TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN"

Átírás

1 TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

2 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség jellemzõi Jogforrások: a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény (Alkotmány), b) a Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény (Ptk.). 1. A polgári jogi jogviszony alanyai A polgári jogi jogviszony alanyai alatt értjük mindazokat a személyeket, akiknek, illetve amelyeknek a Ptk. a vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. E személyek tehát polgári jogokat szerezhetnek, gyakorolhatnak, valamint ilyen kötelezettségeket vállalhatnak. A Ptk. elsõ részében található bevezetõ rendelkezése [1. (1) bekezdése] szerint e személyek körébe tartoznak: az állampolgárok, az állami szervezetek, az önkormányzati szervezetek, a gazdasági szervezetek, a társadalmi szervezetek, más személyek. Az elõbbi személyek szûkebben a következõ csoportokba sorolhatók: természetes személyek (az állampolgárok, mint emberek), jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek. A Ptk. a második részében általánosságban nevesíti a jogi személyiségû szervezetek típusait [28. (3) bekezdése]. Ezek a következõk: az állami szervezetek, az önkormányzati szervezetek, a gazdasági szervezetek, a társadalmi szervezetek, más egyéb szervezetek. A Ptk. ugyancsak második része tartalmazza a jogi személyiségû szervezetek egyes fajtáit, és azok többségének csak a legalapvetõbb szabályait. A fajták többségének jogi személyiségérõl, és részletes szabályairól külön jogszabályok szólnak. A Ptk.-ban nevesítve található egyes fajták a következõk: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a költségvetési szerv, a szövetkezet, a jogi személyiségû gazdasági társaságok. a közhasznú társaság, az egyesület és a köztestület, a sportági országos szakszövetség, egyes jogi személyek vállalata, 82

3 a leányvállalat, az alapítvány, az egyesülés. A jogi személyek körébe tartozik az állam is, mert a Ptk. a vagyoni viszonyok alanyaként jogi személynek ismeri el [28. (1) bekezdése]. A Ptk. más részében találunk jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteket. Pl. a kötelmi joggal foglalkozó negyedik részben kapott helyet a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, valamint a társasház-közösség. Ezekre vonatkozóan a Ptk. szintén csak az alapvetõ szabályokat határozza meg, a részletszabályokat már külön jogszabályok tartalmazzák. A polgári jogi jogviszony alanyait megkülönböztetjük a jogképesség és a cselekvõképesség szerint is. Ilyen szempontból minden alany általánosan azonos jellemzõje a jogképesség, míg az embernek, mint természetes személynek velejárója a cselekvõképesség is, amelynek különféle kategóriái vannak. A cselekvõképesség szerinti kategóriákba az életkor, az ügyek viteléhez szükséges belátási képesség alapján történik a besorolás. A Ptk. személyekkel foglalkozó második részében találhatók meg az emberre és a jogi személyekre vonatkozó elõírások. A következõkben csak ezeket tekintjük át, nem kitérve a jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó alapvetõ rendelkezésekre. Az ember, mint jogalany tekintetében a jogképességére és a cselekvõképességére vonatkozó ismereteket együtt mutatjuk be. 2. A jogképesség és a cselekvõképesség jellemzõi 2.1. Az ember, mint jogalany Az ember jogképessége Az Alkotmány és a Ptk. szerint a Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. Ez azt jelenti, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképesség minden embert életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül megillet és egyenlõ. A jogképességrõl nem lehet lemondani, a jogképességet korlátozó szerzõdés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A jogképesség kezdete élve születés esetén a fogamzás idõpontja. Ez törvényi vélelem alapján a születéstõl visszafelé számított háromszázadik nap, amelybe a születés napja beszámít. A jogképesség megszûnésének esetei: az elhalálozás, vagy az eltûnés miatt holttá nyilvánítás, amelyhez ha bekövetkeznek a Ptk.-ban meghatározott feltételek bírósági határozatra van szükség. Mindkét eset bekövetkezése jogszüntetõ tény, mert az elhalt, illetõleg a holtnak nyilvánított személy jogi, ezen belül a vagyonjogi viszonyai megszûnnek Az ember cselekvõképessége a) A teljesen cselekvõképes ember Teljesen cselekvõképesnek számít az az ember, akinek cselekvõképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki, azaz ilyen a 18. életévét betöltött nagykorú, ha az ügyeinek vi- 83

4 teléhez szükséges belátási képességének fogyatékossága miatt õt a bíróság gondnokság alá nem helyezte. E feltételeknek megfelelõ személy maga köthet szerzõdést vagy tehet más jognyilatkozatot. b) A kiskorúság miatti korlátozott cselekvõképesség, illetve cselekvõképtelenség Kiskorú az, aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötésnek fõszabály szerint nagykorúsító joghatása van. ba) A kiskorúság ténye miatti korlátozott cselekvõképesség E kategóriába tartozik, aki 14. életévét már betöltötte és nem cselekvõképtelen. E személy jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselõjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Erre akkor nincs szükség, ha jogszabály így rendelkezik. Ha a korlátozottan cselekvõképes kiskorú teljesen cselekvõképessé válik, már maga dönt a függõ jognyilatkozatainak érvényességérõl. bb) A kiskorú cselekvõképtelensége a kiskorúságának ténye és a korlátozott cselekvõképességének kizárása miatt E kategóriába tartozik az a kiskorú, aki 14. életévét még nem töltötte be, továbbá az a 14. életévét betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvõképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Az ilyen személyek jognyilatkozata semmis, nevükben törvényes képviselõjük jár el, kivéve azokat az eseteket, amelyeket a Ptk. meghatároz. Egyes esetekben a törvényes képviselõ jognyilatkozatai csak akkor válnak érvényessé, ha azokat a gyámhatóság jóváhagyta. Erre nincs szükség, ha bírósági vagy közjegyzõi határozattal már elbírált jognyilatkozatról van szó. c) A nagykorú korlátozott cselekvõképessége és a cselekvõképtelensége ca) A korlátozottan cselekvõképes nagykorú Ide tartozik az a személy, akit a bíróság ilyen hatállyal a Ptk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén korlátozó gondnokság alá helyezett. A bíróság azt a nagykorú személyt helyezi cselekvõképességet korlátozó gondnokság alá, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy idõszakonként visszatérõen nagymértékben csökkent. Elõfordulhat, hogy a belátási képesség korlátozottsága csak részleges. Ez esetben a nagykorú gondnokolt minden olyan ügyben önállóan tehet jognyilatkozatot, amely ügy tekintetében a cselekvõképességét a bíróság az ítéletében nem zárta ki. A részleges korlátozottsággal kapcsolatos ügycsoportokat a Ptk. tartalmazza [14. (6) bekezdése]. A korlátozó gondnokság alatt álló személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. Ez alól a Ptk.-ban vannak kivételek [14/B. (2) bekezdése]. A korlátozottan cselekvõképes személy cselekvõképessé válásával már maga dönt a függõ jognyilatkozatainak érvényességérõl. cb) A cselekvõképtelen nagykorú Ide az a nagykorú tartozik, akit a bíróság ilyen hatállyal a Ptk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén cselekvõképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A bíróság azt a nagykorú személyt helyezi cselekvõképességet kizáró gondnokság alá, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik. E személy jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. Ez alól a Ptk.-ban szintén van kivétel [15/A. (2) bekezdése]. Egyes esetekben a cselekvõképtelen személy gondnokának, korlátozott cselekvõképesség esetén az érintett személynek és gondnokának a Ptk.-ban meghatározott ügyekben [16. 84

