POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ"

Átírás

1 DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szeptember 14.

2 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4. A jogalanyok Az ember A cselekvőképesség és annak korlátozása A házastársak által kötött ügyletek A jogi személyek és a gazdasági társaságok A jogi személy jogképessége A jogi személy létesítése A jogi személy nyilvántartása A nevesített jogi személyek A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok formakényszere A gazdasági társaság fogalma A gazdasági társaság szervezete A gazdasági társaság megszűnése A birtok és a tulajdonjog A birtok A birtok fogalma Birtokátruházás A birtok elvesztése A birtokost megillető birtokvédelem A tulajdonjog A tulajdonjog fogalma Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása A tulajdon megszerzése A tulajdon átruházása Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján Az elbirtoklás feltételei és jogi hatása A közös tulajdon fogalma A kötelmek 19 2

3 7.1 A kötelem fogalma A jognyilatkozat A jognyilatkozat fogalma A jognyilatkozat alakisága A jognyilatkozat hatályosulása A jognyilatkozat értelmezése A képviselet A képviselet fogalma és alapja A meghatalmazás Az elévülés Az elévülés fogalma Az elévülési idő Az elévülés joghatásai Az elévülés nyugvása Az elévülés megszakítása Egyezség A teljesítés általános szabályai A szerződés A szerződés fogalma A szerződés létrejötte és tartalma Ajánlati kötöttség Az előszerződés A szerződés értelmezése Az érvénytelenség Semmisség Megtámadás Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása A hatálytalan szerződés joghatása A szerződés módosítása A szerződés felek általi módosítása A szerződés bíróság általi módosítása Tartozáselismerés A szerződés megszűnése A szerződés teljesítése Megszüntetés a felek megállapodásával 34 3

4 Megszüntetés egyoldalú jognyilatkozattal A teljesítés lehetetlenné válása Egyéb szerződés megszűnési okok Szerződésszegés A szerződésszegés fogalma A késedelem A teljesítés megtagadása Változás a szerződő felek személyében Engedményezés Jogátruházás Tartozásátvállalás Teljesítésátvállalás Tartozáselvállalás A szerződésátruházás Közreműködő igénybevétele, a közreműködőért való felelősség A felelősség általános szabálya egyéb intézmények A határidők számítása A fogyasztó fogalma A vállalkozás fogalma A vagyontárgy fogalma A bank fogalma a Ptk.-ban A tőzsde fogalma a Ptk.-ban A jogalap nélküli gazdagodás Biztosítéki szerződések A kezességi szerződés A kezességi szerződés fogalma és létrejötte A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség A sortartás kifogása/készfizető kezesség A kezesség határideje, megszűnése Több kezes Azonos követelést biztosító kezesség és zálogjog A jogszabály alapján fennálló kezesség Fogyasztó által vállalt kezesség A garanciaszerződés 46 4

5 A garanciaszerződés fogalma A járulékosság hiánya A garantőr fizetési kötelezettségének teljesítése A határozatlan időre vállalt garancia megszüntetése A fogyasztói garancia A zálogjog A zálogjog fogalma A zálogjog létrejötte A fogyasztói zálogszerződés A birtokátruházás kézizálogjog esetén A jelzálogjog nyilvántartásba való bejegyzése Az óvadék A zálogjoggal biztosított követelés A zálogjog tárgya Zálogjog több zálogtárgyon A felek jogai és kötelezettségei a kielégítési jog megnyílása előtt A hitelbiztosítéki nyilvántartás A zálogjogok rangsora Óvadék és jelzálogjog közötti rangsor A zálogjog érvényesítése A zálogjog megszűnése Egyes, a tőkepiac szempontjából kiemelt, nevesített szerződések Adásvétel Az adásvételi szerződés Az elővásárlási jog A visszavásárlási jog A vételi és az eladási jog Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog közös szabályai A csereszerződés Az ajándékozási szerződés A megbízási szerződés A megbízási szerződés fogalma, jellemzői Megbízási díj A megbízási szerződés felmondása Elszámolás 59 5

6 12.5 A bizományi szerződés A bizományi szerződés fogalma A bizományos jogállása Tulajdonszerzés Bizományi díj Belépési jog Eltérés a bizományi szerződés feltételeitől A megbízás szabályainak alkalmazása A közvetítői szerződés A közvetítői szerződés fogalma és jellemzői A közvetítő díjazása A megbízás szabályainak alkalmazása A tartós közvetítői szerződés A letéti szerződés általános szabályai Letéti szerződés fogalma A letett dolog használata, másra bízása, hasznainak szedése, kezelése Törvényes zálogjog A letét megszűnése Gyűjtő letéti szerződés Rendhagyó letéti szerződés Számlavezetési kötelezettség gyűjtő és rendhagyó letét esetén 64 6

7 2. BEVEZETÉS A tőkepiac és annak szabályozása nem ragadható ki a magánjogi, illetve a gazdasági jogi általános szabályozásból. A tőkepiac a gazdaság lényeges ágazata, és bár természetesen vannak olyan jogszabályok, amelyek a piac szereplőinek magatartását az ágazat specialitásaira tekintettel külön szabályozzák, figyelemmel kell lenni az általános polgári jogi szabályokra is. A tőkepiacon is az általános szabályok szerint kerülnek megkötésre szerződések, így a piac szereplőinek megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük arról, hogy kik minősülnek olyan személyeknek, akik szerződést köthetnek, milyen körülmények hoznak létre kötelmeket, ahhoz, hogy egy szerződés létrejöjjön illetve megszűnjön, milyen feltételeket kell teljesíteni. A jelen összefoglaló célja hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül azon legfontosabb polgári jogi szabályok összefoglalása, amelyeknek ismerete a tőkepiaci szereplők számára is nélkülözhetetlen. A tőkepiacon dolgozó szakembereknek azonban ezen általános polgári jogi normák ismeretén túl természetesen rendelkezniük kell a tőkepiaci magatartási szabályokat rendező egyéb jogszabályi előírások elmélyült ismeretével is. Amint az köztudomású, a Parlament 2013-ban elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet 1, és az március 15-ével hatályba is lépett. Az új Ptk. újraszabályozta a magánjog és a kereskedelmi jog legfontosabb életviszonyait, kezdve a személyek vagyoni és személyi viszonyaira vonatkozó alapelvekkel és a személyek szabályozásával, a dologi jogon, így a birtokon, a tulajdonjogon és a zálogjogon keresztül a kötelmek - egyes szerződések és a kártérítés - szabályozásán keresztül egészen az öröklési jogig. A korábbi, az 1959-es Ptk. 2 szabályozási körén túl ez a hatalmas törvénykönyv rendelkezik ezután a családjogról és a társasági jogról is. Az új Ptk március 15-i hatályba lépése azonban természetesen nem alakította át egy csapásra azokat a szabályokat, amelyek Magyarországon az életviszonyokat rendezik. Ennek szabályozására az átmeneti rendelkezések 3 átmeneti időt biztosítanak. A március 15-ét követően létrejövő kötelmekre, megkötendő szerződésekre, megalakuló társaságokra már az új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, míg a korábbiakra - bizonyos átmeneti idővel - az 1959-es Ptk. szabályai alkalmazandók. Ennek alapján tehát egyrészt a Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni, azzal, hogy a Ptk. lehetővé teszi, a kötelmek körében a felek megállapodjanak abban, hogy a Ptk. hatályba lépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Az átmeneti szabályok következménye másrészt, hogy a március 15-ét megelőzően megalakult gazdasági társaságokra - azoknak az új Ptk. hatálya alá helyezéséig, illetve betéti társaság és közkereseti társaság esetén 2015., kft. és rt. esetében pedig március 15-éig - a régi társasági jogi szabályokat kell alkalmazni. Emiatt fontos, hogy az olvasó ne csak az új, hanem a régi szabályokról is megfelelő képet kapjon. Ennek érdekében a jelen összefoglalónak mellékletét képezik a 1959-es Ptk. témánkat érintő legfontosabb rendelkezései. 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2 A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 3 A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 7

