Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a évi V. törvényben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a évi V. törvényben Készítette: Čertický Mário III. évfolyam Miskolc 2014

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Bevezetés I. A szerződés érvényes létrejöttének elméleti megközelítése II. Az érvénytelen szerződés és az érvénytelenség megjelenési formái III. Az érvénytelenség, mint szankció IV. Az érvénytelenség kapcsolata más jogágakkal V. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek általános megközelítése VI. Az érvénytelenség jogkövetkezményei, mint másodlagos szankció VII. A részleges érvénytelenség VIII. A hatályossá nyilvánítás IX. Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal X. A szerződés érvényessé válása a felek akaratából XI. Eredeti állapot helyreállítása A jogintézmény fejlődése A jogintézmény a Ptk. ban Az eredeti állapot helyreállításának kizártsága XII. Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése XIII. Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén XIV. Zárszó

3 Bevezetés Dolgozatom fő témája az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek a március 15-én hatályba lépő Polgári Törvénykönyv szerinti elemzése, amely alapjaiban változtatja meg az es Ptk nak érvénytelenség jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezéseit. A fő irányvonalat követve és a törvény létrejöttéhez vezető rögös úton haladva azon elméleti kérdéseket szeretném nagyító alá venni, amelyek a 2013.évi Ptk. ban megjelennek, közben azokra az eltérő szabályokra figyelemmel, amelyek nagy fordulatokat és változásokat hoznak a jogkövetkezmények bírói gyakorlatban való alkalmazásában. Az új Ptk. által a jogalkotó olyan merész, de a joggyakorlat által már megkívánt rendelkezéseket alkotott, amelyek nem csak magukban a bíróság által alkalmazható jogkövetkezményekben állnak, hanem ahogy a Ptk. Kommentárja is fogalmaz alapvetően két eltérő dogmatikai felfogás koncepciója húzódik meg mögötte. Az eltérő felfogás elsősorban abban ragadható meg, hogy a régi Ptk. eredetileg az in integrum restitútiót volt hivatott alkalmazni, mint fő érvénytelenségi jogkövetkezmény, ezzel szemben az új Ptk. a jogalap nélküli gazdagodás elvének érvényesülésére tér vissza, amely az alapvetően tulajdoni természetű restitúciós igénnyel szemben kötelmi jogi jogcímként jelenik meg az érvénytelenség jogkövetkezményeinek rendezéseiben. 1 A vizsgálódás során nagy hangsúlyt fektetek az érvénytelenség jogkövetkezményeinek elemzésére, így általánosságban véve és egyes jogkövetkezmények felvázoltatásával is egyaránt ismertetem az új Ptk. rendszerében megtalálható érvénytelenség estén alkalmazható jogkövetkezményeket. Mindeközben figyelemmel leszek a jelenleg még hatályos az akkor még Legfelsőbb Bíróság által kimunkált 1/2005 PJE határozatára, az 1/2010. (VI.28.) PK véleményre és számos egyéb egyedi esetben hozott döntésére. A még hatályos szóhasználat felveti azt a kérdést, hogy az új Ptk. hatálybalépésével a Kúria megváltoztatja e az említett PJE határozatot és véleményt, vagy hatályban tartja azokat. Nagy kérdés, hogy milyen hatással lesz az új Ptk. a bírói gyakorlatra és ez mennyire igényli majd az említett dokumentumok megváltoztatását. Mindenesetre az, hogy ezek mennyire felelnek meg az új Ptk. rendelkezéseinek az alkalmazása során dől majd el. Tekintettel arra, hogy az új Ptk. még gyakorlati alkalmazásra nem került, így hivatkozási alapul használom majd mindkettőt az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alaposabb feltárására és megértésére. Hosszas 1 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, o. 3

4 kutakodásom során több gyakorlati jogász álláspontját ismerhettem meg ebben a témában, amik nagy segítségemre voltak a terület alapos nagyító alá vételében. I. A szerződés érvényes létrejöttének elméleti megközelítése Ahhoz, hogy kellőképpen megértsük a évi V. törvényben lévő új Ptk. - a szerződés érvénytelenségére vonatkozó szabályait, azokra a kérdéskörökre is ki kell térnem, amelyek magára a szerződés érvényes létrejöttére, az érvénytelenség megjelenési formáira vonatkoznak. Az új Ptk. (továbbá Ptk.) értelmében: Ptk. 6:63. (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. ( ) (4) Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez. ( ) A fenti rendelkezésből egyértelműen kitűnik, hogy egy szerződés érvényes létrejöttéhez a szerződést megkötő felek a szerződés alanyai a szerződés tartalmában való kölcsönös és a megállapodásuk konszenzus egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződéskötés folyamatában ez azt jelenti, hogy az egyik szerződő fél a szerződés megkötésére irányuló ajánlatot tesz, amelyre vonatkozik az ajánlati kötöttség (Ptk. 6:64. ). Ha a másik fél ezt az ajánlatot teljes egészében elutasítja disszenzus állapota ebben az esetben nem jön létre szerződés. A másik lehetőség, hogy teljesen egészében elfogadja az ajánlatot ez esetben a szerződés létrejön-, vagy nem fogadja el teljes egészében, de az adott válasz nem elutasító, ezzel új ajánlatot tesz és az ő ajánlata lesz a szerződés megkötésére irányuló ajánlat (szintén ajánlati kötöttséggel), amit az eredeti ajánlattevő szintén elutasíthat, elfogadhat, vagy amire más tartalommal bíró új ajánlatot tehet. Ez a ciklus mindaddig folytatódik, amíg a végső 4

5 ajánlatot tevő fél nyilatkozatára a másik fél azzal teljes tartalmi azonosulással elfogadó nyilatkozatot tesz. 2 A rendelkezés második bekezdése értelmében a feleknek meg kell állapodniuk a szerződés érintő lényeges kérdésekben, így a jogszabály által mellőzhetetlennek tekintet elemekben, illetve azokban a kérdésekben is, amelyet bármelyik szerződést kötő fél lényegesnek tart. Ilyen megállapodás hiányában a szerződés vagy létre sem jön, vagy ha létre is jön főszabály szerint a szerződés részlegesen de akár teljesen is érvénytelennek minősülhet. Mi minősül lényeges elemnek? Elsősorban a jogszabály által lényegesnek tartott szerződési elemek, így a szerződés alanyai, a szerződés tárgya főszolgáltatás és ellenszolgáltatás valamint az egyidejűleg esedékes szolgáltatások jogosultakat megillető ideje (teljesítés ideje). Továbbá minden olyan kérdésben meg kell egyezniük a feleknek, amelyet bármelyik szerződő fél lényegesnek tekint és e nélkül akár nem is kívánja a szerződés megkötését. Miután a felek minden elemet tisztáztak, közöttük mindenre kiterjedően konszenzus van, a szerződés érvényesen létrejött. 3 II. Az érvénytelen szerződés és az érvénytelenség megjelenési formái A felek akaratából létrejött szerződés esetében is beszélhetünk érvénytelen szerződésről, mégpedig akkor, ha a szerződés valamely törvényben meghatározott oknál fogva nem képes a kívánt joghatás előidézésére. Fontos, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésének idejében kell fennállnia. A Ptk. szabályozásában változatlanul két megjelenési formája van az érvénytelenségnek, így beszélhetünk semmisségről és megtámadhatóságról. A két megjelenési forma ismertetése nem célja e tanulmánynak, így részletességgel nem térek ki a szabályozásukra illetve kérdéskörükre, de megkerülhetetlen a felvázoltatásuk. A semmisség abszolút jellegű érvénytelenséget jelent, ami azt jelenti, hogy a semmis szerződés ipso iure érvénytelen, így a törvény erejénél fogva semmilyen joghatás nem fűződhet hozzá. A semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat, de magához az érvénytelenség jogkövetkezményeinek beálltához nincs szükség külön eljárásra. A semmisséget a bíróság ex officio köteles észlelni és figyelembe venni (Ptk. 6:88. ). 4 2 Bíró György: Kötelmi jog, Miskolc, Novotni Kiadó, 2010, o., 3 Bíró György: i.m o. 4 Bíró György: i.m o., 305.o.; 2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, Hatodik könyv- Kötelmi jog 5

