BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése"

Átírás

1 EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/ I N F R A S T R U K T Ú R A L É T E S Í T M É N Y E K K I V I T E L E Z É S E BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére

2 1. TERVLÉPCSŐK (TERVFÁZISOK) A KIVITELEZÉST MEGELŐZŐ LÉPÉSEK - Építtetői alapkoncepció kialakítása, nevezhetnénk 0 fázisnak is (ez lehet egy távlati terv lassan aktuálissá váló része megvalósításának az első lépése, de lehet egy távlati tervnek magának az első fázisa is). Ezt többnyire az építtetői szervezet maga készíti el, lényege: mit is akarok megvalósítani? Ez lehet egy útrehabilitáció, egy hídfelújítás, csomópont átépítés/építés, elkerülő útszakasz, nyombővítés, de lehet egy folyami híd, vagy autópálya szakasz is. Ezek az ügyek - amint azt a szakma műszaki ellenőrei igen jól ismerik - hosszú éveken át érő/változó, eltűnő, majd újra felbukkanó dolgok. Példák: Egér út, M0 autópálya különféle szakaszai, Hungária krt. - Könyves Kálmán krt. teljes kiépítése. Megvalósíthatósági Előtanulmány/Tanulmány Ez a tervfázis elnevezetés az 1980-as években nálunk is divatba jött (a nemzetközi műszaki-pénzügyi világban Feasibility Study-nak nevezik). Korábban a hazai gyakorlatban a Tanulmányterv, az Előtanulmányterv töltötte be lényegében ezt a feladatot, bár kétségtelen, hogy a Megvalósíthatósági Tanulmányok lényegesen több gazdasági-pénzügyi vizsgálatot, mutatót tartalmaznak, sokkal szélesebb pénzügyi területet ölelnek fel. Ezen Megvalósíthatósági Tanulmányok fő tartalmi eleme az alternatívák (nyomvonalváltozatok, időbeni ütemezések, keresztmetszetben ütemezett kiépítések, stb.) vizsgálata, elemzése, összehasonlítása. Természetesen ez a tervfokozat önmaga is lehet többlépcsős, vagy módosított/kiegészített módon megismételt ( visszacsatolások ). Engedélyezési terv Itt összefoglalóan beszélünk erről a tervcsoportról, amelyek elkészíttetésének közös célja: a hatósági engedélyeztetés és a tenderterv műszaki alapjainak a megteremtése. Ez a tervfázis akkor készíthető el, ha az előző tervlépcsők alapján építtetői döntés született a beruházás (a létesítmény) megvalósításáról, és annak főbb jellemzőiről (nyomvonal, hossz-szelvény, keresztmetszet, hidak főbb méretei, 1

3 útpálya szerkezet, megvalósítási időpontok, ütemezés, szükséges pénzügyi források biztosítása, stb.). Az engedélyezési tervek kidolgozottsága, részletessége (léptéke) természetesen nem éri el az építési/kiviteli tervekét. A különféle szakterületek tervezési szabályzatai határozzák meg a tartalmi kérdéseket. Útépítés vonatkozásában az engedélyezési tervet bejárási tervnek is nevezik, mert ezt teszik nyilvánossá az engedélyezést megelőző helyszíni tárgyaláson (régiesen: közigazgatási bejárás). Általában az utak engedélyezési tervének része a hidak vázlatterve, ha csak nem önálló, nagyobb hídról van szó. A hidak ténylegesen engedélyezési terve megegyezik a végleges építési/kiviteli tervvel. Ajánlatkérési Dokumentáció műszaki része - Tenderterv Az engedélyezési terv munkarészeiből - az építési engedély birtokában - állítják össze a Tendertervet. A Tendertervnek meg kell határoznia, hogy mi épül, legalábbis olyan mértékbe, hogy arra korrekt ajánlatot (ár, határidő) lehessen adni. A Tenderterv igen lényeges része a Műszaki Specifikáció és a Munkák Leírása (minőség, mennyiség). Ez a legdöntőbb rész, ebből van utólag a legtöbb vita (mi van benne az árban/díjban, mi nincs benne!). Közbeszerzésnél az ajánlati felhívás dokumentációjának műszaki tartalmát a 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletezés szabályairól (1.sz. melléklet) szabályozza. Fontos megjegyzés: az Ajánlatkérési Dokumentáció hivatalosan is elterjedt megnevezése Dokumentáció. Építési (kiviteli) terv A munka kivitelezésére, megépítésére szolgáló részletes műszaki tervdokumentáció (nemzetközi gyakorlatban angolul: final design, de a teljesség kedvéért: f final design, i interim, p preliminary fokozatok is szerepelnek, elsősorban autópályáknál). Ez a tervfázis természetesen önmagában is készülhet több fokozatban, különösen nagyobb beruházások (autópályák, folyami hidak, stb.) esetében. Miután az építési-vállalkozási szerződést általában a tenderterv alapján kötik, a kivitelezés pedig az építési tervet követi, a kettő eltérése általában jelentős vita forrása. 2

4 A műszaki ellenőrnek elsősorban itt, ennél és a következő tervfázisnál van a legtöbb és legfontosabb feladata. Megvalósulási (átadási, D ) terv Az elkészült létesítményről készült olyan terv, amely a tényleges kivitelezésnek megfelelően tartalmazza a menet közbeni módosításokat (kiegészítéseket). Tulajdonképpen nem tartozik a terveztetés klasszikus feladatai közé, mert az építéskivitelezőnek kell az átadáskor szolgáltatni. Nagyobb létesítményeknél esetleg a tervező (vagy másik hasonló iroda) készíti el, dokumentálja újra, a kivitelezőműszaki ellenőri adatszolgáltatás alapján. Lényeges feltétele a korrekt elkészítésnek: folyamatosan vezetni a változásokat. Irodalom: 1. Sümeghy Pál: Terveztetés, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest,

5 2. A MŰSZAKI ELLENŐR FELADATAI A különböző infrastruktúra létesítmények építéséről szóló legfontosabb 158/1997. (IX.26.) Korm. rendelet (módosítással) a következőket mondja a műszaki ellenőri tevékenységről: (Idézetek, kiemelésekkel és megjegyzésekkel, a fenti rendeletből) 2.. (1) Az építtető az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt bízhat meg, illetve jogszabályban meghatározott esetekben köteles megbízni. (2) Az építési műszaki ellenőr az építmény megvalósítására irányuló építési szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását. (3) Az építési műszaki ellenőr feladata különösen: a) a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építéskivitelezési tevékenység ellenőrzése, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, b) a hatósági engedélyek, hatósági előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése, c) az építési napló külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése, d) a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése, 4

6 e) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltozásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére, f) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, g) az átadás-átvételi eljárásban való részvétel, h) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, i) a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása, meglétének ellenőrzése. (4) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet fővállalkozó hiányában több kivitelező végzi, és a megbízási szerződésben a felek másként nem rendelkeznek, a műszaki ellenőr gondoskodik arról, hogy az építmény, építményrész, elvégzett szakmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak. (5) Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapítása esetén köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni. Nem szorosan a műszaki ellenőri tevékenységhez (feladatokhoz) tartozik, de megjegyzendő, hogy a rendelet és módosítása a fenti vázlatos tevékenységjegyzék mellett részletesen szól a jogosultság megszerzéséről (feltétel: szakirányú képesítés, gyakorlati idő, tanfolyam és vizsga), a Névjegyzékről (ezt július 1.-től az Építésfelügyeletek vezetik). Fontos megállapítása még a rendeletnek a műszaki ellenőr pártatlanságára, összeférhetetlenségére vonatkozó előírás: ahol műszaki ellenőr dolgozik, ott sem ő, sem gazdálkodó szervezete szakértő, vagy kivitelező, vagy felelős műszaki vezető, vagy anyagbeszállító (hozzátartozója sem) nem lehet. 5

7 A fenti felsorolásból a műszaki ellenőr számára az egyik legfontosabb rész a kivitelező teljesítésének az esetenkénti igazolása, és főleg a kivitelezői számlák felülvizsgálatának, ellenőrzésének, és kifizetésre történő igazolásának a kérdése. A számla jogosságáért, kifizethetőségéért a műszaki ellenőr gyakorlatilag egy személyben a felelős. Régebben például ezt annyira komolyan kellett venni, hogy a beruházási hitelt kezelő Bank csak az oda bejelentett műszaki ellenőr által záradékoló igazolással ellátott számlát fizetett ki! A részletesebb felsorolást az előadások során fogjuk ismertetni. Irodalom 2. Sümeghy Pál: Műszaki ellenőri ténykedés, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest,

