Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései."

Átírás

1

2 Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála szeptember 14 Budapest

3 Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a személyeknek a gyűjtőkategóriája, akik házasságkötés nélkül élnek együtt, valamiféle közös életvitelre rendezkednek be. Az elmúlt évtizedekben töretlen ennek a lazább együttélési formának az elterjedése, a fiatalabb generációk közötti népszerűsége, természetesen a házasságkötések rovására. A évi V. törvény (későbbiekben Ptk.) polgári jogi jogviszonyaink teljeskörű, XXI. századi követelményeknek megfelelő szabályozó-rendszere, mely kódex-jellegű törvénykönyvvel szemben alapvető követelmény, hogy egy-egy jogilag szabályozott életviszony rendezését összefoglalóan, szerkezetében is áttekinthetően tartalmazza. Az élettársi életközösség kötetlenebb párkapcsolati jellegéből adódóan a felek együvé tartozásának széles skáláját jeleníti meg. A klasszikus családi modelltől a külföldön dolgozó, és havonta, két havonta hazalátogató élettárs egyre gyakrabb feltűnéséig sokféle együttélési szokás és sajátos párkapcsolati forma is kialakul. Az egyre nagyobb arányban jelentkező élettársi kapcsolat jogszabályi hátterét illetően is úgy a társadalom, mint a jogalkalmazók széles tábora részéről érthető követelményként fogalmazódott meg e sokarcú jogintézmény szabályainak az új kódexben történő egységes megalkotása, mely - a jogalkotási folyamat egyik legvitatottabb részeként - nem járt eredménnyel. I. A szabályozás előzményei. Az évi IV. törvénynek (későbbiekben régi Ptk. ) a kihirdetésekor megállapított szövege nem tartalmazott rendelkezéseket e jogintézményre nézve. Az 1977-es törvénymódosításig az élettársak vagyoni viszonyait a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának az utóbb a 369-es állásfoglalással módosított 94. sz. állásfoglalása rendezte. Ennek értelmében családi jellegű társadalmi viszonyok nemcsak házastársak, hanem olyan különnemű személyek között is létrejöhetnek, akik házasságkötés nélkül élnek együtt. Az állásfoglalás deklarálta, hogy gyakorta ezek az együttélések tisztes keretek között évtizedekig fennállnak, melyből gyermekek származnak, akik a társadalom számára értékes polgárokká válnak. Ugyanakkor az állásfoglalás kiemelte, hogy a jogrendszer nem biztosíthat a házastársakéval azonos jogvédelmet az élettársak számára, ezzel is deklarálva, hogy nem tekinti a házassággal egyenértékű társadalmi viszonynak ezt a társadalmi jelenséget. Különbségként jelentkezett, hogy az

4 élettársaknál nem merülhetett fel a névviselés, az élettársi tartás kérdése, valamint a törvényes örökléshez való jog sem. Már ekkor megfogalmazást nyert, hogy az élettársak vagyoni viszonyainak a rendezésénél nem lehet kiterjesztően értelmezni az évi IV. törvény (a későbbiekben Csjt. ) 27. -ban foglalt rendelkezéseket. Az iránymutatás értelmében tilos analógiát használni a két eltérő társadalmi viszony rendezésénél. Összességében a kollégiumi állásfoglalás a polgári jogi társaságéhoz hasonló módon látta szabályozhatónak az élettársak vagyoni viszonyait, megfelelő jelentőséget tulajdonítva a méltányos rendezésnek. Magának a kezdeti jogintézménynek a szabályozására is, mint a polgári jogi társaság egyik speciális formájaként került sor. Az 1970-es években mindinkább megfogalmazódott az igény az élettársak érdekeinek a törvényes védelmére. Ebből kiindulva az 1977-es Ptk.- módosítással, a régi Ptk ban rögzítetten törvényi rangra emelkedett a szabályozás, mely a közös háztartásban élők vagyoni viszonyai alcímmel szerepelt. Már a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásaival szabályozott időszakban is megjelent az a lényegében napjainkig, a Ptk. megjelenéséig töretlen álláspont, miszerint az élettársakat a szerzett vagyontárgyakra egymással szemben dologi jogi igény illeti meg, továbbá, hogy az ilyen irányú kérelmek rendezésénél adott esetben - megfelelően értékelni kell a gyermekneveléssel, és a háztartás vezetésével végzett munkát is. Az élettársi életközösség törvényi definícióját nézve, az a társas együttélés volt ilyennek minősíthető, mely többnyire nemi kapcsolatot feltételezett, továbbá azt, hogy a felek egymást a mindennapi életben megfelelően támogatták, vagyoni ügyeiket bizonyos fokig közösen intézték, és a keresményüket is általában közös céljaikra fordították. A közös háztartás vezetése is olyan kívánalomként jelentkezett már a kezdeti szabályozásnál, mely szükséges volt az élettársi jogviszony megállapításához azonban ez is tágan értelmezhető kereteket jelentett már az as, 1970-es évek bírói gyakorlatát tekintve is. Újabb változást jelentett a törvényi szabályozást érintően az Alkotmánybíróság 14/1995. (III. 13. ) AB határozata, mely szerint a régi Ptk. 578/G. (1). bekezdése első mondatából a nőre és a férfire vonatkozó utalás alkotmányellenes. Ezt követően az egynemű személyek kapcsolatára is alkalmazhatóvá vált a törvényi rendelkezés.

