Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*"

Átírás

1 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon akár jogszabályi előíráson vagy a felek szerződésén - a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozó, e jog jogosultját megillető hatalmasság, alakító jog, melynél fogva az elővásárlásra jogosult meghatározott előfeltételek fennállása esetén az adásvételi szerződés vele való megkötését kényszerítheti ki, vagyis az ajánlattevő személlyel szemben maga léphet be az adásvételi szerződésbe. A Ptk (1) bekezdése szerint Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni." Ugyanezen (6) bekezdése úgy szól, hogy az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell. Az elővásárlási jog akkor érvényesülhet, ha az eladási szándékkal bíró tulajdonos olyan vételi ajánlatot kapott, melyet magáévá tett és az ajánlatban foglalt feltételekkel hajlandó a dolog tulajdonjogát átruházni. Ebben az értelemben az elővásárlási jog (régies elnevezésével: elővételi jog) valóban nem egyéb, mint egy kettős előfeltételhez kötött opció. Elővásárlási jog gyakorlása csak akkor kerülhet szóba, ha a tulajdonos vételi ajánlatot kap. Nem ide tartozó kérdés, ha maga a tulajdonos kínálja fel eladásra az elővásárlásra jogosultnak a tulajdonában álló dolgot. A szerződés ilyenkor a klasszikus szabályok szerint - ajánlattétel és elfogadása útján - keletkezik. Fontos rögzíteni azt is, hogy csak olyan ajánlat alkalmas - az egyéb feltételek mellett - az elővásárlási jog aktiválására, melyet a tulajdonos hajlandó * DR. LESZKOVEN LÁSZLÓ egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK, Polgári Jogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

2 394 Leszkoven László elfogadni 1 : ezért is fontos, hogy a kapott ajánlatot maga a tulajdonos (vagy legalábbis a meghatalmazását bíró személy) közölje az elővásárlási jog jogosultjaival 2. Az elővásárlási jog kötelezettje ezzel is jelzi, hogy értékelhető ajánlatot kapott, melynek tartalmát elfogadhatónak tartja. A tulajdonos által magáévá tett ajánlat azonban akkor is megteremti az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét, ha az ajánlattevő ajánlati kötöttségét kizárta (Ptk (1) bekezdés), kötöttsége időközben megszűnt vagy ajánlatától elállt: ezek a tények akkor sem hatnak ki a hatalmasság jogosultjára, ha pl. elállási jogát az ajánlattevő egyébként kifejezetten lényegesnek minősítette. Egyedül annak van jelentősége, hogy az elővásárlásra jogosult személy a számára nyitva álló határidőn belül gyakorolja-e elővásárlási jogát, vagy sem. Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Elmondható, hogy az elővásárlási jog gyakorlásának általános szabályai a termőföld adásvétel esetében is alkalmazásra kerülnek. A termőföldre vonatkozó elővásárlási jog is abban az esetben kerül szóba, ha a földtulajdonos olyan konkrét vételi ajánlatot kap, melyet magáévá tesz és van egy vagy több személy aki elővásárlási jog gyakorlására jogosult. A tulajdonos a hozzá intézett vételi ajánlatot teljes terjedelmében köteles a jogosultakkal közölni 3. A bírói gyakorlat által kialakított szabályok szerint ez azt jelenti, hogy a jogosultakkal az ajánlat összes lényeges elemét - az ajánlat kölcsönösen teljesíthető összes feltételét - meg kell ismertetni, annak érdekében, hogy az érdekelt személyek valamennyi mérlegelendő információ birtokában tudjanak dönteni elővásárlási joguk gyakorlásának tárgyában 4. Közölni kell az ajánlattevő nevét, mert előfordulhat, hogy az elővásárlásra jogosult éppen a vevő ismeretében jut arra az elhatározásra, hogy a vételi jogot elfogadó, az ajánlattevő tulajdonszerzését kizáró nyilatkozatot tesz. Nyilvánvalócin közlendő elem a vételár, a fizetés módja (készpénzben vagy átutalással), esetleg a fizetési határidő. Van olyan nézet is, mely szerint az elővásárlásra jogosult nem tarthat igényt az eladó részéről harmadik személynek adott fizetési kedvezményre. Nem kötelezhető az eladó arra, hogy ' A Polgári Törvénykönyv Magyarázata (Kommentár) KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest o. 2 Kommentár uo. Ezért nem szabályos az sem, ha pl. a vevő irat alá az elővásárlásra jogosultakkal egy elővásárlási jogomról lemondok" tartalmú nyilatkozatot. 3 Termőföldre nézve külön kiemeli ezt a 16/2002. (11.18.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdése. 4 PK 9. sz. állásfoglalás IX-X. pont

