vasúti dolgozókat, mind az állomási berendezéseket nagymértékben leköti. A kocsik kiállítására, kihúzására és a vonat indulásra való várakozása számottevő kocsióra mennyiséget emészt fel, amelyből ez idő szerint még nem csekély hányad (nem ritkán %) meddő időként jelentkezik. A meddő idők csökkentéséhez, az időtartalékok felszabadításához szükséges szervezési intézkedések kétirányúak lehetnek: a továbbítást megelőző és követő idők csökkentése, a rakodási és kezelési idők csökkentése. Az állomási tartózkodási idők számottevő része abból adódik, hogy az állomásra egyidőben érkező és különböző árukezelési helyekre irányuló kocsik folyamatos beállítása, a rakodások utáni kihúzása, a fel- és elfuvarozás, valamint a továbbító vonatokkal való elküldése nincs kellően megszervezve. Az ezekből származó veszteségidőket növeli, ha az árukezelési helyek kiszolgálásának sorrendje nincs helyesen meghatározva. A rakodóhelyekre kiállítandó kocsik érkezhetnek a kiszolgáló állomáson feloszló (irány- és átállító) vonatokban, vagy kisorozott kocsicsoportokban. A feladat az így különböző vonatokkal, különböző időpontokban érkezett kocsikból kiszolgáló meneteket lényegében optimális menet és csoport sorrend mellett csoportos vonatokat, meneteket összeállítani. A vonat-összeállítási probléma egy szélesebben értelmezhető változatával állunk szemben, amikor is a kiszolgáló menetek és a vonatba sorozandó kocsik sorrendje nincs eleve megadva (mint pl. a tolató vonatoknál), hanem azt is az adott esetben optimálisan a tervezési eljárás során kell megállapítani. A helyi viszonyok főleg a kiszolgáló és rakodó vágányok fekvésében, kapcsolataiban, méreteiben és a rakodási folyamatban rejlő adottságok számottevő korlátozó feltételeket is jelentenek, amelyeket a tervezési eljárás során okvetlenül figyelembe kell venni. A kiállítás tervezési eljárás tehát két részfolyamatra bontható: az optimális kiállítási sorrend megállapítására és a kiállítandó szerelvény összeállításának megtervezésére. Mivel a második feladat ismert kocsimennyiség és kiállítási és ezen belül vonatba sorozási sorrend mellett teljesen hasonló a sokcsoportos vonatok összeállításának tervezése, erre most nem térünk ki. Tárgyaljuk azonban az optimális kiállítási sorrend megállapítását. A rakodóhelyekről történő kihúzás részfolyamatánál általában csak az optimális sorrend kérdése merült fel. De ez is igen bonyolult probléma, mrt különféle kocsikkal és árukkal történő a különböző és egyazon rakodóhelyeken is eltérő időpontokban befejeződő rakodásokkal kell számolni. Viszont egyszerűsíti a helyzetet, hogy a kihúzott kocsikat főleg átállító vonatok esetében keverten küldi el az állomásról. Nagymértékben beleszólhat azonban a kihúzási sorrend kérdésében az egyes kocsikat rendeltetési irányukba elvívő vonat indulási idején is. Amennyiben helybeni irányvonat, vagy zárt 13

14 kocsicsoport összeállítás szükséges, a kihúzások után adódik egy vonat (csoport) összeállítási részfolyamat, amely azonban semmi különös újabb elvi, vagy módszertani problémát nem vet fel. A kihúzási és kiállítási részfolyamat tervezésekor is első feladat, a szerelvény-nagyság (a permutáció elemei számának) megállapítása. Kihúzás esetében a szerelvény-nagyságot elsősorban: a rendelkezésre álló vágányok, a használt mozdony, a vonatközlekedési terv, a kihúzott csoportot elvivő vonat indulási időpontja (a menetrend), s ebből adódóan a kihúzási részfolyamatra rendelkezésre álló idő hossza, a rakodáson átesett kocsik mennyisége és rendeltetési helye determinálják. Kiállítás esetén a szerelvény nagyság elsősorban: a rendelkezésre álló vágányoktól, a használt mozdonytól, a vontközlekedési tervtől, a kiállítandó kocsik mennyiségétől, a kiállítandó kocsikat hozó vontok és menetek érkezési időpontjától (a menetrendtől) függ. Amennyiben a fogadó- vagy feladó üzem termelési folyamata megköveteli és a mozgatandó kocsik mennyisége gazdaságossá teszi, egyes rakodóhelyek meghatározott, kötött (esetleg szabályos időközökben ismétlődő) időrendben való ( grafikon szerinti ) kiszolgálása lehet indokolt. Ilyenkor a szerelvény nagyságot esetenként az időrend határozza meg. Amennyiben a kiszolgálási időrend nem kötött, a szerelvénynagyság megállapításakor, a vonatközlekedési terv és menetrend mellett, a vasúti üzem gazdasági célkitűzéseit inkább figyelembe lehet venni. Gyakorlati esetekben rendszerint az időpontoknál és a szerelvény nagyságoknál is számottevő eredményeket tesznek és rugalmasságra törekszenek. A szerelvény nagyságot az egyszerre kiállítandó, illetve kihúzandó kocsik mennyiségét ismerve, az optimális kiállítási, illetve kihúzási sorrend megállapítása a feladat. A probléma sokkal bonyolultabb, mint az eddigiekből látszik. Ugyanis, amellett, hogy a rakodó, a rá- és elfuvarozó szervek üzemi folyamatához alkalmazkodni kell, a vonatközlekedési tervre és a menetrendre is tekintettel kell lenni, a már megérkezett, ill. rakodáson átesett kocsikon kívül, a bizonyos időpontig, vagy kocsimennyiségig ezután érkező, ill. rakodáson áteső kocsikat is számításba kell venni, az álló és mozgó berendezések korlátozó hatásával, ill. optimális kihasználásával számolni kell, a kiállítás és kihúzás egymással szoros kölcsönhatásban áll, 14

15 a rakodási- és az esetleges rá-, illetve elfuvarozási üzemi folyamattal összhangban kell eljárni, a tolatási félutak hosszabb-rövidebb szakaszokon egyazon vágányútra sínek stb. Dinamikus matematikai programozási problémával kerülünk szembe, amely az idő szerint még nincsen kellő mértékben feltárva, és megoldva. Ismeretesek azonban olyan leszűkített problematikájú a felvázolt modellt messzemenően egyszerűsítő megoldások, amelyek az általánosan megszövegezett feladatkörbe, mint speciális esetek és kezdő lépések beilleszthetők. Ezek közül néhányat ismertetünk A Mamedov-féle módszer Mamedov szovjet mérnök elgondolása szerint az a kiállítási sorrend adja meg az optimális változatot, amely minél rövidebb idő alatt, a lehető legtöbb kocsi kiállítását, illetve kihúzását teszi lehetővé. Megállapítása szerint legrövidebb idő alatt viszonylag legtöbb kocsit kihúzni és kiállítani akkor lehet, ha a kiállítás, illetve a kihúzás a kiállítandó csoportok egy kocsijára eső tolatómozdonypercek növekvő sorrendjében történik. A mozdonyperc szükséglet meghatározásakor a kiállítás helyére történő és onnan visszatérő menetideje veendő számításba. Tétele igazolásának kiinduló feltételeként Mamedov felteszi, hogy egy mozdonnyal kiszolgált, különböző rakodóhelyekre m 1, m 2 m n, összese m kocsit kell kiállítani, s az egyes kiállítások és kihúzások időnormája: t 1, t 2 t n perc Összege, egy mozdonyt alkalmazva: T (ciklusidő). Ezt a ciklust, illetve az eges kocsicsoportok kiállításával és várakozásával kapcsolatos kocsióra mennyiséget az 1. ábra szemlélteti. Mivel a kihúzási műveletek teljesen hasonlóan ábrázolhatók, elég csak a kiállítási műveleteket feltüntetni. 1. ábra Az ábrán a sraffozott kis négyszögek területei az egyes csoportok kiállításából adódó kocsióra ráfordítást mutatják. A vízszintes négyszög-sorok (a, b, c) azzal az ácsorgással arányosak, melyet a szóban 15

