2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1"

Átírás

1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 - A változások fő irányai: új szerkezet új kodifikációs technika megújult általános rész > új jogintézmények bevezetése, a szerződésszegésért való felelősség és kontraktuális felelősség szétválasztása a különös rész körében egyes szerződéstípusok elhagyásra kerülnek, s szükség szerint újabbak jelennek meg a Ptk., mint a magánjog alapvető kódexe és a hatályba lépésről rendelkező Ptké. mellett egy-egy, a kötelmi jog körébe tartozó, vagy azt jelentősen érintő kérdéskör átfogó szabályozása külön törvényekbe kerül (pl. üzleti célú bizalmi vagyonkezelés) a kódex már a hatályba lépése előtt sok ponton módosult > koncepcionális és szerkesztési hibák orvoslása, pontosítás 2

2 Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 2 - Az új Ptk. a korábbi szabályozástól eltérően a kötelmek közös szabályai között foglalja össze azokat a többségükben diszpozitív jellegű szabályokat, amelyek ~ nemcsak a szerződéses viszonyokra, ~ de egyéb kötelemkeletkeztető tényállások alapján létrejövő kötelmekre is vonatkoznak. 3 Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 3 - Az új Ptk.-ban alkalmazott kodifikációs technika: általános minden kötelemre irányadó szabályok a szerződésekre irányadó közös szabályok egy-egy Címen belül először a minden fejezetre irányadó általános szabályok az egyes szerződési altípusra vonatkozó specifikus rendelkezéseket megállapító szabályok > mindez együttesen alkalmazandó 4

3 Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 4 - A szerkezeti változtatások mellett az új Ptk. számos ponton tartalmilag is megújítja a szerződések közös szabályait. - Erős, eltérést nem engedő követelményként jelentkező fogyasztóvédelmi szabályok 5 Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 5 - A legfontosabbak változtatások: az új Ptk. elvi éllel rögzíti, hogy a felek önmagában a szerződéskötés elmaradásáért nem tartoznak egymás felé felelősséggel, a szerződési tárgyalások sikertelenségének kockázatát a normális üzleti kockázat részeként a feleknek maguknak kell viselniük általános háttérszabályokat ad a versenyeztetési eljárás útján történő szerződéskötésre; szabályozza az elektronikus úton történő szerződéskötést; 6

4 Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 6 - A legfontosabbak változtatások: az új Ptk. csoportokba rendezve és több ponton tartalmilag is módosítva szabályozza az érvénytelenségi okokat, és több vonatkozásban megreformálja az érvénytelenség jogkövetkezményeit is; tartalmazza a tisztességtelen általános szerződési feltételekkel kapcsolatos, korábban kormányrendeletben szabályozott ún. fekete és szürke listát; 7 Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 7 - A legfontosabbak változtatások: az új Ptk. új alapokra helyezi a kontraktuális kárfelelősség szabályozását, elválasztva azt a változatlanul felróhatósági (vétkességi) elven nyugvó deliktuális kárfelelősségtől; új alapokra helyezi a kellékszavatossági igényérvényesítési határidők rendszerét, kiiktatva a szabályozásból a jogvesztő határidőket; megszünteti a kellékszavatosság és a jótállás korábbi szabályai közötti indokolatlan különbségeket; 88

5 Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 8 - A legfontosabbak változtatások: az új Ptk. bevezeti a szerződés relatív szerkezetét áttörő termékszavatosság intézményét, amely a fogyasztó számára egyes szavatossági jogoknak a gyártóval vagy a forgalmazóval szembeni közvetlen érvényesítését teszi lehetővé; általános szerződésszegési szabályként fogalmaz meg több, az 1959-es Ptk.-ban egy-egy nevesített szerződéstípusra megfogalmazott, de általános érvényű szerződésszegési szabályt; feloldja a foglaló és a kötbér joggyakorlatát régóta megnehezítő szabályozási bizonytalanságokat; 9 Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 9 - A legfontosabbak változtatások: az új Ptk. (kivételekkel) általános lehetőségként biztosítja a jogok átruházását lehetővé teszi a szerződésátruházást, a jogok és kötelezettségek teljeskörű átszállását a szerződési különös rész körében a dolgok átruházására, bérletére vonatkozó szabályok alkalmazását lehetővé teszi a jogokra is 10

6 Bevezetés A Ptk. VI. könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések (Ptké.) 10 - Ha új Ptk. eltérően nem rendelkezik a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. - A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. törvény, 50. (1)-(2) bekezdés 11 Bevezetés A Ptk. VI. könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések (Ptké.) 11 - A régi Ptk. szerint keletkezett (az új Ptk. szerint fennálló kötelmekkel kapcsolatos) jogviszonyok továbbélése: főszabály: a jogviszony a régi Ptk. hatálya alá marad ~ a jognyilatkozatok által keletkeztetett tényekre, megtett jognyilatkozatokra is a rég Ptk. lesz irányadó ~ a diszpozivitás alapján azonban a felek ettől eltérhetnek, és a szerződés módosításával egyes kérdésekben a jogviszonyt az új Ptk. hatálya alá helyezhetik teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezhetik > ekkor viszont nem válogathatnak, mindazon kérdésekben, ahol az új Ptk. kogens rendelkezéseket tartalmaz, eltérően sem rendelkezhetnek, s az új Ptk.-hoz kell igazítani a hitelbiztosítékokat is (pl.: keretbiztosítási zálogjog átalakítása) 12

7 I. Kötelmi K jogi alapok 13 I. KÖTELMI K JOGI ALAPOK I.1 A kötelem A.) A kötelmi jog helye a vagyonjogban; a szerződési jog B.) A kötelem fogalmi megragadása C.) A kötelem jellemzői D.) A jogalanyok mellérendelt helyzete E.) A kötelem tartalma F.) A kötelem keletkezése G.) A kötelem alanyai 14

8 I. KÖtELMI JOGI ALAPOK I.1 A kötelem A.) A kötelmi jog helye a vagyonjogban; a szerződési jog - Vagyonjog: dologi jog (statikus) kötelmi: vagyonmozgás - A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban: a vagyoni jogok részeként a dologi jogok mellett > a szerződések joga a kötelmi jog egyik legjelentősebb, egyben legterjedelmesebb része 15 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.1 A kötelem B.) A kötelem fogalmi megragadása - Kötelem: a követelés és tartozás egysége, amelyben mellérendelt jogalanyok többnyire relatív szerkezetű általában pozitív tartalmú jogviszonyban állnak egymással, és a vagyoni értékű szolgáltatások teljesítését vagyoni szankciókkal biztosítják. 16

9 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.1 A kötelem C.) A kötelem jellemzői - Relatív szerkezet: mindig meghatározott személyek között áll fenn - Szerkezeti elemek: alany: természetes személyek és egyéb jogalanyok közvetett tárgy: valamely hagyományos vagy rendhagyó dolog közvetlen tárgy: szolgáltatás, köteles magatartás tartalma: a joghatás > a kötelezett teljesítés kényszerűsége és a kielégítés mikéntje 17 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.1 A kötelem D.) A jogalanyok mellérendelt helyzete - Mellérendelt jogalanyok: a felek jogilag egyenjogúak kölcsönösen jogokkal bírnak, kötelezettségekkel terheltek (kölcsönös érdekpozíció) > DE! lehet az egyik fél csak jogosított, a másik csak kötelezett ~ egyszemélyes dologi alapú kötelmek ~ kárkötelmek ~ jogalap nélküli gazdagodás - Követelés és tartozás egysége: ugyanaz a szolgáltatás: az egyik fél szemszögéből követelés > a másik félnél tartozás 18

10 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.1 A kötelem E.) A kötelem tartalma - Pozitív tartalom: a kötelem normái főként pozitív tartalmúak dare (adás) facere (tevés) praestare (helytállás) jellegű szolgáltatás értendő alatta > viszonylag kevés a non facere (tartózkodási jellegű) szolgáltatás 19 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.1 A kötelem F.) A kötelem keletkezése - A dinamika, mint a kötelem jellemzője: vagyonmozgás (árucsereviszonyok) a felborult vagyoni helyzet helyreállítása (reparáció) - Tipizálás: múltba néző, reparációs jellegű > korábban fennállt, nem jogszerűen megváltozott helyzetet állít vissza ~ kártérítési kötelmek ~ jogalap nélküli gazdagodás előremutató, akaratlagos jellegű kötelmek ~ szerződések ~ egyoldalú jogügyletek ~ közhatalmi aktusok 20

11 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.1 A kötelem G.) A kötelem alanyai - Az alanyok köre: mint minden jogviszonynak, a kötelmi jv.-nak is jogképességgel rendelkező jogalany lehet alanya ember (természetes személy) mesterséges jogalany, jogi személy az állam (kötelmi jogviszonyokban nem preferált) - Az alanyok érdekállása: főszabályként kétpólusú: két különböző érdekállás (hitelező-adós) > több alany is állhat kötelemben többpólusú: harmadik személy is jelen van (pl. harmadik személy javára szóló szerződés, engedményezés) azonos érdekállású: több alany, de (még) nem különböztethető meg a hitelezői és adósi pozíció (gazd. társaság alapítása, közös tulajdont létrehozó kötelmi helyzet) - Az alanyok elnevezése: alapvető érdekállásukhoz kötődik (jogosultkötelezett, hitelező-adós, károkozó-károsult, eladó-vevő, örököshagyományos) > felekről addig beszélhetünk, amíg ennek az ügylet érdekpozíciói szempontjából nincs jelentősége 21 A.) A kötelmek k közös k szabályai 22

12 Áttekintés 23 I. KÖTELMI K JOGI ALAPOK I.2 A kötelem és a kötelemkeletkeztető tényállások az új Ptk.-ban A.) A kötelem B.) Kártérítés C.) A sérelemdíj D.) A jogalap nélküli gazdagodás E.) A megbízás nélküli ügyvitel F.) Az utaló magatartás G.) Díjkitűzés H.) Kötelezettségvállalás közérdekű célra 24

13 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.2 A kötelem és a kötelemkeletkeztető tényállások az új Ptk.-ban A.) A kötelem - A kötelem: [Ptk. 6:1-6:3. ] fogalma: a kötelem ~ kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és ~ jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére a szabályozás diszpozitív jellege (a kötelmi könyvben: e törvény eltérő rendelkezésének hiányában = ha jogszabály nem tiltja...) - A leggyakoribb kötelemkeletkeztető tények > a személyhez fűződő és dologi jogok megsértésének kötelemkeletkeztető hatása szerződés károkozás személyiségi, dologi vagy más jog megsértése egyoldalú jognyilatkozat értékpapír, jogalap nélküli gazdagodás megbízás nélküli ügyvitel és utaló magatartás > a kötelem megszűnése > a Ptk. a jogutód nélküli megszűnésről is rendelkezik 25 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.2 A kötelem és a kötelemkeletkeztető tényállások az új Ptk.-ban B.) Kártérítés - A kártérítési norma tényállási elemei: új! a károkozás általános tilalma [Ptk. 6:518. ] ~ a törvény tiltja a jogellenes károkozást ~ a jogellenesség külön bizonyítása tehát szükségtelen a felelősség általános szabálya [Ptk. 6:519. ] ~ aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles megtéríteni ~ mentesül, ha bizonyítja, magatartása nem volt felróható a károkozás jogellenességének kizárása > taxáció - A kártérítési kötelezettség terjedelme [Ptk. 6:522. ] főszabály: teljes kártérítés ~ károsult vagyonában beállít értékcsökkenés ~ elmaradt vagyoni előny ~ a károsultat ért vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költségek ezt a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével általában csökkenteni kell > az előreláthatósági elv itt is érvényesül

14 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.2 A kötelem és a kötelemkeletkeztető tényállások az új Ptk.-ban C.) A sérelemdíj - A sérelemdíj: a személyiségi jog megsértésének speciális szankciója > az új Ptk.-ból kikerült nem vagyoni kártérítés szerepét veszi át a sérelmet okozó magatartás minden esetben jogellenes > személyhez fűződő jogot sért elhatárolása a kártérítéstől: a sérelemdíj ~ kompenzációs jellegű ~ preventív célzatú > nem a közérdekű bírságot helyettesítő magánjogi büntetés, hanem a nem vagyoni károk reparációja (Sárközy Tamás) 27 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.2 A kötelem és a kötelemkeletkeztető tényállások az új Ptk.-ban D.) A jogalap nélküli gazdagodás - A szabályozás jellemzői: [Ptk. 6:579-6:582. ] a régi Ptk.-hoz képest szélesebb körben fogja át a jog által nem támogatott vagyoni eltolódások kérdéseit főszabály: aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha ~ rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy ~ a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli. szerepe megnő a Ptk. rendszerében - A szubszidiárius jelleg rugalmas felfogása: alapelv: járulékos szerepet játszik a szerződéses és szerződésen kívüli jogellenes károkozó magatartáson alapuló igényekhez képest alkalmazását azonban önmagában nem zárja ki az a tény, hogy a felek között más (szerződéses) jogviszony áll fenn, BÁR! ~ a felek közötti indokolatlan vagyoneltolódást elsősorban e jogviszony alapján kell megítélni ~ ha azonban a vagyoni egyensúly nem állt helyre > az indokolatlan előny visszatérítésének nincs elvi akadálya 28

15 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.2 A kötelem és a kötelemkeletkeztető tényállások az új Ptk.-ban E.) A megbízás nélküli ügyvitel - Ptk. 6:583. : aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. - Új vonások a szabályozásban: [Ptk. 6:584-6:586. ] a felelős őrzés intézménye megszűnik > DE! a megbízás nélküli ügyvivőt a hozzá került idegen vagyon vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelés szabályai szerint ~ elkülönítési ~ őrzési kötelezettség ~ elszámolási terheli ~ kiadási > nem tartozik a megbízás nélküli ügyvivő saját vagyonába 29 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.2 A kötelem és a kötelemkeletkeztető tényállások az új Ptk.-ban F.) Az utaló magatartás - A szabályozás jellege: kiindulópont: a jogalanyok cselekvésük v. mulasztásuk jogkövetkezményeiért általában nem háríthatják át azokra, akik ennek a hatására cselekedtek az 1959-es Ptk. megoldása: a Bevezető rendelkezések között helyezte el az új Ptk. lényegesen szűkebb alkalmazási körben a kötelemfakasztó tények között helyezi el - Ptk. 6:587. : a bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. - A szűkítő értelmezés indokai és hatása: a bírói gyakorlat helytelen iránya ~ nyilvánvalóan deliktuális felelősségi tényállásokra is ~ pedig az utaló magatartás nem felelősségi tényállás az új Ptk. ~ az együttműködési/tájékoztatási kötelezettség megszegésével okozott kár megtérítését ~ a deliktuális felelősség alapján rendeli 30

16 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.2 A kötelem és a kötelemkeletkeztető tényállások az új Ptk.-ban G.) Díjkitűzés - A szabályozás jellemzői: [Ptk. 6:588. ] az új Ptk. változatlan formában tartja fenn a díjkitűzésre vonatkozó hatályos rendelkezéseket miután azonban nincs szó szerződésről ~ az egyes szerződésekre vonatkozó szabályok helyett ~ az egyéb kötelemkeletkeztető tényállások között helyezi el - Ptk. 6:588. : ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér a díjat köteles kiszolgáltatni annak, aki a teljesítményt vagy eredményt először létrehozza e kötelezettség akkor is terheli, ha a teljesítményt vagy eredményt a díjkitűzésre tekintet nélkül hozták létre > a díjkitűzés visszavonása akkor érvényes, ha a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta, és a visszavonás legalább ugyanolyan nyilvánosan történt, mint a díjkitűzés. 31 I. KÖTELMI JOGI ALAPOK I.2 A kötelem és a kötelemkeletkeztető tényállások az új Ptk.-ban H.) Kötelezettségvállalás közérdekű célra - A szabályozás jellemzői: [Ptk. 6:589-6:592. ] a szerződési elem hiánya miatt a közérdekű célra való kötelezettségvállalás is az egyéb kötelemfakasztó tények közé kerül a hatályos szabályozáshoz képest kisebb változások ~ a diszpozivitás erősítése, korlátozó rendelkezések elhagyása ~ az írásba foglalás követelményének mellőzése - Ptk. 6:589. : ha valaki kötelezettséget vállal arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott célra kell fordítani, és kijelölheti azt a személyt, akinek javára a szolgáltatást fordítani kell > az egyszeri szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást érvényesen a teljesítés előtt lehet visszavonni, ha a kötelezettség elvállalása után a kötelezett körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettségvállalás teljesítése többé el nem várható. 32

17 II. A kötelmek k közös k szabályai 33 II. I. A KÖTELMEK K KÖZÖS K S SZABÁLYAI II.1 Általános rendelkezések A.) A jognyilatkozat B.) A képviselet C.) Az elévülés D.) A tartozáselismerés és az egyezség II.2 Többalanyú kötelmek II.3 A kötelem teljesítése A.) Általános rendelkezések B.) A pénztartozás teljesítése C.) A beszámítás és a teljesítés sajátos esetei 34

18 II. A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI II.1 Általános rendelkezések A.) A jognyilatkozat - A jognyilatkozat: [Ptk. 6:4-6:10. ] fogalma > joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat hatályosulása > a nyilatkozat a jelen lévők/távol lévők közötti voltához igazodik alakisági követelmények és érvényesség ~ az alakisági érvényességi feltétel a módosításra, megerősítésre, visszavonásra, megtámadásra, a jny. alapján létre jött jv. módosítására és megszüntetésére is irányadó ~ az írásba foglalás érvényességi feltételei értelmezés vita esetén: ~ címzett: ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett ~ nem címzett: ahogyan azt a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell a szerződésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásának előírása 35 II. A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI II.1 Általános rendelkezések B.) A képviselet - A képviselet: [Ptk. 6:11-6:20. ] tartalmilag nagyrészt változatlan szerkezetileg azonban egységesebb általános szabályok ügyleti képviselet > meghatalmazás törvényi definíciója, korlátozás, korlátozás és visszavonás harmadik személyek irányában való hatályossága Ptké: ~ a jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye alapján a Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozat érdekellentétre hivatkozással nem támadható meg ~ a Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozatok megtámadására nyitva álló határidő a Ptk. hatálybalépésekor kezdődik a képviseleti jog terjedelme (mindazon cselekmények elvégzése és jognyilatkozatok megtétele, melyek az elérni kívánt cél érdekében szükségesek) képviselet sajátos esetei > vélelmezett és látszaton alapuló képviselet kiterjesztő szabályozása, az eseti gyám és eseti gondnok megkülönböztetése 36

19 II. A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI II.1 Általános rendelkezések C.) Az elévülés - Az elévülés: [Ptk. 6:21-6:25. ] az időmúlás joghatásának meghatározása > ha jogszabály nem fűz a határidőhöz jogvesztő következményeket, elévülési természetűnek kell tekinteni (5 év) ha a Ptk. így rendelkezik, az elévült követelés is érvényesíthető bírósági eljárásban a bírósági eljárásban az elévülés nem vehető hivatalból figyelembe az elévülést a követelés csődeljárásban való bejelentése is megszakítja a korábban a szerződések összefüggésében szabályozott kérdések ide kerülnek > az 5 éves főszabály nem változik 37 II. A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI II.1 Általános rendelkezések D.) A tartozáselismerés és az egyezség - Tartozáselismerés és egyezség: [Ptk. 6:26-6:27. ] a tartozáselismerés kiemelése a szerződések közül a jognyilatkozat érvényességéhez nem megkövetelt az írásba foglalás a tartozáselismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása alacsonyabb összegben áll fenn az egyezséget korábban a Ptk. a szerződésmódosítás körében szabályozta akkor is sor kerülhet egyezségkötésre, ha csak az egyik fél enged az eredeti követeléséből 38

20 II. A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI II.2 Többalanyú kötelmek - Többalanyú kötelmek: [Ptk. 6:28-6:33. ] külön szabályozza a több kötelezettre/több jogosultra vonatkozó rendelkezéseket több kötelezett a kötelemben ~ osztható szolgáltatás meghatározása ~ különbségtétel osztott és egyetemleges kötelezettség között >utóbbinál számos pontosítás több jogosult a kötelemben ~ különbségtétel osztott és egyetemleges kötelezettség között ~ külön szabályozza a több kötelezettre/több jogosultra vonatkozó rendelkezéseket ~ az egyetemleges jogosultak egymás közötti viszonyainak szabályozása 39 II. A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI II.3 A kötelem teljesítése A.) Általános rendelkezések - Általános rendelkezések: [Ptk. 6:34-6:41. ] a teljesítés általános szabálya > tartalmi egyezőség az 1959-es Ptk.-val > elvi tétel: a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni a teljesítés ideje ~ ha a teljesítés ideje meghatározható időtűzéssel > határidő, határnap ~ ha ilyen nincs, de a szolgáltatás rendeltetéséből meghatározható > ekkor ~ ha egyik sem: a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő helye ~ főszabályként a kötelem keletkezéséhez igazodik ~ kötelezett akkori telephelye, lakóhelye ~ az új Ptk. elhagyja helyközi teljesítésre, teljesítési segédre, saját szállítóeszköz küldésére, fogyasztói szerződésre vonatkozó rendelkezéseket a teljesítési költségek viselése > kötelezett > erről a régi Ptk. nem rendelkezett 40

21 II. A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI II.3 A kötelem teljesítése B.) A pénztartozás teljesítése - A pénztartozás teljesítése: [Ptk. 6:42-6:48. ] részletes szabályozás ~ fizetés ~ idő előtti teljesítés ~ a teljesítés módja ~ elszámolás több tartozás esetén ~ kamat és késedelmi kamat fizetés: a pénz tulajdonjogának átadása mellett belép a számlára való fizetés is idő előtti teljesítés: jogosult köteles elfogadni, de kiesett kamatbevételei, költségeit kötelezettre háríthatja (kiv.: fogyasztói szerződés) főszabály a teljesítés helyének/idejének pénzneme, más pénzben esetén jegybanki árfolyam alapján fizetési késedelem szabályai: kamat és késedelmi kamat > kamat = jegybanki alapkamat > idegen pénznemre is 41 II. A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI II.3 A kötelem teljesítése C.) A beszámítás és a teljesítés sajátos esetei - A beszámítás: [Ptk. 6:49-6:52. ] a pénzkövetelések beszámítását szabályozza különösebb változások nélkül - A teljesítés sajátos esetei [Ptk. 6:53-6:57. ] bírósági letét újraszabályozása (a 27/2003. IM r. teljesítéshez kap. szabályai beépülnek a Ptk.- ba) a közjegyzői letét ~ új lehetőség > de! dematerializált értékpapír közjegyzői letét tárgya nem lehet ~ részletszabályok: Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény (Kjnptv.) újonnan beiktatott 36/L-36/O. harmadik személy részéről történő teljesítés kiegészítése, pontosítása 42

22 Kereskedelmi szerződések sek joga 2. MSC 2014 A szerződési jog alapfogalmai, rendszere. A szerződési jog alapelvei és a szerződés megkötése dr. Verebics János, PhD egyetemi 43 I. A szerződési si jog alapfogalmai, rendszere 44

23 I. A SZERZŐDÉSI SI JOG LAPFOGALMAI, RENDSZERE I.1 A szerződési jog fogalmi alapjai A.) Az akaratnyilatkozat szerződés keletkeztető ereje B.) A szerződés gazdasági tartalma, alapvető joghatása I.2 A szerződés létszakai A.) Áttekintés B.) A szerződés menete C.) A szerződés teljesítése D.) A szerződésszegés I.3 A szerződéstan különös része A.) A szerződés gazdasági alapja és a jogi konstrukció kapcsolata B.) A szerződések megkülönböztetése a főszolgáltatás jellege alapján I.4 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek A.) Adási szerződések B.) Tevékenységkifejtő szerződések C.) Használati szerződések D.) Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések E.) Új szerződéstípusok megjelenése a polgári jogban 45 I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.1 A szerződési jog fogalmi alapjai A.) Az akaratnyilatkozat szerződés keletkeztető ereje - Az akaratnyilatkozat szempontjából közelítve: minden szerződést jellemez, hogy két vagy több fél joghatás kiváltását célzó egybehangzó akaratnyilatkozata - Többletelem a kötelem-fogalomhoz képest: az előremutató kötelmi helyzetet keletkeztető KONSZENZUS 46

24 I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.1 A szerződési jog fogalmi alapjai B.) A szerződés gazdasági tartalma, alapvető joghatása - A szerződés gazdasági tartalma: a szerződésben a felek által egymásnak felkínált szolgáltatások cserélnek gazdát (árucsere) az érték-csereérték egyenlősége vélelmezett (visszterhesség és egyenértékűség) > az egyenértékűségtől azonban a felek eltérhetnek - A létrejött szerződés alapján: a felek kölcsönösen követelhetik a másik fél szolgáltatásának szerződésszerű teljesítését, és annak felróható elmaradása esetén kártérítési igényt is támaszthatnak. 47 I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.2 A szerződés létszakai A.) Áttekintés 48

25 I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.2 A szerződés létszakai B.) A szerződés menete - A szerződés menete: az egybehangzó akaratnyilatkozatok általában egy bizonyos előkészítő fázis után létrehozzák a szerződést, mely ~ vagy elvezet minden szerződési szándék céljához, a TELJESÍTÉSHEZ ~ vagy valamely jogi csonkaság folytán (érvénytelenség) NEM a szerződés menet közben maga is változásokon mehet keresztül ~ irányt változtat > módosítása ill. módosulása ~ a felek v. az egyik fél akaratából el sem jut a szándékolt célhoz (megszűnés teljesítés nélkül) 49 I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.2 A szerződés létszakai C.) A szerződés teljesítése - A szerződés teljesítése: a szerződést tárgya és tartalma szerint kell teljesíteni; vizsgálandó a teljesítés módja, helye, ideje a feltételek és választási jog megvalósulása > a szerződésszerű teljesítés az az OPTIMUM, amire a jogosult a szerződés alapján törekszik 50

26 I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.2 A szerződés létszakai D.) A szerződésszegés - Ha a szerződésszerű teljesítés úgy marad el, hogy azt jogosult nem kívánta, mert késedelemben hibás teljesítésben lehetetlenülésben teljesítés megtagadásában ölt testet > SZERZŐDÉSSZEGÉS mely OBJEKTÍV vagy SZUBJEKTÍV alapú vagyoni helytállási kötelezettséget keletkeztet - A szerződésszegés esélyének minimalizálása: készségfokozó és teljesítő képességet fokozó jogi eszközök alkalmazása 51 I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.3 A szerződéstan különös része A.) A szerződés gazdasági alapja és a jogi konstrukció kapcsolata - A szerződéskötéskor a felek (vélhetően): a gazdasági érdeküknek legmegfelelőbb, a tranzakció számára legkedvezőbb jogi konstrukciót fogják választani ez lehet ~ típusszerződés ~ vegyes (többféle szerződéstípust kombináló) szerződés ~ atipikus (nem nevesített) szerződés 52

27 I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.3 A szerződéstan különös része B.) A szerződések megkülönböztetése a főszolgáltatás jellege alapján - A főszolgáltatás jellege szerinti csoportosítás legalapvetőbben adási, tevési, használati és helytállási szerződéseket különböztet meg. 53 I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.4 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek A.) Adási szerződések - Az adási szerződések lényegét: dolog vagy jogosultság más személy részére való ~ ideiglenes (pl. kölcsön) vagy ~ végleges (pl. adásvétel) átadása, átengedése képezi > az üzleti életben tipikusan ide tartoznak a termékforgalom szerződései. 54

28 I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.4 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek B.) Tevékenységkifejtő szerződések - A tevékenységkifejtő jellegű szerződés alapján munkával, tevékenység-kifejtéssel elérhető valamilyen eredmény (vállalkozás) létrehozására vagy a lehető legnagyobb gondosság melletti ügyellátásra (megbízás) kerül sor. 55 I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.4 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek C.) Használati szerződések - Használati kötelmek az egyik fél időlegesen megkapja egy dolog használatának, esetleg hasznosításának a jogát ellenérték (bérleti díj) fejében 56

29 I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.4 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek D.) Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések - Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések: teljesítésre csak bizonyos körülmények bekövetkeztekor kerül sor (pl. káresemény esetén a biztosító fizet a károsultnak) addig azonban csak a szerződés alapján a jövőre nézve a kötelezettségvállalásért áll helyt - rendelkezésre áll. 57 I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.4 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek E.) Új szerződéstípusok megjelenése a polgári jogban - A gazdasági-társadalmi viszonyok fejlődése nyomán úgy a Polgári Törvénykönyvben, mint a Ptk.-n kívüli jogszabályokban új szerződéstípusok (pl. lízing, franchise) jelentek meg > az új Ptk.-ban új szerződéstípus bevezetésére kizárólag abban az esetben került sor, ha az önálló, más szerződésektől elkülöníthető gazdasági tartalom kimutatható volt 58

30 B.) A szerződés általános szabályai 59 II. A szerződési si jog alapelvei a szerződésk skötés 60

31 61 II. A SZERZŐDÉSI SI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSK SKÖTÉS II.1 Alapvetés A.) A szerződés B.) A szerződési jog alapelvei II.2 A szerződés megkötése A.) A szerződés létrejötte B.) A szerződés tartalma C.) Az ajánlat és az ajánlati kötöttség D.) Az ajánlat és az ajánlati kötöttség E.) A szerződés létrejötte II.3 A szerződéskötési kötelezettség A.) Esetei B.) Elzárkózás a szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve C.) Előszerződés D.) Az előszerződés megtámadása 62

32 II. A szerződési jog alapelvei - a szerződéskötés II.1 Alapvetés A.) A szerződés - A szerződés: a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből ~ kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és ~ jogosultság a szolgáltatás követelésére. [Ptk. 6:58. ] (tartalmilag a régi Ptk.-val azonos) 63 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.1 Alapvetés B.) A szerződési jog alapelvei - Az alapelvek rendszere: [Ptk. 6:59-6:62. ] csak azok szerepelnek a szerződési fejezetben, melyek erre irányadóak > alapelvi ismétlések kiiktatva szerződési szabadság - jogszabály által meghatározott szerződési tartalom visszterhesség vélelme együttműködési és tájékoztatási kötelezettség ~ a feleket már a szerződéskötés során terheli > megsértése esetén kártérítés, DE! ~ az elmaradt szerződéskötésért a felek nem tartoznak felelősséggel DE!: jóhiszeműség és tisztesség elve (Ptk. 1:3. ), elvárható magatartás elve és a felróhatóság (Ptk. 1:4., joggal való visszaélés tilalma (Ptk. 1:5. ) 64

