A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE
|
|
- Zsuzsanna Illés
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1. A TÖRVÉNY CÉLJA, A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Ptk. célja, szabályozási köre Ptk. 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat ha eltérően nem rendelkeznek e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. (2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. A Ptk. 1. -a rögzíti a törvénykönyv célját, és egyúttal meghatározza a Ptk. személyi és tárgyi hatályát. A Ptk. személyi hatálya az emberekre, valamint a jogi személyekre és a jogi személyiség nélküli szervezetekre terjed ki. A Ptk. szabályozza az állami és önkormányzati szervezetek polgári jogi jogviszonyait is, vagyis az állam és az önkormányzat vonatkozásában a Ptk. tárgyi hatálya alá tartozó jogviszonyok esetében irányadó a Ptk. Másrészről viszont, amennyiben az állam vagy önkormányzat a polgári jogviszony alanya, úgy függetlenül a jogviszonyban szereplő más személyek közjogi státuszától, egyenrangú félként kezelendő. Ebből eredően élesen el kell határolni egymástól az állam és az önkormányzat közjogi, közigazgatási szerepét és hatáskörét a magánjogi jogviszonyaitól. Ez a megkülönböztetés azt eredményezi, hogy magukra a közjogi személyekre is kötelezően kihatnak az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárásai, intézkedései, esetleges mulasztásai, e tekintetben azonos bírálandók el a magánszféra szereplőivel. A Ptk. szabályozási köre a polgári jogi jogviszonyokra terjed ki. A polgári jogi jogviszonyok tárgyát a jogalanyok vagyoni és személyi viszonyai képezik, a jogági szabályozás ezen kívül más jogviszonyaikra nem terjed ki. A Ptk. tehát nem irányadó a közjog szabályozása alá eső jogviszonyok vonatkozásában. Másrészről viszont számos esetben a Ptk.-n kívüli egyéb, speciális jogszabályok tárgyát is képezhetik polgári jogi jogviszonyok, így pl. fogyasztóvédelmi, értékpapíron alapuló, társasági jogi stb. jogviszonyok. Ilyen esetekben a speciális jogszabályhoz képest a Ptk. háttérszabályozást jelent, vagyis szubszidiáriusan alkalmazandó. 5
2 A Ptk. értelmezése A Ptk. egyes szabályait a Ptk. többi szabályával, valamint a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. A polgári jogszabály értelmezése során a konkrét jogalanyok által végzett cselekményeket, illetve külső körülményeket kell megfeleltetni a jogszabályi előírásoknak, vagyis a jogalkalmazás konkrét eseti döntést jelent. A jogalkalmazás három egymásra épülő tevékenységből áll. Az első feladat a pontos történeti tényállás meghatározása, ami a jogilag értékelendő emberi, társadalmi, gazdasági események alapján történik (alsó tétel). Második fázisban figyelembe kell venni azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek a történeti tényállásban foglaltak alapján az egyes jogszabályok szabályozási tárgyát képezik (felső tétel). A jogértelmezés következő feladata a történeti tényállásban jogilag értékelhető tényeknek a jogszabály alá szubszumálása, vagyis a felső tétel alá helyezni az alsó tételt, amiből következik a zárótétel. A jogértelmezés e harmadik lépése azt eredményezheti, hogy a jogszabályi előírás és a történeti tényállás nem áll teljes mértékben összhangban egymással. Ennek a felmerülésekor kell értelmezni a jogszabályi rendelkezést (interpretatio), ami arra irányul, hogy a konkrét jogszabály alkalmazható-e a tényállásra. A jogértelmezés tekintetében négy módszert lehet alkalmazni, amelyek közül a Ptk. 1. -a a rendszertani értelmezést írja elő. Eszerint a Ptk. egyes rendelkezéseit a Ptk. többi rendelkezésével és a magyar jogrendszer más jogszabályaival kell összevetni, és ahhoz való kapcsolatát kell figyelembe venni. Természetesen a rendszertani értelmezés mellett, illetve ennek során figyelembe kell venni a nyelvtani értelmezést is, ami a Ptk. szövegének a magyar nyelv szabályai szerinti vizsgálatát jelenti, nem elfogadható azonban minden esetben a jogszabály szó szerinti, önmagában történő vizsgálata, hiszen ez sok esetben a jogszabály céljával ellentétes eredményre vezethet (summum ius summa iniuria). A jogalkalmazás során a történeti értelmezés is felhasználható, amikor a jogalkotó akaratát kell figyelembe venni, azaz milyen társadalmi, gazdasági cél elérése érdekében került sor a jogszabály meghozatalára (pl. miniszteri indokolás). A Ptk. értelmezése során az előzőek mellett a logikai értelmezést is alkalmazni kell, vagyis a formállogika szabályai szerint kell vizsgálni az adott jogtételt. Ilyen esetben azt kell vizsgálni, hogy az adott jogtétel a törvény, a jogszabály logikai szerkezetében milyen helyet foglal el. E körben az egyik leginkább alkalmazható megközelítés az argumentum ex absurdo elvének megfelelő eljárás (apagogikus következtetés), vagyis addig kell vizsgálni a jogszabály többféle lehetséges értelmezését, míg megállapítható az, hogy egy kivételével minden más értelmetlen. BH II. Az állam mint jogi személy csak mint a vagyoni jogviszonyok alanya lehet polgári jogi szerződés, polgári jogviszony részese. A felek mellérendeltségéből, egyenrangúságából következően reá ugyanúgy ki- 6