8 3. ÁLTALÁNOS ÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEK A polgári jogi szabályozásra a mellérendeltség és az egyenjogúság jellemző. A polgári jog a személyek alapvető vagyoni és személyi jogait szabályozza. A polgári jog területén a Ptk. számít a legalapvetőbb normának, de természetesen az egyes életviszonyokat alacsonyabb szintű jogszabályok is rendezik. A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat azonban nem önmagukban, hanem a Ptk.-val összhangban kell értelmezni. A polgári jogi viszonyokban a jóhiszeműség és a tisztesség elve kell hogy érvényesüljön, továbbá a magatartás általános zsinórmértéke az, hogy úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha valaki felróható magatartást tanúsít, arra ő maga előnyök szerzése végett nem hivatkozhat, ugyanakkor, ha az egyik fél felróhatóan járt el, ennek ellenére ő a másik fél felróható magatartására hivatkozhat. A törvény tiltja a joggal való visszaélést. A polgári jog által biztosított jogok érvényesítése főszabály szerint bírói útra tartozik. Ezen jogok akár rendes, akár az általános szabályok szerint a fogyasztó kivételével választottbíróság előtt érvényesíthetők. A Ptk. szerkezete alapvetően különbözik a többi jogszabályunk szerkezetétől, felépítésétől, emiatt annak olvasásakor és értelmezése során külön figyelmet kell fordítani az adott szabálynak a Törvénykönyvön belüli elhelyezkedésére és a többi, a Törvénykönyvben található rendelkezéssel való összefüggésére, kapcsolatára. A Ptk. egy nagy kódexként több könyvből áll, így külön könyvet alkot első könyvként a Bevezető rendelkezések ; második könyvként Az ember mint jogalany, itt találhatók az ember jogképességére, cselekvőképességére, gondnokság alá helyezésére vonatkozó szabályok; harmadik könyvként A jogi személy, amelynek keretében egyrészt megismerhetők a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok, másrészt az egyes jogi személyekre vonatkozó speciális rendelkezések, és ennek keretében a gazdasági társaságoknak korábban a Társasági törvény 4 által szabályozott alapítási, működési, átalakulási, és megszűnési szabályai is; a negyedik könyv, a Családjog, míg az ötödik könyv, amely felöleli Dologi jog cím alatt a birtoklás, a tulajdonjog és a korlátolt dologi jogok, így a zálogjog, haszonélvezet használat és szolgalmak területét; a polgári jogi jogviszonyokban kiemelt jelentőségű szerződéses jogot a hatodik könyv, a Kötelmi jog tartalmazza, amely azonban nem szűkíthető le a szerződések jogára, hanem minden kötelmet megkísérel átfogó módon szabályozni egyrészt a kötelmek közös szabályain keresztül, másrészt az egyes kötelemkeletkeztető aktusok szabályozásával; hetedik könyvként az Öröklési jog, míg 4 A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 8

9 nyolcadik könyvként a Záró rendelkezések, amelynek körében az értelmező, valamint a hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza az Európai Unió jogának való megfelelés mellett. A fenti, igen bonyolultnak tűnő szerkesztés célja, hogy egyrészt az egymással összefüggő kérdéseket a Törvénykönyv az egymáshoz tartozó kérdések bemutatásával tudja tárgyalni, másrészt a korábban csak esetlegesen rendezett, azonban általánosságban is érvényesülő szabályokat most már a megfelelő általánosítási szinten tartalmazza. A fenti szerkezetiszerkesztési módnak köszönhetően azonban mindenképpen óvakodni kell attól, hogy egyes polgári jogi rendelkezéseket a Törvénykönyvből kiragadva, elszigetelten, önmagukban próbáljuk meg értelmezni. Minden esetben meg kell vizsgálni az adott szabály törvénykönyvbeli elhelyezkedését, meg kell vizsgálni a rá vonatkozó esetleges általános illetve közös szabályokat és az adott vizsgált rendelkezésnek más törvénykönyvbeli rendelkezéssel való összefüggését, így fogjuk megtalálni az adott rendelkezés pontos célját és rendeltetését. 4. A JOGALANYOK A jogalanyiság annak képességét jelenti, hogy az adott piaci szereplőnek jogai és kötelezettségei lehetnek (ezt jelenti a jogképesség). 4.1 Az ember Minden ember jogképes. 4.2 A cselekvőképesség és annak korlátozása Ahhoz azonban, hogy az ember a saját tevékenységével szerződést kössön, vagy más jognyilatkozatot tegyen, a jogképességen túl szükséges a cselekvőképesség is. Minden nagykorú (18. életévét betöltött ember) cselekvőképes, ha cselekvőképességét a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Cselekvőképtelen az, aki a 14. életévét nem töltötte be. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője (általában a szülő) jár el. Korlátozottan cselekvőképes az, aki a 14. életévét már betöltötte, de a 18.-at még nem, és nem cselekvőképtelen. A korlátozottan cselekvőképes jognyilatkozatának érvényességéhez általánosságban a törvényes képviselője (általában a szülő) hozzájárulása szükséges. Előfordulhat, hogy a 18. életévét betöltött, tehát nagykorú személy mégsem rendelkezik teljes cselekvőképességgel, mivel őt a bíróság cselekvőképességét korlátozó gondnokság alá helyezte. A bíróság ilyen gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége mentális zavara következtében tartósan vagy időszakonként nagymértékben csökkent, és emiatt egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel meghatározott ügycsoportba gondnokság alá helyezése indokolt. Amennyiben a bíróság részlegesen korlátozza valakinek a cselekvőképességét, az ítéletben meghatározza azokat az ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességét korlátozza. Az ezen ügycsoportokba nem tartozó ügyekben a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, míg a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. 9