33 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.2 A szerződés megkötése A.) A szerződés létrejötte - A szerződés létrejötte: [Ptk. 6:63-6:70. ] > a szabályozás új szerkezete a szerződés létrejöttének sémája alapján (ajánlattételtől a szerződés létrejöttéig) a szerződés megkötésének speciális szabályai nagyszámú pontosítás, fogalmak meghatározása - A szerződés a felek akaratának önkéntes, kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges nem kell megállapodni olyan kérdésben, amit jogszabály rendez [Ptk. 6:63. ] 65 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.2 A szerződés megkötése B.) A szerződés tartalma - A szerződés tartalmává válnak a felek korábbi üzleti kapcsolatai során kialakított feltételek és gyakorlatok az adott üzletágban kötött szerződések jogalanyai által széles körben alkalmazott (és az adott jogviszony szempontjából is jelentőséggel bíró) szokások is [Ptk. 6:63. ] - A feleknek az ellenszolgáltatás mértékében is meg kell állapodniuk ha ezt nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni [Ptk. 6:63. ] 66

34 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.2 A szerződés megkötése C.) Az ajánlat és az ajánlati kötöttség - Ajánlat: a szerződés megkötésére irányuló egyértelműen kifejezett és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozat. [Ptk. 6:64. ] - Aki ajánlatot tesz, nyilatkozatához kötve marad: az ajánlati kötöttség idejét az ajánlattevő meghatározhatja ha ezzel a lehetőséggel nem él, úgy ~ jelenlévők között azonnal megszűnik ~ távollévők között pedig akkor, mikor az ajánlattevő a választ > a szolgáltatás jellegére és > az ajánlat megtételének módjára tekintettel várhatta [Ptk. 6:65. ] 67 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.2 A szerződés megkötése D.) Az ajánlat és az ajánlati kötöttség - Az ajánlatot megszünteti a másik fél általi visszautasítás az elfogadó jognyilatkozat az ajánlattevő részére való elküldését megelőzően tett visszavonás > az írásban tett ajánlat csak írásban vonható vissza [Ptk. 6:65. ] - Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni DE! késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén főszabályként a szerződés nem jön létre > kivéve ~ ha azt az ajánlattevő azt mégis figyelembe kívánja venni ~ a késedelem oka a továbbítás valamely a rendes körülményektől eltérő sajátosságára volt vissza vezethető [Ptk. 6:66. ] 68

35 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.2 A szerződés megkötése E.) A szerződés létrejötte - Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. [Ptk. 6:67. ] - A szerződés akkor jön létre amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik [Ptk. 6:69. ] - Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor > a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye egyebekben pedig ~ az ajánlattevő székhelye ~ természetes személy esetén lakóhelye ~ ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. > írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni [Ptk. 6:69-6:70. ] 69 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.3 A szerződéskötési kötelezettség A.) Esetei - Szerződéskötési kötelezettség: továbbra is kivételes jogszabály erejénél fogva, illetve a felek akarata alapján (előszerződés) keletkezik - Törvény alapján keletkező szerződéskötési kötelezettség tipikus esete: közszolgáltatások esetében, a szolgáltató felé a szerződés megkötését a jogosult kezdeményezi ~ ajánlattételre hívja fel a szolgáltatót ~ az ajánlatot 30 napon belül kell megtennie a szerződés a szolgáltatás igénybe vételével is létre jöhet a szerződéskötés csak igen kivételes esetben tagadható meg ~ ha a kötelezett bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem lenne képes ~ ha a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye > ha a szerződést a felek nem kötik meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja, és annak tartalmát meghatározhatja. [Ptk. 6:71. ] 70

36 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.3 A szerződéskötési kötelezettség B.) Elzárkózás a szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve - Új!: azzal szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik szerződés létrehozásától vagy fenntartásától a bíróságtól a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával kérhető a szerződés létrehozása [Ptk. 6:72. ] 71 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.3 A szerződéskötési kötelezettség C.) Előszerződés - Előszerződés > a felek egy szerződés jövőbeni létrehozásáról fő tartalmi elemeiről is megállapodhatnak új: a bíróság a szerződést csak a felek által meghatározott lényeges feltételekkel hozhatja létre > ha a megkötni kívánt szerződésre meghatározott alakiságok érvényesek, az előszerződésre is e szabályok lesznek megfelelően irányadók [Ptk. 6:73. (1)-(2) bek.] 72

37 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.3 A szerződéskötési kötelezettség D.) Az előszerződés megtámadása - Bármelyik fél megtagadhatja a szerződés megkötését, ha az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené feltéve, hogy ~ a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható ~ a körülmények megváltozását nem ő idézte elő, és ~ a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe [Ptk. 6:73. (3) bek.] 73 II. A SZERZŐDÉSI SI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSK SKÖTÉS II.4 Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során A.) A szabályozás jellemzői B.) Felhívás ajánlattételre C.) Árra vonatkozó versenyeztetési eljárás II.5 Általános szerződési feltételek A.) Általános szerződési feltételek alkalmazása B.) A szabályozás sajátosságai C.) Feltételek ütközése D.) Általános szerződési feltételek ütközése II.6 Az elektronikus szerződéskötés II.7 A szerződés értelmezése A.) A szerződés értelmezése B.) A teljességi záradék 74

38 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.4 Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során A.) A szabályozás jellemzői - Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során: [Ptk. 6:74-6:76. ] általános háttérszabályok a közbeszerzésen kívüli eljárásokra is (de azok alapján) szabályozott kérdések: ~ felhívás ajánlattételre ~ ajánlati kötöttség ~ ár 75 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.4 Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során B.) Felhívás ajánlattételre - Ilyen értelmű felhívás esetén a meghatározott követelményeknek megfelelő legkedvezőbb ajánlat tevőjével szemben a felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli, s a szerződés megkötését csak akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte > a felhívás visszavonható, de csak a felhívásban megjelölt határidő lejártáig [Ptk. 6:74-6:75. ] 76

39 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.4 Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során C.) Árra vonatkozó versenyeztetési eljárás - Ha a versenyeztetési eljárás kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik és az ajánlattevők egymás ajánlatát ismerve tesznek ajánlatot (árra vonatkozó versenyezetési eljárás) a szerződés a nyertes kihirdetésével az elért áron létrejön [Ptk. 6:76. ] 77 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.5 Általános szerződési feltételek A.) Általános szerződési feltételek alkalmazása - A hétköznapok tömegügyleteiben, különösen a kereskedelmi adásvétel és szolgáltatások körében általában nem lehetséges, de nem is szükséges a szerződési feltételek egyedi kialkudása a szerződéseket olyan általános szerződési feltételek alapján kötik, melyeket ~ azok alkalmazója több szerződés megkötése céljából ~ egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre határozott meg, és ~ amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. > a fogyasztónak minősülő magánszemélynek a szerződési feltételek kialakításába érdemi beleszólása nincs > a kódex számos garanciális rendelkezéssel védi helyzetét 78

40 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.5 Általános szerződési feltételek B.) A szabályozás sajátosságai - Általános szerződési feltételek: [Ptk. 6:77-6:81. ] > legnagyobb részt a korábbi szabályok fenntartása, ám külön fejezetbe foglalással - Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták a fogyasztóval szembeni többletkövetelés szerződéses tartalommá válása csak kifejezett elfogadással [Ptk. 6:78-6:79. ] 79 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.5 Általános szerződési feltételek C.) Feltételek ütközése - Ütközési lehetőségek: az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér > az utóbbi válik a szerződés részévé[ptk. 6:80. ] általános szerződési feltételek ütközésekor a konfliktust fel kell oldani - Ha az általános szerződési feltételekre utalással közölt ajánlatot a másik fél saját általános szerződési feltételeivel fogadja el, és e feltételek egymással nem ellentétesek mindkét fél általános szerződési feltételei a szerződés részévé válnak [Ptk. 6:81. (1) bekezdés] 80

41 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.5 Általános szerződési feltételek D.) Általános szerződési feltételek ütközése - Ha az általános szerződési feltételek nem lényeges kérdésben eltérnek egymástól a szerződés létrejön az egymással ellent nem mondó általános szerződési feltételek válnak a szerződés részévé. - Ha pedig az általános szerződési feltételek között a szerződés lényeges kérdésében van eltérés a szerződés nem jön létre [Ptk. 6:81. (2)-(3) bekezdés] 81 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.6 Az elektronikus szerződéskötés - Elektronikus szerződéskötés: [Ptk. 6:82-6:85. ] a szerződés klasszikus elemei e technikánál is jól értelmezhetők a fogyasztóval kötött szerződéseknél: kogens szabályok > az eltérés semmis elektronikus úton tett jognyilatkozat és az írásbeliség követelménye: a kötelmi közös szabályok között - A szerződés létrejöttének jellemzői: az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni > a fél ~ mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető ~ ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül [Ptk. 6:84. ] 82

42 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.7 A szerződés értelmezése A.) A szerződés értelmezése - A szerződés értelmezése: [Ptk. 6:86. ] az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni általános szerződési feltételek > ha a feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma ~ a jognyilatkozat értelmezésére (6:8. ) vonatkozó rendelkezések és ~ a fenti, új általános értelmezési elv alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen ~ a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni ~ a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére 83 II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.7 A szerződés értelmezése B.) A teljességi záradék - Új!: teljességi záradék: ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik, de a felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők. [Ptk. 6:87. ] 84

43 Kereskedelmi szerződések sek joga 3. MSC 2014 Az ügylethez fűződő joghatás problémái: érvénytelenség, hatálytalanság, a bírósági eljárásban való érvényesíthetőség hiánya dr. Verebics János, PhD egyetemi 85 86

44 I. A szerződés érvénytelensége 87 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE I.1 Érvénytelenség megjelenési formái: a semmisség és a megtámadhatóság A.) Az érvénytelenség esetei B.) A szerződés semmissége I. C.) A szerződés semmissége II. D.) A szerződés megtámadása E.) A szerződés megtámadása az érvénytelenség megállapításának lehetséges okai I.2 A szerződési akarat hibái A.) A tévedés I. B.) A tévedés II. C.) A megtévesztés és jogellenes fenyegetés D.) Tévedés, megtévesztés, fenyegetés ingyenes szerződés esetén I.3 A szerződési jognyilatkozat hibája 88

45 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.1 Érvénytelenség megjelenési formái: a semmisség és a megtámadhatóság A.) Az érvénytelenség esetei - Az érvénytelenségnek a polgári jogban két formájával találkozhatunk: az egyik az abszolút jellegű semmisség ~ a törvényben meghatározott okok fennállásánál fogva ~ a törvény erejénél fogva érvénytelenséghez vezet a másik a megtámadhatóság ~ az érvénytelenség feltételes formája ~ a szerződés megtámadható, s csak a sikeres megtámadás következtében válik érvénytelenné az új Ptk. csoportokba rendezi (akarathibák, jognyilatkozati hibák, célzott joghatás hibái) az érvénytelenségi okokat - Az érvénytelenségtől különbözik a hatálytalanság, illetve a kikényszeríthetőség hiánya > lsd. a következőkben 89 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.1 Érvénytelenség megjelenési formái: a semmisség és a megtámadhatóság B.) A szerződés semmissége I. - A semmis szerződés megkötésének időpontjától a törvény erejénél fogva, ipso iure érvénytelen semmisségének megállapításához ~ külön eljárásra nincs szükség ~ azt a bíróság hivatalból észleli a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazását azonban az arra hivatkozó félnek kérnie kell [Ptk. 6:88. (1) bek.] - A semmisségre többé nem lehet határidő nélkül hivatkozni (határt szab: elévülés, elbirtoklás > a semmis szerződés alapján való teljesítés követelése azonban határidő nélkül kizárt) 90

46 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.1 Érvénytelenség megjelenési formái: a semmisség és a megtámadhatóság C.) A szerződés semmissége II. - A Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre törvény feljogosít > közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész is [Ptk. 6:88. (3), (4) bek.] - Ha azonban a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel ez utóbbi érvényes > kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes [Ptk. 6:88. (2) bek.] 91 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.1 Érvénytelenség megjelenési formái: a semmisség és a megtámadhatóság D.) A szerződés megtámadása - A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik > a megtámadástól függő jogi helyzet áll be, s ha a megtámadás sikerrel jár, a szerződés érvénytelensége visszamenő hatályú lesz [Ptk. 6:89. (1) bek.] - A megtámadási jog gyakorlása: megtámadásra ~ a sérelmet szenvedett fél és ~ az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik a megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül ~ a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy ~ közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. > nincs írásbeli alakszerűség követelményéhez kötve [Ptk. 6:89. (2) bek.] 92

47 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.1 Érvénytelenség E.) A szerződés megtámadása az érvénytelenség megállapításának lehetséges okai - A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő megnyílása után a szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond > írásbeli formakényszer e jognyilatkozatok vonatkozásában sem áll fenn [Ptk. 6:89. (5) bek.] - Az érvénytelenség megállapítására a Ptk.-ban meghatározott okok alapján kerülhet sor: ezek vagy a szerződési akaratban > ez a tévedés, a megtévesztés, a jogellenes fenyegetés vagy a szerződési nyilatkozatban vagy a célzott joghatásban jelentkezhetnek > az érvénytelen szerződés joghatás kiváltására nem alkalmas. 93 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.2 A szerződési akarat hibái A.) A tévedés I. - Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette > lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést [Ptk. 6:90. (1) bek.] 94

48 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.2 A szerződési akarat hibái B.) A tévedés II. - Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak a szerződést bármelyikük megtámadhatja. [Ptk. 6:90. (2) bek.] - DE! Nem támadhatja meg a szerződést az aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát ~ az ügylet sajátos, esetleg szerencseelemet is magában foglaló ~ természetének ismeretében maga vállalta. [Ptk. 6:90. (3) bek.] 95 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.2 A szerződési akarat hibái C.) A megtévesztés és jogellenes fenyegetés - A megtévesztés és kényszerítés eredménye a szerződési akarat jogellenes befolyásolása > akit a másik fél szándékos magatartásával ~ tévedésbe ejt vagy ~ tévedésben tart a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát; a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, az e hatás alatt tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja e jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha ~ a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és ~ erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett [Ptk. 6:91. (1)-(3) bek.] 96

49 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.2 Az érvénytelenség megállapításának egyes okai a Ptk.-ban D.) Tévedés, megtévesztés, fenyegetés ingyenes szerződés esetén - Ingyenes szerződés esetén az akarathiba kialakulásához vezető külső magatartások hatását a Ptk. szigorúbban értékeli: tévedés, téves feltevés vagy harmadik személy részéről történő jogellenes fenyegetés vagy megtévesztés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel [Ptk. 6:93. ] 97 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.3 A szerződési jognyilatkozat hibája - Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik DE! ha jogszabály ~ közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő ~ vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja > e kivétellel szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött > a semmisség itt utólag nem orvosolható [Ptk. 6:94. ] 98

50 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE I.4 A célzott joghatás hibája A.) A célzott joghatás hibája, mint semmisségi ok a jogszabályba ütköző szerződés semmissége B.) A jó erkölcsbe ütközés értelmezése az uzsorás szerződés semmissége C.) A feltűnő értékaránytalanság D.) Fiduciárius biztosítékok semmissége E.) Tisztességtelen általános szerződési feltétel I.5 A fogyasztó védelme - tisztességtelen szerződési feltételek A.) A fogyasztó különös jogvédelmének indokai fogyasztói jogot csorbító feltétel B.) Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben C.) A fekete lista D.) A szürke lista I. E.) A szürke lista II. 99 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.4 A célzott joghatás hibája A.) A célzott joghatás hibája, mint semmisségi ok a jogszabályba ütköző szerződés semmissége - A célzott joghatás hibája is semmisséghez vezet > lehetséges okaiként a szerződés jogszabály által tilalmazott, erkölcstelen vagy tisztességtelen volta, gazdasági tartalma, irányultsága jelentkezhet. - Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha ~ a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ~ ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása > tilos szerződés [Ptk. 6:95. ] 100

51 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.4 A célzott joghatás hibája B.) A jó erkölcsbe ütközés értelmezése az uzsorás szerződés semmissége - Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik a jó erkölcs itt a társadalom alapvető értékítéletének, általánosan elfogadott magatartásnak zsinórmértéke szerinti magatartás tanúsításának követelményét jelenti ez minden ügy konkrét összefüggésében, külön vizsgálandó [Ptk. 6:96. ] - Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél őt alapvetően kiszolgáltatottá tevő - helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki (uzsorás szerződés) > a szerződés semmis [Ptk. 6:97. ] 101 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.4 A célzott joghatás hibája C.) A feltűnő értékaránytalanság - A Ptk. a sérelmet szenvedett fél számára megtámadási jogot biztosít azonban abban az esetben, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság (feltűnő értékaránytalanság) DE! Nem támadhatja meg a szerződést az, ~ aki a feltűnő értékaránytalanságot ~ felismerhette vagy annak kockázatát vállalta. > a megtámadási jog főszabályként a szerződésben kizárható, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetében azonban nem!!! [Ptk. 6:98. ] 102

52 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.4 A célzott joghatás hibája D.) Fiduciárius biztosítékok semmissége - Semmis az a kikötés, amely a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével pénzkövetelés biztosítása céljából ~ tulajdonjog, ~ más jog vagy követelés átruházására, ~ vételi jog alapítására irányul [Ptk. 6:99. ] - A fiduciárius biztosítékokat a Ptk. azért tekinti érvénytelennek, mert azokkal a hitelező az adós rovására több jogot (a legteljesebb jogi hatalmat biztosító tulajdonjogot) szerez mint amennyi a követelésének biztosításához valójában szükséges és jogilag indokolt 103 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.4 A célzott joghatás hibája E.) Tisztességtelen általános szerződési feltétel - Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg > a sérelmet szenvedett fél az ÁSZF részévé vált ilyen feltételt megtámadhatja [Ptk. 6:102. (1), (5) bek.] - Az alkalmazás korlátai: a tisztességtelenség megállapításakor vizsgálandó körülmények komplexitása a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát megállapító feltételre (ha azok világosak és érthetőek) nem alkalmazható nem tisztességtelen a szerződési feltétel, ha tartalmát jogszabály állapítja meg [Ptk. 6:102. (2)-(4) bek.] 104

53 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.5 A fogyasztó védelme - tisztességtelen szerződési feltételek A.) A fogyasztó különös jogvédelmének indokai fogyasztói jogot csorbító feltétel - A fogyasztó külön szerződési jogi védelmének indoka: a vásárló a professzionális kereskedőként eljáró vállalkozással szemben jogilag és gazdaságilag egyaránt hátrányosabb helyzetben van > fogyasztónak a Ptk. értelmező rendelkezései szerint a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül - Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Ptk. a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér (fogyasztói jogot csorbító feltétel) a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata is [Ptk. 6:100-6:101. ] 105 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.5 A fogyasztó védelme - tisztességtelen szerződési feltételek B.) Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben - A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés esetében a tisztességtelen általános szerződési feltételek megítélése jóval szigorúbb: a tisztességtelenség jogkövetkezményeit minden, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel esetén alkalmazhatók a szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában már az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis: a semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni [Ptk. 6:103. ] > a kormányrendeletből példálózó felsorolással a törvénybe került a fekete és szürke lista 106

54 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.5 A fogyasztó védelme - tisztességtelen szerződési feltételek C.) A fekete lista - Ptk.6:104. (1) bek. > fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a kikötés, amely a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást egyoldalúan jogosítja; b) kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést; d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult; e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve azt az esetet, amikor a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor; f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg; g) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja; h) kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét; i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha - anélkül, hogy azt jogszabály előírná - kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a másik félnek kell viselnie; j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg [Ptk. 6:104. (1) bek.] 107 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.5 A fogyasztó védelme - tisztességtelen szerződési feltételek D.) A szürke lista I. - Ptk. 6:103. (2) bek. > fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést, amely a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő indokolatlanul rövid; b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére indokolatlan alaki követelményeket támaszt; c) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő indokolatlanul rövid; d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől elállni vagy azt felmondani; 6:104. (1) bek.] 108

55 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.5 A fogyasztó védelme - tisztességtelen szerződési feltételek E.) A szürke lista II. - Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést, amely e) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen; f) a vállalkozás teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a vállalkozás akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani; g) a vállalkozásnak pénztartozás teljesítésére negyvenöt napnál hosszabb határidőt biztosít vagy egyébként nem megfelelően meghatározott határidőt ír elő szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására; h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén; i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít, vagy nem szerződésszerűen teljesít, ha hasonló kikötés a vállalkozást nem terheli; j) a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít. [Ptk. 6:104. (2) bek.] 109 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE I.6 A célzott joghatás hibájának további esetei A.) A vállalkozások közötti tisztességtelen szerződési feltételek megtámadása B.) A lehetetlen szolgáltatás. Érthetetlen, ellentmondó kikötés I.7 Az érvénytelenség jogkövetkezményei A.) Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről általában B.) Az új Ptk. szabályozása C.) Az érvénytelenség orvoslása a bíróság által D.) Az érvénytelenség orvoslása a felek által E.) Az eredeti állapot helyreállítás az irreverzibilis szolgáltatások problémája F.) Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése G.) Az uzsorás szerződés, mint kivétel a visszatérítés főszabálya alól H.) A részleges érvénytelenség 110

56 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.6 A célzott joghatás hibájának további esetei A.) A vállalkozások közötti tisztességtelen szerződési feltételek megtámadása - Vállalkozások közötti tisztességtelen szerződési feltételek megtámadása a pénztartozás teljesítésének idejét, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító kikötést mint tisztességtelen kikötést a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is megtámadhatja [Ptk. 6:106. ] - A Ptk. Mód (1) bek. > Ptk. 6:106. a vállalkozások közötti szerződések tisztességtelen szerződési feltételeinek közérdekű keresettel való megtámadásának lehetőségét pontosításokkal szerződő hatóság* szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződésekre is kiterjesztette [Ptk. módosított 6:106. ] * Ptk. 8:1. (1) bek. 7. pont új fogalom-meghatározása > szerződő hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles. 111 I. ÉRVÉNYTELENSÉG I.6 A célzott joghatás hibájának további esetei B.) A lehetetlen szolgáltatás. Érthetetlen, ellentmondó kikötés - A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés ugyancsak semmis > DE! a szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával a szerződéskötéskor fennálló lehetetlenség ~ a teljesítési határidőig tehát ~ ha arra egyébként a szolgáltatás természeténél fogva lehetőség van orvosolható > az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések viszont semmisek [Ptk. 6:107. ] 112

57 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE I.7 Az érvénytelenség jogkövetkezményei A.) Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről általában - Az érvénytelenség legalapvetőbb jogkövetkezménye a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítása amennyiben azonban ~ a jogviszony megmentésére még lehetőség van, s ~ a feleknek az érvénytelenségi ok kiküszöbölése érdekében áll sor kerülhet az érvénytelenség orvoslására > ~ bíróság által ~ a felek által 113 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE I.7 Az érvénytelenség jogkövetkezményei B.) Az új Ptk. szabályozása - Az érvénytelenség jogkövetkezményei: [Ptk. 6:108-6:115. ] új rendszerbe foglalva > a fél kérelmére ~ az érvénytelenség jogkövetkezményeit a bíróság hivatalból levonja, DE! ~ a fél a bíróságtól az érvénytelenség megállapítását jogkövetkezmények alkalmazása nélkül is kérheti sok pontosítás, elsősorban a bírói gyakorlat alapján, pl. ~ kárveszély átszállása érvénytelen szerződés esetén (megengedi) ~ a szerződés a bíróság általi érvényessé nyilvánítása > az eredeti állapot helyreállítás helyett, ha az érvénytelenségi ok szerződésmódosítással kiküszöbölhető ~ ÚJ: a felek maguk is orvosolhatják az érvénytelenségi okot kiesik az állam javára marasztalás járulékos igények: jogalap nélküli birtoklás v. jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kárigény: a deliktuális felelősség alapján 114

58 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE I.7 Az érvénytelenség jogkövetkezményei C.) Az érvénytelenség orvoslása a bíróság által - Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha ~ az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető vagy ~ az érvénytelenség oka utóbb megszűnt ilyenkor a szerződő felek ~ úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és ~ az érvényessé nyilvánítást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna > bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal [Ptk. 6:110. ] 115 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE I.7 Az érvénytelenség jogkövetkezményei D.) Az érvénytelenség orvoslása a felek által - Az érvénytelenségi okot a felek maguk is orvosolhatják > a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha ~ az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy ~ annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik ebben az esetben ~ a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni és ~ az érvényessé válást követő szerződésszegésért úgy felelnek mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna ha a felek ~ az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik, és ~ abban állapodnak meg, hogy a szerződés a jövőre nézve válik érvényessé > az addigi teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell rendezni [Ptk. 6:111. ] 116

59 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE I.7 Az érvénytelenség jogkövetkezményei E.) Az eredeti állapot helyreállítás az irreverzibilis szolgáltatások problémája - Eredeti állapot helyreállítása bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését ha maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást [Ptk. 6:112. ] - Az ún. irreverzibilis szolgáltatások esetében a szolgáltatást vagy jellegénél fogva nem lehet visszakövetelni (pl. a bérleti szerződés alapján az ingatlan használatát) vagy mert közben a dolog felhasználásra, esetleg jóhiszemű harmadik személynek továbbértékesítésre került, és már fizikai valójában sincs meg 117 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE I.7 Az érvénytelenség jogkövetkezményei F.) Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése - Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését a bíróság akkor rendeli el, ha ha a szerződés érvénytelensége nem orvosolható és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani > ezt a jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti [Ptk. 6:113. (1) bek.] - A fél nem köteles az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a neki teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja amelyért a másik fél felelős [Ptk. 6:113. (2)bek.] 118

60 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE I.7 Az érvénytelenség jogkövetkezményei G.) Az uzsorás szerződés, mint kivétel a visszatérítés főszabálya alól - A visszatérítés főszabálya alól kivételt képez az uzsorás szerződés, melynek esetében a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná > a sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni [Ptk. 6:113. (3)bekezdés] 119 I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE I.7 Az érvénytelenség jogkövetkezményei H.) A részleges érvénytelenség - Amennyiben az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni (részleges érvénytelenség) [Ptk. 6:114. (1) bek.] - A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy ~ a felek azt az érvénytelen rész nélkül ~ nem kötötték volna meg, a fogyasztói szerződés pedig csak akkor, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető [Ptk. 6:114. (2) bek.] 120

61 II. A joghatás s kivált ltásával összefüggő további problémák 121 II. A JOGHATÁS S KIVÁLT LTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TOVÁBBI PROBLÉMÁK II.1 A hatálytalan és a kikényszeríthetetlen szerződés A.) A hatálytalan szerződés B.) A szerződés kikényszeríthetetlensége C.) A szerződés hatályára vonatkozó rendelkezések az új Ptk.-ban D.) Fedezetelvonó szerződés II.2 Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés A.) A szabályozás jellemzői B.) A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések 122

62 II. A JOGHATÁS KIVÁLTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TOVÁBBI PROBLÉMÁK II.1 A hatálytalan és a kikényszeríthetetlen szerződés A.) A hatálytalan szerződés - A hatálytalan szerződés érvényes ám ~ joghatás kiváltására még (függőben lévő feltétel, beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés) vagy ~ már (hatálytalan szerződés) nem alkalmas illetőleg fedezetelvonó jellege miatt ~ meghatározott személy, személyek vonatkozásában ~ nem fejt ki joghatályt. 123 II. A JOGHATÁS KIVÁLTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TOVÁBBI PROBLÉMÁK II.1 A hatálytalan és a kikényszeríthetetlen szerződés B.) A szerződés kikényszeríthetetlensége - A szerződés kikényszeríthetetlensége azt jelenti, hogy ~ az érvényes és hatályos szerződés önkéntes teljesítésének jogi akadálya nincs, ~ a már teljesített szolgáltatás jogalap nélküli gazdagodás címén nem követelhető vissza alapvetően két esetköre van ~ az eredetileg érvényesíthető, de az időmúlás miatt érvényesíthetőségét elvesztett, igény nélküli kötelmek (elévült szerződések) és ~ az un. naturális kötelmek, melyek alapvető, jogpolitikai okoknál fogva államilag (bírói úton) eleve nem érvényesíthetők > játékból, fogadásból eredő kötelmek, ilyen célra adott kölcsönből eredő követelés 124

63 II. A JOGHATÁS KIVÁLTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TOVÁBBI PROBLÉMÁK II.1 A hatálytalan és a kikényszeríthetetlen szerződés C.) A szerződés hatályára vonatkozó rendelkezések az új Ptk.-ban - A szerződés hatálya, hatálytalanság: [Ptk. 6:116-6:120. ] harmadik személy/jogszabály által előírt hatósági jóváhagyás hiánya nem a szerződés létrejöttét, hanem a hatályosságát érinti általános tétel: hatálytalan szerződés alapján teljesítés nem követelhető fedezetelvonó szerződés ~ a relatív hatálytalanság fennmarad, de szabályai pontosulnak ~ a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést, arra irányuló végrehajtást tűrni köteles ~ ha a szerző fél rosszhiszemű volt > a vagyontárgy értékéből harmadik személlyel szemben saját vagyonával köteles helyt állni > egyebekben és főként a korábbi szabályozás fenntartása 125 II. A JOGHATÁS KIVÁLTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TOVÁBBI PROBLÉMÁK II.1 A hatálytalan és a kikényszeríthetetlen szerződés D.) Fedezetelvonó szerződés - Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott [Ptk. 6:120. (1) bek.] - A rosszhiszeműség, ingyenesség vélelmezése: ha a szerződést hozzátartozóval többségi befolyása alatt álló jogi személlyel vagy annak vezető tisztségviselőjével, hozzátartozójával köti [Ptk. 6:120. (2) bek.] - A harmadik személy a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést/végrehajtást tűrni köteles [Ptk. 6:120. (3) bek.] 126

64 II. A JOGHATÁS KIVÁLTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TOVÁBBI PROBLÉMÁK II.2 Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés A.) A szabályozás jellemzői - Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés: [Ptk. 6:121- ] a korábbi szabályozás fenntartása kisebb szerkezeti, terminológiai változások új: az ilyen követelést biztosító/megerősítő szerződés nem semmis, de bírósági úton sem érvényesíthető 127 II. A JOGHATÁS KIVÁLTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TOVÁBBI PROBLÉMÁK II.2 Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés B.) A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések - Bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le; a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelést; azokat a követeléseket, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja; a fenti követeléseket biztosító vagy megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követelést. > a tényt, hogy a követelés bírósági eljárásban nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni [Ptk. 6:121. (1)-(2) bek.] - A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni. [Ptk. 6:121. (3) bek.] 128