3 A termőföldet érintő elővásárlási jog egyes kérdései 395 ugyanolyan méltányosságot gyakoroljon az elővásárlásra jogosulttal szemben is, mint amilyen méltányosságot mással szemben gyakorolt." 5 E rendelkezések betartása azért is fontos, mert a nem teljes terjedelmében közölt ajánlat szabálytalan, a nem szabályszerű közlés pedig egy későbbi jogvitában az elővásárlásra jogosulttal szemben a megkötött szerződés (relatív) hatálytalanságát eredményezheti 6. Külön érdekes kérdés, hogy - a termőföldre vonatkozó speciális szabályokra később visszatérve - miként kell közölni az ajánlatot az elővásárlásra jogosultakkal. A Ptk. nem ad e tekintetben kötelező érvényű útmutatást. Nem vitás, hogy kielégíti a feltételeket, ha a tulajdonos a vételi ajánlat fent említett lényeges elemeit egyszerű levélben közli a jogosulttal, akár úgy is, hogy a kapott ajánlatot továbbítja. A törvény betűjének mindenesetre leginkább ez a fajta közlési mód felel meg: a Ptk (1) bekezdése ugyanis úgy fogalmaz, hogy a tulajdonos a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. A bírói gyakorlat ugyanakkor - helyesen - az előszerződésnek az elővásárlásra jogosulttal való közlését a vételi ajánlat közlésével tekinti egyenértékűnek, ha a végleges adásvételi szerződés az előszerződésben foglalt tartalommal jön létre. 7 Álláspontunk szerint nincs akadálya annak sem, hogy a felek az elővásárlási joggal érintett dologra nézve - a jogosult nyilatkozatától függő hatályú - adásvételi szerződést kössenek egymással 8, a szerződés megküldésével szólítva fel az elővásárlási jogosultat nyilatkozattételre. Egyetértünk Kisfaludi véleményével, mely szerint ez a konstrukció akkor is elfogadható, ha esetleg nem teljesen vág össze a Ptk. szabályozásával... mivel annak célját teljesen megvalósítja." 9 Ez a megoldás megállapítja a felek - az eladó tulajdonos és az ajánlattevő - jogi helyzetét, a konszenzus megteremtésével rögzíti" az 5 Kommentár o. Ellenkező nézetet tükröz a Kommentár 497. o. Ha ugyanis az ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni és elfogadni, akkor a vételi ajánlat részét képező fizetési haladék, ütemezés az elővásárlási jog jogosultjára nézve is hatályosul. Meglátásunk szerint ez utóbbi álláspont a helyes. 6 Kommentár 496. o. 7 Vö. pl. BH 1995/10/568. Az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönthető el az, hogy az előszerződés megküldésének mikor kell történnie. Abban az esetben, ha az előszerződésben érintett felek a végleges szerződés megkötését valamilyen előfeltétel beállásától teszik függővé, megítélésünk szerint az előszerződést e feltétel bekövetkezte után (erte történő utalással) kell megküldeni az elővásárlásra jogosultnak. 8 Vö. BH 1992/62., Kommentár o. 9 Kisfaludi András: Az elővásárlási jog néhány szabályozásra váró kérdése Polgári Jogi Kodifikáció V. évf. 3. szám (2003) 12. o.

4 396 Leszkoven László ajánlattevő ajánlati kötöttségét, tisztázza és egyértelművé teszi a szerződés tartalmát, a jogosultra nézve pedig egyáltalán nem hátrányos és nem okoz érdeksérelmet sem. Az alábbiakban a termőföldnek minősülő, osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok (tulajdoni hányadok) adásvétel útján történő átruházása esetében a termőföldről szóló évi LV. törvény (a továbbiakban Tft.) és a Ptk. szerinti elővásárlási jogok együttes érvényesülésével összefüggő, a szabályok együttes alkalmazása kapcsán felvetődő egyes vitás kérdéseket veszünk górcső alá, hiszen a termőföldeket érintő különböző elővásárlási jogok ütközése ebben az esetben figyelhető meg leginkább. 2. Jogszabályon alapuló elővásárlási jogok érvényesülése termőföld (termőföld tulajdoni hányad) adásvétele esetében A termőföld adásvétel esetében a Tft. felhatalmazása alapján kibocsátott, a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (11.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) a vételi ajánlat közlésének speciális módját írja elő. A Rendelet 1. (1) bekezdése értelmében a Tft., valamint a Polgári Törvénykönyv alapján fennálló elővásárlási jog esetén a termőföld vagy a tanya tulajdonosa... az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot... a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett. Ez a kötelezettség csak az elfogadott ajánlatra terjed ki." Az 1. (3) bekezdése szerint pedig az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat... polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség... hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik." A (4) bekezdés végül úgy rendelkezik, hogy más jogszabályban meghatározott elővásárlási jog esetén a jogosultat az ajánlatról írásban kell értesíteni". Látható, hogy a rendeleti jogalkotó együtt kívánta szabályozni a Ptk. és a Tft. szerinti elővásárlási jog gyakorlására felhívást abból a szempontból, hogy az ajánlat közlésére mindkét esetben a kifüggesztést írta elő. A gyakorlatban problémát okozott annak eldöntése, hogy közös tulajdonban álló termőföld ingatlan tulajdoni hányadának értékesítése esetében szükséges-e a tulajdonostársakat a kapott ajánlatról külön is értesíteni. A Rendelet 1. (1) és (4) bekezdésének helyes értelmezésével arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ilyen külön közlési kötelezettség nem áll fenn. A Rendelet 1. (1) bekezdése ugyanis a Tft. és a Ptk. alapján fennáhó elővásárlási jogok gyakorlásának technikai lebonyolításáról rendelkezik, ugyanezen (4)