10 Ha valaki ugyan nagykorú, azonban az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége mentális zavara következtében tartósan teljes körűen hiányzik, és emiatt egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel gondnokság alá helyezése indokolt, a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezi. Az ilyen személy jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. Annak érdekében, hogy a forgalom többi szereplője számára is egyértelmű legyen a cselekvőképesség korlátozottságának ténye és az, hogy a cselekvőképesség milyen körben korlátozott, a gondnokoltak adatait egységes országos nyilvántartásban tartják nyilván, ez az ún. gondnokoltak nyilvántartása. A nyilvántartásban, amelyet az országos bírósági hivatal (OBH) elnöke vezet, a gondnokság ténye és terjedelme megismerhetők. Az, akinek jogi érdeke fűződik a nyilvántartásban szereplő információkhoz, a nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet. Íly módon akár a pénzügyi piacok szereplői is megfelelő, közhiteles forrásból származó információ alapján tudják megítélni, hogy a velük szerződő fél cselekvőképességét bíróság korlátozta vagy kizárta-e, és hogy ennek alapján a szerződő természetes személy által tett jognyilatkozatokhoz a Ptk. alapján joghatás fűződik-e. 4.3 A házastársak által kötött ügyletek Szintén a természetes személyek életviszonyait érintő nagy jelentőségű könyve a Ptk.-nak a családjog, amelynek vagyonjogi része kihat az egyéb magánjogi viszonyokra is, és így az egyes házastársakkal szerződő felekre. A házassági vagyonjog általános elve a törvényes vagyonjogi rendszer: a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn, kivéve, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, amely ettől eltérően rendelkezik Törvényes vagyonjogi rendszer Törvényes vagyonjogi rendszer esetén a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen vagy önállóan is tehetnek. Bár önálló rendelkezés esetén a Ptk. szerint a másik házastárs hozzájárulása szükséges, ugyanakkor a házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes - azaz nem ingyenes - szerződését a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá. Ehhez képest speciális szabály vonatkozik arra, ha a vagyonközösséghez olyan vagyontárgy tartozik, amely az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása, vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgál. Ezen vagyontárgy használatának és kezelésének joga azt a házastársat illeti meg, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja, feltéve, hogy a másik házastárs ehhez hozzájárult, illetve tud - vagy tudnia kell - a foglalkozás gyakorlásáról vagy a vállalkozói tevékenység folytatásáról, és azt nem kifogásolja. Ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja (részvényese), tagsági (részvényesi jogait) önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja abban az esetben is, ha a vagyoni hozzájárulását a házastársi közös vagyonból biztosították. A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon rá eső részével felel. Annak a házastársnak a felelőssége, aki a szerződéskötésben nem vett részt, a házastársa által a hozzájárulásával kötött 10

11 szerződésért a harmadik személlyel szemben a közös vagyonból a tartozás esedékességekor rá eső vagyoni hányad erejéig áll fenn. Ha azonban a szerződéshez nem járult hozzá és azt a fentiek szerint vélelmezni sem lehet, úgy a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel Házassági vagyonjogi szerződés Amennyiben a házastársak a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, úgy vagyoni viszonyaikat ez határozza meg és a velük szerződő harmadik félnek is erre tekintettel állhat fel velük szemben követelése. A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták, és az harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződést fennállásáról és annak tartalmáról tudott, vagy tudnia kellett. A házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus nyilvántartás formájában vezeti és lehetővé teszi, hogy harmadik személy e nyilvántartásba betekintsen, vagy felvilágosítást kérjen a vagyonjogi szerződések létéről, illetve annak tartalmáról, ezzel biztosítva, hogy az adott magánszeméllyel szerződő fél megfelelő információval rendelkezhessen arról, hogy a vele szerződő házasságban élő személy vagyonára milyen szabályok vonatkoznak. 5. A JOGI SZEMÉLYEK ÉS A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 5.1 A jogi személy jogképessége A magánjogi, illetve a kereskedelmi viszonyokban szerződő fél nemcsak természetes személy, azaz az ember, hanem olyan szervezet, személyegyesülés, illetve vagyontömeg is lehet, amely a jogszabály alapján szerződési képességgel, jogi személyiséggel bír. A jogi személy fogalom absztrakció: olyan szervezetet, személyegyesülést, illetve vagyontömeget jelöl, amely a piacon önálló szereplőként képes fellépni, alkalmas arra, hogy jogai és kötelezettségei legyenek, és emiatt a törvény jogképességgel ruházza fel. A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. 5.2 A jogi személy létesítése Jogi személy törvényben meghatározott típusban jöhet létre. A jogi személy olyan tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható, amelyet törvény nem tilt. A jogi személynek: saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. A jogi személy tartozásaiért való helytállás általános szabálya szerint a jogi személy kötelezettségeiért a saját vagyonával köteles helytállni. A jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. Ez alól általános kivétel, ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn. E tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. 11

12 Nem kizárt, hogy a piacon létrejönnek olyan szereplők, amelyeket jogszabály jogi személyiséggel nem ruház fel. Ha azonban jogszabály egy ilyen nem jogi személy szervezet számára is biztosítja a polgári jogi jogalanyiságot, úgy e jogalanyokra is a jogi személyek általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. A jogi személy létrehozásáról az alapítók (tagok) szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek. A jogi személy szervezeti és működési szabályait maguk állapítják meg. A jogi személy létesítő okirata a jogi személy nevén, székhelyén, célján vagy főtevékenységén és első vezető tisztségviselőjén túl meghatározza a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat. Az alapító, vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apport) állhat. Nem pénzbeli hozzájárulásként az általános szabályok szerint a jogi személy alapítója (tagja) dolog tulajdonjogát, vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. 5.3 A jogi személy nyilvántartása A Ptk. szabályozása szerint a jogi személyek nyilvántartásba vétellel jönnek létre. A nyilvántartó hatóság lehet a cégbíróság pl. a gazdasági társaságoknál, rendes bíróság pl. a társadalmi szervezeteknél, vagy egyéb hatóság pl. a Magyar Nemzeti Bank a befektetési alapoknál. A jogi személyek nyilvántartásának alapelve a közhitelesség: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott, míg a jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet, a nyilvántartott adatról feljegyzést készíthet, valamint hiteles másolatot, vagy kivonatot kérhet. Ha a Ptk. jogi személyre vonatkozó szabálya közzétételi kötelezettséget ír elő, e kötelezettségnek az általános szabályok szerint Cégközlönyben történő közzététel útján kell eleget tenni. 5.4 A nevesített jogi személyek A Ptk. a jogi személyek között nevesítve szabályozza a szövetkezet, az egyesülést, és az alapítványt, valamint az egyesületet, és külön részben tartalmazza a gazdaságban különös jelentőséggel bíró gazdálkodó szervezetek, a gazdasági társaságok szabályait. 5.5 A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok formakényszere A hatályos, a Ptk.-ba foglalt társasági jogi szabályozásunk négy gazdasági társasági formát különböztet meg, (a) a közkereseti társaságot, (b) a betéti társaságot, (c) a korlátolt felelősségű társaságot és (d) a részvénytársaságot. Újdonság, hogy mind a négy gazdasági forma számára jogi személyiséget biztosít a törvény. Megszűnt tehát a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság fogalma. 12