5 (1) bekezdése] tett jognyilatkozatai csak akkor válnak érvényessé, ha azokat a gyámhatóság jóváhagyta. Ilyen jóváhagyásra a Ptk.-ban írt több esetben viszont nincs szükség (pl. ha bírósági vagy közjegyzõi határozattal már elbírált jognyilatkozatról van szó.) d) A cselekvõképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvõképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg teljesen hiányzik. E személy jognyilatkozata semmis. Nem semmis viszont akkor, ha arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat az ilyen állapotú személy cselekvõképessége esetében is indokolt lett volna. 3. A jogi személyek jogképessége A jogi személyek jogképessége az emberétõl alapvetõen abban tér el, hogy a jogi személyeknek csak vagyoni jogai lehetnek. A jogi személyek jogképessége ha jogszabály másképpen nem rendelkezik kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségre, amelyek jellegüknél fogva nem csak az emberhez fûzõdhetnek. Ebbõl következõen a jogi személyeknek bizonyos mértékben személyhez fûzõdõ jogai és törvényes érdekei is fennállnak. A Ptk.-ban nevesített jogi személyekre vonatkozó szabályok alapján e személyek mindegyikének közös ismérve, hogy polgári jogilag jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak. Fõbb jellemzõik, amelyek az államra is vonatkoznak, a következõk: jogképesek, elkülönített vagyonnal rendelkeznek, mûködési céljuk van, állandó szervezettel rendelkeznek, nevükben aláírásra a képviselõjük jogosult. Az egyes jogi személyek létrejöttének és megszûnésének/megszüntetésének feltételeiben jelentõs különbségek vannak. Pl. alapítvány felszámolással nem szûnhet meg, míg ez egy gazdasági társaság esetében elõfordulhat. Ugyanakkor a jogi személyeknél általános vonások is kimutathatók. Pl. rendszerint jogszabályban meghatározott nyilvántartásba való bejegyzéssel jönnek létre, és akkor szûnnek meg, ha a nyilvántartásból a törlésük megtörténik. 6. b. Részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok fogalma és jellemzése. A részvénytársaság és a részvényes felelõsségének szabályai 15 Jogforrások: a) évi XXXIX. törvény az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl b) évi CXII. törvény: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról, c) évi XX. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról, d) évi CXX. törvény a tõkepiacról, 15 Ahol a szöveg törvényt említ, illetõleg törvényre hivatkozást tartalmaz, törvényen a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvényt kell érteni. 85

6 e) évi IV. törvény a gazdasági társaságokról, f) évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, g) évi XXVI. törvény az államot megilletõ szavazatelsõbbségi részvény jogintézményének megszüntetésérõl és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggõ módosításáról. h) évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól. 1. A részvény általános jellemzõi 16 A részvény tagsági jogokat megtestesítõ, névre szóló, névértékkel rendelkezõ értékpapír. A részvény szabadon átruházható. A részvény átruházhatóságának korlátozása harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha törvény erre lehetõséget ad. A nyilvánosan mûködõ részvénytársaság által kibocsátott részvény kizárólag névre szólóan, dematerializált módon állítható elõ és hozható forgalomba. A zártkörûen mûködõ részvénytársaság részvényei nyomdai úton vagy dematerializált formában állíthatók elõ és hozhatók forgalomba. Ez a szabály vonatkozik az ideiglenes részvényekre 17 is, mert azok is. A dematerializált részvény elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és értékpapírszámlán 18 nyilvántartott, a részvény tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség, amelynek nincs sorszáma. A tulajdonos nevét és egyértelmû azonosítására szolgáló adatait az értékpapírszámla tartalmazza. A dematerializált formában elõállított részvényrõl a kibocsátó egy példányban értékpapírnak nem minõsülõ okiratot állít ki. Az okirat tartalmazza: a tulajdonos neve kivételével a részvény jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét, a kibocsátásról szóló döntést, a kibocsátott teljes sorozat névértékét, a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását. A dematerializált részvény átruházása az értékpapírszámlán történõ terhelés, illetve jóváírás útján történik. Dematerializált részvény esetén az ellenkezõ bizonyításáig azt a személyt kell a részvény tulajdonosának tekinteni, akinek értékpapírszámláján a részvényt nyilvántartják. 16 Csak azokra a jellemzõkre szorítkozva, amelyek a témakörhöz tartozó ismeretek kifejtéséhez nélkülözhetetlenek. 17 Ideiglenes részvényt a részvénytársaság alapításának, illetve az alaptõke felemelésének a cégjegyzékbe történt bejegyzése után állítanak ki arra az idõtartamra, mely alatt a részvényes a részvény teljes értékét befizeti. Az ideiglenes részvényállapot ideje alatt a részvényesi jogviszony megszûnik, ha a részvényes felszólítás ellenére sem teljesíti a vagyoni hozzájárulást. 18 Az értékpapírszámla a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. Értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás és a hitelintézet vezet. Az értékpapírszámla értékpapírszámla-szerzõdéssel jön létre. Értékpapírszámla-szerzõdéssel a számlavezetõ kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerzõdõ fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetõnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerû rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésrõl és a számla egyenlegérõl a számlatulajdonost értesíti. 86