65 Kereskedelmi szerződések sek joga 4. MSC 2014 A szerződés teljesítése A szerződésszegés általános szabályai dr. Verebics János, PhD egyetemi

66 I. A szerződés s teljesítése se 131 I. A SZERZŐDÉS S TELJESÍTÉSE SE I.1 A teljesítéssel szemben támasztott követelmények A.) A teljesítés minősége B.) Együttműködési kötelezettség C.) A minőségi megfelelés követelménye D.) A fizetéseket érintő változások I. E.) A fizetéseket érintő változások II. I.2 A szerződésszerű teljesítés érdekében tanúsítandó magatartás 132

67 I. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE I.1 A teljesítéssel szemben támasztott követelmények A.) A teljesítés minősége - A teljesítés minősége: Ptk. 6:123. az rptk.-hoz képest csak kisebb változások a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában ~ alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott és szolgáltatás a rendeltetése szerinti célra ~ rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat > a szolgáltatás konkrét tulajdonságairól való, a szolgáltatás előállítója által tett nyilvános kijelentést* is ide értve ~ rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban/mintának megfelelő tulajdonságokkal ~ meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek ha a felek a szerződés fajta és mennyiség szerint megjelölt tárgyának ~ minőségét nem határozták meg ~ a kötelezettnek a forgalomban szokásos jó minőségben kell teljesítenie * A régi kivételek fenntartása mellett. Előállító: a gyártó, importáló, forgalmazó, akinek nevét, védjegyét, egyéb megkülönböztető jegyét a terméken feltüntetik 133 I. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE I.1 A teljesítéssel szemben támasztott követelmények B.) Együttműködési kötelezettség - A szerződés teljesítése során a feleket együttműködési kötelezettség terheli > ennek egyes eseteit a kódex külön nevesíti, pl. a szolgáltatásról szóló tájékoztató leírások és egyéb dokumentumok átadása, Ptk. 6:124. > általánosított kötelezettség a felek kölcsönös akadályközlési kötelezettsége, Ptk. 6: A felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett > az e kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a mulasztó fél a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelős 134

68 I. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE I.1 A teljesítéssel szemben támasztott követelmények C.) A minőségi megfelelés követelménye - A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége [Ptk.6:127. ] > a jogosult nevesített saját költségére elvégzendő kötelezettsége a szolgáltatás megvizsgálása > késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás ~ minősége és ~ mennyisége megfelelő-e a dolog átvétele során nem kell vizsgálni azonban azokat a tulajdonságokat ~ amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy ~ amelyekre jótállás vonatkozik a felek kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését is igénybe vehetik - Az ellenőrzéssel összefüggő kérdések az adott helyzetben általában elvárható módon, a lehető leghamarabb kell elvégezni a vizsgálat (a hiba közlése) késedelméből származó károkért a jogosult felel, Ptk. 6:162. (3) bek. 135 I. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE I.1 A teljesítéssel szemben támasztott követelmények D.) A fizetéseket érintő változások I. - A pénztartozás teljesítése [Ptk. 6:130. ] a Ptk. Mód. a szabályozást - nevesítve kiterjesztette a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság és a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés alapján teljesítendő fizetésekre is [Ptk. Mód (2) bekezdés] a szabályozás jellemzői ~ nem csak a késedelmi kamatra, de a kötelezetti késedelem valamennyi esetére irányadó ~ nem csak a kereskedelmi ügyletekre, hanem valamennyi pénztartozásra vonatkozik ~ a fizetési késedelem (felek eltérő megállapodásának hiányában) a teljesítéstől/számla kézhezvételétől számított 30 nap elteltével beáll ~ szerződő hatóság és nem szerződő hatóságnak minősülő vállalkozás közti szerződés esetén a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát ~ a vállalkozások közötti szerződések esetén a tisztességtelen szerződési feltétel nem semmis, de megtámadható > a 136 tisztességtelen feltétel fogalmi meghatározás

69 I. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE I.1 A teljesítéssel szemben támasztott követelmények E.) A fizetéseket érintő változások II. - Általános rendelkezések: [Ptk. 6:131-6:133. ] pénztartozás előteljesítése: fogyasztó és vállalkozás közti szerződés esetén ~ kizárása semmis ~ a vállalkozás csak közvetlenül az előteljesítés tényéből fakadó költségeit követelheti, más díjat, költséget nem a túlzott mértékű kamatot a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket is a zártfajú szolgáltatással kapcsolatos szabályok elhagyása 137 I. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE I.2 A szerződésszerű teljesítés előmozdításának polgári jogi eszközei - Az érvényesen megkötött szerződéseket teljesíteni kell: bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása a szerződés megszegését jelenti - A polgári jog arra törekszik, hogy a szerződésszerű teljesítést támogassa a szerződésszegő magatartástól pedig a feleket megfelelő szankciók kilátásba helyezésével tartson vissza segítséget nyújt ~ a szerződésszerű teljesítés kikényszerítéséhez és/vagy ~ a szerződésszegéssel előállott érdeksérelem kiküszöböléséhez. 138

70 II. A szerződésszegés általános szabályai 139 II. A SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint A.) A szerződésszegés és szankciói B.) A szerződésszegés esetei C.) Szerződésszegési tényállások az 1959-es Ptk. szerint D.) Egységes kárfelelősség II.2 A szerződésszegés fogalmi alapjai az új Ptk.-ban A.) A szerződésszegés áttekintés B.) A szerződésszegés fogalma és jogkövetkezményeinek rendszere C.) Az egyes jogkövetkezmények rendszere II.3 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért A.) A szabályozás alapvető vonásai B.) A változások indokai, a probléma kezelése C.) A kártérítés mértéke 140

71 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint A.) A szerződésszegés és szankciói - Szerződésszegés: minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait - A szerződésszegés esetében alkalmazható szankciók az es Ptk.-ban: felróhatóságtól függetlenül alkalmazható szankciók > kimentésre nincs mód ~ késedelmi kamat ~ kellékszavatosság felróhatóság meglétéhez kötött szankciók > a felelősség kimenthető ~ kötbér ~ kártérítés - Egységes kárfelelősség > Ptk skk. megfelelő alkalmazása 141 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint B.) A szerződésszegés esetei - A szerződésszegés esetei: minden szerződésszegés jogellenes ~ a közös szabályok szerint, ha ez kárt okoz, kártérítési kötelezettséggel jár ~ leggyakrabban előforduló (a XXV. fejezetben külön nem nevesített) esete > a teljesítés általános követelményeitől való eltérés (rptk ) > után a fogyasztói szerződésekre modellezett, részletesen kimunkált követelmények > egyes szerződések esetében a tájékoztatási kötelezettség külön is nevesített [rptk (1) bek, ill. a vállalkozási szerződés esetében rptk ] specifikus esetei ~ késedelem ~ hibás teljesítés ~ teljesítés lehetetlenné válása ~ teljesítés megtagadása 142

72 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint C.) Szerződésszegési tényállások az 1959-es Ptk. szerint - A(z) rptk. bizonyos közös szabályok fenntartása mellett (rptk ), de önállóan a kötelezetti késedelem, rptk.299., jogosulti késedelem, rptk. 303., hibás teljesítés, rptk a teljesítés kötelezettnek és a jogosultnak (rptk (2)-(3) bek.) felróható lehetetlenné válása a teljesítés megtagadása, rptk ) körében rendelkezett a szerződésszegés kártérítési szankciójáról - A bírói gyakorlat a szerződésszerű teljesítés hiányának értékelésekor - legtöbbször az adott helyzetben való elvárhatóság, illetőleg az ok-okozatosság értékelése körében - eddig is figyelemmel volt az előreláthatóságra 143 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint D.) Egységes kárfelelősség - Alapja: a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait (rptk. XXIX-XXXI. fejezetek) kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye [rptk (1) bek.]. - A kontraktuális felelősség fennállásának feltételei az rptk (1) bek. alapján jogellenes magatartás > minden magatartás jogellenes, ami nem szerződésszerű és a törvény nem ismeri el jogszerűnek kár > jogosult a szerződésszegésben vagy következményeiben való közrehatása kármegosztáshoz vezet > tapadó és következményi károk megtérítése egyaránt kérhető > nem vagyoni károk is a magatartás és kár közötti okozati összefüggés > nélkülözhetetlen elem felróhatóság > hiánya kimentési ok > csak a másik fél élhet a szerződésszegésre alapozva kárigénnyel, a feltételek meglétét neki kell bizonyítania 144

73 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.2 A szerződésszegés fogalmi alapjai az új Ptk.-ban A.) A szerződésszegés áttekintés - Szerződésszegés: alapvető szerkezeti változások a szerződésszegés közös szabályai a kerülnek előre (XXII. Fejezet) ezt követik a szerződésszegés egyes esetei (késedelem, XXIII. Fejezet, hibás teljesítés, XXIV. Fejezet, egyéb esetek, XXV. Fejezet) 145 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.2 A szerződésszegés fogalmi alapjai az új Ptk.-ban B.) A szerződésszegés fogalma és jogkövetkezményeinek rendszere - A szerződésszegés fogalma és jogkövetkezményeinek rendszere: [Ptk. 6: ] a szerződésszegés fogalmának meghatározása > a szerződés bármely tartalmi elemének bármilyen magatartással megvalósuló sérelme a szerződésszegés szankciói szempontjából irreleváns, hogy a fél magát kimentette-e; e szankciórendszer több szinten, az általánostól a különösig haladva épül ki a Ptk.-ban minden szerződésszegésre alkalmazhatók > a szerződésszegés általános szabályai között; ezek ~ teljesítés követelése [Ptk. 6:138. ] ~ visszatartási jog gyakorlása [Ptk. 6:139. ] ~ meghatározott feltételek beállta esetén azonnali hatályú felmondás [Ptk. 6:140. ] ~ meghatározott feltételek beállta esetén: kártérítés [Ptk. 6:142. ] egyes szerződéstípusokhoz kapcsolódó speciális szabályok > több, egymást ki nem záró jogkövetkezmény is érvényesíthető, de csak arányosan! 146

74 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.2 A szerződésszegés fogalmi alapjai az új Ptk.-ban C.) Az egyes jogkövetkezmények rendszere - Az egyes jogkövetkezmények: [Ptk. 6:137-6:141. ] teljesítés követelése: alapvető, de nem korlátlan jog visszatartási jog: a szolgáltatás megtagadása helyett ~ átmeneti jellegű jog, addig áll fenn, amíg a másik fél megfelelő biztosítékot nem nyújt ~ egyebekben: a felelős őrzés helyett a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint elállás: ~ az eredeti állapot helyreállítása csak akkor alkalmazható, ha a szerződéskötéskor fennállott helyzet természetben visszaállítható ~ irreverzibilis szolgáltatás esetében csak azonnali hatályú felmondással lehet élni új: fedezeti szerződések > fedezeti vétel és fedezeti eladás (a joggyakorlatból érkezett) ~ megfelelő időpontban és ellenérték mellett kötheti a jogosult ~ elállás/azonnali hatású felmondás esetére ~ kártérítés formájában követelheti a kötelezettől az eredeti és fedezeti szerződés közti különbséget, a fedezeti szerződéskötés költségeit 147 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.3 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért A.) A szabályozás alapvető vonásai - Felelősség s a szerződésszegéssel okozott károkért [Ptk. 6:142. ] aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ~ ellenőrzési körén kívül eső, ~ a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt ~ elkerülje vagy ~ a kárt elhárítsa. - Az új szabályozás alapvető jellemzője: szakítás az 1959-es Ptk egységes kárfelelősségi rendszerével > két döntő pont eltérő alapra helyezi a kimentés lehetőségét különböző szabályok a megtérítendő kár feltételeire 148

75 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.3 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért B.) A változások indokai, a probléma kezelése - Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért: a változtatások indokai: ~ a kontraktuális felelősségnél a károkozó magatartás egy önként vállalt kötelezettség megszegését jelenti ~ a kárt nem másnak, hanem a másik szerződé félnek okozzák a különbségek alapján levont következtetések a kárfelelősség alapja vonatkozásában: a probléma kezelése ~ a szerződésszegő fél kimentésének megszigorítása > elszakítva a felróhatósági elvtől ~ a megtérítendő következménykárok és az elmaradt haszon mértékét a szerződésszegéskor előre látható károkra korlátozza 149 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.3 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért C.) A kártérítés mértéke - A kártérítés mértéke: [Ptk. 6:143. ] kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt ~ olyan mértékben kell megtéríteni ~ amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár > mint a szerződésszegés lehetséges következménye > a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni > a következménykárok és az elmaradt haszon megtérítendő összege nem haladhatja meg az előre látható veszteséget > a bizonyítás a károsultat terheli 150

76 II. A SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.4 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban A.) Az előreláthatósági elv előzményei és kialakulása B.) Hadley vs Baxendale, 1854 C.) A felek perbeli érvelése D.) A bíróság döntése E.) A későbbi angol gyakorlat; az elv finomítása II.5 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása A.) Bécsi Vételi Egyezmény, 1981 B.) Unidroit Alapelvek, 1994 C.) Európai Szerződési Jogi Alapelvek, D.) Európai Szerződési Törvénykönyv, 2001 E.) Közös Európai Adásvételi Jog, II.6 A kártérítés további kérdései az új Ptk.-ban A.) Áttekintés B.) A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályainak kiegészítő alkalmazása C.) Az előreláthatóság és a párhuzamos kártérítési igények kizárása D.) Kártérítési felelősség ingyenes szerződésekért E.) A kártérítési felelősség korlátozása és kizárása II.7 A közbenső és az előzetes szerződésszegés 151 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.4 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban A.) Az előreláthatósági elv előzményei és kialakulása - Az előreláthatósági elv kialakulása: a francia Code Civil : a szándékos szerződésszegés kivételével kifejezetten kimondja az előreláthatóság követelményét a kártérítés mértékének meghatározásában francia jogexport, francia jogtudomány > Pothier: Traité des obligations (1827) angol fordításának köszönhetően nyer teret előbb az amerikai (Sedgwick,1847) majd az angol jogtudományban és ennek nyomán a XIX. század derekán a bíróságok ítélkezési gyakorlatában 152

77 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.4 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban B.) Hadley vs Baxendale, A Court of Exchequer bírósága előtt: felperesek: Joseph és Jonah Hadley gloucester-i gőzmalom tulajdonosok alperes: Baxendale fuvarozó vállalata tényállás: felperesek fűrészmalma május 11-én a gőzgép főtengelyének eltörése miatt leállt a greenwich-i gyártó cég vállalta, hogy elkészíti az új tengelyt, ám ehhez kellett a régi is a fuvarozó vállalta, hogy az átadást követő napon a tengelyt elszállítja greenwichbe (fuvarköltség: 2 font 4 shilling) Hadleyék hangsúlyozták: a malom leállt, a főtengelyt rögtön el kell szállítani a szállítás azonban a fuvarozó hanyagságából nem történt meg, így a javítás és a visszaszállítás a tervezetthez képest 5 nap késedelemmel történt meg Hadleyék az így kiesett időre járó elmaradt haszon megtérítésére (300 font) pereltek 153 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.4 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban C.) A felek perbeli érvelése - A felek érvelése a perben: felperes jogi képviselői: ~ a kár a fuvarozó késedelmének szükségszerű következménye volt ~ alperes ezekkel a károkkal ésszerűen számolhatott ~ az angol és amerikai joggyakorlat szerint árufuvarozás esetén a kártérítést elmaradt haszon címén is lehet követelni alperes jogi képviselői ~ nem vitatták, hogy jóvátételi kötelezettségük van, de nem a teljes kárt kell megtéríteniük, s arra hivatkoztak, hogy ~ a kártérítés funkciója a kár- és kockázat megosztás (Domat) ~ a molnárok kára egyébként is túl távoli > a felek külföldi jogra (Code civil), joggyakorlatra, jogirodalmi álláspontra egyaránt hivatkoztak, Sedgwickre (ésszerű előreláthatóság) pl. pont a felperes 154

78 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.4 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban D.) A bíróság döntése - A bíróság döntése: a kár a tényleges kárt és az elmaradt hasznot foglalja magában az adós csak azokért a károkért tartozik helytállni, amelyeket (ésszerűen) előre látott vagy előre kellett volna látnia a szerződés megkötésekor érdemben vizsgálandó körülmény: volt-e alpereseknek tudomása arról, hogy szerződésszegésük esetén a felperesnek kára keletkezik? a bíróság úgy vélte, NEM VOLT, mert ~ a szerződéskötéskor ~ nem láthatták előre (nem hozták tudomásukra) azt a körülményt, hogy a malomnak póttengely hiányában le kell állnia ~ s csak olyan esetleges veszteséggel számolhattak, ami általában és az esetek többségében az ilyen szerződésszegés következménye (contemplation rule) > a molnár vesztesége nem olyan szerződésszegési következmény, amivel a felek a szerződés megkötésekor ésszerűen és méltányosan számolhattak 155 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.4 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban E.) A későbbi angol gyakorlat; az elv finomítása - Victoria Laundry (Windsor) Ltd. vs Newman Industires Ltd.,1949 felperesek mosodai célra egy bojlert vásároltak alperesektől amit nyomban üzleti céllal használtak is volna (ennek alperes tudatában volt) alperes a bojlert a vállalt időponthoz képest 5 hónappal később szállította le e miatt egy különösen jelentős haszonnal járó szerződéstől felperesek elestek > az elmaradt haszonért alperes felel, de nem a kivételesen jövedelmező szerződés elszalasztásából adódó mértékben - Heron II.: felperes hajót bérel, hogy cukrot szállítson Bashrabba, ahol azt érkezéskor rögtön értékesíteni kívánta alperes tudta, hogy Bashrabban jó piaca van a cukornak, mégis eltért az útiránytól és a tervezethez képest 9 nappal később érkezett közben a cukor ára lezuhant, a rakományt a tervezetthez képest jelentősen kevesebbért tudta felperes eladni > a bíróság helyt adott a kérelemnek: az adott típusú kár előre látható volt, azzal (a piac hullámzó ára) az alperes (mint ésszerűen gondolkodó ember) számolhatott, a szerződésszegés szempontjából az ilyen előre látható kár nagysága irreleváns 156

79 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.5 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása A.) Bécsi Vételi Egyezmény, Cikk - A fél szerződésszegése következményeként járó kártérítés összege megegyezik azzal a veszteséggel, amely a szerződésszegés következtében a másik felet érte, ideértve az elmaradt hasznot is. - Ez a kártérítés nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában ~ előre látott vagy ~ amelyet előre kellett volna látnia azon tények és körülmények alapján, amelyekről ~ mint a szerződésszegés lehetséges következményeiről ~ az említett időpontban tudott vagy tudnia kellett volna. Magyarország vonatkozásában 1988-tól hatályos Csak adásvétel! 157 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.5 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása B.) Unidroit Alapelvek, CIKK - A kár bizonyossága (1) A kártérítés csak olyan kár miatt jár, beleértve a jövőbeli kárt is, amit ésszerű fokú bizonyossággal meg lehet állapítani. (2) Az esély elvesztéséért is kártérítés követelhető, az előfordulás valószínűsége arányában. (3) Ha a kártérítés mértéke kellő mértékű bizonyossággal nem állapítható meg, azt a bíróság mérlegeléssel állapítja meg CIKK - A kár előreláthatósága - A nemteljesítő fél csak azért a kárért felel, amelynek a szerződésszegés lehetséges következményeként való felmerülését a szerződéskötéskor előre látta vagy ésszerűen előre láthatta volna. 158

80 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.5 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása C.) Európai Szerződési Jogi Alapelvek, (ex 4.503) Cikk Előreláthatóság A nemteljesítő fél csak azért a veszteségért felel, amelyet a szerződés megkötése idején, mint nemteljesítésének valószínű következményét előre látott, vagy ésszerűen előre láthatott, kivéve, ha a nemteljesítés szándékos vagy súlyosan gondatlan volt (korábban a részét képező) Cikk Kárenyhítés (1) A nem teljesítő fél abban a mértékben, amennyiben a sérelmet szenvedett fél ésszerű lépések megtételével a veszteséget csökkenthette volna, az utóbbi által elszenvedett veszteségért nem felel. (2) A sérelmet szenvedett fél jogosult mindazon költsége megtérítésére, amely a veszteség csökkentésének megkísérlése során ésszerűen felmerült. 159 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.5 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása D.) Európai Szerződési Törvénykönyv, Cikk - A szerződésen alapuló felelősség előfeltételei (4) Azon esetek kivételével, mikor a kötelezett szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul járt el, a kártérítési kötelezettség azokra a károkra korlátozódik, melyekért - a szerződés szövegének megfogalmazása, a körülmények, a jóhiszeműség és tisztesség alapelve, valamint a forgalmi erkölcs alapján - ésszerűen a kártérítési kötelezettséget hallgatólagosan vállaló, a közönséges értelemben véve körültekintően eljáró személy részéről a szerződéskötés időpontjában az elvárható. 160

81 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.5 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása E.) Közös Európai Adásvételi Jog, cikk - A hátrány előreláthatósága Az adós csak azért a hátrányért felelős, amelyet előre látott vagy elvárhatóan előre láthatott volna a szerződéskötés időpontjában, mint a szerződésszegés eredményét cikk - A hátrány csökkentése 1. Az adós nem felelős a hitelező által elszenvedett hátrányért abban a mértékben, amennyiben a hitelező ésszerű lépésekkel csökkenthette volna a hátrányt. 2. A hitelező jogosult minden olyan költségének megtérítésére, amely ésszerűen merült fel a hátrány csökkentésének megkísérlése során. - Miután a CESL a fogyasztói, általános szerződési feltételek alkalmazásával az Interneten keresztül bonyolított tömegügyletekre fókuszál, kérdéses, hogy a fogyasztó a teljesítéshez fűződő speciális érdekeit miként tudja a szerződéskötés folyamatában megjeleníteni 161 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.6 A kártérítés mértéke A.) Áttekintés B.) A tapadó károk megtérítése a következménykár C.) Az előreláthatóság D.) Az előreláthatósággal összefüggő további kérdések E.) A kár mértékének előre láthatósága II.7 A kártérítés további kérdései az új Ptk.-ban A.) Áttekintés B.) A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályainak kiegészítő alkalmazása C.) Az előreláthatóság és a párhuzamos kártérítési igények kizárása D.) Kártérítési felelősség ingyenes szerződésekért E.) A kártérítési felelősség korlátozása és kizárása F.) Kártérítés a szerződésszegés egyes eseteinél késedelem és kellékhiba G.) Kártérítés a szerződésszegés egyes eseteinél jogszavatosság H.) Kártérítés a szerződésszegés egyes eseteinél lehetetlenülés 162

82 III. A SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT KÁRÉRT VALÓ FELELŐSSÉG III.1 A felróhatóságon alapuló teljes kártérítés elve és lehetséges korlátai - A szerződésszegéssel okozott károk megtérítésének lehetséges megközelítései: felróhatóságon alapuló teljes kártérítés: a törvény vélelmezi, hogy a szerződésszegő magatartásnak tudható be az összes kár > DE! ~ a vélelem megdönthető ~ a felelősséget az okozatosság határainak megvonása korlátozza ~ advekvát okozatosság: a károsodáshoz vezető eseménysor közül kiválasztja azokat, amelyeket a kárt jogi értelemben véve előidéző okoknak tekint ~ a mentesüléshez/kártérítés mérsékléshez való kötelezetti igényt > saját felróhatóság hiánya > ill. az okozatosság hiánya alapozza meg > a másik fél objektíve felróható magatartásáért nem felel előreláthatósági korlát beépítése 163 III. A SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT KÁRÉRT VALÓ FELELŐSSÉG III.2 A szerződésszegésért való kártérítési felelősség fő jellemzői a régi Ptk. szerint A.) A szerződésszegés esetében alkalmazható szankciók - A szerződésszegés esetében alkalmazható szankciók az 1959-es Ptk.-ban: felróhatóságtól függetlenül alkalmazható szankciók > kimentésre nincs mód ~ késedelmi kamat ~ kellékszavatosság felróhatóság meglétéhez kötött szankciók > a felelősség kimenthető ~ kötbér ~ kártérítés - Egységes kárfelelősség > Ptk skk. megfelelő alkalmazása 164

83 III. A SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT KÁRÉRT VALÓ FELELŐSSÉG III.2 A szerződésszegésért való kártérítési felelősség fő jellemzői a régi Ptk. szerint B.) A szerződésszegés esetei - A szerződésszegés esetei: minden szerződésszegés jogellenes ~ a közös szabályok szerint, ha ez kárt okoz, kártérítési kötelezettséggel jár ~ leggyakrabban előforduló (a XXV. fejezetben külön nem nevesített) esete > a teljesítés általános követelményeitől való eltérés (rptk ) > után a fogyasztói szerződésekre modellezett, részletesen kimunkált követelmények > egyes szerződések esetében a tájékoztatási kötelezettség külön is nevesített [rptk (1) bek, ill. a vállalkozási szerződés esetében rptk ] specifikus esetei ~ késedelem ~ hibás teljesítés ~ teljesítés lehetetlenné válása ~ teljesítés megtagadása 165 III. A SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT KÁRÉRT VALÓ FELELŐSSÉG III.2 A szerződésszegésért való kártérítési felelősség fő jellemzői a régi Ptk. szerint C.) Szerződésszegési tényállások az 1959-es Ptk. szerint - A(z) rptk. bizonyos közös szabályok fenntartása mellett (rptk ), de önállóan a kötelezetti késedelem, rptk.299., jogosulti késedelem, rptk. 303., hibás teljesítés, rptk a teljesítés kötelezettnek és a jogosultnak (rptk (2)-(3) bek.) felróható lehetetlenné válása a teljesítés megtagadása, rptk ) körében rendelkezett a szerződésszegés kártérítési szankciójáról - A bírói gyakorlat a szerződésszerű teljesítés hiányának értékelésekor - legtöbbször az adott helyzetben való elvárhatóság, illetőleg az ok-okozatosság értékelése körében - eddig is figyelemmel volt az előreláthatóságra 166

84 III. A SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT KÁRÉRT VALÓ FELELŐSSÉG III.4 Előreláthatóság és kárfelelősség a régi Ptk.-ban A.) A teljesítés követelményei a következményi károk jelentkezése - Késedelem: az adott helyzetben elvárható magatartás tanúsításának kötelezettsége > amit a félnek bizonyítania kell: ezt tette a késedelem ELHÁRÍTÁSA érdekében - Hibás teljesítés: a teljesítés minőségére vonatkozó szabályok [rptk (1) bek. ] > a dolognak a teljesítéskor alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett együttműködési kötelezettség [rptk (4) bek.] > ha nem, HIBÁS TELJESÍTÉS, s a kötelezett csak akkor mentesül, ha bizonyítja, a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható - Lehetetlenülés, teljesítés megtagadása: a kártérítés feltétele a felróhatóság > különösen fontos esete az érdekbeni lehetetlenülés a kereskedelmi kockázatot a feleknek viselniük kell a szerződéskötés után beállott változás miatti rendkívüli nehézség, áldozatot nem kell vállalni 167 III. A SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT KÁRÉRT VALÓ FELELŐSSÉG III.2 A szerződésszegésért való kártérítési felelősség fő jellemzői a régi Ptk. szerint D.) Egységes kárfelelősség - Alapja: a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait (rptk. XXIX-XXXI. fejezetek) kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye [rptk (1) bek.]. - A kontraktuális felelősség fennállásának feltételei az rptk (1) bek. alapján jogellenes magatartás > minden magatartás jogellenes, ami nem szerződésszerű és a törvény nem ismeri el jogszerűnek kár > jogosult a szerződésszegésben vagy következményeiben való közrehatása kármegosztáshoz vezet > tapadó és következményi károk megtérítése egyaránt kérhető > nem vagyoni károk is a magatartás és kár közötti okozati összefüggés > nélkülözhetetlen elem felróhatóság > hiánya kimentési ok > csak a másik fél élhet a szerződésszegésre alapozva kárigénnyel, a feltételek meglétét neki kell bizonyítania 168

85 Kereskedelmi szerződések sek joga 5. 5 A szerződésszegés egyes esetei: a késedelem és a hibás teljesítés dr. Verebics János, PhD egyetemi

86 I. A késedelemk 171 I. A KÉSEDELEMK I.1 A kötelezetti késedelem A.) Az 1959-es Ptk. szabályozási rendszere B.) A kötelezetti késedelem szabályainak áttekintése az új Ptk.-ban C.) A kötelezetti késedelem fogalma, jogkövetkezményei D.) A jogosulti elállás gyakorlásának feltétele E.) A fizetési késedelem polgári jogi szankciói I. F.) A fizetési késedelem polgári jogi szankciói II. G.) A behajtási költségátalány H.) A behajtási költségátalányt kizáró/korlátozó szerződési kikötés semmissége I.) A behajtási költségátalányra vonatkozó szabályozás kogens jellege J.) A tartozás elengedésének lehetősége számviteli kérdések K.) A vállalkozások közötti szerződések további, speciális szabályai I.2 A jogosulti késedelem A.) Az 1959-es Ptk. szabályozása B.) A jogosulti késedelem az új Ptk.-ban 172

87 I. A KÉSEDELEM I.1 A kötelezetti késedelem A.) Az 1959-es Ptk. szabályozási rendszere - A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [rptk (1) bek.] > a kártérítési igény más szankciókkal együtt is érvényesíthető, az rptk kármegosztási szabályai alkalmazhatók - Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért kivéve ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna [rptk (2) bek.] - A kártérítés mértékére nézve a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni [rptk > rptk (4) bek.] BH BH BH I. A KÉSEDELEM I.1 A kötelezetti késedelem B.) A kötelezetti késedelem szabályainak áttekintése az új Ptk.-ban - A késedelem: [Ptk. 6:153-6:156. ] kötelezetti késedelem ~ a korábbi szabályok többségének fenntartása ~ pénztartozás esetén a jogosultnak a késedelmi kamatot meghaladó kárát kell megtéríteni ~ a vállalkozások közötti fizetési késedelemre > új szabályok, a 2011/7/EU irányelv alapján ~ a Ptk. Mód. nevesítve rendelkezik a pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság ilyen hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése után fizetendő késedelmi kamatról is [Ptk. Mód (3) bek.] ~ a késedelmi kamat mértéke: jegybanki alapkamat + 8 % (a régi Ptk: 7 %) 174

