III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai"

Átírás

1 III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai C.) A kkt. legfőbb szerve D.) Ügyvezetés, képviselet E.) Döntéshozatal F.) Helytállási kötelezettslg G.) Felelősség H.) A tagsági jogviszony megszűnésének esetei I.) Felmondás tagsági jog átruházása J.) Elszámolás a társaságtól megváló taggal K.) A megszűnés speciális esete L.) Átalakulás I.2 A betéti társasága.) Fogalma B.) Alapvető jellemzői C.) A kültag jogi státusa, a kft., rt., mint beltag D.) A társaság megszűnésének speciális esete E.) A kültag, mint ügyvezető a felügyelőbiztos II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.1 A kft., mint társasági forma sajátossága A.) Törzsbetét, törzstőke, üzletrész, társasági jelleg B.) A legalapvetőbb tagi kötelezettségek C.) Pótbefizetés az egyszemélyes kft. II.2 A törzsbetét és az üzletrész A.) A törzsbetét B.) Az üzletrész, az üzletrész átruházása I. C.) Az üzletrész, az üzletrész átruházása II. D.) Az üzletrész öröklése, átszállás a jogutódra E.) Üzletrész a házastársi vagyonban F.) Az üzletrész felosztása G.) Az üzletrész bevonása H.) Az üzletrész értékesítése - elszámolás a volt taggal II.3 Vagyoni viszonyok A.) Osztalék B.) Osztalékelőleg II.4 A társaság szervezete, működése A.) A taggyűlés B.) A taggyűlés összehívásának kötelező esetei C.) A napirend közlése D.) A taggyűlés dokumentálása - a megismételt taggyűlés E.) A társaság ügyvezetése F.) Az ügyvezető kötelezettségei G.) A taggyűlés összehívása ügyvezető hiányában H.) A társasági szerződés módosítása I.) A törzstőke felemelése, leszállítása II.5 Egyszemélyes társaság III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.1 Fogalmi kérdések A.) Az Rt. jellemzői B.) Zárt ill. nyilvános működési mód C.) Pénzügyi segítség részvényszerzéshez III.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései A.) Zártkörű ill. nyilvános alapítás B.) Az alapszabály C.) Az apport D.) A részvény névértéke III.3 Részvényosztályozások A.) A részvény fogalma B.) Részvénytípusok C.) A törzsrészvény D.) Részvényfajták E.) Elsőbbségi részvények F.) A dolgozói részvény G.) A kamatozó és visszaváltható részvény H.) A részvények megkülönböztetési lehetősége a forgalomba hozatal időpontja, szempontjából I.) A részvények megkülönböztetési lehetőségei előállításuk szerint J.) A saját részvény K.) További szabályok L.) A részvényátruházás korlátozása a részvénykönyv III.4 Részvényesi jogok és kötelezettségek A.) A részvényes tagsági/vagyoni jogai B.) Az osztalék C.) A részvényes személyi jogai D.) A szabályozás további sajátosságai III.5 Az Rt. szervezete A.) Az Rt. legfőbb szerve B.) Az Rt. ügyvezetése, az igazgatóság C.) Az igazgatóság beszámolási kötelezettsége és felelőssége C.) Az igazgatóságra vonatkozó speciális szabályok a Zrt.-nél D.) Felügyelőbizottság/könyvvizgsáló III.6 A nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó külön szabályok A.) Az nyrt. részvényei a részvényesek jogai B.) A közgyűlése, vállalatvezetésre vonatkozó különös rendelkezések C.) A társaság további szervei D.) Felelős vállalatvezetési jelentés a tőzsdére vonatkozó szabályok érvényesülése IV. A KONSZERNJOG IV.1 Áttekintés IV.2 Befolyásszerzés A.) A szabályozás forrásai, jellegzetességei B.) Részvényesek védelme IV.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint A.) A vállalatfelvásárlási eljárás B.) Az ajánlat kötelező tartalma, megtétele; az ajánlati ár C.) Az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő IV.4 Vállalatcsoport A.) Az elismert és a tényleges vállalatcsoport B.) Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei C.) Az uralmi szerződés jellemzői D.) A munkavállalói participáció vállalatcsoportra való kiterjesztése 2

2 I. A legegyszerűbb társasági formák: a közkereseti és a betéti társaság 3 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege - A közkereseti társaság (kkt.: Ptk. 3: ) lényege a tagok (legalább két tag) a társasági szerződés alapján úgy folytatnak közös gazdasági tevékenységet, hogy a társaság tartozásaiért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak a társaság üzleti vagyona és a tagok magánvagyona nem különül el egymástól ~ a kkt. kielégítetlen tartozásait be lehet hajtani a tagoktól ~ azok a társasággal együtt is (mögöttesen) perelhetők. 4

3 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság B.) A társasági forma sajátosságai - A társasági forma sajátosságai: a tagok a kkt.-nál (is) kötelesek vagyoni hozzájárulás szolgáltatására > ezt később növelni vagy kiegészíteni nem kötelesek a kkt.-nál általában a tagok személyesen is közreműködhetnek a társaság tevékenységében, ezért díjazásban is részesülhetnek ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg 5 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság C.) A kkt. legfőbb szerve A kkt. legfőbb szerve a zömmel kötött forma nélkül működő tagok gyűlése a tagok gyűlése határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról MINDIG a tagok gyűlése határoz a tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok gyűlése hatáskörébe utalhatják > a tagok gyűlése tevékenységében való részvétel lehetőségét valamennyi tag számára biztosítani kell. - A Ptk. nem ír elő semmisséget a 3:143. -nak a minősített többséggel meghozott határozatokra vonatkozó rendelkezéseitől való eltérésnél 6

4 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság D.) Ügyvezetés, képviselet - A közkereseti társaság ügyvezetését (a Gt.- ben: még üzletvezetését) a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető. - Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely ügyvezetővé olyan személyt jelöl ki, aki nem tagja a társaságnak vagy lehetővé teszi ilyen személy ügyvezetővé választását. 7 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság E.) Döntéshozatal - A társasági szerződésben a tagok a tagok gyűlése összehívására és a határozathozatal eljárási rendjére nézve részletes szabályokat állapíthatnak meg, DE! a határozathozatal során főszabályként minden tagnak azonos értékű szavazata van ~ ettől a társasági szerződésben el lehet térni ~ egy szavazat azonban minden tagot megillet. a társaság ügyvezetésére ~ ha ezt a társasági szerződés nem korlátozza ~ mindegyik tag önállóan időhatár nélkül jogosult az ügyvezetésre jogosult tag jogosult a cégjegyzésre is 8

5 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság F.) Helytállási kötelezettslg - A kkt. kötelezettségeiért elsősorban a társaság áll helyt (Gt.-ben még: felel) teljes vagyonával ha a vagyon nem elég a hitelezők kielégítésére ~ mögöttes felelősségként belép a tagok korlátlan és egyetemleges helytállási kötelezettsége (Gt.-ben: felelőssége) ~ ezért a tagok a társasággal együtt is perelhetők > erre mutat a társasági forma elnevezése azaz a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek - A helytállási kötelezettség tartalma a tagoknak ez a kötelezettsége nem valamilyen hátrányos megítélés alá eső magatartásuk következménye nem valamilyen elmarasztalandó cselekményük szankciója hanem a társaság gazdasági tevékenységéből eredő kockázatoknak a hitelezők számára kedvező elosztását célozza > mindazonáltal a tagok helytállási kötelezettségének szabályozása - néhány pontosítás mellett - lényegében megegyezik a tagok mögöttes felelősségére vonatkozó Gt. szerinti szabályozással. 9 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság G.) Felelősség - A társaságba belépő tag felelőssége ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos a tagok ezzel ellentétes megállapodása harmadik személyekkel szemben nem hatályos - A tag hitelezőjét megillető felmondás joga a tag hitelezője a társaság vagyonából nem elégítheti ki a követelését (a Gt.-ben: a társaság tulajdonába adott dolgot, vagyoni értékű jogot biztosíték v. kielégítés céljából nem veheti igénybe) a hitelező követelésének fedezetéül az a vagyonhányad szolgál, amely a tagot a tagsági jogviszonya megszűnése esetére megilleti ha a hitelező ~ e vagyonhányadra végrehajtást vezet ~ a tagot megillető felmondás jogát gyakorolhatja és ennek eredményeként a tagnak kiadandó vagyonhányadból elégítheti ki a követelését. 10