8 3. A KIVITELEZÉSI MUNKÁK SORÁN A POLGÁRI JOGI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A kivitelezés megkezdésekkor, sőt az egész folyamat során tisztában kell lennünk, azzal, hogy az építési szerződésben mit vállaltunk, mind kivitelezői, mind építtetői oldalról egyaránt. A szerződés egyik oldalon kötelezettséget keletkeztet a szerződés tárgyának teljesítésére és a másik oldalon jogosultságot annak követelésére. A szerződés tárgya a szerződésben kikötött szolgáltatás, másként megfogalmazva: az a magatartás, amit a kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében tanúsítania (adnia, létrehoznia, tennie, tűrnie, tartózkodnia) kell. A szerződés tartalmának szabad meghatározását a Ptk. oly módon biztosítja, hogy a szerződési szabályok között külön nevesíti - az eltérést tiltó megfogalmazással - azokat, amelyek feltétlen érvényesülését megkívánja (kógens szabályok), és általános felhatalmazást ad a feleknek a törvényi rendelkezésektől egyező akarattal történő eltérésre (diszpozitív, engedő) szabályok. A Ptk. rendelkezéseitől való eltérési lehetőség azt jelenti, hogy - a szerződésre vonatkozó egyes szabályok csak akkor alkalmazhatóak, ha a felek arról megállapodásukban másként nem rendelkeztek. A szerződés tartalmát a felek tehát csak a jogszabályi keretek között határozhatják meg szabadon. E korlátozások elsősorban a közérdek védelmében hivatottak annak megakadályozására, hogy a felek szerződése azt sértő, illetve azzal ellentétes célok megvalósulását biztosíthassa. A jogszabály tiltó rendelkezésébe ütköző szerződés általában semmis. A semmis szerződés jogkövetkezménye, hogy az a megkötésétől kezdődő hatállyal érvénytelen. A szerződés semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat. A szerződés tárgya maga a szolgáltatás, amire a szerződés irányul. A szerződésben kikötött szolgáltatás minden esetben valamely meghatározott vagy meghatározható magatartásra vonatkozik, dolog vagy pénz átadása, valamely tevékenység kifejtése. 7

9 a tevékenység lehet pl. egyszeri (adásvétel) vagy tartós (haszonbérlet) szolgáltatás, azaz magatartás. Egyes esetekben a tevékenységre irányuló szolgáltatás valamely eredmény létrehozásában valósul meg (vállalkozási szerződés). A szerződés megkötését követően gyakran előfordul, hogy szükségessé válik a szerződés tartalmának módosítása. Így pl. a felek közös akaratából sor kerülhet a szerződés egyes elemeinek (alanya, tárgya, tartalma, jogcíme) módosítására, míg a felek akaratán kívülálló okból a szerződés módosulhat is. A szerződő felek egyező akarattal a szerződésüket módosíthatják. A szerződést csak annak fennállása alatt lehet módosítani, a megszűnt szerződés utólagos módosítása fogalmilag kizárt. A módosítás kiterjedhet többek között a szerződés - tartalmára: azaz a felek megállapodásukkal egyes kikötéseket módosíthatnak, mellőzhetnek, illetve a szerződést újabb kikötésekkel kiegészíthetik; - jogcímére: azaz amikor a kötelezettségvállalás jogalapja módosul (pl.: adásvétel helyett csere) A törvény a módosított szerződést nem tekinti új szerződésnek, ezért mondja ki, hogy a szerződésnek mindazok a rendelkezései, amelyeket a módosítás nem érintett, változatlanul maradnak. A szerződésnek egyezséggel történő módosítása annyiban sajátos, hogy a felek ilyenkor közös egyetértéssel a szerződésükből eredő vitás (félreérthető, eltérően értelmezhető, tisztázatlan) vagy bizonytalan kérdéseket kölcsönös engedményekkel rendezik. Az egyezséggel rendezett szerződési feltétel az alapszerződés érintett rendelkezésének helyébe lép, azaz az egyezséggel nem jön létre új szerződés. A szerződés teljesítése Tehát szerződésszerű teljesítés alatt a jogszabályban meghatározott magatartást, a szerződés tartalmának minden szempontból megfelelő, a felek szerződéses érdekeit kielégít szolgáltatás nyújtását értjük. A szerződés tartalmának és céljának megfelelő 8

10 teljesítés következménye a szerződés megszűnése. Ha azonban a szerződés teljesítése akár a felek magatartása, vagy egyéb okból elmarad, illetőleg megtörténik ugyan, de nem felel meg a szerződésben meghatározott kötelezettségeknek, vagy a szerződés rendeltetésének, akkor szerződésszegés valósul meg. Az, hogy a teljesítés mennyiben szerződésszerű, csak a vonatkozó jogszabályok és a szerződés tartalma alapján bírálható el, mégpedig a teljesítés időpontjában. A szerződés tartalma szerint a teljesítés akkor szerződésszerű, ha az megfelel a szerződésben meghatározott kötelezettségeknek, azaz a teljesítésre a szerződésben meghatározott időben, helyen, a kikötött mennyiség, minőség és választék szerint kerül sor. A jogszabályoknak való megfelelés a teljesítéssel szemben támasztott minőségi, tartalmi követelmények kielégítését jelenti. A vállalkozási szerződésre vonatkozó általános szabályok A vállalkozási szerződés gyűjtőfogalom. E körbe több, a Ptk-ban nevesített szerződés tartozik, pl. az építési, tervezési, kutatási, stb. szerződés. A Ptk.-ban önállóan nevesített vállalkozási szerződéstípusokra, így az építési szerződésre is elsősorban a speciális, adott szerződéstípusnál meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben speciális szabály nincs, úgy a vállalkozási szerződés általános szabályainak alkalmazására, illetve az általános kötelmi jogi szabályok alkalmazására kerülhet sor. A szerződési szabadság elvéből következően természetesen elsődlegesen mindig a felek szerződésében foglaltak az airányadóak. Az építési szerződés Az építési szerződés a vállalkozási szerződés egyik önállóan nevesített altípusa. A szerződés lényeges tartalmi elemei: - A szerződés alanyai: a vállalkozó és a megrendelő. 9

11 - A szolgáltatás tárgya: a mennyiség és minőség szerint meghatározott eredmény létrehozása, azaz az építési- szerelési munka elvégzése. A felek a szolgáltatás tárgyát meghatározhatják tervdokumentációra és költségvetésre utalással is. - Az ellenszolgáltatás: a vállalkozói díj összege. - A teljesítési határidő meghatározása. A megrendelő fő kötelezettsége: az elkészült mű átvétele és a vállalkozói díj megfizetése. A feleknek a szerződésben minimálisan a fenti kérdésekben meg kell állapodniuk ahhoz, hogy az építési szerződés érvényesen létrejöjjön. A lényeges elemeken kívül meg kell állapodniuk a bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekben is. A többletmunka és a pótmunka: A kivitelezési ismeret megszerzése során feltétlenül meg kell ismernünk a többletmunka és a pótmunka fogalmát, hiszen ezzel a gyakran vitás kérdéssel minden kivitelező, beruházó és műszaki ellenőr sűrűn találkozik. A törvény mind a többletmunka, mind a pótmunka fogalmát meghatározza, de csak a többletmunkát nevesíti (Ptk (4)). Többletmunka a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munka, míg pótmunka a műszakilag szükséges olyan munka, amely nélkül a mű rendeltetésszerűen nem használható, és amely a tervben mégsem szerepel. A vállalkozó mind a többletmunkát, mind a pótmunkát köteles elvégezni, a vállalkozó pedig, igényt tarthat a többletmunka és a pótmunka vállalkozói díjára, kivéve, ha átalányáras, fix összegű szerződést kötöttek a felek. Az építési vállalkozó megtámadhatja a szerződést, ha annak megkötése után olyan további munkálatok szükségessége merül fel, amelyről korábban a felek nem tudhattak és, amelyek nagymértékben meghaladják a szerződésben vállalt munkálatok körét. Nincs szükség a szerződés megtámadására abból a célból, hogy a vállalkozó a többlet- és pótmunkák ellenértékére vonatkozó követelését megalapozza. 10

12 Az építési szerződésnek megfelelő teljesítés és a szolgáltatásnak az építtető által történt használatbavétele után elvégzett munka nem tekinthető többletmunkának, ennek ellenértékét a megrendelőnek - külön erre vonatkozó megállapodás hiányában és a jogszabályban meghatározott feltételek esetén - jogalap nélküli gazdagodás címén kell megfizetnie. Amennyiben a felek a vállalkozási szerződést módosítják, a többletmunka és a pótmunka felmerültét nem az eredeti tervdokumentáció és költségvetés, hanem a szerződés módosított tartalma szerint kell elbírálni. Irodalom: 3. Dr. Németh Ágnes: Átadás Átvétel, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest,

13 4. KIVITELEZÉS FOLYAMATAI Az alábbiakban azokat az alapvető kivitelezési folyamatokat, sarokpontokat mutatjuk be, amik részesei jogi, és gazdasági értelemben egy létesítmény megvalósulásának. Munkaterület átadás-átvétel Ptk (1) A munkahely az építési-szerelési munka végzésére akkor alkalmas, ha állapota a szerződés teljesítését nem gátolja, továbbá, ha a kitűzött alappontok és azok jegyzékének átadása megtörtént. A megrendelő köteles a munkahelyet munkavégzésre alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A munkahely akkor alkalmas a munka elvégzésére, ha annak állapota a szerződés teljesítését nem gátolja, valamint a kitűzött alappontok és azok jegyzékének átadása megtörtént. A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő e kötelezettségét nem teljesíti. Ha a megrendelő e kötelezettségét a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. Az építőipari kivitelezési tevékenység - az 51/2000. (VIII.9.) FVM - GM - KöViM együttes rendelet előírásai - a jogerős és végrehajtható építési engedély alapján engedélyezési záradékkal ellátott terveknek, és az ezek alapján készített megvalósítási terveknek, kiviteli terveknek az építési munkahelyen rendelkezésre kell állnia. Az építési munkahely átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót és abban a munkaterület átadás-átvételt rögzíteni kell. A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvényben meghatározottak szerint az építési beruházásokra meghatározott értékhatár feletti beruházások esetében a munkaterületen jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni - az építtető, a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr nevét, - az építés tárgyát, az építkezés kezdési és várható befejezési időpontját, 12