6 A megtámadhatóság a semmisséggel ellentétben relatív jellegű. Az érvénytelenségi ok fennállása esetén a szerződés csak akkor válik érvénytelenné, ha azt bíróság előtt a törvényben meghatározott feltételek szerint sikeresen megtámadták (Ptk. 6:89. (2) és (3) bekezdés). Sikeres megtámadás esetén viszont a semmisséggel azonos jogkövetkezményt fűz a jogalkotó a megtámadható szerződéshez, mégpedig ex tunc hatállyal érvénytelenné nyilvánítja (Ptk. 6:89. (1) bekezdés). 5 III. Az érvénytelenség, mint szankció Asztalos László A polgári jogi szankció c. tanulmányát alapul véve rendkívül érdekes megközelítésben is vizsgálhatjuk az érvénytelenséget. A polgári jogi szankciót olyan értelemben vizsgálja, amely azokhoz a magatartási szabályokhoz kapcsolódnak közvetlenül, amelyek a polgári jogban nyernek szabályozást. Ezen szankciók a magánjog fejlődése során kettéváltak anyagi jogi és eljárás jogi szankcióra. Dolgozatom témáját tekintve és a hivatkozott tanulmányt segítségül hívva, e fejezetben az érvénytelenséget, mint a polgári jogban jelentkező anyagi jogi szankciót vizsgálom. A jogalkotó által jogszabályban rögzített magatartási szabály megsértésével az adott területre vonatkozóan mi esetünkben az érvénytelenség - adott szankció kilátásba helyezésével és a jogszabálysértés megállapítását követően annak alkalmazásával, a szankció arra hivatott, hogy visszahatást nyerjen a felek között létrejött jogviszony jogszabálynak megfelelőssége vagy éppen meg nem felelőssége. A polgári jogi jogviszony keletkezéséhez szerződéshez- elsődlegesen kapcsolódó szankció az érvénytelenség. 6 Értelmezvén ezt a megközelítést arra juthatunk, hogy a Ptk. 6: : ban meghatározott érvénytelenségi okok szerződésben való megállapítása esetén a jogalkotó elsősorban azt a szankciót hivatott alkalmazni, hogy a bíróság - semmiség esetén hivatalból figyelembe véve, míg megtámadhatóság esetén sikeres megtámadás után - a szerződést érvénytelenné nyilvánítja, ami miatt abból egyik félre nézve sem származhatnak jogok és kötelezettségek. A szankcióként való minősítést abban is megnyilvánul, hogy a polgári jogban ezek jellegét tekintve nevelő, ráható, befolyásoló, 5 Bíró György: i.m. 306.o.; 2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, Hatodik könyv- Kötelmi jog 6 Asztalos László: A polgári jogi szankció, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966, 6.o.,206.o. 6

7 illetve preventív szerepet is kapnak és a feltételek milyenségétől függően ezek a hátrányok kisebb vagy nagyobb mértékben jelentkeznek. A szerepüket tekintve elsősorban arra hivatottak, hogy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott magatartási szabályok megszegése esetén megakadályozzák, hogy a jogrendnek és a jogbiztonságnak nem megfelelő jogviszonyok jöjjenek létre és ilyen jogviszonyokból származzanak a felekre nézve jogok és kötelezettségek. Az érvénytelenség megállapítása után, mint másodlagos szankció az érvénytelenség jogkövetkezményei lesz, amire a tanulmányom későbbi fejezetében térek ki. IV. Az érvénytelenség kapcsolata más jogágakkal Ha a szerződések érvénytelenségének más jogágakkal való kapcsolatát vizsgáljuk, célszerűnek mutatkozik a vizsgált tudományág olyan része felől megközelíteni, ami a jogviszonyok tárgyával foglalkozik. Egyik és talán a legfontosabb ilyen tudományterület a közgazdaság tana, ezen belül is, mint az ezzel szorosan összefüggő és ennek részeként vázolható pénzügyi jog és kereskedelmi jog kapcsolata a polgári joggal. A polgári jognak a közgazdasággal való egyik összekapcsolása úgy jöhet létre, hogy a polgári jog vagyoni jogokat rendező részét vizsgáljuk, így a polgári jog tárgyaként az áruviszonyok egyes elemi és az egyén között fennálló kapcsolatnak a jogi szabályozását kell megközelítenünk. Ez két terület szerinti megközelítést feltételez. Egyik a dologi jogi megközelítés, mint az áru és az egyén viszonyát szabályozó polgári jogi terület. 7 Összekapcsolva a piaccal a tranzakciók tárgya feletti rendelkezési jog gyakorlásának jogát jelenti. Másik szempont szerint a kötelmi jog, mint az egymástól független, mellérendelt felek között létrejövő szerződésre vonatkozó szabályok, mint az áru, termék, dolog, szolgáltatás mozgását szabályozó jogterület. A kötelmi jog és dologi jog, mint a vagyoni viszonyokat szabályozó polgári jogi jogterületek piaccal való kapcsolatát ott foghatjuk meg, hogy az itt végbemenő tranzakciók az egyes szerződések (kötelmi jog) közvetett tárgya az a dolog, szolgáltatás, áru, amely feletti rendelkezési jogot (dologi jog) kívánják a szerződő felek megváltozatni. Ahogy már erre utaltam a vizsgálódás során a jogviszonyok tárgyát olyan megközelítésben kell szemlélnünk, mint a piaci mozgások legfőbb tárgya. A társadalmi és a gazdasági fejlődés során a piac színtere lett az egyik legmeghatározóbb területe az emberi szükségletek kielégítésének. Az áru, így a szolgáltatás és a vagyontárgyak ilyen kontextusban való vizsgálata során arra jutunk, hogy a piacon végbemenő személyek 7 Juhász László: Ítélőtáblák Civilisztikai Állásfoglalásai , Miskolc, Novotni Alapitvány, 2013., o. 7

8 közötti tranzakciók jelentik a gazdasági élet motorját. A fentiekből következik Juhász László álláspontja, mellyel én is egyet értek, hogy a gazdasági tartalmát illetően minden szerződés egy olyan áruviszony, amely közvetlenül vagy közvetve, az ügyletkötők személyes szükséglete kielégítését szolgálja. Az ügyletkötés során a felek e célból vállalnak jogokat és kötelezettségeket, amelyek érvényesítését és kikényszerítését a jogalkotó meghatározott feltételek mellett bírói útra való tereléssel is biztosítja. 8 A gazdasági élet intenzitása és folyamatossága a kötelmi jogban részben a szerződési szabadsággal van biztosítva, de természetesen ez is bizonyos korlátok között. A szerződések érvénytelenségének jogintézménye olyan kivételként, korlátként jelentkezik, amely kiszűri azokat az ügyleteket, amelyekkel kapcsolatban a jogalkotó nem a szükséglet-kielégítéshez fűzi a nagyobb társadalmi érdeket, hanem a jogalkotó által érvénytelenségi okként megfogalmazott tényhez, körülményhez. Ezt az érdeket azzal védi és biztosítja, hogy az ilyen ügyletektől megtagadja a szükséglet kielégítését eredményező joghatás kiváltását. Vizsgálódásom lényege abban rejlik, hogy a bírói ítélkezés előtt nagy feladat áll abban a kérdésben, hogy mennyire köti magát a szerződés érvénytelenné nyilvánítására és jogkövetkezményeinek levonására vonatkozó rendelkezésekhez, és mennyiben hagy teret a feleknek a szerződési szabadságban megnyilvánuló szükséglet-kielégítés szabad megválasztásának, így a felek által a szerződés teljesítésével megkívánt érdekeknek. A gyakorlatban ezen érdekek teljes körű elemzését kell elvégeznie a bíróságnak, továbbá, ha egyes esetekben arra a következtetésre jut, hogy az érvénytelenség érvényesüléséhez, megállapításához az adott esetben nagyobb érdek fűződik, akkor milyen jogkövetkezményt alkalmaz és a jogkövetkezmény megválasztása, alkalmazása során milyen érdekeket vesz figyelembe. V. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek általános megközelítése az érvénytelenség szankciója mindenekelőtt azt jelenti, hogy az érvénytelenségi ok fennálltáig a szerződéshez nem fűződhetnek a felek által célzott joghatások A fent idézett Ptk. törvényjavaslatának indokolásából is kitűnik, hogy az érvénytelenséghez fűzött elsődleges joghatás az, hogy az érvénytelen szerződésnek nincs kötelem-keletkeztető hatálya, tehát a szerződésből nem keletkezik jog a szerződésben vállalt kötelezettség 8 Juhász László: i.m o. 8

