Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben Szakdolgozat Konzulens: Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Szerző: Fekete Zsanett VZVXHT Miskolc 2016

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW INSTITUTE OF CIVILIAN SCIENCES The defense of third party s interests in marriage contracts Thesis Consultant: Dr. Tímea Barzó reader in university Made by: Zsanett Fekete VZVXHT Miskolc 2016

3 Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok... 3 I. A házassági vagyonjogi szerződés fejlődéstörténet A házassági vagyonjogi szerződés kialakulása... 5 II. A házassági vagyonjogi szerződés A házastársak vagyonjogi szerződéseiről általában A házassági vagyonjog A házassági vagyonjogi szerződés időbeli hatálya A szerződés tartalma III. Harmadik személyek védelme A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása A szerződés alakja A szerződés nyilvántartása A harmadik személlyel szembeni hatály A házastársak vagyonjogi viszonyait rendező szerződések relatív hatálytalanságának megállapítása A fedezetelvonó szerződés A fedezetelvonó és színlelt szerződés elhatárolása A fedezetelvonás feltételeinek érvényesülése a házastársak Csjt.-ben szabályozott vagyonjogi szerződéseiben A házassági vagyonjogi szerződés hatálya harmadik személlyel szemben az új Ptk. alapján A relatív hatálytalanság, mint jogkövetkezmény További hitelezővédelmi rendelkezések a CSJK-ban A hitelezőt károsító visszamenőleges hatályú rendelkezések A jogkövetkezmények, a tilos szerződés és a részleges érvénytelenség A házastársak közszerzeményi igényének fedezetelvonó jellege A házassági vagyonjogi szerződés megszűnése Összegzés

4 Felhasznált irodalom Jogszabályjegyzék Felhasznált elvi döntések, bírósági határozatok jegyzéke

5 Bevezető gondolatok Egy házasságon belül csak akkor lehet megoldani az alapvető problémákat úgymint függőség, függetlenség, erőviszonyok stb. ha a házastársak mélyen tudatában vannak, hogy a küzdelmük nem okozhatja magának a kapcsolatnak a pusztulását. (M. Scott Peck: A járatlan út) A házassági vagyonjogban egyre nagyobb jelentőséget kap a házasfelek autonómiája. A társadalmi és vagyonjogi változások számos új igényt vetettek fel a házassági vagyonjogban. A házassági vagyonjog szabályozásának alapelve, hogy mivel maga a házasság is a felek szabad akarta alapján jön létre, a házasság vagyonjogi következményeinek rendezése is a felek választása szerint történjen. A házassági vagyonjogi szerződés célja korábban az volt, hogy az esetleges válás esetén a válás anyagi következményei pontosan kiszámíthatók legyenek. Napjainkban azonban egyre gyakrabban a hitelfelvételek miatt, a hitelezők kijátszása végett kap, nagyobb jelentőséget a házassági vagyonjogi szerződés. A felek autonómiájának fontos része a szerződési szabadság. Felmerül azonban a kérdés, hogy meddig terjedhet ez a szabadság, milyen mértékben elfogadott a házastársak autonómiájának a korlátozása. Dolgozatom témája a házastársak vagyoni viszonyait rendező szerződések köre, különös tekintettel a házastársak szerződési szabadságának, harmadik személyek érdekeinek védelme érdekében történő korlátozása. A harmadik személyek érdekeinek védelme a házastársak vagyonjogi szerződéseinek egészében megfigyelhető (beszélünk szűkebb és tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésről, valamint a házastársaknak a közös vagyon megosztására irányuló szerződésiről), ezért kutatásom a házastársak szerződéses viszonyait általánosságban vizsgálja. Ez a hitelezői védelem különös hangsúlyt kapott a évi V. törvény (új Ptk.) Családjogi Könyvében a korábbi évi IV. törvényhez (Csjt.) képest, így fontosnak találom, ezeknek a szabályoknak és összefüggéseiknek részletesebb megismerését, összehasonlítását és elemzését. A korábban hatályos Csjt. nem rendelkezett a házastársak fedezetelvonásra irányuló szerződéseinek speciális szabályairól, a bírói gyakorlat ezeket a jogi helyzeteket az évi IV. törvény (régi Ptk.) és az 1/2011. (VI.15.) PK vélemény fedezetelvonó 3

6 szerződésre vonatkozó rendelkezéseivel oldotta meg, míg az új Ptk. Családjogi Könyve kifejezetten rendelkezik a harmadik személyek védelméről az ilyen szerződések esetében. Dolgozatomban különös figyelmet fordítok a házastársak vagyonjogi szerződésinek a harmadik személlyel szembeni hatálytalanságára, a korábbi és a jelenlegi szabályok szemszögéből is. Valamint górcső alá helyezem az új Ptk. Családjogi Könyvének, mondhatni egészét átható, további hitelezővédelmi rendelkezéseit is. A tanulmányom célja, hogy részleteiben bemutassam a házassági vagyonjogi szerződés hitelezővédelmi rendelkezéseinek fejlődését és hatályos szabályait, valamint rávilágítani a gyakorlat által még ki nem munkált esetleges vitatható kérdésekre. 4

7 I. A házassági vagyonjogi szerződés fejlődéstörténete 1. A házassági vagyonjogi szerződés kialakulása E fejezet célja, annak áttekintése, hogy milyen gyökerei vannak a házassági vagyonjog és a házassági vagyonjogi szerződés fejlődésének, hogyan alakult ki, a ma is ismert házassági vagyonjogi szabályozás hazánkban. A magyar jogrendben a családjog kialakulása a honfoglalás előtti időkre, a törzsinemzetiségi szervezet korára vezethető vissza, amikor a házasságkötés formája az adásvétel volt. A házasuló férfi fizette meg a feleségül venni kívánt nő díját, ami igazodott annak vagyoni helyzetéhez. Ez a vételár a későbbi feudális korban kialakult hitbér jogintézményévé vált. A nők vagyoni jogait már a középkorban ismerte jogunk, ilyen volt: - a jegyajándék, mely felett a nő szabadon rendelkezhetett, és melyet a vőlegény adott a menyasszonynak a házasságkötés előtt; - a hozomány, mely olyan vagyon volt, amit a feleség vitt magával a házasságba, és ami bár a nő tulajdona maradt, mégis a házastársak közösen használták a férj kezelése alatt; - a hajadoni jog, mely alapján az árván maradt leány, a fiú örököstől rangjának megfelelő lakást és hozományt igényelhetett; - közszerzemény, a rendi megkülönböztetéseknek megfelelően elkülönül a nemesek és a közrendűek vagyonjogi rendszerének szabályozása. Általános szabály volt a nemeseknél, hogy a férjnek a házassága alatt szerzett vagyonát nem lehetett közszerzeménynek tekinteni, így az asszony nem részesülhetett a férj vagyonából annak halála esetén, míg a városi polgárok és jobbágyok tekintetében a közszerzeményi rendszer volt a meghatározó, így az asszony a házasság alatt megszerzett vagyon feléhez juthatott férje halála esetén; - a hitbér, ami a törvényes feleségnek járó jutalom volt, házastársi kötelessége teljesítésének fejében. Ennek összegét külön törvény szabályozta, azonban lehetőségük volt a házastársaknak a törvényben meghatározottaktól magasabb 5

8 összeget is kikötni külön szerződésben. Már itt megfigyelhető a házastársak közötti szerződések kezdetleges formája. 1 A XIX. századi házassági vagyonjog szabályozásában a bírói gyakorlat töltötte be a meghatározó szerepet, mely a korábban alkalmazott feudális jogot alakította tovább. A legfontosabb intézmények, mint a hitbér, hozomány, vagy a közszerzemény azonban megmaradtak továbbra is. 2 Az Optk. 3, a házassági vagyonjogot elsősorban szerződési rendezésre utalta. A XIX. század végén többféle vagyonjogi rendszer létezett Magyarországon a rendi megkülönböztetéseknek megfelelően, így a vagyon-elkülönítés rendje érvényesült a nemesek, honoráciorok és a jászkunok házasságában, míg a közrendűek között a közszerzeményi rendszer állt fenn től a 41. számú TÜH (kúria teljes ülési határozata) meghozatalától kezdve ún. számadási kötelezettség állt fenn, a közös és a különvagyon között. A házastársak azonban szerződéssel eltérhettek az ismertetett rendszerektől, melynek megkötésére lehetőségük volt a házasság előtt és alatt is egyaránt. A szerződés megkötése nem járhatott a hitelezők sérelmével, azon követeléseik tekintetében melyek a házastársak szerződéskötését megelőzően keletkeztek. 5 Az évi XXXI. törvénycikk szintén foglakozott a házassági szerződésekkel. E törvény szerint házassági szerződés volt minden olyan szerződés, mely a házasfelek vagyoni viszonyait szabályozta. Ezen szerződések alanyai lehettek mind jegyesek és házastársak is egyaránt. A szerződés tartalmát, a felek szabadon határozták meg, így maguk döntöttek arról, hogy akár részben vagy egészében fenntartják a törvényes házassági vagyonjogi rendszert, vagy teljesen új vagyonjogi szabályokat határoznak meg benne. A törvényi előírás szerint a házastársak szerződéseire a kötelmi jog szabályai voltak alkalmazandók a házassági jogviszony sajátosságaiból eredő eltérések figyelembevételével. 6 A házassági szerződések tárgyát vagyoni jogviszonyok képezhették, melyek azonban többfélék lehettek: rendelkezhetett a szerződés a házasság fennállása alatti és a házasság 1 BARZÓ Tímea: A magyar családjog múltja, jelene és jövője 1. Rész: A házassági jog és a házassági vagyonjog fejlődésének rövid történeti bemutatása. Családi Jog (2006) IV. évfolyam 1. szám [BARZÓ 2006.] o. 2 BARZO o. 3 németül Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch, az osztrák polgári törvénykönyv, bevezetésére Magyarországon az 1848/49-es szabadságharcot követően került sor. 4 BARZÓ o 5 BARZÓ o 6 BARZÓ Tímea: A házassági vagyonjogi szerződés múltja, jelene és jövője. In:Ünnepi Tanulmánykötet Filó Erika egyetemi docens 70. születésnapjára (Szerk. Somfai Balázs) Pécs, [BARZÓ 2010.] o. 6

9 megszűnése utáni vagyoni viszonyokról is. Ugyanakkor szigorú korlátokat is felállított a törvény a házassági szerződés tartalmát tekintve: az nem lehetett ellentétes a törvényi szabályokkal, nem ütközhetett erkölcsi szabályokba és nem lehetett ellentétes a házasság természetével és céljával sem. Mivel a nőtartás a házasság természetének és céljának alapvető megnyilvánulása volt, így attól a felek még közös megegyezéssel sem térhettek el. Továbbá a szerződéses rendelkezés nem sérthette a köteles részre jogosultak igényét, mert ellenkező esetben annak erejéig semmis volt az ilyen kikötés. 7 A házassági szerződéssel könnyen kijátszhatók voltak a kötelezett házastárs hitelezői, ezért a törvény alaki kellékként előírta a közjegyzői okirati formát. Ez lehetőséget adott a harmadik személyeknek a tájékozódásra, a házassági vagyonjogi szerződés megkötésének idejéről, illetve annak pontos tartalmáról. Már a századfordulón is előfordult a gyakorlatban, hogy a házasfél adóssága elől, házassági szerződéssel akarta kimenteni a tartozása fedezetéül szolgáló vagyontárgyat. Valamelyik házastárs csődbe esése még nem jelentette a házassági szerződés megszűnését. Amennyiben azonban a házassági szerződés a csődnyitást megelőző két éven belül keletkezett és így a hitelezőket kár érte, illetve az adós házastárs nem tudta igazolni azt, hogy nem volt a hitelezők megkárosítására irányuló szándékuk, akkor megtámadható volt a szerződés. 8 Az évi XII. törvény szüntette meg a házassági vagyonjogi rendszerek rendi alapon történő megkülönböztetését, egységesítette a szabályozást és a szerzeményi közösség rendszerét mindenkire kiterjedően általánossá tette. Természetesen ez a törvény is lehetőset adott arra, hogy a házastársak szerződési szabadságukat gyakorolva szerződéssel rendezzék vagyonjogi viszonyaikat. Az évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról továbbiakban (Csjt.) változtatta meg ezt a teljes és korlátlan szerződési szabadságot. E szerint bevezetésre került a reálszerzésen alapuló közszerzeményi rendszer, mely szerint a házastársak osztatlan és közös tulajdona mindaz, amit akár együtt, akár külön-külön szereztek a házassági életközösség alatt, kivéve az, amit a törvény taxatíve felsorolt különvagyonként. 9 Ez a vagyonközösségi rendszer egyrészt a házastársak vagyoni egyenjogúságát kívánta szolgálni. 10 A Csjt. előtt a házassági vagyonjogi rendelkezések diszpozitívak voltak, a törvény rendelkezéseitől a felek szerződésben eltérhettek. A Csjt. hatálybalépését követően a 7 BARZÓ o. 8 BARZÓ o évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról [Csjt.] bekezdés 10 BARZÓ o. 7

10 rendelkezések eredetileg kógens jellegűek voltak, kifejezetten tiltották, hogy a házastársak a vagyonközösség rendszerétől szerződéssel eltérjenek tól kezdődően ez megváltozott és lehetőség nyílt arra, hogy a házasulók és házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel a Csjt.-től eltérő módon szabályozzák vagyoni viszonyaikat. Ennek tükrében a házastársak vagyoni viszonyainak forrásává a házassági vagyonjogi szerződés vált, ehhez képest másodlagos volt a törvényi szabályozás. 11 A Csjt. mindössze egy mondatot szentelt a házassági vagyonjogi szerződésnek, melyben rögzítette, hogy a házasulók és házastársak a törvény rendelkezéseitől eltérő módon határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös illetve különvagyonba. Bár lehetőséget biztosított az eltérésre, további támpontokat azonban nem adott arra nézve, hogy milyen módon és milyen mértékben megengedett az eltérés. 12 Lényegében ez annyit jelentett, hogy a házastársak saját akaratelhatározásuk alapján választhatnak a vagyonközösségen alapuló vagyonrendszertől eltérően, saját belátásuk alapján rendezhették vagyoni viszonyaikat. A gyakorlatban felmerülő hiányosságok megválaszolása azonban a bírói jogalkalmazásra maradt BARZÓ o. 12 dr. Szeibert Orsolya: Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 1. kötet (Szerk.: Vékás Lajos/Gárdos Péter) Wolters Kluwer Budapest, 2014, 704. o. 13 Dr. Kőrös András: A CSALÁDJOG KÉZIKÖNYVE I. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007, [A CSALÁDJOG KÉZIKÖNYVE] 185. o. 8

11 II. A házassági vagyonjogi szerződés 1. A házastársak vagyonjogi szerződéseiről általában 1.1 A házassági vagyonjog A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ez a vagyonközösség a szerzeményi közösségen alapuló rendszer, melynek legfontosabb jellemzője, hogy a házastársak vagyoni közössége csak a házasság alatt és a visszterhesen szerzett vagyontárgyak tekintetében érvényesül. A házasságkötéskor már meglévő, valamint a házasság alatt ingyenesen szerzett vagyontárgyak megmaradnak a házastársak különvagyonában. 14 A házastársak vagyona három különböző vagyontömegre bontható. Ennek tükrében megkülönböztetjük a közös vagyont és a házastársaknak egy-egy különvagyonát. A Ptk. kimondja, hogy a házastársak közös vagyona mindaz, amit a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön-külön szereztek. Kivételt képeznek ez alól azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amik a törvény rendelkezései értelmében különvagyonnak minősülnek. 15 A különvagyont alkotja: az életközösség megkezdésekor a házastársak meglévő vagyona, mint egész, ami magában foglalja az aktívákat és passzívákat is egyaránt. Ide tartozik továbbá a házastársi vagyonközösség alatt örökölt, ajándékozott vagyontárgy és ingyenes juttatás; valamint a házastársat, mint szellemi tulajdon létrehozóját illető vagyoni jog; a személyét ért sérelemdíj; személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy és a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. 16 A évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) Családjogi Könyvében szabályozott törvényes vagyonjogi rendszer azonban, csak annyiban érvényesül, amennyiben attól a házastársak szerződésben nem térnek el. A házastársak egymás közötti vagyoni viszonyainak elsődleges forrása, tehát a vagyonjogi szerződés, ehhez képest a törvényi szabályok másodlagosak. 14 Heinerné Barzó Tímea: Családi Jog, Novotni Kiadó, Miskolc o évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Ptk.] 4: Ptk. 4:38. (1) bekezdés 9

12 A házassági vagyonjogi szerződések alanyai lehetnek házasulók és házastársak is egyaránt (továbbiakban: házastársak). CSJK kimondja, hogy a szerződés csak személyesen köthető meg, az ügylet képviseletet nem tűr el. Ezek a házastársak által kötött jogügyletek a Csűri Éva szerinti rendszerezést elfogadva többfélék lehetnek: a) Házassági vagyonjogi szerződések, így: - beszélhetünk ún. szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésről, mely a házastársak házassági vagyoni viszonyait átfogó szabályozásra irányul, illetve - tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésről, mely egyszeri szolgáltatásra irányul, mint: adásvétel, csere, ajándékozás, kölcsön vagy tartozáselismerés, továbbá b) házastársi közös vagyon megosztására, a házastársak vagyoni viszonyainak a felszámolására irányuló szerződés. A házassági vagyonjogi szerződés széles értelemben magában foglalja, tehát a házastársak között létrejött valamennyi joghatást kiváltó megállapodást A házassági vagyonjogi szerződés időbeli hatálya A házassági vagyonjogi szerződésnek az időbeli hatályának kezdetét a felek maguk határozzák meg a szerződésben. A házassági vagyonjogi szerződést a CSJK értelmében a házastársak életközösségének időtartama alatti vagyoni viszonyokra kell alkalmazni. Így amennyiben a felek már a házasságkötés előtt is élettársi kapcsolatban éltek, úgy a törvényes vagyonjogi rendszer már az életközösség megkezdésétől kezdve hatályosul. Vagyis amennyiben a szerződés eltérően nem rendelkezik, úgy a házassági vagyonjogi szerződés hatálya az életközösség kezdetétől visszamenőlegesen is érvényesülni fog. Természetesen a felek szerződésükben, ha ettől el kívánnak térni, meghatározhatnak a jövőre nézve egy időpontot, amelytől kezdve a szerződésük és annak rendelkezései irányadóak lesznek BARZÓ Tímea: Családjog a évi V. törvény alapján, Az új Ptk. szövegének rövid magyarázata, Menedzser Praxis Szakkönyvkiadó Kft., Budapest [BARZÓ 2014.] 2014, o. 18 BARZÓ o vö. Dr. Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjogi szerződés az új Ptk. Családjogi Könyvében Ügyvédek Lapja 2013/6 25. o. 10

13 1.3 A szerződés tartalma A szerződési szabályok diszpozitív jellegéből adódóan a feleknek lehetőségük van mind az általános, mind a speciális rendelkezésektől eltérni, amennyiben azt a törvény nem tiltja. A szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésben, mint azt fentebb ismertettem, a felek a vagyoni viszonyaikat a törvénytől eltérően szabályozhatják. A felek akaratára van bízva, hogy a szerződésben, milyen vagyonjogi rendszert választanak vagyoni viszonyaik rendezésére. A törvény két választható ún. alternatív vagyonjogi rendszerrel szolgál a házastársak számára, a közszerzeményi és a vagyonelkülönítő rendszerrel, azonban ennek is csak a körvonalait adja meg, nem tartja ugyanis szükségesnek, hogy néhány alapvető, az adott rendszerre karakterisztikusan jellemző rendelkezésen kívül, több külföldi jogrendszerhez, mint például a francia Code Civil és a német BGB-hez hasonló, aprólékos szabályozást adjon egy-egy vagyonjogi rendszerre. Azok a házastársak ugyanis, akik szerződést kívánnak kötni vagyoni viszonyaik körében, nagy valószínűséggel saját egyéni életviszonyaikhoz igazítják majd a megállapodás tartalmát, élve a diszpozitivitás adta lehetőséggel. 19 a) Közszerzeményi rendszer: A törvény Családjogi Könyve olyan közszerzeményi rendszert szabályoz, amely a házastársnak az életközösségük alatt keletkezett vagyongyarapodás arányos részére a másik házastárssal szemben kötelmi igényt biztosít. Ennek a közszerzeményi rendszernek a lényege, hogy a házastársak az életközösség alatt lényegében vagyonelkülönítésben élnek, önálló vagyonszerzők, az életközösség megszűnése, vagy a szerződés korábbi megszűnése után azonban bármelyik fél követelheti a másik féltől annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonából közszerzemény. 20 Ebben az értéktöbbleti elven alapuló szerzeményi közösségi rendszerben tehát a házastársak egymás közötti belső jogviszonyában a közszerzeményre dologi hatályú igény nem keletkezik, hanem a közös szerzemény vonatkozásában a 19 Szerkesztőbizottsági Javaslat: III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog Polgári Jogi Kodifikáció (2006), VIII. évfolyam 1. szám 4. o évi V. törvény indoklása a Polgári Törvénykönyvről, Negyedik Könyv Családjog, Második rész VI. Cím VII. fejezet 2. pont 11

14 házastárs tulajdonszerzésére főszabály szerint, az életközösség megszűnésével, a közszerzemény megosztásával kerül sor. A kötelmi jogosultság arra irányul, hogy a házastársak kölcsönösen bocsássák a közszerzemény fele részét az egymás elkülönített tulajdonába. Kifelé, harmadik személyek és a házastársak külső jogviszonyában azonban, a férj és a feleség vagyona is külön, mint két különálló vagyontömeg jelenik meg, egészen addig, amíg a közszerzemény megosztására nem kerül sor. Ennek megfelelően a házastársak szabadon rendelkezhetnek akár a különvagyoni, akár a szerzeményi vagyontárgyaikkal, és harmadik személlyel szembeni kötelezettségeikért egyaránt felelnek a különvagyonukkal és a szerzeményi vagyonukkal is. 21 A törvény meghatározza a közszerzemény fogalmát is, mely szerint a házastársaknak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonából kell kiindulni, ebből le kell vonni a házastársakat terhelő adósság rájuk eső részét, illetve az adott házastárs különvagyonát. Így állapítható meg a közszerzemény, melynek a fele illeti meg a másik házastársat. 22 b) Vagyonelkülönítési rendszer: A házastársak autonómiáját a vagyonelkülönítő rendszer szolgálja a legteljesebben. 23 A házastársak a törvényes vagyonjogi rendszertől úgy is eltérhetnek, hogy szerződésükben kikötik, hogy minden, a házasságkötés előtt és a házassági életközösség ideje alatt megszerzett vagyonuk vonatkozásában megmarad önállóságuk, a megszerzett vagyonon egymástól független tulajdonjoguk van, tehát mindkét felet megilleti a saját vagyona tekintetében a kezelés joga és egymás tartozásaiért egyáltalán nem felelnek. A vagyonelkülönítést meghatározhatják a szerződő felek, a jövőre nézve teljesen, vagy csak egyes, konkrét vagyonszerzések esetére is. Korlátozást jelent azonban, hogy a közös háztartás költségét és a közös háztartásban nevelkedő gyermekük költéségét ilyenkor is közösen viselik, és szerződéssel sem térhetnek el ettől. 24 A házastársak a törvény mintarendszereit elfogadva, azoktól csak egyes kérdésekben is eltérhetnek. 21 BARZÓ o. 22 BARZÓ o. 23 Szeibert Orsolya: A házassági vagyonjog és a házassági vagyonközösség eredete, célja és jövője egyenlőség, autonómia és szolidaritás Családi Jog (2010) VIII. évfolyam 2. szám 9. o. 24 BARZÓ o. 12

15 A szerződési szabadság gyakorlása, azonban csak bizonyos korlátok között érvényesülhet. Így a házassági vagyonjogi szerződés: - nem sérthet alapvető családvédelmi érdeket, - nem vezethet a másik házastárs anyagi kisemmizéséhez E két pont megszegése esetén a bírói gyakorlatban két megoldási lehetőség jöhet szóba, egyrészt a méltányosság és a gyengébb fél védelmének alapelve ad lehetőséget a szerződésben foglaltaktól való részbeni eltérésre. A másik megoldás a Kötelmi jog rendelkezési szerinti érvénytelenségi szabályok alkalmazása. 25 Azonban, a házassági vagyonjogi szerződés esetén a méltányossági szabály alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a szerződés valamilyen kérdést nem egyértelműen, vagy nem teljes részletességgel rendez, így a bíróságnak kell a szerződés értelmezésével és annak a hiányosságai pótlásával a jogvita rendezésének módját megtalálnia. Ugyanakkor ebben az esetben is határt szab a méltányossági klauzula alkalmazásának, hogy ilyenkor is a szerződés teljesítését kell szolgálnia, tekintettel kell lenni a szerződés céljára és a szerződési akaratra. 26 Nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik, a családvédelmi érdekeket súlyosan sérti, az egyik házastársra nézve kirívóan hátrányos az a szerződéses rendelkezés, amely a házastársak 17 évi együttélését követően az életközösség kezdő időpontjára visszamenően kizárja mindazon vagyontárgyak tekintetében a közös vagyonszerzést, amelyek az együttélés alatt a házastársak közös tulajdonába kerültek. A társadalom általános erkölcsi értékítéletével ellentétes a szerződésnek az a rendelkezése, amely az életközösség kezdő időpontjára visszamenőleg bevezeti a teljes vagyonelkülönítés rendszerét, kizárja a házastársi közös vagyon keletkezését. A házassági köteléken alapuló család ugyanis az Alaptörvény L) cikkében megfogalmazott rendeltetése szerint a társadalmi együttélés alapja, érzelmi és gazdasági közösség, amely a házastársak együttműködésén, kölcsönös támogatásán és tiszteletén alapul. A házasság egyik legfontosabb célja az is, hogy kiszolgáltatottság nélkül kiszámítható és tervezhető egzisztenciális és gazdasági biztonságot nyújtson a házastársak számára, az együttélés céljára rendelkezésre álló anyagi javak egyenjogúságon alapuló használatával. 27 Jóerkölcsbe ütközőnek minősítette a bíróság azt a szerződést, amely az egyik házastárs csaknem teljes különvagyonát és a közös vagyon egészét a másik házastársnak juttatja 25 BARZÓ o. 26 BDT II. 27 BH 254/

16 valós ellenérték nélkül. 28 Azonban nem minősül a jóerkölcsbe ütközőnek a házassági vagyonjogi szerződés amiatt, hogy a közös és különvagyon körét a törvénytől eltérően határozza meg továbbá nem vezethet a házassági vagyonjogi szerződés, valamelyik házastárs hitelezőjének a megkárosításához, valamint - nem rendelkezhet önmagában a házastársi felelősség kizárásáról, a vagyonközösség körében létrejött visszterhes ügyletért való felelősség esetén. Valamint nem szabad elfelejteni, hogy a házassági vagyonjogi szerződés is, jellegét tekintve egy szerződés, annak ellenére, hogy a Ptk. Családjogi Könyvében nyert szabályozást, természetesen a Kötelmi jogi Könyvben meghatározott szerződésekre vonatkozó általános szabályok is vonatkoznak rá, amennyiben nincs ettől eltérő speciális szabályozás. 28 BH 409/ BH 337/

17 III. Harmadik személyek védelme A Csjt., ahogy azt már korábban is említettem mindössze egy mondatot szentelt a házassági vagyonjogi szerződéseknek, ezt a keretszabályozást bővítette ki jelentősen a hatályos Ptk., melyben önálló fejezet rendezi ennek a szerződésnek a szabályait. Különös hangsúly kap benne a harmadik személyek védelme, talán elmondható, hogy a Családjogi Könyvben ez a rész megy át a legjelentősebb változásokon. A Ptk. a hitelezők védelme érdekében a korábbi szabályozáshoz képest szigorítja a házastársak egymással kötött szerződéseire vonatkozó szerződések szabályait egyrészt az életközösség fennállása alatt kötött szerződések kötelező alakiságának kiterjesztésével, másrészt a szerződések harmadik személyekkel szembeni hatályának korlátozásával. E fejezet célja, annak áttekintése, hogy a törvény milyen korlátokat szab a házastársak szerződési szabadságának a harmadik személyek érdekeinek védelme érdekében. 1. A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása 1.1 A szerződés alakja A szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződések érvényességének alaki feltétele a Ptk. szabályozásában a korábbi szabályozással egyezően a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalás. Ugyanez irányadó, a tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésekre, azaz a házastársaknak az életközösségük fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási, kölcsönszerződések és a házastársak közötti tartozáselismerés esetén is, mivel a felsorolt szerződések kihatással lehetnek a közös és a különvagyon körére. 30 A szerződést kizárólag elektronikus aláírást felhasználva, illetve elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumba foglaltan nem lehet elkészíteni. 31 A kötelező alakiság előírása egyrészt a házastársat, az életközösségen belüli gyengébb felet, másrészt a házastársak hitelezőit védi. 30 CSŰRI Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. [CSŰRI 2006] 2006, 234. o. 31 Polgári Jog Kommentár a gyakorlat számára, II. kötet (Szerk.: Petrik Ferenc), HVGORAC Lap és Könyvkiadó Kft o. 15

18 A minősített alakiság elegendőnek látszik a házastársak egymás közötti viszonyában, annak a célnak a megvalósulása érdekében, hogy a szerződés pontos tartalma vita esetén megállapítható legyen, továbbá kiemelt fontosságot élvez a házassági szerződést megkötni kívánóknál az ügyvédi tájékoztatás is. 32 Mivel sokszor tájékozatlanok az ügyfelek, egymással sem beszélik meg igazán mit is szeretnének a szerződésben lefektetni, előfordul, hogy a szülők közrehatása következtében kötik meg a szerződést, így fontos őket részletesen felvilágosítani, mit vállalnak, és annak a jövőben milyen jogkövetkezményei lesznek. 33 Nem terjed ki azonban ez a rendelkezés az ingó dolgok ajándékozására, amennyiben az ajándék átadása már megtörtént. A Ptk. hatályba lépése előtt a Javaslat kettéválasztotta ezt a szabályozást, miszerint a házastársak egyes szerződéseinél elegendőnek tartja az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formát, míg a szűk értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésre közokirati formát ír elő. Ennek a szigorításnak egyrészt az lett volna az oka, hogy a külföldi országok többségében közokirati formához kötött, tehát azt közjegyzői okiratba kell foglalni. Néhány külföldi példát említve, a német jogban is a magyar CSJK rendelkezéseitől eltérően a BGB a házastársak szerződései alakjára tekintettel kimondja: A házassági vagyonjogi szerződés mindkét fél együttes jelenlétében közjegyző által közokiratba foglalt alakban érvényes. Mely céljaként a feleknek, a hozzá értő személy általi tájékoztatását, a szerződések világosságát és a biztonságosságát jelöli meg. A magyar megoldással egyezően, ez érvényességi feltétel, megsértése esetén a semmisség jogkövetkezményét fűzi hozzá. 34 Érdekességként megemlíthető, hogy a BGB a CSJK szabályaival ellentétben nem zárja ki a törvényes képviselő általi szerződéskötést, de ugyanezen okból a felek személyes jelenlétét kívánja meg a szerződéskötésnél. 35 Valamint a szlovén jogszabályok szerint is: A házastársak közötti speciális, érzelmi kapcsolat miatt, a harmadik személyek, hitelezők védelme érdekében, továbbá a jogbiztonság követelménye miatt, a házastársak vagyonjogi szerződései szigorú alaki feltételhez kötött. Mind a házasulók, mind a házastársak csak közjegyző előtt, 32 Dr. Kőrös András: Az Új Ptk. Családjogi könyve a évi V. törvény és a Szakértői Javaslat összevetése Családi Jog (2013) XI. évfolyam 3. szám, 6. o. 33 Dr. TÓTH Lili: Házastársak vagyonjogi szerződései Családi Jog 2012, X. évf. 4. szám, [TÓTH 2012] 44. o. 34 Jauernig: Bürgerliches Gesetzbuch Kommentar, Verlag C. H. Beck München, [BGB KOMMENTAR 2004] 2004, S. 35 BGB KOMMENTAR S. 16

19 közjegyzői okiratba foglaltan hozhatnak létre szerződést. A formára vonatkozó követelmények elmulasztása esetén a szerződés érvénytelen és a felek vagyoni viszonyaira automatikusan a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai alkalmazandók. 36 Visszakanyarodva, a Javaslat a szerződéshez szükséges garanciát, mind a hitelezők és a házastársak irányában is a zárt számú közjegyzőségben látta megvalósulni. 37 Ennek ellenére a március 15-én hatályba lépett Ptk. házassági vagyonjogi szerződésről szóló rendelkezései választási lehetőséget adnak a házastársaknak a szűkebb és tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződések esetében is a magánokirati és a közokirati forma között. 38 A törvény a szerződés módosítása és megszüntetése esetére ugyanezt a kötelező alakiságot írja elő. Ezen alaki követelmény megsértése esetén, ha a házastársak a megkötni kívánt szerződést nem foglalják ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyző által készített közokiratba úgy az semmisséget eredményez. Semmis az a házassági vagyonjogi szerződés, amelynek ügyvédi ellenjegyzése a törvények nem felel meg, például az okiratban megjelölt fél az iratot nem a szerződést készítő ügyvéd vagy helyettese előtt írta alá, vagy ismerte el az aláírást sajátkezű aláírásának. 39 Természetesen a semmis szerződés megkötésétől fogva érvénytelen, tehát az nem váltja ki a megkötésével elérni kívánt joghatást. 1.2 A szerződés nyilvántartása A Ptk. újítása, hogy rendelkezik a házastársak hitelezőinek védelme érdekében a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetéséről. Kimondja, hogy a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha ezt a szerződést az országos nyilvántartásba bevezették, vagy a házasfelek bizonyítják, hogy egy konkrét esetben a velük szerződő fél a szerződésről és annak tartalmáról tudott Dr. Szeibert Orsolya: Házassági vagyonjogi megoldások Európában, A szlovén és finn házassági vagyonjogi szabályozás; az angol bírósági gyakorlat legújabb fejleményei Családi Jog (2009) VII. évfolyam 1. szám 42. o. 37 Dr. Kőrös András: Házassági vagyonjogi szerződés az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvében, Közjegyzők Közlönye (2007) 3. szám, 4. o. 38 Ptk. 4:65. (1) bekezdés 39 BH 181/2009 II. 40 Ptk. 4:65. (2) bekezdés 17

20 A forgalom biztonsága és a házastársak érdeke egyaránt megköveteli, hogy a házastársakkal ügyletet kötő harmadik személyeknek lehetőségük legyen tájékozódni, az ügyletkötéssel érintett vagyontárgy közös vagy különvagyoni jellegéről. Olyan konkrét helyzetekben, mikor a házastársak között olyan tartalmú házassági vagyonjogi szerződés áll fenn, melyben teljes vagy részleges vagyonelkülönítés érvényesül, ez a tájékozódási lehetőség kiemelten fontos a hitelezők számára. 41 A korábbi szabályozásnak e hiányosságát, más sem hangsúlyozza jobban, mint hogy a bírói gyakorlat egységes abban, hogy vagyonelkülönítést tartalmazó szerződés esetén, a házastársak egymás ügyleteiért nem felelnek. Konkrét ügyben a bíróság megállapította, hogy: amennyiben a házastársak szerződésben a jövőre nézve az életközösségük fennállása idejére a vagyonközösséget kizárják, akkor az egyik házastárs, olyan tartozásáért, mely a vagyonközösséget kizáró szerződést követően keletkezett, a másik házastárs nem tartozik korlátozott helytállási kötelezettséggel. Tehát az adós házastárs hitelezője nem érvényesítheti sikerrel igényét, a másik házastárssal szemben. 42 A későbbi szabályozás hatályon kívül helyezte a Csjt. azon rendelkezését, miszerint a házastársak olyan szerződése, mely a vagyonközösséget kizárja, harmadik személlyel szemben hatálytalan. Ezt követően mintegy puszta tájékoztatási kötelezettséget írt elő a házastársak számára a hitelezőkkel szemben. Ennek a tájékoztatási kötelezettség megszegésének következményeiről azonban a Csjt. nem rendelkezett, így a bírói gyakorlat a Ptk.- t segítségül hívva különböző megoldásokhoz jutott: 43 a) Amennyiben egy házastársak közötti vagyonjogi szerződés, harmadik személyek követeléseinek kielégítési alapját részben vagy egészben elvonja, akkor az, mint fedezetelvonó szerződés harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A házastársak közötti közeli hozzátartozói viszonyra tekintettel az ingyenességet és rosszhiszeműséget vélelmezni kellett. b) Akkor, ha a fedezetelvonó szerződés jogkövetkezményeinek alkalmazása nem volt lehetséges, úgy az kártérítési kötelezettséget vonhatott maga után az évi IV. törvény (továbbiakban:1959-es Ptk.) 339. (1) bekezdése alapján. c) Abban az esetben, ha a házastársak tájékoztatási kötelezettségének elmaradása a hitelező felé szándékos volt, vagyis megtévesztéssel párosult és a hitelező 41 BARZÓ o. 42 BH 57/ BARZÓ o. 18

21 éppen, a nem tulajdonos házastárs vagyoni helyzetében bízva kötötte meg az ügyletet, akkor felmerült a megtévesztés jogcímén történő megtámadhatóság. Melynek jogkövetkezménye lehetett az in integrum restitutio, azaz az eredeti állapot helyreállítása. A korábbi szabályozás és bírói gyakorlat tükrében látszik, hogy a évi XLV. törvény az egyes nemperes közjegyzői eljárásokról (továbbiakban Kjnp.) azon rendelkezése, mely létrehozza a közhiteles nyilvántartást a házastársak és élettársak vagyonjogi szerződéseinek nyilvántartására célszerű és szükséges volt. A közhiteles nyilvántartás célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítását. Működtetője az Országos Közjegyzői Kamara, azonban a házassági vagyonjogi szerződést közokiratba foglaló közjegyző, illetve a nyilvántartási eljárást lefolytató közjegyző, valamint az országos kamara, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó rendeletben meghatározott szabályok szerint vezeti azt. 44 A közjegyző a bejegyzés tárgyában alakszerű határozatot ugyan nem hoz, de a nyilvántartásba való bejegyzés a jogorvoslat szempontjából a közjegyző határozatának minősül. A bejegyzés előtt vizsgálnia kell tehát, hogy a házastársak szerződése megfelel-e a kötelező alakiságoknak, a 18. életévét még be nem töltött, vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú szerződő fél esetén megvan-e a gyámhatósági jóváhagyás. A bejegyzés tényéről a közjegyző a házastársak részére, a nyilvántartás adatait tartalmazó tanúsítványt állít ki. 45 Ebbe a nyilvántartásba való bejegyzés azt a vélelmet keletkezteti a házassági szerződésekről, hogy azok fennállnak, de ez a vélelem, ellenkező bizonyítás esetén megdönthető. A nyilvántartásba történő bejegyzés nem érvényességi feltétel, így láthatjuk, hogy szimplán deklaratív aktus. Az ide történő bejegyzés, módosítás, törlés a házastársak kérelme alapján történik, melyet a házastársaknak együttesen és személyesen kell előterjeszteniük, bármelyikük lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti közjegyző előtt. E kérelem mellé csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve annak módosításáról, megszüntetéséről szóló okiratot évi XLV. törvény az egyes nemperes közjegyzői eljárásokról [Kjnp.] 36/H. 45 Polgári Jog Kommentár a gyakorlat számára, II. kötet (Szerk.: Petrik Ferenc), HVGORAC Lap és Könyvkiadó Kft o. 19

22 Jogkövetkezménye az, hogy amennyiben a házassági szerződés nincs bevezetve és nem bizonyítható, hogy a házastársak hitelezője tudott vagy tudnia kellett volna a szerződésről, akkor ez a szerződés harmadik személlyel szemben nem hatályos. Ez az utóbbi szabály nagyobb garanciát ad a hitelezők számára, a korábbi házastársak részéről történő tájékoztatási kötelezettségnél. Tehát, ez a bejegyzés a szerződés érvényességét nem érinti, csak a harmadik személyekkel szembeni hatályát, így amennyiben az érvényesen létrejött, úgy a házastársak belső viszonyában még hatályos. A nyilvántartás, mint korábban említettük közhiteles, abba bárki betekinthet, bármely közjegyzőnél díj megfizetése ellenében. Továbbá szükségeltetik még a betekintéshez, a vagyonjogi szerződést kötő, valamelyik fél nyilvántartásban szereplő személyes adatainak a megadása, illetve ehhez kapcsolódó jogi érdek megadása. A nyilvántartás tartalmazza, azt a tényt, hogy a házassági vagyonjogi szerződés fennáll, a szerződő felek személyes adatait, a közokirat számát, keltét, illetve az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét, valamint a megszüntetés vagy megszűnés tényét és ennek idejét. Azonban, ahhoz, hogy a szerződés tartalmát is megismerhesse a betekintést kérő fél, valamelyik házastárs írásbeli felhatalmazása szükséges. A harmadik személy tehát a szerződést magát csak akkor ismerheti meg ha, ahhoz legalább az egyik házastárs hozzájárul. 46 Az országos nyilvántartás közhitelességéből adódóan, amennyiben egy házassági vagyonjogi szerződés ide bejegyzésre kerül, úgy a házastársak hitelezője később nem hivatkozhat arra, hogy a szerződésről nem tudott. A szabályozásból és annak jogi hatásaiból, az a következtetés vonható le, hogy házastársakkal ügyletet kötő harmadik személyeknek célszerű körültekintően tájékozódni, a házastársak vagyoni helyzetéről, mielőtt a házastársi közös vagyonban bízva az egyik fél hitelezőjévé válik. Külföldi példát is említve, a német BGB rendelkezéseiből is kiderül, hogy létezik a házastársak vagyonjogi szerződései nyilvántartására szolgáló, vagyonjogi jegyzék, mely közhiteles, és a házastársak hitelezőinek érdekeit védi. A német BGB hasonlóan a magyar szabályozáshoz figyelmet fordít a házastársak hitelezőinek védelmére. A törvénykönyvben megtalálható a harmadik személlyel szembeni hatályról szóló rendelkezés. Mely, kimondja, hogy amennyiben a házastársak a törvényes vagyonjogi rendszert kizárták vagy azt szerződésükkel módosítják, úgy harmadik személlyel 46 BARZÓ o. vö. Dr. Kőrös András: Fontolva haladás az új Ptk. Családjogi Könyve 4. Rész: A házassági vagyonjogi szerződés Családi Jog (2006) IV. évfolyam 1. szám, o. 20

23 szemben arra csak úgy hivatkozhatnak, ha azt az illetékes bíróság a vagyonjogi nyilvántartásba bejegyezte, vagy ez a harmadik személy számára ismert volt, a közöttük létrejövő ügylet keletkezésekor BGB KOMMENTAR S. 21

24 2. A harmadik személlyel szembeni hatály A korábbi szabályozáshoz képest a jelenlegi CSJK házassági vagyonjogi rendelkezéseiben, mint azt már többször hangsúlyoztam kiemelt szerephez jut a hitelezők védelme, mely már-már túlzottnak is mondható. Véleményem szerint ez a túlzott hitelezővédelem a gyakorlatban több problémakört is felvethet a későbbiekben. Védelemben részesülnek azon hitelezők, akik követelése korábban keletkezett, mint a házastársak által kötött olyan tartalmú szerződés, melyben valamely vagyontárgy közös és különvagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg. Ez a szerződés harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha a harmadik személy erről tudott vagy tudnia kellett volna, hogy a vagyontárgy, e szerződés rendelkezése szerint közös vagy különvagyonhoz tartozik e. 48 Felhívnám a figyelmet arra, hogy ez a fajta hitelezővédelem jelen van a házastársak egyes szerződései tekintetében is nemcsak a szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésekben. A különbség mindössze annyi, hogy míg a Ptk. 4:41. (2) bekezdése a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérő alvagyonok közötti mozgást szabályozza, addig a 4:67. (2) bekezdése a nyilvántartott házassági vagyonjogi szerződéstől eltérő szerződéses ügyleteket szabályozza. Valamint találunk hitelezővédelmi rendelkezést, a felek által választható közszerzeményi rendszer szabályai között is. A gyakorlatban megfigyelhető, hogy a házastársak hitelezőik követelésinek fedezetét egymás közötti szerződésekkel, közös vagyon megosztása tárgyában létrejött szerződésekkel, illetve olyan házassági vagyonjogi szerződéssel próbálják elvonni, mely az egyik fél különvagyonát a másik fél különvagyonába utalja. Ezzel a hitelezői követelések kielégítési igényét ellehetetlenítve. 48 Ptk. 4:67. (2) bekezdés 22

25 2.1 A házastársak vagyonjogi viszonyait rendező szerződések relatív hatálytalanságának megállapítása Alapvető érdek, hogy a házastársak egymással kötött szerződéseikkel harmadik személy követelésének érvényesítését és annak kielégítését ne hiúsíthassák meg. Amennyiben a házastársak közötti szerződés harmadik személy kielégítési alapját elvonja a fedezetelvonás is szóba jöhet. 49 Ahogyan arról már korábban szó volt, a Csjt. nem tartalmazott konkrét rendelkezéseket a házastársak hitelezőinek védelme érdekében. Így korábban a házastársak szerződéseire harmadik személyekkel szemben, teljes mértékben a 1959-es Ptk. fedezetelvonásra vonatkozó szabályai, illetve a 1/2011. (VI. 15.) PK véleményben foglaltak voltak alkalmazandók. Ezek a szabályok jórészt megegyeznek a hatályos Ptk. 6:120. -ban foglalt kitételekkel és a jelenleg is megfelelően irányadó 1/2011. (VI.15.) PK véleményben foglaltakkal. A hatályos szabályozás szerint is, mivel a házassági vagyonjogi szerződés is szerződés, úgy a Ptk. Kötelmi Könyvében található rendelkezések is alkalmazandók, amennyiben a CSJK nem tartalmaz a jogviszonyra speciális rendelkezéseket. Azonban a CSJK-ba konkrét hitelezővédelmi szabályok kerültek be, így ezek a rendelkezések, a fedezetelvonás szabályainak alkalmazását megelőzik. Problémát jelenthet azonban, hogy a CSJK e körben nem vizsgálja külön a házassági vagyonjogi szerződések fedezetelvonó jellegének az érvényesülését A fedezetelvonó szerződés Fedezetelvonó szerződés alatt értendő minden olyan szerződés, amely valamilyen dolog tulajdonjogának átruházására (adásvétel, opció, házassági vagyonjogi szerződés, közös tulajdont megszüntető szerződés), használatának átengedésére, biztosítékul lekötésére, valamilyen jog vagy követelés átruházására, kötelezettség átvállalására, tartozás elengedésére irányul Banicz Erika: Néhány gondolat a házassági vagyonjogi szerződés múltjáról és jelenéről. In: Ünnepi tanulmánykötet Filó Erika kandidátus egyetemi docens 70. születésnapjára (Szerk. Somfai Balázs) Pécs, o [Letöltés ideje: :41 ] GELLÉN Klára: A fedezetelvonó és a fedezetelvonás céljából kötött színlelt szerződés elhatárolása [GELLÉN] XII. fejezet 23

26 Tehát az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták. Azonban, ahhoz hogy egy szerződés fedezetelvonó jellege megállapításra kerüljön, a Ptk. további konjunktív feltételeket határoz meg: 51 a) harmadik személy igényének fennállta b) a harmadik személy kielégítési alapjának egészben vagy akár részbeni elvonása c) a fedezetelvonó ügylet ingyenessége, illetve d) visszterhesség esetén a szerző fél rosszhiszeműsége Az ingyenességet és a rosszhiszeműséget vélelmezni kell, ha az alábbi személyek között jött létre a fedezetelvonó szerződés: 52 - valaki a hozzátartozójával, - valaki az adós többségi befolyása alatt álló jogi személlyel, e jogi személy tagjával, vezető tisztségviselőjével, - valaki e jogi személy tagjának, vezető tisztségviselőjének hozzátartozójával, - jogi személy jogi személlyel, ha ők nincsenek egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban, de azonos személy befolyása alatt állnak. Azonban az adott szerződés fedezetelvonó jellegét a bíróság hivatalból nem állapítja meg, mivel a Ptk. kimondja: A harmadik személy kérelmére a jogszerző tűrni köteles, hogy a hitelező a megszerzett vagyontárgyból kielégítse magát, de csak akkor, ha a követelés az adóson részben vagy egészben nem hajható be. Kivéve, ha a jogszerző ingyenesen szerzett és már nincs meg a fedezetelvonással érintett vagyontárgy. 53 A hatályos Ptk. az 1959-es Ptk.-val szemben már nem a felróhatósághoz köti az ingyenes szerző helytállási kötelezettségét, hanem a rosszhiszeműséghez. A szerződés, fedezetelvonó jellege miatt nem lesz érvénytelen, hanem relatíve hatálytalan, tehát a szerződés érvényesen létrejön csak annak a személynek a vonatkozásában nem fejt ki joghatást, akinek ezzel a kielégítési alapját elvonták. 51 Ptk. 6:120. (1) bekezdés 52 Ptk. 6:120. (2) bekezdés 53 Ptk. 6:120. (3) (4) bekezdés 24

27 2.1.2 A fedezetelvonó és a színlelt szerződés elhatárolása Sajátos viszony áll fenn a fedezetelvonó és a színlelt szerződés között. A bírói gyakorlatban nem ritkán fordul elő, hogy a színlelt szerződés mögött fedezetelvonó célzat húzódik meg, és adott esetben a két hibás szerződés elhatárolása szükséges. 54 Ez a két hibás szerződés a gyakorlatban közelálló, gyakran nehezen megkülönböztethető jogügylet. Mindkét szerződés célja az, hogy az adós a vele szemben álló hitelező követelésének a fedezetét elvonja. Az elhatárolás problematikája a jogügylet tényállásában rejlik. 55 A követelés fedezetének elvonása érdekében az adós egy harmadik személlyel köt látszólag vagy ténylegesen tulajdon átruházásra irányuló szerződést. Mindkét esetben jelentős a jogsérelem, de ha a törvényi jogkövetkezményeket vesszük figyelembe, mégis a színlelt szerződés látszik súlyosabbnak, mivel a színlelés semmisségi ok és ennek a jogkövetkezménye, az érvénytelenség, így az mindenkivel szemben alkalmatlan joghatás kiváltására, míg a fedezetelvonás jogkövetkezménye a hatálytalanság, vagyis arra a személyre, aki így fedezetet veszítene nem hatályos a szerződés. 56 Konkrét tényállás vizsgálatakor, mikor bizonyosságot nyer, hogy a feleknek nem volt akaratuk a tényleges tulajdon átruházásra, így a szerződést színlelték a fedezetelvonás vizsgálata a továbbiakban már fel sem merül, mert a szerződés érvénytelen. Ezzel ellentétes álláspont, hogy a Legfelső Bíróság 742. számú Elvi Határozatában kimondja, hogy nem zárja ki a fedezetelvonás jogkövetkezményeinek az alkalmazását, ha a szerződés egyben színlelt is. Amennyiben a szerződés színleltségén túlmenően megállapítható az is, hogy a felek a hitelező kielégítési alapját kívánták az egyébként színlelt szerződéssel elvonni. Nincs akadálya annak, hogy a bíróság csak a fedezetelvonó szerződés esetére megállapított jogkövetkezményt alkalmazza, feltéve, hogy a hitelező szempontjából a kielégítési alap, rendelkezésre állásának van jelentősége, nem pedig az eredeti állapot helyreállításának. 57 Ez az ítélet nem mutat rá a két hibás nyilatkozat közötti lényegi összefüggésre. A kapcsolat lényege abban jelölhető meg, amikor a felek a szerződés visszterhességét színlelik, akkor a leplezett szerződés fedezetelvonást valósít meg, így a színlelt 54 Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 2. kötet (Szerk. Vékás Lajos/Gárdos Péter) Wolters Kluwer Budapest, 2014, o. 55 GELLÉN I. fejezet 56 GELLÉN XI. fejezet 57 LB Hiv. Gyűjt. 2002/2/742.sz. EH, In: CSŰRI 2006, 246. o. 25

28 szerződés semmis, a leplezett, palástolt szerződés pedig harmadik személlyel szemben hatálytalan. 58 A fedezetelvonás céljából kötött színlelt szerződés és a tényleges fedezetelvonó szerződés is ugyanabból a kiindulási alapból keletkezik, hogy az adós a harmadik személy követelésének a fedezetét elvonja. Azonban mind tényállásban, mind jogkövetkezményben különböző a két ügylet. Míg a színlelt szerződésnél nincs tényleges tulajdon átruházás, addig a fedezetelvonás esetén a szerződés érvényesen létrejön, a harmadik személy a fedezetet valóban megszerzi, így ebben az esetben nem érvénytelenségre, hanem a szerződés hatálytalanságára lehet hivatkozni. A fedezetelvonásnál a szerződő felek akarata, vagy legalább az egyik fél akarata mindenképpen valós szerződéskötésre irányul, míg színlelés esetén mindkét fél tisztában van azzal, hogy nem valós a tulajdon átruházás, így a szerző félnek abból eredően sem jogai sem kötelezettségi nem származhatnak. 59 A fedezetelvonó szerződés esetén a követelés keletkezésének nagy relevanciája van, mert csak abban az esetben állapítható meg, a fedezetelvonás, ha a hitelező követelése korábbi a szerződés megkötésénél. A színlelt szerződésnél, gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy a szerződés megkötése előtt vagy után keletkezett az igény az alapügyletből. Egy szerződés színlelt vagy fedezetelvonó jellegét az köteles bizonyítani, aki erre hivatkozik, így ebben az esetben a hitelező köteles bizonyítani az állítása alátámasztásához szükséges feltételeket. A fedezetelvonó szerződések esetén van egy speciális alanyi kör, ahol ez a bizonyítási teher megfordul, mely fentebb már részletesen kifejtésre került. Mint tudjuk a fedezetelvonás esetén jelentősége van annak, hogy a hitelezői igény kielégítésének marad e más fedezete a vagyontárgy elvonása következtében, mert ha az igény teljes mértékben kielégíthető az adós más vagyonából, akkor harmadik személy fellépése a fedezetelvonás megállapítása iránt alaptalan. Azonban színlelt szerződés esetén nem feltétel, hogy részben vagy egészben sikertelen legyen a kielégítés a házastárs vagyonából. Itt meghatározott határidőn belül, bárki, aki jogi érdekét igazolja, hivatkozhat a felek színlelésére Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 2. kötet (Szerk. Vékás Lajos/Gárdos Péter) Wolters Kluwer Budapest, 2014, o. 59 GELLÉN III. fejezet 60 GELLÉN VI. fejezet 26