5 A évi V. törvény elfogadásáig tehát összességében igen szűkszavú törvényi definíció szabályozta az élettársak vagyonjogi helyzetét, míg az egyéb életviszonyaik semmilyen szinten nem nyertek szabályozást. A régi Ptk. 578/G. (1) bekezdése alapján az élettársak az együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. A régi Ptk. 685/A. -a alapján az élettársak ha jogszabály másként nem rendelkezik két, házasságkötés nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy. A rendszerváltozást követően a gazdasági társaságok megjelenésével lehetőség nyílt az addigi szocialista viszonyok között elképzelhetetlen nagyságú és bonyolult, sokféle vagyonelemből álló magánvagyonok létrehozására. Ezeket a változásokat sem a házassági vagyonjog, sem a régi Ptk. kötelmi szabályai közé ágyazott és a fenti szűkre szabott szabályozási kereteket jelentő törvényi rendelkezés nem tudta megfelelően követni, rendezni. Ezért a napi gyakorlatban mindkét területen megnőtt a bíró alkotta jog szerepe. Az egyre bonyolultabb cég-vagyont, vagyoni értékű jogokat is tartalmazó vagyontömegek megosztásánál nélkülözhetetlenné vált a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseinek iránymutatása a napi bírói gyakorlatban. II. Az élettársi jogviszony szabályozási keretei a kodifikációs eljárásban és az új Ptk.-ban. A Ptk. 8. könyve a záró rendelkezések értelmező szakaszai között a 8: pontjából, a közeli hozzátartozó kategóriájából hiányzik az élettárs, a 2. pontban rögzített hozzátartozónak minősül csupán, mely rendelkezés szerint az Alaptörvény ez irányú szabályait is tekintve elmondható, hogy a jogviszony megítélésében alapvető változás a korábbi szabályozást illetően nem történt. Emellett jogi értelemben terminológiai káoszról beszélhetünk. Az élettársi kapcsoltok egységes szabályozása az új Ptk.-val sem valósult meg ban egységes koncepció született a kodifikációs bizottság részéről, azonban ez nem nyert teljes elfogadást a jogalkotási folyamatban. A személyiségi jogok szabályozása mellett ezen a területen születtek a törvényjavaslattól leginkább eltérő törvényi rendelkezések. A kodifikációs bizottság eredeti koncepciója szerint a negyedik, családjogi könyvben (későbbikben Csjk.), a házasságra vonatkozó szabályozást követően került volna sor a jogterület teljes, egységes

6 rendezésére, de szűkebb joghatásokkal, mint a házasság esetében, majd a könyv végén utalás történt volna a bejegyzett élettársi kapcsolatra is. Azonban a jogalkotó akként foglalt állást, hogy az élettársi kapcsolatot alapvetően szerződésnek tekinti, ezért az élettársi életközösség definíciója, a valamennyi élettársra vonatkozó vagyonjogi szabályozás és a lakáshasználat szerződéssel történő rendezésének általános szabályai a hatodik könyvben, a kötelmi jognak az egyes szerződéseket tárgyaló részében foglalnak helyet a polgári jogi társaság és a szerződésen kívüli kártérítés szabályai között, a XXV. cím 6: 514, ai szerint. Abban az esetben, ha az élettársaknak közös gyermekük született és életközösségük időtartama legalább egy évig fennállt, a negyedik, családjogi könyv harmadik részében az élettársi kapcsolat családjogi hatásai alcím alatt az élettársi tartás, és az élettársak lakáshasználatának rendezése, a 4: 86 -tól 4:95 -ig található rendelkezések az irányadók. Ebben az esetben a jogviszony lényegében családjogi. Tehát a jogalkotó alapvetően nem ismerte el az élettársi kapcsolatot családjogi viszonynak, továbbá gyermekvállalás nélkül önmagában a huzamosabb ideig fennálló életközösségnek sem tulajdonított jelentőséget az eredeti koncepcióval szemben, mely úgy rendelkezett volna, hogy - közös gyermek hiányában is - 10 évi együttélést követően lehetőség nyílt volna törvényes öröklésre, és élettársi tartás iránti igény előterjesztésére. A jogalkotói üzenet egyértelmű. Aki tartós párkapcsolatát jogi értelemben is megnyugtatóan kívánja rendezni, (öröklés, ingatlan használat biztosítása stb. ) az kössön házasságot. A nyilvánvalóan nagyszámú, és egyre gyarapodó élettársi kapcsolatok jogi védelme gyengült az eredeti koncepcióhoz képest, főként azok járhatnak rosszul, akik több évtizedes élettársi életközösség megszakadása után tartásdíjban, öröklésben, esetleg az elhalt élettárs kizárólagos tulajdonát képező ingatlan további jogszerű használatának a lehetőségében bíznak. Sajátos helyzet alakult ki a fenti szabályozással a tekintetben is, hogy azon a jogcímen, hogy élettárs Magyarországon csak azonos nemű személyek örökölhetnek (bejegyzett élettársi kapcsolat esetén) különnemű élettárs nem. A fent vázolt egységes rendezés hiányában megszűnt annak az elvi lehetősége is, hogy a Csjk. 4: 1, 3, 4. -ban foglalt alapelvekhez bizonyos konkrét esetekben visszanyúljunk az élettársi jogviszonyok rendezésénél, ami a következetes bírói gyakorlathoz képest is visszalépést jelent, mert nem hivatkozhatunk családvédelmi, egyenjogúsági, méltányossági és a gyengébb fél védelmének elvére. A hatodik könyvben található jogszabályi helyeket alkalmazva, ennek nincsenek meg a