9 kikényszerítésére. 9 Ez az elsődleges joghatás az, amit a bíróság semmisség esetén hivatalból, megtámadás esetén a fél erre irányuló kérelmére sikeres megtámadás esetén alkalmaz. Ez a megállapítás azonban még csak arra elegendő, hogy ténymegállapítást nyerjen a bíróság által az érvénytelenség fennállta. Ehhez képest az érvénytelenség másodlagos jogkövetkezményeinek megállapítása a bíróság külön feladata. 10 A másodlagos jogkövetkezmények vizsgálatánál azt kell megnéznünk, hogy az elsődleges jogkövetkezmény mellett milyen céllal és mi módon kívánja tovább rendezni a felek közötti érvénytelen jogviszonyt. Az érvénytelenség jogkövetkezményei elsősorban arra hivatottak, hogy az érvénytelen szerződés alapján létrejött vagyonmozgásokat visszarendezze. Ezáltal a vagyonbiztonság védelmét szem előtt tartva és a tulajdon szentségét is megerősítve a bíróság a jogkövetkezmények alkalmazása során a felek között megteremti azt a vagyoni egyensúlyt, ami a szerződéskötés megkötésekor fennállt. A Ptk. rendelkezései égisze alatt a jogalkotó megteremtette azt a biztonságot, amit a régi Ptk. már nem tudott megadni a több évtizedes társadalmi-gazdasági változások miatt, így ezek az új rendelkezések és a bírói joggyakorlatban megjelenő problémák, amik a Ptk. hatálybalépésével részben megoldódnak, már megkívánták a Ptk. létrejöttét. A tulajdon védelme abban a dologi jogi szemléletben áll, hogy az érvénytelen szerződés miatti vagyonmozgás nem eredményez tulajdonváltozást. Ezt a régi Ptk. az eredeti állapot helyreállításával rendezte, mivel ezek a restitúciós igények alapvetően tulajdoni természetűek. Mivel a felek között nincs érvényes szerződés, így nincs kötelmi jogviszony, jogcím hiányában a vagyon feletti tulajdonjog változatlanul annak a joga marad, akié az érvénytelen szerződés megkötésekor eredetileg is volt. A bíróságnak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során arra kell törekedni, hogy a vagyonviszonyok rendezése során egyik fél se kerüljön a másik féllel szemben méltánytalanul előnyösebb helyzetbe. Ezt a helyzetet pedig azzal a szubszidiárius kötelmi jogi jogcímmel rendezi, amely alapján az érvénytelenség jogkövetkezményei akkor rendezhetőek, ha a restitúciós rendezésre nincs lehetőség. Ez nem más, mint a jogalap nélküli gazdagodás kötelmi jogi jogcíme. A régi Ptk. alapvetően restitúciós igényként fogta fel az érvénytelenség rendezésére irányuló jogkövetkezményeket, bár a joggyakorlat megkívánta, de nem ismerte el a régi Ptk. értelmezésében helyesen a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazását. Ezzel 9 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, 164.o.; Princzinger Márta: A szerződések érvénytelensége, Budapest, Complex Kiadó, 2010, 361.o. 10 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, o. 9

10 szemben, ahogy már fent említésre került az új Ptk. a jogalap nélküli gazdagodás elvére támaszkodva rendezi a felek viszonyát. 11 A Polgári Törvénykönyv az érvénytelenség lényegét megragadva és jogpolitikai célját szem előtt tartva a következőképpen fogalmaz: Ptk. 6:108. [Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása] (1) Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján - az elévülés és az elbirtoklás határai között - alkalmazza. (2) A fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól a nélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kérné. (3) A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik. 6:109. [A kárveszély átszállása] Az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély a másik félre száll át. Amint azt már a fentiekben vázoltam és a Ptk. hivatkozott rendelkezés első bekezdésének első mondatából is egyértelműen kitűnik a jogalkotó elsődleges szándéka, ami az érvénytelen szerződés érvénytelenségét illeti, nem más, mint az, hogy érvénytelen szerződésből eredő jogot érvényesíteni, ez által a szerződésből eredő kötelezettséget kikényszeríteni nem lehet. A másodlagos jogkövetkezmények levonására pedig csak akkor van lehetőség, ha azt a kérelmező fél erre irányuló kérelmében a bíróságtól kéri, de mindezt csak az elévülés és az elbirtoklás korlátai között teheti. 12 A Legfelsőbb Bíróság 1/2010. (VI.28.) PK véleményének 2. pontjában szereplő mondat is e képen fogalmaz: Az érvénytelenség jogkövetkezményeit a bíróság semmisség esetén sem alkalmazhatja hivatalból, hanem mind semmisség, mind megtámadhatóság esetén e jogkövetkezmények alkalmazására csak az általános eljárásjogi szabályok szerint, vagyis csak a fél erre irányuló kérelme (keresete, viszont keresete) alapján, az elévülés és elbirtoklás korlátai között kerülhet sor. Az első fordulat azt jelenti, hogy ha a fél a kérelmében nem kéri az érvénytelen szerződés által megbomlott vagyoni viszonyok rendezését, a bíróság erre irányuló kérelem hiányában 11 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, 166.o. 12 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, 165.o. 10

11 mindössze az elsődleges joghatás levonását alkalmazza, azaz megállapítja a szerződés érvénytelenségét. Ezt deklarálja a fenti szakasz harmadik bekezdése is, amely egyértelműsíti a félnek ezt a lehetőségét is, mivel a felek ezután egyéb nem peres eszközöket is igénybe vehetnek a jogviszonyuk békés rendezése céljából. 13 Magyarázatra szorul az elévülés és az elbirtoklás, mint időmúlás hatására a jogviszonyokban beálló változások megalapozói, így az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásában is szerepet játszó jogintézmények. Az elévülés csak egyes jogkövetkezmények alkalmazására van hatással. Az elsődleges jogkövetkezmény levonását nem érinti, mivel az érvénytelenség megállapításához nem szükséges a bíróságnak a szerződés elévültségét vizsgálnia. Az elévülés relevanciája a másodlagos jogkövetkezményeknél abban mutatkozik meg, hogy az érvénytelen szerződés miatt teljesítésbe ment szolgáltatások visszakövetelésének lehetősége fenn áll-e, vagy az elévülés folytán már bíróság által nem kényszeríthető ki a szolgáltatás visszakövetelése sem. A kénytetőség megszűnése a kötelmi jellegű elszámolási igényekre vonatkoznak, mivel a restitúciós igények, tulajdoni természetüknél fogva nem évülnek el. A tulajdoni igény korlátját, mint a restitúciós igény érvényesítésének elvesztését az elbirtoklás jogintézménye alkotja. Ez a korlát vonatkozik mind az eredetileg szerződő, mind a harmadik személyre, mint az eredetileg szerződő féllel azonos szolgáltatásra nézve szerződő félre nézve beállott hangsúlyozottan személyenként vizsgálandó elbirtoklási idő esetében a restitúciós igény kikényszeríthetőségének elvesztésére. A 6:108. (3) bekezdése törvényi szintre emelte a Legfelsőbb Bíróság 1/2010. (VI.28.) PK véleményének 7. pontjában már megfogalmazott elvet, miszerint a bíróságot nem köti a fél keresetében vagy viszont keresetében kérelmezett jogkövetkezmény alkalmazása, hanem ha a bíróságnak lehetősége van másik jogkövetkezményt alkalmazni és a méltányosság követelménye is eltérő jogkövetkezmény alkalmazását kívánja meg, akkor a bíróság a kérelemben szereplő jogkövetkezménytől eltérő jogkövetkezményt is alkalmazhat. Ennek egyetlen korlátját képezi a harmadik bekezdés második fordulata, ami kimondja, hogy a bíróság azonban nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely alkalmazása ellen mindegyik fél tiltakozik. Itt kell szólni az érvénytelen szerződés miatti vagyonmozgás esetében az átadott dologban beállott károknak a viseléséről. A 6:109. értelmében a teljesítésbe ment szolgáltatásban beállott kárveszély a dolog átvevőjére (tipikusan a vevő) száll át. Ennek teljesen egyszerű magyarázata van. Mivel a Ptk. 6:122. -nak alkalmazása fogalmilag kizárt, hisz nem 13 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, o. 11

