Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás"

Átírás

1 Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői igények besorolása 2. A vagyon értékesítésével kapcsolatos kérdések 2.1. A hitelezői egyetértés megszerzése 2.2. A becsérték és az irányár 2.3. A beszámítással kapcsolatos kérdések 3. A felszámolás és végrehajtás viszonya 3.1. A zálogtárgy végrehajtó általi értékesítése esetén a hitelező poziciója 3.2. felszámoló díjának megállapítása végrehajtói értékesítés esetén 4. Az értékesítés költsége fogalom értelmezése 4.1. A beruházások elszámolása 4.2. A zálogjogosult kielégítése más bevételből 5. A többségi befolyással rendelkező tag fogalma, a biztosított követelés keletkezésének időpontja 6. Az esedékesség fogalma a felszámolási költségnek minősülő munkavállalói követeléseknél 7. Csődegyezségben vállalt kötelezettség megszűnése 8. A hitelezői választmánnyal kapcsolatos egyes kérdések 8.1. A hitelezői választmány és a választmányt létrehozó hitelezők 8.2. A szavazatok számítása engedményezés esetében 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás A felszámolási eljárás szabályai az utóbbi időben lényegesen nem változtak, mégis több olyan kérdés van, amelyben a bíróságok döntései a gyakorlatot módosították vagy egyértelművé tették. Ebben az anyagban összegyűjtöttem azokat a legfontosabb döntéseket, amelyeket egyes vitás kérdések eldöntésénél figyelembe kell venni. (A cikk alapja a FOE 2014 szeptemberi értekezletén Csőke Andreával közösen tartott előadás anyaga, kiegészítve az azóta megjelent kiemelkedő jelentőségű döntésekkel.) 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt A gyakorlatban még mindig ellentétes álláspontok fogalmazódnak meg a hitelezői igény bejelentési határidő jogi minősítését illetően. A többségi vélemény szerint a 40 napos határidő eljárásjogi határidő, elmulasztása esetén igazolási kérelem terjeszthető elő. Más álláspont szerint viszont a bejelentési határidő anyagi jogi határidő ennek minden következményével együtt (Pécsi Ítélőtábla Fpkhf. IV /2011/2.). Ezt a vitát gyakorlatilag eldöntötte a Kúria Gfv.VII /2013/11. számú határozata, amely az igazolási kérelem elbírálásának a kérdését elemzi, ezzel de facto a 40 napos határidő eljárásjogi jellegét ismeri el. A gyakorlatban a hitelezők a felszámolónak jelentik be a követelésüket és késedelem esetén az igazolási kérelmet is. Ezzel kapcsolatban a Kúria egyetértve a másodfokú bíróság álláspontjával kifejtette, hogy a félnek minősülő felszámolónak nincs joga arra, hogy a

2 Cstv-ben szabályozott törvényi határidő másik fél által történt elmulasztása miatt igazolási kérelmet bíráljon el, azaz döntést hozzon arról, hogy a hitelezői igény bejelentésére megállapított 40 napos határidő elmulasztása a hitelező önhibáján kívül történt-e. A felszámolónak ilyen esetben - ha nem kell a jogvesztő határidő letelte miatt elutasítania a bejelentett igény nyilvántartásba vételét - tájékoztatnia kell a hitelezőt arról, hogy követelését a 40 napos igénybejelentési határidőn túl érkezett hitelezői igények között tartja nyilván és vizsgálja a követelését, egyidejűleg az igazolási kérelmet a saját - erre irányuló - nyilatkozatával együtt a bíróságnak kell megküldenie a kérelem elbírálása érdekében. Az igazolási kérelem bíróságnak történő megküldésével a felszámoló nem várhatja meg a bejelentett pénzkövetelés érdemi vizsgálatának a befejezését. A felszámolási eljárás lefolytatására előírt határidőkre is tekintettel ugyanis mielőbb tisztázni kell, hogy kinek az igényét kell határidőben bejelentett hitelezői igényként, és kiét határidőn túl érkezettként nyilvántartásba venni. A Pp (1) bekezdésében található szubjektív és objektív határidők számításánál azonban az eljárás sajátosságaira tekintettel, az igazolási kérelem felszámolóhoz történő benyújtásának időpontját (az igazolási kérelem hozzá való megérkezésének időpontját) kell figyelembe venni. 1.2.A hitelezői igények besorolása A gyakorlatban vita merült fel abban a kérdésben is, hogy a hitelezőnek meg kell-e jelölnie azt, hogy a követelését a Cstv. mely pontjába kéri besorolni. A Cstv. ezt a kérdést nem szabályozza. A Kúria a Gfv.VII /2013/4. számú döntésében kimondta, hogy a felszámolóhoz benyújtott hitelezői igénybejelentésben a hitelezőnek nem kell kötelezően meghatároznia, hogy melyik pontba kéri besorolni az igényét, ennek elmaradása tehát nem eredményezheti azt, hogy a felszámoló ne a jogszabályokban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően sorolja be a követelést. Ez az álláspont teljesen logikus, a felszámolónak ugyanis hivatalból a Cstv. 46. (5) bek. előírása alapján kell a besorolást elvégeznie. Amennyiben a hitelező nem ért egyet a felszámoló besorolásával, kifogással támadhatja meg a felszámoló döntését. A gyakorlat szigorodását jelzi, hogy a fenti döntés értelmében a hitelezőnek - igénybejelentésével egyidőben - be kell csatolnia azokat az iratokat, amelyek megalapozzák igénye törvénynek megfelelő besorolását. A Cstv. szigorú határidőket szab a hitelezői igény érvényesítéséhez. Ahhoz, hogy az adóssal szemben követeléssel rendelkező személy a felszámolási eljárásban hitelezővé váljon, a Cstv. rendelkezéseinek megfelelően be kell jelentenie a hitelezői igényét - valamennyi azt igazoló okirat becsatolásával együtt -, és be kell fizetnie a nyilvántartásba vételi díjat is. Ha a hitelező az általános kielégítési sorrendnél kedvezőbb helyzetbe kíván kerülni, a privilegizált helyzetet biztosító iratokat is határidőn belül át kell adnia a felszámoló részére, figyelemmel a besorolás és kielégítés tekintetében a felszámolót terhelő határidőkre és a többi hitelező érdekeire is [Cstv. 46. (6) bekezdés, 49. (2) bekezdés, 49/D. ]. A zálogjoggal biztosított hitelezői igény bejelentése és a biztosítékokkal kapcsolatos iratok felszámolóhoz történő bejelentése tekintetében az alábbi lehetőségek állnak fenn: a) A hitelezőnek a követelésére és annak biztosítékaira vonatkozóan a 40 napos határidőben kell becsatolnia az iratokat a felszámolóhoz, ebben az esetben kerülhet sor a Cstv. 49/D. -a

