VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet"

Átírás

1 VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, május 1. 1 I. RészR A jogi személyek közös k s szabályai, a társast rsasági jog alapjai az új Ptk.-ban 2

2 Áttekintés: I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.1 Jogképesség jogalanyiság személy(iség) A.) Jogi szabályozás jogalanyiság B.) A jogképesség I.2 Szervezeti jogalanyiság jogi személy A.) A szervezeti jogalanyiság problémája B.) A jogi személy kritériumai I.3 Természetes személy jogi személy. Azonosságok és különbségek I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül A.) A fejlődés új irányai B.) A jogalanyiságot eredményező kereskedelmi név C.) Egyéni cég D.) Közkereseti és betéti társaság E.) Részjogképesség F.) Ideiglenes jogalanyiságok I.5 A jogi személyek komplex jogalanyisága A.) A polgári jogi jogi személyiség anyajogági jellege B.) Közjogi jogi személyek I.6 A jogi személyek alaptípusai A.) Megkülönböztetési lehetőségek B.) Személyegyesítő jellegű és intézmény típusú C.) Üzleti célú és non-profit jogi személyek I.7 A jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése magyar fejlődéstörténet A.) Dualista monista megoldások B.) A magyar jog fejlődésmenete C.) Út az új Ptk.-ig I.8 Az új Ptk. A.) A rekodifikáció folyamata B.) Az új Ptk. jellege C.) A személyek jogának szabályozási modellje a gazdasági társaságok joga önállóságának megszűnése II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.1 Általános jellemzők típuskényszer A.) Az általános rész átfogó szabályozásra való törekvése B.) A jogi személy kritériumai C.) Típuskényszer D.) A jogi személyre vonatkozó általános szabályok alkalmazási köre II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége A.) A létesítés szabadsága, mint alapelv B.) Az eltérés engedése, mint főszabály C.) Az eltérés lehetőségének korlátozása D.) Az eltérés jogalkalmazói vizsgálata II.3 A jogi személyek regisztrálása A.) A jogi személy létrejöttének folyamata B.) A nyilvántartásba vétel C.) A nyilvántartó bíróság törvényességi felügyeleti funkciója D.) A nyilvántartás alapelvei, a jognyilatkozatok közzététele E.) A nyilvántartás közhitelessége F.) A jogi személy időtartama G.) A jogi személy létesítésének érvénytelensége H.) Törvénysértő létesítő okirat II.4 A létesítő okirat tartalma A.) Áttekintés B.) A jogi személy névválasztása és székhelye C.) A tevékenységi kör és az alapítók megjelölése D.) Ügyvezetés a jogi személy vagyona E.) Felelősség F.) A felelősségátvitel intézménye G.) A létesítő okirat kötelező tartalmára vonatkozó további szabályok II.5 A jogi személy szervei A.) Áttekintés B.) Belső szervezeti egységek önálló jogalanyisága C.) A származtatott belső jogi személy jogi helyzete II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal A.) A jogi személy legfőbb szerve B.) A legfőbb szerv alapvető funkciója C.) Az alapítvány a jogi konstrukcióból adódó sajátosságai D.) A döntéshozó szerv működésére vonatkozó közös szabályok E.) Az ülés összehívása és lebonyolítása F.) Határozathozatal G.) Eltérő szabályok megállapításának lehetősége II.7 Ügyvezetés A.) Az ügyvezetés feladata B.) A vezető tisztségviselők C.) A vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelmények D.) A vezető tisztségviselői jogviszony sajátosságai E.) A vezető tisztségviselői jogviszony további sajátosságai F.) Felelősség G.) A vezető tisztségviselő jogállásának speciális esetei H.) Képviselet; a képviseleti jog gyakorlása II.8 Felügyelőbizottság A.) A felügyelőbizottság funkciója, feladatai B.) A felügyelőbizottság összetétele, működése, jogosítványai C.) A felügyelőbizottsági tagság, a tagok felelőssége II.9 Az állandó könyvvizsgáló A.) A könyvvizsgáló jogállása B.) A könyvvizsgáló feladatai, hármas kötöttsége II.10 A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata A.) A bírói felülvizsgálat általános lehetősége B.) A kereset benyújtás, a benyújtás joghatásai C.) A keresetindítás egyéb esetei II.11 Státusváltozások A.) A létesítő okirat módosítása B.) A státusváltozások további esetei II.12 Átalakulás A.) Az átalakulás jogi jelentése B.) Az átalakulás joghatásai C.) Az átalakulás folyamata D.) Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége II.12 Egyesülés (fúzió) A.) Az egyesülés esetei B.) Az egyesülés a gyakorlatban II.13 Szétválás A.) A szétválás esetei B.) A szétválás joghatásai C.) Követelések érvényesítése speciális szabályozás II.14 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése A.) A megszűnés okai I. B.) A megszűnés okai II. C.) A megszűnés joghatásai II.15 Az állam, mint jogi személy A.) Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban B.) Az állam helytállási kötelezettsége a vagyonjogi jogviszonyokban III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.1 Áttekintés III.2 A társaság fogalmi ismérvei A.) Áttekintés B.) A társaság, mint a magánautonómia terméke C.) A társaság, mint különleges, szerződésen alapuló kapcsolat D.) A társasági szerződés specialitásai, jellege E.) A társasági szerződés specialitásai, jellege III.3 Nonprofit ill. gazdasági társaságok A.) Magánjogi társaságok jogi szabályozása B.) Határterültetek C.) Társaságok nonprofit jellege III.4 Nemzetközi társasági szabályozási modellek A.) Áttekintés B.) Az angol-amerikai modell C.) A német (kontinentális) modell III.5 A társasági jog alapelvei A.) Az alapelvek első csoportja B.) Az alapelvek második csoportja III.6 A társasági jog kapcsolódó jogterületei A.) A társasági jog alapvető jogági jellege, anyagi és alaki társasági jog, a versenyjog és a társasági jog kapcsolata B.) Egyéb jogterületek IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.1 Az 1945 előtti múlt A.) A magyar jogfejlődés kezdeti szakasza B.) Az évi Kereskedelmi törvény C.) A kereskedelmi jog fejlődése 1945-ig IV.2 A szocialista időszak IV.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után A.) Az 1988-as (első) társasági törvény B.) A felülvizsgálat indokai, kodifikációs technikák C.) A társasági jog felülvizsgálata, az új Gt., Ctv. előkészítése D.) A társasági jog változásai út az új Pk. szabályozásához E.) Az új társasági- és cégjog 2007-es korrekciója 3 I. Jogtani-történeti alapok 4

3 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.1 Jogképesség jogalanyiság személy(iség) A.) Jogi szabályozás jogalanyiság - A jogi szabályozás modellje: emberi magatartásokkal szembeni követelmények általános igényű meghatározása melyek betartását az állam kényszerítő eszközökkel garantálja > természetes alanya: az ember 5 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.1 Jogképesség jogalanyiság személy(iség) B.) A jogképesség - A polgári társadalomban kialakult fogalom > Code Civil minden jogra, kötelezettségre kiterjedő, absztrakt képesség egyenlő > törvény előtti egyenlőség ~ cselekvőképesség: saját cselekedeteivel szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket ~ vétőképesség: cselekményeiért maga köteles helytállni ~ beszámítási képesség: feltétele az előbbi kettőnek > az embert születésétől a halálig illeti meg 6

4 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.2 Szervezeti jogalanyiság jogi személy A.) A szervezeti jogalanyiság problémája - Az emberek szervezett együttműködésének eredményéhez kapcsolódik végső soron a törvényalkotótól függ, hogy valamely szervezetet felruház-e önálló jogalanyisággal (jogi személyiséggel) eltérő elméleti megközelítések, eltérő szabályozási modellek lényeges különbségek vannak pl. olyan kérdésekben, mint pl. ~ alkalmaznak-e típuskényszert vagy sem; ~ kell-e a jogi személy létrejöttéhez regisztráció vagy sem. 7 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.2 Szervezeti jogalanyiság jogi személy B.) A jogi személy kritériumai - A polgári jog tudománya által kidolgozott követelmények: a szervezet megkülönböztetéséhez szükséges név ügyintéző és képviseleti szervek tagoktól, alapítóktól elkülönült vagyon > önálló vagyoni felelősség > a polgári jogon kívül később a közjogban is kialakult a közjogi jogalanyiság, közjogi jogi személyiség fogalma > ha a gazdasági életben részt vesz, az ilyen egyben polgári jogi személy is 8

5 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.3 Természetes személy jogi személy. Azonosságok és különbségek - Miután a szervezet nem ember, a jogi személy polgári jogalanyiságának tartalma csak részlegesen lehet azonos a természetes személy jogképességével: a jogi személy cselekvőképtelen ~ kártérítési felelősség szempontjából vétőképes ~ nevében törvényes szervezeti képviselője jár el a jogképesség terjedelme ~ kezdetben (és az angol jogban ma is) ultra vires-elv > a tevékenységi körön túllépő szerződés érvénytelen ~ kontinentális jogok, XX. század: abszolút jogképesség 9 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül A.) A fejlődés új irányai - A szervezetfejlődés (a jogviszonyok tömegesedése) nyomán: a szervezetek perszonifikációjának 19. századi (német) jogi megoldása, a duális jogi személy tarthatatlanná vált ~ ha jogi személy > jogképes, jogalany ~ ha nem jogi személy > nem lehet az megjelennek a jogi személyiség nélküli szervezeti jogalanyisági formák ~ kereskedelmi néven alapuló jogalanyiság ~ részjogképesség ~ ideiglenes jogalanyiságok ~ szervezeti egységek, szervi és integrált jogalanyiság 10

