A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE"

Átírás

1 A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1. A TÖRVÉNY CÉLJA, A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Ptk. célja, szabályozási köre Ptk. 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat ha eltérően nem rendelkeznek e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. (2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. A Ptk. 1. -a rögzíti a törvénykönyv célját, és egyúttal meghatározza a Ptk. személyi és tárgyi hatályát. A Ptk. személyi hatálya az emberekre, valamint a jogi személyekre és a jogi személyiség nélküli szervezetekre terjed ki. A Ptk. szabályozza az állami és önkormányzati szervezetek polgári jogi jogviszonyait is, vagyis az állam és az önkormányzat vonatkozásában a Ptk. tárgyi hatálya alá tartozó jogviszonyok esetében irányadó a Ptk. Másrészről viszont, amennyiben az állam vagy önkormányzat a polgári jogviszony alanya, úgy függetlenül a jogviszonyban szereplő más személyek közjogi státuszától, egyenrangú félként kezelendő. Ebből eredően élesen el kell határolni egymástól az állam és az önkormányzat közjogi, közigazgatási szerepét és hatáskörét a magánjogi jogviszonyaitól. Ez a megkülönböztetés azt eredményezi, hogy magukra a közjogi személyekre is kötelezően kihatnak az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárásai, intézkedései, esetleges mulasztásai, e tekintetben azonos bírálandók el a magánszféra szereplőivel. A Ptk. szabályozási köre a polgári jogi jogviszonyokra terjed ki. A polgári jogi jogviszonyok tárgyát a jogalanyok vagyoni és személyi viszonyai képezik, a jogági szabályozás ezen kívül más jogviszonyaikra nem terjed ki. A Ptk. tehát nem irányadó a közjog szabályozása alá eső jogviszonyok vonatkozásában. Másrészről viszont számos esetben a Ptk.-n kívüli egyéb, speciális jogszabályok tárgyát is képezhetik polgári jogi jogviszonyok, így pl. fogyasztóvédelmi, értékpapíron alapuló, társasági jogi stb. jogviszonyok. Ilyen esetekben a speciális jogszabályhoz képest a Ptk. háttérszabályozást jelent, vagyis szubszidiáriusan alkalmazandó. 5

2 A Ptk. értelmezése A Ptk. egyes szabályait a Ptk. többi szabályával, valamint a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. A polgári jogszabály értelmezése során a konkrét jogalanyok által végzett cselekményeket, illetve külső körülményeket kell megfeleltetni a jogszabályi előírásoknak, vagyis a jogalkalmazás konkrét eseti döntést jelent. A jogalkalmazás három egymásra épülő tevékenységből áll. Az első feladat a pontos történeti tényállás meghatározása, ami a jogilag értékelendő emberi, társadalmi, gazdasági események alapján történik (alsó tétel). Második fázisban figyelembe kell venni azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek a történeti tényállásban foglaltak alapján az egyes jogszabályok szabályozási tárgyát képezik (felső tétel). A jogértelmezés következő feladata a történeti tényállásban jogilag értékelhető tényeknek a jogszabály alá szubszumálása, vagyis a felső tétel alá helyezni az alsó tételt, amiből következik a zárótétel. A jogértelmezés e harmadik lépése azt eredményezheti, hogy a jogszabályi előírás és a történeti tényállás nem áll teljes mértékben összhangban egymással. Ennek a felmerülésekor kell értelmezni a jogszabályi rendelkezést (interpretatio), ami arra irányul, hogy a konkrét jogszabály alkalmazható-e a tényállásra. A jogértelmezés tekintetében négy módszert lehet alkalmazni, amelyek közül a Ptk. 1. -a a rendszertani értelmezést írja elő. Eszerint a Ptk. egyes rendelkezéseit a Ptk. többi rendelkezésével és a magyar jogrendszer más jogszabályaival kell összevetni, és ahhoz való kapcsolatát kell figyelembe venni. Természetesen a rendszertani értelmezés mellett, illetve ennek során figyelembe kell venni a nyelvtani értelmezést is, ami a Ptk. szövegének a magyar nyelv szabályai szerinti vizsgálatát jelenti, nem elfogadható azonban minden esetben a jogszabály szó szerinti, önmagában történő vizsgálata, hiszen ez sok esetben a jogszabály céljával ellentétes eredményre vezethet (summum ius summa iniuria). A jogalkalmazás során a történeti értelmezés is felhasználható, amikor a jogalkotó akaratát kell figyelembe venni, azaz milyen társadalmi, gazdasági cél elérése érdekében került sor a jogszabály meghozatalára (pl. miniszteri indokolás). A Ptk. értelmezése során az előzőek mellett a logikai értelmezést is alkalmazni kell, vagyis a formállogika szabályai szerint kell vizsgálni az adott jogtételt. Ilyen esetben azt kell vizsgálni, hogy az adott jogtétel a törvény, a jogszabály logikai szerkezetében milyen helyet foglal el. E körben az egyik leginkább alkalmazható megközelítés az argumentum ex absurdo elvének megfelelő eljárás (apagogikus következtetés), vagyis addig kell vizsgálni a jogszabály többféle lehetséges értelmezését, míg megállapítható az, hogy egy kivételével minden más értelmetlen. BH II. Az állam mint jogi személy csak mint a vagyoni jogviszonyok alanya lehet polgári jogi szerződés, polgári jogviszony részese. A felek mellérendeltségéből, egyenrangúságából következően reá ugyanúgy ki- 6