6 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság H.) A tagsági jogviszony megszűnésének esetei - A gazdasági társaságok közös szabályai között meghatározott eseteken túl megszűnik a tagsági jogviszony a) a tagok közös megegyezésével; b) a tag felmondásával (a Gt. még különbséget tett rendes és rendkívüli felmondás között) c) a társasági részesedés átruházásával; d) a tag halálával vagy megszűnésével; vagy e) a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. - A Gt. azon szabálya, amely szerint az, ha a tagság fenntartása jogszabályba ütközik, kizáráshoz vezet, nem szerepel a Ptk.-ban. 11 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság I.) Felmondás tagsági jog átruházása - Felmondás: rendes > indokolás nélkül, három hónapos felmondási idővel rendkívüli > azonnalra, a másik tag súlyosan felróható magatartására hivatkozva a felmondás érvénytelenségére hivatkozva ~ a társaság annak hatályossá válásától számított ~ 15 napos jogvesztő határidő alatt indíthat pert a tag ellen. - Átruházás: a tag a társasági részesedését (tagsági jogait és kötelezettségeit) írásban megkötött szerződéssel a társaság más tagjára vagy harmadik személyre átruházhatja > az átruházás a társasági szerződés módosításával válik hatályossá. 12

7 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1. A közkereseti társaság J.) Elszámolás a társaságtól megváló taggal - A társaságtól megváló taggal való elszámolás rendje: a Ptk. úgy szabályozza, hogy a kilépő tag és a folyamatos működésben érdekelt társaság méltányos érdekét egyaránt kielégítse. - A társaság volt tagja és a megszűnt tagnak a társaságba be nem lépett jogutódja a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. > ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a megszűnt tag társaságba be nem lépő jogutódjára is. 13 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1. A közkereseti társaság K.) A megszűnés speciális esete - Ha tagsági jogviszony megszűnése folytán a társaság tagjainak száma egy főre csökken, a társaság csak akkor szűnik meg, ha hat hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot az új tag belépéséig vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megszűnésig, vagy a felszámoló kirendeléséig az egyedüli tag ~ jogosult dönteni a tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben, és ~ őt kell a társaság vezető tisztségviselőjének tekinteni, feltéve, hogy megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. > ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki. - Ezt a megszűnési okot a Gt. a gazdasági társaságok általános megszűnési okaként jelölte meg a Ptk. a kkt-bt. különös megszűnési okaként szabályozza - A 6 hónapos jogvesztő határidő nem kogens jellegű elvileg a tőle való eltérés lehetséges. 14

8 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1. A közkereseti társaság L.) Átalakulás - Közkereseti társaság betéti társasággá vagy betéti társaság közkereseti társasággá a társasági szerződésének a módosításával alakulhat át az ilyen társasági formaváltozásokra a Ptk. az átalakulásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni - A társaság betéti társasággá való átalakulása során kültaggá váló tag az átalakulástól számított ötéves jogvesztő határidőn belül korlátlanul köteles helytállni a társaságnak az átalakulás előtt keletkezett tartozásaiért 15 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.2 A betéti társaság A.) Fogalma - A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek továbbá ~ legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg ~ legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik nem tartozik helytállási kötelezettséggel. - A vagyoni hozzájárulás teljesítése a Gt. szerint nem volt a társasági fogalom részét képező kötelezettség. 16

9 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.2 A betéti társaság B.) Alapvető jellemzői - A bt. alapjellegzetessége a tagok felelőssége megosztott: ~ a beltag (beltagok) felelőssége korlátlan, ~ a kültag (kültagok) csak vagyoni betétjét köteles a társaság részére szolgáltatni > a társaság hitelezőivel szemben nem felel [Ptk. 3:154. ]. a közkereseti társaság szabályait kell mögöttes jogterületként alkalmazni [Ptk. 3:155. ] > az alapvető különbség a kkt. és a bt. között a kültag korlátozott felelősségéből adódik ~ a kültag főszabályként nem lehet a társaság vezető tisztségviselője (a Gt. szerint: üzletvezető) [Ptk. 3:156. ]. ~ nem képviselheti a társaságot és ~ nem jogosult cégjegyzésre. - A Ptk. 3:156. diszpozitív jellegű szabályozás > ettől a társasági szerződés (elvileg) eltérést engedhet 17 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.2 A betéti társaság C.) A kültag jogi státusa, a kft., rt., mint beltag - A kültag nem hitelező, viseli a veszteséget, részesül a nyereségből, a taggyűlésen (tagok gyűlésén) leszavazhatja a beltagot. - A kültag helyzetével összefüggő további sajátosságok: vagyoni betétjéről nem lehet értékpapírt kiállítani > nem ismerünk betéti részvénytársaságot adatai nyilvánosak > nincs tehát csendes társaság) - A Ptk. nem tiltja, hogy bt. beltagja kft., rt. legyen > a beltag korlátlan felelőssége sem tud adott esetben érvényesülni - A Ptk. nem tartalmazza a Gt. azon rendelkezését, hogyha a kültag neve is szerepel a társaság nevében, akkor azt már beltagnak kell tekinteni. 18

10 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.2 A betéti társaság D.) A társaság megszűnésének speciális esete - Ha a társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag (kiválik) tagsági jogviszonya megszűnik, a társaság (Gt.: az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától) az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidő elteltével megszűnik, kivéve, ha a társaság (Gt. e határidőn belül a társasági szerződése módosításával a betéti társaságként vagy közkereseti társaságként való működés törvényes feltételeit megteremti) > Ptk: ~ a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit ~ vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át. és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül (Gt. ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti) a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak > a betéti társaság megszűnésére az általános, társasági jogi megszűnési szabályok is irányadók 19 I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.2 A betéti társaság E.) A kültag, mint ügyvezető a felügyelőbiztos - Ha a beltagok vagy kültagok hiánya vagy a társasági tagok számának egy főre csökkenése következtében a társaságnak nem maradt vezető tisztségviselője ~ a társasági szerződés módosításáig vagy ~ a szerződés módosításának hiányában > a jogutód nélküli megszűnésig vagy > a felszámoló kirendeléséig az a tag minősül vezető tisztségviselőnek, aki megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak ~ ebben az esetben a társaság vezető tisztségviselője kültag is lehet. ~ ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki > Ptk. 3:158. (2) bek. (Gt.: Ha a társaságnak nem maradt üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja, a /.../ bejelentés megtételéig, illetve a jogvesztő határidő eredménytelen eltelte esetén a kényszertörlési eljárás megindításáig a kültagot is a társaság üzletvezetésére és képviseletére jogosultnak kell tekinteni. ) - Joggyakorlat: a beltag a felszámolás körébe eső teendők ellátásával kültagot is megbízhat. 20

11 II. A korlátolt felelősségű társaság 21 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.1 A kft., mint társasági forma sajátosságai A.) Törzsbetét, törzstőke, üzletrész, társasági jelleg - A kft. (Ptk. 3:159-3:209. ) olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul ~ a legkisebb törzsbetét Ft, ~ a legkisebb törzstőke (Gt.: ) Ft. a törzsbetét a társaság cégbejegyzése után a törzsbetétet szolgáltató tag üzletrészévé alakul az üzletrész ~ forgalomképes vagyoni értékű jog ~ arról azonban értékpapírt kiállítani nem lehet - A kft. személyegyesülés, amelybe tagokat nyilvános felhívás útján toborozni nem lehet. > működő társaság üzletrészének átruházására ez nem vonatkozik 22

12 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.1 A kft., mint társasági forma sajátosságai B.) A legalapvetőbb tagi kötelezettségek - A tagok kötelezettsége a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatására terjed ki > a kft.- vel szemben vállalt vagyoni szolgáltatásuk teljesítése tekintetében a tag teljesen felel a társaság kötelezettségeiért a tag egyáltalán nem felel > kivétel: a törvényben szabályozott különleges esetek, mint pl. felelősségátvitel szabálya - A kft. tagjai mellékszolgáltatásra is vállalhatnak kötelezettséget a mellékszolgáltatás vagyoni és személyes közreműködés egyaránt lehet a tagot a mellékszolgáltatásért díjazás illetheti meg > az ellenszolgáltatásról és egyéb feltételekről a társasági szerződésben lehet rendelkezni (annak nem kötelező eleme) 23 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.1 A kft., mint társasági forma sajátosságai C.) Pótbefizetés az egyszemélyes kft. - A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére a tagok terhére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő, ilyenkor meg kell határozni a pótbefizetés legmagasabb összegét is a pótbefizetés nemcsak pénzzel ~ hanem a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással szemben támasztott is teljesíthető ~ feltéve, hogy a társaság és a szolgáltatásra köteles tag között e kérdésben megállapodás született - A kft.-nek létezik egyszemélyes változata is > külön szabályait a Ptk. 3:208-3:209. -ai állapítják meg. 24