7 2. Részvényfajta, részvényosztály Fõszabály, hogy a részvényhez azonos tagsági jogok fûzõdnek. Gondoljunk arra, hogy olyan esetben, amikor jogszabály jogot, kötelezettséget fõszabályként határoz meg, minden esetben megjelennek a kivételek, amelyek a fõszabályhoz képest a jogokat, illetve a kötelezettségeket szûkítik vagy bõvítik. Ebbõl következik, hogy a fõszabályt mindig a kivételekkel együtt kell értelmezni, illetve alkalmazni, ahogy azt a továbbiakban látni fogjuk Részvényfajta A részvénfajta, mint fogalom a részvénytársaság által kibocsátható, egymástól részben eltérõ tagsági jogokat megtestesítõ részvények megkülönböztetõ elhatárolását fejezi ki. A törvény a részvényeket öt részvényfajtába sorolja. Részvényfajták a részvények csoportjai szerint: a törzsrészvény, az elsõbbségi részvény, a dolgozói részvény, a kamatozó részvény, a visszaváltható részvény Részvényosztály Az elsõbbségi részvényfajta részvényosztályokra tagozódik aszerint, hogy az elsõbbségi részvény a törzsrészvényhez, illetve más elsõbbségi részvényhez viszonyítva milyen eltérõ, illetve további tagsági jogo(ka)t biztosít és a jog(ok) milyen feltételekkel érvényesíthetõk. Az elsõbbségi részvényfajtán belül a részvénytársaság kibocsáthat: az osztalékelsõbbséget, a részvénytársaság jogutód nélkül történõ megszûnése esetén a felosztásra kerülõ vagyonból történõ részesedés elsõbbséget (likvidációs hányadhoz fûzõdõ elsõbbség), a szavazati joggal összefüggõ elsõbbséget, vezetõ tisztségviselõ vagy felügyelõbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsõbbséget valamint elõvásárlási elsõbbségi jogot biztosító részvényeket Részvénysorozat A részvénysorozat az a részvényegység, amelybe kizárólag azonos típusú, tartalmú és mértékû tagsági jogokat megtestesítõ részvények tartoznak. A részvénysorozaton belül azonos a részvények elõállítási módjának, valamint a névértéknek és a névérték meghatározásának módja. 87

8 3. A részvények jellemzése részvényfajták szerint 3.1. Törzsrészvény A jog más részvényfajtákhoz viszonyítva, kizárásos alapon jellemzi a törzsrészvényt. Az értékpapírra vonatkozó jog szerint törzsrészvénynek kell tekinteni azt a részvényt, amely a részvényfajtákon belül nem minõsül elsõbbségi részvénynek, vagy dolgozói részvénynek, vagy kamatozói részvénynek, vagy visszaváltható részvénynek. A részvénytársaság minden más részvényfajtát megelõzve törzsrészvényt köteles kibocsátani. A részvénytársaság törzsrészvényt minimum az alaptõke (jegyzett tõke) 50 százalékát meghaladó mértékben köteles kibocsátani, illetve a tõkepiacon tartani. A társaság alapszabályában rendelkezhet arról, hogy a törzsrészvényen kívül törvényben szabályozott keretek között melyik részvényfajta szerinti részvény(eke)t bocsátja ki, és azokat hogyan kombinálja Elsõbbségi részvény Általános szabályok Az elsõbbségi részvény az a részvényfajta, amely a részvényesnek meghatározott elõnyt (többletjogot, különleges kedvezményt) biztosít más részvényfajtába sorolt részvények tulajdonosaival szemben. Elsõbbségi részvényt kibocsátani nem kötelezõ, hanem lehetõség. A nyilvánosan mûködõ részvénytársaság nem bocsáthat ki olyan elsõbbségi részvényt, amely több részvényosztályba tartozó elsõbbségi jogosultságot együttesen testesít meg. E rendelkezés alól kivételt képez az a megengedõ szabály, mely szerint a társaság kibocsáthat osztalékelsõbbségre és a likvidációs hányadhoz fûzõdõ elsõbbségre vonatkozó jogosultságokat együttesen megtestesítõ részvényeket. A zártkörûen mûködõ részvénytársaság viszont jogosult alapszabályában olyan elsõbbségi részvény kibocsátásáról rendelkezni, amely több részvényosztályba tartozó elsõbbségi jogosultságot együttesen testesít meg. A részvénytársaság: az osztalékelsõbbségi, valamint a részvénytársaság jogutód nélkül történõ megszûnése esetén a felosztásra kerülõ vagyonból történõ részesedés elsõbbségi (likvidációs hányadhoz fûzõdõ elsõbbség), továbbá az elõvásárlási jogot biztosító részvényhez kapcsolódó szavazati jogot alapszabályában korlátozhatja vagy kizárhatja. Ha a részvénytársaság a korlátozásokat nem alkalmazza, akkor az elsõbbségi részvényhez fûzõdõ szavazati jog a szavazati joggal összefüggõ elsõbbség kivételével a részvény névértékének megfelelõen kerül megállapításra. A részvénytársaság az alapszabályában rendelkezhet olyan elsõbbségi részvényosztályba tartozó részvénysorozat kibocsátásáról, amelynek részvényeit a részvényes vagy a részvénytársaság kérésére, az alapszabály elõírásainak megfelelõen, más elsõbbségi részvényosztályba tartozó részvényre vagy törzsrészvényre kell átcserélni. 88

9 Osztalékelsõbbséget biztosító részvény Mindenek elõtt határozzuk meg az osztalék forrását! Az osztalék forrása a részvénytársaság tárgyévi adózott eredménye, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménye. Ebbõl a forrásból a részvényeseknek osztalék azonban akkor fizethetõ, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tõke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tõke összege alá. Ezt a jegyzett tõke védelmét szolgáló szabályt, az osztalékelsõbbséget biztosító részvénnyel rendelkezõkre is alkalmazni kell. Ha az osztalék fizetésének nincs akadálya, akkor a rendelkezésre álló forrásból elõször az osztalékelsõbbséget biztosító részvénnyel rendelkezõk részére kell az alapszabályban meghatározottak szerint számított osztalékot kifizetni, majd ezt követõen lehet a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeseknek osztalékot fizetni a még rendelkezésre álló forrás erejéig. Nem vész el az osztalékelsõbbségi jog, ha az adott évben az osztalék fizetésére jogszerûen rendelkezésre álló forrás nem volt elegendõ az osztalékelsõbbséget biztosító részvények után járó osztalék kifizetésére, vagy bármely más okból a részvénytársaság nem fizetett osztalékot. Ilyen esetben a következõ évben más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényekre a részvénytársaság csak akkor fizethet osztalékot, ha az osztalékelsõbbséget biztosító részvények után járó, elmaradt osztalék maradéktalanul kifizetésre került. Az alapszabály azonban ettõl eltérõen is rendelkezhet. Az osztalékelsõbbségi részvényhez fûzõdõ kedvezmények igénybevételére vonatkozó szabályokról a részvénytársaság alapszabályában rendelkezik A részvénytársaság jogutód nélkül történõ megszûnése esetén a felosztásra kerülõ vagyonból történõ részesedés elsõbbséget (likvidációs hányadhoz fûzõdõ elsõbbség) biztosító részvény A részvénytársaság jogutód nélküli megszûnése esetében (felszámolás, végelszámolás) a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont törvény eltérõ rendelkezése hiányában fõ szabály szerint a részvényesek között részvényeik névértékének arányában kell felosztani, illetve kiadni. Másképpen kell eljárni, ha a részvénytársaság likvidációs hányadhoz fûzõdõ elsõbbségi jogot biztosító részvényeket is kibocsátott. Ilyen esetben a részvényhez fûzõdõ jog alapján, az eljárás befejezése után a részvényeseknek felosztható vagyonból elõször a likvidációs elsõbbségi részvénnyel rendelkezõ részvényeseket kell kielégíteni. A részvénytársaság alapszabályában rendelkezik arról, hogy a likvidációs hányadhoz fûzõdõ jog milyen arányú és/vagy értékû elsõbbséget jelet Szavazati joggal összefüggõ elsõbbséget biztosító részvény Fõszabály: a részvényest a részvénye után megilletõ szavazati jog mértéke a részvény névértékétõl függ. Azonos névértékû részvények azonos szavazati jogot biztosítanak. A törvény megengedõ rendelkezése vagy felhatalmazása alapján a fõszabálytól el lehet térni. Az eltérés megnyilvánulhat a szavazati jogok korlátozásában vagy többszörös szavazati jog biztosításában. Példa a szavazati jog korlátozására: nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. 89