16 forgó kocsicsoport kiállítása az utána kiállított kocsicsoportoknak okoz, feltéve, hogy a kiállítás az ábra szerinti sorrendben történik. Például az m 1 kocsiból álló csoport kiállítása esetén a többi (m-m 1 ) számú kocsi emiatt t 1 percen át várakozik a kiállításra. Tehát a kocsióra veszteség (m-m 1 ) t 1, tehát az "a" jelzésű négyszög sorok öszszege. A négyszögek feletti oszlopok (d, e, f) azokat az ácsorgásokat jellemzik, amelyek az egyes csoportoknál az ábrán feltüntetet ellentétes kiállítási sorrend mellett merülnek fel. Ennek az időnek az értéke az 1 jelű csoport esetében (T t 1 )m 1, azaz a "d" jelű négyszög sorok összege. Nyilvánvaló, hogy adott esetben a kocsik kiállítása miatti várakozás akkor a legkisebb, ha a fenti módon jelentkező ácsorgási idők különbsége maximális: (T t 1 )m 1 (m m 1 )t 1 = max! ebből: Tm 1 mt 1 = max! és m i -vel osztva: t1 T m m 1 T és m értéke adott, a kiállítás sorrendjétől független, így a szélső érték feltétele az, hogy t l / m 1 minimális, vagyis a kiállítási idő a lehető legkisebb, a kiállandó kocsicsoport a lehető legnagyobb legyen. Ez az érték nem más, mint a kiállítandó kocsicsoportok egy kocsijára jutó mozdonyperc szükséglet. A kiállítandó csoport t 1 és m 1 értéke alapján meghatározott mozdonyperc szükséglet, növekvő sorrendben rendezve, a kiállítási sorrendet adja meg. A kiszolgálások tekintetében előforduló esetek és helyzetek sokfélesége, részben a számítási eljárás kiterjesztésére, részben pedig kivételek figyelembevételére, a módszer adta sorrendtől való eltérésre ad okot. A kiterjesztés kétirányú: 1. Az ugyanazzal a menettel lebonyolított kiállítás és kihúzás esetén a mozdonyperc szükséglet megállapításakor, az együttes kocsimennyiséget veszik figyelembe, de mérlegelik azt is, hogy az egyes vágányokon milyen a rakodási helyzet (pl. üres rakodóvágányra előnyösebb lehet előbb kiállítani). 2. Az állomás egyes körzeteiben az árukezelési helyek a csoportos elhelyezkedése esetén, a csoportok kiszolgálási ideje és a kocsimennyiség alapján, először a csoport egy kocsijára jutó mozdonyperc szükséglet és a csoportok sorrendjét állapítják meg, majd a csoporton belül az eges árukezelési helyek sorrendjét döntik el. A kivételek a sorrendet módosítják. Ilyenek pl. a soron kívüli kezelést kívánó küldemények, vagy kocsik (különleges, vagy rakva rakott kocsik, avagy olyanok, amelyek soron kívüli továbbítására nyílik lehetőség), 16

17 a kiszolgálások folyamatos végrehajtását akadályozó, hátráltató menetek (vonat e- és kijárás, más körzetekben dolgozó tolató mozdonyok), a rakodó vágányok (rakodó-frontok) fekvése, elrendezése, vágánykapcsolásai, foglaltsági viszonyai, kapacitása (s ezért pl. az erősebben kihasznált vágányokat gyakrabban, vagy minél előbb, a ciklus első felében, soron kívül is fel kell szabadítani) stb. Számításokkal igazolható, hogy a Mamedov-módszer optimális eredményt ad, azonban nem tekinthető általánosnak és csak olyan helyzetekben hasznosítható, amikor a kocsik továbbítása a rakodási és az ehhez szorosan kapcsolódó műveleteket közvetlenül követi. Azokban az esetekben, amikor a továbbítás lehetősége valamennyi kocsicsoportra nézve nem a legszorosabb, valóban optimális eredmény csak a kocsikat továbbító vonatok közlekedési idejének figyelembevételével állapítható meg A Dlugacs- és Deribász-féle módszer A szóban forgó módszer alkalmazásakor a kocsikiállítási sorrend meghatározásakor abból indulnak ki, hogy a legtöbb kocsit magukban foglaló csoportokat kell kiállítani és kihúzni a ciklusidőn belül, mivel a kisebb csoportok miatt visszamaradó nagyobb számú kocsik ácsorgása a legközelebbi továbbító vonatig tetemes kocsióra veszteséget okoz. A számítási eljárás során mind a műveleti időket (kiállítás, rakodás, kihúzás), mind pedig a továbbítás időpontját figyelembe veszik. Megállapítják, hogy az azonos sorozatban kiállítható és kihúzható kocsicsoportok kiszolgálási sorrendje általában nem mereven kötött, mód van a kialakult forgalmi helyzetben legkedvezőbb intézkedés megtételére (a legkedvezőbben megoldható kiszolgálás lebonyolítására) és a meneteket végző mozdony gazdaságos kihasználására. Ez a módszer általános: a kocsikiállítás tervezését a legdöntőbb szempont alapján teszi lehetővé. A kiszolgált csoportok több vonattal történő továbbítása esetén, a nagyobb kocsicsoportok előnyben részesítése ami az eljárás vezérgondolata a kocsióra szempontjából nem eredményezi mindenekor az optimális megoldást, de általában nagy a valószínűsége, hogy nem esik attól messzire. Kétségtelen, hogy a szóban forgó módszer viszonylag bonyolult, hosszadalmas és ezért gyakorlati alkalmazása, - amíg fejlettebb számítási technikai eszközök nem állnak általánosabban rendelkezésre többkevesebb nehézséggel jár. Azonban az eljárás, a kiállítások tervezésének megfelelő alapokra helyezésével, utat mutatott a kérdés további, helyes irányba történő vizsgálatára A rakodóhely kiszolgálási idő- (sor-) rend megállapítási módszer továbbfejlesztése A rakodóhely kiszolgálási sorrend megállapítására vonatkozó vázolt eljárások alkalmasak a probléma általános megoldása felé teendő további lépések megalapozására. A továbbhaladáshoz túl azokon az általánosításokon, amelyeket a Mamedov módszerrel kapcsolatban vázoltunk a következőket kell figyelembe venni: 17