13 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész A.) A törzsbetét - A kft. minden tagjának egy törzsbetétje van a törzsbetétnek több tulajdonosa lehet a törzsbetétek aránya természetszerűen különböző lehet - A társaság cégbejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg fogalma: a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége (új!) > Gt.: a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek > de a társasági szerződés egyes üzletrészeket a többiektől eltérő jogokkal ruházhat fel (pl. szavazattöbblet stb.) - Gt.: minden tagnak csak egy üzletrésze lehet > az új Ptk. nem tartalmazza > a többes üzletrész-tulajdon így nem kizárt (tipikus helyzetei: öröklés, házassági vagyonközösség megszűnése) 25 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész B.) Az üzletrész, az üzletrész átruházása I. - A kft. kivételesen és ideiglenesen megszerezheti korlátozásokkal a saját üzletrészét a törzstőke 50 %-áig ez alapján tagsági jogok nem gyakorolhatók a saját üzletrészre eső osztalék a tagok között osztandó fel (Ptk. 3:175. ) - Az üzletrész a tagok között szabadon átruházható (elővásárlási jog itt is lehet) főszabályként külső személyek részére (pénzszolgáltatás ellenében)történő átruházásánál ~ először elővásárlási jog illeti meg a tagot ~ másodszor a társaságot ~ harmadszor pedig a taggyűlés által erre kijelölt személyt > a beleegyezés megadásáról a taggyűlés dönt > a társasági szerződésben az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében, kívülálló személyre történő átruházása érvényesen nem zárható ki. - Gt: az elővásárlási jog cserével, ajándékozással stb. való esetleges kijátszását a társasági szerződésben ki lehet zárni, sőt az üzletrész-átruházást a társaság beleegyezéséhez is lehet kötni > erről a Ptk. közvetlenül nem rendelkezik, de a diszpozíció alapján továbbra is lehetséges 26

14 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész C.) Az üzletrész, az üzletrész átruházása II. - Az üzletrész átruházásával összefüggő további rendelkezések: az új Ptk. szerint ~ a több tagot egy sorban megillető elővásárlási jog gyakorlására ~ a tagok üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint ~ arányosan jogosultak az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli, de a tagjegyzék módosítandó az új tagnak a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőként el kell fogadnia a társasági szerződést kft. esetében felmondani nem lehet > csak az üzletrész átruházásával lehet kilépni a társaságból a tag halála esetében az üzletrész főszabályként átszáll a jogutódra 27 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész D.) Az üzletrész öröklése, átszállás a jogutódra - Öröklés/megszűnés miatti jogutódlás esetén: az üzletrész főszabályként átszáll a jogutódra > kérheti az ügyvezetőtől tagjegyzékbe való bejegyzését a társasági szerződés nem zárhatja ki ki az üzletrész öröklését > kijelölheti azonban olyan személyeket, akik meghatározott időn belül jogosultak az üzletrész megváltására > a Gt. megoldás: a társasági szerződés az átszállást kizárhatja, ebben az esetben azonban rendelkeznie kell az üzletrésznek a tagok vagy a társaság által történő megváltásáról 28

15 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész E.) Üzletrész a házastársi vagyonban - Üzletrész a házastársi vagyonban: ha a tag az üzletrészét házastársi közös vagyonból szerezte a bíróság a házassági vagyonjogi perben a nem tag házastárs kérelmére, ~ a Ptk. és a társasági szerződés ~ üzletrész-átruházásra vonatkozó rendelkezéseinek ~ megfelelő alkalmazásával juttathat társasági üzletrészt vagy üzletrészhányadot > Gt.: /.../ a bíróság a házassági vagyonjogi perben a nem tag házastársnak - kérelmére - az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházására vonatkozó szabályok szerint juttathat társasági részesedést. - Jellege: speciális, adásvételi szerződésen kívüli szerzési mód > az elővásárlási jog alkalmazása kizárt 29 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész F.) Az üzletrész felosztása - Az üzletrész csak átruházás a jogi személy tag szétválása folytán az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlás új jogosult hiányában a tag jogutód nélküli megszűnése öröklés, valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel a felosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása szükséges > a társasági szerződésnek e szabályoktól való eltérése semmis! - A törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket az üzletrészek felosztása esetében is alkalmazni kell. 30

16 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész G.) Az üzletrész bevonása - Az üzletrészt törvényben meghatározott esetekben a taggyűlés bevonhatja ez esetben ~ az üzletrész jogosultjának tagsági viszonya megszűnik, és ~ a törzstőkét le kell szállítani. - A társasági szerződést kft. esetében felmondani nem lehet csak az üzletrész átruházásával lehet kilépni a társaságból 31 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész H.) Az üzletrész értékesítése - elszámolás a volt taggal - Ha a tagot a társaság keresete alapján a bíróság kizárja a társaságból, vagy a tagsági jogviszonya ~ a vagyoni hozzájárulás nem teljesítése miatt ~ az általános szabályok szerint megszűnik a kft.-nek a volt tag üzletrészét értékesítenie kell az értékesítés módját (pl. árverés) a Gt. szabályainak átvételével a Ptk. részletesen szabályozza > az értékesítésből befolyt vételárral a volt taggal el kell számolni. 32

17 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.3 Vagyoni viszonyok A.) Osztalék - A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a nyereség és a veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. - A tagot a társaságnak a felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből arányos hányad (osztalék) illeti meg > a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában - Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel 33 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.3 Vagyoni viszonyok B.) Osztalékelőleg - A kft.-nél a taggyűlés határozata alapján a megfelelő feltételek fennállása esetén ~ a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel ~ a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és ~ a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá az ügyvezető javaslata alapján (melyért az általános felelősségi körben tartozik felelősséggel) osztalékelőleg fizetésére is mód van - Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. - A társasági szerződés e szabályokhoz képest a tagokra nézve kedvezőbb kikötése semmis. 34

18 II A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése A.) A taggyűlés - A társaság legfőbb szerve a taggyűlés Gt.: legalább évente egyszer össze kell hívni > ez a Ptk.-ból explicit módon kimaradt (de a kötelező éves beszámoló elfogadásához mindenképpen kell taggyűlési hozzájárulás) működésére a Ptk. részletes szabályokat állapít meg [3:188-3:193. ] kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet ~ a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, ~ felügyelőbizottsági tagjával, ~ választott társasági könyvvizsgálójával vagy ~ azok közeli hozzátartozójával köt. további kötelező elemeket az általános rész, de a diszpozivitás alapján a társasági szerződésben is kiköthetők ilyenek - A Gt. diszpozitív rendelkezése: a taggyűlést a társaság székhelyére/telephelyére kell összehívni > a Ptk. erről explicit módon nem rendelkezik, a felekre bízza 35 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése B.) A taggyűlés összehívásának kötelező esetei - Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) ha vagyona tartozásait nem fedezi. - A fenti esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni > a taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. 36

19 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése C.) A napirend közlése - A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között (Gt. - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik -) legalább tizenöt napnak kell lennie a társasági szerződés három napnál rövidebb időtartamot érvényesen nem határozhat meg (Gt. bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal) ha a tag a napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatát ~ a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelően ~ a taggyűlés előtt legalább három nappal közli a tagokkal és az ügyvezetővel az általa megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni - A Gt.-ben (142. /1/-/2/ bek.) igen, a Ptk.-ban másutt szabályozott kérdések: képviselet > Ptk. 3:110. határozatképesség > Ptk. 3:18. > kizáró okok, képviseleti meghatalmazás és igazolása > egyáltalán nem szabályozott 37 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése D.) A taggyűlés dokumentálása - a megismételt taggyűlés - Az ügyvezetésnek a taggyűlésről jegyzőkönyvet kell felvennie, a taggyűlés döntéseit pedig be kell vezetni a Határozatok Könyvébe - A Ptk. 3:191. rendezi a határozatképtelenség miatt elmaradt taggyűlés esetén tartandó ún. megismételt taggyűlést, amelyet az eredeti időponttól számított ~ legalább három nap elteltével és ~ legfeljebb tizenöt nappal későbbre lehet összehívni a három napnál rövidebb határidőt előíró társasági szerződési rendelkezés semmis. - A kft. taggyűlésén is mód van az általános szabályok szerint elektronikus hírközlő eszközök használatára valamint ülés nélküli határozathozatalra. 38