3 alapján a kielégítésére a határidőn belül benyújtott, nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezőket megelőzően. b) Ha a követelésre vonatkozóan határidőben, a biztosítékok tekintetében pedig határidőn túl történik meg a bejelentés, akkor a követelést nem biztosított, de határidőn belül bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni. c) Amennyiben a hitelező határidőn belül bejelenti az igényét, de csak a jogvesztő határidőn túl nyújtja be a privilegizált kielégítésre alapul szolgáló bizonyítékait, akkor a hitelezői pozícióját, s annak az addig benyújtott iratokon alapuló kielégítési rangsorát nyilvánvalóan nem veszíti el, csupán az előnyösebb besoroláshoz való jogát nem érvényesítheti. A biztosított hitelezői pozícióhoz tehát mindenképpen a 40 napos határidőn belül kell a biztosítékkal kapcsolatos iratokat is becsatolni, hiszen már a b) pont szerinti esetben sem kaphat privilegizált kielégítést a hitelező. 2. A vagyon értékesítésével kapcsolatos kérdések 2.1. A hitelezői egyetértés megszerzése A Cstv. 49/A. (5) bekezdése, és a 49/B. (7) bekezdése tartalmazza azt a lehetőséget, hogy a felszámoló eltérjen a nyilvános értékesítés szabályaitól. E két esetben a zálogtárgyat a zálogjogosult hitelező részére oly módon értékesítheti, hogy a zálogjogosult hitelezőnek nem kell kifizetnie a vételárat, hanem beszámíthatja az adásvételből eredő vételár tartozását az adóssal szembeni követelésébe (hitelezői igényébe). Az általános szabályoktól való eltérésre a hitelezői választmány, illetve választmány hiányában az annak létrehozására az 5/A. (4) bekezdése szerint jogosult hitelezők egyetértésével van lehetőség. A Kúriának a Gfv.VII /2013/4. számú ügyben több, a vagyon értékesítésével kapcsolatos kérdésben kellett döntenie. Először abban kellett állást foglalnia, hogy milyen módon kell beszereznie a felszámolónak a hitelezők egyetértését a pályázaton kívüli értékesítéshez? Lehetséges-e ez ráutaló magatartással - azaz olyan módon, hogy ha nem tiltakozik a tájékoztatásban foglalt tervezett értékesítés ellen a hitelező, akkor azt az azzal való egyetértésnek kell tekinteni -, vagy pedig kifejezett hitelezői nyilatkozat szükséges az egyetértés megállapításához. A Kúria jogi álláspontja szerint az egyetértési jog gyakorlására lehetőség van úgy is, hogy a hitelezők ráutaló magatartással juttatják kifejezésre: egyetértenek a felszámoló által közöltekkel. Tulajdonképpen egyet nem értésüket kell kifejezniük a felszámoló felé a Cstv. szerint meghatározott hitelezői arányban, ebben az esetben ugyanis nem értékesíthet a felszámoló a zálogjogosult részére beszámítással. A felszámolónak azonban az egyetértés megszerzéséhez a hitelezőkkel ismertetnie kell mindazokat a feltételeket, amelyek a hitelezők kielégítését érinthetik (elsősorban a becsértéket, a vevő által kifizetendő összegeket, a fizetési határidőket), s csak ebben az esetben állapítható meg az amennyiben a Cstv. 5/A. (4) bekezdése szerinti arányban a hitelezők nem tiltakoznak az értékesítés tartalma és formája ellen -, hogy a hitelezők egyetértettek a felszámoló intézkedésével. Ennek azért van jelentősége, mert adott esetben a hitelezők egy elméleti a Cstv-nek megfelelő értelmű tájékoztatás ellen nem tiltakoznak, ugyanakkor ha ismerik a kielégítésüket is érintő értékesítési feltételeket, akkor lehet, hogy azzal nem értenek egyet A becsérték és az irányár

4 A felszámoló felelőssége minél magasabb értéken értékesíteni az adós vagyontárgyát, ezért függetlenül az esetleges igazságügyi szakértői véleményben megállapított értéktől joga van azt magasabb értéken meghirdetni. Ha ezen az értéken, illetve a becsértéken, vagy a tovább csökkentett irányáron sem sikerül értékesíteni, akkor amennyiben a törvényben előírt feltételek fennállnak joga van a zálogjogosult részére azt értékesíteni, azonban ilyen esetben nem értékesítheti a zálogtárgyat az igazságügyi szakértői véleményben meghatározott forgalmi értéknél alacsonyabb értéken. A becsérték az a forgalmi érték, amelyen eladási szándék esetén az ingatlan az értékelés időpontjában értékesíthető lenne, feltételezve a megfelelő hirdetést, a felek jólértesültségét és körültekintését. A felszámolónak ebből a forgalmi értékből kell kiindulnia akkor, amikor értékesíteni kívánja a vagyontárgyat (ezt támasztja alá a Cstv. 49. (2) bekezdésében szabályozott, a becsérték vizsgálatával kapcsolatos eljárás). Ha a megállapított becsértéken a vagyontárgy értékesíthetetlen, akkor a felszámolónak újra kell értékelnie a vagyontárgyat, meg kell állapítania az új becsértéket, s erről ha az eljárásban működik - a hitelezői választmányt is tájékoztatnia kell (Cstv. 49. (2) bekezdés). A Kúria álláspontja szerint nem vehető figyelembe a Cstv. 49/A. (5) bekezdése és 49/B. (7) bekezdése esetén a felszámoló által hivatkozott menekülési érték a becsérték meghatározásakor. A menekülési érték az ingatlanértékelés során megállapított olyan érték, melyen az ingatlan a kötelezett nemfizetése esetén kényszerértékesítés során viszonylag rövid időn belül értékesíthető. Jóllehet a Cstv.49. (2) bekezdése szerint a felszámolónak az értékesítést 100 napon belül meg kell kezdenie, de a felszámolási eljárásban nincs a viszonylag rövid időn belüli értékesítési kényszer, a Cstv. 52. (2) bekezdése a felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével írja elő a felszámolási zárómérleg elkészítésének kötelezettségét. Az előzőekben írtak szerint tehát a felszámoló sikertelen értékesítés esetén a becsérték alatt is meghatározhatja az irányárat, azonban ha a zálogjogosult hitelező nem a rendes értékesítési eljárás során (pályázat, árverés) vásárol - ahol a beszámítás kizárt, tehát a vételárat meg kell fizetnie -, hanem a beszámítási lehetőség érvényesítésével szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát, akkor számolnia kell azzal, hogy a becsértéken kell a vagyontárgyat megvásárolnia, s ehhez képest élhet beszámítási jogával. Ha a hitelező vásárolni kíván alacsonyabb áron, akkor azt megteheti a felszámoló által meghirdetett nyilvános értékesítésen. Amennyiben azonban a Cstv. 49/A. (5) bekezdése, illetve a 49/B. (7) bekezdése alapján beszámítással kívánja egészben vagy részben rendezni a vételárat, akkor a csökkentett vételár nem vehető figyelembe, kétszeres kedvezményre ugyanis nem tarthat igényt A beszámítással kapcsolatos kérdések A Kúria a Gfv.VII /2013/4. számú határozatban kifejtett álláspontja szerint téves az a jogértelmezés, hogy a Cstv. 49/A. (5) bekezdés első mondatában a rptk (1) bekezdésére történt hivatkozás nem a hitelezői igények kielégítésének sorrendjére vonatkozik, ezért a tulajdont szerző zálogjogosultnak a szerződéskötést követően az értékesítés és állagmegóvás költségét, díját, valamint a vételár és a követelések közötti különbözetet kell csak megfizetnie, a rangsorban őt megelőző zálogjogosult hitelező igénye kielégítésére nem köteles. A Cstv. ugyanis nem tartalmaz szabályt arra vonatkozóan, hogy a zálogjogosultak kielégítési sorrendje a Ptk-ban meghatározott kielégítési rendtől eltérő lenne, sőt a zálogjogosult hitelezők kielégítésének rendjét tartalmazó Cstv. 49/D., és 57. (1) bekezdés b) pontja kiemelik, hogy a Ptk. kielégítési sorrendjét a zálogtárgyból való kielégítés során be kell tartani. Téves az az álláspont, hogy az adásvételi lehetőséggel élő zálogjogosult hitelezőt a

5 zálogjog bejegyzésének sorrendjében megelőző hitelezők elveszítsék a zálogjoggal biztosított kielégítési elsőbbségüket a vagyontárgyból pusztán azért, mert egy mögöttük álló zálogjogosult meg kívánja vásárolni az ingatlant beszámítással. Különösen azért nem lehet másként értékelni a rendelkezést, mert egy hitelező csak a vagyontárgy értéke erejéig minősül biztosított követeléssel rendelkező hitelezőnek. Ha a vagyontárgyat megvásárló zálogjogosult hitelező csak második, vagy harmadik (stb.) helyi zálogjogosult, követelése csak addig minősül biztosítottnak, ameddig az őt megelőző hitelezők igényén felül a vagyontárgy értéke még az ő követelésére is kiterjed. Beszámítani is csak azt a követelését (követelésrészét) jogosult, amely biztosított, azaz a vagyontárgy értéke azt még fedezi (az előtte álló hitelezők követelésén felül), mert csak ilyen összegű követelés erejéig minősül zálogjoggal biztosított hitelezőnek. A Kúria álláspontja szerint egyebekben azért nem tartalmazza a Cstv. 49/A. (5) bekezdése a tulajdont szerző zálogjogosult kötelezettségei között az őt megelőző zálogjogosultak igénye kielégítésének kötelezettségét, mert ez a Ptk. szabályaiból következik [rptk.256. (1) bekezdése, új Ptk. 5:118-5:122. ]. Az adásvételi lehetőséggel élő zálogjogosultnak tehát a vételár és a követelése közötti különbözet címén meg kell fizetnie: a.) a költségeket és a felszámoló díját, ezen felül b.) az őt megelőző zálogjogosultak privilegizált igényét (tőke, ügyleti kamat, költség), valamint, ha a vagyontárgy értéke meghaladja az így kifizetett összegeket és az általa beszámított hitelezői igényt, akkor c.) a vagyontárgy értékéből még fennmaradó részt is. A zálogjoggal biztosított követelés késedelmi kamatának besorolásával kapcsolatban a Kúria a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X /2009/4. számú döntésében kifejtett álláspontját tartotta fenn, kimondva, hogy a zálogjoggal biztosított követelések kielégítését tartalmazó Cstv. 49/D. -a a kielégítési rangsor része, ezért a késedelmi kamat, késedelmi pótlék, pótlék és bírság jogcímeken fennálló követeléseket függetlenül attól, hogy milyen tőkekövetelés alapján keletkeztek, milyen módon biztosították a tőkétől elkülönítve a Cstv. 57. (1) bekezdés g) pontjába kell sorolni. 3. A felszámolás és végrehajtás viszonya 3.1. A zálogtárgy végrehajtó általi értékesítése esetén a hitelező poziciója A Cstv. 38. (1) bekezdése kimondja, hogy az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. A Kúriának a Gfv.VII /2013/4. számú ügyben abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy amennyiben a végrehajtás során már értékesítésre került a zálogtárgy, és helyébe pénzösszeg került, akkor a kiutalást megelőzően megindult felszámolásban a zálogjoggal biztosított követelés hitelezőjét privilegizált kielégítés illeti-e meg, a Cstv. 49/D. -a alapján jogosult-e a végrehajtótól átvett összeg tekintetében a felszámolási költségeket megelőző kifizetésre.