6 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül B.) A jogalanyiságot eredményező kereskedelmi név - Alapvető kettőse: egyéni cég a legegyszerűbb személyegyesítő társaságok ~ közkereseti ~ betéti ~ (a hatályos magyar jogba be nem fogadott) csendes társaság 11 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül C.) Egyéni cég - A vállalkozó jogalanyisága a kereskedelmi regiszterbe való bejelentkezéssel keletkezik: a legtöbb nyugat-európai országra nézve ez kötelező a magyar jog szerint vállalkozói tevékenység e nélkül is folytatható > opcionális a bejelentkezés jellemzői: ~ a magánvagyon és a cégvagyon nem válik szét ~ a vállalkozó teljes magánvagyonával felel ~ a vagyon elkülönítésére az egyszemélyes gazdasági társasági formák adnak lehetőséget 12

7 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül D.) Közkereseti és betéti társaság - A jogi személyiség hiánya: a társasági formák szerződéses alapjára tekintettel a német jogban alakult ki így ezt vette át a magyar társasági jog is > ugyanakkor a társaságok cégnevük alatt abszolút jogképességgel rendelkeztek az új Ptk. ezzel a meghaladott szemlélettel szakítva a kkt.-t, bt.-t jogi személynek nyilvánítja 13 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül E.) Részjogképesség - Jellemzői (a társasház példáján): önálló jogképessége a (tulajdon)közösségnek nincs az ügyek meghatározott csoportjának intézésekor azonban ~ saját név alatt ~ jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat > célhoz kötött korlátozott jogalanyiság 14

8 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül F.) Ideiglenes jogalanyiságok - A jogi személy dinamikájának összefüggésében jelentkező, a létszakaszokhoz kapcsolódó állapot előtársaság: a végleges bejegyzésig vagy az elutasításig önállóan jogképes felszámolt jogi személy ~ a bíróság megszüntető végzésének jogerőssé válása és a cégjegyzékből való tényleges törlés közti időszakban való működés ~ az új Ptk. ezt - a korábban csak a társasági jogban ismert jogképességet a jogi személy minden fajtájára kiterjesztette hibás társaság ~ társasági szerződése (alapszabálya, alapító okirata) érvénytelen ~ ám a cégjegyzékbe jogerősen bejegyezték ~ csak törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként szüntethető meg > addig létezik és jogképes 15 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.5 A jogi személyek komplex jogalanyisága A.) A polgári jogi jogi személyiség anyajogági jellege - A jogi személyiség: alapvetően civiljogi kategória > Ptk. a polgári jog > anyajogági jellegű ~ más jogokra (szakjogokra) is kihat ~ előfeltétele a speciális (pl. munkajogi, adójogi, közigazgatási jogi) jogalanyiságnak az emberi jogként kialakult alkotmányjogi alapjogvédelem a jogi személyt is megilleti büntetőjogi jogi felelősség ~ az angolszász jogfejlődés az EU-jogba való behatolása nyomán ~ évi CIV. törvény > nem felelősség, hanem alkalmazható intézkedések 16

9 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.5 A jogi személyek komplex jogalanyisága B.) Közjogi jogi személyek - Jellemzőik: nem szükségszerűen polgári jogi személyek is > sokszor azonban azok ~ Országgyűlés, Kormány > csak közjogi jogalanyok ~ ezek hivatalai azonban már magánjogi is az állam a vagyonjogi forgalomban jogi személy 17 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.6 A jogi személyek alaptípusai A.) Megkülönböztetési lehetőségek - Az osztályozás szempontjai: van-e jogi személyisége vagy nincs személyegyesítő/intézményi jellegű profitorientált/nonprofit jellegű 18

10 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.6 A jogi személyek alaptípusai B.) Személyegyesítő jellegű és intézmény típusú - Jellemzőik: személyegyesítő ~ tagság > közös cél érdekében való társulás ~ a cél érdekében vagyont is egyesítenek ~ fő jogi típusai > egyesület > gazdasági társaságok > és ezek al- és határesetei (pl. szövetkezet) intézménytípusú ~ nincs tagság ~ alapító vagyonából alvagyon elkülönítése, rendelése ~ ehhez szervek rendelése ~ fő típusai > alapítvány > költségvetési szervek 19 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.6 A jogi személyek alaptípusai C.) Üzleti célú és non-profit jogi személyek - Az államszervezeten kívüli, civil világ szférái: profitorientált gazdasági vállalkozások > nyereségre törekvés a civil önkéntesség humán világa > alapítvány, egyesület stb. > a magyar jog a kettőt élesen elválasztja 20

11 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.7 A jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése magyar fejlődéstörténet A.) Dualista monista megoldások - Alapjuk: a törvény (kódex) szabályozási megközelítése dualista: polgári törvénykönyv kereskedelmi törvénykönyv ~ a jogi személyek általános szabályai a ptk.-ban ~ a kereskedelmi társaságok a kereskedelmi törvényben >a kft.-ől, rt.-ről sokszor külön törvények rendelkeznek monista: ~ a kereskedelmi társaságok joga is szorosan a ptk.-hoz kapcsolódik, vagy ~ a társasági jog teljes egészében bekerül a ptk.-ba 21 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.7 A jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése magyar fejlődéstörténet B.) A magyar jog fejlődésmenete - A fejlődés fő állomásai (1981-ig): 1875: Kereskedelmi törvénykönyv > a kereskedelmi társaságok négy fajtáját szabályozza ~ kkt ~ bt ~ rt ~ szövetkezet 1930: kft. és csendes társaság 1945 után ~ az állami vállalatok nem gazdálkodó szervként, hanem intézménytípusú jogi személyként működnek tovább ~ az alapítványi forma megszűnik, az egyesületi működés jelentősen korlátozottá válik 1959: Polgári Törvénykönyv ~ jogi személy fogalma, típusainak meghatározása ~ részletes szabályok külön törvényekben 1966 után: a jogi személyek szabályozása bővül, pl. ~ egyesülés, közös vállalat ~ joint venture (a Kt. alapján) : kisvállalkozási reform (gmk-vgmk.) 22

12 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.7 A jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése magyar fejlődéstörténet C.) Út az új Ptk.-ig - A gazdasági és politikai rendszerváltás előkészítésétől a fejlett magyar gazdasági jog megteremtéséig ( ) 1988: az első társasági jogi törvény ~ gazdasági rendszerváltó törvény ~ vele párhuzamosan > külföldi befeketedők gazdasági kedvezményei (1988. évi XXIV. törvény) > privatizáció, átalakulás (1989. évi XIII. törvény) > értéktőzsde nonprofit szervezetek ~ 1987: alapítvány (Ptk.) ~ egyesületek, pártok, szakszervezetek, stb. >1989. évi II. tv. a Gt. modernizációi: ~ 1997: a társasági és cégjog egységének megteremtése ~ 2006: az EU jogával való összhang megteremtése ezzel párhuzamosan a társasági jog kiegészítő törvényei is modernizálására kerültek (számviteli, tőkepiaci, csőd tv.-ek stb.) 23 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.8 Az új Ptk. A.) A rekodifikáció folyamata - Az 1990 után kialakult szabad piacgazdaság viszonyai a Ptk. teljes körű felülvizsgálatát tették indokolttá: a folyamatos adaptációs törekvések mellett az új kódex megalkotásának igénye már 1998-ban felmerül > Kodifikációs Bizottság 2008 > szakmai tervezet > majd ez alapján törvény: évi CXX. tv > új szövegtervezetre való megbízás évi V. törvény > hatályba lép: március

13 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.8 Az új Ptk. B.) Az új Ptk. jellege - Monista kódex: három alapvető jogviszonykomplexumot szabályoz az emberek egymás közötti személyi és vagyoni viszonyait a fogyasztói magánjogot a gazdasági élet civiljogi viszonyait > közös elvi alapok mellett eltérő jogalkotói kezelést igényel - Integráció > a legmodernebb civiljogi tendencia 25 I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.8 Az új Ptk. C.) A személyek jogának szabályozási modellje a gazdasági társaságok joga önállóságának megszűnése - A gazdasági társaságok joga teljes mértékben beépül a Ptk.-ba nemzetközileg is egyedülálló megoldás a személyek joga ennek következtében szétválik ~ természetes személyekre (2. könyv) ~ jogi személyek (3. könyv) a jogi személyekről szóló könyv ~ közös szabályok ~ alaptípusok > egyesület > gazdasági társaságok általános szabályai > a négy jogi személyiségű társaság (kkt. bt., kft., rt.) ~ szövetkezet ~ egyesülés ~ alapítvány ~ az állam, mint jogi személy 26

14 II. A jogi személyek közös szabályai az új Ptk.-ban 27 II.1 Általános jellemzők típuskényszer A.) Az általános rész átfogó szabályozásra való törekvése - Általános rész (közös szabályok): terjedelme a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen megnőtt hatása ~ a jogalkalmazás során a jogi személyek általános szabályai és a gazdasági társaságok párhuzamosan jelennek meg ~ számos társasági jogi szabály általános jogi személyi szabállyá lépett elő 28