20 II A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése E.) A társaság ügyvezetése - A társaság ügyvezetését (ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét) a tagok közül vagy harmadik személyek köréből a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető látja el - Ha a társaságnak több ügyvezetője van az ügyvezetők önállóan jogosultak az ügyvezetés körében eljárni azzal, hogy bármelyikük a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat > ebben az esetben a tiltakozást a taggyűlés bírálja el, a taggyűlés döntéséig a tervezett intézkedés nem hajtható végre. - Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre ügyvezetőnek azokat a tagokat kell tekinteni akik megfelelnek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseknek. 39 II A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése F.) Az ügyvezető kötelezettségei - Az ügyvezető köteles gondoskodni arról, hogy a taggyűlésről - az elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával megtartott taggyűlés kivételével - jegyzőkönyv készüljön köteles a tagok által hozott határozatokat a határozatok könyvében nyilvántartani a társaság tagjairól nyilvántartást vezet > a tagjegyzékben fel kell tüntetni a) valamennyi tag nevét, lakóhelyét vagy székhelyét és törzsbetétét; b) a közös tulajdonban lévő üzletrész esetén az egyes jogosultak és a közös képviselő nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét, valamint a közös törzsbetét mértékét; c) a törzstőke mértékét; d) a társasági szerződésnek a pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó esetleges rendelkezéseit. > a tagjegyzék adataiban bekövetkező változásokat az ügyvezetőnek kell átvezetnie a tagjegyzéken és a módosított tagjegyzéket be kell nyújtania a nyilvántartó bírósághoz is (naprakészség követelménye, a tagjegyzék, ill. az abban nyilvántartott adatok a cégbíróság felé való bejelentési kötelezettsége) 40

21 II A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése G.) A taggyűlés összehívása ügyvezető hiányában - Gt. 151 : Ha a társaság ügyvezetőinek száma a társasági szerződésben meghatározott létszám alá csökkent, az ügyvezető harminc napon belül köteles összehívni a taggyűlést > ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője a taggyűlést bármelyik tag összehívhatja ha erre a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül nem került sor, vagy az nem lehetséges, akkor a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze. - Ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője a taggyűlés összehívására vagy a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal kezdeményezésére bármelyik tag jogosult ha erre a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül nem került sor ~ a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére ~ a nyilvántartó bíróság hívja össze vagy a taggyűlés összehívására ~ illetve a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására az ezt kezdeményező tagot jogosítja fel. 41 II A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése H.) A társasági szerződés módosítása - A Gt. erről részletesen rendelkezett főszabály minősített többségű taggyűlési határozattal egyes esetekben egyszerű szótöbbséggel hozott határozat is elégséges volt más esetekben valamennyi jelen lévő tag egyhangú határozatára volt szükség - A Ptk. a módosítás rendjét az általános rész körébe utalta csak a törzstőke leszállítása esetében tartalmaz külön szabályokat - A kft. törzstőkéjének felemelését és leszállítását Gt ai, ill. a Ptk. 3: cél, hogy a kisebbség, illetve a hitelezők érdekei ne sérüljenek ez a Gt.-ben alapvetően társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával történt, a Ptk. részletes eljárási rendelkezéseket határoz meg 42

22 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése I.) A törzstőke felemelése, leszállítása - Gt.: A törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére. > Ptk: új törzsbetétek teljesítésével történő felemelés újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a tőkeemeléshez - ha a társasági szerződés szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz - egyszerű szótöbbséggel háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat szükséges - A taggyűlés a törzstőkét a a társaság taggyűlésének háromnegyedes határozatával leszállíthatja, a Ptk.-ban meghatározott esetekben pedig köteles azt leszállítani > ha a törzstőke leszállítása a Ptk.-ban meghatározott ok miatt kötelező, a taggyűlés az ok bekövetkeztétől történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles a tőke leszállításáról határozni - A részvénytársasági joghoz hasonlóan a Ptk. a kft. esetében is lehetővé tette a törzstőke terhére való feltételes tőkekivonást 43 II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.5 Egyszemélyes társaság - A társaságot egy tag is alapíthatja, illetve ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg > egyszemélyes társaság azonban a saját üzletrészét nem szerezheti meg - Egyszemélyes társaság alapításával összefüggő kérdések szabályozása a Ptk.-ban egyes rendelkezések (pl. létesítő okirat elnevezése, taggyűlés működésének kizártsága stb.) az általános részben vagy a kft. más szabályai között kerülnek szabályozásra az alapításkori pénzbeli betétre nincs különleges szabály (Gt.: a cégbírósághoz történő bejelentés előtt ~ a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani, illetve ~ a pénzbeli hozzájárulás tekintetében a 115. rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén elegendő százezer forint pénzbeli hozzájárulásnak a cég javára történő befizetése - Az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni. 44

23 III. A részvénytársaság 45 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.1 Fogalmi kérdések A.) Az Rt. jellemzői - A részvénytársaság (Ptk. 3:210-3:323. ): előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul ~ jelenleg a magyar jogban részvénynévérték-minimum nincs ~ részvényt névértéke alatt kibocsátani tilos > névérték feletti kibocsátási érték lehetséges > a névérték és a kibocsátási érték különbsége az alaptőke feletti vagyonba kerül ~ a legkisebb alaptőke jelenleg > a zrt. esetében 5 millió, > a nyrt. esetében 20 millió Ft. pénzbeni hozzájárulás/apport aránya: előbbi minimum 30 % (nyrt.-vé való átalakulás esetén azonban ez már nem követelmény) a részvényes vagyoni hozzájárulásáról részvényt kap > a részvény testesíti meg a részvényes vagyoni és személyi jogait a részvényesek csak részvényük névértékét (kibocsátási értékét) kötelesek szolgáltatni a részvénytársaságnak > rt.-nél nincs mellékszolgáltatás, pótbefizetés, mivel az rt. tőketársulás a részvényes az rt. tartozásaiért az rt. hitelezőivel szemben nem felel nem köteles helyt állni (ha a Ptk. másként nem rendelkezik) 46

24 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.1 Fogalmi kérdések B.) Zárt ill. nyilvános működési mód - Az rt. az új Ptk. szerint csak zártan alapítható: a nyilvános alapítás lehetősége teljesen kimaradt (a tőkepiaci törvény előírásai miatt a gyakorlatban már korábban sem volt) a két alapítási mód nem tévesztendő össze a zártkörű vagy nyilvános működési móddal. - Az rt. nyilvánosan működik, ha részvényei a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) szabályai szerint (részben-egészben) nyilvánosan kerülnek forgalomba részvényeit a tőzsdére bevezették ha a részvények nyilvános forgalomba hozatalára tőzsdére, szervezett értékpapírpiacra való bevezetésére nem kerül sor, az rt. zártan működik. a működési módra való utalást a cégnévben (Zrt.-Nyrt.) is fel kell tüntetni. az rt. közgyűlése háromnegyedes többséggel az rt. működési módját megváltoztathatja > a Ptk. a részvénytársaságot a Gt.-től eltérően egységesen szabályozza 47 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.1 Fogalmi kérdések C.) Pénzügyi segítség részvényszerzéshez - Nyilvánosan működő részvénytársaság az általa kibocsátott részvények megszerzéséhez csak piaci feltételek mellett osztalékfizetésre felhasználható vagyona terhére nyújthat harmadik személynek pénzügyi segítséget feltéve, hogy ehhez ~ az igazgatóság előterjesztése alapján ~ a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával hozzájárult (Ptk. 3:227. ) - A Gt. ezt idáig kifejezetten tiltotta (229. ) > ha mégis létre jött ilyen megállapodás, azt semmisnek nyilvánította 48