14 - az építési munka és a kivitelező szervezet megnevezését. Hatósági engedélyek Az építtető (megrendelő) feladatát képezi a szerződés teljesítéséhez szükséges bizonyos hatósági engedélyek - jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély, stb. - megszerzése is. Amennyiben az építtető a hatósági engedélyeket határidőre nem szerzi be, az a közbenső intézkedés elmulasztásának minősül, s maga után vonja a jogosult késedelmére vonatkozó szabályok alkalmazását. Alvállalkozó igénybevétele: Az alvállalkozó, mint közreműködő a vállalkozó és az alvállalkozó között létrejött vállalkozási szerződésben meghatározott részmunkákat, részfeladatokat lát el, avagy a vállalkozó a teljes szolgáltatást az alvállalkozóval végeztetheti el. Előfordulhat az is, hogy a vállalkozó a szerződés teljesítéséhez több alvállalkozót vesz igénybe. A vállalkozási szerződésnek nem lényeges tartalmi eleme a személyes munkavégzés. A megrendelő és a vállalkozó azonban a szerződésben megállapodhatnak oly módon is, hogy a vállalkozó köteles saját maga teljesíteni a szerződés, így kizárják alvállalkozó igénybevételét. A teljesítés és a műszaki átadás-átvételi eljárás A törvény megfogalmazása szerint szerződésszerű teljesítés alatt a szerződés tartalmának minden szempontból megfelelő, a felek szerződéses érdekeit kielégítő szolgáltatás nyújtását értjük. Az, hogy a kötelezett által nyújtott szolgáltatás mennyiben tekinthető szerződésszerű teljesítésnek, csak a törvényes kellékek és a szerződés tartalma alapján bírálható el. Szerződésszerű teljesítés, ha megfelel a szerződésben meghatározott kötelezettségeknek - tehát például a szolgáltatás nyújtására a szerződésben meghatározott időben, a kikötött mennyiség, minőség szerint kerül sor. 13

15 A szerződéseket a jogosult szerződéses érdekeinek kielégítésére vonatkozó elv szerint kell teljesíteni. Ez akkor valósul meg, ha a szolgáltatás megfelel a használhatóság és a szerződés által elérni kívánt cél követelményének. A használhatóság körében kiinduló támpont a szolgáltatás rendeltetésének megfelelő használatra való alkalmassága. Emellett a szolgáltatásnak meg kell felelnie az irányadó külön jogszabályokban, hatósági előírásokban és a konkrét szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, céloknak. Ha a szolgáltatás alkalmatlan a fentiek szerinti jogosulti érdek kielégítésére, akkor a teljesítés nem minősül szerződésszerűnek. Ezen esetben alkalmazhatók a szerződésszegés jogkövetkezményei, pl. kötbérfizetés vagy hibás teljesítés esetén a szavatossági, jótállási jogok. A törvény valamennyi szerződéstípusra általános jelleggel írja elő a jogosult számára, hogy mielőbb gondosan vizsgálja meg, hogy a teljesítés megfelelő-e. Az építés szerződések körében a megvizsgálás módját is meghatározza az átadásátvételi eljárás fő szabályinak definiálásával. A műszaki átadás-átvétel időpontja A műszaki átadás-átvétel időpontját a vállalkozó tűzi ki, és az átadás-átvétel időpontjáról a vállalkozó köteles a megrendelőt értesíteni. A vállalkozó az átadás-átvételi időpontját az építési szerződésben meghatározott teljesítési határidőn belüli időpontra - ha az előteljesítés elfogadott - vagy a teljesítési határidőként kitűzött határnapra tűzi ki. Résztvevők az eljáráson Az eljáráson a megrendelő és a vállalkozó részvétele kötelező. A szerződő felek azonban további résztvevőket is meghívhatnak az átadás-átvételi eljárásra. Meghívhatják többek között az egyéb érdekelteket is, pl. a tervezőt, az alvállalkozót, az építési hatóság képviselőit, más hatóság képviselőit, valamint az érdekelt közüzemi társaságok képviselőit is. 14

16 Az építési engedélyt kiadó hatóság - útépítés esetén az illetékes közlekedési felügyelet - jelenléte az eljáráson azért is célszerű, mert ezen esetben lebonyolítható a használatbavételi engedély kiadását megelőző helyszíni bejárás is, így a hatóságnak módjában áll megállapítani, hogy az elkészült mű az építési engedélynek megfelelően épült-e, és kielégíti-e a használatbavételhez szükséges forgalombiztonsági követelményeket. Forgalombiztonsági hiányok esetén tehát már az átadás-átvételi eljáráson tisztázhatók ezen problémák is. (A használatbavételi eljárás részletes szabályait külön fejezet tartalmazza.) Fontos azonban megjegyezni, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárás és a használatbavételi eljárás, illetőleg a használatbavételi engedély kiadását megelőző helyszíni bejárás két külön aktus. Az átadás-átvételi eljárás a felek között létrejött polgári jogi szerződés, az építési szerződés teljesítését zárja le a megrendelő és a vállalkozó között, és célja a szerződésszerű teljesítés ellenőrzése, míg a használatbavételi engedély kiadása az azt megelőző helyszíni szemle a hatósági eljárás része. A hatóság által forgalombiztonsági szempontból talált esetleges hibák, hiányosságok ellenőrzésére, megállapítására és kijavítására szolgáló eljárás. Amennyiben a hatóság olyan hibát állapít meg az eljárás során, ami akadálya lehet a használatbavételi engedély kiadásának, de nem képezte a vállalkozási szerződés tárgyát, akkor nem állapítható meg ezen hibák miatt a vállalkozó szerződésszerű teljesítésének a hiánya. A megrendelő kötelezettsége az átadás-átvételi eljáráson A megrendelő a vállalkozó által kitűzött időpontban - köteles az eljáráson megjelenni, - köteles megvizsgálni, hogy a teljesítés szerződésszerűen történt-e. Amennyiben a megrendelő nem jelenik meg az átadás-átvételi eljáráson, átvételi késedelembe esik, s ez az úgynevezett jogosulti késedelem a kötelezett (vállalkozó) egyidejű késedelmét kizárja. Az építtető ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az átadásátvételi eljárás kitűzött időpontjára a szolgáltatás nem volt átadásra alkalmas állapotban. Ha a bizonyítás sikeres, a kötelezett (vállalkozó) késedelmét kell 15

17 megállapítani. A vállalkozó akkor is késedelembe esik, ha a teljesítési határidő utolsó napjára nem tűzi ki az átadás-átvételi eljárás kezdetét. A jegyzőkönyv Az átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni, abban fel kell tüntetni a megrendelő, illetve más érdekeltek által észlelt hibákat, hiányosságokat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, illetve az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket is. Azokról a kivitelezési hibákról, amelyek az átadást követő időben is jelentkeztek, és amelyeket az átadás-átvételi jegyzőkönyv nem tartalmaz - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok az átadás után váltak felismerhetővé. Az ilyen hibákra nézve a jogosult a szavatossági igényeket az utó-felülvizsgálat során érvényesítheti. A megrendelő átvételi kötelezettsége A vállalkozó kötelezettsége és felelőssége lényegében nem elsősorban az átadásátvételi eljárásra, mint formális mozzanatra irányul, hanem a vállalt kötelezettség szerződésszerű teljesítésére, és arra, hogy ezzel a megrendelőnek, mint jogosultnak a szerződéshez fűződő érdekét kielégítse. A jogszabály a megrendelő kötelezettségévé teszi azt, hogy az építőipari munkát haladéktalanul átvegye. Ez a kötelezettség csak a szerződésszerűen felajánlott szolgáltatásra áll fenn. A megrendelő jogosulatlanul tagadja meg a szolgáltatás átvételét abban az esetben, ha annak olyan jelentéktelen hibái, hiányai vannak, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. Az ilyen jellegű hibák léte tehát nem alapozza meg a vállalkozó késedelmét. (A hibás teljesítésnek viszont alapja!) A szolgáltatásnak nem a készre jelentés időpontjában, hanem az átadás-átvételi eljárás szabályszerűen kitűzött időpontjában kell alkalmasnak lennie a teljesítésre. Az átvételt megtagadó, vagy az átadás-átvételi eljárást elmulasztó megrendelőnek 16

18 kell bizonyítani azt, hogy a teljesítés a kitűzött időpontjában olyan hibák, hiányosságok álltak fenn, amelyek önmagukban, vagy esetleg összességükben az átvétel megtagadására alapos okot adtak. A teljesítési határidő Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt határidőn belül, illetőleg határnapon megkezdődött, kivéve, ha a megrendelő a szolgáltatást nem vette át. Ennek azért van jelentősége, mert az átadás-átvételi eljárás hosszas folyamat lehet különösen nagy volumenű létesítmények elkészítésénél, amikor időigényes vizsgálatokat, méréseket, próbákat kell elvégezni. E szabály hiányában a vállalkozó csak akkor teljesíthetne határidőben, ha az átadás-átvételi eljárást a teljesítési határidő leteltéig be is fejezte. Az azonban súlyos joghátránnyal járna, hogy a vállalkozónak az átadás-átvételi eljárás kezdő időpontját lényegesen korábbi időpontra kellene kitűznie a szerződés szerinti feladatainak elvégzésére biztosított határidő terhére. Meg kell állapítani azonban a kötelezett késedelmét abban az esetben, ha a megrendelő alappal tagadta meg a szolgáltatás átvételét arra hivatkozva, hogy a felajánlott teljesítés nem szerződésszerű. Mert olyan hibái, hiányai vannak, amelyek a létesítmény rendeltetésszerű használatát akadályozzák. Nem merülhet fel viszont a vállalkozó késedelme abban az esetben, ha a megrendelő jogalap nélkül tagadta meg a szolgáltatás átvételét. Amennyiben a vállalkozó az építményt készre jelentette és a munkahelyről levonult, majd a megrendelő az építményt birtokba vette, az átadás-átvételi eljárás lefolytatása nélkül is azt kell megállapítani, hogy a teljesítés megtörtént. Átadási dokumentumok A műszaki átadás-átvétel befejezésekor a kivitelező köteles a kiviteli terveket a tényleges megvalósulásnak megfelelő módosítással, valamint az építési szerződésben külön meghatározott egyéb dokumentumokat az építtetőnek átadni. 17