3 hatnak az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárásai, intézkedései, esetleges mulasztásai, mint a jogviszony többi alanyára. A polgári jog alapelvei általában A szakirodalomban eltérő nézetek ismertek arra vonatkozóan, hogy a mai magyar polgári jognak alapelvei, generálklauzulái, vezérmotívumai vagy egyszerűen csak a Ptk.-n belül bevezető rendelkezései vannak. Lábady Tamás professzor azt az álláspontot képviseli, hogy a szocialista jogtudomány használta a polgári jog vezérmotívumait a magánjog ideológiai, elméleti alapjainak és nevezte azokat alapelveknek. Vezérmotívumok azok, amelyek nemcsak a magánjog, hanem minden jogterület általános elvei is. Ilyen az ésszerűség, ami objektív mérce, a tárgyilagos megítélés szerint, minden értelmes ember számára racionális értékelést jelenti. Szintén vezérmotívum az igazságosság, amely alapján bár az igazságosság erény és a jog pedig rend, azonban az igazságosságot a méltányossággal együtt kell értékelni, vagyis az igazságosság nem a tételes jog ellentétje, hanem azzal együtt kell, hogy érvényesüljön. A jogbiztonság a jog stabilitását, szilárdságát, kiszámíthatóságát és előreláthatóságát jelenti, míg a méltányosság a megmerevedett, sok esetben az élet által meghaladott magánjogi szabályoknak a változásokhoz való igazítását segíti elő. A magánjog alapintézményei a polgári jogegyenlőség, a tulajdon szabadsága, a szerződési szabadság, a végrendelkezési szabadság, a szerzett jogok védelme, a publicitás, és a társadalmi szervezkedés joga. A magánjog generálklauzulái a törvényhozó által biztosított eszközök az állandó jogi adaptációra. A generálklauzulák közé tartozik a jóhiszeműség és tisztesség, a jó erkölcs, a forgalmi tisztesség, a forgalmi erkölcs, a méltányosság, a fontos ok, az erkölcsösség és a közrend. A generálklauzulák célja, hogy megfelelő szempontokat adjanak a jogalkalmazó részére a törvény rendelkezéseinek és ezáltal tartalmának értelmezése során. A joggyakorlatban az alapelvek alkalmazása tekintetében Vékás Lajos professzor két lehetséges területet különít el. Az alapelvek egyrészt elősegítik egyes konkrét jogi normák értelmezését, másrészt hézagkitöltő szerepük is van, vagyis az alapelvek más megfelelő jogszabály hiányában szubszidiárius jelleggel közvetlenül is alkalmazhatók, így bizonyos esetekben az alapelv alapján is lehetőség van a jogvita eldöntésére. Az alanyi jogok védelme, az alanyi jogok szabad gyakorlásának elve Ptk. 2. (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. 7

4 (2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően. A jog fogalmába tartozik az alanyi jog, ami a jogalany cselekvési jogosultságában jelentkezik, valamint a tárgyi jog, ami a jog írásos formáját jelenti. A tárgyi jogból származik a jogalany alanyi joga, vagyis a jogszabály előírásai adják meg annak keretét és lehetőségét, hogy a jogalany milyen magatartásokat valósíthat meg. A tárgyi jog funkciója tehát az, hogy a társadalomban élő emberek cselekvési lehetőségeinek rendjét meghatározza, és annak betartása esetén a jogalany által elérendő cél megvalósításához szükséges jogkövetkezményeket társítsa, illetve be nem tartása esetére hátrányos jogkövetkezményeket helyezzen kilátásba. Az alanyi jog ebből eredően a tárgyi jognak a jogalanyra egyéniesített megjelenéseként értékelhető, vagyis amennyiben a tárgyi jog valakit feljogosít, úgy ebből eredően keletkezik alanyi joga. Az alanyi jog jogosultságot, hatalmi viszonyt jelent, ami lehetőség meghatározott magatartás követelésére és kikényszerítésére. A Ptk. mint tárgyi jog annak megfelelően tartalmazza azokat az előírásokat és szabályokat, amelyek keretet adnak a jogalanyoknak arra vonatkozóan, hogy milyen alanyi joguk állhat fenn, vagyis milyen cselekvési lehetőségeiket támogatja, védi a jogrend. A tárgyi jog célhoz köti az abból származó alanyi jog gyakorlását, vagyis az alanyi jogok gyakorlásának korlátját az adott jog társadalmi rendeltetése határozza meg. VB A Ptk. 3. -ának (1) bekezdése értelmében a teljesítés lehetetlenüléséről tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni; az ennek elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. BH A tulajdonhoz való jog nem tartozik a személyhez fűződő jogok körébe, ezért nem vagyoni kár megtérítése iránti igény nem érvényesíthető eredményesen pusztán azon az alapon, hogy a felperes nem gyakorolhatta megsértett tulajdonjogát. A tulajdoni formák egyenjogúsága Ptk. 3. (1) A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját. A Ptk. szabályai az alkotmányos előírásoknak megfelelően a tulajdoni formák egyenlőségét és védelmét írják elő. Az Alkotmány 9. (1) bekezdése szintén rögzíti a tulajdoni formák egyenjogúságát és egyenlő védelemben részesítését, a 10. (1) bekezdésében előírva az állami tulajdon köztulajdon jellegét, a 13. (1) bekezdésében biztosítva a tulajdonhoz való jogot és ugyan- 8