5 A termőföldet érintő elővásárlási jog egyes kérdései 397 bekezdése pedig úgy szól, hogy csupán más jogszabályban meghatározott" elővásárlási jog jogosultját kell az ajánlatról külön értesíteni. A tulajdoni hányadát értékesítő eladó (tulajdonostárs) tehát abban az esetben, ha a Xft. szerinti kifüggesztési kötelezettségét szabályszerűen teljesíti, ezzel tulajdonostársai irányában is eleget tesz törvényi közlési kötelezettségének. Ha a harmadik - kívülálló - személy által tett ajánlatot a tulajdonostárs elfogadja, a szerződés vele jön létre, ha nem nyilatkozik, vagy lemondó nyilatkozatot tesz, úgy a Tft. szerinti elővásárlási jogosultak nyernek jogi lehetőséget a termőföld tulajdoni hányad megszerzésére. Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok esetében zavart okoz(hat) a Rendelet 1. (1) és (3) bekezdéseinek együttes értelmezése. A Rendelet korábban hivatkozott 1. (3) bekezdése úgy szól, hogy az ajánlatot kijiiggesztés útján kell közölni, e közlés pedig - amint arról már szóltunk - a Ptk. és a Tft. szerint gyakorolható elővásárlási jogokra egyaránt vonatkozik. Az 1. (1) bekezdése viszont kimondja, hogy az ajánlat közlésének kötelezettsége nem áll j'enn abban az esetben, ha a vételi ajánlatot az első helyen álló elővásárlásra jogosult tette meg. Van olyan álláspont, mely szerint a jogszabályhelyek együttes értelmezésével arra a következtetésre juthatunk, hogy ilyenkor - vagyis közös tulajdonban álló ingatlan esetében - a Tft. 10. (1) bekezdésének a) pontjában körülírt személy(ek)től kapott vételi ajánlatot egyáltalán nem kell közölni a tulajdonostársakkal, ezért ők elővásárlási jogot nem gyakorolhatnak. Ezen álláspont hívei támaszt vélnek találni a Tft. 10. (3) bekezdésének megfogalmazásában is, mely úgy szól, hogy a Tft. által megállapított elővásárlási jogok a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén nem áll fenn, mondván, hogy ebben az esetben - első látásra legalábbis - nem erről van szó: az adásvételi szerződés nem tulajdonostársak, hanem a tulajdonos és a Tft. szerint preferált személy között jön létre, vagyis a Tft. 10. (3) bekezdésében megfogalmazott kizáró szabály nem is lenne alkalmazható. Meglátásunk szerint ez az okfejtés nem védhető. A termőföld tulajdon megszerzésének szabályozása igen sokrétű és összetett. A különböző tulajdonszerzési korlátok beépítése - AK vagy területnagyság szerint, külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó szabályok stb. - mellett a jogszabály által létesített elővásárlási jog is a jogalkotói előnyben részesítés, ezen keresztül a termőföldszerzés egyik fontos szabályozó eszköze lehet. Ez a jogalkotói cél egyértelműen megjelenik a Tft. 10. rendelkezéseiben. A termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás, a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok kialakulásának elősegítése, a birtokelaprózódások hátrányos következményeinek kiküszöbölése - lehetőség szerint megelőzése - a családi gazdálkodáson alapuló birtokszerkezet támogatása mind olyan

6 398 Leszkoven László szempontok, melyek az elővásárlási jog gyakorlásának valamint a jogosulti kör kialakitásának törvényi rendezését indokolják. Közös tulajdonban álló ingatlanok esetében azonban - ha úgy tetszik - az előnyben részesítés több szempontúvá válik. A Ptk (2) bekezdése értelmében a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg." Ugyanezen (3) bekezdése rögzíti, hogy a külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát." A Ptk (3) bekezdésének július 27. napjáig hatályos szövege akként rendelkezett, hogy a külön jogszabályban megállapított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát. E jogszabályhely kógens, eltérést nem engedő dologi jogi normaként szabályozta az említett elővásárlási jogok gyakorlásának sorrendjét, melytől - felhatalmazás hiányában - jogszabály sem térhetett el. A Ptk. és a Tft évi XXIII. törvénnyel történő módosításával azonban változott a helyzet: a jogalkotó a tulajdonostársakat megelőző elővásárlási jogra is figyelemmel részletesen (újra)szabályozta a termőföldtörvény elővásárlási jogra vonatkozó szabályait. Az eddig már hivatkozott, ehelyütt meg nem ismételt rendelkezésekből - álláspontunk szerint - az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs feltétlen elsőbbsége olvasható ki: a) Ha közeli hozzátartozó tesz a tulajdonostársnak vételi ajánlatot, abban az esetben a Tft. szerinti elővásárlási jog a Tft. 10. (3) bekezdése értelmében nem érvényesül, ám a Ptk (2) bekezdése szerint a tulajdonostársat nem vitásan elővásárlási jog illeti meg 10. b) Ha egy tulajdonostárs tesz vételi ajánlatot, melyet az eladó elfogad, abban az esetben közöttük a szerződés létrejön, méghozzá a Tft. által elővásárlási jog gyakorlásával felruházott személyek értesítése illetve nyilatkozatuk bevárása nélkül. c) Ha a vételi ajánlat kívülálló személytől érkezik, és a szabályszerűen - kifüggesztés útján - közölt ajánlatot tulajdonostárs és a Tft. szerinti elővásárlási jogosult egyaránt elfogadja, akkor az elsőbbség a tulajdonostársat illeti meg. Úgy véljük, hogy a Tft. többször idézett 10. (3) bekezdésének helyes értelmezésével kizárólag arra az álláspontra juthatunk, hogy a jogalkotó a Tft. szerinti elővásárlási jog gyakorlását kizárta minden olyan esetben, ha a tulajdoni 10 A kérdés csak az, hogy ilyen esetben irányadó-e a Rendelet fent idézett l. (3) bekezdésének előírása, mely szerint az ajánlatot - a Tft. és a Ptk. szerinti elővásárlásra jogosultakkal - kifüggesztés útján kell közölni. '

7 A termőföldetérintő elővásárlási jog egyes kérdései 399 hányadot tulajdonostárs kívánja (jogosult) megvásárolni. Ebből a szempontból nincs - nem lehet - különbség annak alapján, hogy maga a tulajdonostárs tesz vételi ajánlatot, vagy csupán" az őt megillető hatalmasságot gyakorolja. Ezt az álláspontot támasztja alá az is, hogy a Tft-nek az elővásárlási jogok gyakorlására vonatkozó szabályait módosító évi XXIII. törvény 22. (3) bekezdése nem csupán (vagy nem egyszerűen) az elővásárlási jog említett kizárásáról rendelkezett, hanem ugyanezen jogi norma 28. (1) bekezdése a Ptk (3) bekezdésének eddigi kógens dologi jogi szabályának módosításával megteremtette annak lehetőségét, hogy - törvényi felhatalmazás esetén - a tulajdonostársat megillető elővásárlási jog a külön jogszabályban rögzített elővásárlási jogot megelőzze. A jogszabályváltozás következtében megítélésünk szerint egyértelművé vált a helyzet: a tulajdonostárs által bejelentett vételi ajánlat esetében a törvény kizárja a Tft. 10. (1) bekezdésében felsorolt személyek elővásárlási jogát (ehhez még nem lett volna szükség a Ptk. módosítására), míg a kívülállótól érkező ajánlattal szemben elvileg egyaránt elővásárlási joggal bíró tulajdonostárs és Tft. szerinti jogosult közül - az itt említett rendelkezések együttes értelmezésével - a jogalkotó a tulajdonostársat a Ptk (2) bekezdése szerint megillető elővásárlási jogot részesíti előnyben. Ha a tulajdonostárs alakító jogával élni nem kíván, úgy a Tft. szerinti jogosultak joga feléled és gyakorlásának nincs akadálya. d) Éppen a fentiek miatt nem lehet más következtetésre jutni akkor sem, ha az ajánlatot a Tft. 10. (1) bekezdésének a) pontjában megnevezett személy, mint első helyen álló elővásárlásra jogosult tette. Az nem vitás, hogy ilyenkor a Tft. 10. (1) bekezdése által rögzített rangsorban következő személyek elővásárlási joga nem érvényesülhet, ebben a megközelítésben lehet csak helyes a Rendelet 1. (1) bekezdése utolsó fordulatának szabálya, mely szerint az ajánlatot nem kell kifüggesztés útján közölni. Ebből azonban nem következik, hogy a tulajdonos ajánlatközlési kötelezettsége egyáltalán nem áll fenn, még kevésbé lehet ebből a szabályból arra a következtetésre jutni, hogy a tulajdonostárs elővásárlási joga háttérbe szorulna". Nem téveszthetjük szem elől azt sem, hogy a Rendelet a jogforrási hierarchiában a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályként rendezi a meghatározott életviszonyokat, ütközésük esetén már csak ezért is értelemszerűen a polgári jog kódexében foglalt szabálynak kell érvényesülnie. Az ajánlatot ezért - nézetünk szerint - 11 Sőt, ha szigorúan vesszük, ebben az esetben még csak elővásárlási jogok versenyeztetéséről sincs szó: ilyenkor a Tft. 10. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt személy ajánlatával szemben egyedül a tulajdonostárs rendelkezik elővásárlási joggal.

8 400 Leszkoven László feltétlenül közölni kell a tulajdonostárssal, akinek elfogadó nyilatkozata az ajánlattevővel megkötni szándékozott szerződést megakasztja " és az adásvételt a tulajdonostárssal hozza létre. 3. Az elővásárlási jog megkerülésére irányuló technikák Szinte törvényszerű", hogy a jogalkotó által bevezetett korlátozó szabályokkal szemben a jogalkalmazók nem a jogkövetés rögös útját járják, hanem kiskapuk után kutatnak. Minél szigorúbbak a szabályok, annál inkább lehet számitani a kerülő utakra, ezzel együtt pedig megmutatkozik a jogi védelem hatékonysága is. Nincs ez másképpen az elővásárlási jog tulajdonszerzést szabályozó intézménye kapcsán sem, s kiváltképp jelentkeznek a jogkerülő megoldások a termőföld tulajdonjog megszerzése körében is. Ehelyütt a zsebszerződések kérdéskörét nem érintve, kizárólag az elővásárlási jog kijátszására irányuló egyes jogi technikákról" fogunk szót ejteni. Polgári jogi irodalmunk egyetérteni látszik abban a kérdésben, hogy elővásárlási jog gyakorlása kizárólag abban az esetben kerülhet szóba, ha a tulajdonos vételi ajánlatot kap, vagyis visszterhes ügylettel - ezen belül is adásvétel útján - kívánja a dolog tulajdonjogát (tulajdoni hányadát) átruházni' 2. Az elővásárlási jog gyakorlásának lehetősége az adásvételre szükül: nem gyakorolható ez a jog, ha a tulajdonos nem adásvétel útján, hanem más szerződéssel kívánja a dolgot elidegeníteni. Nem akadályozza az elővásárlási jog a tulajdonost pl. abban, hogy a dolgot - amelyre vonatkozóan az elővásárlási jog fennáll - szabadon elcserélje vagy elajándékozza." I3 Nem jöhet szóba e jog gyakorlása vitán felül abban az esetben, ha a tulajdonos tartási szerződés keretében ruházza át a tulajdonjogot, nem érvényesül általában apportálás esetében (a szerzésnek ez az útja a Tft. 6. (1) bekezdésében foglalt tulajdonszerzési tilalom következtében termőföldre nézve egyébként sem áll meg). Nem kerül szóba az elővásárlási jog - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a végrehajtási árverés során sem 14. Az elővásárlási jog érvényesülésének körét - a földhivatal vizsgálódási" lehetőségét - szintén az adásvételre koncentrálja pl. az ingatlan-nyilvántartásról szóló szóló évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 12 Kisfaludi András: Az adásvételi szerződés (KJK Budapest, 2003.) 287. o. 13 Kommentár o.» 14 Ilyen kivételt tartalmaz pl. a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény 135. rendelkezése.

9 A termőföldet érintő elővásárlási jog egyes kérdései 401 (Inyvhr.) 75. (1) bekezdése is, amikor kimondja, hogy Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik... csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni." Ajándékozással vegyes adásvétel esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet 15 : van olyan álláspont, mely szerint elővásárlási jog abban az esetben gyakorolható, ha az ügyleten belül az adásvétel (vagyis a visszterhes jelleg) dominál 16, más álláspont szerint az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét a vegyes szerződés esetében - a domináns elemtől függetlenül is - alkalmazni kell 17. Vitán felüli, hogy a fenti okfejtések abban az esetben állják meg a helyüket, ha az ügylet a felek valós akaratát tükrözi. A jogszabályi rendelkezések kijátszásának illetve megkerülésének azonban gyakori eszköze a színlelt szerződés: az ügylet külvilág elé tárt formája illetve tartalma nem a felek valós szándékát tükrözi. Ha pl. a szerződő felek a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződésüket az elővásárlási jogra vonatkozó törvényi rendelkezések - ezzel együtt harmadik személyek érdekeinek - kijátszása, megkerülése végett csereszerződésnek tüntetik fel (vagyis akarnak, de takarnak"), a szerződés a Ptk (5) bekezdése értelmében érvénytelen, ezen belül is semmis, a felek jognyilatkozatát pedig - ha az más szerződést leplez - a bújtatott szerződési akarat alapján kell megítélni. Ez azt jelenti, hogy a csereszerződést" adásvételi szerződésként kell figyelembe venni és az érvénytelenség megállapítását követően - a bírói gyakorlatban kialakult és alkalmazott elvek szerint - feléledhetnek az elővásárlási jogosultak igényei. Ha a színlelt szerződés valamilyen egyéb tulajdonszerzési korlátozás megkerülését célozza, a mögöttes megállapodás sem tekinthető érvényesnek (Ptk (2) bek., Tft. 9. (1) bekezdés) s mivel érvénytelen szerződéshez kötelmi kötőerő nem fűződik, így az ajánlat elővásárlási jog indukálására sem alkalmas 18. Hasonló a helyzet, ha a felek szerződésüket ajándékozásnak tüntetik fel, azzal, hogy ebben az esetben (hozzátartozók közötti ügylet kivételével) a 15 E dolgozat kereteit meghaladná a vegyes szerződések jogi problémájának kimerítő elemzése, annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy - megítélésünk szerint - a probléma a kodifikáció során is figyelmet érdemel. 16 Kisfaludi (Az adásvételi szerződés) 288. o. 17 Ilyenkor a két ügyletet szét kell bontani, és az ajándékozási értéket kitevő összeget az elővásárlásra jogosult vételárként téríti meg. Kommentár 496. o. 18 Erre mondaná Grosschmid:...olyan, mintha történt volna valami, holott nem történt semmi..."

10 402 Leszkoven László Nemzeti Földalapról szóló évi CXVI. törvény (NFA tv.) rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni. Az NFA tv. 8. (4) bekezdésének értelmében az államot a termőföld illetve tanya tulajdonjogának ingyenes illetve részben ingyenes átruházása esetében is elővásárlási jog illeti meg, amit a - 3. (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorol. Ilyen esetben az államot a kisajátítás szabályai szerint megállapítandó fizetési kötelezettség terheli. Ez az elővásárlási jog azonban kétségtelenül nem az, aminek látszik", s bár a jogpolitikai célok elfogadhatóak, megítélésünk szerint helyesebb lett volna az államot megillető elsőbbségi jogról" vagy sajátos opciós lehetőségről beszélni. A színlelt szerződések kapcsán - anélkül, hogy a téma részletes elemzésébe bocsátkoznánk - a legnagyobb problémát a bizonyíthatóság okozza. Az érvénytelenségre ugyan bárki, határidő nélkül hivatkozhat (vö. Ptk (1) bek.), a semmisséget pedig a bíróságnak hivatalból észlelnie kell, a Pp (1) bekezdés szerint azonban a perbeli tényállításokat annak kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A gyakorlati tapasztalatok szerint a szerződő felek egybehangzó akaratnyilatkozatával szemben az eset összes körülményeinek feltárása, a gondos mérlegelés, a megkötött ügylet ésszerűségének illetve életszerűségének vizsgálata vezethet eredményre, de adott esetben a feleknek a szerződéskötési követően tanúsított magatartása (esetleg a palástoló szerződést kiegészítő, finomító, nyomokat eltüntető megállapodásai) is figyelembe vehetők. Annak rögzítése mellett, hogy természetesen nem minden termőföld csereszerződés színlelt ügylet, meg kell állapítanunk, hogy a gyakorlatban találkozni olyan konstrukciókkal, melyek az érvénytelenség gyanúját legalábbis felvetik. A konkrét esetben pl. a kívülálló tulajdonszerző az osztatlan közös tulajdonban álló termőföld egy viszonylag kis tulajdoni hányadát termőföldért tűzifát" tartalmú csereszerződéssel szerezte meg a tulajdonostól. A tulajdonjog bejegyzését követően a vevő tulajdonostársként már a Tft. által rögzített elővásárlási jogi kötöttségektől mentesen, szabadon vásárolta fel a tulajdoni hányadokat. Olykor előfordul az is, hogy a vevő az ellenértékként felajánlott ingó dolgot - mivel arra az eladónak soha nem volt és nem is lesz szüksége - külön ügyletben vissza is vásárolja 19. Nem vitás, hogy a felek ilyenkor csak látszólag járnak el a törvény betűje szerint: a valódi szándék nyilvánvaló és tetten érhető. 19 Találkoztunk olyan esettel is, ahol a szálak nehezebb kibogozása érdekében a vevővel (a csereügyletben szerződő féllel) gazdasági kapcsolatban álló személy vásárolta meg" illetve vette vissza" a tulajdonos által cserével szerzett ingó dblgot.

11 A termőföldet érintő elővásárlási jog egyes kérdései 403 Úgy véljük, hogy az ilyen és hasonló szerződések színleltségének megállapítása, mint jogi lehetőség mellett megfontolandó a csereszerződés és az elővásárlási jog kapcsolatának újragondolása is. Meglátásunk szerint az elővásárlásra jogosult számára lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy csereszerződés esetében is gyakorolhassa e jogát akkor, ha a tulajdonossal szemben a kívülről érkező ajánlatot tartani, teljesíteni tudja. Olyan esetben pl., amikor a cseretárgy nem egyedi tulajdonságokkal bíró, hanem helyettesíthető - vagyis a forgalomban szám, mérték, súly szerint megjelölt - dolog (mint pl. a fenti esetben a meghatározott mennyiségű tűzifa), nincs jogi akadálya annak, hogy az elővásárlásra jogosult személy ugyanabból, ugyanannyit felajánlva teljesíthessen. E megoldás kétségtelen előnye, hogy egyformán képes az elővásárlási joggal terhelt dolog tulajdonjogát átruházni kívánó tulajdonos gazdasági szükségletének kielégítésére és az elővásárlási jogosult jogilag védett érdekének szolgálatára. Hátránya ugyanakkor, hogy a helyettesíthetőség bizonyos szempontból szubjektív fogalom-, a dolog fizikai jellemzőin túl gyakran a kötelmi megállapodás tartalma is befolyásolhatja a jogi helyzet megítélését 20. A Legfelsőbb Bíróság a Bírósági Határozatok hasábjain 1984/270. szám alatt közzétett eseti döntésében rámutatott: a tulajdonos az elővásárlási jogot nem kerülheti meg - nem játszhatja ki - azzal, hogy az elővásárlási joggal terhelt dolgot egy másik dologgal együtt adja el és a vételárat együttesen állapítja meg. Ilyenkor az elővásárlásra jogosulttal a kapott vételi ajánlatot megbontva" kell közölni, annak érdekében, hogy a jogosult elővásárlási jogát gyakorolni tudja. A megkötendő adásvételi szerződést lényegében jogi egységekre kell darabolni, méghozzá az egyes ingatlanokra (ingatlan tulajdoni hányadokra) eső vételár megfelelő elosztásával. E megoldás azonban nem feltétlenül érvényesülhet minden esetben. A tulajdonosnak ugyanis jogos érdeke fűződhet ahhoz, hogy bizonyos vagyontárgyait (melyek között az elővásárlási joggal terhelt dolog is szerepel) egyben, együttesen értékesítse. Ez volt a helyzet az imént hivatkozott esetben is, ahol a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy az elővásárlási jog megkerülésének általános tilalmával szemben előfordulhat olyan élethelyzet, amikor több - jogilag egyébként különálló - vagyontárgy együttes értékesítése gazdaságilag indokolt lehet (akkor is, ha ez az elővásárlási 20 A helyettesíthető dolog ugyanis dologi jogi fogalom, a cserszerződés tárgyának meghatározása ugyanakkor kötelmi jogi kérdés, ahol a szolgáltatás egyedi, zártfajú vagy fajlagos volta a döntő. Helyesen jegyzi meg pl. Kolosváry, hogy a helyettesíthetőség, illetőleg a helyettesíthetetlenség jelentősége a dologi jogban kevesebb és inkább a kötelmek területére sugárzik ki." Magyar Magánjog (szerk. Szladits Károly, Grill Kiadó Budapest, 1942.) V. Dologi jog 21. o.

12 404 Leszkoven László jog gyakorlásának kizárását eredményezi). A Bíróság által elfoglalt állásponttal és okfejtéssel egyetértve annyit jegyzünk meg, hogy véleményünk szerint általános érvénnyel nem, hanem kizárólag az eset összes körülményeinek mérlegelésével állapitható meg, hogy a konkrét esetben az elővásárlási jog gyakorlására van-e lehetőség.

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

Az elővásárlási jog egyes kérdései

Az elővásárlási jog egyes kérdései Az elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban Pusztahelyi Réka z elővásárlási jog tartalmával, gyakorlásával összefüggő, a bírói gyakorlatban felmerült problémák jelentős részére maga a gyakorlat,

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 A TERMŐFÖLDEK TÖRVÉNYES ELŐVÁSÁRLÁSI JOGÁNAK ALAKULÁSÁRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI JOGFEJLŐDÉSRE SZILÁGYI JÁNOS

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

S z a k d o l g o z a t ELŐVÁSÁRLÁSI JOG AZ AGRÁRIUMBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SPECIÁLIS ELŐVÉTELEKRE

S z a k d o l g o z a t ELŐVÁSÁRLÁSI JOG AZ AGRÁRIUMBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SPECIÁLIS ELŐVÉTELEKRE Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkaügyi Tanszék S z a k d o l g o z a t ELŐVÁSÁRLÁSI JOG AZ AGRÁRIUMBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SPECIÁLIS ELŐVÉTELEKRE Készítette: Hadiné Bodnár Rita

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Dr. Pusztahelyi Réka Miskolc, 2015. május 8. Bevezetés Átruházás feltételei ingatlan esetében Az elkötelező és a rendelkező ügylet A jogosult

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS A FOGYASZTÓ ÉS A VÁLLALKOZÁS KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK SAJÁTOS SZABÁLYAI (SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, ÁSZF ) A FOGYASZTÓVÉDELMI SZEMPONTBÓL RELEVÁNS POLGÁRI JOGI

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. szeptember 15.-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. szeptember 15.-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. szeptember 15.-i ülésére Tárgy: A zirci 0154/7 helyrajzi számú külterületi ingatlan értékesítésre történő kijelölése Előadó:

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN A közös jelölt- és közös lista-állítással kapcsolatos egyes kérdésekről [1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás]

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Rétság a HU31-30134 pályázati azonosító számú eljáráshoz

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Rétság a HU31-30134 pályázati azonosító számú eljáráshoz Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Rétság a HU31-30134 pályázati azonosító számú eljáráshoz amelynek

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. június 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. június 25-i ülésére BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA P O L G Á R M E S T E R 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. polgarmester@balatonfured.com Szám: 1/ 367- /2015 Előkészítő: Takácsné Szigetvári Anett ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület

Részletesebben

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem Bevezetés A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem csak a tulajdoni viszonyok hiteles igazolásában, hanem az egész nemzetgazdaság működése szempontjából

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából

Részletesebben

A Duna-Dráva Cement Kft. Beton Üzletág Általános Szerződési Feltételei

A Duna-Dráva Cement Kft. Beton Üzletág Általános Szerződési Feltételei 0. Alapvetés A Duna-Dráva Cement Kft. Beton Üzletág Általános Szerződési Feltételei Beton eladását az eladó kizárólag az alábbi feltételekkel vállalja. A feltételek az első és az utána következő valamennyi

Részletesebben

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához Kurucz Mihály Bevezetés Egyes földterületek határvonalának pontos meghatározása, kimérése, majd térképi formában való megjelenítése,

Részletesebben

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Ibrány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A.