19 Az építési naplót az építési munka befejezését követően le kell zárni, és azt az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési napló lezárásakor arról két másolatot kell készíteni, amelyből egy példányt az építtetőnek át kell adni. Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie, az építtetőnek pedig a saját iratkezelési szabályzatában meghatározott időpontig. Az átadás-átvételi jogkövetkezménye, a vállalkozói díj A szerződés tartalmának és céljának megfelelő teljesítéshez fűződő jogkövetkezmény a szerződés megszűnése. Az átadás-átvételi eljárás befejeztével a szerződés teljesítése megtörtént. Mivel a vállalkozó teljesített, a létrehozott dolgot a megrendelőnek átadta, illetőleg az átadását szerződésszerűen felajánlotta, esedékessé válik a megrendelő díjfizetési kötelezettsége. A sikeres átadás-átvételi eljáráson ezért a megrendelő kiállítja a szerződésben általában külön előírt teljesítés igazolást. Amennyiben a vállalkozó késedelmesen teljesít, úgy a vállalkozói díj a tényleges teljesítéskor válik esedékessé. (Késedelmi kötbér, amennyiben a szerződésben kikötésre került, s a kötbérfizetés egyéb feltételei fennállnak, természetesen behajtható.) Hibás teljesítés esetén e megrendelő jogosult az ellenszolgáltatás arányos részét a kijavításig vagy a munka újbóli elvégzéséig visszatartani. Utó-felülvizsgálat Az utó-felülvizsgálat kizárólag az építési szerződések körében szabályozott, tulajdonképpen a szerződésszegéshez, a szavatossági jogok érvényesítéséhez kapcsolódó jogintézmény, csak a Ptk. e szerződéstípusnál, s nem a szerződésszegésnél határozza meg a szabályait. Gyakran fordul elő, hogy az építményekben az egyes hibák a birtokbavételt követően jelentkeznek, illetve a hibák jellegüknél fogva csak később észlelhetők, bár a hiba 18

20 oka már a teljesítéskor megvolt. A szavatossági igények érvényesítésével kapcsolatos általános szabályok szerint az egyes hibák felismeréséig nyugszik a határidő és a hiba felismerésének időpontjától kell számítani az elévülési határidő meghosszabbodását. A törvény e szabálya kiküszöböli azt, hogy hibánként különkülön kelljen a megrendelőnek a szavatossági igényeit érvényesítenie a vállalkozóval szemben. Módot ad a törvény arra, hogy az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül utó-felülvizsgálati eljárást tartsanak a felek, és azon ismételten megvizsgálják a szolgáltatást. Míg az átadás-átvételi eljárás időpontját a vállalkozó tűzi ki, és arról értesíti a megrendelőt, az utó-felülvizsgálati eljárásnál ez a kötelezettség fordított: a megrendelő készíti elő az utó-felülvizsgálati eljárást, és ő hívja meg arra a vállalkozót. Irodalom: 4. Dr. Németh Ágnes: Átadás Átvétel, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest,

21 5. A HIBÁS TELJESÍTÉS - SZAVATOSSÁG A Ptk. vonatkozó rendelkezése értelmében az olyan teljesítés tekinthető hibásnak, amelyik a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek. A hibás teljesítés megállapítására akkor is sor kerül, ha a szolgáltatás a rendeltetéséből következő használatra, illetve a szerződéssel elérni kívánt célnak megfelelő felhasználásra nem alkalmas. Ebben a körben nemcsak az előírás vagy megállapodás létének tulajdonít jelentőséget a gyakorlat, hanem mindezektől függetlenül annak is, hogy a szolgáltatás rendelkezik-e mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek a rendeltetésszerű használathoz elengedhetetlenek, és a szerződési célnak megfelelő felhasználáshoz szükségesek. (Így hibásnak tekintette a bíróság a teljesítést azért, mert a tervező kiviteli terve gazdaságtalan megoldásokat tartalmazott, vagy a szabványkövetelményeknek megfelelt ugyan a kivitelezés, de a rendeltetési célnak nem.) A szavatosság felelőssége alól a kötelezett két esetben mentesülhet. Egyrészt akkor, ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte. Ilyen esetekben ugyanis alaposan feltételezhető, hogy a jogosult számára megfelel, szerződéses érdekinek kielégítését kellően szolgálja a hibás teljesítés is. A kötelezettnek ez esetben azt kell bizonyítania, hogy a jogosult ténylegesen tudott a szolgáltatás hibájáról, nem elegendő annak igazolása, hogy körültekintő, gondos eljárás mellett arról tudhatott volna. Azokban az esetekben, amikor a jogosult a szerződéskötés után, de még a teljesítés előtt, vagy azzal egyidejűleg ismerte fel a hibát, a fenti rendelkezés nem alkalmazható. Ilyen esetben a kötelezett akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jogosult a hibáról tudva, jogfenntartás nélkül fogadta el a teljesítést. A július 1. napját követően kötött szerződések esetében a kötelezett mentesülésére vezethet az anyaghiba miatt előállt hibás teljesítés. 20

22 Jótállás A jótállás a fogyasztóvédelem fontos eszköze, gyakorlati jelentősége ugyanis a hibátlan teljesítésért való jótállási felelősségnek van. Bármilyen szerződésszegés esetében helye lehet a jótállásnak, de ez a hibás teljesítés körén túl a gyakorlatban nem igen fordul elő. A jótállás különleges szankcióval biztosítja a szerződésszerű teljesítést. A törvény rendelkezése szerint a jótállás alapján a kötelezett a szerződésszerű teljesítésért felelősséggel tartozik. A jótállási kötelezettség alapulhat jogszabályon, illetve a felek megállapodásán. Jelenleg nincsen olyan jogszabály, mely az útépítés körében kötelező jelleggel írna elő jótállási kötelezettséget, ezért aztán amennyiben a felek erre igényt tartanak, akkor ezt pontos időtartam kikötésével a szerződésben kell rögzíteni. A jótállás alapján a jogosult a szavatossági jogokkal azonos igényt érvényesíthet, igy kérhet kijavítást, árleszállítást, kicserélést, újbóli elvégzést, javítási költség megfizetését és elállási jogot is gyakorolhat. Amennyiben a felek szrződésben kötik ki a jótállást, de jótállási jogok tekintetében nem állapodnak meg, úgy a jogosult ugyanazokat a jogokat érvényesítheti mint szavatosság esetén. Ha azonban ki kötik a jogokat például kijavítás vagy árleszállítás akkor csak ezekre a jogokra terjed ki a jótállás lehetősége. A jogosultnak a jótálláson alapuló igényét a kötelezetthez intézett nyilatkozattal kell érvényesítenie. Ez a közlés a jótállás ideje alatt bármikor érvényesíthető. Irodalom: 1. Bosznainé dr. Németh Ágnes: Szavatosság Jótállás, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest,

23 6. FIDIC SZERZŐDÉS RENDSZEREK A nyolcvanas évek végétől, kilencvenes évek elejétől kezdődően a nemzetközi társfinanszírozású infrastruktúra beruházások megvalósításának egyik előfeltétele, a nemzetközileg is (el-)ismert szerződés rendszerek alkalmazása. Az első olyan hazai nagyberuházás, amelynél követelmény volt egy ilyen szerződés rendszer alkalmazása, az M0 Duna-híd építése volt, ahol a Világbank igényeihez igazodva a FIDIC Red Book került alkalmazásra. A FIDIC önmagában azonban nem csupán egy szerződés rendszert jelöl, hanem egy közel évszázados hagyományokkal rendelkező nemzetközi tanácsadó mérnök szervezetet, amint az a következőkben bővebben kifejtésre kerül. A FIDIC MINT SZERVEZET A FIDIC francia betűszó (Fédéretion Internationale des Ingénieurs-Conseils) részét, jelentése. Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége. Székhelye a svájci Lausanne-ban található, címe és elérhetőségi adatai: A FIDIC 1913-ban alakult Európában, három nemzetközi konzultáns mérnök szövetség szervezésével. A szövetség megalakításának célja alapvetően a tagszövetségek szakmai érdekeinek támogatása és az érdeklődésre számot tartó információk elterjesztése a tagságot alkotó nemzeti szövetségek között. Ma a föld minden részéről 67 nemzeti szövetség tagja a FIDIC-nek és a szövetség a világ magán konzultáns cégeinek a többségét képviseli. A FIDIC szemináriumokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervez céljai elérésének érdekében. A FIDIC napjainkig mintegy 17 irányelvet bocsátott ki, amelyek közül a legjelentősebbek: A konzultáns mérnök szerepe az építési beruházások során A konzultáns mérnökök és a környezetvédelem Szakmai kockázatok és felelősség Vitás esetek alternatív módon történő rendezése Az építési helyszín biztonsága Minőségügyi irányítás 22