5 ezen (2) bekezdésében a kisajátítás kivételes esetét. 1 A kisajátítás tehát elsődlegesen alkotmányjogi kérdés, hiszen a tulajdonhoz való alapjog legerőteljesebb potenciális korlátozását képezi, ezen túlmenően a polgári jog már csak a részletszabályok tekintetében ad eligazítást. Mind időrendben, mind pedig a jogszabályi hierarchiában először az alkotmányos elvnek és garanciáknak kell érvényesü1niük. Ennek megfelelően kisajátítás esetén elsődlegesen az Alkotmány, a kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény és a Ptk. szabályai irányadók. A kisajátítás esetében elvi jelentőségű, hogy csak közérdekből kerülhet sor erre a magántulajdonba történő legsúlyosabb mértékű beavatkozásra, továbbá csak megfelelő, azonnali és feltétlen ellentételezés mellett valósítható meg. Figyelmet kell szentelni a tulajdonjog közjogi korlátozásainak, amelyek a tulajdonosnak a társadalommal szembeni kötelezettségeként jelennek meg. A tulajdonjog közjogi korlátozására mindig csak kivételesen, fontos közérdekből kerülhet sor, ezért annak lehetőségét az Alkotmány igyekszik jól körülhatárolni. Ettől függetlenül kétségtelen, hogy az elmúlt időszakban a tulajdonjog, mint legfontosabb alanyi magánjog tartalma egyre inkább leszűkült. Más megközelítésben felmerül az is, hogy a tulajdon korlátozása nem csak tűrési, hanem pozitív teljesítési kötelezettségekben is jelentkezik. Ezek a tevésre kötelező előírások gondoljunk pl. a beépítési előírásokra ingatlanoknál tevési kötelezettségeket írnak elő. A jóhiszeműség és tisztesség elve A Ptk. 4. -a rögzíti a jóhiszeműség és tisztesség, az együttműködési kötelezettség és az adott helyzetben elvárható magatartás követelményét. Mindhárom alapelv arra irányul, hogy a polgári jogviszonyokban a jogalanyok ne csak a pozitív jog által, az adott jogviszonyra meghatározott tényállási feltételeket formálisan kielégítve gyakorolják jogaikat, illetve teljesítsék kötelezettségeiket, hanem az általános társadalmi erkölcsi normákat figyelembe véve járjanak el. Ebből a törvényalkotói célból kiindulva, értelemszerűen ezeknek az elveknek a tartalommal megtöltése elsősorban az adott gazdasági és társadalmi viszonyok ismeretében történhet, így különösen jelentős ebben a körben a bíróságok jogértelmező szerepe, hiszen a konkrét ügyben kialakult tényállási elemek mellett ítélhető meg az, hogy az egyes elveknek megfelelően történt-e a jogalany eljárása. 1 A január 1-jén hatálybalépő Alaptörvény XIII. cikkében szól a tulajdonhoz (és az örökléshez) való jogról, valamint a kisajátításról; a nemzeti vagyonról pedig a 38. cikk rendelkezik. 9

6 Ptk. 4. (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. A Ptk.-ba az évi XIV. törvény iktatta be a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét eredetileg jóhiszeműség és a tisztesség megfogalmazásban, majd a évi III. törvény módosítása alapján március l-jétől tette egyértelművé a törvényalkotó, hogy jelen esetben a német Treu und Glauben fogalmának megfelelő alapelvről van szó. Ez azt jelenti, hogy a jóhiszeműség és tisztesség alapelve nem két külön fogalomként, hanem egységesen kezelendő, és ez az oka a Ptk. 4. (1) bekezdésében a követelményeinek megfelelően szóhasználat felváltása a követelményének megfelelően megfogalmazásra is. A Ptk. 4. -a (1) bekezdése az objektív értelemben vett jóhiszeműség és tisztesség követelményét támasztja, amit a rendeltetésszerű joggyakorlás megvalósítása, a felek együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének teljesítése és a joggal való visszaélés tilalma tölt meg tartalommal. A jóhiszeműség a dologi jog területén (pl. a tulajdonszerzési tényállásoknál) alapvetően szubjektív értelmezést kap. A jóhiszemű és tisztességes eljárás követelménye a magyar joggyakorlatban külföldi jogrendszerekhez hasonlóan meghonosodott elvárás, a jogalanyok magatartásának jogszabályi szintű mércéje. A jóhiszeműség nem csak általánosságban, valamennyi polgári jogviszonyra irányadóan jelentkezik a Ptk.-ban, hanem egyes konkrét tényállások esetén is meghatározó jelentőségű. BH Az elővásárlási jog gyakorlása körében a bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a felek joggyakorlása megfelel-e az évi IV. törvény alapelvi rendelkezéseinek, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének. BH Az évi IV. törvény 4. -ában megfogalmazott alapelvek megsértése nem ad alapot a felszámolási eljárás során megkötött adásvételi szerződés semmisségének a megállapítására. A felszámoló az ingatlan értékesítése során tanúsított felróható magatartásáért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik helytállni. BH Nem szerezhet tulajdonjogot ráépítéssel, aki az állami tulajdonú ingatlanon annak kezelőjével jogszabályba ütköző szerződés alapján építkezett, mert rosszhiszemű, felróható magatartásából vagyoni előnyre nem tehet szert. Az együttműködési kötelezettség Az együttműködési kötelezettség általánosan érvényesül a polgári jog területén annak érdekében, hogy a jogalanyok a jogviszonyukban a másik fél kötelezettségeinek teljesítését segítsék előmozdítani. Az együttműködési kö- 10