15 II.1 Általános jellemzők típuskényszer B.) A jogi személy kritériumai - A Ptk. 3:1-2. szerint saját név székhely elkülönült vagyon önálló vagyoni felelősség ügyvezetést és képviseletet ellátó szerv > absztrakt jogképesség > jogi személy csak a törvény által nem tiltott tevékenyég folytatására és erkölcsös célra alapítható 29 II.1 Általános jellemzők típuskényszer C.) Típuskényszer - Jogi személy csak a törvényben meghatározott típusban alapítható: ezeket részben a Ptk. szabályozza részben más törvények határozzák meg ~ ezek mögöttes területe valamely a Ptk.-ban szabályozott altípus (pl. gazdasági társaságok joga) is lehet további sajátosságok: ~ a közjogi jogi személyekről a Ptk. nem rendelkezik ~ a vállalatcsoport nem jogi személy > integrált jogalanyiság az állam sem jogi személy típus > de a polgári jogban jogi személynek tekintendő közjogi jogalany > külön törvény egyedi jogi személyt (nem csak személytípust) is létre hozhat 30

16 II.1 Általános jellemzők típuskényszer D.) A jogi személyre vonatkozó általános szabályok alkalmazási köre - A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat kell megfelelően alkalmazni: ha a Ptk. az egyes jogi személy típusnál eltérően nem rendelkezik ha külön tv. hoz létre jogi személyt /típust > az e törvényben nem szabályozott kérdésekben ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel 31 II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége A.) A létesítés szabadsága, mint alapelv - A magánautonómia jegyében a természetes és jogi személyek: szabadon határozhatnak a jogi személy létrehozásáról szervezeti és működési szabályairól > Ptk. 3:4. (1) bek. 32

17 II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége B.) Az eltérés engedése, mint főszabály - Az alapítók a létesítő okiratban az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyaikban a jogi személy szervezetének és működésének szabályozásánál általános jelleggel eltérhetnek a Ptk. a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól 33 II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége C.) Az eltérés lehetőségének korlátozása - Semmis az eltérés: ha törvény tiltja ha nyilvánvalóan hitelezői jogot sért ha nyilvánvalóan munkavállalói jogot sért ha a tagok kisebbségének jogait sérti nyilvánvalóan a jogi személy törvényes működése feletti felügyeletet akadályozza > mindez az alapításkor előre tekintve nehezen állapítható meg 34

18 II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége D.) Az eltérés jogalkalmazói vizsgálata - Ha nincs eltérést kötelezően tiltó rendelkezés: elvileg a létesítő okiratban minden olyan esetben is mód van eltérésre, mikor a jogszabály (nyelvileg) kötelező módon van megfogalmazva ilyen esetekben vizsgálni kell, hogy az eltérés ~ nem ütközik-e az adott jogi személy típus jogi lényegébe ~ nem sérti-e jelentősen a hitelezők, munkavállalók, kisebbség v. felügyelet érdekeit > az (előkészület alatt lévő) cégeljárási törvény további kötelező szabályokat állapíthat meg 35 II.3 A jogi személyek regisztrálása A.) A jogi személy létrejöttének folyamata - Az alapítás fázisai: a létesítő okirat elfogadása ~ a társasági szerződés megkötése, ill. ~ alapszabály/alapító okirat elfogadása írásbeli formakényszer, kötelező tartalmi elemek az iratok jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartó bírósághoz való benyújtása > ez lehet ~ cégbíróság (gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet) ~ rendes bíróság (alapítvány, egyesület) költségvetési szerv > Magyar Államkincstár > a jogi személyiség a nyilvántartásba vétellel keletkezik 36

19 II.3 A jogi személyek regisztrálása B.) A nyilvántartásba vétel - Az aktus jogi jellege: konstitutív ~ a bejegyzés ténye keletkezteti a jogi személyiséget ~ (főszabályként) a jövőre nézve szól közhiteles ha a létesítő okirat a törvényi követelményeknek megfelel ~ a bíróság köteles nyilvántartásba venni ~ gazdasági, politikai, célszerűségi szempontok nem mérlegelhetők > a szervezet jogi személyiségét a nyilvántartásból való törléssel veszti el - Ki kezdeményezi? a képviseletre a létesítő okiratban megjelölt személy (Ptk. 3:12 ) aki a mulasztásáért, késedelemért stb. a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel de! > több esetben a kijelölt képviselő nem is tud erről, illetve még nem is fogadta el a megbízást (az alapítványoknál pl. rendszeresen az alapító nyújtja be a nyilvántartási kérelmet és nem a kurátor) 37 II.3 A jogi személyek regisztrálása C.) A nyilvántartó bíróság törvényességi felügyeleti funkciója - A jogi személyek törvényességi felügyeletét a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el a felügyelet ~ kizárólag törvényességi jellegű > tehát nem jelentheti a jogi személy döntéseinek célszerűségi felülvizsgálatát ~ általános és alaki jellegű (iratokon alapuló) felügyelet > kivétel a költségvetési szerv > alapítója egyben a jogi személy irányító szerve - A törvényességi felügyeleti eljárást, annak módszereit, szankcióit (pl. pénzbírság) a gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesülések esetén a Ctv. alapján a cégbíróság egyesületek alapítványok esetében civiltörvény (2011. évi CLXXV. törvény) alapján a rendes polgári bíróság lát el ha az enyhébb szankciók nem vezetnek eredményre, úgy a nyilvántartó bíróság meg is szünteti a jogi személyt (3:34. ). 38

20 II.3 A jogi személyek regisztrálása D.) A nyilvántartás alapelvei, a jognyilatkozatok közzététele - A nyilvántartásba jogot, tényt, adatot bejegyezni csak jogszabályokban meghatározott okirat vagy bírósági, illetve más hatósági határozat alapján lehet valamennyi jogi személy nyilvántartása ~ a Ptk. szerint nyilvános, abba bárki betekinthet ~ a jogi személyek jelentős részénél a törvény hivatalos lapban való közzétételt is előír (általában a Cégközlönyben). - Ha a Ptk. a jogi személyre vonatkozó szabálya közzétételi kötelezettséget ír elő, tv. eltérő rendelkezése hiányában annak a Cégközlöny útján kell eleget tenni 39 II.3 A jogi személyek regisztrálása E.) A nyilvántartás közhitelessége - A nyilvántartás közhiteles vélelmezni kell a nyilvántartott adatok valódiságát senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartott adatról nem tudott > a nyilvántartás nyilvános, tudomást szerezhetett volna róla. az ellenkező bizonyításig (megdönthető vélelem) ~ vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki ~ a nyilvántartásban bízva ~ nem ingyenesen (tehát ellenértékét fejében) szerzett jogot. 40

21 II.3 A jogi személyek regisztrálása F.) A jogi személy időtartama - A jogi személy időtartama: a jogi személy határozott vagy határozatlan időre egyaránt létrejöhet erről az alapító(k) dönt(enek) a Ptk. kiegészítő jelleggel csak annyit mond, hogy ~ ha e kérdésről a létesítő okirat nem rendelkezik, úgy ~ a jogi személy határozatlan időre jön létre. 41 II.3 A jogi személyek regisztrálása G.) A jogi személy létesítésének érvénytelensége - A jogi személyek létesítő okirat érvénytelenségére nézve a szerződések érvénytelenségének általános szabályai, pl. a megtámadás lehetősége a közhitelesség érdekében csak a jogi személy nyilvántartásba való jogerős bejegyzéséig irányadóak ezt a korábbiaknál csak a gazdasági társaságoknál fennálló szabályt a Ptk. valamennyi jogi személyre nézve részben általánosította, részben szigorította > Ptk. 3:15. : ~ a nyilvántartásba való jogerős bejegyzés után ~ érvénytelenség jogcímén törlési pert egyáltalán nem lehet indítani Gt.: korábban a táraságoknál néhány kivételes esetben helye volt a perindításnak (a cég bejegyzését elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapos jogvesztő határidővel) 42

22 II.3 A jogi személyek regisztrálása H.) Törvénysértő létesítő okirat - Ha a létesítő okirat törvénysértő korrigálására az állami törvényességi felügyelet hivatott felszólítja a jogi személyt a törvénysértés korrigálására végső soron ha a törvénysértés másként nem kiküszöbölhető a törvényességi felügyeletet gyakorló bíróság megszünteti a jogi személyt > törli a nyilvántartásból. 43 II.4 A létesítő okirat tartalma A.) Áttekintés - A jogi személy létesítő okiratában (3:5. ) meg kell határozni a) a jogi személy nevét, b) a jogi személy székhelyét, c) a jogi személy célját vagy főtevékenységét, d) a jogi személyt alapító személy(ek) nevét, lakhelyét, (székhelyét), e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulást (hozzájárulásokat), a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét (tisztségviselőit). 44