10 Többszörös szavazati jogot szavazatelsõbbségi részvény biztosíthat. A többszörös szavazati jog biztosítása esetén a részvényes szavazati joga felfelé eltér a névérték arányos szavazati jogtól. Például 1000 forint névértékû szavazatelsõbbségi részvény, amely névérték arányosan egy szavazatot jelentene a társaság közgyûlésén, a részvényhez kapcsolódó szavazatelsõbbségi jog alapján a részvényes szavazaterejét megtöbbszörözi. Egy szavazatelsõbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jog azonban nem haladhatja meg a névértékhez igazodó szavazati jog tízszeresét. Fokozza a szavazatelsõbbségi részvénnyel rendelkezõ részvényeseknek a közgyûlési határozatok meghozatalára gyakorolt befolyását, ha az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a közgyûlés csak a szavazatelsõbbséget biztosító részvényekkel rendelkezõ részvényesek egyszerû többségének igenlõ szavazata mellett hozhat határozatot. A zártkörûn mûködõ részvénytársaság alapszabályában úgy is rendelkezhet, hogy szavazatelsõbbséget biztosító részvénybõl egy részvény kerül kibocsátásra, Ezt a részvényt nevezik vétójogot megtestesítõ szavazatelsõbbségi részvénynek, a gyakorlatban aranyrészvénynek. Az alapszabály határozza meg azokat az eseteket, amelyekre az aranyrészvénnyel rendelkezõ részvényes igenlõ szavazata nélkül határozat nem hozható. Ilyen eset lehet például: az alaptõke felemelése, leszállítása, vagy az egyes részvényfajtákhoz fûzõdõ jogok megváltoztatása, vagy a társaság más társasággal való egyesülése, beolvadása, szétválása, más gazdasági társasági formába történõ átalakulása, illetõleg jogutód nélküli megszûnése. Ne felejtsük el azt is megemlíteni, hogy a privatizációs törvényben 19 foglaltak alapján az állam javára biztosított szavazatelsõbbségi részvényt (aranyrészvényt)a gazdasági társaság legfõbb szerve köteles volt megszûntetni és a társaság alapszabályát ennek megfelelõen módosítani Vezetõ tisztségviselõ vagy felügyelõbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsõbbségi jogot biztosító részvény Kizárólag a zártkörûen mûködõ részvénytársaságnál bocsátható ki ilyen részvény. A vezetõ tisztségviselõ kijelölésére vonatkozó elsõbbségi részvény alapján a részvényesek az alapszabályban meghatározott módon és eljárási rendben jogosultak az igazgatóság egy vagy több tagjának, de legfeljebb az igazgatósági tagok egyharmadának a kijelölésére. Az így kijelölt igazgatósági tagok az igazgatóság tagjává válnak. Az elsõbbségi részvényesek jogosultak az általuk kijelölt igazgatósági tagokat a részvénytársaság alapszabályában meghatározott esetekben visszahívni. Ha a kijelölésre jogosult elsõbbségi részvényesek ezt elmulasztják, a visszahívásról a közgyûlés dönt. Visszahívás esetén az elsõbbségi részvényesek jogosultak új vezetõ tisztségviselõt kijelölni. Vezetõ tisztségviselõ kijelölésére vonatkozó elsõbbségi részvény nem bocsátható ki, ha a részvénytársaságnál az igazgatóság jogkörét vezérigazgató gyakorolja. A vezetõ tisztségviselõ kijelölésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerûen alkalmazni a felügyelõbizottsági tag kijelölésére, illetve visszahívására is. 19 Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló évi XXXIX. törvény 7. -ának (5) bekezdés. 20 A szóban lévõ aranyrészvény jogintézményét megszûntetõ törvény: évi XXVI. törvény az államot megilletõ szavazatelsõbbségi részvény jogintézményének megszüntetésérõl és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggõ módosításáról. 90

11 Elõvásárlási jogot biztosító részvény Elõvásárlási jogot biztosító részvény a részvényesnek a részvénytársaság által kibocsátott, adásvétel útján átruházni kívánt részvények megvásárlásához biztosít elõvásárlási jogot. Ha a részvényes az átruházási szándék és a kapott vételi ajánlat feltételeinek közlésétõl számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elõvásárlási jogával nem kíván élni. Az elõvásárlási jog gyakorlásának részletes feltételeit az alapszabály állapítja meg. A nyilvánosan mûködõ részvénytársaság nem bocsáthat ki elõvásárlási jogot biztosító elsõbbségi részvényt. 4. Dolgozói részvény A részvénytársaság az alapszabály rendelkezéseinek megfelelõen a nála teljes és részmunkaidõben foglalkoztatott munkavállalók számára ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói részvény bocsáthat ki. Dolgozói részvényt kibocsátani csak az alaptõkén felüli saját tõke terhére lehet. Ingyenes a dolgozói részvény forgalomba hozatala, ha annak névértékét teljes összegben a részvénytársaság alaptõkéjén felüli saját tõkéje biztosítja. Kedvezményes a dolgozói részvény kibocsátása akkor, ha a részvény névértékének a közgyûlés által meghatározott hányadát a dolgozó megfizeti, a részvény névértékének a dolgozó által meg nem fizetett hányadát az alaptõkén felüli saját tõke biztosítja. A részvénytársaság kibocsáthat olyan dolgozói részvényt, amely a részvényesek között felosztható adózott eredménybõl az osztalékelsõbbséget biztosító részvényt követõen a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelõzõen jogosít osztalékra. Alapszabály rendelkezhet olyan dolgozói részvény kibocsátásáról is, amely vezetõ tisztségviselõ kijelölésére vonatkozó elsõbbségi jogot is megtestesít. Ha a részvénytársaság dolgozói részvényt bocsát ki, a kibocsátott részvények névértékével a társaság alaptõkéjét fel kell emelni. Dolgozói részvényt legfeljebb a felemelt alaptõke tizenöt százalékáig lehet forgalomba hozni. A dolgozói részvény csak a részvénytársaság munkavállalóira, illetve azokra a személyekre ruházható át, akik számára az alapszabály ezt a jogot a részvénytársasággal fennállt korábbi munkaviszonyukra tekintettel biztosítja. A dolgozói részvény kibocsátáskori megszerzésének és utóbb történõ átruházásának, továbbá öröklésének, bevonásának, valamint más részvénnyé történõ átalakításának részletes feltételeit a részvénytársaság alapszabálya határozza meg. Az alapszabály lehetõvé teheti, hogy dolgozói részvényt a munkavállalók meghatározott csoportjai közösen szerezhessenek. 5. Kamatozó részvény A kamatozó részvény olyan értékpapír (részvényfajta), amely a részvényesnek a részvény névértéke után, a részvényen feltûntetett módon számított kamatot biztosít. A részvénytársaság az alaptõke tíz százalékát meg nem haladó mértékben bocsáthat ki kamatozó részvényt. A részvénytársaság a kamatot a tárgyévi adózott eredménybõl, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménybõl fizeti. Nem fizethetõ a részvényesnek 91