25 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései A.) Zártkörű ill. nyilvános alapítás - Az rt. alapítása (Ptk. 3:249. ): csak zártkörű részvényesek, alaptőke a nyilvános felhívás útján történő gyűjtése tilos a zártkörű alapítás lényege: a részvényesek az alapító okiratban abban állapodnak meg, hogy az rt. valamennyi részvényét meghatározott arányban átveszik (Ptk (1) bek.) az alapszabály kötelező kellékeit a Ptk. 3:250 (1) bek, lehetséges kellékeit a 3:250. (2) bekezdés állapítja meg - Az rt. alapítási módja nem függ össze az rt. működési módjával egy zártkörűen alapított rt. is működhet később nyilvánosan, ha eleget tesz a Tpt.-ben meghatározott követelménynek 49 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései B.) Az alapszabály - A részvénytársaság létesítő okirata a (kizárólagosan ennek nevezett) alapszabály a jogi személyek általános szabályain túlmenően a Ptk. 3:250. alapján számos speciális kelléke van - Az alapításnál nincs alakuló közgyűlés, illetve részvényjegyzés az alapszabálynak tartalmaznia kell az alapítók nyilatkozatát az összes részvény átvételéről és a részvényesek közti megoszlásáról rendezni kell az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz és részvénysorozatokhoz fűződő jogokat. 50

26 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései C.) Az apport - A Ptk. visszaállítja azt a korábbi szabályt, hogy a részvényesek pénzbeli hozzájárulása nem lehet kevesebb alapításkor mint az alaptőke 30%-a > később azonban lehet! - A vagyoni eszközök a társaság rendelkezésére bocsátása > a nyilvántartásba vétel feltétele a apportot amennyiben mértéke az alaptőke 25%-ánál nagyobb, alapításkor az rt. rendelkezésre kell bocsátani a pénzbeli hozzájárulásnak ~ csak 25%-t kell alapításkor a részvényesnek befizetnie ~ a hátralékot az rt. cégbejegyzését követő egy éven belül kell teljesíteni az e szabályoktól való eltérés semmis! > az apport értékét külön könyvvizsgálóval (pénzügyi szakértővel) ellenőriztetni kell 51 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései D.) A részvény névértéke - A részvény névérték alatti kibocsátása semmis a kibocsátási érték magasabb lehet a névértéknél a névérték meghatározható az alaptőke mindenkori összege hányadában > hányadrészvény 52

27 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások A.) A részvény fogalma - Az értékpapírjog szerint kétfajta alapvető értékpapír van az ún. hitelpapír (váltó, csekk, kötvény), és a tagsági jogokat inkorporáló értékpapír, amelynek alapvető formája a részvény > az értékpapírok kibocsátására, forgalmazására, az értékpapírpiac felügyeletére a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) vonatkozik, a felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el. - A Ptk. 3:213. -a szerint a részvény a kibocsátó megtestesítő részvénytársaságban gyakorolt tagsági jogokat névre szóló névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír - Az értékpapírban rögzített jog gyakorlása kizárólag az értékpapír útján lehetséges főszabályként az értékpapír átruházható (6:565. ). 53 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások B.) Részvénytípusok - A részvények két alapvető típusa a bemutatóra szóló részvény > egyszerű átadással lehet átruházni > a magyar jogban már NINCS a névre szóló részvény a Ptk. alapvetően ~ az okirati formában kiállított, illetve ~ az elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott, azaz ún. dematerializált értékpapírok közt különbözet a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényeseket a társaság részvénykönyve tartalmazza - Az egyes részvénytípusokon belül eltérő fajtájú részvények bocsáthatók ki. 54

28 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások C.) A törzsrészvény - A Ptk. 3:229. -a szerint törzsrészvény, az olyan részvény, amely nem tartozik az elsőbbségi, a dolgozói, a kamatozó, a visszaváltható vagy az alapszabályban nevesített egyéb részvényfajtába ~ az adott rt. által kibocsátott törzsrészvények össznévértékének ~ mindenkor meg kell haladnia az rt. alaptőkéjének felét. > az alapszabály a 3:240. szerint a Ptk.-ban nem nevesített részvényfajtát is szabályozhat 55 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások D.) Részvényfajták - Az alapvető részvényfajták: az elsőbbségi részvény ~ valamely többletjogot ad tulajdonosa számára ~ sokszor valamely ellenszolgáltatás fejében a dolgozói részvény ~ névre szóló és ~ forgalomképességében korlátozott a kamatozó részvény ~ az osztalék mellett ~ az adózott jövedelemből ~ még kamatra is jogosítja a részvényest. a visszaváltható részvény > amelyre ~ az rt.-t vételi vagy ~ a részvényest eladási jog illeti meg 56

29 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások E.) Elsőbbségi részvények - Az elsőbbségi részvények típusai: a többletosztalékot biztosító osztalékelsőbbségi részvény az rt. megszűnésekor ún. likvidációs elsőbbséget biztosító részvény a különböző szavazatelsőbbségi részvények ( több, nem előbb ) ~ többlet, de legfeljebb a névértékhez képest tízszeres szavazati jogot adó részvény > a Ptk. ezt a maximumot csak az Nyrt.-k esetében írja elő ~ vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény > a Gt. szerinti korlátozások (alapszabályban tételesen felsorolt esetek) nélkül minden kérdésre kiterjedően > az elsőbbségi pozitív szavazat nélkül (vétó) nincs döntés részvényekre elővásárlási jogot biztosító részvény a vezető tisztségviselő (felügyelőbizottsági tag) kijelölésére jogosító részvény > az elsőbbségi részvényfajták vegyíthetők, illetve az osztályokon belül különböző részvénysorozatba sorolhatók 57 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások F.) A dolgozói részvény - A dolgozói részvény: a magyar gyakorlatban a privatizáció során terjedt el névre szóló és forgalomképességében korlátozott részvény amelyet az rt. alapszabálya rendelkezései szerint ~ az rt. munkavállalói számára bocsátanak ki ~ ingyenesen vagy kedvezményes áron. az rt. alaptőkéjének egyidejű felemelése mellett a felemelt alaptőke 15 %-áig lehet forgalomba hozni elsőbbségi részvény is lehet átruházása, értékesítése ~ csak a társaság munkavállalóira ~ nyugdíjasaira ruházható át ~ illetve a részvénytársaság részére lehet értékesíteni a visszaszerzett dolgozói részvényt az rt. ~ vagy bevonja ~ vagy más részvényfajtává alakítja ~ illetve más munkavállaló számára dolgozói részvényként értékesíti > a Ptk.-ból kimaradt a Gt. azon rendelkezése, hogy az alapszabály lehetővé teheti a dolgozói részvények a munkavállalók egy meghatározott csoportja általi megszerzését > az általános diszpozitív szabályozás alapján azonban lehet erről rendelkezni 58

30 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások G.) A kamatozó és visszaváltható részvény - A kamatozó részvény az osztalék mellett az adózott jövedelemből még kamatra is jogosítja a részvényest. csak az alaptőke 10 %-át meg nem haladó mértékben hozható forgalomba - Visszaváltható részvény az alaptőke 10 %-át 20 %-át meg nem haladó mértékben bocsátható ki olyan névre szóló részvény amelyre az rt.-t vételi vagy a részvényest eladási jog illeti meg a Ptk. a Gt.-hez képest számos változást hozott > kimaradt ~ a közgyűlés határozatára való utalás ~ hogy a feltételeket az alapszabályban rögzíteni kell ~ a vételi jogtól való eltérés lehetősége ~ a Cégbíróság felé való soron kívüli bejelentés kötelezettsége 59 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások H.) A részvények megkülönböztetési lehetősége a forgalomba hozatal időpontja, szempontjából - A részvények forgalomba hozatalának időpontja szerint különböztethetünk meg részvényutalványt ~ nem valós értékpapír, csak egy tanúsítvány, ~ amelyet a részvényes az általa befizetett vagyoni hozzájárulásról ~ az rt. cégbejegyzése előtt kap ideiglenes részvényt ~ ha az rt.-t már bejegyezték a cégjegyzékbe ~ de az rt. teljes alaptőkéjét még nem fizették ki ~ a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulásról kell kiállítani > a teljes alaptőke biztosítása után az ideiglenes részvény érvénytelenné válik, felváltja a végleges részvény végleges részvényt [Ptk. 3:241-3:244. ]. 60