13 A szabályozás szerkezete annyiban nem változott, hogy a Ptk. gazdasági társaságra vonatkozó része tartalmaz valamennyi gazdasági társaságra vonatkozó általános, illetve közös rendelkezéseket, és külön fejezetekben szabályozza az egyes gazdasági társaságokat. A szabályozás iránya is megmaradt annyiban, hogy a nevesített gazdasági társaságok közül a személyegyesítő gazdasági társaságok irányából halad a tőkeegyesítő gazdasági társaságok irányába. Ennek megfelelően elsőként a teljesen személyegyesítő jellegű közkereseti társaságot szabályozza, majd a vegyesen személy- és tőkeegyesítő jellegű betéti táraságot és korlátolt felelősségű társaságot, végül a kizárólag tőkeegyesítő jellegű részvénytársaságot, amelynek legkifejlettebb formája a nyilvánosan működő részvénytársaság. Az a szabály sem változott, hogy gazdasági társaság kizárólag a törvényben meghatározott formában alapítható (formakényszer). A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre A gazdasági társaság fogalma A gazdasági társaság üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására, a tag vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, amelyben a tagok a nyereségből közösen részesednek és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A gazdasági társaságot általában több tag hozza létre. Ez alól kivétel lehet a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság, amely egyszemélyes gazdasági társaság formájában is működtethető. A gazdasági társaság tagjai a társaság tartozásaiért annál inkább felelnek, minél inkább személyegyesítő jellegű a társaság: így (a) a közkereseti társaság tagjai egyetemlegesen kötelesek helytállni a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezetet kötelezettségeiért; (b) a betéti társaság esetében ez a felelősség csak az egyik tagot (beltag) terheli, míg legalább egy másik tag (kültag) a társasági kötelezettségekért az általános szabályok szerint nem tartozik helytállási kötelezettséggel. A betéti társaság kültagjának felelőssége a korlátolt felelősségű társaság tagjának felelősségéhez hasonló; (c) a korlátolt felelősségű társaság tag kötelezettsége a társassággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki, míg a társaság kötelezettségeiért az általános szabályok szerint a tag nem köteles helytállni; (d) ugyanez a felelősségi szabály érvényesül a részvénytársaság részvényese esetén is. A társaság tagja a tagsági jogviszonyon alapuló, jogokból és kötelezettségekből álló társasági részesedését, korlátolt felelősségű társaságnál az ezt megtestesítő üzletrészt, részvénytársaság esetében pedig az ezt értékpapír formájában megtestesítő részvényt a társaság más tagjára, vagy harmadik személyre átruházhatja. A jogi személy tagjai, illetve alapítói (a) az egymás közötti és (b) a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint (c) a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek a Ptk.-nak a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. E szabály alól kivétel, és a jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el a Ptk.-ban foglaltaktól, ha a) az eltérést a Ptk. tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy (a) hitelezőinek, (b) munkavállalóinak vagy (c) a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy c) a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. 13

14 5.5.3 A gazdasági társaság szervezete A gazdasági társaság létesítő okiratában meghatározott belső szervezettel bír és ott rögzített működési szabályok szerint működik. A társaság szervezeti felépítése természetesen nagyban függ az adott társaság tevékenységétől és nagyságától, a munkatársak létszámától és a működési helyek számától. Vannak azonban olyan társasági szervek, amelyek minden gazdasági társaság esetén működnek. Elsőként ilyen a gazdasági társaság legfőbb szerve, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a tagok gyűlése, korlátolt felelősségű társaság esetén a taggyűlés, részvénytársaság esetében pedig a közgyűlés, amely a társaság tagjainak döntést hozó szerve. A legfőbb szerv feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A társaság tagjai a legfőbb szerv tevékenységében való részvétel útján gyakorolják tagsági jogaikat. A legfőbb szerv munkájában gyakorolható szavazati jog mértéke fő szabályként a tag vagyoni hozzájárulásához igazodik. A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő, közkereseti társaság, betéti társaság és korlátolt felelősségű társaság esetén az ügyvezető, egyszemélyes vezetésű zártkörűen működő részvénytársaság esetében a vezérigazgató, testületi vezetésű zártkörűen működő részvénytársaság esetében az igazgatóság, míg egységes irányítási rendszerrel működő nyilvánosan működő részvénytársaság esetén az igazgatótanács látja el. A vezető tisztségviselő ennek keretében a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján jár el. Tevékenysége körében a társaság tagja nem utasíthatja és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el. A gazdasági társaságot a vezető tisztségviselők és a képviseletre feljogosított munkavállalók képviselik. Az írásbeli képviselet módja a cégjegyzés. A gazdasági társaság tulajdonosi ellenőrzését a felügyelő bizottság láthatja el. Nem minden gazdasági társaság esetében kötelező felügyelőbizottság létrehozatala: akkor kötelezető, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak a száma éves átlagban a 200 főt meghaladja és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelő bizottságban való munkavállalói részvételről. Ezen kívül kötelező a felügyelő bizottság a nyilvánosan működő részvénytársaságnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság egységes irányítási rendszere azt jelenti, hogy az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság helyett egy testület, az igazgatótanács működik. Ilyen esetben gondoskodni kell arról, hogy az igazgatótanács tagjainak többsége független személy legyen. Ezen túl nyilvánosan működő részvénytársaságnál kötelező audit bizottság létrehozása is, amely a felügyelőbizottságot, illetve az igazgatótanácsot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti. A jogi személy törvényes működésének további biztosítéka az állandó könyvvizsgáló előírása. Állandó könyvvizsgáló alkalmazására a számviteli szabályok által meghatározott eseteken túl a nyilvánosan működő részvénytársaság köteles A gazdasági társaság megszűnése A gazdasági társaság megszűnésére jogutóddal, illetve jogutód nélkül is sor kerülhet. A jogi személy jogutódlással megszűnhet úgy, hogy átalakul más típusú személlyé (átalakulás). Ilyen esetben az átalakuló társaság megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi 14

15 személyre, mint általános jogutódra szállnak át. Átalakulás esetén a létesítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Gazdasági társaság más gazdasági társasági formába tartozó gazdasági társasággá, egyesüléssé és szövetkezetté alakulhat át. A gazdasági társaság jogutóddal megszűnhet úgy is, hogy más jogi személyekkel egyesül (a) összeolvadás vagy (b) beolvadás útján. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadás esetén a beolvadó jogi személy megszűnik, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy. Ezzel ellentétes út a szétválás: a gazdasági társaság (a) különválás vagy (b) kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a gazdasági társaság megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a gazdasági társaság fennmarad és a vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre, mint jogutódra száll át. Az egyesülésre és szétválásra az átalakulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A gazdasági társaság nem csak jogutóddal, hanem jogutód nélkül is megszűnhet. Jogutód nélkül szűnik meg akkor, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott idő eltelt, b) megszűnése meghatározott feltételek bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett, c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését (végelszámolás) vagy d) az arra jogosult szerv (tipikusan a bíróság) megszünteti (tipikusan felszámolással), feltéve minden esetben, hogy a vagyoni viszonyok lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. Amennyiben a jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után maradt fenn vagyona, az a tagokat illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők, vagy jogelődjük a társaság javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. A gazdasági társaságokra vonatkozó átmeneti rendelkezések szerint a Ptk. hatályba lépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság a Ptk. hatályba lépését követően első létesítő okirat (társasági szerződés, alapszabály) módosításával egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló határozatot a cégbírósághoz benyújtani. A gazdasági társaságnak a Ptk. rendelkezéseit a fenti döntés időpontjától, ennek hiányában közkereseti társaság és betéti társaság esetén március 15-étől, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetén március 15-étől kell alkalmazni. 6. A BIRTOK ÉS A TULAJDONJOG Ahhoz hogy megérthessük a piaci szereplőknek a dolgokkal kapcsolatos jogosítványait és kötelezettségeit, meg kell ismerkedni a dologi jog alapvető intézményeivel, a birtoklással és a tulajdonjoggal. 6.1 A birtok A birtok fogalma A dolog birtokát az szerzi meg, akinek a dolog tényleges hatalmába jut. 15