88 I. A KÉSEDELEM I.1 A kötelezetti késedelem C.) A kötelezetti késedelem fogalma, jogkövetkezményei - A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti jogosult ilyenkor ~ követelheti a teljesítést, vagy ~ ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől. [Ptk. 6:153-6:154. (1) bek.] 175 I. A KÉSEDELEM I.1 A kötelezetti késedelem D.) A jogosulti elállás gyakorlásának feltétele - A jogosulti elálláshoz a teljesítéshez fűződő érdek megszűnését bizonyítani kell, kivéve, ha a szerződést ~ a felek megállapodása szerint vagy ~ a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben (és nem máskor) kellett volna teljesíteni, vagy a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el > a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemből eredő, pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát > kivéve, ha a késedelmét kimenti [Ptk. 6:154. (2)-(3) bek.] 176

89 Jogeset: A gépkocsi vásárlásra folyósított bank-kölcsön késedelmes megfizetésének következményei nem háríthatók át a casco szerződésben szereplő biztosítóra, biztosítási összeg késedelmes kifizetése alapján [Ptk (1) bek.] > BH Tényállás: felperes OTP-hitelre (1 millió forint) vásárol személygépkocsit, amit később ellopnak tőle, s totálkárosra törve Romániában találnak meg (de nem az elkövetőt) a járműre alperessel casco biztosítás kötött amikor a járművet ellopták, felperes nem fizette tovább a banknak a részleteket: ezért őt egy másik perben (lejárt tőkére, kamatra, perköltségre) közel két millió forint nagyságban marasztalták a biztosító a biztosítási összeget (kb. 500 forint) késedelmesen fizette meg a tárgybeli, alperesi biztosítóval szembeni perben felperes a kölcsönszerződés alapján vele szemben érvényesített károk megtérítését (a közel kétmillió forint) is kéri az alperestől - Döntés: két, egymástól független jogviszonyról van szó > a biztosító csak a casco biztosítás keretei között helyt állni > ez, ha késedelmesen is, de megtörtént jogosult azt a kárt háríthatja át a szolgáltatásával késedelmeskedő kötelezettre, amely kár e késedelemmel okozati összefüggésben keletkezett a felperesnek a pénzintézettel szemben fennálló kamattartozása nem az alperes késedelmével, hanem magának a felperesnek a hitelezőjével szembeni felróható késedelmével áll oki összefüggésben > nem háríthatja át a biztosítóra 177 Jogeset: Kárveszélyviselés a vállalkozási szerződés késedelmes teljesítése esetén [rptk (2) bek. b. pont, 312. (2) bek., 399. ] > BH Tényállás: felperes vállalkozási szerződést köt alperessel személygépkocsija javítására és vizsgáztatására, aminek meghatározott határidőig meg kellett történnie bár a vizsgáztatásra nem került sor, határidő előtt alperes felajánlja a teljesítést, amit felperes nem fogad el > álláspontja szerint innen a járművet felelős őrzésben tartja, a kárveszély alperesre szállt határidőre alperes nem teljesít, viszont bejelenteti, hogy a járművet a telephelyéről ellopták felperes az ellopott jármű ellenértékére, a kifizetett vállalkozói díj visszatérítésére és kártérítésre perel - Döntés: bár megrendelő szakszerűtlen utasítására vissza vezethetően alperest megillette volna az elállási jog (mely mentesítette volna az eredmény szolgáltatása alól) ő ezzel nem élt, a szakszerűtlen utasításra sem hívta fel alperes figyelmét mindezek (bizonyításának) hiányában kizárólag az eredeti szerződés teljesítésének késedelme állapítható meg > a kárveszély alperesen maradt 178

90 I. A KÉSEDELEM I.1 A kötelezetti késedelem E.) A fizetési késedelem polgári jogi szankciói I. - A fizetési késedelem a kötelmi általános szabályok között, Ptk. 6:48. : lejárt pénztartozás után késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége ~ a késedelembe esés időpontjától bármely lejárt/esedékes tartozás esetén ~ szerződésszegés miatt ~ a szerződésen kívüli kártérítés, mint pénztartozás után (kárkamat) akkor is, ha a kötelezett a késedelmét kimenti ha a pénztartozás után eleve kamatfizetésre volt köteles: ügyleti és késedelmi kamatot magában foglaló halmozott kamat legalább a törvényes késedelmi kamatlábbal egyezik meg, annál alacsonyabb nem lehet többlethátrány érvényesítése > kártérítés 179 I. A KÉSEDELEM I.1 A kötelezetti késedelem F.) A fizetési késedelem polgári jogi szankciói II. - A fizetési késedelem a kötelmi általános szabályok között, Ptk. 6:48. : lejárt pénztartozás után a szabályozás diszpozitív jellegű, megállapodás alapján lehet ~ alacsonyabb vagy magasabb, ~ TŐKÉSÍTÉSE AZONBAN TILOS (a tőketartozás meghatározott időpontban válik esedékessé, a késedelmi kamat pedig naponta, a késedelem megszűntéig) a kamatfizetési kötelezettség azonban a szerződésszegés általános szabályai szerint kizárható v. korlátozható 180

91 I. A KÉSEDELEM I.1 A kötelezetti késedelem G.) A késedelmi kamat a vállalkozások közötti szerződésekben - A késedelmi kamat mértéke tekintetében külön rendelkezések vonatkoznak a vállalkozások közötti szerződésekre: Ptk. 6:155. itt Ptk. az Európai Unió jogi szabályozásával összhangban lehetővé teszi pénztartozás esetében a magasabb, halmozott kamat alkalmazását > ez ~ a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke és ~ egy behajtási költségátalánynak minősülő, fix összeg megfizetésére való kötelezést [Ptk. 6:155..] 181 I. A KÉSEDELEM I.1 A kötelezetti késedelem H.) A behajtási költségátalány - A behajtási költségátalány: [Ptk. 6:155. ] fizetési késedelem esetében a jogosult részére a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére kell megfizetni ~ vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettnek ~ szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés esetén a szerződő hatóságnak mértéke: negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos devizaközépárfolyama alapján meghatározott forintösszeg 182

92 I. A KÉSEDELEM I.1 A kötelezetti késedelem J.) A behajtási költségátalányt kizáró/korlátozó szerződési kikötés semmissége - A behajtási költségátalány: [Ptk. 6:155. ] e kötelezettség teljesítése ~ nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól ~ a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. a behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis KÖTELEZŐ TEHÁT FELSZÁMÍTANI? - Nem hivatalos jogértelmezés: a KIM január 8.-án adótanácsadói észrevételre az MTI kérdésre fejtette ki (!!!!) > IGEN, de elengedhető 183 I. A KÉSEDELEM I.1 A kötelezetti késedelem K.) A behajtási költségátalányra vonatkozó szabályozás kogens jellege - A KIM álláspontja: a semmisség előírása a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelv alapján a semmisség előírása nem volt mellőzhető a behajtási költségátalány átalány természetéből következik, hogy ~ a legalább 40 eurónyi összeg akkor is követelhető ~ ha a jogosultnak egyébként semmilyen behajtási költsége nem merült fel a behajtási költségátalány mértéke, a 40 eurótól való eltérés kizárólag felfele megengedett a 40 euro, mint minimum-átalány független a késedelmesen teljesített tőkekövetelés nagyságától, vagy a késedelem időtartamától 184

93 I. A KÉSEDELEM I.1 A kötelezetti késedelem L.) A tartozás elengedésének lehetősége számviteli kérdések - KIM: az irányelv azonban arra vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, hogy a jogosult a késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási költségátalányról ezt külön a Ptk.-ban sem kellett szabályozni, mert a lemondásnak - mint tartozás-elengedésnek - a Ptk. alapján nincsen akadálya - Számviteli kérdések [Szt. 77. (2) bek., 81. (2) bek.] > elszámolása a késedelmi kamattal azonos befolyáskor: egyéb bevétel a kötelezettség felmerülésekor: egyéb ráfordítás elengedett követeléssel csak akkor kell az adóalap növekedés összefüggésében számolni, ha azt korábban már a könyvekben kimutatták 185 I. A KÉSEDELEM I.1 A kötelezetti késedelem M.) A vállalkozások közötti szerződések további, speciális szabályai - Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ~ ha a kötelezett késedelme esetére ~ kötbér fizetésére köteles s semmis a vállalkozások közötti szerződések fizetési késedelmeire vonatkozó rendelkezéseitől ~ a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével ~ egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltétel is [Ptk. 6:155. (2) bek.] 186

94 I. A KÉSEDELEM I.2 A jogosulti késedelem A.) Az 1959-es Ptk. szabályozása - Esetei: kötelezett szerződésszerűen felajánlott teljesítését jogosult alapos indok nélkül nem fogadja el elmulasztja a közreműködését kötelezett teljesítésénél nyugtaadási kötelezettségének nem tesz eleget BH EBH EBH BH2007,124. BH A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát kivéve ha bizonyítja, hogy ~ a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el ~ ahogy az az adott helyzetben általában elvárható a jogosult - függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e - ~ köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni; ~ éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna; ~ késedelme idejére kamatot nem követelhet. a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja [rptk ]. > a kártérítés mellett egyéb igények is érvényesíthetők 187 I. A KÉSEDELEM I.2 A jogosulti késedelem B.) A jogosulti késedelem az új Ptk.-ban - Jogosult akkor esik késedelembe, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el (átvételi késedelem) ilyenkor a kötelezett a dolog őrzésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles a kárveszély pedig a jogosultra száll át fajta és mennyiség szerinti szolgáltatás esetében e rendelkezés csak akkor alkalmazandó, ha ~ a felek a teljesítésre szánt dolgokat megjelölték vagy ~ a többi hasonló dologtól a jogosult részére elkülönítették > a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja [Ptk. 6:156. ] 188

95 II. A hibás teljesítés 189 II. A HIBÁS S TELJESÍTÉS II.1 A hibás teljesítés a régi Ptk. szerint A.) A hibás teljesítés fogalma B.) A teljesítéssel szemben támasztott általános követelmények I. C.) A teljesítéssel szemben támasztott általános követelmények II. D.) A hibás teljesítésért való kártérítési felelősség E.) Értelmezési kérdések hibás teljesítés bírói gyakorlata alapján I. F.) Értelmezési kérdések hibás teljesítés bírói gyakorlata alapján II. G.) Az előreláthatóság terjedelme H.) Az előreláthatóság terjedelme a bírói gyakorlatban I.) További elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból I. J.) További elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból II. 190

96 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.1 A hibás teljesítés a régi Ptk. szerint A.) A hibás teljesítés fogalma - A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor: a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak > a kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok 191 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.1 A hibás teljesítés a régi Ptk. szerint B.) A teljesítéssel szemben támasztott általános követelmények I. - A teljesítéssel szembeni általános követelmények: rptk * (1) bek a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését **, és c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal. *2002. évi XXXII. tv.-el megállapított szöveg, hatályban: ** DE! rptk (2) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilvános kijelentésnek, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie, vagy b) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették, vagy c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. (3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában gyártónak minősül az a személy is, aki a dolgon elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel.

97 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.1 A hibás teljesítés a régi Ptk. szerint C.) A teljesítéssel szemben támasztott általános követelmények II. - A teljesítéssel szembeni általonos követelmények: rptk * (4)- (6) bek. (4) A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést. (5) A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni. (6) A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerződés esetén, köteles a dolgot - a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően - azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni és a dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni. Ha a kötelezett gazdálkodó szervezet, a dolog minőségének tanúsítására is köteles. * évi XXXII. tv.-el megállapított szöveg, hatályban: Jogeset: Együttműködési/tájékoztatási kötelezettség [rptk (3) bek] > BH Tényállás: felperes és családja december 1-én induló Sri Lanka-i utazásra és a Maldívszigeteken való üdülésre fizet be félpanzióval az utazási iroda úgy tájékoztatja, hogy az út során jó idő várható, de eső előfordulhat Sri Lankára érkezve azt tapasztalják, hogy szakad az eső, s (bár az út egyébként terv szerint bonyolódik) végig (december 12.) ilyen, extrém rossz idő marad hazaérkezve az irodától kapott téves tájékoztatásra hivatkozva felperes a teljes utazási díjat visszaigényli, amitől alperes elzárkózik - Döntés: már az első fokú bíróság is megállapította az eljárás során, hogy Sri Lanka azon részét, ahol felperes és családja üdült, a monszun miatt a májustól októberig tartó időszakban éri rendszeresen nagyobb mennyiségű csapadék > bár a monszunövezetben futó zápor mindig előfordulhat a helyi Meteorológiai Intézet is megerősítette, hogy az érintett időszakban szélsőséges, a korábbi években nem tapasztalt időjárás volt melyre vonatkozóan alperest tájékoztatási kötelezettség értelemszerűen nem terhelte egyebekben alperes vállalt kötelezettségeit (szállás, programok) maradéktalanul teljesítette a felülvizsgálati kérelem így elutasításra került 194

98 - Jogeset: Együttműködési kötelezettség [rptk (4) bek] > ÍH Tényállás: a bank bankszámlaszerződés teljesítése során téves művelettel 54 millió forintot utal át alperesnek alperes a pénzt felveszi, állítása szerint legnagyobb részét később egy benzinkútnál ellopják tőle (az elkövető nem lesz meg) a bank keresetét a jogalap nélküli gazdagodásra alapítva kártérítésért perel alperes védekezése: felperesi alkalmazott járt el gondatlanul, ő nem tudott az átutalás téves voltáról, jóhiszeműen gazdagodott, a gazdagodástól a lopás folytán elesett - Döntés: nem jogalap nélküli gazdagodás > a bankszámla szerződés alapján alperesre háruló visszafizetési kötelezettség megszegése > rptk (1) bek. adott helyzetben elvárható együttműködési kötelezettség követelménye: alperesnek a pénz felvétele előtt tájékozódnia kellett volna annak eredetéről, az összeg nagyságára tekintettel ezt nem mulaszthatta volna el nem tudta bizonyítani, hogy várt volna ilyen összegű átutalást felperes károsodása ennek eredményeként következett be miután a tévesen átutalt pénzzel alperes rendelkezett, ezzel egyidejűleg felróható késedelembe is esett > ezt sem tudta kimenteni 195 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.1 A hibás teljesítés a régi Ptk. szerint D.) A hibás teljesítésért való kártérítési felelősség - Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a a hibás teljesítésből adódó kárának megtérítését is követelheti kivéve ha a kötelezett bizonyítja, hogy ~ a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el ~ ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [rptk ] - A szabályozás jellemzői: a szavatossági igény felróhatóságtól függetlenül érvényesíthető, a kártérítési felelősség kimenthető az érvényesíthető kár [PJD IV (1970)] ~ a hibás teljesítéssel közvetlenül okozott kár ~ ami a szolgáltatás hibája folytán bekövetkezett > következménykárok a kártérítési igény az általános elévülési időn belül (5 év) érvényesíthető BH BH BDT BDT BDT A 2002-es Ptk.-módosítás utáni helyzet értékelése: 1/2012. (VI. 21.) PK vélemény a hibás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről 196

99 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.1 A hibás teljesítés a régi Ptk. szerint E.) Értelmezési kérdések hibás teljesítés bírói gyakorlata alapján I. - Az LB 1/2004. (XII. 2.) PK vélemény 1. pontja nincs hibás teljesítés és ebből következően a kötelezett mentesül annak valamennyi jogkövetkezménye alól ha bizonyítja, hogy a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett ez utóbbi alatt értve azt, hogy a jogosultnak kellő gondossággal eljárva számítania kellett a szolgáltatott dolog teljesítéskori hibájára - Az ismernie kellett fordulat értelmezése: > nem értelmezhető az adott helyzetben elvárható és kellő körültekintéssel végrehajtandó gondossági kötelezettségként a szerződéskötéskor a jogosultat (ha az nem esik egybe a teljesítéssel) megvizsgálási kötelezettség nem terheli ha a dolgot megtekintheti, az ismernie kellett pusztán azt jelenti, hogy a nyílt hibák ismeretében kötötte meg a szerződést ha nem megtekintett állapotban vásárol, a kérdés, hogy a szerződés tartalma vagy a szerződéskötés körülményei alapján számítania kellett-e arra, hogy a szolgáltatás a teljesítéskor minőséghibás lesz > ilyen esetek ~ használt dolog esetén a használtságnak megfelelő hibákat a bírói gyakorlat ismertnek vélelmezi ~ hasonló a helyzet az akciós v. árleszállított termékek esetében is > a kötelezett bizonyíthatja, hogy a hibára számítania kellett 197 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.1 A hibás teljesítés a régi Ptk. szerint F.) Értelmezési kérdések hibás teljesítés bírói gyakorlata alapján II. - Az LB PK 1/2012. (VI. 21.) PK vélemény 14. pont a jogosult a Ptk a alapján a hibás teljesítésből adódó mindenfajta kára megtérítését követelheti a hibás teljesítés összefüggésében kétféle kár különböztethető meg ~ a szolgáltatás hibája (tapadó kár) ~ a hibás teljesítés folytán bekövetkező további károsodás (következménykár) a Ptk. a teljes kártérítés elvét követi ~ a megtérítendő károkra nézve nem tartalmaz semmiféle korlátozó rendelkezést ~ a jogosult a Ptk alapján a hibás teljesítésből eredő mindenféle kára megtérítésére igényt tarthat 198

100 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.1 A hibás teljesítés a régi Ptk. szerint G.) Az előreláthatóság terjedelme - Mit lát előre a szerződés megkötésekor a fél a szerződés teljesítésének összefüggésében? amit speciális követelményként ő maga határoz meg ami a szerződésszerű teljesítéshez elvárható > Ptk (1) amit a szerződő partnerét terhelő tájékoztatási/együttműködési kötelezettség keretében partnere az ő tudomására hoz > de mi van, ha ez a fél a szerződést érintő lényeges körülményt elhallgat, vagy arról tévesen tájékoztat? - Ami a teljesítésre vonatkozó speciális követelményként a szerződés részévé válik > az ettől való eltérés: szerződésszegés, mely vagy kimenthető, vagy nem - Kártérítést a szerződést érintő tájékoztatás megtévesztő vagy hiányos volta is megalapozhat a szerződés megkötésekor az rptk (3) bek. szerinti általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettség a szerződés teljesítése során az rptk (5) bekezdése szerinti, a teljesítés körülményeiről való tájékoztatási kötelezettség 199 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.1 A hibás teljesítés a régi Ptk. szerint H.) Az előreláthatóság terjedelme a bírói gyakorlatban - BH : Abban az esetben, ha a felek a szerződésben a dolog valamely tulajdonságát kifejezetten meghatározták, a szolgáltatás akkor is hibásnak minősül, ha az a rendeltetésszerű használatra alkalmas ugyan, de nem rendelkezik olyan tulajdonsággal, mint amelyet a felek a szerződésben meghatároztak. - BDT : A bevásárló és szórakoztatóközpont létesítése céljából vásárolt ingatlan lényeges, a szerződésben külön is kiköthető tulajdonsága, hogy nem esik régészeti feltárási kötelezettség alá. Az eladó önkormányzat hibásan teljesít, ha az értékesített ingatlanok régészeti lelőhelyként szerepelnek a nyilvántartásban, a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben keletkezett kár megtérítésére köteles. - BDT A hibás teljesítésért való felelősség szabályai nem általában a minőséghibát, hanem konkrét szerződés hibás nem szerződésszerű teljesítését szankcionálják. Használt házasingatlan adásvétele esetén ezért mindazon köznapi értelemben vett hibák, amelyek a használtság következményei a vevő terhére esnek, mivel azokra számítania kell. A hibás teljesítés használt dolog adásvétele esetén jogi értelemben csak akkor állapítható meg, ha a hiba független a használtságtól, illetőleg az elhasználódás számítható mértékét jelentősen túllépi. 200

101 - Jogeset: A szállítónak tájékoztatnia kell a megrendelőt az adott termék lényeges tulajdonságairól, a felhasználhatóságának korlátairól [rptk (3) bek] > BH Tényállás: a gyümölcsértékesítéssel foglalkozó felperes külföldi partnereinek való gyümölcsszállítás céljából papírrekeszeket (40 000) rendel alperestől a szerződéskötéskor nem közli alperessel, hogy milyen körülmények között, mit kíván szállítani (hűtőkocsiban, előzetesen hűtőházban tárolt, lédús gyümölcsöt) a szolgáltatás minőségét mintával határozták meg szállítás közben az alsó papírládák nem bírták a terhelést, a szállítmány egy része megsérült, a külföldi partner kevesebbet fizetett > felperes hibás teljesítésre hivatkozva mindösszesen 4,5 millió forint kártérítés megfizetésére kérte alperest kötelezni alperes kérte ennek elutasítását, illetőleg a korábban megrendelt, de át nem vett további rekeszek vonatkozásában viszontkeresettel élt arra hivatkozott, hogy felperes szerződéskötéskor nem tájékoztatta a szolgáltatás speciális követelményeiről, a felhasználás céljáról, a minőséget mintával határozták meg, amit felperes elfogadott Jogeset: A szállítónak tájékoztatnia kell a megrendelőt az adott termék lényeges tulajdonságairól, a felhasználhatóságának korlátairól [rptk (3) bek] > BH Döntés: a jogerős ítélet szerint a gyümölcsrekeszek alkalmatlansága miatt alperes hibásan teljesített kétségtelen, hogy a felperes a szerződéskötéskor pontosan nem határozta meg, milyen fajta gyümölcsöt, milyen módon kíván szállítani, ám a csomagolóeszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozó alperestől elvárható lett volna, hogy feltárja felperes igényeit és egyértelműen tisztázza, hogy a megrendelt terméknek milyen konkrét minőségi követelménynek kell megfelelnie > ezt nem teljesítette, így a kártérítés alól nem mentesülhet igaz, hogy a minőséget minta alapján határozták meg, de a hiba (alkalmatlanság) már a mintában is megvolt ugyanakkor felperes is közrehatott a kár bekövetkeztében azzal, hogy nem tisztázta a szükséges mértékben, mire akarja a rekeszeket használni > a bekövetkezett 4,5 milliós kár felét ezért neki kell viselnie 202

102 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.1 A hibás teljesítés a régi Ptk. szerint I.) További elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból I. - További elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból: felróhatóság hiánya: ha nincs szerződésszegés, kártérítési felelősséget megalapozó felróható magatartás, nincs kártérítési jogalap > BH (a fuvarozó nem követ el szerződésszegést, ha azért nem szállítja határidőben a megrendelés szerinti méhkaptárokat a megrendelő által megjelölt helyre, mert az gépjárművével megközelíthetetlenné vált, s e körülményről a megrendelőt haladéktalanul értesti) okozatosság hiánya: a károsult csak a károkozó magatartásával okozati összefüggésben álló kárt igényelheti > BH (a fuvarozó azon magatartása, hogy az esős idő miatt megközelíthetetlenné vált, egyébként állattenyésztési célokat szolgáló telephelyre nem szállítja ki a a fuvarozó tulajdonát képező villanyoszlopokat, nincs okozati összefüggésben a villamosítás elmaradásából adódó károkkal és elmaradt haszonnal: a megrendelő részéről az elvárható magatartás az lett volna, ha a meghiúsult szerződés helyett kárenyhítési céllal - máshonnan szerzi be a villanyoszlopokat) 203 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.1 A hibás teljesítés a régi Ptk. szerint J.) További elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból II. - További elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból: előzetesen felmerült költségek, kiadások, mint következményi kár: a hibás teljesítéshez ún. következményi károk is kapcsolódnak, így nem kizárt, hogy következményi kárnak minősüljön olyan költség, illetőleg utóbb feleslegessé vált kiadás, amely a hibásan teljesített szerződés megkötése előtt merült fel > BH (jelen esetben az üzlet indításának céljával bérbe vett és nagyobb költséggel már előzetesen átalakított ingatlan e célra való alkalmatlansága) ha a vevő megtekinti/megvizsgálta a dolgot szerződéskötés előtt, az eladó nem áll helyt azokért a hibákért, amelyeket a vevő megismerhetett (BH ) használt dolog esetén a (rendes) használtság következményeiből eredő hibák a vevő terhére esnek, eladó akkor felel, ha a hiba független a használtságtól vagy a használtság számítható mértékét jelentősen túllépi (BH , BDT , BDT , BH ) 204

103 II. A HIBÁS S TELJESÍTÉS II.2 A hibás teljesítés az új Ptk.- ban A.) Áttekintés B.) A hibás teljesítés fogalma C.) A fogyasztói szerződésekre vonatkozó semmisségi szabály D.) Szavatosság és jótállás a szerződésért 205 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.2 A hibás teljesítés az új Ptk.-ban A.) Áttekintés - A hibás teljesítés általános szabályai: [Ptk. 6:157-6:158. ] egységes fogalom ~ középpontjában a szolgáltatás minőségi fogyatékossága > nem felel meg a szerződésben v. jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek ~ megítélése szempontjából a teljesítés időpontja a releváns ~ nem teljesít hibásan, ha jogosult ismerte a hibát vagy ismernie kellett volna e fogalomhoz kapcsolja a jogkövetkezményeket ~ kellékszavatosság ~ jótállás ~ kártérítés megszünteti a kellékszavatosság és jótállás közötti indokolatlan különbségeket > a kellékszavatosság és jótállás szabályai a fogyasztóval kötött szerződésben egyoldalúan kogensek (1999/44/EK irányelv) hibás teljesítési vélelem a fogyasztóval kötött szerződés esetén: tartalmilag változatlan 206

104 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.2 A hibás teljesítés az új Ptk.-ban B.) A hibás teljesítés fogalma - A teljesítés legáltalánosabb követelménye a szerződésszerűség a teljesítés akkor szerződésszerű, ha a szolgáltatás ~ a teljesítés időpontjában megfelel ~ a szerződésben vagy jogszabályban megállapított ~ minőségi követelményeknek ha nem, a kötelezett hibásan teljesít, kivéve ~ ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy ~ a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett [Ptk. 6:157. (1) bek.] 207 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.2 A hibás teljesítés az új Ptk.-ban C.) A fogyasztói szerződésekre vonatkozó semmisségi szabály - A fogyasztó és a vállalkozás között létre jött szerződésben semmis az a kikötés, amely Ptk. a hibás teljesítésre vonatkozó fejezetének a ~ a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől ~ a fogyasztó hátrányára tér el az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy ~ a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt ~ kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. [Ptk. 6:157. (2) bek.] 208

105 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.2 A hibás teljesítés az új Ptk.-ban D.) Szavatosság és jótállás a szerződésért - Visszterhes szerződések esetében a jogosulti érdek a hibás teljesítésben megnyilvánuló sérelmének esetén a kötelezett objektív helytállási kötelezettséggel (kellékszavatossággal) a vállalkozás és a fogyasztó közti szerződés vonatkozásában termékszavatossággal a szerződés teljesítéséért jótállást vállaló vagy a jótállásra jogszabály alapján kötelezett jótállással tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló szerződések esetében jogszavatossággal tartozik > további jogkövetkezményként kötelezett főszabályként köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítéséből adódó kárait is. 209 II. A HIBÁS S TELJESÍTÉS II.3 Kellékszavatosság A.) Szavatossági jogok, kellékszavatosság a régi Ptk.-ban B.) A kellékszavatosság az új Ptk.-ban C.) Árleszállítás, kijavítás, kicserélés, elállás D.) Áttérési jog a bíróság mérlegelési lehetősége E.) Az igényérvényesítés határideje az igény elévülése G.) A szavatossági határidő jogi természete a javítás, csere joghatása 210

106 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.3 Kellékszavatosság A.) Szavatossági jogok, kellékszavatosság a régi Ptk.-ban - Szavatosság: a hibás teljesítés objektív, kimentést nem tűrő jogkövetkezménye [rptk (1)-(2) bek ] kellékszavatosság (a szolgáltatás hibátlansága fizikai valójában ) jogszavatosság: a jogosult korlátozásmentes tulajdonjogot, ill. használati kötelmek esetén mások által nem korlátozott rendelkezési jogot szerez - Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban (választása szerint) kijavítást v. kicserélést, ha erre nincs joga, v. annak a kötelezett nem tud eleget tenni (választása szerint) megfelelő árleszállítást követelhet, v. a szerződéstől elállhat a sorrend kötött > fogyasztói szerződésben SEMMIS AZ A KIKÖTÉS, mely a szavatossági jogoknak a tv.-ben meghatározott sorrendjétől A FOGYASZTÓ HÁTRÁNYÁRA TÉR EL 211 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.3 Kellékszavatosság B.) A kellékszavatosság az új Ptk.-ban - Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint ~ kijavítást vagy ~ kicserélést kérhet e jogának azonban korlátjai is vannak > nem élhet az olyan a választott kellékszavatossági joggal melynek teljesítése lehetetlen, vagy ha az ~ a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, ~ a szerződésszegés súlyát és ~ a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet figyelembe véve a kötelezettnek (másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva) aránytalan többletköltséget eredményezne [Ptk. 6:159. (1)-(2) bek.] 212

107 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.3 Kellékszavatosság C.) Árleszállítás, kijavítás, kicserélés, elállás - A jogosult igényelheti továbbá az ellenszolgáltatás arányos leszállítását a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja illetőleg - ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta - a szerződéstől elállhat [Ptk. 6:159. (2) bek.] - A kijavítást vagy kicserélést a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni ha a kötelezett ~ ilyen feltételekkel nem tud kijavítási vagy kicserélési kötelezettségének eleget tenni, vagy ~ ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt a jogosult ugyancsak elállhat a szerződéstől > DE! jelentéktelen hiba miatt elállásnak helye nincs [Ptk. 6:159. (2) bek (2)-(4) bek] 213 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.3 Kellékszavatosság D.) Áttérési jog a bíróság mérlegelési lehetősége - A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt [Ptk. 6:160. ] - Egy esetleges perben a bíróság a jogosult kérelméhez nincs kötve, de nem kötelezhet olyan kellékszavatossági jog teljesítésére amely ellen mindegyik fél tiltakozik [Ptk. 6:161. ] 214

108 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.3 Kellékszavatosság E.) Az igényérvényesítés határideje az igény elévülése - A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni DE! a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ~ a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát ~ késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni > a közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős [Ptk. 6:162. ] - Elévülés: a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a fogyasztói igény két alatt ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el [Ptk. 6:163. (1)-(3) bek.] 215 II. A HIBÁS TELJESÍTÉS II.3 Kellékszavatosság F.) A szavatossági határidő jogi természete a javítás, csere joghatása - A szavatossági határidő elévülési természetű nem számít azonban bele a kijavítási időnek az a része amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni [Ptk. 6:163. (4) bek.] - A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha ~ a kijavítás következményeként ~ új hiba keletkezik [Ptk. 6:163. (5) bek.] 216