3 hatnak az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárásai, intézkedései, esetleges mulasztásai, mint a jogviszony többi alanyára. A polgári jog alapelvei általában A szakirodalomban eltérő nézetek ismertek arra vonatkozóan, hogy a mai magyar polgári jognak alapelvei, generálklauzulái, vezérmotívumai vagy egyszerűen csak a Ptk.-n belül bevezető rendelkezései vannak. Lábady Tamás professzor azt az álláspontot képviseli, hogy a szocialista jogtudomány használta a polgári jog vezérmotívumait a magánjog ideológiai, elméleti alapjainak és nevezte azokat alapelveknek. Vezérmotívumok azok, amelyek nemcsak a magánjog, hanem minden jogterület általános elvei is. Ilyen az ésszerűség, ami objektív mérce, a tárgyilagos megítélés szerint, minden értelmes ember számára racionális értékelést jelenti. Szintén vezérmotívum az igazságosság, amely alapján bár az igazságosság erény és a jog pedig rend, azonban az igazságosságot a méltányossággal együtt kell értékelni, vagyis az igazságosság nem a tételes jog ellentétje, hanem azzal együtt kell, hogy érvényesüljön. A jogbiztonság a jog stabilitását, szilárdságát, kiszámíthatóságát és előreláthatóságát jelenti, míg a méltányosság a megmerevedett, sok esetben az élet által meghaladott magánjogi szabályoknak a változásokhoz való igazítását segíti elő. A magánjog alapintézményei a polgári jogegyenlőség, a tulajdon szabadsága, a szerződési szabadság, a végrendelkezési szabadság, a szerzett jogok védelme, a publicitás, és a társadalmi szervezkedés joga. A magánjog generálklauzulái a törvényhozó által biztosított eszközök az állandó jogi adaptációra. A generálklauzulák közé tartozik a jóhiszeműség és tisztesség, a jó erkölcs, a forgalmi tisztesség, a forgalmi erkölcs, a méltányosság, a fontos ok, az erkölcsösség és a közrend. A generálklauzulák célja, hogy megfelelő szempontokat adjanak a jogalkalmazó részére a törvény rendelkezéseinek és ezáltal tartalmának értelmezése során. A joggyakorlatban az alapelvek alkalmazása tekintetében Vékás Lajos professzor két lehetséges területet különít el. Az alapelvek egyrészt elősegítik egyes konkrét jogi normák értelmezését, másrészt hézagkitöltő szerepük is van, vagyis az alapelvek más megfelelő jogszabály hiányában szubszidiárius jelleggel közvetlenül is alkalmazhatók, így bizonyos esetekben az alapelv alapján is lehetőség van a jogvita eldöntésére. Az alanyi jogok védelme, az alanyi jogok szabad gyakorlásának elve Ptk. 2. (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. 7
4 (2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően. A jog fogalmába tartozik az alanyi jog, ami a jogalany cselekvési jogosultságában jelentkezik, valamint a tárgyi jog, ami a jog írásos formáját jelenti. A tárgyi jogból származik a jogalany alanyi joga, vagyis a jogszabály előírásai adják meg annak keretét és lehetőségét, hogy a jogalany milyen magatartásokat valósíthat meg. A tárgyi jog funkciója tehát az, hogy a társadalomban élő emberek cselekvési lehetőségeinek rendjét meghatározza, és annak betartása esetén a jogalany által elérendő cél megvalósításához szükséges jogkövetkezményeket társítsa, illetve be nem tartása esetére hátrányos jogkövetkezményeket helyezzen kilátásba. Az alanyi jog ebből eredően a tárgyi jognak a jogalanyra egyéniesített megjelenéseként értékelhető, vagyis amennyiben a tárgyi jog valakit feljogosít, úgy ebből eredően keletkezik alanyi joga. Az alanyi jog jogosultságot, hatalmi viszonyt jelent, ami lehetőség meghatározott magatartás követelésére és kikényszerítésére. A Ptk. mint tárgyi jog annak megfelelően tartalmazza azokat az előírásokat és szabályokat, amelyek keretet adnak a jogalanyoknak arra vonatkozóan, hogy milyen alanyi joguk állhat fenn, vagyis milyen cselekvési lehetőségeiket támogatja, védi a jogrend. A tárgyi jog célhoz köti az abból származó alanyi jog gyakorlását, vagyis az alanyi jogok gyakorlásának korlátját az adott jog társadalmi rendeltetése határozza meg. VB A Ptk. 3. -ának (1) bekezdése értelmében a teljesítés lehetetlenüléséről tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni; az ennek elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. BH A tulajdonhoz való jog nem tartozik a személyhez fűződő jogok körébe, ezért nem vagyoni kár megtérítése iránti igény nem érvényesíthető eredményesen pusztán azon az alapon, hogy a felperes nem gyakorolhatta megsértett tulajdonjogát. A tulajdoni formák egyenjogúsága Ptk. 3. (1) A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját. A Ptk. szabályai az alkotmányos előírásoknak megfelelően a tulajdoni formák egyenlőségét és védelmét írják elő. Az Alkotmány 9. (1) bekezdése szintén rögzíti a tulajdoni formák egyenjogúságát és egyenlő védelemben részesítését, a 10. (1) bekezdésében előírva az állami tulajdon köztulajdon jellegét, a 13. (1) bekezdésében biztosítva a tulajdonhoz való jogot és ugyan- 8