24 A FIDIC szerződéses formák A FIDIC az ismertetett működési területein belül igen nagy hangsúlyt fektet olyan szerződéses feltétel rendszer minta dokumentumok kidolgozására és közreadására, amely dokumentumok a világ minden táján alapként használhatók fel, főként nemzetközi építési-, technológiai beruházási szerződések megkötéséhez és lebonyolításához. Az első ilyen szerződéses feltételrendszer dokumentumok ben bocsátották ki, amely éppen a Red Book első kiadása volt. Mára a FIDIC vonatkozó kiadványainak száma re bővült (a pontos szám meghatározása megítélés kérdése), amelyek közül több már számos kiadást ért meg. A különböző kiadványok mindegyike érvényes és alkalmazható, ennek megfelelően a cím és kiadás pontos megjelölése mindenkor szükséges. A szerződéses feltétel dokumentumokat folyamatosan aktualizálják és frissítik, ezért jó néhány szerződés típusnak már számos kiadása jelent meg. A dokumentumok aktualizálása, illetve az újabb szerződéses feltételek összeállítása mindenkor az érintett felek (megbízók, vállalkozók, konzultáns- és tervező mérnökök) aktív bevonásával történik. A Magyarországon leggyakrabban alkalmazott FIDIC szerződéses feltételek az alábbiak: MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK MUNKÁINAK SZERZŐDÉSES FELTÉTELEI I. RÉSZ ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A FIDIC Red Book 1987-es negyedik kiadásának fordítása. Első magyar nyelvű kiadás, Budapest, 1994 KIEGÉSZÍTÉS a Mérnöki Létesítmények Munkáinak Szerződéses Feltételei (Red Book - Piros Könyv) évi negyedik kiadásához (1992 felülnyomás, további módosításokkal) B FEJEZET - ÁTALÁNYDÍJAS MUNKÁK ELSZÁMOLÁSA Első Kiadás, 1996 MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK MUNKÁINAK ALVÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSES FELTÉTELEI 23

25 (A mérnöki létesítmények munkáinak szerződéses feltételei c. kiadvánnyal való együttes használatra ajánlott, 1994.) Első magyar nyelvű kiadás, Budapest, 1996 VILLAMOS ÉS GÉPÉSZETI MUNKÁK SZERZŐDÉSES FELTÉTELEI beleértve a helyszíni szerelést A FIDIC Yellow Book 1987-es harmadik kiadásának fordítása, mely tartalmazza az 1988-as szerkesztői módosításokat. Első magyar nyelvű kiadás Budapest, 1995 TERVEZETÉS-ÉPÍTÉS ÉS KULCSRAKÉSZ BERUHÁZÁSOK SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A FIDIC Orange Book 1995-ös első kiadásának fordítása. Első magyar nyelvű kiadás Budapest, 1999 A konzultáns mérnök megbízásra teljesített szolgáltatásainak mint-szerződése ( Fehér Könyv ) A FIDIC 1991-es 2. Kiadás; magyar nyelvű kiadás: Budapest, 1993 Irodalom: 1. Záhonyi Zoltán: FIDIC Red Book, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest,

26 7. A KÖZBESZERZÉSEK, MEGHÍVÁSOS ÉS NYÍLT ELJÁRÁSOK Az új szabályozás értelmében közbeszerzésnek minősül az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek olyan beszerzése, amely a törvény által meghatározott tárgyra irányul, és amelynek értéke eléri, vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, feltéve, hogy e beszerzés nem ingyenes, hanem ellenszolgáltatás fejében történik. Így a meghatározott szervezetek (ajánlatkérők) általi mindazon beszerzések, melyeket a törvény szabályoz, hatálya alá von, közbeszerzésnek minősülnek. A közpénz, a köztulajdon jogszerű és célszerű felhasználását szolgálja, többek között a közbeszerzési szabályozás. A közbeszerzések folyamatának az ismerete szintén hozzátartozik a mérnök mindennapjaihoz, legyen szó kivitelezőről vagy beruházóról. Mi a közbeszerzés? Közbeszerzésről akkor beszélünk, amikor közületi beszerzők (elsősorban kormány, önkormányzatok) bizonyos megrendelésinek közpénzből történő teljesítésével nem egy bizonyos vállalatot bíznak meg, hanem közbeszerzési pályázatot írnak ki. Ezzel egyrészt hozzájuthatnak a legolcsóbb, illetve a gazdaságilag legkedvezőbb ajánlathoz, másrészt a közpénzek felhasználását is átláthatóbbá ellenőrizhetőbbé teszik. Az Európai Uniós közbeszerzések lényege az, hogy bizonyos összeghatár feletti tagállami közbeszerzéseket Unió-szerte meg kell hirdetni. Ezeken a pályázatokon Magyarország óta a tagállamokkal azonos feltételekkel vehet részt. Közbeszerzés az EU-ban Tekintettel arra, hogy a közületi beszerzések kielégítése a tagállamok gazdasági tevékenységének mintegy 15 %-át teszi ki, az Unió lényeges elemnek tekinti a közbeszerzési piac hatékony működését. Az ennek céljából kialakított közbeszerzési szabályokat az alábbi kiindulási pontok mentén fektették le az irányelvekben: Meghatározott értékhatár feletti állami megrendeléseket közösség-szerte meg kell hirdetni.

27 A lehetséges ajánlattevők diszkriminálása céljából nem lehet meghatározott műszaki előírások alkalmazását kötelezővé tenni. A pályázati eljárás és az odaítélés során objektív feltételrendszert kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárások fajtái (összefoglaló vázlat) Egyszakaszos - Nyílt - Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos - Egyszerűsített (törvény melléklete szerinti szolgáltatások esetén. ld. később részletesen) Kétszakaszos - Meghívásos - Tárgyalásos (hirdetmény közzétételével) - Gyorsított - Részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló - Időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett - Előminősítési hirdetménnyel meghirdetett Választható - Építési koncesszióval kapcsolatos - Tervpályázati (kivéve tárgyalásos) - Keret-megállapodásos - Szolgáltatási koncesszióval kapcsolatos - Egyszerű eljárás (nemzeti értékhatár alatt) A Közbeszerzési Törvény Eljárásrendje - a Nyílt eljárásnál - Ajánlati felhívás - Kiegészítő tájékoztatás - Ajánlatok beadása - bontása 26

28 - Esetleges hiánypótlás - Elbírálás - Eredményhirdetés - Szerződéskötés - Meghívásos eljárásnál - Részvételi felhívás - Kiegészítő tájékoztatás - Részvételi jelentkezés - Esetleges hiánypótlás - Eredményhirdetés - Ajánlattételi felhívás - Ajánlattétel - Esetleges hiánypótlás - Szerződéskötés - a Tárgyalásos eljárásnál - Részvételi felhívás - Részvételi jelentkezés - Eredményhirdetés - Ajánlattételi felhívás - Tárgyalás - Eredményhirdetés - Szerződéskötés A beszerzési eljárások általánosságban Nyílt eljárás: minden érdekelt szolgáltató ajánlatot nyújthat be. Meghívásos: csak az ajánlatkérő által felkért pályázók nyújthatnak be ajánlatot. Minimum 5 jelentkezőt meg kell hívni, ha van ennyi alkalmas jelölt. Keretszám is lehet, 5 és 20 között. 27

29 Tárgyalásos eljárás: az ajánlatkérő az általa kiválasztott pályázókkal tárgyalja meg a szerződés feltételeit. Minimum 3 jelentkezőt meg kell hívni, ha van ennyi alkalmas jelölt. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény közzététele nélkül indítható. Azok a körülmények, amelyek fennállása esetén a tárgyalásos eljárás lefolytatható, szigorúan értelmezendők és nem bővíthetők. Gyorsított eljárás: meghívásos és tárgyalásos eljárásban lehetséges, a hirdetményben közzé kell tenni mi indokolja ezt. Kivételesen alkalmazható, csak akkor, ha a kiíró igazolni tudja a sürgősség objektív indokát és a valóságos lehetetlenségét annak, hogy az általános határidők nem tarthatók. A meghívásos és tárgyalásos általános eljárások A korábbi szabályozáshoz képest a évi CXXIX. törvény újraszabályozta annak részleteit. A legszembetűnőbb változást ezen eljárásfajta alkalmazási feltételeinek újragondolása jelenti. A törvény alapján ugyanis az ajánlatkérő szabadon választhat a nyílt és a meghívásos eljárás lefolytatás között. A Kbt. szerint csak akkor kerülhet sor meghívásos eljárásra, amennyiben alkalmazásának a jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak. Megjegyzendő, hogy szabályozás nem tartja fenn a Kbt. szerinti előminősítési eljárást, azonban a meghívásos eljárás újraszabályozott formájában annak helyébe lép. További újdonság a hatályos szabályokhoz képest, hogy az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámot a részvételi felhívásban kell megadni, és annak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. Keretszám meghatározása esetén a részvételi felhívásban meg kell adni az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámot a részvételi felhívásban kell megadni, és annak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. Keretszám meghatározása esetén a részvételi felhívásban meg kell adni az alkalmas jelentkezők közötti 28

30 rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A beszerzési eljárások A nyílt és a meghívásos eljárás közös jellemzője, hogy az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a jogszabályban meghatározott módon kötve van. Ajánlatkérőnek tehát nincs lehetősége, hogy változtasson a megadott feltételeken, illetve a meghatározott feltételektől eltérő ajánlati elemeket érvényesnek fogadja el, azzal az indokkal például, hogy a dokumentációtól eltérő ugyan a vállalás, de az ajánlatkérő gyakorlatával egyezik. A nyílt és a meghívásos eljárásnak ugyancsak közös jellemzője, hogy az eljárás során nem lehet tárgyalni. Tekintettel arra, hogy mindhárom eljárási fajta esetén vannak azonos szabályok, a nyílt eljárás keretében meghatározott részletes eljárási normákat a meghívásos és a tárgyalásos eljárás során is megfelelően alkalmazni kell, figyelemmel az egyes eljárási fajták általános, illetve részletes szabályainak a nyílt eljárás rendelkezéseitől való eltérésére. Irodalom: 1. Dr. Horváthné Dr. Ferenczi Lillián: A közbeszerzésről általában, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest, Hollósi László: Közbeszerzés a mérnöki gyakorlatban, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest,