12 kamat, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tõkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a részvénytársaság alaptõkéjét. Ha a pénzügyi fedezet biztosított, a részvényen feltüntetett kamatláb szerint számított kamat a részvényest külön közgyûlési határozat nélkül megilleti. A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fûzõdõ valamennyi jog megilleti, ideértve az osztalékhoz való jogot is. 6. Visszaváltható részvény A visszaváltható részvény olyan névre szóló részvény, amelynek alapján vagy a részvényest illeti meg az eladási jog, vagy a részvénytársaságot a vételi jog. Olyan visszaváltható részvényt is ki lehet bocsátani, amely egyidejûleg testesíti meg a vételi és az eladási jogot. A részvénytársaság csak olyan részvény vonatkozásában élhet vételi jogával vagy teljesítheti a részvényes eladási jogából fakadó kötelezettségeit, amelyekre vonatkozóan a részvényes a teljes névértéket, illetve kibocsátási értéket megfizette, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta. Nem lehet a vételi, illetve az eladási jogot gyakorolni akkor sem, ha a részvénytársaság rendeltetésszerû pénzforrás hiányában nem határozhatna osztalékfizetésrõl, vagyis nem fizethet osztalékot. A részvénytársaság a vételi vagy eladási jog gyakorlásának tényét soron kívül köteles a cégbíróságnak bejelenteni; a részvénytársaság a bejelentéssel egyidejûleg intézkedik a joggyakorlás tényének a Cégközlönyben való közzétételérõl. 7. A részvénytársaság és a részvényes felelõsségi szabályai 7.1. A részvénytáraság felelõsségi szabályai A részvénytársaság vagyonával felel a társaság kötelezettségeiért. A társaság felelõs azért a kárért, amelyet vezetõ tisztségviselõje e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott. A részvények névértéken aluli kibocsátása semmis. A névértéken aluli kibocsátásból eredõ károkért harmadik személyekkel szemben, ha a kibocsátás a cégbejegyzést megelõzõen történik, az alapítók egyetemlegesen felelnek. Ha a névértéken aluli kibocsátásra a cégbejegyzést követõen kerül sor, a felelõsség a részvénytársaságot terheli Részvényes felelõssége A részvényes kizárólag a részvény névértékének, illetõleg kibocsátási értékének a megfizetéséért tartozik kötelezettséggel a társaságnak. A részvénytársaság hitelezõi közvetlenül nem fordulhatnak a részvényeshez a még meg nem fizetett részvényellenérték befizetése végett. Erre csak a társaság jogosult és köteles a részvényesével szemben. Ezért a részvényes helytállási kötelezettsége korlátolt. A korlátolt helytállási kötelezettség alól a törvény több kivételt is megállapít. A kivételek közül kiemeljük a következõket: 92

13 a) A részvényesek korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a részvénytársasággal szemben, ha tudatosan vagy elvárható gondosság nélkül olyan határozatot hoztak, amely nyilvánvalóan sérti a társaság érdekeit, és ezzel kárt okoztak. b) A részvényest titoktartási kötelezettség terheli a részvénytársaság üzleti titkaival kapcsolatban. A részvényes a titokszegéssel a részvénytársaságnak okozott károkért a Polgári Törvénykönyv titokszegésre vonatkozó elõírása szerint felel. c) A részvényes ötéves jogvesztõ határidõn belül helytállni tartozik a részvénytársaságnak azért, hogy a társasági szerzõdésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítõvel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért. d) A részvényes, ha ideiglenes részvényét másra átruházza, a részvénytársasággal szemben az általa átvenni vállalt vagy jegyzett részvényekre teljesítendõ vagyoni hozzájárulásából eredõ tartozásáért készfizetõ kezesként felel. Az ideiglenes részvény többszöri átruházása esetén a készfizetõ kezesi felelõsség valamennyi volt részvényest egyetemlegesen terheli. e) Az ügydöntõ felügyelõbizottság által hozott ügydöntõ határozatokkal a zártkörû részvénytársaságnak okozott károkért a vezetõ tisztségviselõk és a felügyelõbizottság tagjai a társaság irányában egyetemleges felelõsséggel tartoznak a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint. f) A részvénytársaság azon részvényesei, akik korlátolt felelõsségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezõk rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszûnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A részvényes felelõssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni A társaság tisztségviselõinek felelõssége A vezetõ tisztségviselõk a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltõ személyektõl általában elvárható gondossággal és ha e törvény kivételt nem tesz a gazdasági társaság érdekeinek elsõdlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezetõ tisztségviselõk a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerzõdés, illetve a gazdasági társaság legfõbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért. A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegetõ helyzet bekövetkeztét követõen, a vezetõ tisztségviselõk ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezõi érdekeinek elsõdlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, elõírhatja a vezetõ tisztségviselõk hitelezõkkel szembeni helytállási kötelezettségét. Együttes képviseleti joggal rendelkezõ vezetõ tisztségviselõk, illetve testületi ügyvezetés esetén a vezetõ tisztségviselõk gazdasági társasággal szembeni kártérítési felelõssége a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt a testületi ügyvezetés 93

14 határozata okozta, mentesül a felelõsség alól az a részvényes, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott. A gazdasági társaság jogutód nélkül való megszûnése után a vezetõ tisztségviselõkkel szembeni kártérítési igényt a jogerõs cégbírósági törléstõl számított egyéves jogvesztõ határidõn belül a társaság cégbírósági törlésének idõpontjában tagsági jogviszonyban álló részvényesek érvényesíthetik. Ha részvényes felelõssége a gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a kártérítési igényt a részvényes a társaság megszûnésekor felosztott vagyonból az õt megilletõ rész arányában érvényesítheti. 94