23 II.4 A létesítő okirat tartalma B.) A jogi személy névválasztása és székhelye - A névválasztással, névhasználattal összefüggő követelmények: a jogi személy nevének különböznie kell a már nyilvántartásba vett más jogi személyek nevétől > névkizárólagosság elve a névválasztással az időbeli elsődlegesség érvényesül > azé a név, aki előbb nyújtotta be e névvel a kérelmét a nyilvántartásba vételre a jogi személy neve nem kelthet valósággal ellentétes látszatot > névvalódiság elve az elnevezésnek a magyar nyelv szabályainak megfelelőnek kell lennie > névszabatosság elve) > a jogi személy nevében a jogi személy típusát is fel kell tüntetni. - A jogi személy székhelye a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett irodája az iroda fogadja a jogi személyhez intézett jognyilatkozatokat, biztosítja ~ a jogi személy kereskedelmi forgalomban való ~ illetve a hatóságok általi elérhetőségét. 45 II.4 A létesítő okirat tartalma C.) A tevékenységi kör és az alapítók megjelölése - A Ptk. a személyek magánautonómiáját a tevékenységi kör tekintetében is biztosítja: a jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amit jogszabály ~ nem tilt, vagy ~ nem korlátoz egyes tevékenységek folytatásához ~ hatósági engedély kell, és ~ ún. képesítési követelmények is vannak - A jogi személynek egy vagy több alapítója van a nem intézménytípusú, hanem a személyegyesítő jogi személyeknek egyben a jogi személyek tagjává is válnak a létesítendő okiratban az alapítókat fel kell sorolni. 46

24 II.4 A létesítő okirat tartalma D.) Ügyvezetés a jogi személy vagyona - A jogi személy ügyvezetése: vezető tisztségviselők látják el > a Ptk. általánosította a társasági jogi terminológiát egyénileg vagy testületben a jogi személy működőképességéhez szükséges, hogy ~ az első tisztségviselőket ~ a létesítő okirat kijelölje. - A jogi személy vagyon nélkül nem működhet az alapítóknak a jogi személy részére vagyont kell biztosítaniuk, ennek ~ értékét ~ módját ~ időpontját a létesítő okiratnak tartalmaznia kell > egyes jogi személyeknél kft., rt. a Ptk. a vagyon legkisebb mértékét is meghatározza 47 II.4 A létesítő okirat tartalma E.) Felelősség - A jogi személy felelőssége (Ptk. 3:2. /1/ bek.): a jogi személy önálló jogalany > bizonyos mértékben szükségképp függetlenül ~ alapítóitól, illetve ~ tagjaitól ennek eredménye a jogi személy önálló vagyoni felelőssége főszabály > a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni ~ a jogi személy tagjai és alapítói ~ a jogi személy tartozásaiért nem felelnek a jogi személy önálló felelőssége alól a Ptk. egy általános kivételt tesz > felelősségátvitel 48

25 II.4 A létesítő okirat tartalma F.) A felelősségátvitel intézménye - A felelősségátvitel intézménye > a társasági jogból absztrahálva a Ptk. minden jogi személyre kiterjesztve került a Ptk.-ba ha a jogi személy tagja vagy alapítója a korlátolt felelőségével visszaélt és emiatt ~ a jogi személy jogutód nélküli megszűnéskor ~ kielégítetlenül maradt hitelezői követelések maradtak fenn (felszámolás) e tartozásokért az alapító (tag) köteles helytállni [Ptk. 3:2. (2) bekezdés]. > a felelősségátvitelnek életszerűen csak az üzleti vállalkozások körében van helye, non-profit szektorban erre aligha kerülhet sor. 49 II.4 A létesítő okirat tartalma G.) A létesítő okirat kötelező tartalmára vonatkozó további szabályok - A Ptk. 3:5. csak a létesítő okirat általános törvényes kellékeit tartalmazza jogi személy egyes típusainál kiegészül az adott típus létesítő okiratával kapcsolatos többletkövetelményekkel a jogi személy alapítói a létesítő okiratba bármilyen további feltételt is fakultatívan felvehetnek. 50

26 II.5 A jogi személy szervei A.) Áttekintés - A Ptk. a jogi személy belső szervezetével kapcsolatban négy szervtípust nevesít: a) tagi, (alapító)i döntéshozatalt (> II.6) b) ügyvezetést a vezető tisztségviselők által (> II.7) c) felügyelőbizottságot az ügyvezetés ellenőrzésére (> II.8) d) az ún. állandó könyvvizsgálót a pénzügyi ellenőrzésre (> II.9) > a létesítő okirat egyéb ún. fakultatív szerveket (pl. tanácsadó testület) is létrehozhat > ez nem érintheti a törvényes szervek hatáskörét és felelősségét 51 II.5 A jogi személy szervei B.) Belső szervezeti egységek önálló jogalanyisága - A jogi személy belülről szervezetileg tagolódhat > pl. gazdasági társaságoknak telephelyei, fiókjai, egyesületeknek szakosztályai, területi szervei stb. lehetnek a belső szervezeti egységek önállóságának mértékét ~ a jogi személy központi szervei ~ általában a szervezeti és működési szabályzatban szabályozzák ha pedig erre az adott jogi személy típusnál a törvény lehetőséget ad ~ a jogi személy létesítő okirata ~ az adott belső szervezeti egységet (egységeket) jogi személlyé is nyilváníthatja > ún. belső, származtatott jogi személység > eddigi jogunkban ilyen törvényi felhatalmazás az egyesületeknél, az alapítványoknál és a költségvetési szerveknél volt. 52

27 II.5 A jogi személy szervei C.) A származtatott belső jogi személy jogi helyzete - A származtatott belső jogi személy önállóságának mértékét is a létesítő okirat határozza meg személyekkel szembeni tartozásaiért a jogi személy mögöttesen felel > ha a jogi személy a nyilvántartásból törlésre kerül, a belső jogi személység törvénynél fogva megszűnik (3:29 3:30. ). 53 II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal A.) A jogi személy legfőbb szerve - A legfőbb szerv: a személyegyesülés típusú jogi személyek esetében ~ a jogi személy tagjaiból álló taggyűlés, ill. közgyűlés ~ egyes jogi személyeknél küldöttgyűlés is lehetséges az intézménytípusú jogi személyeknél ilyen belső szerv nincs, de az alapító, illetve alapítók egyes döntési jogokat kívülről gyakorolnak. 54

28 II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal B.) A legfőbb szerv alapvető funkciója - A tag(köz)gyűlés: gazdasági társaságok esetében nem testület a társaság legfőbb szerve, mely a jogi személy alapvető stratégiai döntéseit meghozza, ~ általában ülésen, de ~ a 3:20. módot ad az ülés nélküli határozathozatalra is hasonló a helyzet ~ a szövetkezet ~ az egyesület és ~ az egyesülés köz(tag)gyűlésével is > a tag(köz)gyűlést, illetve az alapítók gyűlését a Ptk. 3:16. testületnek, illetve döntéshozó szervnek minősíti > testületi jellege azonban vitatható 55 II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal C.) Az alapítvány a jogi konstrukcióból adódó sajátosságai - Alapítvány: az alapítók kívül vannak a jogi személyen és az alapítványnak az alapítóktól való elkülönülése folytán ~ alapvető döntéseket az alapítvánnyal kapcsolatban ~ csak szélsőségesen kivételes esetben hozhatnak > az alapítók közössége, mint döntéshozó szerv meglehetősen vitatható 56

29 II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal D.) A döntéshozó szerv működésére vonatkozó közös szabályok - A Ptk. 3:16 3:20. valamennyi jogi személy döntéshozó szerve számára nézve néhány általános szabályt fogalmaz meg az ülésre szóló meghívó tartalmával (napirendi pontok), az ülés helyszínével, a határozatképességgel és a határozathozatallal kapcsolatban. 57 II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal E.) Az ülés összehívása és lebonyolítása - Az ülés összehívásával/lebonyolításával összefüggő követelmények: a szabályszerűtlenül összehívott ülést csak akkor lehet megtartani, ha ~ az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és ~ egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához hasonló a szabály a napirendre nem tűzött kérdés ülésen való megtárgyalásával kapcsolatban az ülés akkor határozatképes (s ez minden napirendi pontnál külön-külön vizsgálandó), ha ~ a leadható szavazatok ~ több mint felét képviselő szavazásra jogosult személy jelen van. 58

30 II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal F.) Határozathozatal - Határozathozatal a határozatokat ~ főszabályként a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg ~ semmis az a rendelkezés, amely ennél alacsonyabb arányt állapít meg. törvény ~ minősített többséget, illetve ~ egyhangúságot is előírhat > az ettől való eltérés ugyancsak semmis ha a létesítő okirat lehetővé teszi a döntés ülés nélküli megtartását ~ az érintetteknek a kézbesítéstől számított legalább nyolc napot kell adni a szavazat leadására ~ ha bármely szavazásra jogosult kéri, az ülést össze kell hívni. 59 II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal G.) Eltérő szabályok megállapításának lehetősége - Eltérő szabályok: az egyes jogi személy típusoknál a taggyűlésre, illetve az alapítványnál az alapítók közös döntésére számos további szabály került megállapításra az ún. döntéshozó szervre megállapított (igen mesterséges) szabályoktól ~ a 3:4. általános rendelkezéseinél fogva a létesítő okiratban el lehet térni (pl. magasabb határozatképességi küszöböt lehet megállapítani) ~ kivéve, ha az eltéréshez a Ptk. semmisséget fűz [3:19. (3) bekezdés]. 60