18 Általában nem lehet valamennyi kiállítandó és kihúzandó kocsinál egyazon érkezési, ill. indulási időponttal számolni. Ezért a rakodóhely kiszolgálást a menetrenddel össze kell hangolni. Az érkezés tekintetében mérlegelni kell azokat a kocsikat is, amelyek a kiszolgálási terv készítésekor még nincsenek az állomáson, de a figyelembe veendő időn belül megérkeznek. Ez a kiállítások sorrendjének meghatározásakor is szem előtt tartandó. A kidolgozandó eljárásnak mind a hosszabb időszakra szóló tervezés, mind az operatív tervezés számára alkalmasnak kell lenni. Az eltérés csupán annyi, hogy nagyobb időtávlatban történő tervezés esetén (pl. menetrendi időszakra készített terv) a vonatközlekedési terv rendelkezéseit, átlagos adatokat és a vonatok menetrend szerinti közlekedését kell alapul venni, s ezekhez mintegy folytatólagosan kell a kiszolgáló menetek menetvonalait csatlakoztatni, amint ez a bizonyos körülmények közt alkalmazható grafikon szerinti kiszolgálási forma szerint is megtörténik. Operatív tervezésnél viszont a pontosan, kellő időben, megfelelő részeltetéssel adott információk alapján ismert, adott és várható tényleges helyzetből (vonatelmaradás, késések, kocsicsoportok nagysága, rendeltetési helye stb.) kell kiindulni. Ilyen esetekre célszerű a csatlakozó üzemekkel bizonyos kiszolgálási idő toleranciában megállapodni (pl. +1 órában). Tudomásul kell venni azt is, hogy a kiszolgálási sorrendet a tervidőszak (kiállítási-kihúzási ciklus) hossza is befolyásolja. Ha hosszabb időtartamra (több érkező és induló vonat figyelembevételével) tervezzük meg a kiállítási, rakodási és kihúzási folyamatot, másként alakulhat a megoldás, mint rövidebb ciklus esetén. Tény azonban, hogy pontos adatok birtokában hosszabb időre tervezve, rendszerint nagyobb kocsióra megtakarítás érhető el. A rakodóhelyek kiszolgálásának optimum feltétele a kocsi és mozdonyóra ráfordítás optimalizálásaként állítható fel, ami adott kocsi mennyiség mellett azonos a kocsik legkisebb, átlagos tartózkodási idejének követelményével. A vázoltakat figyelembe véve, a rakodóhely kiszolgálás tervezésekor két kezdeti feltételből kell kiindulni. 1. A kocsikkal érkezésük pillanatától az állomásról történő továbbításukig folytatólagosan végezhető (nem egyidejüsíthető) különböző műveletek időnormái adják a kocsiknak az állomáson okvetlenül eltöltendő idejét (T c = t mű ). 2. A műveletek lebonyolítására általában a kocsikat hozó, illetve vívő vonatok érkezése és indulása közötti idő (I) áll rendelkezésre. Ezen időtartam kezdő és végpontjának szabatosabb értelmezésére még visszatérünk. E két időérték összevetése alapján kell meghatározni a kiszolgálható csoportokat és olyan helyzetet kell teremteni, amely mellett a legkisebb kocsióra ráfordítás adódik. A kérdés egyszerűsítése érdekében mindkét időértéket csökkentjük a vonatokkal kapcsolatos ténykedések ( tvmű ) időszükségletével (ideértve a kiállító menetek összeállításával és a kihúzó mentek feloszlatásával kapcsolatos időfel- 18

19 használásokat is). Ennek megfelelően egyrészt a kiszolgálási műveletek lebonyolításához valóban rendelkezésre álló (T rá ) időt nyerjük: I - t mű = T rá perc Másrészt a csökkentett műveleti, átfutási idő a tisztán kiszolgálási és rakodási műveletek lebonyolításához szükséges (T o ) minimális ciklusidő értékét adja meg. t mű - t vmű = T o Egyelőre I és t vmű értékeit konkrét esetben adottnak tekintjük, s így T rá meghatározása nem ütközik nehézségbe. Ezzel szemben T o értékének megállapítására részletesebben ki kell térni. Ennek számításához szükséges a kiszolgálással és kezeléssel legszorosabb kapcsolatban álló műveletek, illetve azok idejének ismerete, éspedig: 1. a kocsik kiállításának időtartama (t ki ), 2. a mozdony visszatérítési idő a rakodóhelyről (t Mbe ), 3. a rakodási idő (T rak ), 4. a mozdony menetideje az árukezelési helyre a kocsikért (t Mki ), 5. a kocsik rakodóhelyről történő kihúzási időtartama (t kh ). Általában t ki = t Mbe = t Mki = t kh és egy-egy menetpár idejét t ksz -szal jelölve, az egy kocsicsoport szükséges idő értéke: T o = T rak + t ksz A megállapítandó szükséges időnek a fenti kifejezésből kivehetően két összetevője van, amelyek árukezelési helyenként és esetenként változtatnak. A gyakorlatban, különböző kiszolgálási idő mellett, a rakodási idő lehet egyforma és különböző. Mindkét esetben előfordulhat, hogy az egy ciklusban felmerülő idők összege vagy kisebb, vagy nagyobb a rakodási idő értékénél (különböző rakodási idők esetén a leghosszabb rakodási időnél), vagy megegyezik azzal A szükséges idő megállapítása azonos rakodási idejű kocsicsoportok kiállítása esetén A kiszolgálási idők összege kevesebb a rakodási időnél azaz: t ksz < T rak A 2. ábrából megállapítható, hogy a mozdonnyal kapcsolatos műveletek összideje a kiállítás és kihúzás ciklusában azonos értékű és egyik-egyik ciklusban összesen t ksz szel egyenlő. A kiszolgálási idők összeadódnak, a rakodási idők pedig a kiszolgálási időket részben átfedik. Az ábrából az is kivehető, hogy a mozdony a rakodási idő egy része alatt szabad. Felírható, hogy: T o = T rak + t ksz perc A mozdony foglaltsága: 19

20 T Mf = 2 t ksz perc. 2. ábra A t ksz = T rak esetnek megfelelő helyzet (3a. ábra) Ez esetben: T o = 2 t sz perc. Minthogy T rak - t ksz = 0, a mozdonyt teljes egészében a kiszolgálással kapcsolatos műveletek kötik le, a kiszolgálás folyamatosságának megszakítása nélkül egyéb műveleteket nem végezhet. A t ksz > T rak eset (3b. ábra) T o = 2 t ksz perc Ez esetben a mozdony egyéb munkát csak a kiszolgálások hátráltatása mellett végezhet. Kedvezőtlen körülmény most, hogy a rakodási idő t ksz mértékig meghosszabbodik (a hosszabbodást az ábrán szaggatott vonal jelzi), a kocsi vár kihúzásra. Ha ez a várakozás megengedhetetlen nagyságúvá emelkednék, még a második mozdonnyal való kisegítés gondolatát is fontolóra kell venni. A rakodási idő meghosszabbodása t ksz > T rak esetében mindenkor bekövetkezik. Ez a körülmény arra figyelmeztet, hogy az egy mozdony által kiszolgált árukezelési helyek t ksz értéke általában ne legyen több a T rak -nál. Amennyiben a kiszolgálások között a mozdonyra egyéb feladatok elvégzését is ráhárítják, a t ksz értéke, s emiatt a kocsik rakodóhelyi tartózkodása is növekszik. Összefoglalva megállapítható, hogy adott csoportok, t ksz -ek és T rak esetén T o értékének alakulása szempontjából a kiállítási sorrend teljesen közömbös. 20