7 telezettséget, amellett, hogy általános elvárás a polgári jogviszonyokban, a Ptk. több tényállás keretében is kifejezetten előírja azt, így pl. 74. (2) bekezdés, 393. (4) bekezdés, 401., 205. (4) bekezdés. Kifejezetten hangsúlyosan érvényesül az együttműködési kötelezettség a kötelmi jogban, és azon belül is a szerződések megkötése és teljesítése során. Az együttműködési alapelv számos esetben együttesen érvényesül a jóhiszeműség és tisztesség alapelvével, hiszen alapvető elvárás, hogy a polgári jogi jogviszonyban az együttműködés során megfelelő jóhiszeműség kerüljön tanúsításra. BH II. Nincs helye a tartási szerződés megszüntetésének, ha a kötelezett szerződésszerű teljesítését a jogosult kellő indok nélkül, egyoldalúan visszautasítja. BH A megbízási jogviszony lényeges tartalmi eleme a megbízó korlátlan rendelkezési joga. Az évi IV. törvény 4. (1) bekezdése által előírt jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, ha a jogutód terhére határozott időre szóló, a felmondás jogát jelentős mértékben korlátozó kötelezettségvállalás történik. BH A feltaláló és a munkáltató kölcsönös együttműködési kötelezettsége nem terjed ki arra, hogy a munkáltató a szolgálati szabadalom értékesítése során a saját üzletpolitikai érdekeivel ellentétes megállapodást kössön. Az adott helyzetben elvárható magatartás tanúsítása Ptk. 4. (4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat. Az adott helyzetben elvárható magatartás egy olyan zsinórmérték, melyet akár speciális előírás hiányában is, mintegy szubszidiárius követelményként kell érvényesíteni. Fontos szerepe van a törvényszövegben a két határozott névelőnek ( az az adott helyzetben általában elvárható ), mivel ez azt fejezi ki, hogy a mérce objektív alapú, vagyis nem az adott személytől való elvárhatóságot kell figyelembe venni, hanem objektív szempontrendszer szerint kell meghatározni az adott helyzetben általában elvárható magatartást. Az adott helyzetben elvárható eljárással kapcsolatban került értékelésre az a tényállás, miszerint az árverési vevő nem szerez tulajdonjogot az elárverezett dolgon, és az árverés is szabálytalannak minősül, ha az árverés tárgya 11

8 olyan üzletrész, amelynek tulajdonosa a gazdasági társaságból való kizárása miatt pert indított, és a per jogerősen még nem fejeződött be az árverésig, és erről a tényről mind az árverés kitűzője, mind pedig az árverési vevő tudott (BH ). Az adott helyzetben elvárható eljárással kapcsolatban a házassági vagyonjog területén is több ítélet született. A jó erkölcsbe ütközőnek minősül és ezért semmis az a házassági vagyonjogi szerződés, amelyben az egyik házastárs csaknem teljes különvagyonát és a közös vagyon egészét valós ellentételezés nélkül a másik házastársnak juttatja (BH ). Saját felróható magatartásra való hivatkozás tilalma A saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat ("nemo auditur suam turpitudinem allegans"). Abban az esetben, ha valamelyik fél felróhatóan idéz elő olyan helyzetet, amelyből előnye származna, úgy ettől az előnytől meg kell fosztani. Ez a szabály általánosan érvényesül a polgári jogi jogviszonyokban, de konkrét tényállási elemeknél is megjelenik (pl. a feltétel meghiúsítása esetén). A bírósági gyakorlatban számos esetben találkozunk a saját felróható magatartás alapján támasztott igény elutasításával. Pl. a volt házastársak esetében az ajándék visszakövetelésére csak akkor nem kerülhet sor, ha a házasság megromlását kizárólag az ajándékozó házastárs felróható magatartása idézte elő (BH ). Valamely fél mulasztása adott esetben az, hogy a vasút elmulasztotta a jogszabály szerinti kár- (kereskedelmi) jegyzőkönyv felvételét később saját kártérítési felelősségét kimentő körülményként ilyen jegyzőkönyv hiányára nem hivatkozhat (BH ). Ugyanez az elv érvényesül akkor, amikor a jogosult nem követelhet késedelmi kamatot arra az időre, amikor a szerződésben kikötött beszedési megbízás szabályszerű benyújtásával késlekedik (BH ). Nem követelhető vissza a házastársnak adott ajándék illetve a helyébe lépő érték ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó házastárs felróható magatartása okozta (BH ). Ugyancsak nem panaszolhat birtokháborítást az, aki hatósági engedély és a szomszédja beleegyezése nélkül történő építkezéssel saját maga teremt olyan helyzetet, amelyből rá nézve érdeksérelem keletkezik (BH ). A joggal való visszaélés tilalma A joggal való visszaélés tilalmával a 2. tétel kapcsán foglalkozunk. 12

9 A bírósági jogérvényesítés A Ptk. előírja a törvényben biztosított jogok érvényesítésének állami úton történő kötelezettségét. Az állami úton történő jogérvényesítés magában foglalja a rendes bírósági út igénybevételét. Ptk. 7. (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük ha törvény másképpen nem rendelkezik bírósági útra tartozik. (2) Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységévei kapcsolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek. Azt, hogy egy-egy konkrét jog érvényesítése során milyen jogorvoslati fórumnak vagy mely bíróságnak van hatásköre, az anyagi és eljárásjogi szabályok alapján lehet eldönteni. Ezen kívül a jogvitában a felek egyéb, alternatív vitarendező fórumokat is igénybe vehetnek, így pl. békéltető testület közreműködését fogyasztóvédelmi ügyekben, közvetítői eljárást, illetve a választottbírósági eljárást. Választottbírósági eljárás igénybevételére van lehetőség, amennyiben legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, vagy ha törvény ezt megengedi, továbbá a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték. Nem indítható választottbírósági eljárás a Polgári perrendtartás (Pp.) XV- XXIII. fejezetében szabályozott eljárásokban ( Különleges eljárások ), továbbá olyan ügyekben, amelyekben törvény a jogvita választottbírósági eljárás keretében történő rendezését kizárja. A választottbírósági szerződés alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választottbíróság elé terjesztik. A választottbírósági szerződést írásba kell foglalni. A közvetítői eljárás (mediáció) egy alternatív vitarendezési mód, amit a közvetítői tevékenységről szóló évi LV. törvény szabályoz. A közvetítés egy sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett harmadik személy bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. E harmadik sze- 13