16 Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként, vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony, pl. bérlet vagy letét alapján hatalmában tartja. Az olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony, pl. letét alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos). Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került Birtokátruházás A birtok átruházása a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás alapján való átengedésével valósul meg. (A birtokátruházásra a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.) A birtokátruházás a birtokos és a birtok megszerzőjének erre irányuló megállapodásával akkor is megvalósul, ha a) a birtokot megszerző fél a dolgot albirtokosként már birtokában tartja vagy b) az átruházó fél a dolgot albirtokosként továbbra is birtokában tartja. A birtokátruházás a birtokos dolog feletti tényleges hatalmának megszüntetésével megvalósul, ha ebben a birtokos és a birtok megszerzője megállapodnak. Ha a dolog harmadik személy birtokában van, a birtokátruházás a dolog kiadása iránti igénynek a birtokot szerző félre való átruházásával megvalósul, ha ebben a birtokos és a birtokot szerző fél megállapodnak A birtok elvesztése A birtokot a birtokos elveszti, ha a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy, vagy ha a dolog birtokát más szerzi meg. A birtok azonban nem vész el azzal, hogy a birtokos a tényleges hatalom gyakorlásában időlegesen akadályoztatva van. A birtokos halálával vagy jogutódlással való megszűnésével a dolog birtoka a hagyaték megnyílásával vagy a jogutódlással az örökösre vagy a jogutódra száll át. Az örökös vagy a jogutód birtokosi helyzetét az örökhagyó vagy a más jogelőd birtokláshoz való jogcíme határozza meg. Ezekre a kérdésekre részletesen az öröklési jog szabályai adnak választ A birtokost megillető birtokvédelem A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. 6.2 A tulajdonjog A tulajdonjog fogalma A tulajdonjog egy jogalanynak a dologgal szembeni legerősebb jogosítványa: a tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. 16

17 Tulajdonjog tárgya a birtokba vehető testi tárgy (dolog) lehet. A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell (a) a pénzre és (b) az értékpapírokra, valamint (c) a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. A tulajdonost megilleti különösen a) a birtoklás, ezen belül a birtokátruházás joga és a birtokvédelem (lásd fentebb), b) a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének joga és c) a rendelkezés joga. A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni. A rendelkezési jog alapján a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, azt biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon, azzal, hogy ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. A tulajdonos viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására. A tulajdoni igények nem évülnek el Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása A tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára (a) elidegenítési és terhelési tilalmat vagy (b) elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez azaz a dolog átruházásához pl. eladásához, illetve megterheléséhez, pl. elzálogosításához a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik. Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza. Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a dolgon csak elidegenítési tilalom áll fenn, vagy ha a rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza. Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik A tulajdon megszerzése A tulajdon megszerzésére többféle módon, jogcímen is sor kerülhet. A legáltalánosabb és a tőkepiacon legjellemzőbb tulajdonszerzési mód, hogy arra átruházással kerül sor. Ugyanakkor tulajdonszerzésre sor kerülhet hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján, esetleg kisajátítással vagy elbirtoklással is. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy tulajdonszerzés 17

18 bekövetkezhet terméken, terményen és szaporulat növedéken történő tulajdonszerzéssel is, sőt találással, illetve olyan dolog megszerzésével is, amely még senkinek sem volt a tulajdona (gazdátlan javak), esetleg feldolgozással, hozzáépítéssel, beépítéssel, ráépítéssel, és természetesen az öröklés valamint a jogutódlás eredménye is tulajdonszerzés A tulajdon átruházása A tulajdonjog átruházással történő megszerzésére vonatkozó általános szabály, hogy a) ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez (aa) az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és (ab) erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges, míg b) ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez (ba) az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, és (bb) erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Az átruházással történő tulajdonszerzés is általános kategória, amelyen belül a Ptk. kiemeli azokat a szerződéseket, amelyekkel a tulajdonszerzés átruházással történik meg. Ilyen pl. az adásvétel, az ajándékozás, a csere vagy az apportálás. Átruházással az általános szabályok szerint a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. Ez alól kivételes szabály, hogy a kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Kereskedelmi forgalomban való szerzésnek minősül az, ha a vevő olyan eladótól vásárol, aki az adásvételi szerződést jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége körében, saját nevében köti meg. A tulajdonjognak a kereskedelmi forgalomban való megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai (tehermentesség), amelyek az átruházás előtt keletkeztek, és amelyek fennállása tekintetében a tulajdonjogot megszerző fél jóhiszemű volt. A tulajdonostól való tulajdonszerzés általános szabálya alóli további kivétel, hogy akire pénzt vagy az értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok szerint értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos Az elbirtoklás feltételei és jogi hatása Elbirtoklás útján szerzi meg a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot a) ingatlan esetén 15, b) ingó dolog esetén 10 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja A közös tulajdon fogalma A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. 18

19 7. A KÖTELMEK 7.1 A kötelem fogalma A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat. A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, kivéve, ha a Ptk. az eltérést tiltja (diszpozitivitás). Kötelem keletkezhet különösen a) szerződésből, b) károkozásból, c) személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, d) egyoldalú jognyilatkozatból, e) értékpapírból, f) jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és g) utaló magatartásból, továbbá h) jogszabályból, i) bírósági vagy hatósági határozatból, azzal hogy egyoldalú jognyilatkozatból csak jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem. Ezen túl kötelem jogszabályból, bírósági vagy hatósági határozatból akkor keletkezik, ha a jogszabály, a bírósági vagy a hatósági határozat így rendelkezik, és az mind a kötelezettet, mind a jogosultat, mind pedig a szolgáltatást meghatározza. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. A kötelem megszűnik a) a szolgáltatás teljesítésével, b) abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, c) a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult, d) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást - annak jellegénél fogva - kifejezetten részére kellett nyújtani, e) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával, f) a jogszabályban vagy a bírósági, hatósági határozatban meghatározott egyéb okból. 7.2 A jognyilatkozat A jognyilatkozat fogalma A fenti kötelem keletkeztető tények egy része egy- vagy kétoldalú jognyilatkozat. A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. 19

20 7.2.2 A jognyilatkozat alakisága Jognyilatkozat az általános szabályok szerint a) szóban, b) írásban, vagy c) ráutaló magatartással tehető. Ráutaló magatartás esetén a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül. A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás csak a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel (pl. írásbeliség), a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes. Ha a jognyilatkozat érvényesen csak meghatározott alakban tehető meg, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes. Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha annak legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. A Ptk. eltérő rendelkezése hiányában, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. Ezen túl írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor A jognyilatkozat hatályosulása A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. A jognyilatkozat akkor jelenlévők között tett, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez. A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá. A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá. A nem címzett jognyilatkozat annak megtételével válik hatályossá A jognyilatkozat értelmezése A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A nem címzett jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell. Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni. 20

21 7.3 A képviselet A képviselet fogalma és alapja Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni, ennek módja a képviselet. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog (a) jogszabályon, (b) bírósági vagy (c) hatósági határozaton, (d) létesítő okiraton vagy (e) meghatalmazáson alapulhat. Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott A meghatalmazás A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes. A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett. Az ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy 5 évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás 5 év elteltével hatályát veszti. A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek. 7.4 Az elévülés Az elévülés fogalma Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni Az elévülési idő Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a követelések 5 év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis. 21

22 7.4.3 Az elévülés joghatásai Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte akkor jár jogvesztéssel, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni azonban nem lehet. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni Az elévülés nyugvása Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított 1 éves - 1éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél 1 éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapnál - kevesebb van hátra Az elévülés megszakítása Az elévülést megszakítja a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése, b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott, vagy d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. A későbbiekben tehát nem szakítja meg az elévülést a kötelezetthez intézett írásbeli felszólítás. Ahhoz, hogy a jogosult az elévülést megszakítsa, a követelés bírósági eljárásban (fizetési meghagyás útján vagy per keretében) történő érvényesítése is szükséges. Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg. 7.5 Egyezség A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből. 7.6 A teljesítés általános szabályai A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. 22

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Dr. Pecsenye Csaba Általános rendelkezések Egységes jogi személy szabályozás Joganyag megismerés módja Ptk. Jogi személyek általános része Jogi személyek különös része Gazdasági társaságok általános része

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,

Részletesebben

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből:

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2014. (V. 29.) határozata:

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI 1 Tartalom 1. Az egyéni vállalkozói tevékenység... 3 2. Egyéni vállalkozók bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége... 6 3. Egyéni cég alapítása... 8 4. A közkereseti (kkt.)