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,

Részletesebben

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság új szövegű Alapszabálya (T E R V E Z E T) készült a 2004. szeptember 14. napjára kitűzött rendkívüli közgyűlés írásbeli előterjesztéseként A FORRÁS

Részletesebben

NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 337/2004. (XII.15.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 337/2004. (XII.15.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 337/2004. (XII.15.) számú h a t á r o z a t a az INNOHÍD Debrecen-Nyíregyháza Innovációs Részvénytársaság Alapító Okiratának jóváhagyásáról A Közgyűlés a helyi

Részletesebben

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 Hatályos: 2014.01.01-2014.03.15 (A hatálybalépésérıl és a végrehajtásáról szóló 1960: 11. és az 1978: 2. törvényerejő rendelettel egységes

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Dr. Pecsenye Csaba Általános rendelkezések Egységes jogi személy szabályozás Joganyag megismerés módja Ptk. Jogi személyek általános része Jogi személyek különös része Gazdasági társaságok általános része

Részletesebben

Alapszabály. Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY

Alapszabály. Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY (. közgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály) BUDAPEST Alapítás éve: 1992 ÁLLAMI NYOMDA NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ

Részletesebben

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan A Shopline-webáruház Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Alapszabálya a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan 2014. február 07. A L A P S Z A B Á L Y A Fővárosi Bíróság,

Részletesebben

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1.

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1. A 348/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat melléklete A(z) 256/2014 (X.31.) és 259/2014 (X.31.) számú Kgy. határozat melléklete SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA

Részletesebben

BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA

BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek a Groupama Biztosító Zrt. GB527 jelű Groupama Bázis-E Egyszerűsített

Részletesebben

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás szabályai A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás fogalmáról a pénztartozás tana igen nagy részben a pénzfélék

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és

Részletesebben

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1 / 223 2016.04.20. 12:09 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2016.01.01 2016.04.30 132 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény

Részletesebben

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog)

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) 1. A jogrendszer felépítése, jogágak Bevezetés jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

HÍRLEVÉL 2014/1. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben

HÍRLEVÉL 2014/1. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben HÍRLEVÉL A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben 2014/1 Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2014. március 15-én lép hatályba, amely

Részletesebben

2009. évi CXXII. törvény. a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről 1

2009. évi CXXII. törvény. a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről 1 Magyar joganyagok - 2009. évi CXXII. törvény - a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről 1. oldal 2009. évi CXXII. törvény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok 8. Cím Biztosítási szerzıdések I. Fejezet Közös szabályok 5:360. [A biztosítási szerzıdés fogalma] Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

Pótlap az Új Polgári Törvénykönyv 2013. március 5. napján lezárt kiadásához

Pótlap az Új Polgári Törvénykönyv 2013. március 5. napján lezárt kiadásához Pótlap az Új Polgári Törvénykönyv 2013. március 5. napján lezárt kiadásához A pótlap az Új Polgári Törvénykönyv, továbbá az Új Polgári Törvénykönyv átmeneti rendelkezések című kiadványok 2014. január 1.

Részletesebben

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Garancia Biztosító Zrt. 1051 Budapest, Október 6. utca 20. Nyomtatványszám: 3050/2 Hatályos 2014. március

Részletesebben

C/12 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VAGYONÁRA VONATKOZÓ TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOK A TÖRZSTŐKE ÉS AZ ALAPTŐKE VÉDELME

C/12 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VAGYONÁRA VONATKOZÓ TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOK A TÖRZSTŐKE ÉS AZ ALAPTŐKE VÉDELME 12. (1) A társasági szerződésben meg kell határozni: d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; 13. (1)

Részletesebben

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből:

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2014. (V. 29.) határozata:

Részletesebben

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA WOLF THEISS HÍRLEVÉL 2016. május A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 1. ELŐTERJESZTÉS 2016. április 4.-én az Igazságügyi Miniszter egy előterjesztést nyújtott be a Kormány részére

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Otthon V. Ingóság Biztosítása

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Otthon V. Ingóság Biztosítása Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Otthon V. Ingóság Biztosítása Az Otthon V. Ingóság Biztosítás a jelen Általános és Különös feltételek szerint jön létre az AEGON Magyarország Általános Biztosító

Részletesebben

2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról

2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról 9606 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 30. szám II. Törvények 2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról ELSÕ RÉSZ A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I A S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A Szeged, 2014. november 03. A Szegedi Tudományegyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata

Részletesebben

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 1 I.ELSŐ RÉSZ

Részletesebben

Részletek a 2013. évi CCLII. törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról.

Részletek a 2013. évi CCLII. törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról. Részletek a 2013. évi CCLII. törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról. IX. Fejezet egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú, valamint közszolgálattal

Részletesebben

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 34 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról A szociális biztonság erısítése sürgetı társadalmi érdek. A szociális

Részletesebben

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. Értékpapír- és tőzsdejog I. Értékpapír Az értékpapír lényege Az értékpapírok

Részletesebben

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A 2016. április 15-i közgyűlés 6/2016.04.15. számú határozatával a módosításokkal egységes szerkezetben elfogadott Alapszabály A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT.

Részletesebben

Általános Személybiztosítási Szabályzat

Általános Személybiztosítási Szabályzat Általános Személybiztosítási Szabályzat Érvényes: 2007. június 1-jei és azt követô technikai kezdetû szerzôdésekre 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek

Részletesebben

K&H Bank Nyrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. www.kh.hu

K&H Bank Nyrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. www.kh.hu K&HFixPlusz18. zártvégû értékpapír befektetési alap elnevezésû, nyilvános, zártvégû értékpapír befektetési alap összevont tájékoztatója K&H Bank Nyrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. www.kh.hu K&HFixPlusz18.

Részletesebben

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 13050/2 Hatályos 2016. január 1-jétől

Részletesebben

Jövőidő kötött időre szóló életbiztosítás

Jövőidő kötött időre szóló életbiztosítás Jövőidő kötött időre szóló életbiztosítás szerződési feltételei Tartalom Jövőidő kötött időre szóló életbiztosítás szerződési feltételei (G0431)... 5 Fogalmak, meghatározások... 5 1. A biztosítási szerződés

Részletesebben

dr. Tomori Erika KIEGÉSZÍTÉS AZ ÉRTÉKPAPÍRJOG ÉS A TŐKEPIAC SZABÁLYOZÁSA 2014. évi KIADÁSÁHOZ 2016. május 1.

dr. Tomori Erika KIEGÉSZÍTÉS AZ ÉRTÉKPAPÍRJOG ÉS A TŐKEPIAC SZABÁLYOZÁSA 2014. évi KIADÁSÁHOZ 2016. május 1. dr. Tomori Erika KIEGÉSZÍTÉS AZ ÉRTÉKPAPÍRJOG ÉS A TŐKEPIAC SZABÁLYOZÁSA 2014. évi KIADÁSÁHOZ 2016. május 1. Tartalomjegyzék Bevezetés 4 1. Az új Ptk. és a kapcsolódó jogintézmények 4 2. Az értékpapírokra

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

2011. évi LXXV. törvény. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről

2011. évi LXXV. törvény. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről 2011. évi LXXV. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről Az Országgyűlés a korábbi időszak devizakölcsönzése következtében kialakult

Részletesebben

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. 9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel,

Részletesebben

T/8157. számú. törvényjavaslat. a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről

T/8157. számú. törvényjavaslat. a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/8157. számú törvényjavaslat a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015.