21 3a. ábra 3b. ábra A szükséges idő megállapítása különböző rakodási idejű kocsicsoportok kiállítása esetén A rakodási és kiszolgálási idő viszonya most is háromféle lehet. A rakodási idő különbsége, a mozdony esetleges nem teljes kihasználtsága esetén, esetleg egyes kocsicsoportok kiszolgálásának előbbre hozatalát, a mértékadó rakodással egyidőben történő lebonyolítását teszi lehetővé, ami T o értéknek rövidülését is eredményezheti, más szóval, az átlagos kocsitartózkodási idő szempontjából is előnyt jelenthet. Az az idő, amivel a szükséges idő rövidülhet, azokból az esetleg előrehozható tolatási időkből tevődik össze, amelyek a leghosszabb rakodási idejű csoport kiszolgálásának hátráltatása nélkül már előzőleg vagyis a mozdonynak a leghosszabb rakodási idejű csoport kihúzása céljából való kimenetele előtt, egészben vagy részben elvégezhetők. A szükséges idő rövidülésének kialakításakor azok a csoportok vehetők figyelembe, amelyek rakodási ideje kisebb a kiállítani tervezett hosszabb rakodási idejű csoport szabad idejével. Szabad idő birtokában a rövidítéslehetőségét célszerű grafikusan meghatározni. (4. ábra). A mellékelt ábra szerkesztésekor adott kiállítási sorrenddel számoltunk. A kiállítási és kihúzási sorrend kölcsönhatása miatt, esetleg lehetséges olyan kiállítási sorrendet kialakítani, amely mellett a kihúzási sorrend célszerű megválasztásával T o még csökkenthető. Amennyiben T rak t ksz, akkor is az egyenlő rakodási idejű csoportok esetében bemutatott gondolatmenet értelemszerű alkalmazásával lehet eljárni. Amennyiben a ( t ksz - t rak ) nagyságú többlet kocsitartózkodás valóságos veszteséget jelent és tűrhetetlen nagyságú, most is fontolóra kell venni második tolatómozdonynak akár csak napszakos bevonását. 21

22 4. ábra A rakodóhely kiszolgálás összehangolása a menetrenddel A rakodóhely kiszolgálás eddigi lépéseivel a kiszolgálási és rakodási műveleteket igyekeztünk úgy megtervezni és összehangolni, hogy minimális kocsi és mozdonyóra ráfordítás adódjék. Az eljárás eredményeként rendelkezésünkre áll a bizonyos, adottnak feltételezett kocsicsoportok rakodásához és kiszolgálásához szükséges időtartam (T o ). Ezt most össze kell hasonlítani a megfelelő vonatok között rendelkezésre álló T rá időtartammal. Amikor az összehasonlítás azt mutatja, hogy T rá > T o további probléma nincs. Ezesetben a (T rá T o ) menetrendi kötöttség terhére és határáig a számításba vont kocsicsoportok kiállítási sorrendje egyéb szempontok (élő, romló szállítmányok, rakva-rakott kocsik stb.) kielégítése céljából meg is változtatható. Amennyiben T rá < T o, meglehetősen bonyolult problémával kerülünk szembe. Ez esetben nincs lehetőség valamennyi számításba vett kocsicsoport tervezett idejű kiszolgálására, ezek közül egyesek kezelése adott feltételek mellett nem fejeződhet be a számításba vett továbbító vonatig. E probléma felmerülésekor kell rámutatni arra, hogy a tervezés során szem előtt tartandó vonat érkezési és indulási időpont, jellegére nézve, eltérő fogalom. Az érkezési időpontot kétféleképpen definiálhatjuk: 1. Azt az egyetlen időpontot tekintjük érkezési időpontnak, amikor az utolsó olyan vonat beérkezik, amelynek kocsijait szétrendezés után tekintettel a többi kiállítandó és kihúzandó, valamint a még útban levő kocsikra is, a tervezett ciklusban ki akarjuk állítani. 2. Az egyes kocsicsoportok kiállítását minden egyes vonat várható befutása és szétrendezése utáni időpontra megtervezzük. A sorrend megállapításánál éppen ez az időpont fontos szerepet játszik. Nyilván ez a módszer az eljárást bonyolultabbá teszi. Hogy adott esetben az optimum feltétel kielégítése szempontjából az első egyszerűbb eljárás megengedhető-e, az adottságok döntik el. 22

23 Mindenesetre mérlegelendő, hogy nem helyes főleg kisebb, de nagy kiállítási idővel terhelt csoportokat olyan figyelembe vehető időn belül érkező vonat előtt kiállítani, amelyben azonos rakodóhelyre irányuló, számottevő kocsi van. Ugyanezen elv szem előtt tartásával lehet célszerűen elhalasztani olyan kocsicsoportok kihúzását, amelyek rakodóhelyére a kapott értesítés szerint rövidesen kiállítás várható. Helytelen viszont az is, ha a kisebb mennyiségű kocsiból álló és nagyobb kiállítási-kihúzási idővel terhelt csoportokat csak azért nem állítják, vagy húzzák ki több cikluson át, mert pl. fajlagos mozdonyperc szükségletük viszonylag nagy. Bizonyos nem túl nagy idő után az ilyen kocsikat számítás adta sorrendtől függetlenül ki kell állítani, illetve húzni. Az indulási időpontot a következő gondolatmenet szerint állapíthatjuk meg: a konkrét helyzetet (főleg T o értékeit) mérlegelve, megállapíthatjuk azt a legkorábbi vonatindulási időpontot (T min rá t), amelyik biztosítja a tervezett ciklus kihúzásait, ill. azt, hogy a kihúzott kocsik még ezzel a vonattal továbbíthatók legyenek. Az időpont megállapítása után a tervezést a vázolt módon lefolytatjuk. min Amennyiben T rá > T o adódik további probléma nincs (megjegyzendő, hogy a modell finomításakor azzal is számolni kell, hogy végső fokon T o függvénye az érkező és induló vonatok összetételének is). min Amennyiben T rá < T o adódik, a kihúzási sorrend alakításába a vonatok indulási időpontja is beleszól, tehát a menetrenddel való összehangolás a kocsira felhasználás csökkentése szempontjából nagyjelentőségűvé válik. Csak utalva arra, hogy ilyen esetben az érkezési időpontok szerepe is fontosabbá válik, az összehangolás a következő elvek alapján kell történjék: 1. A legelső szóba jöhető induló vonatig elsősorban azokat a kocsicsoportokat kell kihúzni, amelyek rendeltetési helyük alapján ezzel a vonattal továbbítandók. Amennyiben minden ilyen kocsi kihúzható a rendelkezésre álló idő alatt, ezekkel további probléma nincs, ha nem: a maradék kocsik a következő alkalmas vonattal indulnak. Amennyiben az első esetben (Trá To ) számottevő pozitív érték, még további kocsicsoportok kiszolgálása is kombi- min nációba vehető. Ezt a kiszolgálási és rakodási folyamat összehangolási szempontjai és a következő induló vonatok specializációja szabják meg. 2. A következő más specializációjú vonattal elvihető kocsicsoportokat vizsgájuk meg és tervezzük meg azok kiszolgálását az előzőek szerint. Rá kell mutatni, hogy a vázolt latolgató eljárás során mindenkor mérlegelni kell az esetleges sürgősen kiállítandó, illetve kihúzandó kocsikat. Olyan megoldás is szóba kerülhet, hogy bizonyos kocsicsoportok kiállításakor és rakodásakor belekerülnek a tervbe vett művelet sorozatba, kihúzáskor ellenben nem. A vázoltakból nyilvánvaló, hogy meglehetősen alapos, szerteágazó munkára van szükség. E munkamegkönnyítésére, gyorsítására minden táblázatos és grafikus segédeszközt igénybe kell ven- 23