6 A Kúria ebben az ügyben azt az álláspontot foglalta el, hogy ebben az esetben a hitelező privilegizált hitelezőnek minősül. A felszámoló álláspontja, mely szerint a zálogtárgynak fizikailag is meg kell lennie a felszámolás kezdő időpontjában ahhoz, hogy a hitelező követelését zálogjoggal biztosított igényként lehessen figyelembe venni, szintén helytálló. A jelen eljárásban vizsgált esetben azonban a végrehajtási eljárásban a zálogtárgy helyébe az érte kapott pénzösszeg lépett, amely a felszámolás kezdő időpontjában a végrehajtónál megvolt, s azt a felszámoló részére át is adta. Figyelemmel a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (rptk.) 251. (1) bekezdésében és a ában írtakra, a zálogtárgyból befolyt pénzösszeg elsődlegesen a zálogjogosult kielégítését szolgálja. A jogosult zálogjogból fakadó kielégítési elsőbbségi joga nem szűnik meg a zálogtárgy végrehajtó által történt értékesítésével, csak akkor, ha a végrehajtás során a befolyt összegből a zálogjogosult igényét egészben vagy részben kielégítették. Miután a végrehajtási eljárásban a vagyon felosztására nem került sor a felszámolás megindulása miatt, a fennmaradt kielégítési elsőbbségi jog a zálogtárgy értékesítéséből befolyt összegre vonatkozóan a jogosultat megilleti a Cstv. 49/D. -a alapján, ha hitelezővé vált a felszámolási eljárásban A felszámoló díjának megállapítása végrehajtói értékesítés esetén A következő eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a Cstv. 49/D. (1) bekezdése alapján joga van-e a felszámolónak a felszámolói díjat érvényesíteni a végrehajtótól átvett pénzösszeggel szemben. A konkrét ügyben az eljárás megindításakor hatályban volt Cstv. 49/D. (1) bekezdése a felszámoló által történő értékesítéshez, illetve zálogjoggal biztosított követelés esetén a követelés behajtásához kötötte azt a lehetőséget, hogy a befolyt összegből a felszámoló a nettó vételár, illetve a behajtott összeg 5%-ának megfelelő mértékű felszámolói díjat levonhasson. A Kúria álláspontja szerint a felszámoló a végrehajtótól átvett összeggel szemben közvetlenül nem érvényesítheti a felszámolói díjat, mert részéről nem történt értékesítés és zálogjoggal biztosított követelés behajtása sem. A zálogtárgy értékesítését a végrehajtó végezte, a felszámoló csak a végrehajtóval szembeni követelést érvényesítette tőle kapta meg az összeget -, ezért a felszámolói díjat csak a Cstv. 57. (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási költségként, az általános szabályok szerint (59. (1) bekezdése) számolva érvényesítheti az adós vagyonával szemben. 4. Az értékesítés költsége fogalom értelmezése 4.1. A beruházások elszámolása A Cstv. 49/D. (1) bekezdése értelmében a zálogtárgy értékesítése esetén a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségeit (követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből a behajtás költségeit), valamint a nettó vételár (a követelés behajtásából származó bevétel) 5%-ának megfelelő mértékű felszámolói díjat vonhatja le, a fennmaradó összeget pedig haladéktalanul az értékesített zálogtárgyat terhelő, zálogjoggal biztosított követelés (tőke, szerződéses kamat, költségek) kielégítésére köteles fordítani, több jogosult esetén a Ptk. 5:118-5:122. -ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével.

7 A szigorú szabályok ellenére kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor a felszámoló kénytelen kisebb- nagyobb beruházást eszközölni ahhoz, hogy a vagyontárgy értékesíthető legyen. A Kúria Gfv.VII /2013/5 számú döntésében kiterjesztő értelmezést elfogadva kimondta, hogy a felszámolónak lehetősége van arra, hogy az adós tulajdonát képező ingatlanon végzett, a karbantartás, állagmegóvás körét meghaladó munkálatokkal kapcsolatos ráfordításokat - ha a zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesítése ezek hiányában nem lehetséges - a Cstv. 49/D. (1) bekezdése szerinti költségként elszámolja, ha azok az ingatlan forgalmi értékét növelték, s ekként az értékesítési árban megjelentek, vagyis a magasabb vételár révén a hitelezők is többhöz jutnak. Ebbe a körbe beletartozik - a beruházás fogalmát tágan értelmezve - az is, hogy a felszámoló bizonyos vagyontárgyat megvásárol, s az így felmerült kiadások ugyancsak elszámolhatóak a Cstv. 49/D. (1) bekezdése szerinti költségként. Célszerű ilyen esetben a viták elkerülése érdekében a zálogjogosult hitelezőkkel a kiadások körét előzetesen egyeztetni A zálogjogosult kielégítése más bevételből Nagyon érdekes jogkérdésben foglalt állást a Kúria a Gfv. VII /2014/10 számú határozatában. Egy 2005-ben indult felszámolási eljárásban a zálogjoggal biztosított követeléssel rendelkező hitelező bejelentette az igényét. A hitelező a követelését ingatlant terhelő jelzálogjoggal biztosította és az adós teljes vagyonára vagyont terhelő zálogjogot kötött ki a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőző 1 évvel. A felszámolás kezdő időpontja előtt a hitelező a hitelszerződést felmondta, felhívta az adóst tartozása megfizetésére. A felszámoló a hitelező követelését a Cstv. 57. (1) bekezdés b) pontjában vette nyilvántartásba azzal, hogy az akkor hatályos szabályozás szerint a hitelező ún. régi zálogjoga alapján a befolyt vételár költségekkel csökkentett 50 %-át kizárólag a hitelezőnek kell kifizetni. A felszámolás során történt értékesítést követően a hitelező részleges kielégítést kapott, majd a felszámoló tájékoztatta, hogy a vagyont terhelő zálogjoga alapján neki járó összeget azért nem fizette ki számára, mert azt a felszámoló által folytatott termelésbe visszaforgatta. A hitelező ez ellen a tájékoztatás ellen nem nyújtott be kifogást. A felszámoló által végzett termelő tevékenység azonban veszteséges volt, ezért annak végleges befejezését követően a zálogjogos hitelező Cstv. 49/D. (1) bekezdése alapján ki nem elégített követelésére nem maradt pénz. A felszámolási eljárás tartama alatt nagy összegű adóvisszatérítésre vált jogosulttá az adós, melyből befolyt összegből a felszámoló a ki nem elégített, Cstv. 49/D. (1) bekezdése szerinti követelést fizette ki. Ezt sérelmezve nyújtott be kifogást az egyik felszámolási költség követeléssel rendelkező hitelező. A jogerős végzésben a bíróság a kifogásnak helyt adott és arra kötelezte a felszámolót, hogy a zálogjogosult hitelezőnek (jogutódának) már kifizetett összeg visszaszerzése érdekében járjon el. Az volt az álláspontja, hogy a vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelés esetén a zálogjog azokra a vagyontárgyakra áll fenn, amelyek a zálogjoggal biztosított szerződés megszűnésének (felmondásának) időpontjában az adós tulajdonában állnak. A megszűnést követően a tulajdonába kerülő vagyontárgyakra a zálogjog már nem terjed ki. A zálogjoggal biztosított követelés jogosultját a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételárból kell kifizetni, ha erre nem kerül sor, akkor az adóshoz utóbb, más forrásból befolyó összegből a zálogjogosult hitelező igénye nem egyenlíthető ki.