109 Kereskedelmi szerződések sek joga 6. A szerződésszegés további különös esetei a szerződés megerősítése dr. Verebics János, PhD egyetemi

110 I. A hibás s teljesítés s egyéb jogkövetkezm vetkezményei 219 I. A HIBÁS S TELJESÍTÉS S EGYÉB JOGKÖVETKEZM VETKEZMÉNYEI I.1 A termékszavatosság A.) Új jogintézmény a Ptk.-ban B.) A gyártó mentesülésének feltétele C.) Kellékszavatosság a hiba közlése D.) A termékszavatosság határideje, a jogok átszállása I.2 A jótállás A.) Áttekintés B.) A jótállás jogi tartalma, keletkezése C.) A jótállás viszonya egyéb jogokhoz D.) A jótállási igény érvényesítése 220

111 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.1 A termékszavatosság A.) Új jogintézmény a Ptk.-ban - A Ptk. új jogintézményként vezette be a magyar jogba a termékszavatosságot a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy ~ a termék hibáját javítsa ki, vagy ~ ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges ~ a terméket cserélje ki a termék akkor minősül hibásnak, ha ~ nem felel meg a termék a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy ~ nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. > gyártó a termékszavatosságra vonatkozó értelmező rendelkezés szerint a termék előállítója és forgalmazója [Ptk. 6:168. (1)-(2) bek.] 221 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.1 A termékszavatosság B.) A gyártó mentesülésének feltétele - A gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető vagy a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. [Ptk. 6:168. (3) bek.] 222

112 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.1 A termékszavatosság C.) Kellékszavatosság a hiba közlése - Kellékszavatosság: csere esetén a kicserélt termékre kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli [Ptk. 6:168. (4) bek.] - A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát azonban késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni > a közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős. [Ptk. 6:169. (1) bek.] 223 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.1 A termékszavatosság D.) A termékszavatosság határideje, a jogok átszállása - A termékszavatosság határideje, a jogok átszállása: a gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli e határidő eltelte jogvesztéssel jár a termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén ~ az új tulajdonos (egy másik fogyasztó) ~ törvényi engedményesként érvényesítheti a gyártóval szemben [Ptk. 6:169. (2) bek., 6:170. ] 224

113 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.2 A jótállás A.) Áttekintés - Jótállás: [Ptk. 6:171-6:173. ] a teljesítést biztosító mellékkötelezettségek közül a hibás teljesítés jogkövetkezményei közé kerül ~ a felek megállapodása vagy a kötelezettséget előíró jogszabály alapján jön létre ~ a jótállásra kötelezett e feltételek szerint köteles helytállni > tipikusan szavatossági jellegű kötelezettséget vállal (kijavítás, kicserélés, árleszállítás) az új Ptk. nem tartalmaz külön rendelkezéseket a fogyasztó és a vállalkozás közti szerződésekhez kapcsolódó jótállásra új: a jótállási jogosultság a dolog tulajdonjog-átruházása esetén átszáll, azt az új tulajdonos érvényesítheti ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult (határidőt megjelölő) felhívására nem tesz eleget, a jótállási igény e határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt 225 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.2 A jótállás B.) A jótállás jogi tartalma, keletkezése - A jótállás a hibás teljesítés miatti helytállás objektív jogszabállyal vagy szerződéssel biztosított eszköze. az (általában önként vállalt) jótállási kötelezettség alól ~ a fél kizárólag abban az esetben mentesül, ha ~ bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett [Ptk. 6:171. (1) bek.]. > jótállási kötelezettséget jogszabály is keletkeztethet > pl. az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 226

114 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.2 A jótállás C.) A jótállás viszonya egyéb jogokhoz - A jótállás a jogosultnak jogszabályból eredő jogait nem érinti, a dolog tulajdonjogának átruházása esetén pedig ~ a jótállásból eredő jogokat ~ az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben [Ptk. 6:171. (2) bek., 6:172.]. 227 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.2 A jótállás D.) A jótállási igény érvényesítése - A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető pl. a külön rendeletben szabályozott tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállás esetében egy év, mely ~ a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásával, vagy ~ ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, ~ az üzembe helyezés napjával kezdődik [Ptk. 6:173. ]. 228

115 I. A HIBÁS S TELJESÍTÉS S EGYÉB JOGKÖVETKEZM VETKEZMÉNYEI I.3 A szerződésszegéssel okozott károk megtérítése A.) A kártérítés főszabálya a tapadó károk megtérítése B.) A kárigény elévülése I.4 Jogszavatosság A.) Jogi tartalma felhívás az akadály elhárítására B.) A jogosult lehetőségei a felhívás eredménytelensége esetén I.5 Az eredmény létrehozására, használatra ill. hasznosításra vonatkozó szerződések speciális szabályai A.) Eredményre irányuló szerződések B.) Használatra, hasznosításra irányuló szerződések 229 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.3 A szerződésszegéssel okozott károk megtérítése A.) A kártérítés főszabálya a tapadó károk megtérítése - A kötelezett az új Ptk. a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre vonatkozó általános szabályai szerint köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát > kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti [Ptk. 6:174. (1) bek.]. - A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett (tapadó) károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye vagy ha a kötelezett ~ a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta ~ e kötelezettségének nem tud eleget tenni vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt [Ptk. 6:174. (2) bek.]. 230

116 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.3 A szerződésszegéssel okozott károk megtérítése B.) A kárigény elévülése - A szolgáltatástárgyában bekövetkezett károkra vonatkozó kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el a jogosult kártérítési igényét ~ az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben ~ kifogásként akkor is érvényesítheti ~ ha a kártérítési igény elévült. mindez nem érinti ~ a jogosult vagyonában bekövetkezett tényleges károk és az elmaradt haszon megtérítésére vonatkozó igényt, mely ~ a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint, az általános (öt éves) elévülési idő alatt érvényesíthető [Ptk. 6:174. (2) bek.]. 231 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.4 Jogszavatosság A.) Jogi tartalma felhívás az akadály elhárítására - A jogszavatosság alapján a kötelezettet helytállási kötelezettség terheli azért, hogy a jogosult a szolgáltatás tárgyán korlátozásmentes jogot szerezzen. - Ha tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog vagy követelés megszerzését harmadik személy joga akadályozza (jogszavatosság jogszerzés akadálya miatt), ~ a jogosult köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy ~ az akadályt hárítsa el vagy adjon megfelelő biztosítékot ha pedig korlátozza (jogszavatosság a jogszerzés korlátozott volta miatt), megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést követelhet. [Ptk. 6:175-6:176. (1) bek.]. 232

117 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.4 Jogszavatosság B.) A jogosult lehetőségei a felhívás eredménytelensége esetén - A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult a jogszerzés akadálya esetén ~ elállhat a szerződéstől és ~ kártérítést követelhet a jogszerzés korlátozott volta esetén pedig a tehermentesítést a kötelezett költségére elvégezheti. - Ha a tehermentesítés lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a jogosult a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében az ellenérték megfelelő csökkentését követelheti > ezek a jogok a jogosultat akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a jogosult nem kívánja a dolog tehermentesítését [Ptk. 6:16. (2)-(5) bek.]. 233 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.5 Az eredmény létrehozására, használatra ill. hasznosításra vonatkozó szerződések speciális szabályai A.) Eredményre irányuló szerződések Az eredmény létrehozására vonatkozó szerződések sajátosságai: a tevékenységgel előállítható mű (új dolog vagy más eredmény) átadását megelőzi a létrehozás folyamata, a tevékenységkifejtés ha a kötelezett valamely dolog vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vállal kötelezettséget ~ a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, s ~ a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni [Ptk. 6:177. ]. 234

118 I. A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEI I.5 Az eredmény létrehozására, használatra ill. hasznosításra vonatkozó szerződések speciális szabályai B.) Használatra, hasznosításra irányuló szerződések - A használatra vagy hasznosításra irányuló szerződések sajátosságai: ha a jogosult más dolgának vagy más vagyoni joga által védett oltalmi tárgynak időleges használatára, felhasználására vagy hasznosítására jogosult a kötelezett ~ a szerződés teljes tartama alatt ~ a kellékszavatosság szabályainak megfelelő alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy ~ a dolog vagy az oltalom tárgya a szerződésszerű használatra, felhasználásra vagy hasznosításra alkalmas [Ptk. 6:178. ]. 235 II. I. A szerződésszeg sszegés s egyéb esetei 236

119 II. A SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS S EGYÉB ESETEI II.1 Áttekintés II.2 A lehetetlenülés A.) A teljesítés lehetetlené válása a lehetetlenülés jogkövetkezményei B.) A felróhatóság kérdése C.) Lehetetlenülés vagylagos szolgáltatások esetén II.3 A teljesítés megtagadása II.4 Jognyilatkozat megtételének elmulasztása 237 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS EGYÉB ESETEI II.1 Áttekintés - A szerződésszegés egyéb esetei: [Ptk. 6:179-6:184. ] lehetetlenülés ~ ha a teljesítés lehetetlenné válik, a szerződés megszűnik (változatlan) ~ a lehetetlen szerződésre irányuló szerződés viszont nem semmis > szerződéskötéskor fennállott lehetetlenség: szerződésszegés ~ a teljesítés utólagos lehetetlensége > szerződésszegés > meghiúsulás ~ egyebekben a korábbi szabályozás nem változik nem változik a teljesítés megtagadása sem a szerződés telejesítésének köréből ide kerül (változatlanul) át a bíróság azon joga, hogy a jogosult keresete alapján ítéletével pórolja s szerződésben vállalt, de meg nem tett jognyilatkozatot 238

120 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS EGYÉB ESETEI II.2 A lehetetlenülés A.) A teljesítés lehetetlené válása a lehetetlenülés jogkövetkezményei - Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik. - A szolgáltatás lehetetlenülésére mindig valamilyen a szerződés megkötése után bekövetkezett okból kerül sor ez az ok lehet ~ gazdasági (piaci viszonyok gyökeres megváltozása), ~ jogi (szabályozási környezet változásai) vagy ~ fizikai (a szolgáltatás tárgyát érintő változások, annak esetleges megsemmisülése) a teljesítés lehetetlenné válásáról az erről tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles a másik felet értesíteni az értesítés elmulasztásából eredő kárt a mulasztó fél köteles megtéríteni [Ptk. 6:179. ]. 239 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS EGYÉB ESETEI II.2 A lehetetlenülés B.) A felróhatóság kérdése - A lehetetlenné válásért való felelősség kérdésében a kódex a szerint tesz különbséget, hogy az terhére róható e valamelyik félnek ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős ~ a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni ~ ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár ha valamelyik fél felelős ~ a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége alól, és ~ a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti ha pedig minkét fél felelőssége megállapítható ~ a szerződés megszűnik, és ~ a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól [Ptk. 6:180. ]. 240

121 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS EGYÉB ESETEI II.2 A lehetetlenülés C.) Lehetetlenülés vagylagos szolgáltatások esetén - Ha a vagylagos szolgáltatások közül válik valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik ha a szolgáltatás lehetetlenné válásáért a választásra nem jogosult fél a felelős, a másik fél ~ választása szerint a lehetséges szolgáltatást kell teljesíteni, vagy ~ a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni amennyiben a lehetetlenné vált dologszolgáltatás esetén ~ a dolog maradványa vagy a dolog egy része a kötelezett birtokában maradt, vagy ~ a kötelezett mástól a dolog helyébe lépő értéket kapott vagy igényelhet a jogosult - az ellenszolgáltatás arányos része ellenében - ennek átengedését követelheti. [Ptk. 6:181. ]. 241 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS EGYÉB ESETEI II.3 A teljesítés megtagadása - A teljesítés megtagadása esetén valamelyik fél (akár a jogosult, akár a kötelezett) egyértelműen és félreérthetetlenül kifejezi azon szándékát, mi szerint teljesíteni sem a szerződés szerinti időben, sem később nem kíván. - Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja a másik fél választása szerint a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni [Ptk. 6:183. ]. 242

122 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS EGYÉB ESETEI II.4 Jognyilatkozat megtételének elmulasztása - Speciális szerződésszegési esetnek minősül, ha a fél a szerződés alapján jognyilatkozat tételére köteles, és ezt a kötelezettségét nem teljesíti > a Ptk. erre nézve felhatalmazza a bíróságot, hogy a jogosult keresete alapján ítélettel pótolja a szerződésben vállalt, de meg nem tett nyilatkozatot [Ptk. 6:182. ]. 243 III. I. A szerződés s megerősítése, se, szerződési si biztosítékok 244

123 245 III. A SZERZŐDÉS S MEGERŐSÍTÉSE, SE, SZERZŐDÉSI SI BIZTOSÍTÉKOK III.1 A szerződés megerősítése A.) A szerződést megerősítő eszközök polgári jogi funkciója B.) A szerződés megerősítését biztosít eszközök régi és új rendszere C.) A szerződések általános szabályai között maradt szerződési biztosítékok III.2 A foglaló A.) Fogalma B.) A teljesítés meghiúsulásának joghatása III.3 A kötbér A.) Fogalma B.) Jogi jellege C.) Kárátalány-természete III.4 A jogvesztés kikötése 246

124 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.1 A szerződés megerősítése A.) A szerződést megerősítő eszközök polgári jogi funkciója - A szerződés megerősítésének eszközei valamilyen, a szerződésszegéshez kapcsolódó, a kötelezett által önként vállalt többletszankciót biztosítanak a jogosult számára ugyanakkor viszont - épp a kilátásba helyezett joghátrány elkerülése végett - a kötelezettet ösztönzik is a szerződésszerű teljesítésre. 247 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.1 A szerződés megerősítése B.) A szerződés megerősítését biztosít eszközök régi és új rendszere - A régi Ptk. szerinti rendszer: - A szerződés megerősítése az új Ptk.-ban: [Ptk. 6:185-6:190. ] a szerződésszegéshez kapcsolódó, a kötelezett által önként vállalt többletszankciók > az új szabályozás sajátosságai egyes fontos eszközöket a Ptk. másutt szabályoz (a zálogjogot a dologi jog körében, kezesség, garancia: egyes szerződéstípusoknál) a szerződések általános szabályai között: foglaló, kötbér, jogvesztés kikötése 248

125 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.1 A szerződés megerősítése C.) A szerződések általános szabályai között maradt szerződési biztosítékok - A foglaló: [Ptk. 6:185-6:190. ] pénzösszeg formájában (de: diszpozivitás!) nem a kötelezettségvállalás jeléül, hanem megerősítéseként adható nem átadott > fizetett (nem csak kézen-közön adják) rendeltetése ki kell tűnjön túlzott összeg bírósági általi mérséklése > csak kötelezett kérelme alapján - Kötbér a kárátalány-funkció erősítése a fél a kötbér alól csak akkor mentesülhet, ha szerződésszegését kimenti - Jogvesztés kikötése > tartalmilag azonos az 1959-es Ptk.-val 249 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.2 A foglaló A.) Fogalma - A szerződés meghiúsulásához kapcsolódó, önként vállalható többletszankció a foglaló a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ~ annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ~ ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik ha a szerződést teljesítik > a tartozás a foglaló összegével csökken ha pedig a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős > a foglaló visszajár [Ptk. 6:185. (1)-(2) bek.] 250

126 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.2 A foglaló B.) A teljesítés meghiúsulásának joghatása - A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni ennek bekövetkezte a szerződésszegés következményei alól nem mentesít, a kötbér és a kártérítés összege azonban a foglaló összegével csökken > a túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti [Ptk. 6:185. (3)-(5) bek] 251 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.3 A kötbér A.) Fogalma - A kötelezett írásban pénz (kötbér) fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést > mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti [Ptk. 6:186. (1)-(2) bek.] 252

127 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.3 A kötbér B.) Jogi jellege - A kötbér tehát a kötelezett szempontjából ~ a szerződés neki felróható nem teljesítésének vagy nem szerződésszerű teljesítésének esetére vállalt ~ fizetési kötelezettség a jogosult számára pedig kötbérigény, amit ~ attól függetlenül érvényesítheti, hogy ~ a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e > a pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni 253 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.3 A kötbér C.) Kárátalány-természete - A kötbér kárátalány-természetű: a kódex pontosan meghatározza viszonyát az egyéb szerződésszegési igényekhez ~ a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja ~ a késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése viszont nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól a jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett ~ nem érvényesíthet szavatossági igényt ~ érvényesítheti azonban a kötbért meghaladó kárát, ~ a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését pedig akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette. kötbér után kamat kikötése semmis, az esedékessé vált kötbér után a kötelezett azonban késedelmi kamatot köteles fizetni > méltányossági szabály, hogy a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti [Ptk. 6:187-6:189. ] 254

128 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.4 A jogvesztés kikötése - A jogvesztés kikötése is a szerződésszegés önként vállalt többletszankciója a felek írásban kiköthetik, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné ezzel helyzete hátrányosabbá válik > erre azonban csak az előre és a szerződésben pontosan meghatározott esetekben kerülhet sor > ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a kötelezett kérelmére a bíróság a joghátrányt ebben az esetben is mérsékelheti [Ptk. 6:190. ] 255 III. A SZERZŐDÉS S MEGERŐSÍTÉSE, SE, SZERZŐDÉSI SI BIZTOSÍTÉKOK III.5 Az új zálogjogi szabályozás alapjai A.) A szabályozás fő változásai B.) A zálogjog jogi tartalma C.) A zálogjog létrejötte D.) A zálogszerződés, a zálogjog létrejöttének egyéb módozatai E.) A zálogjog bejegyzése a hitelbiztosítéki nyilvántartásba F.) Az óvadék G.) A zálogjogok rangsora érvényesítés - a zálogjogosult jogosítványai H.) A zálogjog megszűnése 256

129 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.5 Az új zálogjogi szabályozás alapjai A.) A szabályozás fő változásai - A szabályozás fő változásai: az új Ptk a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben (2002/47/EK) meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására (fiduciárius biztosítékok) vonatkozó kikötést semmisnek nyilvánítja a felek a lehető legnagyobb szabadsággal határozhatják meg úgy a zálogtárgyat, mint a zálogjoggal biztosítható követeléseket a vagyont terhelő zálogjogot kiváltja a zálogtárgyak körülírással való meghatározásának lehetősége > ebből adódóan funkcióját vesztette a keretbiztosítéki zálogjog az önálló zálogjog helyébe a (funkciójában hasonló) különvált zálogjog lép az óvadék integrálásra kerül a zálogjogba az ingó zálogjog nyilvántartást a hitelbiztosítéki nyilvántartás váltja fel (2013. évi CCXXI. tv.) > a Ptk. nem az egyes zálogfajták szerinti, hanem a zálogjog létszakaszaihoz igazodó szabályozást ad 257 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.5 Az új zálogjogi szabályozás alapjai B.) A zálogjog jogi tartalma - A zálogjog hitelviszonyt feltételez: hitelszerződés, kölcsönszerződés bármely más olyan ügylet, melyben a szolgáltatás/ellenszolgáltatás teljesítése időben szétválik ÉS az egyik pénzszolgáltatás - A zálogjog alapján: [Ptk. 5:86. ] a zálogjogosult kötelezett nem teljesítése esetén a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet - A zálogjog tárgya: [Ptk. 5:86., 5:101. ] bármely vagyontárgy zálogjog tárgyául szolgálhat ezen belül azonban ingatlan, jog és követelés kizárólag jelzálogjog tárgya lehet zálogtárgy körülírással is meghatározható > a körülírásnak megfelelő dolog, jog, követelés, ami felett a kötelezett rendelkezési joggal bír > hitelbiztosítéki nyilvántartás 258

130 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.5 Az új zálogjogi szabályozás alapjai C.) A zálogjog létrejötte - Zálogjog létrejötte: [Ptk. 5: ] > lehetséges a zálogjogosult és a zálogkötelezett általi alapítással ~ szerződéssel és jelzálogjog esetén az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel > Az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény 16. i. pont > a zálogszerződés maga csak a felek között hatályos > harmadik személyek vonatkozásában a nyilvántartásba (ingatlan nyvt., lajstrom) való bejegyzéssel hatályosul ~ kézizálogjog esetében pedig a dolog zálogjogosult részére történő átadással és úgy is, hogy a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött (pl. közös birtok) - A bejegyzéshez rendelkezésre álló nyilvántartások: ingatlan nyilvántartás lajstrom hitelbiztosítéki nyilvántartás > jogon, követelésen kizárólag bejegyzés után alapítható zálogjog 259 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.5 Az új zálogjogi szabályozás alapjai D.) A zálogszerződés, a zálogjog létrejöttének egyéb módozatai - A zálogszerződés és a törvényes zálogjogok : zálogszerződést érvényesen csak írásban lehet kötni > ezen túl azonban a kódex nem támaszt alaki követelményt > > nincs formakényszer, nem közokirat [Ptk. 5:89. ] a zálogszerződést pótolja a jogszabály olyan rendelkezése, amely alapján valamely követelés jogosultját zálogjog illeti meg vállalkozót a vállalkozói díj és költségei biztosítására [Ptk. 6:246. ] a fuvarozót és a szállítmányozót a fuvardíj és költségeire biztosítására [Ptk. 6:267. ] a megbízottat a a megbízási díj és költségei biztosítására [Ptk. 6:277. ] az ingatlan bérbeadóját a bérleti díj és költségei biztosítására[ptk. 6:337. ] a haszonbérbeadót a haszonbér biztosítására [Ptk. 6:353. ] a letéteményest (és szállodát) a díja és költségei biztosítására [Ptk. 6:363. ] a fizetési számla vezetőjét a számlavezetésből fakadó követelései biztosítására[ptk. 6:397. ] > ezen túlmenően a zálogjog bejegyzésére önmagában a bejegyzési engedély alapján is sor kerülhet > ez, s a bejegyzési kérelem helyettesíti a zálogszerződést 260

131 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.5 Az új zálogjogi szabályozás alapjai E.) A zálogjog bejegyzése a hitelbiztosítéki nyilvántartásba - A hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául a hitelbiztosítéki nyilatkozat tételére jogosult által tett hitelbiztosítéki nyilatkozat szolgál a hitelbiztosítéki rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy ~ a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzés ~ a bejegyzés módosításának és törlésének alapjául szolgáló hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtehetőek legyenek ezek a) zálogjog b) a vagyontárgy tulajdonjog fenntartással történő eladás c) faktorálás d) pénzügyi lízing 261 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.5 Az új zálogjogi szabályozás alapjai E.) A zálogjog bejegyzése a hitelbiztosítéki nyilvántartásba - Zálogjog esetén a bejegyzés alapjául szolgál a a) a bejegyzésre irányuló nyilatkozat, b) a bejegyzéshez hozzájáruló zálogkötelezetti nyilatkozat, c) a bejegyzés módosítására irányuló nyilatkozat, d) a bejegyzés módosításához hozzájáruló nyilatkozat, e) a bejegyzés törlésére irányuló nyilatkozat, f) a bejegyzés törlésére irányuló nyilatkozat esetén a bejegyzés törléséhez hozzájáruló zálogjogosulti nyilatkozat, g) a zálogjog ranghelyének előzetes biztosítására irányuló tulajdonosi nyilatkozat, h) a bejegyzés törlésére irányuló nyilatkozat esetén a bejegyzés fenntartására irányuló zálogjogosulti nyilatkozat, > A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló évi CCXXI. törvény, 21., 30. (1) a. pont 262

132 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.5 Az új zálogjogi szabályozás alapjai F.) Az óvadék - A zálogjogi szabályok közé integrált óvadék legfőbb sajátossága a közvetlen kielégítési jog amely tárgyának sajátos természetéből következik. - Óvadékul kizárólag [Ptk. 5:95. ] pénz fizetésiszámla-követelés értékpapír és más jogszabályban meghatározott vagyontárgy szolgálhat > pénzen és értékpapíron kézizálogjogként alapítható óvadék 263 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.5 Az új zálogjogi szabályozás alapjai G.) A zálogjogok rangsora érvényesítés - a zálogjogosult jogosítványai - A zálogjog lényeges sajátossága, hogy elsőbbségi kielégítési jogot biztosít ha pedig a zálogtárgyat több zálogjog terheli a kielégítési jog zálogjogosultak közötti rangsora a zálogjogok alapításának a sorrendjéhez igazodik: ~ a korábban alapított zálogjog ranghelye ~ megelőzi a későbbiekét [Ptk. 5:118. ] > régi Ptk.: a rangsor a zálogjog keletkezésének sorrendjéhez (nyilvántartásba bejegyzett zj-ok esetében a bejegyzés időpontjához) igazodott - A zálogjogosult jogosítványai: [Ptk. 5:126. ] a zálogjogosult kielégítési joga a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg ha a zálogtárgy követelés vagy jog, a zálogjogosult ~ a zálogjog érvényesítésének általános módjain felül ~ arra is jogosult, hogy a követelés vagy jog jogosultja helyett a követelést vagy jogot érvényesítse > az érvényesítés fő útja a bírósági végrehajtás > új, hogy a törvény erejénél fogva a zálogjogosult más, törvényben rögzített, bírósági végrehajtáson kívüli eljárást is választhat 264

133 III. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK III.5 Az új zálogjogi szabályozás alapjai H.) A zálogjog megszűnése - A zálogjog megszűnésének esetei: [Ptk. 5:142-5:144. ] a zálogtárgy illetve a biztosított követelés megszűnése ~ zálogtárgy: elpusztul, megsemmisül > kivétel: kártérítés, biztosítási összeg, átalakítás eredményeként keletkező új dolog ~ biztosított követelés: mind a kézizálogjog, mind pedig a jelzálogjog esetében a zálogjog megszűnését eredményezi a biztosított követelés elévülése is > a régi Ptk. ezt csak a jelzálogjog vonatkozásában szabályozta így ha a zálogjoggal biztosított követelés megszűnik ~ de a követelést kielégítő személyt megtérítési igény illeti meg ~ ennek biztosítására a zálogjog fennmarad ha a zálogjog megszűnik, a jogosult köteles a zálogtárgyat visszaadni, annak törléséhez hozzájárulni, a zálog tényleges birtokosát értesíteni, visszaadást ill. a kötelezett számláján való jóváírást kezdeményezni > a törvény egy helyen, teljes körűen határozza meg a zálogjog megszűnésének eseteit 265 Kereskedelmi szerződések sek joga 7. MSC 2014 A szerződés állapotváltozásai Egyes szerződések a Ptk. rendszerében dr. Verebics János, PhD egyetemi 266

134 267 I. A szerződés állapotváltozásai 268

135 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.1 A szerződés módosítása A.) Szerződés és magánautonómia B.) A szerződés közös megegyezéssel való módosítása C.) A szerződésmódosítás egyéb összefüggései D.) A szerződésmódosítás egyéb összefüggései E.) Az üzleti kockázat viselése az új Ptk.-ban F.) A szerződés bíróság általi módosítása I. G.) A szerződés bíróság általi módosítása II. I. SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.1 A szerződés módosítása A.) Szerződés és magánautonómia - A szerződés a teljesítéssel tölti be célját > jogosult és kötelezett kölcsönös és tényleges érdekkielégítését a teljesítés a gazdasági célnak megfelelően ~ a szerződésszerű magatartás tanúsításával ~ a felek együttműködését igényelve valósul meg mindeközben a szerződés végig a felek magánautonómiájának hatalma alatt áll ~ körülményeik változásához igazodva ~ a szerződés módosulhat, esetleg meg is szűnik 270

136 I. SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.1 A szerződés módosítása B.) A szerződés közös megegyezéssel való módosítása - A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét ilyenkor ~ a szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad ~ fennmarad a kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség is > a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat terhesebbé. [Ptk. 6:191. (1)-(2) bek.] 271 I. SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.1 A szerződés módosítása C.) A szerződésmódosítás egyéb összefüggései - A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja. - A szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. [Ptk. 6:191. (3)-(4) bek.] 272

137 I. SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.1 A szerződés módosítása D.) A szerződésmódosítás egyéb összefüggései - A szerződés alapvetően a felek magánautonómiájának területe: állami beavatkozásra csak kivételes esetben, a közérdek védelme vagy a gyengébb szerződési pozícióban lévő fél, különösen a fogyasztó érdekében kerül sor. - A szerződés bírósági módosítása: a bírósági beavatkozás (a korábbi szabályozással egyezően) csak egy vonatkozásban megengedett > tartós jogviszonyok esetében: clausula rebus sic stantibus szigorú, konjunktív feltételekhez kötött az üzleti kockázat viselésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül 273 I. SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.1 A szerződés módosítása E.) Az üzleti kockázat viselése az új Ptk.-ban - Az üzleti kockázat viselése: általános érvényű főszabály: mindegyik fél viseli saját üzleti kockázatát > a szerződéssel elérni kívánt cél kockázata jogosultra/kötelezettre hárul nem tagadhatja meg pl. a továbbértékesítésre vásárolt termék, állatállomány étvételét a jogosult arra hivatkozással, hogy a piaci/konjunkturális viszonyok változása következtében a továbbértékesítés már jelentős nehézségekbe ütközik vagy nem lehetséges > ha mégis: szerződésszegés, kártérítési kötelezettség a körülmények változása folytán bírósági szerződésmódosítás csak meghatározott feltételek fennforgása esetén kérhető > AZ ÜZLETI KOCKÁZAT BÍRÓI CSÖKKENTÉSÉRE NINCS LEHETŐSÉG 274

138 I. SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.1 A szerződés módosítása F.) A szerződés bíróság általi módosítása I. - A szerződés bírósági módosítását bármelyik fél akkor kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és ~ a körülmények megváltozásának lehetősége ~ a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, a körülmények megváltozását nem ő idézte elő s ~ a körülmények változása ~ nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe. [Ptk. 6:192. (1) bek.] 275 I. SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.1 A szerződés módosítása G.) A szerződés bíróság általi módosítása II. - A bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól DE! legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően úgy módosíthatja, hogy ~ a körülmények megváltozása miatt ~ egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön [Ptk. 6:192. (2) bek.] 276