Részletesebben

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 Hatályos: 2014.01.01-2014.03.15 (A hatálybalépésérıl és a végrehajtásáról szóló 1960: 11. és az 1978: 2. törvényerejő rendelettel egységes

Részletesebben

Kereskedelmi szerződések joga

Kereskedelmi szerződések joga BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és

Részletesebben

Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22.

Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22. Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22. 2014. március 15-én hatályba lépett a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Szaporodásbiológiai Társaság Alapszabálya (az 2014. 11. 07. napi módosításokkal egységes szerkezetben, a módosult rendelkezések vastagított betűvel kerültek kiemelésre) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

Részletesebben

(módosításokkal egységes szerkezetben)

(módosításokkal egységes szerkezetben) Szank Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012.(VI.29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (módosításokkal egységes szerkezetben) Szank Községi

Részletesebben

Tartalom. II. Könyv: SZEMÉLYEK 75. I. Könyv: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 67

Tartalom. II. Könyv: SZEMÉLYEK 75. I. Könyv: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 67 Tartalom Rövidítésjegyzék 51 Előszó 53 Általános indokolás 55 I. Az átfogó reform indokoltsága 55 II. A javaslat társadalmi modellje 56 III. Hagyomány és újítás. Külföldi példák 56 IV. Az Alkotmányos elvek

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

Országgyűlés Hivatal a Irományszám : 11 4 O.CeIc 1 ).1 Érkezett:

Országgyűlés Hivatal a Irományszám : 11 4 O.CeIc 1 ).1 Érkezett: Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága Országgyűlés Hivatal a Irományszám : 11 4 O.CeIc 1 ).1 Érkezett: 2016 MÁJ 2 L Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat Kövér László úr, az Országgy űlés

Részletesebben

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd 2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely a korábbi 1959. évi IV. törvényt

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

HÍRLEVÉL 2014/1. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben

HÍRLEVÉL 2014/1. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben HÍRLEVÉL A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben 2014/1 Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2014. március 15-én lép hatályba, amely

Részletesebben

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) a Ptk-r l szóló 2013. évi V. tv.

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) a Ptk-r l szóló 2013. évi V. tv. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) a Ptk-r l szóló 2013. évi V. tv. hatályba lépésével összefügg, átmeneti és felhatalmazó rendelkezések

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 / 130 2016.04.20. 11:59 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2016.01.01 2016.04.30 44 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés figyelemmel az államháztartás

Részletesebben

Felelős Társaságirányítási Jelentés és Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről

Felelős Társaságirányítási Jelentés és Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről Felelős Társaságirányítási Jelentés és Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről a FORRÁS nyrt-nél követett társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde

Részletesebben

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy - ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot, - elősegítse a lakásvagyon

Részletesebben

Budapest, 2014. szeptember 22. Oldal 1 / 6

Budapest, 2014. szeptember 22. Oldal 1 / 6 POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2014/2015. őszi félév "A" tételek 1/A. 2/A. 3/A. 4/A. 5/A. 6/A. 7/A. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. A magánjog története Nyugat-Európában

Részletesebben

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan A Shopline-webáruház Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Alapszabálya a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan 2014. február 07. A L A P S Z A B Á L Y A Fővárosi Bíróság,

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI MT, PTK

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI MT, PTK AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI MT, PTK FOGALMAK TISZTÁZÁSA 1/3. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ Ügyvezetés fogalma: A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény

2003. évi XCII. törvény 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről[1] I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és

Részletesebben

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 Hatály: 2015.I.1. - 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 Az Országgyűlés elismerve, hogy az emberek önkéntes

Részletesebben

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás szabályai A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás fogalmáról a pénztartozás tana igen nagy részben a pénzfélék

Részletesebben

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1 / 39 2016.03.29. 10:35 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2016.01.01 2016.12.31 60 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás

Részletesebben

eokr_aszf_20140315 1/7

eokr_aszf_20140315 1/7 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszer szolgáltatása igénybevételére Az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A 2016. április 15-i közgyűlés 6/2016.04.15. számú határozatával a módosításokkal egységes szerkezetben elfogadott Alapszabály A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT.

Részletesebben

Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó. Nyilvánosan M köd. Részvénytársaság EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó. Nyilvánosan M köd. Részvénytársaság EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA 6/A.számú melléklet Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Nyilvánosan M köd Részvénytársaság EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA 2 Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA

Részletesebben

Budapest Józsefváros Önkormányzatának. 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelete

Budapest Józsefváros Önkormányzatának. 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelete Budapest Józsefváros Önkormányzatának 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelete a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény

2003. évi XCII. törvény 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről [1] I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és

Részletesebben

FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA 1

FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA 1 iktatószámú szerződés.. számú melléklete FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA 1 A szerződő felek, egyrészről: név:...... születési név: születési hely, idő: anyja leánykori neve: személyi azonosító (személyi

Részletesebben

BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA

BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek a Groupama Biztosító Zrt. GB527 jelű Groupama Bázis-E Egyszerűsített

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben

2010. évi XXXVIII. törvény. a hagyatéki eljárásról I. FEJEZET ALAPVET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

2010. évi XXXVIII. törvény. a hagyatéki eljárásról I. FEJEZET ALAPVET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról I. FEJEZET ALAPVET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. Ennek a törvénynek az a célja, hogy az ember halálával bekövetkez ő hagyatékátszállást - az örökösként

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

ALAPSZABÁLY. FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2014. január 31. 1 ALAPSZABÁLY A (Cg. 02-10-060369 7623 Pécs, Ungvár utca 22. III. em.) alapszabályát a társaság

Részletesebben

1993. évi LXXVIII. törvény. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról ELSİ RÉSZ.

1993. évi LXXVIII. törvény. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról ELSİ RÉSZ. 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról Az Országgyőlés a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok egységesítése,

Részletesebben

A SZÉCHENYI LÍZING Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen működő részvénytársaság

A SZÉCHENYI LÍZING Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen működő részvénytársaság A SZÉCHENYI LÍZING Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen működő részvénytársaság kölcsön nyújtására, illetve pénzügyi lízingre vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó Üzletszabályzata 1 Kifüggesztve:

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata vagyonáról és a vagyonelemek feletti

Részletesebben

Püspökladányi Víziközmő Társulat. Alapszabálya. 1. A Társulat elnevezése és székhelye. 2. A Társulat célja

Püspökladányi Víziközmő Társulat. Alapszabálya. 1. A Társulat elnevezése és székhelye. 2. A Társulat célja Püspökladányi Víziközmő Társulat Alapszabálya 1. A Társulat elnevezése és székhelye 1.) A Társulat elnevezése: Püspökladányi Víziközmő Társulat 2.) A Társulat székhelye: 4150 Püspökladány, Kossuth u.26.