7 keretei, ami azért nagy probléma, mert a kötelmi könyvben foglalt rendelkezések nem deklarálják az élettársak kölcsönös támogatási és együttműködési kötelezettségét, mely a jogviszony sajátosságából adódóan nyilvánvaló. III. A élettársi kapcsolatok osztályozása. Élettárs mindenféle jelző nélkül - de facto tényleges együttélésen alapuló viszonyt jelent. Az élettársak akár azonos, akár különneműek közösen kérhetik felvételüket január 1-je óta a Kjnp., a Közjegyzői nem-peres eljárásról szóló évi XLV. törvény 36/E -a alapján az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Tehát ez sem a Ptk. által szabályozott lehetőség. Azonban a bejelentkezés önmagában nem keletkeztet élettársi viszonyt, csak vélelmet teremt az életközösség fennállásának a megállapíthatóságára. A legfontosabb ezzel kapcsolatban annak kiemelése, hogy a nyilvántartás nem hoz létre jogi státust, csak az életközösség igazolhatóságát segíti. Nem kötelező az élettársaknak felvétetni magukat a nyilvántartásba, azt egyébként közös nyilatkozattal tehetik meg, bármelyikük bejelentése pedig arra nézve, hogy az életközösségük megszűnt - nyilvántartásból való törlést von maga után. Ekként az élettársak lehetnek NYILVÁNTARTÁSSAL IGAZOLT ÉLETTÁRSAK. A rájuk vonatkozó törvényi szabályozás a fentiek szerint mindenben megegyezik a be nem jelentkező élettársakkal, akik ennek az együttélési formának a legnagyobb tömegét jelentik. A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT a évi XXIX. törvénnyel (BÉT.) nyert szabályozást. Azonos nemű személyek esetében nyújt lehetőséget kapcsolatuk elismertetésére. Nem pusztán a fentiek szerinti együttélést jelent, hanem STÁTUST eredményező párkapcsolati forma, hasonlóan a házassághoz. Az eredeti kodifikációs koncepció szerint beépítésre került volna a Ptk.-ba, a Csjk., a negyedik könyv végén látták szabályozhatónak. A Ptk. 6: 514. (1). bek. is tartalmazza, továbbá még néhány helyen az új kódex ezt a jogintézményt. A házastársakéhoz hasonló jogokat és kötelezettségeket definiál, bizonyos joghatásaiban eltér a házasságtól, pl. a névviselést, az örökbefogadás illetően. Vagyonjogi hatásai azonosak a házasságéval. A Ptk. 7 : a szerint a bejegyzett élettárs a házastárs törvényes öröklésére vonatkozó rendelkezések szerint örököl. Az elhunyt bejegyzett élettársa teljes egészében az özveggyel azonos jogi helyzetbe kerül. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik az egyik élettárs halálával, a bíróság általi bontással. A közjegyző kérelemre - a felek közös megegyezése alapján szünteti meg nem-peres eljárás keretében a bejegyzett élettársi kapcsolatot.