31 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások I.) A részvények megkülönböztetési lehetőségei előállításuk szerint - A részvény előállítási módja szerint hagyományos nyomdai úton előállított részvény, illetve lényegében számítástechnikai kódot képező dematerializált részvény ~ értékpapírszámlán a központi értéktárban kell elhelyezni ~ átruházása a számlán való jóváírással történik > a modern értékpapírjogok kedvezményezik a nyomdai részvények dematerializált részvénnyé való átalakítását. 61 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások J.) A saját részvény - Saját részvény > az rt. saját részvényeinek tulajdonosa lesz ezt a lehetőséget a modern részvényjogok biztosítják ugyan, de korlátozzák is Ptk. 3:222. : a részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket > a mennyiségi korlát újra bevezetésre került a Ptk. a leányvállalatainál lévő részvényeit is bevonta a saját részvények körébe saját részvény megszerzésére ~ általában csak közgyűlési határozat alapján kerülhet sor, de ~ bizonyos esetekben felhatalmazást lehet erre adni az ügyvezetésnek a saját részvénnyel ~ szavazati jogot nem lehet gyakorolni, ~ osztaléka pedig megoszlik a többi részvényes között > az alapszabály saját részvény megszerzésére vagy a részvénnyel gyakorolható jogokra a Ptk.-ban meghatározottakhoz képest enyhébb rendelkezése semmis (a Gt.-ben nem szerepelt) 62

32 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások K.) További szabályok - A részvények osztályozása körében említendő meg a részvénnyé átváltoztatható, illetve részvényjegyzési jogot biztosító kötvény > ezek bizonyos feltételek mellett részvénnyé alakíthatók - Részvényre elővásárlási, visszavásárlási, illetve egyaránt ki lehet kötni vételi és eladási jogot > e tényeknek a részvényből (dematerializált részvény esetén az értékpapírszámlából) ki kell tűnniük - A részvények összevont címletben is kibocsáthatók. 63 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások L.) A részvényátruházás korlátozása a részvénykönyv - A zártkörűen működő részvénytársaság körében nemcsak törvény, de alapszabály is korlátozhatja a részvények átruházás útján való megszerzését > pl. előírhatja, hogy a részvények átruházásához az igazgatóság beleegyezésére van szükség e korlátozások harmadik személyekkel szemben akkor hatályosak, ha a korlátozás a részvényből, illetve dematerializált részvény esetén az értékpapírszámlából kitűnik - Az rt. igazgatósága a részvényesekről részvénykönyvet vezet ebben nyilvántartja a részvényesek ~ nevét és más személyes adatait, ~ valamint részvénysorozatonként a részvények darabszámát a részvényes az rt.-vel szemben részvényesi jogokat akkor gyakorolhat, ha a részvénykönyvbe bejegyezték a bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha a bejegyzést kérő a részvényt jogellenesen szerezte meg az igazgatóság bejegyzést megtagadó határozatát az érintett részvényes bíróság előtt megtámadhatja a részvénykönyv nyilvános, abba bárki beletekinthet. 64

33 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.4 Részvényesi jogok és kötelezettségek A.) A részvényes tagsági/vagyoni jogai - A részvényesi minőség meghatározott tagsági és vagyoni jogokkal, illetve kötelezettségekkel jár alapszabály, hogy ~ a részvényesi jogok gyakorlásával kapcsolatban ~ az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek között ~ bármiféle hátrányos megkülönböztetés tilos (diszkriminációs tilalom [Ptk. 3:253. ]) a részvényes alapvető kötelezettsége ezért részvénye névértékének (kibocsátási érték) befizetése ~ az átvett ill. jegyzett részvények után (Gt.: átvett) ~ a befizetési kötelezettségnek az alapszabályban meghatározott határidőn belül felhívásra tesz eleget (Gt.-ben: törvényi határidő, 210. ) 65 III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.4 Részvényesi jogok és kötelezettségek B.) Az osztalék - A részvényes alapvető vagyoni joga a részvényest az rt. adózott eredményéből osztalék illeti meg a Gt. részletesen szabályozza az osztalék ~ megállapításának és ~ kifizetésének módját [Ptk. 3:262. ]. meghatározott feltételek teljesülése estén osztalékelőleg is fizethető [Ptk. 3:263. ]. ~ nem kell előzetes alapszabályi felhatalmazás ~ az igazgatóság javaslatára ~ ha utóbb megállapítható, hogy a kifizetésre nincs lehetőség, a társaság felhívására kötelesek visszafizetni (Gt.: vállalják ) > az osztalék az elsőbbségi részvény kivételével a részvény névértékéhez igazodik. 66

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE KKT 88. (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u. 1.) 2 T Á R S A S

Részletesebben

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság új szövegű Alapszabálya (T E R V E Z E T) készült a 2004. szeptember 14. napjára kitűzött rendkívüli közgyűlés írásbeli előterjesztéseként A FORRÁS

Részletesebben

C/12 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VAGYONÁRA VONATKOZÓ TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOK A TÖRZSTŐKE ÉS AZ ALAPTŐKE VÉDELME

C/12 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VAGYONÁRA VONATKOZÓ TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOK A TÖRZSTŐKE ÉS AZ ALAPTŐKE VÉDELME 12. (1) A társasági szerződésben meg kell határozni: d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; 13. (1)

Részletesebben

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog)

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) 1. A jogrendszer felépítése, jogágak Bevezetés jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak

Részletesebben

NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 337/2004. (XII.15.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 337/2004. (XII.15.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 337/2004. (XII.15.) számú h a t á r o z a t a az INNOHÍD Debrecen-Nyíregyháza Innovációs Részvénytársaság Alapító Okiratának jóváhagyásáról A Közgyűlés a helyi

Részletesebben

EGYESÜLÉS EGE SZÖVETKEZET SCE (európai szövetkezet) Gazdasági társaságok

EGYESÜLÉS EGE SZÖVETKEZET SCE (európai szövetkezet) Gazdasági társaságok TÁRSULÁSOK EGYESÜLÉS EGE SZÖVETKEZET SCE (európai szövetkezet) Gazdasági társaságok GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK Alapítható: bt. kkt. kft. rt. Nem alapítható, de működhet a közös vállalat 2015.IX.1. 1 2015.IX.1.

Részletesebben

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből:

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2014. (V. 29.) határozata:

Részletesebben

Alapítói ( tulajdonosi ) határozat

Alapítói ( tulajdonosi ) határozat Alapítói ( tulajdonosi ) határozat Melynél fogva alulírott Várfi András polgármester, mint a Gyomaendrőd Város Önkormányzatának törvényes képviselője kijelentem, hogy a Gyulai Törvényszék Cégbírósága előtt

Részletesebben

K Ö Z G Y Ű L É S I H A T Á R O Z A T OK

K Ö Z G Y Ű L É S I H A T Á R O Z A T OK K Ö Z G Y Ű L É S I H A T Á R O Z A T OK A GrEnergie Corporation Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1137 Budapest, Újpesti alsórakpart /Carl Lutz rakpart/ 29., Klaris Irodahajó, Cg. 01-10-046598,

Részletesebben

10. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez - átdolgozva AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

10. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez - átdolgozva AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 10. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez - átdolgozva AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény rendelkezéseinek

Részletesebben

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződésének egységes szerkezetbe foglalásáról, a 17. sz. módosítás

Részletesebben

Alapszabály. Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY

Alapszabály. Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY (. közgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály) BUDAPEST Alapítás éve: 1992 ÁLLAMI NYOMDA NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ

Részletesebben

Pótlap az Új Polgári Törvénykönyv 2013. március 5. napján lezárt kiadásához

Pótlap az Új Polgári Törvénykönyv 2013. március 5. napján lezárt kiadásához Pótlap az Új Polgári Törvénykönyv 2013. március 5. napján lezárt kiadásához A pótlap az Új Polgári Törvénykönyv, továbbá az Új Polgári Törvénykönyv átmeneti rendelkezések című kiadványok 2014. január 1.

Részletesebben

A. Befektetett eszközök: 9 771 826 eft B. Forgóeszközök: 301 037 eft C. Aktív időbeli elhatárolások: 156 eft

A. Befektetett eszközök: 9 771 826 eft B. Forgóeszközök: 301 037 eft C. Aktív időbeli elhatárolások: 156 eft Az OPIMUS GROUP Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1054 Budapest, Akadémia utca 7-9.; a továbbiakban: Társaság ) az alábbiakban tájékoztatja Tisztelt Részvényeseit, hogy a Társaság a 2015. április 30-i

Részletesebben

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan A Shopline-webáruház Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Alapszabálya a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan 2014. február 07. A L A P S Z A B Á L Y A Fővárosi Bíróság,

Részletesebben

Döntés az OTP Bank Nyrt. új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, és javaslat az Alapszabály módosítására

Döntés az OTP Bank Nyrt. új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, és javaslat az Alapszabály módosítására Döntés az OTP Bank Nyrt. új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, és javaslat az Alapszabály módosítására A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő

Részletesebben

Tételek. A gazdasági társaságok közös szabályai. Általános rendelkezések 2009.02.11. 2009. Február 12.