8 A felszámoló, és a zálogjogosult hitelező, mint beavatkozó felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva a kifogást elutasította. A vagyont terhelő zálogjog részletes elemzését követően kifejtette, hogy ha a biztosított jogviszonyból eredő követelés már korábban lejárttá vált, akkor a kielégítés megnyílta időpontjában meglévő vagyontárgyakon áll fenn a zálogjog. Ha a felszámolás tette a követelést lejárttá, akkor csak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő vagyontárgyak értékét lehet figyelembe venni a vagyont terhelő zálogjoggal rendelkező zálogjogosult követelésének kielégítésénél. Ebből következően, amennyiben a felszámoló az adós olyan vagyontárgyát értékesíti a Cstv a alapján, amelyen a vagyont terhelő zálogjog fennállt, a befolyt vételár a Cstv. 49/D. (1) bekezdése értelmében elsősorban a vagyont terhelő zálogjog jogosultjának a kielégítésére kell, hogy szolgáljon. Amennyiben azonban az adós a továbbfolytatott termelésben felhasználta azokat az ingóságait (alapanyag, készlet), amelyen a vagyont terhelő zálogjog fennállt, a hitelező kielégítési igénye nem az egyes megtermelt vagyontárgyak értékesítésekor, hanem a vagyon teljes terjedelmében, vagy nagyobb részletében történő értékesítése után készített közbenső mérleghez, vagy zárómérleghez készített szöveges jelentésben részletezett elszámolás alapján, a bíróság határozatával válik esedékessé. Csak így állapítható meg ugyanis az, hogy az értékesített termékek létrehozásához milyen arányban használtak fel olyan alapanyagokat, amelyeken a hitelezőnek vagyont terhelő zálogjoga állt fenn. Az elszámolás alapjául a felszámolás kezdő időpontjában meglévő, vagyont terhelő zálogjoggal terhelt vagyontárgyak értéke szolgál. A Cstv. 49/D. (1) bekezdése szerint főszabályként a zálogtárgy vételárából kizárólag a zálogjoggal biztosított követelés egyenlíthető ki, tehát elsődlegesen abból kell a követelést kielégíteni. Ha a felszámoló a zálogjoggal biztosított követeléssel rendelkező hitelező kifejezett előzetes hozzájárulása nélkül a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételárat nem a mindenki mást megelőző kielégítésre jogosult régi zálogjogos követelés kifizetésére használta fel, és utóbb az adós más zálogjoggal nem terhelt vagyontárgyának értékesítéséből, követelésének behajtásából valamilyen összeg befolyik, a régi zálogjoggal rendelkező hitelező jogosult ebből a neki járó, ki nem egyenlített összeg erejéig kielégítést kapni. Ebből következően nem csak a zálogtárgy értékesítéséből befolyt bevételből, hanem addig a bevétel összegig, illetve annak 50 %-áig illeti meg a zálogjogosult hitelezőt a privilegizált pozíció. Ez a Cstv. szigorú kielégítési sorrendre vonatkozó szabályából következik. Ez a jog független attól, hogy az értékesítést követően a kifizetésre a felszámolási eljárás tartama alatt mikor kerül sor, figyelemmel arra is, hogy az eljárásban alkalmazandó Cstv. 49/D. (1) bekezdése nem tartalmaz konkrét határidőt a zálogjogosult részére történő kifizetésre. 5. A többségi befolyással rendelkező tag fogalma, a biztosított követelés keletkezésének időpontja A Cstv. 49/D. (5) bekezdésének az első mondata úgy rendelkezik, hogy a gazdálkodó szervezet többségi befolyással (rptk. 685/B. ) rendelkező tagja (részvényese) van kizárva a privilegizált kielégítés jogából. A gyakorlatban abban a kérdésben merült fel vita, hogy miként kell a többségi befolyás mértékét megállapítani. A Kúria a Gfv.VII /2013/7.számú ügyben úgy foglalt állást, hogy a Cstv. 49/D. (5) bekezdése

9 azzal, hogy a Ptk.685/B. -ára utal a többségi befolyás meghatározása körében, nem csak a közvetlen tagokat, hanem - a meghatározó befolyás megfogalmazásával, amely a többségi befolyás egyik formája - a közvetett tagsági jogokkal rendelkezőket is ki kívánta zárni a privilegizált kielégítés jogából. Ezzel ellentétes álláspont esetén a tagnak csupán egy másik, általa teljes mértékben ellenőrzött társaságot kellene közbeiktatnia az adós és maga közé ahhoz, hogy a zálogjogát (privilegizált kielégítését) érvényesíteni tudja az adóssal szemben. A többségi befolyással rendelkező tag fogalmába ezért beletartoznak nem csak a közvetlen, hanem a közvetett tagsági jogokkal rendelkező személyek is, figyelemmel a rptk. 685/B. (3) bekezdésében foglaltakra. A fenti ügyben releváns második jogkérdés az volt, hogy a Cstv. 49/D. (5) bekezdése szerinti feltétel, mely szerint a zálogjoggal biztosított követelés a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet bekövetkeztét követően keletkezett, hogyan értendő, ha időben elválik egymástól a követelés és a biztosíték létrejötte. A Kúria álláspontja szerint a Cstv.49/D. kizárólag csak a biztosított követelések felszámolási eljárás során történő besorolásáról, kielégítéséről rendelkezik. E rendelkezés szempontjából tehát nem az a lényeges, hogy a követelés maga mikor keletkezett, hanem az, hogy mikor vált biztosítotti követeléssé. 6. Az esedékesség fogalma a felszámolási költségnek minősülő munkavállalói követeléseknél Egy stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezet felszámolása esetén ahol közel ezer dolgozónak mondtak fel felmerült az a jogkérdés, hogy miként kell értelmezni a Cstv. 58. (1) bekezdésének esedékesség fogalmát. A hitelezők szélesebb körének érdekeit is szem előtt tartva, a felszámolás megindulásának következtében tömegesen megszűnő munkaviszonyokból eredő, felszámolási költségek közé sorolt munkabérigényeket egységében kell-e szemlélni és amennyiben nem elegendő az adós vagyona az ebbe a csoportba sorolt tartozások teljes kifizetésére, a hitelezők között arányosan kell-e szétosztani a fedezetül szolgáló összeget, vagy pedig csak az anyagi jogi szabályokat figyelembe véve kell a kifizetést teljesíteni. Az nem vitatott, hogy a Cstv. 57. (1) bekezdés a) pontjába sorolt felszámolási költségek kielégítése között, amelyeket a (2) bekezdés részletez, nincs a törvény által meghatározott sorrendiség. A jogalkotó feltehetően abból indult ki, hogy a felszámolási költségek kielégítésére az adós vagyonának elegendőnek kell lennie, ha viszont nem elég, akkor az egyszerűsített felszámolás szabályai szerint kell az eljárást befejezni [Cstv. 63/B..]. Csak két esetben biztosította a jogalkotó a ki nem elégített felszámolási költségek (részleges) megtérítését: a Bérgarancia Alapról szóló évi XVI. törvény módosított szabályai szerint a munkabéreket bizonyos korlátok között a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatással lehet kiegyenlíteni, valamint a felszámoló díját attól függően, hogy milyen módon fejeződik be a felszámolási eljárás különböző számlákról lehet kifizetni, végső soron azonban az állam azok kielégítéséért korlátozott felelősséget vállal [Cstv. 59. (3)-(5) bek.]. Az adott esetben az adósnak van meghatározott összegű vagyona, amelyből a munkavállalók részleges kielégítésére sor kerülhet, azonban a meglévő összeg nem elegendő valamennyi, a munkaviszony felszámolás megindulása miatt történt megszűnése folytán keletkezett munkavállalói követelés teljes kielégítésére.