31 II.7 Ügyvezetés A.) Az ügyvezetés feladata - A jogi személy ügyvezetése operatívan vezeti a jogi személyt meghozza mindazon döntéseket, amely nem tartozik ~ a taggyűlés, Illetve ~ az alapítók gyűlése hatáskörébe. > a Ptk. 3:29. szerint a jogi személy törvényes szervezeti képviselőjének feladatait is ellátja 61 II.7 Ügyvezetés B.) A vezető tisztségviselők - A Ptk. 3:21. az ügyvezetőket (a társasági jogból átvéve) általános jelleggel vezető tisztségviselőknek minősíti az eddigi gyakorlattól eltérően ~ az egyesület elnökségének vagy ~ az alapítvány kuratóriumának tagjai is vezető tisztségviselőknek minősülnek. - A jogi személynek vagy egy vagy több vezető tisztségviselője lehet (pl. a kft.-nél) > az is lehetséges, hogy az ügyvezetést vezető tisztségviselőkből álló testület (pl. rt. igazgatóság) gyakorolja. 62

32 II.7 Ügyvezetés C.) A vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelmények - A jogi személy vezető tisztségviselője főszabályként cselekvőképes nagykorú természetes személy lehet eddig erre csak a kkft. bt. esetében volt lehetőség, de a Ptk. ~ általános jelleggel megengedi jogi személy vezető tisztségviselői tevékenységét ~ ebben az esetben a jogi személy képviselője minősül vezető tisztségviselőnek. a vezető tisztségviselő ~ ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni ~ a feladatok személyes ellátására köteles > e minőségében képviseletnek helye nincs. 63 II.7 Ügyvezetés D.) A vezető tisztségviselői jogviszony sajátosságai - A vezető tisztségviselői jogviszony sajátosságai: keletkezése ~ az első vezető tisztségviselőket a létesítő okiratban jelölik ki ~ ezt követően a személyegyesüléseknél a tag(köz)gyűlés választja ~ az alapítványnál speciális szabályok érvényesülnek. kétoldalú jogviszony ~ a vezető tisztségviselői megbízást (munkaviszonyban is ellátható) ~ az érintett személynek el kell fogadnia. a vezető tisztségviselőt az őt megválasztó szerv ~ bármikor visszahívhatja ~ határozott idejű megbízás esetén a határidő eltelte előtt is lehetséges 64

33 II.7 Ügyvezetés E.) A vezető tisztségviselői jogviszony további sajátosságai - Határozatlan idejű megbízás is lehetséges > a visszahívás lehetősége itt is fennáll. megbízatásáról a vezető tisztségviselő bármikor a jogi személyhez intézett nyilatkozattal lemondhat de ha a jogi személy működőképesség ezt megkívánja, úgy ~ a lemondás csak az új vezető tisztségviselő megválasztásával ~ de legkésőbb a lemondás bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá. - A Ptk. részletesen meghatározza (lényegéből a Gt.-ből általánosítva) melyek a vezető tisztségviselésből kizáró okok > pl. foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet a vezető tisztségviselő titoktartási és a jogi személy tagjai (alapítói) részére való felvilágosítás-adási kötelezettsége tartalmát (3:22 3:23. ). 65 II.7 Ügyvezetés F.) Felelősség - A vezető tisztségviselő felelőssége: alapvetően új szabály, hogy ha a vezető tisztségviselő ügyvezető tevékenységével a jogi személynek kárt okoz, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben (3:24. ). ~ a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség az új Ptk.- ban a szerződéskötéskor előrelátható kárra vonatozik ~ ezt azonban elég nehéz a vezető tisztségviselőre vonatkoztatni a 6:541. feloldja azt az alapszabályt, hogy a jogi személy felel a harmadik személyek felé, ha tagjai, alkalmazottai kárt okoznak nekik > kimondja ~ a harmadik személyeknek a vezető tisztségviselői tevékenység keretében okozott károkért ~ a vezető tisztségviselő a jogi személlyel együtt egyetemlegesen felel > súlyos felelősségi fenyegetés > főleg a non-profit szervezetek ügyvezető testületeiben való ingyenes részvételt körében fog visszatartó hatást gyakorolni. 66

34 II.7 Ügyvezetés G.) A vezető tisztségviselő jogállásának speciális esetei - A vezető tisztségviselő jogállása egyszemélyes társaságoknál: az alapító (egyedüli tag) a vezető tisztségviselőnek utasítást adhat, sőt maga is elláthatja a vezető tisztségviselői feladatokat. - A vállalatcsoporton belül az ellenőrzött társaságok vezető tisztségviselői az uralmi szerződésben meghatározott keretekben az uralkodó társaságtól utasítást kaphatnak - Nyilvánvaló, hogy e két estben a vezető tisztségviselői felelősség is más (csekélyebb), mint általában. 67 II.7 Ügyvezetés H.) Képviselet; a képviseleti jog gyakorlása - Képviselet, képviseleti jog gyakorlása: az ügyvezetés látja el a jogi személy képviseletét, ~ ha ezt a létesítő okirat nem korlátozza ~ minden vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja az írásbeli képviseletet a társasági jog cégjegyzésnek nevezi a képviseleti jog esetleges korlátozását a nyilvántartásba be kell jegyezni az ügyvezetés ~ az ügyek meghatározott csoportjára nézve (ez tehát nem általános képviselet) ~ a jogi személy munkáltatóit is feljogosíthatja képviseleti joggal ~ de a munkavállaló képviseleti jogát csak más képviseleti joggal felruházott személlyel együtt gyakorolhatja > a Ptk. 3: a képviseleti jogra vonatkozó szabályoktól való eltérést nem minősíti semmisnek, ezért ezektől a szabályoktól elvileg el lehet térni > a kérdés csak az, hogy az eltérést a bíróságok a hitelezői vagy munkavállalói érdekek sérelme címén nem fogják-e esetleg érvénytelennek tekinti. 68

35 II.8 Felügyelőbizottság A.) A felügyelőbizottság funkciója, feladatai - Az új Ptk. a felügyelőbizottságot (általában önkéntes, fakultatív jelleggel): a társasági jogból a jogi személyek általános szabályai közé emeli feladata, hogy ~ az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze ~ köteles a jogi személy döntést hozó szerve elé kerülő érdemi előterjesztéseket véleményezni. a tulajdonosi ellenőrzés szerve ~ alapítványnál azonban nincs tulajdonos ~ a fogalom az egyesületnél is meglehetősen erőltetett. 69 II.8 Felügyelőbizottság B.) A felügyelőbizottság összetétele, működése, jogosítványai - A felügyelőbizottság összetétele, működése, jogosítványai: (legalább) 3 tagból áll* létszáma felső határát a Ptk. nem határozza meg tagja ~ nagykorú cselekvőképes személy lehet ~ személyesen köteles eljárni a feladatkörében felügyelőbizottsági tagként független, nem utasítható a felügyelőbizottság ~ a jogi személy irataiba korlátozás nélkül betekinthet ~ vele szemben az ügyvezetés üzleti titkokra nem hivatkozhat. * Miniszteri indokolás: az ellenőrző szerv létszámát a felek alacsonyabban vagy magasabban is meghatározhatják 70

36 II.8 Felügyelőbizottság C.) A felügyelőbizottsági tagság, a tagok felelőssége - A felügyelőbizottság testületként jár el > jogosítványai testületi jogosítványok - A felügyelőbizottsági tagság keletkezésére és megszűnésére, a velük szembeni kizáró okokra a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni - Ez a szabály az irányadó a felügyelőbizottsági tagok ellenőrzési kötelezettségeik nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károk megtérítésére is 71 II.9 Az állandó könyvvizsgáló A.) A könyvvizsgáló jogállása - Az újt Ptk. az állandó (?) könyvvizsgálót a jogi személyek általános szervévé teszi azaz kiemeli a társasági jogból > a könyvvizsgáló intézményesítéséről a létesítő okiratban kell az alapítóknak rendelkeznie (3:38. ) - Az állandó könyvvizsgáló (azaz a létesítő okiratban megjelölt könyvvizsgáló) a jogi személy ügyvezetésének pénzügyi tevékenységet ellenőrzi a könyvvizsgálói törvény (2007. évi LXXV. törvény) szabályai szerint könyvvizsgáló ~ csak a könyvvizsgálói névjegyzékbe bejegyzett egyéni könyvvizsgáló ~ vagy könyvvizsgáló cég (társaság) lehet > ha a könyvvizsgálatot cég végzi, meg kell jelölnie a könyvvizsgálatért személyében felelős személyt is 72

37 II.9 Az állandó könyvvizsgáló B.) A könyvvizsgáló feladatai, hármas kötöttsége - A könyvvizsgáló alapfeladata és jogai: az éves beszámoló auditálása > a jogszabályok és a valódiság szempontjából való felülvizsgálata a könyvvizsgáló előtt sincs üzleti titok, minden iratba betekinthet, ha törvénysértés történt, a könyvvizsgáló ~ először a jogi személy döntéshozó szerveinél köteles kezdeményezni a törvényes állapot helyreállítását ~ ha ez nem történik meg, a törvényességi felügyeletet ellátó bírósághoz kell fordulnia. - A könyvvizsgáló tehát hármas kötöttségben tevékenykedik: a) vállalkozó, aki megbízási szerződés alapján díjazás fejében tevékenykedik b) a társaság szerve c) közérdekvédelmi feladatot is ellátó szerv. 73 II.10 A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata A.) A bírói felülvizsgálat általános lehetősége - Az új Ptk., a 3:35 3:37. a személyegyesítő jogi személyeknél, elsősorban a gazdasági társaságoknál bevált megoldást általánosítva általános jelleggel lehetővé teszi a jogi személy szervei határozatainak bírósági felülvizsgálatát a jogi személy tagjai, alapítói, vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai számára egyaránt > keresettel a jogi személy döntéshozó legfőbb szervének és ügyvezető szervének határozatát lehet megtámadni. 74