2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2.

2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 1. ÁRU ÉS KOCSIÁRAMLATOK TERVEZÉSE...6 1.1. A vonatközlekedési terv fogalma, jelent sége és kidolgozásának fontosabb elvei...6 1.2. A kocsiáramlatok és osztályozásuk...7 1.2.1.

Részletesebben

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml 1. oldal, összesen: 16 Tanulási célok: A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: saját szavaival meghatározni a menetrend fogalmát; saját szavaival meghatározni a menetrend tartalmának kötelező részeit;

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS

F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS F.2. Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság 1/279 MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS Hatálybalépés időpontja: 2008. április hó 06. nap. 2/279 Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság F.2.

Részletesebben

UTASÍTÁS a digitális modulon történő közlekedéshez

UTASÍTÁS a digitális modulon történő közlekedéshez FM1 Utasítás a digitális modulon történő közlekedéshez 1/37 LAGYESZ UTASÍTÁS a digitális modulon történő közlekedéshez Hatálybalépés időpontja: 2009 év hó..nap FM1 Utasítás a digitális modulon történő

Részletesebben

Mérnökgeodézia 5. Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály

Mérnökgeodézia 5. Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály Mérnökgeodézia 5. Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály Mérnökgeodézia 5.: Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály Lektor: Dr. Ottófi, Rudolf Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

SAJÁTCÉLÚ VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATOK SZOLGÁLATI UTASÍTÁSA. Hatálybalépés időpontja: 20... hó..nap.

SAJÁTCÉLÚ VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATOK SZOLGÁLATI UTASÍTÁSA. Hatálybalépés időpontja: 20... hó..nap. SCVPSZU Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása 1/151 SAJÁTCÉLÚ VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATOK SZOLGÁLATI UTASÍTÁSA Hatálybalépés időpontja: 20... hó..nap. JÓVÁHAGYTA A NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG

Részletesebben

1.3./B. sz. Forgalmi vizsga tesztkérdések F. 1. sz. Jelzési Utasítás

1.3./B. sz. Forgalmi vizsga tesztkérdések F. 1. sz. Jelzési Utasítás 1.3./B. sz. Forgalmi vizsga tesztkérdések F. 1. sz. Jelzési Utasítás 1. Mit nevezünk alakjelzőnek? a) Vonatforgalmat vagy tolatási mozgást szabályozó, a vasúti pálya mellett elhelyezett, helyhezkötött

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2008D0231 HU 25.10.2010 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2008. február 1.) a 96/48/EK

Részletesebben

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml 1. oldal, összesen: 10 Tanulási célok: A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: saját szavaival meghatározni az utastájékoztatás célját, módját és helyszíneit; kiválasztani az utastájékoztatás célját,

Részletesebben

Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai

Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai Dr. Kováts László Dezső Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai BME 2008. Írta: Dr. Kováts László Dezső Műszaki szerkesztő: Fritzné Tószeczki Mária A kiadvány teljes terjedelmében megtalálható a www.gmf.bme.hu

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szám János. Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szám János. Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen. A követelménymodul megnevezése: Szám János Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) A követelménymodul

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ÚTITERV KÉSZÍTÉS AZ AGGLOMERÁCIÓ KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉSÉHEZ

SZÁMÍTÓGÉPES ÚTITERV KÉSZÍTÉS AZ AGGLOMERÁCIÓ KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉSÉHEZ SZÁÍTÓGÉPES ÚTITERV KÉSZÍTÉS AZ AGGLOERÁCIÓ KÖZFORGALÚ KÖZLEKEDÉSÉHEZ CSISZÁR CSABA BEVEZETÉS Egy utazás megkezdése előtt gyakran tanácstalan a leendő utas. Különösen igaz ez, ha közforgalmú közlekedési

Részletesebben

A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés. 2009/2010. évi menetrendi koncepciója

A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés. 2009/2010. évi menetrendi koncepciója A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés 2009/2010. évi menetrendi koncepciója 1 1. Cél- és helyzetfeltárás Magyarország helyközi közösségi közlekedésére fordított

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Országos közforgalmú vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető villamos-, dízel-, és gőzmozdony-vezetői alapképzési program

Országos közforgalmú vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető villamos-, dízel-, és gőzmozdony-vezetői alapképzési program Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. Vasúti Vizsgaközpont Országos közforgalmú vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető villamos-, dízel-, és gőzmozdony-vezetői alapképzési program Infrastruktúra

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI TÁRSASÁG VIZSGÁLATI ANYAG SZIGETSZENTMIKLÓS-GYÁRTELEP HÉV ÁLLOMÁS SR1 JELZÉSŰ ÚTSOROMPÓJÁNAK FEJESZTÉSÉRE

ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI TÁRSASÁG VIZSGÁLATI ANYAG SZIGETSZENTMIKLÓS-GYÁRTELEP HÉV ÁLLOMÁS SR1 JELZÉSŰ ÚTSOROMPÓJÁNAK FEJESZTÉSÉRE ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI TÁRSASÁG VIZSGÁLATI ANYAG SZIGETSZENTMIKLÓS-GYÁRTELEP HÉV ÁLLOMÁS SR1 JELZÉSŰ ÚTSOROMPÓJÁNAK FEJESZTÉSÉRE Budapest, 2011 Urbán István, Blanár Bertalan, Csippán András Kiadásért

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

1. függelék A vonatok számozási rendszere

1. függelék A vonatok számozási rendszere FMf Az FM1 jelű Utasítás függeléke 1/13 1. függelék A vonatok számozási rendszere 1.1. A vonatok számozása számcsoportokra osztott rendszerben történik. A vonatszámok kifejezik a vonatok nemét, viszonylatát

Részletesebben

Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat.

Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat. 1 Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat. A statisztika tanulásához a legtöbb infomrációkat az előadásokon és számítógépes

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

Az építésgépesítés célja:

Az építésgépesítés célja: Építőipari, gépesítés célja, fokozatai, gépgazdálkodás feladatai, teendői, gépi munkaidő felosztása, teljesítmények dokumentálása a gyakorlatban, gépnaplók, gépköltségek, jelentési kötelezettségek gépekről.

Részletesebben

Jogszabályi (jelzőtáblás) csomópontok teljesítményviszonyai

Jogszabályi (jelzőtáblás) csomópontok teljesítményviszonyai 1 Jogszabályi (jelzőtáblás) csomópontok teljesítményviszonyai 18 A mellékirányú jármű forgalmi műveletéhez szükséges legkisebb időt határidőköznek nevezzük. Az alárendelt áramlatból egy meghatározott forgalmi

Részletesebben

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei.

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. A vezetékméretezés során, mint minden műszaki berendezés tervezésénél

Részletesebben

Napközbeni átutalás: Gyakori kérdések és definíciók

Napközbeni átutalás: Gyakori kérdések és definíciók Utolsó frissítés: 2012. március 28. Napközbeni átutalás: Gyakori kérdések és definíciók Jelentős előnyhöz jutnak a banki ügyfelek Az eddig megszokotthoz képest 2012. július 1-jét követően egy munkanappal

Részletesebben

Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. Vasúti Vizsgaközpont. Általános forgalmi alapképzési program (sajátcélú vasúti pálya)

Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. Vasúti Vizsgaközpont. Általános forgalmi alapképzési program (sajátcélú vasúti pálya) Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. Vasúti Vizsgaközpont Általános forgalmi alapképzési program (sajátcélú vasúti pálya) Képzés megnevezése: Általános forgalmi 1. A program besorolása 1.1. Általános

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre. MINTA Kollektív Szerződés. 2001.

A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre. MINTA Kollektív Szerződés. 2001. A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre és MINTA Kollektív Szerződés 2001. július 2 Bevezetés A Munka Törvénykönyve 2001. július 1.-ei módosítása

Részletesebben

Hosszú élettartamú fényforrások megbízhatóságának vizsgálata Tóth Zoltán. 1. Bevezetés

Hosszú élettartamú fényforrások megbízhatóságának vizsgálata Tóth Zoltán. 1. Bevezetés Tóth Zoltán A cikk bemutatja, hogy tipikusan milyen formában adják meg a gyártók az élettartamgörbéket, ezek különböző fajtáit, hogyan kell értelmezni őket. Kitér néhány felhasználási területetre, például

Részletesebben

F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS FÜGGELÉKEI

F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS FÜGGELÉKEI 1/249 Törölt: MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS FÜGGELÉKEI Hatálybalépés időpontja: : Behúzás: Bal: 0 pt, Első sor: 0 pt, Sorköz: szimpla : Középre zárt, Sorköz: szimpla 200 év hó nap.

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

MUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése: Földi László Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

Kompenzátoros szintezőműszer horizontsík ferdeségi vizsgálata

Kompenzátoros szintezőműszer horizontsík ferdeségi vizsgálata TDK Konferencia 2010. Kompenzátoros szintezőműszer horizontsík ferdeségi vizsgálata Készítette: Zemkó Szonja Konzulens: Kiss Albert (ÁFGT tanszék) A témaválasztás indoklása: az építőiparban széleskörűen

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2013-035-5 VASÚTI BALESET Budapest, Bécsi út végállomás 2013. január 14. 17 sz. villamos

ZÁRÓJELENTÉS. 2013-035-5 VASÚTI BALESET Budapest, Bécsi út végállomás 2013. január 14. 17 sz. villamos ZÁRÓJELENTÉS 2013-035-5 VASÚTI BALESET Budapest, Bécsi út végállomás 2013. január 14. 17 sz. villamos A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

Jogszabályok Karbantartás

Jogszabályok Karbantartás Jogszabályok Karbantartás Tartalom Szolgáltatás szüneteltetése... 2 A szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a tárolók üzemeltetése... 3 Üzemeltetési szerződéssel működtetett földgázrendszerek szerződéses

Részletesebben

A Győr-Veszprém vasútvonal fejlesztésének alapvetései

A Győr-Veszprém vasútvonal fejlesztésének alapvetései A Győr-Veszprém vasútvonal fejlesztésének alapvetései 2015 Tisztelt Olvasó! A Győr-Veszprém vasútvonal Magyarország közlekedési rendszerének csiszolatlan gyémántja. Gyémánt, hiszen egyrészt egy jó állapotú,

Részletesebben

FREMO ISMERETEK Készítette a BFMK

FREMO ISMERETEK Készítette a BFMK FREMO ISMERETEK Készítette a BFMK 1. változat; 2014. január 29. 1 Tartalom 1. BEVEZETÉS 1.1. Miért készült ez a jegyzet? 1.2. Mi a FREMO, mit jelent a FREMO rendszerű játék? 2. FREMO TAGSÁG, RÉSZTVEVŐK,

Részletesebben

Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével. II.3.3. KÖZLEKEDÉS Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével. II.3.3. Közlekedés II.3.1. Bevezető... 3 II.3.2.

Részletesebben

Ellenőrző kérdések. 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz. 5. fejezet 5.5.7.1 és 5.5.7.2. pont. 6. fejezet 6.3.10.6.

Ellenőrző kérdések. 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz. 5. fejezet 5.5.7.1 és 5.5.7.2. pont. 6. fejezet 6.3.10.6. 5. fejezet 5.5.7.1 és 5.5.7.2. pont Ellenőrző kérdések 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz 1. Milyen színű a központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya)? A központi állítású

Részletesebben

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság 12. szám 127. évfolyam 2012. május 18. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítás Oldal 28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

Logisztika (KOKUM207) 1. Az anyagmozgató rendszerek szerepe a logisztikai rendszerben

Logisztika (KOKUM207) 1. Az anyagmozgató rendszerek szerepe a logisztikai rendszerben Logisztika (KOKUM207) 1. Az anyagmozgató rendszerek szerepe a logisztikai rendszerben feladata: o mikrologisztikai rendszeren belüli anyagáramlás megvalósítása, o térbeli különbségek áthidalása, o mindig

Részletesebben

1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42. Trükkök százai

1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42. Trükkök százai 1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42 Trükkök százai Saját magunk után az EU-t is becsapjuk a 4-es metró megtérülési adataival? Nyilvánosságra került a nyári

Részletesebben

2015. évi... törvény a vasúti közlekedésről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet Bevezető rendelkezések. 1.