10 Az ítélőtábla a jogerős végzésben kifejtette, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek esetén a vizsgált körben nincsenek az általános eljárásokra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések, s a jogszabályi rendelkezés egy jogalanyra történő eltérő alkalmazása a törvény előtti egyenlőséget, a jogállam alapjait sértené. Ezért önmagában nincs jelentősége annak, hogy az adóst a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette, illetve, hogy valójában hány munkavállalót érint a felülvizsgálati eljárás eredménye. A Kúria a Gfv.VII /2014/5. számú határozatában azonban kifejtette, a vitatott jogkérdés megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az eljárásban még alkalmazandó, a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 5. -a szerint a munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, s a követelmény megtartása nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével vagy csorbításával ahogy arra a felszámoló a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott. Az Alaptörvény 28. cikkében található a bírói jogértelmezés kereteit meghatározó alapelv értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelõ, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A felszámolás megindulásával a gazdasági tevékenység ésszerű befejezése során a felszámolónak meg kell szüntetnie a munkavállalók munkaviszonyát (Cstv. 46. (2) bekezdés és 47. (5) bekezdés). A munkavállalókkal kötött megállapodásokból, illetve a munkajog speciális szabályaiból következően a felszámoló egységes, a munkavállalók egy csoportjára irányuló döntésének a folyamatos végrehajtása folytán (a munkavállalók ABC sorrendben történt értesítése, illetve az eltérő felmondási időtartamok következtében) a munkaviszonyok különböző időpontban szűnhettek meg, s ebből eredően az adóssal szemben más és más időpontban váltak anyagi jogi szempontból esedékessé az ugyanazon döntés megvalósításán alapuló, a munkaviszony megszüntetéséből eredő követelések. A Kúria álláspontja szerint a felszámolónak a dolgozók munkaviszonyának megszüntetése iránti intézkedése gyakorlati megvalósításának időtartama, illetve az Mt. rendelkezései, vagy egyéb akadályozó körülmények (például a felmondás kézbesítésének elhúzódása), nem változtatnak azon a tényen, hogy egy felszámolói intézkedésről, és annak a következményeiről van szó. Ezért az egy felszámolói intézkedésen alapuló munkavállalói követeléseket, az Alaptörvény idézett rendelkezéseiből és az Mt. szabályaiból következően, egységben kell kezelni. A józan ésszel, a közjóval, a jogszabály erkölcsös céljának követelményével lenne ellentétes az az értelmezés, amelynek eredményeként egy munkavállaló azért nem jutna kielégítéshez az adós vagyonából, mert hátrább található nevének kezdőbetűje az ABC-ben és ezért később kapta kézhez a munkaviszonya megszüntetéséről szóló okiratot, vagy hosszabb ideje állt munkaviszonyban az adósnál, ebből következően csak később szűnt meg a munkaviszonya, és ezért vált anyagi jogilag később esedékessé az adóssal szembeni követelése. A Kúria jogértelmezése szerint tehát az egy felszámolói intézkedésből eredő, és a felszámolási költségek között nyilvántartott munkavállalói igények függetlenül attól, hogy ténylegesen mikor váltak anyagi jogi szempontból esedékessé a Cstv. 58. (1) bekezdése értelmezése szempontjából egy időpontban esedékessé váltnak minősülnek. (Megjegyzi azonban a Kúria,. nem vonhatók be ebbe a csoportba azok a munkaviszonyból eredő követelések, amelyek még a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkeztek, mert azok

11 nem a felszámoló munkaviszony megszüntetése iránti tevékenységének eredményeként jöttek létre.) A Legfelsőbb Bíróság BH számú eseti döntésében kifejtett álláspontját, mely szerint az azonos időpontban esedékessé váló felszámolási költségeket az esedékességkor a követelések arányában kell felosztani, a Kúria fenntartja, tehát a felszámolónak az adós rendelkezésre álló vagyonát a fenti értelemben vett azonos esedékességű hitelezői igények között követelésarányosan kell felosztania. 7. Csődegyezségben vállalt kötelezettség megszűnése A Kúriának a Gfv.VII /2013/6. sz alatt hozott végzésében iránymutatást kellett adnia abban a kérdésben, hogy a csődegyezség jóváhagyásával mi lesz az elengedett követelések sorsa, illetve az hogyan hat ki a dologi zálogkötelezett tűrési kötelezettségére. A Kúria elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a Cstv. szabályait is figyelembe véve megszünteti-e a csődegyezség jóváhagyása, illetve a jogerősen jóváhagyott csődegyezség alapján történt teljesítés a személyes adós által a hitelezővel kötött szerződésben vállalt kötelezettséget. A jogerősen jóváhagyott csődegyezség hatálya alatt a hitelező a csődegyezséget kötött adóstól valóban csak a csődegyezségben megállapított és az adóst annak alapján terhelő összeget követelheti. Az adóssal szemben a csődegyezség nem teljesítése miatt utóbb esetleg meginduló felszámolási eljárásban azonban a hitelező bejelentheti a korábbi csődeljárásban bejelentett, elismert vagy nem vitatott azt a követelését, amely nem térült meg (Cstv. 28. (3) bekezdés). A Cstv-nek ebből a rendelkezéséből egyértelműen megállapítható, hogy a hitelezők követelése a csődegyezség jóváhagyásával kötelmi jogi szempontból nem szűnik meg, csak az egyezségben meghatározott összegen felüli követelésük adóssal szembeni érvényesíthetőségének a joga szűnik meg. Ebből eredően az egyezségben meghatározott összegen felüli követelés behajtása érdekében a hitelezők nem érvényesíthetik az adóssal szemben a biztosítékaikat sem. Amint azt a Kúria a Pfv.VII /2012/8. számú határozatában is kifejtette, ha a Cstv. szabályainak megfelelően létrejött kényszeregyezséget az adós az abban foglaltak szerint teljesíti, akkor a kötelezettsége teljesítettnek minősül akkor is, ha a csődegyezségben meghatározott összeg kisebb a hitelező eredeti követelésénél. Ilyen esetben a biztosítékkal rendelkező hitelező sem élhet a biztosíték nyújtotta jogosítványokkal, követelésének a szabályos csődegyezségnek megfelelően történt - kielégítésével a biztosíték is megszűnik. Figyelemmel kell lenni azonban a felszámolási eljárás speciális szabályaira is. A Cstv. 27. (2) bekezdés d) pontjának és a 28. (3) bekezdésének együttes értelmezéséből következően ugyanis a csődegyezség nem teljesítése miatt bármelyik hitelező kérelmére kezdeményezhető a felszámolási eljárás és a megindult felszámolásban a hitelező a teljes, a csődeljárásban bejelentett, ki nem egyenlített követelését érvényesítheti az adóssal szemben. A hitelező teljes követelése tehát nem szűnik meg az adóssal szemben egészen addig, amíg a csődegyezségben vállalt valamennyi kötelezettségét, valamennyi hitelezőjével szemben nem teljesítette. A Kúria jogi álláspontja szerint tehát a csődegyezségben foglalt, s annak alapján teljesített hitelezői követelés-rész a hitelezőnek történt teljesítés következtében szűnik meg. A csődegyezség folytán elengedett hitelezői követelés-rész pedig akkor és annak folytán szűnik meg, ha az adós a csődegyezséget minden tekintetben teljesítette valamennyi, a csődegyezség hatálya alá eső hitelezője felé, s ezért a Cstv. 27. (2) bekezdés d) pontja, illetve 28. (3)

12 bekezdése alapján már nem áll fenn a lehetőség ezen követelés-részek törvény szerinti érvényesítésére. A másik vizsgálandó kérdés az volt a perben, hogy a csődegyezségre tekintettel a biztosítékok érvényesíthetősége meddig áll fenn. A személyi és dologi kötelezettség szétválásakor a személyes kötelezett tartozásának mértéke erejéig köteles a dologi kötelezett tűrni, hogy a zálogtárgyból a jogosult a személyes kötelezett tartozása értékének erejéig kielégítést keressen. A Ptk (3) bekezdése a zálogtárggyal való felelősség terjedelmét ahhoz a követeléshez igazította, amelynek a biztosítékául szolgál a zálogjog. A Ptk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a zálogjog akkor szűnik meg, ha a követelés megszűnik. A fent kifejtetteknek megfelelően a hitelező követelése a csődegyezség valamennyi, csődegyezség hatálya alá tartozó hitelező követelése teljesítésének az igazolásáig a személyes kötelezett adóssal szemben nem szűnik meg, fennmarad, csak az egyezségben elengedett részében a követelés a személyes kötelezett adóssal szemben nem érvényesíthető. A dologi kötelezettel szemben azonban a személyes adós kötelezettségének megszűnéséig nincs ilyen érvényesíthetőségi korlát. A csődegyezségnek a kötelezettség megszűnéséig fennálló végrehajthatóságot korlátozó hatálya a személyes kötelezettel szembeni lejárt követelés esetén, a Cstv. szabályai szerint, a dologi kötelezettre nem hat ki, a személyes kötelezett csődeljárásának ez a kedvezménye a dologi kötelezettet nem illeti meg -, ebből következően a hitelező követelését biztosító zálogjog a követelés fennállása miatt érvényesíthető a dologi kötelezettel szemben. A dologi kötelezett felszámolási eljárásában, ha a zálogtárgy értékesítéséig a személyes kötelezett csődegyezségének a teljes terjedelmű teljesítése még nem történt meg azaz az egyezségben meghatározott kötelezettség feletti rész nem szűnt meg -, akkor a felszámolónak a hitelező kielégítésénél az eredeti követelésnek megfelelő összeget kell figyelembe vennie, és a dologi biztosíték értékesítéséből befolyt összegből a hitelezőt a Cstv. 49/D. (1) bekezdése szerint a zálogtárgy értéke erejéig haladéktalanul, annak alapján kell kielégítenie. Ha a csődegyezség teljes terjedelmű teljesítése előtt a dologi kötelezett felszámolási eljárásában a zálogtárgyat értékesítik, és az abból befolyt vételárból a Cstv. szabályai szerint a felszámoló a jogosult hitelezőt kifizeti, akkor a dologi kötelezett felszámolási eljárásában a zálogjogosult hitelezőnek már nincs további igénye. Ugyanakkor ezt a teljesítést a személyes kötelezett adós csődegyezsége teljesítésének a vizsgálatakor figyelembe kell venni. Ha azonban a csődegyezség teljes terjedelmű teljesítése nem történt meg a zálogtárgynak a dologi kötelezett felszámolásában történt értékesítéséig, akkor a zálogjogosult követelése nem csökken le. 8. A hitelezői választmánnyal kapcsolatos egyes kérdések 8.1. A hitelezői választmány és a választmányt létrehozó hitelezők A Kúria előtt folyamatban volt Gfv.VII /2014/3.sz. ügyben a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az adóssal összefonódásban álló hitelezők miként vehetnek részt a választmányban, illetve állást kellett foglalnia az egymással összefonódásban álló hitelezők által alapított választmányról. A Kúria a döntésében Cstv. fogalmainak megfelelő használata érdekében kiemelte, hogy a hitelezői választmányt létrehozó (működtető) hitelezők nem azonosak a hitelezői választmánnyal. A hitelezői választmányt a hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátása érdekében alakítják (Cstv.5/A. (1) bekezdés). A Cstv. 5/A. (5) bekezdésében foglalt egyértelmű rendelkezések alapján megállapítható, hogy a hitelezői választmány, a hitelezői