139 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.2 Engedményezés A.) Alapvető jogi jellege B.) Az engedményezés új szabályai a Ptk.-ban - áttekintés C.) Az engedményezett követelés meghatározása D.) Semmisség az engedményezés kizárása E.) Értesítés F.) Az értesítés joghatásai G.) Kötelezett teljesítési kötelezettségének alakulása H.) Az értesítéssel/teljesítéssel kapcsolatos további lényeges változások I.) Többszöri és utólagos engedményezés, költségtérítés J.) A követelés átszállása I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.2 Engedményezés A.) Alapvető jogi jellege - A jogosult személyében való alanyváltozás egyik esete az engedményezés, jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. [Ptk. 6:193. (1) bek.] - Lényegét tekintve az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép s mely alapján ~ a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok ~ valamint a kamatkövetelés is az engedményesre szállnak át. > a követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. [Ptk. 6:194. (1) bek.] 278

140 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.2 Engedményezés B.) Az engedményezés új szabályai a Ptk.-ban - áttekintés - Az engedményezés átfogó újraszabályozása az új Ptk.-ban: [Ptk. 6:193-6:201. ] indokai ~ az rptk. igen szűkszavúan rendelkezett róla > mindössze négy ~ az elmúlt években számos olyan gazdasági konstrukció terjedt el, ami az engedményezés szabályain alapul (faktorálás, értékpapírosítás) ~ nemzetközi magánjog egységesítés instrumentumai (UNIDROIT, 1988m UNCITRAL 2001, PECL III. rész, 2002, UNCITRAL hitelbiztosítéki jogalkotási útmutató) a szabályozási modell alapkérdése > a követelések/jog átszállására milyen rendszerben kerül sor > a tulajdonjog átruházásához hasonlóan két lépésben ~ szükséges a jogcím, Ptk. 6:193. (2) bek. > átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és ~ a követelés engedményezése > nem kötelezettségvállalás, maga a jogváltozást kiváltó kötelmi rendelkező ügylet > nincs alakszerűségi követelmény > engedményezhető követelések > ha a követelés nem személyhez kötött, pl.: kötelesrész, könyvvizsgáló díjkövetelése, szavatossági igények, áfa-visszaigénylési jog, védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult által érvényesített követelések, vitás, peresített követelés és általában a vagyonjogi követelések 279 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.2 Engedményezés C.) Az engedményezett követelés meghatározása - Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely ~ az engedményezés időpontjában, ~ jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létrejöttekor az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi [Ptk. 6:194. (2) bek.] 280

141 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.2 Engedményezés D.) Semmisség az engedményezés kizárása - Semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése a biztosítéki célú engedményezés. [Ptk. 6:194. (3) bek.] - Az eredeti kötelem jogosultja és kötelezettje szerződésében alkalmazhatott engedményezést kizáró kikötést ez különösen az általános szerződési feltételek alkalmazásában gyakorlat > harmadik személlyel szemben az ilyen kikötés azonban hatálytalan. [Ptk. 6:195. (1) bek.] 281 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.2 Engedményezés E.) Értesítés - Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről ~ az engedményezés tényét és ~ az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni [Ptk. 6:197. (1) bek.] 282

142 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.2 Engedményezés F.) Az értesítés joghatásai - Az értesítésnek két jelentős jogkövetkezménye van egyrészt a kötelezett értesítését követően ~ az engedményessel szemben ~ hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása másrészt pedig a kötelezett az engedményessel szemben ~ azokat a kifogásokat érvényesítheti és ~ azokat az ellenköveteléseket számíthatja be amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek. > az engedményezésről szóló értesítés e joghatásokat akkor váltja ki, ha az engedményezőtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja az engedményezés megtörténtét. [Ptk. 6:197. (2)-(3) bek.] 283 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.2 Engedményezés G.) Kötelezett teljesítési kötelezettségének alakulása - A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, telephelyét, ennek hiányában székhelyét természetes személy esetén lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározza > ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet. [Ptk. 6:198. (1) bek.] 284

143 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.2 Engedményezés H.) Az értesítéssel/teljesítéssel kapcsolatos további lényeges változások - Az engedményezés további kérdései: [Ptk. 6:197-6:198. ] kötelezett értesítése ~ az értesítés joghatásának szabályozása > változás: a követelés az értesítéstől függetlenül átszáll az engedményesre ~ ettől különbözik a teljesítési utasítás > engedményes személyének meghatározása, az utasítás szerinti teljesítés (addig engedményezőnek köteles teljesíteni) kötelezett engedményező részére való teljesítése esetén az engedményes elkülönült kezelésre, kiadásra vonatkozó kötelezettsége általános jelleggel kerül kimondásra [Ptk. Mód 188. (4) bek] > az eredeti Ptk.-szöveg szerint: csak ha az engedményezésről szóló értesítést követően, teljesítési utasítás hiányában történt a teljesítés I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.2 Engedményezés I.) Többszöri és utólagos engedményezés, költségtérítés - Az engedményezés további kérdései: új: többszöri és utólagos engedményezés ~ többszöri esetén az első szerzi meg a követelést > ám ha sorrendben későbbitől kap teljesítési utasítást, köteles lesz annak teljesíteni ~ utólagos: a követelés továbbengedményezése > kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít új: költségviselés szabályozása > kötelezett engedményezéssel okozott költségeinek megtérítésére az engedményező és az engedményes egyetemlegesen kötelesek [Ptk. 6:199-6:201. ] 286

144 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.2 Engedményezés J.) A követelés átszállása - Követelés jogszabály rendelkezése alapján is átszállhat másra: ilyenkor az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni az engedményező helytállási kötelezettsége akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő [Ptk. 6:201. ] 287 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.3 Jogátruházás A.) Elvi alapok, a szabályozás háttere B.) Átruházható jogok C.) Jogátruházás szerződéssel; a lajstromozott jogok átruházása I.4 Tartozásátvállalás A.) Áttekintés B.) A tartozásátvállalás joghatásai C.) Jogosult előzetes hozzájárulása D.) Teljesítésátvállalás E.) Tartozáselvállalás

145 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.3 Jogátruházás A.) Elvi alapok, a szabályozás háttere - A jogok átruházhatósága a korábbi és az új Ptk.- ban: a korábbi jog szerint a jogok főszabályként forgalomképtelenek ~ csak azok az alanyi jogok voltak átruházhatók, amelyeket jogszabály külön forgalomképesnek minősít ~ a bírói gyakorlat számára is problémát jelentett (pl. a know-how átruházhatóságát megengedte) az új szabályozás szerint: forgalomképesek ~ átruházásuk a követelésekhez hasonlóan, az engedményezésre vonatkozó szabályok szerint történik ~ az átruházó és az új jogosult szerződése > az engedmény szabályai alkalmazandók, de a kötelezett értesítésére vonatkozó rendelkezések nem 289 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.3 Jogátruházás B.) Átruházható jogok - Jogátruházás: [Ptk. 6:202. ] a jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha ~ jogszabály a jog forgalomképességét kizárja ~ vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a jog átruházással való megszerzéséhez az ~ átruházásra irányuló szerződés vagy ~ más jogcím és a jogátruházás szükséges 290

146 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.3 Jogátruházás C.) Jogátruházás szerződéssel; a lajstromozott jogok átruházása - Jogátruházás: [Ptk. 6:202. ] a jogátruházás ~ az átruházó és az új jogosult szerződése ~ amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép lajstromozott jogok: speciális előírások ~ az érintett jog megszerzése csak a nyilvántartásban való bejegyzés útján lehetséges ~ a lajstromokra vonatkozó nyilvántartási szabályok szerint 291 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.4 Tartozásátvállalás A.) Áttekintés - Tartozásátvállalás: [Ptk. 6:203-6:207. ] az új szabályozás szerint: a régi és új kötelezett és a jogosult háromoldalú szerződése DE! ~ új: a jogosult a tartozásátvállaláshoz előzetesen is hozzájárulhat > bizonyos piacokon gyakori (pl. hitelszerződések) ~ ilyenkor a kötelezett és az átvállaló megállapodása magában is létre hozza a jognyilatkozat visszavonhatatlanul és visszavonhatóan is megtehető (jogfenntartás a visszavonásra) két további, új jogintézmény (de ismert a régi magánjogból) ~ teljesítésátvállalás: a régi kötelezett és az átvállaló között > kizárólag a felek között hatályos, átvállaló jogosulttal nincs kapcsolatban ~ tartozáselvállalás > új adós a kötelemben, átvállaló és hitelező közvetlen jogviszonyba kerülnek egymással, hitelező tőle jogosult követelni a tartozás teljesítését 292

147 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.4 Tartozásátvállalás B.) A tartozásátvállalás joghatásai - Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették [Ptk. 6:203. (1)-(2) bek.] - A tartozásátvállalással főszabályként a követelés biztosítékai megszűnnek fennmarad azonban a biztosíték, ha annak kötelezettje a tartozásátvállaláshoz hozzájárul [Ptk. 6:203. (3) bek.] 293 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.4 Tartozásátvállalás C.) Jogosult előzetes hozzájárulása - A jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárulását előzetesen is megadhatja ha a tartozásátvállaláshoz szükséges jognyilatkozatát előzetesen megteszi ilyenkor a tartozásátvállalás a jogosult értesítésével válik hatályossá > a nyilatkozat megtételekor mindenképpen megilleti a jog, hogy fenntartsa jogát annak visszavonására [Ptk. 6:204. ] 294

148 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.4 Tartozásátvállalás D.) Teljesítésátvállalás - Teljesítésátvállalás esetében harmadik személy állapodik meg a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról megállapodásuk alapján ~ e harmadik személy lesz majd köteles a kötelezett tartozását teljesíteni vagy ~ a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen > a megállapodás kizárólag a kötelezett és a harmadik személy között fejt ki joghatást > jogosult közvetlenül a harmadik személytől a tartozást nem követelheti [Ptk. 6:205. ] 295 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.4 Tartozásátvállalás E.) Tartozáselvállalás - Tartozáselvállalás esetén az egyetemleges kötelezettet mindazon jogok megilletik amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették a tartozás elvállalója ~ nem jogosult beszámítani a kötelezettnek ~ a jogosulttal szemben fennálló egyéb követelését > a tartozás jogszabály rendelkezése alapján is átszállhat másra: ilyenkor a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni [Ptk. 6:206-6:207. ] 296

149 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.5 Szerződésátruházás A.) Új jogintézmény a Ptk.-ban B.) A jogi konstrukció jellemzői C.) A szerződés biztosítékai előzetes nyilatkozat megtétele D.) A szerződés átruházása jogszabályi rendelkezés alapján I.6 A szerződés megszüntetése megállapodással és egyoldalú nyilatkozattal A.) Áttekintés B.) Megszüntetés egyoldalú jognyilatkozattal I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.5 Szerződésátruházás A.) Új jogintézmény a Ptk.-ban - Szerződésátruházás: ÚJ! a szerződési pozíció átruházása > az 1959-es Ptk. erről nem rendelkezik a szerződési pozíció átruházásának lehetőségét egy háromoldalú szerződés formájában teremti meg a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél ~ megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének ~ a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról. 298

150 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.5 Szerződésátruházás B.) A jogi konstrukció jellemzői - Jellemzői: a szerződésbe belépő felet megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek ~ a szerződésből kilépő felet ~ a szerződésben maradó féllel szemben ~ a szerződés alapján megillették és terhelték a szerződésbe belépő fél ~ nem jogosult beszámítani a szerződésből kilépő félnek ~ a szerződésben maradó féllel szemben fennálló egyéb követelését a szerződésben maradó fél ~ nem jogosult beszámítani ~ a szerződésből kilépő féllel szemben fennálló egyéb követelését. [Ptk. 6:208. (1)-(2) bek.] 299 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.5 Szerződésátruházás C.) A szerződés biztosítékai előzetes nyilatkozat megtétele - A szerződés biztosítékai: a szerződésátruházással a szerződés biztosítékai megszűnnek a zálogkötelezett hozzájárulása esetén azonban az új zálogjog az eredeti zálogjog ranghelyén jön létre [Ptk. 6:208. (3) bek.] - A szerződésben maradó fél a szerződésátruházáshoz szükséges jognyilatkozatát az esetleges visszavonás jogának fenntartása mellett előzetesen is megteheti > ebben az esetben a szerződésátruházás a szerződésben maradó fél értesítésével válik hatályossá [Ptk. 6:209. ] 300

151 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.5 Szerződésátruházás D.) A szerződés átruházása jogszabályi rendelkezés alapján - Szerződésátruházásra jogszabály rendelkezése alapján is sor kerülhet ha valakinek egy szerződésből származó valamennyi joga és kötelezettsége jogszabály rendelkezése alapján száll át másra a szerződésátruházás szabályait kell megfelelően alkalmazni [Ptk. 6:211. ] 301 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.6 A szerződés megszüntetése megállapodással és egyoldalú nyilatkozattal A.) Áttekintés - A szerződés megszüntetése megállapodással és egyoldalú nyilatkozattal: [Ptk. 6:212-6:214. ] a közös megegyezéssel történő megszüntetés > ha az eredeti állapot nem állítható helyre, nincs helye a szerződés felbontásának továbbra is lehetőség van (kivételesen) az egyoldalú megszüntetésre: ~ a szerződéskötésre visszamenőleges hatállyal > elállás ~ jövőre nézve > felmondás a cím rendelkezései a szerződés bíróság általi megszüntetésére is megfelelően alkalmazandók

152 I. A SZERZŐDÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI I.6 A szerződés megszüntetése megállapodással és egyoldalú nyilatkozattal B.) Megszüntetés egyoldalú jognyilatkozattal - A szerződés megszüntetése megállapodással és egyoldalú nyilatkozattal: [Ptk. 6:213-6:214. ] elállás > csak a kapott szolgáltatás egyidejű visszaadásának felajánlásával lehetséges ~ csak reverzibilis szolgáltatások esetében ~ biztosítható bánatpénz ellenében is > a másik fél kizárólagos kártalanítása a szerződés megszüntetéséért > a túlzott mértékű bánatpénzt a bíróság mérsékelheti felmondás ~ minden határozatlan idejű, tartós jogviszony esetében lehetséges > a felmondási jog kizárása semmis ~ a megfelelő felmondási idő meghatározásánál a másik fél lényeges jogi érdekét is figyelembe kell venni B.) Egyes szerződések sek 304

153 II. Egyes szerződések sek a Ptk. rendszerében 305 II. EGYES SZERZŐDÉSEK SEK AZ ÚJ PTK. RENDSZERÉBEN II.1 A Ptk. különös része egyes kereskedelmi szerződések A.) A Ptk. kötelmi különös része B.) Tipikus és atipikus szerződések C.) A szerződések tipizálása a főszolgáltatás szerint II.2 A fő változások áttekintése A.) A változások megjelenési formái B.) Az üzleti világ igényeire modellezve C.) Rendező elvek, gazdasági hatások

154 II. EGYES SZERZŐDÉSEK A PTK. RENDSZERÉBEN II.1 A Ptk. különös része egyes kereskedelmi szerződések A.) A Ptk. kötelmi különös része - A polgári jog és a Polgári Törvénykönyv azon része, amely az egyes, nevesített és tipikus szerződések többnyire diszpozitív szabályait tartalmazza; illetve azok az atipikus (vegyes és nevesítetlen) szerződések, amelyekre szintén a tipikus szerződések speciális szabályait lehet valamiképpen alkalmazni. - Az egyes szerződések szabályainak forrásai tehát: maga a konkrét, egyedi szerződés, mögöttesen a szerződés különös szabályai, továbbá ~ a szerződési (kötelmi) jog általános szabályai és ~ végül a polgári jog alapelvei. 307 II. EGYES SZERZŐDÉSEK A PTK. RENDSZERÉBEN II.1 A Ptk. különös része egyes kereskedelmi szerződések B.) Tipikus és atipikus szerződések - Tipikus: a Ptk. által kiemelt, a kötelmi jog különös részében szereplő, alapvető, jól szabályozható, elkülöníthető nevesített szerződéstípusok. - Atipikus: vegyes szerződés nevesítetlen szerződés - Szerződési szabadság típusszabadság 308

155 II. EGYES SZERZŐDÉSEK A PTK. RENDSZERÉBEN II.1 A Ptk. különös része egyes kereskedelmi szerződések C.) A szerződések tipizálása a főszolgáltatás szerint - A nevesített szerződéstípusok legalapvetőbb csoportosítása a főszolgáltatás szerint: adási (dare) vagy tulajdonátruházó típusú szerződések/kötelmek (pl.: adásvétel, csere) tevékenységkifejtő kötelmek: facere (alcsoportjai: eredménykötelem,pl. vállalkozás; gondossági kötelem, pl. megbízás) használati kötelmek (non facere): pl. bérlet helytállási kötelmek (praestare): pl. biztosítás bank- és hitelviszonyok: pl. hitel, pénzkölcsön társasági, ill. organizációs szerződések 309 II. EGYES SZERZŐDÉSEK A PTK. RENDSZERÉBEN II.2 A fő változások áttekintése A.) A változások megjelenési formái - Az új Ptk. az egyes szerződésekre vonatkozó szabályai a korábbi Polgári Törvénykönyvhöz képest úgy jogdogmatikai, mint koncepcionális szempontból egyaránt számos változást hoztak s igen nagyszámú az egyes szerződéseket, szerződési altípusokat érintő pontosítás, kiegészítés, részbeni újraszabályozás is. 310

156 II. EGYES SZERZŐDÉSEK A PTK. RENDSZERÉBEN II.2 A fő változások áttekintése B.) Az üzleti világ igényeire modellezve - Az új kódex: az üzleti világ szerződéstípusait (bizomány, fuvarozás, szállítmányozás, ügynöki megbízás stb.) eleve erre az igényszintre modellezte de az üzleti forgalomban és a magánszemélyek kapcsolataiban egyaránt fontos szerepet játszó szerződéstípusoknál (adásvétel, lízing, vállalkozás stb.) is a professzionális üzleti élet követelményszintje volt a mérvadó bár a fogyasztói szerződés fogalma a Ptk.-ból kikerült, fennmaradt fogyasztóvédelmi normák külön kezelése > a fogyasztóval kötött szerződések (Vékás Lajos) 311 II. EGYES SZERZŐDÉSEK A PTK. RENDSZERÉBEN II.2 A fő változások áttekintése C.) Rendező elvek, gazdasági hatások - Az egyes szerződéstípusok, a szerződési rendszertan kialakításakor azok gazdasági tartalma jelentette a legfontosabb rendező elvet új szerződéstípus bevezetésére kizárólag abban az esetben került sor, ha esetében az önálló, más szerződésektől elkülöníthető gazdasági tartalom kimutatható volt az ügyleti forgalom követelményei is közvetlen rendező elvvé léptek elő > a gazdasági és társadalmi változásoknak megfelelően az 1959-es kódex szerződési rendszerétől eltérő megközelítés kapott helyet 312

157 A szabályoz lyozás s rendszere: 313 Kereskedelmi szerződések sek joga 8. A tulajdonátruházó szerződések dr. Verebics János, PhD egyetemi 314

158 A szabályoz lyozás s rendszere: 315 I. Az adásv svétel és s a csere 316

159 I. AZ ADÁSV SVÉTEL ÉS S A CSERE I.1 Az adásvételi szerződés általános szabályai A.) Az adásvételi szerződés az új Ptk.-ban - áttekintés B.) Az adásvétel lényege, a szerződés jogi tartalma C.) Az adásvétel egyes különös tárgyai D.) Az ingatlan adásvételi szerződés sajátosságai I. E.) Az ingatlan adásvételi szerződés sajátosságai II. F.) Kárveszély átszállása a fogyasztóval kötött adásvételi szerződésnél G.) Az eladói késedelem jogkövetkezményei a fogyasztóval kötött adásvételi szerződésesetében I.2 A csereszerződés és az ajándékozási szerződés A.) A csereszerződés és a barter B.) A barter ügyletek gazdasági jelentősége C.) Az ajándékozási szerződés 317 I. AZ ADÁSVÉTEL ÉS A CSERE I.1 Az adásvételi szerződés általános szabályai A.) Az adásvételi szerződés az új Ptk.-ban - áttekintés - Az adásvételi szerződés jellemzői: általános, az árutulajdon bármely tárgyának átruházására irányuló szerződéstípus az új Ptk.-ban a szállítási szerződés elhagyásra kerül adásvétel tárgya lehet jog is tulajdonjog-fenntartás: a publicitás követelménye (ingó dolgok esetében is) a hasznok szedése, a kockázatok átszállása a birtok megszerzéséhez kapcsolódik 318

160 I. AZ ADÁSVÉTEL ÉS A CSERE I.1 Az adásvételi szerződés általános szabályai B.) Az adásvétel lényege, a szerződés jogi tartalma - Az adásvétel az árutulajdon bármely tárgyának átruházására irányuló szerződéstípus tárgya ~ ingó ~ ingatlan (és) ~ jog egyaránt lehet. - Az általános szabályok körében az új Ptk. az adásvételt olyan szerződésként határozza meg mely alapján ~ az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására ~ a vevő pedig a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles [Ptk. 6:215. (1) bek.] 319 I. AZ ADÁSVÉTEL ÉS A CSERE I.1 Az adásvételi szerződés általános szabályai C.) Az adásvétel egyes különös tárgyai - Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó ~ a tulajdonjog átruházásán felül ~ köteles a dolog birtokának átruházására is az adásvételi szerződést írásba kell foglalni [Ptk. 6:215. (2) bek.] - A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad [Ptk. 6:215. (3) bek.] 320

161 I. AZ ADÁSVÉTEL ÉS A CSERE I.1 Az adásvételi szerződés általános szabályai D.) Az ingatlan adásvételi szerződés sajátosságai I. - Az ingatlan adásvételi szerződés esetében az eladó a tulajdonjog mellett a birtokot is köteles átruházni az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig ~ nyilvántartásba vételi kötelezettség mellett fenntarthatja ~ ingatlan esetében ez az ingatlannyilvántartásba való bejegyeztetését jelenti [Ptk. 6:216. (3) bek.] 321 I. AZ ADÁSVÉTEL ÉS A CSERE I.1 Az adásvételi szerződés általános szabályai E.) Az ingatlan adásvételi szerződés sajátosságai II. - Költségek viselése: az eladó viseli ~ a birtokátruházással ~ az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket vevőt terhelik ~ a dolog átvételének és ~ a tulajdonváltozás ingatlannyilvántartásba való bejegyzésének költségei [Ptk. 6:218. ] 322

162 I. AZ ADÁSVÉTEL ÉS A CSERE I.1 Az adásvételi szerződés általános szabályai F.) Kárveszély átszállása a fogyasztóval kötött adásvételi szerződésnél - A fogyasztóval kötött adásvételi szerződések esetében ahol az eladó a vállalkozás a vevő pedig a fogyasztó ha a dolog a vevőhöz történő eljuttatását a vevő vállalja a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor ~ a vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy ~ e dolgot birtokba veszi > a kárveszély azonban - feltéve, hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta - már a fuvarozónak történő átadáskor átszáll, ha a fuvarozót a vevő bízta meg [Ptk. 6:219. ] 323 I. AZ ADÁSVÉTEL ÉS A CSERE I.1 Az adásvételi szerződés általános szabályai G.) Az eladói késedelem jogkövetkezményei a fogyasztóval kötött adásvételi szerződésesetében - Felek eltérő megállapodásának hiányában, az eladó a fogyasztói adásvételi szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb harminc napon belül köteles a vevő rendelkezésére bocsátani a dolgot e kötelezettsége elmulasztása esetén ~ a vevő póthatáridőt tűzhet, s ~ ennek sikertelen elteltével elállhat a szerződéstől [Ptk. 6:220. ] 324

163 I. AZ ADÁSVÉTEL ÉS A CSERE I.2 A csereszerződés és az ajándékozási szerződés A.) A csereszerződés és a barter - A csereszerződés: [Ptk. 6:234. ] érdemi változás nincs összhang biztosítása az adásvételi szerződéssel > a jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó szerződésekre is alkalmazni kell - A barter: elsősorban a nemzetközi kereskedelemben ismert és elfogadott, de a belföldi gazdasági szereplők egymás közötti viszonyaiban is alkalmazott klasszikus árucsere-ügylet 325 I. AZ ADÁSVÉTEL ÉS A CSERE I.2 A csereszerződés és az ajándékozási szerződés B.) A barter ügyletek gazdasági jelentősége - Polgári jogi alapját a csereszerződés képezi, melynek esetében az adásvételi szerződésre vonatkozó szabályokkal összhangban ~ nem csak dolgok tulajdonjogának, ~ de más jogoknak vagy követeléseknek ~ kölcsönös átruházására is sor kerülhet. a csereszerződés alapján mindegyik fél ~ eladó a saját szolgáltatása és ~ vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. 326

164 I. AZ ADÁSVÉTEL ÉS A CSERE I.2 A csereszerződés és az ajándékozási szerződés C.) Az ajándékozási szerződés - Az ajándékozási szerződés: [Ptk. 6:235-6:237. ] a tulajdonátruházó ügyletek közé került a megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja egyebekben érdemi változás nincs 327 II.. Az adásv svétel különös k s nemei 328

165 II.. AZ ADÁSV SVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS K S NEMEI II.1 Az elővásárlási jog A.) Az elővásárlási jog jogi lényege B.) Elővásárlási jog engedése több személy számára II.2 A visszavásárlási, a vételi és az eladási jog A.) Áttekintés B.) A visszavásárlási jog és a vételi jog C.) Az eladási jog közös szabályok II.3 Részletvétel, megtekintésre vétel, próbára vétel, minta szerinti vétel A.) Részletvétel B.) Megtekintésre vétel C.) Próbára vétel D.) Minta szerinti vétel 329 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.1 Az elővásárlási jog A.) Az elővásárlási jog jogi lényege - Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni az elővásárlási jog jogosultja ~ az ajánlatban rögzített feltételek mellett ~ a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére [Ptk. 6:221. (1) bek.] az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés harmadik a jog jogosultja irányában hatálytalan, az igény a szerződéskötéstől való tudomásszerzést követő 30 napon belül érvényesíthető [Ptk. 6:223. ] 330

166 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.1 Az elővásárlási jog B.) Elővásárlási jog engedése több személy számára - Ha a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot a jogosultak ~ az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében ~ gyakorolhatják elővásárlási jogukat az elővásárlásra jogosulttal a vételi ajánlatot teljes terjedelmében közölni kell az ajánlat közlése ~ a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül ~ melyhez a tulajdonos kötve van ~ az ajánlati kötöttség idejét pedig szerződés általános szabályai szerinti rövidebb időtartamban nem határozhatja meg [Ptk. 6:221. (2) bek., Ptk. 6:222. (1)-(2) bek.] 331 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.2 A visszavásárlási, a vételi és az eladási jog A.) Áttekintés - Visszavásárlási, vételi- és eladási jog: [Ptk. 6:224-6:226. ] visszavásárlási jog: az ár a visszavásárlás időpontja szerinti forgalmi értékhez igazodik a vételi jog mellett megjelenik az eladási jog is > a dolgot a tulajdonos a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja a jog kötelezettjének elővásárlás, visszavásárlás: írásba foglalási kötelezettség, az 5 éves időbeni korlát megszűnik > az időtartamról a felek szabadon állapodhatnak meg e jogok közhiteles nyilvántartásba való bejegyzése mindenkire nézve hatályos > az ingókra is vonatkozik ha a dolog megsemmisül, mindhárom jog megszűnik (az 1959-es Ptk.-ban csak a visszavásárlási jog) > részletvétel, megtekintésre vétel, próbára vétel, minta szerinti vétel szabályai tartalmilag nem változtak 332

167 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.2 A visszavásárlási, a vételi és az eladási jog B.) A visszavásárlási jog és a vételi jog - Visszavásárlási jog esetén a felek eltérő megállapodásának hiányában az ár a visszavásárlás időpontja szerinti forgalmi értékhez igazodik [Ptk. 6:224. ] - Vételi jog alapján a jogosult arra szerez jogot, hogy a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhassa (ún. opció) a visszavásárlási és a vételi jog ~ korábbi 5 éves időkorlátja megszűnt ~ annak időpontjáról a felek szabadon állapodhatnak meg [Ptk. 6:225. (1) bek.] 333 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.2 A visszavásárlási, a vételi és az eladási jog C.) Az eladási jog közös szabályok - Eladási jog alapján a tulajdonos a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének [Ptk. 6:225. (2) bek.] - A visszavásárlási, a vételi és eladási jog alapítására irányuló szerződést írásba kell foglalni úgy ingatlanok, mint ingók esetében, ha ~ azt az ingatlan-nyilvántartásba vagy ~ más közhitelű nyilvántartásba bejegyzik mindenkivel szemben hatályossá válik > a dolog a kötelezettnek fel nem róható okból való megsemmisülése mindhárom jog megszűnését eredményezi [Ptk. 6:226. ] 334

168 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.3 Részletvétel, megtekintésre vétel, próbára vétel, minta szerinti vétel A.) Részletvétel - Részletvétel esetén a felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg de a dolog birtokát a vételár teljes kiegyenlítése előtt a vevőre átruházzák ilyenkor az eladó ~ választása szerint az elállás vagy a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát gyakorolhatja akkor ~ ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg [Ptk. 6:227. ] 335 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.3 Részletvétel, megtekintésre vétel, próbára vétel, minta szerinti vétel B.) Megtekintésre vétel - Megtekintésre vételről akkor beszélünk, ha a vevő az adásvételi szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése nélkül köti meg de a felek megállapodnak abban, hogy ~ a vevő a dolog megtekintése után ~ nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről az eladó ilyen esetben köteles lehetővé tenni a dolog megtekintését > a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ, aki a nyilatkozatát nem köteles indokolni [Ptk. 6:228. ] 336

169 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.3 Részletvétel, megtekintésre vétel, próbára vétel, minta szerinti vétel C.) Próbára vétel - Próbára vételről van szó, ha a felek az adásvételi szerződésben azt kötik ki, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog kipróbálása alapján a vevő meghatározott időn belül nyilatkozhat a szerződés hatályáról > ebben az esetben (is) a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ, amit a vevő nem köteles indokolni [Ptk. 6:229. ] 337 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.3 Részletvétel, megtekintésre vétel, próbára vétel, minta szerinti vétel D.) Minta szerinti vétel - Minta szerinti vételre kerül sor, ha a felek a szerződés tárgyát képező dolog valamely tulajdonságát mintára hivatkozással határozzák meg > az eladó köteles a minta hivatkozott tulajdonságának megfelelő dolgot szolgáltatni [Ptk. 6:230. (1) bek.] - Szavatossági kérdések: az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatol, ha e hiba a mintában is megvolt ha a vevő a mintát nem mutatja fel ~ őt terheli annak bizonyítása, hogy ~ a minta milyen tulajdonságokkal rendelkezett [Ptk. 6:230. (2)-(3) bek.] 338