Tételek. A gazdasági társaságok közös szabályai. Általános rendelkezések 2009.02.11. 2009. Február 12. Tételek A gazdasági társaságok közös szabályai 2009. Február 12. 15. A társasági jogi szabályozás funkciója 16. A szabályozási rendszer; A gazdasági társaságok fajtái 17. A Gt. általános rendelkezései;

Részletesebben

- 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET)

- 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET) - 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET) A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII.

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI 1 Tartalom 1. Az egyéni vállalkozói tevékenység... 3 2. Egyéni vállalkozók bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége... 6 3. Egyéni cég alapítása... 8 4. A közkereseti (kkt.)

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Dr. Pecsenye Csaba Általános rendelkezések Egységes jogi személy szabályozás Joganyag megismerés módja Ptk. Jogi személyek általános része Jogi személyek különös része Gazdasági társaságok általános része

Részletesebben

4. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A KÖZKERESETI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés

4. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A KÖZKERESETI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés 4. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A KÖZKERESETI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően,

Részletesebben

2012.06.14. Jogi és Ügyrendi Bizottság utólag felkerült napirend

2012.06.14. Jogi és Ügyrendi Bizottság utólag felkerült napirend 2012.06.14. Jogi és Ügyrendi Bizottság utólag felkerült napirend 1/ Napirendi pont A hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására alapítandó gazdasági társaság társasági szerződésének jóváhagyása. HATÁROZATI

Részletesebben

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016. február 22-én megtartandó rendkívüli közgyűlésére

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016. február 22-én megtartandó rendkívüli közgyűlésére Synergon Informatika Nyrt. v.a. 1108 Budapest, Kozma u. 2. info@synergon.hu www.synergon.hu Telefon: 399-5500 Fax: 399-5599 Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016.

Részletesebben

A 4IG NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY

A 4IG NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY A 4IG NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály, amely a 2014. április 24-én kelt közgyűlési határozatok alapján készült,

Részletesebben

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1.

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1. A 348/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat melléklete A(z) 256/2014 (X.31.) és 259/2014 (X.31.) számú Kgy. határozat melléklete SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA

Részletesebben

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna 1 Általános rész Az új 2013. évi V. tv., a Ptk. rendelkezéseit a hatályba

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

PANNERGY NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

PANNERGY NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A PANNERGY NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (a továbbiakban a Ptk.) alapján került módosításra és egységes szerkezetbe foglalásra

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 133/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére Tárgy: Javaslat az önkormányzat tulajdonában álló FEV IX. Zrt.

Részletesebben

SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON

SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON 2016 Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd 1 2016.01.27. 15:03:38 Szerzők: DR. SIKLÓSI ÁGNES DR. KARDOS BARBARA MIKLÓSYNÉ ÁCS KLÁRA DR. SZTANÓ IMRE SISA KRISZTINA DR. VERESS ATTILA

Részletesebben

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. 22./2015. (04.29.) sz. közgyűlési határozat szerinti módosításokkal az alábbi: I. Általános adatok

ALAPSZABÁLY. 22./2015. (04.29.) sz. közgyűlési határozat szerinti módosításokkal az alábbi: I. Általános adatok ALAPSZABÁLY A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan MűködőRészvénytársaság - melyet a Tatabányai Törvényszék Cégbírósága a cégek között 11-10-001604 számon tart nyilván egységes szerkezetű Alapszabálya

Részletesebben

"4.1. A Társaság saját tőkéje 103.516.000 -Ft, azaz Százhárommillió-ötszáztizenhatezer

4.1. A Társaság saját tőkéje 103.516.000 -Ft, azaz Százhárommillió-ötszáztizenhatezer ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA Budapest Főváros Közgyűlése a Budapesti Vidám Park Zrt. (a továbbiakban: Társaság) legfőbb szervének hatáskörében eljárva a 2028/2010 (X. 27.) számú határozatával a Társaság 2010.

Részletesebben

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ Elérhetőségek Szikora Péter szikora.peter@kgk.uni-obuda.hu Népszínház utca 8. 2. emelet 226. szoba http://tig.kgk.uni-obuda.hu/ SZIKORA PÉTER - VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

A Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Audit Bizottságának ügyrendje

A Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Audit Bizottságának ügyrendje A Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Audit Bizottságának ügyrendje A Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: "Társaság") audit bizottságának (a

Részletesebben

CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8.

CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8. 1 CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY Pécs, 2009. április 8. 2 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: CSALÁDVARÁZS A HARMÓNIKUS CSALÁDÉRT Egyesület

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

Tűzliliom Egyesület Alapszabálya

Tűzliliom Egyesület Alapszabálya Tűzliliom Egyesület Alapszabálya Alulírott személyek az alább feltüntetett helyen és napon gyűlést tartottak a Tűzliliom Egyesület elnevezésű civil szervezet létrehozása tárgyában, és egyező akaratnyilatkozattal

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2004. április 16.) S z e g e d 1 P R E A M B U L U M A gazdálkodó szervezetek

Részletesebben

I. AZ EGYESÜLET ADATAI

I. AZ EGYESÜLET ADATAI Családokért Határon Innen és Túl Egyesület Székhely: 2095 Pilisszántó, Vörösmarty utca 30. Elnök:Deák Zsuzsanna Tünde e-mail:borokamesei@gmail.com ALAPSZABÁLY módosítás Családokért Határon Innen és Túl

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2016. január 11-i soron kívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2016. január 11-i soron kívüli ülésére Tárgy: A KBC Nonprofit Kft. társasági szerződésének Sorszám: IV/1. módosítása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Tari Béla aljegyző Döntéshozatal módja: Minősített többség Véleményező bizottság:

Részletesebben

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

Az SZMSZ célja: hogy a KFT gazdasági-jogi helyzetét az ügyviteli irányításának módját egységes, áttekinthető rendszerben foglalja össze.

Az SZMSZ célja: hogy a KFT gazdasági-jogi helyzetét az ügyviteli irányításának módját egységes, áttekinthető rendszerben foglalja össze. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1./ Az SZMSZ meghatározza a KFT jellemző adatait, a KFT jogállását és irányítási rendszerét, megszabja szervezeti felépítését, függelmi és együttműködési kapcsolatokat, előírja a szervezeti

Részletesebben

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2006. október 16.) Szeged 1 PREAMBULUM A gazdálkodó szervezetek és a

Részletesebben

A PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA

A PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA A PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE ÉS SZÉKHELYE 1. A társaság neve: PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság

Részletesebben

Az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság AUDIT BIZOTTSÁGÁNAK. eljárásrendje

Az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság AUDIT BIZOTTSÁGÁNAK. eljárásrendje Az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság AUDIT BIZOTTSÁGÁNAK eljárásrendje Jelen eljárásrendet az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Részvénytársaság)

Részletesebben

Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben)

Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben) Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben) A Hemokromatózisos Betegek Egyesülete az Egyesület alapszabályát módosításokkal egységes szerkezetben foglalva a

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

ALAPSZABÁLY. FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2014. január 31. 1 ALAPSZABÁLY A (Cg. 02-10-060369 7623 Pécs, Ungvár utca 22. III. em.) alapszabályát a társaság

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya

Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Délibáb Cívis Segélynyújtó és Szolgáltató Egyesület Az egyesület rövid neve: Délibáb Cívis

Részletesebben

A szállítmányozási szerződés

A szállítmányozási szerződés A szállítmányozási szerződés 6:302. [Szállítmányozási szerződés] Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére

Részletesebben

Magyar Gőzmozdonyokért és Vasútért Egyesület A L A P S Z A B Á L Y A 1 I. PREAMBULUM Magyarországon - részben a Közlekedési Múzeum, részben a MÁV tulajdonában/állagában, mintegy 150 megőrzött gőzmozdony

Részletesebben

BORSODCHEM RT. ALAPSZABÁLYA. Az időközi módosításokkal egységes szerkezetben

BORSODCHEM RT. ALAPSZABÁLYA. Az időközi módosításokkal egységes szerkezetben BORSODCHEM RT. ALAPSZABÁLYA Az időközi módosításokkal egységes szerkezetben amely a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. - a továbbiakban: Gtv. - alapján készült. A BorsodChem Rt. - a továbbiakban:

Részletesebben

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG T E R V E Z E T! A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A 2003. 04. 23-i közgyűlésen módosításokkal egységes szerkezetben megállapított alapszabály A RÁBA Járműipari Holding Rt. Alapszabálya

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE A L A P S Z A B Á L Y I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete (a továbbiakban Egyesület) a Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya Az alapszabály a 2004. évi CXV. törvény előírásainak megfelelően készült. - 1 -/23 Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya I. Alapvető

Részletesebben

Az átalakulás közös szabályai

Az átalakulás közös szabályai Az átalakulás közös szabályai Általános szabályok 69. (1) Ha a törvény másként nem rendelkezik, a gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulása során a gazdasági társaság alapítására vonatkozó

Részletesebben

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 A munka világa HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Készítették: Kovácsné Kemény Gyöngyi I. fejezet Frecska Zoltánné II. fejezet Kapás Zsolt III. fejezet Dr. Jászka Ernő IV.