8 IV. Az élettársi kapcsolat létrejötte, megszűnése, joghatásai. Az élettársi kapcsolat joghatásainak vizsgálatánál ki kell térni arra, hogy az élettársi jogviszony jogkövetkezményeinek a köre nyilván korlátozottabb a házasság által keletkeztetett joghatásokhoz képest. Nincs törvényes lehetőség a névviselésre bejegyzett élettársak esetén sem, továbbá nem keletkezik apasági vélelem a regisztrált élettársakat illetően sem. Ezután is szükséges a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtétele, mely alól csupán a 2010-es év jelentett kivételt. ( ez utóbbi szabályozás a közjegyzői nyilvántartásban regisztrált élettársak esetében nyújtott törvényi lehetőséget a vélelem keletkezésére) A gyermek és a szülő jogszabályok által rögzített viszonyában nem lehet különbséget tenni a tekintetben, hogy a gyermek élettársi, avagy házastársi életközösségből született. Ezt a kérdést nyilván a gyermekek jogainak oldaláról kell megközelíteni. Ugyanakkor a szülők részéről különbség, hogy csak a házastársakat illeti meg a közös gyermekké fogadás, élettársak közösen nem fogadhatnak örökbe. Az élettársi életközösség kritériumait illetően nincs alapvető különbség a korábbi szabályozáshoz képest, azt túlnyomó részben a már ismert megszövegezéssel definiálja a Ptk. 6: 514. (1). bekezdése. Élettársi életközösség házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő két személy között jön létre, akik közül egyiknek sem áll fenn házassági életközössége, bejegyzett élettársi kapcsolata, vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat az (1). bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az életközösség létesítésével jön létre. Megszűnik a házasságkötéssel, a bejegyzett élettársi kapcsolattal, avagy akkor, amikor az életközösség véget ér. A fenti rendelkezések szerint házasság fennállhat puszta kötelékként, azonban házassági életközösség nem, amennyiben élettársi kapcsolatot vizsgálunk. A jogalkotó a fenti rendelkezésekkel deklarálta, hogy a magyar jog nem ismeri az un. szimultán életközösséget, ekként lényegében a monogámia elvét emelte törvényi rangra, azzal, hogy az egy személlyel fenntartott életközösséget az azonos neműek kapcsolataiban is irányadónak tartja. Azonban a korábbi fejezetekben taglalt - az élettársak jogviszonyainak szabályozását érintő - törvényi szabályozás kettős jellegéből adódik, hogy az életközösség törvényi definíciója a kötelmi jog

9 keretein belül nyert elhelyezést, márpedig nem lehet vitás, hogy ezek a szabályok az ember, mint természetes személy legalapvetőbb érzelmi, társadalmi viszonyait jelenítik meg, mely rendelkezéseknek a szerződések jogánál történő elhelyezése igen sajátos. További megjegyzést érdemel a témakört érintően, hogy a Ptk. egész rendszeréből adódóan egy definíciót csak egy helyen szabályoz. A Csjk., a Ptk. 4. könyve nem határozza meg az életközösség fogalmát, mellyel egyebekben a BH évi 504. eseti döntést emelte törvényi rangra a jogalkotó. A közös háztartás fenntartása, az érzelmi gazdasági közösség megléte többnyire bírói mérlegelés kérdése. Együttesen kell vizsgálni, összességében mérlegelni a felek és a tanúk előadását a per egyéb adataival az élettársi életközösség megállapíthatóságát illetően, mely az élettársi vagyonközösség megosztása iránti perek esetén több tárgyalást igénylő, adott esetben hosszas bizonyítási eljárást feltételez. ( Az élettársi vagyonközösség megosztása iránti perek általános gyakorlatát A vagyonjog aktuális kérdései bírói szemmel. című dolgozat utolsó része tartalmazza.) V. Az új élettársi vagyonjogi rendelkezések. Az új kódex teljesen más alapokra helyezi az élettársak törvényes vagyonjogi rendszerét, mint ahogyan ez a régi Ptk. 578/G. (1). bekezdése és az ezen rendelkezés alapján kialakult bírói gyakorlatból ismert, amely többnyire a házassági vagyonjogi viszonyokkal azonosan szintén vagyonösszesítő rendszert jelenített meg. Az új szabályozás lényege, hogy törvényes vagyonjogi rendszer esetén az élettársak önálló vagyonszerzők, tehát az életközösség során a bármelyikük által megszerzett aktív, vagy passzív vagyonon nem jön létre vagyonvegyülés. A Ptk. 6: a az élettársi vagyonjogi szerződést helyezi előtérbe a törvényes vagyonjogi rendszerrel szemben, mely azonos kívánalom a Ptk. 4: 34. (1). bekezdésében foglaltakkal, miszerint a jogalkotó arra kívánja ösztönözni a párkapcsolatban élőket, hogy vagyoni viszonyaikat elsősorban a diszpozitív törvényi kereteket felhasználva saját maguk határozzák meg. Ezek a szabályok az általános szerződéskötési szabadságból eredeztethetőek. Korábban az élettársak által kötött szerződés (a vagyon megosztása tárgyában kötött szerződéssel együtt) nem függött - alakszerűségét tekintve - jogszabályi rendelkezésektől és szintén szabad megállapodás tárgya volt. ( Az irányadó bírói gyakorlat szerint még ráutaló magatartással is meg lehetett osztani az élettársi közös vagyont. BH )