13 választmányt működtető hitelezők által maguk közül választott képviseleti csoport, legalább 3, legfeljebb 7 taggal. A Cstv. 5/A. (7) bekezdése szerint az adóssal összefonódásban álló hitelezők a választmányi tagságból vannak kizárva (hitelezői választmányt működtető hitelezőként részt vehetnek a választmány alakításában és működtetésében), a hitelezők számának megállapításakor az arány számításához - tehát figyelembe kell venni őket. A felszámoló a hitelezői igény bejelentésekor nem vizsgálhatja, hogy a hitelezők milyen kapcsolatban állnak egymással. Ha a hitelezői igény fennáll, és a nyilvántartásba vételi díjat befizették, a követelést nyilvántartásba kell vennie. A felszámolónak ugyancsak nincs lehetősége arra sem, hogy a már nyilvántartásba vett hitelezőtől engedményezéssel megszerzett követelés új jogosultjának a többi hitelezőhöz való viszonyát vizsgálja. A Cstv. 5/A. -a nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy az egymással tulajdonosi vagy egyéb kapcsolatban álló hitelezők ki lennének zárva hitelezői választmány alakításából. A törvény még az adóssal kapcsolatban álló hitelezőket is csak a választmányi tagságból zárja ki, a hitelezői választmány alakításából azonban nem A szavazatok számítása engedményezés esetében A Kúria rámutat arra is, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámoló által nyilvántartásba vett több hitelezői igény megszerzésével az azt megszerző hitelező annyi hitelezőnek minősül, ahány nyilvántartásba vett követelést megszerzett. A Cstv. 5/A. (4) bekezdése szerint ugyanis a választmány megalakításának a feltétele, hogy azt legalább a 28. (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre. Ha tehát a hitelezőként történő nyilvántartásba vételére sor került, a már nyilvántartásba vett hitelező jogutódja jogosult a hitelezői választmány létrehozásában részt venni, ezért ha több követelést is megszerzett, akkor több jogelőd nevében jár el. Ebből következően tehát nincs jelentősége annak, hogy maga, vagy a vele szoros kapcsolatban álló más szervezetek válnak jogutódaivá a bejelentett hitelezői igényeknek. A szavazat számlálásakor Cstv. 5/A. (4) bekezdésében foglaltak alapján - azt kell figyelembe venni, hogy a felszámoló eredetileg hány hitelezőt vett nyilvántartásba. Amennyiben az eredetileg nyilvántartásba vett hitelezők számának alapul vételével számított hitelezők egyharmada hozza létre a hitelezői választmányt, s ők rendelkeznek az egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával, a hitelezői választmányt szabályszerűen megalakítottnak kell tekinteni. A választmány megalakításakor azonban ügyelni kell arra, hogy a választmányban legalább 3 hitelező részt vegyen (Cstv. 5/A. (4)-(5) bekezdés), mert a törvénynek a tagság számára vonatkozó rendelkezése miatt nem alkalmazható a jogutódlással kapcsolatban az előzőekben kifejtett levezetés.

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL ERSTE BANK HUNGARY ZRT. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL ERSTE Lakáslízing Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Cégjegyzékszáma: Cg.01-10-046409

Részletesebben

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás Pályázati Hirdetmény A(z) SEDINA Kft. (cégjegyzékszám: 02-09-071721, székhely: 7623 Pécs, Rákóczi út 10.., levelezési cím: 7623 Pécs, Rákóczi út 10..), mint a(z) Kaposvári Nyomdaipari Szolgáltató Kft.

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl Letenye Város Önkormányzatának 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Letenye Város Önkormányzata a lakások és

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

I. az ingatlan adatai

I. az ingatlan adatai Tárnok Nagyközség Önkormányzata /2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152./ n y i l v á n o s p á l y á z a t o t í r k i az alábbi Tárnok Nagyközség Önkormányzata tulajdonában lévő beépítetlen ingatlan értékesítésére:

Részletesebben

SZABÁLYZAT. Kamatmentes, visszatérítendő lakáscélú kölcsön formájában kölcsönben részesíthetők:

SZABÁLYZAT. Kamatmentes, visszatérítendő lakáscélú kölcsön formájában kölcsönben részesíthetők: SZABÁLYZAT a Paksi Polgármesteri Hivatal, Paks Város Önkormányzata és Paks Város Onkormányzata által fenntartott intézmények munkavállalóinak lakáscélú munkáltatói kölcsönéről * (Egységes szerkezetben)

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

Néhány probléma a Csődtörvény 49/D alkalmazása körében

Néhány probléma a Csődtörvény 49/D alkalmazása körében A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A Néhány probléma a Csődtörvény 49/D alkalmazása körében Vitaindító a Pécsi Ítélőtábla és az illetékességi területéhez tartozó bíróságok

Részletesebben

A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban

A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Szabó Linda Zsófia A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban A haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének, keletkezésétől függetlenül meghatározó jelentősége

Részletesebben

Hírlevél. 201 2. február 1. START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

Hírlevél. 201 2. február 1. START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 201 2. február 1 Hírlevél 2012. február Hírlevél 201 2. február 2 TULAJDONOSI VAGY ÜGYVEZETŐI KEZESSÉGVÁLLALÁS, MINT LEHETSÉGES PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK A 4/2011 Kormányrendelet lehetővé tette, hogy

Részletesebben

A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási

A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Frang Éva A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási bejegyzése Az alábbiakban a ráépítés lehetséges jogkövetkezményeinek ismertetésére kerül

Részletesebben

Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak:

Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak: A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A EMLÉKEZTETŐ Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak: Dr.

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

TISZAALPÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2014.(V.05.) sz. önkormányzati rendelete. a lakáscélú helyi támogatásról

TISZAALPÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2014.(V.05.) sz. önkormányzati rendelete. a lakáscélú helyi támogatásról TISZAALPÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2014.(V.05.) sz. önkormányzati rendelete a lakáscélú helyi támogatásról A rendelet 2014. május 05-én kihirdetésre került. Dr. Menyhárt Anett

Részletesebben

Az új Ptk. szerinti kezesség a csőd- és a felszámolási eljárásokban

Az új Ptk. szerinti kezesség a csőd- és a felszámolási eljárásokban csak kft. vagy zártkörű rt. alapítható. Átalakulás, egyesülés és szétválás során a szövetkezetből kiváló tag a tagsági jogviszonyának megszűnésétől számított 5 éves jogvesztő határidő leteltéig köteles

Részletesebben

Egységes szerkezetben

Egységes szerkezetben Hatályosítás ideje: 2015. 05. 28. Egységes szerkezetbe foglalta: Pádár Gabriella Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015. (V.28.) számú rendelettel, a 17/2011.