38 II.10 A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata B.) A kereset benyújtás, a benyújtás joghatásai - A kereset a tudomásra jutástól számított 30 napon belüli, ún. szubjektív, valamint a határozat meghozatalától számított 1 éves objektív és egyben jogvesztő határidőn belül arra irányul, hogy ~ a bíróság a jogi személy jogszabálysértő határozatát (mely akkor is jogszabálysértő, ha a létesítő okiratba ütközik) ~ helyezze hatályon kívül > a bíróság tehát a társasági határozatot nem változtathatja meg - A keresetnek a jogi személy határozata végrehajtására nincs halasztó hatálya de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti 75 II.10 A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata C.) A keresetindítás egyéb esetei - Keresetet lehet továbbá benyújtani a felügyelőbizottság határozatával szemben is mivel a felügyelőbizottság csak ellenőriz és ügydöntő határozatot nem hoz ez csak elvi lehetőség - Alapítvány: elvileg az alapító a kuratóriumi a kuratóriumi tag pedig az alapítói döntést az általános jogszabályi rendelkezés miatt megtámadhatja > ez főleg az utóbbi aligha lesz gyakran alkalmazott szabály. 76

39 II.11 Státusváltozások A.) A létesítő okirat módosítása - A létesítő okirat módosításával a Ptk. a jogi személyek általános szabályai között lényegében nem foglalkozik a jogi személyek egyes fajainál találhatók a tartalmi rendelkezések - A személyegyesülések körében általában a tag(köz)gyűlés minősített többségű (pl. kétharmados) döntése szükséges a létesítő okirat módosításához a módosítás ~ a nyilvántartásba való bejegyzéssel lesz hatályos ~ ha csak a törvény a szabály alól kivételt nem tesz 77 II.11 Státusváltozások B.) A státusváltozások további esetei - A státusváltozások további esetei: átalakulás (> II.12) egyesülés (> II.13) szétválás (> II.14) 78

40 II.12 Átalakulás A.) Az átalakulás jogi jelentése - Az átalakulás a jogi személy típusának megváltoztatását jelenti egyetemes jogutódlással itt is a tág értelemben vett társasági jog intézményéről van szó, ~ átalakulás más jogi személy típusoknál (egyesület, alapítvány, költségvetési szerv) ~ nem jöhet számításba > nem korlátlan jogi lehetőség >a végelszámolási, illetve csőd vagy felszámolási eljárás hatálya alatt álló jogi személy nem alakulhat át (3:40. ) 79 II.12 Átalakulás B.) Az átalakulás joghatásai - Jogok, kötelezettségek átszállása, az átalakuló társaság jogi sorsa: a megszűnő jogi személy összes joga és kötelezettsége (követelések, tartozások, munkáltatói jogok, kollektív szerződés, hatósági engedélyek) a nyilvántartásba való bejegyzéssel az átalakulással keletkező új jogi személyre szállnak át (3:39. ) pl. kft.-ről rt.-re stb. a bíróság ~ az átalakuló jogi személyt törli ~ az átalakulással keletkező jogi személyt egyidejűleg bejegyzi a nyilvántartásba > ha a bíróság elutasítja az átalakulást, a jogi személy a korábbi formájában működik tovább. 80

41 II.12 Átalakulás C.) Az átalakulás folyamata - Az átalakulási folyamata a személyegyesüléseknél az átalakulás a tag(köz)gyűlés határozatával indul ~ legalább háromnegyedes többséggel dönthet ~ e szabálytól a létesítő okirat érvényesen nem térhet el (bár törvény ezt kifejezetten nem mondja ki) ezt követően a társaság (szövetkezet, egyesülés) ügyvezetése köteles ~ átalakulási tervet és ~ vagyonmérleg-tervezetet készíteni ~ ezt közzé kell tenni e dokumentumok kézhezvételétől számított 30 napon belül ~ a tagoknak nyilatkozniuk kell, ha nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjai lenni ~ a törvény (hibásan) nem ír elő jogvesztő határidőt > a kiváló tagok tagsági jogviszonya az átalakulás bírósági bejegyzésével megszűnik, és velük el kell számolni 81 II.12 Átalakulás D.) Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége - Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége: az átalakulásról szóló döntést és a végleges vagyonmárleget közzé kell tenni azok a hitelezők ~ akiknek le nem járt követelései a közzététel előtt keletkeztek ~ a közzétételtől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül ha az átalakulás követelésük kielégítését veszélyezteti ~ az átalakulással létrejött jogi személytől ~ megfelelő biztosítékot követelhetnek, > pl., ha kkt. kft.-vé alakul át, hiszen megszűnik a tagok mögöttes felelőssége. a biztosíték (óvadék, zálog) tárgyában esetleg létrejövő jogvitában bíróság dönt. 82

42 II.12 Egyesülés (fúzió) A.) Az egyesülés esetei - Ptk.: 3:44. : a jogi személy más jogi személlyel (személyekkel) összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet (fúzió) - Összeolvadásnál a fúzióban résztvevő minden jogi személy megszűnik és egy új jogi személy jön létre egyetemes jogutódlással. - Beolvadásnál csak a beolvadó jogi személy(ek) szűnik(nek) meg és valamennyi beolvadó jogi személy általános jogutódja az a megmaradó jogi személy, amelyben a beolvadás történt. 83 II.12 Egyesülés (fúzió) B.) Az egyesülés a gyakorlatban - Az egyesülésre az átalakulás terv és a vagyonmérleg tekintetében az átalakulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni közös átalakulási terv készül amelyet ~ az egyesülésben résztvevő ~ minden jogi személynek el kell fogadnia a Ptk. az egyesülésben résztvevők által kötött egyesülési szerződésről nem beszél > természetesen a résztvevők köthetnek ilyet egymással - A jogi személyek alaptípusaira vonatkozó szabályok szervesen kiegészítik az egyesülés általános szabályait így pl. egyesület, illetve alapítvány csak egyesülettel, illetve alapítvánnyal fuzionálhat - A társaságok egyesülése versenykorlátozó hatással járhat a versenytörvény szabályait is figyelembe kell venni a fúziónál esetlegesen a Gazdasági Versenyhivatal engedélyére van szükség (1996. évi LVII. törvény) 84

43 II.13 Szétválás A.) A szétválás esetei - A szétválás különválás vagy kiválás útján történhet > ugyancsak az átalakulás szabályainak alkalmazásával (3:45 3:47. ) - Különválás esetén az eddigi jogi személy módosult létesítő okirattal fennmarad és az eddigi jogi személy vagyonának egy részével új jogi személy alakul - A Ptk. ismer beolvadásos különválást, illetve kiválást is a különváló jogi személyek (a kiváló jogi személy) a szétválással egyidejűleg már létező más jogi személyhez csatlakoznak 85 II.13 Szétválás B.) A szétválás joghatásai - A szétváló jogi személyek jogutódjai a szétválás előtti kötelezettségekért ~ a szétválás előtt elfogadott szétválási terv szerint kötelesek helytállni ~ szétválási szerződésről a Ptk. nem beszél) de ha a kijelölt jogutód nem áll helyt ~ valamennyi szétválással keletkezett jogi személy ~ egyetemlegesen felel a hitelezővel szemben > ugyanez a helyzet az olyan kötelezettségnél is, amelyről a szétválási terv nem rendelkezik 86

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya

Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya Preambulum Tekintettel a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról;

Részletesebben

JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN

JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN Fézer Károlyi Petkó Törő JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN Debrecen, 2016. Szerzők DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ MIHÁLY, PHD DR. TÖRŐ EMESE, PHD III/3-4., IV., VI., VII/1-3.,5.

Részletesebben

Könyvvizsgálói felelősség

Könyvvizsgálói felelősség Könyvvizsgálói felelősség Összeállította: Horváth Józsefné Okl. könyvvizsgáló Hibák, csalások, hamisítások 2014.03.31. 2 Könyvvizsgálói felelősség hiba/ csalás - A könyvvizsgálati standard a könyvvizsgáló

Részletesebben

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (módosításokkal egységes szerkezetben) Jelen Alapszabályt az egyesület alapító tagjai a 2010. november 6. napján megtartott közgyűlésen az 1989. évi II. tv.,

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya

Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Délibáb Cívis Segélynyújtó és Szolgáltató Egyesület Az egyesület rövid neve: Délibáb Cívis

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben)

Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben) Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben) A Hemokromatózisos Betegek Egyesülete az Egyesület alapszabályát módosításokkal egységes szerkezetben foglalva a

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u. 1.) 2 T Á R S A S

Részletesebben

Tűzliliom Egyesület Alapszabálya

Tűzliliom Egyesület Alapszabálya Tűzliliom Egyesület Alapszabálya Alulírott személyek az alább feltüntetett helyen és napon gyűlést tartottak a Tűzliliom Egyesület elnevezésű civil szervezet létrehozása tárgyában, és egyező akaratnyilatkozattal

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezı gazdasági

Részletesebben

Tételek. A gazdasági társaságok közös szabályai. Általános rendelkezések 2009.02.11. 2009. Február 12.