10 mély a közvetítő, akinek feladata pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint való közreműködés a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem bír jogerővel, így nem befolyásolja a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék. Ugyanakkor főszabályként a felek a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban nem hivatkozhatnak a közvetítői eljárásban a másik fél által kifejtett álláspontra, illetve a másik félnek a közvetítői eljárásban tett jogelismerő vagy joglemondó nyilatkozatára, de ettől az előírástól a felek külön megállapodása alapján eltérhetnek. A fogyasztói jogok érvényesítése nagyon sok esetben jelentős bizonyítási terhet ró a fogyasztókra, emellett a polgári peres eljárás idő- és költségigényessége ezeknek a jogoknak az érvényesítését nagymértékben megnehezíti. Ennek könnyítése céljából hozta létre a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény VI. fejezete a békéltető testület intézményét. A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület tanácsa az eljárásban vagy ajánlást fogalmaz meg, ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el, vagy kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor (alávetés) vagy a határozat kihirdetésekor nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte. BH Lelkészi szolgálati jogviszonyból eredő követelés bírói úton nem érvényesíthető, akkor sem, ha a felperes a követelését megbízási jogviszonyból eredő követelésként kívánja érvényesíteni. BH A lakáselőtakarékossági szerződés alapján folyósított állami támogatás visszakövetelésével kapcsolatos igény érvényesítésére bírósági út igénybevételével van lehetőség, mert nincs olyan törvény, amely ezt kizárná. BH Nem zárja ki a személyiségvédelmi ügy polgári bíróság előtti érvényesítését, és így nem eredményezheti a per megszüntetését, ha az állított jogsértést egyházi szervezet tagjai egyházi tevékenységükkel kapcsolatos eljárásuk során követték el. BH Az áttemettetéshez történő hozzájárulással, illetve annak tűrésével kapcsolatos igény elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik. BH A felsőoktatási intézménynek a felvétel feltételeinek meghatározásával kapcsolatos döntése ellen nincs helye bírósági jogorvoslatnak. 14

Kereskedelmi szerződések joga

Kereskedelmi szerződések joga BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 Hatályos: 2014.01.01-2014.03.15 (A hatálybalépésérıl és a végrehajtásáról szóló 1960: 11. és az 1978: 2. törvényerejő rendelettel egységes

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,

Részletesebben

A TRUMPF Hungary Kft. szerszámgépek és lézertechnika területére érvényes Általános Szállítási és Szolgáltatási Feltételei

A TRUMPF Hungary Kft. szerszámgépek és lézertechnika területére érvényes Általános Szállítási és Szolgáltatási Feltételei A. Általános rész: A TRUMPF és a Vevő közötti valamennyi jogviszonyra irányadó szerződési feltételek I. Általános rész II. Szállítási és teljesítési határidő, szállítási és teljesítési késedelem III. Szállítási

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem

2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem 2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem < Áruismeret Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem célterületei Az áruk és szolgáltatások biztonságának megteremtése A kereskedelmi gyakorlat harmonizációja A jelenlegi

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól OptiJUS Opten Kft. 1 2004. évi CXL. törvény 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2015.07.01. óta hatályos szöveg Az Országgyűlés abból a célból,

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben Előadó: dr. Szabó-Tasi Katalin Az eljárás megindulása A panaszos speciális étkezési igényű gyermeke óvodai étkezésének ügyében fordult

Részletesebben

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2/2008. (XII. 4.) számú kollégiumi véleményével módosított, egységes szerkezetbe foglalt 1/2005. (VI. 17.) számú kollégiumi véleménye 1 a jogi személy elkülönült felelősségéről

Részletesebben

A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában

A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában 1. Bevezetés Gyakorló bírósági közvetítıként ma még sokszor találkozom a kérdéssel, hogy miért feladata a bíróságnak a közvetítés

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 kommunikáció konfliktus kompromisszum HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 Készült az Európai Unió pénzügyi támogatásával ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Szerződéskötési

Részletesebben

SZEKERES DIÁNA 1. A bírósági mediáció kapujában

SZEKERES DIÁNA 1. A bírósági mediáció kapujában SZEKERES DIÁNA 1 A bírósági mediáció kapujában A mediációról általánosságban A mediáció tényleges értelemben véve a kreatív egyezségteremtés művészete, amely az emberek között kialakult versengés, rivalizálás

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1056/2013. számú ügyben Az eljárás megindulása, előzmények Az érintett alapvető jogok

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1056/2013. számú ügyben Az eljárás megindulása, előzmények Az érintett alapvető jogok Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1056/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB- 1061, 1124, 1317, 1505, 1513, 1526, 1785, 2440, 2606, 2666, 2701, 3128, 3295, 3504, 4011, 4412, 5187, 6885/2013.)

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport

Részletesebben

1997. évi CLV. törvény. a fogyasztóvédelemről

1997. évi CLV. törvény. a fogyasztóvédelemről 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről Az Országgyűlés annak érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja a fogyasztói érdekek - különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz,

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek

Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek I. A biztosítás tárgya 1. Az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság a céget nyilvántartó bíróság:

Részletesebben

Az emberi embrió szabályozásának kérdéseiről

Az emberi embrió szabályozásának kérdéseiről Vörös Judit ügyvédjelölt, Galavits, Ábrahám & Kondacs Ügyvédi Iroda (Budapest) 1. Előszó Napjainkban úgy tűnik, a jogalkotók egyre inkább felismerik az emberi élet, személyiség mint érték védelmének fontosságát.