Részletesebben

Együttműködési Megállapodás családi napközi kistérségi fenntartásban történő működtetésére

Együttműködési Megállapodás családi napközi kistérségi fenntartásban történő működtetésére Együttműködési Megállapodás családi napközi kistérségi fenntartásban történő működtetésére amely létrejött egyrészről a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (7621 Pécs, Perczel M. u. 2.) számlaszáma: 11731001-15587086,

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. január 14. Dr. Pavlek Tünde sk.

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. december 15. Szombathyné dr.

Részletesebben

I.RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1..

I.RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1.. LENGYELTÓTI VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/1994./XI.27./ számú rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről (egységes szerkezetben

Részletesebben

JUHÁSZ LÁSZLÓ. A wrongful trading (vezetői felelősség) szabályai

JUHÁSZ LÁSZLÓ. A wrongful trading (vezetői felelősség) szabályai JUHÁSZ LÁSZLÓ A wrongful trading (vezetői felelősség) szabályai Miért kell a témával foglalkozni Viszonylag új jogintézmény a magyar jogban, kb 10 éves múltra tekint vissza A gyakorló jogászok sem ismerik

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:...

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra Amely létrejött egyrészről név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) másrészről

Részletesebben

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete Kistelek Város Képviselő-testülete 9/1999. (V.25.) KT sz. rendelete a kommunális adóról (egységes szerkezetben) 1 A többször módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazása

Részletesebben

Ügytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete

Ügytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete Ügytípus megnevezése Az ügy leírása Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése A hirdetmény kifüggesztésének menete Haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak

Részletesebben

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

"A TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS

A TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS "A TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat felsőoktatási tanulmányokat folytató fiatalok számára Hajdúhadház Város Önkormányzata- Csatolandó mellékletek köre

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S IKTATÓSZÁM: 055/5583/2015. TÁRGY: AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZFOG LALKOZTATÁSI JOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉSEINEK TÖRLÉSE MELLÉKLET: E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint:

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT Kardhordó Kálmán (a volt 508-as Szakmunkásképző és Szakközépiskola 1958-tól 1996-ig tanára) ( új név: Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola) ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek

Részletesebben

Budapest-Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2004. (VI. 23.) rendelete

Budapest-Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2004. (VI. 23.) rendelete Budapest-Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2004. (VI. 23.) rendelete Budapest-Zugló Önkormányzatának tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 7/1994.(IV.26.) számú R E N D E L E T E

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 7/1994.(IV.26.) számú R E N D E L E T E EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/1994.(IV.26.) számú R E N D E L E T E Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről. (A módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben

Rokkantsági kockázatot tartalmazó részlet-kifizetésű életbiztosítás különös feltételei

Rokkantsági kockázatot tartalmazó részlet-kifizetésű életbiztosítás különös feltételei Rokkantsági kockázatot tartalmazó részlet-kifizetésű életbiztosítás különös feltételei 1. Általános rendelkezések A jelen alapbiztosítás feltételeiben nem rendezett kérdésekben az ÁB-AEGON Általános Biztosító

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet

Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet (Egységes szerkezetben a 11/2008. (III.21.) a 38/2008.(XII.30.) a 21/2009.(XII.22.), az 1/2010. (I.4.), az 1/2011.

Részletesebben

ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS. Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés

ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS. Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés amely létrejött egyrészről a PAPYRUS HUNGÁRIA Kereskedelmi Zrt. Adószám: 10840807-2-43 KSH törzsszám: 10840807-5229-114-01

Részletesebben

A pénzügyi lízingszerződésből eredő követelések érvényesítése a csőd- és felszámolási eljárásokban

A pénzügyi lízingszerződésből eredő követelések érvényesítése a csőd- és felszámolási eljárásokban Csőke Andrea -Juhász László A pénzügyi lízingszerződésből eredő követelések érvényesítése a csőd- és felszámolási eljárásokban A lízingszerződés fogalma Meg kell különböztetni a lízingügylet és a lízingszerződés

Részletesebben

Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz

Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz Melyek a munkaszüneti napok? Az Mt. tíz munkaszüneti napot sorol fel: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23.,

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

ESZI-ADOS www.algyo.hu A beérkezés dátuma: 200. Ügyintéző aláírása:

ESZI-ADOS www.algyo.hu A beérkezés dátuma: 200. Ügyintéző aláírása: 6750 Algyő, Piac tér 17. ESZI-ADOS www.algyo.hu A beérkezés dátuma: 200. Ügyintéző aláírása: ADÓSSÁGCSÖKKENTÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSE Név: Születéskori név: Születési hely, év, hó, nap:, év hó nap. Anyja

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 18/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 18/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete a helyiségek bérletéről szóló 19/2011.(V. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról Miskolc Megyei Jogú Város

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

LXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2014. április 2. A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M. 3. S z á m T á r g y O l d a l.

LXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2014. április 2. A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M. 3. S z á m T á r g y O l d a l. LXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2014. április 2. A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M 3. S z á m T á r g y O l d a l Közlemény Tájékoztató a mezőgazdasági- és az általános csekély összegű

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet 1 Kiegészítő melléklet a Balzsam Egészségpénztár i éves beszámolójához A pénztár 2001. május 5-én alakult, tevékenységét az ország egész területén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Szociálpolitikai kedvezmény és kamattámogatás

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Szociálpolitikai kedvezmény és kamattámogatás SAJTÓKÖZLEMÉNY Szociálpolitikai kedvezmény és kamattámogatás Részletek a Kormány új Otthonteremtési Programjáról A Kormány új Otthonteremtési Programjának főbb célkitűzése, hogy megállítsa a lakásépítések

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 7/2015.(IV.02.)

Részletesebben

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT.

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT. EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy mielőbb

Részletesebben

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT.

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy

Részletesebben

Szociális Munka Központ. Kérvényező/jogosult: családi ás utóneve I. A JOGOSULT ADATAI:

Szociális Munka Központ. Kérvényező/jogosult: családi ás utóneve I. A JOGOSULT ADATAI: MUNKA-, CSALÁDÜGYI ÉS SZOCIÁLIS MINISZTÉRIUM Az adatokat nyomtatott betűkkel írja be. Kitöltés előtt feltétlenül olvassa el a mellékelt útmutatót Szociális Munka Központ Érkezett: A SZOCIÁLIS MUNKA KÖZPONT

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás helyi szabályairól

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestületének

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestületének Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestületének 14/2010. (III. 19.) önkormányzati rendelete Budapest, XVIII. kerületi Önkormányzat felé lakásügyi hátralékkal rendelkező

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint:

ALAPÍTÓ OKIRAT. Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint: 1. Az alapítvány neve: Simonyi Károly Szakközépiskola és

Részletesebben

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA Frissített verzió, 2011. július A Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes adómegállapítási határozatának összefoglalója

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 11/1999. (IX.7.) KT. számú rendelete

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 11/1999. (IX.7.) KT. számú rendelete Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 11/1999. (IX.7.) KT. számú rendelete a belvíz sújtotta lakóépületek vásárlásához, újraépítéséhez és felújításához nyújtandó önkormányzati támogatásról

Részletesebben

M E G B Í Z Á S I S Z E R Z Ő D É S É S C S A T L A K O Z Á S I N Y I L A T K O Z A T (KÜLFÖLDI TÁRSAS VÁLALKOZÁSOK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE)

M E G B Í Z Á S I S Z E R Z Ő D É S É S C S A T L A K O Z Á S I N Y I L A T K O Z A T (KÜLFÖLDI TÁRSAS VÁLALKOZÁSOK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE) M E G B Í Z Á S I S Z E R Z Ő D É S É S C S A T L A K O Z Á S I N Y I L A T K O Z A T (KÜLFÖLDI TÁRSAS VÁLALKOZÁSOK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE) mely létrejött egyrészről DHANVANTARI Kereskedelmi és

Részletesebben

MAMS Csoportos személybiztosítási értesítő 2009. január 01.- 2009. december 31. időszakra

MAMS Csoportos személybiztosítási értesítő 2009. január 01.- 2009. december 31. időszakra MAMS Csoportos személybiztosítási értesítő 2009. január 01.- 2009. december 31. időszakra I. Szerződő: Magyar Motorsport Szövetség (MAMS) 1143 Budapest Istvánmezei út 1-3. Biztosítottak: Díjfizetők: Kedvezményezettek:

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi. törvény

TERVEZET. 2012. évi. törvény 2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

Nagyecsed Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testület. 19 /1995.(XII.01.)KT. számú. r e n d e l e t e

Nagyecsed Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testület. 19 /1995.(XII.01.)KT. számú. r e n d e l e t e Nagyecsed Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testület 19 /1995.(XII.01.)KT. számú r e n d e l e t e Önkormányzati lakások elidegenítésének szabályairól (egységes szerkezetben a módosító 20/1996. (VIII.6.)