31 8. AZ AJÁNLAT Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a Közbeszerzési Törvény 63.. (1)- (4) bekezdése szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozójaként sem vehet részt. Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a Kbt. 60.., illetőleg a 61.. szerint a kizáró okok hatálya alá esik. A közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a kizáró okokkal kapcsolatban a Kbt (1)-(4) bekezdése szerint akkor kell eljárni, ha az ajánlattevőnek meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat. A közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlattevő az ajánlatában köteles nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Az ajánlattevő az ajánlatában közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, azonban nem tilthatja meg nevének, címének, valamint olyan ténynek,

32 információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. Az ajánlati biztosíték Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított- készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A gyakorlatban az ajánlati biztosítékot a közbeszerzés előzetesen becsült értékének 1-2 százalékában szokták megállapítani. Az ajánlattételi határidő Nyílt eljárás Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb időtartamban. Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, - és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is - akkor az ajánlattételi határidő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat, rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét nap is lehet. Ez utóbbi esetben feltétel, hogy a hirdetményt elektronikus úton adják fel. 31

Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF)

Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) Hatályos: 2012. november 15-étől Nysz.: 16052 Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) 1.

Részletesebben

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 kommunikáció konfliktus kompromisszum HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 Készült az Európai Unió pénzügyi támogatásával ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Szerződéskötési

Részletesebben

Kereskedelmi szerződések joga

Kereskedelmi szerződések joga BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd 2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely a korábbi 1959. évi IV. törvényt

Részletesebben

Vállalkozói szerződés

Vállalkozói szerződés Vállalkozói szerződés amely létrejött egyrészről Újhartyán Város Önkormányzata Székhelye: 2367 Újhartyán, Fő u. 21. Képviseletében: Schulcz József Polgármester mint Megrendelő (továbbiakban Megrendelő)

Részletesebben

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az Országgyűlés előtt T/5949 számon részletes vitára bocsátásra vár az új Polgári Törvényköny javaslata 1.

Részletesebben

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés f), i), o), r),

Részletesebben

RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA

RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA ELTE TANÍTÓ ÉS ÓVÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA 2004. TARTALOMJEGYZÉK Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat I. Általános rendelkezések 3. oldal II. Az ELTE Tanító-és Óvóképző

Részletesebben

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés f), i), o), r),

Részletesebben

Tehergépjárművek casco biztosításának

Tehergépjárművek casco biztosításának Tehergépjárművek casco biztosításának különös feltételei (Truck2) Hatályos: 2014. december 13. Nysz.: 17481 Tartalomjegyzék Tehergépjárművek casco biztosításának különös feltételei (Truck2)......................................

Részletesebben

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy - ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot, - elősegítse a lakásvagyon

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS amely létrejött egyrészrıl az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal (székhely: 3300 Eger, Kossuth L. u. 9., törzsszám: 722337, adószám: 15722335-2-10, bankszámla

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek 1. Alapvető rendelkezések A WayteQ Europe Kft. által üzemeltetett www.newteq.eu webáruház használatára, megrendelések leadására és a létrejövő adásvételi szerződésre vonatkozó

Részletesebben

A jelen szerződés létrejött egyrészről VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS Bélapátfalva Város Önkormányzat címe: 3346 Bélapátfalva, IV. Béla u. 1. képviseli: Ferencz Péter polgármester mint megrendelő (a továbbiakban:

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) Szolgáltató adatai: Általános tudnivalók:

Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) Szolgáltató adatai: Általános tudnivalók: Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) A Jogi nyilatkozat, az Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat valamint a Szállítási, átvételi és fizetési feltételek minden pontja a narancsborstop.hu weboldal Általános

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek 1. Bevezetés Általános szerződési feltételek Üdvözöljük a VASI DUOKER Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) által üzemeltetett weboldalon. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) tartalmazza

Részletesebben

Tanúsítási eljárás Szabályzata

Tanúsítási eljárás Szabályzata Magyar Termék Nonprofit Kft. 2541 Lábatlan Rákóczi Ferenc út 105. Tanúsítási eljárás Szabályzata A PÉLDÁNY SORSZÁMA: A PÉLDÁNY TULAJDONOSA NÉV: MUNKAKÖR: TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA 2010.11.02. 1/22.

Részletesebben

1996. évi CXXVI. törvény. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról

1996. évi CXXVI. törvény. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról 1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)

Részletesebben

Javaslat az Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány alapító okiratának módosítására

Javaslat az Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány alapító okiratának módosítására Javaslat az Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány alapító okiratának módosítására Ó z d, 2014. július 17. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: ÓVK alapítvány ügyvezetője Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Püspökladányi Víziközmő Társulat. Alapszabálya. 1. A Társulat elnevezése és székhelye. 2. A Társulat célja

Püspökladányi Víziközmő Társulat. Alapszabálya. 1. A Társulat elnevezése és székhelye. 2. A Társulat célja Püspökladányi Víziközmő Társulat Alapszabálya 1. A Társulat elnevezése és székhelye 1.) A Társulat elnevezése: Püspökladányi Víziközmő Társulat 2.) A Társulat székhelye: 4150 Püspökladány, Kossuth u.26.

Részletesebben

1. Általános rendelkezések 1.

1. Általános rendelkezések 1. Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015. (V.29.) önkormányzati rendelete az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének rendjéről Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

~ 1 ~ Építési szerződés. Építőipari kivitelezési tevékenységre

~ 1 ~ Építési szerződés. Építőipari kivitelezési tevékenységre ~ 1 ~ Építési szerződés Építőipari kivitelezési tevékenységre amely létrejött egyrészről. (anyja neve:., szül. hely és idő:., szem. ig. száma:, adóazonosító jele:.., állandó lakcíme: megrendelő (továbbiakban

Részletesebben

B/6 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉSI JOGBAN (ADÁSVÉTEL, VÁLLALKOZÁS, MEGBÍZÁS, BIZTOSÍTÁS)

B/6 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉSI JOGBAN (ADÁSVÉTEL, VÁLLALKOZÁS, MEGBÍZÁS, BIZTOSÍTÁS) EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG ALAPELVI SZINTEN 4. (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve

Részletesebben

EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata

EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata M12. számú melléklet Közcélú közvilágítási használati szerződés és üzemviteli megállapodás 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERZŐDŐ

Részletesebben

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a REGÁLIANUS CO.D Kft. (továbbiakban: Szolgáltató), és a Szolgáltató által a www.regalianusklima.hu weboldalon

Részletesebben

(a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok)

(a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

MŰSZAKI TARTALOM. a 8600 Siófok, Halápy utca kivitelezési munkáihoz kapcsolódó teljes körű műszaki ellenőri tevékenység elvégzésére

MŰSZAKI TARTALOM. a 8600 Siófok, Halápy utca kivitelezési munkáihoz kapcsolódó teljes körű műszaki ellenőri tevékenység elvégzésére MŰSZAKI TARTALOM a 8600 Siófok, Halápy utca kivitelezési munkáihoz kapcsolódó teljes körű műszaki ellenőri tevékenység elvégzésére 1. A pályázati kiírás célja: Megbízási szerződés megkötése a 8600 Siófok,

Részletesebben

K I V O N A T. Az Apátistvánfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testület 2015. november 20-án 16.00 órakor megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Az Apátistvánfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testület 2015. november 20-án 16.00 órakor megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből. Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal Apátistvánfalva 72-47/2015.Apát K I V O N A T Az Apátistvánfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testület 2015. november 20-án 16.00 órakor megtartott nyílt ülésének

Részletesebben

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK

POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK 1 Tananyag letölthetı http://be.ajk.pte.hu Hallgatói információk 2 A tulajdonjog tárgyai Minden birtokba vehetı dolog Ha törvény kivételt nem tesz: pénz, értékpapír, dolog módjára

Részletesebben

Iparművészeti Múzeum 1091 Budapest, Üllői út 33-37. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM 2016/S 091-162660. Budapest, 2016. május

Iparművészeti Múzeum 1091 Budapest, Üllői út 33-37. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM 2016/S 091-162660. Budapest, 2016. május Iparművészeti Múzeum 1091 Budapest, Üllői út 33-37. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM Szállítási szerződés Transzparencia program keretében szerver állomás kialakításához szükséges eszközök beszerzésére tárgyában

Részletesebben

8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet. a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól

8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet. a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól 1. oldal 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól A Kormány a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 91. (1) bekezdésének

Részletesebben

2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem

2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem 2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem < Áruismeret Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem célterületei Az áruk és szolgáltatások biztonságának megteremtése A kereskedelmi gyakorlat harmonizációja A jelenlegi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK HATÁLYOS: 2015. MÁJUS 13-TŐL VISSZAVONÁSIG Tartalom 1. A szállító adatai, elérhetőségi és az általános szerződési feltételekben használt fogalmak... 2 2. Általános rendelkezések...

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS amely létrejött egyrészrıl:

VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS amely létrejött egyrészrıl: VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS amely létrejött egyrészrıl: GYİRI NEMZETI SZÍNHÁZ Székhely: 9022 Gyır, Czuczor G. u. 7. Adószám: 15467012-2-08 Számlaszám: OTP 11737007-15467012 Képviseli: Forgács Péter igazgató

Részletesebben

eokr_aszf_20140315 1/7

eokr_aszf_20140315 1/7 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszer szolgáltatása igénybevételére Az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól A

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Napirendi pontok: 1.) Rendelettervezet az étkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjáról Előadó: Dr.