Tételek. A gazdasági társaságok közös szabályai. Általános rendelkezések 2009.02.11. 2009. Február 12. Tételek A gazdasági társaságok közös szabályai 2009. Február 12. 15. A társasági jogi szabályozás funkciója 16. A szabályozási rendszer; A gazdasági társaságok fajtái 17. A Gt. általános rendelkezései;

Részletesebben

Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári

Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyv, valamint a civil szervezetekre vonatkozó hatályos

Részletesebben

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog)

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) 1. A jogrendszer felépítése, jogágak Bevezetés jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak

Részletesebben

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1.

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1. A 348/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat melléklete A(z) 256/2014 (X.31.) és 259/2014 (X.31.) számú Kgy. határozat melléklete SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA

Részletesebben

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződésének egységes szerkezetbe foglalásáról, a 17. sz. módosítás

Részletesebben

A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont

A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont 1. Az új Ptk. stabilitása alapvető érték, tehát két évvel a hatálybalépése után a koncepcionális megoldások újrakodifikálása nem indokolt. Így (függetlenül

Részletesebben

Alapítvány a Pécsi Ókeresztény Sírkamrák Megmentésére. 2015. november 4-én vastagított szedéssel megkülönböztetett módon egységes szerkezetbe foglalt

Alapítvány a Pécsi Ókeresztény Sírkamrák Megmentésére. 2015. november 4-én vastagított szedéssel megkülönböztetett módon egységes szerkezetbe foglalt Alapítvány a Pécsi Ókeresztény Sírkamrák Megmentésére 2015. november 4-én vastagított szedéssel megkülönböztetett módon egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRATA Alapítvány a Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

Részletesebben

A DIÓSJENŐI SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A DIÓSJENŐI SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A DIÓSJENŐI SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 337/2004. (XII.15.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 337/2004. (XII.15.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 337/2004. (XII.15.) számú h a t á r o z a t a az INNOHÍD Debrecen-Nyíregyháza Innovációs Részvénytársaság Alapító Okiratának jóváhagyásáról A Közgyűlés a helyi

Részletesebben

A kiadványt készítette a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

A kiadványt készítette a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A kiadványt készítette a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési (ETE) Program támogatásával Az együtt erősebbek

Részletesebben

Pótlap az Új Polgári Törvénykönyv 2013. március 5. napján lezárt kiadásához

Pótlap az Új Polgári Törvénykönyv 2013. március 5. napján lezárt kiadásához Pótlap az Új Polgári Törvénykönyv 2013. március 5. napján lezárt kiadásához A pótlap az Új Polgári Törvénykönyv, továbbá az Új Polgári Törvénykönyv átmeneti rendelkezések című kiadványok 2014. január 1.

Részletesebben

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 A munka világa HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Készítették: Kovácsné Kemény Gyöngyi I. fejezet Frecska Zoltánné II. fejezet Kapás Zsolt III. fejezet Dr. Jászka Ernő IV.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 277/2003. (X. 28.) számú. h a t á r o z a t a. a NYÍRSÉG FOGLALKOZTATÁSI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG alapításáról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 277/2003. (X. 28.) számú. h a t á r o z a t a. a NYÍRSÉG FOGLALKOZTATÁSI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG alapításáról NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 277/2003. (X. 28.) számú h a t á r o z a t a a NYÍRSÉG FOGLALKOZTATÁSI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG alapításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a NYÍRSÉG

Részletesebben

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság új szövegű Alapszabálya (T E R V E Z E T) készült a 2004. szeptember 14. napjára kitűzött rendkívüli közgyűlés írásbeli előterjesztéseként A FORRÁS

Részletesebben

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1 A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

ALAPSZABÁLY FŐVÁLLALKOZÓK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE

ALAPSZABÁLY FŐVÁLLALKOZÓK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE 1 ALAPSZABÁLY FŐVÁLLALKOZÓK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE egységes szerkezetben a 2015. június 17-i közgyűlésen, továbbá a 2016. február 18. i közgyűlésen hozott módositásokkal: a Fővárosi Törvényszék 14. Pk.

Részletesebben

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA. I. Az egyesület adatai

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA. I. Az egyesület adatai 1 A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA Az Egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

K i v o n a t. Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 2015. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 2015. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből PEST MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1364 Budapest, V., Városház u. 7. Pf. 112 K i v o n a t Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 2015. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből Tárgy: a Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A társaság cégneve, székhelye, telephelyei

ALAPÍTÓ OKIRAT. A társaság cégneve, székhelye, telephelyei ALAPÍTÓ OKIRAT Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító (a továbbiakban: alapító) abból a célból, hogy Pécs városában a színházi kultúra és az előadóművészet fejlesztését támogassa a Polgári Törvénykönyvéről

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 101/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére Tárgy: Javaslat önkormányzati tulajdonú közhasznú gazdasági társaságok

Részletesebben

Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata

Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata A társaság valamennyi részvényének megvásárlása folytán egyszemélyessé vált Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata (a korábbi alapszabály változásokkal

Részletesebben

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE KKT 88. (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

Az SZMSZ célja: hogy a KFT gazdasági-jogi helyzetét az ügyviteli irányításának módját egységes, áttekinthető rendszerben foglalja össze.

Az SZMSZ célja: hogy a KFT gazdasági-jogi helyzetét az ügyviteli irányításának módját egységes, áttekinthető rendszerben foglalja össze. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1./ Az SZMSZ meghatározza a KFT jellemző adatait, a KFT jogállását és irányítási rendszerét, megszabja szervezeti felépítését, függelmi és együttműködési kapcsolatokat, előírja a szervezeti

Részletesebben

A VONESZO HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKET SEGÍTŐ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA

A VONESZO HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKET SEGÍTŐ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA A VONESZO HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKET SEGÍTŐ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA - VÁLTOZÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN - Alulírott Alapító, a korábbiakban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A F.

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE A L A P S Z A B Á L Y I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete (a továbbiakban Egyesület) a Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

Typotex Kiadó. Tárgymutató

Typotex Kiadó. Tárgymutató Tárgymutató 1952. évi III. törvény 53, 164, 250 1988. évi VI. törvény 19 1994. évi LXXI. törvény 54 2005. évi LXXXIII. törvény 51 2010. évi CXXX. törvény 28 2013. évi V. törvény 9, 19, 87, 98, 109 A abszolút

Részletesebben

A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület ALAPSZABÁLYA 2015. DECEMBER 7-TŐL egységes szerkezetben

A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület ALAPSZABÁLYA 2015. DECEMBER 7-TŐL egységes szerkezetben A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület ALAPSZABÁLYA 2015. DECEMBER 7-TŐL egységes szerkezetben Az alapító tagok az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

Előterjesztés Bicskei Üdülőtábor és Uszodaüzemeltető Nonprofit Kft alapító okiratának módosításáról

Előterjesztés Bicskei Üdülőtábor és Uszodaüzemeltető Nonprofit Kft alapító okiratának módosításáról Előterjesztés Bicskei Üdülőtábor és Uszodaüzemeltető Nonprofit Kft alapító okiratának módosításáról 1. előterjesztés száma: 81/2016 2. előterjesztést készítő személy neve: dr. Hekman Tibor, 3. előterjesztést

Részletesebben

3. melléklet A Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. ALAPÍTÓ OKIRATA módosítás

3. melléklet A Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. ALAPÍTÓ OKIRATA módosítás 3. melléklet A Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ALAPÍTÓ OKIRATA módosítás Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése V-133/2876/2012.sz. határozatával az Államháztartásról

Részletesebben

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi

Részletesebben

I. AZ EGYESÜLET ADATAI

I. AZ EGYESÜLET ADATAI Családokért Határon Innen és Túl Egyesület Székhely: 2095 Pilisszántó, Vörösmarty utca 30. Elnök:Deák Zsuzsanna Tünde e-mail:borokamesei@gmail.com ALAPSZABÁLY módosítás Családokért Határon Innen és Túl

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2004. április 16.) S z e g e d 1 P R E A M B U L U M A gazdálkodó szervezetek

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2006. október 16.) Szeged 1 PREAMBULUM A gazdálkodó szervezetek és a

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat a Salgótarján Jövőjéért Közalapítvánnyal kapcsolatos döntés meghozatalára

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat a Salgótarján Jövőjéért Közalapítvánnyal kapcsolatos döntés meghozatalára Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 14509/2015. Javaslat a Salgótarján Jövőjéért Közalapítvánnyal kapcsolatos döntés meghozatalára Tisztelt Közgyűlés! 2014. március 15-én hatályba lépett

Részletesebben

2.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint alapító részvényes elfogadja a

2.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint alapító részvényes elfogadja a 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az egészségügyi szakellátás feladatának 2008. április 1-jétől történő ellátására Sümeg Város Önkormányzatával közösen megalapítja

Részletesebben

A Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesület Alapszabálya. módosításokkal egységes szerkezetben

A Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesület Alapszabálya. módosításokkal egységes szerkezetben A Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesület Alapszabálya módosításokkal egységes szerkezetben Az alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 10. számú napirendi pontja

Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 10. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 10. számú napirendi pontja Javaslat a Tolnáért - Tolna Megyei Térségfejlesztési Nkkft. szervezeti és működési szabályzatának

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 133/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére Tárgy: Javaslat az önkormányzat tulajdonában álló FEV IX. Zrt.