Részletesebben

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül ÜZLETI JOG II. 5. előad adás A szerződés érvénytelensége és hatálytalans lytalansága Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül 1 Áttekintés: I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség.

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁSI ÉS HASZNOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

VAGYONGAZDÁLKODÁSI ÉS HASZNOSÍTÁSI SZABÁLYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSI ÉS HASZNOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 2015. 1 Preambulum A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a Főiskola vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal, valamint a saját bevételekből

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(IV. 30.) önkormányzati rendelete Pécel Város Önkormányzat vagyonáról, az egyes vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

Részletesebben

MOZDONYVEZETŐK, VASÚTÜZEMI DOLGOZÓK SEGÉLYEZŐ EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA

MOZDONYVEZETŐK, VASÚTÜZEMI DOLGOZÓK SEGÉLYEZŐ EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA MOZDONYVEZETŐK, VASÚTÜZEMI DOLGOZÓK SEGÉLYEZŐ EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA Az MVDSE 115. Közgyűlése által 2015. november 19. napján és 2016. március 11. napján elfogadott és a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 kommunikáció konfliktus kompromisszum HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 Készült az Európai Unió pénzügyi támogatásával ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Szerződéskötési

Részletesebben

Felelős Társaságirányítási Jelentés

Felelős Társaságirányítási Jelentés Felelős Társaságirányítási Jelentés Az ANY Biztonsági Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) a felelős társaságirányítás vonatkozásában az alábbi összefoglaló jelentést és nyilatkozatot

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv Családjog Öröklési jog Dr. Pecsenye Csaba Családjogi alapelvek A házasság és a család védelme A gyermek érdekének védelme A házastársak egyenjogúságának elve A méltányosság és a

Részletesebben

A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés a Ptk. szabályai szerint semmis!

A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés a Ptk. szabályai szerint semmis! A kormányrendelet tárgyi hatálya Tárgyi hatálya A kormányrendelet kiterjed a gyermeket nevelő / gyermeket vállaló új lakást építőkre vagy vásárlókra vonatkozó családi otthonteremtési kedvezményre, a három

Részletesebben

Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okiratának módosítása

Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okiratának módosítása Kivonat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2012. június 28. napján megtartott zárt ülésének jegyzőkönyvéből: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 32/2012. (VI. 28.) határozata Tárgy:

Részletesebben

3. KÖNYV TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

3. KÖNYV TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA 3. KÖNYV TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK 1 TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK 2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 1. fejezet A JELEN KÖNYV CÉLJA, TÁRGYA, ALAPELVEI, HATÁLYA... 4 2. fejezet KAPCSOLÓDÓ

Részletesebben

A MAGYAR KERTÉSZETI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR KERTÉSZETI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA A MAGYAR KERTÉSZETI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA (módositással egységes szerkezetben ) 2016 február 15. I. BEVEZETŐ RÉSZ A magyar középfokú kertészképzést folytató intézmények (így

Részletesebben

106/ÁF. ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS Általános Feltételek

106/ÁF. ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS Általános Feltételek 106/ÁF ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS Általános Feltételek 1. A Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1052 Bp. Váci utca 19-21, cégjegyzéket vezető

Részletesebben

2003. évi XXI. törvény

2003. évi XXI. törvény az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük Annak érdekében, hogy a közösségi szinten mőködı vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott

Részletesebben

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Az ingatlan-nyilvántartás a) településenként tartalmazza aa) az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, ab) az ingatlanhoz

Részletesebben

2009. évi LXII. törvény. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást

2009. évi LXII. törvény. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást 1. oldal 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról 1 Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről I.

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről I. Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. 9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel,

Részletesebben

Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF)

Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) Hatályos: 2012. november 15-étől Nysz.: 16052 Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) 1.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. az Opten Informatikai Kft. Törvénytár, EU Törvénytár, Cégtár és APAFI szolgáltatásának igénybevételére

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. az Opten Informatikai Kft. Törvénytár, EU Törvénytár, Cégtár és APAFI szolgáltatásának igénybevételére ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK az Opten Informatikai Kft. Törvénytár, EU Törvénytár, Cégtár és APAFI szolgáltatásának igénybevételére Az Opten Informatikai Kft., mint szolgáltató (továbbiakban: Szolgáltató)

Részletesebben

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról

Részletesebben

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2/2008. (XII. 4.) számú kollégiumi véleményével módosított, egységes szerkezetbe foglalt 1/2005. (VI. 17.) számú kollégiumi véleménye 1 a jogi személy elkülönült felelősségéről

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD ÜZLETSZABÁLYZAT ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD Hatálybalépés időpontja: 2013. február 01. Szekszárd, 2013. február 01. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A KOCKÁZATVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A KOCKÁZATVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A KOCKÁZATVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Szabályzat száma: JOG-001/2014. Jóváhagyó határozat száma: 7/2015 (2015.03.20.) számú Igazgatósági Határozat Hatályos:

Részletesebben

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS (A KORÁBBI HATÁLYOS SZÖVEGBİL AZ ÁTHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK HATÁLYON KÍVÜL KERÜLTEK, MÉG AZ ALÁHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK ÚJ RENDELKEZÉSEK) 109/1999. (XII.

Részletesebben

/ r / ^ / 0 0 -U > Q. Fővárosi Vízművek Zrt. I ő v A k o s i VÍZMŰVEK BUDAKESZI. Vagyonkezelési szerződés. Budapest, 2012.

/ r / ^ / 0 0 -U > Q. Fővárosi Vízművek Zrt. I ő v A k o s i VÍZMŰVEK BUDAKESZI. Vagyonkezelési szerződés. Budapest, 2012. / r / ^ / 0 0 -U > Q Fővárosi Vízművek Zrt. I ő v A k o s i VÍZMŰVEK BUDAKESZI Vagyonkezelési szerződés Budapest, 2012. december VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről Budakeszi Város Önkormányzata

Részletesebben

1 Módosította a 19/2012. (X.25.) számú rendelet.

1 Módosította a 19/2012. (X.25.) számú rendelet. Harkány Város Önkormányzata Képvisel -testületének 6/2012.(IV.06.) számú rendelete az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Egységes szerkezetben a 19/2012.(X.25.),

Részletesebben

S-14/2016. SZÁMÚ SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETI

S-14/2016. SZÁMÚ SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETI Borotai Takarékszövetkezet 6445 Borota, Dózsa György u. 22. Telefon: +36 77 400 068 E-mail: kozpont@borotaitksz.hu www.borotaitksz.hu Cégjegyzékszám: 03-02-000162, Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága Adószám:

Részletesebben

Társulási megállapodás. Preambulum

Társulási megállapodás. Preambulum Társulási megállapodás Preambulum Jelen megállapodást aláíró társult önkormányzatok képviselő-testületei önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök

Részletesebben

DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A

DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A 1 DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A ( Az 1995. április 4-ei, az 1998. április 23-ai, a 2000. április 27-ei, a 2002.március 28-ai, a 2005.november 23-ai, a 2009. május 6-ai és a 2012.

Részletesebben

2011. évi CXCV. törvény. az államháztartásról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A törvény célja. 2. Értelmező rendelkezések

2011. évi CXCV. törvény. az államháztartásról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A törvény célja. 2. Értelmező rendelkezések 2012. május 25-én hatályos! 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 1 Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak

Részletesebben

Micro-Wave Kft. tagja

Micro-Wave Kft. tagja Micro-Wave Kft. a tagja Általános Szerződési Feltételek helyhez kötött telefon szolgáltatáshoz Abda, Ásványráró, Darnózseli, Dunaszeg, Dunaszentpál, Gönyű, Győrladamér, Győrzámoly, Kisbajcs, Koroncó, Kunsziget,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Hatályos: 2015. november 23-tól Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban ÁSZF) határozza meg a SZIGET Kulturális Menedzser Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság

Részletesebben

Válaszok. Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza.