Részletesebben

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*)

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*) A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*) Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. -ának első bekezdése Csatlakozás az Európai Unióhoz Szolgáltatásnyújtás szabadsága 96/71/EK irányelv A munkavállalók

Részletesebben

1. A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET TÁRGYA

1. A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET TÁRGYA Szakmai Felelősségbiztosítás Ügyvédek részére A biztosítást az AIG Europe Limited nyújtja. Angliában és Walesben bejegyezte a Registrar of Companies. Cégjegyzékszáma: 01486260. Székhelye: AIG Building,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2013. február 13. Elfogadva:../2013. (II.12.) sz. Kt. határozat 1 I. FEJEZET Általános rendelkezések A közpénzek

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. június 3. 2016. 13. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 668 3109/2016. (VI. 3.)

Részletesebben

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1 / 39 2016.03.29. 10:35 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2016.01.01 2016.12.31 60 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás

Részletesebben

Feltétel. Családi jogvédelem biztosítás. Komfort

Feltétel. Családi jogvédelem biztosítás. Komfort Feltétel Családi jogvédelem biztosítás Komfort A Jogvédelmi biztosítás általános feltételei Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt., 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70 74. (továbbiakban:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint gépjármű tulajdonjogának megszerzése során téves számlaszámra

Részletesebben

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 2016. január 1-jén hatályos 2016. július 1-jén hatályos 2017. január 1. 2017. március 1. 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról Az Országgyűlés felismerve azt,

Részletesebben

Kábelsat-2000 Kábeltelevízió Építő és Szolgáltató Kft.

Kábelsat-2000 Kábeltelevízió Építő és Szolgáltató Kft. Kábelsat-2000 Kábeltelevízió Építő és Szolgáltató Kft. A tagja Általános Szerződési Feltételek Helyhez kötött telefon szolgáltatáshoz Hatályba lépés kelte: 2010.04.01. Utolsó módosítás: 2009.03.01. Készült:

Részletesebben

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 Hatály: 2015.I.1. - 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 Az Országgyűlés elismerve, hogy az emberek önkéntes

Részletesebben

Feltétel. Ingatlan tulajdonosi jogvédelem biztosítás

Feltétel. Ingatlan tulajdonosi jogvédelem biztosítás Feltétel Ingatlan tulajdonosi jogvédelem biztosítás A Jogvédelmi biztosítás általános feltételei Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt., 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70 74.

Részletesebben

Kegyeleti közszolgáltatási szerződés. Mely létrejött az alábbi napon és helyen a Tulajdonos és Üzemeltető között az alábbi feltételekkel:

Kegyeleti közszolgáltatási szerződés. Mely létrejött az alábbi napon és helyen a Tulajdonos és Üzemeltető között az alábbi feltételekkel: Kegyeleti közszolgáltatási szerződés Mely létrejött az alábbi napon és helyen a Tulajdonos és Üzemeltető között az alábbi feltételekkel: Tulajdonos: Neve: Lenti Város Önkormányzata Címe: 8960 Lenti, Zrínyi

Részletesebben

A Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek)

A Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek) A Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek) valamint a Genertel Jogvédelmi Biztosítás feltételei (GJBF) Társaságunk az ISVAP (a pénzügyi

Részletesebben

Alapvetı szerzıdéses adatok:

Alapvetı szerzıdéses adatok: B É R L E T I S Z E R Z İ D É S amely létrejött Budapesten, egyrészrıl a MEVA Zsalurendszerek Zrt. (cégbejegyzés száma:, címe: 1047 Budapest, Labdarúgó u. 19., telefon: 272-2222, fax: 369-5885 képviselıje:

Részletesebben

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzıi jogról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A szerzıi jogi védelem tárgya

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzıi jogról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A szerzıi jogi védelem tárgya 1999. évi LXXVI. törvény a szerzıi jogról A technikai fejlıdéssel lépést tartó, korszerő szerzıi jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes

Részletesebben

A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből

A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből A végrehajtási kérelem benyújtása Szerző: dr. Potári Anita Pécs, 2014. szeptember 24. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ( továbbiakban:

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a

Részletesebben

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd 2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely a korábbi 1959. évi IV. törvényt

Részletesebben

Előterjesztő: Á c s János polgármester TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! Az irányelvek a koncepció szerint a következők voltak:

Előterjesztő: Á c s János polgármester TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! Az irányelvek a koncepció szerint a következők voltak: 2. NAPIREND: Ügyiratszám: 5/18.028 /2006. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2006. február 10-i ülésére Tárgy: Tapolca város 2006. évi költségvetéséről és a végrehajtásával kapcsolatos egyes

Részletesebben

A rendelet hatálya. 1. A rendelet hatálya Fajsz Község Önkormányzatának ( a továbbiakban: önkormányzat ) vagyonára terjed ki. Az önkormányzat vagyona

A rendelet hatálya. 1. A rendelet hatálya Fajsz Község Önkormányzatának ( a továbbiakban: önkormányzat ) vagyonára terjed ki. Az önkormányzat vagyona Fajsz Község Önkormányzata Képviselő- testületének 6/2014. (IV.10.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Fajsz Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 22., csütörtök Tartalomjegyzék 16/2014. (V. 22.) AB határozat A jogerős határozattal kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának

Részletesebben

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. 9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel,

Részletesebben

Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében

Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében Téglási András * Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy olyan témájú írással tiszteleghetek Lenkovics Barnabás professzor úr,

Részletesebben

Pilis Város Önkormányzata lakás-és nem lakáscélú helyiségei, beépítetlen földrészletei (vagyon)gazdálkodásával összefüggı koncepciója

Pilis Város Önkormányzata lakás-és nem lakáscélú helyiségei, beépítetlen földrészletei (vagyon)gazdálkodásával összefüggı koncepciója Pilis Város Önkormányzata lakás-és nem lakáscélú helyiségei, beépítetlen földrészletei (vagyon)gazdálkodásával összefüggı koncepciója A Koncepciót Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete, a Képviselı-testület

Részletesebben

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A 2016. április 15-i közgyűlés 6/2016.04.15. számú határozatával a módosításokkal egységes szerkezetben elfogadott Alapszabály A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. í Á Á É Á Í Í Í Á Í É á í í á é é í í í Í é í á é Í 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. 1. Az egyesület megnevezése: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete. 2. Székhelye: Kaposvár, Béke u. 47. 3. Működési

Részletesebben

3. Biztosítási tartam Határozatlan tartam, automatikus megújulással. 4. Kártérítési limit,- Ft / kár és,- Ft / év mindösszesen

3. Biztosítási tartam Határozatlan tartam, automatikus megújulással. 4. Kártérítési limit,- Ft / kár és,- Ft / év mindösszesen Szakmai Felelősségbiztosítás Ügyvédek részére Fontos információ! (A részletező a feltétellel együtt értelmezendő) A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS KIZÁRÓLAG AZON KÁROKKAL KAPCSOLATOS KÁRIGÉNYEKRE NYÚJT BIZTOSÍTÁSI

Részletesebben

Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22.

Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22. Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22. 2014. március 15-én hatályba lépett a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

1. Mit kell tartalmaznia a közterület-használatról szóló rendelet fogalommeghatározásának?

1. Mit kell tartalmaznia a közterület-használatról szóló rendelet fogalommeghatározásának? 1. Mit kell tartalmaznia a közterület-használatról szóló rendelet fogalommeghatározásának? Az Alkotmánybíróság határozatában rámutatott a közterületnek tehát a törvény által pontosan meghatározott fogalmi

Részletesebben

Kereskedelmi szerződések

Kereskedelmi szerződések Barta Judit Fazakas Zoltán Harsányi Gyöngyi Miskolczi Bodnár Péter Szuchy Róbert Ujváriné Antal Edit Kereskedelmi szerződések alapvető szabályai Barta Judit Fazakas Zoltán Harsányi Gyöngyi Miskolczi Bodnár

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-5702/2014.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-5702/2014. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-5702/2014. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A panaszos azért

Részletesebben

Polgárijog I. előadás Előadó: Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó PhD Tanszékvezető egyetemi docens

Polgárijog I. előadás Előadó: Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó PhD Tanszékvezető egyetemi docens Polgárijog I. előadás Előadó: Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó PhD Tanszékvezető egyetemi docens BEMUTATKOZÁS A Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék munkatársai: Tanszékvezető: Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó PhD

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-3084/2014.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-3084/2014. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-3084/2014. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A panaszos Gyula-Városerdőn

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények. 2011. év

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények. 2011. év TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények év A Téti Takarékszövetkezet A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi

Részletesebben

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

Részletesebben

E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT

E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT 2006. szeptember 15. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT Bekezdés TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1.AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA ÉS HATÁLYA...5

Részletesebben

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és

Részletesebben

Tisztelt Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottság!

Tisztelt Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottság! 1 BIZOTTSÁGI ELİTERJESZTÉS 297/2010. számú elıterjesztés A határozati javaslat elfogadásához a Képviselıtestület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló, többször módosított 7/2006. (IV.14.) sz. önkormányzati

Részletesebben

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek 1. A szolgáltatás Általános Szerződési Feltételek Az utazási szerződés alapján az International Language Travel Kft. Utazási Iroda (székhelye: 2000 Szentendre, Pomázi út 34. cégjegyzékszáma: Cg. 13-09-141478,,

Részletesebben

A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. )

A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. ) A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. ) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

ÁLTALÁNOS UTAZÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS UTAZÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS UTAZÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A La Grotta Holidays Idegenforgalmi Kft. (székhelye és levelezési címe: 1065 Budapest, Podmaniczky u. 6., Tel.: +36 1 3540664,65, fax: +36 1 3024840, e-mail: info@lagrotta.hu,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. )

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Előadó: dr. Blaskovits Márta Az eljárás megindítása Egy panaszos beadvánnyal fordult az alapvető jogok

Részletesebben

1994. évi LV. törvény a termőföldről 1

1994. évi LV. törvény a termőföldről 1 OptiJus Opten Kft. I. 1994. évi LV. törvény 1994. évi LV. törvény a termőföldről 1 A 2011.8.1. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1 A törvény hatálya............ 1 Fogalommeghatározások........

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁSI ÉS HASZNOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

VAGYONGAZDÁLKODÁSI ÉS HASZNOSÍTÁSI SZABÁLYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSI ÉS HASZNOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 2015. 1 Preambulum A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a Főiskola vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal, valamint a saját bevételekből

Részletesebben

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 1. Mikor kell öröklési illetéket fizetni? Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Öröklés esetén az illetékekről

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-695/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-695/2016. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-695/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport

Részletesebben

Egyes közjegyzıi nemperes eljárások

Egyes közjegyzıi nemperes eljárások Egyes közjegyzıi nemperes eljárások 1. A közjegyzı elıtti elızetes bizonyítás 1.1 Elızetes bizonyításnak van helye - a Pp. 207. -ában szabályozott esetekben: Az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10/2007. (II. 23.) r e n d e l e t e

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10/2007. (II. 23.) r e n d e l e t e ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2007. (II. 23.) r e n d e l e t e A lakáscélú támogatások helyi rendszeréről egységes szerkezetben az e rendeletet módosító 19/2007. (VI. 29.) számú, a 23/2007.