170 II.. AZ ADÁSV SVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS K S NEMEI II.4 Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele A.) Áttekintés B.) A szerződés jogi tartalma II.5 A mezőgazdasági termékek értékesítésének speciális szerződései A.) Áttekintés B.) A saját termelésű áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés C.) A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására irányuló szerződés 339 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.4 Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele A.) Áttekintés - Az új Ptk. jelentős újdonsága az 1959-es kódexben önállóan nevesített szállítási szerződés és mezőgazdasági termékértékesítési szerződés elhagyása egyben ~ a mögöttes gazdasági érdek jóval plasztikusabb megjelenítését lehetővé tevő ~ új szerződési altípusoknak a Kódexbe való bevezetése. - Az önálló szállítási szerződés megszűnik > fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele: [Ptk. 6:231. ] az eladó fajta és mennyiség szerinti dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget a GK. 13. ÁF nyomán eltérés megengedése a szerződésben kikötött mennyiségtől > tolerancia ezzel lesz arányos a fizetési kötelezettség a szállítási szerződés egyes szabályait (fuvarozás, átvétel, megvizsgálás stb.) a szerződések általános szabályai tartalmazzák 340

171 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.4 Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele B.) A szerződés jogi tartalma - A szállítási szerződés helyébe lépő fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele dolog jövőbeni szolgáltatására vonatkozó kötelezettségvállalást jelent és a fajlagos szolgáltatás teljesítési sajátosságaihoz igazodva szabályozza a felek jogviszonyát leglényegesebb ezek közül a tolerancia-elv ~ a szerződésben kikötött mennyiségtől való eltérés megengedése és ~ az ellenértékre vonatkozó fizetési kötelezettség a tényleges teljesítéshez való igazítása érvényre juttatása. 341 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.5 A mezőgazdasági termékek értékesítésének speciális szerződései A.) Áttekintés - A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés nem önálló szerződéstípus többé, de sajátos elemeit a Ptk. szabályozza [Ptk. 6:232. ] saját termelésű árú mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés > előállítás/megtermelés+tulajdonátruházás [Ptk. 6:233. ] a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági árú szolgáltatására kötött adásvételi szerződés > az eladó köteles az ilyen szolgáltatást igénybe venni 342

172 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.5 A mezőgazdasági termékek értékesítésének speciális szerződései B.) A saját termelésű áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés - A tulajdon átruházására irányuló mezőgazdasági termékértékesítési szerződés a saját termelésű áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződésben és a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására irányuló szerződésben él tovább a tíz százalékos eltérést megengedő tolerancia-elv ~ a saját termelésű áru (mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy hizlalású állat) ~ szolgáltatására kötött adásvételi szerződés esetében is érvényesül > az eladó meghatározott feltételekkel előteljesítésre is jogosult [Ptk. 6:231-6:232. ] 343 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS EGYES KÜLÖNÖS NEMEI II.5 A mezőgazdasági termékek értékesítésének speciális szerződései C.) A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására irányuló szerződés - A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására irányuló szerződés arra a helyzetre van modellezve, mikor ~ a vevő vállalja, hogy a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt ~ s ehhez kapcsolódó tájékoztatást ad az eladónak ha a szerződésben ilyen kikötés szerepel ~ eladó ezt a szolgáltatást köteles igénybe venni ~ ennek ellenértékét eladó akkor is köteles megfizetni, és a vevő által folyósított termelési előlegnek a vételárral nem fedezett részét akkor is köteles visszafizetni ~ ha erre a termelés eredménye egyébként nem biztosít fedezetet [Ptk. 6:233. ] 344

173 Kereskedelmi szerződések sek joga 9. A vállalkozási és megbízási szerződések dr. Verebics János, PhD egyetemi 345 A szabályoz lyozás s rendszere: 346

174 I. A vállalkozv llalkozási típust pusú szerződések sek 347 I. A VÁLLALKOZV LLALKOZÁSI TÍPUST PUSÚ SZERZŐDÉSEK SEK I.1 A vállalkozási szerződés A.) Általános szabályok a változások háttere B.) Változások a vállalkozási szerződés általános szabályai körében I. C.) Változások a vállalkozási szerződés általános szabályai körében II. D.) A tervezési szerződés E.) A kivitelezési szerződés F.) A kutatási és az utazási szerződés G.) A mezőgazdasági vállalkozási szerződés és a közszolgáltatási szerződés II.2 A fuvarozási szerződés A.) A szerződés célja, a fuvarlevél, a csomagolás kérdései és veszélyes áru fuvarozása B.) Rendelkezési jog 348

175 I. A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK I.1 A vállalkozási szerződés A.) Általános szabályok a változások háttere - A vállalkozási szerződés általános szabályai: számos ponton változás > indokai a vállalkozási szerződés szabályaiból több általános szerződési jogi szabállyá vált a vállalkozási altípusok között szabályozott kérdések az általános szabályok közé kerültek ott, ahol közjogi norma is szabályoz: a Ptk. az altípus fogalmát, legfőbb szabályait állapítja csak meg elhagyja a régi Ptk. azon szabályait, amelyek a megrendelő és vállalkozó jogviszonyán túlmutató kérdéseket rendeznek 349 I. A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK I.1 A vállalkozási szerződés B.) Változások a vállalkozási szerződés általános szabályai körében I. - A vállalkozási szerződés általános szabályai: [Ptk. 6: ] tevékenység megszervezése > cél a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezése precízebb szolgáltatás-fogalom, a 191/2009. Korm. r. alapján (építőipari kivitelezési tevékenység) a többletmunka és pótmunka fogalmi meghatározása, az előre be nem kalkulált költségek megtérítése ~ többletmunka: a szerződés tartalmát képezi, előre be nem kalkulált, de nélküle a rendeltetésszerű használat nem biztosítható > elvégzésére a vállalkozó köteles, átalánydíjas szerződésnél külön díjazás nem jár, az előre nem látható költségek megtérítését követelheti ~ pótmunka: utólag megrendelt munka > elvégzésére a vállalkozó akkor köteles, ha feladatát nem teszi aránytalanul terhesebbé, külön díjazás van > tételes elszámolás esetén > az ellenértéknek megfelelőnek kell lennie 350

176 I. A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK I.1 A vállalkozási szerződés C.) Változások a vállalkozási szerződés általános szabályai körében II. - A vállalkozási szerződés általános szabályai: [Ptk. 6: ] törvényes zálogjog > költségek biztosítására is az átadás-átvétel ~ ha a szerződésben előírt határidőig megkezdődik, a vállalkozó határidőben teljesít ~ Ptk. Mód.: az átadás-átvétel időtartama 30 nap, az ettől a jóhiszeműség és tisztesség követelményeitől indokolatlanul, egyoldalúan a vállalkozó terhére történő eltérés tisztességtelen kikötésként megtámadható [Ptk. Mód 188. (5) bek] ~ adott szakmában szokásos, ismeretes eljárás szerint átvétel megtagadása a megrendelő részéről: a (tömeges) kisebb hibák kérdése átadás-átvételi eljárás hiányában a teljesítés joghatásai a birtokba vétellel is beállnak lehetetlenülés esetén a megrendelő a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti a megkezdett de be nem fejezett mű átadását a megrendelőt megillető elállási jog pontosítása > a teljesítés megkezdését követően felmondási jog van az ingyenes vállalkozás is vállalkozási szerződés > megrendelő köteles vállalkozó költségeit megtéríteni 351 I. A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK I.1 A vállalkozási szerződés D.) A tervezési szerződés - A tervezési szerződés: [Ptk. 6:251. ] az új Ptk.-ban a kivitelezési szerződés elé kerül a szerződés alkalmazási köre igen tág > a Ptk. példálózó felsorolást sem tartalmaz nem csak a tervezői munka elvégzését, de a tervdokumentáció előállítását és átadását is a szerződés fogalmi elemévé teszi a tervdokumentáció alapján az építménynek műszakilag kivitelezhetőnek kell lennie a dokumentációval szembeni követelmények > gazdaságossági szempont ~ létrehozás ~ üzemeltetés ~ valósághű, megalapozott költségvetés a tervhiba miatti érdeksérelem az elkészült létesítmény hibájában jelenik meg > a tervdokumentáció átadásától érvényesíthetők, de a kivitelezővel szemben érvényesíthető jogosultságokkal együtt járnak le 352

177 I. A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK I.1 A vállalkozási szerződés E.) A kivitelezési szerződés - A kivitelezési szerződés: [Ptk. 6:252. ] a szolgáltatás a tervdokumentáció kivitelezésében (építés, szerelés, előállítás) és a mű átadásában áll a Ptk. alapvetően ~ a tervdokumentáció elkészítésével, a hatósági engedélyek beszerzésével (megrendelő) ~ a tervdokumentáció átvételével, megvizsgálásával, (kivitelező) kapcsolatos, ill. ~ a teljesítés határidejével és az átvétellel kapcsolatos megrendelői és vállalkozói kötelezettségek kérdéseit szabályozza > a tényleges (műszaki) kivitelezésre külön jogszabályok vonatkoznak miután a kivitelezési szerződés magában foglalja a szerelési munkák elvégzését, nincs szükség s szerelési szerződés (Ptk ) külön szabályozására 353 I. A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK I.1 A vállalkozási szerződés F.) A kutatási és az utazási szerződés - A kutatási szerződés: [Ptk. 6:253. ] lényegét tekintve változatlan újdonság: a kutatással érintett szerzői vagy iparjogvédelmi vagyoni jogok helyzetének szabályozása > jogátruházás követelménye ha a díj a kutatás eredménytelen befejezése estén is jár, a megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni - Az utazási szerződés: [Ptk. 6:254. ] > a 90/314/EK irányelv magánjogi normáinak implementációja írásba foglalás kötelezettsége, szerződési pozíció átruházásának joga, ennek megfelelő felelősségi szabály fogyasztó: itt nem csak a természetes személy lehet a megrendelő, jogi személy is egyoldalú kogencia: a megrendelő hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis 354

178 I. A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK I.1 A vállalkozási szerződés G.) A mezőgazdasági vállalkozási szerződés és a közszolgáltatási szerződés - A mezőgazdasági vállalkozási szerződés: [Ptk. 6:255. ] a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés vállalkozási altípusa ilyen szerződés az is, ha a vállalkozó a megrendelő tulajdonában álló állat nevelésére/termény megtermelésére vállal kötelezettséget a Ptk. korábbi szabályainak (speciális lehetetlenülés, előleg visszafizetése) fenntartása gazdálkodó szervezetekre nincs külön szabály - A közszolgáltatási szerződés: [Ptk. 6:256. ] a közüzemi szerződés új elnevezése (1371/2007/EK rendelet) közszolgáltatás: általános gazdasági érdekű szolgáltatás a szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli > a részletekre külön jogszabályok vonatkoznak 355 I. A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK I.2 A fuvarozási szerződés A.) A szerződés célja, a fuvarlevél, a csomagolás kérdései és veszélyes áru fuvarozása - A fuvarozási szerződés: [Ptk. 6:256-6:263. ] a szabályozás célja: a fuvarozás általánosan érvényesülő szabályainak absztrakciós szintű rögzítése átkerült a vállalkozási szerződések közé fuvarlevél: ~ kiállítása továbbra sem kötelező ~ formai és tartalmi minimál követelmények meghatározása (írásbeliség, alapinformációk) > csak az ennek megfelelő fuvarlevélhez kapcsolódnak joghatások a csomagolásra vonatkozó rendelkezések kiegészítése, a kezeléshez, továbbításhoz szükséges információk átadásának kötelezettsége többlet tájékoztatási kötelezettség veszélyes áru esetén > a veszély elkerüléséhez szükséges információk új szabály a fuvarozási akadályra > feladó felé tájékoztatási kötelezettség, szükség szerint utasítás kérése 356

179 I. A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK I.2 A fuvarozási szerződés B.) Rendelkezési jog - A fuvarozási szerződés: [Ptk. 6:264-6:271. ] feladó rendelkezési joga és korlátai: kiszolgáltatásig ~ a fuvarozó a fuvarozás megkezdését követően azonban a rendelkezés teljesítését (ha az rá nézve terhesebb) biztosíték adáshoz kötheti ~ ennek mércéje a kereskedelmi ésszerűség fuvardíj: a küldemény teljes vagy részleges elvesztése/megsemmisülése esetén főszabályként fuvardíj nem jár > egyebekben a szerződésszegéssel okozott kár felelősségi szabályai szerint a törvényi zálogjog fennmarad a fuvarozó javára, de kiterjed az in connex zálogjogra is felelősség > a fuvarozó felelősségét korlátozó/kizáró kikötés akkor is semmis, ha az a súlyos gondatlansággal okozott károkra vonatkozik az elévülés kérdéseinek újraszabályozása > egy év, ami nem vonatkozik a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károkra elállási és azonnali felmondási jog 357 II.. A megbízási típust pusú szerződések sek 358

180 II.. A MEGBÍZÁSI TÍPUST PUSÚ SZERZŐDÉSEK SEK II.1 A megbízási szerződés A.) Általános szabályok a változások háttere B.) A szabályozás változásai II.2 A bizományi szerződés II.3 A közvetítői szerződés A.) A szabályozás háttere, jellemzői B.) A szabályozás fő kérdései II.4 A szállítmányozási szerződés 359 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.1 A megbízási szerződés A.) Általános szabályok a változások háttere - A megbízási szerződés: alapvető újragondolása nem volt indokolt, az új Ptk. inkább pontosít a megbízás és a megbízás nélküli ügyvitel szabályai elválnak (utóbbi esetén nincs szerződés) a megbízás és a vállalkozás elhatárolása > nincs változás (elsőnél ügyellátás, másodiknál eredmény) főszabályként visszterhes, de lehet ingyenes is a felek (megbízó és megbízott) belső jogviszonyaiban a formai követelmények enyhítése a régi Ptk. speciális megszűnési szabályainak elhagyása > az általános szabályokhoz igazodik 360

181 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.1 A megbízási szerződés B.) A szabályozás változásai - A megbízási szerződés: [Ptk. 6:272-6:280. ] utasítási jog: a jogellenes v. mások személyét, vagyonát veszélyeztető utasítás megtagadása kötelező költségek előlegezése: a megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek megelőlegezésére köteles a szerződést mindkét fél felmondhatja a jogviszony bizalmi jellegű, megbízót azonnali felmondási jog illeti meg, melyet kártérítési kötelezettség mellett gyakorolhat megbízottat kártérítési kötelezettség csak akkor terheli, alkalmatlan időben mondja fel a szerződést tartós megbízási jogviszonynál kiköthető, hogy a felmondási jog meghatározott időn belül nem gyakorolható ingyenes megbízás: megbízó köteles megbízott költségeit megtéríteni 361 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.2 A bizományi szerződés - A bizományi szerződés: [Ptk. 6:281-6:287. ] tárgya alapvetően ingó dolog > semmis az olyan szerződés, ami alapján ingatlan-tulajdonjog megszerzésére lenne a bizományos köteles a felek eltérő megállapodásának hiányában nincs helytállási (del credere) felelősség > a bizományos csak akkor köteles helytállásra, ha ezt kifejezetten elvállalta a szerződésben bizományos tulajdonszerzése: vételi bizomány esetében szerez, eladási esetében nem a bizományosi díj az adásvételi szerződés megkötése, s nem teljesítése nyomán jár, vagy akkor, ha szerződés megkötésére a megbízó érdekkörében felmerült okból nem került sor a bizományos belépési joga: az adásvétel szabályait kell alkalmazni 362

182 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.3 A közvetítői szerződés A.) A szabályozás háttere, jellemzői - A közvetítői szerződés: az önálló kereskedelmi ügynök szerződéseiről a 86/653/EK irányelv és a évi CXVII. törvény rendelkezett az irányelv magánjogi szabályai most beépülnek a Ptk.-ba a szabályozás jellege változik: általánosan rendezi a szerződési kérdéseket, attól függően, hogy a jogviszony eseti vagy tartós e ~ eseti: tisztán megbízási jogviszony (minimumszabályok) ~ tartós: részletszabályozás, a díjra vonatkozóan azonban az ágazati szabályok irányadóak 363 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.3 A közvetítői szerződés B.) A szabályozás fő kérdései - A közvetítői szerződés: [Ptk. 6:288-6:301. ] teljes körűen új szabályozás általános szabályok ~ képviseleti jog terjedelme, tájékoztatási kötelezettség megbízó irányában, a közvetítő díjazása ~ háttérszabályozása: a megbízás a tartós közvetítői szerződés ~ az önállóan eljáró közvetítőre vonatkozó különös szabályok ~ képviseleti jog ~ megbízó kötelezettsége, a szerződés időtartama, felmondás ~ a közvetítő kártalanítása, s kártalanítás kizártsága ~ a szerződés megszűnését követő versenykorlátozás 364

183 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.4 A szállítmányozási szerződés - A szállítmányozási szerződés: [Ptk. 6:302-6:309. ] szállítmányozás: fuvarozás és a küldemény továbbításával összefüggő minden kiegészítő tevékenység > szerződések megkötése és jognyilatkozatok megtétele a fuvarozás és a bizomány a szállítmányozásra vonatkozó szabályainak elhatárolása elévülés 1 év, de ez a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károkra nem vonatkozik a szállítmányozó felelősségére a fuvarozóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha ~ a küldeményt más küldeményekkel együtt, azonos fuvarozó eszközön továbbította, és a kár ez okból keletkezett ~ a birtokában lévő küldemény elveszett vagy károsodott minden más esetben a szállítmányozó az általános szabályok szerint felel 365 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.5 A bizalmi vagyonkezelési szerződés A.) Lényege, a Ptk. szabályozásának modellje B.) A Ptk. szabályozásának jellemzői C.) A szerződés alanyai D.) Külön törvényben szabályozott kérdések E.) Üzletszerűség F.) Az üzletszerűen eljáró vagyonkezelő szervezet G.) Vagyonelkülönítés H.) A vagyonkezelő kötelezettségei I.) A vagyonkezelő díja J.) Felelősség a kötelezettségvállalásokért a szerződés megszűnése 366

184 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.5 A bizalmi vagyonkezelési szerződés A.) Lényege, a Ptk. szabályozásának modellje - Lényege: alapja: a tulajdonosi és döntési pozíciók szétválása ~ olyan szerződésen alapuló jogviszony ~ ahol más kapja meg a tulajdonosi döntések meghozatalához szükséges jogokat ~ s ezekkel az eredeti jogosult (v. harmadik személy) vagyonának gyarapítása érdekében él egységes európai fogalma, modellje nincs > trust, Treuhand és rokonintézményeik > jelentős és létező gazdasági igényt elégít ki (a min. ind. szerint) - A Ptk. szabályozásának modellje: trust-jellegű megközelítés tulajdoni alapú bizalmi vagyonkezelés ~ a vagyonrendelő átruházza a vagyonkezelőre a kezelendő vagyont > tulajdonjog, jogok, követelések ~ a vagyonkezelő ezt a szerződésben meghatározott korlátok között, kedvezményezett javára köteles kezelni > tipikus fiduciárius tulajdonátruházás 367 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.5 A bizalmi vagyonkezelési szerződés B.) A Ptk. szabályozásának jellemzői - A Ptk.-beli szabályozás jellemzői: a megbízáshoz legközelebb álló, új, nevesített szerződéstípus alapvetően diszpozitív szabályozás alaptípusa visszterhes, de lehet ingyenes is írásbeli formakényszer a vagyonkezelésbe kerülő vagyontárgyak pontos meghatározása a vagyonkezelő tulajdonoskénti eljárásának keretei a kezelt vagyonból történő juttatások 368

185 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.5 A bizalmi vagyonkezelési szerződés C.) A szerződés alanyai - A szerződés alanyai: [Ptk. 6:310-6:311, 6:315-6:316., 6:325. ] vagyonkezelő (elvileg) bárki lehet ~ az üzleti célú vagyonkezelést azonban csak külön törvény szerinti szervezet végezhet ~ a vagyonkezelő azonban nem lehet a vagyon kizárólagos kedvezményezettje kedvezményezett bárki lehet ~ cselekvőképességében korlátozott személy is ~ a vagyonrendelő is lehet kezdeményezett a vagyonrendelő és a kedvezményezett nem utasíthatja a vagyonkezelőt > ~ tevékenységét ellenőrizheti ~ másik vagyonkezelő rendelése mellett bármikor visszahívhatja 369 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.5 A bizalmi vagyonkezelési szerződés D.) Külön törvényben szabályozott kérdések - A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló évi XV. törvény: az üzletszerű bizalmi vagyonkezelői tevékenység folytatását komoly személyi, szervezeti és tárgyi (vagyoni) feltételekhez kötötte a tevékenységgé engedélyköteles > ezt a feltételek fennállása esetén ~ az illetékes hatóság (a Magyar nemzeti Bank) adja ki ~ az MNB vezeti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartását is [2014. évi XV. tv ] a nem üzletszerűen eljáró vagyonkezelői tevékenység nem engedélyköteles, de ~ a keletkező jogviszonyra nézve a vagyonkezelőt szintén bejelentési kötelezettség terheli ~ e jogviszonyokat a hatóság ugyancsak nyilván tartja 370

186 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.5 A bizalmi vagyonkezelési szerződés E.) Üzletszerűség - A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló évi XV. törvény: üzletszerűnek a rendszeresen (legalább évente kétszeri vagyonkezelési szerződéskötéssel) vagy a kezelt vagyon szerződéskötéskor fennálló értékének egy százalékát meghaladó mértékű ~ vagyonkezelési díj vagy ~ más gazdasági előny megszerzése érdekében végzett tevékenység minősül. 371 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.5 A bizalmi vagyonkezelési szerződés F.) Az üzletszerűen eljáró vagyonkezelő szervezet - Üzletszerű vagyonkezelő tevékenységet csak a külön törvényben meghatározott, átlátható szervezetnek minősülő ~ Magyarország területén székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság, illetőleg ~ az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe végezhet feltéve, hogy más feltételek teljesülése mellett a kérelem előterjesztésekor illetve működése során folyamatosan ~ legalább hetvenmillió forint összegű saját tőkével, s ~ ugyancsak legalább hetvenmillió forint összegű pénzügyi biztosítékkal rendelkezik [2014. évi XV. tv ]. 372

187 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.5 A bizalmi vagyonkezelési szerződés G.) Vagyonelkülönítés - Vagyonelkülönítés: [Ptk. 6:312-6:314. ] a kezelt vagyont külön kell nyilvántartani, elkülönített számlán vezetni stb. harmadik személy a kezelt vagyonra igényt nem tarthat > nincs: végrehajtás, felszámolás ha visszaélésszerűen alkalmazzák (hitelezői igényérvényesítés előli elvonás) ~ fedezetelvonó szerződés > relatív hatálytalanság ~ visszaélés a jogintézménnyel a hitelező a kedvezményezett vagyontárgyára csak akkor támaszthat igényt, ha azok kiadása a kedvezményezettnek esedékessé vált 373 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.5 A bizalmi vagyonkezelési szerződés H.) A vagyonkezelő kötelezettségei - A vagyonkezelő kötelezettségei: [Ptk. 6:317-6:320. ] a kezelt vagyon ~ gazdaságos működtetése ~ megőrzése ~ gyarapítása a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembe vételével köteles eljárni ~ kereskedelmi ésszerűség, az előre látható kockázatoktól való megóvás ~ titoktartás, tájékoztatás, számadás ha ennek nem tesz eleget > szerződésszegés > kártérítési felelősség > a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást hasznosítási kötelezettség terheli, melynek a évi XV. törvényben meghatározott módon [2014. évi XV. tv. 45. ] köteles eleget tenni 374

188 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.5 A bizalmi vagyonkezelési szerződés I.) A vagyonkezelő díja - A vagyonkezelő díja: [Ptk. 6:322. ] a felek szabadon állapíthatják meg a szokásos költségeket is magában foglalja a vagyonkezelő díjigényét/követelését a kezelt vagyonból közvetlenül is kielégítheti 375 II. A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK II.5 A bizalmi vagyonkezelési szerződés J.) Felelősség a kötelezettségvállalásokért a szerződés megszűnése - Felelősség a kötelezettségvállalásokért: [Ptk. 6:321, 6:323. ] elsősorban a kezelt vagyonnal ha a másik fél ~ nem tudta ~ nem is kellett volna, hogy tudja hogy a vagyonkezelő kötelezettségvállalás túlterjed a kezelt vagyon keretein > saját vagyonával, korlátlanul - A szerződés megszűnése: [Ptk. 6:326-6:330. ] a megszűnés esetei, elszámolási, vagyonkiadási kötelezettség a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnése ~ ha van a vagyonrendelő által kijelölt másik személy > arra ipso iure száll át ~ ha nincs ilyen, visszaszáll a vagyonkezelőre > a vagyon uratlan nem maradhat 376

189 Kereskedelmi szerződések sek joga 10. A használati és letéti szerződések. A forgalmazási és jogbérleti szerződés dr. Verebics János, PhD egyetemi 377 A szabályoz lyozás s rendszere: 378

190 I. A használati szerződések sek 379 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK SEK I.1 A bérleti szerződés A.) Áttekintés B.) A bérleti szerződés fogalma C.) Jogok bérbe adása D.) A bérleti szerződés sajátosságai I. a dolog használata E.) A bérleti szerződés sajátosságai II. F.) A bérleti díj megfizetése I.2 A bérleti szerződés felmondása A.) Áttekintés B.) A bérbeadó speciális felmondási joga C.) Felmondási jog 380

191 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.1 A bérleti szerződés A.) Áttekintés - A szabályozás alapvető jellege: [Ptk. 6:331-6:337. ] a korábbi szabályozáshoz képest nincs jelentős változás a dolgok bérletére modellezett szabályok jogok esetében is megfelelően alkalmazandók pontosítások > elsősorban a bérleti jog megszüntetésének összefüggésében ~ új: szavatosság > egészséget veszélyeztető lakásbérlet bérlő általi felmondásának lehetősége ~ használat: ingatlan és lakás bérlete esetén is szükséges bérbeadó hozzájárulása az albérletbe, használatba adáshoz ~ a bérleti díj: a felmondási jog bérbeadót a bérlőt terhelő költségek és terhek nem fizetése esetén is megilleti ~ törvényes zálogjog: a bérbeadót nem a hátralékos bér és járulékai, hanem a bérleti díj és a költségek erejéig illeti meg a zálogjog 381 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.1 A bérleti szerződés B.) A bérleti szerződés fogalma - Bérleti szerződés alapján a bérbeadó ~ meghatározott dolog ~ időleges használatának átengedésére a bérlő ~ a dolog átvételére és ~ bérleti díjfizetésére köteles a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog ~ a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas legyen és ~ megfeleljen a szerződés előírásainak. [Ptk. 6:331-6:332. ] 382

192 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.1 A bérleti szerződés C.) Jogok bérbe adása - A Ptk. a jogok bérbe adását is lehetővé teszi: a jogok időleges gyakorlásának más személy részére ellenérték fejében történő átengedésére a dologbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni. [Ptk. 6:331. (2) bek.] 383 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.1 A bérleti szerződés D.) A bérleti szerződés sajátosságai I. a dolog használata - A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja > ennek ellenőrzésére a bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult. - A bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe vagy harmadik személy használatába adni. [Ptk. 6:333-6:334. ] 384

193 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.1 A bérleti szerződés E.) A bérleti szerződés sajátosságai II. - A határozott időre kötött szerződés a dolog használatának a bérbeadó tudomásulvételével való folytatása esetén határozatlan időtartamúvá válhat > a bérleti szerződés megszűnik azonban akkor, ha a dolog elpusztul. [Ptk. 6:338. ] 385 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.1 A bérleti szerződés F.) A bérleti díj megfizetése - A bérleti díj megfizetése: ha a bérleti szerződés ~ egy hónapnál rövidebb időre jön létre ~ a bérleti díj a szerződés megkötésekor esedékes arra az időre ~ amely alatt a bérlő a dolgot ~ a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja bérleti díj nem jár > a bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni. [Ptk. 6:336. ] 386

194 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.2 A bérleti szerződés felmondása A.) Áttekintés - A szerződés felmondása: [Ptk. 6:338-6:341. ] határozott idejű jogviszony: rendes felmondással törvény, szerződés eltérő rendelkezése hiányában nem szüntethető meg határozatlan idejű: megszüntethető ~ a felmondás a bérleti jogviszony jellegéhez (a használat időtávja) igazodik ~ az e várakozásokat meghaladó felmondási idő nem indokolt az ettől eltérően gyakorolt felmondás nem jogszerűtlen, de értelemszerűen a következő időszakra rendelten értelmezendő bérlő örökösei: határozott idejű jogviszony esetében is élhetnek felmondással > 30 napos rendes felmondás ha a bérlet megszűnésénél a bérlő a dolgot jogosulatlanul tartja vissza > bérleti díj + kártérítés 387 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.2 A bérleti szerződés felmondása B.) A bérbeadó speciális felmondási joga - A bérbeadó a szerződést nem csak a bérleti díj de a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása esetén is jogosult felmondani. [Ptk. 6:336. (3) bek.] 388

195 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.2 A bérleti szerződés felmondása C.) Felmondási jog - Felmondás: a határozatlan időre kötött szerződést ~ bármelyik fél a hónap tizenötödik napjáig ~ a következő hónap végére mondhatja fel szerződésszegés miatti felmondással a bérbeadó akkor élhet, ha ~ a bérlő vagy a vele együttlakó személy > a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben > az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít, vagy ~ a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet > nem rendeltetésszerűen, vagy > nem szerződésszerűen használja. a jog főszabályként a bérlő előzetes felszólítását követően ~ legalább tizenöt napos felmondási idővel ~ a felmondást követő hónap utolsó napjára gyakorolható > nem kell azonban előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni [Ptk. 6:339. ] 389 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK SEK I.3 A lakásbérleti szerződés I.4 A haszonbérlet A.) A haszonbérlet és a haszonkölcsön - áttekintés B.) A haszonbérleti szerződés C.) A felek alapvető jogai, kötelezettségei D.) Bérfizetés E.) Felmondás F.) A szerződés megszüntetésének egyéb kérdései 390