JEGYZŐKÖNYV. Napirendi pontok: 1.) Rendelettervezet az étkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjáról Előadó: Dr. Rábakecöl Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2011. szám JEGYZŐKÖNYV Készült: a rábakecöli polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében 2011. március 14-én (hétfőn) 17,30 órakor megtartott rendkívüli

Részletesebben

1/13. A Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt., mint megrendelı általános vállalkozási szerzıdési feltételei

1/13. A Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt., mint megrendelı általános vállalkozási szerzıdési feltételei 1/13 A általános vállalkozási szerzıdési feltételei 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék... 1 2. Értelmezı rendelkezések... 2 3. Általános rendelkezések... 2 4. A Szerzıdés tárgya, terjedelme, minısége...

Részletesebben

A Közbeszerzési Dönt bizottság (a továbbiakban: Dönt bizottság) meghozta az alábbi. V É G Z É S - t.

A Közbeszerzési Dönt bizottság (a továbbiakban: Dönt bizottság) meghozta az alábbi. V É G Z É S - t. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNT BIZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D.422/ 12 /2010. A Közbeszerzési Dönt bizottság (a továbbiakban:

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD ÜZLETSZABÁLYZAT ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD Hatálybalépés időpontja: 2013. február 01. Szekszárd, 2013. február 01. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek. A Vidékfejlesztési Program keretében támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatói okirathoz

Általános Szerződési Feltételek. A Vidékfejlesztési Program keretében támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatói okirathoz Általános Szerződési Feltételek A Vidékfejlesztési Program keretében támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatói okirathoz 1. Általános rendelkezések 1.1 Jelen Általános Szerződési

Részletesebben

561-1/2009/11 VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS

561-1/2009/11 VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS 561-1/2009/11 VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS amely létrejött egyrészrıl a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ (1061 Budapest, Andrássy út 22.), mint Megrendelı, valamint a TUNING EXTRA Kft. (2251 Tápiószecsı, Deák Ferenc u.

Részletesebben

POLGÁRMESTERI HIVATAL ELLÁTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET. GAZDÁLKODÁSI ÜGYREND Érvényes: 2010.01.01.-től

POLGÁRMESTERI HIVATAL ELLÁTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET. GAZDÁLKODÁSI ÜGYREND Érvényes: 2010.01.01.-től POLGÁRMESTERI HIVATAL ELLÁTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET GAZDÁLKODÁSI ÜGYREND Érvényes: 2010.01.01.-től Ü G Y R E N D A Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezetének feladatait az államháztartásról

Részletesebben

Dokumentáció Hirdetmény nélkül induló általános egyszerű közbeszerzési eljárásban

Dokumentáció Hirdetmény nélkül induló általános egyszerű közbeszerzési eljárásban Dokumentáció Hirdetmény nélkül induló általános egyszerű közbeszerzési eljárásban Makón belterületi csapadékvíz csatorna rekonstrukció és építés (2011.) tárgyban Makó Város Önkormányzata 6900 Makó, Széchenyi

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek Jelen dokumentum nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre, nem minősül írásbeli szerződésnek, magyar nyelven íródik, magatartási kódexre nem

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2013. február 13. Elfogadva:../2013. (II.12.) sz. Kt. határozat 1 I. FEJEZET Általános rendelkezések A közpénzek

Részletesebben

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS a TIOP 2.1.2. Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése tárgyú pályázatok keretein belül kombinált felvételi/átvizsgáló röntgen berendezés és hozzá kapcsolódó

Részletesebben

1. A Megrendelő Általános Szerződési Feltételeinek érvényessége

1. A Megrendelő Általános Szerződési Feltételeinek érvényessége 1. A Megrendelő Általános Szerződési Feltételeinek érvényessége 1.1. A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: Feltételek ) alkalmazandók minden egyes, áru megrendelése és kapcsolódó szolgáltatás(ok)

Részletesebben

SZAJKI TAVAK ARANYKÁRÁSZ HORGÁSZ ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET. ALAPSZABÁLYA (Módosításokkal egységes szerkezetben)

SZAJKI TAVAK ARANYKÁRÁSZ HORGÁSZ ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET. ALAPSZABÁLYA (Módosításokkal egységes szerkezetben) SZAJKI TAVAK ARANYKÁRÁSZ HORGÁSZ ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (Módosításokkal egységes szerkezetben) 2010.11.13. 1 SZAJKI TAVAK ARANYKÁRÁSZ HORGÁSZ ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZHASZNÚ

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről, Mezőberény Város Önkormányzata (székhelye: 5650 Mezőberény, Kossuth L. tér 1. adószáma: 15345352-2-04, számlavezető neve: K&H Bank Zrt, bankszámla száma:

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Szaporodásbiológiai Társaság Alapszabálya (az 2014. 11. 07. napi módosításokkal egységes szerkezetben, a módosult rendelkezések vastagított betűvel kerültek kiemelésre) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek 1 Zcomp - ÁSZF - 2016. Zcomp Általános Szerződési Feltételek Jelen dokumentum nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre, nem minősül írásbeli szerződésnek, magyar nyelven íródik,

Részletesebben

A SZENT ISTVÁN EGYETEM. T a n á c s á n a k. 16/2002/2003.ET. számú

A SZENT ISTVÁN EGYETEM. T a n á c s á n a k. 16/2002/2003.ET. számú A SZENT ISTVÁN EGYETEM T a n á c s á n a k 16/2002/2003.ET. számú h a t á r o z a t a a Rendészeti és Vagyonvédelmi Szabályzatról 1 I. A RENDÉSZETI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉG CÉLJA A vagyonvédelmi és

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: Budapest III. kerület Óbuda Békásmegyer Önkormányzata Címe: 1033 Budapest, Fő tér 3. Képviseli: Bús Balázs polgármester Adószám:15503004-2-41 Számlaszám:12001008-0013-1713-00100007

Részletesebben

1993. évi LXXVIII. törvény. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról ELSİ RÉSZ.

1993. évi LXXVIII. törvény. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról ELSİ RÉSZ. 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról Az Országgyőlés a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok egységesítése,

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL BK-01D/004/32-5/15. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL BAJAI JÁRÁSI HIVATALÁNAK 15. ÉVI ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE Hatályos : 15. április -tól Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Baja Járási

Részletesebben

1997. évi CLV. törvény. a fogyasztóvédelemről

1997. évi CLV. törvény. a fogyasztóvédelemről 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről Az Országgyűlés annak érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja a fogyasztói érdekek - különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz,

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE ALAPSZABÁLYA Nyíregyháza, 2014. szeptember 11. 2 ALAPSZABÁLY (egységes szerkezetben, a 2014. szeptember 11.-i módosítások vékony

Részletesebben

ÁRUFUVAROZÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT

ÁRUFUVAROZÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÁRUFUVAROZÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT Jóváhagyta a Nemzeti Közlekedési Hatóság. A jóváhagyó határozat száma (EH/VA/NS/A/84/3/2014) 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

Északdunántúli Vízmű Zrt. 2013.május 2. Üzletszabályzat

Északdunántúli Vízmű Zrt. 2013.május 2. Üzletszabályzat Tartalom Tartalom... 1 I. Az célja... 4 II. Az tárgya és hatálya... 4 III. Fogalom meghatározások... 4 IV. Az tól való eltérés szabályai... 5 V. A Víziközmű-szolgáltató bemutatása... 5 VI. A Víziközmű

Részletesebben

Egységes szerkezetben a 24/2011.(IX.13.) és az 5/2012. (II.01.) önkormányzati rendelettel.

Egységes szerkezetben a 24/2011.(IX.13.) és az 5/2012. (II.01.) önkormányzati rendelettel. SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK 13/2011. (IV.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a feln tt korúakra vonatkozó szociális gondoskodásról Egységes szerkezetben a 24/2011.(IX.13.) és

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. a MÁV-THERMIT Hegesztő Kft. vállalkozási szerződéseihez

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. a MÁV-THERMIT Hegesztő Kft. vállalkozási szerződéseihez Általános Szerződési Feltételek 1 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK a MÁV-THERMIT Hegesztő Kft. vállalkozási szerződéseihez Jelen Általános Szerződési feltételek (ÁSZF) elválaszthatatlan mellékletét képezi

Részletesebben

Adathálózati (Internet) szolgáltatás Általános Szerzıdési Feltételek (v1.2) Érvényes : 2009.06.18-tól. Tartalomjegyzék

Adathálózati (Internet) szolgáltatás Általános Szerzıdési Feltételek (v1.2) Érvényes : 2009.06.18-tól. Tartalomjegyzék Fejezet- és bekezdés címek Adathálózati (Internet) szolgáltatás Általános Szerzıdési Feltételek (v1.2) Érvényes : 2009.06.18-tól Tartalomjegyzék 1. A szolgáltató adatai 1.1. A szolgáltató megnevezése,

Részletesebben

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről A Kormány - az épített környezet alakításáról és

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 21/2015. (I. 23.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 21/2015. (I. 23.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 21/2015. (I. 23.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

Részletesebben

OKSZI Kft. Internet Szolgáltatására vonatkozó Általános Szerződési Feltételek KIVONATA

OKSZI Kft. Internet Szolgáltatására vonatkozó Általános Szerződési Feltételek KIVONATA A Szolgáltató neve, címe OKSZI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 6725,Szeged, Kormányos u. 11. cégjegyzékszáma: 06-09-0016113 adószáma: 11591128-2-06 számlaszáma: CITI Bank: 10800014-00000005-01876704 Honlap

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 18/2015. (I.23.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 18/2015. (I.23.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 18/2015. (I.23.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a LEADER térségek közötti együttműködés végrehajtásához nyújtandó támogatás

Részletesebben

124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet

124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrıl szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I.