5 ezen (2) bekezdésében a kisajátítás kivételes esetét. 1 A kisajátítás tehát elsődlegesen alkotmányjogi kérdés, hiszen a tulajdonhoz való alapjog legerőteljesebb potenciális korlátozását képezi, ezen túlmenően a polgári jog már csak a részletszabályok tekintetében ad eligazítást. Mind időrendben, mind pedig a jogszabályi hierarchiában először az alkotmányos elvnek és garanciáknak kell érvényesü1niük. Ennek megfelelően kisajátítás esetén elsődlegesen az Alkotmány, a kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény és a Ptk. szabályai irányadók. A kisajátítás esetében elvi jelentőségű, hogy csak közérdekből kerülhet sor erre a magántulajdonba történő legsúlyosabb mértékű beavatkozásra, továbbá csak megfelelő, azonnali és feltétlen ellentételezés mellett valósítható meg. Figyelmet kell szentelni a tulajdonjog közjogi korlátozásainak, amelyek a tulajdonosnak a társadalommal szembeni kötelezettségeként jelennek meg. A tulajdonjog közjogi korlátozására mindig csak kivételesen, fontos közérdekből kerülhet sor, ezért annak lehetőségét az Alkotmány igyekszik jól körülhatárolni. Ettől függetlenül kétségtelen, hogy az elmúlt időszakban a tulajdonjog, mint legfontosabb alanyi magánjog tartalma egyre inkább leszűkült. Más megközelítésben felmerül az is, hogy a tulajdon korlátozása nem csak tűrési, hanem pozitív teljesítési kötelezettségekben is jelentkezik. Ezek a tevésre kötelező előírások gondoljunk pl. a beépítési előírásokra ingatlanoknál tevési kötelezettségeket írnak elő. A jóhiszeműség és tisztesség elve A Ptk. 4. -a rögzíti a jóhiszeműség és tisztesség, az együttműködési kötelezettség és az adott helyzetben elvárható magatartás követelményét. Mindhárom alapelv arra irányul, hogy a polgári jogviszonyokban a jogalanyok ne csak a pozitív jog által, az adott jogviszonyra meghatározott tényállási feltételeket formálisan kielégítve gyakorolják jogaikat, illetve teljesítsék kötelezettségeiket, hanem az általános társadalmi erkölcsi normákat figyelembe véve járjanak el. Ebből a törvényalkotói célból kiindulva, értelemszerűen ezeknek az elveknek a tartalommal megtöltése elsősorban az adott gazdasági és társadalmi viszonyok ismeretében történhet, így különösen jelentős ebben a körben a bíróságok jogértelmező szerepe, hiszen a konkrét ügyben kialakult tényállási elemek mellett ítélhető meg az, hogy az egyes elveknek megfelelően történt-e a jogalany eljárása. 1 A január 1-jén hatálybalépő Alaptörvény XIII. cikkében szól a tulajdonhoz (és az örökléshez) való jogról, valamint a kisajátításról; a nemzeti vagyonról pedig a 38. cikk rendelkezik. 9
6 Ptk. 4. (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. A Ptk.-ba az évi XIV. törvény iktatta be a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét eredetileg jóhiszeműség és a tisztesség megfogalmazásban, majd a évi III. törvény módosítása alapján március l-jétől tette egyértelművé a törvényalkotó, hogy jelen esetben a német Treu und Glauben fogalmának megfelelő alapelvről van szó. Ez azt jelenti, hogy a jóhiszeműség és tisztesség alapelve nem két külön fogalomként, hanem egységesen kezelendő, és ez az oka a Ptk. 4. (1) bekezdésében a követelményeinek megfelelően szóhasználat felváltása a követelményének megfelelően megfogalmazásra is. A Ptk. 4. -a (1) bekezdése az objektív értelemben vett jóhiszeműség és tisztesség követelményét támasztja, amit a rendeltetésszerű joggyakorlás megvalósítása, a felek együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének teljesítése és a joggal való visszaélés tilalma tölt meg tartalommal. A jóhiszeműség a dologi jog területén (pl. a tulajdonszerzési tényállásoknál) alapvetően szubjektív értelmezést kap. A jóhiszemű és tisztességes eljárás követelménye a magyar joggyakorlatban külföldi jogrendszerekhez hasonlóan meghonosodott elvárás, a jogalanyok magatartásának jogszabályi szintű mércéje. A jóhiszeműség nem csak általánosságban, valamennyi polgári jogviszonyra irányadóan jelentkezik a Ptk.-ban, hanem egyes konkrét tényállások esetén is meghatározó jelentőségű. BH Az elővásárlási jog gyakorlása körében a bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a felek joggyakorlása megfelel-e az évi IV. törvény alapelvi rendelkezéseinek, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének. BH Az évi IV. törvény 4. -ában megfogalmazott alapelvek megsértése nem ad alapot a felszámolási eljárás során megkötött adásvételi szerződés semmisségének a megállapítására. A felszámoló az ingatlan értékesítése során tanúsított felróható magatartásáért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik helytállni. BH Nem szerezhet tulajdonjogot ráépítéssel, aki az állami tulajdonú ingatlanon annak kezelőjével jogszabályba ütköző szerződés alapján építkezett, mert rosszhiszemű, felróható magatartásából vagyoni előnyre nem tehet szert. Az együttműködési kötelezettség Az együttműködési kötelezettség általánosan érvényesül a polgári jog területén annak érdekében, hogy a jogalanyok a jogviszonyukban a másik fél kötelezettségeinek teljesítését segítsék előmozdítani. Az együttműködési kö- 10
7 telezettséget, amellett, hogy általános elvárás a polgári jogviszonyokban, a Ptk. több tényállás keretében is kifejezetten előírja azt, így pl. 74. (2) bekezdés, 393. (4) bekezdés, 401., 205. (4) bekezdés. Kifejezetten hangsúlyosan érvényesül az együttműködési kötelezettség a kötelmi jogban, és azon belül is a szerződések megkötése és teljesítése során. Az együttműködési alapelv számos esetben együttesen érvényesül a jóhiszeműség és tisztesség alapelvével, hiszen alapvető elvárás, hogy a polgári jogi jogviszonyban az együttműködés során megfelelő jóhiszeműség kerüljön tanúsításra. BH II. Nincs helye a tartási szerződés megszüntetésének, ha a kötelezett szerződésszerű teljesítését a jogosult kellő indok nélkül, egyoldalúan visszautasítja. BH A megbízási jogviszony lényeges tartalmi eleme a megbízó korlátlan rendelkezési joga. Az évi IV. törvény 4. (1) bekezdése által előírt jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, ha a jogutód terhére határozott időre szóló, a felmondás jogát jelentős mértékben korlátozó kötelezettségvállalás történik. BH A feltaláló és a munkáltató kölcsönös együttműködési kötelezettsége nem terjed ki arra, hogy a munkáltató a szolgálati szabadalom értékesítése során a saját üzletpolitikai érdekeivel ellentétes megállapodást kössön. Az adott helyzetben elvárható magatartás tanúsítása Ptk. 4. (4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat. Az adott helyzetben elvárható magatartás egy olyan zsinórmérték, melyet akár speciális előírás hiányában is, mintegy szubszidiárius követelményként kell érvényesíteni. Fontos szerepe van a törvényszövegben a két határozott névelőnek ( az az adott helyzetben általában elvárható ), mivel ez azt fejezi ki, hogy a mérce objektív alapú, vagyis nem az adott személytől való elvárhatóságot kell figyelembe venni, hanem objektív szempontrendszer szerint kell meghatározni az adott helyzetben általában elvárható magatartást. Az adott helyzetben elvárható eljárással kapcsolatban került értékelésre az a tényállás, miszerint az árverési vevő nem szerez tulajdonjogot az elárverezett dolgon, és az árverés is szabálytalannak minősül, ha az árverés tárgya 11
8 olyan üzletrész, amelynek tulajdonosa a gazdasági társaságból való kizárása miatt pert indított, és a per jogerősen még nem fejeződött be az árverésig, és erről a tényről mind az árverés kitűzője, mind pedig az árverési vevő tudott (BH ). Az adott helyzetben elvárható eljárással kapcsolatban a házassági vagyonjog területén is több ítélet született. A jó erkölcsbe ütközőnek minősül és ezért semmis az a házassági vagyonjogi szerződés, amelyben az egyik házastárs csaknem teljes különvagyonát és a közös vagyon egészét valós ellentételezés nélkül a másik házastársnak juttatja (BH ). Saját felróható magatartásra való hivatkozás tilalma A saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat ("nemo auditur suam turpitudinem allegans"). Abban az esetben, ha valamelyik fél felróhatóan idéz elő olyan helyzetet, amelyből előnye származna, úgy ettől az előnytől meg kell fosztani. Ez a szabály általánosan érvényesül a polgári jogi jogviszonyokban, de konkrét tényállási elemeknél is megjelenik (pl. a feltétel meghiúsítása esetén). A bírósági gyakorlatban számos esetben találkozunk a saját felróható magatartás alapján támasztott igény elutasításával. Pl. a volt házastársak esetében az ajándék visszakövetelésére csak akkor nem kerülhet sor, ha a házasság megromlását kizárólag az ajándékozó házastárs felróható magatartása idézte elő (BH ). Valamely fél mulasztása adott esetben az, hogy a vasút elmulasztotta a jogszabály szerinti kár- (kereskedelmi) jegyzőkönyv felvételét később saját kártérítési felelősségét kimentő körülményként ilyen jegyzőkönyv hiányára nem hivatkozhat (BH ). Ugyanez az elv érvényesül akkor, amikor a jogosult nem követelhet késedelmi kamatot arra az időre, amikor a szerződésben kikötött beszedési megbízás szabályszerű benyújtásával késlekedik (BH ). Nem követelhető vissza a házastársnak adott ajándék illetve a helyébe lépő érték ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó házastárs felróható magatartása okozta (BH ). Ugyancsak nem panaszolhat birtokháborítást az, aki hatósági engedély és a szomszédja beleegyezése nélkül történő építkezéssel saját maga teremt olyan helyzetet, amelyből rá nézve érdeksérelem keletkezik (BH ). A joggal való visszaélés tilalma A joggal való visszaélés tilalmával a 2. tétel kapcsán foglalkozunk. 12
9 A bírósági jogérvényesítés A Ptk. előírja a törvényben biztosított jogok érvényesítésének állami úton történő kötelezettségét. Az állami úton történő jogérvényesítés magában foglalja a rendes bírósági út igénybevételét. Ptk. 7. (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük ha törvény másképpen nem rendelkezik bírósági útra tartozik. (2) Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységévei kapcsolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek. Azt, hogy egy-egy konkrét jog érvényesítése során milyen jogorvoslati fórumnak vagy mely bíróságnak van hatásköre, az anyagi és eljárásjogi szabályok alapján lehet eldönteni. Ezen kívül a jogvitában a felek egyéb, alternatív vitarendező fórumokat is igénybe vehetnek, így pl. békéltető testület közreműködését fogyasztóvédelmi ügyekben, közvetítői eljárást, illetve a választottbírósági eljárást. Választottbírósági eljárás igénybevételére van lehetőség, amennyiben legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, vagy ha törvény ezt megengedi, továbbá a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték. Nem indítható választottbírósági eljárás a Polgári perrendtartás (Pp.) XV- XXIII. fejezetében szabályozott eljárásokban ( Különleges eljárások ), továbbá olyan ügyekben, amelyekben törvény a jogvita választottbírósági eljárás keretében történő rendezését kizárja. A választottbírósági szerződés alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választottbíróság elé terjesztik. A választottbírósági szerződést írásba kell foglalni. A közvetítői eljárás (mediáció) egy alternatív vitarendezési mód, amit a közvetítői tevékenységről szóló évi LV. törvény szabályoz. A közvetítés egy sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett harmadik személy bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. E harmadik sze- 13
10 mély a közvetítő, akinek feladata pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint való közreműködés a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem bír jogerővel, így nem befolyásolja a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék. Ugyanakkor főszabályként a felek a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban nem hivatkozhatnak a közvetítői eljárásban a másik fél által kifejtett álláspontra, illetve a másik félnek a közvetítői eljárásban tett jogelismerő vagy joglemondó nyilatkozatára, de ettől az előírástól a felek külön megállapodása alapján eltérhetnek. A fogyasztói jogok érvényesítése nagyon sok esetben jelentős bizonyítási terhet ró a fogyasztókra, emellett a polgári peres eljárás idő- és költségigényessége ezeknek a jogoknak az érvényesítését nagymértékben megnehezíti. Ennek könnyítése céljából hozta létre a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény VI. fejezete a békéltető testület intézményét. A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület tanácsa az eljárásban vagy ajánlást fogalmaz meg, ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el, vagy kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor (alávetés) vagy a határozat kihirdetésekor nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte. BH Lelkészi szolgálati jogviszonyból eredő követelés bírói úton nem érvényesíthető, akkor sem, ha a felperes a követelését megbízási jogviszonyból eredő követelésként kívánja érvényesíteni. BH A lakáselőtakarékossági szerződés alapján folyósított állami támogatás visszakövetelésével kapcsolatos igény érvényesítésére bírósági út igénybevételével van lehetőség, mert nincs olyan törvény, amely ezt kizárná. BH Nem zárja ki a személyiségvédelmi ügy polgári bíróság előtti érvényesítését, és így nem eredményezheti a per megszüntetését, ha az állított jogsértést egyházi szervezet tagjai egyházi tevékenységükkel kapcsolatos eljárásuk során követték el. BH Az áttemettetéshez történő hozzájárulással, illetve annak tűrésével kapcsolatos igény elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik. BH A felsőoktatási intézménynek a felvétel feltételeinek meghatározásával kapcsolatos döntése ellen nincs helye bírósági jogorvoslatnak. 14
Kereskedelmi szerződések joga
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,
Részletesebben1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1
1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 Hatályos: 2014.01.01-2014.03.15 (A hatálybalépésérıl és a végrehajtásáról szóló 1960: 11. és az 1978: 2. törvényerejő rendelettel egységes
RészletesebbenA TRUMPF Hungary Kft. szerszámgépek és lézertechnika területére érvényes Általános Szállítási és Szolgáltatási Feltételei
A. Általános rész: A TRUMPF és a Vevő közötti valamennyi jogviszonyra irányadó szerződési feltételek I. Általános rész II. Szállítási és teljesítési határidő, szállítási és teljesítési késedelem III. Szállítási
Részletesebben2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
OptiJUS Opten Kft. 1 2004. évi CXL. törvény 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2015.07.01. óta hatályos szöveg Az Országgyűlés abból a célból,
RészletesebbenAz illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:
RészletesebbenTANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL
TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG
Részletesebben2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem
2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem < Áruismeret Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem célterületei Az áruk és szolgáltatások biztonságának megteremtése A kereskedelmi gyakorlat harmonizációja A jelenlegi
RészletesebbenMagyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575
Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány
RészletesebbenAz üzletrész-átruházási szerződésről
Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1056/2013. számú ügyben Az eljárás megindulása, előzmények Az érintett alapvető jogok
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1056/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB- 1061, 1124, 1317, 1505, 1513, 1526, 1785, 2440, 2606, 2666, 2701, 3128, 3295, 3504, 4011, 4412, 5187, 6885/2013.)
RészletesebbenTárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007
kommunikáció konfliktus kompromisszum HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 Készült az Európai Unió pénzügyi támogatásával ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Szerződéskötési
Részletesebben2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben Előadó: dr. Szabó-Tasi Katalin Az eljárás megindulása A panaszos speciális étkezési igényű gyermeke óvodai étkezésének ügyében fordult
RészletesebbenI n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető
Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2/2008. (XII. 4.) számú kollégiumi véleményével módosított, egységes szerkezetbe foglalt 1/2005. (VI. 17.) számú kollégiumi véleménye 1 a jogi személy elkülönült felelősségéről
RészletesebbenPOLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ
DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.
RészletesebbenSZEKERES DIÁNA 1. A bírósági mediáció kapujában
SZEKERES DIÁNA 1 A bírósági mediáció kapujában A mediációról általánosságban A mediáció tényleges értelemben véve a kreatív egyezségteremtés művészete, amely az emberek között kialakult versengés, rivalizálás
RészletesebbenFeltétel. Családi jogvédelem biztosítás. Komfort
Feltétel Családi jogvédelem biztosítás Komfort A Jogvédelmi biztosítás általános feltételei Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt., 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70 74. (továbbiakban:
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016.
Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport
Részletesebben1. A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET TÁRGYA
Szakmai Felelősségbiztosítás Ügyvédek részére A biztosítást az AIG Europe Limited nyújtja. Angliában és Walesben bejegyezte a Registrar of Companies. Cégjegyzékszáma: 01486260. Székhelye: AIG Building,
RészletesebbenA bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában
A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában 1. Bevezetés Gyakorló bírósági közvetítıként ma még sokszor találkozom a kérdéssel, hogy miért feladata a bíróságnak a közvetítés
Részletesebben1997. évi CLV. törvény. a fogyasztóvédelemről
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről Az Országgyűlés annak érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja a fogyasztói érdekek - különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz,
RészletesebbenVezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek
Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek I. A biztosítás tárgya 1. Az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság a céget nyilvántartó bíróság:
RészletesebbenAz emberi embrió szabályozásának kérdéseiről
Vörös Judit ügyvédjelölt, Galavits, Ábrahám & Kondacs Ügyvédi Iroda (Budapest) 1. Előszó Napjainkban úgy tűnik, a jogalkotók egyre inkább felismerik az emberi élet, személyiség mint érték védelmének fontosságát.
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*)
A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*) Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. -ának első bekezdése Csatlakozás az Európai Unióhoz Szolgáltatásnyújtás szabadsága 96/71/EK irányelv A munkavállalók
RészletesebbenA bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből
A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből A végrehajtási kérelem benyújtása Szerző: dr. Potári Anita Pécs, 2014. szeptember 24. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ( továbbiakban:
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése
RészletesebbenKábelsat-2000 Kábeltelevízió Építő és Szolgáltató Kft.
Kábelsat-2000 Kábeltelevízió Építő és Szolgáltató Kft. A tagja Általános Szerződési Feltételek Helyhez kötött telefon szolgáltatáshoz Hatályba lépés kelte: 2010.04.01. Utolsó módosítás: 2009.03.01. Készült:
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/
RészletesebbenA kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd
A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd 2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely a korábbi 1959. évi IV. törvényt
Részletesebben2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl
2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és
Részletesebbenaz alkotmánybíróság határozatai
2016. június 3. 2016. 13. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 668 3109/2016. (VI. 3.)
RészletesebbenKegyeleti közszolgáltatási szerződés. Mely létrejött az alábbi napon és helyen a Tulajdonos és Üzemeltető között az alábbi feltételekkel:
Kegyeleti közszolgáltatási szerződés Mely létrejött az alábbi napon és helyen a Tulajdonos és Üzemeltető között az alábbi feltételekkel: Tulajdonos: Neve: Lenti Város Önkormányzata Címe: 8960 Lenti, Zrínyi
Részletesebbena vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
2016. január 1-jén hatályos 2016. július 1-jén hatályos 2017. január 1. 2017. március 1. 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról Az Országgyűlés felismerve azt,
RészletesebbenA Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek)
A Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek) valamint a Genertel Jogvédelmi Biztosítás feltételei (GJBF) Társaságunk az ISVAP (a pénzügyi
Részletesebben3. Biztosítási tartam Határozatlan tartam, automatikus megújulással. 4. Kártérítési limit,- Ft / kár és,- Ft / év mindösszesen
Szakmai Felelősségbiztosítás Ügyvédek részére Fontos információ! (A részletező a feltétellel együtt értelmezendő) A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS KIZÁRÓLAG AZON KÁROKKAL KAPCSOLATOS KÁRIGÉNYEKRE NYÚJT BIZTOSÍTÁSI
RészletesebbenAlapvetı szerzıdéses adatok:
B É R L E T I S Z E R Z İ D É S amely létrejött Budapesten, egyrészrıl a MEVA Zsalurendszerek Zrt. (cégbejegyzés száma:, címe: 1047 Budapest, Labdarúgó u. 19., telefon: 272-2222, fax: 369-5885 képviselıje:
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint gépjármű tulajdonjogának megszerzése során téves számlaszámra
RészletesebbenHÍRLEVÉL 2014/1. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben
HÍRLEVÉL A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben 2014/1 Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2014. március 15-én lép hatályba, amely
RészletesebbenFeltétel. Ingatlan tulajdonosi jogvédelem biztosítás
Feltétel Ingatlan tulajdonosi jogvédelem biztosítás A Jogvédelmi biztosítás általános feltételei Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt., 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70 74.
RészletesebbenS Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla
Részletesebben1999. évi LXXVI. törvény. a szerzıi jogról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A szerzıi jogi védelem tárgya
1999. évi LXXVI. törvény a szerzıi jogról A technikai fejlıdéssel lépést tartó, korszerő szerzıi jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a
RészletesebbenTisztelt Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottság!
1 BIZOTTSÁGI ELİTERJESZTÉS 297/2010. számú elıterjesztés A határozati javaslat elfogadásához a Képviselıtestület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló, többször módosított 7/2006. (IV.14.) sz. önkormányzati
RészletesebbenPolgárijog I. előadás Előadó: Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó PhD Tanszékvezető egyetemi docens
Polgárijog I. előadás Előadó: Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó PhD Tanszékvezető egyetemi docens BEMUTATKOZÁS A Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék munkatársai: Tanszékvezető: Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó PhD
RészletesebbenTulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében
Téglási András * Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy olyan témájú írással tiszteleghetek Lenkovics Barnabás professzor úr,
RészletesebbenI. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség
1 / 39 2016.03.29. 10:35 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2016.01.01 2016.12.31 60 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás
RészletesebbenA gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései
1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által
RészletesebbenA rendelet hatálya. 1. A rendelet hatálya Fajsz Község Önkormányzatának ( a továbbiakban: önkormányzat ) vagyonára terjed ki. Az önkormányzat vagyona
Fajsz Község Önkormányzata Képviselő- testületének 6/2014. (IV.10.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Fajsz Község Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése
RészletesebbenKözép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat
Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv
RészletesebbenGy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22.
Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22. 2014. március 15-én hatályba lépett a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
RészletesebbenA RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA
A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A 2016. április 15-i közgyűlés 6/2016.04.15. számú határozatával a módosításokkal egységes szerkezetben elfogadott Alapszabály A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT.
RészletesebbenZLINSZKY JÁNOS ALKOTMÁNYBÍRÓ KÜLÖNVÉLEMÉNYEI. Schanda Balázs egyetemi tanár (PPKE JÁK)
Iustum Aequum Salutare XII. 2016. 1. 97 109. ZLINSZKY JÁNOS ALKOTMÁNYBÍRÓ KÜLÖNVÉLEMÉNYEI Schanda Balázs egyetemi tanár (PPKE JÁK) Zlinszky János az újonnan létrehozott Alkotmánybíróság elsőként megválasztott
Részletesebben2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1
Hatály: 2015.I.1. - 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 Az Országgyűlés elismerve, hogy az emberek önkéntes
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 22., csütörtök Tartalomjegyzék 16/2014. (V. 22.) AB határozat A jogerős határozattal kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának
Részletesebben10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.
9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel,
RészletesebbenKÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT
KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2013. február 13. Elfogadva:../2013. (II.12.) sz. Kt. határozat 1 I. FEJEZET Általános rendelkezések A közpénzek
RészletesebbenÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.
í Á Á É Á Í Í Í Á Í É á í í á é é í í í Í é í á é Í 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. 1. Az egyesület megnevezése: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete. 2. Székhelye: Kaposvár, Béke u. 47. 3. Működési
RészletesebbenSÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó Sárvár város Önkormányzatának Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési
RészletesebbenMagyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)
Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási
RészletesebbenEgyes közjegyzıi nemperes eljárások
Egyes közjegyzıi nemperes eljárások 1. A közjegyzı elıtti elızetes bizonyítás 1.1 Elızetes bizonyításnak van helye - a Pp. 207. -ában szabályozott esetekben: Az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-5702/2014.
Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-5702/2014. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A panaszos azért
RészletesebbenVAGYONGAZDÁLKODÁSI ÉS HASZNOSÍTÁSI SZABÁLYZAT
VAGYONGAZDÁLKODÁSI ÉS HASZNOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 2015. 1 Preambulum A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a Főiskola vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal, valamint a saját bevételekből
RészletesebbenA számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014
Madarasiné Dr. Szirmai Andrea Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Sztanó Imréné dr. Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 PR-017/14 Tartalomjegyzék 1. A SZÁMVITEL IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.....................
RészletesebbenElőterjesztő: Á c s János polgármester TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! Az irányelvek a koncepció szerint a következők voltak:
2. NAPIREND: Ügyiratszám: 5/18.028 /2006. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2006. február 10-i ülésére Tárgy: Tapolca város 2006. évi költségvetéséről és a végrehajtásával kapcsolatos egyes
RészletesebbenPilis Város Önkormányzata lakás-és nem lakáscélú helyiségei, beépítetlen földrészletei (vagyon)gazdálkodásával összefüggı koncepciója
Pilis Város Önkormányzata lakás-és nem lakáscélú helyiségei, beépítetlen földrészletei (vagyon)gazdálkodásával összefüggı koncepciója A Koncepciót Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete, a Képviselı-testület
RészletesebbenE.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT
2006. szeptember 15. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT Bekezdés TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1.AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA ÉS HATÁLYA...5
RészletesebbenTÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények. 2011. év
TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények év A Téti Takarékszövetkezet A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
RészletesebbenBudavári Önkormányzat. A gyámhivatali ügyintézés területei
Budavári Önkormányzat A gyámhivatali ügyintézés területei 2008 A gyámhivatali ügyintézés területei Tájékoztató a gyámhivatali ügyintézés területeirıl Szerkesztette és összeállította: dr. Galántai Éva gyámhivatal-vezetı
RészletesebbenKONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására
Részletesebben2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
1 / 130 2016.04.20. 11:59 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2016.01.01 2016.04.30 44 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés figyelemmel az államháztartás
Részletesebben1994. évi LV. törvény a termőföldről 1
OptiJus Opten Kft. I. 1994. évi LV. törvény 1994. évi LV. törvény a termőföldről 1 A 2011.8.1. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1 A törvény hatálya............ 1 Fogalommeghatározások........
RészletesebbenI. Fejezet Alapelvek
1 / 103 2016.03.29. 10:57 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 2016.03.10 2017.12.31 99 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok
RészletesebbenINTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA
AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról
RészletesebbenB/6 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉSI JOGBAN (ADÁSVÉTEL, VÁLLALKOZÁS, MEGBÍZÁS, BIZTOSÍTÁS)
EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG ALAPELVI SZINTEN 4. (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve
RészletesebbenAKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására
AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására 1. Preambulum A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI JOG 3.
KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD
RészletesebbenVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10/2007. (II. 23.) r e n d e l e t e
ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2007. (II. 23.) r e n d e l e t e A lakáscélú támogatások helyi rendszeréről egységes szerkezetben az e rendeletet módosító 19/2007. (VI. 29.) számú, a 23/2007.
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-695/2016.
Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-695/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport
Részletesebben1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1
Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600081.tv 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1 Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A Téli közfoglalkoztatási programba bevont panaszos azért fordult hivatalomhoz,
RészletesebbenAz elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1
Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 A jogalkalmazás körében érvényesülő szempontok megjelölése előtt szükséges rögzíteni, hogy a személyhez fűződő jog az egyes személyek
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. )
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Előadó: dr. Blaskovits Márta Az eljárás megindítása Egy panaszos beadvánnyal fordult az alapvető jogok
RészletesebbenPályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló energia
Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló energia program keretében megjelenő HU-03-A1-2013 jelű Geotermikus alapú távhőtermelő rendszerek létesítése - már
RészletesebbenAz öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1
1. Mikor kell öröklési illetéket fizetni? Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Öröklés esetén az illetékekről
RészletesebbenTudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben
Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek
RészletesebbenÁltalános Szerződési Feltételek
1. A szolgáltatás Általános Szerződési Feltételek Az utazási szerződés alapján az International Language Travel Kft. Utazási Iroda (székhelye: 2000 Szentendre, Pomázi út 34. cégjegyzékszáma: Cg. 13-09-141478,,
RészletesebbenA jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. )
A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. ) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról
Részletesebbenalkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.
Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény
RészletesebbenA SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT
A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT ADÓS ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ESETÉN A Pécsi Ítélőtábla
RészletesebbenDÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A
1 DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A ( Az 1995. április 4-ei, az 1998. április 23-ai, a 2000. április 27-ei, a 2002.március 28-ai, a 2005.november 23-ai, a 2009. május 6-ai és a 2012.
RészletesebbenKereskedelmi szerződések
Barta Judit Fazakas Zoltán Harsányi Gyöngyi Miskolczi Bodnár Péter Szuchy Róbert Ujváriné Antal Edit Kereskedelmi szerződések alapvető szabályai Barta Judit Fazakas Zoltán Harsányi Gyöngyi Miskolczi Bodnár
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-3084/2014.
Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-3084/2014. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A panaszos Gyula-Városerdőn
Részletesebben2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 1. I. Fejezet KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK. Általános rendelkezések
2008. évi XLV. törvény Hatályos: 2014.07.01-2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 1 I. Fejezet KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Általános rendelkezések 1. (1) Az e törvényben szabályozott,
Részletesebben1991. évi XLIX. törvény
1991. évi XLIX. törvény a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyőlés a fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzetben lévı vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csıdeljárásban,
Részletesebben1. Mit kell tartalmaznia a közterület-használatról szóló rendelet fogalommeghatározásának?
1. Mit kell tartalmaznia a közterület-használatról szóló rendelet fogalommeghatározásának? Az Alkotmánybíróság határozatában rámutatott a közterületnek tehát a törvény által pontosan meghatározott fogalmi
RészletesebbenHatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Page 1 of 98 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Részletesebben1. oldal. Kengyel Községi Önkormányzat 2012.évi tervezett bevételeinek és kiadásainak I. félévi teljesítése
1. oldal Kengyel Község Önkormányzata Képviselő-testülete 5083. Kengyel, Szabadság út 10. Telefon: 56/583-400. Kengyel Községi Önkormányzat 2012.évi tervezett bevételeinek és kiadásainak I. félévi teljesítése
Részletesebben