196 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.3 A lakásbérleti szerződés - A lakásbérleti szerződés: [Ptk. 6:342-6:348. ] az 1959-es Ptk. külön jogszabály hatáskörébe utalja > ez a szabályozás (1993. évi LXXVIII. törvény) minden tekintetben elavult az új Ptk. sem kíván átfogó szabályozást adni, de rögzíti a sarokpontokat új elemek a szabályozásban ~ kaució: max. 3 hónap (több > semmisség) ~ a bérlő a saját költségén felszerelt dolgokra vonatkozó elviteli jogot nem gyakorolhatja, ha a bérbeadó megfelelő kompenzációt ajánl fel (megváltás) > ez eltér a dologbérlet szabályaitól ~ munkálatok esetén bérlőnek tűrési kötelezettsége van ~ rendes (hó 15. napjáig, következő hónap végére) és rendkívüli (legalább 15 nap, a felmondást követő hónap utolsó napja) felmondás szabályozása 391 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.4 A haszonbérlet A.) A haszonbérlet és a haszonkölcsön - áttekintés - A haszonbérleti szerződés: [Ptk. 6:349-6:356. ] a bérlet sajátos változata a haszonbérlet, amely alapvetően a mezőgazdasághoz kapcsolódik. törvény eltérő rendelkezésének hiányában a bérletre vonatkozó rendelkezések irányadóak egységes szabályozás, írásbeli formakényszer > általános, nem csak a mezőgazdasági földterület esetében felmondás: az írásbeliség nem érvényességi feltétel azonnali felmondás > megszűnik a haszonbérlő általi tudomásul nem vétel utáni bírósághoz fordulás kötelezettsége, mint a felmondást hatályban tartó feltétel - Haszonkölcsön: [Ptk. 6:357-6:359. ] > nincs lényegi változás 392

197 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.3 A haszonbérlet B.) A haszonbérleti szerződés - Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő ~ hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy ~ hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni > a haszonbérlő a dolog hasznainak szedésére a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult. [Ptk. 6:349-6:350..] 393 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.3 A haszonbérlet C.) A felek alapvető jogai, kötelezettségei - Termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon - Költségek viselése a haszonbérlet tárgyát képező dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos terhek viselése a haszonbérlőt, a rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbeadót terhelik. [Ptk. 6:350-6:351. ] 394

198 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.3 A haszonbérlet D.) Bérfizetés - Bérfizetés: a haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni a haszonbérbeadót a haszonbér biztosítására ~ a dolog hasznain és ~ a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő dolgain zálogjog illeti meg, melyre az ingatlan bérbeadóját megillető zálogjog szabályait kell alkalmazni. [Ptk. 6:352. ] 395 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.3 A haszonbérlet E.) Felmondás - Felmondás: a határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződést ~ hat hónapos felmondással ~ a gazdasági év végére lehet megszüntetni. más dolog vagy jog haszonbérlete esetén ~ a felmondási időre ~ a bérleti szerződés felmondására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni > a felmondásnak többé nem érvényességi feltétele az írásba foglalás. [Ptk. 6:354. ] 396

199 I. A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK I.3 A haszonbérlet F.) A szerződés megszüntetésének egyéb kérdései - A törvény meghatározza a szankciós felmondási okokat pontosítja a mezőgazdasági haszonbérlet esetén a haszonbérlő örököseit megillető felmondási jog gyakorlásának feltételeit > a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezések irányadók [Ptk. 6:354, 6:356. ] 397 II.. A letéti ti szerződések sek 398

200 II.. A LETÉTI TI SZERZŐDÉSEK SEK II.1 A letéti szerződés általános szabályai A.) A szerződés jellemzői B.) A letéti szerződés fogalma C.) A szerződés sajátosságai D.) Zálogjog E.) A szerződés megszűnése II.2 A gyűjtő és a rendhagyó letéti szerződés A.) Áttekintés B.) A gyűjtő letét fogalma C.) A rendhagyó letét II.3 A szállodai letéti szerződés A.) Jellemzői B.) Felelősségi kérdések I. C.) Felelősségi kérdések II. 399 II. A LETÉTI SZERZŐDÉSEK II.1 A letéti szerződés általános szabályai A.) A szerződés jellemzői - A szerződés jellemzői: [Ptk. 6: 360-6:365. ] tárgya csak ingó dolog lehet: az ingatlan őrzése > megbízási szerződés tartalma: megőrzés+visszaszolgáltatás főszabály szerint visszterhes szerződés letéteményes köteles a dolgot saját/más letevő vagyonától elkülönítetten nyilvántartani, őrizni az átvett dolog használata, hasznosítása nem megengedett ~ a letéteményest csak a birtokát szerzi meg ~ de: esetenkénti használatához a letevő hozzájárulhat! ~ az állandó használat engedélyezése a szerződést bérletté, haszonkölcsönné ill. vegyes szerződéssé alakítja át ha a dolog természeténél fogva hasznot hajt, a letéteményes köteles a hasznok beszedésére 400

201 II. A LETÉTI SZERZŐDÉSEK II.1 A letéti szerződés általános szabályai B.) A letéti szerződés fogalma - Letéti szerződés alapján a letéteményes ~ a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és ~ annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására a letevő díjfizetésére köteles főszabály szerint a szerződés visszterhes > tartalma a megőrzés és a visszaszolgáltatás > a letéteményes köteles a dolgot saját vagyonától, illetve más letevő vagyonától elkülönítetten nyilvántartani és őrizni [Ptk. 6: 360-6:361. (1) bek.] 401 II. A LETÉTI SZERZŐDÉSEK II.1 A letéti szerződés általános szabályai C.) A szerződés sajátosságai - A dolog megőrzése érdekében a letéteményesnek úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható óvnia kell a dolgot az elvesztéstől, elpusztulástól, megrongálódástól. - Ha a dolog természeténél fogva hasznot hajt a letéteményes köteles a hasznok beszedésére is melyekkel köteles a letevőnek elszámolni. [Ptk. 6: 361. (2)-(4) bek.] 402

202 II. A LETÉTI SZERZŐDÉSEK II.1 A letéti szerződés általános szabályai D.) Zálogjog - A letéteményest díja és költségei biztosítására zálogjog illeti meg a letevőnek azokon a vagyontárgyain amelyek a letét következtében kerültek birtokába [Ptk. 6: 363. ] 403 II. A LETÉTI SZERZŐDÉSEK II.1 A letéti szerződés általános szabályai E.) A szerződés megszűnése - A letéti szerződést a letevő bármikor jogosult ~ a határozatlan időre kötött szerződést főszabály szerint 15 napra felmondani ~ a letét tárgyát visszakövetelni. a letéti szerződés általános szabályairól szóló rendelkezéseket ~ megfelelően alkalmazni kell az olyan letéti szerződésre ~ amely alapján a letevő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles [Ptk. 6:364. ] 404

203 II. A LETÉTI SZERZŐDÉSEK II.2 A gyűjtő és a rendhagyó letéti szerződés A.) Áttekintés - Új! Gyűjtő letét: [Ptk. 6:366. ] az 1959-es Ptk. nem szabályozza > csak az értékpapírjog ismeri a letéteményes nem szerez tulajdonjogot a letéteményes kötelezettsége ~ azonos fajtájú és minőségű dolog ~ összevegyítve való megőrzése értékpapír ~ számlajóváírás ~ alletétbe is adható a dologgal továbbra is a tulajdonos rendelkezik - Rendhagyó letét: [Ptk. 6:367. ] tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog a tulajdonjog is a letéteményesre száll nem ugyanazt köteles visszaadni, csak ugyanolyat 405 II. A LETÉTI SZERZŐDÉSEK II.2 A gyűjtő és a rendhagyó letéti szerződés B.) A gyűjtő letét fogalma - A gyűjtő letét alapján a letéteményes jogosult ~ több letevő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgát együtt őrizni ~ anélkül, hogy azokat > letevők szerint elkülönítené vagy > egyedileg megkülönböztetné a letevőknek közös tulajdona keletkezik a letétben lévő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgokon a letét megszűnésekor a letéteményes ~ a letevő tulajdoni hányadának megfelelő mennyiségű ~ a letett dologgal azonos fajtájú és minőségű dolog kiadására köteles [Ptk. 6:366. ] 406

204 II. A LETÉTI SZERZŐDÉSEK II.2 A gyűjtő és a rendhagyó letéti szerződés C.) A rendhagyó letét - A rendhagyó letét esetében a letét tárgya helyettesíthető dolog a szerződés alapján a letéteményest megilleti ~ a letett dolog használatának és ~ az azzal való rendelkezésnek a joga a letéteményes tulajdonjogot szerez és a letét lejáratakor ~ ugyanolyan fajtájú és minőségű dolgot ~ ugyanolyan mennyiségben köteles a letevőnek visszaadni. [Ptk. 6:367. ] 407 II. A LETÉTI SZERZŐDÉSEK II.3 A szállodai letéti szerződés A.) Jellemzői - A szállodai letét: [Ptk. 6: 369-6:371. ] kis pontosításokkal a korábbi szabályozás fenntartása az új, kontraktuális felelősségi szabályokkal való összhang megteremtése a vendég haladéktalan kárbejelentési kötelezettségének elhagyása > a kérdéskört a kármegosztás és kárenyhítés alapján lehet kezelni a Ptké.-ből átveszi a kártérítés legmagasabb mértékére (napi szobaár összegének max. ötvenszerese) vonatkozó szabályt 408

205 II. A LETÉTI SZERZŐDÉSEK II.3 A szállodai letéti szerződés B.) Felelősségi kérdések I. - A szállodai letét esetében a szálloda felelőssége azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában kijelölt, illetve általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott > a szálloda felelőssége alapján a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszerese [Ptk. 6:369. (2) bek.] 409 II. A LETÉTI SZERZŐDÉSEK II.3 A szállodai letéti szerződés C.) Felelősségi kérdések II. - Az értékpapírokért, készpénzért és egyéb értéktárgyakért a szálloda felelőssége akkor áll fenn, ha a szálloda ~ a dolgot megőrzésre átvette, vagy ~ a megőrzésre átvételt megtagadta > az így elhelyezett dolgokért a szálloda felelőssége korlátlan. - A szállodát mint letéteményest megillető zálogjogra a bérbeadó zálogjogának szabályait kell megfelelően alkalmazni [Ptk. 6:369. (2) bek, 6:370. ] 410

206 III.. A forgalmazási és s a jogbérleti (franchise) szerződés 411 III. A FORGALMAZÁSI ÉS A JOGBÉRLETI (FRANCHISE) SZERZŐDÉS II.1 A letéti szerződés általános szabályai A.) A szerződés jellemzői B.) A letéti szerződés fogalma C.) A szerződés sajátosságai D.) Zálogjog E.) A szerződés megszűnése II.2 A gyűjtő és a rendhagyó letéti szerződés A.) Áttekintés B.) A gyűjtő letét fogalma C.) A rendhagyó letét II.3 A szállodai letéti szerződés A.) Jellemzői B.) Felelősségi kérdések I. C.) Felelősségi kérdések II. 412

207 III. A FORGALMAZÁSI ÉS A JOGBÉRLETI (FRANCHISE) SZERZŐDÉS III.1 A szerződések jellemzői - A szerződések jellemzői: arra irányulnak, hogy az árut eljuttassák a fogyasztóig klasszikus közvetítői jogviszony > a bizományi és közvetítői szerződés (a megbízási szerződések között) a közvetítői kockázat vállalás szempontjából külön kezelést igényel azonban ~ a forgalmazás és ~ a franchise 413 III. A FORGALMAZÁSI ÉS A JOGBÉRLETI (FRANCHISE) SZERZŐDÉS III.2 A forgalmazási szerződés A.) Áttekintés - Új! A forgalmazási szerződés: [Ptk. 6:372-6:375. ] önálló forgalmazói kockázatvállalás > a terméket megvásárolja, annak értékesítésére saját nevében és javára köteles a szállító és forgalmazó közötti jogviszony alapvető szabályait rögzíti fontos elemei: ~ jó hírnév megőrzése ~ reklám, arculat > szállító a dolog forgalmazásához szükséges reklámokat díj ellenében köteles átadni ~ szállítót a megfelelő forgalmazással kapcsolatos utasítási, ellenőrzési jog illeti meg - A Ptk. a forgalmazási szerződés körében szállító és a forgalmazó közötti jogviszony alapvető szabályait rögzíti 414

208 III. A FORGALMAZÁSI ÉS A JOGBÉRLETI (FRANCHISE) SZERZŐDÉS III.2 A forgalmazási szerződés B.) Fogalma, gazdasági tartalma - Forgalmazási szerződés alapján a szállító ~ meghatározott ingó dolognak (termék) ~ a forgalmazó részére történő eladására a forgalmazó ~ a terméknek a szállítótól történő megvételére és ~ annak saját nevében és saját javára történő eladására köteles. > a konstrukció gazdasági alapját az önálló forgalmazói kockázatvállalás képezi: a terméket megvásárolja, annak értékesítésére saját nevében és kockázatára köteles. [Ptk. 6:372. ] 415 III. A FORGALMAZÁSI ÉS A JOGBÉRLETI (FRANCHISE) SZERZŐDÉS III.2 A forgalmazási szerződés C.) Utasítási és ellenőrzési jog - A szállítót a termék megfelelő forgalmazásával kapcsolatban utasítási és ellenőrzési jog illeti meg ha azonban a szállító ~ célszerűtlen vagy ~ szakszerűtlen utasítást ad erre a forgalmazó köteles őt figyelmeztetni > ha a szállító a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a forgalmazó köteles az utasítást teljesíteni [Ptk. 6:374. (1) bek.] 416

209 III. A FORGALMAZÁSI ÉS A JOGBÉRLETI (FRANCHISE) SZERZŐDÉS III.2 A forgalmazási szerződés D.) Kárfelelősség - Az utasítás teljesítéséből eredő kárért a szállító felel köteles viszont megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása ~ jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy ~ veszélyeztetné mások személyét, vagyonát > e rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell szolgáltatások nyújtása esetén is [Ptk. 6:374. (2) bek.] 417 III. A FORGALMAZÁSI ÉS A JOGBÉRLETI (FRANCHISE) SZERZŐDÉS III.3 A franchise (jogbérleti) szerződés A.) Fogalma, jogi lényege - A franchise (jogbérleti) szerződés lapján a jogbérletbe adó ~ szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó ~ felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére a saját nevében, saját javára eljáró jogbérletbe vevő ~ termékeknek, illetve szolgáltatásoknak ~ a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve ~ védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles > hasonlóan a forgalmazási szerződéshez, a felek kötelesek a jó hírnév kölcsönös megóvására. [Ptk. 6:376..] 418

210 III. A FORGALMAZÁSI ÉS A JOGBÉRLETI (FRANCHISE) SZERZŐDÉS III.3 A franchise (jogbérleti) szerződés B.) A szerződés megszűnése - A határozatlan időtartamra kötött szerződést a tartós közvetítői szerződéssel azonos módon ~ bármelyik fél a naptári hónap utolsó napjára ~ rugalmas, a szerződés időtartamához igazodó felmondási idő mellett felmondhatja ez ~ a szerződés első évében egy hónap ~ a szerződés második évében két hónap ~ a harmadik és az azt követő években három hónap. > a szerződés megszűnésével a jogbérletbe vevőnek a szerzői és iparjogvédelmi jogok tárgyaira és a védett ismeretre vonatkozó felhasználási, hasznosítási és használati jogosultsága megszűnik [Ptk. 6:381. ] 419 Kereskedelmi szerződések sek joga 11. Pénzügyi tárgyú szerződések dr. Verebics János, PhD egyetemi 420

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Kereskedelmi szerződések joga

Kereskedelmi szerződések joga BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog)

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) 1. A jogrendszer felépítése, jogágak Bevezetés jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv A kötelmek közös szabályai Dr. Pecsenye Csaba A kötelem keletkezése és megszűnése Kötelem fogalma Kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv

Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv Elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet a Parlament Több mint 50 évvel az ötvenes években elfogadott, majd több százszor módosított Polgári

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül ÜZLETI JOG II. 5. előad adás A szerződés érvénytelensége és hatálytalans lytalansága Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül 1 Áttekintés: I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség.

Részletesebben

ÚJ PTK.- VÁLLALKOZÓI SZEMMEL

ÚJ PTK.- VÁLLALKOZÓI SZEMMEL ÚJ PTK.- VÁLLALKOZÓI SZEMMEL VÁLTOZÁSOK A RÉGI PTK. SZABÁLYAIHOZ KÉPEST 1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL 689 Szerkezet: 1. bevezető rendelkezések; 2. személyek joga;

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 4. előad

ÜZLETI JOG I. 2013/14 4. előad ÜZLETI JOG I. 2013/14 4. előad adás Jogviszonytan Jogalkalmazás a közigazgatk zigazgatásban 1 Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan B.) Államtan I. Jogviszonytan

Részletesebben

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON Ha azt akarjuk, hogy az Internet tovább növekedjék, együtt kell dolgoznunk azért, hogy biztosítsuk azt, hogy a vásárlás az Interneten épp oly biztonságos legyen,

Részletesebben

A szállítmányozási szerződés

A szállítmányozási szerződés A szállítmányozási szerződés 6:302. [Szállítmányozási szerződés] Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Gazdasági Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok ÍH 2012/1/39. A vezető tisztségviselői megbízatás automatikusan nem hosszabbodik meg, ahhoz

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK III. /POLGÁRI JOG/

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK III. /POLGÁRI JOG/ TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 ORSZÁGOS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI, GYERMEKJOGI ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK III. /POLGÁRI JOG/ 2015. MÁRCIUS 19. HIDVÉGINÉ DR. ADORJÁN LÍVIA TÖRVÉNYSZÉKI

Részletesebben

SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ. I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás

SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ. I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás I. A szerződéstípusok A/ Szerződés és szerződésfajta kötelmi jog általános rész: a szerződések közös

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége

Vezető tisztségviselő felelőssége Vezető tisztségviselő felelőssége az új Polgári Törvénykönyv alapján 2013. évi V. törvény Hatálybalépés: 2014. március 15. Szabályozási igény (1.) 1. Korlátlan felelősség: Aki egy vállalkozásban korlátlan

Részletesebben

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság új szövegű Alapszabálya (T E R V E Z E T) készült a 2004. szeptember 14. napjára kitűzött rendkívüli közgyűlés írásbeli előterjesztéseként A FORRÁS

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

Üzleti jog I. I. A vezető tisztségvisel rtérítési felelőss. (Kiegészítés a 13. órához)

Üzleti jog I. I. A vezető tisztségvisel rtérítési felelőss. (Kiegészítés a 13. órához) Üzleti jog I. A vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége (Kiegészítés a 13. órához) dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 I. A vezető tisztségvisel gviselők k kártk rtérítési felelőss ssége I. A VEZETŐ

Részletesebben

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS A FOGYASZTÓ ÉS A VÁLLALKOZÁS KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK SAJÁTOS SZABÁLYAI (SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, ÁSZF ) A FOGYASZTÓVÉDELMI SZEMPONTBÓL RELEVÁNS POLGÁRI JOGI

Részletesebben

A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A munkáltató kártérítési felelőssége A felelősség a legáltalánosabb értelemben: magatartás értékelése. Egymástól elválaszthatatlan funkciói a reparáció és a prevenció.

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás szabályai A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás fogalmáról a pénztartozás tana igen nagy részben a pénzfélék

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

polgári jog-kereskedelmi jog

polgári jog-kereskedelmi jog Záróvizsga tételsor 2015. polgári jog-kereskedelmi jog 1/A A polgári jog tárgyköre, rendszere. A magyar polgári jog alapvető elvei. A jogi tények mibenléte és csoportjai. Emberi magatartások. A jognyilatkozatok

Részletesebben

Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22.

Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22. Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22. 2014. március 15-én hatályba lépett a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 13050/2 Hatályos 2016. január 1-jétől

Részletesebben

TARTALOM ELŐSZÓ 19 ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 21 MÁSODIK KÖNYV SZEMÉLYEK 22. ELSŐ RÉSZ Az ember mint jogalany 22

TARTALOM ELŐSZÓ 19 ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 21 MÁSODIK KÖNYV SZEMÉLYEK 22. ELSŐ RÉSZ Az ember mint jogalany 22 TARTALOM ELŐSZÓ 19 ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 21 MÁSODIK KÖNYV SZEMÉLYEK 22 ELSŐ RÉSZ Az ember mint jogalany 22 l.cím A jogképességre irányadó szabályok, eljárások 22 Altalános szabályok 22 Holtnak

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja

Részletesebben

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi I. törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u. 1.) 2 T Á R S A S

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd 2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely a korábbi 1959. évi IV. törvényt

Részletesebben

Tartás nyújtása (ellátás illetve gondozás): alimentációs szolgáltatások Tartós, bizalmi viszony Szerencse elem Ellenérték szolgáltatás

Tartás nyújtása (ellátás illetve gondozás): alimentációs szolgáltatások Tartós, bizalmi viszony Szerencse elem Ellenérték szolgáltatás Tartás nyújtása (ellátás illetve gondozás): alimentációs szolgáltatások Tartós, bizalmi viszony Szerencse elem Ellenérték szolgáltatás (tulajdon-átruházás) Elhatárolás: Öröklési szerződés Gondozási szerződés

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

N Y I L A T KOZAT. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10. (1) bekezdése a) d) alpontok alapján

N Y I L A T KOZAT. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10. (1) bekezdése a) d) alpontok alapján ARE-VI-NYIL-001 ÜGYAZONOSÍTÓ: N Y I L A T KOZAT EGYÉB KÖTELEZETTNEK AZ ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELE MÓDJÁRÓL (A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK (2010. január) Magyar Mérnöki Kamara 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. II. em. 1 ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK (2010) Tartalomjegyzék I. Jogi alapismeretek I/A Bevezető és általános jogi

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban I. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2/2008. (XII. 4.) számú kollégiumi véleményével módosított, egységes szerkezetbe foglalt 1/2005. (VI. 17.) számú kollégiumi véleménye 1 a jogi személy elkülönült felelősségéről

Részletesebben

Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.

Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz. Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17682 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai....3 II. Biztosítási

Részletesebben

Typotex Kiadó. Tárgymutató

Typotex Kiadó. Tárgymutató Tárgymutató 1952. évi III. törvény 53, 164, 250 1988. évi VI. törvény 19 1994. évi LXXI. törvény 54 2005. évi LXXXIII. törvény 51 2010. évi CXXX. törvény 28 2013. évi V. törvény 9, 19, 87, 98, 109 A abszolút

Részletesebben

KÜLÖNÖS RÉSZI SZERZŐDÉSEK MEGRENDELŐ VÁLLALKOZÓ 2015.12.01.

KÜLÖNÖS RÉSZI SZERZŐDÉSEK MEGRENDELŐ VÁLLALKOZÓ 2015.12.01. KÜLÖNÖS RÉSZI SZERZŐDÉSEK VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Ezen szerződés alapján a VÁLLALKOZÓ tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, megrendelő annak átvételére és a vállalkozói

Részletesebben

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 kommunikáció konfliktus kompromisszum HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 Készült az Európai Unió pénzügyi támogatásával ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Szerződéskötési

Részletesebben

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT. HATÁLYOS 2014. május 5.

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT. HATÁLYOS 2014. május 5. H-1132 Budapest, Váci út 30. Üzletszabályzat EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYOS 2014. május 5. With head and heart in finance Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2007. évi CXXVII. törvény 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 2016.01.01. és 2018.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

Budapest, 2014. szeptember 22. Oldal 1 / 6

Budapest, 2014. szeptember 22. Oldal 1 / 6 POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2014/2015. őszi félév "A" tételek 1/A. 2/A. 3/A. 4/A. 5/A. 6/A. 7/A. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. A magánjog története Nyugat-Európában

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Dr. Pecsenye Csaba Általános rendelkezések Egységes jogi személy szabályozás Joganyag megismerés módja Ptk. Jogi személyek általános része Jogi személyek különös része Gazdasági társaságok általános része

Részletesebben

BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS cégnév BKV Zrt. 15/T-408/10. BKV Zrt.

BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS cégnév BKV Zrt. 15/T-408/10. BKV Zrt. BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS A jelen megbízási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) az alulírott helyen és időpontban jött létre egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely:

Részletesebben

Görög Gábor E.V. Garden Profi által kötött szerződések során kötelezően alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)

Görög Gábor E.V. Garden Profi által kötött szerződések során kötelezően alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) 1. sz. módosítással egységes szerkezet. Hatályba lépett: 2012. július 1. Görög Gábor E.V. Garden Profi által kötött szerződések során kötelezően alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) 1. A

Részletesebben

A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 12025/1 Hatályos

Részletesebben

POLGÁRI JOG I. TÉTELSOR 2014/2015. II. évfolyam I. félév

POLGÁRI JOG I. TÉTELSOR 2014/2015. II. évfolyam I. félév POLGÁRI JOG I. TÉTELSOR 2014/2015. II. évfolyam I. félév (tankönyvek: Boóc Ádám Sándor István: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Sándor István: Előadásvázlatok a személyek jogából vázlat:

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

Tartalom. II. Könyv: SZEMÉLYEK 75. I. Könyv: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 67

Tartalom. II. Könyv: SZEMÉLYEK 75. I. Könyv: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 67 Tartalom Rövidítésjegyzék 51 Előszó 53 Általános indokolás 55 I. Az átfogó reform indokoltsága 55 II. A javaslat társadalmi modellje 56 III. Hagyomány és újítás. Külföldi példák 56 IV. Az Alkotmányos elvek

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek. a nyílt kiválasztási eljárással támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási megállapodásokhoz

Általános Szerződési Feltételek. a nyílt kiválasztási eljárással támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási megállapodásokhoz Általános Szerződési Feltételek a nyílt kiválasztási eljárással támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási megállapodásokhoz 1. Általános rendelkezések 1.1.Jelen Általános Szerződési

Részletesebben

A. Befektetett eszközök: 9 771 826 eft B. Forgóeszközök: 301 037 eft C. Aktív időbeli elhatárolások: 156 eft

A. Befektetett eszközök: 9 771 826 eft B. Forgóeszközök: 301 037 eft C. Aktív időbeli elhatárolások: 156 eft Az OPIMUS GROUP Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1054 Budapest, Akadémia utca 7-9.; a továbbiakban: Társaság ) az alábbiakban tájékoztatja Tisztelt Részvényeseit, hogy a Társaság a 2015. április 30-i

Részletesebben

ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT ÉS TÁJÉKOZTATÓ

ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT ÉS TÁJÉKOZTATÓ ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT ÉS TÁJÉKOZTATÓ 1. Bevezetés Az M1 Fitness Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 3526 Miskolc, Szeles u 11., adószám: 12816785-2-05, a Miskolci Törvényszék, mint

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

Közbeszerzés polgári jogi szemmel

Közbeszerzés polgári jogi szemmel Közbeszerzés polgári jogi szemmel Dr. Juhász Ágnes Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék Budapest, 2014. június 18. A SZERZŐDÉSEK SORSA AZ ÚJ PTK. HATÁLYBA LÉPÉSÉT KÖVETŐEN

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. Az eljárás megindulása Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. számú ügyben 1 Előadó: dr. Garaguly István A panaszos

Részletesebben

Hivatali Tájékoztató

Hivatali Tájékoztató 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu vezeto@csmkh.hu Tel.: 62/562-662 Fax: 62/562-601 II. évfolyam Tartalom Bevezető... 2 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói... 3 Tájékoztató a nemzeti

Részletesebben

J A V A S L A T. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására

J A V A S L A T. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Va.:9301/2006 J A V A S L A T Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására Összeállította:.

Részletesebben

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: a munkáltató és a gazdaságilag nem önálló, ennélfogva alárendelt - különös védelemre szoruló - munkavállaló között munkaszerződés

Részletesebben

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA WOLF THEISS HÍRLEVÉL 2016. május A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 1. ELŐTERJESZTÉS 2016. április 4.-én az Igazságügyi Miniszter egy előterjesztést nyújtott be a Kormány részére

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 27/2003. (V. 29.) számú. r e n d e l e t e. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 27/2003. (V. 29.) számú. r e n d e l e t e. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 27/2003. (V. 29.) számú r e n d e l e t e a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés)

Részletesebben

Adás-vétel AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG SZERZŐDÉS ÉRTELMEZÉSE ELADÓ JOGA 2015.11.16. A SZERZŐDÉS ALAKJA. Tulajdonjog-fenntartás

Adás-vétel AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG SZERZŐDÉS ÉRTELMEZÉSE ELADÓ JOGA 2015.11.16. A SZERZŐDÉS ALAKJA. Tulajdonjog-fenntartás Adás-vétel ADÁS-VÉTELI SZERZŐDÉS a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettségkeletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultsága szolgáltatás követelésére. AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TERC-PRESS Nyomdai és Kereskedelmi Ágazat tevékenységére vonatkozóan

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TERC-PRESS Nyomdai és Kereskedelmi Ágazat tevékenységére vonatkozóan ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TERC-PRESS Nyomdai és Kereskedelmi Ágazat tevékenységére vonatkozóan TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.: székhely: 1149

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS

BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS A jelen bérleti szerződés (a továbbiakban: Szerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980 Budapest, Akácfa utca 15.

Részletesebben

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közbeszerzési si képzk pzés Dr. Herke Csongor egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK 2 A tulajdonjog tárgyait Minden birtokba vehető dolog Ha törvény

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) Érvényes 2014. 01.01-től. Ez a dokumentum a Megrendelő és a Könyvelő közötti együttműködés kereteit rögzíti. Az itt szereplő szerződés alatt minden esetben a Megrendelő

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra!

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! - 2 - KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSOK

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 / 38 2016.05.23. 9:59 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2016.01.01 19 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz. Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17686 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai....3 II. A

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

A/1. A polgári jog és a családjog. Tételek és az elsajátítandó joganyag

A/1. A polgári jog és a családjog. Tételek és az elsajátítandó joganyag A/1. A polgári jog és a családjog Tételek és az elsajátítandó joganyag A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő

Részletesebben

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma Vázlat A kötelező alakiság megsértése Jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésére

Részletesebben

AZ E-KERESKEDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA

AZ E-KERESKEDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA AZ E-KERESKEDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA Tartalomjegyzék 1. Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó jogszabályok... 2 2. Az elektronikus kereskedelmi tevékenység megkezdésének feltételei... 2 2.1.Vállalkozási

Részletesebben

A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont

A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont 1. Az új Ptk. stabilitása alapvető érték, tehát két évvel a hatálybalépése után a koncepcionális megoldások újrakodifikálása nem indokolt. Így (függetlenül

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások. Dr. Nyilas Anna

A közjegyzői nemperes eljárások. Dr. Nyilas Anna A közjegyzői nemperes eljárások Dr. Nyilas Anna - közjegyzői nemperes eljárások 1991. évi 41. tv. 1. 2(1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételek 2016. január 01.

Általános Üzleti Feltételek 2016. január 01. Az üzleti élet közös nyelve Az üzleti élet közös nyelve GS1 MAGYARORSZÁG Globális Azonosító és Kommunikációs Rendszereket Működtető Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Általános Üzleti

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben