ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN"

Átírás

1 Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015.

2 Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ MIHÁLY, PHD DR. TÖRŐ EMESE, PHD DR. ZOVÁNYI NIKOLETT, PHD V/2., V/5. fejezetek I., III., V/1., V/3-4., VII-VIII. IX/5., X., XI/4-8. XIII/4. fejezetek XIII/1-3., XIII/5-7. fejezetek IV., IX/1-4. XI/1-3. fejezetek II., V/7-8., XII. fejezetek VI. fejezet V/6. fejezet Lektor DR. PRUGBERGER TAMÁS, DSC Szakmai szerkesztő Dr. Fézer Tamás Technikai szerkesztő Dr. Zoványi Nikolett A szerzők és a lektor a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának munkatársai Felelős kiadó: Dr. Fézer Tamás Elektronikus megjelenés A kézirat lezárva: október november 1-jén hatályos jogszabályszövegek alapján Csécsy, Fézer, Hajnal, Károlyi, Petkó, Törő, Zoványi, Debrecen, 2015

3 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. A KERESKEDELMI ÜGYLETEK JELLEMZŐI II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ALTÍPUSAI Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele Fogalmi meghatározás A szerződés alakja A szerződés alanyai A szerződés tárgya Egyoldalú megszüntetés Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés A szerződés fogalma A jogviszony sajátossága A szerződés alanyai A szerződés létrehozatala A szerződés tárgya, minőség, mennyiség meghatározása A szerződés tartalma A teljesítés sajátosságai A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági termékek adásvétele III. CSERESZERZŐDÉSEK A csereszerződés fogalma, jelentősége A csereügylet fajtái Barter Kompenzációs ügylet Viszontvásárlás (ellenügylet) Visszavásárlás Offset ügylet IV. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS A közbeszerzés alapelvei A verseny tisztasága A nyilvánosság elve Esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elve A közbeszerzési eljárás alanyai Az ajánlatkérők Az ajánlattevők A közbeszerzési eljárás tárgya... 36

4 4. A közbeszerzési eljárás értékhatárai A közbeszerzési eljárás fajtái Nyílt eljárás Meghívásos eljárás Versenypárbeszéd Tárgyalásos eljárás Innovációs partnerség Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás Jogorvoslat Előzetes vitarendezés Közbeszerzési Döntőbizottság V. VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ ÜGYLETEK A vállalkozási szerződések általános szabályai Beruházási konstrukciók Tervezési szerződés Kivitelezési szerződés A kutatási szerződés Utazási szerződés Mezőgazdasági vállalkozási szerződés Közszolgáltatási szerződés A közszolgáltatási szerződés fogalma A szerződés alanya és tárgya A szerződés megkötése Szerződéskötési kötelezettség Az egyes szerződéskötésre kötelezett szolgáltatók A felhasználó szerződéskötési kötelezettsége A szerződés tartalma és teljesítése VI. MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ ÜGYLETEK A megbízási szerződés Fogalom A szerződés alanyai A jogviszony tartalma A megbízás megszűnése A bizományi szerződés Fogalom Elhatárolás más szerződésektől A szerződés alakja Alanyok Tárgya A bizományos jogállása A bizományos felelőssége... 78

5 3. A közvetítői szerződés Fogalma, fajtái A tartós közvetítői szerződés Fogalom A közvetítő képviseleti jogának terjedelme A megbízó kötelezettségei A közvetítői szerződés időtartama, megszűnése A közvetítő kártalanítása Szállítmányozási szerződés Fogalom Elhatárolása más szerződésektől A szerződés alakja A szerződés alanyai A szerződés tárgya A szállítmányozó jogállása A szállítmányozó felelőssége A megbízó felelőssége Bizalmi vagyonkezelés Fogalom Alanyi kör A jogviszony létrejötte A jogviszony tartalma A vagyonkezelő felelőssége A bizalmi vagyonkezelés megszűnése VII. ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK Az atipikus szerződések természete A koncessziós szerződés A koncesszió jellemzői A koncessziós szerződés alanyai, tárgya A koncessziós szerződés megkötésének folyamata A koncesszió alanyainak jogállása A koncessziós szerződés megszűnése A forgalmazási szerződés A forgalmazási szerződés fogalma A forgalmazási szerződések jellemző tartalma A jóhírnév megóvása A szállító utasítási és ellenőrzési joga Szolgáltatásokra kötött megállapodás Jogbérleti (franchise) szerződés A franchise szerződés fogalma, alanya és tárgya Franchise-típusok

6 4.3. A felek jogállása A franchise szerződés megszűnése Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés Távollévők között kötött szerződések A távollévői minőség értelmezése, a szerződés fogalma A vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége A teljesítés sajátos szabályai A fogyasztót megillető elállási jog szabályai Az elállás hatása a fogyasztási kölcsönszerződésre Timesharing szerződés A timesharing célja, a szerződés fogalma A szerződés létrejötte és tartalma Konzorciós szerződés VIII. ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM Az információs társadalom Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások közös szabályai A törvény hatálya Alapfogalmak Az előzetes engedélyezést kizáró elv Adatszolgáltatási kötelezettség Szerződéskötés elektronikus úton A szerződő felek A szerződés létrejötte A szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség A szerződés létrejöttének időpontja Az elektronikus úton kötött szerződések teljesítése A szolgáltatás teljesítése Az ellenérték megfizetésének módjai A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége Hirdetések elektronikus úton Az elektronikus okiratok, elektronikus aláírás Az elektronikus dokumentum és az elektronikus okirat Az elektronikus aláírás típusai Az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó szolgáltatások IX. BANKJOGI ISMERETEK A pénzszolgáltatási ügyletek A hitelügyletek Betétügyletek A pénzforgalmi ügyletek Folyószámla-szerződés Fizetésiszámla-szerződés

7 3. A fizetési műveletek lebonyolításának általános szabályai Általános szabályok A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetési műveletek különös szabályai A fizetési megbízási szerződés Fizetési módok Fizetési számlák közötti fizetési módok Fizetési számlához kötődő készpénzfizetési módok Fizetési számla nélküli fizetési módok A pénzügyi lízingszerződés A lízingügylet és a lízingszerződés elkülönítése A lízingszerződés fogalma A lízingfajták A lízingszerződés alanyainak jogállása Az ellenérték: lízingdíj A lízing adózási szabályai A lízingszerződés megszűnése X. BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK A biztosítási szerződések közös szabályai (általános rész) A biztosítás rövid története A biztosítási szerződés fogalma, csoportosítása A biztosítási jogviszony alanyai A biztosítási szerződés létrejötte A biztosító kockázatviselésének kezdete A biztosítási díj jogi természete, specialitásai A biztosítási szerződés tartalma A biztosítási szerződés megszűnése Kárbiztosítási szerződések A kárbiztosítás alanyai, a kockázati kör A biztosítási összeg meghatározása A felek jogai, kötelezettségei Összegbiztosítási szerződések Az életbiztosítási szerződés A balesetbiztosítás A felelősségbiztosítás A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Egészségbiztosítási szerződés XI. ÉRTÉKPAPÍRJOG Az értékpapírjog általános szabályai Az értékpapír fogalma Az értékpapírok jogi szabályozása

8 1.3. Az értékpapírok fogalmi ismérvei Az okirati formában előállított értékpapírok sajátosságai Az értékpapírok megsemmisítése A dematerializált értékpapír Az értékpapírok csoportosítása A váltó A váltó fogalma és kellékei A váltó fajtái A váltó átruházása A váltókövetelés érvényesítése A váltó óvatolása Váltóadósok Váltóper Elévülési idő Csekk Fogalma A csekk működése A csekk kellékei A csekk elfogadása, bemutatása A csekk fajtái Megtérítési igény A kötvény Kincstárjegy Letéti jegy Jelzáloglevél A közraktározási szerződés és a közraktári jegy XII. TŐZSDEI ÜGYLETEK A tőzsde A magyar tőzsde kialakulásának története A tőzsde fogalma, funkciói Tőzsdei tevékenység A tőzsde alapítása A tőzsde tulajdonosai és a tulajdonszerzése Összeférhetetlenség A tőzsde működése, a tőzsdei kereskedés A tőzsde jogállása A tőzsdei kereskedési jog megszűnése A tőzsde szabályzatai Tőzsdei ügylet A tőzsdei forgalom elszámolása A tőzsde gazdálkodása, befektetési korlátozások

9 1.14. A tőzsde működésének nyilvánossága A tőzsde jogutód nélküli megszűnése Befektetési alapok Az alapkezelőkre vonatkozó általános szabályok A befektetési alapok létrehozása A befektetési jegy A befektetési alapok működése A befektetési alap megszűnése Tájékoztatási kötelezettség Felügyelet Tőzsdei ügyletek és befektetési szerződések A tőzsdei ügyletek szabályai Befektetési szerződés Árutőzsdei ügyletek XIII. FOGYASZTÓVÉDELEM A fogyasztóvédelmi jog célja A fogyasztóvédelmi törvény általános szabályai A fogyasztó fogalma A forgalmazás, szolgáltatásnyújtás követelményei A fogyasztók oktatása Termékbiztonság A termék biztonságossági és megfelelőségi követelményei Megfelelőségértékelési eljárás Termékfelelősség A termékfelelősség lényege A gyártó fogalma A termék fogalma A termékhiba meghatározása Felelősség és bizonyítási teher A kár fogalma A gyártó mentesülésének esetei Az igényérvényesítés szabályai Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma A törvény hatálya Alapfogalmak A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma Megtévesztő és agresszív kereskedelmi gyakorlat A kereskedelmi gyakorlatok egymáshoz való viszonya Felelősségi szabályok Eljáró hatóságok A fogyasztási hitel szabályozása

10 6.1. A fogyasztói hiteljog Tárgyi hatály A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció Tájékoztatási kötelezettség A fogyasztói hitelszerződés formai és tartalmi követelményei Határozatlan idejű hitelszerződések Fogyasztói elállási jog Előtörlesztés A fogyasztói jogok érvényesítése A békéltető eljárás célja, jellege A békéltető testület hatásköre és illetékessége A békéltető testület szervezeti felépítése A békéltető testület tisztségviselői A békéltető testület eljárása Panaszkezelés, ügyfélszolgálat Keresetindítás (közérdekű kereset) IRODALOMJEGYZÉK

11 ELŐSZÓ A gazdasági életben a hagyományos polgári jogi kontraktusok és ügyletek sajátos tartalommal és jelentéssel bővülnek. A hazai és nemzetközi kereskedelem dinamikus fejlődése nemcsak az 1959-es Polgári Törvénykönyv szerződési alaptípusain lépett túl, hanem a klasszikus szerződések megkötését, lebonyolítását, teljesítését, az esetlegesen ehhez kapcsolódó igényérvényesítések módszerét tekintve is új megoldásokat hozott. A cél az ügyletkötés és teljesítés egyszerűsítése és gyorsítása a felek szemszögéből, ugyanakkor az ellenőrizhetőség és biztonság racionális és a kereskedelem fejlődését nem gátló követelményeinek érvényre juttatása az állam jogalkotó és jogalkalmazó szerveinek nézőpontjából. A két cél nem hat egymás ellenében. A kereskedelem igényei fejlesztik a jogot; a jogalkotó és a jogalkalmazó reagált az egyre növekvő és szélesedő ügyleti paletta által diktált újabb kihívásokra, és a évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) már kifejezetten a kereskedelmi szemléletet érvényesíti a kötelmi jog szabályait tartalmazó hatodik könyvében. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta felgyorsult a jogalkotás a kereskedelmi ügyletek területén is. Ennek nem kizárólag a magánjog területére is betörni látszó európai jogalkotás és annak irányelvekben és rendeletekben megjelenő termékei adják indokát, hanem a szélesre nyílt gazdasági színtér, a kereskedelem földrajzi, gazdasági lehetőségeinek soha nem látott méretekben való bővülése. Több szerződésnek különféle alfaja és típusa alakult ki (pl. lízingügylet, franchise szerződés, faktoring szerződés, stb.), és a jogalkotás csupán egy-egy gyakran nem is a leginkább elterjedt formát szabályozza. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszéke a Kereskedelmi jog tantárgy körében a Kar újraalapítása óta egy szemeszterben oktatja a kereskedelmi szerződések, a bankügyletek, az értékpapírok és tőzsdei kontraktusok, valamint a fogyasztóvédelem joganyagát, melyek a kereskedelmi jog tranzakciókra koncentrált, dinamikus területét jelentik. Az elmúlt időszak oktatási tapasztalatainak és kutatási eredményeinek lenyomata ez a kiadvány. Újdonsága nemcsak a tantárgy struktúrájához hűen igazodó komplex szemléletmódjában és az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek feldolgozásában, valamint a bírói gyakorlat vívmányainak rendszerezésében keresendő, hanem abban 11

12 a tényben is, hogy olyan újszerű és fejlődésben lévő akár kodifikált, akár kodifikálatlan formában létező területeire is kitér a tárgyalt témakörnek, mint az atipikus szerződések joga és természete, az elektronikus kereskedelem és az elektronikus aláírás jogi háttere, valamint a fogyasztóvédelmi jog legújabb intézményeinek vizsgálata. A könyv a magyar joganyag bemutatásán túl számos példával, hipotetikus és valós jogesettel segíti a megértést, és tekintettel van az Európai Unió magánjog területére is betörő jogegységesítési törekvéseinek legfontosabb eredményeire is. A kiadványt a joghallgatók mellett ajánljuk a szélesebb szakmai közönségnek is, remélve, hogy a jogalkotás, a bírói gyakorlat és a gazdasági szereplők joggyakorlatának, jogfelfogásának (a kereskedelmi szokásoknak) párhuzamos bemutatásával a könyv a gazdasági szféra ügyleteinek mélyebb megértésében és megismerésében hasznos segítséget nyújt majd. Debrecen, szeptember 30. A Szerkesztők 12

13 I. A KERESKEDELMI ÜGYLETEK JELLEMZŐI A évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) Hatodik könyvében, mely a kötelmi jog szabályait tartalmazza, olyan tranzakciós jog kidolgozását tűzte ki célul, mely a modern üzleti élet követelményeihez igazodik, és elsődlegesen a gazdasági szereplők egymás közötti kötelmi jogi jogviszonyainak rendezését szolgálja. Szemben az évi IV. törvénnyel (a továbbiakban: 1959-es Ptk.), mely a magánszemélyek, valamint a magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek közötti szerződéseket helyezte a szabályozás középpontjába, a Ptk. professzionális üzleti jogot alkot. A kereskedelmi szerződések alapvetően különböznek a magánszemélyek közötti szerződéses jogviszonyoktól. A gazdasági élet szereplőit a profitorientált szemlélet vezérli, így a kereskedelmi jog körébe értett szerződéstípusok a visszterhesség főszabályát hangsúlyozzák. A piaci viszonyok nagymértékben alakítják valamely szolgáltatás értékét, és ennek megfelelően az érte járó ellenérték nagyságát. Az objektív értékarányosság követelményénél azonban tekintettel kell arra lenni, hogy a kereskedelmi tranzakciók körében számos kockázati elemet tartalmazó ügylettípust ismerünk (pl. befektetési szerződések, biztosítási szerződések), melyeknél a szerződő felek az értékaránytalanság kockázatát kifejezetten vállalják. A megtámadási okként szabályozott feltűnő értékaránytalanság esetében pedig figyelemmel kell lenni arra, hogy az üzleti élet szereplőit professzionális gazdasági jogalanyoknak tekintjük, akiknek a tudásszintje különösen azon piaci szektorban, ahol tevékenykednek jóval meghaladja a magánszemélyektől elvárható piaci ismeretek szintjét. Éppen ezért egy kereskedelmi szerződés feltűnő értékaránytalanság címén való megtámadására nincsen lehetőség akkor, ha az erre hivatkozó fél a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy ennek kockázatát vállalta. A gazdasági élet tranzakcióinak központi kérdését adja a bizonyíthatóság. A felek jellemzően a jognyilatkozatok bizonyítható eszközzel való megtételét alkalmazzák szerződéses kapcsolataikban. Az írásbeliség követelményének kielégítésével kapcsolatban el kell különítenünk a jogszabály által megkívánt írásbeliséget, valamint a felek által vállalt és alkalmazott írásbeliséget. Amennyiben jogszabály egy jognyilatkozat érvényességéhez írásbeli formát követel meg, úgy csak olyan formában 13

14 tehető érvényes jognyilatkozat, mellyel szemben az alábbi követelmények teljesülnek: a jognyilatkozat tartalmának változatlan formában történő visszaidézésére alkalmas; a nyilatkozattevő személyét bizonyítani képes; a nyilatkozattétel idejének bizonyítására alkalmas. A fenti hármas feltételrendszer elemzése során megállapítható, hogy számos modern kommunikációs csatorna nem elégíti ki az írásbeliség követelményét. Így például sem az sms, sem az nem alkalmas forma a jogszabályban megkövetelt írásbeliség teljesítésére. Az elektronikus nyilatkozattételi formához minősített elektronikus aláírásnak kell kapcsolódnia annak érdekében, hogy írásbelinek minősüljön. Abban az esetben azonban, amikor a felek jogszabályi előírások nélkül tesznek írásbeli jognyilatkozatokat, a bizonyíthatóság szempontjából ugyan különbséget tehetünk egyszerű okiratok és minősített okiratok (teljes bizonyító erővel rendelkező okiratok) között, azonban sokkal inkább a nyilatkozat tartalmával kapcsolatos félreértések elkerülése, valamint a későbbi bizonyíthatóság érdekében a felek bármilyen maradandó eszközzel tett nyilatkozatot írásbelinek értékelhetnek (pl. egy megrendelést faxon fogad el a szállító a forgalmazótól). A szerződés vagy a jogviszony alapját adó keretszerződés írásba foglalása még jogszabályi előírások hiányában is gyakori az üzleti életben. A bizonyíthatóság mellett ennek másik indoka, hogy a szerződő felek a szerződési szabadság polgári jogi alapelvét felhasználva gyakran specializálják jogviszonyaikat, és kis részben bízzák az esetleges jogviták eldöntését az írott jogra, a Ptk.-ra vagy más jogszabályokra. Tekintettel arra, hogy a Ptk. kötelmi jogi könyvének alaptétele az ott lefektetett szabályok diszpozitív, eltérést engedő jellege, a felek kifejezett jogszabályi tiltás hiányában szabadon állapíthatják meg a törvényben egyébként rendezett kérdések szabályait. A Ptk. azonban mögöttes joganyagként mindig kész a kötelmek és a szerződések közös szabályai között rögzített rendelkezésekkel, valamint az adott szerződéstípusra irányadó szabályok segítségével a felek által nem rendezett kérdések hagyta hézagot kitölteni. Az üzleti élet szereplői sok esetben ennek a hézagpótlásnak az elkerülése érdekében a teljesség igényével szabályozzák és formalizálják szerződéseiket, kevés lehetőséget nem adva ezzel a Ptk. érvényesülésének. 14

15 Gyakori az általános szerződési feltételek (ún. blankettaszerződések) alkalmazása. Tisztességtelennek minősül az az általános szerződési feltétel (a továbbiakban: ászf), amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. Az ászf tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett; a kikötött szolgáltatás rendeltetését; az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. Természetszerűleg azonban vannak a szerződésnek olyan elemei, melyek körében méltánytalan lenne a szerződési feltétel tisztességtelenségének vizsgálata, hiszen a piaci törvényszerűségek, a kereslet-kínálat, valamint a felek szükségletei döntőek ezen kérdésekben. A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések így nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek. A fogyasztói szerződések esetében ugyanakkor bővül a tisztességtelen ászf megállapításának lehetősége. A fenti szabályokat ugyanis alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy önmagában egy szerződési kikötés bizonytalansága megalapozhatja az ászf tisztességtelenségét. Szemben a nem fogyasztói szerződésekkel, a fogyasztói szerződések esetében nem megtámadási jogot enged a tisztességtelen ászf felmerülése, hanem a Ptk. rendelkezéseiből következően a tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisség azonban relatív, így csak a fogyasztó érdekében lehet rá hivatkozni. A kereskedelmi szerződések körében nagy szerepet játszanak azok a közvetítők, akik a gyártótól a végfelhasználókhoz eljuttatják a termékeket, szolgáltatásokat. A Ptk. számos olyan szerződéstípust szabályoz és a 15

16 gazdasági élet ennél még szélesebb körben ismer ilyen szerződéseket, melyek a közvetítő szerepkörben eljáró szerződő fél és a gyártó/szállító/átadó közötti jogviszonyt specializálják. Bár ezeknek a közvetítői jogviszonyoknak a döntő többsége annyira egyedi és szerződésenként változó, hogy a Ptk. csak egy egyszerűsítéssel, az eltérő szerződéstípusok néhány lényegi elemének kiemelésével vállalkozik rendszerezésükre. A közvetítői szerződés, a tartós közvetítői jogviszony, a forgalmazási szerződés és a franchise szerződés mind olyan szerződéstípusok, melyek a termékek és szolgáltatások végfelhasználók részére történő eljuttatásában játszanak fontos szerepet, töltenek be kapocs funkciót. A kereskedelmi ügyletek a professzionális felfogás okán szigorú felelősségi rendet kívánnak meg arra az esetre, ha valamelyik szerződő fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ez a szigorú felelősségi rend leginkább a szerződésszegésért való felelősség szabályaiban ölt testet. A Ptk. ugyanis úgy rendelkezik, hogy a kártérítési felelősség körében ismert, felróhatóságon alapuló felelősségi főszabályhoz képest a szerződésszegő fél oldalán objektív felelősség keletkezik. Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt felróhatóságára tekintet nélkül megtéríteni. A felelősség reparációs funkciója domborodik ki ebben a rendelkezésben, hiszen mindennél fontosabb érdek a másik szerződő fél védelme, akivel szemben az elvárható magatartás bizonyításával nem mentesülhet a kártérítési kötelezettség alól a szerződésszegő fél. A mentesülésre természetesen még e szigorú objektív felelősség esetében is lehetőség van, azonban jóval szűkebb körben. A mentesüléshez a következő feltételek együttes fennállásának bizonyítása szükséges: a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a szerződésszegő fél a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Az objektív felelősséghez azonban a kártérítés mértékének korlátozását társítja a Ptk., amikor kimondja, hogy kártérítés címén csak a szolgáltatás tárgyában keletkezett kár megtérítésére köteles a szerződésszegő fél. A következményi károkat (a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károk, az elmaradt vagyoni előny) csak olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének 16

17 időpontjában előre látható volt. Ez a rendelkezés (az előreláthatóság kártérítés mértékét korlátozó szabályának bevezetése) még hangsúlyosabbá teszi a felek közötti együttműködési kötelezettséget. Amilyen szerződési érdekről, potenciális kártételről a felek nem informálják egymást a szerződés megkötésekor, azok könnyen kizárásra kerülhetnek a kártérítés összegének megállapításából. Ha a szerződésszegést szándékos magatartásával idézte elő valamely fél, a fenti korlátozás nem érvényesülhet, és a szerződésszegő fél a jogosult teljes kárát köteles megtéríteni. A gazdasági élet tranzakcióinak változatossága nem csupán a jogviszonyok sokszínűségére vezethető vissza, de a jogi szabályozás is meglehetősen más jogpolitikai indokoktól vezérelten közelít egyik vagy másik szektor szerződéses kapcsolataihoz. A könyvben tárgyalásra kerülő tranzakciók között a bankügyleteket, a közvetítői jogviszonyokat, a befektetési és tőzsdei tranzakciókat éppúgy megtaláljuk, mint az alapvetően más megközelítést igénylő fogyasztói szerződések és fogyasztóvédelem témakörét. 17

18 18

19 II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ALTÍPUSAI Az adásvételi szerződések altípusai körében a jogviszonyok specialitását egyrészt a szerződés közvetett tárgya adja, másrészt pedig a szerződés létrehozása és teljesítése közötti viszonylag hosszabb időtartam. Ezeket a szerződéseket ez utóbbi sajátosságuk miatt szokás halasztott adásvételeknek nevezni. A Polgári Törvénykönyvben megjelölt adásvételi szerződés altípusok tárgya alapvetően kettős. A fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidő adásvétele első sorban ipari tömegtermékek átruházásának kereteit teremti meg, a másik két altípus pedig mezőgazdasági termékek, termények, élőállat tulajdonjog átruházásának teremt kereteket. 1. Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele A szerződés elnevezése egyértelműen utal arra, hogy a jogviszonyon belül tulajdonjog átruházására kerül sor. Erre utal a felek elnevezése eladó és vevő a szereplője ennek a szerződésnek is. Mindkét pozícióban a polgári jog bármely alanya szerepelhet, lehet bármelyik fél természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, az ügy jellege azonban leginkább gazdálkodó jogalanyok előfordulását valószínűsíti. A szerződés szabályozása a korábban szállítási szerződésnek nevezett ügylethez képest jelentősen egyszerűsödött. A szerződés elnevezése pedig nem ad lehetőséget a továbbiakban fogalmi keveredésre, a köznyelv számára is egyértelművé válik, hogy az adásvétel egyik altípusáról van szó. Korábban ugyanis a szállítási szerződés elnevezést több alkalommal azonosították a fuvarozási jogviszonnyal Fogalmi meghatározás A jogügylet meghatározása szerint az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget. A törvényszöveg nem szól a minőségi kritériumok pontosabb meghatározásáról, mely azonban fajtán belül nem felesleges, a felek közötti későbbi viták gátját képezheti. 19

20 A mennyiség meghatározása a szerződésben nagyobb hangsúlyt kap, mert a szabályozás a mennyiségi eltérést (mennyiségi toleranciát) kifejezetten megengedi. A jogalkotó nem ragaszkodott a teljesítés mennyiségének pontos betartásához, mert az sok esetben teljesíthetetlen feltétel elé állítaná az eladót, a mennyiségi eltéréshez azonban jelentős jogkövetkezmények fűződnek. A felek a szerződésben rögzítik annak a mennyiségi eltérésnek a mértékét, amennyivel az eladó a szerződésben kikötött mennyiségnél többet vagy kevesebbet szolgáltathat, a vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat köteles megfizetni. Az eladó szerződésszegésének következményeit a szerződésben kikötött mennyiség figyelembevételével kell alkalmazni, azaz a kikötött mennyiségi eltérésen felüli eltérés vonja maga után a szerződésszegés jogkövetkezményeit. Az eladót tehát sajátos szavatosság terheli teljesítéskor a mennyiség tekintetében, mert felelőssége a szerződésben vállalt mértékhez igazodik A szerződés alakja A szállítási szerződés alakszerűségére vonatkozóan előírás nincs, így a felek megállapodhatnak írásban, szóban és ráutaló magatartással is A szerződés alanyai Az eladói oldalon a szerződött dolog előállítója, gyártója áll az esetek többségében. Vevői oldalon a polgári jog bármely alanya szerepelhet, azonban tipikusan viszonteladókat találunk a jogviszony ezen pólusán, aki a dolgot továbbértékesítik. Ezt erősíti az a tény is, hogy a szerződés tárgya az adott fajtájú ingó dologból nagyobb mennyiség A szerződés tárgya A szerződés közvetlen tárgya az eladó oldalán a dolog szolgáltatása, beleértve ebbe a felkészülést a dolog szolgáltatására, vagyis a dolog beszerzése érdekében tett cselekményeket, a vevőnek pedig a ténylegesen szolgáltatott mennyiség után járó ellenérték megfizetése. A szabályozás nem szűkíti le a szerződés közvetett tárgyának kereteit: a szerződés tárgyát a feleknek elegendő fajta és mennyiség szerint 20

21 meghatározni. A felek természetesen meghatározhatják pontosabban is a szerződés közvetett tárgyát, részletes körülírással, szabványra, szokványra történő utalással, ezt azonban nem teszi a felek kötelezettségéve a törvényi szabályozás. A szerződés közvetett tárgya bármely ingó dolog lehet, a gyakorlatban azonban ezek a dolgok tipikusan valamilyen első sorban ipari tömegtermékek, hiszen a mezőgazdaság termékeinek értékesítésére további két adásvételi altípus keretében nyújt a Ptk. lehetőséget Egyoldalú megszüntetés Mint oly sok szerződésnél, a jogalkotó e helyütt sem ragaszkodik a felek szerződéshez való kötöttségéhez, lehetőséget ad a vevő számára a szerződés egyoldalú megszüntetési jogok (elállás, felmondás) gyakorlására. Az egyoldalú, indokolás nélküli megszüntetés azonban csak abban az esetben gyakorolható, ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget. Az egyoldalú megszüntetés hármas feltételhez kötött: - a vevő az eladó teljesítésének felajánlásáig állhat el a szerződéstől; - ha az eladó a szerződést részletekben köteles teljesíteni, és a szolgáltatás egy részének teljesítését már felajánlotta, akkor a vevő a teljesítésre még fel nem ajánlott szolgáltatásokra vonatkozóan felmondhatja és így a jövőre nézve szüntetheti meg a szerződést; - az elállási vagy felmondási jog gyakorlásával az eladónak okozott kárért a vevő kártalanítási kötelezettséggel tartozik. 2. Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés 2.1. A szerződés fogalma Az eladó az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény, termék vagy saját nevelésű vagy hizlalású állat későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal kötelezettséget, a megrendelő pedig a dolog átvételére és az ellenérték megfizetésére köteles. A szerződési altípusnál a hangsúly arra esik, hogy az eladó maga állítja elő a szerződés közvetett tárgyát képező mezőgazdasági terméket, mely 21

22 tevékenység hosszabb időt vesz igénybe, így a szerződés megkötése és teljesítése között ebben az esetben is hosszabb idő telik el A jogviszony sajátossága A szerződés fokozottan ki van téve a felek által nem befolyásolható külső tényezőknek. A szerződésben az eladó gyakorlatilag a mezőgazdasági termék, termény, élőállat előállítására vállal kötelezettséget, mely feladat elvégzése jelentős szaktudást, gyakorlati ismereteket igényel, emellett fontos szerepet kap az időjárás is. A szerződés tehát az előbb tárgyalt szerződéshez hasonlóan halasztott adásvételnek minősül. Az időjárási tényező szélsőségeket, nagyon alacsony termést, vagy rekordhozamot idézhet elő, melyeket a jogalkotó a szerződés teljesítése során figyelembe is vett A szerződés alanyai Az eladó és a vevő a szerződés tárgyából adódóan tipikusan gazdálkodó jogalanyok. Mindkét pozícióban a polgári jog bármely alanya szerepelhet a szerződésben, tehát természetes személy és jogi személy egyaránt. A mezőgazdasági termelő tevékenységhez és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatáshoz nem kell bejelentés és vállalkozói igazolvány sem. Tipikusan eladói pozícióban kisebb tőkeerejű családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, vevőként pedig feldolgozó üzemek (pl. malmok, kombinátok, konzervgyárak, húsfeldolgozók stb.) kötik a szerződést, akik a készterméket készítik és értékesítik a viszonteladóknak. A felek pozíciójára jellemző, hogy a felek nem állnak egy szinten gazdasági súlyukat tekintve, kapcsolatuk asszimetrikus. A szerződés vevője, aki a gyakorlatban felvásárló, viszonteladó rendelkezik komolyabb tőkével, ezért a szerződésben meghatározott vételárat jobban képes befolyásolni A szerződés létrehozatala A törvény nem szól a szerződés alakjáról, így arra az adásvétel általános formájánál meghatározottak irányadóak. A szerződés létrejöhet szóban, írásban, ráutaló magatartással. Figyelemmel azonban arra, hogy a felek hosszabb ideig kötve vannak egymáshoz a jogviszony által, célszerű a szerződés írásba foglalása. 22

23 2.5. A szerződés tárgya, minőség, mennyiség meghatározása A szerződés tárgya: maga termelte termény, termék vagy saját nevelésű, illetőleg hizlalású állat lehet (zártfajú szolgáltatás). A szabályozás nem tér ki rá, de a szerződés fontos eleme a minőség meghatározása. A szerződés fokozottan ki van téve a feleken kívül álló külső éghajlati, időjárási körülményeknek, ezért a kérdést célszerű előre tisztázni. A szolgáltatást mennyiség, minőség és választék szerint érdemes határozni a szerződésben. A felek a mennyiséget meghatározhatják a mezőgazdasági termék sajátosságának megfelelő mértékegységben vagy meghatározott terület teljes termésében, illetőleg meghatározott állat teljes hozamában vagy ezek hányadában. A minőséget, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra vagy más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással vagy szabatos leírással. A nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény 6. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. Ha a szabvány figyelembevétele nem kötelező az adott mezőgazdasági terméknél, akkor a törvény szerinti felsorolás nem tekinthető meghatározott sorrendnek, tehát a felek szabadon állapodhatnak meg abban, hogy szabványra, más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalnak-e vagy szabatosan leírják a minőség meghatározását, a minőségi és mennyiségi vizsgálat módját, illetve a kifogásolás rendjét A szerződés tartalma A szerződésben meg kell határozni a szolgáltatás ellenértékét konkrét összegben, vagy olyan számítási mód alapján, amelyből utólag megállapítható az ellenszolgáltatás konkrét összege (például kilogrammonkénti-, mázsánkénti-, hektoliterenkénti-, darabonkénti ár stb.). A bírói gyakorlat elegendőnek tartja a szerződés létrejöttéhez, hogy a felek a szerződésben a szabadpiaci átlagárra utaljanak. 23

24 Miután a szerződésnek fogalmi eleme az ellenszolgáltatás, ezért a szerződés csak visszterhes lehet, ingyenes alakzata nincsen. A teljesítési határidő a szerződéskötés időpontjánál mindig későbbi időpont. Ha a termelő a szerződéskötéskor azonnal átadja a terméket, terményt, állatot a megrendelőnek, az ügylet nem mezőgazdasági áru értékesítésére kötött szerződés altípus, hanem adásvételi szerződés alaptípusa. Amennyiben a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződéssel száll át a tulajdonjog a termelőről a megrendelőre, ez a dolog átadásakor következik be. A korábbi szabályozás foglakozott a több évre kötött szerződések kérésével, melyre nézve elmondható, hogy a hosszabb távú szerződéskötésnek jelenleg sincsen akadálya; a felek továbbra is megállapodhatnak a nyereség megosztás, vagy veszteségviselés arányában, illetve a szerződés tartamára tekintettel nem fontos az árak előre történő pontos meghatározása A teljesítés sajátosságai A fent vázolt kiszolgáltatott eladói (termelői) helyzetet figyelembe véve, a Ptk. ún. törvényi engedményeket, törvényi tolerancia szabályokat tartalmaz az eladó számára. a) A teljesítés mértéke A korábban már több helyen említett szerződést befolyásoló külső körülmények miatt az eladó jogosult a szerződésben kikötött mennyiségnél 10%-val kevesebbet teljesíteni. b) A teljesítés ideje A szerződést az eladó jogosult a kikötött teljesítési idő előtt is teljesíteni (előteljesítés), feltéve, hogy a vevőt a teljesítés megkezdéséről az átvételhez szükséges felkészülési idő biztosításával előzetesen értesíti. 3. A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági termékek adásvétele A szerződés a felek közötti viszony felől tekintve rendkívüli sokféleséget mutat. A felek együttműködése megnyilvánulhat abban, hogy a vevő 24

25 szaktanácsokat ad, a termeléshez szükséges gépeket, berendezéseket, szaporító anyagokat, növényvédő szereket, vagy éppen a szükséges földterületet biztosítja. A felek közötti kapcsolat jelentősen befolyásolhatja a szerződés tartalmát, melyre a jogalkotó is figyelemmel volt. A szerződés külső körülmények általi befolyásoltsága miatt felmerül a kérdés, mi legyen a sorsa a vevő által nyújtott előszolgáltatásoknak. A szabályozás a felek közötti kapcsolatra tekintettel kimondja, amennyiben az eladó az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy hizlalású állat későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt, továbbá ehhez kapcsolódó tájékoztatást ad az eladónak, akkor az eladó köteles ezt a szolgáltatást a tájékoztatásnak megfelelően igénybe venni. Az eladó a vevő teljesítést elősegítő szolgáltatásainak szerződés szerinti ellenértékét akkor is köteles megfizetni, és a vevő által folyósított termelési előlegnek a vételárral nem fedezett részét akkor is köteles visszafizetni, ha erre a termelés eredménye nem biztosít fedezetet. 25

26 26

27 III. CSERESZERZŐDÉSEK 1. A csereszerződés fogalma, jelentősége A pénz megjelenését megelőzően a szükségletek kielégítése alapvetően cserekereskedelem formájában valósult meg. Amíg az általános egyenértékes (pénz) nem játszott vezető szerepet a kereskedelmi életben, addig az emberek egymás között cserélték ki felesleges és szükséges portékáikat. A csere ebben a formában az adásvételi szerződés előfutárának tekinthető, azonban erre a korra még a naturális csereügyletek voltak jellemzők, amikor a felek a kicserélt dolgok értékét nem határozták meg pénzben vagy más értékmérőben. A csere nemcsak a régi korok letűnt szerződése, ugyanis a XX. és XXI. század során is sok esetben előtérbe került pénzhiányos helyzetekben, gazdasági válságokban, inflációs szituációkban, amikor a pénz elveszítette jelentőségét, vagy éppen teljesen felhígult. Az ilyen pénzhiányos helyzeteken túlmenően a csereszerződés alapját képezi a nemzetközi árukereskedelem néhány modern ügyletének is (lásd később az offset ügyletet), ahol a csereügylet tárgya különösen nagy értékkel bíró dolog. A csereszerződést a Ptk. is definiálja. Ha a szerződő felek dolgok tulajdonjogának, más jogoknak vagy követeléseknek kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. A Ptk. a cserét pénz megjelenése nélkül végbemenő tiszta árucsere ügyletnek tekinti. A felek szolgáltatásai kiegyenlítik egymást. Ez az egyenértékűség azonban eltér az adásvételi szerződés dolog és vételár kapcsolatától, hiszen a csere esetében jóval nagyobb hangsúly van a szükségleteken. A csereügyletben lehet, hogy a tulajdonost váltó dolgok pénzben kifejezett forgalmi értéküket tekintve nem egyenértékűek, azonban a szerződő felek szükségletei miatt a felek mégis azonos értékűnek fogadják el őket. A csereügyletek kapcsán meg kell határoznunk a barter fogalmát. A barter két értelemben használatos. A csere fent említett, ún. naturális formáját is barternek nevezzük, azonban a barter tágabb értelemben az alap-csereügyletből kinövő számos cseretípus gyűjtőelnevezése is. A csereügyletek alanyai napjainkban elsősorban államok, nemzetközi kereskedők és bankok. A cserét leginkább olyan termékek/áruk esetében 27

28 alkalmazzák, amelyek nagy értékűek, és pénzben való megfizetésük vagy óriási terhet jelent, vagy értékük pénzben nehezen kifejezhető (pl. haditermékek, energiahordozók, stb.). A csere akárcsak az adásvétel konszenzuál szerződés Barter 2. A csereügylet fajtái A barter klasszikus árucserét takar. Dolgok cserélnek gazdát, és az adásvételi szerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felek jogállása kettős, hiszen eladók és vevők is egyben, attól függően, hogy melyik szolgáltatást vizsgáljuk. A gazdát cserélő dolgok/áruk itt pénzérték kifejezése nélkül váltanak tulajdonost. Az egyenértékűséget a felek a mennyiséggel biztosítják (pl. 1 disznóért 2 mázsa liszt). A barter jellemzője, hogy prompt ügylet, így a felek azonnali teljesítése mellett megy végbe Kompenzációs ügylet A bartertől fejlettebb forma a kompenzációs ügylet. Bár ebben az esetben sem történik a felek között pénzmozgás, azonban a cserére kerülő áruk értékét már pénzben kifejezik. Erre azért van szükség, hogy ne csupán a mennyiség biztosítson egyenértékűséget az ügylet két szereplőjének szolgáltatása között, hanem az általános értékmérő figyelembe vételével tudják a felek eldönteni, melyikük miből mennyit köteles szolgáltatni. A kompenzációs ügyletnek két formája terjedt el: Teljes kompenzációs ügylet esetén a felek szolgáltatásai teljes mértékben fedik egymást, azaz bár az áruk értékét pénzben is kifejezik, azonban egyik félnek sem keletkezik pénzfizetési kötelezettsége, hiszen a gazdát cserélő áruk értékazonosak. A nemzetközi kereskedelemben ezt úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az exportőr az áru teljes értékéért árut vásárol. Részleges kompenzáció esetén az áruk értéke nem áll arányban egymással, így az egyik fél a másik árujának csak egy részéért fogad el árut, a fennmaradó árurész tekintetében pedig pénzt kér. Ez a forma már adásvétellel vegyes csere. 28

29 2.3. Viszontvásárlás (ellenügylet) A barter és a kompenzációs ügylet egyetlen szerződés keretében lebonyolítható ügyletek. A viszontvásárlás (más néven ellenügylet) azonban már két adásvételi szerződést feltételez. Az egyik szerződésben a felek áruszállításban állapodnak meg, aminek értékét pénzben térítik meg. A másik szerződésben az exportőr kötelezettséget vállal arra, hogy az általa leszállított áru ellenértékéért ugyancsak árut fog vásárolni a másik féltől. Az első szerződés szimpla adásvétel, amiben az eladó értékesíti áruját, a vevő pedig annak ellenértékét pénzben megfizeti. Itt már nemcsak elméletben, de gyakorlatban is megvalósul pénzmozgás. A második szerződés, amely a viszontvásárlás kötelezettségét tartalmazza, arra irányul, hogy a korábbi eladó a kapott vételár egészéért vagy annak egy részéért a vevőtől árut fog vásárolni. Időben eltolódva valósul meg a csere, két adásvételi szerződés együtthatásaként. A nemzetközi szóhasználatban a viszontvásárlást ezért párhuzamos ügyletnek (parallel trading) is nevezik Visszavásárlás A visszavásárlási ügylet (buy back) jellemzően valamely gép, berendezés speciális csereügyletben történő értékesítése. A berendezés, gép gyártója ugyanis úgy adja el a dolgot a másik félnek, hogy a vevő az ellenértéket a géppel később előállított eredménnyel fizeti meg. A vevő szolgáltatása, az ellenérték a csereügylet közvetett tárgyát képező berendezés eredményterméke. Az ügylet hosszúlejáratú, hiszen az eredménytermékkel való teljesítés időt vesz igénybe. A tartós jogviszony megkívánja, hogy az értékállandóságot biztosítsák a felek, így a szerződésbe jellemzően olyan klauzulákat építenek be, amelyek bizonyos időközönként az értékarányok felülvizsgálatát irányozzák elő (valorizáció) Offset ügylet A csere legmodernebb formája az offset ügylet. Az ügylet tárgyát valamilyen hadiipar, űripar, számítástechnika tárgykörébe eső dolog vagy dolgok alkotják (tipikus példája a hadiipar eszközei, pl. vadászgépek). Az offsetben szereplő dolgok értéke olyan nagy, hogy azt a vevő nem, vagy csak jelentős terhek árán tudná megfizetni. Az exportőr ezért ellentételezésként speciális szolgáltatásokat kér. 29

30 A direkt offset sajátossága, hogy a felek az ügylet tárgyának ellentételezéseképpen sajátos kapcsolatrendszert alakítanak ki egymás között, pl. közös beruházásokat valósítanak meg, esetleg a vevő állam know-howt (titkos ismereteket) ad át az exportőrnek. Az indirekt offset esetében a vevő segít az exportőr termékeinek piacot találni (pl. Magyarország vadászrepülőket vásárol egy másik államtól, és cserébe a másik állam nemzeti termékeinek piacra jutását segíti Magyarországon). Az offset ügyletek alanyai a szerződés tárgyának speciális volta miatt legtöbbször államok. 30

31 IV. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS Speciális módon kerülnek megkötésre a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény alapján létrejövő szerződések, amelynek szabályai november 1-jén léptek hatályba. A közbeszerzési eljárás célja a közpénzek hatékony és átlátható felhasználásának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének a megteremtése. A közbeszerzés olyan jogilag szabályozott eljárás, melynek keretében a törvényben meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából megadott tárgyú és értékű beszerzéseiket megvalósítják. Uniós eljárási rendben a törvény kógens szabályai érvényesülnek, amelyektől eltérni csak a törvény kifejezett megengedő rendelkezése esetén lehetséges, míg nemzeti eljárásban megjelenik a diszpozitivitás elve. A törvény keretjogszabály, amelyet számos esetben végrehajtási rendeletek egészítenek ki A verseny tisztasága 1. A közbeszerzés alapelvei A verseny tisztasága alapelvi követelménye közé sorolható, hogy az eljárás minden mozzanatában az előkészítéstől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig az írásbeliség előírás, s az eljárás dokumentumait az eljárás lezárásától számított 5 évig, míg a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó iratokat a teljesítéstől számított 5 évig meg kell őrizni; a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában a közbeszerzési eljárásba bevont személyeknek a közbeszerzés tárgya szerinti közbeszerzési és pénzügyi szakértelemmel kell rendelkeznie; a közbeszerzési eljárásban beérkező ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot kell létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a döntést meghozó személy vagy testület részére; 31

32 összeférhetetlenségi szabályok alapján az eljárásban nem járhat el, illetve nem vonható be (erőforrást nyújtó szervezetként sem) olyan személy vagy szervezet, amelynek közreműködése a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti A nyilvánosság elve A nyilvánosság elve az alábbiakban nyilvánul meg A közzétételre vonatkozó szabályok: Közbeszerzési Értesítőben, mint a közbeszerzések hivatalos lapjában meg kell jelentetni az eljárást megindító hirdetményeket, esetleges módosítását, eredményéről szóló tájékoztatást, a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót. Uniós értékhatár elérése esetén a hirdetmények még az EU hivatalos lapjában is megjelennek. Valamennyi hirdetmény megjelentetése előre megadott hirdetményminták alkalmazásával történik. Valamennyi hirdetmény azonos kódokat és szójegyzékeket Közös Közbeszerzési Szójegyzék CPV alkalmaz, hogy mindenki számára teljesen egyértelmű legyen. Az ajánlatkérő honlapján (ennek hiányában a fenntartó vagy a Közbeszerzési Hatóság honlapján) való közzétételi kötelezettség: az ajánlatkérők kötelesek közzétenni közbeszerzési tervüket és esetleges módosításait, az általános vitarendezéshez és jogorvoslathoz kapcsolódó információkat, a szerződés teljesítésével kapcsolatos információkat és az éves statisztikai összegzést Esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elve Az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot az ajánlatkérők valamennyi ajánlattevő számára kötelesek biztosítani. Nemzeti elbánást kell biztosítani az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára Egyéb alapelvek Az átláthatóság, jóhiszeműség, tisztesség és rendeltetésszerű joggyakorlás többségében a polgári jogból ismert elvét is említi a Kbt. Lényeges változás, hogy egyrészt a bemutatott alapelvek megsértése esetén az alapelvre hivatkozással jogorvoslati eljárás kezdeményezhető, másrészt, 32

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS A FOGYASZTÓ ÉS A VÁLLALKOZÁS KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK SAJÁTOS SZABÁLYAI (SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, ÁSZF ) A FOGYASZTÓVÉDELMI SZEMPONTBÓL RELEVÁNS POLGÁRI JOGI

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

2009. évi LXII. törvény

2009. évi LXII. törvény 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek A biztosítótársaságra vonatkozó adatok H-1082 Budapest, Baross u. 1. H-1461 Bp., Pf. 131. Telefon: (+36-1) 486-4200 Cégjegyzékszám: 01-10-041566

Részletesebben

Bevezető. Bevezető. Tájékoztatót készítettünk az Mötv. módosításáról, valamint a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről.

Bevezető. Bevezető. Tájékoztatót készítettünk az Mötv. módosításáról, valamint a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről. III. évfolyam Tartalom 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu vezeto@csmkh.hu Tel.: 62/562-662 Fax: 62/562-601 Bevezető... 2 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói... 3 Tájékoztató az Mötv.

Részletesebben

Értelmező rendelkezések

Értelmező rendelkezések 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról 1 Hatályos: 2013.10.01-2013.12.31 Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal

Részletesebben

b)6 Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;

b)6 Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre; 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról1 Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott

Részletesebben

AZ FHB Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzata

AZ FHB Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzata AZ FHB Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzata Hatályos: 2014. március 03. napjától Közzétéve: 2014. február 25. napján Székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48. Nyilvántartásba vette

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

Kereskedelmi szerződések joga

Kereskedelmi szerződések joga BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÜZLET ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS ÜZLET ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS ÜZLET ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI FELTÉTELEK A Gréta & Attila Piercing Betéti társaság ( Cg.: 08-06-014475, székhely : 9400 Sopron, Juharfa út 21. 2em. 11a., e-mail: wildcathungary@gmail.com, statisztikai

Részletesebben

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi I. törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzat

Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzat Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzat Hatályos:2016 február 1. napjától Közzétéve: 2015. december 31. napján Jelen Befektetési Üzletági Üzletszabályzatban a módosítások szürke háttérrel és

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során Szerző: Dr. Szigeti István Siklós, 2013. április A tanulmányomban be kívánom mutatni, hogy a végrehajtási eljárás folyamán a jogi képviselők (ideértve

Részletesebben

Független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételek

Független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételek Független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételek I. A biztosítás tárgya 1. Az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság a céget nyilvántartó

Részletesebben

17/2005. (IV.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet

17/2005. (IV.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet 17/2005. (IV.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről * A lakások és helyiségek bérletére, valamint

Részletesebben

DR. PFEFFER ZSOLT Gyakorló kérdések és válaszok közbeszerzési jogi ismeretekből (közbeszerzési kis-káté)

DR. PFEFFER ZSOLT Gyakorló kérdések és válaszok közbeszerzési jogi ismeretekből (közbeszerzési kis-káté) DR. PFEFFER ZSOLT Gyakorló kérdések és válaszok közbeszerzési jogi ismeretekből (közbeszerzési kis-káté) Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 1 Készült: 2009 októberében, figyelemmel a tervezett 2010. január

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

Közbeszerzés polgári jogi szemmel

Közbeszerzés polgári jogi szemmel Közbeszerzés polgári jogi szemmel Dr. Juhász Ágnes Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék Budapest, 2014. június 18. A SZERZŐDÉSEK SORSA AZ ÚJ PTK. HATÁLYBA LÉPÉSÉT KÖVETŐEN

Részletesebben

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről Az Országgyűlés a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során

Részletesebben

Porsche részleges körű casco szabályzat

Porsche részleges körű casco szabályzat Porsche részleges körű casco szabályzat 1 PORSCHE RÉSZLEGES KÖRŰ CASCO SZABÁLYZAT PORSCHE RÉSZLEGES KÖRŰ CASCO SZERZŐDÉS ELEMEI: Töréskárból eredő totálkár-biztosítás Elemi- és tűzkár-biztosítás Teljes

Részletesebben

Üzleti jog I. I. A vezető tisztségvisel rtérítési felelőss. (Kiegészítés a 13. órához)

Üzleti jog I. I. A vezető tisztségvisel rtérítési felelőss. (Kiegészítés a 13. órához) Üzleti jog I. A vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége (Kiegészítés a 13. órához) dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 I. A vezető tisztségvisel gviselők k kártk rtérítési felelőss ssége I. A VEZETŐ

Részletesebben

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012.(V.31.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (Egységes szerkezetben a 23/2014.(XII.16.) és a 10/2014.(V.30.) önkormányzati rendelettel)

Részletesebben

Adás-vétel AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG SZERZŐDÉS ÉRTELMEZÉSE ELADÓ JOGA 2015.11.16. A SZERZŐDÉS ALAKJA. Tulajdonjog-fenntartás

Adás-vétel AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG SZERZŐDÉS ÉRTELMEZÉSE ELADÓ JOGA 2015.11.16. A SZERZŐDÉS ALAKJA. Tulajdonjog-fenntartás Adás-vétel ADÁS-VÉTELI SZERZŐDÉS a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettségkeletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultsága szolgáltatás követelésére. AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG

Részletesebben

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. Értékpapír- és tőzsdejog I. Értékpapír Az értékpapír lényege Az értékpapírok

Részletesebben

AZ IKB PÉNZÜGYI LÍZING ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA

AZ IKB PÉNZÜGYI LÍZING ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK AZ IKB PÉNZÜGYI LÍZING ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA I.1 IKB Csoport. IKB Csoport alatt az IKB Deutsche Industriebank AG érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások, illetve a német IKB

Részletesebben

N Y I L A T KOZAT. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10. (1) bekezdése a) d) alpontok alapján

N Y I L A T KOZAT. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10. (1) bekezdése a) d) alpontok alapján ARE-VI-NYIL-001 ÜGYAZONOSÍTÓ: N Y I L A T KOZAT EGYÉB KÖTELEZETTNEK AZ ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELE MÓDJÁRÓL (A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10.

Részletesebben

Typotex Kiadó. Tárgymutató

Typotex Kiadó. Tárgymutató Tárgymutató 1952. évi III. törvény 53, 164, 250 1988. évi VI. törvény 19 1994. évi LXXI. törvény 54 2005. évi LXXXIII. törvény 51 2010. évi CXXX. törvény 28 2013. évi V. törvény 9, 19, 87, 98, 109 A abszolút

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató

Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató 1. Ha nemzetközi szerzôdés eltérôen nem rendelkezik, e törvény

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA WOLF THEISS HÍRLEVÉL 2016. május A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 1. ELŐTERJESZTÉS 2016. április 4.-én az Igazságügyi Miniszter egy előterjesztést nyújtott be a Kormány részére

Részletesebben

A szállítmányozási szerződés

A szállítmányozási szerződés A szállítmányozási szerződés 6:302. [Szállítmányozási szerződés] Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog Polgári jog III. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog III. Az öröklési jog, A családi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...7 V. AZ ÖRÖKLÉSI JOG...9 77. Az

Részletesebben

A Duna-Dráva Cement Kft. Beton Üzletág Általános Szerződési Feltételei

A Duna-Dráva Cement Kft. Beton Üzletág Általános Szerződési Feltételei 0. Alapvetés A Duna-Dráva Cement Kft. Beton Üzletág Általános Szerződési Feltételei Beton eladását az eladó kizárólag az alábbi feltételekkel vállalja. A feltételek az első és az utána következő valamennyi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK III. /POLGÁRI JOG/

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK III. /POLGÁRI JOG/ TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 ORSZÁGOS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI, GYERMEKJOGI ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK III. /POLGÁRI JOG/ 2015. MÁRCIUS 19. HIDVÉGINÉ DR. ADORJÁN LÍVIA TÖRVÉNYSZÉKI

Részletesebben

I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének a 22/2007. (V. 24.), a 27/2007. (VII. 24.), a 3/2008. (I. 24.), a 7/2008. (II. 11.), a 14/2008. (II. 14.), a 29/2008. (X. 16.), a 38/2008. (XI. 24.), a

Részletesebben

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz. Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17686 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai....3 II. A

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.490/ 12/2014. A Közbeszerzési

Részletesebben

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON Ha azt akarjuk, hogy az Internet tovább növekedjék, együtt kell dolgoznunk azért, hogy biztosítsuk azt, hogy a vásárlás az Interneten épp oly biztonságos legyen,

Részletesebben

A Fahrzeugwerk Bernard Krone GmbH

A Fahrzeugwerk Bernard Krone GmbH A Fahrzeugwerk Bernard Krone GmbH adásvétel tárgyát képező új és használt dolgokra vonatkozó általános értékesítési és szállítási feltételei I. Általános rész, tárgyi hatály 1. Jelen általános értékesítési

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató a foglalkoztatás fontosabb szabályairól, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról, a korhatár

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK a 15/2012. (III.30.)Ör., a 44/2012.(IX.13.) Ör., az 50/2012. (X.26.) Ör., a 65/2012. (XII.21.) Ör., a 6/2013. (II.28.) Ör., a 21/2013. (V.31.) Ör.,

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank. Alábbi keresetlevelemet elsősorban sorban azoknak a devizaalapu kölcsönszerződést megkötő adósoknak ajánlom, akik már elveszítették az otthonukat. Természetesen alkalmazható azoknál is, akiknek kára nem

Részletesebben

A Feltételek mindenkor hatályos tartalma ugyancsak ezen a linken hozzáférhető az Eladó számára bármikor.

A Feltételek mindenkor hatályos tartalma ugyancsak ezen a linken hozzáférhető az Eladó számára bármikor. 1. A Vevő nek érvényessége 1.1. A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: Feltételek ) alkalmazandók minden egyes áru (megrendelése és) megvásárlása, valamint kapcsolódó szolgáltatás(ok)

Részletesebben

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma Vázlat A kötelező alakiság megsértése Jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésére

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS 2. sz. melléklet (továbbiakban a Szerződés"), mely létrejött egyrészről Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata (1092 Budapest, Bakáts tér 14., törzskönyvi azonosító

Részletesebben

ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16

ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16 ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16 ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

Az OTP Reál Fókusz III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Reál Fókusz III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Az OTP Reál Fókusz III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Felhívjuk befektetőink figyelmét, hogy az alap származtatott ügyletekbe befektető befektetési

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Albertirsa Város Önkormányzata (2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 2.), mint megrendelő, a továbbiakban: Megrendelő, (adószám: 15390723-2-13; számlaszám:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A Webbeteg Kft.(Székhely: 4026 Debrecen, Csemete u 20, Adószám: 23981306-2-09, Cégjegyzékszám: 09-09-023339) kizárólagos üzemeltetője a www.webbeteg.hu portálnak. A Megrendelő

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2015. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2015. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2015. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz A naptári évvel azonos üzleti évet, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó

Részletesebben

Közbeszerzési útmutató. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény alapján

Közbeszerzési útmutató. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény alapján Közbeszerzési útmutató A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény alapján Közbeszerzési útmutató Készült a Belügymisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodájának gondozásában, az NFÜ Közbeszerzéseket

Részletesebben

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás. érvényes: 2016. január 1-től

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás. érvényes: 2016. január 1-től K&H vállalkozói vagyonbiztosítás érvényes: 2016. január 1-től tartalom ügyfél tájékoztató... 5 I. általános feltételek... 9 1.1. biztosító, szerződő, biztosított... 9 1.2. a biztosítási szerződés létrejötte...

Részletesebben

MVM NET TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÓ. Zártkörűen Működő Részvénytársaság

MVM NET TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÓ. Zártkörűen Működő Részvénytársaság MVM NET TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÓ Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Törzsszöveg Utolsó módosítás dátuma: 2015. november 1. Hatályba lépés dátuma: 2015. december 1. 1. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS TERVEZET

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS TERVEZET Szerződés száma: VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS TERVEZET amely létrejött a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 1087 Budapest, Kerepesi

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) elektronikus formában elérhető a www.wellopnet.hu oldalon

Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) elektronikus formában elérhető a www.wellopnet.hu oldalon Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) elektronikus formában elérhető a www.wellopnet.hu oldalon Wellopnet Kft. továbbiakban: Tartalomszolgáltató A szolgáltató által nyújtott szolgáltatására

Részletesebben

Tartalom. II. Könyv: SZEMÉLYEK 75. I. Könyv: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 67

Tartalom. II. Könyv: SZEMÉLYEK 75. I. Könyv: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 67 Tartalom Rövidítésjegyzék 51 Előszó 53 Általános indokolás 55 I. Az átfogó reform indokoltsága 55 II. A javaslat társadalmi modellje 56 III. Hagyomány és újítás. Külföldi példák 56 IV. Az Alkotmányos elvek

Részletesebben

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony!

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

R6108 nyugdíjbiztosítási feltételcsomag. Copyright 2014 Vienna Life Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Minden jog fenntartva.

R6108 nyugdíjbiztosítási feltételcsomag. Copyright 2014 Vienna Life Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Minden jog fenntartva. R6108 nyugdíjbiztosítási feltételcsomag Copyright 2014 Vienna Life Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Minden jog fenntartva. 20160205 BI100r / 20150101 Ügyféltájékoztató Örömünkre szolgál, hogy Társaságunkat

Részletesebben

Az OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Felhívjuk befektetőink figyelmét, hogy az alap származtatott ügyletekbe befektető befektetési

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra!

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! - 2 - KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSOK

Részletesebben

OBER PÉNZÜGYI LÍZING PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

OBER PÉNZÜGYI LÍZING PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT OBER PÉNZÜGYI LÍZING ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Szabályzat kódja: Hatálybaléptetés dátuma: 2014.11.24. Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 1 A szabályzat hatálya... 3 2 Fogalmak... 3 3 Kapcsolódó jogszabályok...

Részletesebben

KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001 2004)

KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001 2004) KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001 2004) I). BIZTOSÍTOTTAK 1.) Jelen biztosítási szabályzat értelmében biztosított a Könyvelői tevékenységet végző - szerződésben megnevezett

Részletesebben

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes a nemzeti érdekeket előtérbe helyező állam olyan

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

ERGO Klasszikus életbiztosítások. Ügyféltájékoztató. ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei

ERGO Klasszikus életbiztosítások. Ügyféltájékoztató. ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei ERGO Klasszikus életbiztosítások Ügyféltájékoztató ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei Ratio Klasszikus Életbiztosítás Különös Feltételei Ny.sz.:1001V07 DEPOZIT + Klasszikus Életbiztosítás

Részletesebben

TVK-ERŐMŰ TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG VILLAMOS ENERGIA KERESKEDŐI ENGEDÉLYESI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁRA

TVK-ERŐMŰ TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG VILLAMOS ENERGIA KERESKEDŐI ENGEDÉLYESI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁRA A TVK-ERŐMŰ TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG VILLAMOS ENERGIA KERESKEDŐI ENGEDÉLYESI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETE Tartalomjegyzék Tartalom Oldalszám

Részletesebben

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 13050/2 Hatályos 2016. január 1-jétől

Részletesebben

Tartalom 1 ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének kockázatai

Tartalom 1 ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének kockázatai E-Adótanácsadó E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat XI. évfolyam 6. szám 2015. június Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének

Részletesebben

polgári jog-kereskedelmi jog

polgári jog-kereskedelmi jog Záróvizsga tételsor 2015. polgári jog-kereskedelmi jog 1/A A polgári jog tárgyköre, rendszere. A magyar polgári jog alapvető elvei. A jogi tények mibenléte és csoportjai. Emberi magatartások. A jognyilatkozatok

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ügyiratszám:4308 / 2014. Sorszám: 11. ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27. napján tartandó ülésére

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! : 1' A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Budapest II. Varsányi I. u. 40-44. 1535. Bp. Pf.: 887. bíró 15.G.41.074/2010/25. ( A A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság e ' r, -a,. képviselt

Részletesebben

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás szabályai A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás fogalmáról a pénztartozás tana igen nagy részben a pénzfélék

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása A Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás (továbbiakban TLK), mint csoportos biztosítás a jelen

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a vállalati hitelekhez kapcsolódó ingó/ingatlanfedezeti vagyonbiztosításokról és azok Bankra történő engedményezési kötelezettségéről

TÁJÉKOZTATÓ a vállalati hitelekhez kapcsolódó ingó/ingatlanfedezeti vagyonbiztosításokról és azok Bankra történő engedményezési kötelezettségéről TÁJÉKOZTATÓ a vállalati hitelekhez kapcsolódó ingó/ingatlanfedezeti vagyonbiztosításokról és azok Bankra történő engedményezési kötelezettségéről Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank ) az

Részletesebben

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás.

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás. 1. Fejezet VÁLLALKOZÁS Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek. Hatályos: 2015. XII. 01.

Általános Szerződési Feltételek. Hatályos: 2015. XII. 01. Általános Szerződési Feltételek Hatályos: 2015. XII. 01. 1 Tartalomjegyzék: Hivatkozott jogszabályok 3 old. Általános adatok, elérhetőség 4. old. Előfizetői szerződés megkötése és feltételei 5 old. Előfizetői

Részletesebben

A COLONIAL COMPUTER SZÁMÍTÁSTECHNIKAI BT.

A COLONIAL COMPUTER SZÁMÍTÁSTECHNIKAI BT. A COLONIAL COMPUTER SZÁMÍTÁSTECHNIKAI BT. INTERNET SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (INTERNET ÁSZF) Hatálya: 2016. június 1. 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános adatok, elérhetőség

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja

Részletesebben

Általános üzletszabályzat kivonat

Általános üzletszabályzat kivonat Általános üzletszabályzat kivonat a Magyar Telekom Nyrt. Nyilvánosan elérhető integrált GSM900/DCS1800/IMT-2000/UMTS mobil rádiótelefon szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek Kivonat

Részletesebben