2015. évi... törvény a vasúti közlekedésről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet Bevezető rendelkezések. 1. 2015. évi... törvény a vasúti közlekedésről Az Országgyűlés a nemzeti közlekedéspolitikában meghatározott, valamint az európai uniós elvek érvényesítése, a magyar vasúti közlekedés hagyományai alapján

Részletesebben

AZ M3 METRÓVONAL SZERELVÉNYEINEK FELÚJÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT KORSZERŰSÍTÉSE AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁS. 2015. május

AZ M3 METRÓVONAL SZERELVÉNYEINEK FELÚJÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT KORSZERŰSÍTÉSE AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁS. 2015. május AZ M3 METRÓVONAL SZERELVÉNYEINEK FELÚJÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT KORSZERŰSÍTÉSE AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁS 2015. május Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 77 2. A korszerűsítéssel egybekötött felújításra

Részletesebben

Városi Önkormányzat. 2013. július hó. Kazincbarcika város Településrendezési tervének K-10 jelű módosítása 1

Városi Önkormányzat. 2013. július hó. Kazincbarcika város Településrendezési tervének K-10 jelű módosítása 1 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezési, Hatósági és Humánpolitikai Osztály Városi Főépítész Székhely: Kazincbarcika, Fő tér 4. Levelezési cím: 3701 Kazincbarcika, Fő tér 4 email: lautner.emoke@kazincbarcika.hu.

Részletesebben

3. sz. módosítás kérdései az F.1. sz. Jelzési Utasításból

3. sz. módosítás kérdései az F.1. sz. Jelzési Utasításból Villamos fűtési lakatos forgalmi vizsga ellenőrző kérdései az F.1. Jelzési Utasításhoz, az F.2. Forgalmi Utasításhoz, és az F.2. Forgalmi Utasítás Függelékeihez az Országos közforgalmú, térségi és saját

Részletesebben

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19. Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP

Részletesebben

Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja MEREK 2010. évi szakmai terv A MEREK szakmai terve 2010. évre Misszió A Merek célja a mozgássérült emberek társadalmi integrációjának elősegítése

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

1.3/C. és 1.3./D. Forgalmi vizsga tesztkérdései F. 1. sz. Jelzési Utasítás

1.3/C. és 1.3./D. Forgalmi vizsga tesztkérdései F. 1. sz. Jelzési Utasítás 1.3/C. és 1.3./D. Forgalmi vizsga tesztkérdései F. 1. sz. Jelzési Utasítás 1. Mi a fázishatár? a) A villamos vontatási vonalakon az állomási és a vonali szakaszolók között, illetve transzformátorok felsővezetéki

Részletesebben

A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA

A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA 2015. december 1. Vezetői összefoglaló A gyógyszertári ügyelet működésének szabályozása során

Részletesebben

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK 2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK A fejezet célja azoknak a módszereknek a bemutatása, amelyekkel adatokat gyűjthetünk annak érdekében, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. Megvizsgáljuk azokat a feltételeket is,

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál

A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál 1 A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál A keményesztergálás, amelynél a forgácsolás 55 HRC-nél keményebb acélon, néhány ezred vagy

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

Üzemirányítási, Forgalomirányítási Rendszerek Magyarországon. MÁV Zrt. 2016. ATLASZ

Üzemirányítási, Forgalomirányítási Rendszerek Magyarországon. MÁV Zrt. 2016. ATLASZ Üzemirányítási, Forgalomirányítási Rendszerek Magyarországon MÁV Zrt. 2016. ATLASZ Számítógépes Program Pártai Gábor MÁV Zrt. KÖFI Üzemeltetési Szakértő Forgalomirányítási Csoport Pécs Fonyód KÖFI Ki is

Részletesebben

Az AGNES-program. A program szükségessége

Az AGNES-program. A program szükségessége Az AGNES-program A program szükségessége A Paksi Atomerőmű VVER-440/V-213 blokkjai több mint húsz éve kezdték meg működésüket. A nukleáris biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek érdeklődésének homlokterében

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Fröccsöntés irányzatok és újdonságok Az európai műanyag-feldolgozók, gép- és vezérlésgyártók képviselői együtt vitatták meg a fröccsöntés fejlesztési lehetőségeit és az előrelépés

Részletesebben

SCVP Szolgálati Utasítás és az ISZU közötti eltérések TESZT kérdések. Mozdonyvezetők részére

SCVP Szolgálati Utasítás és az ISZU közötti eltérések TESZT kérdések. Mozdonyvezetők részére SCVP Szolgálati Utasítás és az ISZU közötti eltérések TESZT kérdések Mozdonyvezetők részére Milyen esetben kell alkalmazni a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasításának vonatkozó előírásait?

Részletesebben

SCVP Szolgálati Utasítás és az ISZU közötti eltérések TESZT kérdések. Kocsirendezők részére

SCVP Szolgálati Utasítás és az ISZU közötti eltérések TESZT kérdések. Kocsirendezők részére SCVP Szolgálati Utasítás és az ISZU közötti eltérések TESZT kérdések Kocsirendezők részére Milyen esetben kell alkalmazni a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasításának vonatkozó előírásait?

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2008-302-5 VASÚTI BALESET Budapest-Ferencváros pályaudvar 2008. július 14.

ZÁRÓJELENTÉS. 2008-302-5 VASÚTI BALESET Budapest-Ferencváros pályaudvar 2008. július 14. ZÁRÓJELENTÉS 2008-302-5 VASÚTI BALESET Budapest-Ferencváros pályaudvar 2008. július 14. A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események okainak, körülményeinek

Részletesebben

Page 1 of 12 32010R0913 Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete ( 2010. szeptember 22. ) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról EGT-vonatkozású szöveg Hivatalos

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai A várólisták rövidítésének stratégiai irányai Az Egészségbiztosítási Felügyelet összefoglaló elemzése 2010 A várakozási idők hatékony kezelésének kérdése, mint majd mindenhol a világon, így a magyar egészségügyi

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2013-938-5 VASÚTI BALESET Hatvan állomás 2013. november 4. 65822-1 sz. vonat

ZÁRÓJELENTÉS. 2013-938-5 VASÚTI BALESET Hatvan állomás 2013. november 4. 65822-1 sz. vonat ZÁRÓJELENTÉS 2013-938-5 VASÚTI BALESET Hatvan állomás 2013. november 4. 65822-1 sz. vonat A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események okainak,

Részletesebben

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4

Részletesebben

52 841 04 0010 52 01 Forgalmi szolgálattevő Vasútüzemvitel-ellátó 52 841 04 0010 52 03 Vasúti személyfuvarozási Vasútüzemvitel-ellátó

52 841 04 0010 52 01 Forgalmi szolgálattevő Vasútüzemvitel-ellátó 52 841 04 0010 52 03 Vasúti személyfuvarozási Vasútüzemvitel-ellátó 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

gyakorlati KÖZBESZERZÉSI KÉZIKÖNYV

gyakorlati KÖZBESZERZÉSI KÉZIKÖNYV MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET 0 Utat mutatunk. gyakorlati KÖZBESZERZÉSI 1 KÉZIKÖNYV ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK SZÁMÁRA BUDAPEST, 2010. ÁPRILIS Jelen kézikönyv a VKI szakmai álláspontját fogalmazza meg, és

Részletesebben

6. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő

6. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő 6. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő 15/2012. (V. 25.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél működtetett Cargo-HÍD 2012 programról... 2 3/2012.(V. 25.) CEO sz. Chief Executive

Részletesebben

F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS FÜGGELÉKEI

F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS FÜGGELÉKEI F.2. Függelékei Pályavasúti Üzletág Forgalmi Fıosztály 1/277 Törölt: MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS FÜGGELÉKEI Hatálybalépés idıpontja: : Behúzás: Bal: 0 cm, Elsı sor: 0 cm, Sorköz:

Részletesebben

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről 325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Következtetések

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3422/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3422/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3422/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult a hivatalomhoz, mert indokolatlannak tartja a gyorsvonati

Részletesebben

MUNKAANYAG. Seregély István Zoltánné. Munkaszervezési feladatok a gumiiparban. A követelménymodul megnevezése: Gumiipari technikusi feladatok

MUNKAANYAG. Seregély István Zoltánné. Munkaszervezési feladatok a gumiiparban. A követelménymodul megnevezése: Gumiipari technikusi feladatok Seregély István Zoltánné Munkaszervezési feladatok a gumiiparban A követelménymodul megnevezése: Gumiipari technikusi feladatok A követelménymodul száma: 7007-08 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi

Részletesebben

9. Jelzőlámpás csomópontok forgalomszabályozása

9. Jelzőlámpás csomópontok forgalomszabályozása 9. JELZŐLÁMPÁS CSOMÓPONTOK FORGALOMSZABÁLYOZÁSA...1 9.1. ALAPFOGALMAK...1 9.1.1. Elnevezések...1 9.1.2. A forgalomirányítással összefüggő alapfogalmak...2 9.1.3. Működtetési módok...3 9.2. JELZŐLÁMPÁS

Részletesebben

21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú

21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú 21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a vonatok

Részletesebben

A kiürítést, menekülést ezekben az esetekben a tűz illetve elsősorban a füst függőlegese és vízszintes terjedése befolyásolja.

A kiürítést, menekülést ezekben az esetekben a tűz illetve elsősorban a füst függőlegese és vízszintes terjedése befolyásolja. Heizler György Mozgáskorlátozott személyek menekítése Az elmúlt időszakban örvendetesen szaporodó rekonstrukciók elsősorban a kórházaké valamint a téma szabályozatlansága és egyúttal bonyolult volta indokolja

Részletesebben

Időtervek: III./2. Hálóterv (CPM) időelemzése

Időtervek: III./2. Hálóterv (CPM) időelemzése Faicsiné Adorján Edit Időtervek: III./2. Hálóterv (CPM) időelemzése A követelménymodul megnevezése: Építőipari kivitelezés tervezése A követelménymodul száma: 0688-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

AZ ÖNKÖLTSÉGSTATISZTIKA NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL

AZ ÖNKÖLTSÉGSTATISZTIKA NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL KÖVESDI AGNES: AZ ÖNKÖLTSÉGSTATISZTIKA NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL A Statisztikai Hivatal az N. T. 651/33/195.0. sz. határozata nyomán az önköltség és önköltségcsökkentés mérésére gyáripari önköltségstatisztikát

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói elégedettség mérésének 2005. évi eredményei

A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói elégedettség mérésének 2005. évi eredményei Teleszkóp Teleszkóp Üzleti Tanácsadó és Piackutató Kft. 2092 Budakeszi, Szanatórium köz 6. Tel./Fax.: (23) 450 003 E-mail: teleszkop@teleszkop.hu A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói

Részletesebben

Vasúti kerekek esztergálása

Vasúti kerekek esztergálása ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ Vasúti kerekek esztergálása Újraesztergálás és új kerekek esztergálása TARTALOM BEVEZETÉS 4 Különböző vonattípusok 5 Kerékanyagok 6 Kerékméretek 7 Kerékalakok 7 A kerekek gyártási

Részletesebben

D.5. PÁLYAFELÜGYELETI UTASÍTÁS

D.5. PÁLYAFELÜGYELETI UTASÍTÁS Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság D.5. PÁLYAFELÜGYELETI UTASÍTÁS Hatályba lépés időpontja: 2006. év december hó 31. nap Pótlékok és módosítások előjegyzése Tételszám A módosítás száma

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2014-0343-5 VASÚTI BALESET Ferencváros 2014. április 6. 91759-2 sz. vonat

ZÁRÓJELENTÉS. 2014-0343-5 VASÚTI BALESET Ferencváros 2014. április 6. 91759-2 sz. vonat ZÁRÓJELENTÉS 2014-0343-5 VASÚTI BALESET Ferencváros 2014. április 6. 91759-2 sz. vonat A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események okainak, körülményeinek

Részletesebben

A DYNAMIC MIX 2002 GYAKORLAT KÖZLEKEDÉSI TAPASZTALATAI

A DYNAMIC MIX 2002 GYAKORLAT KÖZLEKEDÉSI TAPASZTALATAI A DYNAMIC MIX 2002 GYAKORLAT KÖZLEKEDÉSI TAPASZTALATAI Kókai Ernő 1 Úgy gondolom, kijelenthetjük, hogy közlekedési szempontból a DYNAMIC MIX 2002 gyakorlat a maga nemében a rendszerváltás óta eltelt időszak

Részletesebben

Dr. Má tyus Já nos, Szabó Lajos: Á ruszállítási technológiák 2.

Dr. Má tyus Já nos, Szabó Lajos: Á ruszállítási technológiák 2. Dr. Má tyus Já nos, Szabó Lajos: Á ruszállítási technológiák 2. 1 SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM Tá voktatá si tagozat 1996 å rta: Dr. Má tyus Já nos fõiskolai docens Szabó Lajos fõiskolai tanársegéd Széchenyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. év december 17.-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati

Részletesebben

A MH KARBANTARTÓ ÉS JAVÍTÓ EGYSÉGEIRE VO- NATKOZÓ FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI LE- HETŐSÉGEI

A MH KARBANTARTÓ ÉS JAVÍTÓ EGYSÉGEIRE VO- NATKOZÓ FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI LE- HETŐSÉGEI HADITECHNIKA ÉS MINŐSÉGÜGY A MH KARBANTARTÓ ÉS JAVÍTÓ EGYSÉGEIRE VO- NATKOZÓ FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI LE- HETŐSÉGEI Zubkó Tibor-Labancz Sándor 1 Az átalakulóban lévő Magyar Honvédség javítókapacitása

Részletesebben

Camping-lehetőségek az őrségben és ennek erdészeti előfeltételei CEBE ZOLTÁN

Camping-lehetőségek az őrségben és ennek erdészeti előfeltételei CEBE ZOLTÁN (vagy egyéb célok elérésének) szolgálatában. A termelőerők (termelőeszközök és munkaerő) mindenkor korlátozott mennyiségben állnak a gazdálkodó egység rendelkezésére, ugyanakkor rendszerint többféle célra

Részletesebben

MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL

MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL Dr. Winkler Gusztáv, Dr. Juhász Attila A következőkben leírt

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Integrált közlekedés. Hálózat-menetrend 2015.10.07. 1

Integrált közlekedés. Hálózat-menetrend 2015.10.07. 1 Integrált közlekedés Hálózat-menetrend 2015.10.07. 1 Személyszállítási szolgáltatások integrációja 2. Hálózat-menetrend-ITF Levelező tagozat 2015 ősz Készítette: Prileszky István http://www.sze.hu/~prile

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést

Részletesebben