10 A régi Ptk. alapján az élettársi közös vagyon körében kétféle vélekedés volt, egyrészt eseti döntések deklarálták, hogy az élettársi együttélés során nem szól vélelem a közös szerzés mellett ( BDT ) az ellenérdekű fél vitatása esetén azt az arra hivatkozónak kifejezetten bizonyítania kell. Másrészt a régi Ptk. alapján a bírói gyakorlat is úgy foglalt állást, hogyha megállapítható a vagyonszerzés, úgy az is reálszerzésen alapuló, mert a közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont az élettársak. Az új szabályok szerint az élettársak mindazokat a szerződéses rendelkezéseket választhatják, amelyeket a 4. könyv VII. fejezetében foglalt un. minta-szabályok tartalmaznak, továbbá vagyonösszesítő, a házassági törvényes vagyonjogi rendszer-szerinti megállapodást is köthetnek. Sajátos ez a rendelkezés, ugyanis ha valaki vagyonösszesítő rendszert választ élettársi vagyonjogi szerződés esetén, talán elgondolkodhatna a házasságkötés lehetőségéről is, ami vagyonjogi értelemben szerződés nélkül is ugyanazzal a joghatással jár. A Ptk. 6: a az élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszert szabályozza, mely deklarálja, hogy önálló vagyonszerzők, és az életközösség megszűnése esetén bármelyikük igényelheti a másiktól az életközösség során keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Végső soron a házastársak között kiköthető közszerzeményi rendszer szabályait kell az élettársak törvényes vagyonjogi rendszerében is irányadónak tekintetni. Az új élettársi vagyonjogi rendszerrel együtt szükségszerűen módosul a gazdasági együttműködés értelmezése is. Még lazább lehet az e téren fenntartott kapcsolat a felek között, az élettársi életközösség még inkább megállapítható, mivel vagyon-elkülönítési rendszer a fő szabály. Annál is inkább kevesebb jelentősége lesz a közös gazdasági célok vizsgálatának, mert nem családjogi jogviszonyról, hanem szerződésről beszélünk. VI. Új jogintézmények az élettársi viszonyokban. A Ptk. 6:517. -a lehetőséget nyújt élettársak esetén is a lakáshasználat szerződéses rendezésére, melynek formai kritériumai ugyanazok, mint a vagyonjogi szerződésnek. Érvényességéhez közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ha tulajdonostársak, vagy bérlőtársak az élettársak akkor az arra vonatkozó jogszabályok az irányadóak. Ha csupán az egyikük rendelkezik jogcímmel az ingatlan használatára - bármilyen hosszú életközösség után - a jogcímmel nem rendelkező köteles az addig közösen használt ingatlant elhagyni( pl. a másik halála után).

11 A Ptk. 4: 92 -a a lakáshasználat bírói rendezését tartalmazza, mely a gyermektelen élettársakra is irányadó. A Ptk. 4: 93, és a 4: 94. -a az élettársi életközösség, mint családjogi jogviszony esetében rögzíti a lakáshasználatra irányadó szabályokat közös gyermek, és legalább egy éves együttélés esetén. A szabályozás hasonló a házastársak lakáshasználatának a rendezésére kodifikált Ptk. 4: aihoz, mely jogalkotói célt az vezérelte, hogy az élettársi életközösségből származó gyermekek ne kerüljenek a lakáshasználat szempontjából hátrányosabb helyzetbe, mint a házasságból született társaik. Új jogintézmény az élettársi tartás is, melyet a Ptk. 4: 86-tól 91 -áig terjedő rendelkezések tartalmaznak, melyek alkalmazhatóságának ugyanaz a kritérium rendszere, mint a lakáshasználat szabályozásának. Élettársi tartás csak akkor igényelhető, ha az életközösségből gyermek származott, és az együttélés időtartama eléri az egy évet. Szabályai szintén rokoníthatók a már ismert házastársi tartással, úgy az érdemtelenség, a rászorultság, mint annak mértéke vonatkozásában.

12 Felhasznált irodalom: - Sárközy Tamás, Gellért György, A Polgári Törvénykönyv magyarázata, Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2001., ( oldal) - Szeibert Orsolya, Petrik Ferenc, Polgári Jog Családjog (Az új Ptk. magyarázata III/IV), Budapest, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft ( oldal ) - Szeibert Orsolya, Wellman György, Polgári Jog Kötelmi Jog ( Az új Ptk. magyarázata VI./VI.) Budapest, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft ( oldal) évi IV. törvény ( régi ) Polgári Törvénykönyv (CompLex Jogtár) évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról. (Csjt. ) (CompLex Jogtár) évi XLV. törvény (Kjnp.) (CompLex Jogtár) évi XXIX. törvény (Bét.) (CompLex Jogtár) évi V. törvény, Polgári Törvénykönyv (Ptk., negyedik és hatodik könyv) (CompLex Jogtár) - BH (CompLex Jogtár) - BH (CompLex Jogtár) - BDT (CompLex Jogtár)

Régi új vagyonjog. Aktuális jogtörténet. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála

Régi új vagyonjog. Aktuális jogtörténet. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála Régi új vagyonjog Aktuális jogtörténet Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. október 2. Budapest A házastársi joghelyzet nem a másik házasfél fölött, hanem annak irányában való jog, csakúgy miként a kötelmi

Részletesebben

A Családjogi Könyv újdonságai Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék

A Családjogi Könyv újdonságai Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék A Családjogi Könyv újdonságai Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék I. ALAPELVEK 1. A házasság és család védelmének elve 2. A gyermekek érdekének védelme 3. A házastársak

Részletesebben

Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben

Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben Szakdolgozat Konzulens: Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Szerző: Fekete Zsanett

Részletesebben

Szakdolgozat. Hegedűs Adél

Szakdolgozat. Hegedűs Adél Szakdolgozat Hegedűs Adél Miskolc 2013 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Polgári jogi Tanszék A házasság és az élettársi kapcsolat elhatárolása, különös tekintettel a vagyonjogi kérdésekre Konzulens:

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM *

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Csűri Éva rendszerezését elfogadva a házastársak által egymással kötött ügyletek többfélék lehetnek: házassági vagyonjogi

Részletesebben

T/8847. számú törvényjavaslat

T/8847. számú törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/8847. számú törvényjavaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények

Részletesebben

Az élettársi kapcsolat az új Polgári Törvénykönyv tükrében

Az élettársi kapcsolat az új Polgári Törvénykönyv tükrében Reiderné Bánki Erika * Az élettársi kapcsolat az új Polgári Törvénykönyv tükrében 1. A család fogalmának változása Ha az élettársi kapcsolat jogi megítélését vizsgáljuk, az első kérdés, amit tisztázni

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

IV. rész. Az élettársi kapcsolat

IV. rész. Az élettársi kapcsolat IV. rész Az élettársi kapcslat Napjaink egyik leggyakrabban vitattt jgintézménye úgy tűnik kimzdult az évtizedeken át tartó jgi szabályzatlanságból, sőt az újnnan megjelenő jgszabályk és az azk által generált

Részletesebben

1 A9. 6.3-4 2013. évi törvény

1 A9. 6.3-4 2013. évi törvény 1 A9. 6.3-4 2013. évi törvény az élettársak és a bejegyzett élettársak családi kapcsolatának törvényi elismerése érdekébe n a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáró l Az Országgyűlés

Részletesebben

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi

Részletesebben

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1. A TÖRVÉNY CÉLJA, A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Ptk. célja, szabályozási köre Ptk. 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati,

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog Polgári jog III. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog III. Az öröklési jog, A családi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...7 V. AZ ÖRÖKLÉSI JOG...9 77. Az

Részletesebben

Dr. Kenderes Andrea 2012. május 18.

Dr. Kenderes Andrea 2012. május 18. Dr. Kenderes Andrea 2012. május 18. 578/G. (1) Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Házasság joghatásai. Házastársak vagyoni viszonyai törvényes házassági vagyonjogi rendszer: vagyonközösség szerződéssel eltérően rendezhetik

Házasság joghatásai. Házastársak vagyoni viszonyai törvényes házassági vagyonjogi rendszer: vagyonközösség szerződéssel eltérően rendezhetik Házasság Partnerkapcsolatok körében a legvédettebb Alaptörvény védelme, Ptk védelme Házasság megkötése Házasság érvénytelensége Házasság felbontása házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása közös

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek A visszterhes vagyonátruházási illeték 1. Mire terjed ki a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség? 1 Ingatlannak, valamint a lentebb meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON Ha azt akarjuk, hogy az Internet tovább növekedjék, együtt kell dolgoznunk azért, hogy biztosítsuk azt, hogy a vásárlás az Interneten épp oly biztonságos legyen,

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről Tar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Tar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

A házastárs törvényes öröklésének szabályai. a régi és az új Ptk. alapján

A házastárs törvényes öröklésének szabályai. a régi és az új Ptk. alapján A házastárs törvényes öröklésének szabályai a régi és az új Ptk. alapján Szerző: dr. Tóth Krisztina Nóra bírósági titkár 2013. július Bevezető A 2014. március 15. napján hatályba lépő, a polgári törvénykönyvről

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TÜKRÉBEN

AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TÜKRÉBEN NOVOTNI ALAPÍTVÁNY A MAGÁNJOG FEJLESZTÉSÉÉRT TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓS PÁLYÁZAT AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TÜKRÉBEN THE REGULATION OF PARTNER-RELATIONSHIP IN THE NEW

Részletesebben

mint szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató),

mint szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató), KERESKEDELMI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a a jelen megállapodást továbbiakban: Megállapodás a Megállapodás feltételei szerint elfogadó (239/2009. (X.20.) IKIM rendeletben

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA WOLF THEISS HÍRLEVÉL 2016. május A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 1. ELŐTERJESZTÉS 2016. április 4.-én az Igazságügyi Miniszter egy előterjesztést nyújtott be a Kormány részére

Részletesebben

A házastársak lakáshasználatának újraszabályozása egyezségkötés után

A házastársak lakáshasználatának újraszabályozása egyezségkötés után A házastársak lakáshasználatának újraszabályozása egyezségkötés után A dolgozatomban a házastársak életközösségük megszőnése utáni idıre vonatkozó lakáshasználatának megosztásától kiindulva azt kívánom

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016.