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A. Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik Az adásvételi szerződés tartalmával kapcsolatban, az alábbi elvárásokat fogalmazza

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz Solymár Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén lévő építmények után az építményadóval kapcsolatos

Részletesebben

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2012. december 13. Rimán Edina jegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

(3) A Képviselő-testület gyakorolja mindazon bérbeadói és elidegenítési jogokat, amelyet e rendelet másként nem szabályoz. II.

(3) A Képviselő-testület gyakorolja mindazon bérbeadói és elidegenítési jogokat, amelyet e rendelet másként nem szabályoz. II. A lakások bérletéről szóló 12/2001. (III. 29.) ÖKT rendeletének módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Módosította: 15/2002. (III. 28.) ÖKT. rendelet, 33/2005. (XII.1.) a 11/2006. (II. 24.),

Részletesebben

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ

Részletesebben

MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS Ingatlan értékesítésében való közreműködésre

MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS Ingatlan értékesítésében való közreműködésre MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS Ingatlan értékesítésében való közreműködésre amely létrejött egyrészről az.. (székhely:. adószám:.. cégjegyzékszám: Cg. képviseli:..), mint megbízó - a továbbiakban: Megbízó -,

Részletesebben

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül ÜZLETI JOG II. 5. előad adás A szerződés érvénytelensége és hatálytalans lytalansága Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül 1 Áttekintés: I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség.

Részletesebben

A földforgalmi szabályozás a gyakorlat tükrében 2014. első felében

A földforgalmi szabályozás a gyakorlat tükrében 2014. első felében A földforgalmi szabályozás a gyakorlat tükrében 2014. első felében dr. Nagy Olga főosztályvezető-helyettes GIS Open Székesfehérvár, 2014. április 15. 1 1 Mit szabályoz a Földforgalmi tv.? a föld forgalmát

Részletesebben

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek A visszterhes vagyonátruházási illeték 1. Mire terjed ki a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség? 1 Ingatlannak, valamint a lentebb meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. Az eljárás megindulása Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. számú ügyben 1 Előadó: dr. Garaguly István A panaszos

Részletesebben

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda mint Szerződő Hatóság Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 P i n t é r T a m á s Ö n k o r m á n y z a t i K é p v i s e l ő Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 Dunaújváros

Részletesebben

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Dörgicse település a 30-3571 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Dörgicse település a 30-3571 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz Puskás Zoltán igazgató Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Dörgicse település a 30-3571 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz amelynek célja a természeti értékek

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya, a tulajdonosi jogkörök gyakorlása

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya, a tulajdonosi jogkörök gyakorlása Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelete a Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének

Részletesebben

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szentgál HU21-31467 pályázati azonosító számú eljáráshoz

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szentgál HU21-31467 pályázati azonosító számú eljáráshoz Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szentgál HU21-31467 pályázati azonosító számú eljáráshoz amelynek

Részletesebben

A szállítmányozási szerződés

A szállítmányozási szerződés A szállítmányozási szerződés 6:302. [Szállítmányozási szerződés] Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére

Részletesebben

Haszonbérleti Pályázati Kiírás

Haszonbérleti Pályázati Kiírás Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4. Haszonbérleti Pályázati Kiírás Fertőrákos település 1/2013. pályázati azonosító számú eljáráshoz amelynek célja a természeti

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK (2010. január) Magyar Mérnöki Kamara 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. II. em. 1 ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK (2010) Tartalomjegyzék I. Jogi alapismeretek I/A Bevezető és általános jogi

Részletesebben

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS 2. sz. melléklet (továbbiakban a Szerződés"), mely létrejött egyrészről Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata (1092 Budapest, Bakáts tér 14., törzskönyvi azonosító

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30.

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30. Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA Lezárva: 2008. március 30. 1 Tartalom Rövidítések I. A FORDÍTOTT ADÓZÁS FOGALMA II. A FORDÍTOTT ADÓZÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK III. A FORDÍTOTT ADÓZÁS

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

A termőföld adásvételéhez kapcsolódó elővásárlási, és előhaszonbérleti. in: - Napi Jogász 2002. április. 7-12.o

A termőföld adásvételéhez kapcsolódó elővásárlási, és előhaszonbérleti. in: - Napi Jogász 2002. április. 7-12.o A termőföld adásvételéhez kapcsolódó elővásárlási, és előhaszonbérleti jogok gyakorlásáról in: - Napi Jogász 2002. április. 7-12.o 1, A probléma felvetése 2001. december végén, a politikai váltógazdálkodás

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS TERVEZET

BÉRLETI SZERZŐDÉS TERVEZET BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS TERVEZET (a továbbiakban: Bérleti szerződés), amely létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980 Budapest, Akácfa utca 15. Cégjegyzékszám:

Részletesebben

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol

Részletesebben

Tisztelt Jegyző Úrhölgy / Úr!

Tisztelt Jegyző Úrhölgy / Úr! KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL HIVATALVEZETŐ-HELYETTES 1056 Budapest - Belváros, Váci utca 62-64.Internet:www.bfkh.hu E mail: ehatosag@budapest.b-m.hu : 1364 Budapest, Pf.: 234. :

Részletesebben

A Mecsek Média Lapterjesztő Korlátolt Felelősségű Társaság postai szolgáltatásra vonatkozó, 2014. augusztus 01. napjától hatályos Általános

A Mecsek Média Lapterjesztő Korlátolt Felelősségű Társaság postai szolgáltatásra vonatkozó, 2014. augusztus 01. napjától hatályos Általános A Mecsek Média Lapterjesztő Korlátolt Felelősségű Társaság postai szolgáltatásra vonatkozó, 2014. augusztus 01. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezető... 4 2 A szerződő

Részletesebben

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON Ha azt akarjuk, hogy az Internet tovább növekedjék, együtt kell dolgoznunk azért, hogy biztosítsuk azt, hogy a vásárlás az Interneten épp oly biztonságos legyen,

Részletesebben

Bevezető. Bevezető. Tájékoztatót készítettünk az Mötv. módosításáról, valamint a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről.