Részletesebben

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás. érvényes: 2016. január 1-től

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás. érvényes: 2016. január 1-től K&H vállalkozói vagyonbiztosítás érvényes: 2016. január 1-től tartalom ügyfél tájékoztató... 5 I. általános feltételek... 9 1.1. biztosító, szerződő, biztosított... 9 1.2. a biztosítási szerződés létrejötte...

Részletesebben

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG T E R V E Z E T! A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A 2003. 04. 23-i közgyűlésen módosításokkal egységes szerkezetben megállapított alapszabály A RÁBA Járműipari Holding Rt. Alapszabálya

Részletesebben

ERGO Klasszikus életbiztosítások. Ügyféltájékoztató. ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei

ERGO Klasszikus életbiztosítások. Ügyféltájékoztató. ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei ERGO Klasszikus életbiztosítások Ügyféltájékoztató ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei Ratio Klasszikus Életbiztosítás Különös Feltételei Ny.sz.:1001V06 DEPOZIT + Klasszikus Életbiztosítás

Részletesebben

Allianz Klasszikusok. Élet- és személybiztosítás Általános Szerzõdési Feltételek AHE-21501/2 1/20

Allianz Klasszikusok. Élet- és személybiztosítás Általános Szerzõdési Feltételek AHE-21501/2 1/20 Allianz Klasszikusok Élet- és személybiztosítás Általános Szerzõdési Feltételek 1/20 Általános Szerzõdési Feltételek az Allianz Klasszikusok élet- és személybiztosításhoz 1. A jelen Általános Szerzõdési

Részletesebben

AZ ING BIZTOSÍTÓ ZRT. 011 JELÛ BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

AZ ING BIZTOSÍTÓ ZRT. 011 JELÛ BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ING BIZTOSÍTÓ ZRT. AZ ING BIZTOSÍTÓ ZRT. 011 JELÛ BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A jelen szerzôdési feltételek (továbbiakban: feltételek vagy szabályzat) ellenkezô szerzôdéses

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u. 1.) 2 T Á R S A S

Részletesebben

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27.

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27. Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Alapszabálya 2014. május 27. Tartalomjegyzék I. fejezet... 3 A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések... 3 II. fejezet... 4 A pénztár szolgáltatásai...

Részletesebben

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

(a módosításokkal egységes szerkezetben) M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 22/2014. (VI.20.) sz. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, valamint az önkormányzat vagyonának értékesítése, illetve

Részletesebben

A K&H fix plusz öko származtatott zártvégű értékpapír befektetési alap

A K&H fix plusz öko származtatott zártvégű értékpapír befektetési alap A K&H fix plusz öko származtatott zártvégű értékpapír befektetési alap elnevezésű, nyilvános, zártvégű értékpapír befektetési alap ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓJA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által

Részletesebben

A PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA

A PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA A PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE ÉS SZÉKHELYE 1. A társaság neve: PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság

Részletesebben

2000. évi C. törvény módosításokkal * egységes szerkezetbe foglalt szövege a számvitelrõl

2000. évi C. törvény módosításokkal * egységes szerkezetbe foglalt szövege a számvitelrõl 2000. évi C. törvény módosításokkal * egységes szerkezetbe foglalt szövege a számvitelrõl A piacgazdaság mûködéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplõi számára hozzáférhetõen, döntéseik megalapozása

Részletesebben

SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON

SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON 2016 Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd 1 2016.01.27. 15:03:38 Szerzők: DR. SIKLÓSI ÁGNES DR. KARDOS BARBARA MIKLÓSYNÉ ÁCS KLÁRA DR. SZTANÓ IMRE SISA KRISZTINA DR. VERESS ATTILA

Részletesebben

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz. Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17686 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai....3 II. A

Részletesebben

Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján

Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján Időállapot: 2014-07-01-2014-12-31 Szerző: Dr.Zatik Levente, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2014-06-28 16:03:46 Tartalomjegyzék:

Részletesebben

a Takarék számlabetétre vonatkozóan Hatályos: 2014. március 21.

a Takarék számlabetétre vonatkozóan Hatályos: 2014. március 21. 7. sz. melléklet Általános Szerz dési Feltételek a Takarék számlabetétre vonatkozóan Hatályos: 2014. március 21. I. Bevezetés A Takarék számlabetét az egyéni- és társas, a jogi személyiség vállalkozások,

Részletesebben

Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató

Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató 1. Ha nemzetközi szerzôdés eltérôen nem rendelkezik, e törvény

Részletesebben

Garancia Kis- és Középvállalkozói Vagyonbiztosítás önkormányzatok részére

Garancia Kis- és Középvállalkozói Vagyonbiztosítás önkormányzatok részére Garancia Kis- és Középvállalkozói Vagyonbiztosítás önkormányzatok részére G-Kkv Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 A vagyonbiztosítás általános szerzôdési feltételei (vászf) 5 Tûz- és elemi károk biztosításának

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890)

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890) Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára, a természetes személyek adósságrendezéséről

Részletesebben

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE KKT 88. (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges

Részletesebben

Ügyféltájékoztató...3. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)...5

Ügyféltájékoztató...3. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)...5 Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató.................................................................................3 Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)..............................................................5

Részletesebben

A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI I Bevezető rendelkezések 1.1 A Santander Consumer Finance Zrt. kijelenti, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) alapítási engedélyének

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2003. évi XCII. törvény 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 2016.01.01. és 2016.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Alapelvek..................................................

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Érvénybe helyezve: 1992. szeptember 17-én az Igazgatóság által Utolsó módosítás: 2016.január 1. PILISVÖRÖSVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 1 I. ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A hitelintézet

Részletesebben

Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata

Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata A társaság valamennyi részvényének megvásárlása folytán egyszemélyessé vált Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata (a korábbi alapszabály változásokkal

Részletesebben

(módosításokkal egységes szerkezetben)

(módosításokkal egységes szerkezetben) Szank Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012.(VI.29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (módosításokkal egységes szerkezetben) Szank Községi

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezı gazdasági

Részletesebben

2016. 01. 30. MHK Jogszabály szolgáltatás

2016. 01. 30. MHK Jogszabály szolgáltatás 89/205. (XII. 22.) FM rendelet az államot megillető halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe, pályázati úton történő haszonbérbe, valamint alhaszonbérbe adásának egyes szabályairól 205.2.23 89/205. (XII. 22.)