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE 2 A TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE 2 A TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE 2 A TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL A 17/1999. (V. 13.) 3, A 33/2000. (X. 24.) 4, A 42/2000.

Részletesebben

M E G B Í Z Á S I S Z E R Z Ő D É S É S C S A T L A K O Z Á S I N Y I L A T K O Z A T (KÜLFÖLDI MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE)

M E G B Í Z Á S I S Z E R Z Ő D É S É S C S A T L A K O Z Á S I N Y I L A T K O Z A T (KÜLFÖLDI MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE) M E G B Í Z Á S I S Z E R Z Ő D É S É S C S A T L A K O Z Á S I N Y I L A T K O Z A T (KÜLFÖLDI MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE) mely létrejött egyrészről DHANVANTARI Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást?

Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást? http://gyorugyved.hu FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS A Cstv. 1. (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

Kamat Hozam - Árfolyam

Kamat Hozam - Árfolyam Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének

Részletesebben

Szállítási szerződés a. Fővárosi Vízművek Zrt. és a. Getronics Magyarország Kft., 99999 Informatika Kft., M&S Informatikai Zrt.,

Szállítási szerződés a. Fővárosi Vízművek Zrt. és a. Getronics Magyarország Kft., 99999 Informatika Kft., M&S Informatikai Zrt., Szállítási szerződ a a Getronics Magyarország Kft., 99999 Informatika Kft., M&S Informatikai Zrt., NET 54 Üzleti Kommunikáció Kft. között A KEF által megkötött KM0101NETH11 számú keretmegállapodás alapján

Részletesebben

Magánszemélyek kommunális adója

Magánszemélyek kommunális adója 5/2000. (XI.20.) sz. Önkormányzati rendelet a helyi adókról (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A Pusztazámor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a központi állami költségvetéstől független

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

Társasági adó 2013. évi változásai

Társasági adó 2013. évi változásai Társasági adó 2013. évi változásai a 2012. évi CLXXVIII. törvény alapján S. Csizmazia György könyvvizsgáló, okleveles adószakértő MKVK OK Kft. FOGALMI VÁLTOZÁSOK 1 Bejelentett immateriális jószág 4. 5/a.

Részletesebben

Nemzeti Eszközkezelő Zrt. TÁJÉKOZTATÓ

Nemzeti Eszközkezelő Zrt. TÁJÉKOZTATÓ TÁJÉKOZTATÓ a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvényről I) A NET programra vonatkozó jogszabály:

Részletesebben

Egyes szociális ellátásokról szóló 24/2003. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Egyes szociális ellátásokról szóló 24/2003. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról 1 Jászapáti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (IV.11.) önkormányzati rendelet Egyes szociális ellátásokról szóló 24/2003. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Jászapáti Város

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás Pályázati Hirdetmény A(z) Yplon Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-461424, székhely: 1025 Budapest, Csévi út 11.., levelezési cím: 1025 Budapest, Csévi út 11..), mint a(z) ARABUS Kft. f.a (cégjegyzékszám: 13

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére

Salgótarján Megyei Jogú Város. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Iktatószám: 9693/2014. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére Tisztelt Közgyűlés! A Salgótarján

Részletesebben

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A

Részletesebben

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 57. számú iránymutatása a közjegyzői pénzletétről

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 57. számú iránymutatása a közjegyzői pénzletétről A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 57. számú iránymutatása a közjegyzői pénzletétről A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. - ában, valamint a közjegyzői

Részletesebben

Ingatlan adásvételi előszerződés

Ingatlan adásvételi előszerződés 1 Ingatlan adásvételi előszerződés építés alatt álló ingatlanra, tulajdonjog fenntartásával és foglaló kikötésével Ingatlan adásvételi előszerződés 1. Eladó családi és utóneve: születési családi és utóneve:.

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

Paks Város Önkormányzati Képviselő-testületének 24/2007. (XII. 28.) számú önkormányzati rendelete. A helyi adókról * Általános rendelkezések

Paks Város Önkormányzati Képviselő-testületének 24/2007. (XII. 28.) számú önkormányzati rendelete. A helyi adókról * Általános rendelkezések Paks Város Önkormányzati Képviselő-testületének 24/2007. (XII. 28.) számú önkormányzati rendelete A helyi adókról * I. Általános rendelkezések 1. Paks Város Önkormányzata a helyi adókról szóló módosított

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 49/2008. (IX. 30.) RENDELETE 1 EGYES HELYI ADÓKRÓL

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 49/2008. (IX. 30.) RENDELETE 1 EGYES HELYI ADÓKRÓL ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 49/2008. (IX. 30.) RENDELETE 1 EGYES HELYI ADÓKRÓL A 47/2010. (IX. 8.) 2, AZ 50/2010. (XI. 2.) 3, AZ 57/2010. (XII. 17.) 4, AZ 1/2011. (I. 31.) 5, A

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

Döntést hozza: Szociális Bizottság

Döntést hozza: Szociális Bizottság Lakásfenntartási támogatás Leírás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Szarvas Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S IKTATÓSZÁM: 0552256/2015. TÁRGY: KÖZFOGLALKOZTATÁSI JOGVI SZONYBÓL SZÁRMAZÓ BEHAJT HATATLAN KÖVETELÉSEK TÖR LÉSE MELLÉKLET: E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSE PÉNZÜGYI

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 163/2005.(VI.29.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 163/2005.(VI.29.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 163/2005.(VI.29.) számú h a t á r o z a t a A Halotti Tor Házzal kapcsolatos pályázati eljárás kiírásáról A Közgyűlés A Halotti Tor Ház vállalkozói forrásból

Részletesebben

Ár: 3.735 Ft+Áfa/év. Ár: 7.485 Ft+Áfa/év

Ár: 3.735 Ft+Áfa/év. Ár: 7.485 Ft+Áfa/év HOSZT ITYU-125 125MB web tárterület, 125Mb e-mail tárterület, Ár: 3.735 Ft+Áfa/év ITYU-250 250MB web tárterület, 250Mb e-mail tárterület, Ár: 7.485 Ft+Áfa/év ITYU-500 500MB web tárterület, 500Mb e-mail

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Kazincbarcika Város Önkormányzatának 14/2010. (IV. 16.) számú rendelete önkormányzati tulajdonú lakótelek megvásárlásának támogatásáról

Kazincbarcika Város Önkormányzatának 14/2010. (IV. 16.) számú rendelete önkormányzati tulajdonú lakótelek megvásárlásának támogatásáról Kazincbarcika Város Önkormányzatának 14/2010. (IV. 16.) számú rendelete önkormányzati tulajdonú lakótelek megvásárlásának támogatásáról Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére 3324-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére Tárgy: A 2412 hrsz-ú ingatlan értékesítése az ipari területből Az előterjesztést

Részletesebben

J a v a s l a t az önkormányzati tulajdonú, Ózd, Somsály út 10. szám alatti ingatlan 16/64-ed tulajdoni hányadának értékesítésére

J a v a s l a t az önkormányzati tulajdonú, Ózd, Somsály út 10. szám alatti ingatlan 16/64-ed tulajdoni hányadának értékesítésére J a v a s l a t az önkormányzati tulajdonú, Ózd, Somsály út 10. szám alatti ingatlan 16/64-ed tulajdoni hányadának értékesítésére Ó z d, 2015. május Előterjesztő:Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési

Részletesebben

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/1994.(I.19.) számú rendelete és a módosításáról szóló 17/2003.(XII.24.) kt. sz.; 7/2004. (IV.28.) kt. sz. rendelete A vállalkozók kommunális adójáról. (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

(1) Lakas es nem lakas eeljara szolgal6 helyiseg elidegenitesre torteno kijeloleserol a kepviselotestiilet

(1) Lakas es nem lakas eeljara szolgal6 helyiseg elidegenitesre torteno kijeloleserol a kepviselotestiilet Sajoszentpeter Varosi Onkormanyzat Kepviselo-testiiletenek 32/2011.( XII.19.) onkormanyzati rendelete az onkormanyzati tulajdonban levo lakasok es helyisegek elidegeniteserol (egyseges szerkezetben a 18/2013.(IX.09.)

Részletesebben

Kérelem méltányossági elbírálásához magánszemély részére

Kérelem méltányossági elbírálásához magánszemély részére ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Kérelem méltányossági elbírálásához magánszemély részére Kérelem magánszemély részére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

Részletesebben