12 beszélhetünk jogszerű teljesítésről, a kárveszély viselését a jogalkotó ez úton rendezi. Ilyen rendelkezés hiányában, a felek jogi és gazdasági helyzete egyenlőtlenné válna, mivel e nélkül a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk a tulajdonosi pozíció változásának hiányában az eredeti tulajdonost terhelnék, ami értelemszerűen jelentős hátrányt és érdeksérelmet okozna. Ilyenkor felvetődhet az is, hogy az érvénytelen szerződés alapján átadott dolog a jóhiszemű tulajdonosánál (megjegyzés: a dolog tulajdonosa a saját dolgát akár el is pusztíthatja) megsemmisül. Kérdés lesz ilyenkor, hogy a megsemmisülés folytán ki viseli ennek a következményeit? Méltánytalan lenne, ha a tulajdonos viselné a kárt mivel ő már nem tarthatna igényt a szolgáltatás visszatérítésére, míg tőle visszakövetelhető lenne a másik fél szolgáltatása. Így a 6:109. értelmében a jogalkotó úgy rendezi ezt a helyzetet, hogy a dolog a másik fél veszélyére semmisül meg, és minthogy azt nem tudja ezáltal visszaszolgáltatni, ő sem élhet a visszakövetelési igényével a másik féllel szemben. Ez a szabály lényegében azt jelenti, hogy a dologszolgáltatás jogosultja nem követelheti vissza az egyébként visszatéríthető pénzszolgáltatást, ha ő a dolog véletlen elpusztulása következtében a kapott dolgot nem tudja visszaadni. 14 VI. Az érvénytelenség jogkövetkezményei, mint másodlagos szankció Az érvénytelenséghez, mint elsődleges szankcióhoz szorosan kapcsolódik, de nem szükségszerű velejárója a másodlagos jogkövetkezmények alkalmazása. Ezek a másodlagos jogkövetkezmények szankcióként való megvilágítása és ekként való alkalmazása feltételezi az érvénytelenséget. Ha az érvénytelenséget arra szűkítjük le, hogy az nem egyéb, mint a felek által kívánt joghatások kiváltása, akkor a szankcióként való megvilágítás csak a mozgás nélküli jogviszonyokra áll fenn. Ha az érvénytelen jogviszonyból már valamilyen mozgás, vagyoneltolódás történik, akár teljesítéssel, vagy ha ez lehetséges részteljesítéssel, akkor már nem elegendő kizárólagosan a célzott joghatások megtagadása. A jogalkotó ekkor kívánja meg a másodlagos szankciók alkalmazását a vagyoni viszonyok és az egyensúly helyreállítása céljából. A jogkövetkezmények alkalmazhatóságát három konjunktív feltétel határozza meg. Az első már említésre került érvénytelenség megléte, a második az érvénytelen szerződés alapján a felek vagyoni viszonyaiban történt mozgás, változás és végül a jogkövetkezmények alkalmazhatóságának feltétele. Asztalos László felfogása szerint ez utóbbi azt jelenti, hogy e szankciók alkalmazásának feltétele-e a szubjektív rendellenesség, s ennek következtében az alkalmazandó szankciók represszívnek minősülnek e, továbbá, hogy a feltételek fennállása 14 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, 166.o. 12

13 mellett a következmény a felek közötti viszonylatban vagy harmadik személy(ek) irányában jelentkeznek 15 VII. A részleges érvénytelenség Ptk. 6:114. [Részleges érvénytelenség] (1) Ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. (2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. A részleges érvénytelenség, mint főszabály abban az esetben alkalmazható, ha az érvénytelenségi ok nem a szerződés egészét, hanem csak egy meghatározott részét érinti. Ekkor két eset lehetséges. Az egyik, a rendelkezés első mondata alapján az, hogy a szerződésnek csak az a része lesz érvénytelen, amely részre az érvénytelenség megállapítható. Ennek alkalmazásához azonban az szükséges, hogy vélelmezhető legyen, hogy a felek az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna a szerződést. Ennek hiányában az egész szerződés megdől. Ez alapján a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazásához három konjuktív feltételnek kell fennállnia: az érvénytelenségi ok a szerződés egy jól elkülöníthető részére terjedjen ki, a szerződés e rész nélkül is egy érvényes egészet alkosson (tehát első fejezetben említett elemet nem tartalmaz a kieső rész), végül a szerződés az érvénytelen rész nélkül is megfelel a felek feltehető akaratának, így a nélkül is létrehozták volna a szerződést. 16 A régi Ptk. rendelkezéséhez képest jelentős eltérést mutat a feltehető szó megjelenése. Ez ugyanis azt jelenti, hogy annak eldöntése, hogy alkalmazza- e a részleges érvénytelenséget a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. Ez által a bíróság az eset összes körülményeit figyelembe véve, a szerződést komplex értékelnie kell. Állást kell foglalnia abban, hogy a szerződés az érvénytelen rész nélkül megállja e a helyét. Ha arra a megállapításra jut, hogy a 15 Asztalos László: A polgári jogi szankció, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966, 206.o. 16 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, o. 13

14 szerződés az érvénytelen rész nélkül is képes a felek által kívánt joghatás kiváltására, akkor fel kell tárnia a felek szerződéskötéskor fennálló feltehető akaratát, tehát azt, hogy ha a felek a szerződéskötéskor tudtak volna az érvénytelenségi okról, akkor az azzal érintett rész nélkül is megkötötték volna a szerződést. Mivel a bírónak a szerződéskötéskor fennálló akaratot és körülményeket kell vizsgálnia, közben természetesen figyelemmel kell lennie a per során a felek által tett nyilatkozatokra, elég nehéz döntés áll a bíró előtt ilyen hipotetikus akaratok vizsgálásánál. A részleges érvénytelenség mellőzéséhez azonban elég az, ha a bíróság megállapítja, hogy az egyik fél nem kötötte volna meg a szerződést, mivel a konszenzus megkívánja mindkét fél egybehangzó és kölcsönös akaratnyilatkozatát. Az (1) bekezdés második mondata szerint a fenti vélelem akkor dől meg, ha feltehető, hogy az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg a szerződést. Előfordulhat olyan eset is, hogy a felek a szerződésben külön kikötik, hogy az érvénytelenség a szerződésnek csak azt a részét érintik, amelyben az érvénytelenségi ok található és a felek a szerződés többi részét érvényesnek tekintik. Amennyiben a bíróság megállapításai nyomán és indokoltan alkalmazná a részleges érvénytelenséget, de a peres felek valamelyikének nem áll érdekében a részleges érvénytelenség alkalmazása neki kell bizonyítania, hogy az egész szerződésre vonatkozóan fenn áll az érvénytelenség. A részleges érvénytelenség alkalmazásakor az érvénytelen részre érvényes az elsődleges jogkövetkezmény tehát az érintett rész nem fejtheti ki a felek által abban megkívánt joghatásokat, nem származhatnak belőle jogok és kötelezettségek. Az érvénytelenség jogkövetkezményeit arra a részre kell alkalmazni, amelyben az érvénytelenségi ok található. Abban az esetben, ha az érvénytelen rész már teljesedésbe ment, az érvénytelenségre vonatkozó más jogkövetkezmények alkalmazásának helye lehet, mégpedig az eredeti állapot visszaállításának, illetve a jogalap nélküli gazdagodás pénzbeni megtérítésének is. Olyan helyzet is előfordulhat, hogy az érvénytelenségi okkal érintett szerződési rész orvosolható. Ekkor a bíróság az adott részt a lentebb ismertetésre kerülő szabályok és feltételek szerint visszamenőleges hatállyal érvényesség nyilvánítja az orvoslást követően és ekkor a szerződés még részlegesen sem lesz érvénytelen. Itt kell különbséget tennünk a két jogintézmény között. Igaz, hogy mindkettő azt hivatott elősegíteni, hogy a felek között meglévő szerződés az akaratuknak megfelelően, de a jogrendnek is megfelelve teljesedésbe menjen, ezáltal az üzleti élet mozgását ne akadályozza, 14

15 de a szerződés bíróság általi érvényessé nyilvánítása és a részleges érvénytelenség jogkövetkezményeinek egymás mellett való alkalmazása logikailag kizárt. 17 A 2006.évi III. törvény által a jogalkotó a jogrendbe a régi Ptk.-be - iktatta a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv követelményeit. E rendelkezést egy az egyben átvette és tartalmazza a Ptk. Ezen uniós jogszabály szerint nem csak az eladó által szerződésben alkalmazott tisztességtelen feltételek semmisségét kell megállapítani a fogyasztó érdekeire tekintettel, hanem azt is, hogyha e tisztességtelen kikötések nélkül a fogyasztói szerződés teljesíthető, akkor a fogyasztó érdekeire tekintettel részleges érvénytelenség megállapításával a fogyasztói szerződést teljesíteni kell. Egyértelmű, hogy mind az uniós, mind a hazai jogalkotó a fogyasztói érdekeket előtérbe helyezve (ilyen érdekek más rendelkezésekben és a joggyakorlatban is előtérbe kerülnek) szabályozza a fogyasztói szerződés érvénytelenségére vonatkozóan a jogkövetkezmények alkalmazását. 18 Érdekes kérdésként vetődik fel, hogy ez esetben alkalmazható-e a bíróság által az érvénytelen szerződés részére valamely másodlagos jogkövetkezmény? Nos, az Európai Bíróság és ezzel egyetemben és összhangban a Kúria szerint sincs mód az érvénytelen kikötés orvoslására. 19 Ezt a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 1/2010. (V.3.) számú határozatának VI. pontjában is megfogalmazta, amely a fogyasztói szerződés részévé váló általános szerződési feltételek érvénytelensége iránti közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseiről ad véleményt, hogy Nem nyilvánítható érvényessé a kikötés oly módon, hogy a bíróság a kifogásolt feltétel helyébe lépő rendelkezést határoz meg. VIII. A hatályossá nyilvánítás Hosszú idők óta a hatályossá nyilvánítás jogintézménye a bíróság által leggyakrabban alkalmazásra kerülő másodlagos érvénytelenségi jogkövetkezmény, mégis a legtöbb problémát és kételyt vetette fel a gyakorlati alkalmazása. 20 A bizonytalanság három kérdésben lelhető fel. Egyik vitára okot adó tény az, hogy a semmis szerződések főszabály szerint nem 17 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, o. 18 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, o. 19 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, 180.o.; C-618/10. számú, Banco Español ügyben hozott ítélete 20 Juhász László: Ítélőtáblák Civilisztikai Állásfoglalásai , Miskolc, Novotni Alapitvány, 2013., 195.o. 15

16 orvosolhatóak, mivel ilyen jellegű érvénytelenség esetén a jogalkotó a társadalmi érdeket előbbre helyezi, mint a felek gazdasági érdekeit. Ezek alól lehetnek kivételek. A vitát megindítók álláspontja szerint a szerződés gazdasági funkcióját helyezik előtérbe. Az álláspont képviselői nem tartják elképzelhetetlennek az olyan semmis szerződések bíróság általi orvoslását, amelyek orvoslásra alkalmasak vagy már az érvénytelenségi ok utólag valamely beállt jogi tény által el is hárult, ez által a bíróság a felek által megcélzott gazdasági hatást elősegítené. Eltérő vélemények alakultak ki abban a kérdésben is, hogy a felek akaratautonómiájába mennyire avatkozhat be a bíróság, és ha igen akkor milyen eszközökkel. Egyes álláspontok szerint a bíróság nem avatkozhat be, így a felek kizárólag maguk határozhatják meg a szerződés tartalmát, így érvénytelenségi ok fennállta esetén a szerződés érvénytelenségét kell megállapítani. Ettől eltérő álláspontok szerint a felek a szerződés teljesítésében saját érdeküket látják, így nem áll érdekükben a szerződés érvénytelenségének megállapítását. Eszerint a bíróság a felek által megcélzott joghatás kiváltása miatt a felek akaratával egyezően a szerződésbe belenyúlhat, korrigálhatja, megváltoztathatja, módosíthatja azt. Harmadik vitatott kérdéskört azon személyek képviselik, akik megkérdőjelezik azt, hogy a bíróság módosíthatja a szerződést. 21 Ez az álláspont hosszas vitára adhat alapot, így nem kívánom részletezni az eltérő álláspontokat. A Ptk. hatálybalépésével a jogalkotó e jogintézményt négy részre osztotta fel: a bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal, a szerződés érvényessé válása a felek akaratából, az eredeti állapot helyreállítása és az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése. Mindegyik jogintézménnyel szemben követelmény az, hogy a felek között álljon helyre a megbomlott értékegyensúly, amely a szerződés részben vagy egészben történő teljesítése folytán keletkezett. 22 IX. Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal Ptk. 6:110. [Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal] (1) Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha a) az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető; vagy 21 Juhász László: Ítélőtáblák Civilisztikai Állásfoglalásai , Miskolc, Novotni Alapitvány, 2013., o. 22 Juhász László: i.m o. 16

17 b) az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. (2) Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és az érvényessé nyilvánítást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna. Az évi IV. törvény óta a régi Ptk. ban az érvényessé nyilvánítás és az eredeti helyzet visszaállítása egyenrangú jogkövetkezményként kezelendő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bíróság mérlegelési jogkörébe került át annak a megállapítása, hogy mely jogkövetkezményt alkalmazza az érvénytelen szerződés másodlagos jogkövetkezményeként. Erre utal a régi Ptk. erre vonatkozó szövege is, továbbá a Legfelsőbb Bíróság 1/2010. (VI.28.) PK véleményének 5. pontja is, amely kimondja, hogy Ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ha mindkettő alkalmazható lenne, akkor a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza. Az új Polgári Törvénykönyvben a régi Ptk. -tól eltérően már nem az eredeti helyzet visszaállítása az elsődlegesen alkalmazandó másodlagos jogkövetkezmény, hanem a joggyakorlat által az idők során előtérbe helyezett és az üzleti élet által célszerűbbnek tartott bírósági érvényessé nyilvánítás ex tunc hatállyal. Természetesen fenn tartja a választási lehetőséget a két jogkövetkezmény között, de a joggyakorlat azt mutatja, hogy ha lehetséges, akkor a már létrejött vagyonmozgásokat a bíróság az üzleti életnek megfelelően rendezi. Nem utolsósorban szembetűnő, hogy a régi Ptk. hoz képest a Ptk. az érvényessé nyilvánítást előbb említi és szabályozza, mint az in integrum restitutiót. 23 Abban a kérdésben, hogy a bíróság milyen szempontok szerint választhat, mérlegelhet a két lehetséges jogkövetkezmény között az 1/2005 PJE határozat indokolásának III/3. pontja ad iránymutatást a következőképpen: Jelentősége van annak, hogy a felek a szerződést milyen mértékben teljesítették, a teljesítést követően mi lett a szolgáltatás sorsa, a szerződés folytán milyen változások következtek be a felek helyzetében. A szerződés érvényessé nyilvánítása ex tunc hatályú, tehát e jogkövetkezmény alkalmazásakor a bíróság a szerződést megkötésének időpontjától kezdve érvényessé nyilvánítja. Mivel az érvényessé nyilvánítás célja az, hogy a fennálló érdeksérelmet a bíróság kiküszöbölje a felek érdekei az elsődleges szempontok a jogkövetkezmény alkalmazásakor. 23 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, o. 17

18 Ennek során a bíróság alakítólag nyúl bele a felek közti szerződésbe, tehát módosítja azt. Az érvényessé nyilvánítás során a bíróság nem módosíthatja a szerződést az egyik fél előnyére úgy, hogy ez által a másik félnek érdeksérelmet okoz. A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében arra hivatkozva zárkózott el az érvényessé nyilvánítás elől, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti értékkülönbség rendkívül kirívó volt és az egyik fél méltányos érdeke a már teljesítésbe ment szolgáltatások restitúcióját kívánta meg (BH 1998/377.). Sőt a bíróság a szerződés tartalmát a képen sem módosíthatja, hogy az eltérjen valamelyik fél szerződési akaratától. Alapvetően a bíróság a fél szerződési akaratát ítéletével nem pótolhatja. Nem alkalmazható e jogkövetkezmény akkor sem, ha az ellen mindkét fél tiltakozik, vagy ha a felek kinyilvánított akarata is szerződéses jogviszony felszámolására irányult (BH 1998/226.). Alkalmazásának vagylagos feltételeit az első bekezdés a) és b) pontjai határozzák meg. Ennek értelmében az érvényessé nyilvánítás lehetséges, ha az érvénytelenségi ok miatt fennálló érdeksérelem kiküszöbölése lehetséges. Ennek lehetősége a felek szerződéskötési akaratát, az érvénytelenség fennállásának jellegét, a kiküszöbölés lehetőségének fenn álltát vizsgálva és ezt figyelembe véve bírósági mérlegelési jogkörbe tartozik. A másik alkalmazási lehetőség abban az esetben áll fenn, ha az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. Teljesen független a megszűnés módja az érvénytelenség e jogkövetkezményének alkalmazása tekintetében, azonban ez nem jelenti azt, hogy a bíróságnak minden esetben e jogkövetkezményt kellene alkalmaznia, mivel ezt is, mint ahogy a többit is csak a fél erre irányuló kérelmére alkalmazhatja, feltéve, ha a kért jogkövetkezmény alkalmazásától eltérően valami ok miatt e jogkövetkezményt kívánja alkalmazni, továbbá ez a felek akaratával sem ütközik. Ha a szerződés visszaható hatállyal történő érvényessé nyilvánítására ilyen okból kerül sor, akkor a bíróság döntése lényegét tekintve deklarálja ezt a megváltozott körülményt. Miután a bíróság a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánította, a szerződést úgy kell tekinteni, mintha az érvényesen jött volna létre. Ebből az következik, hogy a feleknek úgy kell teljesíteniük a szolgáltatásokat, mintha a szerződés eleve a szerződéskötés időpontjától érvényesen jött volna létre, így a szerződésszegésért is úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényesen jött volna létre (6:110. (2) bekezdés első és második fordulata) Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, 169.o. 18

19 X. A szerződés érvényessé válása a felek akaratából A jogalkotó mindeddig nem rendezte a konvalidálódás esetét külön rendelkezésben, hanem a hatályossá nyilvánítás szabályai alapján kívánta orvosolni az érvénytelen szerződés érvényessé válásának esetkörét. Az új Ptk. azonban változtat ezen. Külön rendelkezésben szabályozza helyesen azokat az esetköröket, amikor az érvénytelenség a felek akaratból szűnik meg, mert azt utólag orvosolták, vagy az érvénytelenségi ok más okból megszűnik és ezt a felek a szerződési akaratukkal megerősítik. 25 Ptk. 6:111. [A szerződés érvényessé válása a felek akaratából] (1) A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik. (2) Az érvénytelen szerződés érvényessé válása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni és az érvényessé válást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna. (3) Ha a felek az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik, és abban állapodnak meg, hogy a szerződés a jövőre nézve válik érvényessé, az addigi teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell rendezni. E jogintézmény érvényessé válásból való kiszakítását és külön rendelkezésben való szabályozásának magyarázata Darázs Lénárd Az érvényessé válás jogintézményének szükségességéről a polgári jogban című tanulmányából világosan kitűnik. E tanulmányban arról ír, hogy számos jogpolitikai, dogmatikai és praktikus érv felhozható a jogintézmény bevezetésének indokaként. Jogpolitikai és praktikus érvként mondja azt, hogy a polgári jogi szabályozás alapvető jellemzője a szerződés fenntartására irányuló törekvés, és annak teljesítése iránti igény. Ha a szerződő felek az érvénytelenségi ok nélküli szerződést teljesíteni kívánják, annak megtagadása, kikényszeríthetőségének megvonása, illetve a teljesítés szankcionálása ellentétes a polgári jog alapvető értékeivel. 26 A Ptk. t vizsgálva arra juthatunk, hogy az érvényessé válás mindenképpen aktív magatartást követel meg a felektől még akkor is, ha az érvénytelenség oka a felek erre irányuló szándékán kívüli, objektív okból már megszűnt. Első esetben a felek tudnak az 25 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, o. 26 Darázs Lénárd: Az érvényessé válás jogintézményének szükségességéről a polgári jogban, Magyar jog, 56. évf. 2009/8. szám, Cikkek, Tanulmányok, 455.o. 19

20 érvénytelenségi ok létéről, ezért olyan magatartást tanúsítanak, amivel ezt az okot kiküszöbölik. Másik esetben azonban szükség van arra, hogy a felek a szerződést megerősítsék vagy az előző fejezetben tárgyalt jogkövetkezmény alkalmazását kérjék a bíróságtól. E jogkövetkezmény alkalmazása esetén is - az előzőhöz hasonlóan a szerződést úgy kell tekinteni, mintha az a megkötésének időpontjától kezdve ex tunc - érvényesen köttetett volna meg. Ez vezethető le a második bekezdésből, amelyben megfogalmazódnak az ilyen módon érvényessé vált szerződés teljesítésére és a szerződésszegés esetére szóló szabályokra való utalás. A felek számára az a lehetőség is nyitva áll, hogy a szerződést közös megegyezéssel ex nunc hatállyal nyilvánítsák érvényessé. Ebből következik, hogy a már végbement vagyonmozgásokat a feleknek egymás között rendezniük kell. Ez esetben a jogalkotó fenntartja azt, hogy ezt a vagyoneltolódást az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával rendezze a bíróság, de természetesen a felek külön erre irányuló kérelme alapján. 27 XI. Eredeti állapot helyreállítása 1. A jogintézmény fejlődése Az in integrum restitutio, mint az érvénytelenség másodlagos jogkövetkezménye fejlődési viszonylatban nem mondható régi jogintézménynek. Maga az eredeti állapot helyreállítása már a római jogban is kifinomult szabályozásra került, de itt erről legkevésbé sem beszélhetünk a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként, mint másodlagos szankcióként. 28 Asztalos megfogalmazásában legfeljebb primitív megnyilatkozása volt a szerződési károkozásból fakadó helyreállításnak. Valós gyökereit és ilyen jellegű jogintézményként való fejlődését a kapitalista jogban kell keresnünk. A kapitalista szabályozást kutatva azt állapíthatjuk meg, hogy alapvetően célként ebben is a gazdasági viszonyok meghatározó szerepét találhatjuk. E jogban kötött ügyletek érvénytelenségének megállapítása esetén elsődleges és szükségszerű következmény az eredeti állapot helyreállítása volt. Ennek alkalmazása pedig a pandektista hagyományokon alapuló 27 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, 170.o. 28 Asztalos László: i.m o. 20