Bevezető. Bevezető. Tájékoztatót készítettünk az Mötv. módosításáról, valamint a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről. III. évfolyam Tartalom 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu vezeto@csmkh.hu Tel.: 62/562-662 Fax: 62/562-601 Bevezető... 2 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói... 3 Tájékoztató az Mötv.

Részletesebben

BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT

BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT Magyar Államkincstár BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2012. július 1. napjától Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések... 7 1. A jelen Üzletszabályzatra vonatkozó jogszabályok és

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

A Képviselő-testület döntésétől függően zárt ülés anyaga lehet

A Képviselő-testület döntésétől függően zárt ülés anyaga lehet A Képviselő-testület döntésétől függően zárt ülés anyaga lehet Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Ikt. sz.: 15306-2/2008 Az előterjesztés készítésében

Részletesebben

2009. évi LXII. törvény

2009. évi LXII. törvény 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott

Részletesebben

Teskánd KözségÖnkormányzata Képviselõtestületének. 18/2004. (XII. 09.) számú rendelete

Teskánd KözségÖnkormányzata Képviselõtestületének. 18/2004. (XII. 09.) számú rendelete Teskánd KözségÖnkormányzata Képviselõtestületének 18/2004. (XII. 09.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, valamint a közbeszerzés helyi

Részletesebben

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos

Részletesebben

A Sprinter Futárszolgálat Korlátolt Felelősségű Társaság

A Sprinter Futárszolgálat Korlátolt Felelősségű Társaság A Sprinter Futárszolgálat Korlátolt Felelősségű Társaság postai szolgáltatásra vonatkozó, 2014. augusztus 07. napjától hatályos Általános Szerződési Feltételei 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezető... 4 2 A szerződő

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási záradék Allianz Életprogramok élet- és személybiztosításhoz

Nyugdíjbiztosítási záradék Allianz Életprogramok élet- és személybiztosításhoz Nyugdíjbiztosítási záradék Allianz Életprogramok élet- és személybiztosításhoz A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben foglalt, nyugdíjbiztosítások után járó biztosítási adókedvezmény

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási záradék Allianz Életprogramok élet- és személybiztosításhoz

Nyugdíjbiztosítási záradék Allianz Életprogramok élet- és személybiztosításhoz Nyugdíjbiztosítási záradék Allianz Életprogramok élet- és személybiztosításhoz A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben foglalt, nyugdíjbiztosítások után járó biztosítási adókedvezmény

Részletesebben

A kötelező jogi képviselet

A kötelező jogi képviselet INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.

Részletesebben

J A V A S L A T. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására

J A V A S L A T. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Va.:9301/2006 J A V A S L A T Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására Összeállította:.

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt.

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. Régió Fiók Lakáselőtakarékossági számla száma:... Kölcsönszám:... Kölcsön számlaszám:... Kölcsönszerződés amely egyrészről

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek A biztosítótársaságra vonatkozó adatok H-1082 Budapest, Baross u. 1. H-1461 Bp., Pf. 131. Telefon: (+36-1) 486-4200 Cégjegyzékszám: 01-10-041566

Részletesebben

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA WOLF THEISS HÍRLEVÉL 2016. május A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 1. ELŐTERJESZTÉS 2016. április 4.-én az Igazságügyi Miniszter egy előterjesztést nyújtott be a Kormány részére

Részletesebben

VÁLLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

VÁLLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Veolia Water Solutions & Technologies Zrt. VÁLLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Tartalomjegyzék 1. FEJEZET SZERZŐDŐ FELEK - MEGHATÁROZÁSOK... 2 2. FEJEZET A SZERZŐDÉS TÁRGYA... 3 3. FEJEZET

Részletesebben

Szerződéses ajánlat A(z) KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Felhasználási helyének/helyeinek villamos energia beszerzésére

Szerződéses ajánlat A(z) KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Felhasználási helyének/helyeinek villamos energia beszerzésére Szerződéses ajánlat A(z) KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Felhasználási helyének/helyeinek villamos energia beszerzésére Szeged, 2015.03.20. EDF DÉMÁSZ Zrt. A jelen szerződéses ajánlat létrejött egyrészről a Felhasználó

Részletesebben

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRBEADÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRBEADÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRBEADÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 2/2007.(II. 01.) RENDELETÉNEK a 14/2007.(IX. 27.) rendelettel, a 19/2007.(XI.

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZAT. I. Üzletszabályzat tárgya

ÜZLETSZABÁLYZAT. I. Üzletszabályzat tárgya ÜZLETSZABÁLYZAT A Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Kft. (székhely: 4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u 1.) a fogyasztók korrekt tájékoztatása érdekében, a távhőszolgáltatásról rendelkező 2005. évi XVIII.

Részletesebben

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Aszófő és Tihany település a 36-3577 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Aszófő és Tihany település a 36-3577 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz Puskás Zoltán igazgató Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Aszófő és település a 36-3577 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz amelynek célja a természeti értékek

Részletesebben

Letéti Szerződés a(z)... számú hitelügylethez

Letéti Szerződés a(z)... számú hitelügylethez Letéti Szerződés a(z)... számú hitelügylethez amely létrejött egyrészről Fundamenta-Lakáskassza Zrt. székhelye: 1052 Budapest, Váci utca 19-21., cg.: 01-10-043304) továbbiakban mint Letevő vagy Hitelező

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során Szerző: Dr. Szigeti István Siklós, 2013. április A tanulmányomban be kívánom mutatni, hogy a végrehajtási eljárás folyamán a jogi képviselők (ideértve

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

2. Értelmező rendelkezések

2. Értelmező rendelkezések Pécs Meggyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre

A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre Török Éva A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre Bevezetés A szerződési jog dinamikus jellegű folyamatában elkülönülő létszakaszok közül rendkívül fontos a megkötés

Részletesebben