Válaszok. Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza. Kérdések Válaszok Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Az az esemény, amelynek a bekövetkezése esetén a biztosító az életbiztosítási szerződés alapján

Részletesebben

Ügyféltájékoztató Terméktájékoztató Csoportos Kockázati Életbiztosítás Általános Feltételei Csoportos Kockázati Életbiztosítás Különös Feltételei

Ügyféltájékoztató Terméktájékoztató Csoportos Kockázati Életbiztosítás Általános Feltételei Csoportos Kockázati Életbiztosítás Különös Feltételei Csoportos Kockázati Életbiztosítás Ügyféltájékoztató Terméktájékoztató Csoportos Kockázati Életbiztosítás Általános Feltételei Csoportos Kockázati Életbiztosítás Különös Feltételei Hatályos 2016. január

Részletesebben

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvér l TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0044 Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény

Részletesebben

Javaslat az Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány alapító okiratának módosítására

Javaslat az Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány alapító okiratának módosítására Javaslat az Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány alapító okiratának módosítására Ó z d, 2014. július 17. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: ÓVK alapítvány ügyvezetője Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény

1991. évi XLIX. törvény 1991. évi XLIX. törvény a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyőlés a fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzetben lévı vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csıdeljárásban,

Részletesebben

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA WOLF THEISS HÍRLEVÉL 2016. május A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 1. ELŐTERJESZTÉS 2016. április 4.-én az Igazságügyi Miniszter egy előterjesztést nyújtott be a Kormány részére

Részletesebben

Termékismertető. OTP Jelzálogbank Zrt. 1051. Bp Nádor utca 21. OTP Bank Nyrt. 1051. Bp Nádor utca 16.

Termékismertető. OTP Jelzálogbank Zrt. 1051. Bp Nádor utca 21. OTP Bank Nyrt. 1051. Bp Nádor utca 16. Termékismertető 1. A termék megnevezése OTP Otthonteremtési Hitel új lakás vásárlásra építésre 3 vagy több gyermekes család esetén A három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását

Részletesebben

JUPINET TÁVKÖZLÉSI KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG JuPiNet Kft. szolgáltató. Általános Szerződési Feltételek internet elérési szolgáltatáshoz

JUPINET TÁVKÖZLÉSI KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG JuPiNet Kft. szolgáltató. Általános Szerződési Feltételek internet elérési szolgáltatáshoz JUPINET TÁVKÖZLÉSI KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG JuPiNet Kft. szolgáltató a tagja Általános Szerződési Feltételek internet elérési szolgáltatáshoz a 4-es számú mellékletben szereplő települések területén

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. REK Rác Fürdő Eszközkezelő. Korlátolt Felelősségű Társaság . ' 2015. [ ]

ALAPÍTÓ OKIRAT. REK Rác Fürdő Eszközkezelő. Korlátolt Felelősségű Társaság . ' 2015. [ ] .. ' < MÓDOSÍTOTT ÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT REK Rác Fürdő Eszközkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság 2015. [ ] Készítette és ellenjegyezte: Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi

Részletesebben

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890)

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890) Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára, a természetes személyek adósságrendezéséről

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2016.(III. 04.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyakfeletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról /egységes

Részletesebben

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaFészekŐr otthonbiztosítás (termékkód: 12014) A legfontosabb tudnivalók összefoglalása Nyomtatványszám: F 120140 06 1601 Miről szól ez az összefoglaló?

Részletesebben

MATURE. Magyar Tradícionális Usui Reiki Egyesület ALAPSZABÁLY. 2014. szept. 29.

MATURE. Magyar Tradícionális Usui Reiki Egyesület ALAPSZABÁLY. 2014. szept. 29. MATURE Magyar Tradícionális Usui Reiki Egyesület ALAPSZABÁLY 2014. szept. 29. 2007. január 31-i megalakulását követő módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt és a hatályos jogszabályokkal harmonizált

Részletesebben

a Takarék számlabetétre vonatkozóan Hatályos: 2014. március 21.

a Takarék számlabetétre vonatkozóan Hatályos: 2014. március 21. 7. sz. melléklet Általános Szerz dési Feltételek a Takarék számlabetétre vonatkozóan Hatályos: 2014. március 21. I. Bevezetés A Takarék számlabetét az egyéni- és társas, a jogi személyiség vállalkozások,

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉS

KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉS KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉS Dr. Kemenes István: Az orvos kártérítési felelősségének egyes kérdései (vitaanyag a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2007. november 15-i kollégiumi üléséhez) ESETI DÖNTÉSEK

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSHOZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legalább három gyermek után támogatást igénylők részére/ (Érvényes 2016. január 1-jétől) Tisztelt Érdeklődő,

Részletesebben

Dunaszentpál Község Önkéntes T zoltó Egyesületének ALAPSZABÁLYA. I. Általános rendelkezések

Dunaszentpál Község Önkéntes T zoltó Egyesületének ALAPSZABÁLYA. I. Általános rendelkezések Dunaszentpál Község Önkéntes T zoltó Egyesületének ALAPSZABÁLYA Dunaszentpál Község Önkéntes T zoltó Egyesülete (nyilvántartási száma: 08-02-0000783, a továbbiakban: Egyesület) összhangban a Polgári Törvénykönyvben,

Részletesebben

Klasszikus életbiztosítások általános szerződési feltételei (EÁSZF14) Hatályos: 2014. december 12. Módosítva: 2015. május 15. Nysz.

Klasszikus életbiztosítások általános szerződési feltételei (EÁSZF14) Hatályos: 2014. december 12. Módosítva: 2015. május 15. Nysz. Klasszikus életbiztosítások általános szerződési feltételei (EÁSZF14) Hatályos: 2014. december 12. Módosítva: 2015. május 15. Nysz.: 17664 Tartalomjegyzék Klasszikus életbiztosítások általános szerződési

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE ALAPSZABÁLYA Nyíregyháza, 2014. szeptember 11. 2 ALAPSZABÁLY (egységes szerkezetben, a 2014. szeptember 11.-i módosítások vékony

Részletesebben

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Page 1 of 98 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Részletesebben

a Szécsényi Városüzemeltetési Nonprofit Kft. létesítő okiratának módosítására

a Szécsényi Városüzemeltetési Nonprofit Kft. létesítő okiratának módosítására Sürgősségi javaslat E LŐTERJESZTÉS a Szécsényi Városüzemeltetési Nonprofit Kft. létesítő okiratának módosítására Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 04-i ülésre Előterjesztő:

Részletesebben

ERSTE LAKÁSLÍZING ZRT.

ERSTE LAKÁSLÍZING ZRT. Az Erste Lakáslízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (ÁSZF) GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK, EGYÉNI VÁLLALKOZÓK ÉS EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT INGATLAN PÉNZÜGYI LÍZING

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. CIB Árfolyamrögzítı Hitel II. termékrıl

TÁJÉKOZTATÓ. CIB Árfolyamrögzítı Hitel II. termékrıl TÁJÉKOZTATÓ CIB Árfolyamrögzítı Hitel II. termékrıl A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérıl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérıl szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról

Részletesebben