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Dr. Pecsenye Csaba Általános rendelkezések Egységes jogi személy szabályozás Joganyag megismerés módja Ptk. Jogi személyek általános része Jogi személyek különös része Gazdasági társaságok általános része

Részletesebben

Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye, fióktelepe

Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye, fióktelepe Alapító okirat Alulírott alapító a következők szerint állapítja meg a KAPUVÁRI HŐSZOLGÁLTATÓ Korlátolt Felelősségű Társaság alapító okiratát, a 2013. évi V. törvény rendelkezéseinek megfelelően. 1. A társaság

Részletesebben

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016. február 22-én megtartandó rendkívüli közgyűlésére

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016. február 22-én megtartandó rendkívüli közgyűlésére Synergon Informatika Nyrt. v.a. 1108 Budapest, Kozma u. 2. info@synergon.hu www.synergon.hu Telefon: 399-5500 Fax: 399-5599 Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016.

Részletesebben

Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület

Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület Alapszabály Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület Aerial Cartographic and Remote Sensing Association A Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület Alapszabálya The Statutes of the Aerial Cartographic

Részletesebben

Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete. ALAPSZABÁLYA (a változásokkal egységes szerkezetbe foglalva) TERVEZET

Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete. ALAPSZABÁLYA (a változásokkal egységes szerkezetbe foglalva) TERVEZET Az Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete ALAPSZABÁLYA (a változásokkal egységes szerkezetbe foglalva) TERVEZET I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezet neve: Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete továbbiakban: Egyesület

Részletesebben

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna 1 Általános rész Az új 2013. évi V. tv., a Ptk. rendelkezéseit a hatályba

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. Algyői Tisza Szabadidő, Sport, Környezetvédő és Rekreációs Egyesület

ALAPSZABÁLY. Algyői Tisza Szabadidő, Sport, Környezetvédő és Rekreációs Egyesület ALAPSZABÁLY Algyői Tisza Szabadidő, Sport, Környezetvédő és Rekreációs Egyesület 6750. Algyő, Bartók Béla u.7. Algyő, 2014. június 22. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Egyesület neve: Algyői Tisza Szabadidő,

Részletesebben

1. Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi tartalommal:

1. Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi tartalommal: 274/2009. (VII. 21.) ÖK Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1. Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi tartalommal: A Törökbálinti Városfejlesztő

Részletesebben

CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8.

CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8. 1 CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY Pécs, 2009. április 8. 2 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: CSALÁDVARÁZS A HARMÓNIKUS CSALÁDÉRT Egyesület

Részletesebben

Alapszabály. Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY

Alapszabály. Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY (. közgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály) BUDAPEST Alapítás éve: 1992 ÁLLAMI NYOMDA NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ

Részletesebben

A 4IG NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY

A 4IG NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY A 4IG NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály, amely a 2014. április 24-én kelt közgyűlési határozatok alapján készült,

Részletesebben

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 E szöveggel a kivonat hatályos: 2015.I.01- Elérhetőség e formában: www.maconka.hu

Részletesebben

. számú előterjesztés

. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere L~~. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a KŐKERT Kőbányai Non-profit Közhasznú Kft. Szervezeti és.működési

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA Alapszabály A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA melyet az MPRSZ Közgyűlése 2015. május hó 11.-én módosított (dőlt) és elfogadott, valamint egységes szerkezetbe foglalt I. fejezet: Név, alapadatok,

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 Hatály: 2015.XII.23. - 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 Az Országgyűlés elismerve, hogy az emberek önkéntes

Részletesebben

MAGYAR TRAUMATOLÓGUSOK ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA. I. Az Egyesület adatai

MAGYAR TRAUMATOLÓGUSOK ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA. I. Az Egyesület adatai MAGYAR TRAUMATOLÓGUSOK ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: Magyar Traumatológusok Önsegélyező Egyesülete 2. Az Egyesület székhelye: 6000 Kecskemét, Nyíri út

Részletesebben

Döntés az OTP Bank Nyrt. új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, és javaslat az Alapszabály módosítására

Döntés az OTP Bank Nyrt. új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, és javaslat az Alapszabály módosítására Döntés az OTP Bank Nyrt. új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, és javaslat az Alapszabály módosítására A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 6/2013. (III.20.) sz. taggyűlési határozat melléklete Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. március

Részletesebben

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT 1. A szervezet neve, működési területe 1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési

Részletesebben

ALAPSZABÁLY1 I. Általános rendelkezések II. Az egyesület célja és feladatai2

ALAPSZABÁLY1 I. Általános rendelkezések II. Az egyesület célja és feladatai2 ALAPSZABÁLY 1 I. Általános rendelkezések 1.1. A szervezet teljes neve: Győr-Moson-Sopron Megyei Falusi Turizmus Egyesület Rövidített neve: GyMS megyei FTE Angol nyelven: Association of Rural Tourism in

Részletesebben

Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben -

Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben - Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben - I. Általános rendelkezések A Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. 22./2015. (04.29.) sz. közgyűlési határozat szerinti módosításokkal az alábbi: I. Általános adatok

ALAPSZABÁLY. 22./2015. (04.29.) sz. közgyűlési határozat szerinti módosításokkal az alábbi: I. Általános adatok ALAPSZABÁLY A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan MűködőRészvénytársaság - melyet a Tatabányai Törvényszék Cégbírósága a cégek között 11-10-001604 számon tart nyilván egységes szerkezetű Alapszabálya

Részletesebben

Törzsbetét: A tag a törzsbetétjét, 3.000.000.- Ft készpénzt legkésőbb 2015. november 30. napjáig fizeti be a társaság pénzforgalmi számlájára.

Törzsbetét: A tag a törzsbetétjét, 3.000.000.- Ft készpénzt legkésőbb 2015. november 30. napjáig fizeti be a társaság pénzforgalmi számlájára. DOMBRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL -------------------------------------------------------------- 4492 Dombrád, Rákóczi út 36. Tel/fax: (45) 465-001, 565-002 Száma: 6404/2015. ELŐTERJESZTÉS -

Részletesebben

Veszprémi Civil Információs Centrum. Jogszabályi keretek

Veszprémi Civil Információs Centrum. Jogszabályi keretek Veszprémi Civil Információs Centrum Jogszabályi keretek A Partnerség Erősítése ÁROP-1.1.14-2012-2012-0011 azonosítóhoz tartozó projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásának teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

Alapítói ( tulajdonosi ) határozat

Alapítói ( tulajdonosi ) határozat Alapítói ( tulajdonosi ) határozat Melynél fogva alulírott Várfi András polgármester, mint a Gyomaendrőd Város Önkormányzatának törvényes képviselője kijelentem, hogy a Gyulai Törvényszék Cégbírósága előtt

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Ignácz László Tamásné (ln: Horváth Edit) Anyja neve: Tóth Margit Lakcím: 4600 Kisvárda, Virágh Ferenc utca 87.

Ignácz László Tamásné (ln: Horváth Edit) Anyja neve: Tóth Margit Lakcím: 4600 Kisvárda, Virágh Ferenc utca 87. A Szeretet hatalma Alapítvány módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Alulírott alapító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: A Komló és Térsége Tűzvédelméért Közalapítvány Alapító Okiratának

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. február 9-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. február 9-i rendes ülésére 18. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 9-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvári Művelődési Ház NKft. javadalmazási szabályzata,

Részletesebben

BALASSI BÁLINT BAJTÁRSI EGYESÜLET

BALASSI BÁLINT BAJTÁRSI EGYESÜLET sz. példány BALASSI BÁLINT BAJTÁRSI EGYESÜLET MŰKÖDÉSI ALAPSZABÁLYA BUDAPEST 2013. 12. 06. (2011. 01. 19.) ph. Szekeres István elnök 2 I. fejezet 1. Az egyesület neve, székhelye, státusza 1) Az egyesület

Részletesebben

10. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez - átdolgozva AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

10. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez - átdolgozva AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 10. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez - átdolgozva AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény rendelkezéseinek

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/102-19/2014. SÜRGŐS minősítésű indítvány E L Ő

Részletesebben

A SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

A SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA Jelen okirat a Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

EGYESÜLÉS EGE SZÖVETKEZET SCE (európai szövetkezet) Gazdasági társaságok

EGYESÜLÉS EGE SZÖVETKEZET SCE (európai szövetkezet) Gazdasági társaságok TÁRSULÁSOK EGYESÜLÉS EGE SZÖVETKEZET SCE (európai szövetkezet) Gazdasági társaságok GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK Alapítható: bt. kkt. kft. rt. Nem alapítható, de működhet a közös vállalat 2015.IX.1. 1 2015.IX.1.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT OKIRATA

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT OKIRATA Melléklet a 322/2014. (X. 30.) számú önkormányzati határozathoz ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT OKIRATA A Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete - az Önkormányzatot

Részletesebben

Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő

Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő és Fogyasztó Szövetkezet 9400 Sopron, Baross út 20. ALAPSZABÁLY Az alapító tagok a 2010. április 10-i alakuló közgyűlésükön elhatározzák, hogy a szövetkezetekről

Részletesebben

Füzesgyarmat Város Önkormányzat Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) 491-956 Fax: 491-361

Füzesgyarmat Város Önkormányzat Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) 491-956 Fax: 491-361 Füzesgyarmat Város Önkormányzat Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) 491-956 Fax: 491-361 ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. március 31-én tartandó ülésére. A Füzesgyarmati

Részletesebben

- 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET)

- 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET) - 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET) A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII.

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 4. előad

ÜZLETI JOG I. 2013/14 4. előad ÜZLETI JOG I. 2013/14 4. előad adás Jogviszonytan Jogalkalmazás a közigazgatk zigazgatásban 1 Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan B.) Államtan I. Jogviszonytan

Részletesebben