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során

Részletesebben

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében I. BEVEZETŐ E tanulmány célja bemutatni a gazdasági társaságok

Részletesebben

Első rész ALAPRENDELKEZÉSEK

Első rész ALAPRENDELKEZÉSEK CSALÁDJOGI TÖRVÉNY (A SZK Hivatalos Közlönye, 18/2005. szám és 72/2011. - másik törvény) Első rész ALAPRENDELKEZÉSEK A törvény tartalma 1. szakasz Ez a törvény a házasságot és a házassági viszonyokat,

Részletesebben

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2011. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2011. (XII. 15.) önkormányzati rendelete Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2011. (XII. 15.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultság alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról egységes

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Kötelezettségvállalás nyt.száma: Sz-1-6696/2008 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) statisztikai számjel: 15329877-8411-311-01,

Részletesebben

A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése során mérlegelésre kerülő szempontok Szerző: Dr. Etter Kálmán

A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése során mérlegelésre kerülő szempontok Szerző: Dr. Etter Kálmán A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése során mérlegelésre kerülő szempontok Szerző: Dr. Etter Kálmán 2014. december Bevezető "jó szóval oktasd, játszani is engedd szép komoly fiadat" 1 fogalmazza

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.

Részletesebben

Kereskedelmi szerződések joga

Kereskedelmi szerződések joga BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2.

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének

Részletesebben

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről 9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS A FOGYASZTÓ ÉS A VÁLLALKOZÁS KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK SAJÁTOS SZABÁLYAI (SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, ÁSZF ) A FOGYASZTÓVÉDELMI SZEMPONTBÓL RELEVÁNS POLGÁRI JOGI

Részletesebben

K i v o n a t. Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 2015. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 2015. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből PEST MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1364 Budapest, V., Városház u. 7. Pf. 112 K i v o n a t Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 2015. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből Tárgy: a Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, igazolási és érvényesítési rendjéről szóló szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, igazolási és érvényesítési rendjéről szóló szabályzata A Pécsi Tudományegyetem kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, igazolási és érvényesítési rendjéről szóló szabályzata Pécs 2010. 2012. május 24. napjától hatályos változat PREAMBULUM...3

Részletesebben

AJÁNLÁST. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatát is.

AJÁNLÁST. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatát is. A-PBT-A-63/2013. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület dr. D-né dr. S.M. ügyvéd (xxx) által képviselt M.G-nek és M.G-nének (yyy szám alatti lakosok; a továbbiakban együttesen: Kérelmezők) az ABC Bank (zzz;

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport

Részletesebben

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S :

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S : Vagyongyarapodás lakáscélú kedvezmény Fővárosi Bíróság 1055. Budapest, Markó u. 27. 11.K. 31.800/2006/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság Kövesdy Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Kövesdy Attila

Részletesebben

ÖSZTÖNDÍJ SZERZŐDÉS. I. Előzmények

ÖSZTÖNDÍJ SZERZŐDÉS. I. Előzmények szerződés egyedi azonosítója: pályázati azonosító:. ÖSZTÖNDÍJ SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal székhely: 1088 Budapest, Múzeum u. 17., adóigazgatási azonosító

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

A garancia új törvényi szabályozása

A garancia új törvényi szabályozása 2007. HATODIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM 221 GULYÁSNÉ CSEKÕ KATALIN A garancia új törvényi szabályozása Ez a vitaindító cikk azzal a határozott szándékkal született, hogy a garancia új szabályozására tágabb kitekintésben

Részletesebben

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem Bevezetés A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem csak a tulajdoni viszonyok hiteles igazolásában, hanem az egész nemzetgazdaság működése szempontjából

Részletesebben

T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. szakasz E törvény meghatározza a bírósági jogvédelem

Részletesebben

A pályázat kiírója fenntartja jogát, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa

A pályázat kiírója fenntartja jogát, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa PÁLYÁZATI KIÍRÁS a Mezőkövesd, Illyés Gyula út 8. sz. 3/3. számú alatti, 59 m 2 alapterületű, 2 szobás egyedi cirkó-fűtéssel rendelkező, komfortos önkormányzati lakás bérbevételére 1./ A költségelven meghatározott

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS TERVEZET

BÉRLETI SZERZŐDÉS TERVEZET BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS TERVEZET (a továbbiakban: Bérleti szerződés), amely létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980 Budapest, Akácfa utca 15. Cégjegyzékszám:

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi CXLVII. törvény 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. FEJEZET

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban I. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

Házasságkötési szándék bejelentése

Házasságkötési szándék bejelentése Házasságkötési szándék bejelentése Az ügyintézéshez szükséges okmányok, nyomtatványok: - a házasulandók érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személy azonosításra szolgáló okirat) - a házasulandók

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. Kihirdetve: Magyar Közlöny 161. szám 2014. november 26., szerda 2014. évi LXXIV. törvény A személyi jövedelemadót érintő 2015. évi adótörvény változások CSALÁDI KEDVEZMÉNY,