21 jogalap nélküli gazdagodás szerint történt. A kapitalista társadalmi rendszer hanyatlása során felismerték azt, hogy a restitutio nem minden esetben lehetséges. Alkalmazásának három konjunktív feltétele van. Elsődlegesen feltételezi a szerződés érvénytelenségét, ez alapján történt részben vagy egészben történő teljesítést, tehát vagyonmozgást és a teljesítés reverzibilitását. A gyakorlatban és az elméletben is e harmadik feltétel okozta a legnagyobb vitát. Eltérő álláspontokat eredményezett az a kérdés, hogy mi számít reverzibilitásnak és ennek mikor kell fennállnia? Weiss álláspontja szerint az irreverzibilitás nem szűkül le a fizikai helyre nem állíthatóságra, hanem az a célszerűtlen helyreállításra is vonatkozik. 29 A második kérdésben is két féle felfogás alakult ki. Az egyik Vékás és Solt - miszerint a reverzibilitásnak a visszakövetelés időpontjában kell fennállnia. Ez a felfogás támadható abból a szempontból, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek minden egyes hatása a szerződés megkötésének időpontjához van kötve, így ezzel indokolható a másik álláspont (vitát tűrő) helyessége miszerint a reverzibilitásnak a szerződéskötés idejében, különösen a szolgáltatás teljesítésekor kell fennállnia. 30 A Legfelsőbb Bíróság a probléma megoldására 1962-ben kiadta a 836. számú PK határozatát, melyben állást foglalt a reverzibilitás irreverzibilitás kérdésében. Ez később átszámozásra került és PK 32. szám alatt meghatározta a gyakorlatot. Az állásfoglalás kiszélesítette az eredeti állapot helyreállításának alkalmazási körét az eredetileg reverzibilis, de utólag irreverzibilissé vált dologszolgáltatásokra is azáltal, hogy kimondta: olyan esetekben, amikor a dologszolgáltatás természetbeni visszaadása valamilyen okból nem lehetséges, pénzbeni megállapítása útján is történhet az eredeti állapot helyreállítása. 31 A régi Ptk. szövege szerint évi IV. törvény az eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet. A pénzbeni megtérítés alkalmazását a bíróság a PK 32. számú állásfoglalása szerint alkalmazza. Az in integrum restitutiot csak a reverzibilis szerződésekre alkalmazta, míg az irreverzibilis szerződések orvoslására a határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítást alkalmazta. 32 A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítás alkalmazását a felek gazdasági érdekeire hivatkozva megalkotta az 1/2005 PJE határozatot, miszerint: Dologszolgáltatásra irányuló és egészben vagy részben kölcsönösen teljesített visszterhes szerződés nem orvosolható érvénytelensége esetén a szerződéskötést megelőző helyzet nem állítható vissza, ha az érvénytelen szerződés 29 Asztalos László: i.m o. 30 Asztalos László: i.m o. 31 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, 171. o. 32 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Hatodik könyv - Kötelmi jog, Budapest, Complex Kiadó, 171. o. 21

22 megkötését követően bekövetkezett gazdasági változások következtében a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke közötti egyensúly oly mértékben megbomlott, hogy a teljesített szolgáltatások visszatérítése a méltányossággal már össze nem egyeztethető értékaránytalansággal járna. Ilyen kivételes helyzet fennállása esetén a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és gondoskodik a szolgáltatások egyensúlyáról. A kodifikációs folyamatok során már a jogtudomány is hajlott, hogy az eredeti állapot helyreállítása jogkövetkezményként csak akkor legyen alkalmazható, ha a felek természetben vissza tudják szolgáltatni a kapott dolgot, és alkalmazásának feltételeként azt a Vékás Lajos által is képviselt álláspontot szorgalmazták, hogy a dologszolgáltatás a visszakövetelés időpontjában is reverzíbilis legyen. E miatt a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma meghaladottnak tekintette a PK. 32. számú állásfoglalását és a már sokat hivatkozott 1/2010. (VI.28.) PK véleményt megalkotta. Az in integrum restitutiora vonatkozó 3. pontjában kimondta, hogy Az eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet. Nem minősül az eredeti állapot helyreállításának az, ha valamelyik fél a kapott dologszolgáltatást csak annak pénzbeli egyenértéke megfizetésével tudná visszaszolgáltatni. Ezt azzal indokolta, hogy az eredeti állapot helyreállítása és a határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítás jogintézményei között felmerült elhatárolási nehézségek és jogértelmezési bizonytalanságok indokolttá teszi azt, hogy a jövőben az eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet. Ezt az indokot még az is alátámasztja, hogy a pénzbeni helyreállítás felfogása dogmatikailag sincs összhagban a Ptk. rendelekzéseivel, mivel ez egyértelműsíti a természetben való visszaszolgáltatást, ugyanis követelményként tamasztandó, hogy a visszaszolgáltatandó dolog a visszakövetelés időpontjában reverzibilis legyen A jogintézmény a Ptk. ban Ptk. 6:112. [Eredeti állapot helyreállítása] (1) Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást. A visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet. (2) Az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról. 33 A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 1/2010 PK véleménye az érvénytelenség jogkövetkezményeiről 22

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

A kötelező jogi képviselet

A kötelező jogi képviselet INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes

Részletesebben

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma Vázlat A kötelező alakiság megsértése Jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésére

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. március 3. 2016. 5. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 4/2016. (III. 1.) AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi 200

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1. A TÖRVÉNY CÉLJA, A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Ptk. célja, szabályozási köre Ptk. 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati,

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

ORTT Irodája 1088BudapestRcviczl(yu. 5. Érkezett:,."'...,,,.., 1008DEC 22. " ~.- '~G' f 'IC 1(1-

ORTT Irodája 1088BudapestRcviczl(yu. 5. Érkezett:,.'...,,,.., 1008DEC 22.  ~.- '~G' f 'IC 1(1- ~1 - -(,~ 1 C Fovárosi Ítélotábla 4.Kf.27.501/2008/5. szám ORTT Irodája 1088BudapestRcviczl(yu. 5. Érkezett:,."'...,,,.., 1008DEC 22. " ~.- '~G' f 'IC 1(1- IktatószáM:,c.;~~!.L.,,.:; : ~.:1 Mel1ékle~k:,,,..,.,,..,.,,.,;,..

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás

A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás 2013. 2. szám 87 Mihóné dr. Leitner Judit KECSKEMÉTI VÁROSI BÍRÓSÁG TITKÁRA (KECSKEMÉT) A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás 1. Bevezetés Kezdetben csak bizonyos deliktumokra korlátozódott

Részletesebben

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül ÜZLETI JOG II. 5. előad adás A szerződés érvénytelensége és hatálytalans lytalansága Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül 1 Áttekintés: I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség.