Részletesebben

2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 1. I. Fejezet KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK. Általános rendelkezések

2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 1. I. Fejezet KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK. Általános rendelkezések 2008. évi XLV. törvény Hatályos: 2014.07.01-2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 1 I. Fejezet KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Általános rendelkezések 1. (1) Az e törvényben szabályozott,

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. október 3. 2014. 24. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 28/2014. (IX. 29.) AB határozat a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó Sárvár város Önkormányzatának Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési

Részletesebben

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az Országgyűlés előtt T/5949 számon részletes vitára bocsátásra vár az új Polgári Törvényköny javaslata 1.

Részletesebben

UTAZÁSKÉPTELENSÉGRE VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS (EUB2010-05TU)

UTAZÁSKÉPTELENSÉGRE VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS (EUB2010-05TU) UTAZÁSKÉPTELENSÉGRE VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS (EUB2010-05TU) Jelen általános szerződési feltételek (a továbbiakban: biztosítási feltételek) ellenkező megállapodás hiányában az Európai Utazási Biztosító Zártkörűen

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény

1991. évi XLIX. törvény 1991. évi XLIX. törvény a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyőlés a fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzetben lévı vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csıdeljárásban,

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. november 11. 2014. 28. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 33/2014. (XI. 7.) AB határozat a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm.

Részletesebben

DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A

DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A 1 DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A ( Az 1995. április 4-ei, az 1998. április 23-ai, a 2000. április 27-ei, a 2002.március 28-ai, a 2005.november 23-ai, a 2009. május 6-ai és a 2012.

Részletesebben

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 Madarasiné Dr. Szirmai Andrea Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Sztanó Imréné dr. Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 PR-017/14 Tartalomjegyzék 1. A SZÁMVITEL IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.....................

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

B/6 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉSI JOGBAN (ADÁSVÉTEL, VÁLLALKOZÁS, MEGBÍZÁS, BIZTOSÍTÁS)

B/6 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉSI JOGBAN (ADÁSVÉTEL, VÁLLALKOZÁS, MEGBÍZÁS, BIZTOSÍTÁS) EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG ALAPELVI SZINTEN 4. (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve

Részletesebben

T. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság!

T. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság! Dr. Kolláth György alkotmányjogász, ügyvéd 1122 Budapest, Városmajor u. 43. Tel: 4570639 www.kollath.com, www.kolláth.hu gyorgy.kollath@gmail.com Ügyszámom: 12/2/2011. Bírósági ügyszám: 14.K. 22.290/2010/9.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A Téli közfoglalkoztatási programba bevont panaszos azért fordult hivatalomhoz,

Részletesebben

Püspökladányi Víziközmő Társulat. Alapszabálya. 1. A Társulat elnevezése és székhelye. 2. A Társulat célja

Püspökladányi Víziközmő Társulat. Alapszabálya. 1. A Társulat elnevezése és székhelye. 2. A Társulat célja Püspökladányi Víziközmő Társulat Alapszabálya 1. A Társulat elnevezése és székhelye 1.) A Társulat elnevezése: Püspökladányi Víziközmő Társulat 2.) A Társulat székhelye: 4150 Püspökladány, Kossuth u.26.

Részletesebben

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

Részletesebben

Budavári Önkormányzat. A gyámhivatali ügyintézés területei

Budavári Önkormányzat. A gyámhivatali ügyintézés területei Budavári Önkormányzat A gyámhivatali ügyintézés területei 2008 A gyámhivatali ügyintézés területei Tájékoztató a gyámhivatali ügyintézés területeirıl Szerkesztette és összeállította: dr. Galántai Éva gyámhivatal-vezetı

Részletesebben

NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA

NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA (2015. MÁRCIUS...-I KÖZGYŰLÉSÉN ELFOGADOTT, MÓDOSÍTÁSSAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN FOGLALT SZÖVEGGEL) - 2 - - 3 - I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Page 1 of 98 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5923/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5923/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5923/2012. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A Budapest XXII. kerületi Ostor és Dévény utcában élő panaszosok az Alapvető Jogok

Részletesebben

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1 A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 89 A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1 Gárdos Péter A bíróságok az elmúlt években számtalan aspektusát vizsgálták a devizakölcsönszerződések

Részletesebben

ULTRAFUTÓK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY

ULTRAFUTÓK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY ULTRAFUTÓK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY 2006 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Ultrafutók Magyarországi Szövetségének (a továbbiakban: Szakági Szövetség) a Magyarországon mőködı, az atlétika

Részletesebben

ZLINSZKY JÁNOS ALKOTMÁNYBÍRÓ KÜLÖNVÉLEMÉNYEI. Schanda Balázs egyetemi tanár (PPKE JÁK)

ZLINSZKY JÁNOS ALKOTMÁNYBÍRÓ KÜLÖNVÉLEMÉNYEI. Schanda Balázs egyetemi tanár (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare XII. 2016. 1. 97 109. ZLINSZKY JÁNOS ALKOTMÁNYBÍRÓ KÜLÖNVÉLEMÉNYEI Schanda Balázs egyetemi tanár (PPKE JÁK) Zlinszky János az újonnan létrehozott Alkotmánybíróság elsőként megválasztott

Részletesebben

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 A jogalkalmazás körében érvényesülő szempontok megjelölése előtt szükséges rögzíteni, hogy a személyhez fűződő jog az egyes személyek

Részletesebben