Részletesebben

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 13050/2 Hatályos 2016. január 1-jétől

Részletesebben

Alapítvány a Pécsi Ókeresztény Sírkamrák Megmentésére. 2015. november 4-én vastagított szedéssel megkülönböztetett módon egységes szerkezetbe foglalt

Alapítvány a Pécsi Ókeresztény Sírkamrák Megmentésére. 2015. november 4-én vastagított szedéssel megkülönböztetett módon egységes szerkezetbe foglalt Alapítvány a Pécsi Ókeresztény Sírkamrák Megmentésére 2015. november 4-én vastagított szedéssel megkülönböztetett módon egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRATA Alapítvány a Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

K i v o n a t. Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 2015. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 2015. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből PEST MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1364 Budapest, V., Városház u. 7. Pf. 112 K i v o n a t Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 2015. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből Tárgy: a Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó. Nyilvánosan M köd. Részvénytársaság EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó. Nyilvánosan M köd. Részvénytársaság EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA 6/A.számú melléklet Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Nyilvánosan M köd Részvénytársaság EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA 2 Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA

Részletesebben

Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő

Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő és Fogyasztó Szövetkezet 9400 Sopron, Baross út 20. ALAPSZABÁLY Az alapító tagok a 2010. április 10-i alakuló közgyűlésükön elhatározzák, hogy a szövetkezetekről

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T A

A L A P Í T Ó O K I R A T A 1. sz. melléklet a 12. napirendi ponthoz A L A P Í T Ó O K I R A T A A /2009. (IV.29.) NYDRFT határozatában rögzített módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 20098. - 1 - ALAPÍTÓ OKIRAT Alulírott

Részletesebben

Előterjesztés Bicskei Üdülőtábor és Uszodaüzemeltető Nonprofit Kft alapító okiratának módosításáról

Előterjesztés Bicskei Üdülőtábor és Uszodaüzemeltető Nonprofit Kft alapító okiratának módosításáról Előterjesztés Bicskei Üdülőtábor és Uszodaüzemeltető Nonprofit Kft alapító okiratának módosításáról 1. előterjesztés száma: 81/2016 2. előterjesztést készítő személy neve: dr. Hekman Tibor, 3. előterjesztést

Részletesebben

A Szegedi SZEFO Fonalfeldolgozó zárkörűen működő Részvénytársaság. módosításokkal egységes szerkezetben

A Szegedi SZEFO Fonalfeldolgozó zárkörűen működő Részvénytársaság. módosításokkal egységes szerkezetben A Szegedi SZEFO Fonalfeldolgozó zárkörűen működő Részvénytársaság Alapító Okirata módosításokkal egységes szerkezetben 2 A Magyar Állam, mint alapító nevében, mint a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában

Részletesebben

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA WOLF THEISS HÍRLEVÉL 2016. május A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 1. ELŐTERJESZTÉS 2016. április 4.-én az Igazságügyi Miniszter egy előterjesztést nyújtott be a Kormány részére

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere. Javaslat

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere. Javaslat Szám: 26685/2013. Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Javaslat a VGÜ Kft. üzletrészének felosztására és értékesítésére, valamint nonprofit gazdasági társasággá alakítására Tisztelt Közgyűlés!

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő testület 2013. június 27-i ülésére. Tárgy: Tihany és Környéke Közoktatási Intézményi Társulás megállapodásának módosítása

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő testület 2013. június 27-i ülésére. Tárgy: Tihany és Környéke Közoktatási Intézményi Társulás megállapodásának módosítása BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám : /2013. Előkészítő : Cserép László/Simon Szilvia ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2013. június 27-i ülésére

Részletesebben

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA. I. Az egyesület adatai

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA. I. Az egyesület adatai 1 A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA Az Egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,

Részletesebben

JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN

JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN Fézer Károlyi Petkó Törő JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN Debrecen, 2016. Szerzők DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ MIHÁLY, PHD DR. TÖRŐ EMESE, PHD III/3-4., IV., VI., VII/1-3.,5.

Részletesebben

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A 2016. április 15-i közgyűlés 6/2016.04.15. számú határozatával a módosításokkal egységes szerkezetben elfogadott Alapszabály A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT.

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt.

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. Régió Fiók Lakáselőtakarékossági számla száma:... Kölcsönszám:... Kölcsön számlaszám:... Kölcsönszerződés amely egyrészről

Részletesebben

A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által meghatározott, a Társaság 2014. március 28. napján megtartott

Részletesebben

A Leon- Cavallo Sportegyesület. Alapszabálya

A Leon- Cavallo Sportegyesület. Alapszabálya A Leon- Cavallo Sportegyesület Alapszabálya (egységes szerkezetbe foglalva a 2009.12.19-én, a 2010.03.13-án, 2014. május 27-én, és 2014. szeptember 30-án Balástyán elfogadott módosításokkal) I. Általános

Részletesebben

Jogi személyek. Jogalanyok a gazdasági jogban. A jogi személyiség kritériumai. Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok

Jogi személyek. Jogalanyok a gazdasági jogban. A jogi személyiség kritériumai. Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok GAZDASÁGI MAGÁNJOG Jogi személyek 2009. szeptember 24. 3. előadás Jogalanyok a gazdasági jogban Természetes személyek (ember) Jogi személyek (ember alkotta szervezet) Jogi személyiség nélküli jogalanyok

Részletesebben

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és

Részletesebben

FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 2015. január 31. napjáig fogyasztónak nem minősülő természetes személyekkel megkötött kölcsönszerződésekre vonatkozó FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 2014. március 15. napjától érvényes

Részletesebben

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés 1. oldal KÖLCSÖNSZERZŐDÉS () amely létrejött egyrészről: a DUNA TAKARÉK BANK Zrt. (székhelye: 9022 Győr, Árpád út 93., adószáma: 24719018-2-44, statisztikai számjele: 24719018-6419-114-08, cégjegyzékszáma:

Részletesebben

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra CXV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 10. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. OKTÓBER 31. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett

Részletesebben

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (módosításokkal egységes szerkezetben) Jelen Alapszabályt az egyesület alapító tagjai a 2010. november 6. napján megtartott közgyűlésen az 1989. évi II. tv.,

Részletesebben

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. Értékpapír- és tőzsdejog I. Értékpapír Az értékpapír lényege Az értékpapírok

Részletesebben

A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló tájékoztató

A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló tájékoztató A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló tájékoztató 1. Kellékszavatosság Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával? Ön a Folmaster Kft által üzemeltetett www.erotic-webshop.hu,

Részletesebben

ÚJ PTK.- VÁLLALKOZÓI SZEMMEL

ÚJ PTK.- VÁLLALKOZÓI SZEMMEL ÚJ PTK.- VÁLLALKOZÓI SZEMMEL VÁLTOZÁSOK A RÉGI PTK. SZABÁLYAIHOZ KÉPEST 1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL 689 Szerkezet: 1. bevezető rendelkezések; 2. személyek joga;

Részletesebben

A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL

A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL Témavezető: Prof. Dr. Papp Tekla dr.

Részletesebben

2009. évi LXII. törvény

2009. évi LXII. törvény 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott

Részletesebben

A SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

A SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA Jelen okirat a Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Részletesebben

ÁTALAKULÁSI TERV. DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ÁTALAKULÁSI TERV. DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÁTALAKULÁSI TERV Békéscsaba, 2014. június 23. Fekete Antal s.k. vezérigazgató DAKK ZRT. BÁCS VOLÁN ZRT. KÖRÖS VOLÁN ZRT. KUNSÁG VOLÁN

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezı gazdasági

Részletesebben

A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.)

A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.) A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.) Az 1995. június 9-i alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályt a Társulat 2004. március 27-én megtartott

Részletesebben