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM *

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Csűri Éva rendszerezését elfogadva a házastársak által egymással kötött ügyletek többfélék lehetnek: házassági vagyonjogi

Részletesebben

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog Polgári jog III. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog III. Az öröklési jog, A családi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...7 V. AZ ÖRÖKLÉSI JOG...9 77. Az

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az Országgyűlés előtt T/5949 számon részletes vitára bocsátásra vár az új Polgári Törvényköny javaslata 1.

Részletesebben

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nádasi-Szabó Tamás (felperesi jogtanácsos címe) jogtanácsos által képviselt KDB Bank Európa Zrt. (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) felperesnek a Dr. Rátky és Társa

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria!

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M.

Részletesebben

Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben

Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben Szakdolgozat Konzulens: Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Szerző: Fekete Zsanett

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Gazdasági Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok ÍH 2012/1/39. A vezető tisztségviselői megbízatás automatikusan nem hosszabbodik meg, ahhoz

Részletesebben

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ 1 2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ Preambulum (előszó) * A törvény és a Kárrendezési Szabályzat egészének

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

6. melléklet. Az Önkormányzati jogok bírósági védelme

6. melléklet. Az Önkormányzati jogok bírósági védelme 6. melléklet Az Önkormányzati jogok bírósági védelme I. A helyi önkormányzatiság A rendszerváltás alapvető értékei közül az egyik legjelentősebb a helyi önkormányzatok kialakítása, amely a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL A téma vizsgálatának aktualitását az adja, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.)

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása a hiánypótlás alkalmazásáról (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az elővásárlási jog egyes kérdései

Az elővásárlási jog egyes kérdései Az elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban Pusztahelyi Réka z elővásárlási jog tartalmával, gyakorlásával összefüggő, a bírói gyakorlatban felmerült problémák jelentős részére maga a gyakorlat,

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Dr. Gárdos István ügyvéd (Budapest) 1. ELŐZMÉNYEK A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Egy időben jelent meg Kovács László Milyen jogi személy is az állam? című cikke és a Legfelsőbb Bíróságnak az

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata Jelzőszám: SV-00/2000/1 Hatályos: 2016. január 1-jétől TARTALOMJEGYZÉK I. ALAPFOGALMAK... 1 II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS

Részletesebben

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank. Alábbi keresetlevelemet elsősorban sorban azoknak a devizaalapu kölcsönszerződést megkötő adósoknak ajánlom, akik már elveszítették az otthonukat. Természetesen alkalmazható azoknál is, akiknek kára nem

Részletesebben

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Dr. Vida Sándor* VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Az Európai Bíróságot számos esetben foglalkoztatta már, 1 és bizonyára még sokszor fogja foglalkoztatni

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos

Részletesebben

VITAINDÍTÓ. Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl. Márton János Orbán Balázs. 1. Bevezetõ

VITAINDÍTÓ. Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl. Márton János Orbán Balázs. 1. Bevezetõ VITAINDÍTÓ Márton János Orbán Balázs Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl 1. Bevezetõ Tanulmányunkban az RMDSZ által kidolgozott 2005-ös kisebbségi törvénytervezet elemzésére vállalkozunk. A

Részletesebben

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson Fõvárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma 1027 Budapest, Varsányi I.u.40-44. 7.G.41.775/2004/11.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fõvárosi Bíróság dr. Kovács Kázmér (1065 Budapest, Nagymezõ u. 28.) ügyvéd

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1259/2013. (VII. 24.) sz. HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1259/2013. (VII. 24.) sz. HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/10459-11/2013. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/16 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27.

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27. Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Alapszabálya 2014. május 27. Tartalomjegyzék I. fejezet... 3 A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések... 3 II. fejezet... 4 A pénztár szolgáltatásai...

Részletesebben

A Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság. eszközök bérbeadására vonatkozó. Általános Szerződési Feltételei

A Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság. eszközök bérbeadására vonatkozó. Általános Szerződési Feltételei 1 A Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság eszközök bérbeadására vonatkozó Általános Szerződési Feltételei Hatályos: 2014. július 30. napjától 2 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.1. Az Általános Szerződési Feltételek

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ KEOP 2012-4.10.0/A számú pályázat keretében 31,68 kwp csúcsteljesítményű napelemes rendszer telepítése Vép Város Önkormányzat épületeire tárgyú a közbeszerzésekről szóló 2011.

Részletesebben

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa Várnay Ernő Az Európai Bíróság ítélete a Magyarország kontra Szlovákia ügyben* Sólyom László uniós polgár és/vagy államfő? Hivatalos hivatkozás:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Bíróság 3.K.34523/2005/3 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a UPC Magyarország Kft. felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal alperes (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) ellen indított,

Részletesebben

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

Részletesebben

Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye

Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye 1 dr. Czeglédy Csaba Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye Fő jogterületem a munkajog; az ügyvédi praxisomban felmerülő jogesetekből a munkaviszony megszüntetésének gyakorlatát, a vonatkozó bírósági

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételek 2016. január 01.

Általános Üzleti Feltételek 2016. január 01. Az üzleti élet közös nyelve Az üzleti élet közös nyelve GS1 MAGYARORSZÁG Globális Azonosító és Kommunikációs Rendszereket Működtető Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Általános Üzleti

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 3.M.527/2004/9. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52.; ügyintéző: dr. Csányi Éva

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 702/A/2006 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára

Részletesebben

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Elnökének 3/2015. számú közleménye az egyezségi kísérletről

A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Elnökének 3/2015. számú közleménye az egyezségi kísérletről A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Elnökének 3/2015. számú közleménye az egyezségi kísérletről I. Bevezetés 1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

Részletesebben

MEHNAM-info / Jogjavítás. Ügykód: bizonyitekok-a-peznugyi-csalokat-bunpartolasrol-150628

MEHNAM-info / Jogjavítás. Ügykód: bizonyitekok-a-peznugyi-csalokat-bunpartolasrol-150628 MEHNAM-info / Jogjavítás Ügykód: bizonyitekok-a-peznugyi-csalokat-bunpartolasrol-150628 Magyarországon hamis törvényekkel lehetővé tett közjegyzői, ügyészi, rendőri, bírói csalás, hogy nem engednek közérdekű

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013.

DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013. DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013. TANÉV DEBRECEN 2013 1 FONTOS! A segédanyag 13. és 16. oldalán

Részletesebben

A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre

A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre Török Éva A szerződés létrehozásának egyes kérdései, különös tekintettel az értelmezésre Bevezetés A szerződési jog dinamikus jellegű folyamatában elkülönülő létszakaszok közül rendkívül fontos a megkötés

Részletesebben

Ennyi idő alatt érvényesíthetjük a munkajogi igényeket

Ennyi idő alatt érvényesíthetjük a munkajogi igényeket Ennyi idő alatt érvényesíthetjük a munkajogi igényeket A munka világában is előfordul, hogy akár munkaadói, akár munkavállalói oldalon felmerült igényt kell érvényesítenünk. Mivel az erre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 27/2003. (V. 29.) számú. r e n d e l e t e. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 27/2003. (V. 29.) számú. r e n d e l e t e. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 27/2003. (V. 29.) számú r e n d e l e t e a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés)

Részletesebben

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közbeszerzési si képzk pzés Dr. Herke Csongor egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK 2 A tulajdonjog tárgyait Minden birtokba vehető dolog Ha törvény

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok

Részletesebben

Rövid összefoglalás a munkáltató kártérítési felelősségéről a régi és a hatályos munkajogi szabályok tükrében szerző: dr. Szénási-Varga Nóra

Rövid összefoglalás a munkáltató kártérítési felelősségéről a régi és a hatályos munkajogi szabályok tükrében szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Rövid összefoglalás a munkáltató kártérítési felelősségéről a régi és a hatályos munkajogi szabályok tükrében szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016.március 20. 1. Bevezető gondolatok A kártérítési

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. január 24. 2014. 2. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 1/2014. (I. 21.) AB határozat a Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése és az Országos Választási

Részletesebben