Részletesebben

A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által meghatározott, a Társaság 2014. március 28. napján megtartott

Részletesebben

Doboz Nagyközség Önkormányzatának 5/2009. /III.20./ rendelete az önkormányzat vagyonáról

Doboz Nagyközség Önkormányzatának 5/2009. /III.20./ rendelete az önkormányzat vagyonáról Doboz Nagyközség Önkormányzatának 5/2009. /III.20./ rendelete az önkormányzat vagyonáról Doboz Nagyközség Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Tv. 79. -ának (2) bekezdés b) pontja, valamint a 80. (1)

Részletesebben

genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF)

genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF) genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) 2. oldal GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF) 8. oldal GENERTEL CASCO ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCAKF) 21. oldal

Részletesebben

Ügyféltájékoztató...3

Ügyféltájékoztató...3 Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató.................................................................................3 I. Általános rendelkezések...........................................................................5

Részletesebben

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) a Ptk-r l szóló 2013. évi V. tv.

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) a Ptk-r l szóló 2013. évi V. tv. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) a Ptk-r l szóló 2013. évi V. tv. hatályba lépésével összefügg, átmeneti és felhatalmazó rendelkezések

Részletesebben

TÁRSASHÁZKÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

TÁRSASHÁZKÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI TÁRSASHÁZKÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI A VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEI (VÁSZF) Ezen általános szerzôdési feltételek kerülnek alkalmazásra ha a különös vagy

Részletesebben

A Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek)

A Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek) A Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek) valamint a Genertel Jogvédelmi Biztosítás feltételei (GJBF) Társaságunk az ISVAP (a pénzügyi

Részletesebben

Általános Üzletszabályzata

Általános Üzletszabályzata Általános Üzletszabályzata Jelen Általános Üzletszabályzat a Mecsekvidéke Takarékszövetkezet által megkötött egyedi szerződések elválaszthatatlan részét képezi! Hatályos: 2010. június 11-től Oldal: 1/54

Részletesebben

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra CXV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 10. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. OKTÓBER 31. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett

Részletesebben

Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó. Részvénytársaság EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó. Részvénytársaság EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Részvénytársaság EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA (a módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása A Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás (továbbiakban TLK), mint csoportos biztosítás a jelen

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

Ügyféltájékoztató. Tisztelt Ügyfelünk! Biztosítónk fôbb adatai. Titok- és adatvédelem

Ügyféltájékoztató. Tisztelt Ügyfelünk! Biztosítónk fôbb adatai. Titok- és adatvédelem Ügyféltájékoztató 1 Tisztelt Ügyfelünk! Megtisztelônek érezzük, hogy biztosítási szerzôdés megkötésére irányuló ajánlatával a Groupama Biztosító Részvénytársaságot kereste meg. Ezúton tájékoztatjuk Önt

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI 1 Tartalom 1. Az egyéni vállalkozói tevékenység... 3 2. Egyéni vállalkozók bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége... 6 3. Egyéni cég alapítása... 8 4. A közkereseti (kkt.)

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételei

Általános Üzleti Feltételei A Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe Általános Üzleti Feltételei Elfogadta: Módosítva: Deutsche Bank ZRt. vezet sége 1996. augusztus 26-án (ÁBF 30/1996. sz. határozata alapján) 2002. szeptember

Részletesebben

Ügyféltájékoztató Terméktájékoztató Csoportos Kockázati Életbiztosítás Általános Feltételei Csoportos Kockázati Életbiztosítás Különös Feltételei

Ügyféltájékoztató Terméktájékoztató Csoportos Kockázati Életbiztosítás Általános Feltételei Csoportos Kockázati Életbiztosítás Különös Feltételei Csoportos Kockázati Életbiztosítás Ügyféltájékoztató Terméktájékoztató Csoportos Kockázati Életbiztosítás Általános Feltételei Csoportos Kockázati Életbiztosítás Különös Feltételei Hatályos 2016. január

Részletesebben

A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 12025/1 Hatályos

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya, a tulajdonosi jogkörök gyakorlása

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya, a tulajdonosi jogkörök gyakorlása Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelete a Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének

Részletesebben

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt.

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. Régió Fiók Lakáselőtakarékossági számla száma:... Kölcsönszám:... Kölcsön számlaszám:... Kölcsönszerződés amely egyrészről

Részletesebben

Budapest Józsefváros Önkormányzatának. 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelete

Budapest Józsefváros Önkormányzatának. 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelete Budapest Józsefváros Önkormányzatának 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelete a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának

Részletesebben

Örkényi Takarékszövetkezet. Általános Szerződési Feltételei. Lakossági folyószámlahitel-szerződésekhez

Örkényi Takarékszövetkezet. Általános Szerződési Feltételei. Lakossági folyószámlahitel-szerződésekhez Általános Szerződési Feltételei Lakossági folyószámlahitel-szerződésekhez Hatályos 2015. 11.10. napjától I. Bevezető rendelkezések 1. A lakossági folyószámlahitelek általános szerződési feltételeinek hatálya

Részletesebben

D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. A JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI - (0601) (a továbbiakban "ÁJF")

D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. A JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI - (0601) (a továbbiakban ÁJF) D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. A JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI - (0601) (a továbbiakban "ÁJF") A jelen általános szerzôdési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2006. október 16.) Szeged 1 PREAMBULUM A gazdálkodó szervezetek és a

Részletesebben

A CIB Bank Zrt. BANKSZÁMLÁKRA ÉS FIZETÉSI MŰVELETEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS ÜZLETSZABÁLYZATA. Hatályos: 2014. március 15-től

A CIB Bank Zrt. BANKSZÁMLÁKRA ÉS FIZETÉSI MŰVELETEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS ÜZLETSZABÁLYZATA. Hatályos: 2014. március 15-től A CIB Bank Zrt. BANKSZÁMLÁKRA ÉS FIZETÉSI MŰVELETEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS ÜZLETSZABÁLYZATA FOGYASZTÓK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE Hatályos: 2014. március 15-től Tartalomjegyzék 1. Bankszámlavezetés...3

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZABÁLYZATA ÉBSZ-97.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYZATA ÉBSZ-97. ÉBSZ-97 AZ ARGOSZ BIZTOSÍTÓ Rt. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS SZABÁLYZATA ÉBSZ-97. Ez a szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyeket - ellenkező szerződéses kikötés hiányában - az Argosz Biztosító

Részletesebben