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek A jelen Általános Szerződési Feltételek ( ÁSZF ) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Ikt.sz.: I. 2-33 /2006. Ü.i.: Dévényi Zs./dr. Hutter O. RENDELETTERVEZET Tárgy: Lakásrendelet módosítása Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete MAKÓ Tisztelt Képviselő-testület! A 2005. évi CXXXII.

Részletesebben

Celldömölk Város Önkormányzata Képviselıtestületének. 2/2010. (I.29.) sz. rendelete

Celldömölk Város Önkormányzata Képviselıtestületének. 2/2010. (I.29.) sz. rendelete Celldömölk Város Önkormányzata Képviselıtestületének 2/2010. (I.29.) sz. rendelete a szociálisan hátrányos helyzetben lévık részére adósságkezelési szolgáltatás mőködtetésérıl Celldömölk Város Önkormányzatának

Részletesebben

11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet. a közvilágításról

11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet. a közvilágításról 11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet a közvilágításról A villamosenergia fejlesztésér l, átvitelér l és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtására kiadott 40/1962. (XI. 11.)

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/1994.(V.5.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (A módosításokkal

Részletesebben

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30.

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30. Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA Lezárva: 2008. március 30. 1 Tartalom Rövidítések I. A FORDÍTOTT ADÓZÁS FOGALMA II. A FORDÍTOTT ADÓZÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK III. A FORDÍTOTT ADÓZÁS

Részletesebben

6. Témakör. Műszaki ellenőrzés az építőiparban

6. Témakör. Műszaki ellenőrzés az építőiparban 6. Témakör Műszaki ellenőrzés az építőiparban TARTALOMJEGYZÉK 6.1. Vizsgálatok, ellenőrzések... 2 6.1.1. Alapismeretek... 2 6.1.2. Az ellenőrzés jellege... 3 6.1.3. Az ellenőrzés szintjei geodéziai munkák

Részletesebben

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. 9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel,

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI FOLYAMATOK ÁTALAKÍTÁSA (ÁROP 1.g., 1.i, 2.c, 2.e)

SZABÁLYOZÁSI FOLYAMATOK ÁTALAKÍTÁSA (ÁROP 1.g., 1.i, 2.c, 2.e) SZABÁLYOZÁSI FOLYAMATOK ÁTALAKÍTÁSA (ÁROP 1.g., 1.i, 2.c, 2.e) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óváros tér 9. A PÉNZÜGYI FOLYAMATOK SZABÁLYOZOTTSÁGÁNAK VIZSGÁLATA, A BELSŐ

Részletesebben

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE Budapest 2012 2 Írta: Harmat Anna Somogyi Gyula Lektorálta

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ a felcsúti új Faluház megépítése tárgyú, a Kbt. 122. (7) bekezdés a) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra TARTALOMJEGYZÉK ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Új elemek a közigazgatási hatósági eljárásban

Új elemek a közigazgatási hatósági eljárásban Dr. Boros A nita PhD L.LM egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Általános Közigazgatási Jogi Intézet Új elemek a közigazgatási hatósági eljárásban 74 1. Új eljárásként

Részletesebben

14/2012. (III. 29.) ÖR, 2/2012. (I. 30.) ÖR, 4/2011. (I. 26.) ÖR, 6/2010. (II. 24.) ÖR, 47/2008. (XI. 26.) ÖR, 37/2008. (VIII. 29.) ÖR, 14/2008. (IV.

14/2012. (III. 29.) ÖR, 2/2012. (I. 30.) ÖR, 4/2011. (I. 26.) ÖR, 6/2010. (II. 24.) ÖR, 47/2008. (XI. 26.) ÖR, 37/2008. (VIII. 29.) ÖR, 14/2008. (IV. 46. EGYSÉGES SZERKEZET Budakeszi Város Önkormányzata Képviselı-testületének 14/2012. (III. 29.) ÖR, 2/2012. (I. 30.) ÖR, 4/2011. (I. 26.) ÖR, 6/2010. (II. 24.) ÖR, 47/2008. (XI. 26.) ÖR, 37/2008. (VIII.

Részletesebben

FAVIS Group ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

FAVIS Group ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a Kft. (Székhely: 1027 Budapest, Bem József u. 9., adószám: 24084426-2-41, továbbiakban: Szolgáltató) és az

Részletesebben

A PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. Üzletszabályzata 2006. júl. 1-től 2013. aug. 15-ig.

A PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. Üzletszabályzata 2006. júl. 1-től 2013. aug. 15-ig. A PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. Üzletszabályzata 2006. júl. 1-től 2013. aug. 15-ig. Bevezetés A PÉTÁV Pécsi Távfűtő Korlátolt Felelősségű Társaság (PÉTÁV Kft.) a felhasználók tájékoztatása, a szolgáltatási

Részletesebben

106/ÁF. ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS Általános Feltételek

106/ÁF. ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS Általános Feltételek 106/ÁF ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS Általános Feltételek 1. A Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1052 Bp. Váci utca 19-21, cégjegyzéket vezető

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. /2012. (XI. 16.) KT. határozata

SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. /2012. (XI. 16.) KT. határozata SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK /2012. (XI. 16.) KT. határozata az egészségügyi alapellátás fejlesztésére, egészségház átalakítására vonatkozó egyszerősített tervezési szerzıdésrıl

Részletesebben

322/2015. (X.30.) KORM. RENDELETE

322/2015. (X.30.) KORM. RENDELETE 322/2015. (X.30.) KORM. RENDELETE AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK, VALAMINT AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ TERVEZŐI ÉS MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK KÖZBESZERZÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL BEREKMÉRI ÁGNES KÖZBESZERZÉSI

Részletesebben

Lépéselıny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsızetes szolgáltatású életbiztosítás feltételei

Lépéselıny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsızetes szolgáltatású életbiztosítás feltételei Lépéselıny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsızetes szolgáltatású életbiztosítás feltételei 5. számú függelék Az Allianz Hungária Biztosító Rt.(a továbbiakban: biztosító) és a szerzıdı fél között

Részletesebben

Cor@Net TÁVKÖZLÉSI Zrt. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Internet HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA

Cor@Net TÁVKÖZLÉSI Zrt. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Internet HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA Cor@Net TÁVKÖZLÉSI Zrt. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Internet HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA 2013.01 01. 1 Tartalomjegyzék:1. A Szolgáltató adatai... 3 2. A szolgáltató által nyújtott előfizetői szolgáltatások

Részletesebben

Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült TŰZVÉDELEM. Szerző: Vincze József

Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült TŰZVÉDELEM. Szerző: Vincze József Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült TŰZVÉDELEM Szerző: Vincze József Budapest, 2007 1996. évi XXXI. Törvény, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző egyesület

Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző egyesület Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző egyesület számviteli politikája, értékelési, pénzkezelési, leltározási és selejtezései szabályzata Jelen Szabályzatot a Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző Egyesület

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉPÜLETRÉSZENKÉNTI HŐMENNYISÉGMÉRÉS SZERINTI TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRA

ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉPÜLETRÉSZENKÉNTI HŐMENNYISÉGMÉRÉS SZERINTI TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRA ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉPÜLETRÉSZENKÉNTI HŐMENNYISÉGMÉRÉS SZERINTI TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRA Az általános közüzemi szerződés (a továbbiakban: Szerződés) általános szerződési

Részletesebben

SZERZŐDÉS Vállalkozási Szerződés

SZERZŐDÉS Vállalkozási Szerződés 1 SZERZŐDÉS Vállalkozási Szerződés mely létrejött egyrészről a Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő ( 2026 Visegrád, Gizella telep) Képviseli: Vogel Ferencné gazdasági

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2000.(IV.17.) rendelete a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2000.(IV.17.) rendelete a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2000.(IV.17.) rendelete a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése (a továbbiakban: közgyőlés) Szekszárd város polgárainak

Részletesebben

Dél-Balatoni Sporthorgász Egyesület

Dél-Balatoni Sporthorgász Egyesület Dél-Balatoni Sporthorgász Egyesület változásokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2012.03.25. napjától hatályos alapszabálya Az alapítók a Balatonlellén, 1997.03.07. napján jóváhagyott alapszabállyal, az

Részletesebben

DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A

DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A 1 DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A ( Az 1995. április 4-ei, az 1998. április 23-ai, a 2000. április 27-ei, a 2002.március 28-ai, a 2005.november 23-ai, a 2009. május 6-ai és a 2012.

Részletesebben

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS A jelen vállalkozási keretszerződés (a továbbiakban: Keretszerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980

Részletesebben

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. január 9-én megtartott rendkívüli ülésének

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. január 9-én megtartott rendkívüli ülésének EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. január 9-én megtartott rendkívüli ülésének a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./ Határozata T Á R G Y S O R O Z A T 1./ Az ÉMOP-4.2.1/A,B-11 kódszámú,

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS közös önkormányzati hivatal létrehozásáról

MEGÁLLAPODÁS közös önkormányzati hivatal létrehozásáról MEGÁLLAPODÁS közös önkormányzati hivatal létrehozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (5471 Tiszakürt, Hősök tere 1.; képviseli: Tálas László polgármester) és Nagyrév Község Önkormányzatának

Részletesebben