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből:

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2014. (V. 29.) határozata:

Részletesebben

AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. AEGON MOTOR CASCO BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZAT

AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. AEGON MOTOR CASCO BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZAT AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. AEGON MOTOR CASCO BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZAT AEGON Motor Casco biztosítás szabályzat Tartalomjegyzék 1. MOTOR CASCO SZERZÔDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI... 5 1.1. A biztosítási

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. Az eljárás megindulása Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. számú ügyben 1 Előadó: dr. Garaguly István A panaszos

Részletesebben

b) a bérbeadás útján hasznosított, illetve hasznosítható nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

b) a bérbeadás útján hasznosított, illetve hasznosítható nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók. Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat képviselő-testületének./2011. (.....) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről

Részletesebben

T/3892/181. számú EGYSÉGES JAVASLAT. egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat zárószavazásához

T/3892/181. számú EGYSÉGES JAVASLAT. egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat zárószavazásához MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3892/181. számú EGYSÉGES JAVASLAT egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest,

Részletesebben

BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS

BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS A jelen bérleti szerződés (a továbbiakban: Szerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980 Budapest, Akácfa utca 15.

Részletesebben

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet: LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv

Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv Elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet a Parlament Több mint 50 évvel az ötvenes években elfogadott, majd több százszor módosított Polgári

Részletesebben

Adótörvény változások 2016.

Adótörvény változások 2016. 1 Adótörvény változások 2016. Alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze a Parlament által 2015. november 17-én megszavazott, 2016-re vonatkozó legfontosabb adótörvény módosításokat. Minimálbér, garantált bérminimum

Részletesebben

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 1. Mikor kell öröklési illetéket fizetni? Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Öröklés esetén az illetékekről

Részletesebben

A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA

A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatokról (egységes szerkezetben a pénzmosás és a terrorizmus

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

Személyi azonosító okmány száma/cg

Személyi azonosító okmány száma/cg Egyenletes törlesztésű, zárt végű, fix kamatozású, forint alapú pénzügyi lízingszerződés kárbiztosítás nélkül 1 amely létrejött egyrészről Lízingbevevő neve Készfizető kezes neve/cégneve, aki készfizető

Részletesebben

Porsche részleges körű casco szabályzat

Porsche részleges körű casco szabályzat Porsche részleges körű casco szabályzat 1 PORSCHE RÉSZLEGES KÖRŰ CASCO SZABÁLYZAT PORSCHE RÉSZLEGES KÖRŰ CASCO SZERZŐDÉS ELEMEI: Töréskárból eredő totálkár-biztosítás Elemi- és tűzkár-biztosítás Teljes

Részletesebben

Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2007. február hó 15. napján tartandó nyilvános ülésére

Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2007. február hó 15. napján tartandó nyilvános ülésére BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGU VÁROS ikt. sz.: I. 235 /2007. JEGYZŐJÉTŐL Előadó: dr. Kiss Gyula Békéscsaba, Szent István tér 7. Surányi Tiborné Mell.: rendelet-tervezet Hiv. SZ.: Postacím: 5601 Pf 112. Telefax:

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 49/2005.(XII.20.) önkormányzati rendelete a távhőszolgáltatásról

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 49/2005.(XII.20.) önkormányzati rendelete a távhőszolgáltatásról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 49/2005.(XII.20.) önkormányzati rendelete a távhőszolgáltatásról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Előterjesztő: polgármester. Tárgy: Megállapodás a Hajdúhadházi Járási Hivatal kialakításához. Melléklet: Feladatot jelent: polgármester, jegyző

Előterjesztő: polgármester. Tárgy: Megállapodás a Hajdúhadházi Járási Hivatal kialakításához. Melléklet: Feladatot jelent: polgármester, jegyző Előterjesztő: polgármester Tárgy: Megállapodás a Hajdúhadházi Járási Hivatal kialakításához Ügyiratszám: /2011. Melléklet: Feladatot jelent: polgármester, jegyző Határidő: azonnal Előterjesztést összeállította:

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u. 1.) 2 T Á R S A S

Részletesebben

Állásfoglalás a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokat bérbe vevő, nem közfeladatot ellátó személyek, cégek nevének nyilvánosságáról

Állásfoglalás a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokat bérbe vevő, nem közfeladatot ellátó személyek, cégek nevének nyilvánosságáról Állásfoglalás a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokat bérbe vevő, nem közfeladatot ellátó személyek, cégek nevének nyilvánosságáról Ügyszám: NAIH-422-5/2013/V. [...] részére Tisztelt Uram! Ön bejelentést

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS önkormányzati tulajdonú ingatlan esetén

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS önkormányzati tulajdonú ingatlan esetén EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS önkormányzati tulajdonú ingatlan esetén amely a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározott önkormányzati feladatok hatékony ellátásának céljából jött létre egyrészről

Részletesebben

A rendelet célja, alapelvei

A rendelet célja, alapelvei Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2009. (III. 27.) rendelete a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Részletesebben